-
8/16/2019 Sarah Bartlett: 100 szimbólum az univerzum titkairól
1/23
-
8/16/2019 Sarah Bartlett: 100 szimbólum az univerzum titkairól
2/23
ppppp
TARTALOMJEGYZÉK
BEVEZETŐ 8
A TERMÉSZETI VILÁG 14
VÉNUSZFESTMÉNY 16
SZIVÁRVÁNYKÍGYÓ 18
KÍGYÓK 20
KÉZLENYOMATOK 22
JUDACULLAPETROGLIFA 24
SZFINX 26
SZKARABEUSZ 28
ÓKORI EGYIPTOMI SZIMBÓLUMOK 30
GALAMB 32
MADARAK 34
GYÓGYÍTÓ KERÉK 36
LÓTUSZVIRÁG 38
ANJOULILIOM 40
VIRÁGOK 42
SZIVÁRVÁNY 44
FŐNIX 46
SÁRKÁNY 48
MITOLÓGIAI SZÖRNYETEGEK 50
LÁTOMÁSKÍGYÓ 52
MAJA ISTENSÉGEK 54
PILLANGÓ 56
HALLEYÜSTÖKÖS 58
SZARVAS ISTEN 60
ALGOL, A DÉMONCSILLAG 62
FALLOSZ 64
NAZCAVONALAK 66
KOPONYA 68
TOTEMOSZLOP 70 INDIÁN ÁLLATSZELLEMEK 72
AZ ISTENI VILÁG 74
HOLDSARLÓ 76
LIBÁCIÓ 78
AZ ÉJSZAKA KIRÁLYNŐJE 80
MEZOPOTÁMIAI ISTENSÉGEK 82
MINDENT LÁTÓ SZEM 84
A NAP SZEKERE 86
Sarah Bartlett
100 szimbólum az univerzum titkairól
A mű eredeti címe:
The Secrets of the Universe in 100 Symbols
A mű eredetileg a Quintessence Editions Ltd. gondozásában jelent meg.
Copyright © 2015 Quintessence Editions Ltd.
© Bioenergetic Kft., 2016
Kiadja a Bioenergetic Kft.
Felelős kiadó: Schneider Gábor
ISBN 978-963-291-275-2
Fordította: © Kovács Zsuzsa
Főszerkesztő: Kajtár-Schneider Krisztina
Felelős szerkesztő: Makra Júlia
Minden jog fenntartva. A kiadó előzetes engedélye nélkül tilos jelen
kiadvány egészét vagy részeit bármilyen formában sokszorosítani, másolni,
terjeszteni vagy tárolni.
-
8/16/2019 Sarah Bartlett: 100 szimbólum az univerzum titkairól
3/23
pppppÁRON MELLDÍSZE 88HERMA 90 GÖRÖG ISTENSÉGEK 92FRIGYLÁDA 94SORSTÁBLA 96
FÚDZSIN ÉS RAIDZSIN 98
A VÉGZET LÁNDZSÁJA 100
GLÓRIA 102
A NYOLC HALHATATLAN 104TEFILLIN 106
GANÉSA 108
HINDU ISTENSÉGEK 110
URRACA KIRÁLYNŐ KELYHE 112
AZ ÉLET FÁJA 114
AZTÉK NAPKŐ 116
INTIHUATANAKŐ 118
A’A 120
AZ ÖRDÖG SZOBRA 122
JELEK ÉS RENDSZEREK 124
JI CSING 126
SZVASZTIKA 128
ÉKÍRÁS 130
OM 132
PENTAGRAMMA 134
JIN ÉS JANG 136
TRISZKELION 138
CADUCEUS 140
ANKH 142
KERESZTEK 144
LUO SU NÉGYZET 146
HIEROGLIFÁK 148
VESICA PISCIS 150ARANYMETSZÉS 152
SATORNÉGYZET 154
ZÉRUS 156
SALAMONCSOMÓ 158
KÁRTYAJÁTÉK 160
ÉLETKERÉK 162
AZ ÉLET VIRÁGA 164
CSAKRÁK 166
MANDALA 168
FIBONACCISZÁMSOR 170
GEOMANCIA 172
RÓZSAKERESZT 174
VOYNICHKÉZIRAT 176
A VITRUVIUSTANULMÁNY 178
VÉGTELEN 180
HARMONICES MUNDI 182
UNIKURZÁLIS HEXAGRAMMA 184
A MISZTIKUS VILÁG 186
NAMARRGON, A VILLÁMEMBER 188
SÁMÁN 190
LABIRINTUS 192
PHAISZTOSZI KORONG 194
JÓSLÓCSONTOK 196
CSILLAGÁSZATI NAPTÁR 198
ÁLLATÖVI JEGYEK 200
ELEUSZISZI MISZTÉRIUMOK 202
SZEMMEL VERÉS 204
OLTALMAZÓ AMULET TEK 206
BARSOM 208
PETELIAI ARANYLEMEZ 210SRÍJANTRA 212
MITHRÁSZMISZTÉRIUMOK 214
MÁRIA MAGDOLNA 216
ISTABY RÚNAKŐ 218
SMARAGDTÁBLA 220
ŐSI ALKÍMIAI SZIMBÓLUMOK 222
DAKINI 224
POINT ZERO 226
ASZTROLÁBIUM 228
ZODIÁKUS 230
RAZIEL ANGYAL KÖNYVE 232
SIGILLUM DEI 234
HOMOKFESTÉS 236A HÖLGY ÉS AZ EGYSZAR VÚ FALISZŐNYEG 238
TAROT 240
TAROTKÁRTYÁK 242
DIVINÁCIÓS KALENDÁRIUMOK 244
PORTA ALCHEMICA 246
SZABADKŐMŰVES TABLÓ 248
LOA 250
NÉV ÉS TÁRGYMUTATÓ 252
KÉPEK 256
-
8/16/2019 Sarah Bartlett: 100 szimbólum az univerzum titkairól
4/23
iiiiiiiiii
iiiii
iiiiiiiiii
iiiii
iiiii
A galaktikus pillangóról azt
tartják, hogy az univerzum
„össztudatát” jelképezi. Ez
Hunab Ku, a maja teremtő
isten szimbóluma
-
8/16/2019 Sarah Bartlett: 100 szimbólum az univerzum titkairól
5/23
iiiiiiiiii
iiiii
iiiiiiiiii
iiiii
iiiii
A TERMÉSZETI VILÁG
A civilizációk kezdete óta az emberek
nemcsak a beszéden keresztül fejlesz-
tették a kommunikációjukat, hanem
olyan korai rajzokkal és képi ábrázolá-
sokkal is, amelyeket barlangokban, il-
letve a táj képében láthatunk ma is.
A szimbólumok nyelvezetében elsőkénta természet ihlette meg az embereket,
akik a madaraktól kezdve a virágokon
át a rovarokig mindent bizonyos szelle-
mekkel és spirituális lényekkel azonosí-
tottak. Ezeket az istenségeket – jelképes
formában rögzítve – gyakran az állat- és
növényvilág egy-egy jellegzetességével
hozták összefüggésbe. A hindu Ganésá-nak elefántfejet adtak, Camazotz-t az
alvilág denevéristeneként tisztelték a
maják, a görög Pallasz Athéné szent állata
pedig a bagoly volt. A mezopotámiai és
görög civilizációk és a természeti világ
iránti tiszteletük hatása sok csillagjegy és
az állatövi jegyek legtöbbjének megneve-
zésében is észrevehető. A természetarchetipikus szimbólumai – például a
békét jelképező galamb, a férfiasságot
jelző fallosz vagy az élet körforgását szim-
bolizáló, saját farkába harapó kígyó – ma is
ott élnek kollektív tudattalanunkban.
-
8/16/2019 Sarah Bartlett: 100 szimbólum az univerzum titkairól
6/23
iiiiiiiiii
Vénusz-festmény ChauvetPontd’arC barlang, FranCiaország, ardèChe, Kr. e. 30 000 Körül
K j, , k- j
Ez a hangsúlyos női szeméremtest
vagy Vénusz-rajz vélhetően
az egyik legrégebbi ismert
termékenységi szimbólum
Több tízezer évvel azelőtt, hogy az egyip-tomiak egyáltalán elkezdték volna kiala-kítani a hierogliák nyelvezetét, a vadászó-gyűjtögető ősember már rögzítette a magahagyatékát Európa barlangjaiban. A rancia-országi Ardèche vidékén, a mészkőhegy-ség mély szurdokai és magas sziklái közötthúzódik meg egy különleges, 1994-ben el-tárt barlang, amelyet több mint 30 000évesnek gondolnak. Itt, a mindmáig a legko-rábbinak tartott barlangrajzok között láthatótalán az első megörökített termékenység-szimbólum, amely aztán széles körben elter-
jedt az ősi népek között.A Chauvet-barlang több ezer évig rejtve
volt, miután egy ölé hajló szikla körülbelül29 000 évvel ezelőtt elkezdett leomlani,majd 8000 éve végleg elzárta a bejáratát.A barlang belső termeiben elegáns, művésziés látványos képgyűjtemény található.A rajzok gímszarvasokat, medvéket, pár-ducokat, bölényeket, pézsmatulkokat, lova-
kat, oroszlánokat és hiénákat örökítenekmeg. A sokéle teremtmény között szerepelegy bizarr embertestű-bikaejű szörnyetegrajza is, egy női altest és hangsúlyos szemé-remdomb ölé rajzolva. A ragadozó állatokseregei között láthatók továbbá okkerságakézkörvonalak és mintába rendezett pöttyökis, valamint egy buzogány-jelkép: egy bun-kósbot ormájú, torz „P” betűhöz hasonlómotívum. A buzogány-szimbólum jelentéséta tudósok széles körben vitatják, és valóban
sokéle szubjektív értelmezésre ad alapot.Vannak, akik szerint a női elsőtestet jelké-pezi oldalnézetből, míg mások szerint koraiallikus szimbólum lehet.
16 A TERMÉSZETI VILÁG
-
8/16/2019 Sarah Bartlett: 100 szimbólum az univerzum titkairól
7/23
iiiiiiiiiiA Chauvet-barlang legmélyebb termében,
a Salle du Fond-ban talált egyik legontosabbképnek a „Vénusz és a varázsló” címet adták.A 7 méter magas barlang mennyezetérőllóg egy üggőcseppkő, amely a barlang ta-la jától 110 centiméterre végződik. Ezen acseppkövön látható a „Vénusz és a varázsló”
elnevezésű szénrajz.
vénusz és a varázsló
Vénusz szeméremdombja szemmagasság-ban látható a kompozíció központjában,és ma már tudjuk, hogy pár ezer évvelkorábbra datálható, mint kísérője, a bika-ember alakú varázsló. A „varázsló” ogalmata régészek gyakran olyan antropomor
képek elnevezésére használják, amelyekrőlúgy gondolják, hogy sámánt ábrázolhat.A chauvet-i varázsló a későbbi görög mitoló-giai állatra, a Minótauroszra emlékeztethatalmasnak látszó vad, pogány erejével.A Vénusz-kép a Chauvet-barlang első,a első paleolit kultúra aurignaci koráratehető dekorációs időszakából származik.Amint a későbbi közép- és kelet-európaiVénusz-alakoknál is látható – ilyen példáula lausseli „Vénusz” (Kr. e. 25 000 körül)
A barlangban talált
pöttyöket és mintákat az
írás egyik legősibb
formájának gondolják,
amely jóval a hieroglifák
kialakulása előtt született
Franciaországban, Dordogne megyében –, aelnagyított és hangsúlyos női szeméremtestaz életadó erő ikonikus jelképe volt, éselképzelhető, hogy ennek a korszaknak abarlangi szertartásaiból ered. Az aurignacikultúra, amelyet a csonteszközök használataés a pattintott késpengék technológiája
jellemez, 32 000–27 000 évvel ezelőtt éltevirágkorát. A Vénusz-kép is azt igazolja,hogy a mai napig nem ismerünk a chauvet-ibarlangrajzoknál régebbi estményeket.
Az állatfigurák lenyűgöző repertoárjávala barlang az őskőkorszak képzőművészeté-nek komoly galériája, amely sokat elárul akultúra életmódjáról és hitrendszeréről. Azegyik teremben egy sziklára helyezett med-vekoponya elett enséges bagolyportrélátható. Úgy vélik, ez egyajta szakrális szer-
tartás lehetett, amelyben szerepet játszottaz előszeretettel vadászott és egyben tisz-telt vad barlangi medve. A medvét, pár-ducot, oroszlánt és lovat ugyanolyan szent-nek tekintették, mint a vihar, az eső és anap szellemeit vagy erőit; valószínűlegezek a rajzok képviselik az animizmus vagyspiritualizmus legkorábbi eltárt jelképeit.Ennek a hitvilágnak az a lényege, hogyvalamilyen isteni erő tölt el mindent, legyenaz állat, vihar vagy a nap.
vénuszFestmény 17
ABSZTRAKT JELEK
A Chauvet-barlangban mindenütt láthatók absztrakt jelek
is (vonalak és pöttyök), és két olyan kép, amely pillangót
vagy madarat is ábrázolhat. A témáknak ez a kombinálása
néhány prehistorikus művészeti szakértőt arra a követ-
keztetésre vezetett, hogy a rajzoknak rituális vetülete islehet. Úgy vélik, a piros pöttyök sorozatai a sámán jelzése
az emberek elé – hasonlóan ahhoz, ahogyan ma a világító
neontáblák éttermet vagy bárt jelezhetnek.
Máshol a vörös-okker kézlenyomatok és mintaelemek
úgy készültek, hogy estékanyagot köpködtek a alra
szorított kezekre. Talán névjegyek voltak ezek – azokéi, akik
menedéket kerestek vagy a szertartásokra érkeztek a
barlangba. Abból, amit a első paleolit kultúrákról tudunk,
ezek a népek olyan saját szertartásokat és hitrendszert
alakítottak ki, ahol az állatot, az embert és a termékenysé-
get szentként tisztelték. Kétségtelen, hogy szimbolikus
díszítéseivel a barlangművészet élettel tölti meg a távolimúltat, és értelemmel ruház el egy kevéssé ismert kultúrát.
-
8/16/2019 Sarah Bartlett: 100 szimbólum az univerzum titkairól
8/23
iiiiiiiiii
A Nourlangie-szikla
szivárványkígyója a hegyes
fogaival sokkal vadabb
látványt nyújt, mint az
Ubirr-szikláé
sziVárVánykígyó KaKadu nemzeti ParK, ausztrália, Kr. e. 25 000–20 000 Körül
h ü
tokat és az embereket. A dalvonalként vagyálomnyomként ismert út, amelyet bejárt, az
egész Ausztráliát átszelő és be hálózó szent,láthatatlan ösvényekké vált. A különbözőhelyi mitológiákban a kígyó lehet nőstényvagy hím, sőt kétnemű is, és különbözőneveken ismerik – például Julunggul, Kun-manggur, Ungar vagy Yurlunggar.
Néhány tudós szerint a kígyó és a szivár-vány közötti kapocs az évszakok körorgásátés a víz ontosságát jelképezi az emberiéletben. Ha szivárvány látható az égen, aztmondják, hogy a szivárványkígyó az egyik
vizes üregből egy másikba költözik, ésilyenkor eltölti a vízkészleteket, útja soránpedig patakokat és mély csatornákat vája talajba – ez magyarázza, hogy bizonyosvizes üregek az aszály során sem száradnakki. A kígyó ereje nélkül nem esne az eső, ésa talaj végleg kiszáradna. A szivárványkígyótvélik eledezni a hold udvarában is, amelyetaz eső jelének lehet tekinteni, és istenigyógyereje van. Vele hozzák összeüggésbea kvarckristályokat és a kagylóhéjakat, ame-
Az ausztráliai Kakadu Nemzeti Parkban azUbirr sziklánál van egy szent hely, amelya Szivárványkígyó-galéria nevet kapta.Egy egyszerű, de színes ősi sziklaestménylátható itt, amely egy magányos szikláncsúszó-mászó kígyót ábrázol. Bár a kígyó aszó szoros értelmében nem szivárványszínű,a világteremtés korának – amelyet a benn-szülöttek „álomidőnek” neveznek – azonbanerőteljes motívuma. A estmény az ősibennszülött művészet egyik legrégebbenismert képe, de a szivárványkígyó ma is kul-turális beolyással bír az ausztrál őslakosok
között.A szivárványkígyó néhány beszámoló sze-rint vagy egy kiszáradt olyómederben lévővizes üregből emelkedett ki, vagy az égbőlszállt alá az álomidőben, és így teremtettemeg az életet, a vizet és a termékenységet.A kontinensen végigcsúszva a mozgásávalhozta létre a szakrális ősi táj völgyeit, hegyeités vízi útjait.
A öldön átkelve a szivárványkígyó dalávalkeltette életre a sziklákat, növényeket, álla-
18 A TERMÉSZETI VILÁG
-
8/16/2019 Sarah Bartlett: 100 szimbólum az univerzum titkairól
9/23
iiiiiiiiii
lyeket a kígyó erejének megidézésére hasz-nálnak a szertartásokban. Az Észak-Auszt-ráliában található Arnhem Land síkságonélő bennszülöttek még ma is azt mondják,hogy a kígyó látható szivárvány ormájábanaz égen, a gyöngyház színeiben és a ény
játékában a vizes üregek elett.
A szivárványkígyót összekapcsolják to-vábbá az emberi vérrel, különösen a menst-ruációs ciklussal, valamint azokkal a vér-szertartásokkal, amelyeket valaha az ősianyaisten, Kunapipi tiszteletére tartottak,aki a öldig követte a szivárványkígyót, ésmegteremtette az embereket, a növénye-ket, az állatokat és a rovarokat. A nőimenstruációs ciklusról hagyományosan azttartják, hogy a szivárványkígyó szemébenszent. A szivárványkígyóról szóló legismer-tebb bennszülött mítosz a Wawalag-nővé-rek története, amely szerint a nővérek ésleszármazottaik éppen átkeltek a öldön,amikor az idősebb nővér gyermeknek adottéletet, és a vére beolyt abba a vizes üregbe,amelyben a szivárványkígyó élt. A kígyó aszag nyomán eljutott a kunyhójukban alvónővérekhez, bekúszott az ajtónyíláson, éselalta a nőket és a gyermekeiket. Miutánmegcsípte egy hangya, a kígyó elöklendeztea nővéreket, és így keletkezett Arnhem Land.Ezt a menedékhelyet ma is női területként
tisztelik, bár a turisták kedvéért már lazítottaka szabályokon.
aFriKai mitológia
A szivárványkígyó a teremtés ontos része-ként bukkan el számos arikai mitológiában,többek között Beninben, Nigériában és aKongó vidékén, de szerepel Haitin, Poliné-ziában és Pápua Új-Guineában is. Ha igazak
a eltételezések, miszerint az ausztrál ősla-kosok valójában Arikából vándoroltak el ésérkeztek Ausztráliába körülbelül 50 000 év-vel ezelőtt, valószínűleg ők vitték magukkala szivárványkígyó archetipikus képét akárszájhagyomány útján, akár a kollektív tu-dattalanjukban. Aztán, ahogyan idővel o-kozatosan belakták a kontinenst, ezek az ősinépek több száz különálló csoportra sza-kadtak, és mindegyik saját nyelvet és kultúrátalakított ki.
Azt mondják, a narancs-
színű szivárványkígyó az
Ubirr-sziklánál állt meg,
hogy énekével életet adjon
mindennek. A nők azóta is
szent helyként tisztelik ezt
a területet
Ayida-Weddo vevé jét
(vudu szimbólumát)
mindig Damballa égisten
jelképével együtt láthatjuk
A benini on nép hite szerint a szivárvány-kígyó, amelyet Ayida-Weddo néven ismertek,egy androgün teremtő istenséget, NanaBulukut szolgálta azzal, hogy enntartottaaz eget. Egy másik nyugat-arikai mítoszarról szól, hogyan mentette meg egy 7000gyűrűt ormázó hatalmas, öld alatti kígyó a
öldet attól, hogy belezuhanjon a eneketlentengerbe. Csillagokat hintett az égboltra,villámokat szórt a öldre, és kiengedte aszent vizeket, hogy élettel töltsék meg abolygót. Az első esőkkel szivárvány jelentmeg az égen, és párosodott a kígyóval.Az általuk létrehozott szent nektár letta nők teje és a érfiak magja. A kígyó és aszivárvány tanította meg az emberiségeta vér és az élet – a menstruáció és a szülés –közötti kapcsolatra és a vérszertartások vudu
szentségére.Ausztrália és Arika őslakosai ma is szent-ként tisztelik a szivárványkígyót. Az őslako-sok az álmodások során énekkel, zenévelés tánccal teremtik újjá a szivárványkígyótörténetét, amint elalja a Wawalag-nővé-reket. A Szivárványkígyó Fesztivál éventemegrendezett zenei esztivál Ausztráliában,az ősi mítoszok és képek pedig ma is ihle-tetten jelennek meg az őslakosok műalko-tásaiban.
SZIVÁRVÁNYKÍGYÓ 19
-
8/16/2019 Sarah Bartlett: 100 szimbólum az univerzum titkairól
10/23
20 A TERMÉSZETI VILÁG
kígyók
Püthón
Az Olümposz előtti GörögországbanPüthón sárkányként élt Delphoiban,ahol eredetileg Gaia, a öldistennőszentélye volt. Később Püthón Apol-lón ellensége lett, aki végül legyőzteőt. Apollón tette Delphoit a sajátszentélyévé, és a papnője, Püthiaa halott kígyó rothadó tetemébőlvette a hatalmát.
MUCALINDA
Mucalinda a nagák, a kígyószerű is-
tenségek királya volt. Amikor Budd-ha a megvilágosodást kereste abódhia alatt, elsötétedett az ég.Mucalinda elemelkedett a öldről,és kobracsuklyájával védte Buddháta vihar elől. Amikor elállt az eső, akígyó ejet hajtott Buddha előtt,majd visszatért a palotájába.
JORMUNGAND
Az óriásnő, Angerboda és a szélhá-
mos isten, Loki ivadéka, Jormungandtengeri kígyóvá változott, amikorOdin belökte az óceánba. Olyanhatalmasra nőtt, hogy átérte aöldet, és meg tudta ogni a sajátarkát. Ezért ismerik Világkígyóként.Ha elengedi a arkát, a világ véget ér.
SÉSA
A Mahábhárata szerint Sésa a nágák
(kígyók) hercege volt. LenyűgözteBrahma istent, aki ezért rábízta avilág hordozásának a eladatát. Eztmeghallván Sésa bebújt egy lyukba,lekúszott egészen az aljáig, és a e-
jére húzta a öldet; így lett ő a kígyó,akin Visnu aludt.
NEHEBKAU
A jóságos egyiptomi kígyóisten,Nehebkau volt az egyik eredeti ős-isten. A napistenhez kapcsolódvaúszkált a káosz vizeiben a teremtéselőtt, és a napistenhez kötődött azidők kezdetekor is. Istenként véd-te továbbá a áraót életében és ha-lálában is. Nehebkaut gyakran kétejjel ábrázolják.
SERPENS
A Serpens (Kígyó) a Kígyótartó csillag-kép része, és vagy a Kígyótartó körülkígyózva, vagy egyszerűen rajta átha-ladva ábrázolják az éjszakai égbolton.A Kígyótartót Laokoónnal azonosították,vagyis azzal a pappal, aki figyelmeztettea trójaiakat a aló veszélyeire. Laokoóntkésőbb két tengeri kígyó gyilkoltameg, akik közül az egyik Serpens volt –Poszeidón küldte rá őket büntetésül.
-
8/16/2019 Sarah Bartlett: 100 szimbólum az univerzum titkairól
11/23
KÍGYÓK 21
NÁGA
A nágák kígyóistenségek voltak, akikolyamatos csatározásokat olytattakGarudával, a hatalmas saskirállyal.Történeteiket a Mahábháratában ol-vashat juk. A nyolc nagy kígyókirályegyike, Vászuki, akit Siva kígyójakéntismernek, segített az isteneknekvisszaszerezni a halhatatlanság elixír-
jét a tejóceán mélyéről.
AVAnyu
A tewa istenség, Avanyu kígyó avíz oltalmazója. Különböző, szarvasvagy tollas kígyóként való ábrázo-lásai gyakran a víz áramlására vagya villám alakjára emlékeztetnek.Amerika délnyugati részein és ÚjMexikóban gyakran eltűnik Avanyuképmása magasan a kanyonok olyóieletti barlangok alain.
UADZSET
Uadzset, a királyok és a szülő nők
védelmezője a öldhöz kapcsolódik,és vagy kígyóejű nőként, vagy ha-lálos egyiptomi kobraként ábrá-zolják. Istennőként tisztelik; híresszentélye Per-Uadzset templomábantalálható. Valószínűleg ez a szen-tély volt a orrása annak a szentély-építő hagyománynak, amely aztánEgyiptomból átterjedt Görögország-ra is.
KOATLIKVE
Az azték istennőt, aki megszülte
a holdat, a csillagokat és a napot,„kígyószoknyás nőként” ismerik.A teremtés kezdetén eláldozták, errekét kígyóej ugrott elő leejezett tes-téből. Ő képviseli a mindent elnyelőöldanyát, aki az anyaméhet és a sírtegyaránt magában hordozza.
AZ ÉDENKERTkígyójA
Az Édenkertben, bár Isten figyelmez-tette Ádámot, hogy a tudás ájáról neegyen, a kígyó megkísértette Évát,hogy kóstolja meg a gyümölcsöt,amelyből ő aztán Ádámnak is adott.Amikor Isten rájött erre, kiűzteÁdámot és Évát a Paradicsomból.A kígyót azzal büntette, hogy örökrea porban, a hasán kell csúsznia-másznia.
BAZILISZKUSZ
A baziliszkuszról a középkori Euró-pában úgy hitték, hogy egy ka-kas költötte ki egy kígyó vagyvarangyos béka tojásából. A kö-zépkori bestiáriumok rettegett ször-nyetegéről úgy tartották, egyetlenszempillantásával képes gyilkolni.Egyes legendák szerint akkor lehetmegölni, ha kakaskukorékolást hallvagy meglátja magát a tükörben.
-
8/16/2019 Sarah Bartlett: 100 szimbólum az univerzum titkairól
12/23
iiiii
iiiii
kézlenyomAtok Cuevas de las manos, Patagónia, argentína, Kr. e. 7000 Körül
Kk kk -űj kk
Egy eldugott patagóniai
folyóvölgyben rejlő
barlang falán talált
több száz kézlenyomat
arra utal, hogy az
ókori nomád népek a
zsákmányra vadászva ilyen
barlangokban pihenhettekmeg
telepesek edeztek el a XIX. században, ésakiket tehuelche indiánokként ismerünk.
A barlang a alain látható rengeteg rajzrólés kézmintáról kapta a nevét. A nemzetközitudományos közösség szerint ezek a barlan-gok képviselik a legkorábbi, Kr. e. kb. 7000-re
tehető ontos orrás-lelőhelyet a dél-ameri-kai vadászó-gyűjtögető csoportok életé-vel kapcsolatban.
A barlangok a sivatag közepén találhatókegy eldugott kanyonban, Santa Cruztólészaknyugatra; a hozzájuk legközelebbeső város, Perito Moreno 163 kilométerrevan innen. A Perito Moreno Nemzeti Park-kal együtt az egész terület régészeti éspaleontológiai szempontból gazdag orrás.A olyóvölgyben nem hallható más, csak
ACuevas de las Manos (Kezek barlangja)olyan sziklaestmény-galéria, amely nem-csak a vadászok és az elejtett állatok tör-téneteit rögzíti, hanem különleges kézlenyo-matok és kézminták sorát is elvonultatja.Sok szakértő meggyőződése, hogy min-
den kézlenyomat más-más személy kéz- jegye, mint egy névjegy, pillanatelvételvagy önarckép, amelyet a vadászok későbbinemzedékeinek hagytak ott emlékeztetőül.Mások szerint azonban ezek a mintanyomottvagy estett kézlenyomatok, amelyek közülnagyon sok fiútenyér méretű, valamilyenbeavatási vagy érfivá érési ünnepi rítusrészei lehettek. Valószínűleg ezek az embe-rek lehettek Patagónia történelmi vadászó-gyűjtögető népének az ősei, akiket az európai
22 A TERMÉSZETI VILÁG
-
8/16/2019 Sarah Bartlett: 100 szimbólum az univerzum titkairól
13/23
iiiii
iiiii
a patagóniai szél zúgása és a milliónyi madárrikoltozása. A olyó mellett emelkedő ko-pár hegyek kontrasztjaként üdítő zöld lát-ványt nyújt az a pár bozótos a, amelyekelszórtan láthatók a mederben. Kilencezerévvel ezelőtt egy teljes primitív vadászó-gyűjtögető közösség kelt át a olyóvölgyön
és pihent meg a Kezek barlangjában, hogyrövidesen olytassa a vadászatot Patagóniánát.
A barlangokat legutoljára Kr. u. 700-banlakták. A estményeken olyan jelenetek lát-hatók, ahol az ármányos csapdák elettibüszkeség ontosabb volt a vadászatban,mint az ölés maga. Az egyik tablón egysziklarepedés jelképezi a szurdokot, ahovábeűzték a zsákmányt. Néhány állatot em-berek vesznek körbe, másokat csapdábanlátni. Harcosok támadnak egy csapat állatra„bolának” nevezett hajítóegyverekkel. Eztöbb, egymáshoz kötözött kötélből állt,a végeken nagy kövekkel és súlyokkal. Úgykapták el vele az állatokat, hogy rátekeredetta lábukra, mintegy gúzsba kötve őket.
három Kultúra
A barlangrajzok három különböző kultú-rából származnak; a barlangestészetnek ez
a művészi sorozata Kr. e. 7300 körül indult.A kőmenedék maga azonban a sziklamű-vészet öt csoportját képviseli. A későbbi fi-gurák és motívumok gyakran edik a korábbikorszakok alkotásait. Az első embercsoporthosszú vadászatokra indult, ő zsákmánya aguanakó (egy lámaszerű, a húsáért vadászottállat) volt. Körülbelül Kr. e. 7000-ben máregy második kulturális szint azonosítható,amelyet a sok kézlenyomat különböztetmeg. Ez a kultúra nagyjából Kr. e. 3300-ig
tartott, amikor a rajzok stilizáltabbak let-tek, és számos állati és emberi alakot ábrá-zoltak.
Az utolsó kulturális hullám Kr. e. 1300 kö-rül kezdődött. A elhasznált estékanyagokélénkebb pirosat adtak, a kivitelezés pedigabsztrakt geometriai alakokra és stilizáltállat- és emberrajzokra összpontosult. Úgyvélik, hogy ezek a estmények a történelmivadászó-gyűjtögető tehuelche indiánokmunkái lehettek, akik egészen addig lakták
Bár néhány kézlenyomat
körülbelül Kr. e. 1300-ravezethető vissza, ezeket
még korábbi, Kr. e. 7000-re
datálható kéznyomokra
festették rá
Az őskori barlangokban
talált kézlenyomatokat
a vadászok személyes
kézjegyének gondolják
Patagónia hatalmas területét, amíg az elsőspanyol kereskedők és telepesek meg nemérkeztek. A tehuelchék alapvetően nomá-dok voltak, akik az alöldön teleltek, aholhalat, kagylót és rákot ogtak. Tavasszalelköltöztek Patagónia központi ennsíkjairaés az Andokba, és vadászgatással töltötték anyarat.
Ennek a nomád életmódnak csak a XIX.században vetett véget az, hogy Patagónianagy részén hatalmas méretű állatgazda-ságok alakultak ki. A tehuelche közösség
már nem létezik, de a piros kézlenyomatokhihetetlen tárlata tartós hagyatéka egyolyan népnek, akik az évszakokat követveéltek, és vadászták, de egyben tiszteltékis az állatokat, például a guanakót, amelyennek az ősi népnek a mindennapi túlélését
jelentette.A Kezek barlangjában látható sziklamű-
vészet ábrázolásai közé tartoznak bizonyosgeometriai ormák, cikcakkos minták, pirospöttyök, a nap, gyíkok és pókok, vemhes
állatok, állatkölykök és gonosz szellemekmegjelenítései. A mennyezeten láthatópöttyökről néhány régész arra következte-tett, hogy a csillagokat jelképezhetik az égen,de lehetnek egy játék nyomai is, amelyneksorán a gyerekek estett labdákat dobáltakel, hogy eltalálják a barlang mennyezetét.A Kezek barlangjának őskori lakói a törté-nelem legkorábbi elbeszélői közé tartoznak,amikor a művészet a korai hitvilág és élet-mód jelentős és kiejező képviselőjévé vált.
KÉZLENYOMATOK 23
-
8/16/2019 Sarah Bartlett: 100 szimbólum az univerzum titkairól
14/23
iiiii
iiiiiiiiii
judAcullA-PetroglifA usa, észaKKarolina, JaCKson megye, Kr. e. 3000–1000 Körül
a ck k k f kpc
24 A TERMÉSZETI VILÁG
AJudaculla-petroglián (sziklavéset) jelek és szim-bólumok urcsa kavalkádja látható. A vésetekkészítője rejtélyének a elderítése mindig is el-lentmondásos vállalkozás volt, amely sok százéven át titokzatosságba burkolózott. A szap-pankőből lévő, több ezer évesnek vélt hatalmaskőtömböt a közelmúltban nagyon alaposan meg-vizsgálta egy régészcsoport Észak-Karolinában.Ma úgy vélik, hogy a véseteket a cserokik érkezése
előtt, valószínűleg Kr. e. 3000 és 1000 között ké-szítették. Úgy gondolják, hogy mintegy ezer évalatt különböző bennszülött népek jöttek el aJudaculla-sziklához, hogy tálakat, pipákat és rituáliseszközöket véssenek rá, és szent hely is lehetett,ahol szertartásokat és ünnepeket tartottak. A szik-lán lévő kisebb petrogliák a látogatók által akövön hagyott „graffiti” vésetek is lehetnek, vagyaz amerikai indián sámánok mágikus szimbólumai.
Akár graffitik, akár
mágikus szimbólumok,
ezeknek a furcsa
véseteknek az eredete
sok évre gondolkodóba
ejtette a régészeket
-
8/16/2019 Sarah Bartlett: 100 szimbólum az univerzum titkairól
15/23
iiiii
iiiiiiiiii
JUDACULLAPETROGLIFA 25
Tsul’kalu’ vagy
a ferdeszemű óriás
legendás alakját
a vadak uraként
ismerték. A cserokik
vadászati rítusaikhoz és
szertartásaikhoz idézték
meg őt
Más régészek meggyőződése szerint akőtömb valójában a terület hatalmas tér-képe, amely a különböző vízi utakat jelöli,és megmutatja a kereskedelmi és utazásiútvonalakat. Ezek közé tartozik a Kis-Ten-nessee olyó és a Nantahala olyó. A olyókelhelyezkedése nagyon hasonló a mai pon-
tos térképekéhez.Több petroglia is található az Egyesült Ál-
lamok délkeleti részén, de a Judaculla-szik-la az egyik legnagyobb az észak-karolinaiJackson megyében. A hatalmas sziklátannyira sűrűn edik a petrogliák, hogynem könnyű megkülönböztetni az egyesszimbólumokat. Egyetlen sziklán sincsenekazonban ehhez hasonló vésetek, beleértveaz absztrakt vonalakat, embereket, állatokat,vonalakat és pöttyöket, valamint az égiormákat és geometriai alakzatokat. Ezekközül a szimbólumok vagy vésetek közül sokmegelel a mexikói putónok vagy chontal-maják piktográfainak – ilyen például aNagy Nap képe. A putón mitológia televan természeteletti vízzel, mangrove-szörnyekkel és lényekkel, ahogyan a sziklaszámos képén látható, és az is valószínű,hogy a putónok erreelé is kereskedtek.Lehetséges, hogy ilyen messzire jutottak azotthonuktól?
Az amerikai cseroki indiánok újabb legen-
dái szerint a véseteket egy Tsul’kalu’ nevűerdeszemű óriás – a közeli hegyekben la-kó nagy vadász – készítette. Egyszer leug-rott a hegytetőn lévő otthonából, és aszappankövön landolt. Eközben karcoltaössze a követ hétujjú kezével. Több legendais szól arról, hogy a cserokikat más óriásoklátogatták. Majdnem kétszer olyan maga-sak voltak, mint egy átlagos ember, éserde volt a szemük. A cserokik Tsunil’kalu’-nak vagy erdeszeműeknek nevezték
őket. Ezek az óriások nagyon messze él-tek, a lemenő nap irányában. A cserokikbarátként ogadták őket, és ők maradtak isegy ideig, mielőtt visszatértek nyugatra, azotthonukba.
A cserokik nagyon díszes szimbólumokathasználtak, és híresek voltak arról, hogymindent kidekoráltak, a lovaiktól és a testük-től az otthonukig. Ezek közül a szimbólumokközül sok spirituális természetű volt, és azőseik szellemeivel kötötte össze a cserokikat,
vagy titkos üzeneteket közvetített a klánokközött. Az is lehetséges, hogy a szikláravésett szimbólumok különböző törzseknekvagy klánoknak hátrahagyott üzenetekvagy térképes instrukciók voltak, amelyekmegmutatták a olyók és a szárazöldek kö-zötti útvonalakat.
A Judaculla-sziklán van egy hét pont-ból vagy küllőből, és egy körökből és ke-
resztekből álló sorminta. A négyes és ahetes szám gyakran elbukkan a cserokimítoszokban, mesékben és szertartásokban.A négyes szám a öldet, szelet, tüzet éslevegőt képviseli, valamint a négy ő égtájat:keletet, nyugatot, északot és délt. A hetesszám a cserokik hét klánjára utal. A négy őégtáj mellett három másik is létezik, és ezekteszik ki a hét küllőt. Ezek a öl (a első világ),a le (az alsó világ) és a közép (ahol mostélünk).
-
8/16/2019 Sarah Bartlett: 100 szimbólum az univerzum titkairól
16/23
iiiiiiiiii
szfinx gíza, egyiPtom, Kr. e. 3000–2500 Körül
a f, p
Annak ellenére, hogy
a szfinx a világ egyik
legismertebb szimbóluma,
valódi eredete még mindig
erős ellentmondásokat szül
a tudósok között
hasonlóan szfinxet is helyeztek kora ke-resztény sírokba vagy a közelükbe, hogy avilág isteni ényét képviselje.
A legtöbb kutató következtetése szerinta gízai nagy szfinxet Kr. e. 2500 körülkészíttette Egyiptomban az Óbirodalomhoz
tartozó Haré áraó. Mások szerint azonbanaz is lehet, hogy a napimádás ő korszakaKr. e. 3000 és 2700 közé esett, míg a Gízai-ennsík csak jóval később vált temetkezésihelyül szolgáló nekropolisszá.
Az egyiptomi szfinx a napot és azoroszlánistent megtestesítő áraó hatalmasszimbólumává vált. Az állat és a áraó ittegyetlen elsőbbrendű lénnyé olvadt össze,aki nemcsak a sír szimbolikus őrzője volt,hanem azé az isteni erőé és bölcsességé is,
Aszfinx a nappal összekapcsolt ókori szim-bólum a közel-keleti civilizációkban.A áraódinasztiák számára hagyománnyávált, hogy a király arcát és ejét egy orosz-lán testére illesszék a temetkezési helyü-kön. A áraó és az oroszlán ilyetén rokon-
ságát az magyarázta, hogy a királyegyesült Ré napisten lányával, a hatalmasnapistenséggel, Szahmettel, akit nőstényoroszlánejjel ábrázoltak. Napszimbólum-ként a szfinxet Harmakisszal, a két horizonturával is összekapcsolták – ő képviselte azújjászületéssel és eltámadással azonosítottelkelő és lenyugvó napot. A szfinx kettőstermészete később aztán Krisztus kettőstermészetét tükrözte, aki egyszerre voltemberi és isteni. A többi napszimbólumhoz
26 A TERMÉSZETI VILÁG
-
8/16/2019 Sarah Bartlett: 100 szimbólum az univerzum titkairól
17/23
iiiiiiiiii
Az egyiptomi szfinx korai
elődjei közé tartozik Sédu.
Ez a furcsa mezopotámiai
lény egy emberfejű
szárnyas bika
A szfinxet az ókori Róma
ideje óta a rejtvények
szimbólumaként és
motívumként használják az
európai művészetekben
amellyel a áraó uralkodott és védelmezte anépét. Később a misztériumok, az igazság ésaz egység szimbólumává vált. IV. Thotmeszegy Kr. e. 1400-ból származó sztéléjének
a vésete Gízában három aspektusát említiRének, akit Heper-Ré-Atumként, egy sokkalösszetettebb napistenségként ismertek ésimádtak ebben a későbbi időszakban.
görög szFinx
Az oroszlántesttel és női ejjel rendelkezőmitológiai szörny nyomán kialakult görögszfinxnek ugyanakkor sasszárnyai is voltak.
A sziklacsúcson ülő szfinx Théba görög városkapuját figyelte, és Oidipusz mítosza szerinttalálós kérdést tett el az utazóknak, mielőttbeléphettek a városba. Ha rosszul válaszol-tak, a szfinx megojtotta és elalta őket.A találós kérdését – „Ki az, aki reggel négylábon jár, délben két lábon, este három lá-bon?” – Oidipusz megejtette, és így vála-szolt: „Az ember: gyermekkorában négykéz-láb mászik, elnőttkorában két lábon áll, öreg-korában pedig bottal jár.” Amikor Oidipusz
SZFINX 27
A szfinx elődei
A Lowenrau (oroszlánasszony) istennő, akit oroszlán-
emberként is ismernek, 32 000 éves aurignaci szobor – ez a
legrégebben ismert embertestű, oroszlánejű figuránk. Az
azonban sokat vitatott, hogy a teste érfi vagy női test-e.
A szfinx egy másik valószínű elődje az ókori asszír Lamasszuvagy Sédu (jobbra), amelyet Kr. e. 3000 körül ábrázoltak
először. Lamasszut, akit jótékony és védelmező szellemnek
tekintettek, gyakran jelenítették meg a műalkotásokban
szárnyas oroszlánként vagy érfiejű bikaként. A hindu
vallásban Naraszimhát, az ember-oroszlánt avatárnak vagy
Visnu isten inkarnációjának gondolták. Emberszerű
elsőteste és alteste, valamint oroszlánszerű arca és karma
volt. Eredetileg nagy védelmezőként ismerték, aki ínséges
időkben védte és oltalmazta a híveit. A perzsa mitológiában
van egy mantikór nevű lény, amelynek vörös oroszlánteste,
emberi eje három sor éles oggal, denevérre emlékeztető
szárnya és harsonahangja van. Néha szarvval és szárnnyalábrázolták, vagy sárkány-, illetve skorpióarokkal. A man-
tikór mérgező tüskéket kilőve megbénította, majd
egészben elalta áldozatait.
helyesen megválaszolta a kérdést, a szfinxlevetette magát a magas szikláról. Bizonyosleírások szerint volt egy második találóskérdés is, amely így szólt: „Van két nővér: az
egyik világra hozza a másikat, a másik pedigmegszüli az egyiket. Kik a nővérek?” A helyesválasz: „a nap és az éj”, mert a görög nyelvbenmindkét szó nőnemű. A görögök ideje óta aszfinx a rejtvények, küszöbök és az életből ahalálba vezető átjáró szimbólumává vált.
Az európai díszítő művészetben a görögszfinx újjászületett a reneszánszban, és néharancia szfinxként gondolnak rá. Különösennépszerű volt a késő barokk stílusbana XVIII. század elején, valamint a XIX. századi
romantika és szimbolizmus mozgalmaiban.A rejtélyek védelmezőjeként a szfinxet aszabadkőművesek is a jelképükké ogadták,és sok helyen megtalálható a szabadkőmű-ves templomok előtt szobor ormájábanvagy a szabadkőműves iratok edőlapján,dombornyomatként. Nem tekinthetjük azon-ban a rend ősi szimbólumának. Viszonylagújonnan emelték be, és inkább általánosdíszítőelemként használják, mint egy adottmeggyőződés szimbólumaként.
-
8/16/2019 Sarah Bartlett: 100 szimbólum az univerzum titkairól
18/23
iiiiiiiiii
SZKARABEUSZ egyiPtom, Kr. e. 2613–2160 Körül
a jjü j fü pű k
28 A TERMÉSZETI VILÁG
luma. Az egyiptomi heper kiejezés jelen-tése: „létrejönni”. Ré aspektusaként Hepernemcsak a hajnalt hozta el, hanem a világotis ő hozta létre. De miért volt Hepernekszkarabeuszeje, és hogyan vált ez a képkésőbb amuletté?
A régészek és tudósok szerint a bölcsegyiptomi írástudók eljegyezték a szkara-beusz urcsa viselkedésével kapcsolatosmegfigyeléseiket. Észrevették, hogy a bogáregy állati ürülékből készített galacsint gu-rított maga előtt mindenhol, amerre járt,majd kis idő múlva parányi lárvák keltekki a gombócból. Amikor a fiatal bogarakcsodálatos módon teljesen kiejlődtek –pont úgy, ahogyan a nap minden reggel ahorizont elé emelkedik –, azt hitték róluk,
Az ókori egyiptomi hitvilág egyik legnép-szerűbb szimbóluma a nagy galacsin-hajtó bogár, amelyet a legszentebb rovarkénttiszteltek. A szkarabeusz képét eredetilegHeper napistenséghez kapcsolták, aki a ha-talmas napisten, Ré egyik aspektusát kép-viseli. Ez vezetett oda, hogy a szkarabeusz
ontos védő amulettként szolgált mind akirályság, mind a halottak számára. Ma igengyakori ékszermotívum, és néhány hagyo-mányos gondolkodású egyiptomi ma ishiszi, hogy a szkarabeusz szárított poránakérfiasságnövelő ereje van.
Heper istent szkarabeuszejű érfiként,vagy néha csak szkarabeuszként ábrázolták.Ő képviselte a elkelő napot, amely maga isaz emberiség hajnalának és az ókori Egyip-tom teremtésmítoszának mélyebb szimbó-
Tutanhamon
színes üveggel és
féldrágakövekkel berakott
arany névmedálja három
szimbólumból áll: a türkiz
kosár Neb istent, a lápiszkő
szkarabeusz Hepert,
a kalcedon-berakásos
napkorong pedig Rét jelképezi
II. Szobekemszaf szívszkarabeusza
(Kr. e. 1590 körül); a zöld jáspisból faragott
szkarabeusz üreges arany talapzaton nyugszik.A Halottak Könyvéből származó hieroglifák
varázsigéje megakadályozza, hogy a szív az
elhunyt ellen vallhasson, és ezáltal lehetővé teszi,
hogy a lélek elérje az örök üdvösséget
-
8/16/2019 Sarah Bartlett: 100 szimbólum az univerzum titkairól
19/23
iiiiiiiiii
hogy ugyanazt a varázserőt birtokolják, minta napisten. Ezért vált a bogár a csodás testetöltés szimbólumává, és mint ilyen, Heperhezhasonlóan ő biztosította, hogy a nap mindenreggel újjászülessen.
Mivel az egyiptomi vallás sokat oglalkozott
az újjászületéssel és a eltámadással, a bo-gár szokásai váltak ezeknek az elemekneka jelképévé is, és a szkarabeuszt össze-kapcsolták a nap égbolton megtett útjával.Ahogyan a bogár a galacsint, úgy gurítottavégig Heper az égen a napot minden nap,majd éjszakára magával vitte a másvilágra.A szkarabeuszejű Hepert néha a nap bárká-
jában ábrázolták az égen haladva, miközbennemcsak az éjszakát változtatta nappallá ésa nappalt éjszakává, hanem az emberi lelke-ket is átsegítette a túlvilágra.
védelmező amuletteK
A szkarabeusz-amuletteket az Óbirodalomidején, körülbelül Kr. e. 2613 és 2160 közöttkezdték védőerővel elruházni. Főleg szem-mel verés elleni védelemként viselték ezeketa drágakövekből aragott amuletteket,amelyeket gyakran megszemélyesítettek,és pecséteket, valamint áraók és írnokok
neveit vésték rájuk. Gyakran használták őkethivatalos és politikai célokra, később pedigtemetkezési dekorációként.
Az úgynevezett „szívszkarabeusz” eketevagy sötétzöld kőből, például jáspisbólvagy a legsötétebb kalcedonból készült, ésáltalában 4–12 cm hosszú. A szívszkarabe-uszt vagy a mumifikált holttest szíve ölétették, vagy medálként a múmia nyakábaakasztották egy aranydróttal. Rávésték ahalott nevét, valamint az egyiptomi Halot-
tak Könyvének egyik legontosabb varázs-igéjét. A véset a szívhez szólt, hogy nevalljon a halott ellen az isteni ítélőszék előtt,különben az elhunyt lelkének a élelmetesalvilágba kell mennie, és nem küldik továbba túlvilágra és az örök békességbe.
Körülbelül Kr. e. 760-tól nagy, lapos, sima, akét oldalán lyukkal ellátott szkarabeuszokattettek a múmiák mellkasára két különálló,kiterjesztett szárnnyal együtt. Ezeket általá-ban vagy kék ajanszból (kerámiamunka)
SZKARABEUSZ 29
vagy valamilyen kék drágakőből, példáullápisz lazuliból készítették.
Emily Baird zoológus és kutatócsoportja asvéd Lund egyetemről nemrégiben meglepőeledezést tett arról, hogyan navigálnak ezeka parányi rovarok a világban. A ganajtúró
bogár úgy tolja maga előtt egy tökéletesegyenes vonalon a galacsint a hátsó lábával,hogy közben a eje hátraelé áll és a talajtnézi. Egyszer-egyszer megáll, elmászik agolyó tetejére, és kis táncot lejt. Dr. Bairdszerint a bogár azért mászik el, hogy meg-nézze a napot, mert a napsugarakat hasz-nálja égi iránytűként. A nap állását bemérveállapítja meg, hogy hol van. Lehetséges, hogyaz egyiptomi megfigyelők is rájöttek, hogya bogár azért áll meg, hogy közvetlenkapcsolatba lépjen a nappal? Pontosan nemlehet tudni, hogy miért tartották annyiraszentnek a szkarabeuszt, de azáltal, hogyolyamatosan erőteljes védő amulettkénthasználták, és összeköttetésben állt mindenélet orrásával, a nappal, olyan archetipikusszimbólummá vált, amely ma is magávalragadja az emberek képzeletét.
Az Újbirodalomból
(Kr. e. 1570–1070) származó,
Heper istent ábrázoló
gránit szkarabeuszszobor
a karnaki templom-
együttesben található,
Luxor közelében
-
8/16/2019 Sarah Bartlett: 100 szimbólum az univerzum titkairól
20/23
30 A TERMÉSZETI VILÁG
ókori egyiPtomi szimbólumok
NEHBET
A Felső-Egyiptomot szimbolizálóehér keselyű neve. Titokzatos erőttulajdonítottak neki, mert a hím ésa nőstény között nem volt láthatókülönbség, és azt eltételezték, hogypartenogenetikusan vagy szűznem-zéssel, azaz párosodás nélkül szapo-rodnak. Párhuzamba állították azállammal: a ehér keselyű egyedül-álló és sérthetetlen.
MENAT
Ez a szorosan Hathor istennőhöz
kapcsolódó szimbólum egy kisgyöngyös rézpajzs, amelyet előszörHathor papnői viseltek. Később ol-talmazó amuletté vált, és nyakláncormájában hordták a jó szerencsebiztosítására és a gonosz szellemekelleni védelemként. Úgy gondolták,hogy a túlvilágon is megőrzi oltal-mazó erejét, ezért a halottal együtttemették el.
BA
Az emberejű madár, ba képviseli
a lélek öt alapvető összetevőjénekegyikét, a személyiséget. A többiek:ib (a szív fizikailag és metaorikusan),sheut (az árnyék, amely a testvisszatükröződése, és ezért hordozvalamennyit a lényegéből), ren (azember neve) és ka (a halál pillanatá-ban a testet elhagyó szellem).
DZSEW
A dzsew (jelentése: hegy) azt a két
hegycsúcsot jelképezi, amelyek kö-zött a Nílus olyik. Azt mondják, hogykét oszlopként ezek tartották meg azeget. A nyugati hegycsúcs a Manu,a keleti hegy a Bakhu. Mindkettőnegy-egy oroszlán védte a napot azégi útja során leselkedő veszélyektől.
MENHÉD
A menhéd egy piros-ekete színűkis tábla egy vizeskancsóval ésegy tollal – az ókori írásmesterségelengedhetetlen kellékei. Az ural-kodók és méltóságok művészi meg-
jelenítéseinél láthatók vagy azért,hogy megmutassák, ők maguk írás-tudók, vagy hogy az írnokok patró-nusai és támogatói.
KA
Az életet enntartó öt lélek közül (ba,ib, sheut, ren és ka) az ókori egyip-tomiak hite szerint ez, a ka képviselte akvintesszenciát. Bár a ka a halál pillana-tában elhagyta a testet, a túlvilágonmindaddig tovább élt, amíg elláttákétellel és itallal a halott sírja körül ha-gyott áldozati adományok.
-
8/16/2019 Sarah Bartlett: 100 szimbólum az univerzum titkairól
21/23
ÓKORI EGYIPTOMI SZIMBÓLUMOK 31
BÉSZ
Egyiptom törpe istene volt a szülésoltalmazó istene, és hittek benne,hogy elijeszti a démonokat, akikesetleg bánthatják az újszülöttet.A bészt használták a gonosz ellen,és ezzel ijesztették el Egyiptomellenségeit és a gonosz szellemeket.Az amulettjét viselték vagy otthonhasználták, és azt tartották róla, hogyelijeszti a kígyókat és a skorpiókat.
USÉBTI
Ilyen kis aragott múmiafigurákattettek a sírokba, hogy az elhunytnakdolgozzanak a túlvilágon. A maga-sabb rangú ókori egyiptomiak sír-
jaiban 401 ilyen figura található: azév minden napjára egy, plusz har-minchat munkaelügyelő. A másvi-lágon ugyanolyan szigorúan tartot-ták a hierarchiát, mint az e világiéletben.
PSZENT
A pszent dupla korona – gyakran
piros és ehér –, amely az egyesültEgyiptomot, kiter jesztve pedig ál-talában véve az egységes egészt
jelképezi. A pszent ábrázolásainálgyakran az ureusz (ágaskodó kobra)és a ehér sólyom is megjelenik,amelyek Alsó-Egyiptomot és az aztoltalmazó Uadzset istennőt, vala-mint Felső-Egyiptomot és Nehbetistenséget szimbolizálják.
REKHIT
A bíbic szárnya le van láncolva, hogy
ne tudjon repülni. Az egyiptomiszimbolikában a rekhit az egyszerűembert képviseli. Sokéle ormábanmegjelenik a képzőművészetbena gazdagok és hatalmasok lábánál– talán azért, hogy a közember alá-rendeltségét jelezze. Ez vezetett arraa következtetésre, hogy radikálispolitikai jelkép.
SA
Ez a szimbólum – amely vagy egy
nomád pásztor eltekert árnyékadósátrát vagy az ókori egyiptomiakáltal használt vízi életmentő eszközt
jelképezi – védelmet jelent. Gyakranlátható amulettként Taurt – a gyerek-szülés víziló-istennője – patája alatt,mintegy jókívánságként a terhességidejére.
TJET
Az Ízisz-csomóként is ismert szim-bólumról úgy vélik, hogy arra akötésre hasonlít, amely a nyak körülrögzíti a köpenyeket. A tjet drága-kövekből vagy színes üvegből ké-szül, és sok sírban megtalálható.A jelentése homályba borul, azegyiptológusok azonban úgy vélik,hogy a eltámadást és az örök életet
jelképezheti.
-
8/16/2019 Sarah Bartlett: 100 szimbólum az univerzum titkairól
22/23
iiiiiiiiii
GALAMB mezoPotámia, Kr. e. 2400–1500 Körül
a k k
Egy XIX. századi romantikus festő, William
Bouguereau a galambjai társaságában
festette meg és eszményítette Vénuszt
Az őskőkorban a paleolitikum embereáltal imádott mindenható anyaistennőszemében szentek voltak a madarak. Különö-sen a galambokat kapcsolták össze az ő ter-mékenységével és életadó erejével, és nem-csak az udvarlási rítusuk miatt, hanem azértis, mert a galambpárok szokatlan módonegész életükben együtt maradtak. A suméroklakta Mezopotámiában eltárt bronzkori(Kr. e. 2400–1500) régészeti leletek sokaságatámasztja alá ezeket az ősi gyökereket, aholélethű madárfigurákat találtak az anyaistennőszobrocskái mellett.
Az anyaistennő és madarainak a tiszteleteKrétán is elterjedt, ahol galambokkal a ejénábrázolták az ősanyát, továbbá Cipruson is, ahola római érméken a templom tetején ücsörgőmadarakat lehet látni. A görög vallásbanAphroditét tekintették elsősorban a szerelemistennőjének, akinek azért áldoztak, hogy ál-dásban részesítse és védelmezze a szerelmiügyeket, és őt is gyakran ábrázolták galambok
társaságában. Démétért, az anyaistennő görögváltozatát is összekapcsolták a galamb szim-bólumával.
Egy ókori görög mítosz elmesél egy történetet,amikor két ekete galamb szállt el Thébából –az egyik a dodonai tölgyaligetekbe, a másik pe-dig Líbiába repült. A galamb Dodonában enn-hangon elmondta, hogy hamarosan jóslatokatognak hallani; a másik galamb Amonná, ahatalmas istenkirállyá változott, akit Thébábanimádtak. A dodonai ligetekben élő galambok
Zeusz szent állatai lettek, és lágy turbékolásukata magas rangú papnők Zeusz próéciáikéntértelmezték.
Egy másik, a Kr. e. IV. századra tehető ókoriszír mítosz a legendás Szemirámisz királynő,Derketo istennő halandó leánya történetét
32 A TERMÉSZETI VILÁG
-
8/16/2019 Sarah Bartlett: 100 szimbólum az univerzum titkairól
23/23
iiiiiiiiii
meséli el. Derketo, szégyenében, hogyhalandó gyermeket szült, azonnal elhagyta akislányt, és egy tóba ojtotta magát Ascalonközelében. A teste hallá változott, és későbbhalistennőként tisztelték. Szemirámiszt ga-lambok táplálták, amíg egy királyi pásztor,Szimmász megtalálta a gyermeket, és elne-
velte. Szemirámisz később hozzáment Ni-nusz királyhoz, de miután a király leigáztaÁzsiát, egy nyíl halálosan megsebesítette.A fiuk túl fiatal volt még a trónhoz, ezértrégensként Szemirámisz uralkodott, ésÁzsia nagy részét meghódította. A szíristennő, Atargatisz kultusztemploma Mabogókori városában állt, amelyet a legendaszerint maga Szemirámisz alapított, és atemplomban lévő szobra egy arany ga-lambbal a ején ábrázolja.
A késő XIX. századi romantikus mozgalomelőszeretettel ordult a görög és római mito-lógiához és vette elő az istenekről, istennők-ről, nimákról, szatírokról és angyalokról szó-ló történeteket, hogy megmutassa: a mitoló-giai képek még mindig olyan jelentőségtel-
jesek, mint több ezer évvel azelőtt. Sok ókorianya- és szerelemistennőt, például Vénusztés Aphroditét is megjelenítették galambokkíséretében korábbi mezopotámiai isten-nőkhöz, Istárhoz, Asztartéhoz és magához ahatalmas anyaistennőhöz hasonlóan.
galamboK aKereszténységben
A keresztény atyák az írásaikban számospogány szimbólumot, istenséget és mí-toszt építettek be a saját vallásos doktríná-
jukba, miközben próbáltak másokat is át-téríteni a saját hitükre. Így számos szim-
bolikus asszociáció – mint például a mé-lyen a kollektív tudattalanban észkelőbékeszerető galamb képe – hamarosan akereszténységhez kapcsolódott.
A Mózes első könyvében szereplő egyikkorábbi és közismert történetben Noéegy galambot ereszt el a bárkáról, hogyszárazöldet keressen az özönvíz után.A madár egy olajággal a csőrében tér visszaa közeli szárazöld – és ezáltal a remény –bizonyítékaként. Az ókori görögök és római-
Gyakran láthatunk
galambokat a keresztény
templomok máriaüveg
ablakain a Szentlélek
és az isteni szeretet
szimbólumaként
A galamb mára világszerte
a béke ikonikus
szimbólumává vált
ak számára az olajág a béke szimbólumavolt, és a korai keresztények hamarosanbeépítették ezt a képet a galambbal a saját,isteni szeretetre utaló jelképrendszerükbe.A galamb aztán összekapcsolódott a Szent-lélekkel, az Isten hírvivőjével, és az Angyaliüdvözletnél egy galamb hozta a hírt Istentől
Máriának. A középkorban galambokkal dí-szítették a templomban a padokat és a ke-resztelőmedencék edlapját, valamint azoltári szentségeket őrző tabernákulumokat.A II. századi gnosztikusok, a kereszténységegy eretnek ágának a képviselői számáraa galamb szimbolizálta a bölcsesség isten-nőjét, Sophiát, akit ők a női Szentlélekkénttiszteltek.
Az iszlám vallásban azért tisztelik a ga-lambokat, mert hiszik, hogy segítették az
utolsó iszlám próétát, Mohamedet, amikormegzavarták az ellenségeit a Híra-hegyiThaur-barlang előtt. Bár ókori mítoszokbanés hitben gyökerezik, a galamb ma is abéke, a szeretet és a jóság archetipikus jel-képe. Az 1949 áprilisában Párizsban meg-rendezett világbéke-kongresszus Pablo Pi-casso La Colombe (Békegalamb, 1949) címűlitográfiáját – hagyományos ehér galambolajággal a csőrében – választotta a béke
jelképévé.