Szeged. 1923 március 1$. S Z E G E D
legi szomorú gazdasági viszonyok közölt vissza-térnek. A vagyonos tisztviselőket szintén el le-het bocsátani.
Ezután Perlaky Qyörgy interpellál ugyancsak a tisztviselő kérdésben. Szóvá teszi, hogy a köz-alkalmazottak családjától is megvonták a ked-vezményes ellátást. Ez feltétlenül hiba. Követeli a szolgálati pragmatika mielőbbi kidolgozását.
Ezután Patacsi Dénes, az első interpellációjá-ban a felekezeti tanítók helyzetéről beszél. Második interpellációjában azt kéri, hogy a közbirtokosságnak ama tagjai, akik saját érde-kükben termelik ki a fát és saját érdekükben árverést rendeznek, ne fizessenek forgalmi adót a fa után.
Szakács Andor a következő interpellációt terjeszti elő: Hajlandó-e a földművelésügyi miniszter a földbirtokfeform novellát sür-gősen a nemzet elé terjeszteni és hajlandó-e a békésmegyei uradalmaknak a vasvármegyei munkásokkal kötött szerződését érvényteleníteni ?
A földmivelésügyi miniszter megnyugtató ki-jelentése után a Ház a választ tudomásul veszi, az interpelláló képviselővel együtt.
Farkas Tibor interpellációját az összkormány-hoz intézi. Hajlandó-e a kormány gyors, szi-gorú és erélyes intézkedéssel megakadályozni, íogy az a hang, mely a KANSz legutóbbi gyü-ésén tapasztalható volt s amely a körrendelet-Jó) is kihangzik, tovább ne terjedjen. Hajlandó-e a kormány sürgősen megoldani a tisztviselő-kérdési.
A miniszterelnök a köztisztviselők segélyének emeléséről.
Farkas Tibor felszólalása után gr. Bethlen látván miniszterelnök emelkedőt szólásra. Talán hárem év óta a kormány a Közalkalmazottak Nemzeti Szövetségével lépett érintkezésbe, va-lahányszor a tisztviselők fizetésének emeléséről volt szó. A jelen esetben is igy volt. Hogy ez esetben a tárgyalások végeredményben nem vezetlek eredményre, annan két oka volt. A KANSz oly követelésekkel lépett fe), melyeket a kormány és a pénzügyminiszter túlzottaknak talált. A kérdés megoldásánál a kormány abból indult ki, hogy feltétlenül szükséges a fizetés-
mert hiszen az uto'só fizetésrendezés őta ar árakban oly eltolódás mutatkozott, mely a tisztviselőknek lehetetlenné tette, hogy fizeté-sükkel exisztencldjukat biztosítsák. Ez volt az oka annak, hogy a kormány hozzájárult a fize-tésjavitáshoz, természetesen csak oly mértéhben, mint amilyen mértékben ezt a gazdasági vi-szonyok lehetségessé teszik.
Ami a fizetésemelés mérvét illeti, a KANSz a rendkivüli segélyeknek 100 százalékkal való felemelését kéri. Ez a követelés annyit jelentett voln?, hogy a tisztviselők fizetését megdupláz-zuk. A kormány felfogása szerint ez olyan kö-vetelés, mely semmi esetre sem talál indokolást a viszonyokban.
Hozzájárult azonban a kormány ahhoz, hogy a rendkivüli segélyeket megfelelő skála szerint 26—66 ig, tehát átlagosan 50 százalékkal fel-emelje. Azért különféle skála szerint, mert a különféle fizetési osztályokban oly helyzet ala-kult ki, hogy az alacsonyabb rangú tisztviselő ma aránylag Jobban van fizetve, mint a fel-sőbb rangú. Ugyanakkor felemellük a túlórá-é i »t 100 százalékkal és a laktérpótlékot is. .Azokkal az intézkedésekkel, melyek a tiszt-
v 'se !ök anyagi viszonyainak rendezését céloz-olkaröltve kell megtenni azokat az intézke-fífiiui Í8» melyekkel elérjük, hogy egyrészt a Iamnt li82,viselőktől megszabadítjuk az ál-lünk n X í S Z t h°gy megtakarításokat eszköz-szükségesek f j költségvetés szempontjából is a tisztviselők 0 k o r m ány elhatározta, hogy szetbeli eitátásStJ f^olmazott cseléd teimé-teti VégeredménvhL 1~ t ő 1 k e z d v e megszün-melyet ha v a l a k i 1 "eléd.artás oly luxus,
az állam ezt m i nde^ f e , megteheti, d e h c W
m< 87Vz,,á l ,am!ak\%?*"y<k között bizto . . f S elhatározta a ko r ^
z n i a n e m lehet, ládi pótlék tekintetében v & l n y ' hogy a csa-pomra, melyben a tisztviselőarra a z á l , á s" kormány előtt voltak, A ,a Károlyi-ugyanis a családi pótlékokat m e 3 " k o r m á n y tisztviselőnek a gyermek 24 éves ko L m - d e n
tett nélka. ar,a, Slvenek az é l e t v i . 3 a hsztvuelőnek. Mi visszatérünk a régebbi Z j á k ^ m e g f e k l Ő e n a tkztviselők nlegl 2±ik jiJj P e r fnekek utáni családi pótlékot
^évliktg, de a nern tisztviselői minősí-
tésű alkalmazottak csak a 10 éves korig és abban az esetben, ha igazolják, hogy bármelyik gyermek oly eredményt mutat fel a tanulásban, amely a segélyt indokolttá teszi.
A nyugdíjasok. A nyugdijkérdést mélyreható revízió alá vet-
tük, mert hiszen hiába csinál az állam meg-takarítást, hiába bocsátja el a tisztviselőket, a mai helyzet mellett ez az államra nézve alig jelent megtakaritást, mert ahelyett, hogy fizetést adna, ad helyette nyugdijat. Igy tehát figye-lembe véve az állam súlyos helyzetét, a kor-mány kénytelen egészen messzemenő intézkedé-seket inaugurálni. Ez novella alakjában fog a nemzetgyűlés elé kerülni.
Ugyancsak megindítottuk a természetbeli el-látás szigorú revízióját, mert hiszen ezen a téren rendkívül sok visszaélés van.
Puez százalékkal csökkentik a tisztviselői kart.
A főkérdés természetesen a tiszlviselői létszám csökkentése. Ebben a tekintetben a miniszter-tanács azt a hatátuzatol hozta, hogy husz szá-zalék erejéig akarja egyelőre a tisztviselők lét-számát apasztani. A léiszámcsökkentés keresztül-vitelét ugy tervezzük, hogy junius 1-én fogjuk közölni mindazokkal, akik a létszámcsökkentés folytán nyugdíjba küldetnek, illetve végkielégí-tésben részesülnek, hogy október 1-én a helyik
megüresedik és ennek folytán az állam szol-gálatából távozniok kell.
A KANSz.
A KANSz igen nagy érdemeket szerzett a múltban. Igy a kormány segítségére sietett a tisztviselői karban a maga részéről is helyre-állítani a fegyelmet. Ezek olyan érdemek, melye-ket szem elől téveszteni nem volna helyes. Ez nem jelenti természetesen azt, hogy a KANSz túllépve a maga hatáskörét, kormányzati hatás-kört volna hivatott magának vindikálni. Lehe-tetlen, hogy egy bizottság megalakuljon, bár-milyen hazafias testület is legyen az és ez állapítsa meg, mi legyen a tisztviselők fizetése. Tudatában vagyok annak, hogy a tiszlviselői kart a magyar állam jelen helyzetében nem fizetheti ugy, mint a háború előtt. Ha tárgyila-gosan nézzük a dolgokat, meg kell állapítani, hogy ebben az országban a háborúval mindenki vesztett és mindenkinek meg kell elégednie kisebb jövedelemmel, mint a háború előtt. Ezen a helyzeten csak ugy tudunk segíteni, ha a nyugati államok leveszik rólunk a reparáció Damokles kardját. Kérem a tisztviselői kart, hogy mérsékelje kívánalmait, melyek egyrészt — elismerem — indokoltak lehetnek.
Utána Hegymegi Kiss Pál és Farkas Tibor szólal fel és mindkettő tudomásul veizi a miniszterelnök válaszát.
A mai ülés félnyox órakor ért véget.
A vadvizek ujabb pusztításai. (A Szeged tudósítójától) A város legaktuá-
lisabb problémájává növekedett a vizveszede-lem, amely napról-napra fenyegetőbb méreteket ölt és az illetékes hatóságok tehetetlensége is mindjobban nyilvánvalóbbá válik. A polgár-mester minden egyes esetben a jó Istenre és a már tizenhatodik napja tartó esőre apellál, az érdekelteket azonban, a szabad ég alá került családokat, a viz alá került termőföldek tulaj-donosait, bérlőit ez nem nagyon nyugtatja meg, pedig szó, ami szó, a polgármesternek ugy nagyjából mégis csak igaza van. A vizveszede-lem nem mai -keMib mulasztásnak e
következménye, banem annak az évtizedes nem-törődömségnek, amely mindig uralkodó elv volt a közigazgatásban.
* Rőszke veszedelme.
A növekedő talajvíz legújabb pusztításairól a következőkben számolunk be: A kilátástalan helyzetben a szerdai nap folyamán sem történt javulás, sőt ujabb veszedelemről érkezett jelen-tés. A röszkei gazdák nagyszámú küldöttsége jelent meg a polgármesternél, akinek elpana-szolták, hogy a Holt-Tisza medre már teljesen megtelt, több vizet nem fogadhat be és igy, ha az ármenle8itő társulat azonnal üzembe nem helyezi a lúdvári szivattyút, rövidesen az egész falut elönti a viz. A falu szélén már is több ház összedűlt. A helyzet annyira veszedelmessé vált, hogy ha sürgős intézkedés nem történik, a röszkei lakosság végzetes lépésre határozza el magá. Ez a fenyegető momentum domboro-dott ki a röszkeiek panaszaiból. Szónokuk ugyanis arra célztott, hogy a röszkei lakosság körében mindgyakrabban felmerül az a szán-dék, hogy a falu megmentése érdekében át kell vágni a töltést; igy a viz Röszke helyeit a bo-domi rétet önlené el. Ha ez a s .ándék meg-valósul — a félelem, az elkeseredés sok min-den rossznak a szülőoka lehet — kiszámiihaíat-lan kár érné a várost, legjobb termőföldje ke-rülne viz alá és többszáz bérlő-család jutna
koldusbotra A küldöttség szónoka közölte a polgármes-
terrel azt is, hogy a röszkei gazdák értekezle-tet tartottak, amelyen elhatározták, hogy az ár-mentesitő társulattól a lúdvári szivattyú hala-déktalan üzembehelyezését kívánják, mert ha a szivattyú teljes erővel dolgozik, a falu talan megmenthető.
A polgármester válaszában kijelentette, hogy az ármentesitő társulat a főmérnökkel már be-szélt errőí a kérdésről és a szivattyútelep a hét végén feltétlenül megkezdi működését. Eddig azért nem dolgozott, mert nem volt szénkész-lete, most azonban már kapott nyolc vagon szenet, ami rövid időre elegendő.
A küldöttség tagjai ezután elmondollák, hogy Horgos halárában már több mint kétezer hold fold került viz alá.
A talajvíz egyébként már a magasabban fekvő lápéi réten is fölfakadt és rohamosan terjed, a veszély azonban itt nem olyan nagy, mert a levezetése nem ütközik olyan nagy akadályokba.
Ahol a városba szivattyúzták a vadvizet.
A körtöltésen belül szintén nőtt a talajvíz-veszedelem az utolsó 24 óra alatt. A polgár-mesteri hivatalba szerdán 12 belterületi panasz érkezett a hét külterületi panaszon ki sokan vannak olyanok is, akik pan jelentik be, mert úgyis tudják, hog h«.«5dga II»™ —gi-k * mjfak.
város veszedelmét az a körülmény mérnöki hivatal sürgős jelentése b hatóság figyelmét. A mérnöki hiva bejelentene a polgármesternek, hogj pályaudvar melletti szivattyú telep, nabá: dóan működik, még sem győzi a belső vize * átemelését a Tiszába. Az egész környék vizének levezetésére a berendezett vízmű munkáját ugyanis az a vízmennyiség terheli tul, amit a nemrégen elkészült Szeged rendezőpályaudvar melletti fűtőház szivattyúja, a fűtőház körüli mélyebb fekvésű területről a rendezőpályaudvar pályatestén és a körtöltésen keresztül beemel a város belterületére.
Ebben a különösen furcsa ügyben illetékes helyen a következő információkat kaptuk:
— A polgármester, mint vízügyi h dóság, már régebben felhívta az üzletvezetőséget ennek a lehetetlen állapotnak a megszüntetésére. A polgármester felhívására az üzletvezetőség 1920 március 15-ikén, tehát éppen három évvel ez előtt válaszolt és válaszában arra hivatkozott, hogy a rendezöpálvaudvari fűtőház vizét a fűtő-ház fennállása óla "a szentmihályteleki sor mel-letti gödrökbe szivattyúzták. Ez a hosszú idő óta f nnálló gyakorlat már joggá vált és miatta soha panasz nem merült fel. A polgármester kívánságának teljesiiéset az üzletvezetőség meg-tagadta. Az indokolással szemben megállapította a vízügyi ható ág, hogy a rendezőpalyaudvari fűtőház nemrégen, kevéssel a haboru kitörése élőit készült, évtizedes gyakorlatról tehát nem lehet szó és igy joggá vált gyakorlatról sem. A fűtőház szivattyúja pedig c*ak az ártézi kut fölös vizét szivattyúzta át a gödrökbe, — erre se.n volt ugyan engedélye — de talajvizet eddig nem szivattyúzott át a városba.
Mivel a fűtőház is állami intézmény, az el-merüléstől való mentesítése tehát közérdek, a polgármester pénlek délelőtt 10 órára értekez-letre hivta össze ebben az ügyben az üz ,e l" vezetőséget, az ármentesitő társulatot, a foly* 1"' mérnökséget és » város mérnöki h i v a t ^ ~
értekezletet a hely színen tartjak meg e»flSU, I mint értesülünk — a cél az, /fűtőház
! mígfelelő csőrendszerrel ^ " e ^ ^ t o r n á b a » körüli talajvizet a körtőllésen kívüli «
