Download - Struktur Loji 2 Air
KEJURUTERAAN BEKALAN AIR
(C2145)
TAJUK:
STRUKTUR-STRUKTUR DI LOJI RAWATAN
Syahidah bt Abdul Aziz (17Das 07F014)Nor Atika bt Marzan(17Das07F011)Nurazian bt Ench Sani(17Das07F008)
LOJI RAWATAN
• LOJI RAWATAN ADALAH LOJI YANG MENJALANKAN PROSES UNTUK MERAWAT AIR.
• TERDAPAT BEBERAPA PROSES DALAM RAWATAN AIR SISA DAN AIR BERSIH.
• ANTARA RAWATANNYA IALAH: A) PROSES PENYARINGAN B) PROSES PENGUDARAAN C) PROSES PENGENTALAN D) PROSES PENGENAPAN E) PROSES PENURASAN F) PROSES PENGKLORINAN DAN FLOURINAN
FAKTOR PENENTUAN LOKASI LOJI RAWATAN
AIR
•DEFINISI
• REKABENTUK LOJI ADALAH KEADAAN,JENIS DAN BENTUK LOJI YANG AKAN DIBINA DAN REKABENTUK LOJI JUGA TERMASUK JENIS BAHAN YANG DIGUNAKAN UNTUK MEMBINA LOJI. KAWASAN DAN KOS PEMBINAAN LOJI JUGA DIAMBIL KIRA SEBAGAI REKABENTUK LOJI.
FAKTOR REKABENTUK LOJI KEPERLUAN LOJI SEMASA DAN MASA HADAPAN Cth: PERMINTAAN PENDUDUK PADA MASA
HADAPAN STORBAHAN KIMIA BASAH DAN KERING Cth: LOKASI DAN KELUASAN PEMBINAAN
KAWASAN STORAN KAWASAN PEMBUANGAN AIR SISA KAWASAN PEMBUANGAN ENAPCEMAR KAWASAN TAKUNGAN AIR MENTAH DAN AIR
BERSIH KAWASAN RUMAH PAM BAGI AIR MENTAH DAN
AIR BERSIH LOJI KEMASUKAN SAMADA BERDEKATAN ATAU
JAUHDENGAN LOJI RAWATAN
SUSUNATUR SALURAN PEMBENTUNGAN
CTH: JARAK, KELEBARAN ATAU KELUASAN SALURAN
KEADAAN TANAH TEMPATAN
CTH: KEADAAN TANAH,KEADAAN CUACA DAN TOPOGRAFI
KOS MEMBINA DAN KOS OPERASI DAN PENYELENGARAAN LOJI
KEBOLEHARAPAN PROSES RAWATAN TERMASUK SEWAKTU KEADAAN OPERASI BIASA ATAU LUAR BIASA.
CONTOH LOKASI
1. PAM TANGAN 2. DAPUR/KANTIN
3. RUMAH PAM
4. TANDAS
5.TANGKI SIMPANAN
6. KANTIN/ PERUMAHAN
7. TANGKI TURASAN UTAMA
8. AIR BERSIH
Faktor Tapak
1) KEDUDUKAN LOJI KEMASUKAN DAN KAWASAN BEKALAN
- BERHAMPIRAN LOJI ATAU DALAM LOJI RAWATAN ITU SENDIRI
- PUNCA AIR DEKAT ATAU JAUH
- KETINGGIAN LOKASI LOJI SESUAI DANGAN KEUPAYAAN PAM AIR MENTAH
6) PERTIMBANGAN HIDRAUL
- LOKASI &SUSURATUR LOJI IKUT KECERUNAN HIDRAUL SEMULAJADI
- KAWASAN BEKALAN BERADA DI PARAS TERENDAH DALAM EMPANGAN
3) KEMUDAHAN MENDAPAT TANAH
-SELALUNYA TANAH KERAJAAN DIGUNAKAN
4) LALUAN KELUAR MASUK
-BERHAMPIRAN JALANRAYA UTAMA
-BERDEKATAN DENGAN PEKAN@PENEMPATAN UNTUK KEPERLUAN SOSIAL PEKERJA LOJI
5) BANJIR
-LOJI RAWATAN DITEMPATKAN DI ATAS PARAS LAUT
6) BEKALAN KUASA&TALIAN KOMUNIKASI
-MENGELAKKAN TALIAN YANG PANJANG YANG MELIBATKAN KOS TINGGI
FAKTOR ALAM SEKITAR
• ALAM SEKITAR ADALAH KEADAAN SEKELILING YANG TERDIRI DARIPADA HAIWAN, TUMBUHAN, KEADAAN GEOGRAFI, CUACA, SUHU DAN BUNYI.
• KAJIAN EIA DIPERLUKAN UNTUK MENILAI KEADAAN SEKELILING KESAN DARIPADA PEMBINAAN LOJI RAWATAN.
KESAN TERHADAP ALAM SEKITAR
I. KESAN BUNYI BISING KETIKA OPERASI LOJI SEPERTI PAM, PENJANA DAN TANGKI KIMIA.
II. KESAN BUNYI BISING DARIPADA HABUK DAN SEMASA PEMBINAAN.
III. BAHAYA DARIPADA KEBOCORAN KLORIN.
IV. BAU DARI BAHAN KIMIA DAN ENAPCEMAR.
V. KESAN PEMBUANGAN ENAPCEMAR AIR PENCUCIAN BUANGAN KEATAS TERUSAN ATAU TASIK.
FAKTOR REKABENTUK ASAS KOMPONEN LOJI
REKABENTUK KOMPONEN LOJI1. REKABENTUK HIDRAUL DAN KERJA PENYAMBUNGAN A) MERUPAKAN SATU REKABENTUK YANG PALING
CEKAP, EFEKTIF DAN BERKESAN DALAM PROSES RAWATAN AIR.
B) BERADA DALAM KEDUDUKAN SEMULAJADI UNTUK
MENGURANGKAN KOS MASA DAN TENAGA.
C) PAIP PENYAMBUNGAN SEPENDEK YANG MUNGKIN UNTUK MENGELAKKAN KEBOCORAN.
D) KEADAAN TOPOGRAFI UNTUK MENGURANGKAN KERJA TANAH DAN DISESUAIKAN DENGAN BENTUK MUKA BUMI.
1. PEMERIKSAAN, OPERASI DAN PENYELENGARAAN.
A) DALAM MERANCANG SUSUNATUR LOJI, KEMUDAHAN KERJA PERLU DIAMBILKIRA.
B) PEMERIKSAAN DAN OPERASI PERLU BERJALAN LANCAR DAN EFEKTIF.
6. KERJA TAMBAHAN DAN PENGUBASUAIAN MASA HADAPAN.
4. ALIRAN BAHAN KIMIA YANG PALING MINIMUM SERTA KESESUAIAN PAIP YANG DIGUNAKAN.
5. ALAT KEBERSIHAN YANG MENCUKUPI DAN SELENGGARAAN YANG BAIK.
6. KEMUDAHAN OVERFLOW AIR ALIRAN DAN BYPASS SEKIRANYA BERLAKU LIMPAHAN.
KOMPONEN ASAS LOJI PEMBERSIHAN AIR
i. TABIR KASAR
ii. TABIR HALUS
iii. KEBUK KERSIK
iv. KOLAM PENGUDARAAN
v. TANGKI PEMBAURAN
vi. TANGKI PEMENDAPAN
vii. TANGKI PENURASAN
KOMPONEN-KOMPONEN LOJI RAWATAN AIR
TANGKI PERCAMPURAN KILAT
-Bahan pengental bantu pengendapan dengan berkesan jika campurannya dengan air mentah disebatikan.-Pencampuran menyeluruh,tindak balas dan penghasilan flok terjadi sekaligus.-Air mentah perlu dikacau perlahan agar flok bersatu dengan lebih besar.-proses ini dipanggil PENGENTALAN DALAM PENCAMPURAN MENYELURUH.
-Pencampuran ini lazim digunakan.-Berbentuk seperti kipas dan berputar dengan sangat pantas.-Dengan menggunakan pencampur kilat,masa tahanan dapat dikurangkan hanya 20-60 saat.-Tangki lain seperti tangki beradanb dan pencampur plat penyimpang.
• Bahan pengental membantu pengendapan dengan berkesan sekiranya campurannya dengan air mentah disebatikan.
• Jika pencampuran menyeluruh,tindakbalas dan penghasilan flok berlaku.
• Selepas flok terbentuk,air mentah dikacau perlahan-lahan agar dapat bersatu untuk menjadi lebih besar.
• Dipanggil pengentalan dalam percampuran menyeluruh.
TANGKI ENAPAN
• Dikenali sebagai tangki pengenapan
• Terdapat dalam bentuk bulat atau segi empat tepat.
• Faktor paling penting dalam proses ini adalah halaju aliran
• Terdapat 3 jenis utama:
-tangki aliran mendatar
-tangki aliran menaik
-tangki aliran pilin
Tangki aliran mendatar
1.Tangki Aliran Mendatar• Paling kerap digunakan• Bentuk segiempat bujur• Dasar bercerun kedalaman 3-4 meter
• Air masuk melalui satu hujung dan keluar melalui hujung yang lain
• Halaju zarah mendak untuk flok terbentuk 3 m/j • Masa tahanan dalam lingkungan 1-9 jam
bergantung kepada kandungan pepejal terampai
2.TANGKI ALIRAN MENAIK
• Aliran adalah ke atas.
• bergantung kepada jenis flok ,halaju menaik dihadkan antara 1.5 - 4.5 m/j.
• Sesuai digunakan bagi loji olahan air mentah kecil
• Menerima < 45000 meter padu per hari air
3.Tangki Air Pilin
• Untuk mengolah air mentah yang mempunyai kandungan pepejal yang tinggi.
• Bentuk menyerupai silinder ,berdiameter besar.
• Air mentah yang telah melalui proses pengentalan masuk ke dalam tangki secara tangen pada dasar.
• Masa tahanan lebih < 4.25 jam.
Tangki Turasan:Turas pasir perlahan
Turas Tekanan
• Selepas proses olahan awal dan pengendapan utama sebahagian besar pepejal terampai telah disingkirkan.
• Namun air mentah masih mengandungi zarah kecil ,bau ,bakteria dan warna.
• Kesemua bahan ini hanya dapat disingkirkan melalui penurasan.
• Proses penurasan akan melalui 4 proses– Penyaringan mekanik– Pemberbukuan dan pengendapan – Metabolisma biologi– Tindak balas elektrolik
• Terdapat 3 jenis turas:
1. Turas pasir perlahan• Keluasan pelan di antara 100-2000m/segi• Kedalaman air diatas permukaan pasir dalam
lingkungan 1.7-1.8 meter.• Lapisan pasir setebal 0.7-0.9 meter
• Lapisan batu kelikir setebal 0.25 meter diatas dasar turas
• Saiz pasir turas ini lebih halus daripada turas pasir cepat
• Berlaku terutama sekali di permukaan atas• Turus memerlukan pencucian yang paling
kerap• Kelebihan utama keberkesanan olahannya
iaitu hampir semua 99% zarah dab bakteria disingkirkan.
– Kadar penurasan antara 3000-6000 liter per jam setiap meter persegi luas permukaan turas
– Kelemahan utama tak berkesan menghapuskan bakteria
– Hanya 80-90% bakteria disingkirkan – Berkesan menghilangkan warna pada air
3. Turas tekanan-adalah turas pasir cepat yang tertutup-penurasan di bawah tekanan dapat dikendalikan -proses pengentalan dilakukan di turas apabila
diperlukan-kelebihan-kadar aliran boleh diubahsuai jika perlu-kelemahan-kualiti air tidak begitu berkesan seperti
turas pasir cepat dan perlahan-kos pembinaan dan pengendalian tinggi.
• kelemahan memerlukan keluasan yang lebih• Tak berkesan untuk air keruh• Tak mampu menghapuskan warna
2.Turas pasir cepatKadar aliran adalah lebih tinggi
Kerana saiz pasir lebih besar
Saiz pasir >besar maka air terpaksa melalui proses pengentalan terlebih dahulu
Kedalaman air di atas permukaan pasir >kurang 2 meter
Kedalaman pasir antara 0.45-0.75 meter
JUST FOR KNOWLEDGE