Integrált fürdőfejlesztési stratégiaa magyar-szerb határmenti régión átmenő
fő közlekedési útvonal térségébenelhelyezkedő fürdőhelyek számára
Cooling Cubes projekt
2014
A kutatás a HUSRB/1203/213/155 számú projekt keretében a Hungary-SerbiaIPA Cross-border Co-operation Programme finanszirozásával készült.
A Cooling Cubes Projekt megvalósítója:
Szegedi Tudományegyetem Gazdaság- és Társadalomföldrajz Tanszék
Mórahalom Város Önkormányzata Ada Község Önkormányzat
Temerini Fejlesztési ÜgynökségBácska Regionális Fejlesztési Ügynökség – Újvidék
Projektvezető:Dr. Kovács Zoltán tanszékvezető
Szakértő:Schwertner János
Dr. Juray Tünde Martyin Zita
A tanulmány készítője:Szegedi Tudományegyetem Gazdaság- és Társadalomföldrajz Tanszék
ISBN 978-963-306-295-1
www.hu-srb-ipa.com
A dokumentum tartalmáért teljes mértékben a Szegedi Tudományegyetem Gazdaság- és Társadalomföldrajz Tanszéke vállalja a felelősséget, az semmilyen körülmények között nem tekinthető az Európai Unió, vagy az Irányító Hatóság állásfoglalását tükröző tartalomnak.
Tartalomjegyzék
1. Bevezetés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 72. Vezetői összefoglaló . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 93. Módszertan . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 13
3.1 A Tanulmány készítése során alkalmazott módszerek . . . 134. A stratégia célja . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 14
4.1 Alap cél . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 144.2 A fürdőfejlesztés célja . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 15
4.2.1 A fejlesztésekre ható globális turisztikai trendek . . 174.2.2 A turisztikai (fürdő) fejlesztések
lehetséges hatásai . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 204.2.3 Az egészségturizmus fejlesztésében
rejlő lehetőségek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 224.2.4 Gazdaságfejlesztés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 254.2.5 Foglalkoztatás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 274.2.6 Ingatlanfejlesztés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 27
5. Általános helyzetkép . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 295.1 Természeti adottságok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 305.2 Társadalom . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 315.3 Gazdaság . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 345.4 Közlekedés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 355.5 Turizmus . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 40
6. Helyzetkép – Fürdő kínálati elemek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 416.1 Tulajdonviszonyok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 426.2 Energetika . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 426.3 Bérköltségek, dolgozói háttér . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 436.4 A létesítmények komplexitása. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 506.5 Fürdőhasználat tapasztalatai . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 52
6.5.1 A Vajdasági fürdők a látogatók és a szakértők szemével . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 52
4
7. Fürdő keresleti oldal . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 587.1 A látogatók száma, összetétele . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 58
8. Fejlesztési stratégiák . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 688.1 Terv ellátottság, fejlesztési tapasztalatok . . . . . . . . . . . . . 68
8.1.1 Magyarországi tervezés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 688.1.2 Szerbia területfejlesztési terve (2007-2013-2020) . 73
8.2 A fürdőfejlesztés néhány magyar és nemzetközi jó gyakorlata . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .76
8.2.1 A „Get Spa Smart” koncepció, avagy fürdőfejlesztés okosan . . . . . . . . . . . . . . . . . . 78
8.2.2 A magyar modell . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 798.2.3 Kehidakustány példája . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 808.2.4 A szlovén modell . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 84
8.3 Együttműködési hálózatok az egészség – és a wellness turizmus területén . . . . . . . . . . . . . . . . . . .86
8.3.1 A klaszter fogalma . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 878.3.2 A klaszter, mint szervezet . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 888.3.3 Klaszteralapítás és a tagság keletkezése . . . . . . . . . 898.3.4 A klaszterek eredményes működésének sikertényezői . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 898.3.5 A turisztikai klaszterek szerepe
a marketingben és a minőségbiztosításban . . . . . . . . .908.3.6 A magyar klaszteresedés néhány sajátossága . . . . 918.3.7 Egészségturisztikai klaszterek Magyarországon. . . 928.3.8 A Dél-alföldi Termálklaszter . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 938.3.9 A Vajdasági Spa Termálklaszter . . . . . . . . . . . . . . . . 968.3.10 Turisztikai desztinációs menedzsment. . . . . . . . . . 99
8.4 Tervezési technikák. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1009. Meghatározó fejlesztési irányok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 104
9.1 Településfejlesztés – Térségfejlesztés . . . . . . . . . . . . . . . 104
5
9.2 Projektfejlesztési irányok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1059.3 Javaslatok új marketingre . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 108
10. Várható tervezési és forráslehetőségek . . . . . . . . . . . . . . 11710.1 A Szerbiai felhasználók rendelkezésére
álló Európai Uniós források . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 11710.1.1 Európa 2020 stratégia . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 12010.1.2 Az ESB alapok által támogatott
területi alapú fejlesztéssel kapcsolatos integrált megközelítés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 121
10.1.3 Az ESB alapok keretében folytatott együttműködés főbb kiemelt területei. . . . . . . . . 125
10.2 Forrástérkép . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 12710.2.1 Saját források . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 12710.2.2 Magánbefektetések . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 12810.2.3 Támogatások . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 12810.2.4 Vissza nem térítendő támogatások . . . . . . . . . . . 129
10.3 Magyar pályázati források (közvetett források) 2014-2020. . . . . . . . . . . . . . . . . . . 130
10.4 Szerbiai forrástérkép . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 13210.4.1 Tartományi Nagyberuházási Alap . . . . . . . . . . . . 13210.4.2 CBC források (HU-SRB IPA, 2014-2020)
és az előcsatlakozási alapok. . . . . . . . . . . . . . . . . 13310.4.3 Közvetlen nemzetközi (elsősorban EU-s)
pályázati források . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 13310.4.4 Horizont 2020 . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 13410.4.5 COSME – program a vállalkozások
versenyképességéért (2014–2020) . . . . . . . . . . . 13410.4.6 Európai Összekapcsolási Eszköz –
Connecting Europe Faciliy (CEF). . . . . . . . . . . . . . 13510.4.7 Közvetlenül Brüsszelbe benyújtandó
pályázatok (grants) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 136
11. Ajánlások . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 13811.1 Fogalmak. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 14111.2 Információ. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 14111.3 Társadalombiztosítás, beutalás rendszere . . . . . . . . . . 14211.4 Tulajdon . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 14211.5 Fejlesztési dokumentumok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 14211.6 Források . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 14311.7 Fenntarthatóság . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 14311.8 Környezet- és természetvédelem . . . . . . . . . . . . . . . . . 14411.9 Fejlesztések térben . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 14411.10 Fejlesztések sebessége . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 14511.11 Élővizeink . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 14611.12 A vendég . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 14611.13 Hálózatok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 14711.14 Kollektív tudás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 14711.15 Civil kapcsolatok. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 14811.16 Közös idea . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 14911.17 Marketing . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 14911.18 Képzés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 15011.19 Európai Unió. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 15211.20 Idő . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 152
12. Zárszó . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 15313. Felhasznált irodalom . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 154
13.1 Előadások:. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 15813.2 Internetes felületek forrásai: . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 159
14. Ábrák és táblázatok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 16014.1 Ábrák . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 16014.2 Táblázatok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 162
15. Mellékletek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 163
7
„Nem kell semmi jel.Helyedet megláthattad –
íme, szabad vagy!”
Item
„Csak kerülj kívül – légy ura napjaidnak –,S féltsd, óvd örömöd.”
Szűgyi Zoltán: Pillangóversek
1. Bevezetés
A szabadság érzése mindannyiunknak drága kincs. A szabadság érzése köré szerveződik az IPA Határon Átnyúló Együttműködési Program (HUSRB/1203/213/155) Cooling Cubes projektje.
A vizek gyógyító hatását feltárni és kihasználni, átmenetileg vagy tartósan egészségi problémákkal küzdőknek az egészség szabadságát visszaadni nemes cél. Új fürdők, medencék, szaunák, csúszdák építésével a wellness élményét széles tömegek számára biztosítani és abból a szabadság élményét nyújtó turisztikai ter-méket formálni, nem csak élményt jelent, hanem többlet jöve-delmet, szélesedő ismereteket, új szakmákat, munkahelyeket.
Két régió, a magyarországi Dél-Alföld és a szerbiai Vajdaság olyan természeti adottságokkal megáldott terület, ahol az ökoló-giailag értékes természetes vízfolyások alatt, egy a kontinensün-kön példátlan geotermikus vagyon húzódik. Ezt a természeti érté-ket az ott élők, de minden érdeklődő számára hozzáférhetővé, szabaddá kell tenni.
8
A két régióban számos gyógyvizes egészségügyi intézmény, wellness fürdő és strand működik. A fejlesztések gyakran pont-szerűek, a fürdők keveset tudnak egymásról és jórészt csak saját fejlesztésükben gondolkodnak. Minden fürdő a teljes lakosságot tekinti célközönségnek. Míg a fürdővendégekben sem tudato-sult a választás szabadsága, nem alakult ki a tudatos gyógy- és víz használat kultúrája. A befelé fordulás mellett, további gon-dot jelent, hogy a határ két oldalán eltérő kínálati színvonal jött létre. A magyarországi tudatos fejlesztési stratégiával szemben, Szerbiában évtizedekre elmaradtak a fejlesztések, ezért a magyar-országi fürdők korszerűbb szolgáltatást tudnak nyújtani.
Miközben a kínálati színvonal eltérő, a keresleti oldal Szerbi-ában és Magyarországon is hasonló. Hosszú távolságot képesek a Vajaság fürdővendégei megtenni egy-egy magyarországi fürdő felkereséséért.
A két régiót összeköti az E/75-ös nemzetközi közúti folyosó, amelyen elhaladva sokan vágynak a szabadság eme kedves érzé-sére, a felfrissülésre. Egy hosszabb-rövidebb ideig tartó gyógyító, vagy frissítő fürdő élményére.
Minden feltétel adott, hogy ez a két régió közösen tervezzen a saját és a környezete érdekében. Szabadon formálhassuk a jövőt, ehhez a saját anyagi és szellemi erőforrásaink mellett vegyük igénybe az Európai Unió támogatását. Formáljuk meg azt, a Vilá-gon sehol másutt nem érzékelhető érzést, amely a Dél-Alföld és a Vajdaság fürdőinek használatához kötődik, azt a szabadság élményt, amelyet a projekt segítségével a Cooling Cubes brand jelent.
9
2. Vezetői összefoglaló
A Cooling Cubes projekt a Magyarország-Szerbia IPA Hatá-ron Átnyúló Együttműködési Program támogatásával a HUSRB/1203/213/155 azonosító számon valósult meg, a Szegedi Tudományegyetem vezetésével, Mórahalom Város Önkormány-zata, Ada Község Önkormányzata, Temerini Fejlesztési Ügynök-ség, Bácska Regionális Fejlesztési Ügynökség partnerségével.
A Cooling Cubes projekt három alapvető célt tűzött maga elé. A projekt akcióterületének számító Dél-Alföld és a Vajdaság
területén a lassuló gazdasági fejlődés és csökkenő foglalkoztatás közepette a tercier szektor gazdasági és foglalkoztatási szerepé-nek a növelése.
A két régió közös geotermikus vagyonának a kor követelmé-nyeinek, valamint a fenntarthatóság szempontjainak megfelelő hasznosítása a gyógyításban és a wellness kultúra kialakításában.
A gyógy- és természetes vizek szerepének növelése az aktív für-dőhasználatot is magában foglaló új életmód feltételeinek a meg-teremtése és az E/75 út mentén, turisztikai termékké formálása.
A tervezési programban 34 db dél-alföldi és vajdasági léte-sítményt, gyógy- és wellness fürdőt, illetve strandot, turisztikai, energetikai, üzemeltetési és fejlesztéspolitikai szempontból vizs-gáltunk, az analíziseket a projekt workshop-jain vitattuk meg.
Megállapítottuk, hogy fürdőn a két országban mást értenek, Szerbiában szűkebben, míg Magyarországon bővebben értelme-zik a fürdők fogalmát. A két országban található létesítmények közel azonos természeti adottságokkal rendelkeznek. Mind a dél-alföldi régióban, mind a Vajdaságban kedvezőek a geotermikus adottságok. Az eltérő társadalmi és gazdasági környezet, vala-mint a korábbi évek teljesen eltérő fejlesztéspolitikája és fejlesz-tései alapjaiban meghatározzák a fürdők, gyógykomplexumok
10
jelenlegi helyzetét és jövőbeni lehetőségeit. A 13 részletesebben vizsgált szerbiai fürdőbe és gyógykórházba kb. 750 000-800 000 fő, míg a 15 részletesen vizsgált, magyarországi létesítménybe 2 300 000-2 400 000 fő érkezett 2012-ben.
Általánosan megállapítható, hogy az utóbbi években végre-hajtott fejlesztéseknek köszönhetően a nagyobb magyarországi fürdők igyekeztek a különböző vendég-elvárásoknak megfelelni. Az elmúlt 15 évben Magyarországon az első Széchényi tervtől számítva eddig mintegy 100 milliárd forintnyi fürdőfejlesztés valósult meg az egészségi- és attrakciófejlesztési projektek révén, uniós és hazai források segítségével. Ennek nyomán a szektor éves árbevétele megnégyszereződött, jelenleg mintegy 50 milli-árd forint, amiből 20 milliárd az államkasszát gyarapítja. A szer-biai oldalon EU-támogatások híján a fürdők modernizálása, szol-gáltatás-bővítése elmaradt, a tulajdonviszonyok sem kedveztek a fejlesztéseknek. Miközben a keresleti oldalon a dél-alföldi és a vajdasági vendégek közel azonos elvárásokat fogalmaznak meg, ebből adódóan a magyarországi fürdőkben folyamatosan nő a szerbiai vendégek száma.
A rentábilis üzemeltetés feltételein mindkét országban még sokat kell javítani. A magyarországi fürdők egy része a fejleszté-sek miatt adósságspirálba került, illetve a megfelelő szakmai kon-cepció nélkül létrehozott létesítmények üzemeltetési gondokkal küzdenek. Ugyanakkor azt is látjuk, hogy jó koncepció, megfelelő helyzetértékelés és racionálisabb üzemeltetési keretek esetében hagyományos, illetve gyorsan fejlődő fürdőlétesítmény is lehet nyereséges (pl. Kiskunmajsa, Mórahalom). Szerbiában a rentábi-lis üzemeltetés feltételei még kevésbé adottak, a létesítmények korszerűtlenek, az üzemeltetés drága és pazarló a köztulajdonú létesítmények esetében, kevés adattal és információval rendel-keznek az üzemeltetés és a forgalom tekintetében.
11
A fürdők rentábilis üzemeltetésében a személyi állomány minősége mellett a víz- és energetikai rendszereknek kitüntetett szerepük van. Néhány létesítmény megépítette termálkaszkád-rendszerét, amely segítségével a települési közintézmények is részesülnek a termálvízből nyert hőenergia előnyéből.
A jövőbeli fejlesztések nagyban függnek a létesítmények önerejétől, hitelképességétől, valamint az elérhető forrásoktól. Dél-Alföld számára az európai uniós forrásoknak van nagyobb jelentősége, míg Vajdaság elsősorban a központi a tartomá-nyi nagyberuházási alap forrásaira és a rendelkezésre álló elő-csatlakozási alapokra, az Európai Területi Együttműködés (ETE; IPA programok) lehetőségeire támaszkodhat.
A Cooling Cubes projekt ajánlásainak a többsége nem igényel többletforrást, azt tartottuk szem előtt, hogy a Cooling Cubes régió egységesedését, pályázati képességének lehetőségét teremtsük meg. Ennek keretében az alábbiakat javasoljuk:
• Fogalmi rendszer egységesítése, a gyógy- és a wellness für-dők egységes kezelése
• Információs rendszer működtetése, a mérhetőség kiterjesz-tése
• Társadalombiztosítás, beutalás rendszerének korszerűsítése• Tulajdoni szerkezet átláthatóvá tétele, befektetésbarát kör-
nyezet kialakítása• Költségmegtakarítás és üzembiztonság (vízgépészet, ener-
getika)• A környezeti és az ökonómiai fenntarthatóság biztosítása, a
tervezésben és a működtetésben• Intézményesülés (Elméleti Módszertani Központ, Gyakorlati
Módszertani Központ, egységes arculat – CC brend megte-remtése)
12
• Hálózatosodás (meglévő klaszterek fejlesztése, összehango-lása, TDM szervezet kialakítása)
• Kollektív tudás kiaknázása, építsünk az elszármazottak ismereteire is
• Civil kapcsolatok – a fürdőhasználók szervezeteinek kialakí-tása, a meglévők bevonása
• A Cooling Cubes projektnek a fejlesztési dokumentumokba (országos, régiós, megyei, települési) való beépítése
• Fejlesztési források koncentrálása
Így, Magyarországon a gyógyszolgáltatások körének bővítése. Kiskunmajsa és Mórahalom esetében a gyógyhellyé minősítés és az azzal járó közcélú fejlesztések indokoltak.
Szerbiában a tulajdoni viszonyok miatt a fejlesztési irányok meghatározása kérdésesebb, a községi tulajdon esetében a víz-felület-növelés és a komplex fürdőrekonstrukciók játszhatják a legfőbb szerepet. A gyógykórházak állapota azonnali rekonst-rukciót tesz szükségessé. A működő fürdők esetében cél lehet a humánerőforrás-fejlesztés, a marketing fejlesztése, valamint a legnagyobb létesítményekben a balneológiai célú kutatás-fej-lesztés. A magántőke mindkét országban egészen új fürdőhelye-ket is létrehozhat. Erre nagyobb esély mutatkozik Szerbiában a Tisza mentén, (Palics-Magyarkanizsa-Zenta-Ada-Óbecse-Temerin vonalban), illetve a Zombor, Apatin és Bezdán háromszögben.
Az ajánlott lépéseknek van három olyan eleme, ami a pro-jekttagoktól intézményesülést kíván. Ez lehet új intézmény, de méginkább meglévő intézmény szerepének a bővülése, partneri hálózatának a kiterjesztése.
13
• Elméleti Módszertani Központ – A projekt által összegyűjtött információk, őrzése, feldolgozása, módszertani ajánlások készítése.
• Gyakorlati Módszertani Központ – A fürdő kultúrához kap-csolódó gyakorlati szakemberek képzése, a képzési folyamat minőségbiztosítása.
• Cooling Cubes brend megteremtése, a marketing arculat kialakítása és formálása a pályázói képesség fenntartása céljával.
Ennek megfelelően CC Testület létrehozása a projekt akcióterü-leten működő fürdők tulajdonosai, működtetői valamint a fürdőt használók képviselőiből 1/3 -1/3 -1/3 arányban. A Testület tár-sadalmi testület, de a működés és pályázás állandó ügyvezetőt igényel.
3. Módszertan
3.1 A Tanulmány készítése során alkalmazott módszerek
A vizsgálataink megalapozásaként áttekintettük a vonatkozó szak-irodalmat. Megvizsgáltuk, hogy az utóbbi időszakban mi jelle-mezte az egészségturizmust általában, illetve a vizsgált régióban fekvő létesítmények helyzete miképp alakult, változott. A rele-váns szakirodalom összegyűjtése során az elmúlt 2-3 év eredmé-nyeit vizsgáltuk.
Terepi kutatást végeztünk. A kutatás során kvalitatív terepku-tatási módszereket és kérdőíves vizsgálatot alkalmaztunk. A kva-litatív terepkutatás során először terepbejárást végeztünk a für-dőkben, valamint megfigyeltük a vajdasági fürdővendégeket.
14
Így 5 vajdasági település: Ada, Apatin, Óbecse (Bečej), Petrőc (Bački Petrovac) és Temerin fürdőiben végeztünk kutatást 2013. július 8-12 között.
A kérdőívezés mellett a fürdő üzemeltetőkkel interjúkat készí-tettünk. A félig strukturált interjúk során (6 db) minden interjú-alannyal kiterjedt a beszélgetés arra, hogy hogyan látják a fürdő jelenlegi helyzetét, a település és lakosok életében betöltött sze-repét, vannak-e konkrét jövőbeni céljaik, elképzeléseik és fejlesz-tési lehetőségeik.
Ezzel párhuzamosan a fürdők felé a projekt partnerek segítsé-gével olyan kérdőíveket juttattunk el, amelyek a fürdők forgalmi, pénzügyi és műszaki paramétereire vonatkoztak
A Cooling Cubes projekt partnerek segítségével a mórahalmi, az adai, a temerini és az óbecsei fürdőkben részletes felülvizsgá-lat zajlott le. Ennek tapasztalatait is az anyagunkba beépítettük.
A munkafolyamat kiegészült a workshopok, konzultációk és konferenciák tapasztalatival.
4. A stratégia célja
4.1 Alap cél
A Cooling Cubes projekt három alapvető célt tűz maga elé:• A projekt akcióterületének számító Dél-Alföld és a Vajdaság
területén a lassuló gazdasági fejlődés és csökkenő foglalkoz-tatás közepette a posztindusztriális fejlődés sajátosságainak megfelelően a tercier szektor gazdasági és foglalkoztatási szerepének a növelése.
• A két régió közös geotermikus vagyonának a kor követel-ményeinek, valamint a fenntarthatóság szempontjainak
15
meg felelő hasznosítása a gyógyításban és a wellness kultúra kialakításában.
• A gyógy- és természetes vizek szerepének növelése az aktív fürdőhasználatot is magában foglaló új életmód feltételei-nek a megteremtése és turisztikai termékké formálása.
Ennek megfelelően feladatának tekinti:• A Dél-Alföld és a Vajdaság akcióterülethez kapcsolódó für-
dőinek a mainál összehangoltabb fejlesztését.• A gyógy- és welness kultúra fejlesztési stratégiájának az
összehangolását.• A két régió turisztikai kínálatának a növelését, a szükséges
együttműködési technikák kialakítását.• A Cooling Cubes fürdők, tervezési és működtetési intézmé-
nyek és szakembereik közötti kapcsolati háló fenntartását, pályázói képesség megteremtését.
• A szerb és a magyar emberek közötti, jószomszédi kapcsola-tok ápolását.
4.2 A fürdőfejlesztés célja
Az egészségturizmus egyre népszerűbb turisztikai termék, mely-nek jellegzetes helyszínei a különböző gyógy-, élmény- és strand-fürdők. Az egészségturizmus népszerűségéhez hozzájárulnak a nemzetközi turisztikai trendek, vagyis az idősek növekvő rész-vétele, az egészségtudatosabb életvitel fokozódó elterjedése. Ennek köszönhetően, több olyan országban, ahol a természeti adottságok lehetővé teszik, felismerték ezt a lehetőséget és nagy hangsúlyt fektettek az egészségturizmus, valamint a fürdők fej-lesztésére. Jó példa erre Magyarország, ahol a 2000-es években jelentős összegeket fordítottak a fürdők és a hozzájuk kapcsolódó
16
turisztikai termékek fejlesztésére. Ennek köszönhetően jelentő-sen megváltozott az egészségturizmus kínálati oldala, mely egy-részt az elérhető szolgáltatások mennyiségében, de főként azok minőségében mutatkozott meg.
1. ábra: A vizsgált létesítmények elhelyezkedése Forrás: saját szerkesztés
17
A Vajdaság egészségturisztikai szempontból Magyarország Dél-alföldi térségéhez hasonló adottságokkal rendelkezik, azonban az ott lévő potenciál még rendkívül kihasználatlan. Bár termálvizei gyógyvíz-minőségűek, a kútfúrások relatíve magas beruházási költségei miatt, ezek a felszín alatt lévő erőforrások még kiakná-zatlanok. Pedig a turizmus számos pozitív – például gazdaságélén-kítő – hatása miatt érdemes lenne ezt a potenciált is kihasználni a térségben. A fürdőfejlesztés tehát nem célként jelenik meg ezen térségek számára, hanem eszközként is további fejlesztési folya-matok elindítására.
A fejezet célja átfogó képet adni arról, hogy milyen lehetősé-gek rejlenek a szerb-magyar határrégió számára a turizmusfej-lesztés – kiemelten a fürdőfejlesztés – területén.
4.2.1 A fejlesztésekre ható globális turisztikai trendek
A turizmus a modern társadalmak életében egyre meghatározóbb szerepet tölt be, hiszen ez a szabadidő eltöltésének elsődleges formája. Éppen ezért lenne fontos a meglévő potenciál kihasz-nálásával a dél-alföldi és vajdasági településeknek is építeni erre a folyamatosan erősödő szektorra, hiszen a turizmus pozitív tár-sadalmi- és gazdasági hatásai számos területen érvényesülnek, nemcsak nemzeti vagy regionális, hanem települési szinten is. A tudatos turisztikai fejlesztések megalapozásához először is tisz-tában kell lenni a turizmus világgazdasági szerepéről és a szektort mozgató folyamatokról, globális trendekről, melyet ez az alfejezet mutat be.
A turizmus a világgazdaság egyik legdinamikusabban fejlődő ágazata. A Turisztikai Világszervezet (UNWTO) adatai alapján
18
1950-ben a nemzetközi turistaérkezések száma 25,3 millió fő volt, míg 2012-ben már elérte az 1 milliárd 35 millió főt, a nemzetközi turizmus bevételei pedig a 837 milliárd eurót. Európa szerepe hagyományosan jelentős a világ turizmusában, hiszen 356 milli-árd euróval a globális bevételek közel felét adja (UNWTO 2013)1. A turizmus motivációi az évek során természetesen sokat változ-tak, de napjainkban is az üdülés, pihenés, rekreáció áll az első helyen, 52%-os részesedéssel (2. ábra). Ezt követi a barát-, rokon-látogatás; vallás és egészség motivációjú utazások 27%-al, majd pedig az üzleti és szakmai célú utazások 14%-al. A fürdővárosok-nak kedvező ez a trend, hiszen a pihenés, nyaralás és egészség-megőrzés által motivált utazókat mind megnyerhetik maguknak.
2. ábra: Utazási motivációk 2012-benForrás: UNWTO 2013 adatai alapján szerkesztette Martyin Z. (2014)
A globális keresleti trendek fontos eleme, hogy az idősek rész-vétele a turizmusban rohamosan nő. Ehhez kapcsolódóan nő a kényelem és biztonság iránti igény, valamint a kényelmes
1 http://dtxtq4w60xqpw.cloudfront.net/sites/all/files/pdf/unwto_highlights13_en_hr.pdf
19
közlekedési formák iránti kereslet. A turisztikai mobilitást vizs-gálva megállapítható, hogy a személygépkocsi használata egyre növekszik, pontosan a fent említett kényelme és rugalmassága jóvoltából. Ezt kihasználhatják a projektben részvevő települé-sek is, hiszen a Budapest-Belgrád közlekedési útvonal mentén, annak 50 km-es sávjában, személygépkocsival jól megközelíthető helyen találhatóak. A turizmus mind közvetlen, mind közvetett módon hozzájárul a közlekedési kereslet térbeli alakulásához.
Az is megfigyelhető tendencia, hogy erősebb az igény a nyu-godtabb kikapcsolódásra, nő a személyre szabott, egyedi ter-mékek iránti kereslet is. Mivel az idősek inkább főszezonon kívül utaznak, mert nem szeretik a tömeget, valamint szabadidő bár-mikor a rendelkezésükre áll, ezért az idősek növekvő részvételé-nek a turizmusban szezonalitást csökkentő hatása is van. Mind-ezek következménye, hogy a marketingben kisebb hangsúlyt kell kapnia az életkornak és nagyobbat a kényelemnek. Az egészség-tudatosság, mint nemzetközi trend, egyre több embernél tapasz-talható, szívesen utaznak olyan helyekre, melyek az egészség megőrzését vagy javítását szolgálják. Bár általánosságban meg-figyelhető, hogy az utóbbi évtizedekben csökkent az emberek átlagos szabadideje, a vásárlóerejük azonban nőtt, így hajlandóak (és képesek) nagyobb összegeket is költeni arra, hogy javítsanak egészségi állapotukon. Ezen tényező mellett, az aktív turizmus egyre több embert vonz, a wellness- és gyógyszállodák részese-dése is folyamatosan emelkedik.
A globális trendek mellett érdemes a térség szűkebb környe-zetét is megvizsgálni, azonban a nehézséget az adja, hogy míg a Turisztikai Világszervezet besorolása alapján Magyarország a kelet-közép európai régióhoz tartozik, Szerbia a dél-európai régi-óhoz. De a szerb-magyar határ menti térség ilyen elkülönítése túl-zás lenne, a vajdasági terület gazdasági, társadalmi szempontból
20
(és természeti adottságait tekintve is) inkább a kelet-közép euró-pai térséghez hasonlít. Az mindenesetre mindkét térségre igaz, hogy a rendszerváltozás után jelentősen megnőtt az érdeklődés, ezen területek iránt, melyet mind Magyarországnak mind Szerbi-ának érdemes kihasználnia. Még így is, 2012-ben a nemzetközi turistaforgalmat tekintve Magyarország részesedése Európán belül csak 1,9 % volt (a turista érkezések száma itt meghaladta a 10 milliót), míg Szerbiának csupán 0,2 % (a turista érkezések száma az 1 milliót sem érte el). Bíztató azonban az a trend, misze-rint az előző évhez képest 6%-al nagyobb volt a turistaforgalom Szerbiában, itt Magyarország marad el az 1%-os növekedéssel 2011-hez képest (UNWTO 2013)2.
A kínálattal kapcsolatban elmondható, hogy egyre inkább fogyasztóorientálttá válik, mely a turisztikai kínálat minőségé-nek javulását és sokszínűségét eredményezi. A fürdők kínálata is csak a fogyasztói igényekhez igazodva, minőségi szolgáltatásokkal vehetik fel az igényt az egyre telítettebb piacon, ezért fontos a jelen stratégia célkitűzései között szereplő, fejlesztéseket meg-előző részletes elemzés, felmérés. Ezeknek a tanulmányoknak nem csak a konkrét lehetőségeket, hanem az igényeket is figye-lembe kell, hogy vegyék, ha tartósan versenyképesek akarnak maradni a szektorban.
4.2.2 A turisztikai (fürdő) fejlesztések lehetséges hatásai
A turizmusnak számos pozitív hatása van egy adott településen és annak szűkebb- tágabb környezetében, ezért sokan a telepü-lés- és területfejlesztés egyik kitörési pontját látják benne.
2 http://dtxtq4w60xqpw.cloudfront.net/sites/all/files/pdf/unwto_highlights13_en_hr.pdf
21
A turizmus fejlődése számottevő bevételt hozhat az önkor-mányzatok és az állam számára is, azonban ennek érdekében jelentős befektetésekre van szükség pl. infrastruktúra-fejlesztés. A turizmus jótékony hatással lehet a gazdasági szerkezetre, mert további fejlődéseket indukál és a helyi lakosság jólétéhez is hoz-zájárul. A magyar gazdaságpolitika éppen ezért sikerágazatnak tekinti a turizmust, hiszen több cél elérését is szolgálja, többek között munkahelyeket teremt, javítja a fizetési mérleget és terü-letfejlesztő hatása is van.
A költés egyenes arányban van a tartózkodási idővel, az igénybe vehető szolgáltatások minőségével és mennyiségével, így a kedvező hatás elérése érdekében kulcsfontosságú a turisztikai termék megfelelő kialakítása. A pozitív gazdasági hatások közül, kiemelendő a turizmus multiplikátor hatása: a turizmusból szár-mazó jövedelem a gazdaságban tovagyűrűzve, további közvetlen és közvetett jövedelmet teremt. Az így megtermelt jövedelmet pedig más szektorok fejlesztésére tudatosan vissza lehet forgatni. Jelen esetben ez jelentheti akár közvetlenül a fürdőhöz kapcso-lódó szolgáltatások fejlesztését, de akár a város arculatának javí-tását, vonzóbbá tételét is (pl. parkosítás, felújítások).
Szintén pozitív hatás a szolgáltatók számára a turistaszezonban a magasabb árszínvonal, viszont minél szélesebb a turistaszezon, annál kevésbé kell megemelni az árakat, ami pedig a turisták szá-mára vonzó. Ezért érdemes a szezonalitást csökkentő, télen-nyá-ron igénybe vehető szolgáltatásokat kialakítani, ami a fürdők téli üzemű nyitva-tartásával és szolgáltatásbővítésével oldható meg.
A turizmus pozitív társadalmi-kulturális hatásai amellett, hogy kimutathatók az érintettek életminőségének javulásában, a munkamegosztásában és a közösség szerveződésében is okoz-hatnak előnyös változásokat. Sok turista alapvető motivációja, hogy megismerjen más társadalmakat és azok kultúráját, ezért a
22
turizmusfejlesztés célrendszerében alapvető cél, hogy a település sajátos arculattal jelenjen meg a turisztikai kínálatban. Cél emel-lett a helyi lakosok identitástudatának fokozása, hogy a város természeti és kulturális értékei turizmus-centrikusan kerüljenek feltárásra, megőrzésre. A legfőbb turizmusfejlesztési feladatok: turisztikai attrakciók további megjelenése; infrastruktúra javítása; a városépítészetben a turizmusszempontok figyelembe vétele; turisztikai programcsomagok kialakítása; aktív turizmusszervezés; kapcsolódó szolgáltatások fejlesztése; humán erőforrás képzése; együttműködés az érdekelt szervezetekkel; turizmus- marketing; pénzügyi feltételek javítása.
4.2.3 Az egészségturizmus fejlesztésében rejlő lehetőségek
A turizmuson belül a fürdőkhöz legszorosabban kapcsolható turisztikai termék az egészségturizmus. Jelenleg a fürdőturiz-mus az egészségturizmus egyik leggyorsabban növekvő ága, de általánosságban a gyógy- és wellness turizmus – vagy összefog-laló nevén egészségturizmus – iránti érdeklődés is a világ szinte minden táján folyamatosan nő. Ez a fejezet azt kívánja bemu-tatni, hogy az egészségturizmus fejlesztése milyen előnyökkel járhat, és a vizsgált térségnek milyen kihasználható adottságai vannak e téren.
Magát az egészségturizmust is a szakértők különböző szűkebb vagy tágabb értelemben használják. Magyarországon az egész-ségturizmus fogalma az első Széchényi-terv Turizmusfejlesztési Programja keretében vált közismertté, és a mai napig a leg-több esetben ezt a gyűjtőfogalmat alkalmazzák, mely valójában
23
két részből áll: a gyógyturizmusból és a wellness-turizmusból3. Magyarországon ugyanis a fürdők többsége mindkét funkciót ellátja, a Vajdaságban azonban ez a két típus sokkal jobban elkü-lönül. Szerbiában valójában a wellness-élményfürdők terén egy-fajta hiányt érzékelhetünk, inkább a strandfürdők és gyógyfür-dők, gyógyközpontok alkotnak nagyobb, elkülönülő kategóriákat.
A gyógyturizmus nevéből is adódóan különböző gyógy ténye-zőkön alapszik, melyek a fürdők esetében elsősorban a gyógy-hatással bíró termálvizeket jelentik. A megfelelő ásványianyag-tartalommal rendelkező hévizek kedvező egészségügyi hatásai évszázadok óta ismertek, s népszerűségük mind a mai napig növekszik. A magyar-szerb határrégió termálvízadottsága világ-viszonylatban is jelentős. Számos kutatás jutott arra az ered-ményre, hogy a tartalékokat tekintve Magyarország rendelkezik a legnagyobb felszín alatti termálvíz-készlettel és geotermikus energia potenciállal Európában. Ez természetesen érinti Szerbia határmenti régióját is, mivel a Pannon-medencében – amely magában foglalja az említett térséget – nagyon vékony a föld-kéreg, a geotermikus gradiens átlagértéke másfélszerese a világ-átlagnak. Ezen belül is éppen az érintett területek (Dél-alföldi régió és a Vajdaság) rendelkeznek az egyik legjobb adottságok-kal, itt a legmagasabb ugyanis a felszín alatti vizek hőmérséklete (2. ábra). Ennek köszönhetően a magas hőmérsékletű felszín alatti vizek – amelynek hőmérséklete meghaladja a 30°C-ot azt nevezzük termálvíznek – már alacsonyabb mélységből is kiter-melhetők a térségben.
3 MICHALKÓ G. – RÁTZ T. 2011: Egészségturizmus és életminőség Magyarországon: Fejezetek az egészség, az utazás és a jó(l)lét magyarországi összefüggéseiről. – MTA-FKI, Budapest. 179. p.
24
3. ábra: Hőáramsűrűség a Pannon-medencében és környezetében
Forrás: http://geophysics.elte.hu/atlas/geodin_atlas.htm
Az egészségturizmus másik ága, a wellness-turizmus, a gyógy-turizmus egyfajta előszobájának tekinthető, itt nem a gyógyulás, hanem a betegség megelőzése, az egészség fenntartása a cél. Erfurt-Cooper – Cooper (2009) megállapítja, hogy a 20. század utolsó évtizedében a wellness létesítmények és programok világ-szerte jelentős turisztikai attrakciókká váltak, ráadásul az előrejel-zések szerint népszerűségük még tovább fokozódik.
A térség egészségturisztikai szempontból kedvező természeti adottságait azért is érdemes kihasználni, mert a fentebb említett nemzetközi turisztikai trendek közül is számos változás kedve-zően hat rá. Az egészségturisztikai utazásokban a 2000-es évek elejétől megfigyelhető dinamikus fejlődés ugyanis köszönhető
25
annak is, hogy az egészség megőrzése egyre fontosabb motiváci-óvá válik. Ehhez hozzájárul az is, hogy az ötven év felettiek – akik a gyógyüdülések fő célcsoportját jelentik – egyre nagyobb utazási hajlandóságot mutatnak. Az idősek növekvő részvétele a turiz-musban fontos, hiszen az előrejelzések szerint 2050-re Európá-ban – a turizmus egyik legnagyobb küldő- és fogadóterületén – a 60 éven felüliek aránya eléri a teljes népesség 40%-át. Az egész-ségturizmusra kedvezően hatnak azok a nemzetközi tendenciák is, miszerint fokozódik az egészségtudatosság és a nyugodtabb kikapcsolódás igénye.
Azonban nem csak az egészségturizmusra hatnak pozitív külső folyamatok, hanem maga az egészségturizmus is pozitívan hat a turizmusban megfigyelhető számos gyengeségre. Ilyen gyen-geség például – a szektorban általános problémának tekinthető – szezonalitás és rövid tartózkodási idő. Az egészségturizmus ezekre kedvezően hat, mivel a gyógykúrákat az év bármely idő-szakában igénybe lehet venni, ráadásul a gyógyulni vágyókat álta-lában hosszabb tartózkodási idő és magasabb költés is jellemzi. A területi dekoncentrációban is fontos szerepe lehet, hiszen a már említett jó adottságokat kihasználva olyan helyek is turisz-tikai célterületté válhatnak, ahol egyébként más attrakció nem áll rendelkezésre, ennek megvalósulása esetén pedig a belföldi turizmusra is élénkítően hathat.
4.2.4 Gazdaságfejlesztés
A tudatos tervezéssel végzett turizmus fejlesztés pozitív hatásai leginkább a turisták által elköltött pénzzel mérhetők. Magyar-ország esetében közvetlenül a turizmusból származó bevételek a GDP 4,2%-át adják, de részesedésük a közvetett bevételekkel
26
együtt 10,8%-os4. Szerbia esetében a GDP csupán 1,6%-a szárma-zik közvetlenül a turizmusból és a közvetett bevételeket tekintve is csak 5,8%-os ez az arány5.
Mindenképp kiemelendő a turizmus fellendülésének multipli-kátor hatása, vagyis az, hogy a turizmusból származó bevételek a gazdaságban tovagyűrűzve, további közvetlen és közvetett jöve-delmet teremtenek6 7.
Mivel a szolgáltatásokra koncentráló gazdaságokban a terü-letfejlesztés és a turisztikai fejlesztés erősen összekapcsolódik, ezért érdemes kiemelni, hogy területfejlesztés szempontjából milyen előnyei vannak a turisztikai beruházásoknak. A turisztikai fejlesztések a térségben további fejlesztéseket generálnak, növe-lik a lakosok jólétét és a térség népességmegtartó erejét. De a turizmus nem csak eszköze lehet a területfejlesztésnek, hanem profitál is belőle, hiszen a különböző infrastrukturális fejleszté-sek, város-rehabilitációk által a térség vonzereje is tovább nő. Így a településfejlesztés az idegenforgalom egyfajta szükséges felté-tele is, éppen ezért a településfejlesztési programokban a turiz-must gyakran a területfejlesztés szempontjából legfontosabb prioritások közé sorolják. A fejlesztések pozitív hatásai a helyi-eknél nem csak az életszínvonal növekedésében és az élhetőbb település létrejöttében figyelhetők meg, hanem pl. ingatlanjaik értékének növekedésében is.
4 http://www.wttc.org/site_media/uploads/downloads/hungary2013_1.pdf5 http://www.wttc.org/site_media/uploads/downloads/serbia2013_2.pdf6 DÁVID L.- BUJDOSÓ Z. – PATKÓS Cs. (2003): A turizmus hatásai és jelentősége a terület-fejlesztésben. – In: SÜLI - ZAKAR I.: A terület- és településfejlesztés alapjai. - Dialóg Campus Kiadó, Budapest-Pécs. pp. 433-453.7 LAMPERTH J. (2011): A turizmus gazdaságfejlesztő hatásai Kehidakustány példáján. – In: MICHALKÓ G. – RÁTZ T. (szerk.): A turizmus dimenziói: humánum, ökonómikum, politikum. Kodolányi János Főiskola, Székesfehérvár. pp. 151-163.
27
4.2.5 Foglalkoztatás
A turizmus pozitív gazdasági hatásai a foglalkoztatásban is meg-mutatkoznak, hiszen egy munkahelyteremtő szektorról van szó. A turizmus munkaerő-intenzív ágazat, az újszerű technológiák elter-jedése ellenére is igényli az emberi erőforrást (Michalkó G. 2012).
Így a turizmusfejlesztés pozitív hatása a foglalkoztatásban is megmutatkozik. Magyarországon a foglalkoztatottak 5,8%-a köz-vetlenül a turizmushoz kapcsolódóan dolgozik (a közvetett fog-lalkoztatottakat tekintve részesedése 9,8 %, mintegy 360 ezer fő) (WTTC 2013a). Szerbiában jelenleg még csak a foglalkoztatottak 1,5%-ának ad munkát közvetlenül a turisztikai szektor és közvetve is csak a foglalkoztatottak 5,3%-a dolgozik a turizmushoz kapcso-lódóan (WTTC 2013b).
A közvetlenül a magyarországi fürdőkben foglalkoztatottak száma: 8,5 ezer fő, a közvetett módon érintettek száma 25 ezer főre becsülhető.
Az adatokból látszik, hogy a határ két oldalán nem azonos a turizmus jelentősége, gazdasági szerepe, de a tapasztalatok átadásával és összefogással jelentős változások indíthatóak el.
4.2.6 Ingatlanfejlesztés
Egy-egy település vagy térség ingatlanpiaci értékét az ingatlanok fizikai értékénél jelentősebben befolyásolja az elhelyezkedés, az adott település foglalkoztatási és turisztikai értékei. Az elmúlt évek magas banki kamatai mellet is az ingatlan bérbeadás jöve-delmező tevékenységnek bizonyult. Ezzel a lehetőséggel a fürdő-városok településeinek ingatlantulajdonosai éltek is. Ez meglát-szik az értékesített ingatlanok árában.
28
A fürdővel rendelkező települések átlagos ingatlan árai (Ft/m2)2007-2011
Település névTelepülésen forgal-mazott ingatlanok
átlagos ára
Eltérés a megye többi telepü-lésén forgalmazott ingatlanok
átlagárától %
BÜK 197 679 139,20
SÁRVÁR 152 609 107,50
IGAL 92 995 73,20
SIKLÓS 121 568 106,60
HARKÁNY 173 776 152,40
HÉVÍZ 261 763 174,50
KEHIDAKUSTÁNY 220 593 147,10
ZALAKAROS 184 497 123,00
MEZŐKÖVESD 121 197 122,4
HAJDÚSZOBOSZLÓ 182 557 129,5
CSERKESZŐLŐ 211 337 203,2
BEREKFÜRDŐ 116 586 112,1
GYULA 146 172 143,3
OROSHÁZA 112 222 110,0
TÓTKOMLÓS 73 190 71,8
KISKUNFÉLEGYHÁZA 139 213 119,0
KISKUNHALAS 127 471 108,9
KISKUNMAJSA 108 797 93,0
TISZAKÉCSKE 97 277 83,1
MAKÓ 127 836 108,3
SZENTES 137 261 116,3
MÓRAHALOM 179 407 152,0
4. ábra A fürdővel rendelkező települések átlagos ingatlan áraiForrás: NAV- OTP Jelzálogban információk alapján Schwertner J. (2013)
29
A fürdővel rendelkező települések döntő részében az átlagos ingatlan ár magasabb, mint a megye többi településén értéke-sített ingatlan átlagára. Ez különösen akkor figyelemre méltó, ha tisztában vagyunk vele, hogy a megyén belüli ingatlanforgalom 40%-át a megyei jogú városokban bonyolítják.
Összességében a fentiekben láthattuk tehát, hogy a nemzet-közi turisztikai trendeknek köszönhetően lenne a fürdőfejlesz-tésre megfelelő kereslet, és ami nélkülözhetetlen: a vizsgált térség rendelkezik hozzá a megfelelő természeti adottságokkal. Magyarországon ennek felismerése korábban megkezdődött, így a tapasztalatok átadásával, kooperációval a határrégió egészség-turizmusa komplexen fejleszthető, mely segíthet a térséget a turizmus piacába még intenzívebben bekapcsolni.
5. Általános helyzetkép
A határon átnyúló projekt megvalósítása már magában hor-dozza, hogy két különböző terület közös vizsgálatáról van szó, mely számos adatban, mutatóban tetten érhető, gondoljunk csak a Magyarország számára elérhető EU-s forrásokra, melyekre jelenleg Szerbiának csak korlátozottan van lehetősége. Emellett persze a határ jelenthet egyéb gazdasági, politikai, társadalmi és kulturális különbségeket, de hangsúlyozni szeretnénk, hogy a két térség rendkívül sok közös vonást hordoz magában. Ezek a közös vonások (adottságok) a későbbi fejlődés és fejlesztések során mindenképpen figyelembe veendőek és kihasználhatóak, a két térség egymásra utaltsága leginkább a turisztikai fejlesztések terén érhető tetten.
Szűkebben tekintve a vizsgálatba vont fürdők, a magyar olda-lon a Dél-Alföldi régióban, Szerbiában pedig a Vajdaságban, az
30
M5 illetve E75 gyorsforgalmi út közvetlen környezetében helyez-kednek el. Éppen ezért az alábbi fejezetben rövid általános átte-kintést adunk a két régió természeti adottságairól, valamint társa-dalmi-gazdasági, közlekedés-földrajzi jellemzőiről és nem utolsó sorban turisztikai lehetőségeiről.
A Dél-alföldi régió magában foglalja Békés, Csongrád és Bács-Kiskun megyét, az M5-ös autópályához való távolsága miatt azon-ban Békés megyei fürdők már nem kerültek a vizsgálat alá, ettől függetlenül a régió általános adottságai együttesen kerülnek bemutatásra. A régió területe 18.339 km2, Magyarország terü-letének kb. 20%-át teszi ki, ez az ország legnagyobb kiterjedésű régiója. Ennek ellenére csupán 254 település tartozik hozzá, az ország legritkább településhálózatával rendelkezik. A térség mezőgazdasági jellegét jól tükrözi, hogy területének 85%-a ter-mőterület, s ennek jelentős része mezőgazdasági művelés alatt áll. A régió népessége kb. 1 millió 350 ezer fő. A hasonló terü-letű (21.506 km2) Vajdaság Autonóm Tartománynak körülbelül 2 millió lakosa van. Ez a térség földrajzilag 3 területre osztható: Szerémség, Bánát és Bácska. Az összes földterület 84%-a mező-gazdasági művelés alatt áll, így joggal nevezik a Vajdaságot Szer-bia éléskamrájának. Közigazgatásilag hét vajdasági körzet különül el, mely összesen 45 községet ölel fel. A 45 község összesen 467 települést számlál, melyek közül 52 település városi jellegű.
5.1 Természeti adottságok
A vizsgált terület a szerb-magyar határmenti régiót jelenti, mely-nek döntő része egybefüggő terület, az Alföld mezőgazdaság által művelt kultúrtája. Ebből is következik, hogy a terület domborza-tának fő meghatározó eleme a síkság, a terület kialakulásában
31
pedig meghatározó szerepe volt a Tiszának. Itt már elő is jön egy olyan közös tulajdonság, adottság, amely hasonló helyzetet teremt a két térségben, vagyis a mezőgazdaság erős dominanci-ája és jelentősége. A jó minőségű termőföld hozzájárult ahhoz, hogy hagyományosan a gazdasági szerkezetben a mezőgazdaságé legyen a legfőbb szerep a két régióban, azonban jelen stratégia célja – többek között – rávilágítani arra, hogy turisztikai szem-pontból is fejlesztésre érdemesek a területek. A nagy kiterjedésű síkságon csak a szerb oldalon emelkedik ki két hegy: a Fruska Gora (Tarcal-hegység) és Vrsac planine (Verseci-hegység), melyek lejtőin a kedvező éghajlati adottságokat is kihasználva szőlőültet-vények és gyümölcsösök helyezkednek el. Ez jellemző a magyar oldalon is, hiszen a Dél-alföldi régióban a legmagasabb a napsü-téses órák száma, 3 jelentős borvidék is található a térségben.
A domborzati adottságok mellett érdemes megemlíteni a két térség legjelentősebb és meghatározó folyóját, a Dunát és a Tiszát. Bár jelen dokumentumban vizsgált területnek inkább a nyugat-keleti határát adja a 2 folyó, jelentőségük mégis mind gazdaságilag, mind turisztikai szempontból kiemelhetőek. A fel-színi vizek mellett, a térség jelentős felszín alatti termálvízkészlet-tel is rendelkezik. Ez a – tanulmány első fejezetében már említett – kedvező fekvéséből és medencejellegéből adódik, mely a turisz-tikai fejlesztések jelentős alapját képezheti.
5.2 Társadalom
A Dél-alföldi régióban a rendszerváltozás óta százezer fővel csök-kent a népesség, számában és arányában is a legnagyobb fogyást Békés megye szenvedte el. A foglalkoztatási arány mindhárom megyében 48% körüli, a munkanélküliség tekintetében kisebb
32
eltérések vannak. Csongrád megyében a munkanélküliek aránya az országosnál kedvezőbb, Bács-Kiskunban azzal nagyjából meg-egyező (Békés megyében magasabb). A tartós munkanélküliség rátájában is hasonló területiség figyelhető meg. A lakosság kép-zettség szerinti megoszlása is kedvezőbb Csongrád megyében, de a községek lényeges elmaradást mutatnak mind régiós, mind országos összehasonlításban. A jövedelmek szempontjából is az országos átlag alatt teljesít a régió, de a be nem vallott jövedel-mek – különösen Bács-Kiskun megyében – magasak8.
A szerb népesség 26%-a él a Vajdaságban, ebből szerb etni-kum 31 községben és Újvidék városában abszolút többségben van. A magyar népesség Vajdaságban a legnépesebb kisebbség. A legutóbbi 2011-es népszámlálás szerint Szerbiában 253 899 magyar él, amelynek 99%-a Vajdaságban él. Országos szinten mindez az összlakosság 3,53%-a, míg tartományi szinten 13%, de számuk évről-évre csökken. A lakosság túlnyomó többsége a tartomány városaiban koncentrálódik, viszont a mezőgaz-dasági népesség továbbra is a kistérségeken van jelen. A 100 km²-re jutó település-indikátor Vajdaság esetében 2,2, (a Duna-Körös-Maros-Tisza Eurorégióban ez a mutató 2,8); ezzel szem-ben a Dél-Alföldön csupán 1,3-1,4 (kevésbé sűrű településhá-lózat). Mind a Dél-Alföld, mind a Vajdaság lakosságának kor szerinti megoszlása elöregedő tendenciát mutat. Az iskoláskorú gyermekek száma csökken, az idősebb lakosság száma növek-szik. Az elöregedés későbbi hatása hasonlóan, mint a legtöbb európai országban előre vetíti a jövőbeni demográfiai prob-lémákat. 2003-ban már Vajdaság minden községében negatív természetes szaporulatot jegyeztek. A lakosság életkor szerinti
8 MKIK Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézet (2013): Magyarország régióinak társadalmi-gazdasági profilja
33
megoszlása: 14 éves és annál fiatalabb a lakosság 15,9%, 62,3% tartozik a 15–60 éves korcsoportba, 21,4%-a 60 évesnél idő-sebb (0,4% ismeretlen). Az aktív lakosság 912 800 fő, azaz az összlakosság 44,9%-a. A saját bevétellel rendelkezik a lakosság 20,13%-a (408 999 fő). Az eltartottak száma 706 843, azaz az össznépesség 34,8%-a. Az aktív lakosság korcsoportonkénti megoszlásánál a legtömegesebb a 30–39 éves munkaerő (32%), őket követik a 40–49 évesek (25,2%). Magyarország esetében is jóval magasabb a 15–29 évesek részaránya a foglalkoztatot-tak csoportjában: szinte minden megyében 30 és 30 százalékon felüli, ugyanakkor Vajdaságban nem éri el a 20%-ot sem. Az ága-zatonkénti megoszlás tekintetében a legjelentősebb a részvételi arány a feldolgozóiparban: 26,05%, ez megközelíti a magyar-országi terület megyéinek részarányát (27-35%). A mezőgaz-dasággal (vadgazdálkodással, erdőgazdálkodással, halászattal) foglalkozók aránya még mindig kifejezetten magas, körülbelül 23%, Magyarországon ez 10% alatt van. Vajdaságban jelentős a kereskedelemmel foglalkozók aránya, majd a szállításban, raktá-rozásban, postán, távközlésben, továbbá az építőiparban dolgo-zók következnek9. A foglalkoztatottak alig 1/5-e tevékenykedik a közszférában (közigazgatás, oktatás, egészségügy).
A kilencvenes években a háború közelsége és a háborús veszélyeztetettség következtében a Nagy-Jugoszlávia területén a migráció nagymértékben megváltoztatta a lakosság nemze-tiségi és szociális összetételét. A lakosság veszélyeztetettsége miatt tömeges és gyors menekültáradat indult meg az országon belül és külföldre is (főként Magyarországra) – mely ismét a két ország egymásrautaltságát, közös gyökerét mutatja. A huszadik
9 Homokhát Eurointegráció Nonprofit Közhasznú Kft. (2011): Mezőgazdaság-fejlesztés ope-ratív program (HU-SRB)
34
század végén a bombázások előzményei és következményei még nagyobb emigrációhoz vezettek. Kedvezőtlen jelenség, hogy az ideiglenesen külföldön munkát vállalók szakképzettsége jobb, mint a Szerbiában foglalkoztatottaké. A gazdasági problémákra mutat rá az aktív, eltartott és a jövedelemmel rendelkező, de nem aktív lakosság részaránya is. Mind egész Szerbiára, mind Vajda-ságra jellemző az aktív lakosság alacsony aránya, a nem dolgozó – munkát kereső aktív – lakosság magas száma, ami szintén a gazdasági problémákra, az életminőség javulásának legnagyobb akadályára vezethető vissza. A turizmus fejlesztése eszköz lehet a térségben mind a foglakoztatási szerkezet, a foglalkoztatottak számának, mind az életminőség javításának.
5.3 Gazdaság
Gazdasági szempontból a Dél-Alföldi régió az országon belül hátrányos helyzetben van, 2010-ben az országos GDP kevesebb, mint 9%-át állították elő a régióban, az egy főre jutó GDP értéke pedig megközelítőleg 1,7 millió Ft volt, ami az országos átlag csupán kétharmada. A Dél-Alföld-nek az ország fejlett térségei-től való leszakadása folyamatosan növekszik a délszláv háborúk időszakában a klasszikus befektetői hullámból, a háborús övezet közelsége miatt ez a régió is kimaradt. Ennek következményei máig negatívan hatnak a Dél-Alföldre. A Vajdaságban a működő vállalkozások döntő többsége a kereskedelmi ágazatban tevé-kenykedik. Jelentős hányadot képeznek a mezőgazdaságban és az iparban működő jogi személyiségű vállalkozások is. Hasonló tendenciák figyelhetők meg a Dél-alföldi területen is, ahol a gazdaság szerkezetében a legutóbbi időkig túlsúlyban voltak
35
a válságágazatok (mezőgazdaság, könnyűipar), a túltermelés-sel küzdő iparágak (élelmiszeripar), illetve olyan alágak, melyek kifejezetten a helyi piacra termeltek, s nem voltak megfelelő mértékben jelen a dinamikus fejlődést indukáló ipari és szol-gáltató tevékenységek. Azonban megemlítendő, hogy mindkét térség gazdaságszerkezetében nagyobb hangsúlyt érdemelne a vendéglátás és a turizmus, mivel természeti értékeik, kulturális hagyományaik adottak hozzá. Ez irányú törekvések a Dél-alföldi régióban az utóbbi évtizedben erőteljes fejlődést mutatnak, viszont a Vajdaságban még nem történt meg ennek ösztönzése. Így a Vajdaságban ez a gazdasági ágazat – talán a szolgáltatások fejletlensége miatt – eddig még nem tudott jelentősebb fejlő-dést felmutatni. A vajdasági területeken a bruttó hozzáadott érték kialakításában, a legnagyobb százalékban az ipar vesz részt (34%), valamint a tágabb értelemben vett mezőgazda-ság, 29%-kal. Az építőipar nem jelentős (4%). A szolgáltatóipar (tercier szféra) még viszonylag fejletlen, a szolgáltatások ese-tében a bruttó hozzáadott érték, a térséghez viszonyítva, igen alacsony – kb. 33%, mely jóval elmarad pl. a Csongrád megyei 62% mögött10.
5.4 Közlekedés
Közlekedés-földrajzi szempontból egyik térség sem kiemelkedő, azonban áthalad olyan gyorsforgalmi út a területeken, melyek kihasználása nem csak gazdasági, hanem turisztikai szempontból
10 Homokhát Eurointegráció Nonprofit Közhasznú Kft. (2011): Mezőgazdaság-fejlesztés operatív program (HU-SRB)
36
is meghatározó lehet, hiszen az elérhetőség, könnyű megköze-líthetőség a turisták motivációjában mindig egy fontos elemet jelent.
A Dél-Alföld elérhetőségi helyzetét alapjaiban befolyásolja az M5-ös autópálya vonala, melynek vajdasági folytatása az E75-ös autópálya. Az útvonal a IV., és a X/B jelű Helsinki folyosóként Európa nemzetközi közúthálózatának is lényeges szakasza. A X/B jelű páneurópai folyosó Budapestet Belgráddal köti össze, így a térség szempontjából kiemelkedő jelentőséggel bír (1.ábra). A Transz-Európai Hálózatok (TEN) útvonalrendszere ma már első-rendű jelentőségű, kontinentális méretű térségfejlesztési alap-koncepcióként vált ismertté. A transz-európai közlekedési hálózat Kelet-Közép-Európán és a Balkánon keresztül biztosít kijáratot az EU-magterület számára az Adria és a Dél-Balkán tengeri kikötői-hez és kapcsolatot a Közel-Kelet felé. A régió számára elsőrendű jelentőségű komparatív geopolitikai előnyt jelent az igen nagy gazdasági jelentőségű, területen áthaladó X. sz. Bécs-Budapest-Szeged-Szabadka-Belgrád-Niš-Szaloniki/Istambul közúti/vasúti és a térségére támaszkodó, 8. sz. (Rajna-Maina-)Duna-Feketetengeri nagy belvízi/folyami közlekedési korridor.
A Nyugat-Európával történő összeköttetés mellett az autópá-lyák jelentősége mindkét térség esetében abban is rejlik, hogy megteremti a legfejlettebb közúti kapcsolatot az országok cent-rumtérsége (Budapest, Belgrád) felé.
37
5. ábra: Páneurópai folyosókForrás: Fleischer T. 2007
A Dél-alföldön az autópálya-építések és a vasúti törzshálózati fejlesztések késlekedése rontotta/rontja a régió gazdasági ver-senypozícióit, illetve a kedvező logisztikai helyzet kiaknázásá-nak lehetőségeit. A vízi közlekedés ma még nem kiaknázott sem a Dél-Alföldön, sem a Vajdaságban. A régiókon belüli gaz-dasági-társadalmi fejlettségbeli különbségek egyik oka az elér-hetőségben jelentkező különbségek tartós fennmaradása. Ez még hangsúlyosabban jelentkezik a vajdasági oldalon, ahol alap-vetően a teljes úthálózat fejlesztésre szorul, nem csak a gyors-forgalmi utak, vasutak. A Dél-alföldi régió közlekedés-földrajzi szempontból periférikus helyzete rontja a régió esélyét a gazda-sági felzárkózásra. Viszont az interregionális, regionális és helyi
38
infrastruktúrafejlesztési érdekek összehangolásával, és az együtt-működő partnerek összefogásával az infrastruktúra-fejlesztés további pozitív (multiplikátor) hatásokat indukálhat.
Létesítmény megne-vezése
M5-ös autó-pályától való
távolság (km)
M5-ös autó-pályától való
távolság (percben)
Legköze-lebbi út
neve
M5-től való tá-volság kategóriák (5: legközelebb;1: legtávolabb)
Palics 3,5 5 22 5
Kiskunfélegyháza 4 6 bekötőút 5
Kistelek 4,5 6 bekötő 5
Kecskemét 5 8 52 5
Mórahalmom 12,5 10 55 5
Újvidék 8 12 120 5
Szeged Anna Fürdő 9,5 13 55 5
Titel 13 14 104 5
Szeged Napfényfürdő 10 15 55 5
Kiskunmajsa 19 16 harmad-rendű 4
Bezdán 11 18 119 4
Kiszács 17 18 127 4
Zalánkeméni Dr. Borivoje 12 19 109 4
Ásotthalom 22,5 20 55 4
Magyarkanizsa 16 20 119 4
Temerini 15 21 130 4
Zalánkeméni Horizont (Spa) 16 22 109 4
Csongrád 28 26 451 4
Lakitelek 32 29 44 4
Petrőc 26 29 102 4
39
Létesítmény megne-vezése
M5-ös autó-pályától való
távolság (km)
M5-ös autó-pályától való
távolság (percben)
Legköze-lebbi út
neve
M5-től való tá-volság kategóriák (5: legközelebb;1: legtávolabb)
Makó 44,5 30 M43 4
Tiszakécske Kerekdomb 37 32 44 3
Óbecse 29 36 3 3
Rednek 30 37 107 3
Tiszakécske Tisza-part 42 39 44 3
Kiskunhalas 40 41 Majsai út 3
Kunszentmiklós 48 42 harmad-rendű 2
Kiskőrös 49 43 54 2
Kecel 64 52 54 2
Kunfehértó 51 52 harmad-rendű 2
Ada 51 53 119 2
Zombor 54 62 101 1
Bezdán 69 81 105 1
Apatin 73 83 105 1
1. táblázat: A fürdő létesítmények E-75-ös (M5 és A2)
autópályától való távolságaiForrás: AQUAPROFIT Műszaki-, Tanácsadási- és Befektetési Zrt. szerk.
Google térkép adatai alapján
A gyorsforgalmi utak jelenlétét a projektbe bevont fürdők meg-határozásakor is figyelembe vettük, hiszen a közös fejlesztésnek és együttműködésnek is egyik fontos pillére a gyors és könnyű elérhetőség.
40
5.5 Turizmus
Mind a Dél-alföldi régió, mind a Vajdaság legjelentősebb turisz-tikai értékei a természeti értékekhez köthetők, ilyenek a már kiemelt termál- és gyógyvizek, a nagy folyók által szabdalt vidé-kek, illetve a természetvédelmi területek. A folyók ártereinek ritka, védett élővilága az ökoturizmusnak, míg maga a folyó a vízi sportok kedvelőinek, aktív pihenésre vágyóknak kedvez. A Dél-alföldi régióban 3 nemzeti park működik (Körös-Maros NP, Kis-kunsági NP, Duna-Dráva NP), a tájvédelmi körzetek száma 8, az ország természetvédelmi területeinek pedig 13%-a található ebben a régióban. A Vajdaságban egy nemzeti park (Fruska Gora NP), 6 természetvédelmi terület és 3 natúrpark található. Szerb oldalon a természetjárás, illetve a folyókhoz kapcsolódó vízi és aktív turizmus mellett a horgászat- és vadászturizmus is nagyon jelentős, nagy hagyományai vannak a térségben.
A napsütéses órák magas száma kedvez a szőlő- és gyü-mölcstermesztésnek. A nagy múltú borászatok a borturizmus iránt érdeklődők jelentős számát vonzhatja. Emellett a jó minő-ségű borokhoz szorosan kapcsolható gasztronómiaturizmus is jelentős, ételeiben, italaiban a határ mindkét oldalán van mit szeretni.
A két régió kulturális adottságai is kiemelkedőek, melynek magyar oldalon kiemelkedő példája lehet Ópusztaszer, a Törté-nelmi Emlékparkkal, szerb oldalon pedig a több száz éves kolos-torok. A Közép-Európára jellemző sajátos építészeti stílusnak, a szecessziónak a határ mindkét oldalán remek épületei láthatóak. A kulturális vonzerőket tovább emelik a rendezvények, fesztivá-lok, melyek a magyar oldalon már hagyományokkal rendelkez-nek, de a Vajdaságban is egyre több fesztivál kerül rendszeresen megrendezésre.
41
Mégis a régió által nyújtott turisztikai termékek közül talán a legkiemelkedőbb a már említett kedvező termálvízadottságra épülő egészségturizmus. A termálvizek nem csak hőmérsékletük-kel emelkednek ki a térségben, hanem ásványi összetételükkel is, a legtöbb gyógyhatással rendelkezik, így nem csak az élmény- és wellness turizmus alapozható rájuk, hanem a gyógyturizmus is. A térség számos jelentős nagy múltú fürdőhellyel rendelkezik (pl. Szeged, Apatin, Kanizsa), de az utóbbi évek növekvő keres-lete és a fejlesztéspolitika (leginkább a magyar oldalon) néhány új desztináció megjelenését, népszerűségét is elősegítette (pl. Mórahalom, Bački Petrovac). A két régió területén több mint 30 termál- és gyógyfürdő található.
Összességében megállapítható tehát, hogy a térség jó adott-ságokkal rendelkezik az egészségturisztikai fejlesztések terén, ráadásul egyéb turisztikai termékek kínálatára is van lehetőség, melynek segítségével komplexebb termék állhat az ideérkező turisták számára. Ennek több előnye is van, egyrészt szélesebb rétegek érdeklődését felkeltheti, másrészt növelheti a tartózko-dási időt, ami az igénybe vett szolgáltatások számát és a költést is növeli.
6. Helyzetkép – Fürdő kínálati elemek
Az elemzés során megállapítottuk, hogy a két országban található vizsgált létesítmények közel azonos természeti adottságokkal rendelkeznek. Mind a magyarországi, dél-alföldi régióban, mind a Vajdaságban kedvezőek a geotermikus adottságok. A részben eltérő társadalmi és gazdasági környezet, valamint a korábbi évek teljesen eltérő fejlesztéspolitikája és fejlesztései alapjaiban
42
meghatározzák a fürdők, gyógykomplexumok jelenlegi helyzetét és jövőbeni lehetőségeit.
6.1 Tulajdonviszonyok
A szerbiai fürdők közül a Petroland Aquapark, magántulajdo-nosé a gyógyfürdők, gyógykórházak állami tulajdonban vannak. A vizsgált létesítmények zöme azonban önkormányzati (községi) tulajdon. A több mint 92 ezer szerbiai gazdasági társaság közül leginkább a közvállatok és az állami tulajdonban levő társaságok könyvelik el a legnagyobb veszteségeket Szerbiában, ez a tény a fürdőkre is rányomja bélyegét. Magyarországon a fürdők több mint 90%-a önkormányzati tulajdonú.
6.2 Energetika
A vizsgált fürdők energiafelhasználása vegyes képet mutat. Jelen-tős részük nem fordít kellő figyelmet kiadásaik csökkentésére. A vajdasági fürdők problémája a hiányos támogatási rendszer, ami akadályozza az energetikai fejlesztéseket. Ezzel szemben a dél-alföldi fürdőkben több energiahatékonysági beruházás ment végbe EU-s pályázati források segítségével. A fejlesztések egy része fürdőn belül megvalósult program volt, másik részük köz-intézményekkel összehangolt fűtésrendszer korszerűsítéseket jelentett. (Csongrád, Mórahalom és Makó). A komplexumok meg-felelő vízbázissal rendelkeznek, és a kitermelt víz mennyisége fedezi a fürdők saját igényeit. A fürdők egy csoportja műszakilag rosszul felszerelt és alacsony hatékonyságú. A víz- és épületgépé-szeti berendezések cserére, felújításra szorulnak.
43
6.3 Bérköltségek, dolgozói háttér
A fürdőkben a bérköltség a legtekintélyesebb költségelem, az összes kiadás 40-50%-a.
6. ábra: A vizsgált fürdőkben foglalkoztatottak becsült átlagos létszáma (2011-2012)
Forrás: adatbekérők és ceginfo.hu
Általában azokban a fürdőkben nagyobb a dolgozói létszám, amelyekben többféle szolgáltatás található és valamilyen gyógy-ászati tevékenységet is folytatnak (Mórahalom, Anna Fürdő, Makó, Kecskemét, Magyarkanizsa stb.). A bérkifizetések mel-lett az energiaköltségek teszik ki a kiadások jelentős részét (kb. 25-35%). A marketing-költségek alacsonyak, 1% alatt maradnak mivel a magyarországi fürdők az önkormányzati tulajdonú TDM-szervezeteken keresztül fejtik ki marketingtevékenységüket.
A jegy bevételeknél a legnagyobb térségbeli létesítmény, a mórahalmi bevételei a legnagyobb magyarországi für-dők kb. egyharmadát éri el. A vizsgált szerbiai létesítmények
44
jegyár-értékesítésből származó bevételei egy nagyságrenddel kisebbek a magyarországiakénál.
A vizsgált fürdők egy része – részben a vendégszám miatt, részben a kedvezőtlen gazdálkodásból adódóan, részben (Magyarországon) a felvett hitelek magas törlesztő részleteinek köszönhetően – nem képes nyereségtermelésre, a helyi önkor-mányzatok hozzájárulásából fedezik a működéshez szükséges pénzeszközöket.
A szolgáltatási rendszereket illetően (2. számú táblázat) a magyarországi és a szerbiai létesítmények közötti legnagyobb különbség a komplexitás mértékéből adódik. A magyarországi fürdők az elmúlt években jelentős fejlesztéseket hajtottak végre annak érdekében, hogy minél több célcsoportot tudjanak meg-nyerni. A szerbiai fürdők általában kevesebb célcsoportra össz-pontosítanak (7. ábra).
45
Fürd
ő ne
veGy
ógy
Wel
lnes
sM
eden
cék
szám
aVe
ndég
látó
eg
ység
ekEg
yéb
Szol
gálta
tá-
sok
szám
a
Ásott
halo
m
4
büfé
röplab
da és h
omok
foci
pálya
3
Cson
grád
súlyfürdő, elektroterápia,
vízsug
ármasszázs, sz
énsav
kezelés, iszapkezelés,
tang
ento
r
infra-fin
n szau
na,
szolárium, m
asszázs
7étt
erem
gyermekjátszótér, WIFI
13
Kece
lZárva
2Zárva
Kecs
kem
étfizikoteráp
ia
jacuzzi, fin
n szau
na,
gőzfürdő
, bio sz
auna
, arom
a kabin, sz
ó-szob
a, infra kabin,
tepidá
rium, jégkamra
12gyors, aqu
a és
kar
ibi
étterem
játszóhá
z, fitnesz, halkoz-
meti
ka, gyerm
ekmegőrző
17
Kisk
őrös
szau
na, gőzkamra,
masszázs, aqu
afitnesz,
szolárium
8
pihe
nősarok, strand
foci-, a
strand
röplab
da- é
s a te
nisz
-pá
lya, W
IFI
10
Kisk
un-
féle
gyhá
za
gőzfürdő
82 bü
fé,
az e
gyik
szezon
ális
3
Kisk
unha
las
gyóg
yúszás, súlyfürdő
, orvosi gyóg
ymasszázs,
gyóg
ytorna
masszázs, sz
auna
, szolárium, gőzkabin
5bü
féfitne
sz, stran
dfoci, strand
-röplab
da, p
edikűr, m
anikűr,
kápo
lna, te
mplom
15
46
Fürd
ő ne
veGy
ógy
Wel
lnes
sM
eden
cék
szám
aVe
ndég
látó
eg
ység
ekEg
yéb
Szol
gálta
tá-
sok
szám
a
Kisk
unm
ajsa
szau
nasziget, aroma
szau
na, fi
nn sz
auna
, gő
zkab
in, fi
nn sz
áraz-
szau
na, jakuzzi,
sókamra, szoláriu
m
4gyorsétkező,
éttermek
2 játszótér, 1 labirin
tus,
2 röplab
da pálya, 1
foci
-pá
lya, kosárlabd
a pá
lya,
2 leng
őteke, 1 kültéri sakk
21
Kist
elek
gyóg
y- és v
ízitorna, m
asz-
százskád
, gyógymasszázs,
iszap
kezelés
masszázs, sz
auna
3
7
Kunf
ehér
tó
2
büfé,
étterem
, fagylalto
zó
sportszer (csón
ak, vizi-
bicikli, kajak, sz
örf) köl-
csön
ző, elektromos kisa
utó
pálya, ta
nösvén
y
7
Kuns
zent
-m
ikló
s
finn szau
na3
büfé
játszótér, úszásoktatás, röp
-labd
a és egyéb
sportpályák
7
Laki
tele
k
6
étterem
4 szem
élyes a
partman
, csón
akkölcsönzés
3
Mak
ó
med
encefürdő, iszapkeze-
lés, sú
lyfürdő, sz
énsav-
fürdő, gyógy masszázs,
tan g
entor, gyóg
ytorna
, elektroteráp
ia, galván
kezelés, io
ntop
horesis
kezelés, in
geráram,
dyad
inam
ikus kezelés, ten
s kezelés, ultrah
ang kezelés
9 féle m
asszázs,
biop
tron
kezelés,
iszap
kád kezelés,
Holt-teng
eri sós fü
rdő,
arom
afürdő
, Kleop
átra
fürdő, vörösbo
ros
fürdő,
18Bá
r, bü
fé
baba
úszás, értékmegőr
-zés, fo
drászat, lábá
polás,
man
ikűr, p
edikűr, játszótér,
Fogászat, focipálya, röp
lab-
da és s
portpá
lyák
45
47
Fürd
ő ne
veGy
ógy
Wel
lnes
sM
eden
cék
szám
aVe
ndég
látó
eg
ység
ekEg
yéb
Szol
gálta
tá-
sok
szám
a
Mór
ahal
om
Gyóg
y-ivók
úra, iszapke-
zelés, sz
énsavas fürdő
, gyóg
ymasszázs, ta
ngen
tor,
víz a
latti gyógytorna,
galván
kezelés, interfe
ren-
cia, iontoforézis, ultrah
ang,
gyóg
ymed
ence, kád
fürdő,
súlyfürdő, 14 TB
kezelés
11 sz
auna
, szolá
-riu
m, algap
akolás,
aqua
fitne
sz, aroma-
kezelés, Caracalla-kád
, fénykezelés, Kne
ipp-
kezelés
21Bü
fé
jégkása kú
t, sodrófolyosó,
pelenkázó, gyerm
ek játszó
-há
z, fo
drászat, kozm
etika,
man
ikűr, p
edikűr, fi
tnesz
55
Szeg
ed A
nna
Fürd
ő
iszap
kezelés, kád
fürdő,
szén
savas fürdő
, rekeszes
galván
kezelés, gyógyúszás,
súlyfürdő, ta
ngen
tor,
pillang
ókád
gerincnyú
jtó
berend
ezéssel, né
gy-
rekeszes váltósugaras
kádkezelés, gyógyászati
kád, gyógymasszázs,
gyóg
ytorna
finn szau
na, gőzkabin,
infraszaun
a, aerob
ic,
aqua
fitne
sz, aroma-
kabin, callane
tics,
élmén
yzuh
any, intim
to
rna
11bü
fé
22
Szeg
ed N
ap-
fény
fürd
ő
napp
ali kórhá
z, gyógytor-
na sz
obák, fi
zikoteráp
iás
szob
ák, tan
gentor, szén-
savas fürdő
k, kád
fürdők
, isz
appa
kolás, to
rnam
eden
-ce, gyógyvizes m
eden
ce,
súlyfürdő, gyógymasszázs
finn szau
na, infra-
szau
na, gőzkamra,
sókamra, aromaszoba
, rö
nksz
auna
16
baba
úszás, fitnesz,
relaxációs zó
na21
48
Fürd
ő ne
veGy
ógy
Wel
lnes
sM
eden
cék
szám
aVe
ndég
látó
eg
ység
ekEg
yéb
Szol
gálta
tá-
sok
szám
a
Tisz
akéc
ske
Tisz
a-pa
rt
gyóg
yivókú
ra, b
ioptron
lámpá
s kezelés, gyógy-
úszás, ta
ngen
tor,
gyóg
y torna
, műtét utáni
reha
bilitáció
finn szau
na, stollen
szau
na, infra szau
na,
gőzkam
ra, sókam
ra,
kneipp
tapo
só, jégkása,
tepidá
rium, m
asszázs
8
láng
os sü
tő,
pecs
enye
-sütő, sna
ck
bár
18
Tisz
akéc
ske
Kere
kdom
bZárva
4Zárva
Ada
33 bü
féstrand
foci, stran
dröp
labd
a,
sakk, aerob
ic, aqu
a jogging,
asztalite
nisz, játszótér
10
Apati
nthermo-elektro-hydro
terá
piák
4 masszázs, 2 finn
sz
auna
1145
0 fős
étterem
2 konferen
cia te
rem, ten
isz,
asztali ten
isz, bow
ling pá
lya,
bicik
likölcsön
ző, kon
diterem
18
Petr
őc
5
15 d
b bá
r\étt
erem
\fagyizó
\büfé
WIFI, ajándékbolt, értékm
eg-
őrző, fürdő
ruha bolt, pénzvál-
tó, kicsi elektronikai bolt
19
Bajs
a
2
büfé
homokozó, játszótér, röp-
labd
a pá
lya, biliárd, csocsó
6
Óbe
cse
4bü
fé
1
Bezd
án
2
büfé
strand
röplab
da-pálya,
ping
pong
asztal, játszótér,
lábten
iszpá
lya, kávézó,
úszóisk
ola
7
49
Fürd
ő ne
veGy
ógy
Wel
lnes
sM
eden
cék
szám
aVe
ndég
látó
eg
ység
ekEg
yéb
Szol
gálta
tá-
sok
szám
a
Mag
yar-
kani
zsa
balneo
terápiák, elektrote
-rápiák, m
ágne
ses teráp
ia,
hőterápia, gyógytorna,
gips
znad
rág
terá
pia
masszázsok, th
ermo
arom
a, nyirokdrená
zs,
refle
xzón
a masszázs,
relaxációs m
asszázs
4
tenisz, torna
terem, asztali-
tenisz, b
ody form
15
Újv
idék
6bü
fé2 kosárla
bda pá
lya,
3 röplab
da pálya, m
ini golf,
falm
ászás, fo
drász
9
Palic
scs
opor
tos t
eráp
iamasszázs, vizi aerob
ik3
ús
záso
ktat
ás4
Zom
bor
m
assz
ázs
5
játszótér, focipá
lya, rö
plab
-da
pálya
4
Zalá
nkem
éni-
Horiz
ont (
Spa)
m
assz
ázs
4
1
Zalá
nkem
éni
Dr. B
oriv
oje
hidroteráp
ia, h
abarth
terápia, te
rmoteráp
ia,
hidrog
alván fürdő,
fototerápia, lézerteráp
ia,
mág
nese
s ter
ápia
1
logo
pédiai kezelés
8
Tem
erin
3bü
fé3 ho
mokos rö
plab
dapá
lya,
játszótér, úszótanfolyam
6
2. tá
bláz
at: F
onto
sabb
fürd
őszo
lgál
tatá
sok
50
7. ábra: A vizsgált fürdőkben a szolgáltatások száma (2011-2012)
Forrás: adatbekérők alapján szerkesztve AQUAPROFIT Műszaki-, Tanácsadási- és Befektetési Zrt.
Vizsgálatunk során a rendelkezésre álló adatok segítségével a jel-lemző profil alapján kategóriákba soroltuk a fürdőket, illetve a szolgáltatási rendszer komplexitását is elemeztük.
6.4 A létesítmények komplexitása
A vizsgált fürdők területi, turisztikai és szolgáltatásbeli adottsá-gait, jellemzőit egy olyan komplex mutatóban lehet összegezni, ami egyszerre utal a létesítmény fejlettségére, de figyelembe veszi a területi adottságokat is. Ebben számos mutatót szerepel-tettünk együttesen, amelyek közül néhányat már részletesebben elemeztünk az előzőekben. A mutatók között a medencék számát és külső-belső elhelyezkedésüket, illetve a jellemző szolgáltatási
51
köröket vizsgáltuk meg, emellett a szálláshelyek meglétét és típu-sait, a marketing tevékenységeket, a kedvezmények jellegét stb. is górcső alá vettük. A mutatók összegzésével láthatóvá vált a für-dők egymáshoz viszonyított fejlettsége (8. ábra).
8. ábra: A vizsgált fürdőkben a komplexitás mértéke (2011-2012)
Forrás: adatbekérők alapján szerkesztve AQUAPROFIT Műszaki-, Tanácsadási- és Befektetési Zrt.
A fürdők lehetőségeit elsősorban gazdálkodásuk jellege és fegyelmezettsége határozza meg. A jövőbeli fejlesztések nagy-ban függnek a létesítmények önerejétől, hitelképességétől, valamint az elérhető forrásoktól. Dél-Alföld számára az euró-pai uniós forrásoknak van nagyobb jelentősége, míg Vajdaság elsősorban a központi a tartományi nagyberuházási alap forrá-saira és a rendelkezésre álló előcsatlakozási alapokra, az Euró-pai Területi Együttműködés (ETE; IPA programok) lehetőségeire támaszkodhat.
52
Szerbiában egyre szélesebb körben ismerik fel a fürdőturiz-musban rejlő lehetőségeket, illetve hogy a gyógykezelések, reha-bilitációs tevékenységek a jelenleginél jóval nagyobb hangsúlyt érdemelnek. A gyógyfürdők többsége ma még felkészületlen, amelyet nyitva tartásuk is tükröz. Az államilag finanszírozott betegellátás mellett kevés hangsúlyt fordítanak a fizető vendégek extra igényeire, például hotelszolgálatra, a magasabb színvonalú betegellátásra, vagy a wellness- és gyógyszolgáltatásokra.
6.5 Fürdőhasználat tapasztalatai
6.5.1 A Vajdasági fürdők a látogatók és a szakértők szemével
A vajdasági fürdőkben a kereslet és kínálat elemeit kvalitatív terepkutatási módszerrel, kérdőívezésen és interjúkészítésen ala-puló terepi munkával is megvizsgáltuk. A vajdasági fürdőket vizs-gálva megállapítható, hogy azok többségének a fejlettsége - az elmúlt évtizedek beruházásainak elmaradása miatt – az első Szé-chenyi terv fejlesztési lehetőségeit megelőző magyarországi hely-zetet mutatja. Azaz régi hagyományokon alapuló, régen épült, kor-szerűtlen, minimális kiegészítő szolgáltatást nyújtó, szezonálisan üzemelő fürdőkről van szó, melyek főként a helyi és környékbeli lakosokat vonzzák. Szerbiában sokkal jobban elkülönül a gyógy- és wellness-turizmus, s velük a gyógyfürdő és élmény (wellness) fürdő kategória, mint Magyarországon. Azokon a helyeken, ahol minősített gyógyvíz van, ott szakkórház létesült és főként beuta-lóval rendelkező betegek látogatják.
Míg a többi fürdőben, még ha rendelkezik is gyógyító hatású termálvízzel (de ez nem minősített), akkor semmilyen (gyógy)
53
kezelés nem elérhető a vendégek számára. Tehát a vajdasági gyógyfürdők Magyarországon.
9. ábra A Cooling Cubes projekt kérdezőbiztosai, az ELTE, a Szegedi Tudományegyetem és a Novi Sad-i Tudomány-
egyetem hallgatóiForrás: fotó Schwertner J. (2013)
Bükfürdő, Hévíz, Harkány fürdőivel állíthatók párhuzamba, melyek alapvető funkciója, hogy a beteg vendégek számára gyógy szolgáltatásokat nyújtson (természetesen mind hazánk-ban, mind a Vajdaságban, ezekben a fürdőkben is lehetőség van nem csak kezelőlappal érkező vendégek fürdőlátogatására, de alapvetően nem ez a jellemző). Akadnak azért a Vajdaságban is olyan fürdők, ahol a gyógy- és wellness-szolgáltatások, a gyógy- és élményfürdő részleg egyaránt megtalálható, így a fiatalabb és idősebb korosztály igényeit is kielégítheti.
54
A vizsgálatba vont fürdők többsége (kivéve az apatini és a petrőci) szerény kínálatot nyújt, csak néhány medencével ren-delkező fürdők (3. táblázat). Az adai fürdő (10. ábra) alapvetően családcentrikus, 3 medencével és 2 kisebb csúszdával várja a vendégeket, gyógyvízzel nem rendelkezik. Az óbecsei fürdő sze-rény gyógyvizes részleggel, inkább sport medencével rendelke-zik. Ezzel szemben a temerini a gyógyvízre, és a sport medencére egyaránt helyezi a kínálatot.
10. ábra: Az adai fürdő úszómedencéjeForrás: fotó Martyin Z. (2013)
Az apatini (Junakovič) fürdő egy elismert gyógyhely, így sokol-dalú gyógyszolgáltatásokat is nyújt, gyógyvizes medencéi mellett pedig élménymedencék is vannak, valamint egy csúszda és egy magasugró deszka várja a fiatalabb korosztályt. Emellett ez az egyetlen fürdő a vizsgáltak közül, ahol szaunázási lehetőséget is kínálnak (ellentétben a magyarországi fürdőkkel, ahol a legtöbb fürdőben már van szaunázási lehetőség).
A petrőci fürdő (11. ábra) kiemelkedik a többi fürdő sorá-ból, egyrészt szolgáltatásait tekintve, másrészt „a Balkán térség
55
legmodernebb aquaparkja” 2012-ben nyílt, míg a többi 25-30 éve üzemel. A létesítmény példa a pénzügyi befektetői szándék megjelenésére. (A befektetői kör a Tátra sípályáinak működte-tésében, valamint a poprádi Aquacity tulajdonlásában érintett.) A hely kiválasztásánál 3 szempontot vettek figyelembe:
• Az E 75 út közelségét, itt kívánják a Görögországba tartó turistákat „felfrissíteni”
• A piac, Novi Sad és részben Beograd közelségét• A település szlovák többségű vajdasági település, példa a
patrióta tőke működésére• A komplexum termálvízzel rendelkezik, de minősített gyógy-
vízzel nem.
11. ábra: A Petroland fürdő (Backi Petrovac) néhány óriáscsúszdája
Forrás: fotó Schwertner J. (2013)
A petrőci Petroland aquaparknak, 3 élménymedencéje, 8 óriás-csúszdája – 3 befogadómedencével – van. Ezek mellett pedig egy ún. „gyerekparadicsom” nyújt a legkisebbeknek kikapcsolódási lehetőséget.
56
A vizsgált fürdők
medencékszáma egyéb szolgáltatás gyógyvíz
kapcsolódó szállás
férőhelyeinek száma
Ada 3 2 csúszda nincs 34
Apatin 5
1 csúszda, 1 magasugró deszka,
2 finn szauna, gyógyszolgáltatások
van 278
Bečej 5 nincs van nincs
Bački Petrovac 7 „gyerekparadicsom”,
8 óriáscsúszda nincs nincs
Temerin 3 nincs van nincs
3. táblázat: A kérdőíves vizsgálatba vont vajdasági fürdők főbb jellemzői
Forrás: a kvalitatív terepkutatás alapján Martyin Z.
Megfigyeltük, hogy a települések többségében a későbbi terjesz-kedés, fejlődés szempontjából a fürdő optimális helyen fekszik, nem a városközpontba van zsúfolva. Azonban érdekes volt, hogy a kérdőív válaszadói között, csak nagyon kevesen fejlesztenének valamit az adott fürdőkön, ezért ezt a kérdést az interjúk keretében megvizsgáltuk a szakértői és vezetői oldal szemszögéből is. A szak-értők szerint a jövőre nézve kulcsfontosságú, hogy ezek a fürdők tovább tudnak-e lépni, képesek-e fejlődni, fejleszteni vagy sem. Az alacsony színvonalú szolgáltatások miatt ugyanis, kihasználva a határ közelségét és a magyar oldalon lévő túlkínálatot, jelen-tős szerb vendégkör rendszeres látogatója a magyar fürdőknek. A vezetőség célja a határmenti magyar fürdőkhöz hasonló szín-vonalú szolgáltatások nyújtása, s ezáltal itt tartani a potenciálisan érdeklődő belföldi vendégkört. A legtöbb fürdővezetőnek konkrét
57
tervei vannak (például Ada: termálkút fúrása, fedett medence létesítése; Petrőc: sport medence és szálláshely-létesítés; Apatin: a félbehagyott beruházás befejezése; Óbecse: egy új gyógy- élményfürdő létesítése) azonban a megfelelő anyagi források hiá-nyában a tervek megvalósulása még várat magára. A szakértők többsége csak az Európai Unióhoz való csatlakozás után reméli a nagyobb fellendülést és a Magyarországhoz hasonló helyzet kiala-kulását. Az interjú során azonban az is kiderült, hogy nem csak a befektetők hiánya befolyásolja a lassú fejlődést, hanem a térség-ben jellemző bizonytalan politikai-gazdasági helyzet, az érdekel-lentétek és a fentebb már említett központi támogatás hiánya is.
A tapasztalataink alapján a válaszadó látogatók jól érezték magukat a fürdőkben, úgy tűnik egy külön kis világot jelent nekik ez a környezet, melyet az is bizonyít, hogy a közbiztonságot átla-gon felül értékelték.
A megkérdezettek döntő hányada el sem tudja képzelni, hogy hasonló fürdőik lehetnének, mint a szomszédos magyar terü-leteken, holott adottságaik ezt lehetővé tennék. A szakértők is főként az ország EU-hoz való csatlakozása után remélnek fellen-dülést, addig pedig a különböző előcsatlakozási alapokat próbál-ják kihasználni a határon túli területek segítségével.
A jövőbeni egészségturisztikai fejlesztéseket tekintve, bár szü-lettek már konkrét tervek is, melyre kereslet is lenne, ezek egy-előre nem valósultak meg. Az interjúk során az is kiderült, hogy ezen fejlesztések elmaradása nem csak a befektetők hiányán múlik. Egyrészt központi támogatás nélkül szinte lehetetlen bár-milyen helyi lépést tenni, másrészt a politikai helyzet jelentősen befolyásolja az aktuális folyamatokat és lehetőségeket. „itt min-den meg van fertőzve a politikával” – mondta egy interjú alany. Sok helyi lakos megjegyezte, hogy több vezető beosztásban lévő személyre jellemző a szakértelem hiánya, mely nélkül hosszú
58
távon nem remélnek jelentősebb fejlődést. Megállapítható tehát, hogy a jó adottságok ellenére, az itt leírt problémák okozzák, hogy a szerb fürdők egyelőre eltérő pályán mozognak, mint a szomszé-dos magyar fürdők.
7. Fürdő keresleti oldal
7.1 A látogatók száma, összetétele
A turisztikai jellegű indikátorok közül a látogatószámnak meghatá-rozó szerepe van. Az elmúlt évekre összegyűjtött adatsor visszatük-rözheti egy adott fürdő sikerességét, a beruházások hatásait, vagy működési zavarait. A létesítményekre vonatkozó látogatói adato-kon kívül megvizsgáltuk a településekre vonatkozó turisztikai muta-tókat is, amely mellett szakértői becsléseket is összeállítottunk.
Az alacsony látogatószámot regisztráló fürdők általában gyen-gébb színvonalon üzemelnek és kisebb településeken találhatók, általában más vonzerő nincs a településen (pl. Ásotthalom, Kis-telek, Kunszentmiklós, Bajsa). Ezeknél a létesítményeknél jellem-zően 4.000 és 50.000 fő között szóródnak a vendégszámok.
Az 50-100.000 fős látogatószámú létesítmények általában egy-egy szolgáltatási csoportra épülő strandok vagy gyógykórházak (pl. Ada, Óbecse, Temerin, Újvidék, Csongrád, Palics).
A 100-200.000 fős komplexumok nagyobb településeken találhatók, ahol a fürdőn kívül a város önmagában is rendelke-zik egyéb turisztikai vonzerővel. Ezek a fürdők magas minőségű, speciális gyógyszolgáltatási intézmények (gyógykórházak), vagy komplex szolgáltatási kört nyújtó fürdők (pl. Szegedi Annafürdő, Kiskőrös, Zalánkeméni gyógykórház, Magyarkanizsa, Tiszakécske-Tisza-part, Kiskunhalas, Apatin).
59
A legnagyobb vendégszámokat Makó, Szeged Napfényfürdő, Kiskunmajsa, Mórahalom komplexumaiban regisztrálják. Ezekbe a létesítményekbe 275-415.000 fő érkezeik évente. Ebbe a kate-góriába tartoznak a legfejlettebb, komplex szolgáltatási körrel rendelkező fürdők.
Adataink szerint 2005-ben a 13 részletesebben vizsgált szerbiai fürdőbe és gyógykórházba kb. 600-650 000 fő látogatott el. Azóta a létesítményekbe látogatók száma növekedett, és 2012-ben elérte a 750 000 - 800 000 főt. A 15 részletesen vizsgált, működő magyarországi létesítménybe 2005-ben kb. 1.500.000 fő, míg 2012-ben már 2.300.000-2.400.000 fő érkezett.
A terepi munkánk tapasztalata alapján, annak ellenére, hogy a legtöbb vizsgált vajdasági fürdőben igen szegényes szolgálta-táskínálattal szembesültünk, a megkérdezett vendégek elége-dettek voltak a kínált szolgáltatásokkal, ezek 1-től 5-ig történő értékelésénél mindegyik kritérium igen jó eredményt kapott (4. táblázat). A legelégedettebb vendégek Petrőcön voltak (4,46-os átlaggal), a legelégedetlenebbek Óbecsén (3,95-ös átlaggal). Meglepő eredmény volt, hogy minden fürdőben a közbiztonság kapta az egyik legnagyobb értéket, holott a köztudatban nem ez a jellemző a Vajdaságra. Ez valószínű azt igazolja, hogy a für-dők egy külön kis „világot” alkotnak, ahol nagyobb biztonság-ban érzik magukat az emberek. A legrosszabb eredményeket a szolgáltatások mennyisége és a medencék változatossága kapta, amely párhuzamba állítható a fürdők fentebb leírt jellemzőivel (csak a legtöbb szolgáltatást és medencét nyújtó Petrőcön nem kifogásolták ezt). A személyzet és a közbiztonság értékelésénél egyezett meg leginkább a vendégek véleménye (ezek mutatták a legkisebb szórást), a legeltérőbb értékelések pedig a medencék változatosságánál és a tisztaságnál figyelhetők meg (ezek szórása volt a legnagyobb).
60
12. ábra: A vizsgált fürdők látogatottsága (2011-2012)Forrás: adatbekérők alapján szerkesztve AQUAPROFIT Műszaki-,
Tanácsadási- és Befektetési Zrt.
61
A vizsgált fürdők
Legjobbra értékelt tényezők
(a kapott átlagos érték)
Legrosszabbra értékelt tényezők
(a kapott átlagos érték)
A 10 ér-tékelés átlaga
Ada környezet(4,70)
köz-biztonság(4,33)
szolgáltatásokmennyisége
(3,84)
ár-érték arány(3,59) 4,11
Apatin közbiztonság(4,49)
medencékváltoza-tossága(4,42)
környezet(3,67)
szolgáltatásokmennyisége
(3,45)3,98
Bečej közbiztonság(4,42)
személyzet(4,31)
medencékváltozatos-
sága(3,57)
vízminőség(3,54) 3,95
Bački Petrovac
közbiztonság(4,79)
tisztaság(4,76)
vízminőség(3,98)
ár-érték arány(3,85) 4,46
Temerin vízminőség(4,74)
köz-biztonság(4,65)
szolgáltatásokmennyisége
(3,93)
medencékváltozatossága
(3,56)4,34
4. táblázat: A fürdők egyes szolgáltatásainak 1-től 5-ig történő értékelésében a legjobb és legrosszabb eredményeket kapott
szolgáltatások, valamint az értékelések átlagaForrás: a kérdőíves felmérések alapján szerkesztette
Schwertner J. – Martyin Z.
Petrőcön és Adán az ár-érték arányt is kiemelték, mint a fürdő egyik legrosszabb tulajdonságát. Ha összevetjük a vizsgált fürdők belépőjegyárait, elmondható, hogy a petrőcit kivéve viszonylag alacsony jegyárakkal működnek, magyar vonatkozásban minden-képp (a könnyebb viszonyítás kedvéért 2 (határ közeli) magyar für-dőt is bevontam az összehasonlításba, a mórahalmit és a petrőci fürdőhöz hasonló szegedi aquaparkot). Azonban ha a kínált szol-gáltatásokat is összevetjük az árakkal (vagyis megközelítőleg az ár-érték arányt vizsgáljuk), az adai fürdő már nem tekinthető olyan olcsónak (5. táblázat). Bár az adai jegyár harmada a mórahalmi
62
fürdő belépő árának (1900 Ft helyett csak 620 Ft11), a mórahalmi fürdő hétszer annyi medencét és jelentősen több szolgáltatást nyújt, mint az adai. A szerb fürdőket vizsgálva szintén azt figyel-hetjük meg, hogy csak a jóval több szolgáltatást nyújtó apatini és petrőci fürdő belépői drágábbak, így tehát érthető, hogy a ven-dégek miért értékelték negatívan az ár-érték arányt Adán. Ehhez hozzátartozik az is, hogy pont az adai fürdőben volt a legalacso-nyabb a megkérdezettek jövedelme saját bevallásuk szerint (az adai megkérdezettek jövedelem szempontjából egy 1-től 10-ig terjedő skálán átlagosan 5,57-re értékelték magukat).
Fürdő din Ft
Szeged, Napfényfürdő 1610 4300
Kecskemét 1348 3600
Petrőc 1000 2670
Makó 824 2200
Kiskunmajsa 712 1900
Mórahalom 712 1900
Szeged, Anna fürdő 618 1650
Tiszakécske-Tisza-part 524 1400
Tiszakécske-Kerekdomb 375 1000
Kiskőrös 375 1000
Lakitelek 375 1000
Kiskunfélegyháza 337 900
Kiskunhalas 337 900
Kistelek 337 900
Csongrád 307 820
Apatin 300 801
11 2013. szept. 25-ei MNB árfolyama alapján (1 RSD = 2,7 HUF)
63
Fürdő din Ft
Magyarkanizsa 300 801
Kunszentmiklós 296 790
Ada 230 614
Temerin 180 481
Bajsa 70 187
5. táblázat: A vizsgált fürdők napi belépőjegy-árai, sorrendbenForrás: saját adatgyűjtés AQUAPROFIT Műszaki-, Tanácsadási- és Befektetési Zrt.
Jövedelem szempontjából a legmagasabbra a petrőci fürdő vendé-gei értékelték magukat (6,28-as átlaggal), ez egyrészt köszönhető annak, hogy itt találkoztunk a legtöbb külföldi turistával, másrészt a magas belépőjegy árat nem is engedhetné meg magának az, aki-nek nagyon alacsony a jövedelme. Bár Petrőc magasabb színvo-nalú és különlegesebb szolgáltatásokat nyújt, mint a többi vajda-sági fürdő, ennek ellenére magyar viszonylatban is elég drágának tekinthető, például a hajdúszoboszlói fürdővel van azonos árszin-ten, ahol a belépőjegy ára 2900 Ft. A vizsgált fürdők közül a szegedi Napfényfürdő – Aquapolis (a belépőjegy ára 4300 Ft) Magyaror-szág egyik legdrágább fürdője, miközben szolgáltatásai a hajdúszo-boszlóival azonosak, így részben érthető, hogy a szerbiai látogatói vélemények ezzel a fürdővel kapcsolatban voltak a legrosszabbak.
Közismert tény, hogy a Szerbiából a Dél-alföldi régióba érkező gyógy- és fürdővendégek inkább a magasabb színvonalú szolgál-tatásokat és a változatosabb, élményekben gazdagabb kikapcso-lódási lehetőségeket keresik Magyarországon. Teszik mindezt annak ellenére, hogy a vajdasági fürdők – különösen a csak nyá-ron nyitva tartó fürdők – olcsóbbak a magyarországiaknál, ami részben az alacsonyabb minőségű és számú szolgáltatásra vezet-hető vissza.
64
13. ábra A fürdők vonzáskörzete ( Ada és Bački Petrovac)Forrás: a kérdőíves felmérések alapján szerkesztette Schwertner J.
A fürdővendégek által adott válaszokból kitűnt, hogy a vendég-kör eltérő távolságból érkezik (13. ábra). Míg Adán a vendégek fele Adáról és további 25% a községből érkezett, addig Bački Petrovacnál a vendégek 90 % - a 40 km-nél távolabbról érkezett. Az adai fürdő egyértelműen helyi, míg a Bački Petrovac-i makro-regionálisnak tekinthető. Ennek fényében elgondolkodtató, hogy az adai vendégek többsége közelről jön, de autóval érkezik. A für-dővendégeket megfigyelve azt tapasztaltuk, hogy inkább nagyobb társaságok, családok, barátok érkeznek a fürdőkbe, kisebb az egyedül és partnerrel érkezők aránya. Ezt a megfigyelést a kérdő-íves felmérés eredményei is alátámasztották, miszerint a legtöbb vendég családdal (főként Ada és Petrőc esetében), illetve barátok-kal, ismerősökkel érkezett (főként Óbecse és Temerin esetében)
65
(14. ábra). Azt, hogy Adára és Petrőcre érkeztek a legtöbben csa-láddal, alátámasztja az a tény is, hogy az itteni fürdőket tartották a vendégek a leginkább gyerek-centrikusnak és családbarátnak.
14. ábra: Kivel érkeztek a megkérdezettek a fürdőkbe? – a válaszok megoszlása
Forrás: a kérdőíves felmérések alapján szerkesztette Schwertner J. – Martyin Z.
Hazánkban az egyedül érkező idősebb korosztály is jellemző für-dővendég, mely adódhat a már korábban említett komplexebb fürdőkínálatból, hiszen hazánk legtöbb fürdőjében van gyógyvíz, mely az idősebb korosztály igényeit elégíti ki. Ezt a feltevést alátá-masztja, hogy itt is a legtöbb egyedül érkezett vendég Apatinban volt, ahol gyakorlatilag egy igazi gyógyfürdőről, gyógy központról beszélhetünk. A legkevesebb egyedül érkező vendég Petrőcön volt, ami az igen magas belépőárnak és a fürdő nehezebb meg-közelíthetőségének köszönhető. A városközponttól ugyanis távol helyezkedik el, így csak busszal vagy autóval közelíthető meg, de főként ez utóbbi közlekedési eszközt választják (a válaszadók 84%-a autóval érkezett a petrőci fürdőbe). A megkérdezett ven-dégek többsége a szolgáltatások gyenge választéka ellenére fél vagy teljes napos kirándulás keretében kereste fel a fürdőt. Emellett természetesen az is nehezíti a vizsgált települések turiz-musát, hogy a fürdőn kívül igazán más vonzerő nem is nagyon
66
található ezeken a helyeken. Óbecsén (64%), Temerinben (52%) és Adán (46%) a válaszadók többsége szerint fél napot érdemes a fürdőben eltölteni. Petrőcön a válaszadók 89%-a szerint egy egész napot érdemes a fürdőben eltölteni, mely egyrészt köszön-hető a szolgáltatásainak, másrészt ismét visszavezethető a magas jegyárra, melyet a vendégek csak akkor tartanak kifizetésre érde-mesnek, ha az egész napot a fürdőben töltik. Emellett Apatinban mondták a legtöbben (a válaszadók 21%-a), hogy több napot is érdemes eltölteni, mely nyilván a gyógyszolgáltatásainak és szál-láslehetőségének köszönhető. A gyógykúrákat igénybe vevőknek megéri több napon át a helyszínen tartózkodni. A válaszadók 66%-a gyakran ellátogat más fürdőkbe is, 11%-uk pedig főként csak a megkérdezés helyszínéül szolgált fürdőt látogatja. A leglá-togatottabb szerb fürdők között az adai, óbecsei, petrőci, kanizsai és zentai fürdőket említették. Érdekes volt, hogy a legtöbb ven-dég Magyarországon is gyakran látogatja a fürdőket, ezek közül magasan a legtöbben a mórahalmi fürdőt említették (24%), de a szegedi, harkányi és gyulai fürdőben is többen megfordultak már. Feltűnően tájékozottak voltak, más fürdök szolgáltatásait is sokan rendszeresen használják. Sokan hisznek a vizek gyógyító erejé-ben, természetesen ez Temerin és Apatin esetében indokolt volt, de még az adai fürdőzök 70 %-a is úgy vélekedik, hogy számára gyógyító a fürdés lehetősége.(15. ábra) Magyarán nagyon opti-misták és keresik a gyógy-, vagy egyéb vizeket. Ez a piac felmérése szempontjából biztató üzenetet jelent.
67
Ön hisz a gyógyvízek hatásában?
0,020,040,060,080,0
100,0Apatin
Ada
Bački PetrovacBečej
Temerin Igen
Részben
Nem
15. ábra: Ön hisz a gyógyvizek hatásában?Forrás: a kérdőíves felmérések alapján szerkesztette Schwertner J.
A kutatások alapján az látszik, hogy még rengeteg a kihaszná-latlan lehetőség a vajdasági fürdőkben, többségük elmaradott, fejlesztésre szoruló létesítmény. Ennek ellenére az odalátogató vendégek elégedettek voltak, jól érezték magukat és nem javasol-tak különösebb fejlesztéseket. A válaszokból azonban azt lehetett érezni, hogy nem azért nem akarnak fejleszteni, mert nem lenne rá igény, hanem mert úgy gondolják, nekik ezt a helyzetet kell elfogadniuk („úgyse lesz jobb”), ez a sorsuk. Véleményük szerint a magyar fürdők azért színvonalasabbak, mert van rá lehetősé-gük, támogatják a fejlesztéseket, míg a szerb fürdők fejlesztését úgysem támogatná senki. A szakértők ennél azért derűlátóbbak voltak, de ők is csak a támogatások, pályázatok, határon átnyúló összefogások jövőbeli pozitív alakulása esetén remélnek jelentő-sebb fejlődést.
68
8. Fejlesztési stratégiák
8.1 Terv ellátottság, fejlesztési tapasztalatok
Indokolt megvizsgálnunk, hogy a Cooling Cubes Projekt akció területén, szélesebb értelemben Magyarországon és Szerbiában a fürdőfejlesztéshez kapcsolódóan, hogyan működik a tervezés. Megfelelően segítik-e a fejlesztési folyamatokat?
8.1.1 Magyarországi tervezés
A magyarországi területi tervezési folyamaton belül a termálvíz hasznosítás kiemelten kedvező helyzetben van, mert már 1973-1976 között az ENSZ segítségével elkészült „A termálvízre alapo-zott turizmus távlati fejlesztési koncepciója” (UNDP – HUN (71) 511) elnevezésű termálprojekt tanulmány.
A projekten számos külföldi és hazai szakember dolgozott, így Magyarország a világon elsőként dolgozta ki a termálvíz turiszti-kai hasznosításának komplex, országos stratégiáját és távlati fej-lesztési koncepcióját. A projekt a nemzetközi és a hazai turizmus trendjeinek, problémáinak komplex elemzése alapján készült el.
A Termál Projekt a hazai termálvíz-készletek, termál-települé-sek felmérésére, vizsgálatára, és ennek alapján a termál-telepü-lések távlati-, középtávú- és minta-terveinek kidolgozására, vala-mint a megvalósítási költségek becslésére épült.
A project során összesen 352 termál-üdülőhelyi adottság-gal rendelkező település részletes vizsgálatára és feldolgozására került sor. A vizsgálat kiterjedt: a termálvízkészletek felmérésére, mely megmutatta, hogy az ország ¾-e alatt található termálvíz,
69
amelynek egy része természetes melegvíz forrás, másik része pozitív, ill. negatív kútból nyerhető felszínalatti vízkészlet.
Az elkészült Termál Projekt nagy terjedelme miatt nem volt alkalmas széles körben történő tájékoztatásra, ezért került sor David Grove, az ENSZ által felkért angol közgazdász, a területi tervezés nemzetközileg is elismert szakértője által összeállított, és Bosznay Anna, magyar projekt igazgató által szerkesztett, „Magyarország páratlan természeti kincse” c., egyidejűleg angol és magyar nyelven is megjelent könyv kiadására.12
A magyarországi fürdőfejlesztés folyamatában a második lendü-letet a Széchenyi Terv Turizmus Programjának egészségturizmus alprogramjának elkészítése jelentette.
• A Széchenyi Terv eredményei imponálóak voltak:• 31,2 milliárd Ft összegű támogatással, közel 100 milliárd Ft
összértékű beruházás valósult meg.• Szezon átlagos hossza 221 napról 316 napra nőtt, a fürdők
vízfelszíne 47%-kal nőtt.• A fejlesztések hatására a gyógyfürdők éves befogadóképes-
sége 50,5%-kal nőtt.• Sor került zöldmezős fejlesztésekre az alábbi fürdőkben:
Sárvár, Győr, Pápa, Cegléd, Zalaegerszeg, Kehidakustány
A fürdőfejlesztés a Széchenyi Tervben már összetett, turisztikai és gazdasági elemekkel bővített fejlesztésként jelent meg, sor került a meglévő fürdők és a kapcsolódó szálláshelyek fejlesztésére,
12 Kondor A. 2013. Egészségturizmus fejlesztési stratégia Településfejlesztés és fürdőturiz-mus Fóruma, Szombathely
70
bővítésére (Bük, Harkány, Debrecen, Gyula, Hajdúszoboszló, Zalakaros).
Statisztikai régióTámogatott
projektek száma (db)
Támogatás összege (millió Ft)
Fejlesztési összege (millió Ft)
Budapest-Közép-Dunavidék 10 4.408 11.767
Közép-Dunántúl 8 2.698 7.408
Nyugat-Dunántúl 31 10.484 29.683
Dél-Dunántúl 14 2.688 6.860
Észak-Magyarország 13 1.970 5.826
Észak-Alföld 32 4.531 10.875
Dél-Alföld 17 4.010 8.700
Összesen 125 30.789 81.119
6. táblázat: A Széchenyi terv fürdőfejlesztései 2000 és 2004 közöttForrás: saját adatgyűjtés
Az Európai uniós tervezésre való felkészülés folyamatában a Nemzeti Fejlesztési Terv elemeként megjelenik a Nemzeti Turiz-musfejlesztési Stratégia (NTS, 2005). Ez a dokumentum kijelöli a 2005-2013 közötti időszakra az ágazat fejlesztési irányait megala-pozta az NFT 2. turizmussal kapcsolatos részeit, prioritásait, így:
• egészségturizmus,• örökségturizmus,• konferenciaturizmus.
Ezen tervezés során már széleskörű társadalmi egyezetési folya-mat zajlott, ennek eredményei a stratégia véglegesítésénél fel-használásra kerültek.
71
Az Országos Területfejlesztési Koncepcióban a magyarországi termálvízkincs integrált térségi hasznosítása kiemelt cél, ezért az országos területfejlesztési politika országosan kiemelt célja és feladata:
• A termálvízkincs védelme, megőrzése, • A felszín alatti vizek fenntartható, komplex és integrált tér-
ségi hasznosítása (gazdasági-ipari, rekreációs-gyógyászati)• Az egészségturisztikai desztinációk kínálati differenciálása• Integrált térségi innovatív turisztikai fejlesztés• Ipari, szolgáltatási, termékfejlesztési és kutatási vertikumok,
hálózatok létrejöttének támogatása
Ebben az intenzív tervezési folyamatban készült el 2007-ben az Országos Egészségturizmus Stratégia a hazai igényeknek és a nemzetközi keresletnek is megfelelő, fenntartható egészségturiz-mus fejlesztése céljával.
A magasztos célok mellett az alábbi prioritásokat emelte ki: 1. A természeti adottságokra épülő gyógyhelyek tudatos ter-
mékfejlesztése2. Egészségügy és az orvostudomány összehangolása az egész-
ségturizmussal, kutatások támogatása3. Wellness-szel összefüggő szolgáltatások fejlesztése4. A gyógy- és wellness szállodák fogadóképességének fejlesz-
tése5. A marketing-tevékenység hatékonyabbá tétele6. Az oktatási-képzési rendszer fejlesztése, átstrukturálása7. Az egészségturizmus működési kereteinek megteremtése
72
A 2007-2013 évek Nemzeti Stratégiai Referencia Kerete, vagy más néven az Új Magyarország Fejlesztési Terv-ben (2007-2013) kiemelt szerepet kapott az egészségturizmus, a kulturális, az öko-, az aktív és a borturizmus. A tervidőszak első két évében 2007-2008-as akciótervi időszakban 55 milliárd Ft keretösszeg állt ren-delkezésre amelyet 163 támogatott pályázó nyert el , a megvaló-sult beruházások összértéke több mint 76 milliárd Ft volt. Ezen támogatási összegből 12,2 milliárd Ft pályázati támogatás gyógy-és termálfürdő fejlesztésre fordítódott. 2009-2010-es akciótervi időszakban a korábbinál több 30 milliárd Ft-os keret, kiemelt att-rakciófejlesztések megvalósítására fordítódott.
A 2013-ban elfogadott Országos Fejlesztési és Területfejlesztési Koncepcióban a gyógy- és wellness fürdők világa kiemelt fejlesz-tési figyelmet kap. „Az egészségipar az ország gazdag termál-és gyógyvízkészletének, geotermikus adottságainak hasznosítására alapozva az egészség megőrzését és helyreállítását, az egészség-tudatos életmódot szolgáló termelő és szolgáltató iparágakat kapcsolja egy rendszerbe. Az egészségipar jelentőségét növeli, hogy innovatív és kutatásigényes területei vannak, jelentős, még részben kihasználatlan külpiaci lehetőségekkel, és igen komoly, tovább bővíthető munkaerőbázissal rendelkezik. Az egészségipar fejlesztése az egészségügyi ellátórendszer működetését is segít-heti. Az egészségipar iránt a fizetőképes keresletet külföldi és a hazai kereslet egyaránt biztosíthatja.”13
13 Kormány 1254/2012. (VII. 19.) Kormányhatározata területfejlesztési politika megújítá-sáról, az új Országos Területfejlesztési és az új Országos Fejlesztési Koncepció kidolgozásáról
73
8.1.2 Szerbia területfejlesztési terve (2007-2013-2020)
Szerbia területének komoly fejlettségbeli különbségei mutat-tak rá arra, hogy Szerbiának olyan fejlesztési dokumentumokra van szüksége, amelyek támogatásul és útmutatóul szolgálnak a kiegyensúlyozott területi fejlődés eléréséhez. E tekintetben készült el a 2007-2012 időszakot felölelő Szerbia Köztársaság Regionális Fejlesztésének Stratégiája, ami Szerbiában az első regionális fejlődést körvonalazó stratégiai dokumentum, amely konzisztens módon és teljességgel definiálja a köztársaság terü-leti fejlődésének alapprioritásait. Szerbia regionális szerkezeté-nek definiálását hosszú előkészületek, viták és egyeztetések előz-ték meg, számos térszerkezet-változat született, ennek ellenére a 2009 nyarán elfogadott Regionális fejlesztésről szóló törvény definiálta Szerbia statisztikai-funkcionális régiókból álló (regio-nális) szerkezetét, annak intézményrendszerét beleépítve a 2009 júniusában napvilágot látott Szerbia területfejlesztési stratégiája újrafogalmazott és az EU-s követelményekhez rugalmasan alkal-mazkodó dokumentumtervezet irányelveit.
Szerbia fejlesztési régióinak (gazdasági/statisztikai régiók) növelniük kell saját innovációs kapacitásaikat, csökkenteni az eddigi pazarló gazdálkodást, valamint erősíteni az együttműkö-dést a régiók között és növelni az ország nemzetközi verseny-képességét. A regionális fejlesztési programoknak a regionális fejlődés alapvető eszközeivé kell válniuk, melyek által létrejöhet Szerbia átfogó funkcionális integrációja. Ez Szerbia területfejlesz-tésének alapvető stratégiai irányzata.
A Szerb Köztársaság Területfejlesztési Stratégiáját annak a Szerb Köztársaságra vonatkozó Területfejlesztési Stratégia kidolgozásá-ról szóló határozat, alapján alkották, amelyet a Szerb Kormány,
74
2008. december 19-én fogadott el. (A dokumentum rövidített megnevezése: SPRS_2020)14.
A Stratégia, Szerbia hosszú távú, fenntartható területfejlesz-tési koncepcióját, valamint a minden területre és szektorra érvé-nyes integrált fejlesztés hosszú távú stratégiai céljait tartalmazza. Mindezt teszi annak érdekében, hogy feltételeket teremtsen a terepen fellelhető erőforrások és komparatív előnyök minél jobb kihasználására, és lehetővé tegye Szerbiának az európai térségbe való területi, valamint funkcionális beilleszkedését.
A Vajdaság Autonóm Tartomány területén végrehajtandó óvin-tézkedéseknek, védelmi feladatoknak, területrendezési teendők-nek és az építkezéseknek összhangban kell állniuk a stratégiai fejlesztéseket megalapozó Regionális területfejlesztési terv kidol-gozásával és elfogadásával. A felvetett kérdéseket kezelő első ter-vet, amely Vajdaság területére vonatkozott, Vajdaság területfej-lesztési terveként ismeri a közvélemény. Az alapdokumentumot 1978-ban fogadták el. A tervben fogalt feladatok teljesítésének határideje 2000. esztendő volt. Kétezer kilencben, Vajdaság Auto-nóm Tartomány Képviselőháza határozatot hozott a Vajdaság AT Regionális területfejlesztési tervének kidolgozásáról, amelynek kimunkálásával a Vajdasági Urbanisztikai Intézetet bízták meg. A munkához szakmai segítséget nyújtottak az Újvidéki Egyetem munkatársai is, ennek eredményeként a tervet 2011-ben el is fogadták.
A területfejlesztési terv megvalósítását a 1978–2011 közötti időszakban a következő szakaszok jellemezték:
• az 1978 – 1990. közötti időszakban: Vajdaság AT Területfej-lesztési tervének céljait teljes egészében megvalósították,
14 Valentina Ivanić: Megalapozó tanulmány a Vajdaság Autonóm Tartományban végbement fejlesztésekről Agencija za ravnomerni regionalni razvoj AP Vojvodine 2012.
75
• az 1990 – 2000. közötti időszakban: a Szerbiában, és a volt Jugoszlávia térségében lejátszódott dramatikus események, nagyban megnehezítették, vagy teljes egészében leállítot-ták a Vajdaság AT Területfejlesztési tervében foglaltak meg-valósítását. Időközben, vagyis 1996-ban meghozták a Szerb Köztársaság Területfejlesztési tervét. Ennek következtében, vagyis a vertikális hierarchia miatt, a Vajdasági AT Terület-fejlesztési tervének bizonyos részei hatályon kívül kerültek, illetve csak azok a részek maradtak alkalmazásban, amelyek nem álltak ellentétben a köztársasági terv rendelkezéseivel,
• a 2000 – 2011. közötti időszakot a társadalmi átalakulás folyamata jellemezte, ekkor számos reformintézkedés szü-letett, megkezdődött a makro – gazdasági szilárdság megte-remtésére szervezett mozgalom, a szerkezetváltás és a magá-nosítás, az uniós felzárkózás folyamata, amely a társadalom és a gazdaság egészére érvényes ütemes törvénymódosítási folyamatot eredményezett. Kétezer háromtól Vajdaság terü-letrendezését kizárólagosan a Tervezési – építkezési törvény, valamint a Szerb Köztársaság területrendezési törvényének rendeletei szerint bonyolították le.
A fejlesztési igényekkel kapcsolatos kérdésekre megadott „terü-letfejlesztési jellegű” válaszoknak hosszú távú szinergiai jelen-tősége is van, amit az új Vajdasági regionális területfejlesztési tervben világosan ki is mondtak. Ezt a dokumentumot 2011 dec-emberében fogadták el.
Összességében megállapítható, hogy az alapvető terv doku-mentumok mindkét országban rendelkezésre állnak, de a ter-vezési kapacitások Szerbiában jelenleg szerényebb méretűek, mint Magyarországon. A fürdőfejlesztés és egészségturizmus fejlesztés a magyarországi dokumentumokhoz képest Szerbiában
76
árnyaltabb formában jelenik meg, akár mint cél, akár mint fejlesz-tési eszköz.
8.2 A fürdőfejlesztés néhány magyar és nemzetközi jó gyakorlata
Amikor a fürdőfejlesztés jó gyakorlatairól beszélünk, nem feltét-lenül csupán konkrét esettanulmányokra érdemes asszociálnunk, hiszen legalább ilyen jelentőséggel bír a fejlesztés általános, jól bevált metodikájának ismerete is. Tanulmányunknak ebben a fejezetében ennek szellemében kívánunk útmutatást és ötleteket adni.
A termál- és gyógyfürdők esetében kétféle alapvető típusról beszélhetünk: az egyik csoportba a tradicionális, patinás fürdő-központok tartoznak, míg a másikba az új létesítmények. A régi termálfürdők esetében sokkal nagyobb arányban figyelhetjük meg a gyógyászati funkció dominanciáját, míg az újabb fürdők szívesebben szakosodtak az egészségi állapot fenntartását és megőrzését biztosító wellness szolgáltatásokra. Az intézmények sikeres működtetése szempontjából azonban nincsenek lényeges menedzselési különbségek, különösen, ami a marketingtevékeny-séget, vagy a termékfejlesztést illeti, ugyanis az eredményességet ugyanazokkal az operatív eszközökkel lehet elérni mindkét profil-lal működő fürdőcsoport vonatkozásában.
A fürdőfejlesztés különböző területén tevékenykedő nem-zetközi szakembergárda több évtizedes tapasztalatai alapján a Creative Spa Concept tanácsadó cég kidolgozott egy sémát, amelynek a szisztematikus végrehajtása garantálja a fürdők eredményes fejlesztését. A siker érdekében az alábbi fejlesztési
77
feladatokat kell következetesen véghezvinni a hatékony fürdőfej-lesztés előfeltételeként:
I. fázis • Piackutatás• Üzleti terv felülvizsgálata• Koncepció kialakítása• Létesítmény-fejlesztés (külső és belső dizájn, szolgáltatási
kör definiálását követően)• Pénzügyi tervezés/Megvalósíthatósági tanulmány készítése
II. fázis • Az épület és az enteriőr felülvizsgálata• A berendezés kiválasztása és az optimális árérték arány
kialakítása
III. fázis• Jellegzetes termék- és szolgáltatásfejlesztés• „Spa-menü” kialakítása (szolgáltatáskombináció)• Arculatépítés (a fürdő ikonikussá tétele)• Honlapfejlesztés• Marketingtervezés, különös tekintettel az értékesítésre• Public Relations tervezése
IV. fázis• Üzemeltetési tervezés• Kiskereskedelmi értékesítés tervezése• Munkaerőtoborzás és –foglalkoztatás tervezése• Nyitás előtti felkészítés a helyszínen• A spa személyzetének képzése és további képzése a helyszínen
78
8.2.1 A „Get Spa Smart” koncepció, avagy fürdőfejlesztés okosan
„A spa megélése szabadságot jelent, a szabadság a lélek oxigénje.” Ez az alapgondolata annak a Mindy Terry által kidolgozott meto-dikának, amely a „Get Spa Smart” koncepció lényegét jelenti, és amely módszert ingyenesen hozzáférhetővé tették a Creative Spa Concept tanácsadó cég honlapján, annak reményében, hogy az ottani értékes információk inspirációt adhatnak a fürdők, vala-mint a wellness szolgáltatásokat nyújtó létesítmények kreatív fej-lesztéséhez15
Gyakorlatilag a nevezett, fürdőfejlesztésre specializálódott, nemzetközi tanácsadó cég szakértői olyan kipróbált technikákat ajánlanak, amelyek elősegítik a fürdők precízebb működtetését, miközben a vezetőket eredményesebb fejlesztőkké teszik.
Ahogyan Mindy Terry mondja: „…mert, amikor valamiért rajong az ember, akkor minden nap valami újat szeretne meg-tudni a rajongása tárgyáról.” Így kell, hogy történjen ez a haté-kony fürdőfejlesztés esetében is.
A fürdőfejlesztés sikerességét meghatározó fontosabb lépések:1. Körültekintő tervezés: hogyan kell ahhoz pozícionálni a
céget, hogy az a legsikeresebb kimenetet biztosítsa2. Tervezés és építkezés: hogy megóvjuk a fürdőt még a meg-
nyitás előtt a rejtett buktatóktól3. Márkanév építés4. Operatív terv készítése5. A humánerőforrás biztosítása6. A fürdő „berendezése”7. Spa tréning az alkalmazottak részére (szakképzés)
15 www.creativeconcepts.com
79
Az egyes munkafázisok teendőiről részletes leírások, kisebb tanulmányok találhatók a fentebb citált honlapon, így egyfajta önképzést tesz lehetővé a weboldal tartalma a szakmai olvasó számára.
8.2.2 A magyar modell
Áttekintve a fenti általános fejlesztési irányelveket kijelenthet-jük, hogy a szerbiai fürdők számára mintaértékűek lehetnek a magyarországi fürdők fejlesztése terén szerzett tapasztalatai, és jól használhatóak azok eredményei. Különösen fontos felülvizs-gálnia a szerbiai létesítményeknek, hogy hogyan bővítették a magyar fürdők a társadalombiztosítás által finanszírozott, kizáró-lag gyógyászati célú fürdőüzemeltetési funkcióikat a betegségek megelőzését elősegítő, testi-lelki megújulást és harmóniát bizto-sító wellness szolgáltatásokkal.
A magyar fürdők történetében különösen megmutatkozik az a kettősség, amely a tradicionális, nemzetközi fürdőhelyeket, és az új alapítású fürdőket illeti. A magyarországi turizmuspolitika mindig is kiemelt területként kezelte a fürdőfejlesztés ügyét, de a rendszerváltozás utáni Magyarországon – kezdetben termál- és gyógyturizmus, később egészségturizmus néven – a fürdőfejlesz-tés ügye bekerült a kiemelten kezelt turisztikai termékcsopor-tok közé. A már korábban bemutatott fejlesztési politika azért is példaértékű, mert egyrészt a nemzeti turizmuspolitikának ilyen mértékű fókuszálása szükséges a termékcsoportra ahhoz, hogy következetességgel hosszú távon sikeres legyen a fürdőfejlesztés, másrészt ez a modell azt is kiválóan példázza, hogy nem elegendő önmagában a turizmuspolitikai szándék, de szükség van az adek-vát finanszírozási háttér egyidejű megteremtésére is.
80
Olyan marketingeszközökkel támogatták az utóbbi évtizedben a magyar fürdőfejlesztést, mint amilyen a Magyar Turizmus Zrt. 2008-as, „A vizek éve” nevet viselő kampánya volt. Ennek kere-tein belül új országos imázskiadvány, és regionális kiadványok (utóbbiak már konkrét szolgáltatási ajánlatokat is megjelenítve), valamint reklámfilm, hazai és külföldi kiállítási megjelenések irá-nyították rá a figyelmet a magyar fürdőkultúrára.
A Magyar Turizmus Zrt. honlapján rendkívül részletes informá-ciókat találhat akár a szakmai érdeklődő, akár a turista a magyar egészségturisztikai kínálatról az élményfürdőktől a wellness-t is kínáló borszállodákon keresztül a magyar gasztro-wellness-ig, hogy csak az érdekesebbeket említsük. E különleges kínálat is példaértékű, hiszen Magyarországon már lezajlott az a folyamat, amelynek eredményeképpen a fürdőhelyek erőteljesen specia-lizálódtak, kitörve ezáltal a sematikus „csak gyógyfürdő”, avagy csak „wellness üdülőhely” skatulyákból.
8.2.3 Kehidakustány példája
A gazdasági periférián elhelyezkedő – település, melynél a turiz-musfejlesztés (ezen belül is elsősorban a fürdőfejlesztés) pozitív hatást gyakorolt a helyi gazdaságra. A vidék válságára egy tudatos és tervszerű turisztikai fejlesztés gyógyírként szolgálhat, ameny-nyiben ehhez a megfelelő adottságokkal rendelkezik a település. Íme Kehidakustány példája, ahol a turizmus megoldást jelentett a foglalkoztatásra, a népességmegtartó képesség javítására, a helyi gazdaság fellendítésére.
Kehidakustány Magyarországon, a Nyugat-dunántúli régió-ban helyezkedik el, Zala megyében, a Zala folyó két partján terül
81
el. Az 1218 lelket16 számláló település közigazgatásilag a Zala-szentgróti járáshoz tartozik. A térséget a rendszerváltást követő időszakban gazdasági perifériaként, Kehidakustányt hátrányos helyzetű településként tartották számon, annak ellenére, hogy földrajzilag kedvező helyen fekszik (a megyeszékhelytől 32 km-re, a Balatontól 20 km-re).
A településen a ’70-es években bukkantak termálvízre (ivóvizet kutatva), melyről hamarosan kiderült, hogy gyógyhatású, így a ’80-as évek közepén a helyiek számára fürdőt létesítettek, mely egészen 1999-ig szezonális jelleggel üzemelt. Az 1990-es évek közepén a település és így az önkormányzati tulajdonban lévő létesítmény is a csőd szélére sodródott (a csatornázás költségeit nem tudták kifizetni). A csatornázást végző cég felszámolási eljá-rást akart indítani az önkormányzat ellen, de végül úgy döntött, hogy inkább segítséget nyújt, s a piaci ár többszöröséért földterü-letet vásárolt az önkormányzattól. 1999-ben alakult meg a Kehida Termál Kft., mely megszerezte a fürdő használati jogát 50 éves időtartamra, s a régi fürdőhöz egy 3 hektáros ingatlant hozzácsa-tolva megkezdte tervszerű fejlesztéseit17. Ezzel a lépéssel elin-dulhatott Kehidakustány a fejlődés útján, 2003 februárjában fel-avatták a 2,5 milliárd forintból megújult Kehida Termál Gyógy- és Élményfürdőt. A beruházás 2 év alatt összesen 790 millió forintos vissza nem térítendő állami támogatásban részesült, melyből 640 millió forintot a Széchenyi-terv termálfürdő-pályázatán nyert el. A fedett és szabadtéri élményfürdő mellett, gyógyászati központ, négycsillagos szálloda, étterem, konferenciaterem is épült. 2003
16 KSH (http://www.ksh.hu/docs/hun/hnk/hnk_2013.pdf)17 Dávid L.- Bujdosó Z. – Patkós Cs. 2003: A turizmus hatásai és jelentősége a területfejlesz-tésben. – In: Süli - Zakar I.: A terület- és településfejlesztés alapjai. - Dialóg Campus Kiadó, Budapest-Pécs. pp. 433-453.
82
elején egyedül itt rendelkeztek fedett óriás csúszdával. A fejlesz-tések meghozták a várt eredményt, 2003-ban több mint 407 ezer fürdővendég kereste fel (az előző évhez képest ez 165%-os növe-kedést jelentett), s a településen eltöltött vendégéjszakákban is jelentős növekedés tapasztalható (16. ábra).
16. ábra: Kehidakustány vendégforgalmának alakulása (2002-2012) az eltöltött vendégéjszakák száma alapjánForrás: KSH, TeIR alapján szerkesztette Martyin Z. (2014)
A fürdő vendégforgalma az elmúlt 10 évben 350-410 ezer között állandósult, a település szálláshelyein eltöltött vendégéjszakák száma egészen 2009-ig növekedett, majd jelentős csökkenés jelentkezett, s jelenleg 50 ezer vendégéjszakában állandósult a forgalom (ami még mindig a 2002-es induló év teljesítményé-nek több mint hatszorosát jelenti!). A mórahalmihoz hasonlóan a fürdő térségi vonzereje regionálissá vált, sőt a határon túlról is jelentős vendégforgalmat generál.
A falu (és fürdője) ma már messze van a csődtől, a megnyílt termálfürdő és szálloda több mint 150 főnek biztosít állandó munkát, a szezonális foglalkoztatottak száma pedig az 50-60 főt is
83
eléri, így a településen gyakorlatilag megszűnt a munkanélküliség. A munkavállalók több mint 40%-a 10 km-es körzetből jár munka-helyére, ami részben az önerős és pályázati forrásokból biztosí-tott tudatos, folyamatos továbbképzéseknek köszönhető (hiszen a település agrárjellegéből adódóan kevés szakképzett munkaerő állt rendelkezésre a turisztikai szolgáltatások számára). A vállalko-zási kedv megnőtt, az ingatlanárak 300-szorosára emelkedtek. Az idegenforgalmi adóbevétel 2002-ben még csak 1,7 millió forint volt, 2003-ban már 4,8 millió forint. A helyi önkormányzat részére történt befizetések (iparűzési adó, ingatlanadó, idegenforgalmi adó) is jelentősen megnőttek a fejlesztések hatására (2003-ban 41,5-szeres növekedés). A vállalkozási kedv növekedését mutatja a magánszállásadók számának folyamatos növekedése is18.
A turizmus multiplikátor hatásának köszönhetően jelentősen átalakult a településen a mezőgazdasági termelésre alapozott gazdasági szerkezet. A turizmusból származó (közvetett) bevé-telek segítségével az önkormányzatnak sikerült stabilizálódnia és biztosítani tudja a közintézmények fenntartását, valamint a helyi infrastruktúra fejlesztését. Persze a siker kulcsa mindig több tényező függvénye, így ez az eset sem tekinthető általános „for-gatókönyvnek”, viszont jó példaként állhat a fejlesztők előtt. Amit a helyiek kiemeltek, hogy a fejlesztések tudatosak, megalapozot-tak voltak és megfelelő volt a köz- és magántőke együttműködése (PPP). A fürdő fejlesztése további beruházásokat, fejlesztéseket generált, megjelent a tudatos településmarketing és a vonzerő-fejlesztés is (pl. Deák Kúria19).
18 Lamperth J. 2011: A turizmus gazdaságfejlesztő hatásai Kehidakustány példáján. – In: Michalkó G. – Rátz T. (szerk.): A turizmus dimenziói: humánum, ökonómikum, politikum. Kodolányi János Főiskola, Székesfehérvár. pp. 151-163.19 http://www.kehidakustany.hu/index.php/latnivalok-kehidakustanyban
84
8.2.4 A szlovén modell
Ugyancsak mintaként szolgálhat a „szlovén modell”. Szlovéniá-ban jóval előrébb jár a „spa típusú” fürdőfejlesztés, mint például a tanulmány tárgyát jelentő akcióterület fürdőiben. A Slovenian Natural Spas szervezete 15 fürdő szövetségeképpen alakult meg, elsődlegesen azzal a céllal, hogy megteremtse a korszerű fürdő-kultúra megfelelő helyét és feltételrendszerét a nemzeti egészség-ügyi rendszerben. A fejlesztés hangsúlya az egészséges életmó-don volt, amely egyrészt a termálkúrák több évszázados kezelési hagyományain alapult, másrészt a balneológia, thalasso terápia, valamint a klimatikus gyógykúrák területén szerzett tapasztalato-kon. A korszerű szolgáltatások fejlesztésekor cél volt a holisztikus szemlélet meghonosítása, amely lehetővé tette távoli országok rég elfeledett, ősi kezelési formáinak újrafelfedezését, és azok beépítését a fürdőlétesítmények profiljába.
A Slovenian Natural Spas nem csupán fejlesztési tanácsadási feladatokat lát el, hanem, egyfajta desztinációmenedzsment szervezetként üzemelve, utazási ajánlatokat is összeállít, amelye-ket saját honlapján keresztül promótál és értékesít20.
20 www.slovenia-terme.si
85
17. ábra A Szlovén Idegenforgalmi Hivatal honlapjának egészségturisztikai felületeForrás:www.slovenia.info
Természetesen nem csak a fent bemutatott szervezet népszerűsíti a szlovén fürdőhelyeket, hanem a Szlovén Idegenforgalmi Hivatal is kiemelt figyelmet szentel a termékcsoportnak honlapján21.
Szlovénia esetében azonban még a Magyarországhoz képest is sokkal nagyobb hangsúlyt fektetnek országos szinten a befek-tetés ösztönzésre, amely mind a magyar, mind a szerbiai fürdők esetében követendő példa lehet. Erre vonatkozó információkat az illetékes minisztérium (Ministry of Economic Development and Technology) oldalán találhatunk22. Az itt – a tervezett nagybe-ruházásoknál komplett látványtervekkel – bemutatott harminc projektötletből kilenc valamilyen módon kapcsolódik a fürdő-fejlesztéshez.
21 www.slovenia.info22 www.mgrt.gov.si
86
Említést érdemel Szlovénia kapcsán még egy igen korszerű szervezet, a Medical Tourism Destination Management Company, amelynek szintén döntő jelentősége van a fürdők által nyújtott szolgáltatások értékesítésében. Ez a gyakorlatilag utazásszerve-zéssel foglalkozó cég biztosítja a kapcsolatot a gyógykezeléseket kereső kül- és belföldi turisták számára a gyógyhelyekkel a kúrák-tól a transzferen át a szállásfoglalásig, biztosítva ezzel a vendég számára, hogy garantáltan magas színvonalú szolgáltatásokat kapjon23.
8.3 Együttműködési hálózatok az egészség – és a wellness turizmus területén
A turisztikai szektor korszerű fejlesztése elképzelhetetlen intenzív területi együttműködések kialakítása nélkül. A koope-rációkon alapuló szinergiák hatékonyan növelik úgy az egyes turizmusban résztvevő szereplők, mint az adott régió versenyké-pességét. A kapcsolatrendszerek kialakításának többféle módja is létezik, részben eltérő prioritásokkal. A két legtipikusabb szer-veződési forma a klaszter és a komplex turisztikai desztináció-menedzsment.
A Fürdőfejlesztési Stratégia vizsgálati területén az említettek közül az előzőek működnek évek óta sikeresen, így az alábbiak-ban a klaszteresedés elvi és gyakorlati kérdéseit taglaljuk rész-letesen.
23 www.medicaltourism-dmc.com
87
8.3.1 A klaszter fogalma
A klaszter (cluster, angol) jelentése hálózat, amely a résztvevő szereplők közötti ésszerű, kölcsönös előnyökön nyugvó együttmű-ködés gondolatát és gyakorlati megvalósítását jelenti. A cégek, intézmények azért működnek szívesen klaszteresített környe-zetben, mert ez által növelik területi hatékonyságukat, és ezzel egyidejűleg nagyobb nyilvánossághoz is juthatnak, javul az érdek-érvényesítő-képességük, amely jelentősen növeli versenyképes-ségüket. A klaszterekben partnerség alakulhat ki a szolgáltatást nyújtó szervezetek, valamint a koordináló és fejlesztésért felelős intézmények között, vagyis e hálózatosodás erősíti a magán és közszféra közötti együttműködést is.
A klaszterek kialakulása egyfajta válaszreakcióként is értel-mezhető a globalizált környezetre, amelyet a fejlődés, valamint a minél gyorsabb piaci reagálás igénye, továbbá a hatékonyságnö-velés hív életre.
Nemzetközileg elfogadott meghatározás szerint „a regionális klaszter egy adott iparág versenyző és kooperáló vállalatainak – ezek kapcsolódó iparágainak, pénzügyi intézményeinek, szolgál-tató és együttműködő infrastrukturális (háttér) intézményeinek (oktatás, szakképzés, kutatás), vállalkozói szövetségeinek (kama-rák, klubok) – innovatív kapcsolatrendszeren alapuló földrajzi koncentrációja. (Porter, M. 1990).”
Ha nem csupán a definíciót, hanem annak értelmezését tekint-jük, akkor a klaszterek intézmények olyan csoportjai, amelyek:
• együttműködnek és versenyeznek;• földrajzilag koncentráltan helyezkednek el• egy bizonyos területre specializálódtak, amelyet közös tech-
nológiák és szakismeret köt össze• tudományos alapúak vagy hagyományosak
88
A klaszternek mindenképp pozitív hatása van az innovációra és a versenyképességre, a szaktudásra és az információáramlásra és a növekedést, hosszú távú fejlődést is elősegíti24.
8.3.2 A klaszter, mint szervezet
A klaszterek belső működésének kialakításához és megértéséhez szükséges az általános szervezeti struktúra ismerete.
A klaszter közgyűlésből, mint döntéshozó, és klasztermenedzs-mentből, mint végrehajtó szervből áll. A közgyűlés révén a tagok képesek irányítani a klaszter munkáját, és dönteni a legfontosabb kérdésekről. A klaszter közgyűlése a tagok által delegált szemé-lyekből áll. A közgyűlés feladata és hatásköre többek között saját ügyrendjének elfogadása és módosítása, a tagdíjak és a költség-vetés meghatározása és elfogadása, a klasztermenedzser mun-kájának felügyelete, új tagok felvétele vagy korábbiak kizárása, illetve bizonyos értékhatárt meghaladó anyagi eszközök feletti rendelkezés (pl. pályázati önrészek).
A klasztermenedzsment biztosítja a szervezet napi operatív működési feltételeit, előkészíti a stratégiai és marketingtervet, továbbá a költségvetést. A menedzsment hatáskörébe tartozik a pályázati források feltérképezése, ezekről a tagság szisztematikus tájékoztatása, a tagság körében felmerülő projektötletek értéke-lése és minősítése.
24 Szanyi M. 2008: A versenyképesség javítása együttműködéssel: regionális klaszterek
89
8.3.3 Klaszteralapítás és a tagság keletkezése
A klaszter alapítását célszerű megelőznie egy igény és állapotfel-mérésnek a potenciális tagság körében, hiszen a későbbiekben erre az információs bázisra építve van lehetőség a klaszter tevé-kenységi körének kialakítására, amely a szolgáltatástól a beruhá-zásokig igen szerteágazó lehet. Jogi értelemben egy klaszterala-pítási szándéknyilatkozat aláírásával fejezik ki a tagok a klaszter létrehozása iránti akaratukat, amely alapján elkészíthető a szer-vezet alapító okirata, és a szervezeti működési szabályzat. A klasz-ter önmagában nem jogi személyiség, a szervezet képviseletét a gesztor látja el. A gesztor egy, a tagság által kiválasztott szervezet, amely lehet bármilyen formában működő gazdasági társaság, vagy non profit szervezet.
Az alapító tagok köréhez később újak is csatlakozhatnak. A bővítés sok esetben ajánlásos rendszerrel történik, és a tagfel-vétel az aktuális tagság szavazásával válik érvényessé. A klaszter munkájában részt vehetnek úgynevezett támogató tagok is (pl. önkormányzatok), akik/amelyek tagdíj fizetésére nem kötelezet-tek, szavazati joggal nem bírnak, viszont a hálózat szakmai mun-kájába eredményesen bekapcsolódhatnak.
8.3.4 A klaszterek eredményes működésének sikertényezői
A klaszterek működtetése csak abban az esetben lehet sikeres, ha az alábbi tényezők egyidejűleg érvényesülnek:
• Az alulról jövő kezdeményezések dominanciája, a magán-szektor aktivitása jellemezze a működést.
• Üzleti haszonnal kecsegtető, erős közös érdekek motiválják a fenntartását.
90
• A klasztert ne úgy tekintse a tagság, mintha egyetlen közös beruházásra jönne létre (mint egy konzorcium).
• Ne csak és kizárólag támogatások elnyerésére, pályázati cél-ból alakuljon meg a szervezet.
• Képes legyen a fenntarthatóság biztosítására (3-5 éves időszak).
• Legyenek klaszterszolgáltatások.• Minden tag egyenlő mértékben részesüljön a klaszter műkö-
dése során megvalósuló projektek pozitív hatásaiból.• Rendelkezésre álljon önerő a pályázatokon való részvételhez.
8.3.5 A turisztikai klaszterek szerepe a marketingben és a minőségbiztosításban
A klaszteresítésnek egyik kiemelt szerepköre aktívan részt venni egy térség marketingtevékenységében. A klaszter alapgondolata „az együttműködve versenyzés”. Ennek előfeltétele, hogy a klasz-terek marketingtevékenysége kétirányú legyen: egyrészt a háló-zat belső identitásának, az együttműködő szervezetek kohéziójá-nak megteremtése a cél, vagyis a stratégiai marketing, másrészt pedig a klaszteren kívülre irányuló marketingaktivitás, amelynek fő célja a klaszter tömörülése által képviselt értékekre alapozva egy közös márka, márkanév megteremtése. A megfelelő imázs-alakítással párhuzamosan folyó márkanév építés lehetővé teszi, hogy hosszabb időtávon a klaszter olyan brand-dé váljon, amely egyrészt garantált minőséget képvisel a piacon szolgáltatásaival, másrészt pedig jól köthető a földrajzi helyhez is. Utóbbi funkci-ója révén válik kiemelten fontos tényezővé a klaszter marketing a regionális marketing tekintetében is.
91
A klaszter kiválóan alkalmas a turizmusban egyre fontosabb szerepet játszó minőségbiztosítási rendszerek kialakítására is, amely szintén jelentős versenyelőnyt teremthet a hálózatban együttműködők számára. A minőség és az arra épülő klaszter-márka egyértelműen azonosítja a klasztert, amely alapján a pia-con könnyen felismerhetővé válnak a klaszter működése által lefedett térségnek a szolgáltatásai.
8.3.6 A magyar klaszteresedés néhány sajátossága
Magyarországon a klaszterek létrehozásán közel másfél évtize-des hagyományai vannak, hiszen az első ilyen típusú hálózatok a 2000-es évek elején alakultak meg hazánkban. Ezek a pionír klaszterek még jórészt államilag, felülről szervezettek voltak, és egy-egy multinacionális cég köré rendeződő beszállítói hálózat-ként tevékenykedtek.
2000 és 2006 között már több részben hazai, részben európai uniós forrásból finanszírozott pályázati kiírás (Széchenyi Terv, I. Nemzeti Fejlesztési Terv) is ösztönözte a klaszterekbe szerveződést.
2007-től az Új Magyarország Fejlesztési Terv már komoly gaz-daságfejlesztési eszközként tekintett a klaszterekre. A hálózato-sodás és a vállalkozói kooperációk erősítése érdekében komplex fejlesztési program indult, „Pólus Program” néven, amelynek keretei között a korábbiakhoz képest magasabb fejlesztési forrá-sok kerültek meghirdetésre úgy a klaszterek, mint egyes klaszter-tagok számára. A Pólus Programiroda, mint operatív szervezet, részt vett a klaszterek szelektálását, minősítését végző akkreditá-ciós folyamatban. Ennek a munkának az eredménye, hogy mára 20 darab, úgynevezett „Akkreditált innovációs klaszter” működik Magyarországon. Sajnálatos módon, ezek között azonban ezidáig
92
turisztikai klaszter nem szerepel, holott a turizmus – és azon belül is az egészségturisztikai szektor – az élen járt a klaszteresedés terén annak első hullámában.
Az Új Széchenyi Terv 2010-es megjelenésével is folytatódott a klaszterfejlesztési program, a koordináló funkciót a Programiroda helyett felálló Magyar Gazdaságfejlesztési Központ Zrt. vette át, amely elvégezte a klaszter akkreditációs rendszer felülvizsgálatát.
8.3.7 Egészségturisztikai klaszterek Magyarországon
Tekintettel az egészségturizmusban kiéleződő hazai és nemzet-közi versenyre, az egészségturisztikai szereplők hamar felismer-ték ennek a fajta együttműködésnek a versenyképességet növelő hatását. Bár kezdetben az ipari klaszter megnevezés volt az újon-nan alakuló hálózatok jelzője, a pályázati kiírások nem tiltották a turisztikai klaszterek létrejöttét sem. Így elsőként 2001-ben megalakult a Pannon Termál Klaszter, amely nem csak Magyar-országon, de Kelet-Közép-Európában is az első ilyen jellegű szer-vezet volt. A magyar klasztereket vizsgálva azt is láthatjuk, hogy az egészségturizmus területén működik a legnagyobb számban ilyen típusú hálózat.
Az egészségturisztikai klaszterek működésének általános céljai a következők (Fodor Á. 2008):
• egészségturisztikai szolgáltatók piaci helyzetének javítása• gyógyvízre épülő egészségturisztikai szolgáltatásfejlesztés• összehangolt, de egyúttal egyediségre törekvő termék-
fejlesztés• a humánerőforrás komplex fejlesztése• nemzetközi jelenlét erősítése az egészségturisztikai piacon• regionálisan integrált szervezet létrehozása
93
A klaszterekbe szerveződésnek a vállalati és regionális előnyei a következő tényezők köré csoportosíthatók: ilyenek a hatékonyság- és a versenyképesség növekedése, az innovációs képesség javu-lása; a közös tevékenységek révén (például a marketing, szakkép-zés területén) költséghatékony működés, alacsonyabb kiadások.
A klaszterek működésének számos előnye mellett természete-sen lehetnek a sikeres működést veszélyeztető tényezők is. Ezek közé tartozik, ha kikerül a támogatott területek közül a hálóza-tosodásnak ez a formája. Szintén potenciális veszélyt jelenthet, a regionális politikai térvesztése a klasztereknek, továbbá a humánerőforrás képzésének elmaradása, avagy rivalizálás a tér-ség turisztikai desztináció-menedzsment szervezeteivel. Utóbbiak megalakulása, amely a magyar turizmuspolitika egyik alapvető célkitűzése 2009 óta, jelentősen csökkentheti a klaszterekben résztvevő tagok számát, hiszen a klaszterekhez hasonlóan szak-mai érdekképviseletet is ellátnak a desztináció-menedzsment szervezetek.
8.3.8 A Dél-alföldi Termálklaszter
A Dél-alföldi Termálklaszter élen járt a magyarországi turisztikai klaszterek megalapításának sorában, ám működése nem előz-mény nélküli. A Dél-alföldi Régióban ugyanis már 1999-ben lét-rejött egy komoly szakmai társulás a Dél-alföldi Fürdő egyesület. Ennek a professzionális tömörülésnek az elsődleges célja még a térség termálturizmusának összefogása volt, a fürdők és fürdő-települések közötti kapcsolat javítása, területi kooperáció kiala-kítása, átfogó tanulmányok készítése, valamint felkészítés és ösztönzés a fejlesztésekre, továbbá közös érdekérvényesítés meg-valósítása, azaz hosszabb távon a fenntartható egészségturizmus
94
megteremtése. 2003 decemberében az Egyesület döntött a part-nerség kiterjesztéséről, így a tagság kibővült tanácsadó cégekkel, oktatási szervezetekkel, illetve a beszállítói körből újabb szerep-lőkkel (termálkemping, gyógy- és wellness szállodák).
2005-re a Fürdőegyesület minden lehetőséget megteremtett, hogy koordinálásával tagságát egy korszerű hálózatba, vagyis turisztikai klaszterbe szervezze.
A klaszteresedés lehetőséget teremtett az érdekelt és részt-vevő szereplők számára a szolgáltatási specializációra. A hazai és nemzetközi viszonylatban is fokozódó versenyben ugyanis elen-gedhetetlenné vált az egyedi és megkülönböztethető szolgálta-tásfejlesztés, a vertikális és horizontális iparági együttműködés, a közös és naprakész adatbázis kiépítése a folyamatos monitoring érdekében.
A klaszter működését egy kedvező periódusban kezdhette meg, mivel az egészségturizmus új fejlődési pályára került Magyaror-szágon a 2000-es évek elejétől, köszönhetően az e terület fejlesz-téseit támogató pályázati lehetőségeknek, amelyek következté-ben megélénkült a befektetési és vállalkozói kedv az ágazatban: új fürdők létesültek jelentős területi dekoncentráltsággal, illetve régebbi fürdőhelyek korszerűsödtek. 2000-2002 között a Széche-nyi Terv gyógy- és termálturizmus alprogramja, majd 2007-től az Új Magyarország Fejlesztési Terv regionális operatív programjai, 2010-től pedig az Új Széchenyi Terv Egészségipar fejlesztését megcélzó programja kínált lehetőséget – a pályázati úton történő finanszírozás megteremtésével – az egészségturizmus hatékony fejlesztésére.
A Dél-alföldi Termálklaszter – felismervén a régiós határo-kon is átnyúló, még kiterjedtebb partnerség jelentőségét –, 2007-ben együttműködési megállapodást kötött az Észak-alföldi
95
Termálklaszterrel, a Vajdasági Egészségturizmus Klaszterrel, majd a National Spas of Romániával.
Az Észak- és Dél-alföldi Termálklaszter együttműködésével útjára indult az „Alföld Spa” program. E koncepció elsődleges célja az alföldi fürdőkultúra desztinációs és létesítmény szintű márkázása volt. Az „Alföld Spa brand” kritériumainak megfe-lelő fürdőhelyek szakmai elbírálást követően kaphatják meg, és viselhetik e címet. Az Alföld Spa olyan védett márka kíván lenni, amelynek neve a nemzetközi piacokon is a kvalitást képviseli.
Az Alföld Spa együttműködésben aktívan részt vesznek a kül-földi (román és szerb) partnerek is, így az valódi nemzetközi háló-zatként működik.
A „Nagyalföld” határon átnyúló Spa kooperáció tartalma az alábbiakra terjed ki:
• A szerződő felek célja és közös érdeke, hogy a nemzetközi piaccal is megismertessék az Alföld egészségturisztikai kíná-latát.
• Az Alföld Spa egyedi jegyeinek feltárása, standardok létreho-zása, közös marketingtevékenység.
• Információs bázis kialakítása, egy közös portál létrehozása.• A gyógy- és rurális turizmus európai képzési mintaterületé-
nek kialakítása a térségben.• Megállapodások megkötése a Kárpát-medencei Termál-
klaszter létrehozása érdekében.• Határon átívelő további együttműködések szorgalmazása
Szerbia és Románia fürdőszövetségeivel, klasztereivel, euroregionális támogatottsággal.
• Az „Alföld Spa” brand kialakítása, európai bevezetése és elis-mertetése.
96
8.3.9 A Vajdasági Spa Termálklaszter
A Vajdasági Egészségturizmus Klaszter Magyarkanizsán alakult meg 2007-ben hét kistérség (Óbecse, Zenta, Ada, Magyarkani-zsa, Szabadka, Topolya, Kishegyes) támogatásával. 2010-ig újabb tagokkal bővült a hálózat Nagybecskerek, Újvidék, Versec, Ürög, Antalfalva, Ruma, Hódság, Zombor, Apatin, Karlóca és Ingyina önkormányzatainak csatlakozásával.
A szervezet megalakulásának fontosabb céljai a következők voltak:
• Az egészségturizmusban érintett önkormányzatok együtt-működése
• Hatékony egészségturizmus-fejlesztés• Közös fellépés az ágazat nemzetközi érdekképviseletére• Kooperáció a pályázatírás és marketingmunka területén• Az egészségturizmus „kultúra” és a szakoktatás fejlesztése• A minőségi fejlesztésbe bevonható EU források feltárása• Természet- és környezetvédelmi tevékenység
A klaszter jelenlegi tagjai közül 38 a turizmusban tevékenykedik, 6 oktatási intézmény, 3 NGO, 7 vállalkozás, 8 egészségügyi intéz-mény, 9 pedig sport és rekreációs profillal működik. A Klaszter jelentőségét mutatja, hogy a területén foglalkoztatottak száma 339.080 fő a vajdasági 533.343 fő aktív keresőből. A Klaszter terü-letén tevékenykedő 3.619 fő egészségturisztikai foglalkoztatott pedig a vajdasági turizmusban dolgozók 28,2%-át jelenti.
A magyarkanizsai székhelyű Klaszternek a szervezeten (mar-keting, vendéglátóipar, oktatás, gyógyítás, wellness és gazdasági fejlesztések) szakmai bizottságai működnek.
97
A Klaszter létrehozásakor mintaként szolgált a munkáját már két évvel korábban megkezdő Dél-alföldi Termálklaszter, amely elmé-leti és gyakorlati tanácsadással is segítette a Vajdasági Spa Ter-málklaszter sikeres életre keltését. Ezt mi sem bizonyítja jobban, minthogy a Spa Termálklaszter hivatalos bejegyzési procedúráját követően, még 2007 augusztusában nemzetközi együttműködési megállapodást ratifikált a két szervezet egymás között. Ennek alapvető célja volt közös marketingakciók, képzések, innová-ciók megvalósítása az egészségturizmus területén. A felsoroltak részeként sor került az utóbbi években az EU szabványok meg-ismertetésére a Vajdaság fürdőlétesítményeivel, közös adatbá-zis és kommunikációs portál létrehozására, oktatási mintaterület kialakítására a legjobb gyakorlatok bemutatásának és átadásának érdekében.
A két szervezet intenzív együttműködése lehetővé tette szá-mos EU pályázati forrás elnyerését különösen a közös, határon átnyúló marketingtevékenység finanszírozására vonatkozóan.
A Klaszter működése során a menedzsmentnek több alapvető problémával is szembesülnie kellett. Ilyenek voltak a következők: a tagok érdektelensége és az aktív partnerség hiánya (közös mar-ketingtevékenység, weboldal működtetése, kiállítási részvétel), a lassú és nehézkes kommunikáció, a konkurencia-centrikus látás-mód (képtelenség a partnerség gyakorlására).
98
Ezek mind olyan klasszikus problémák, elsősorban attitűdbeli kérdések, melyek szemléletváltást előfeltételeznek, és amelyek csak hosszabb távon alakíthatók abban az esetben, ha a tagság a mindennapi munka során tapasztalja meg a Klaszter műkö-désének hatékonyságát, a tagság üzleti eredményességének növekedését.
Áttekintve a két vizsgálati térségben működő klaszter eddigi történetét és aktivitásait, leginkább az vonható le következte-tésként, hogy megalakulásuk valóban egy alulról jövő szakmai kezdeményezés alapján valósult meg, ezért tevékenységük valós tartalommal bír olyan kulcsfontosságú területeken, mint a mar-keting, képzés, pályázati források lehívása, amelyek rendkívüli mértékben növelik az egészségturisztikai ágazat működési haté-konyságát és professzionalitását, ezáltal versenyképességét.
A működési nehézségek főleg a tőkehiány és a lassú szemlélet-váltás számlájára tudhatók be, és erőteljesebben jelentkeznek a vajdasági klaszter működési területén.
A klaszterek nemzetközi együttműködései a hálózatok határon átnyúló tevékenységének megerősítését és kiterjesztését ered-ményezi, operatív szakmai tartalommal, nem csupán protokol-láris szinten. A transznacionalitás segíti a – fejlesztési stádiumát tekintve momentán még lépéshátrányban lévő – Vajdaság für-dőkultúrájának megújítását, a legjobb gyakorlatok elsajátítását. A legnagyobb lehetőség továbbra is azon európai uniós források lehívásában van, amelyek támogatják a közös marketingakciók lebonyolítását, ezáltal lehetővé téve a klaszterek együttes, haté-kony megjelenését harmadik piacokon.. Ebben a magyar metó-dus továbbra is követendő példa lehet.
A klaszterek működésére rendkívül nagy szükség van a tér-ségben, tekintettel a nemzetközi kínálat rohamos bővülé-sére és professzionalizálódására. A Klaszterek a közeljövőben
99
kulcsszereplőivé válhatnak a befektetésösztönzésnek is, hiszen kellő szakmai kompetenciával és kapcsolatrendszerrel rendelkez-nek a potenciális turisztikai beruházók irányába.
8.3.10 Turisztikai desztinációs menedzsment
A turisztikai desztinációs menedzsment (TDM) azon tevékenysé-gek összessége, amely egy turisztikai célterület számára ahhoz szükséges, hogy látogatókat vonzzon, és számukra élményt nyújt-son az ott-tartózkodás alatt úgy, hogy az a desztináció számára is előnyös legyen. Ehhez a turizmus rendszerét a desztinációban fenntartható módon kell kialakítani és működtetni. A menedzs-ment feladata a működési és fejlesztési célok kialakítása mellett az ezek eléréséhez szükséges tevékenységek irányítása is. A fenn-tarthatóság elérése napjaink alapvető követelménye a turiz-mus területén is, ehhez pedig tudatos fejlesztésre van szükség. A tudatos fejlesztés egyik eszköze a tervezés, amely számba veszi a tevékenység várható hatásait is, és a pozitív hatásokat próbálja erősíteni, a negatívakat pedig elkerülni. A tervezés azonban csak alapot ad, a terveket sikeresen meg is kell valósítani, s ehhez kel-lenek a felkészült szakemberek és szervezetek25.
Mindezek fényében a TDM szervezeti rendszer kiépítését alul-ról kell kezdeni, ahol közvetlen a szereplők részvétele – ezáltal valósulhat csak meg a fenntartható fejlődés. Persze a helyi szint mellett bizonyos feladatok hatékonyabb ellátásához (pl. komp-lex turisztikai termék kialakításához) szükség van magasabb szintű TDM szervezetek létrehozására is. Ahogy a klaszterek, a
25 Hanusz Á. (szerk.) 2010: A helyi és térségi TDM szervezetek helye és szerepe a vidék turizmusirányításában
100
TDM-ek esetében is elengedhetetlen a partnerség, vagyis min-den szereplő/érintett bevonása, hiszen ez teszi lehetővé, hogy a fogadóközösség egésze megfelelő szemlélettel viszonyuljon a turizmushoz. A TDM-ek létrehozásakor alapelvként kell tekinteni a professzionalizmusra is, hiszen tartós gazdasági eredményeket szakszerűség nélkül nem lehet elérni. Bár a szervezetnek mindenki tagja lehet, a menedzsment feladatok ellátását egy jól működő TDM esetében mindig a szakértőkre kell bízni. A desztináció ver-senyképességének biztosítása érdekében pedig megfelelő tőkére is szükség van, így a pénz a TDM rendszernek szintén egy alap-pillérét jelenti26. A Cooling Cubes akcióterület fürdői stratégiai-lag érdemi lépést csak egy TDM létrehozásával tudnak megtenni. A meglévő klaszterek működtetése mellett különös gondosság-gal kell eljárni, hogy azok működési hatékonyságát a TDM-ek ne veszélyeztessék.
8.4 Tervezési technikák
Ahhoz, hogy szakmai javaslatokat fogalmazhassunk meg a CC projekt fejlesztésére, mindenekelőtt átfogó képet kell kapnunk a projekt által érintett programterületen aktuálisan zajló fejleszté-sekről, illetve az ezeket a fejlesztéseket meghatározó elvi progra-mozási keretekről.
Az átfogó elemzést célszerű oly módon elvégezni, hogy a kapott adatok, információk értelmezhetőek és értékelhetőek legyenek, a 2014-2020-as Európai Uniós fejlesztési időszakban meghatá-rozó szemléletmódban is. A komplex megközelítés különösen indokolt, mivel 2014-2020 között úgynevezett integrált területi
26 Lengyel M. (szerk.) 2008: TDM Működési Kézikönyv
101
beruházások (Integrated Territorial Investment – ITI) keretében lesz lehetőség komplex fejlesztési programok megvalósítására. Az integrált területi beruházás olyan új eszközrendszer, amelynek segítségével összevonhatók azok a források, amelyek a több pri-oritási tengellyel rendelkező többdimenziós, ágazatokon átívelő működési programok finanszírozásához vehetők igénybe. Így a Közös Stratégiai Keret négy alapját – Európai Regionális Fejlesz-tési Alap, Európai Szociális Alap, Európai Mezőgazdasági Vidék-fejlesztési Alap, Európai Halászati Alap – lehet igénybevenni (ezek az ESB-alapok – európai strukturális és befektetési alapok).
Az integrált területi beruházások kapcsán két új fejlesztési technikát indokolt kiemelni.
Integrated Territorial Investment
Az ITI esetében alapvető fontosságú az ágazatokat átfogó, integ-rált fejlesztési stratégia kialakítása, amely az érintett terület fej-lesztési szükségleteire irányul. A stratégiát úgy kell kialakítani, hogy az intézkedések a koordinált megvalósítás során létrejött szövetségekre épüljenek.
Az ITI mindezekkel együtt ideális eszköz lehet egy adott tér-ség integrált lépéseinek a támogatásához, mivel lehetővé teszi az eltérő tematikájú támogatások egyesítését, beleértve az ERFA, az ESZA és a Kohéziós Alap által támogatott prioritási tengelyek és működési programok támogatásának egyesítését. Ez a megköze-lítés a komplex fürdőfejlesztéseknek is kedvez, mert segítheti a források koncentrációját.
Az ITI tárgyát bármilyen földrajzi övezet képezheti, a városkör-nyékektől a városi, nagyvárosi, városi-vidéki, körzeti és régióközi szintekig. Akár egy adott régión belüli, hasonló tulajdonságokkal
102
rendelkező, de különálló földrajzi területek (pl. kis vagy közepes városokból álló hálózatok) esetében is alkalmazható az intézke-dések összehangolásának elősegítésére. Az ITI-nek nem szük-séges lefednie egy közigazgatási egység teljes területét – ezzel összhangban európai területi együttműködések (ETC) keretében is alkalmazható. Az ITI-tervezésű beavatkozásoknak is illeszked-nie kell természetesen az alkalmazott Operatív Programok prio-ritásaihoz. Finanszírozási oldalról az ESZA, ERFA és KA-források bevonását az eszköz egyaránt lehetővé teszi.
Community-Led Local Development
A jövőbeli fejlesztések szempontjából ugyancsak kiemelt jelen-tőségű lehet a várost és környezetét egységben kezelő fejlesztési program a közösségvezérelt helyi fejlesztés (CLLD). Ez a technika az 1991 óta az EU-ban működő LEADER szemléletmódra és annak uniós vidékfejlesztési sikereire épül. Hasznosítási terepét a régiók alatti szintek jelentik, helyi léptékben egészítve ki az egyéb fejlesz-tési támogatásokat. Célja a helyi közösségek és szervezetek moz-gósítása és bevonása, az Európa 2020 stratégia céljainak (intelli-gens, fenntartható és inkluzív fejlődés) szem előtt tartása mellett. Alapvető alkotóelemei közé tartoznak a LEADER programokból már ismert helyi akciócsoportok (melyeknek a helyi nyilvánossá-got és a magánszektor társadalmi-gazdasági érdekeit képviselő személyekből kell állniuk, oly módon, hogy a civil és a magánszek-tort képviselő partnereknek kell rendelkezniük a döntéshozatal legalább 50 %-ával, és egyetlen érdekcsoport sem rendelkezhet a szavazatok abszolút többségével), valamint a helyi fejlesztési stra-tégiák. Utóbbiak célja meghatározni, a helyi fejlesztési igényeket
103
és a területi lehetőségeket, ismertetni a célkitűzéseket és a stra-tégia cselekvési tervét.
A mögöttünk álló programozási ciklushoz képest újdonságnak számít, hogy a közösség által irányított helyi fejlesztések egysé-ges módszertanát kell alkalmazni az összes alap és a régiók tekin-tetében; az uniós alapokból származó támogatások egységesek és összehangoltak lesznek; illetve különféle pénzügyi ösztönzők is beépítésre kerülnek. Az utóbbiak közé tartozik, hogy azon operatív programoknál, melyeknél egy teljes prioritási tengely CLLD-eszközökön keresztül valósul meg, az ERFA-ESZA részről biz-tosított maximális finanszírozási arány 10 százalékponttal növek-szik. EMVA források esetén ennek maximuma 80-90%, míg az EHA esetében 75%. Az ERFA, az ESZA és az EHA esetében a CLLD választható lehetőséget jelent, az EMVA esetében azonban alkal-mazása kötelező.
2014-2020 között az egyértelműen rögzített indikátor struk-túra, és ezzel párhuzamosan a folyamatos monitoring tevé-kenység létfontosságú lesz az Európai Uniós források hatékony felhasználásához. Kiemelt jelentősége lehet a helyi, alulról jövő szerveződéseknek, melyek adott esetben önálló fejlesztési prog-ramok megvalósítását menedzselhetik, teljes körű, vagy részle-ges döntési kompetenciákkal.
104
9. Meghatározó fejlesztési irányok
9.1 Településfejlesztés – Térségfejlesztés
A történelmi eseményeket szemlélve arra a megállapításra jutunk, hogy a Vajdaságban – egészen napjainkig – a folyamatos migrá-ció a jellemző. Magyarországon az elmúlt évtized új jelensége az erősödő migráció. A lakosság vándorlásának okai különbözőek, a legtöbben azért kelnek útra, hogy megélhetést biztosítsanak magunknak és családjuknak, de jelentős a tanulási célú migráció.
A 2007-2013-as Európai Uniós tervezési időszak új korszakot nyitott a magyarországi városfejlesztés terén. Már az operatív programok tervezésekor jól látszott, hogy a regionális, azaz a terü-leti alapú és nem az ágazati típusú programok fognak helyet és forrást biztosítani azoknak a fejlesztéseknek, amelyek alapvetően a városi jogállású településekhez kapcsolódnak. A regionális ope-ratív programok belső tartalmi struktúrájának kialakítása során végül formát öltött az a prioritás szerkezet, amelyben a városfej-lesztés, mint önálló fejlesztési téma jelent meg. Bár az elneve-zés nem minden régió esetében konzekvens és nem is minden esetben egyezik egyértelműen csak a városfejlesztéssel, az adott prioritáson belül mind a tartalom, mind az e célra allokált forrás szempontjából elmondható, hogy a városfejlesztés kiemelkedő területté vált.27
Jól érzékelhetően „éles verseny folyik a nagyobb városok között a különböző erőforrásokért (tőke, vállalkozások, képzett munkaerő, közösségi beruházások stb.). Azok a városok, akik ezen a téren is helyt szeretnének állni, a versenyképességüket kell
27 Tapasztó D. – Tóth R. 2012. Megalapozó tanulmány az Európai Uniós finanszírozású dél-alföldi városfejlesztési programok tapasztalatairól, Joint Urban and Agglomeration Network. Kecskemét Kistérségek Fejlesztéséért Tudományos Egyesület 118 p.
105
megerősíteniük. Ez magába foglalja, hogy az adott város vonzó legyen, mint lakóhely, befektetési (tőkevonzó) helyszín, turisz-tikai célterület stb., és mindenek előtt alkalmassá váljék a tér-ségi funkciók megszerzésére, megtartására és megerősítésére. A vállalkozások versenyképességének javításához a működésü-ket meghatározó helyi-térségi „környezetük” fejlesztése szük-séges.”28 Ezt a helyzetet tovább bonyolítja, hogy Szerbiában és Vajdaságban – korábban említett pár települést leszámítva – a városok többsége úgy tekinthető dinamikus térnek, hogy csökken a népessége. Az elkövetkező évtized izgalmas fejlesztési feladvá-nya lesz, hogy miként lehet „zsugorodó” városokkal29 dinamizálni a csökkenő népességű térségeket?
A szerbiai közigazgatási és települési önkormányzati rendszer sajátosságai, miszerint a község – opstina fogalom több telepü-lést magába foglal, gyakorlatilag kikényszerítik, hogy a település-fejlesztési mellett a terület- és vidékfejlesztés eszköztárát közö-sen kell használni. Ez a kényszer szerencsés módon egybeesik az EU metodikai szándékaival. Így Szerbia kiváló terepe lehet az új EU módszerek alkalmazásának.
9.2 Projektfejlesztési irányok
A már meglévő fürdők javasolt stratégiai fejlesztési irányai a követ-kezők lehetnek:
• Üzembiztonság javítása, fejlesztése (átfogó rekonstrukció-kon kívül vízbiztonsági, vízfelhasználási és energiahatékony-ságot növelő projektek. Kiemeljük a költségmegtakarítási
28 A Dél-Alföld Régió városhálózata közös fejlesztésének megalapozása I. DARFÜ 2012.29 Takács Péter 2013: Zsugorodó városok szakdolgozat, ELTE Budapest
106
célú vízgépészeti, energetikai, illetve az általános rekonst-rukciók szükségességét a legtöbb létesítményben.
• Kínálati és szolgáltatási rendszer fejlesztése (gyógyászati, strand- és wellnessfürdő-fejlesztések, valamint minő-ségi fejlesztések). Mindkét országban különösen nagy hangsúlyt kell, hogy kapjon a gyógyászat fejlesztése, a gyógyszolgáltatások körének bővítése azért ezek a szolgál-tatások vonzzák nagyobb távolságról is a vagyonosabb ven-dégeket, a szezontól függetlenül. A gyógykórházak leromlott állapota is azonnali rekonstrukciót tesz szükségessé.
• Humánerőforrás-fejlesztések, képzések• Marketingfejlesztés• Kutatás-fejlesztés• Gyógyhelyi infrastruktúra-fejlesztése. Fontos lehet a legna-
gyobbak, elsősorban Kiskunmajsa és Mórahalom esetében a gyógyhellyé minősítés és az azzal járó közcélú fejlesztések sora (ide illeszkedhetnek pl. a zöldterület-fejlesztések, vízre épülő, öntözésen alapuló programok, klímavédelmi akciók stb).
• Természetesen az lenne az ideális, ha a már meglévő, működő fürdőkben a fenti fejlesztések mindegyike megvaló-sulhatna. De a realitásokat szem előtt tartva, 10 év távlatá-ban a következő javaslatot tehetjük:
• átfogó rekonstrukciókat azokban a létesítményekben kell végrehajtani, amelyek jelenleg rendkívül rossz kondícióban vannak;
• strand- és wellness-szolgáltatások fejlesztése nagyon fontos, de a legnagyobb létesítményekben egyre jobban fel kell zár-kóznia a gyógyászatnak is; a gyógyászatból származó bevé-teleknek a teljes bevétel 25-30%-át kellene elérni ezekben a fürdőkben;
107
• a nagyobb létesítményekben törekedni kell minőségi fejlesz-tésekre, a humánerőforrás-fejlesztésekre, a K+F fejleszté-sekre, és néhány fürdőtelepülésnek (pl. Apatin, Magyarkani-zsa, Mórahalom, Kiskunmajsa) komplex gyógyhellyé válása sem elképzelhetetlen.
2024-re tehát a már meglévő létesítmények közül magyar olda-lon Mórahalom, Kiskunmajsa, Szeged (Anna fürdő és Napfény-fürdő), Makó, Tiszakécske, míg szerbiai oldalon Kanizsa és Apatin lehetnek a fürdőfejlesztés zászlóshajói. Ezen létesítmények ese-tében minimálisan 30%-os belépőszám- és bevételbővülés lehet a cél, kb. 20%-os alkalmazotti létszám-bővülés mellett. Mind-ehhez ezen létesítményekben a sokrétű, bevont fejlesztési for-rások összege meg kell, hogy haladja 2024-ig a 2 mrd Ft-ot (6,5 M euró, 750 millió din), szálláshely-fejlesztések nélkül. Emellett szerbiai oldalon célszerű a speciális gyógykórházak közül néhá-nyat alaposan rekonstruálni (pl. Bezdán, Újvidék, Zalánkemén). Érdekes színfoltjai lehetnek a bácskai térségnek a tovább fejlődő aquaparkok (Petrőc, Zalánkemén). Az aquaparkok számára a klí-maváltozásnak a térséget különösen erősen érintő hatásai (pl. elhúzódó nyári évszak, gyakori forróság, szárazság) rövidtávon előnyösen érintik. Mindenképpen célul kell kitűzni, hogy a már meglévő működő fürdők nyereségesen működjenek 2024-re, ehhez szerbiai oldalon a működési kerteket, a működési morált is meg kell változtatni.
Szólni kell a lehetséges új fürdőfejlesztésekről is, amelyekhez szálláshely-fejlesztések is kapcsolódhatnak. Az adottságok és a meglévő tervek alapján ennek elsősorban Szerbiában van reali-tása Palics, Magyarkanizsa, Zenta, Ada, Óbecse, Temerin, vala-mint Zombor, Apatin Bezdán települések (községek) esetében. Magyarországon új fürdőépítés lehetősége egyelőre nem látszik
108
előre, szálláshely-fejlesztések révén azonban néhány homok-hátsági fürdőhely (pl. Kiskunhalas vagy Kiskunmajsa), illetve a Tisza-parti fürdőtelepülések (pl. Lakitelek, Tiszakécske, esetleg Csongrád) létesítményei indulhatnak el egy gyorsabb fejlődési úton, illetve válhatnak nyereségessé. Emellett megemlítjük, hogy kisebb-nagyobb kemping-fejlesztések lényegében minden tele-pülésen megvalósíthatók, amelyek a nagyobb fürdők esetében komoly bevételi forrást is jelenthetnek majd.
9.3 Javaslatok új marketingre
A marketing költségek egy részét a kiadványok elkészítése képezi. A fürdők papíralapú ismertetői között jelentős különbség tapasz-talható a színvonalat illetően. A kisebb fürdők számára a szűk anyagi lehetőség korlátozóan hat a nyomtatott anyag minősé-gére. Az arculati elemek tervezése ugyanakkor nem minden eset-ben igényel külön grafikai tervezést. A kiadványok elkészítésének menedzselését a legtöbb esetben a település TDM szervezete végzi tagdíj fejében, és így nem jelent külön plusz költséget a fürdő számára.
A nagyobb összegű marketingkiadással jár még a fürdők hon-lapjainak elkészítése, fejlesztése is, igaz a legtöbb létesítmény a településhez tartozó hivatalos honlapon jeleníti meg az informá-cióit. A felmerülő költség az elhelyezett adatok mennyiségétől, a honlap összetettségétől függ és egyszerűbb esetben körülbelül néhány százezer forintból megvalósítható. Nagyon fontos, hogy az oldal több nyelven is elérhető legyen.
Az online jegyvásárlás lehetőségét még egyetlen létesít-mény sem biztosítja, azonban ennek jelentősége a jövőben
109
felértékelődhet. Ennél is fontosabb a közösségi portálokon való részvétel, amely szintén nélkülözhetetlen napjainkban, főleg a fiatal vendégek megszólításánál. Az online tartalom naprakészen tartása leginkább a fürdő irányítása alatt működhet hatékonyan.
A Google szolgáltató lehetővé teszi, hogy a saját térképen cégek, létesítmények jelenjenek meg. Ehhez csupán egy egy-szerű regisztráció szükséges, és a szolgáltatás ingyenesen igénybe vehető. Az adott helyet tartalmazó térkép forráskódja könnyen beágyazható bármilyen motorra épült honlapba.
Az online marketing sikeressége keresőmarketing kampányok-kal növelhető, amelyek különböző gyűjtő site-okon való megje-lenést tesznek lehetővé. A Google AdWords szolgáltatás segít-ségével például kulcsszavas keresési feltételeket lehet megadni. Erről szóló részletes információk és ingyenes tananyag a seotools.hu honlapján találhatók meg. Például a „gyógyfürdő” keresőszót beírva a JonaThermál Kiskunmajsa fürdő a második találatban szerepel a google.hu fizetett hirdetése között, amely komoly online marketingtevékenységre utal.
110
7. tá
bláz
at. L
egfo
ntos
abb
java
solt,
ille
tve
lehe
tség
es fe
jlesz
tési
proj
ekttí
puso
k a
vizs
gált,
m
ár m
eglé
vő lé
tesít
mén
yek
eset
ében
(Meg
j.: A
z alá
bbi j
avas
lato
kat k
ülső
szak
értő
ként
foga
lmaz
zuk
meg
, eze
k ne
m fe
ltétle
nül t
ükrö
zik a
fürd
ők á
llásp
ontjá
t.)
Fürdő ho
sszú
neve
Üzembizton
ság javítása,
fejlesztése
Kíná
lati és sz
olgálta
tási rend
szer
fejlesztése
A hu
mán
-erőforrás é
s a
szak
mai
színvona
l fejlesztése,
képz
ési
prog
ram
ok
Mar
ke-
tingfej
-lesztés:
önálló
fürdő-
marketin
g pr
ogra
m
Kuta
tás-
fejlesztés,
gyóg
y-ászati és
vízhatás-
kuta
tási
prog
ram
ok
Gyóg
y-he
lyi
infra-
stru
k-tú
ra
fejlesz
-té
se
Egészség
-turisztikai
szállás-
helyek
lehe
tséges
fejlesztése
Vízbiz-
tons
ági
és víz-
felhasz-
nálási
proj
ek-
tek
Ener
-giah
até-
kony
sági
pr
ojek
tek
Átfog
ó re
-ko
nst-
rukciók
Gyóg
yá-
szati
fejleszté
-se
k
Strand
, wellness-
és élm
ény-
fürdő-fej-
lesztések /
élmén
y-elem
ek
fejlesztése
Minőségi
fejleszté
-sek (pl.
szép
észet,
beau
ty,
helyi
term
ék,
beléptető-
rend
szer
ektb.)
Kem
ping
-fejlesztés
lehe
tőségei
Szállo
-da
fej-
lesztés
legvaló-
színűb
b szín-
helyei
Term
álfürdő
Ásott
halom
x
x
x
x
Gyóg
y- és
Strand
fürdő
Cson
grád
xx
xx
x
x
Keceli
Gy
ógyfürdő
xx
x
x
xx
Kecskeméti
Élmén
yfürdő
és
Csús
zdap
ark
xx
xx
x
x
111
Kiskőrös
Term
álfürdő
és Tan
uszoda
, Ke
mpi
ng
xx
x
x
x
Városi Strand
és
Uszod
a, Kisk
un-
félegyhá
za
x
x
x
x
Halasthe
rmál
Fürdő
xx
x
xx
x
x
xx
Jona
thermál
Gyóg
y- és
Élmén
yfürdő
- Ki
skun
maj
sa
xx
x
xx
xx
xx
xx
Kisteleki
Term
álfürdő
xx
x
x
x
Kunszentmikló
-si Strand
fürdő
x
x
x
x
Tőserdei Te
r-málfürdő
x
x
x
xx
Term
ál- é
s Gy
ógyfürdő
Makó (Hagym
a-tik
um)
xx
x
xx
xx
x
xx
Szt. Erzséb
et
Mórah
almi
Gyóg
yfürdő
xx
x
xx
xx
xx
xx
Szeg
edi A
nna
Fürdő
xx
x
xx
xx
x
xx
Nap
fényfürdő
Aqua
polis
Szeg
edx
x
xx
xx
xx
x
x
112
Tisz
akéc
ske
- Tisz
a-pa
rti
Term
álfürdő
xx
x
xx
xx
x
xx
Kere
kdom
b
Term
ál Park-
üdülő (zajlik
a felújítás)
xx
xx
x
x
x
Adic
a Ad
a
x
xx
x
x
xBa
nja Juna
kovic
Apati
nx
x
xx
xx
xx
xx
x
Aqua
park
Petrolan
dx
x
x
x
xx
x
x
Bazen u Ba
jši
x
x
x
x
Ba
nje u Bе
čејu
xx
x
x
xx
Bezd
an b
anja
xx
x
x
x
Banja Ka
njiža
xx
x
xx
xx
xx
xx
Jodn
a Ba
nja
xx
x
x
xx
Banja Palić
xx
x
x
x
xx
Grad
sko
kupa
lište
“Štran
d”
Som
bor
xx
xx
x
x
Horiz
ont
Swim
min
g
& S
pax
x
x
x
x
Dr. B
orivoje
Gnjatić
xx
xx
x
xx
Tem
erin
ski
Baze
nx
x
xx
x
x
113
8. tá
bláz
at: A
viz
sgál
t für
dők
lehe
tség
es c
élja
i
Tele
pülé
sJe
lenl
egi p
ozíc
ió
rang
hely
ala
pján
Lehe
tség
es cé
lok
Ásott
halom
term
álfürdő
Rekonstrukció
és szolgáltatásbővíté
s. Egy vagy ké
t nyitott med
encébő
l fed
ett és fél-fe
dett
med
ence kialakítása és továb
bi m
eden
cék létesítése.
Cson
grád
gyóg
yfürdő
Rekonstrukció
és a
gyógyászati részleg erősíté
se, a wellness szolgáltatások kiép
ítése. Leh
etőség
esetén
egy ko
mplex m
űszaki-ene
rgeti
kai rekon
strukció és fejlesztés s
okat javítana
a fü
rdő
helyzetén, sa
jnos az Ú
j Széchen
yi Te
rvbe
n elnyert tám
ogatást a
fürdő elveszíte
tte a beruh
ázás
halogatása m
iatt.
Kecel
term
álstrand
A jodido
t és b
romidot is ta
rtalmazó alkáli-hidrogén
-karbo
nátos g
yógyvíz rem
ek gyógyászati
lehe
tőséget k
ínál egy fü
rdőrekon
strukciót követőe
n. A fejlesztések költséghatékonysága
érde
kébe
n a term
álvíz e
nergeti
kai és m
ezőgazda
sági használati
lehe
tőségeit is szem
előtt kell
tartan
i, mert e
zzel a beruh
ázási idő
jelentősen
csökkenthe
tő.
Kecs
kem
étélmén
yfürdő
A gyóg
yászati
részleg fejlesztése nélkülözhetetlen több
külföldi ven
dég vonzása érde
kébe
n.
Cél leh
et a szab
adidőp
arkkal kö
zös fejlesztések megvalósítása; szálláshelyfejlesztés, ke
mping-
létesítés.
Kiskőrös
term
álfürdő
Kemping szolgálta
tásainak bővíté
se. Téliesített
szárny bővíté
se, beépített terület n
övelése.
Fenn
tartható ene
rgiagazdálkodá
s a kiadá
sok csökkentése érde
kébe
n. Szaun
ák kiépítése.
Kiskun
félegyhá
zaterm
álfürdő
Szolgálta
tások bő
vítése, w
ellness fun
kció erősítése. Gyógyhatású vízh
ez kap
csolód
ó szolgálta
-tások kiép
ítése.
Kiskun
halas
gyóg
yfürdő
Külső
med
encék fejlesztése, és a
szab
ad pihen
őterek nagyobb
arányú árnyékolása. Kem
ping
-be
n szab
adidős szolgálta
tások bő
vítése (kerékpá
rkölcsön
zés). G
yógyszolgálta
tások bő
vítése.
Család
barát p
rogram
lehe
tőségek.
Kisk
unm
ajsa
gyóg
yfürdő
A szab
ad te
rületen kaland
park létesítése, élm
ényelemek bővíté
se. M
agasab
b minőségű szállás-
helyfejlesztés. Szükséges a
fürdő gyóg
yhellyé minősíté
se, ami 201
4-be
n elkezdőd
ött.
Kistelek
term
álfürdő
Gyóg
yászati
szolgálta
tások 20
04 óta jelentek m
eg a fü
rdő kíná
latába
n. Tö
rekedn
i szükséges a
szolgálta
tások válto
zékonyságára és m
inőségi javítá
sára. A
fürdő közvetlen szom
széd
ságába
n lévő szálláshely a fürdő po
zícióját e
rősíti
.
114
Tele
pülé
sJe
lenl
egi p
ozíc
ió
rang
hely
ala
pján
Lehe
tség
es cé
lok
Kunfeh
értó
term
álstrand
A tófürdő sik
ere érde
kébe
n sokkal hatékon
yabb
és e
gységesebb
marketin
g tevékenység (hon
-lap, kö
zösségi portálok, akciók, stb.) szükséges. A
z egyidejűleg 500
0-60
00 embe
r befogad
ására
alkalm
as szab
adterület fejlesztését 2
010-be
n indítottá
k el, EU-s p
ályázati forrás se
gítségével.
A pa
rt m
egújítá
sát követőe
n érde
mes átgon
dolni egy szab
adidő- és k
alan
dpark megép
ítését,
mivel a té
rségbe
n ez a te
rület a
leginkáb
b alkalm
as ilyen be
ruhá
zásra.
Kunszentmiklós
term
álstrand
A Miklóssy Jáno
s Spo
rtközpon
t részeként m
űköd
ő term
álfürdő és ke
mping egymást e
rősítő
hatása jelenleg is m
egfig
yelhető, azonb
an a sp
ort h
angsúlyozása m
ellett az időseb
b korosztály
rekreációs igén
yeit jobb
an kielégítő fü
rdőfejlesztés irányáb
a kell elmozdu
lni egy re
konstrukciót
követően
. A gyógyszolgálta
tásokra na
gyob
b ha
ngsúlyt kell fektetni és a
wellness e
lemeket,
mint szaun
a-fejlesztési lehe
tőségét sem
szab
ad m
ellőzni. A kemping m
inőségi javítá
sa elenged
-he
tetle
n.
Lakitelek
szab
adidőközpo
nt
A fürdő és kalan
dpark egym
ást e
rősítő jellegéne
k értékes p
éldá
ja a Tő
serdő turisztikai közpo
nt.
A komplexum
főleg a fia
talabb
korosztály szám
ára nyújt igazi kikapcsolódá
st, h
iszen
a válto
-zatos turisztikai attrakció
k leginkáb
b az aktí
v kikapcsolódá
st szolgálja. A
term
álfürdő mellett,
megtalálható kaland
park és c
sóna
kkölcsön
ző a párna
pos tartózkod
ás alapját jelenti
. A fejlesz
-tésekben
minde
nkép
pen a szab
adidős lehe
tőségeket é
s a szállásférőh
elyeket kell bővíte
ni.
Makó
gyóg
yfürdő
A hatalm
as kö
ltséget felemésztő be
ruhá
zás a
fenn
tartható üzemeltetést m
egne
hezített
e. Az
energiap
azarló belső te
rek racio
nalizálására kell na
gy han
gsúlyt fektetni ann
ak érdekéb
en,
hogy a jegyárbe
vételek egyre kisebb
hányadát kelljen en
ergetikai cé
lú kiadá
sokra fordíta
ni.
A fürdő im
pozáns arculata megkérdőjelezhe
tetle
n, azonb
an világosan látszik
, hog
y a be
ruhá
zás
megtérülési szám
ítása hibás volt.
Mórah
alom
gyóg
yfürdő
A jövőbe
ni lehe
tőségek leginkáb
b csak a fü
ggőleges irányú te
rjeszkedé
st te
szik lehe
tővé, csak
így oldh
ató meg to
vább
i szolgáltatásbővíté
s a m
eglévő szab
ad te
rületek megtartása érde
ké-
ben. A fü
rdő területén található a Kistérségi Egészségügyi Közpo
nt is, amely a fürdő gyóg
yászati
jelentőségét erősíti
. A jövőbe
ni te
rvek kö
zött igén
y lenn
e még to
vább
i szaun
avilág bő
vítésre és
a vízgép
észeti egységek m
odernizálására. N
agyon fontos lenn
e a fürdő gyóg
yhellyé minősíté
se,
a mérések 201
3-ba
n kezdőd
tek el.
115
Tele
pülé
sJe
lenl
egi p
ozíc
ió
rang
hely
ala
pján
Lehe
tség
es cé
lok
Szeged
Ann
afürdő
gyóg
yfürdő
A fürdő területi kötötts
ége miatt, első
sorban
a szolgálta
tások minőségi javítá
sa várható. Jelen
-tősebb
ven
dégszám növeked
ésre m
ár nem
lehe
t számíta
ni, és a
jelenlegi pozíció megtartása is
nagy kihívást jelen
t.
Szeged
Napfényfürdő
gyóg
yfürdő
A közvetlen szálloda
kapcsolatta
l ren
delke
ző Napfényfürdő igen
jelentős wellness szolgáltatással
rend
elkezik
. Emellett a gyóg
y- és w
ellness szolgáltatásokat é
rdem
es lenn
e fejleszteni.
Tisz
akéc
ske
Tisz
a-pa
rtgyóg
yfürdő
A fürdő men
edzsmen
tje a ven
dégek több
nap
os helyben
tartására na
gy figyelmet fo
rdít, amit a
kemping m
ellett a környék ap
artm
an kínálata is erősít. Ehh
ez kap
csolód
óan már épü
l egy sa
ját,
több
csillagos szálloda
is.
Tisz
akéc
ske
Kere
kdom
b20
13-ban
zárva
volt. 201
4-be
n új
ra n
yit
A fürdő 20
14. m
ájus 17-től m
egújulva, új szolgáltatásokkal nyit ú
jra. A
strand
közelébe
n található Ke
rekdom
b Term
ál Parküdü
lő szintén rend
elkezik
term
álvízzel és szállás é
s spo
rtolási,
szórakozási leh
etőségekkel.
Ada
üdülőközpo
nt
A 20
16-ig kitű
zött célok között szerep
el a te
rmálvízkút létesítése, az o
limpiai m
eden
ce
felújítása, a létesítmén
y részleges fed
ése és egy 7- 7
,5 m
-es c
súszda
megép
ítése. A
projektek
finan
szíro
zását e
lsősorban
saját forrásból oldan
ák m
eg, m
ivel a szerbiai tá
mogatások nem
túl
kiszám
íthatók. Enn
ek cé
lja a nyitva tartási idő
szak m
egho
sszabb
ítása.
Apati
nwellness fürdő
Jelentőseb
b rekonstrukció
s beruh
ázásokra van
szükség a fürdőb
en. Erre a Vajdasági tartományi
Támogatási A
lapb
ól nyílhat lehe
tőség. Tá
vlati
cél leh
et a gyógyhe
llyé válás.
Petrőc
aqua
park
A magántulajdon
os egy egész éven át üzemelő aq
uapa
rkká fejlesztheti
a fü
rdőt
Bajsa
stra
ndA med
encék felújítása és egy-két m
eden
ce építése lehe
t cél.
Óbe
cse
spor
tköz
pont
A telepü
lésen egy több
éve elakadt projekt vár m
egvalósításra, amelyhez tő
keerős befektetőt
keres a
z önkormányzat. A
z elké
pzelések szerint a
z összesen 78
hektáros területen
egy öná
lló
wellnessfürdő
és szálloda
épü
lne. A jód tartalmú (gyógy)víz kiváló lehe
tőséget b
iztosíth
at
gyóg
y és egészségügyi szolgáltatások kiép
ítésére.
116
Tele
pülé
sJe
lenl
egi p
ozíc
ió
rang
hely
ala
pján
Lehe
tség
es cé
lok
Bezd
ángyóg
ykórhá
zÁltaláno
s rekon
strukció és 2
-3 lakosztály felépítése is te
rvbe
n van az igén
yesebb
páciensek
igén
yeinek kielégítésére.
Mag
yark
anizs
agyóg
ykórhá
zA jelenleg gyógykórházként és g
yógyfürdőkén
t üzemelő létesítmén
yben
kedvező gyóg
yászati
lehe
tőségek állnak re
ndelkezésre. A létesítmén
y teljeskörű fejlesztése, a kap
csolód
ó szállások
fejlesztésével leh
et a kö
vetend
ő cél.
Újvidé
kgyóg
ykórhá
zA gyóg
ykórhá
z üzemeltetése és fejlesztése jelenleg állam feladata. Rekon
strukciója elke
rülhe-
tetle
nnek tű
nik.
Zombo
rst
rand
Komplex városi fed
ett uszod
a és strand
rekonstrukció
elérhető.
Zalánkem
én-Horizo
ntélmén
yfürdő
A fürdő távlati
célja lehe
t, ho
gy egy egész éven át üzemelő létesítmén
nyé váljon.
Zalánkem
én-Dr. Bo
rivoje
gyóg
ykórhá
zA gyóg
ykórhá
z üzemeltetése és fejlesztése jelenleg állam feladata. G
yógyászathoz kap
csolód
ó fejlesztések szükségesek a leginkáb
b. Tá
vlati
cél leh
et a gyógyhe
llyé válás.
Tem
erin
stra
ndA telepü
lés részben
saját e
rőbő
l, részbe
n saját forrásból ké
pes leh
et egy, az a
daihoz hason
ló
terv véghe
zvite
lére (ú
j med
encék, wellness-elem
ek, a fedé
s fejlesztése).
117
10. Várható tervezési és forráslehetőségek
10.1 A Szerbiai felhasználók rendelkezésére álló Európai Uniós források
Magyarországgal ellentétben a Szerb Köztársaságnak fejlesztései finanszírozására egyelőre uniós források csak korlátos mértékben állnak rendelkezésre.
A rendelkezésre álló uniós eszközök felhasználásával, lehe-tőség nyílik a községek ütemes, jelentős mértékű fejlesztésére. Azoknak az eszközöknek a hasznosításáról van szó, amelyeket az éves, nemzeti programok keretein belül irányoztak elő a Szerb Köztársaságnak. A tervezett tevékenységektől függően, a prog-ramok megvalósítására az előcsatlakozási támogatási eszközök szolgálnak (Instrument for Pre-Accession Assistance – IPA).
Szerbia, jelenleg az IPA program két komponensének eszközeit veheti igénybe (A tranzícióhoz és az intézményépítéshez kapcso-lódó segély, valamint a határon átívelő együttműködés támogatá-sára szolgáló segély). Ez utóbbi támogatásból tudott megvalósulni jelen projekt is, s a határon átívelő együttműködések erősítése, hasonló kezdeményezések a jövőbeni fejlődés szempontjából is meghatározóak lehetnek.
Az IPA III. IV. és V. komponensek felhasználásának alapfeltétele volt a tagjelölt státus megszerzése, valamint az eszközökkel való rendelkezést szavatoló decentralizált rendszer meglétének igazo-lása. A III. és az IV. IPA komponens felhasználásának előkészületei nem csak az alapok eszközeinek felhasználásával állnak kapcsolat-ban, hanem elsődleges céljuk felkészíteni Szerbiát – az EU jövőbeni tagállamát – a Strukturális alapok, és a Kohéziós alap nyújtotta lehetőségek kihasználásának tervezésére, igazgatására – miu-tán azok, a csatlakozást követően, elérhetővé válnak Szerbiának.
118
Jelenleg négy határon átívelő együttműködési program, és két transznacionális, régióközi együttműködési program fut, ame-lyekben a Vajdaság területén levő felhasználók: Magyarországgal, Romániával, Bosznia és Hercegovinával, Horvátországgal működ-hetnek együtt, illetve részt vehetnek az Adriai programban, és a „Dél – kelet Európa” elnevezésű programban.
A helyi és a regionális programokban való részvétellel, hosszú távú személyes kapcsolatok jönnek létre a határ mindkét oldalán élő emberek és közösségek között, ami a további közös munka és fejlesztések alapját képezheti. Továbbá, a projekt megisme-résének folyamatában, az előirányzott összegek megszerzésére irányuló tevékenység során, valamint a projekt megvalósítása-kor, a szerbiai partnerek hasznos tapasztalatokat szerezhetnek az Európai Unió alapjainak felhasználását illetően, hiszen már jelenleg is, a pályázati kiírások, a projekt tervezetek elbírálása az EU külső támogatási eszközökre vonatkozó szabályzatok szerint történik.
A támogatásban részesülő projektek között szerepelnek a hatá-ron átívelő kisebb anyagi volumenű közműfejlesztések, a gazda-sági együttműködési vállalkozások, valamint a környezetvéde-lemmel, az idegenforgalommal, a kulturális tevékenységekkel, a mezőgazdaság fellendítésével, az oktató munkával, a kutató munkával és fejlesztésekkel, a foglalkoztatással, az intézmények közötti együttműködéssel, és a fejlesztési dokumentumok kidol-gozásával kapcsolatos projektek.
A Uniós programok olyan integrált intézkedéseket tartalmaz-nak, amelyek az EU tagországok közötti együttműködést erősítik. Ezek a programok - a meghatározott határidejű - európai politikák érvényesítésére vonatkoznak. Az Uniós programokat az Európai Unió közös költségvetéséből fedezik, tehát azokból az eszkö-zökből, amelyeket a kiemelt ágazatok, pl. a természetvédelem,
119
az energetika, a közlekedés, a vállalkozásfejlesztés, és a verseny-képesség növelésére irányoztak elő.
Az 1997. esztendőig, a közösségi programokat kizárólag az EU tagországok használhatták fel. 2003-ban azonban, az Európa Tanács Szalonikiben megtartott értekezletén – a szóban forgó programokat – egy az új felhasználóknak megfelelő modell sze-rint – elérhetővé tették a tagjelölt, Nyugat- balkáni államoknak is. Az EU tagországokból származó felhasználóknak nem kell önerőt biztosítani, hiszen számukra a költségvetés szavatolja a részvételi díjat, viszont a tagjelölt és a leendő tagjelölt államokból való felhasználóknak kötelezően tanúbizonyságot kell tenniük az önerő meglétéről. Az önerőnek egy bizonyos részét, amelyet a Szerb Köztársaság az Uniós programokban való részvételért fizet, fedezni lehet az előcsatlakozási (IPA) eszközökből is.
A Szerb Köztársaság, 2013-ban az EU következő programjainak megvalósításában vett részt:
• Seventh Framework Programme for Research, Technological Development and Demonstration Activities -FP 7;
• Culture 2007• The Competitiveness and Innovation Framework Programme
– CIP EIP; • The Competitiveness and Innovation Framework
Programme;• Fiscalis;• Customs;• Progress;• Life Long Learning Programme;• Safer Internet Programme.
Az Egészség, és az Európa a polgárokért programban valórész-vétel később kezdődött el.
120
10.1.1 Európa 2020 stratégia
A Partnerségi Megállapodás megvalósítását az uniós fejlesztési politikák erőforrásai azzal a feltétellel biztosítják, ha a benne ter-vezett fejlesztések az EU egy vagy több Európa 2020 stratégiából levezetett célkitűzését is támogatják.30
Az Európai Unió a Partnerségi Megállapodás keretében - az uniós források (ESB alapok) terhére – az alábbi tematikus cél-területek támogatását teszi lehetővé a 2014-2020-as tervezési időszakban:
1: A kutatás, a technológiai fejlesztés és az innováció erősítése 2: Az információs és kommunikációs technológiákhoz való
hozzáférés, azok használatának és minőségének javítása 3: A kis- és középvállalkozások, a mezőgazdasági (az EMVA
keretében), a halászati és akvakultúra-ágazat (az ETHA kere-tében) versenyképességének javítása
4: Az alacsony szén-dioxid-kibocsátású gazdaság felé történő elmozdulás támogatása minden ágazatban
5: Az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás, a koc ká zat meg-előzés és –kezelés előmozdítása
6: A környezetvédelem és az erőforrás-felhasználás hatékony-ságának előmozdítása
7: A fenntartható közlekedés előmozdítása és a szűk kereszt-metszetek megszüntetése a főbb hálózati infrastruktú-rákban
8: A fenntartható és minőségi foglalkoztatás, valamint a mun-kavállalói mobilitás támogatása
30 Tervezet Magyarország Partnerségi Megállapodása a 2014–2020-as fejlesztési időszakra
121
9: A társadalmi együttműködés erősítése és a szegénység, valamint a hátrányos megkülönböztetés elleni küzdelem
10: Az oktatásba és a képzésbe, többek között a szakképzésbe történő beruházás a készségek fejlesztése és az egész éle-ten át tartó tanulás érdekében
11: A hatóságok és az érdekelt felek intézményi kapacitásá-nak javítása és a hatékony közigazgatáshoz történő hozzá-járulása
10.1.2 Az ESB alapok által támogatott területi alapú fejlesztéssel kapcsolatos integrált megközelítés
A 2007-2013 közötti ciklus tapasztalatai alapján a területileg decentralizáltan megvalósuló, a helyi szereplők bevonásával és felelősségében zajló fejlesztések előrehaladása kifejezetten ked-vező, ezzel szemben a fejlesztések integráltsága még fokozható. Ezért a 2014-2020 programidőszakban is szükség van a területileg integrált megközelítések alkalmazására, az EU Területi Agendájá-ban megfogalmazott elvek mentén. A fejlesztések intézmény- és eszközrendszerének szolgálnia kell a területi decentralizációt is. A 2014-2020-as programozási időszakban a NUTS3 szintű megyék jelentik a területileg decentralizált fejlesztések legfontosabb plat-formját, összhangban a területi közigazgatás közelmúltban lezaj-lott átalakításával. A 2007-2013-as időszak értékelései alapján a területi szereplők közötti forrásallokáció versenypályáz tatásos rendszerétől elmozdulva, a 2014-2020-as időszakban a terület-fejlesztési szereplők előre meghatározott nagyságú forráskerettel rendelkeznek a fejlesztések stratégiai szemléletű, térben és idő-ben integrált megvalósítása érdekében.
122
A területi alapú fejlesztések egyrészt területi logikájú integ-rált operatív programokban, másrészt ágazati operatív progra-mokban kapnak helyet. Az előbbiek fogadják be a decentralizált területi fejlesztéseket. Az utóbbiak központi végrehajtásában vagy koordinációjában zajlanak az országos jelentőségű területi fejlesztések, egy vagy több OP finanszírozásában.
A területileg decentralizáltan kezelendő fejlesztések kijelölésé-nek szempontjai
• Kisléptékű, helyi és térségi jelentőségű beavatkozások.• A szubszidiaritás elve alapján megyei vagy helyi szinten opti-
málisan kezelhető fejlesztések.• Sajátos helyi társadalmi igényekre reagáló fejlesztések.• A települési és megyei önkormányzati feladatokhoz és
vagyonhoz kapcsolódó fejlesztések.• Olyan ágazati fejlesztések, amelyek helyi közösségi alapon
eredményesen megvalósíthatók vagy nagymértékben függ-nek a helyi adottságoktól.
• Az általában több ágazatra kiterjedő térségi fejlesztési igé-nyekre integrált beavatkozások válaszolhatnak.
A területileg decentralizáltan kezelendő tématerületek indi-katív listája és az ESB alapok:
• Területileg decentralizált gazdaságfejlesztés és foglalkozta-tás-ösztönzés (ERFA), amely (1) helyi érdekű gazdaságszer-vezésre, (2) a munkahelyteremtésre összpontosít, (3) és integrált beavatkozásokkal operál. A helyi és közösségi alter-natív gazdaságfejlesztési kezdeményezések és együttműkö-dések támogatása megyei szinten: helyi termékek és szol-gáltatások fejlesztésének, előállításának és értékesítésének támogatása, helyi termékklaszterek kialakítása, helyi piacok
123
újjászervezése, kapcsolódó intézményi környezet fejlesztése. Önkormányzati üzleti infrastruktúrafejlesztések támogatása (kiterjedve közlekedési kapcsolatok biztosítására is). Helyi foglalkoztatást szolgáló gyermekmegőrzési megoldások inf-rastrukturális fejlesztései;
• Integrált településfejlesztés (ERFA) az üzleti szereplők szá-mára vonzó települési környezet kialakítása (a gazdasági tevékenységeket, a foglalkoztatást (munkába járást), a turisztikai tevékenységeket is segítő városfejlesztés), vala-mint a települések felkészítése a klímaváltozási és demográ-fiai kihívásokra (klímabarát gazdaságfejlesztés, barnamezős és leromlott városi területek rehabilitációja, települési kör-nyezetfejlesztés);
• Kisléptékű alternatív, közösségi és fenntartható települési közlekedésfejlesztés (ERFA);
• Települési és megyei önkormányzati feladatokhoz tartozó közszolgáltatás és közösségi infrastruktúrafejlesztés, család-barát szempontokra is tekintettel, szociális városrehabilitáció (ERFA);
• Integrált megyei szintű komplex turisztikai vonzerőfejlesztés és endogén erőforrásokra épülő kisléptékű tematikus turisz-tikai fejlesztések (ERFA);
• Önkormányzati és közösségi energetikai (megújuló és ener-giahatékonyság) fejlesztések (ERFA);
• Kisléptékű, helyi-térségi jelentőségű, a helyi közszféra vagy a közösségek kezdeményezésében létrejövő ESZA alapú kez-deményezések, alapvetően a foglalkoztatást és a társadalmi együttműködés erősítését támogatva. A decentralizált fej-lesztési csomagokban előre meghatározott projekteket képeznek, azok ERFA elemeihez csatlakoznak. Az ESZA for-rások fontos finanszírozói lehetnek a helyi közösségvezérelt
124
fejlesztések módszertanával végrehajtott, illetve az ilyen típusú beavatkozásoknak is (CLLD).
Azon intézkedések, amelyek biztosítják az ESB alapok felhaszná-lására vonatkozó integrált megközelítést - Közösségvezérelt helyi fejlesztések (CLLD)
A legfőbb kihívások, célcsoportok és tématerületek, amelyekre a CLLD eszköz alkalmazása irányul:
• A fejlesztési folyamatokban való helyi közösségi részvétel, a civil aktivitás, a szektorok közötti együttműködés a nyugat-európai országokhoz képest gyengébb.
• Magyarország térségeinek többségében – beleértve a város-okat, kisvárosokat, és különösen a vidéki térségeket – a helyi gazdaság megerősítésre és újjászervezésre szorul.
• Magas a mély-, és gyermekszegénységben élők száma, ala-csony a hátrányos helyzetű társadalmi csoportok, a romák társadalmi integrációja.
• A városok közösségi és kulturális infrastruktúrája és szolgál-tatásai térségi jelentőségük miatt várostérségi léptékben is fontosak, az ezzel kapcsolatos közösségi részvétel módszere és formái megerősítésre szorulnak.
Integrált területi beruházások (ITI)
Az ITI eszköz segítségével Magyarország a területi problémái-nak kezelését és a területi fejlődési potenciáljainak kihasználá-sát támogatja. Az eszköz használatával lehetővé válik, hogy több alap, akár több operatív program is szolgáljon egy-egy integrált területi beavatkozás-csomagot. Az ITI eszköz támogathatja mind a decentralizált területi fejlesztéseket (megyék, nagyvárosok),
125
mind az országosan kiemelt, központilag tervezett és végrehajtott vagy koordinált jelentős területfejlesztési beavatkozásokat.
Integrált területi beruházások a megyék, megyei jogú városok és Budapest szintjén valósulnak meg. A döntéshozó testületek előzetesen ismert forráskeretekre, meghatározott tárgykörű programokat készítenek, amelyhez az ERFA és az ESZA alapok járulnak hozzá.
A megyei integrált fejlesztésekhez járulnak hozzá a település-fejlesztési fókuszú LAU 1-térségi fejlesztési csomagok. Ezek saját előzetes forrásallokációval rendelkeznek, amelyet kormánydön-tés rögzít.
A 2014–20-as időszak végrehajtása során, a tapasztalatok ismeretében, a térségileg decentralizált ITI kezdeményezésekhez további programok (ágazati operatív programok) és alapok forrá-sai csatlakozhatnak a KKSZ által kialakított eljárásrendek szerint.
10.1.3 Az ESB alapok keretében folytatott együttműködés főbb kiemelt területei
Magyarország a 2014-2020-as időszakban kétoldalú határon átnyúló együttműködési programokban vesz részt. A határon átnyúló programok esetében az eltérő finanszírozó alapok miatt meg kell különböztetni az Unió belső határa mentén fekvő, határon átnyúló operatív programokat az Előcsatlakozási Eszköz hatálya alá tartozó magyar-szerb határon átnyúló programtól. Összhangban a Nemzeti Fejlesztés 2020 (OFTK) stratégiai prioritá-saival, magyar oldalról a következő fő együttműködési területek támogatása szükséges a területi együttműködés vonatkozásában:
• a gazdaságfejlesztés, a versenyképesség és a foglalkoztatás növelése a határon átnyúló együttműködéssel;
126
• a határ menti területi integráció elősegítése, a környezeti, közlekedési, vízügyi, energetikai hálózati kapcsolatok erősí-tésével;
• intézményi együttműködés elősegítése és a határ menti közösségek kapcsolatainak javítása. A határon átnyúló és transznacionális programok, a tematikus célok és beruházási prioritások kiválasztása a szomszédos országokkal közösen történik. A határon átnyúló programok céljainak meghatáro-zásában az OFTK-val összhangban kialakított megyei fejlesz-tési koncepcióknak van kiemelt szerepe.
Magyarország Kormánya 1441/2013. (VII. 15.) határozata kiemel-ten fontos fejlesztési célként határozta meg a határon átnyúló együttműködések esetében az alábbi területeket:
a) a gazdaságfejlesztés (különös tekintettel a KKV fejlesztésekre és K+F+I fejlesztésekre),
b) a hiányzó közlekedési kapcsolatok felszámolása,c) a foglalkoztatás elősegítése,d) a környezetvédelem és az energiahatékonyság (5. tematikus
célra), valaminte) az intézményfejlesztés.
A transznacionális programok esetében az EU Duna Régió Stra-tégiával (EUDRS) való közvetlen kapcsolat megteremtése alapve-tően meghatározhatja a programszintű célokat.
Az Európai Beruházási Bank és Magyarország közös kezdemé-nyezéseként, támogatja a prioritásterületek koordinátorait és a Duna régiós országok érintett szervezeteit a területekhez kap-csolódó projektek előkészítésében és finanszírozásában. A BDKP számos makroregionális projekt előkészítését segíti a Duna régiós és határ menti hiányzó közlekedési kapcsolatok kiépítése és
127
közlekedési akadályok felszámolása, az árvízvédelmi fejlesztések vízgyűjtő és alvízgyűjtő szintű tervezése és összehangolása, ener-getikai fejlesztések koordinált megvalósítása, valamint a határon átnyúló együttműködést segítő együttműködési mechanizmusok kialakítása terén. A BDKP szervezetébe a Duna régiós országok ideiglenes szakértőket delegálnak a makroregionális projektek közös előkészítése, tapasztalatok és jó gyakorlatok közös elem-zése, tudás cseréje, hosszú távú partnerségek kialakítása és az országok közti együttműködési lehetőségek minél hatékonyabb kiaknázása céljából.
10.2 Forrástérkép
Magyarországon és Szerbiában részben hasonló, részben eltérő pénzügyi eszközrendszer áll rendelkezésre, mivel déli szomszé-dunk jelenleg még nem EU-tagállam, így ott elsősorban önkor-mányzati, tartományi és állami, illetve részben EU-előcsatlako-zási források érhetők el. A pénzpiaci lehetőségek a két országban közel egyformának tekinthetők.
10.2.1 Saját források
A nyereségesen működő fürdők számára lehetőség van kisebb fejlesztések önerőből történő finanszírozására; elvi szinten évi néhány százezer euró szükségszerűen elkölthető addicionális fej-lesztésekre.
128
10.2.2 Magánbefektetések
A fürdőkhöz kapcsolódóan többféle magánbefektetés valósítható meg 2020-ig. A fürdőüzemhez kapcsolódhatnak pl. a magánszféra energetikai beruházásai (ESCO konstrukciók segítségével pl.), a fürdők bérlőinek befektetései (pl. forgóeszközök, telephelyfej-lesztések).
Kiemelendő, és lényegében az összes vizsgált létesítmény jövő-beli pozícióját alapvetően befolyásolhatják a szálláshely-fejlesz-tések (szállodák, kempingek). Jelenleg is komolyabb szálloda-fej-lesztések zajlanak pl. Makón és Tiszakécskén, emellett szálloda építésére történnek előkészületek Lakitelken. Látunk esélyt arra, hogy további szállodák épülnek az elkövetkezendő 10 évben a magyarországi oldalon, elsősorban a nagyobb fürdők környékén (pl. Kiskunmajsa, Kiskunhalas, Mórahalom). A szálloda-építkezések Szerbiában elsősorban a Tisza-mentén, illetve a Zombor-Apatin-Bezdán háromszögben vehetnek lendületet. Kemping-fejlesztések lényegében minden, a vizsgálatban szereplő fürdő környezetében végbemehetnek.
10.2.3 Támogatások
Az EU fejlesztési, tervezési politikájában a legfőbb fejlesztési célok a fenntarthatóságra való törekvés, a foglalkoztatás növe-lése, valamint a gazdasági növekedés beindítása, illetve fenn-tartása. A 2014-2020-as költségvetési időszakban is ezen célok elérést szolgáló tevékenységekre fogják fordítani az európai uniós források legnagyobb részét. Fontos, hogy a kiválasztott fürdők fejlesztésénél figyelembe vegyük ezeket a szempontokat, mivel azok Magyarországon közvetlenül érvényre jutnak, de Szerbiában
129
is relevánsak a várhatóan növekvő, brüsszeli eredetű források elérése miatt.
A támogatások két nagy csoportra oszthatók: vissza nem térí-tendő és visszatérítendő támogatásokra. A különféle finanszíro-zási formákat különféleképpen lehet elérni: egyeseket a nemzeti intézményrendszeren keresztül, másokat nem magyarországi/szerbiai intézményrendszer közvetítésével. Mivel Magyarország az Európai Unió tagállama, a felhasznált finanszírozási eszközök túlnyomó része EU-s eredetű pénz, azonban Európai Unión kívüli támogatási lehetőségek is adottak.
10.2.4 Vissza nem térítendő támogatások
Ma a két országban többféle vissza nem térítendő támogatás érhető el. Legismertebbek az EU-támogatások, melyek közül a strukturális és kohéziós alapok, CBC-források, előcsatlakozási ala-pok a leginkább relevánsak. Ezek mellett az Európai Unión kívüli egyes országok, szervezetek által rendelkezésre bocsátott támo-gatások is léteznek. Az Európai Bizottság támogatások formájá-ban közvetlen pénzügyi hozzájárulásokat tesz olyan projektek vagy szervezetek elősegítésére, amelyek hozzájárulnak egy EU-s program vagy politika megvalósításához.
Az említett források mellett lehetőség van a Norvég Finanszíro-zási Mechanizmus és a Svájci Alap által elérhető támogatási konst-rukciók forrásaira is pályázni. Ezek elsősorban környezetvédelmi-környezetipari támogatásokat tartalmaznak, amiket jellemezően közvetlenül a forrást biztosító intézményhez kell benyújtani.
130
10.3 Magyar pályázati források (közvetett források) 2014-2020
A Magyarország által 2014 és 2020 között felhasználható 7 080 milliárd forintos összeg a bruttó nemzeti jövedelem (GNI) 3,6 szá-zalékának felel meg.
A magyarországi fürdőfejlesztési elképzeléseket a következő négy hazai operatív programból lehet kisebb-nagyobb mérték-ben finanszírozni:
1. GINOP (Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program)2. TOP (Területfejlesztési Operatív Program)3. KEHOP (Környezeti és Energiahatékonysági Operatív
Program)4. EEFOP (Emberi Erőforrás Fejlesztési Operatív Program)
A támogatási térkép alapján a Dél-alföldi régióban a jövede-lemtermelő projektek esetében várható támogatási intenzitás 50%-os lesz. A támogatási mértékek várhatóan a kisvállalkozások esetén 20 százalékponttal, a középvállalkozások esetén pedig 10 százalékponttal növelhetők.
GINOP
2014-től a magyarországi egészségturizmus-fejlesztés nagyrészt a közcélú, komplex gyógyhelyi fejlesztéseket támogatja kiemel-ten. A nem gyógyhelyeken fekvő fürdők számára kisebb lehe-tőség várható GINOP-ból. Mindez igaz lesz az attrakció-fejlesz-tésre, a komplex, közterületi gyógyhelyi fejlesztésekre, illetve a TDM-fejlesztésekre is. Ezt rögzíti a GINOP (Gazdaságfejlesztési és
131
Innovációs Operatív Program) 2014-2020 közötti időszakra vonat-kozó tervezete.
A GINOP 4. prioritási tengelyének 1. intézkedése foglalkozik a gyógyhelyi fejlesztésekkel:
„Gyógydesztinációk és kapcsolódó szolgáltatások integrált fej-lesztése.”
GINOP-ból lehet finanszírozni a nagyobb létesítmény-fejleszté-seket, valamint az országos K+F tevékenységeket is (pl. országos jelentőségű, gyógyvízhez kapcsolódó K+F kutatások), illetve a nagyobb vállalkozás-fejlesztéseket.
TOP
A Területfejlesztési OP kisebb beavatkozásokat támogat, illetve gazdaságélénkítési eszközként jöhet szóba magánvállalkozások projektjei esetében. A létesítmények szempontjából komolyabb lehetőség rejlik a regionális kutatási, balneológiai, településfej-lesztési, marketing vagy vállalkozás-fejlesztési TOP-os projektek esetében.
KEHOP
A Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Program lehet az alapja az energiahatékonysági és ezzel kapcsolatba hozható ener-getikai rekonstrukciós programoknak.
132
EEFOP
Az Emberi Erőforrás Fejlesztési OP teremtheti meg a humánerő-forrás-fejlesztés és szervezetfejlesztés alapjait, emellett az egész-ségügyi fejlesztések is ezzel az OP-val lesznek finanszírozhatók. A dél-alföldi komplexumok számára a gyógyturisztikai fejleszté-sekkel kapcsolatosan az egészségügyi tárcával érdemes megbe-széléseket kezdeményezni.
10.4 Szerbiai forrástérkép
10.4.1 Tartományi Nagyberuházási Alap
A fürdők számára a Tartományi Nagyberuházási Alap kiemelkedő szereppel bírhat, ami Vajdaság, életkörülményeit javítató projek-teket finanszíroz. Ilyenek lehetnek elsősorban az infrastrukturális építkezések, az oktatás, egészségügy és kulturális létesítmények fejlesztései. Csaknem minden esztendőben ítélnek meg turiszti-kai, sőt, fürdőfejlesztési támogatásokat az Alapból.
A valóságban a szerb kormány a tartomány részére megítélt összeget csak késve utalja, illetve a támogatás számítási mód-szere is képlékeny: “Vajdaság Autonóm Tartomány költségvetése a Szerb Köztársaság költségvetésének legalább 7%-át teszi ki azzal, hogy ebből a 7%-ból 3%-ot a nagymunkálatok finanszírozá-sára kell fordítani.”31
Az akadozó és a valóságban kisebb összeget jelentő folyó-sítások következtében a települések projektjei nem tudnak időre elkészülni, vagy akár el sem indulnak. A turisztikai célú
31 A Szerb Köztársaság Alkotmánya, 184 szakasz 4. bekezdés
133
fürdőfejlesztések még rosszabb helyzetben vannak, mivel ezek nem szerepelnek a kiemelten támogatandó célok között.
10.4.2 CBC források (HU-SRB IPA, 2014-2020) és az előcsatlako-zási alapok
A 2014-2020 közötti szerb-magyar határon átnyúló IPA-program még tervezés alatt áll. Ebből a programból várhatóan szinte min-den fejlesztési elem támogatható lesz, de különös hangsúlyt kapnak az infrastruktúra-fejlesztési, az energetikai, a környezet-védelmi és a turisztikai szolgáltatás-fejlesztési projektek. A szoft programok támogatására (pl. marketing-fejlesztés) együttműkö-dési programok indulhatnak. Az előcsatlakozási alapok elsősor-ban a környezetvédelmi és energetikai célú beruházásokat támo-gatják a fürdők vagy az ahhoz kapcsolódó kihívások esetében.
10.4.3 Közvetlen nemzetközi (elsősorban EU-s) pályázati források
A fürdők számára elsősorban európai uniós közvetlen pályázati források jöhetnek szóba. Közvetlen források esetében nincs hazai közreműködő szervezet, a pályázatok nemzetköziek, általában konzorciumi beadásúak. Ugyanakkor lehet egyes esetekben pilot projektet is indítani bizonyos általános probléma mentén (külö-nösen az energetikában, pl. a CEF (Connecting Europe Facility - Európai Összekapcsolási Eszköz) segítségével).
Az új, 2014-2020-as költségvetés a hagyományos programok mellett (pl. LIFE+), három új programot vezet be (Horizont 2020, COSME és a Connecting Europe Faciliy ).
134
10.4.4 Horizont 2020
A Horizont 2020 (angolul: Horizon 2020) keretprogram a konti-nens globális versenyképességének növelését célzó Európa 2020 stratégia „Innovatív Unió” elnevezésű kiemelt kezdeményezésé-nek egyik alappillére.
A Horizont 2020 keretprogram első ízben foglalja egységes keretbe valamennyi európai uniós kutatás- és innováció-finanszí-rozási eszközt.
A keretprogram 17,9 milliárd eurós költségvetéssel járul hozzá, hogy az EU – ipari vezető szerepét megőrizve – továbbra is élen járjon az innovációban, amit a kulcsfontosságú technológiák 13,7 milliárd eurós támogatásával, a tőkéhez való szélesebb körű hoz-záférés biztosításával, valamint a kis- és középvállalkozások segí-tésével tervez elérni. A keretprogram 31,7 milliárd eurót irányoz elő a mások mellett az egészség, a demográfiai változások kutatá-sára. A Horizon 2020 segítségével a fürdőkben komolyabb, tőke-igényesebb kutatás-fejlesztési programok valósíthatók meg, pl. a balneológia, gyógyvíz-hatás-elemzések, gyógyászat stb. szakterü-leteken. Ezen kívül bizonyos Horizon 2020 pályázatok innovatív eszközfejlesztéseket támogatnak.
10.4.5 COSME – program a vállalkozások versenyképességéért (2014–2020)
A vállalkozások versenyképességéért és a kis- és középvállal-kozásokért program (Programme for the Competitiveness of Enterprises and SMEs – COSME),– a 2014-2020 időszakra 2,5 mil-liárd euróval rendelkezik – egy olyan finanszírozási eszköz, ami
135
folytatja a jelenlegi versenyképességi és innovációs keretprogram (CIP) tevékenységeit.
A program végrehajtásának pénzügyi kerete 2,5 milliárd euró, amelyből 1,4 milliárd eurót a finanszírozási eszközökre különítet-tek el. A fennmaradó összeget az Enterprise Europe Networkre, a nemzetközi ipari együttműködés elősegítésére és a vállalkozói készségek oktatására fordítják. Az eszköz a térségben található gyógy és wellness komplexumok, illetve a vele kooperáló vállal-kozások tevékenységét segítheti elő.
10.4.6 Európai Összekapcsolási Eszköz - Connecting Europe Faciliy (CEF)
A TEN-t felváltó transzeurópai közlekedési, energia- és telekom-munikációs hálózatok kiépítésére létrejövő pénzalapból nemcsak a vasúti, hanem a határkeresztező közúti szakaszokat is lehet majd fejleszteni. Az európai összekapcsolódási eszköz, amely tel-jesen új alap. Előre meghatározott, összeurópai érdekeket kép-viselő, kiemelt közlekedési, energetikai és infokommunikációs infrastruktúrák létrehozásához nyújt majd támogatásokat. A dél-alföldi fürdők és gyógykomplexumok számára megfelelő nemzet-közi partnerség esetén egyes energetikai projektek megvalósí-tása lehet reális cél (ez természetesen nem csak a fürdő, hanem a település, adott esetben az egész határrégió együttműködésében valósulhat meg – pl. intézményi világítás-korszerűsítési progra-mok, geotermikus programok stb.).
136
10.4.7 Közvetlenül Brüsszelbe benyújtandó pályázatok (grants)
A közvetlen európai uniós források körébe az Európai Unió leg-fontosabb operatív intézményeinek (főigazgatóságok, ügynöksé-gek, bankok, illetve általuk elindított programok) pénzügyi esz-közei tartoznak, amelyeket közvetlenül ezen intézményektől kell igényelni, vagy azokra pályázni, azaz nem a magyarországi rend-szeren keresztül történik a hozzáférés. A vissza nem térítendő támogatások esetében az intenzitásuk általában 50-75 százalékot tesz ki. A turizmus esetében a DG Enterprise and Industry évről évre kisebb összegű, szoft pályázatok kiírásában jeleskedik, ami-ken a fürdők is indulhatnak.
Ezek az egyes főigazgatóságok által közvetlenül kiírt pályáza-tok, pl.:
• DG Climate Action (CLIMA)• DG Education and Culture (EAC)• DG Energy (ENER)• DG Enterprise and Industry (ENTR)• DG Environment (ENV)• DG Joint Research Centre (JRC)• DG Regional Policy (REGIO)• DG Research and Innovation (RTD)• DG Development and Cooperation – EuropeAid
A Bizottság támogatások (grants) formájában közvetlen pénzügyi hozzájárulásokat tesz olyan projektek vagy szervezetek támoga-tására, amelyek felkeltik az EU érdeklődését vagy hozzájárulnak egy EU-s program illetve politika megvalósításához. Az érdekelt felek az ajánlattételi felhívásokra adott válaszukkal jelentkezhet-nek. Mivel ezek a támogatások általában egy-egy programhoz
137
köthetőek, a programokat Főigazgatóságok írják ki, és azok ügy-nökségei illetve szervezetei bonyolítják.
10.5 Visszatérítendő támogatások
A visszatérítendő támogatások lehetnek hazai, illetve EU-intéz-ményrendszertől (pl. fejlesztési bankok – MFB, EIB), illetve nem EU-intézményrendszertől érkezők. Előbbiek jobb feltételeket jelentenek, de a releváns határrégióban magyar-szerb bankok, illetve befektetési alapok támogatásával is megvalósíthatók für-dőfejlesztési vagy szálláshely-fejlesztési projektek. Közös jellem-zőjük, hogy a projektből kell őket finanszírozni, ez pedig egyre inkább csak és kizárólag megtérülő beruházások kialakítását teszi lehetővé.
A létesítmények egyes fejlesztési céljai hitelből is finanszíroz-hatók. Itt elsősorban a jól gazdálkodó, hitelképes fürdők jöhet-nek szóba, amelyek nem jelentenek veszélyt a tulajdonos, pl. az önkormányzatok, községek pénzügyi stabilitására.
Vállalkozások, illetve konkrét projektek finanszírozására van lehetőség az Európai Bizottság, vagy európai befektetési bankok kezdeményezésére, támogatott hitelkamattal.
Egyes finanszírozási formákat az egyes programoknak megfe-lelően alakítanak ki. Mivel az egyik 2020-as stratégiai cél az EU számára az intelligens energiafelhasználás növelése és az ener-giafüggőség csökkentése, ennek érdekében az energiahatékony-ság és a megújuló energiák növelésének megvalósítására több-féle pénzeszközt alakítottak ki a fenti intézmények az Intelligens Energia Európa programhoz vagy klímavédelemhez is kötődően. Ezeket a strukturális alapból fedezik, formájuk lehet hitel, kocká-zati tőke és tőkegarancia.
138
A hitelfinanszírozáshoz kapcsolódóan kiemeljük, hogy 2013. október 25-ig a 2011/24/EU irányelv alapján az egész Európai Unióban liberalizálták a súlyos és krónikus betegségek kezelését szabályozó, valamint a határon átnyúló egészségügyi ellátásra vonatkozó betegjogok érvényesítését. Az Irányelvet a magyar kormány 340/2013. (IX. 25.) Korm. rendelete ültette át a magyar jogba (a külföldön történő gyógykezelések részletes szabályairól). A jogi háttér megteremtése azért fontos, mert ebben bizonyos feltételek esetén elszámolhatóvá válik a külföldiek magyarországi gyógykezelése, azon belül különösen a minősített gyógyhelyeken történő (ott nyújtható) kezelések köre.
Ennek a szabályozásnak a fejlesztő hatása a szálláshely-fejleszté-sek esetén óriási lehet, amit a fejlesztések során ki kell használni. Ehhez kapcsolódóan vannak olyan hitelprogramok, amivel megva-lósíthatók nagyobb, piaci alapú fejlesztések. Ilyen, jelenleg is létező konstrukció pl. az MFB Vállalkozásfinanszírozási Programja.32
11. Ajánlások
A Cooling Cubes projekt három alapvető célt tűz maga elé. • A projekt akcióterületének számító Dél-Alföld és a Vajdaság
területén a lassuló gazdasági fejlődés és csökkenő foglalkoz-tatás közepette a posztindusztriális fejlődés sajátosságainak megfelelően a tercier szektor gazdasági és foglalkoztatási szerepének a növelése.
• A két régió közös geotermikus vagyonának a kor követel-ményeinek, valamint a fenntarthatóság szempontjainak
32 https://www.mfb.hu/tevekenyseg/nagyvallalatok/mfb-vallalkozasfinanszirozasi-program
139
megfelelő hasznosítása a gyógyításban és a wellness kultúra kialakításában.
• A gyógy- és természetes vizek szerepének növelése az aktív fürdőhasználatot is magában foglaló új életmód feltételei-nek a megteremtése és turisztikai termékké formálása.
Ennek megfelelően feladatának tekinti:• A Dél-Alföld és a Vajdaság akcióterülethez kapcsolódó für-
dőinek a mainál összehangoltabb fejlesztését.• A gyógy- és welness kultúra fejlesztési stratégiájának az
összehangolását.• A két régió turisztikai kínálatának a növelését, a szükséges
együttműködési technikák kialakítását.• A Cooling Cubes fürdők, tervezési és működtetési intézmé-
nyek és szakembereik közötti kapcsolati háló fenntartását, pályázói képesség megteremtését.
• A szerb és a magyar emberek közötti, jószomszédi kapcsola-tok ápolását.
Az ajánlások megfogalmazása során figyelembe vettük:• Az akcióterület természeti, gazdasági és társadalmi adottságait• Az akcióterületet alkotó két régió eltérő adottságait• Az akcióterület közlekedési adottságait• A projekt tagok által bemutatott meglévő és formálódó fej-
lesztési elképzeléseket és dokumentumokat• A fürdők tulajdonlásának és működtetésének a kérdéseit• A fejlesztések terén irányadó nemzetközi trendeket• A projekt működtetése során gyűjtött adatokat, információkat• A projekt során auditált fürdők tapasztalatait• Saját terepi felméréseinket• A keresleti és a kínálati igényeket és lehetőségeket
140
• A fürdők köré szerveződő különféle hálózatokat• A fürdők marketing tevékenységét• A tőke és forrás ellátottságot, a befektetési szándékot
Ajánlásaink többsége nem igények többletforrást, azt tartottuk szem előtt, hogy a Cooling Cubes régió egységesedését pályázati képességének lehetőségét teremtsük meg. Ennek azonban van három olyan eleme, ami intézményesülést kíván. Ez lehet új intéz-mény, de méginkább meglévő intézmény szerepének a bővülése, pontosabban a partneri hálózatának a kiterjesztése lehet. Melyek azok a feladatok, amelyek intézményesülést kívánnak?
• Elméleti Módszertani Központ – A projekt során összegyűj-tött információk, őrzése, további feldolgozása és a megalko-tott metodika alapján az információk időközönkénti begyűj-tése és azok értékelése. Módszertani ajánlások készítése.
• Gyakorlati Módszertani Központ – A fürdő kultúrához kap-csolódó gyakorlati szakemberek képzése, a képzési folyamat minőségbiztosítása.
• A Cooling Cubes akció terület fürdőinek közös megjelenése. A közös arculat a Cooling Cubes brend megteremtése, a marketing arculat kialakítása és formálása a pályázói képes-ség fenntartása céljával. CC Testület létrehozása a CC akció-területen működő fürdők tulajdonosai, működtetői valamint a fürdőt használók képviselőiből 1/3-1/3-1/3 arányban tör-ténhet. A CC Testület társadalmi testület, de a működés és pályázás állandó ügyvezetőt igényel.
• Összegyűjtöttük ajánlásainkat és a végén az érintett szerep-lői csoportok szerint jeleztük, hogy egy ajánlás kit érint (x) és kinek fontos igazán (X). Kérjük, mindenki gondolja végig saját szerepét és érintettségét a Cooling Cubes fejlesztési stratégiája mentén!
141
11.1 Fogalmak
A turisztika, a fürdők világa folyamatosan változik, ezért azonos szakmában dolgozók is eltérő fogalmakat használnak. Máshová helyezik a súlypontot. Ennek eklatáns példája, hogy a fürdő fogalma pl. Szerbiában sokaknak csak a gyógyfürdőket jelenti és kevés közös elemet vélnek felfedezni a wellness és egyéb fürdők világával. Pontosítani és össze kell hangolni a fogalmainkat, mert pályázni csak akkor tudunk, ha minket mások is megértenek!
11.2 Információ
A Turisztikai Világszervezet besorolása alapján Magyarország a kelet-közép európai régióhoz tartozik, Szerbia a dél-európai régi-óhoz. A szerb-magyar határ menti térség ilyen elkülönítése meg-nehezíti az információ-szolgáltatást és értékelést.
A tudatos és megalapozott fejlesztések megvalósításához, pályázatok benyújtásához elengedhetetlen, hogy fürdőinkben megfelelő mérési rendszerek működjenek. Tapasztalataink sze-rint sok esetben sem a fogyasztás (pl. áram, gáz), sem a vendég-forgalom mérése nem történik meg. Átláthatatlan a gyógyítási-beutalási rendszer, vélhetően a megfelelő információk hiánya miatt egyszerre van túlzsúfoltság és ki nem használt kapacitás. A pontos és megbízható információ, pedig a jövőbeli fejlesztési tervek kigondolásának egyik alapját jelentené.
A projekt során olyan mennyiségű és minőségű információ gyűlt össze, hogy annak őrzéséről, használatáról és folyamatos, egységes szemléletű bővítéséről indokolt gondoskodni.
142
11.3 Társadalombiztosítás, beutalás rendszere
Még lehetne szólni az orvosi beutalóval működő, jelenleg kifeje-zetten gyógyfunkciókat ellátó fürdők esetében egy nagyobb fokú nyitottságról, esetleg medencebővítéssel lehetőséget adni olyan vendégek belépésére is, akik egészségük megőrzése, betegségek megelőzése érdekében érkeznének a létesítménybe, s nem ren-delkeznek ehhez hivatalos orvosi beutalóval.
11.4 Tulajdon
A fejlesztések kulcskérdése az átlátható tulajdonosi szerkezet.Ahol más tulajdonolja a gyógyvizet, és más a kitermelő kutat,
és harmadik személyé a földterület, és negyedik személyé a fürdő medence, ott is lehet kalandvágyó befektetetőt találni, de nagyon nehéz. Átlátható tulajdonosi szerkezetet kell létrehozni, ennek a jogszabályi feltételeit meg kell teremteni.
Ezt követően biztosítani kell az egyértelmű pénzügyi átlátha-tóságot. Különösen a szerbiai közvállalatok által birtokolt fürdők esetében a nyereségesség, vagy veszteségesség kimutatása sok esetben csak szándék kérdése.
Ez nem csak a fürdők értékesítését, de a pályázati fejlesztést is akadályozhatja.
11.5 Fejlesztési dokumentumok
A települések és térségek fejlesztési koncepcióiban indokolt kiemelten megvizsgálni a már meglévő és a létrehozandó fürdők szerepét. Nem ajánlott minden település esetében azonos súllyal
143
és fontossággal megjeleníteni a fürdőfejlesztést, de indokolt nagyobb térségi kontextusban a fürdő ellátottságot megvizsgálni. Amennyiben a fejlesztés indokolt, akkor a stratégiai, majd az ope-ratív fejlesztési dokumentumokban már a térségi összefüggése-ket is magában rejtő értékeléseket meg kell tenni. A fejlesztések elindításának alap feltétele a megfelelő terv ellátottság biztosí-tás, a területrendezési tervek aktualizálása, a környezeti terhelési dokumentumok elkészítése. Valamint a magasabb szintű terve-zési dokumentumoknak való megfeleltetés.
11.6 Források
A fürdőfejlesztések a fejlesztés ütemezettségétől függően eltérő nagyságú források koncentrációját igénylik. A legszerényebb fürdőfejlesztések is meghaladják a magyarországi és szerbiai önkormányzatok ma ismert saját fejlesztési forrásait. Ezért gya-korlatilag olyan infrastruktúra fejlesztésekről van szó, amelyek külső erőforrás bevonása nélkül érdemi módon nem megvaló-síthatóak. Ebből adódóan piaci befektetők, vagy jelentős, vissza nem térítendő pályázati források segítségével finanszírozhatóak a fejlesztések. Ennek pénzügyi és politikai kockázatával minden szereplőnek tisztában kell lennie.
11.7 Fenntarthatóság
Ezen a fogalmon egyszerre értjük a környezeti terhelés előzetes felmérésének a fontosságát és a pénzügyi működtetés fontos-ságát. A pályázati források fejlesztés centrikusak, a fenntartha-tóságra vonatkozó számok, gyakran csak becsléseken alapulnak.
144
Nincs szomorúbb látvány, mint a félbehagyott fejlesztés, vagy a veszteséges üzemelés miatt bezárt fürdő, amire a Cooling Cubes projekt területén is van példa. A helyi és szubregionális vonzás-körrel rendelkező fürdők esetében a belépők árának növelhető-sége korlátozott.
11.8 Környezet- és természetvédelem
A termálvizek számos olyan ásványi anyagot tartalmaznak, ame-lyeknek az élő vizekbe való visszajuttatása káros, esetenként til-tott. A környezeti terhelés mértékét minden fejlesztés és működ-tetés során a jövőben mérsékelni kell, ezért különös gonddal kell megvizsgálni, hogy a fürdőfejlesztéseink ne csak a jelen, hanem a jövő környezeti szabályainak is feleljenek meg.
Az összefüggéseket szélesebb értelemben a kiegészítő tevé-kenységekre is meg kell tenni, így különösen a környezet zaj és levegő terhelésére. Különösen a Vajdaságban elenyésző a fürdő-bejutáshoz a tömegközlekedést használók aránya, ezzel szemben jelentős a többlet gépkocsi forgalom.
11.9 Fejlesztések térben
A vizsgálataink során egyértelműen látható, hogy az akció terüle-tünket egy régiónak tekintve a gyógy- és wellness fürdőknek a ven-dégkör vonzása alapján 4 csoportját különíthetjük el. Helyi, szub-regio nális, regionális és makroregionális vonzáskörrel rendelkező fürdők. Természetesen az átutazó forgalomra alapozva ez nem jelenti azt, hogy távolabbi régiók és országok fürdővendégei előtt
145
ne nyitna kapukat a Cooling Cubes régió több fürdője, de jelenleg nemzetközi vonzáskörről csak korlátozottan beszélhetünk.
A 4 szint nem jelenthet minőségi különbséget, csak a kínálat spektrumában lehet eltérés.
Hiba volna, amennyiben minden fürdő a regionális vagy makroregionális szerepre törne és sajnálatos, amennyiben min-den fürdő helyi (községi) fürdő kívánna maradni. A Cooling Cubes projekt területén azért is fontos az együttműködés, a hálózato-sodás, mert a helyi fürdők szolgáltatásának részbeni hiányait így tudjuk, másutt pótolni, kiegészíteni.
11.10 Fejlesztések sebessége
A kérdés sok fürdő esetében elméleti. Óvatos lépésekkel, fon-tolva haladva fejlesszünk, vagy nagyobb lépésekben?
A magyarországi pozitív példák mindkét modellre találhatóak.Tőkeerős befektető esetén járható a gyors, mindenre kiterjedő
fejlesztési technika, itt általában a humán erőforrás lesz a gyenge pont, mert kellően motivált, képzett szakemberek fognak hiá-nyozni (pl. Szeged Aquapolis).
A gyors, de nem minden elemet tartalmazó fejlesztés (pl. Makó) esetében a hiányzó szálloda az egész fürdő hatékonysá-gát lerontja. Hasonló a helyzet Bački Petrovac esetében, ahol a szálloda mellet egy olimpiai medence is nagyon hiányzik a vendégeknek.
A lépésről lépésre haladás legjobb példája a mórahalmi Szt. Erzsébet fürdő, ahol négyzetméterről-négyzetméterre bővült a terület és a fürdő 15 éve folyamatos fejlődésen megy át. Ezt a választást a kényszer szülte, de az idő igazolta.
146
Fejben és tervben legalább 10 évre előre kell tervezni, de a megvalósításnál merni kell tudni szakaszolni és az új igények fényében a terveket folyamatosan karbantartani.
11.11 Élővizeink
Miközben az elmúlt évek fürdő kultúrájában a legnagyobb vál-tozások a wellness világához kapcsolhatóak, addig az akció terü-letünk fürdővendégei kitüntetett figyelemmel szóltak a termé-szetes vizek szépségéről, hangulatáról. Tették ezt úgy is, hogy azoknál a szezon sokkalta rövidebb, mint a strandok és külö-nösen az egész évben működő fürdők esetében. Vigyáznunk kell, hogy a beruházási kedv ne csak a mesterségesen létreho-zott fürdők felé forduljon. Ápoljuk és bővítsük a Tisza és Duna, valamint kisebb vízfolyásaink mellett a vízi kultúrát és az ennek részét képező fürdőkultúrát. A turisztikai termékek kialakításánál a természetes vizeket érintő és a gyógy- és wellness programo-kat törekedjünk összekapcsolni. Ez lehet a Cooling Cubes projekt egyik specialitása.
11.12 A vendég
Melyik potenciális csoportot célozzuk meg? Kívánatos lenne választani, de a Cooling Cubes régió fürdői szakmai és pénzügyi értelemben nem jutottak el arra az üzembiztos szintre, hogy a vendégeik egy részéről lemondjanak azért, hogy más csoportok-nak magasabb szintű speciális szolgáltatást nyújtsanak. A jövő szempontjából ez kívánatos irány lenne. Jelenleg a nem gyógyke-zelési célú fürdő használok többsége – különösen a Vajdaságban
147
- családi-baráti csoporttal érkezik és legalább fél napot eltölt a kiválasztott fürdőben. Jellemző a nyitástól-zárásig vendég, ritka a pár órát eltöltő fürdőző.
Kívánatos, a fürdőt gyakran, de rövid ideig használók köré-nek bővítése. Olyan program csomagok és belépő ár kombiná-ciók kialakítása, amely a „fürdő függő” személyek számát bőviti. A turisztikai vendégkör mellett növeli az életforma részévé váló fürdőhasználat terjedését.
11.13 Hálózatok
Az elmúlt 15 év magyarországi fürdőfejlesztései és mindkét régió turisztikai fejlesztései visszaigazolták, hogy szükséges a fejlesztési szándékok összehangolása. A működtetés során szerzett tapasz-talatok megosztása. A szakmai kérdések közös feldolgozása és megválaszolása. Ezért ajánlott a fürdő-tulajdonosok, valamint a működtetők továbbá az egészségügy és a turisztika területén tevékenykedő szakemberek ad hoc és állandó fórumait, együtt-működési formáit kialakítani. A két régióban létrejött fürdő klasz-terek munkáját összehangolni és elmélyíteni. A tulajdonosok és a működtetők mellett létre kell hozni a fürdőzők, a helyi fürdő kultuszt építők hálózatát.
11.14 Kollektív tudás
A Dél-Alföld és a Vajdaság folyamatosan migrációs veszteséget szenved el. Csökken a tudás, fogy a fiatal korosztály. Ebben a helyzetben nagyon is indokolt az elszármazottakkal a kapcso-latot fenntartani, a fejlesztési folyamatainkba az ő tudásukat is
148
bevonni. Olyan helyen élnek, ahonnan máshogyan látszanak a helyi értékeink, a jövőben ők lehetnek a potenciális vendége-ink, akár befektetőink. A Szegedi Tudományegyetem Re-Turn projektje, vagy a Kistérségek Fejlesztéséért Tudományos Egye-sület Voice of the Village projektje módszertani segítséget ad az elszármazottakkal való kapcsolattartásra, a kollektív tudás bővítésére.
11.15 Civil kapcsolatok
Fürdőt használni mindenki tud, gondolhatnánk. A megkérdezet fürdővendégek többsége hisz a gyógyvizek gyógyító hatásában, de sokan a nem gyógyvizeknek is tulajdonítanak ilyen tulajdonsá-gokat. A fürdővendégek többsége a saját sorsán keresztül tapasz-talja meg, mely víz mire is jó. Az élmény centrikus fürdőzéstől el kell jutnunk az érték központú fürdőválasztásig.
Értékelni kell a helyi fürdőt, de tudni kell, hogy a Cooling Cubes projekt területén, melyik fürdő mit nyújt, és kinek-kinek mire van szüksége.
Egy-egy fürdőben és egyes fürdő csoportokban létre kell hozni azokat a civil csoportokat, akik a tudatos fürdőzök, akik meg-formálják, ápolják egy-egy fürdő kultuszát, varázsát. Javaslatot tesznek a működtetés formájára, bekapcsolják a fürdőt az adott település, kistérség világába. Kulturális és turisztikai javaslatokat formálnak a több napon keresztül ott tartózkodó vendégeknek. Kialakítják azt a speciális, helyi élményt, amit a vendég, beazono-síthat és megvásárolhat.
149
11.16 Közös idea
A két régió fürdőkultúrájában megtalálni azokat a közös eleme-ket, amelyek egy Cooling Cubes brend kialakítására alkalmasak. Ennek feltétele, hogy a projekt területen élők tudatosabb fürdő-használók, mint a más régiókban élők. Hosszabb távon ez egész-ségi indikátorokkal mérhető és bizonyítható legyen, miszerint a Cooling Cubes régió polgárai értik a helyi vizek fontosságát és élnek is vele.
11.17 Marketing
Mivel az akcióterület fürdői sok tekintetben elmaradnak a turisz-tikailag kiérlelt színvonaltól, de nincs időnk a brend formálással évtizedeket várni, ezért olyan – részben meglévő – életérzést kell kialakítani, amely az összképre koncentrál és átmenetileg meg-bocsájtható, ha egy-egy szolgáltatási elem nem világszínvonalú.
A szakmailag igényes fürdőválasztás mellett egy olyan laza, optimista életérzés átadása, ahol a külső világ zaja és a roha-nás helyett el lehet lazulni, ha kell gyógyulni vagy szórakozni és a felmerülő problémákat széles mosollyal fogadni. Akár a Nyu-gat-Balkán legforgalmasabb útja mellett pár órára megállni és felfrissülni. A Cooling Cubes Projekt menedzsment feladata lesz kimunkálni a két régiót összefogó arculatot. A leghatékonyabb és legeredményesebb marketing egy olyan film-sorozat, amelynek helyszínei az akcióterület fürdői, egy olyan arccal, akit mindenki ismer és elfogad. (A 30 feletti magyar nézők szívét még mindig megdobogtatja egy Surda nevű fickó, kérdés, hogy az egykori Jugoszlávia nézőiből ez a film milyen érzéseket váltott ki?)
150
11.18 Képzés
A fürdök működtetésének, közép és hosszú távon alapvető kér-dése a humán erőforrás biztosítása, a szakemberek képzése. Annak a fürdőnek a hírét, ahol kifogásolható a tisztaság, vagy nem kedves a személyzet – felmérésünk szerint – száz kilomé-terrel távolabb is tudják, és nem választják. Ezért a képzésnek az alapvető szinttől a fürdőszakmákon keresztül a balneológia rej-telmeiig kiemelt szakmai és piaci fontossága van. Ezeket a tevé-kenységeket a projekt akcióterületén összehangoltan, a minő-ségbiztosítás szabályai szerint kell megszervezni és elvégezni. Ez akár továbbképzési tanfolyamok keretében, de akár egynapos fórumok, tapasztalatcserék formájában is történhet. Az egysé-ges Cooling Cubes brend kialakítása elképzelhetetlen egy olyan állandó képző intézmény nélkül, amelyik a szakmai hátteret biz-tosítja. A képzést a projekt szakmailag legelfogadottabb fürdője mellé indokolt telepíteni. A tapasztalatok (legyen az akár pozitív, akár negatív) az akcióterületen lévő minden fürdő számára előse-gítheti a további fejlődést.
Ezen túlmenően a fürdő és wellness kultúra modern értékei-nek a kialakításához, adaptálásához szükséges egy tudományos igényű szakértői hálózat működtetése. Színvonalasan ez a hálózat a Novi Sad-i és a Szegedi Tudományegyetem bázisán alakítható ki.
151
9. táblázat Projekt ajánlások partnerek szerintForrás: Schwertner J.
Cooling Cubes ajánlások 2014. EU
Korm
ányz
at
Tart
omán
y
Önk
orm
ányz
at
Befe
ktet
ő
Fürd
ő
Szak
értő
k
Klas
zter
ek
Civi
lek
Vend
égek
Fogalmak X X XInformáció X x X XTársadalombiztosítás X X xTulajdon X x XFejlesztési dokumentum x X X X x x x x xForrások X X X x X xFenntarthatóság x X X X x
Környezetvédelem x X X X X
Fejlesztések térben X X X X x xFejlesztések sebessége X X x xÉlővizeink x x x X X XA vendég X x x x XHálózatok x x x X x XKollektív tudás x x X X XCivil kapcsolatok x X x X XKözös idea X X X X X xMarketing - brend X x X X x x xKépzés x X X x X xEU X x x x X xIdő x x x x x x x x x x
152
11.19 Európai Unió
A Cooling Cubes Projekt a létét az EU-nak köszönheti. A nagyívű fürdőfejlesztések potenciális finanszírozója a magánbefektetők mellett az EU lehet. Ehhez tökéletesen meg kell ismerni az EU működését, fogalmi és fejlesztési logikáját. Az EU nem támogat mindent, de nincs olyan, amit kellő felkészültséggel ne lehetne Európai Uniós forrásokkal megtámogatni.
Ezért a fejlesztési dokumentumaink elkészítésénél, valamint az intézményrendszer kialakításánál, működtetésénél nagyon körül-tekintően kell eljárnunk.
11.20 Idő
Tempora mutantur et nos mutamur in illis – tartja a latin közmon-dás.
A divat jelen van a fejlesztéspolitikában, a beruházok gondola-taiban és az emberek viselkedésében is.
A fürdőfejlesztés, mind az egészségügy, mint pedig a szabadidő eltöltés, az egészséges életmód szempontjából és ennek megfe-lelően turisztikailag is roppantul népszerű. Ennek megfelelően számos befektetőt is vonz, de nem tudhatjuk, hogy ez a hullám még évekig, évtizedekig, vagy akár egy évszázadon át fennmarad. Hiszen az idők változnak s vele változunk mi is.
153
12. Zárszó
A projekt tagok nevében köszönjük, mindazon, elkötelezet szerep-lőknek, akik a Dél-Alföld és a Vajdaság közös fejlesztését, – jelesül a Cooling Cubes projektet – szívügyüknek tartják és munkánkat önzetlenül segítették. Ötletekkel, információval, szervezéssel, pályázatírással, kérdőívezéssel, előadás tartásával, a projektről szóló tudósítással, jó szóval és biztatással.
Jó csobbanást mindenkinek!
154
13. Felhasznált irodalom
AGENCIJA za ravnomerni regionalni razvoj AP Vojvodine (2012): Megala-pozó tanulmány a Vajdaság Autonóm Tartományban végbement fejlesztésekről. Novi Sad
Albel A. (2007): „Alföld Spa” – stratégiai célok és programok a Dél-Alföldön 2007-13 között.
AQUAPROFIT Műszaki-, Tanácsadási- és Befektetési Zrt. (2012): Összegző tanulmány a magyarországi és szerbiai településfejlesztési tapaszta-latokról és javaslatcsomag a 2014-2020-as időszak fejlesztéspolitikai irányelveire vonatkozóan. Budapest
AQUAPROFIT Műszaki-, Tanácsadási- és Befektetési Zrt. (2014): Egyes dél-alföldi és vajdasági fürdők működésének felülvizsgálata a Cooling Cubes projekt keretében 2014. Budapest
ARANYOSINÉ SZEGEDI A. (2013): Az egészségturisztikai piac sajátosságai Oroszországban. Turizmus Bulletin 15. 1. pp. 57-61.
BOSZNAY A. (szerk.) (1977): Magyarország páratlan természeti kincse. Regio nális Fejlesztési Tervezési Projekt Iroda Budapest 170.p
CSORDÁS L. (2009): A turizmus helyzetének változása az Alföldön és a jelenség térbeli terjedése. – Jelenkori Társadalmi és Gazdasági folya-matok 2009/3-4.
DÁVID L. – BUJDOSÓ Z. – PATKÓS Cs. (2003): A turizmus hatásai és jelentő-sége a területfejlesztésben. – In: SÜLI - ZAKAR I.: A terület- és tele-pülésfejlesztés alapjai. - Dialóg Campus Kiadó, Budapest-Pécs. pp. 433-453.
FODOR Á. (2008): Turisztikai klaszterek kialakításának alapjai a Tisza men-tén in: Turizmus Bulletin XII. évfolyam 2. szám
FODOR Z. – KOMLÓS F. (2011): Termálvizes fürdő bővítése hőszivattyúk alkalmazásával. In: Energiagazdálkodás 52. 6. pp. 2-5.
GONDA T. – SPIEGLER P. (2012): A turisztikai klaszterek szerepe a regionális marketingben in: Marketing & menedzsment 2012/1-2.
GROVE D.: A termálvíz üdülési és idegenforgalmi hasznosításának terve-zése: beszámoló az ENSZ magyar regionális fejlesztési tervezési pro-jectről. In: Magyarország páratlan természeti kincse. Szerk. Bosznay A. Regionális Fejlesztési Tervezési Projekt Iroda Budapest 170.p
GULYÁS P. (2010): A Dél-alföldi régió határ menti turisztikai kapcsolatai. – Turizmus Bulletin 14. 1-2. pp. 37-43.
155
GYŐRI R. – HAJDÚ Z.(szerk.) (2006): Kárpát-medence: települések, tájak, régiók, térstruktúrák.
HANUSZ Á. (szerk.) (2010): A helyi és térségi TDM szervezetek helye és sze-repe a vidék turizmusirányításában
HOMOKHÁT Eurointegráció Nonprofit Közhasznú Kft. (2011): Mezőgazda-ság-fejlesztés operatív program (HU-SRB)
ILLÉS S. – MICHALKÓ G. – RÁTZ T. (2011): A gyógyturizmusban érintett tele-pülések és környezetük lakosainak mobilitása. – Tér és Társadalom 25. 1. pp. 101-108.
JANDALA CS. – SÁNDOR T. – GONDOS B. (2010): Az egészségturizmus a turizmuspolitika fókuszában – A fürdőkultúra szerepe a turisztikai termékfejlesztésben. – Turizmus Bulletin 2010/4. pp. 19-28.
JURAY T. (2004): Az európai turizmus területi folyamatainak változása a köz-eljövőben, különös tekintettel az Európai Unió keleti bővítésének következményeire. in: KIS M.-GULYÁS L.-ERDÉLYI E. (szerk.) 2003: Európai kihívások 2. pp. 215-219.
KARCAGI E. – FÜGEDI B. (2013): A gyógyvíz szerepe az életminőség javítá-sában. – Egészségfejlesztés 54. 1-2. pp. 8-15.
KINCSES GY. (2009): Az egészségturizmus magyarországi perspektívái – egy megújított stratégia ágazati szempontjai. – Egészségügyi Stratégiai Kutatóintézet, Budapest. 21 p.
KINCSES GY. (2010): A határon átnyúló egészségügyi ellátás perspektívái. – Turizmus Bulletin 14. 4. pp. 69-72.
KINCSES GY. (2010): Az egészségügyi turizmus helyzete, jövőképe, szüksé-ges fejlesztési irányai. – IME Informatika és menedzsment az egész-ségügyben 9. 6. pp. 5-12.
KONDOR A. (2012): Téralkotó normák és a területi szabályozás: A szabá-lyok és a társadalmi-gazdasági térfolyamatok dinamikus kapcsolata, valamint a területfejlesztés esélyei Magyarországon. Budapest: MTA CSFK Földrajztudományi Intézet, 2012.
KOVÁCS Z. (2002): Az urbanizáció jellemzői Kelet-Közép-Európában a poszt-szocialista átmenet idején. Földrajzi Közlemények. 126. 1-4. pp. 57-78.
KOVÁCS Z. (2002): Népesség- és településföldrajz. ELTE Eötvös Kiadó. Buda-pest. 239 p.
LAMPERTH J. (2011): A turizmus gazdaságfejlesztő hatásai Kehidakustány példáján. – In: MICHALKÓ G. – RÁTZ T. (szerk.): A turizmus dimen-ziói: humánum, ökonómikum, politikum. Kodolányi János Főiskola, Székesfehérvár. pp. 151-163.
156
LENGYEL M. (szerk.) (2008): TDM Működési Kézikönyv, Heller Farkas Főiskola, Budapest. 216 p.
M. CSÁSZÁR ZS. (2011): A magyar-balkáni kapcsolatok egyes dimenziói a 21. század elején. – Közép-Európai Közlemények 4. 2. pp. 69-81.
MARTYIN Z. – BOROS L. (2012): A turizmus szerepe Mórahalom fejlődésé-ben. – Közép-Európai Közlemények 5.2. pp.
MARTYIN Z. (2012): A termál- és gyógyfürdők szerepe a határon átnyúló turizmusban. – Virtuális Intézet Közép-Európa Kutatására Közlemé-nyei 4. 3. pp. 5-12.
MICHALKÓ G. – RÁTZ T. – IRÍMIÁS A. (2010): Egy magyarországi fürdőváros lakosságának életminősége: az orosházi eset. – Turizmus Bulletin 14. 4. pp. 61-68.
MICHALKÓ G. – RÁTZ T. (2011): Egészségturizmus és életminőség Magyar-országon: Fejezetek az egészség, az utazás és a jó(l)lét magyar országi összefüggéseiről. – MTA-FKI, Budapest. 179. p.
MKIK Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézet (2013): Magyarország régiói-nak társadalmi-gazdasági profilja
MOLNÁR CS. – DÁVID L. (2010): Egészségturizmus (főiskolai jegyzet). – Károly Róbert Főiskola, Gyöngyös. 135 p.
MOLNÁR CS. – TÓTH G. – KINCSES Á. (2009): A fürdőfejlesztések hatásai Kelet-Magyarországon: Hajdúszoboszló, Mezőkövesd és Orosháza összehasonlítása. – Turizmus Bulletin 13. 4. pp. 20-32.
MTA Regionális Kutatások Központja, Dialóg Campus Kiadó, Pécs-Budapest 450. p
MTA RKK (2011): A magyar-szerb határmenti térség közlekedés és inf-rastruktúra fejlesztésének stratégiai irányait megalapozó doku-mentum. INNOAXIS PROJECT Hungary-Serbia IPA Cross-border Cooperation Programme 2011, Pécs 41.p
NAGY G. (2007): A területi tervezés dilemmái a szerb–magyar–román határrégióban. In: Határkonstrukciók magyar–szerb vizsgálatok tük-rében. Szerk.TÍMÁR J. Békéscsaba: MTA RKK Alföldi Tudományos Intézet Békéscsabai Osztály, 8-21 p.
NAGY I. – R. MILETIČ – M. TODOROVIC (2009): Szerbia regionális fejlődésé-nek alapvető jellemzői. – Tér és Társadalom, 23.3. 173–184. p.
NAGY I. (szerk.) (2007): Vajdaság. Dialóg Campus Budapest 575 oldal, (A Kárpát-medence régiói,7.)
NAGY I.(2009): Határ menti együttműködés a Dél-Alföld és szomszédos államok határterületei között. In: Dél-Alföld. Szerk. Nagy G. Pécs–
157
Budapest: MTA Regionális Kutatások Központja, Dialóg Campus Kiadó, 2009. 458–477. p. (A Kárpát-medence régiói, 10.)
NEMODA M. – SZABÓ-ZIMÁNYI I. – GAZSI J. – KISS-TÓTH E. – SZÁNTÓ Á. (2012): A gyógyfürdők múltja és jelene az egészségturizmus szem-szögéből. – Egészségtudományi közlemények 2. 1. pp. 69-73.
NEMZETGAZDASÁGI Minisztérium (2014): Magyarország Partnerségi Meg-állapodása a 2014–20-as fejlesztési időszakra. Budapest
NEMZETGAZDASÁGI Minisztérium (2014): Nemzeti Fejlesztés 2030 – Orszá-gos Fejlesztési és Területfejlesztési Koncepció (OFTK)
PÁL V. – TÓTH J. (2007): Egészségföldrajz. Lomart Kiadó, Pécs-Gyula, 268 p. PÁL V. – UZZOLI A. (2008): Az emberiség egészsége – a 21. század kihívásai.
Földrajzi Közlemények 4. szám, pp. 471-489.RUSZINKÓ Á. – VIZI I. (2010): Az egészségturisztikai munkaerőpiac helyzete.
– Turizmus Bulletin 14. 3. pp. 44-52.SMITH M. – PUCZKÓ L. (2010): Egészségturizmus: gyógyászt, wellness,
holisztika. – Akadémia Kiadó, Budapest. 428 p.SZANYI M. (2008): A versenyképesség javítása együttműködéssel: regioná-
lis klaszterekSZÉLL S. (2010): A makói termálvíz hatásosságának kettős vak vizsgálata
csípő- és térdarthrosisban. – Balneológia 29. 1. pp. 43-56. SZÉLL S. (2010): Marosi gyógyiszap hatásosságának vizsgálata csípő- és
térdarthrosisban kettős vak-kísérleti technikával. – Balneológia 29. 1. pp. 57-66.
TAPASZTÓ D.-TÓTH R. (2012): Megalapozó tanulmány az Európai Uniós finanszírozású dél-alföldi városfejlesztési programok tapasztalatai-ról, Joint Urban and Agglomeration Network. Kecskemét Kistérsé-gek Fejlesztéséért Tudományos Egyesület 118 p.
TÓTH G. – DÁVID L. (2010): A magyarországi idegenforgalmi régiók fejlett-ségének, versenyképességének és leterheltségének vizsgálata. – Közép-Európai Közlemények 3. 1. pp. 121-132.
Turizmus operatív program. Készítette: Homokhát Eurointegrációs Nonprofit Közhasznú Kft., Mórahalom, 2011 (CBD Strategies – HU-SRB/0901/213/013) – Fejlesztési dokumentum
158
13.1 Előadások:
ALBEL A.(2013): Hálózatépítés –Turisztikai klaszterek . Cooling Cubes pro-ject conference, Szeged, 2013. 09. 25.
BÁNHIDAI Cs.(2013): A fürdőfejlesztés helye a magyarországi fejlesztés-politikában 2014-2020. Cooling Cubes project conference, Szeged, 2013. 09. 25.
BERTA Zs.(2013): A Szent Erzsébet Mórahalmi Gyógyfürdő múltja, jelene, és jövője az egészségturizmusban. Cooling Cubes project opening conference, Novi Sad 2013. 04. 30.
BIBIC Ž.(2014): Prioriteti banjskog turizma u strategijama razvoja lokalnih samouprava. Cooling Cubes workshop Temerin 2014.02.27
JUHÁSZ B.(2014): Plan razvoja turizma u 2014 godini. Cooling Cubes workshop, Temerin, 2014. 02. 27.
KONDOR A. (2013): Egészségturizmus fejlesztési stratégia Településfejlesz-tés és fürdőturizmus Fóruma, Szombathely, 2010. 11. 03.
KOŠIĆ K.(2013): A vajdasági gyógyfürdői turizmus fejlesztésének stratégiai megközelítése. Cooling Cubes project opening conference, Novi Sad 2013. 04. 30.
KOVÁCS Z.(2013):Integrált fürdőfejlesztési stratégia a magyar-szerb határ menti régión átmenő fő közlekedési útvonal térségében elhe-lyezkedő fürdőhelyek számára. Cooling Cubes project opening conference, Novi Sad 2013. 04.30.
MARTYIN Z. (2013): The way of using spas on Hungary. Cooling Cubes pro-ject conference, Szeged, 2013.09.25.
MARTYIN Z. (2013): Consumer satisfaction in some spa of Vojvodina. Contemporary Trends in Tourism and Hospitality – CTTH 2013, Novi Sad, 2013.09.26.
MARTYIN Z. (2014): Evaluation of the deep audit processes. Cooling Cubes workshop Novi Sad, 2014. 04. 16.
NADJ I. (2014): Razvojni ciljevi i mogučnosti razvoja temerinskog bazenskog kompleksa. Cooling Cubes workshop,Temerin, 2014.02.27.
SCHWERTNER J. (2013): Strategic approach of spa development. Cooling Cubes project opening conference, Novi Sad, 2013.04.30.
SCHWERTNER J. (2013): The way of using spas on Serbien. Cooling Cubes project conference, Szeged, 2013.09.25.
159
SCHWERTNER J. (2014): Spa-development strategy of the South Great Plain and Vojvodina - train of thoughts. Cooling Cubes workshop, Novi Sad, 2014.04.16.
STANKOVIĆ-BARIĆAK D.(2013) : Banjski kapaciteti AP Vojvodine. Cooling Cubes project opening conference, Novi Sad, 2013. 04. 30.
STANKOVIĆ-BARIĆAK D.(2013): The Aqua- and thermalspa development int he Serbian development policy. Cooling Cubes project conference, Szeged, 2013.09.25.
VÖRÖS A.(2013): Turisztikai klaszterek jelentősége a Vajdaságban. Cooling Cubes project conference, Szeged, 2013.09.25.
13.2 Internetes felületek forrásai:
http://www.creativeconcepts.comKSH (http://www.ksh.hu/docs/hun/hnk/hnk_2013.pdf)http://www.kehidakustany.huhttp://www.slovenia-terme.sihttp://www.slovenia.infohttp://www.mgrt.gov.sihttp://www.medicaltourism-dmc.comhttp://www.kfte.huhttp://www.juan.huhttp://vov.vmmi.orghttp://www.re-migrants.euhttp://cooling-cubes.orghttp://www.wttc.org/site_media/uploads/downloads/hungary2013_1.pdfhttp://www.mfb.hu/tevekenyseg/nagyval lalatok/mfb-vallalkozasfinanszirozasi-program
160
http://dtxtq4w60xqpw.cloudfront.net/sites/all/files/pdf/unwto_highlights13_en_hr.pdf14. Ábrák és táblázatok
14.1 Ábrák
1. ábra: A vizsgált létesítmények elhelyezkedése Forrás: saját szerkesztés
2. ábra: Utazási motivációk 2012-ben Forrás: UNWTO 2013 adatai alapján szerkesztette Martyin Z. (2014)
3. ábra: Hőáramsűrűség a Pannon-medencében és környeze-tében Forrás: http://geophysics.elte.hu/atlas/geodin_atlas.htm
4. ábra: A fürdővel rendelkező települések átlagos ingatlan árai Forrás: NAV- OTP Jelzálogban információk alapján a szerző számítása
5. ábra: Páneurópai folyosók Forrás: Fleischer T. 2007
6. ábra: A vizsgált fürdőkben foglalkoztatottak becsült átlagos létszáma (2011-2012) Forrás: adatbekérők és ceginfo.hu alapján szerkesztve
7. ábra: A vizsgált fürdőkben a szolgáltatások száma (2011-2012) Forrás: adatbekérők alapján szerkesztve AQUAPROFIT Műszaki-, Tanácsadási- és Befektetési Zrt.
8. ábra: A vizsgált fürdőkben a komplexitás mértéke (2011-2012) Forrás: adatbekérők alapján szerkesztve AQUAPROFIT Műszaki-, Tanácsadási- és Befektetési Zrt.
9. ábra: A Cooling Cubes projekt kérdezőbiztosai, az ELTE, a Szegedi Tudományegyetem és a Novi Sad-i
161
Tudományegyetem hallgatói Forrás: fotó Schwertner J. (2013)
10. ábra: Az adai fürdő úszómedencéje Forrás: fotó Martyin Z. (2013)
11. ábra: A Petroland fürdő (Backi Petrovac) néhány óriás-csúszdája Forrás: fotó Schwertner J. (2013)
12. ábra: A vizsgált fürdők látogatottsága (2011-2012) Forrás:adatbekérők alapján szerkesztve AQUAPROFIT Műszaki-, Tanácsadási- és Befektetési Zrt.
13. ábra: A fürdők vonzáskörzete (Ada és Bački Petrovac) Forrás: a kérdőíves felmérések alapján szerkesztette Schwertner J.
14. ábra: Kivel érkeztek a megkérdezettek a fürdőkbe? – a válaszok megoszlása Forrás: a kérdőíves felmérések alapján szerkesztette Schwertner J. – Martyin Z.
15. ábra: Ön hisz a gyógyvizek hatásában? Forrás: a kérdőíves felmérések alapján szerkesztette Schwertner J.
16. ábra: Kehidakustány vendégforgalmának alakulása (2002-2012) az eltöltött vendégéjszakák száma alapján Forrás: KSH, TeIR alapján szerkesztette Martyin Z. (2014)
17. ábra A Szlovén Idegenforgalmi Hivatal honlapjának egész-ségturisztikai felülete Forrás:www.slovenia.info
162
14.2 Táblázatok
1. táblázat: A fürdő létesítmények E-75-ös (M5 és A2) autó-pályától való távolságai Forrás: AQUAPROFIT Műszaki-, Tanácsadási- és Befektetési Zrt. szerk. Google térkép adatai alapján
2. táblázat: Fontosabb fürdőszolgáltatások Forrás: saját adatgyűjtés
3. táblázat: A vizsgálatba vont vajdasági fürdők főbb jellemzői Forrás: a kvalitatív terepkutatás alapján Martyin Z.
4. táblázat: A fürdők egyes szolgáltatásainak 1-től 5-ig történő értékelésében a legjobb és legrosszabb eredmé-nyeket kapott szolgáltatások, valamint az értékelé-sek átlaga Forrás: a kérdőíves felmérések alapján szerkesztette Schwertner J. – Martyin Z.
5. táblázat: A vizsgált fürdők napi belépőjegy-árai, sorrendben Forrás: saját adatgyűjtés AQUAPROFIT Műszaki-, Tanácsadási- és Befektetési Zrt.
6. táblázat: A Széchenyi Terv fejlesztései Forrás: saját adatgyűjtés
7. táblázat. Legfontosabb javasolt, illetve lehetséges fejlesztési projekttípusok a vizsgált, már meglévő létesítmé-nyek esetében Forrás: Szerzők
8. táblázat: A vizsgált fürdők lehetséges céljai Forrás: Szerzők
9. táblázat: Projekt ajánlások partnerek szerint Forrás: Schwertner J.
163
15. Mellékletek
1. melléklet: Az adatgyűjtésbe bevont létesítmények, fürdőhelyek
Település megnevezése
Tanulmányban használt létesítmény elnevezése
Fürdő hivatalos megnevezése
Ásotthalom Ásotthalom Termálfürdő Ásotthalom
Csongrád Csongrád Gyógy- és Strandfürdő Csongrád
Kecel Kecel Keceli Gyógyfürdő
Kecskemét Kecskemét Kecskeméti Élményfürdő és Csúszdapark (Széktói Strand)
Kiskőrös Kiskőrös Kiskőrös Termálfürdő és Tanuszoda, Kemping
Kiskunfélegyháza Kiskunfélegyháza Városi Strand és Uszoda, Kiskunfélegyháza
Kiskunhalas Kiskunhalas Halasthermál Fürdő
Kiskunmajsa Kiskunmajsa Jonathermál Gyógy- és Élményfürdő - Kiskunmajsa
Kistelek Kistelek Kisteleki Termálfürdő
Kunfehértó Kunfehértó Kunfehértói Tófürdő
Kunszentmiklós Kunszentmiklós Kunszentmiklósi Strandfürdő
Lakitelek Lakitelek Tőserdei Termálfürdő
Makó Makó Termál- és Gyógyfürdő Makó, Hagymatikum
Mórahalom Mórahalom Szt. Erzsébet Mórahalmi Gyógyfürdő
Szeged Szeged Anna Fürdő Szegedi Anna Fürdő
Szeged Szeged Napfényfürdő Napfényfürdő Aquapolis Szeged
Tiszakécske Tiszakécske Tisza-part Tiszakécske - Tisza-parti Termálfürdő
164
Település megnevezése
Tanulmányban használt létesítmény elnevezése
Fürdő hivatalos megnevezése
Tiszakécske Tiszakécske Kerekdomb Kerekdomb Termál Parküdülő
Ada - Ada Ada Adica Ada
Apatin - Apatin Apatin Banja Junakovic Apatin
Bački Petrovac - Petrőc Petrőc Aquapark Petroland
Bajša - Bajsa Bajsa Bazen u Bajši
Opština Bečej - Óbecse Óbecse Banje u Bеčејu
Bezdan - Bezdán Bezdán Bezdan banja
Kisač - Kiszács Kiszács nincs adat
Kanjiža - Magyarkanizsa Magyarkanizsa Banja Kanjiža
Novi Sad - Újvidék Újvidék Jodna Banja
Palić - Palics Palics Banja Palić
Sombor - Zombor Zombor Gradsko kupalište „Štrand” Sombor
Sztari Szlankamen - Zalánkemén
Zalánkeméni-Horizont (Spa) Horizont Swimming & Spa
Sztari Szlankamen - Zalánkemén
Zalánkeméni Dr. Borivoje (gyógykórház)
Dr. Borivoje Gnjatić
Temerin - Temerin Temerin Temerinski Bazen
Titel - Titel Titel nincs
Vrdnik - Rednek Rednek Banja Vrdnik
165
2. melléklet: A terepi munka során vizsgált vajdasági fürdőkForrás: szerkesztette Martyin Z.
3. melléklet:
Forrás: Magyar Közút Nonprofit Zrt.:Az országos közutak 2012. évre vonatkozó keresztmetszeti forgalma. alapján becsülte és
szerkesztette Schwertner János
166
4. melléklet:A magyarországi és szerbiai vizsgált fürdő-létesítmények l
átogatottságaForrás: saját gyűjtés, adatbekérők és becsült adatok alapján
Létesítmény helyszíne Utóbbi három év átlaga NagyságrendÁsotthalom 4 000 0-25 000Csongrád 65 000 50 000-100 000Kecskemét 250 000 200 000-300 000Kiskunhalas 150 000 100 000-200 000Kiskőrös 105 000 50 000-100 000Kistelek 15 000 0-25 000Kunszentmiklós 15 000 0-25 000Makó 275 000 200 000-300 000Mórahalom 415 000 400 000 - xSzeged Anna Fürdő 100 000 50 000-100 000Szeged Napfényfürdő 345 000 300 000-400 000Tiszakécske Kerekdomb 25 000 25 000-50 000Tiszakécske Tisza-part 145 000 100 000-200 000Kiskunfélegyháza 75 000 50 000-75 000Kiskunmajsa 350 000 300 000-350 000Lakitelek 56 000 50 000-100 000Magyarország összesen 2 371 000 2 300 000-2 400 000Ada 50 000 25 000-50 000Magyarkanizsa 50 000 50 000-100 000Bajsa 10 000 0-25000Palics 75 000 50000-100000Apatin 150 000 100000-200000Óbecse 50 000 25000-50000Temerin 50 000 25000-50000Újvidék 55 000 50000-100000Zalánkemén (gyógykórház +Spa) 120 000 100000-200000Petrőc 36 000 25000-50000Bezdán 45 000 25000-50000Zombor 70 000 50000-75000Szerbia összesen 761000 750 000-800 000Mindösszesen 3 132 000
167
5. melléklet:A vizsgált fürdőkben foglalkoztatottak becsült átlagos létszáma
(2011-2012)Forrás: adatbekérők és ceginfo.hu
6. melléklet:Laza térszerkezetű létesítmények településen belüli elhelyezkedése
Település központjában Település szélénKunszentmiklósSzeged Napfényfürdő MakóÓbecseTemerin
AdaApatinBajsaZalánkeméni Horizont (Spa)KecelKecskemétKiskőrösKiskunhalasKiskunmajsaLakitelekMagyarkanizsaPetrőcRednekÁsotthalomTiszakécske - KerekdombTiszakécske - Tisza-partiZombor
168
7. melléklet:A vizsgált fürdők napi belépőjegy-árai, sorrendben
Forrás: saját adatgyűjtés
Fürdő din Ft
Szeged, Napfényfürdő 1610 4300
Kecskemét 1348 3600
Petrőc 1000 2670
Makó 824 2200
Kiskunmajsa 712 1900
Mórahalom 712 1900
Szeged, Anna fürdő 618 1650
Tiszakécske-Tisza-part 524 1400
Tiszakécske-Kerekdomb 375 1000
Kiskőrös 375 1000
Lakitelek 375 1000
Kiskunfélegyháza 337 900
Kiskunhalas 337 900
Kistelek 337 900
Csongrád 307 820
Apatin 300 801
Magyarkanizsa 300 801
Kunszentmiklós 296 790
Ada 230 614
Temerin 180 481
Bajsa 70 187
Megjegyzés: több napi felnőtt belépőjegy-ár esetében a magasabbat vettük figyelembe
8. melléklet:A Nyugat-Balkán térszerkezeti kapcsolatai
169
Forrás: Faragó L. – Hajdú Z. – Rácz Sz.(2012): Államosodás-Városhálózat-Térszerkezet. Magyar Tudomány 2012.4.sz. Hajdú Zoltán szerkesztése
170
9. melléklet:Néhány létesítmény villamosenergia éves fogyasztási görbéje,
2012Forrás: adatbekérők
171
10. sz. melléklet:Néhány létesítmény földgázfelhasználásának éves görbéje,
2012Forrás: adatbekérők
172
11. melléklet:Meglévő online marketing eszközök az egyes létesítményekben
Forrás: adatbekérők
Létesítmény Saját honlappal rendelkezik Aktív Facebook megjelenésÁsotthalom 1 0Csongrád 1 1Kecel 0 0Kecskemét 1 1Kiskőrös 1 1Kiskunfélegyháza 0 0Kiskunhalas 1 1Kiskunmajsa 1 1Kistelek 0 0Kunfehértó 0 0Kunszentmiklós 0 0Lakitelek 1 1Makó 1 1Mórahalom 1 1Szeged Annafürdő 1 1Szeged Napfényfürdő 1 0Tiszakécske Tisza-part 1 0Tiszakécske Kerekdomb 1 1Ada 1 1Apatin 1 1Petrőc 1 1Bajsa 0 1Óbecse 0 0Bezdán 0 0Kiszács 0 0Magyarkanizsa 1 1Újvidék 0 0Palics 1 0Zombor 0 1Zalánkemén-Horizont 1 0Zalánkemén-Dr. Borivoje 1 0Temerin 1 1Titel 0 0Rednek 0 0
Ez a dokumentum az Európai Unió pénzügyi támogatásával valósult meg. A dokumentum tartalmáért teljes mértékben a Szegedi Tudományegyetem vállalja a felelősséget, és az semmilyen körülmények között nem tekinthető az Európai
Unió és / vagy az Irányító Hatóság állásfoglalását tükröző tartalomnak.