A TALAJJ
Talaj fogalma, fontosabb tulajdonságaiTalaj fogalma, fontosabb tulajdonságaiTalajökológia, 1. előadás
A l j f lA talaj fogalma
A talaj a szilárd földkéreg legfelső (pedoszféra, 5 j g g (pm vastagság), laza, termékeny takarója. Háromfázisú, heterogén, polidiszperz rendszer.g p pLegfontosabb tulajdonsága a termékenységKialakulása a Föld kőzetburkának (litoszféra 5Kialakulása a Föld kőzetburkának (litoszféra, 5‐30 km vastagság) felszínén, külső erők hatására lejátszódó mállási folyamatoknak köszönhetőlejátszódó mállási folyamatoknak köszönhetőFizikai, kémiai és biológiai mállási folyamatok
T l jké ődéTalajképződés
Fizikai mállás: szemcseméret csökkenés (aprózódás) Hőmérséklet‐változásokő é é e á o á o Só‐repesztés Növényi gyökerek talajlakó állatok hatására Növényi gyökerek, talajlakó állatok hatására.A megnövekedett fajlagos felület miatt a kémiai folyamatok nagyobb térhez jutnak
T l jké ődéTalajképződés
Kémiai mállás: ásványok feloldódása vagy kémiai szerkezeténekvagy kémiai szerkezetének megváltozása vizes közegben. Hidratáció ásványok fellazulásay ionok kioldódása, kicserélődése kémiai szerkezet szétesése kémiai szerkezet szétesése talajkolloidok képződése, kristályosodás,
á dl á á k)másodlagos agyagásványok)
T l jké ődéTalajképződés
Biológiai mállás: humuszképződés és i li á iómineralizációHumusz: a talajban és a talajfelszín j jközelében felhalmozódó, állati és növényi eredetű szerves maradványokból képződő y phumuszanyagok összessége. Humifikáció: huminsavak, fulvosavak, huminok)Humifikáció: huminsavak, fulvosavak, huminok) Agyagásványokkal kapcsolat: agyag‐humusz komplexek.p
T l j i álTalajvizsgálat
Alapvetően 14 paraméter: pH, Arany‐féle kötöttségi szám, vízoldható sók mennyisége (%), humusztartalom (%), szénsavas mésztartalom (%), Al oldható P2O5 és K2O tartalom (mg/kg), Na tartalom (mg/kg), nKCl oldható Mg, NO2‐NO3‐N, SO4‐S tartalom (mg/kg), EDTA oldható Cu, Mn, Zn tartalom (mg/kg)
i ik i l jfél éFizikai talajféleség
Szemcseméret eloszlás (Atterberg)
Talajszemcsék mérete
kőzettörmelék >200 mmdurva kavics 20-200 mmapró kavics 2-20 mmdurva homok 0,2-2 mmfi h k 0 02 0 2finom homok 0,02-0,2 mmiszap 0,002-0,02 mmagyag <0 002 mmagyag <0,002 mm
Fi ik i l jfél éFizikai talajféleségLeiszapolható rész % ‐ (Li%)Higroszkópossági értékHigroszkópossági érték Mitscherlich(10%‐os H2SO4fölött, 95,6% relatív páratartalom) jele: Hyrelatív páratartalom) jele: Hy
Kuron(50%‐os H2SO4fölött 35,2% relatív páratartalom) jele: hypáratartalom) jele: hy
Sík Károly (CaCl2*6H2O fölött, 35% relatív páratartalom) jele: hy1páratartalom) jele: hy1
Arany‐félekötöttségi szám (KA)ÖÖt órás kapilláris vízemelő‐képesség
Fi ik i l jfél éFizikai talajféleség
Arany‐féle kötöttség
100g légszáraz talajhoz hány ml víz kell azhány ml víz kell az adott állapot eléréséhez
Homok: 30 alattVályog: 37 42
Mire jó?Integrált mérőszámVályog: 37‐42
Agyag: 50<Integrált mérőszám a víz és levegő‐
dálk dágazdálkodásra
lHumusztartalom
Talaj szervesanyag‐tartalmának é ő ámérőszáma
0.5‐6% közötti a hazánkban. Megítélése összefügg a fizikai talajféleséggel.
Szerepe a talajban:S e epe a a ajba Tápanyagforrás Tápanyagkötés Tápanyagkötés Vízmegőrzés Hőgazdálkodás Szerkezet Hőgazdálkodás, Szerkezet Puffer
é lMésztartalom
Sósavval CO2 keletkezése közben reagál. A pezsgés (CO keletkezés intenzitása) alapjánpezsgés (CO2 keletkezés intenzitása) alapján következtetünk a minta mésztartalmára.A pezsgés mértéke A mésztartalom (% ban)A pezsgés mértéke A mésztartalom (%‐ban)
nincs pezsgés ‐ nincs (mészmentes/hiányos)é i d é h llh tó 0 1 1% pezsgés nincs, de sercegés hallható 0,1‐ 1%
gyenge pezsgés ‐ 1‐2% (gyengén meszes)kö é 2 5% közepes pezsgés ‐ 2‐5%
erőteljes rövid pezsgés ‐ 5‐10% (erősen meszes)ő lj ó é 10% f l i erőteljes, tartós pezsgés ‐ 10% feletti
Talaj pH
A talaj kémhatása pH‐értékMé é U i I dikát H é őkMérés: Univ. Indikátor, pH mérők
erősen savanyú 4,5‐nél kisebbsavanyú 4,5‐5,4gyengén savanyú 5,5‐6,7semleges 6,8‐7,2gyengén lúgos 7,3‐7,9lúgos 8,0‐9,0erősen lúgos 9‐nél nagyobb
H é Mé lpH és Mésztartalom szerepe
A mész szerepe a talajban: Talajszerkezet kialakítása: kedvezőbb hő és levegő gazdálkodásg g
Talaj puffer‐rendszer Kémhatás: tápelemek felvehetősége Kémhatás: tápelemek felvehetőségepH szerepe a talajban: Oldhatósági viszonyok Tápanyagfelvételi folyamatokápa yag e é e i o ya a o
Tápa ya ta talo e hatá o áTápanyagtartalom meghatározás
A talajvizsgálat módszereit a magyar b á d iszabvány rendezi:
MSZ‐08‐0206‐2:1978MSZ‐08‐0205:1978MSZ‐08‐0210‐2:1977MSZ‐08‐0210‐2:1977MSZ‐20135:1999S b á k l á l kSzabványok alapján zajlik.
T l j í k l j ál áTalajtípusok, talajosztályozás
Talajtípusok: egy talajtípusba azokat a talajokat lj k l k h ló kö ti f ltét l ksoroljuk, amelyek hasonló környezeti feltételek
mellett alakultak ki és a talajfejlődés folyamatában hasonló állapotot értek el.hasonló állapotot értek el.
Talaj‐főtípusok (9 főtípus)R t l j k l jf jlődé k i áll Romtalajok: talajfejlődés korai állapota, vagy folytonos leromlás (2 főtípus)Zonális főtípusok adott klímán klima onális Zonális főtípusok: adott klímán, klimazonális növényzeti típus alatt (3 főtípus)
Azonális főtípusok: Klímától független tényező Azonális főtípusok: Klímától független tényező alakítja őket (4 főtípus)
Vá l j kVáztalajok
Váztalajok: Talajfejlődés kezdeti állapota, vagy leromlás Sekély termőréteg (max. 25-30cm)y g ( ) A-C –szintes talajok
Futóhomok Futóhomok Humuszos homok Köves és kavicsos váztalajok Köves és kavicsos váztalajok
Ö é é l j őh d lék l j kÖntés‐ és lejtőhordalék talajok
Öntés‐ és lejtőhordalék talajok: Egymásra rétegzett hordalékok NINCSENEK szintek Termőképesség a rétegek minőségétől függ
Lejtőhordalék talaj Lejtőhordalék talajNyers öntéstalajHumuszos öntéstalajHumuszos öntéstalaj
Kő h á ú l j kKőzethatású talajok
Sötétszínű erdőtalajok/Kőzethatású t l j ktalajok Sekély‐közepes, ritkán mély talajok Alapkőzet a meghatározó A‐C szintes talajok Csop. Alapkőzet típusa és a termőréteg mélysége alapján:
Erubáz ‐> Ranker Fekete rendzina, barna rendzina, h k b á lhumuszkarbonáttalaj
B dő l j kBarna erdőtalajok
Barna erdőtalajok: erdőklímában, erdőállományok alatt kialakuló talajokerdőállományok alatt kialakuló talajok. Háromszintes A‐B‐C típusú talajokÁ Átmosásos típusok
Fontosabb folyamatok:y Humuszosodás Kilugozódás Agyagosodás és agyagvándorlás Agyagszétesés Kovárványosodás Kovárványosodás Glejesedés
C j l j kCsernozjom talajok
Száraz klíma, korlátozottan engedi a fás á ió ki l k lá á kvegetáció kialakulását, gyepek
Lösz és egyéb meszes finomüledékgy Erősen humuszos egyensúlyi vízháztartású AC szintes talajok AC szintes talajok Magas humusztartalom, 3-4%-os
C j Csernozjom Réti csernozjom Csernozjom jell. homoktalaj
Szikes talajok
Erősen kötött talajok ABC szintezettségűek Párologtató típusú talajokg p j Különféle mennyiségben Na2CO3 vagy NaCl
tartalmaznak.tartalmaznak. Szoloncsák talaj Szolonyec talaj Szolonyec talaj Sztyeppesedő réti szolonyec
Réti talajok
Mély, humuszos talajok AC szintezettség Többletvíz áll. jelen van.j
Réti talaj Szikesedő réti talajj Lápos réti talaj
Réti talaj
Láptalajok
Ritka talajok Klasszikus szintezettség nem
figyelhető meggy g Magas humusztartalom 5%< Tőzeg illetve kotu a Tőzeg illetve kotu a
feltalajbanRitk kö ö é k ő ői Ritka közösségek őrzői