MÓDSZERTANI SEGÉDLET
a 54 725 01 0000 00 00 Grafológus szakképesítés
oktatói számára
2007
Készült a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Intézet megbízásából,Modláné Görgényi Ildikó irányításával.
TémafelelősNádráné Tóth Borbála
KészítetteMohácsi Ágnes
LektoráltaCsides KatalinLovász TiborMárta Edit
SzerkesztetteVárhelyi Iván
2
Előszó
A kompetencia elvű, moduláris szerkezetű képzés bevezetése, az Országos Képzési Jegyzék
(OKJ) megújítása, a képzési tartalmak felülvizsgálata a hazai szakképzésben résztvevők
részére új kihívásokat, feladatokat, de egyben lehetőségeket nyújt. A három éve indult
folyamat eredményeként – többek között – kiadásra került az új OKJ, megjelentek a
központi képzési dokumentumok és az új vizsgarendszer szabályozója.
A bevezetést elősegítendő a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Intézet (NSZFI) számos
tájékoztatót, konzultációt tartott és tart jelenleg is. Kiadványokkal segíti a képző
intézményeket. Jelen módszertani segédlet is ennek a folyamatnak az eredménye. Az NSZFI
tervezi a több változatú kidolgozást és közzétételt is.
A Módszertani segédlet felépítése:
mintatanmenet és módszertani útmutató a 54 725 01 0000 00 00 Grafológus
szakképesítés 1842-06 Grafikumok kezelése modulhoz;
mintatanmenet és módszertani útmutató a 54 725 01 0000 00 00 Grafológus
szakképesítés 1843-06 Grafikumok analízise modulhoz;
mintatanmenet és módszertani útmutató a 54 725 01 0000 00 00 Grafológus
szakképesítés 1844-06 Grafikumszintézis előkészítése modulhoz;
mintatanmenet és módszertani útmutató a 54 725 01 0000 00 00 Grafológus
szakképesítés 1845-06 Grafikumok szintézise modulhoz;
módszertani útmutató a szakmai vizsga lebonyolításához;
a régi és az új OKJ szerinti képzés szakmai és vizsgakövetelményeinek
összehasonlítása.
A tananyagegységek és a tananyagelemek nincsenek ellátva azonosító számokkal, mint az
iskolai rendszerű oktatáshoz közzétett Központi programokban.
Mező János
3
Módszertani útmutató az
54 725 01 0000 00 00 Grafológus szakképesítés
1842-06 Grafikumok kezelése,
1843-06 Grafikumok analízise,
1844-06 Grafikumszintézis előkészítése,
1845-06 Grafikumok szintézise modulokhoz
4
I. fő fejezet
1842-06 Grafikumok
kezelése
A tananyagegység A tananyagelem
azonosítója, megnevezése
elhelyezése a tanítás folyamatában (mit kell megelőznie, mivel folyhat
párhuzamosan, mit kell követnie)
a feldolgozásra ajánlott óraszám
azonosítója, megnevezése
elhelyezése a tanítás
folyamatában (mit kell
megelőznie, mivel folyhat
párhuzamosan, mit kell követnie)
a feldolgozásra ajánlott óraszám
e egy gy e egy gy
A grafológia alapjai
A grafológiai képzés első tanegysége
4 4
A grafológia rendszerének alapjai, a grafikumok vizsgálati
módszerei
1 1
Szimbólumelméletek, szimbólumrendszerek 1 1
A grafikumfelvétel technikai körülményei 0,5 0,5
A grafikumképzést befolyásoló tényezők
hatása és megállapítása0,5 0,5
Az adatfelvétel és adatkezelés szakmai,
jogi és etikai szabályai1 1
5
I. fő fejezet
1842-06 Grafikumok
kezelése (folytatás)
A tananyagegység A tananyagelem
azonosítója, megnevezése
elhelyezése a tanítás
folyamatában (mit kell megelőznie, mivel folyhat párhuzamosan,
mit kell követnie)
a feldolgozásra ajánlott óraszám
azonosítója, megnevezése
elhelyezése a tanítás
folyamatában (mit kell megelőznie, mivel folyhat párhuzamosan,
mit kell követnie)
a feldolgozásra ajánlott óraszám
e egy gy e egy gy
Írásnormák, írássztenderdek
I. félév
2 2 Magyarországi írásnormák
A grafikumok statikus
változóinak ismertetésével párhuzamosan
1 1
Környező országok (pl.:
Románia, Szlovákia, Szerbia)
írásnormái
1 1
6
I. fő fejezet
1842-06 Grafikumok
kezelése (folytatás
A tananyagegység A tananyagelem
azonosítója, megnevezése
elhelyezése a tanítás
folyamatában (mit kell megelőznie, mivel folyhat párhuzamosan,
mit kell követnie)
a feldolgozásra ajánlott óraszám
azonosítója, megnevezése
elhelyezése a tanítás
folyamatában (mit kell megelőznie, mivel folyhat párhuzamosan,
mit kell követnie)
a feldolgozásra ajánlott óraszám
e egy gy e egy gy
Mozgás mint kommunikáció I. félév
4 4Mozgás mint
kommunikáció 3 3
Grafikum egyedi sajátosságai 0,5 0,5
Alkalmazott tipográfia 0,5 0,5
7
I. fő fejezet
1842-06 Grafikumok
kezelése (folytatás
A tananyagegység A tananyagelem
azonosítója, megnevezése
elhelyezése a tanítás
folyamatában (mit kell megelőznie, mivel folyhat párhuzamosan,
mit kell követnie)
a feldolgozásra ajánlott óraszám
azonosítója, megnevezése
elhelyezése a tanítás
folyamatában (mit kell megelőznie, mivel folyhat párhuzamosan,
mit kell követnie)
a feldolgozásra ajánlott óraszám
e egy gy e egy gy
Grafológiai eredmény
kommunikálása
Átfogó személyiségkép-
készítés elmélet és gyakorlat, valamint
tanácsadási elméletetek és
gyakorlatok után
2 2 4A grafológiai
eredmény kommunikálása
1 1 2
Szakvélemény-közlési-,
értelmezési technikák
1 1 2
Összóraszám: 8 4 2 14
* Egyes kompetenciák olyan tananyagegységek részét képezik, amik más modulokban kerültek meghatározásra.
8
A tananyagelem azonosítója, megnevezése:
A grafológia rendszerének alapjai
Grafikumok vizsgálati módszerei
Szimbólumelméletek, szimbólumrendszerek
A grafikumfelvétel technikai körülményei
A grafikumképzést befolyásoló tényezők hatása és megállapítása
Az adatfelvétel és adatkezelés szakmai, jogi és etikai szabályai
Ajánlott óraszám (benne a részértékelésre fordítandó óra): 4 óra
A tananyagelem feldolgozása során elérendő célok:
A tanuló tudja: hogyan kell szabályosan eljárni a grafikumok és adatok felvételénél és az
ebből nyert információk nyilvántartásánál.
A tanuló ismerje: a grafológia rendszerének alapjait, a grafikumok vizsgálati módszereit, a
grafológiában használatos szimbólumrendszereket és a grafikumképzést befolyásoló
tényezőket.
A tananyagelem feldolgozásához alkalmas ismerethordozók:
A tankönyvi fejezet oldalszáma (rövid tartalma):
Órai jegyzet
Dr. Agárdi Tamás - Dr. Szidnai László (szerk.): A grafológia kézikönyve. Grafológiai
Intézet, Budapest, (1998.) 674.
Dr. Kármán Gabriella: Jogi feltételek. In Dr. Agárdi Tamás - Dr. Szidnai László (szerk): A
grafológia kézikönyve. Grafológiai Intézet, Budapest (1998.)
Egyéb ajánlott információhordozók (könyv, folyóiratok, web-oldal):
www.grafologia.lap.hu
A tananyagelem feldolgozása során javasolt tanári tevékenységek leírása:
Az oktató ismertesse a grafológiai rendszerek alapjait, a grafikumok vizsgálati módszereit,
a grafológiában használatos szimbólumrendszereket és a grafikumfelvétel technikai
körülményeire vonatkozó információkat. Majd tájékoztassa a hallgatókat a grafikum-
képzést befolyásoló tényezőkről, azok hatásairól és megállapításának módjáról, valamint az
adatfelvétel és adatkezelés szakmai, jogi és etikai szabályairól.
A tananyagelem feldolgozása során javasolt tanulói tevékenységek leírása:
9
Frontális keretben (előadás): a grafológia rendszerének, a grafikumok vizsgálati
módszereinek, a grafológiában használatos szimbólumrendszereknek a bemutatása, a
grafikumképzést befolyásoló tényezők illusztrációkon keresztüli ismertetése, a grafikum
felvételének és az adatok kezelési szabályainak ismertetése.
Egyéni tanulás: az órán elhangzottak otthoni megtanulása.
A tananyagelemhez tartozó értékelési feladatlapok, feladatok (megoldó kulccsal, a
teljesítmény és osztályzat összefüggései): -
10
A tananyagelem azonosítója, megnevezése: Írásnormák, írássztenderdek
Ajánlott óraszám (benne a részértékelésre fordítandó óra): 2 óra
A tananyagelem feldolgozása során elérendő célok:
A tanuló tudja felismerni: az elmúlt 100 évben Magyarországon tanított alap-sztenderdek
esetén az írásnorma által előírt írásjegyeket és az írásban megjelenő egyéni jellemzőket,
valamint a környező országokban tanított alap-sztenderdek legfontosabb ismertetőjegyeit.
A tanuló ismerje: a magyarországi és a környező országokban tanított alap-sztenderdeket.
A tananyagelem feldolgozásához alkalmas ismerethordozók:
A tankönyvi fejezet oldalszáma (rövid tartalma):
Dr. Agárdi Tamás – Dr. Szidnai László (szerk.): A grafológia kézikönyve. Grafológiai
Intézet, Budapest, (1998.)140-151.
Órai jegyzetek
Egyéb ajánlott információhordozók (könyv, folyóiratok, web-oldal):
Fazekasné Visnyei Irma: Pedagógiai grafológia 2. RegioGrafo, Komló, (2005.)
A tananyagelem feldolgozása során javasolt tanári tevékenységek leírása:
Az írásnormák tankönyvszerű mintáin keresztül mutassuk be az adott írásnormák jellemzőit.
Különböző írásnormákkal tanult személyek írásán keresztül mutassuk be az iskolai norma
megjelenésének módját egyéni írásokban.
A fenti bemutatás közben térjünk ki mindenekelőtt az írásokban jellemző zónaarányra, a
dőlésre, a vonalvezetés íveltségére, az oválok alakjára, a díszítettségre és egyszerűsítésekre,
a szögesség előfordulására, a reliefességre, valamint az ékezetek és áthúzóvonalak
jellemzőire.
A tananyagelem feldolgozása során javasolt tanulói tevékenységek leírása:
Frontális keretben (előadás): a tanulók adjanak választ a feltett oktatói kérdésekre,
aktivitásukkal járuljanak hozzá az írássztenderek ismérveinek összegyűjtéséhez.
Csoportmunka: kiscsoportos munka keretében gyűjtsék össze a különböző írásnormákkal
tanult személyek írásában fellelhető, sztenderdnek megfelelő, illetve sztenderdtől eltérő
írásjegyeket.
A tananyagelemhez tartozó értékelési feladatlapok, feladatok (megoldó kulccsal, a
teljesítmény és osztályzat összefüggései): zárthelyi dolgozat.
11
A tananyagelem azonosítója, megnevezése:
Mozgás mint kommunikáció
A grafikumok egyedi sajátosságai
Alkalmazott tipográfia
Ajánlott óraszám (benne a részértékelésre fordítandó óra): 4 óra
A tananyagelem feldolgozása során elérendő célok:
A tanuló tudja jellemezni a grafikumot mint kommunikációt, és elhelyezni azt a
kommunikációs eszközök sorában.
A tanuló ismerje: a mozgás kommunikációs elméleteit, a grafikumok egyedi sajátosságait
és az alkalmazott tipográfia lehetőségeit.
A tananyagelem feldolgozásához alkalmas ismerethordozók:
A tankönyvi fejezet oldalszáma (rövid tartalma):
Dr. Agárdi Tamás: A mozgás mint kommunikáció. In Dr. Agárdi Tamás - Dr. Szidnai
László (szerk.): A grafológia kézikönyve. Grafológiai Intézet, Budapest, (1998.)
A tananyagelem feldolgozása során javasolt tanári tevékenységek leírása:
Az oktató ismertesse a kommunikációs eszközök alapvető formáit. Helyezze el az írást az
emberi mozgások rendszerében. Jellemezze az írást mint kommunikációs módot. Mutassa
be az írás egyedi sajátosságait. Példákon keresztül illusztrálja az alkalmazott tipográfia mai
formáit.
A tananyagelem feldolgozása során javasolt tanulói tevékenységek leírása:
Frontális keretben (előadás): az írás mint mozgásforma jellemzése, majd az írás
kommunikációs jelentőségének kiemelése.
Egyéni tanulás: az órán elhangzott és a szakirodalomban megadott ismeretek kompetencia
szintű elsajátítása.
12
A tananyagelem azonosítója, megnevezése:
A grafológiai eredmény kommunikálása
Szakvéleményközlési-, értelmezési technikák
Ajánlott óraszám (benne a részértékelésre fordítandó óra): 4 óra
A tananyagelem feldolgozása során elérendő célok:
A tanuló tudja: összeállítani és értelmezni a grafológiai szakvélemény tartalmát.
A tanuló ismerje: a grafológiai eredmény kommunikálásának szabályait.
A tananyagelem feldolgozásához alkalmas ismerethordozók:
A tankönyvi fejezet oldalszáma (rövid tartalma):
Órai anyag
A tananyagelem feldolgozása során javasolt tanári tevékenységek leírása:
Az oktató elevenítse fel, majd kiscsoportos formában gyakoroltassa a tanácsadás
módszereinek alkalmazását a grafológiai szakvélemény ügyfélnek történő kommunikálása
során.
A tananyagelem feldolgozása során javasolt tanulói tevékenységek leírása:
Frontális keretben (előadás): a releváns tanácsadási módszerek felelevenítése.
Csoportmunka: a szakvélemény közlési helyzet gyakoroltatása, mindkét szerep
kipróbálásával, végül a tapasztalatok átdolgozása.
13
II. fő fejezet
1843-06 Grafikumok
analízise
A tananyagegység A tananyagelem
azonosítója, megnevezése
elhelyezése a tanítás
folyamatában (mit kell megelőznie, mivel folyhat párhuzamosan,
mit kell követnie)
a feldolgozásra ajánlott óraszám
azonosítója, megnevezése
elhelyezése a tanítás
folyamatában (mit kell megelőznie, mivel folyhat párhuzamosan,
mit kell követnie)
a feldolgozásra ajánlott óraszám
e egy gy e egy gy
Grafológiatörté-net I. vagy II. félév
8 8Tradicionális grafológiai elméletek
4 4
Grafológiai rendszerelméletek 4 4
Szakvélemény- készítés elmélet
Átfogó személyiségkép
készítés után
2 2 4 Szakvélemény- készítés elmélet 1 1,5 2,5
Igazságügyi szakértői munka
alapja0,5 0,5
14
II. fő fejezet
1843-06 Grafikumok
analízise(folytatás)
A tananyagegység A tananyagelem
azonosítója, megnevezése
elhelyezése a tanítás
folyamatában (mit kell megelőznie, mivel folyhat párhuzamosan,
mit kell követnie)
a feldolgozásra ajánlott óraszám
azonosítója, megnevezése
elhelyezése a tanítás
folyamatában (mit kell
megelőznie, mivel folyhat
párhuzamosan, mit kell követnie)
a feldolgozásra ajánlott óraszám
e egy gy e egy gy
Szakvélemény- készítés elmélet
(folytatás)
Átfogó személyiségkép
készítés után
Grafikumok általános és
különös sajátosságainak
kiválasztása
0,5 0,5 1
Számítógépes grafológia Utolsó félév
2 0,5 1,5 4Grafológiai
számítógépes célprogramok
1 0,5 1 2,5
Grafometriai eljárások
alkalmazása0,5 0,5
Írómozgás vizsgálatának
technikai eljárásai 0,5 0,5
Technikai eszközös
vizsgálati módok kiválasztása
0,5 0,5
Összóraszám: 12 0,5 3,5 16* Egyes kompetenciák olyan tananyagegységek részét képezik, amelyek más modulokban kerültek meghatározásra.
15
A tananyagelem azonosítója, megnevezése:
Grafológiatörténet
Tradicionális grafológiai elméletek
Grafológiai rendszerszemléletek
Ajánlott óraszám (benne a részértékelésre fordítandó óra): 8 óra
A tananyagelem feldolgozása során elérendő célok:
A tanuló tudja: pl. Lüke-féle pszichogram, Pophal-féle vonalfeszültségi fokozatok
értékelését.
A tanuló ismerje: a grafológiatörténet fontos eseményeit, a tradicionális grafológiai
elméleteket és a grafológiai rendszerszemléleteket kronologikus rendben.
A tananyagelem feldolgozásához alkalmas ismerethordozók:
A tankönyvi fejezet oldalszáma (rövid tartalma):
Dr. Agárdi Tamás - Dr. Szidnai László (szerk.): A grafológia kézikönyve. Grafológiai
Intézet, Budapest, (1998.) 162-227.
Hamperger Anita - Nemes Antónia – T. Zuggó Tünde: A betűk históriája. Írástörténet és
grafológiatörténet. Grafológiai Intézet, Budapest, (évszám nélkül)
Egyéb ajánlott információhordozók (könyv, folyóiratok, web-oldal):
A Grafológia című lap számainak releváns tartalmai.
A tananyagelem feldolgozása során javasolt tanári tevékenységek leírása:
Az oktató mutassa be a grafológia előfutárait, a szórványos megfigyeléseket és az elméleti
rendszerek korát.
Majd a Jamin és Klages utáni, 20. századi modern grafológiát, a személyiségtipológiákat a
grafológiában és a magyar grafológia történetét.
A tananyagelem feldolgozása során javasolt tanulói tevékenységek leírása:
Frontális keretben (előadás): Alapvetően előadásos formában, sok-sok illusztrációval és
olykor gyakorlati elemeket is beépítve az óra menetébe, ismertesse a grafológia történetét.
Csoportmunka: az írásminta-gyűjtemény grafikumainak segítségével, a grafológiatörténet
nagyjainak írásain eltöprengve dolgozzák föl a grafológiatörténetet.
Egyéni tanulás: a megadott szakirodalom és az órai anyag otthoni elsajátítása.
A tananyagelemhez tartozó értékelési feladatlapok, feladatok (megoldó kulccsal, a
teljesítmény és osztályzat összefüggései): zárthelyi dolgozat.
16
A tananyagelem azonosítója, megnevezése:
Szakvélemény-készítés elmélet
Az igazságügyi szakértői munka alapja
Grafikumok általános és különös sajátosságainak kiválasztása
Ajánlott óraszám (benne a részértékelésre fordítandó óra): 4 óra
A tananyagelem feldolgozása során elérendő célok:
A tanuló tudja: a szakvélemény készítésének lépéseit, a grafikumok általános és különös
sajátosságainak kiválasztását.
A tanuló ismerje: a szakvélemény-készítés elméletét, az igazságügyi szakértői munka
kritériumait.
A tananyagelem feldolgozásához alkalmas ismerethordozók:
A tankönyvi fejezet oldalszáma (rövid tartalma):
Urbán Gabriella: Egyes személyiségvonások grafológiai jellemzői. In: Dr. Agárdi Tamás -
Dr. Szidnai László (szerk.): A grafológia kézikönyve. Grafológiai Intézet, Budapest, (1998.)
Siposné Gyebnár Éva: A személyiség egyes rétegeinek tükröződése a kézírásban. In: Dr.
Agárdi Tamás - Dr. Szidnai László (szerk.): A grafológia kézikönyve. Grafológiai Intézet,
Budapest, (1998.)
Dr. Agárdi Tamás - Dr. Szidnai László (szerk.): A grafológia kézikönyve. Grafológiai
Intézet, Budapest, (1998.) 644-661.
Egyéb ajánlott információhordozók (könyv, folyóiratok, web-oldal):
Átfogó személyiségkép elmélete és gyakorlata. Grafológiai Intézet, Budapest
(előkészületben)
A tananyagelem feldolgozása során javasolt tanári tevékenységek leírása: Az oktató
helyes és helytelen szakvéleményeken keresztül ismertesse meg a tanulókkal a szakértői
véleménykészítés szabályait. A hatályos jogszabályok alapján tájékoztassa őket az
igazságügyi szakértői munka alapjairól, helyezze el a grafológiát és az írásazonosítást az
igazságügyi rendszerben. Példákkal illusztrálva rendszerezze a hallgatók grafikumokról való
tudását az általános és különös sajátosságok mentén.
A tananyagelem feldolgozása során javasolt tanulói tevékenységek leírása:
Frontális keretben (előadás): a szakvélemény-készítés, az igazságügyi szakértői munka és a
grafikumok általános és különös sajátosságainak ismertetése.
Csoportmunka: bemutatott szakvélemények közül a hallgatók válasszák ki a helyes és
helytelen formában és/vagy tartalommal írt szakvéleményeket. Jegyzőkönyv alapján
17
minősítsék a grafikum jellegzetességeit általános és különös sajátosságoknak.
Egyéni tanulás: az órán elhangzott és a szakirodalomban megadott ismeretek kompetencia
szintű elsajátítása.
A tananyagelemhez tartozó értékelési feladatlapok, feladatok (megoldó kulccsal, a
teljesítmény és osztályzat összefüggései): beadandó dolgozat átfogó személyiségkép-
készítés témakörében.
A tananyagelemhez tartozó egyéb megjegyzések, észrevételek: ajánlott lehetőséget
biztosítani a hallgatóknak a szakértői véleménykészítés gyakorlására kredit tárgy
formájában.
18
A tananyagelem azonosítója, megnevezése:
Grafológiai számítógépes célprogramok
Grafometriai eljárások alkalmazása
Írómozgás vizsgálatának technikai eljárásai
Technikai eszközös vizsgálati módok kiválasztása
Ajánlott óraszám (benne a részértékelésre fordítandó óra): 4 óra
A tananyagelem feldolgozása során elérendő célok:
A tanuló tudja: alapszinten alkalmazni a legmodernebb számítógépes grafometriai
eljárásokat.
A tanuló ismerje: a számítógépes grafológiai célprogramokat, az írómozgás vizsgálatának
technikai eljárásait, a technikai eszközös vizsgálati módok kiválasztását.
A tananyagelem feldolgozásához alkalmas ismerethordozók:
A tankönyvi fejezet oldalszáma (rövid tartalma): órai anyag
A mellékelt CD-n az adott részhez kapcsolható információ (kép, szöveg, hangzóanyag, film
stb.): Dr. Agárdi Tamás - Hamperger Anita – Nemes Antónia: Árulkodó írásjegyek.
Grafológiai Intézet, Budapest, (203.)
A tananyagelem feldolgozása során javasolt tanári tevékenységek leírása:
Az oktató illusztrálva ismertesse a komputeres grafometriás eljárások menetét, gyakorlatilag
igazolt off-line módszer (pl.: Recsys- program) lényegét, előnyét és hátrányát, gyakorlatilag
igazolt on-line módszer (pl.: DigiCapture- prgoram) lényegét, előnyét és hátrányát, végül az
on-line és az off-line módszerek felhasználási lehetőségeit.
A tananyagelem feldolgozása során javasolt tanulói tevékenységek leírása:
Frontális keretben (előadás): a komputeres grafometriás eljárások alapja és menete, konkrét
számítógépes programok működésének ismertetése.
Egyéni tanulás: egy-egy program helyszíni kipróbálása, az ismeretek és a demonstrációk
alapján.
A tananyagelemhez tartozó egyéb megjegyzések, észrevételek: ajánlott lehetőséget
biztosítani a hallgatóknak a komputeres grafometriás eljárások gyakorlására kredit tárgy
formájában.
19
III. fő fejezet
1844-06Grafikum-
szintézis előkészítése
A tananyagegység A tananyagelem
azonosítója, megnevezése
elhelyezése a tanítás folyamatában (mit kell megelőznie, mivel folyhat
párhuzamosan, mit kell követnie)
a feldolgozásra ajánlott óraszám
azonosítója, megnevezése
elhelyezése a tanítás
folyamatában (mit kell megelőznie, mivel folyhat párhuzamosan,
mit kell követnie)
a feldolgozásra ajánlott óraszám
e egy gy e egy gy
Íráselemek
I. félévA grafológia
rendszerének alapjai után. Párhuzamosan
folyhat az írástörténettel.
12 12 írástömb 2 2felső és alsó margó 0,5 0,5bal és jobb margó 2,5 2,5
sorok 4 4aláírás 2 2
megszólítás 1 1II. félév
Az írástömb, margók, aláírás, megszólítás és
méréstechnikai ismeretek után, párhuzamosan
folyhat a grafológiatörténettel.
Meg kell előznie a mérés és analízis
gyakorlatot.
3 3 szavak 1 1kötésmód 1 1
zónák 1 1
20
III. fő fejezet
1844-06Grafikum-
szintézis előkészítése (folytatás)
A tananyagegység A tananyagelem
azonosítója, megnevezése
elhelyezése a tanítás
folyamatában (mit kell megelőznie, mivel folyhat párhuzamosan,
mit kell követnie)
a feldolgozásra ajánlott óraszám
azonosítója, megnevezése
elhelyezése a tanítás
folyamatában (mit kell megelőznie, mivel folyhat párhuzamosan,
mit kell követnie)
a feldolgozásra ajánlott óraszám
e egy gy e egy gy
Íráselemek(folytatás)
II. félévA szavak és a zónák után, a
mérés és analízis gyakorlat előtt.
9 9betűk 1 1
kötöttség 0,5 0,5oválok 2 2hurkok 1,5 1,5
kezdővonal 1 1végvonal 1 1ékezetek 1 1
áthúzóvonalak /t- áthúzás 1 1
Méréstechnikai alapismeretek
I. félévAz íráselemek
első 12 órájával párhuzamosan.
6 6
Mérőeszközök bemutatása, használata, hatóköre.
1 2 3
A mérési eredmények
értékelésének lehetőségei.
1 2 3
21
III. fő fejezet
1844-06Grafikum-
szintézis előkészítése (folytatás)
A tananyagegység A tananyagelem
azonosítója, megnevezése
elhelyezése a tanítás
folyamatában (mit kell megelőznie, mivel folyhat párhuzamosan,
mit kell követnie)
a feldolgozásra ajánlott óraszám
azonosítója, megnevezése
elhelyezése a tanítás
folyamatában (mit kell megelőznie, mivel folyhat párhuzamosan,
mit kell követnie)
a feldolgozásra ajánlott óraszám
e egy gy e egy gy
Mérés és analízis gyakorlat
II. félévAz összes
íráselem után.
8 8 írástömb
Az íráselemek tantárgy után.
2 6 8margóksorokaláírás
megszólításszavak
kötésmódzónákbetűk
kötöttségoválokhurkok
kezdővonalvégvonalékezetek
áthúzóvonalak /t- áthúzás
22
III. fő fejezet
1844-06Grafikum-
szintézis előkészítése (folytatás)
A tananyagegység A tananyagelem
azonosítója, megnevezése
elhelyezése a tanítás
folyamatában (mit kell megelőznie, mivel folyhat párhuzamosan,
mit kell követnie)
a feldolgozásra ajánlott óraszám
azonosítója, megnevezése
elhelyezése a tanítás
folyamatában (mit kell megelőznie, mivel folyhat párhuzamosan,
mit kell követnie)
a feldolgozásra ajánlott óraszám
e egy gy e egy gy
Globális és dinamikus változók
Íráselemek elsajátítását
követően, párhuzamosan a méréstechnikák-kal, megelőzve az
elemzési gyakorlatokat.
6 18 24
Térkihasználás
A globális típusú változók elméleti
és gyakorlati elsajátítása
keretében, az összbenyomás témaköre után, megelőzve a
tagoltság, kohézió, sűrűség,
szabályosság, tendencia, a mozgás- és
formahangsúly, a ritmus, valamint a
dinamikus változók
(sebesség, nyomaték) témakörét.
1 1
23
III. fő fejezet
1844-06Grafikum-
szintézis előkészítése (folytatás)
A tananyagegység A tananyagelem
azonosítója, megnevezése
elhelyezése a tanítás
folyamatában (mit kell megelőznie, mivel folyhat párhuzamosan,
mit kell követnie)
a feldolgozásra ajánlott óraszám
azonosítója, megnevezése
elhelyezése a tanítás
folyamatában (mit kell megelőznie, mivel folyhat párhuzamosan,
mit kell követnie)
a feldolgozásra ajánlott óraszám
e egy gy e egy gy
Globális és dinamikus változók
(folytatás)
I. félév Tagoltság
Az összbenyomás és a térkihasználás
témaköre után, megelőzve a
kohézió, sűrűség, szabályosság, tendencia, a mozgás- és
formahangsúly, a ritmus, valamint a
dinamikus változók
(sebesség, nyomaték) témakörét.
1 1
24
III. fő fejezet
1844-06Grafikum-
szintézis előkészítése (folytatás)
A tananyagegység A tananyagelem
azonosítója, megnevezése
elhelyezése a tanítás
folyamatában (mit kell megelőznie, mivel folyhat párhuzamosan,
mit kell követnie)
a feldolgozásra ajánlott óraszám
azonosítója, megnevezése
elhelyezése a tanítás
folyamatában (mit kell megelőznie, mivel folyhat párhuzamosan,
mit kell követnie)
a feldolgozásra ajánlott óraszám
e egy gy e egy gy
Globális és dinamikus változók
(folytatás)
I. félév Kohézió
Az összbenyomás, a térkihasználás és
a tagoltság témaköre után, megelőzve a
sűrűség, szabályosság, tendencia, a mozgás- és
formahangsúly, a ritmus, valamint a
dinamikus változók
(sebesség, nyomaték) témakörét.
1 1
25
III. fő fejezet
1844-06Grafikum-
szintézis előkészítése (folytatás)
A tananyagegység A tananyagelem
azonosítója, megnevezése
elhelyezése a tanítás
folyamatában (mit kell megelőznie, mivel folyhat párhuzamosan,
mit kell követnie)
a feldolgozásra ajánlott óraszám
azonosítója, megnevezése
elhelyezése a tanítás
folyamatában (mit kell megelőznie, mivel folyhat párhuzamosan,
mit kell követnie)
a feldolgozásra ajánlott óraszám
e egy gy e egy gy
Globális és dinamikus változók
(folytatás)
I. félév Sűrűség
Az összbenyomás, a térkihasználás, a
tagoltság és a kohézió témaköre után, megelőzve a
szabályosság, tendencia, a mozgás- és
formahangsúly, a ritmus, valamint a
dinamikus változók
(sebesség, nyomaték) témakörét.
1 1
26
III. fő fejezet
1844-06Grafikum-
szintézis előkészítése (folytatás)
A tananyagegység A tananyagelem
azonosítója, megnevezése
elhelyezése a tanítás
folyamatában (mit kell megelőznie, mivel folyhat párhuzamosan,
mit kell követnie)
a feldolgozásra ajánlott óraszám
azonosítója, megnevezése
elhelyezése a tanítás
folyamatában (mit kell megelőznie, mivel folyhat párhuzamosan,
mit kell követnie)
a feldolgozásra ajánlott óraszám
e egy gy e egy gy
Globális és dinamikus változók
(folytatás)
III. félév Szabályosság
Az összbenyomás, a térkihasználás, a
tagoltság, a kohézió és a
sűrűség témaköre után, megelőzve a
tendencia, a mozgás- és
formahangsúly, a ritmus, valamint a
dinamikus változók
(sebesség, nyomaték) témakörét.
1 1 2
27
III. fő fejezet
1844-06Grafikum-
szintézis előkészítése (folytatás)
A tananyagegység A tananyagelem
azonosítója, megnevezése
elhelyezése a tanítás
folyamatában (mit kell megelőznie, mivel folyhat párhuzamosan,
mit kell követnie)
a feldolgozásra ajánlott óraszám
azonosítója, megnevezése
elhelyezése a tanítás
folyamatában (mit kell megelőznie, mivel folyhat párhuzamosan,
mit kell követnie)
a feldolgozásra ajánlott óraszám
e egy gy e egy gy
Globális és dinamikus változók
(folytatás)
III. félév Tendencia
Az összbenyomás, a térkihasználás, a
tagoltság, a kohézió, a sűrűség és a szabályosság
témaköre után, megelőzve a mozgás- és
formahangsúly, a ritmus, valamint a
dinamikus változók
(sebesség, nyomaték) témakörét.
1 2 3
28
III. fő fejezet
1844-06Grafikum-
szintézis előkészítése (folytatás)
A tananyagegység A tananyagelem
azonosítója, megnevezése
elhelyezése a tanítás
folyamatában (mit kell megelőznie, mivel folyhat párhuzamosan,
mit kell követnie)
a feldolgozásra ajánlott óraszám
azonosítója, megnevezése
elhelyezése a tanítás
folyamatában (mit kell megelőznie, mivel folyhat párhuzamosan,
mit kell követnie)
a feldolgozásra ajánlott óraszám
e egy gy e egy gy
Globális és dinamikus változók
(folytatás)
III. félév Mozgás- és formahangsúly
Az összbenyomás, a térkihasználás, a
tagoltság, a kohézió, a sűrűség, a szabályosság és
a tendencia témaköre után, megelőzve a
ritmus, valamint a dinamikus változók
(sebesség, nyomaték) témakörét.
1 2 3
29
III. fő fejezet
1844-06Grafikum-
szintézis előkészítése (folytatás)
A tananyagegység A tananyagelem
azonosítója, megnevezése
elhelyezése a tanítás
folyamatában (mit kell megelőznie, mivel folyhat párhuzamosan,
mit kell követnie)
a feldolgozásra ajánlott óraszám
azonosítója, megnevezése
elhelyezése a tanítás
folyamatában (mit kell megelőznie, mivel folyhat párhuzamosan,
mit kell követnie)
a feldolgozásra ajánlott óraszám
e egy gy e egy gy
Globális és dinamikus változók
(folytatás)
III. félév Ritmus
Az összbenyomás, a térkihasználás, a
tagoltság, a kohézió, a sűrűség, a szabályosság, a
tendencia és a mozgás- és
formahangsúly témaköre után, megelőzve a dinamikus változók
(sebesség, nyomaték) témakörét.
1 5 6
30
III. fő fejezet
1844-06Grafikum-
szintézis előkészítése (folytatás)
A tananyagegység A tananyagelem
azonosítója, megnevezése
elhelyezése a tanítás
folyamatában (mit kell megelőznie, mivel folyhat párhuzamosan,
mit kell követnie)
a feldolgozásra ajánlott óraszám
azonosítója, megnevezése
elhelyezése a tanítás
folyamatában (mit kell megelőznie, mivel folyhat párhuzamosan,
mit kell követnie)
a feldolgozásra ajánlott óraszám
e egy gy e egy gy
Globális és dinamikus változók
(folytatás)
III. félév
Sebesség
A dinamikus változók elméleti
és gyakorlati elsajátítása keretében, a
globális változók elsajátítását követően,
megelőzve a nyomaték témakörét.
1 2 3
Nyomaték
A globális változók, valamint
a sebesség elsajátítását követően.
1 2 3
Összóraszám: 6 48 10 64
* Egyes kompetenciák olyan tananyagegységek részét képezik, amelyek más modulokban kerültek meghatározásra.
31
A tananyagelem azonosítója, megnevezése: ÍráselemekAjánlott óraszám: 24A tananyagelem feldolgozása során elérendő célok:A tanuló tudja: elhelyezni az íráselemeket a grafológiai analízis rendszerébe. Értékelje az íráselemeket méret, alak és irány szempontjából. A mérési eredményeket jegyzőkönyv formájában rögzítse. Az írásjellemzőkhöz rendeljen tulajdonságokat, szem előtt tartva az „egy jel nem jel” elvét.A tanuló ismerje: a grafológiai jellemzők rendszerét, amely megalapozza a későbbi tanulmányokat.A tananyagelem feldolgozásához alkalmas ismerethordozók:A tankönyvi fejezet oldalszáma:Hamperger Anita: Az írásjegyek mérése és értelmezése. Grafológiai Intézet, Budapest, (2004.)Dr. Agárdi Tamás, Budavári Zsuzsanna, Katona Ágnes, Kerekes Andrea, Kiss András, Légrádi Bea, Dr. Szathmári Istvánné, Dr. Szidnai László, Urbán Gabriella: Az írásjelenségek meghatározása, csoportosítása, mérése. In: Dr. Agárdi Tamás - Dr. Szidnai László (szerk.): A grafológia kézikönyve. Grafológiai Intézet, Budapest, (1998.) 266- 442.Czilinger Éva, Légrádi Bea, Dr. Szidnai László, Szirtes Erzsébet, Urbán Gabriella: Értelmezési táblázatok. In: Dr. Agárdi Tamás - Dr. Szidnai László (szerk.): A grafológia kézikönyve. Grafológiai Intézet, Budapest, (1998.) 443-513. Egyéb ajánlott információhordozók (könyv, folyóiratok, web-oldal): www.grafologia.lap.huA tananyagelem feldolgozása során javasolt tanári tevékenységek leírása: az ismeretek elsajátítása elsősorban gyakorlat útján, tanári magyarázattal összekötve hatékony. Ennek megfelelően elsősorban csoportos foglalkozásra kell felkészülnie az oktatónak. A hallgatók számára kiadott írásminta teljes körű analízisének és szintézisének elkészítése szükséges ahhoz, hogy a gyakorlati órákon válaszolni tudjon a hallgatók kérdéseire. Az elméleti részt azonnal a gyakorlati példákkal célszerű szemléltetni.A tananyagelem feldolgozása során javasolt tanulói tevékenységek leírása:Frontális keretben (előadás): a méréselmélet bemutatása.Csoportmunka: az órákon a mérés és analíziskészítés gyakorlása írásmintákon. Egyéni tanulás: elméleti részek önálló feldolgozása a megadott szakirodalom alapján.A tananyagelemhez tartozó értékelési feladatlapok, feladatok (megoldó kulccsal, a teljesítmény és osztályzat összefüggései): zárthelyi dolgozat.
32
A tananyagelem azonosítója, megnevezése: Méréstechnikai alapismeretekAjánlott óraszám: 6A tananyagelem feldolgozása során elérendő célok:A tanuló tudja használni: a grafológiai mérősablonokat, a hagyományos vonalzót, szögmérőt és nagyítót a grafikumok mérése során. A tanuló ismerje: a grafikum mérésére használható eszközöket és hatókörüket, az írás-méréstan elveit, az írás-statisztikai eljárásokat és a grafikumértékelési technikákat.A tananyagelem feldolgozásához alkalmas ismerethordozók:A tankönyvi fejezet oldalszáma:Hamperger Anita: Az írásjegyek mérése és értelmezése. Grafológiai Intézet, Budapest (2004.)Dr. Agárdi Tamás - Dr. Szidnai László (szerk.): A grafológia kézikönyve. Grafológiai Intézet, Budapest, (1998.) 278- 284.Egyéb ajánlott információhordozók (könyv, folyóiratok, web-oldal): www.grafologia.lap.huA tananyagelem feldolgozása során javasolt tanári tevékenységek leírása: az ismeretek elsajátítása elsősorban gyakorlat útján, az Íráselemek tantárggyal párhuzamosan, tanári magyarázattal összekötve hatékony. Ennek megfelelően elsősorban csoportos foglalkozásra kell felkészülnie az oktatónak. Az elméleti részt azonnal a gyakorlati példákkal célszerű szemléltetni. A tananyagelem feldolgozása során javasolt tanulói tevékenységek leírása:Frontális keretben (előadás): a mérőeszközök és használatuk bemutatása.Csoportmunka: a mérőeszközök használatának elsajátítása.Egyéni tanulás: gyakorlás az elsajátított ismeretek alapján.A tananyagelemhez tartozó értékelési feladatlapok, feladatok (megoldó kulccsal, a teljesítmény és osztályzat összefüggései): alkalmazás a zárthelyi dolgozatok során.
33
A tananyagelem azonosítója, megnevezése: Mérés és analízis gyakorlatAjánlott óraszám: 8A tananyagelem feldolgozása során elérendő célok:A tanuló tudja: a gyakorlatban alkalmazni az elsajátított mérési ismereteket.A tanuló ismerje: a grafológiai mérés eredményeinek értelmezését.A tananyagelem feldolgozásához alkalmas ismerethordozók:A tankönyvi fejezet oldalszáma:Hamperger Anita: Az írásjegyek mérése és értelmezése. Grafológiai Intézet, Budapest, (2004.)
A tananyagelem feldolgozása során javasolt tanári tevékenységek leírása: az oktató rendszerbe foglalja az íráselemek és értelmezéseik összefüggését. Majd a hallgatókkal közösen gyakorlatban alkalmazza az íráselemek mérésére és analízisére vonatkozó ismereteket, egy teljes írásmintán.A tananyagelem feldolgozása során javasolt tanulói tevékenységek leírása:Frontális keretben (előadás): az analízis rendszerének bemutatása.Csoportmunka: az órákon a mérés és analíziskészítés gyakorlása írásmintákon. Egyéni tanulás: elméleti részek önálló feldolgozása a megadott szakirodalom alapján.A tananyagelemhez tartozó értékelési feladatlapok, feladatok (megoldó kulccsal, a teljesítmény és osztályzat összefüggései): zárthelyi dolgozat.
34
A tananyagelem azonosítója, megnevezése: Globális és dinamikus változókAjánlott óraszám (benne a részértékelésre fordítandó óra): 24A tananyagelem feldolgozása során elérendő célok:A tanuló tudja:
- a globális típusú jellemzők és az íráselemek vizsgálatának eltérő szempontjait és módszertanát,
- módszertani szempontból helyesen elvégezni a kézírás elemzését a globális (térkihasználás, tagoltság, kohézió, sűrűség, szabályosság, tendencia, mozgás- és formahangsúly, ritmus), valamint a dinamikus (sebesség, nyomaték) változók tekintetében;
- a globális típusú és a dinamikus jellemzők által hordozott információk analízis és szintézis során történő alkalmazási lehetőségeit;
- levonni a megfelelő következtetéseket a személyiségjellemzőkre vonatkozóan az elemzés során nyert adatokból.
A tanuló ismerje:- a globális és a dinamikus jellemzők elemeit, azok fogalmát (térkihasználás,
tagoltság, kohézió, sűrűség, szabályosság, tendencia és sodrás, mozgás- és formahangsúly, forma-, tér- és eloszlási ritmus, tollvonás- és a produktív sebesség, nyomaték, vonalminőség);
- a globális típusú írásjellemzők elméleti vonatkozásait, közöttük a történeti szempontból fontosakat;
- azon fontosabb grafológiai elméletrendszerek alkalmazási lehetőségeit, amelyekben a globális és/vagy dinamikus jellemzőknek kiemelt szerepe van;
- a globális típusú és dinamikus változó helyét, szerepét az írásváltozók elemzésének rendszerében;
- azon írásjellemzőket, amelyek minőségi és mennyiségi vizsgálatával megállapítható a globális és dinamikus változók adott kézírásban megmutatkozó jellege;
- a globális és dinamikus jellemzők vizsgálatának protokollját;- a megengedett méretingadozási tartományt (azaz a mozgásváltozás maximumát),
amelyen belül az egyes vizsgált paraméterek azonos kategóriába tartozónak tekintendők;
- a globális és dinamikus jellemzők különböző fokozatait és az azokhoz köthető pszichológiai értelmezési tartományokat.
A tananyagelem feldolgozásához alkalmas ismerethordozók:A tankönyvi fejezet oldalszáma (rövid tartalma): Dr. Agárdi Tamás - Dr. Szidnai László: A grafológia kézikönyve. Grafológiai Intézet, Budapest, (1998.) 88-96., 363-387., 394-401., 406-408.Cohen, F. - Wander, D.: Munkahelyi grafológia. Magyar Könyvklub, Budapest, (1997.)159-163., 80-81.Fazekasné Visnyei Irma: Pedagógiai grafológia 1. RegioGrafo, Komló, (2005.) 168-170.A mellékelt CD-n az adott részhez kapcsolható információ (kép, szöveg, hangzóanyag, film stb.):Egyéb ajánlott információhordozók (könyv, folyóiratok, web-oldal):Dr. Agárdi Tamás - Hamperger Anita - Nemes Antónia: Árulkodó írásjegyek – Bevezetés a grafológia elméletébe és gyakorlatába. CD-Rom. Grafológiai Intézet, BioDogit Kft., Budapest, (2003.)Zádor Erzsébet – Nemes Antónia: A kézírás egész(ség)e (előkészületben)Az oktató által kiadott segédanyagok
35
A tananyagelem feldolgozása során javasolt tanári tevékenységek leírása:- a tanár helyezze el az elemzés rendszerében a globális és dinamikus változók
vizsgálatát (ajánlott vizsgálati protokollban elfoglalt helye, jelentősége, értelmezési lehetőségek);
- emelje ki az írás egészleges szempontú vizsgálatának fontosságát és felhasználhatóságát (mire való és mire kevésbé alkalmas ez a közelítés);
- mutassa be a globális és dinamikus változók vizsgálandó elemeit stilizált ábrák és valós írásminták segítségével;
- vonja be a diákokat a globális és dinamikus változók vizsgálatának elsajátításába kérdések felvetésén és gyakorlati feladatokon keresztül;
- irányítsa a figyelmet a globális és dinamikus jellemzők közötti lehetséges összefüggések meglátására (például gyors írástempó - jobbtendencia - (enyhe) szabálytalanság - mozgáshangsúly - ritmusosság stb.).
A tananyagelem feldolgozása során javasolt tanulói tevékenységek leírása:Frontális keretben (előadás):
- a tanulók kövessék az előadáson elhangzottakat, és építsék be az új elemeket meglévő ismereteikbe,
- válaszoljanak az előadás közben elhangzó célzott oktatói kérdésekre, illetve maguk is vessenek fel kérdéseket, problémákat.
Csoportmunka:- az aktuális témakör szerint a közös elméleti és gyakorlati feldolgozás után pontosan
feltett kérdések és feladatok segítségével, az oktató irányítása mellett, 3-5 fős kiscsoportokba rendeződve kerítsenek sort a tanultak elmélyítésére, különös hangsúlyt helyezve a gyakorlati feladatok elvégzésre;
- a kiadott feladatokat a tanulók a kiscsoport tagjaival megbeszélve, velük konszenzusra jutva oldják meg.
Egyéni tanulás: - a tanórákon elhangzottak összevetése a szakirodalomban fellelhető ismeretekkel;- a tanórán elhangzott ismeretek önálló munkával történő elmélyítése;- gyakorlati feladatok megoldása (a globális és a dinamikus változók vizsgálata a
tanár által kiadott vagy önállóan beszerezett írásmintákon, a témakörhöz kapcsolódó célzott feladatok segítségével).
A tananyagelemhez tartozó értékelési feladatlapok, feladatok (megoldó kulccsal, a teljesítmény és osztályzat összefüggései): szigorlat.
36
IV. fő fejezet
1845-06Grafikumok
szintézise
A tananyagegység A tananyagelem
azonosítója, megnevezése
elhelyezése a tanítás
folyamatában (mit kell megelőznie, mivel folyhat párhuzamosan,
mit kell követnie)
a feldolgozásra ajánlott óraszám
azonosítója, megnevezése
elhelyezése a tanítás
folyamatában (mit kell megelőznie, mivel folyhat párhuzamosan,
mit kell követnie)
a feldolgozásra ajánlott óraszám
e egy gy e egy gy
Az írástevékenység
élettani mechanizmusai.Az írástanulás
folyamata.Az írástanulás és írástevékenység
zavarai.Mozgás- és
kommunikációs zavarok
I. félévAz I. féléves
tárgyak bármelyikével
folyhat párhuzamosan
10 2 12 Az írás biológiai, fiziológiai és
pszichés feltételeiA mozgásszerv-
rendszer
1. évfolyam1. félév 2 2
Az idegrendszer szerveződése és
működése
2 2
Érzékszervek 2 2Az íráskészség kialakulásának
biológiai és pszichológiai
feltételeAz íráskészség kialakulásának
folyamata
2 2
IV. fő fejezet
1845-06Grafikumok
szintézise (folytatás)
A tananyagegység A tananyagelem
azonosítója, megnevezése
elhelyezése a tanítás
folyamatában (mit kell megelőznie, mivel folyhat párhuzamosan,
mit kell követnie)
a feldolgozásra ajánlott óraszám
azonosítója, megnevezése
elhelyezése a tanítás
folyamatában (mit kell megelőznie, mivel folyhat párhuzamosan,
mit kell követnie)
a feldolgozásra ajánlott óraszám
e egy gy e egy gy
Az írástevékenység
élettani mechanizmusai.Az írástanulás
folyamata.Az írástanulás és írástevékenység
zavarai.Mozgás- és
kommunikációs zavarok
(folytatás)
I. félév
Írástanulás zavaraiMozgás-,
kommunikációs- és írászavarok
2 2 4
Általános lélektan
II. félévElső pszichológia
kurzus
11 1 12 Bevezetés a pszichológiába
Első pszichológia- óra 2 2
Észlelés 1,5 0,5 2Figyelem 0,5 0,5 1
IV. fő fejezet
1845-06Grafikumok
szintézise (folytatás)
A tananyagegység A tananyagelem
azonosítója, megnevezése
elhelyezése a tanítás
folyamatában (mit kell megelőznie, mivel folyhat párhuzamosan,
mit kell követnie)
a feldolgozásra ajánlott óraszám
azonosítója, megnevezése
elhelyezése a tanítás
folyamatában (mit kell megelőznie, mivel folyhat párhuzamosan,
mit kell követnie)
a feldolgozásra ajánlott óraszám
e egy gy e egy gy
Általános lélektan
(folytatás)II. félév
Tanulás 2 2Emlékezés 2 2Érzelem 1 1
Motiváció 1 1Intelligencia,
kreativitásÁltalános lélektan kurzus lezáró órája 1 1
Személyiségfejlő-dés, életkori sajátosságok.
A szocializáció főbb területei
II. félévAz általános
lélektan - bevezető előadás után következhet
8 8 Bevezetés a fejlődéslélektanba 1 1
A gyermekkor fejlődési
szakaszai: értelmi, érzelmi, szociális
és erkölcsi fejlődés (Piaget)
3 3
Erikson-i pszichoszociális
fejlődés stádiumai 2 2
Szocializáció kontextusai 2 2
39
IV. fő fejezet
1845-06Grafikumok
szintézise (folytatás)
A tananyagegység A tananyagelem
azonosítója, megnevezése
elhelyezése a tanítás
folyamatában (mit kell megelőznie, mivel folyhat párhuzamosan,
mit kell követnie)
a feldolgozásra ajánlott óraszám
azonosítója, megnevezése
elhelyezése a tanítás
folyamatában (mit kell megelőznie, mivel folyhat párhuzamosan,
mit kell követnie)
a feldolgozásra ajánlott óraszám
e egy gy e egy gy
Személyiség-lélektan
irányzatai. Tudományos emberképek,
modellek
III. félévÁltalános- és
fejlődéslélektani ismeretek után
12 4 16
Személyiséglélek-tan tárgya, vizsgálati eszközei,
módszertana
2 2 4
Biológiai folyamatok és a
személyiség2 2
Személyiség- elméletek főbb
irányzatai1 1
Pszichoanalitikus elmélet 3 3
Behaviorista megközelítés 1 0,5 1,5
Tanuláselméletek 1 0,5 1,5Fenomenológiai
irányzat 1 0,5 1,5
Kognitív pszichológia 1 0,5 1,5
40
IV. fő fejezet
1845-06Grafikumok
szintézise (folytatás)
A tananyagegység A tananyagelem
azonosítója, megnevezése
elhelyezése a tanítás
folyamatában (mit kell megelőznie, mivel folyhat párhuzamosan,
mit kell követnie)
a feldolgozásra ajánlott óraszám
azonosítója, megnevezése
elhelyezése a tanítás
folyamatában (mit kell megelőznie, mivel folyhat párhuzamosan,
mit kell követnie)
a feldolgozásra ajánlott óraszám
e egy gy e egy gy
Személyiség részterületeinek
feltárása.Szintéziskészítés algoritmizálható
elemzési eljárásokkal.
Átfogó személyiségkép
szerkesztése
IV. félév Íráselemek, globális és dinamikus változók,
általános-, fejlődés- és
személyiségpszi-chológiai
ismeretek után, szociálpszichológi
ai ismeretekkel párhuzamosan
12 2 18 32 Analízis-szintézis egysége 1 1 2
Írásprofil készítése 2 2 4Mentális
képességek 2 2 4
Érzelmi élet 2 2 4Én-hez való
viszony 2 2 4
Szociabilitás 2 2 4Munkatevékeny-
ség jellemzői 2 2 4
A személyiségkép összeállítása 4 4
Grafogramok szerkesztése 1 1 2
41
IV. fő fejezet
1845-06Grafikumok
szintézise (folytatás)
A tananyagegység A tananyagelem
azonosítója, megnevezése
elhelyezése a tanítás
folyamatában (mit kell megelőznie, mivel folyhat párhuzamosan,
mit kell követnie)
a feldolgozásra ajánlott óraszám
azonosítója, megnevezése
elhelyezése a tanítás
folyamatában (mit kell megelőznie, mivel folyhat párhuzamosan,
mit kell követnie)
a feldolgozásra ajánlott óraszám
e egy gy e egy gy
Szociál-pszichológia
IV. félév Általános- és
fejlődéslélektani ismeretek után,
az átfogó személyiségkép
készítéssel párhuzamosan
8 4 12Bevezetés a
szociálpszicholó-giába
1,5 0,5 2
Személyészlelés 0,5 0,5 1Csoportjelenségek 2,5 0,5 3
Attitűd 0,5 0,5 1Személyközi
vonzalom 0,5 0,5 1
Szerep 0,5 0,5 1Kommunikáció 1 1 2Segítségnyújtás,
proszociális viselkedés
1 1
Pálya- és munka-pszichológia
V. félév A pszichológia
alapterületei után
8 8 Pályaorientáció, munkaérdeklődés 2 2
Munkakör- elemzés 2 2
42
IV. fő fejezet
1845-06Grafikumok
szintézise (folytatás)
A tananyagegység A tananyagelem
azonosítója, megnevezése
elhelyezése a tanítás
folyamatában (mit kell megelőznie, mivel folyhat párhuzamosan,
mit kell követnie)
a feldolgozásra ajánlott óraszám
azonosítója, megnevezése
elhelyezése a tanítás
folyamatában (mit kell megelőznie, mivel folyhat párhuzamosan,
mit kell követnie)
a feldolgozásra ajánlott óraszám
e egy gy e egy gy
Pálya- és munka-pszichológia(folytatás)
V. félév
Kiválasztás pszichológiájaMunkahelyi szocializáció
Személy-munkamegfelelés- modellek
1 1 1
Teljesítményértékelés lényege,
karriertervezés2 2
Pálya- és munkagrafológia
V. félév Pálya- és
munkapszicholó-giával
párhuzamosan
6 4 10 20
Munka-érdeklődésterületei és grafológiai jellemzői
1 1 2 4
Pályaorientációsvizsgálat
szempontjai és grafológiai jellemzői
1 1 2 4
43
IV. fő fejezet
1845-06Grafikumok
szintézise (folytatás)
A tananyagegység A tananyagelem
azonosítója, megnevezése
elhelyezése a tanítás
folyamatában (mit kell megelőznie, mivel folyhat párhuzamosan,
mit kell követnie)
a feldolgozásra ajánlott óraszám
azonosítója, megnevezése
elhelyezése a tanítás
folyamatában (mit kell megelőznie, mivel folyhat párhuzamosan,
mit kell követnie)
a feldolgozásra ajánlott óraszám
e egy gy e egy gy
Pálya- és munkagrafológia
(folytatás)V. félév
Kompetenciavizs-gálat: munkaerő-
kiválasztás ésvezetőkiválasztás
grafológiai módszerekkelTeamépítés grafológiai módszerei
2 1 3 6
Együttműködés és konfliktuskezelési
technikákgrafológiai jegyei
1 1 2 4
Karriertervezés 1 1 2
44
IV. fő fejezet
1845-06Grafikumok
szintézise (folytatás)
A tananyagegység A tananyagelem
azonosítója, megnevezése
elhelyezése a tanítás
folyamatában (mit kell megelőznie, mivel folyhat párhuzamosan,
mit kell követnie)
a feldolgozásra ajánlott óraszám
azonosítója, megnevezése
elhelyezése a tanítás
folyamatában (mit kell megelőznie, mivel folyhat
párhuzamosan, mit kell
követnie)
a feldolgozásra ajánlott óraszám
e egy gy e egy gy
Éretlen írások vizsgálata,
életkori sajátosságok
megjelenése az írásban
V. félév A szakvélemény készítés után, az
alkalmazott grafológiai
ismeretek előtt
1 3 4
Az éretlen írások vizsgálatának alapelveiAz írásfejlődés fázisaiAz egyes életkoroknak megfelelő írásjellemzők
ismertetése
1 1
A kézírás fejlődési sajátosságainak
bemutatása 6-10 és 10-14 éves korban
1 1
A kézírás fejlődési sajátosságainak
bemutatása 14-18 éves korban
1 1
A kézírás fejlődési sajátosságainak
bemutatása fiatal felnőttkorban,
felnőttkorban és időskorban
1 1
45
IV. fő fejezet
1845-06Grafikumok
szintézise (folytatás)
A tananyagegység A tananyagelem
azonosítója, megnevezése
elhelyezése a tanítás
folyamatában (mit kell megelőznie, mivel folyhat párhuzamosan,
mit kell követnie)
a feldolgozásra ajánlott óraszám
azonosítója, megnevezése
elhelyezése a tanítás
folyamatában (mit kell megelőznie, mivel folyhat párhuzamosan,
mit kell követnie)
a feldolgozásra ajánlott óraszám
e egy gy e egy gy
Tanácsadási elméletek.
Mentálhigiéne
V. félév Az alkalmazott
grafológia kurzusokkal
párhuzamosan
14 2 16Tanácsadás
meghatározása, szintjei
2 2
Tanácsadási elméletek 2 2
Tanácsadói ismeretek és készségek
2 2
Exploráció szerepe a tanácsadásban 2 2
Tanácsadás folyamatának
szakaszai2 2
Mentálhigiéne 2 2 4PályatanácsadásPár- és család
tanácsadásCsoportos
konzultáció
2 2
46
IV. fő fejezet
1845-06Grafikumok
szintézise (folytatás)
A tananyagegység A tananyagelem
azonosítója, megnevezése
elhelyezése a tanítás
folyamatában (mit kell megelőznie, mivel folyhat párhuzamosan,
mit kell követnie)
a feldolgozásra ajánlott óraszám
azonosítója, megnevezése
elhelyezése a tanítás
folyamatában (mit kell
megelőznie, mivel folyhat
párhuzamosan, mit kell követnie)
a feldolgozásra ajánlott óraszám
e egy gy e egy gy
Deviáns viselkedési
módok
VI. félév
2 1 1 4
Deviancia meghatározása és
értelmezéseDevianciák
biopszichoszociális háttere
1 1
Antiszociális magatartás,
viselkedészavarok, drogfogyasztás hatása
a kézírásra
1 1 2
Alkoholfogyasztás hatása a kézírásra
Öngyilkosok kézírása1 1
47
IV. fő-fejezet
1845-06Grafikumok
szintézise (folytatás)
A tananyagegység A tananyagelem
azonosítója, megnevezése
elhelyezése a tanítás
folyamatában (mit kell megelőznie, mivel folyhat párhuzamosan,
mit kell követnie)
a feldolgozásra ajánlott óraszám
azonosítója, megnevezése
elhelyezése a tanítás
folyamatában (mit kell
megelőznie, mivel folyhat
párhuzamosan, mit kell követnie)
a feldolgozásra ajánlott óraszám
e egy gy e egy gy
Pszichés-szomatikus-
szociális funkciózavarok és betegségek.Integratív és felzárkóztató pszichológia
VI. félév Általános- és személyiség-
lélektani tanegységek után
12 12
Pszichopatológiai alapfogalmak,
pszichopatológiai modellek
2 2
Hangulatzavarok és szorongásos
zavarok4 4
Személyiség-zavarok 4 4
Gyermek- vagy serdülőkorban diagnosztizált
zavarokIntegratív,
felzárkóztató pszichológia
2 2
Összóraszám: 105 22 33 160
48
A tananyagelem azonosítója, megnevezése:Írástevékenység élettani mechanizmusaiÍrástanulás folyamataÍrástanulás és írástevékenység zavaraiMozgás- és kommunikációs zavarokAjánlott óraszám (benne a részértékelésre fordítandó óra): 12 óraA tananyagelem feldolgozása során elérendő célok:A tanuló tudja: milyen élettani mechanizmusok vesznek részt az írás folyamatában, azok életkori sajátosságait, az írástanulás folyamatának szakaszait az íráskészség kialakulásának tükrében. A tanuló ismerje: az írástevékenységet létrehozó fiziológiai, neurológiai és pszichés folyamatokat, azok összefüggéseit, esetleges zavarait.A tananyagelem feldolgozásához alkalmas ismerethordozók:A tankönyvi fejezet oldalszáma (rövid tartalma):Fazekasné Visnyei Irma: Az írástanulás. In: Dr. Agárdi Tamás - Dr. Szidnai László (szerk.): A grafológia kézikönyve. Grafológiai Intézet, Budapest, (1998.)Dr. Agárdi Tamás - Dr. Szidnai László (szerk.): A grafológia kézikönyve. Grafológiai Intézet, Budapest, (1998.) 732-740.Vékony Györgyi - Zádor Erzsébet: Írásbiológia. Grafológiai Intézet, Budapest, (2004.) 5-87.Egyéb ajánlott információhordozók (könyv, folyóiratok, web-oldal):R. L. Atkinson – R. C. Atkinson (szerk.): Pszichológia. Osiris, Budapest, (2002.) 71-103.A tananyagelem feldolgozása során javasolt tanári tevékenységek leírása:Az írástevékenység élettani mechanizmusainak bemutatásakor térjünk ki az írómozgást fenntartó fiziológiai jellemzőkre, a mozgásszervrendszer és az idegrendszer összehangolt működésére. Mutassuk be az íráskészség kialakulásának fejlődési szakaszait, azok jellegzetességeit, esetleges zavarait. Az írászavarok lehetséges fiziológiai, neurológia és pszichés hátterének áttekintetése után szánjunk elég időt az írásjellemzők szemléltetésére.A tananyagelem feldolgozása során javasolt tanulói tevékenységek leírása:Frontális keretben (előadás): az oktatói instrukciók alapján jegyezzék le az előadás anyagát, írjanak le egy-egy órán elhangzott kísérletet vagy példát. A hallgatók kövessék, építsék be – célzott oktatói kérdések segítségével – a hallottakat korábbi ismereteikbe.Egyéni tanulás: olvassák el és értelmezzék egy-egy előadás után a számukra megjelölt irodalmat, ezzel az információval vessék össze és egészítsék ki jegyzeteiket.A tananyagelemhez tartozó értékelési feladatlapok, feladatok (megoldó kulccsal, a teljesítmény és osztályzat összefüggései): zárthelyi feladatlap kitöltése.
A tananyagelem azonosítója, megnevezése: Általános lélektanAjánlott óraszám (benne a részértékelésre fordítandó óra): 12 óraA tananyagelem feldolgozása során elérendő célok:A tanuló tudja: az észlelés, a figyelem, a tanulás, az emlékezés, az érzelmek, a motiváció, az intelligencia és a kreativitás alapfogalmait és jellegzetes működési mechanizmusait.A tanuló ismerje: a pszichológia tárgyát, alapterületeit, nézőpontjait és témáit.A tananyagelem feldolgozásához alkalmas ismerethordozók:A tankönyvi fejezet oldalszáma (rövid tartalma):Atkinson & Hilgard - Smith, E.E.- Nolen-Hoeksema, S.- Fredrickson, B.L.- Loftus, G.R. (szerk.): Pszichológia (harmadik átdolgozott kiadás). Osiris Kiadó, Budapest, (2005.)
24-39. (Bevezetés témakör)294., 300-329. (Emlékezés témakör)
N. Kollár Katalin- Szabó Éva (szerk.): Pszichológia pedagógusoknak. Osiris Kiadó, Budapest, (2004.) 192-205. (Észlelés témakör)
215-223. (Figyelem témakör)224-229. (Tanulás témakör)96-101., 114-118. (Érzelem témakör)169-185. (Motiváció témakör)
Bernáth László - Révész György (szerk.): A pszichológia alapjai. Tertia Kiadó, Budapest, (2001.)167-179. (Intelligencia, kreativitás témakör)A tananyagelem feldolgozása során javasolt tanári tevékenységek leírása:Vezessük be a hallgatókat a pszichológia tudományába a következőkön keresztül:a pszichológia témái, nézőpontok a pszichológiában, a pszichológia területei.Ismertessük az általános lélektan alapfogalmait és témáit.Tekintsük át az észlelés jelenségét az érzékelés és észlelés közötti különbségeken, az észlelés pszichológiai elméletein és néhány alapvető észlelési folyamaton (pl. perceptuális szerveződési elvek, konstanciák, illúziók) keresztül, saját élmény segítségével bemutatva.Tárgyaljuk meg a figyelem tárgykörébe tartozó jelenségeket, mint a szelektív figyelem, a spontán figyelem, figyelemváltás és a figyelem fenntartása, szintén egyéni feladatokkal. Ismertessük a tanulás formáit: habituáció, kondicionálás, belátásos tanulás.Vegyük végig az emlékezés témakörét az emlékezeti szakaszok, az emlékezés típusai és a konstruktív emlékezet bemutatásával, ez utóbbit gyakorlati feladattal bevezetve.Mutassuk be az érzelem pszichológiai megközelítését az érzelem és hangulat elkülönítésével, két érzelemelmélet bemutatásával, az érzelemkifejezések és a kommunikáció összefüggésével, ami saját élményű példa bemutatásával kezdődik, valamint tekintsük át az érzelmek funkcióit és az agresszió jelenségét.A motiváció témakörének ismertetése saját példákon keresztül mind az alapvető, mind a humánspecifikus motivációk területéről.Az intelligencia, a problémamegoldás és a kreativitás jelenségköre, különbségeik hangsúlyával, egyéni feladatmegoldással szemléltetve.A tananyagelem feldolgozása során javasolt tanulói tevékenységek leírása:Frontális keretben (előadás): a tanulók hallgassák meg az oktató előadását, adjanak választ a feltett oktatói kérdésekre, aktivitásukkal és gyakorlatok elvégzésével járuljanak hozzá az általános lélektan megismeréséhez.Egyéni tanulás: az órai anyag és a megadott irodalom készség szintű elsajátítása, saját példák gyűjtésével.A tananyagelemhez tartozó értékelési feladatlapok, feladatok (megoldó kulccsal, a teljesítmény és osztályzat összefüggései): zárthelyi feladatlap kitöltése.
50
A tananyagelem azonosítója, megnevezése: Személyiségfejlődés, életkori sajátosságokA szocializáció főbb területeiAjánlott óraszám (benne a részértékelésre fordítandó óra): 8 óraA tananyagelem feldolgozása során elérendő célok:A hallgató tudja: a személyiség fejlődésének életkori sajátosságait a kognitív, érzelmi, szociális és erkölcsi fejlődés tekintetében. A hallgató ismerje: a szocializáció társas meghatározottságú folyamatát, legfontosabb történéseit, eredményeit és következményeit.A tananyagelem feldolgozásához alkalmas ismerethordozók:A tankönyvi fejezet oldalszáma (rövid tartalma):Atkinson, R. L. – Atkinson, R. C. (szerk.): Pszichológia. Osiris, Budapest, (2002.) 71-103.N. Kollár Katalin - Szabó Éva (szerk.): Pszichológia pedagógusoknak. Osiris, Budapest, (2004.) 29-39., 51-57., 74-89., 247-251., 255-262.Egyéb ajánlott információhordozók (könyv, folyóiratok, web-oldal): Cole M. - Cole S. R. (szerk.): Fejlődéslélektan. Osiris, Budapest, (2002.)Vajda Zsuzsanna: A gyermek pszichológiai fejlődése. Helikon, Budapest, (2001.)Dr. Bagdy Emőke: Családi szocializáció és személyiségzavarok. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, (2002.)www. pszichologia.lap.hu A tananyagelem feldolgozása során javasolt tanári tevékenységek leírása:A hallgatók ismerjék meg a személyiség fejlődésének életkori sajátosságait, Piaget szakaszelméletét, ezen belül ismertessük a nyelvi fejlődés szakaszait is.Legyenek tisztában az elsődleges kötődés fogalmával, jelenőségével, mutassuk be az ahhoz kapcsolódó kutatásokat és a kötődési mintázatokat.Ismerjék meg az Erikson-i pszichoszociális fejlődés stádiumait, ezen belül mutassuk be J. Marcia identitásszintjeinek jellemzőit.Szánjunk időt a szocializációs kontextusok ismertetésére:- Kiscsoporthoz kötött („mikroközösségekhez, mikromiliőkhöz”): társas mintázatok elsajátítása: viszonyítási csoportok + szabályozó csoportok által - gyermek aktív részvétele.- Közvetítő intézményrendszere (szocializáció célja szerint):
1) fejlődési szocializációs intézmény (fejlődés, fejlesztés a cél) család (elsődleges szocializációs közeg – elsődleges közvetítője: anya), bölcsőde, óvoda, iskola
2) explicit vagy implicit cél: pl. munkahely (nem akar explicit módon személyiséget formálni, de implicit módon teszi…)
3) reszocializációs „intézmények”: társadalomba való visszakerüléskor, a már kialakult fejlődési állapotot akarja megváltoztatni, pl. börtön, szekta, katonaság, hajléktalanotthon.
A közvetítő rendszer fontos része: objektiváló rendszer (nyelv, beszéd), anyagi-technikai kultúra.A tananyagelem feldolgozása során javasolt tanulói tevékenységek leírása:Frontális keretben (előadás): az oktatói instrukciók alapján jegyezzék le az előadás anyagát, írjanak le egy-egy órán elhangzott kísérletet vagy példát.Egyéni tanulás: olvassák el és értelmezzék egy-egy előadás után a számukra megjelölt irodalmat, ezzel az információval vessék össze és egészítsék ki jegyzeteiket. A tananyagelemhez tartozó értékelési feladatlapok, feladatok (megoldó kulccsal, a teljesítmény és osztályzat összefüggései): zárthelyi feladatlap kitöltése.
51
A tananyagelem azonosítója, megnevezése:A személyiséglélektan irányzataiTudományos emberképek, modellekAjánlott óraszám (benne a részértékelésre fordítandó óra): 16A tananyagelem feldolgozása során elérendő célok:A tanuló tudja: a személyiség jellemzőinek vizsgálati követelményeit és módszertanát, a személyiség elméleti megközelítésének fő irányzatait, főbb képviselőinek munkásságát.A tanuló ismerje: a személyiség működésének dinamikus folyamatait. A tananyagelem feldolgozásához alkalmas ismerethordozók:A tankönyvi fejezet oldalszáma (rövid tartalma):Atkinson, R. L. - Atkinson R. C. (szerk.): Pszichológia. Osiris, Budapest, (2002.)349-375.Carver C. S. - Scheier M. F. (szerk.): Személyiségpszichológia. Osiris, Budapest, (1998.)22-26., 30-32., 53-86., 135-148., 164-182., 200-232., 258., 316-329., 348-356., 378-392., 407-419.Egyéb ajánlott információhordozók (könyv, folyóiratok, web-oldal):www. pszichologia.lap.huA tananyagelem feldolgozása során javasolt tanári tevékenységek leírása:Mutassuk be az egyéni különbségek és a személyen belüli működés kérdéskörét, értelmezését. Ismertessük a személyiségkutatás vizsgálati követelményeit, módszereit (típusok és vonások, motivációk, projektív eljárások). Ismertessünk egy-egy tesztet a gyakorlatban is.Hívjuk fel a figyelmet a biológiai folyamatok és a személyiség működésének összefüggéseire: extraverzió, neuroticizmus és az agyműködés (H. Eysenck, F.A. Gray), szenzoros élménykeresés (M. Zuckerman), a hormonműködés és a személyiség (tesztoszteron – agresszió), öröklődés – temperamentum (Buss és Plomin) kutatások és eredmények bemutatása a személyiség működésére nézve. A személyiségelméletek főbb irányzatainak, azok elméletének ismertetése, főbb képviselőinek munkásságán keresztül.Pszichoanalitikus elmélet: Freud – topografikus és strukturális modell, hajtóerők: életösztön, halálösztön, pszichoszexuális fejlődés, elhárító mechanizmusok bemutatása. C.G. Jung: kollektív tudattalan, archetípusok, introverzió-extraverzió.Behaviorista megközelítés – szociális tanulás és kondicionálás. A viselkedés környezeti, illetve helyzeti meghatározóinak jelentősége. A tanulási folyamatok bemutatása egy-egy kísérlet és eredményének ismertetése (Pavlov, Bandura, Skinner kísérletei).Fenomenológiai megközelítés – az egyén szubjektív élményeire összpontosít. Ezen belül emeljük ki a humanisztikus pszichológia két képviselőjét: C. Rogers, A. Maslow. Térjünk ki a kognitív pszichológiai irányzatra is – G. Kelly: személyes konstruktumok.A tananyagelem feldolgozása során javasolt tanulói tevékenységek leírása:Frontális keretben (előadás): az oktatói instrukciók alapján jegyezzék le az előadás anyagát, mondjanak vagy írjanak rá példákat. Egyéni tanulás: olvassák el és értelmezzék egy-egy előadás után a számukra megjelölt irodalmat, ezzel az információval egészítsék ki jegyzeteiket.A tananyagelemhez tartozó értékelési feladatlapok, feladatok (megoldó kulccsal, a teljesítmény és osztályzat összefüggései): zárthelyi feladatlap kitöltése.
52
A tananyagelem azonosítója, megnevezése:Személyiség részterületeinek feltárásaSzintéziskészítés algoritmizálható elemzési eljárásokkalÁtfogó személyiségkép szerkesztéseGrafogramok szerkesztéseAjánlott óraszám (benne a részértékelésre fordítandó óra): 32 óraA tananyagelem feldolgozása során elérendő célok:A tanuló tudja: a személyiség részterületeit, azok feltárásához szükséges grafológiai jegyek jelentéstartalmát. Tudja feltárni az egyes részterületek közötti összefüggéseket, legyen képes ismereteinek helyénvaló alkalmazására és a szakvélemény érthető, igényes megfogalmazására.A tanuló ismerje: az írásprofil, grafogram készítésének módszereit, ismerje a személyiség működésének dinamikáját, a grafikumok domináns és szubdomináns jellemzőit.A tananyagelem feldolgozásához alkalmas ismerethordozók:A tankönyvi fejezet oldalszáma (rövid tartalma): az oktató által szerkesztett jegyzet, órai vázlat, feljegyzések.Urbán Gabriella: Egyes személyiségvonások grafológiai jellemzői. In: Dr. Agárdi Tamás - Dr. Szidnai László (szerk.): A grafológia kézikönyve. Grafológiai Intézet, Budapest, (1998.)Siposné Gyebnár Éva: A személyiség egyes rétegeinek tükröződése a kézírásban. In: Dr. Agárdi Tamás - Dr. Szidnai László (szerk.): A grafológia kézikönyve. Grafológiai Intézet, Budapest, (1998.)Dr. Agárdi Tamás - Dr. Szidnai László (szerk.): A grafológia kézikönyve. Grafológiai Intézet, Budapest, (1998.) 644-661.Egyéb ajánlott információhordozók (könyv, folyóiratok, web-oldal): Átfogó személyiségkép elmélete és gyakorlata. Grafológiai Intézet, Budapest (előkészületben)A tananyagelem feldolgozása során javasolt tanári tevékenységek leírása:Mutassuk be a hallgatóknak, hogy a mérhető íráselemek alapján hogyan szerkeszthető meg az írásprofil, hogyan készíthetők grafogramok, milyen domináns és szubdomináns jellemzői vannak a grafikumoknak.Ismertessük a személyiség részterületeit: mentális képességek, érzelmi élet, énhez való viszony, szociabilitás, munkatevékenység-jellemzők és a hozzátartozó írásjegyek, mutassunk rá az összefüggésekre. Vonjuk be a hallgatókat - korábbi ismereteikre támaszkodva – az írásjegyek értelmezésébe. A tananyagelem feldolgozása során javasolt tanulói tevékenységek leírása:Frontális keretben (előadás): a hallgatók az oktatóval együttműködve haladjanak a tananyag feldolgozásában.Csoportmunka: 3-4 fős kiscsoportokban dolgozva összegyűjtik egy-egy személyiség részterület-jellemzőit és megfogalmazzák a szakvéleményt.Egyéni tanulás: felkészülés – az órai munka alapján – egy írásminta elemzésére és szintézisére az adott személyiségterületek tükrében.A tananyagelemhez tartozó értékelési feladatlapok, feladatok (megoldó kulccsal, a teljesítmény és osztályzat összefüggései): zárthelyi feladatlap kitöltése.
53
A tananyagelem azonosítója, megnevezése: SzociálpszichológiaAjánlott óraszám (benne a részértékelésre fordítandó óra): 12A tananyagelem feldolgozása során elérendő célok:A tanuló tudja értelmezni: a személypercepció, a séma, a sztereotípia jelenségeit, ismerje a csoportjelenségeket, az attitűd működési mechanizmusait, a személyközi vonzalom meghatározóit, a szerepek jellemzőitA tanuló ismerje: az interperszonális pszichológia témaköreit.A tananyagelem feldolgozásához alkalmas ismerethordozók:A tankönyvi fejezet oldalszáma (rövid tartalma):Atkinson, R.L.- Atkinson, R.C. (szerk.): Pszichológia (második átdolgozott kiadás). Osiris Kiadó, Budapest, (2002.)
495-506. (A társas viselkedés intuitív elméletei témakör)506-512. (Attitűd témakör)512-521. (Személyközi vonzalom témakör)
N. Kollár Katalin - Szabó Éva. (szerk.): Pszichológia pedagógusoknak. Osiris Kiadó, Budapest, (2004.)
350-357. (Személyészlelés témakör)283-290. (A csoport témakör)418-423. (Szerep témakör)395-408. (Kommunikáció témakör)346-349. (Segítségnyújtás, proszociális viselkedés témakör)
Egyéb ajánlott információhordozók (könyv, folyóiratok, web-oldal):Aronson, E.: A társas lény. Közgazdasági és Jogi Kiadó, Budapest, (2002.)A tananyagelem feldolgozása során javasolt tanári tevékenységek leírása:Vezessük be a hallgatókat a szociálpszichológia jelenségvilágába, a társas viselkedés intuitív elméletein keresztül olyan példákkal, amelyek átélhetővé teszik a séma, a sztereotípia és az attribúció fogalmátIsmertessük meg a hallgatókkal (gyakorlófeladatokon keresztül) a csoport fogalmi meghatározását, a csoportfejlődés szakaszait, a vonatkoztatási csoport és a normák jelenségeit, valamint a konformizmus, a csoportdöntés és a csoportgondolkodás kérdéskörét.Saját élményű bevezető után tekintsük át az attitűd kérdéskörét az attitűdök funkciói és viselkedéssel való kapcsolatuk szempontjából.Mindezek után határozzuk meg a szerep fogalmát a szociálpszichológiában, mutassunk be és idéztessünk fel szerepkonfliktusokat és feloldási lehetőségeket.Gyakorlati példákon keresztül ismertessük meg a hallgatókkal a kommunikáció alapfogalmait.A kurzus végén tekintsük át a segítségnyújtás és proszociális viselkedés jelenségkörét és magyarázó elméleteit. A tananyagelem feldolgozása során javasolt tanulói tevékenységek leírása:Frontális keretben (előadás): a hallgatók az oktatóval együttműködve haladjanak a tananyag feldolgozásában.Egyéni tanulás: a hallgatók sajátítsák el az órán és a megadott szakirodalomban található ismereteket, és egészítsék ki saját élményű példákkal.A tananyagelemhez tartozó értékelési feladatlapok, feladatok (megoldó kulccsal, a teljesítmény és osztályzat összefüggései): számonkérés zárthelyi dolgozat formájában, a kurzus végén.
54
A tananyagelem azonosítója, megnevezése:Pálya- és munkapszichológiaAjánlott óraszám (benne a részértékelésre fordítandó óra): 8 óraA tananyagelem feldolgozása során elérendő célok:A tanuló tudja: a munkaérdeklődés szempontjait, munkakörelemzés lényegét, a kiválasztás folyamatának lépéseit és azt, hogy ahhoz hogyan kapcsolódik a grafológia. A tanuló ismerje: a munkahelyi beilleszkedést és elégedettséget segítő motívumokat, a főbb személy-munka megfelelés-modelleket. A tananyagelem feldolgozásához alkalmas ismerethordozók:A tankönyvi fejezet oldalszáma (rövid tartalma): órai jegyzetEgyéb ajánlott információhordozók (könyv, folyóiratok, web-oldal):Klein Sándor: Munkapszichológia 1-2. SHL Könyvek, Budapest, (1998.)Belbin, M.: A team, avagy az együttműködő csoport. SHL Kiadó Kft., Budapest, (1999.)www.erg.bme.hu/szakkepzes/A tananyagelem feldolgozása során javasolt tanári tevékenységek leírása:Ismertessük meg a pályaorientáció és munkaérdeklődés lényeges elemeit.Mutassuk be a munkaköri leírások elemzésének lényegét, és szánjunk időt a feladatkörökhöz rendelt fontosabb kompetenciák feltárására (pl. Spencer és Spencer – motiváció, állandó személyiségvonás, énfogalom, készség, ismeret). Ismertessük a munkatárs kiválasztása (vezetőkiválasztás) folyamatának főbb lépéseit, itt térjünk ki a grafológia helyére, szerepére is.Mutassuk be a munkahelyi beilleszkedés motivációs körét (pl. Herzberg kétfaktoros elmélete, McClelland teljesítménymotiváció). Ismertessük az együttműködő team fontosabb jellemzőit.Ismertessük a teljesítményértékelés célját, mint a teljesítmény megerősítése, elégedettség ésmotiváció fokozása, jutalmazás, karriertervezés eszköze.A tananyagelem feldolgozása során javasolt tanulói tevékenységek leírása:Frontális keretben (előadás): az oktatói instrukciók alapján jegyezzék le az előadás anyagát. A hallgatók kövessék, építsék be – célzott oktatói kérdések segítségével – a hallottakat korábbi ismereteikbe.Egyéni tanulás: olvassák el és értelmezzék egy-egy előadás után a számukra megjelölt irodalmat, ezzel az információval vessék össze és egészítsék ki jegyzeteiket. A tananyagelemhez tartozó értékelési feladatlapok, feladatok (megoldó kulccsal, a teljesítmény és osztályzat összefüggései): az órákon való részvétel.
55
A tananyagelem azonosítója, megnevezése:Pálya- és munkagrafológiaAjánlott óraszám (benne a részértékelésre fordítandó óra): 20 óraA tananyagelem feldolgozása során elérendő célok:A tanuló tudja: a munkaérdeklődés, a pályaorientációs grafológiai vizsgálat szempontjait. Tudja továbbá, hogy a munkatárs- (vezető-) kiválasztás kompetenciavizsgálatába hogyan építhető be a grafológia. Tudja az együttműködés, konfliktuskezelés grafológiai vizsgálatait, azok eredményeinek kommunikálását.A tanuló ismerje: a pálya- és munkapszichológia és a grafológia közös elemeit és összefüggéseit.A tananyagelem feldolgozásához alkalmas ismerethordozók:A tankönyvi fejezet oldalszáma (rövid tartalma): oktató által összeállított jegyzet, órai vázlat.A tananyagelem feldolgozása során javasolt tanári tevékenységek leírása:Ismertessük a munkaérdeklődés és a pályaorientációs, valamint a pályamódosítás (pályafejlődés) grafológiai vizsgálat lépéseit és a szakvélemény szerkesztését.Mutassuk be a munkatárs- és vezetőkiválasztás grafológiai eszközeit és módszereit, a csoportépítés és együttműködés, valamint a karriertervezés grafológiai vizsgálatát. Adjunk lehetőséget a vizsgálatok egy-egy elemének órai, gyakorlati feldolgozására. A tananyagelem feldolgozása során javasolt tanulói tevékenységek leírása:Frontális keretben (előadás): az oktatói instrukciók alapján jegyezzék le az előadás anyagát. A hallgatók kövessék, építsék be – célzott oktatói kérdések segítségével – a hallottakat korábbi ismereteikbe.Csoportmunka: kiscsoportos munka keretében gyűjtsék össze az adott kompetencia (pl.: rugalmasság) jellemző írásjegyeit, és ezek alapján vizsgálják meg az írásmintákat.Egyéni tanulás: otthoni gyakorlás.A tananyagelemhez tartozó értékelési feladatlapok, feladatok (megoldó kulccsal, a teljesítmény és osztályzat összefüggései): házi dolgozat készítése az oktató instrukciói alapján.
56
A tananyagelem azonosítója, megnevezése: Éretlen írások vizsgálata, életkori sajátosságok megjelenése az írásbanAjánlott óraszám (benne a részértékelésre fordítandó óra): 4A tananyagelem feldolgozása során elérendő célok:A tanuló tudja felismerni és értelmezni az egyes életkorokban jellemző írássajátosságokat és az ettől való eltéréseket.A tanuló ismerje: az egyes életkorokban jellemző írássajátosságok összefüggéseit a pszichológiai fejlődéselméletekkel.A tananyagelem feldolgozásához alkalmas ismerethordozók:A tankönyvi fejezet oldalszáma (rövid tartalma):Fazekasné Visnyei Irma (1998): Az írástanulás. In: Dr. Agárdi Tamás - Dr. Szidnai László (szerk.): A grafológia kézikönyve. Grafológiai Intézet, Budapest, (1998.)W. Barna Erika - Demeter Anikó: A grafoterápia alapjai. Comenius Bt., Pécs, (2001.)Hamperger Anita: Hogyan dolgozzunk gyerekírásokkal? Grafológia. XII. (2006.) (131-132.), 4-5., 21-23.Órai jegyzetekEgyéb ajánlott információhordozók (könyv, folyóiratok, web-oldal):Fazekasné Visnyei Irma: Pedagógiai grafológia 1. RegioGrafo, Komló, (2005.)178-185.A tananyagelem feldolgozása során javasolt tanári tevékenységek leírása:Mutassuk be az éretlen írások vizsgálatának alapelveit, többek között a tanult sztenderdhez való viszonyítás és az attól való eltérések fontosságát, az egyéni különbségek és egyéni fejlődési szint hangsúlyosságát, az írásképben megjelenő gyakori változás lehetőségét, a korábbi írásmintákkal való összehasonlítás szükségességét.Tekintsük át a gyermekírásokkal kapcsolatos etikai témaköröket, az elemezhetőség életkori határainak kérdéseit és a kiegészítő vizsgálatok (pl. rajzelemzés) lehetőségét.Ismertessük az írásfejlődés fázisait, az egyes életszakaszokban érvényes fejlődéslélektani, illetve grafológiai jellemzőket, az egyéni írás kialakulását a következő életkori bontás szerint:
- írást megelőző grafomotoros fejlődés,- 6-10 éves kor, - 10-14 éves kor,- 14-18 éves kor,- fiatal felnőttkor,- felnőttkor,- időskor.
Tekintsük át az egyes életkori szakaszokban az írásképben jelentkező zavarokat, illetve a zavarokra utaló figyelmeztető jegyeket, valamint azok értelmezési módját (pl. érzelmi élet vagy szocabilitás terén jelentkező zavarok).Gyakorlati példákon keresztül mutassuk be az egyes életkori sajátosságokat az írásban. Jellemezzük az egyes írásképeket és a grafológia eszközeivel értelmezzük az írásmintákat.A tananyagelem feldolgozása során javasolt tanulói tevékenységek leírása:Frontális keretben (előadás): a tanulók adjanak választ a feltett oktatói kérdésekre, aktivitásukkal járuljanak hozzá az éretlen írások megismeréséhez, és az írásban megjelenő életkori sajátosságok összegyűjtéséhez. Csoportmunka: kiscsoportos munka keretében jellemezzék a különböző életkorokból származó írások grafológiai jegyeit, és értelmezzék az írásmintákat.Egyéni tanulás: Az órán tanultak alapján a tanulók készítsenek grafológiai szakvéleményt egy 10-18 éves gyermek írásáról.A tananyagelemhez tartozó értékelési feladatlapok, feladatok (megoldó kulccsal, a teljesítmény és osztályzat összefüggései): zárthelyi dolgozat.
57
A tananyagelem azonosítója, megnevezése:Tanácsadási elméletekMentálhigiéneAjánlott óraszám (benne a részértékelésre fordítandó óra): 16 óraA tananyagelem feldolgozása során elérendő célok:A tanuló tudja: milyen készségek és ismeretek szükségesek a tanácsadói tevékenységhez. Tudja a főbb tanácsadási elméleteket, a tanácsadás szintjeit és folyamatát, technikáit.A tanuló ismerje: a tanácsadás területeit. A tananyagelem feldolgozásához alkalmas ismerethordozók:A tankönyvi fejezet oldalszáma (rövid tartalma):www. grafint.hu/tananyagokÓrai jegyzetekEgyéb ajánlott információhordozók (könyv, folyóiratok, web-oldal):Gladding, S.T.: Counseling. In: Fonyó Ilona - Pajor András (szerk.): Fejezetek a konzultáció pszichológiájának témaköréből. Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Tanárképző Főiskola, Budapest, (1998.)A tananyagelem feldolgozása során javasolt tanári tevékenységek leírása:Ismertessük a konzultációs kapcsolat kiépítésének folyamatát, a grafológiai interjútechnikákat, annak keretében végzett munkát. Gyakorlati példák segítségével mutassuk be a tanácsadás területeit: mentálhigiénés konzultáció, pár- és családi konzultáció, pályakonzultáció, csoportos tanácsadás. Szemléletes prezentációval segítsük a hallgató jegyzetének elkészítését. Emeljük ki, hogy milyen készségek szükségesek a tanácsadói munkához. Ismertessük a kompetenciahatárokat.A tananyagelem feldolgozása során javasolt tanulói tevékenységek leírása:Frontális keretben (előadás): az oktatói instrukciók alapján jegyezzék le az előadás anyagát, írjanak le egy-egy órán elhangzott példát. A hallgatók kövessék, építsék be – célzott oktatói kérdések segítségével – a hallottakat korábbi ismereteikbe.Egyéni tanulás: olvassák el és értelmezzék egy-egy előadás után a számukra megjelölt irodalmat, ezzel az információval vessék össze és egészítsék ki jegyzeteiket.A tananyagelemhez tartozó értékelési feladatlapok, feladatok (megoldó kulccsal, a teljesítmény és osztályzat összefüggései): zárthelyi dolgozat.
58
A tananyagelem azonosítója, megnevezése:Deviáns viselkedési módokAjánlott óraszám (benne a részértékelésre fordítandó óra): 4 óraA tananyagelem feldolgozása során elérendő célok:A tanuló tudja: a deviáns magatartás értelmezési kereteit a biopszichoszociális elmélet tükrében. A bűnözés, alkoholizmus, drogfogyasztás kialakulásának és az öngyilkosság lehetséges háttértényezőit és okait.A tanuló ismerje: a devianciákra utaló grafológiai jegyeket a kézírásban.A tananyagelem feldolgozásához alkalmas ismerethordozók:A tankönyvi fejezet oldalszáma (rövid tartalma):Az oktató által szerkesztett segédanyag, órai jegyzet,Dr. Agárdi Tamás - Dr. Szidnai László (szerk.): A grafológia kézikönyve. Grafológiai Intézet, Budapest, (1998.) 724-726.Egyéb ajánlott információhordozók (könyv, folyóiratok, web-oldal):Pikó Bettina: A deviáns magatartás szociológiai alapjai és megjelenési formái a modern társadalomban. JATE Szeged (in press) (2002.)A tananyagelem feldolgozása során javasolt tanári tevékenységek leírása:A hallgatók kapjanak képet a devianciák oki hátteréről a biopszichoszociális modell/tényezők tükrében. Segítsünk abban, hogy a hallgatók ismerjék fel a kézírásban a társadalmi normákhoz nem illeszkedő devianciák pozitív, kreatív-innovatív és negatív aspektusait, az antiszociális viselkedés, az alkoholfogyasztás, alkoholizmus és drogfogyasztás lehetséges írásjegyeit.A tananyagelem feldolgozása során javasolt tanulói tevékenységek leírása:Frontális keretben (előadás): az oktatói instrukciók alapján jegyezzék le az előadás anyagát, mondjanak vagy írjanak rá példákat. Csoportmunka: a hallgatók 3-4 fős kiscsoportokban vizsgálják meg az alkoholmentes és az alkoholos állapotban született kézírásokat, és gyűjtsék össze a jellemzőket.Egyéni tanulás: olvassák el és értelmezzék egy-egy előadás után a számukra megjelölt irodalmat, ezzel az információval egészítsék ki jegyzeteiket.A tananyagelemhez tartozó értékelési feladatlapok, feladatok (megoldó kulccsal, a teljesítmény és osztályzat összefüggései): zárthelyi dolgozat.
59
A tananyagelem azonosítója, megnevezése: Pszichés-szomatikus-szociális funkciózavarok és betegségek, Integratív és felzárkóztató pszichológiaAjánlott óraszám (benne a részértékelésre fordítandó óra): 12 óraA tananyagelem feldolgozása során elérendő célok:A tanuló tudja: felismerni és jellemezni az egyes pszichés-szomatikus-szociális funkciózavarokat.A tanuló ismerje: az egyes pszichés-szomatikus-szociális funkciózavarok okait, személyiségre való kihatását.A tananyagelem feldolgozásához alkalmas ismerethordozók:A tankönyvi fejezet oldalszáma (rövid tartalma):Comer, R. J. (szerk.): A lélek betegségei. Osiris Kiadó, Budapest, (2003.)25-26., 83-84., 185-186., 219-220., 256., 421-422., 575-576., 609-610.Lányiné Engelmayer Ágnes: Gyógypedagógiai pszichológia. In: Bagdy Emőke – Klein Sándor (szerk.): Alkalmazott pszichológia. Edge 2000 Kiadó, Budapest, (2006.)Órai jegyzetekEgyéb ajánlott információhordozók (könyv, folyóiratok, web-oldal):Comer, R. J. (szerk.): A lélek betegségei. Osiris Kiadó, Budapest, (2003.)A tananyagelem feldolgozása során javasolt tanári tevékenységek leírása:Ismertessük a pszichopatológiai alapfogalmakat, többek között a normalitás kritériumait, a lelki egészség fogalmát és a prevenció típusait.Ismertessük az egyes pszichopatológiai modelleket, pl. az organikus, pszichodinamikus, behaviorista, kognitív, szociális tanuláselméleti és humanisztikus modellt. Ismertessük a hangulatzavarok és szorongásos zavarok fogalmát és típusait, kitérve a depresszió, bipoláris zavar, pszichoaktív szer okozta hangulatzavar, valamint a generalizált szorongásos zavar, kényszeres zavar, szociális fóbia és pánikzavar jellemzőire.
Ismertessük a személyiségzavarok fogalmát és típusait, kitérve a paranoid, szkizoid, szkizotip, borderline, hisztrionikus, nárcisztikus, antiszociális, elkerülő, dependens és kényszeres személyiségzavar jellemzőire.Ismertessük a gyermek- vagy serdülőkorban diagnosztizált zavarok típusait, kitérve a mentális retardáció, tanulási zavarok, motoros jártasság zavarai, kommunikációs zavarok, pervazív fejlődési zavar, figyelemhiányos vagy hiperaktivitás zavar fogalmaira.Mutassuk be az integratív, felzárkóztató pszichológia alapfogalmait, módszereit és jelentőségét.A tananyagelem feldolgozása során javasolt tanulói tevékenységek leírása:Frontális keretben (előadás): a tanulók hallgassák meg az oktató előadását, adjanak választ a feltett oktatói kérdésekre, aktivitásukkal járuljanak hozzá a pszichés-szomatikus-szociális funkciózavarok megismeréséhez.A tananyagelemhez tartozó értékelési feladatlapok, feladatok (megoldó kulccsal, a teljesítmény és osztályzat összefüggései): zárthelyi dolgozat a megadott tananyag alapján.
60
Más modulokban kifejtésre került szakmai kompetenciák:
Szimbólumelméletek, szimbólumrendszerek (kifejtve: az 1842-06 modul A grafológia
rendszerének alapjai tananyagegységében)
Grafikumértékelési technikák (kifejtve: az 1844-06 modul Méréstechnikai alapismeretek
tananyagegységében)
Grafikumképzést befolyásoló tényezők hatása és megállapítása (kifejtve: az 1842-06 modul A
grafológia rendszerének alapjai tananyagegységében)
Szintézis módszerei, elemzési azonosítási technikák kiválasztása (kifejtve: az 1844-06 modul
Globális és dinamikus változók tananyagegységében)
61
Ajánlások
az 54 725 01 0000 00 00 számú Grafológus szakképesítés
szakmai vizsgájának megszervezésére vonatkozó
62
I. A vizsga előkészítése
1. A vizsganap kijelölése (az NSZFI által kiadott időbeosztás alapján)
2. Jelentkezés vizsgára
3. A vizsgacsoportok kialakítása
4. Jelentés küldése
5. Tételrendelés
6. A vizsgabizottság
II. OKJ-s vizsga
1. Írásbeli vizsgarész
2. Gyakorlati vizsgarész
3. Vizsgaproduktum
4. Javítási rend
5. Szóbeli vizsgarész
6. Vizsga eredményének kihirdetése
7. Dokumentumok
III. Konzultációk
I. A vizsga előkészítése
1, A vizsganap kijelölése (az NSZFI által kiadott időbeosztás alapján)
Az OKJ 54 725 01 0000 00 00 számú grafológus vizsga szervezése a vizsgaszervezésre
jogszabályban feljogosított intézmény által kijelölt vizsganap közzétételével kezdődik. A
vizsgaszervező intézmény az OKJ-s vizsgát az NSZFI honlapján (www.nive.hu) közzétett
vizsganapok alapján jelölheti ki. Az NSZFI által meghatározott vizsganap a (19)-es
szakmacsoport írásbeli vizsganapját jelenti. A gyakorlati és szóbeli vizsganapot a
63
vizsgaszervező maga dönti el azzal a megkötéssel, hogy 10 napnak el kell telnie az írásbeli és
szóbeli között. Több vizsgarész egy napra szervezése esetén ügyelni kell a következőkre:
- a vizsga teljes időtartama egy vizsgázó számára nem haladhatja meg a napi 6 órát,
- az írásbeli és szóbeli vizsgáknál 8.00 és 18.00 óra között, a gyakorlati vizsga esetén
7.00 és 19.00 óra között kell biztosítani a vizsgalehetőséget,
- egy fő vizsgázó számára a vizsga egésze nem haladhatja meg a 3 napot.
2. Jelentkezés vizsgára
A vizsgaszervező akkor kezdheti meg az OKJ 54 725 01 0000 00 00 számú grafológus vizsga
mint iskolarendszeren kívüli szakképesítés vizsgájának megszervezését, ha legalább 10 fő
szabályosan jelentkezett nála vizsgára. Így a zökkenőmentes vizsgaszervezés érdekében
érdemes a szándékolt vizsga időpontja előtt legalább 60 nappal nyilvánosan közzétenni a
20/2007. (V. 21.) SZMM rendelet 6. számú melléklete alapján azokat a jelentkezési lapokat
(ld. 1. számú melléklet), amelyek minden, a jogszerű vizsgajelentés elkészítéséhez szükséges
lényeges és kötelező információt tartalmaznak a vizsgára jelentkezőről.
A vizsgára való jelentkezés akkor fogadható el, ha a vizsgázó:
- igazolja személyazonosságát,
- bemutatja érettségi bizonyítványát,
- bemutatja a 20/2007. (V. 21.) SZMM rendelet 7. számú melléklete alapján kiállított
modulzáró vizsga igazolásait (ld. 2. számú melléklet),
- bemutatja a képzési programban előírt gyakorlat teljesítéséről szóló igazolást,
- lead öt db teljes körűen dokumentált esettanulmányt, ami tartalmaz két
grafikumösszehasonlítást is
Egyéb, lehetséges dokumentumok:
- vizsgával kapcsolatos esetleges kérelmek leadása (pl.: egyes szakmai követelménymodulok
előzetes sikeres teljesítése alapján vizsgarész felmentési kérelem),
- javító- vagy pótvizsga esetén a szakmai vizsga törzslapkivonatának hiteles másolata.
64
3. A vizsgacsoportok kialakítása
A vizsgacsoportokat a vizsgaszervező alakítja ki a minimális 10 fő és az egy napon szóbeli
vizsgát tehető maximális 35 fő korlátozások figyelembevételével.
4. Jelentés küldése
A vizsgaszervező a feltételeknek megfelelő és ellenőrzött jelentkezési lapok alapján a szakmai
vizsga első vizsgatevékenységének időpontja előtt harminc nappal a vizsga előkészítésről,
vizsgacsoportonként jelentést köteles küldeni:
- a szakképzésért felelős miniszternek, az OKJ 54 725 01 0000 00 00 számú grafológus vizsga
esetén az NSZFI honlapján (www.nive.hu) kitöltött „Jelentés” űrlapon,
- ezt a vizsgajelentési űrlapot kinyomtatott formában is elküldi az NSZFI-nek,
- tájékoztatásul elküldi az illetékes megyei (vagy fővárosi) önkormányzat főjegyzőjének,
- valamint a Kereskedelmi és Iparkamarának.
A jelentésnek a következőket kell tartalmaznia:
- OKJ 54 725 01 0000 00 00 grafológus, FEOR szám: 5319,
- rész-szakképesítés: OKJ 54 725 01 0100 52 01 grafológus szakasszisztens,
- a vizsgázók száma összesen és vizsgarészenkénti bontásban,
- a vizsgák helyszíne vizsgarészenként bontva,
- a vizsgáztatási jog jogszabályi hivatkozása,
- a képzőhely nyilvántartásba vételének helye, a nyilvántartásba vétel tanúsítványának száma
és érvényességi ideje; akkreditált képzőhelyek esetén az akkreditációs szám.
Ezen túl a vizsgaszervezőnek nyilatkoznia kell, hogy a vizsgaszervezési jogosultsággal nem
rendelkező képzőhelyek nyilvántartásba vételét ellenőrizte, így azok jogosultak a képzésre,
valamint a képzés eredményes befejezéséről szóló igazolásokat tőlük megkapta.
5. Tételrendelés
Az OKJ 54 725 01 0000 00 00 számú grafológus vizsga írásbeli tételeit a vizsgaszervező
írásban rendeli meg az NSZFI-től, 30 nappal az első vizsgarész időpontja előtt. Az írásbeli
tételeket (illetve a feladatközlő lapot, segédanyagokat, javítási és értékelési útmutatókat) az
NSZFI honlapján (www.nive.hu) megtalálható időpontokban és az NSZFI által küldött
felhatalmazás kitöltése alapján, a vizsgaszervező megbízottja átveszi. Az írásbeli tételek
65
csomagolásán feltűntetett időpontig, vagyis az első vizsgarész kezdetéig a csomagokat a
vizsgaszervező sértetlenül és illetéktelenek elől elzárva köteles tárolni. A csomagolás
sértetlenségéről a vizsga megkezdése előtt a vizsgabizottság elnöke meggyőződik. Az írásbeli
tételek egyetlen szakmai vizsgán használhatók fel.
6. A vizsgabizottság
a, A vizsgabizottság összeállítása
A vizsgabizottság három tagból áll:
- a vizsgabizottság elnöke,
- a területileg illetékes kamarai tag,
- a vizsgaszervező intézmény képviselője.
A vizsgabizottság elnökét és a kamarai tagot az NSZFI jelöli ki, amiről írásban tájékoztatja a
vizsgaszervezőt.
A vizsgaszervező írásban felkéri a vizsgabizottság munkáját segítő szakértőket, a javító
tanárokat és a jegyzőt a vizsgatevékenység során felmerülő, írásban meghatározott feladatok
ellátására. Ez után a vizsgaszervező minimum tíz nappal írásban tájékoztatja a vizsgabizottság
elnökét, a kamarai tagot, a vizsgázókat, a vizsgabizottság munkáját segítő szakértőket, a javító
tanárokat és a jegyzőt:
- a szakmai vizsga pontos helyszínéről vizsgarészenkénti bontásban,
- a szakmai vizsga kezdési időpontjáról vizsgarészenkénti bontásban,
- a vizsgarendről és a szakmai vizsgával kapcsolatos tudnivalókról.
Ide tartozik, hogy a vizsgaszervező értesíti a vizsgabizottság elnökét és a kamarai tagot, hogy
a vizsgaszervező által kijelölt javító tanárok mikorra nyújtják be írásban a kijavított írásbeli és
mikorra a gyakorlati feladatok pontszámait a javasolt érdemjegyekkel együtt.
66
b, A vizsgabizottság működése
A vizsgabizottság a szakmai vizsgával és a vizsgázókkal kapcsolatos döntésekről
értekezleteken határoz, amiről a vizsgabizottság jegyzője jegyzőkönyvet készít.
Az első vizsgabizottsági értekezleten a vizsgabizottság döntésével elfogadja és a
vizsgabizottság elnöke jóváhagyja a vizsgaszervezési és vizsga lebonyolítási szabályzatot. Ez
a szabályzat tartalmazza a vizsgázóknak szóló tájékoztatók rendjének, vizsgatevékenységük
értékelésének ütemezését és szabályozását, a felmentési kérelmeikkel kapcsolatos általános
elveket, az egyes vizsgarészek lebonyolításának menetét és a vizsgateljesítmények
nyilvánosságra hozatalának módját.
Ezen túl a vizsgabizottság elnöke ellenőrzi az írásbeli feladatok tárolásának módját, a
vizsgázók jogosultságát igazoló iratokat, a vizsgabizottság másik két tagjával együtt aláírja az
esetleges vizsgafelmentéseket és a gyakorlati vizsga anyagát. A szakmai vizsga egyes
vizsgarészei előtt tájékoztatja a vizsgázókat az őket érintő tudnivalókkal kapcsolatban.
A vizsgaszervező képviselője megszervezi, végigkíséri és felügyeli a teljes vizsgáztatási
tevékenységet. Ő tartja a kapcsolatot a vizsgabizottság munkáját segítő szakértőkkel:
megbízza őket a gyakorlati feladatok kidolgozásával és az írásbeli, valamint gyakorlati
feladatsorok javításával.
A vizsgabizottság munkáját segítő szakértők, áttekintve a vizsgázók teljesítményét, javaslatot
tesznek az egyes vizsgarészek értékelésére, amiről a vizsgabizottság együttesen dönt.
II. OKJ-s vizsga
1. Írásbeli vizsgarész
Az írásbeli vizsgatevékenység során a vizsgaszervező képviselője meggyőződik a megjelent
vizsgázók személyazonosságáról. Majd a vizsga felügyelőjével együtt ellenőrzi az írásbeli
feladatok csomagolásának sértetlenségét, amit a felbontás helyének, idejének megjelölésével
és aláírásával együtt felvezet a csomagolásra.
A felügyelő tájékoztatja a vizsgázókat a vizsga szabályairól és elkészíti a vizsgázók
ülésrendjét. Ezután a vizsgázók megkezdik a vizsgatevékenységet a vizsgaszervező
bélyegzőjével ellátott lapokon.
67
2. Gyakorlati vizsgarész
A vizsgaszervező által kijelölt szakértők által kidolgozott és a vizsgabizottság tagjai által
jóváhagyott gyakorlati vizsgafeladatokat az írásbeli rendjéhez hasonló módon kell lefolytatni.
3. Vizsgaproduktum
Az OKJ 54 725 01 0000 00 00 grafológus szakképesítés megszerzéséhez az SZVK alapján a
vizsgázónak el kell készítenie öt db teljes körűen dokumentált esettanulmányt, ami kettő db
grafikumösszehasonlítást is tartalmaz.
4. Javítás
Az írásbeli és gyakorlati dolgozatokat a vizsgaszervező képviselőjének felkérésére a javító
tanár a vizsgaszervezőtől átveszi, és meghatározott időpontra kijavítva visszajuttatja. Ezt a
vizsgaszervező képviselője, egy eredeti írásbeli vizsgafeladattal együtt, legalább három
nappal az utolsó vizsgarész megkezdése előtt, eljuttatja a vizsgabizottság elnökének.
A vizsgaproduktum értékelése során az értékelő lapnak tartalmaznia kell:
- a vizsgázó nevét,
- születésének helyét és idejét,
- a szakképesítés megnevezését,
- a vizsgaproduktum pontos tárgyát,
- az értékelést és annak százalékban kifejezett minősítését,
- a szakképzést folytató intézmény vezetőjének aláírását,
- az intézmény körbélyegzőjét.
A kijavított vizsgafeladatok megtekintését és az értékelést olyan módon és időben kell a
vizsgázó tudomására hozni, hogy esetleges észrevételeit még az utolsó vizsgarész megkezdése
előtt írásban benyújthassa.
68
5. Szóbeli
Szóbeli vizsgarész esetén legfeljebb hat vizsgázó tartózkodhat egyszerre a vizsgáztató
helyiségben. A vizsgázók személyazonosságuk igazolása után egyesével tételt húznak, a
kihúzott tétel számát a vizsgabizottság munkáját segítő jegyző külön dokumentumban rögzíti.
A vizsgázó ezután kezdheti meg szóbeli tételének kidolgozását a vizsgaszervező által
lepecsételt papíron. Ezen vizsgarész teljesítése során vizsgázónként egyetlen pótfeladatlap
húzható.
A szóbeli vizsga értékelését a vizsgabizottság munkáját segítő szakértők és a vizsgabizottság
tagjai egymástól függetlenül értékelik, de a minősítésre a kérdező tanár tesz javaslatot.
6. A szakmai vizsga eredményeinek kihirdetése
A szakmai vizsga összes vizsgarészének befejezése után, a vizsgabizottsági záróértekezlet
keretén belül, a vizsgabizottság tagjai értékelik a vizsgázók teljesítményét. Ezt a jegyző
részletesen dokumentálja a záróértékezleti jegyzőkönyvben, és ennek alapján elkészíti a
bizonyítványokat.
Végül a vizsgabizottság elnöke a többi tag jelenlétében kihirdeti a vizsgaeredményeket, és
röviden értékeli a szakmai vizsgát.
7. Dokumentumok
Az emelt szintű grafológus szakmai vizsga dokumentálására szolgáló nyomtatványok a
20/2007. (V. 21.) SZMM rendelet alapján készülnek:
- vizsgajelentés , a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Intézet által kidolgozott, a
vizsga előtt előre meghatározott időpontig elekronikusan és levélben elküldött
dokumentum;
- törzslap (közokirat), egy példányt az Intézet irattárában, egy példányt a főjegyzői
hivatal irattárában kell elhelyezni. A törzslap nem selejtezhető, 40 év után az illetékes
levéltárnak kell átadni;
- bizonyítvány (közokirat), a kiadott bizonyítványok jelét, sorszámát jegyzőkönyvezni
kell;
- osztályozó ív, a vizsgaszervező által készített nyomtatvány, a vizsgázók osztályzatait
kell rávezetni,
69
- jegyzőkönyv, a vizsgaszervező által készített nyomtatvány, a vizsgatapasztalatok
összesítésével, aláírja a vizsgaelnök és a vizsgabizottság tagjai.
Az írásbeli dolgozatok, feladatlapok törvény szerint egy év elteltével selejtezhetők le.
III. Konzultációk
A konzultációk szervezése
Bár az OKJ-s grafológus vizsgára készülő, felnőttképzésben részvevő hallgatók magas
óraszámban tanulják és számos gyakorlati feladaton keresztül szerzik meg a grafológusi
munkához szükséges kompetenciákat, sokéves vizsgatapasztalattal rendelkezve ajánlatos
vizsgakonzultáció szervezése. A vizsgakonzultációkon, a hallgatók praktikus kérdéseinek
megválaszolásán túl, érdemes kiemelni a tananyagok azon részeit, amit a vizsgatapasztalatok
alapján nehezebben értenek, illetve nehezebben hoznak egymással érdemi összefüggésbe a
vizsgázók. Ennek érdekében a vizsgakonzultációt érdemes szakmai vizsgabizottságot segítő
pedagógusok, oktatók kezébe adni.
Konzultációs nap kijelölése
A konzultációs napokat a féléves tanmeneten kívül, az OKJ-s vizsgára való érvényes
jelentkezések összesítése és az NSZFI-nek megküldött vizsgajelentés után érdemes kijelölni.
A konzultáció tananyaga
A konzultáció tananyagát az OKJ-s vizsgaanyagok adják.
Emelt szintű grafológus (54 725 01 0000 00 00) vizsgakonzultáció:
Az emelt szintű grafológus vizsga előtti konzultáció anyagával kapcsolatban a
21/2007. (V. 21.) SZMM rendelet 2. számú mellékletében foglaltak a meghatározóak.
70
Konzultációt tartó oktató kijelölése
Konzultáció megtartására csak OKJ-s vizsga vizsgabizottságának munkáját egy korábbi
alkalommal már segítő, vagy OKJ-s írásbeli dolgozatokat már javított oktatót érdemes
fölkérni.
Értesítés konzultációról
A konzultáció időpontjáról a vizsga pontos idejének, helyének és menetének leírásával együtt
kapnak tájékoztatót a fenti módon jelentkezett hallgatók. A konzultáció lehet díjköteles,
aminek mértékéről szintén a tájékoztató levélben küldhetünk értesítést.
1843-06 Grafikumok analízise
Vizsgafeladat: Legfeljebb három egymással összefüggésbe hozott grafikum legalább tíz
általános, illetve különös sajátosságainak kiemelése, összehasonlítása, a kérdéses grafikum
három adott jellemzőjének feltárása.
Sajátosságok Írásazonosítás Grafológia
Általános sajátosságok
Topográfiai sajátosságok –
Margók sajátosságai
Margók megléte/hiánya,
abszolút és relatív mérete
(kicsi, közepes, nagy)
Margók mérete (kicsi,
közepes, nagy – mm-ben is
kifejezve). Írástömb
vizsgálata méret, alak és
irány szerint.
Margók formája (egyenes,
hullámos, domború, homorú,
lépcsőzetes)
Margók alakja (egyenes,
mereven egyenes,
egyenetlen, hullámos,
domború, homorú, lépcsős;
jobb margó esetén kettős
71
margó is)
Margók tartása (egyenletes,
egyenetlen)
Margók iránya (függőleges,
szűkülő, bővülő)
Topográfiai sajátosságok –
Bekezdések sajátosságai
Bekezdések abszolút (kicsi,
közepes, nagy) és relatív
mérete (a sorok hosszához,
ill. távolságához viszonyítva)
Bekezdések mérete a
hagyományosan elfogadott,
bal margótól mért, kb. 4 „a”
betűnyi mérethez viszonyítva
(kicsi, közepes, nagy)
Topográfiai sajátosságok –
Sorok és szavak közötti
távolság sajátosságai
Sorok relatív távolsága (a
sorok egymás közötti
távolsága és a középzónás
betűk magasságának
hányadosa kicsi, közepes,
nagy)
Sorok tudatos és átlagos
távolsága (mm-ben
kifejezve), negatív
sortávolság meglétének
vizsgálata
Szavak távolsága (oválok
betűhelyeinek száma kicsi,
közepes, nagy)
Szavak távolsága (mm-ben
kifejezve)
Topográfiai sajátosságok –
Sorok iránya és formája
Sorok iránya (vízszintes,
emelkedő, ereszkedő)
Sorok iránya (vízszintes,
emelkedő, ereszkedő)
Szavak iránya (vízszintes,
emelkedő, ereszkedő)
Sorok egymáshoz
viszonyított helyzete
(párhuzamosak, széttartóak,
összetartóak)
Sorok egymáshoz
viszonyított helyzete
(párhuzamosak, széttartóak,
összetartóak)
Sorok formája (egyenes,
hullámos, domború, homorú,
lépcsőzetes)
Sorok formája (egyenes,
mereven egyenes,
egyenetlen, hullámos,
domború, homorú, lépcsős)
Szavak formája (szóképek:
szabályos, csökkenő,
72
növekvő, thimpanon)
Topográfiai sajátosságok –
Írásvonalak elhelyezkedése
Csak abban az esetben, ha a
kézírás vonalas vagy
négyzethálós papírra készült
(írásvonalon, fölötte, alatta)
Csak abban az esetben, ha a
kézírás vonalas vagy
négyzethálós papírra készült
(vonalazáshoz természetes
módon igazítva, mereven a
vonalazást követve,
vonalazás fölött, vonalazás
alatt, a vonalazást teljesen
figyelmen kívül hagyva)
Topográfiai sajátosságok –
Írásjelek elhelyezkedése
Az írásjel tőle balra vagy
jobbra eső szóhoz képest
történő elhelyezkedése
(közel, távol, szabályszerű
távolságra)
Az írásjel tőle balra eső
szóhoz képest történő
elhelyezése (norma szerint
közel, szótávolságot
megfelezve, következő
szóhoz közel, távol)
A sorvonalhoz viszonyítva
(sorvonalon, fölötte, alatta)
A sor alapvonalához
viszonyítva (pont, vessző
felezőpontja, pontosvessző
vessző elemének
felezőpontja: alapvonalon,
fölötte, alatta; kettőspont,
gondolatjel, kötőjel, kérdőjel,
felkiáltójel: középzónában
elfoglalt helyének
meghatározása vertikálisan,
pl. középen, középvonal
alatt, középvonal fölött)
Az elválasztójel elhelyezése
(sorvonallal párhuzamosan,
sorvonallal szöget bezáróan)
A sor alapvonalához
viszonyítva (párhuzamosan,
felfelé irányulóan, lefelé
irányulóan)
73
Topográfiai sajátosságok –
Cím, megszólítás, lap- és
fejezetszámozás, dátum és
aláírás elhelyezése
Cím, megszólítás elhelyezése
(a papír bal vagy jobb
oldalán, vagy középen, a
szöveg első sorához közel
vagy távol)
Cím, megszólítás vertikális
és horizontális elhelyezése a
norma előírásaihoz
viszonyítva
Cím, megszólítás vizsgálata
sorirány, sorforma
tekintetében
Dátum elhelyezése (szöveg
előtt vagy után, a lap bal
vagy jobb oldalán, vagy
középen)
Dátum elhelyezése (írástömb
előtt vagy után, a lap bal
vagy jobb oldalán, vagy
középen, bal margó vagy
bekezdés vonalában,
lapszéltől indítva, jobb
margó vonaláig, jobb
lapszélig, aláírás alatt)
Aláírás elhelyezése (a lap bal
vagy jobb oldalán, vagy
középen, papír alsó részével
párhuzamosan vagy szöget
bezárva)
Aláírás vertikális és
horizontális elhelyezése a
norma előírásaihoz
viszonyítva
Aláírás vizsgálata sorirány,
sorforma tekintetében
Dátum és aláírás egymáshoz
viszonyított elhelyezkedése
(csak ha mindkettő a szöveg
alatt van)
Dátum és aláírás egymáshoz
viszonyított elhelyezése, ha
mindkettő a szövegtömböt
követi (vertikálisan és
horizontálisan hogyan
helyezkednek el egymáshoz
képest, pl. ugyanabban a
sorban vagy sem)
Különös szokásból eredő Bekezdések elkülönítése Bekezdések formai
74
sajátosságok
Szövegkiemelés
(nagyobb sortávolság,
bekezdés első sorának
beljebbkezdése, zárójel,
gondolatjel)
megoldásai (kijjebb- vagy
beljebbkezdés,
mélybekezdés,
franciabekezdés vagy ezek
kombinációja)
Különböző szavak és
mondatok kiemelése
(egyenes, szaggatott vagy
hullámos vonallal aláhúzva,
kiemelő-filccel kihúzva,
nagyobb méretű vagy
ritkított betű alkalmazásával)
Különböző szavak vagy
teljes mondatok kiemelése
(egyenes, szaggatott vagy
hullámos vonallal aláhúzva
szimplán vagy duplán,
szövegkiemelővel kihúzva,
nagyobb méretű vagy
ritkított betű alkalmazásával,
folyóírásban nyomtatott
betűk alkalmazásával stb.)
Különös szokásból eredő
sajátosságok
Rövidítések
Rövidítések szavak,
kifejezések, intézmények stb.
esetében; helyesírási
szabályokat figyelembe kell
venni
Rövidítések
jellegzetességeinek
vizsgálata (szavak,
kifejezések, intézmények,
helységnevek stb. esetében),
hangulatjelek
alkalmazásának
jellegzetességei
Különös szokásból eredő
sajátosságok
Javítások, kiegészítések
Egyszeri vagy többszöri
áthúzás, átsatírozás, zárójel,
javított szó fölött/mellett a
helyes szó kiírása, javított
hely megjelölése csillaggal,
kereszttel, szignó vagy
aláírás elhelyezésével, betűk
átírása, íráshordozó sérülése
Javítások gyakorisága,
módja; visszatérése azonos
betűkben, betűelemekben
Különös szokásból eredő A dátum mely elemeit A dátum elemeit milyen
75
sajátosságok
Dátum leírása
milyen sorrendben
tartalmazza, a hónap leírása
betűvel vagy számmal, római
vagy arab számok, a dátum
elemeinek elkülönítési módja
(pont, vessző, szóköz),
rövidítések
sorrendben tartalmazza, a
hónap leírása betűvel,
rövidítve, római vagy arab
számmal, milyen a dátum
elemeinek elkülönítési módja
(pont, vessző, kötőjel,
szóköz)
Különös szokásból eredő
sajátosságok
Oldalak számozása
Vizsgáljuk a formát és az
elhelyezést
Az oldalszámozás
elhelyezése (lap tetején, lap
alján, bal oldalon, középen
vagy jobb oldalon)
Különös szokásból eredő
sajátosságok
Elválasztás és sorok
kitöltése
Elválasztójel alkalmazása
vagy kerülése, szóvégek
leírásának módja (szóvégek
összeszorítása, elhajlítása)
Elválasztójelek
alkalmazásának
jellegzetességei a sorok
végén, azok hiányában
hogyan gazdálkodik a térrel
(szóvégek összeszorítása,
elhajlítása stb.)
Az író személy kézmozgás-
rendszerét jellemző
sajátosságok
A kézírás kidolgozottsága
Írástempótól,
mozgáskoordinációtól,
valamint a kézírás
sajátosságainak viszonylagos
állandóságától függ (magas,
alacsony vagy közepes fokon
kidolgozott)
Kézírás egyedisége
(normaíráshoz való
hasonlóság, saját sztenderd
megtartása)
Az író személy kézmozgás-
rendszerét jellemző
sajátosságok
A kézírás összetettsége
A tanult normaírástól való
eltérésekben nyilvánul meg
(egyszerű, egyszerűsített,
bonyolított, vegyes, stilizált)
Kézírás egyedisége
(normaíráshoz való
hasonlóság, illetve az attól
való eltérés mértéke)
Az író személy kézmozgás-
rendszerét jellemző
A mozgás geometriai
formája, amellyel a
betűelemek többségét, ill.
Kötésformák (betűk és
betűelemek között) –
girlandos, árkádos, szöges,
76
sajátosságok
A kézírás jellemző formája
ezen elemek, valamint a
betűk egymáshoz kapcsolását
kivitelezték (egyenesvonalú-
ívelt, egyenesvonalú-szöges,
ívelt vonalú, vegyes)
fonalas, kettős ívek megléte
Az író személy kézmozgás-
rendszerét jellemző
sajátosságok
A kézírás jellemző
mozgásiránya
A hurkok és oválok
mozdulatiránya szerint
(jobbra forduló, balra
forduló, vegyes)
A kézírás tendenciája, oválok
sodrása
Az írásjegyek függőleges
tengelyének dőlésiránya
szerint (függőleges, jobbra
dőlő 90-50 fok között, balra
dőlő 90-130 fok között)
A kézírás dőlése
(törzsvonalak, betűtengelyek,
illetve oválok vizsgálata) –
erősen balra dőlő, enyhén
balra dőlő, álló, enyhén
jobbra dőlő, erősen jobbra
dőlő
Az író személy kézmozgás-
rendszerét jellemző
sajátosságok
A kézírás kiterjedése
A függőleges és vízszintes
síkban megjelenő méretek:
abszolút (középzónás betűk
magasságának átlaga alapján)
és relatív (betűelemek
egymáshoz viszonyított
aránya alapján); függőleges
kiterjedtség szerint nagy,
közepes, kicsi; vízszintes
kiterjedtség szerint széles,
közepes, keskeny
A függőleges és vízszintes
síkban megjelenő méretek:
zónaarányok,
szárdominancia;
elsődleges vagy másodlagos
szélesség, kezdő-és
végvonalak
Az író személy kézmozgás-
rendszerét jellemző
sajátosságok
Nagy folyamatosságú (8
vagy több betűelem, azaz 5
vagy több betű folyamatos
leírása), közepes
Kötöttség foka – teljesen
kötetlen, közepesen kötött,
kötött, túlkötött, változó
mértékű kötöttség
77
A kézírás folyamatossága folyamatosságú (4-8
betűelem, azaz kb. 3 betű),
kis folyamatosságú (max. 3
betűelem, azaz 1-2 betű)
Az író személy kézmozgás-
rendszerét jellemző
sajátosságok
Kéznyomás
A benyomódás mélysége és a
törzsvonalak szélessége
alapján (nagy, közepes, kicsi)
Nyomaték vizsgálata az
írófelület, az íróeszköz és az
alátét ismeretében
Különös sajátosságok
Mozgásforma Az etalontól való eltérések és
azok gyakoriságának
vizsgálata (elemek
vonalmennyisége, az oválok,
féloválok, hurkok, tömlők és
más hajlított vonalak
geometriai alakja, nyitottság-
zártság)
Az etalontól való eltérések és
azok gyakoriságának
vizsgálata (a normaírásban
előírt formák megtartása
vagy megváltoztatása
betűnként, a saját sztenderd
következetességének
vizsgálata)
Mozgásirány Az egyes vonalak és elemek
kialakítási sorrendje (balra,
jobbra kanyarodóak, lentről
felfelé vagy fentről lefelé
húzottak, függőlegesek vagy
szöget zárnak be az írásjelek
meghatározott részéhez
viszonyítva, az egy irányba
vagy ellentétesen haladó
vonalak párhuzamosak vagy
szöget zárnak be egymással)
Az egyes betűelemek
kialakítási sorrendje (lentről
felfelé vagy fentről lefelé
húzottak, függőlegesek vagy
a szó alapvonalával szöget
zárnak be, az egy irányba
vagy ellentétesen haladó
vonalak párhuzamosak vagy
szöget zárnak be egymással,
sodrás, tendencia, záró
mozdulatok iránya)
A mozgás mérete,
kiterjedése
Meghatározott írásjelek
(betűk, számjegyek,
Zónák vizsgálata méret
szempontjából, zónaarányok
78
ékezetek) vizsgálata megállapítása
A kézmozgás
folyamatossága
Megszakítás nélküli
vonalszakaszok vizsgálata
meghatározott írásjelek
leírásakor, bizonyos írásjel-
elemek kapcsolódásánál,
meghatározott betűk között
vagy csak bizonyos
szavakban
Kötöttség foka – teljesen
kötetlen, közepesen kötött,
kötött, túlkötött, változó
mértékű kötöttség
A kézmozgás terjedelme,
mennyisége
A tanult normaíráshoz
viszonyítva a betű képzése
egyszerűsített-e, vagy
tartalmaz kiegészítő elemeket
is
Egyszerűsítések a betűkben,
többletvonalak vizsgálata
A mozdulatok sorrendje,
következetesség
A tanult normaírástól történő
eltérés vizsgálata
A kézírás egyedisége, saját
sztenderd megtartása
A betűelemek viszonylagos
elhelyezkedése
Az írómozgás kezdő- és
végpontjainak viszonylagos
elhelyezése a sorvonalhoz
képest és más betűelemekhez
viszonyítva; az áthúzóvonal
elhelyezése
Kezdővonalak, végvonalak,
áthúzóvonalak és ékezetek
méret, alak és irány szerinti
vizsgálata
A kézmozgás összetettsége Az előző sajátosságokból
több elemet is magában
foglalhat: akkor állapítható
meg, ha a betűkben,
betűelemekben vagy azok
kapcsolásaiban egyszerűsített
vagy bonyolított felépítés
található
A kézírás egyedisége, a
tanult normaírástól való
eltérések az egyes betűkben
Kézsúly A nyomáserősség változása
az adott íráson belül az
Nyomaték egyenletességének
vizsgálata, áthelyezett
79
általános sajátosságoknál
megállapítotthoz viszonyítva
nyomaték előfordulása
Az általános és különös sajátosságok forrása: Gulyás J. I. – Kaszab Gy. – Soóky A.: Hamis
vagy valódi? Írásszakértés és jogismeret mindenkinek. Grafodidakt Kft., Budapest, 2003.
197-212. o.
80
A Grafológus szakképesítés
régi és új OKJ szerinti szakmai és vizsgakövetelményeinek
összehasonlítása
81
I. Az Országos Képzési Jegyzékben szereplő adatok összehasonlítása
1. Megváltozott a grafológus szakképesítés azonosító száma, 8 jegyűről: 54 7889 04,
15 számjegyűre változott: 54 725 01 0000 00 00.
2. A szakképesítés megnevezése maradt „grafológus”.
3. A grafológus szakasszisztens rész-szakképesítésként jelenik meg, szintén 15 jegyű
azonosítóval, 54 725 01 0100 52 01 számmal.
4. A hozzárendelt FEÁOR szám maradt: 5319.
5. A szakképzésre fordított idő egyaránt 1200 óra.
II. Egyéb adatok:
A szakképesítés megnevezése: grafológus maradt.
1. A képzés megkezdésének szükséges előképzettsége érettségire változott, az előző
SZVK-ban szereplő érettségi vizsga és grafológus szakasszisztensi szakmai végzettség
vagy humán felsőfokú végzettséghez képest.
Szakmai előzetes követelmény nem volt egyik esetben sem, pályaalkalmassági
követelmény csak most jelent meg szempontként, de az új OKJ nem támaszt ilyen
követelményt. Bizonyos pályaalkalmasságot azonban érdemes figyelembe venni, mint
például az átlátó készség, elemző- és összehasonlító készség, empátia és kommunikációs
készség stb., amik feltétlenül szükségesek a grafológusi munka korrekt műveléséhez.
A pályaalkalmassági követelményről írtak nem egyértelműek!
2-3. Míg a szakképesítésnél a régi SZVK-ban 50 -50 % volt az elmélet – gyakorlat aránya,
addig az új rendszerben 60 % elmélet és 40 % gyakorlat az arány. Ez a változás
indokolható azzal, hogy a magyar és nemzetközi kutatások eredményeképpen, mind a
grafológia, mind a pszichológia területén, olyan újabb elméletek és gyakorlati
tapasztalatok kerülnek publikálásra, melyekről a hallgatóknak tudomást kell szerezniük.
Ugyanakkor sajnálatos, hogy a gyakorlati tevékenység kissé háttérbe szorult a szabályozás
szerint. Mindenképpen tudatosítani kell a hallgatókban, hogy a képzést feltétlenül otthoni
tanulásnak és sok gyakorlásnak kell követnie, hogy a képzés eredményes legyen, s
megszerezzék azt a tudás- és kompetenciaszintet, amellyel már biztonsággal, s jó
eredménnyel tudják ellátni a grafológusi munkát.
4. Szakmai alapképzés továbbra sem szükséges.
82
5. A szintvizsga új elem, de mivel csak iskolarendszerben szervezhető, az
iskolarendszeren kívüli grafológusképzéshez nem kapcsolódik.
6. Egészségügyi alkalmassági vizsgálat nem szükséges, bár az erős látásromlás és a
mentális egészség hiánya akadályozó, sőt gátló tényező lehet a grafológusi munka
szakszerű ellátása során.
Rész-szakképesítés megnevezése: grafológus szakasszisztens
Új elemként jelent meg a rész-szakképesítés megnevezése, leírása. A rész-szakképesítés az új
OKJ fogalma, amely egy egyszerű, kevesebb kompetenciát igénylő feladat ellátására teszi
alkalmassá a személyt.
1. A képzés megkezdésének feltétele az érettségi vizsga megléte, egyéb előképzettség,
követelmény teljesítése nem szükséges.
2. A maximális óraszámot az új törvény 400 órában határozza meg, vagyis a képzés 1/3-
ában.
3. Ebből 30 %-ot az elmélet, 70%-ot a gyakorlat tesz ki. Ez a technikai tényezők
ismeretét és gyakorlatát, valamint a mérési gyakorlatok jelentőségét mutatja.
4-5. Szakmai alapképzés és egészségügyi vizsgálat nem szükséges.
III. Munkaterület
1. A szakképesítéssel betölthető munkakör FEÁOR száma változatlan: 5319.
2. A szakképesítés munkaterületének rövid, jellemző leírása korrekt, tömör, jól
értelmezhető.
3. A szakképesítéssel rokon szakképesítések kimaradtak, ami azzal indokolható, hogy az
előző OKJ-ban szereplő rokon szakmák nem mutattak túl sok átfedést a grafológusi
tevékenységgel.
IV. Szakmai követelmények
83
Az új rendszer kiemelhető és bővíthető modulokat tartalmaz, amelyek a tananyag
elsajátításához szükséges összes egységet tartalmazzák, úgymint tananyag, tevékenység,
alkalmazott módszer, kompetencia stb. Emellett kiemelt fogalomként használja a
kompetenciát, ami a munkaerő-piaci igényekhez igazítottan, kategóriánként tartalmazza az
adott szakmához szükséges összes olyan sajátosságot, amivel a személynek rendelkeznie kell
a szakképzés eredményes befejezéséhez és a munkaerő-piacra való kilépéshez. A
kompetencia-kategóriák a következők:
- szakmai kompetenciák: szakmai ismeretek és szakmai készségek,
- személyes kompetenciák: adottságok és jellemvonások,
- társas kompetenciák: együttműködés, kommunikáció, konfliktuskezelés,
- módszer kompetenciák: gondolkodás, problémamegoldás és munkamódszer, munkastílus.
1. követelménymodul
1842-06 Grafikumok kezelése
Ebben a modulban a feladat- és tulajdonságprofil címen a szakasszisztenseknek szükséges
tudásanyaggal elsajátítható feladatok és kompetenciák szerepelnek.
A régi OKJ-ban pontosan és közérthetően volt megfogalmazva, hogy a grafológus mire
legyen képes: grafológiai és pszichológiai ismeretei birtokában mérni, értékelni, értelmezni,
szintézist készíteni és tanácsot adni, felölelve az írástörténet, grafológiatörténet, elvek,
elméletek, vizsgálati módszerek és eszközök, tipológiák, tanácsadás, devianciák, balkezesség,
rajzok értékelése, értelmezése stb. témaköröket.
A szakmai követelménymodul tartalma szakasznál a feladatprofil meghatározása teljesen
lefedi a tennivalókat, amint már a régi OKJ-ban is a szakképesítéssel rendelkező szakember
feladatainak felsorolása mindenki számára jól érthetően körülhatárolta a tevékenységeket. Az
új OKJ-ban a „piackutatást folytat” és „adatbázist készít potenciális ügyfelekről” azonban
kérdéses lehet.
A tulajdonságprofil szakmai kompetenciáinál olvasható szakmai ismeretek között felsorolt
egyes kompetenciák, pl. mentálhigiénés ismeretek, igazságügyi szakértői munka alapjai,
84
konzultációs-, tanácsadó technikák, szakvéleményközlési-értelmezési technikák inkább a
1845-06 Grafikumok szintézise modulba kívánkoznak, de itteni jelenlétük sem zavaró.
Hasznos, hogy részletesen leírásra kerültek a jól összeszedett személyes kompetenciák, társas
kompetenciák, módszerkompetenciák.
A szintek megjelölésével a szakmai készségek között azonban nem lehet követelmény egy
magyar grafológus számára az „idegen nyelvű hallott szöveg megértése”, vagy „idegen
nyelvű beszédkészség”, „idegen nyelvű kézírás” stb.
A készségek számozása (1-5-ig) a képzés során nem azonosítható jelöléseket tartalmaz.
2. követelménymodul
1843-06 Grafikumok analízise
A szakmai követelménymodul feladatprofiljában pontos leírást találunk a grafikum
analíziséhez szükséges tevékenységek elvégzésére, bár a „megállapítja az alapsztenderdet”
kitételnek így nincs értelme, mert a sztenderd egyértelműen meghatározott, az adott
országban, az adott időszakban tanított normaírás, azt tehát nem a grafológus állapítja meg.
A tulajdonságprofil részben leírt szakmai ismeretek tulajdonképpen teljesen megfelelnek a
feladatprofilnak, mintegy kifejtve, hogy a feladatok elvégzéséhez milyen ismeretanyagra van
szükség.
A szakmai szint megjelölésével a szakmai készségek között nem érthető, mit keres a
„kézírás”, vagy az „idegen nyelvű szöveg megértése”, vagy a „konzultáció”, netán
konzultációra való készség, hajlandóság.
Érdekes, hogy a szükséges szakmai készségek közt szerepel a konzultáció, de a társas
kompetenciáknál semmi sincs megnevezve, pedig pont itt szükséges a konzultációs készség.
A személyes- és módszerkompetenciák korrektül vannak felsorolva.
85
3. követelménymodul
1844-06 Grafikumszintézis előkészítése
Az elnevezés némileg problémás lehet, hiszen a grafológus nem a grafikumot szintetizálja,
hanem a grafikum alapján készült analízis eredményét fésüli össze úgy, hogy teljes, átfogó
személyiségképet kapjon.
A feladatprofilban felsoroltak mindegyike a grafikumok kezelése körbe tartozik, hiszen az
analízishez és a szintézishez készít elővizsgálatokat. Az utolsó három feladat pedig az analízis
készítéséhez tartozik.
A grafikumszintézis előkészítése szakmai követelménymodul körében a tulajdonságprofilba
sorolt szakmai ismeretek mindegyike szintén előkerült már a grafikumok előkészítése, illetve
a grafikumok analízise kapcsán, tulajdonképpen oda tartoznak, e nélkül nem lehetne elvégezni
azokat a munkákat. Ide az OKJ moduláris felépítése, az adott tanegységhez szükséges összes
ismeret és kompetencia összetartozása miatt kerültek.
Az eme szakaszban felsorolt tulajdonságprofilba sorolt szakmai kompetenciák legnagyobb
része már előzőleg is olvasható volt, hiszen az írásnormák, a méréstechnikai jellemzők,
méréstan stb. már az előző két szakaszban megjelentek.
Tulajdonképpen minden eddigi munka a szintézist készíti elő.
Talán kevéssé érthető azonban, hogy a személyes kompetenciáknál a grafikumszintézis
előkészítése modul kapcsán kerül csak elő a „látás”, a precizitással és az önállósággal egy
csoportba sorolva.
A társas- és módszerkompetenciák szintén szerepeltek már ezt megelőzően.
Összességében a „Grafikumszintézis előkészítése” követelménymodul összefoglalja az előző
két követelménymodul részt.
86
4. követelménymodul
1845-06 Grafikumok szintézise
A szakmai követelménymodul részeként olvasható feladatprofilban jól meghatározott,
érhető és követhető a grafológusi tevékenységek leírása, illetve sorrendje.
A tulajdonságprofilban leírt szakmai ismeretek felsorolása szintén könnyen értelmezhető és
szükséges, az ismeretek megfogalmazása pontos.
A szakmai készségek felsorolása szintén a moduláris felépítés miatt ismétlődik. A személyes
kompetenciáknál felsoroltak azonban már előbb is szükségesek lehetnek. A társas- és
módszerkompetenciák egy részével ismét találkozhattunk már, a többi jól érthető,
magyarázatot nem igényel.
V. Vizsgáztatási követelmények
1. A szakmai vizsgára bocsátás feltételei közt azonos követelmény az öt db teljes körű
személyiségkép, újdonság viszont, hogy ebből az ötből kettő összehasonlító elemzése is
szükséges. Ezek a következő alkalmazott grafológiai területeken készülhetnek:
- pályaorientáció (1 db),
- párkapcsolati grafológia (2 db),
- éretlenség (1 db, a duktor 14-18 év közötti legyen),
- balkezesség (1 db).
2. A szakmai vizsga részei témakörben a régi OKJ csak általánosan fogalmaz, grafológiai
szakmai ismeretek és a grafológia emberismereti alapjai szerepelnek, csak később részletez.
Az új OKJ sokkal részletesebben írja le az előzőleg felsorolt szakmai modulterületekre
jellemző szóbeli és írásbeli feladatokat, de csak általánosságban megadva a rájuk szánt időt,
ezzel is segítve a hallgatók felkészülését.
3. Mivel jelentősen megváltozott a szakmai vizsga egyes részeire szánt idő beosztása, ezt
érdemes részletesebb áttekinteni:
a, A grafikumok kezelése modulnál talán soknak tűnik a 90 perc a tájékoztató
megfogalmazására és a 45 perc a grafikumkeletkezés technikai körülményeinek a
87
megállapítására, főként annak fényében, hogy ezeket az adatokat előre elkéri a grafológus
vagy az asszisztense.
b, A grafikumok analízise vizsgarész elkészítésére bőséges lehetőséget ad a 240 perc, s az
értelmező indoklásra is elegendő a 45 perc.
c, A grafikumszintézis előkészítésére szánt 45 percben a vizsgázó a vizsgaproduktum
értelmező indoklását végzi, ami tapasztalataink szerint szintén rövidebb idő alatt is
teljesíthető.
d, A grafikumszintézis vizsgarészben az írásbeli vizsgára korrekt a 240 perc, és a szóbeli
feladatra is megfelelő a 45 perc.
Összességében elmondható, hogy az új SZVK minden vizsgarészre elegendő időt biztosít,
inkább túlméretezi az időkeretet, semmint nehéz helyzetbe hozza a vizsgázót.
4. A régi OKJ-ban a szakmai vizsga %-os értékelése egyértelműen osztályzatoknak volt
megfeleltetve, az új OKJ erről nem rendelkezik, csakis azt írja le, hogy az egyes
vizsgarészeknek, szóbeli és írásbeli feladatoknak milyen a %-os aránya.
A helyes számítási mód az NSZFI által megállapítva a következő:
- elért 51%-tól elégséges (2) (egyben az egyes vizsgamodulok minimumfeltétele),
- elért 61%-tól közepes (3),
- elért 71%-tól jó (4),
- elért 81%-tól jeles (5).
A szakmai vizsga lezárásaként a vizsgázó akkor is kap tanúsítványt, ha valamelyik modul
elégtelensége miatt a szakképesítést nem sikerült megszereznie. A tanúsítványnak az összes
teljesített modul (kerekített) százalékban kifejezett értékét tartalmaznia kell.
VI. Eszköz- és felszerelési jegyzék
A megadott eszközök megfelelnek a képzésnek.
Összességében elmondható, hogy a régi OKJ-ban a grafológus feladatainak megfogalmazása
a személyiségkép elkészítése köré szerveződött, és emberközpontú megközelítéssel készült.
88
Az új OKJ-ban a szakképzések moduláris felépítésűek, és számos kompetencia-csoportot
tartalmaznak. Ezért az új OKJ szerinti képzés bevezetése előtt érdemes tanulmányozni néhány
honlapot például:
- www.nive.hu
- www.milegyek.hu
Szerencsére mára sok olyan tájékozódási pont van, ahonnan a képzésben részt venni kívánók
tájékozódhatnak. Ezek alapján választhatják a komoly hároméves, azaz hat féléves képzést
adó intézményeket, melyek közül állami garanciával működnek az akkreditált képzőhelyek;
illetve a 30 órás, a grafológia iránti érdeklődést felkeltő, és csak alapismereteket nyújtó
intézményeket. A nagyobb, vizsgáztatási joggal is rendelkező képzőintézmények mellett
működnek kisebb iskolák is, melyeknek nincsen önálló vizsgáztatási joguk, de becsatlakoznak
az OKJ vizsgára a nagyobb képzőhelyekre.
Nehéz lenne fölsorolni az összes grafológiával kapcsolatos honlapot, ezért érdemes ellátogatni
a www.grafológia.lap.hu oldalra.
Szakmai konferenciák
- 1994-ben és 1999-ben rendezett a Grafológiai Intézet nemzetközi szakmai konferenciát, ahol
angol, holland, belga, francia és olasz grafológusok tartottak előadásokat.
- Legnevesebb és a legrégibb a „Grafogárdony” rendezvény, ahol napjaink grafológusainak
legújabb kutatásairól hallhatunk, láthatunk előadásokat. A kétnapos szakmai konferenciára 15
éve kerül sor hagyományosan a nyár végén.
- Szintén grafológia és pszichológia tartalmú rendezvény a „Pszichopilis”, mely 8 éve kerül
megrendezésre pünkösdkor.
- A Magyar Írástanulmányi Társaság az előző két rendezvénysorozata mellett grafo-klubokat
és pszicho-klubokat szervez, mely összejöveteleken sok újdonsággal ismerkedhetnek meg a
hallgatók.
89