Download - Tartalomjegyzék - atw.hu
3
Tartalomjegyzék:
1. Ismertesd a kommunikáció általános modelljét! .................................................................................. 4
2. Szoftverekhez kapcsolódó jogok, felhasználási formák ....................................................................... 6
3. Ismertesd a számítógépes kommunikáció illemszabályai különös tekintettel az internetre! ........... 9
4. Ismertesse a Neumann-elveket és mutassa be a Neumann elvű számítógép felépítését! ................. 11
5. Ismertesd a mágneses és optikai háttértárak és jellemezd őket! ....................................................... 13
6. Ismertesd a beviteli perifériákat! ......................................................................................................... 17
7. Ismertesd a kiviteli (output) perifériákat, különös tekintettel a monitorokra és a nyomtatokra .. 22
8. Hálózatok ............................................................................................................................................... 26
9. Ismertesd az operációs rendszerek feladatait és fajtáit! .................................................................... 32
10. Ismertesd a könyvtárműveleteket ...................................................................................................... 38
11. Ismertesd az állományműveleteket .................................................................................................... 40
12. Állománytípusok ................................................................................................................................. 45
13. Vírusok és vírusvédelem ..................................................................................................................... 47
14. Elektronikus levelezés (e-mail) ........................................................................................................... 49
15. Mutass be egy Web alapú levelező programot! ................................................................................ 52
16. Keresés az Interneten .......................................................................................................................... 54
17. Mutasd be az internetes szolgáltatásokat!......................................................................................... 56
18. Hogyan használható az FTP az állományok letöltésére ................................................................... 59
19. Ismerje a könyvtár fogalmát, típusait: hagyományos és elektronikus könyvtárak. ..................... 61
20. Milyen nem nyomtatott dokumentumok illetve adathordozók találhatók a könyvtárakban? .... 63
4
1. Ismertesd a kommunikáció általános modelljét!
Mutass be néhány kommunikációs technológiát!
A kommunikációhoz legalább két szereplő szükséges. Egy adó és egy fogadó. Bármelyik fél
lehet többszereplős is. A funkciók felcserélődhetnek. Magánbeszélgetés,
tömegkommunikáció.
Minősített kapcsolat van a szereplők között. Előre definiált szerepek alapján dől el, hogy kik
hallgatnak kiket és miért. Például előadó-hallgató, színész-néző, baráti beszélgetés
Kell egy csatorna, egy közvetítő közeg. Például levegő (beszéd), papír (levél, újság)),
elektronikus: vezeték (telefon), rádióhullám (televízió)
Irányát tekintve, mely következhet a technológiából, (milyen csatorna), illetve funkciójából:
o lehet egyirányú (single) – Teletext előadás
o kétirányú nem egyidejű (half duplex) – walke-talke tájékoztató (kérdés, majd felelet)
o kétirányú egyidejű (full duplex) – telefon társalgási beszélgetés
Kell egy közös kód (nyelv).
Kell egy közös háttérismeret, mely nélkül hiába értik a közös nyelvet, kódot, nem értik meg
egymás témáját. Például egy hétköznapi ember részvétele egy rendszergazdai levelezős
listán nem ad eredményes kommunikációt, hiába beszél mindenki magyarul.
Van verbális és non-verbális kommunikáció. Az állatvilág jellemzően több non-verbálist
használ. Az emberi kommunikációban is mindig szükség van non-verbális kommunikációra,
vagy másképpen metakommunikációra. Testtartás, hangsúly, mimika, gesztikulálás… Az
elektronikus levelezésben ennek hiányát próbálják csökkenteni smiley-kkal.
Tartalma alapján:
o tájékoztató, informatív
o felszólító,
o érzelmet kifejező, emocionális
Kommunikációs technológiák és rendszerek:
Egyéni ötletű technológiák
o füstjelek
o futár
o postagalamb
Verbális rendszerek
o tudatos, szájhagyományokra épülő (rém)hírterjesztés
o oktatás
o szervezeti értekezletek
Papír alapú terjesztői hálózatok
o könyv
o szórólap
o posta.
Vizuális alapú
o balatoni viharjelző
o süketnéma jelbeszéd
o rendőrlámpa, KRESZ-táblák
o sportversenyek versenyzők közötti, vagy a bírók kéz-, zászló-, vagy egyéb jelei
Elektronikus alapú:
o Morse
o vezetékes
telefon
5
ATM-hálózatok
számítógépes hálózatok (Ethernet, token ring…
kábelTV hálózatok
riasztók, figyelő-rendszerek
o földi sugárzású elektronikus hullámok (celluláris hálózatok)
hagyományos TV- és rádióadások, teletext
mobil-telefonok
kis hatósugarú wireless billentyűzet, egér, számítógépes hálózatok
walke-tolke, CB
távirányítók
o műholdas adások
TV műsorok
számítógépes hálózatok
GPS
csillagászati rádiótávcsövek összehangolt rendszere
Ugyanezeket funkció vagy irányok szempontjából is lehet csoportosítani.
Sok más rendszert is fel lehetne sorolni, hiszen az emberi találékonyság rengeteg egyéb ötletet is
felhasznált már kommunikációra, és használja is rendszerben. Legfeljebb a rendszert egy szűkebb
szakmai csoport használja csak.
6
2. Szoftverekhez kapcsolódó jogok, felhasználási formák
Milyen a szoftverekhez kapcsolódó jogokat és felhasználási formákat ismersz?
A szoftver-forráskódja, valamint programkódja- és a hozzá tartozó dokumentáció a programozók
szellemi alkotása. Mindezen alkotások szerzői jogával tehát a szoftver alkotója rendelkezik.
A szoftver létrejöttének pillanatától szerzői jogvédelem alatt áll. A szerzői jogról lemondani nem
lehet, nem eladható, másra át nem ruházható. A szerzői jogvédelmi törvény (1999.évi LXXVI. [76]
tv.) alapján a szoftvert a szerzői jogvédelmi ideje alatt csak fizetés ellenében szabad felhasználni.
A szoftveralkotások felhasználására licenszek vásárlásával szerezhetünk jogot. A licenszek
megvásárlásával a szoftver kiadója feljogosítja a vevőt a termék használatára, a vevő pedig ezzel
(illetve számlával, szerződéssel) igazolja annak származását. Tehát a vevő a licensszel nem a
szoftver (másolásra és továbbadásra feljogosító) tulajdonjogát, hanem csak a használati jogát
kapja meg.
A demoprogramok a kereskedelmi változat működését bemutató programok.
A szoftverek korlátozottan használható, ingyenes változatai az úgynevezett shareware-ek. Ezek
szabadon hozzáférhetők, letölthetők például az internetről, de a számítástechnikai folyóiratok CD
mellékleteként adott lemezeken is többnyire ilyen programokat találunk. A felhasználás korlátozása
többnyire időhöz vagy a program valamely lényeges jellemzőjéhez (például a menthető állományok
méretéhez) kötött. Az ilyen programokat azzal a céllal teszik közzé, hogy széles körben ismertté
váljanak, és a felhasználók vásárlás előtt alaposan kipróbálhassák az eszközt. A vásárlás nem csak
fizikailag új termék átvételével történhet: gyakori, hogy a vevő a vételár átutalása után az interneten
keresztül kapja meg a teljes változat használatát lehetővé tevő jelszót vagy kiegészítő állományokat.
A freeware szoftverek ingyenes szabadon használható és terjeszthető, teljes programok melyeknek
általában a forráskódja is szabadon közzétehető. Érdemes figyelmet fordítani rájuk, mert jónéhány
alkotás akad közöttük, mely drága programokat válthat ki mindennapi munkánk során.
Public domain: A szerző lemond jogairól
Azokat a freeware programokat, amelyek futtatása közben megjelennek a szponzorok, támogatók
reklámjai, adware programnak nevezzük. Ugyancsak freeware programok azok, melyek futtatása
közben a program a felhasználó szokásairól üzeneteket küld a gyártónak, a forgalmazónak.
Ezek spyware programok, a külvilág felé irányuló kapcsolatról a forgalmazó nem ad mindig
tájékoztatást a felhasználónak.
Az illegális szoftverhasználat, a szoftver hamisítása, ugyanazon program több gépre telepítése
jogosulatlanul, internetről letöltött illegális szoftverek használata szoftverkalózkodásnak számít.
A licencszerződés megsértője törvénysértést követ el. Vagyis törvényt sért:
aki szoftvert, vagy annak dokumentációját, beleértve a programokat, alkalmazásokat,
adatokat, kódokat és kézikönyveket szerzői jog tulajdonosának engedélye nélkül lemásolja
vagy terjeszti,
aki szerzői jog által védett szoftvert egyidejűleg két vagy több gépen futtat, hacsak ezt a
szoftver licenc szerződése külön nem engedélyezi,
7
az a szervezet, amely tudatosan vagy akaratlanul munkatársait arra ösztönzi, kötelezi, vagy
számukra megengedi, hogy illegális szoftvermásolatokat készítsenek, használjanak, vagy
terjesszenek,
aki az illegális szoftvermásolást tiltó törvényt megsérti azért, mert valaki erre kéri vagy
kényszeríti,
aki szoftvert kölcsön ad úgy, hogy arról másolatot lehessen készíteni, vagy aki a kölcsönkért
szoftvert lemásolja,
aki olyan eszközöket készít, importál, vagy birtokol, amelyek lehetővé teszik a szoftver
védelmét szolgáló műszaki eszközök eltávolítását, vagy ilyen eszközökkel kereskedik.
A bűncselekmények kiderítése, vizsgálata a hatóság feladata. Ilyen eljárás során nemcsak a
licenszigazolást, hanem a vásárlást bizonyító számla vagy adásvételi szerződés és a telepítőlemez
meglétét is kérhetik.
A BSA
Magyarország Európában az elsők között, 1983-ban helyezte szerzői jogvédelem alá a számítógép
programokat. Ennek ellenére hazánkban a számítógépek döntő többségén (kb. 75%-án)
jogosulatlanul használják a szoftvereket, azaz nem rendelkeznek felhasználói joggal a gépen lévő
programokra. Ez nemzetközi összehasonlításban nézve nagyon magas értéknek számít. Hazánkban
1994-ben alakult meg a BSA magyarországi szervezete.
A BSA a „Business Software Alliance” rövidítése, amely egy nemzetközi szervezet. A legnagyobb
szoftverfejlesztőket és forgalmazókat tömöríti magába, és feladatának tartja, hogy az üzleti
szoftverek felhasználóit a legális szoftverhasználat irányába terelje. Ezt részben a jog által
biztosított eszközökkel, részben felvilágosító tevékenységgel próbálja megvalósítani. A
felhasználók sokszor azért követnek el jogsértést, mert a legalapvetőbb jogi kérdésekkel sincsenek
tisztában.
Milyen előnyökkel jár a jogtiszta szoftverhasználat?
felhasználói támogatás a program fejlesztőitől, amely jelentheti a program írásos
dokumentációját, a program garanciális javítását, illetve cseréjét, továbbá gyakran még
telefonon igénybe vehető forródrót szolgáltatást is,
a program továbbfejlesztett változatához kedvezményesen lehet hozzájutni, mert lehetőség
van programfrissítésre (upgrade felhasználói jog),
elkerülhetők a számítógépvírusok okozta kellemetlenségek,
a program megvételével a felhasználó elismeri a programba fektetett munka értékét, és
ráadásul anyagi lehetőséget biztosít a program fejlesztőinek a szoftver továbbfejlesztésére.
Mit tartalmaz általában egy felhasználói szerződés?
hány gépre lehet telepíteni a programot?
lehet-e másolatot készíteni a programról (többnyire nem, legfeljebb egy biztonsági
másolatot).
Egy licensz általában a szoftver egy gépre történő telepítését engedélyezi. Több gépen való
felhasználáshoz a gépek számának megfelelő licensz vagy felhasználói szerződés szükséges. A
licenszszerződés gyakran engedélyezi egy darab biztonsági másolat készítését arra az esetre, ha az
eredeti adathordozó meghibásodna vagy tönkremenne. Minden további másolat jogosulatlan
példánynak számít. A legális kereskedelmi szoftverek esetében bevett gyakorlat a szoftverek
átruházása adásvételi szerződéssel, valamint a szoftverek bérbeadása.
8
Milyen következményekkel jár a jogosulatlan szoftverhasználat?
Ha a felhasználó nem jogtiszta szoftvert használ, illetve nem jogtiszta szoftverrel kereskedik, akkor
ellene büntetőeljárás indítható.
Milyen felhasználói jogok léteznek?
Eredeti, illetve frissített (upgrade) felhasználói jog
Frissítésnek nevezzük azt a szoftvervásárlást, amelynek során egy olyan célra szolgáló
számítógépprogramot szerzünk be, amilyen célra már rendelkezünk valamilyen szoftverrel.
Új géphez illetve új fődarabhoz adható OEM verzió (Original Equipment Manufacturer)
Többnyire csak operációs rendszereket lehet OEM verzióban megvenni. Ha most vásárolunk
számítógépet, akkor feltétlenül a géppel együtt vegyük meg az operációs rendszert. Ilyenkor
ugyanis biztosan OEM verziót számláznak nekünk, mely a szoftver teljes árához képest 40-
50%-os megtakarítást is eredményezhet.
Egy második programpéldány vásárlásakor alkalmazható licenszcsomag, az LP (Licenc
Packet) Ha már rendelkezünk egy komplett jogtiszta programmal, és ugyanezt a programot egy
másik számítógépünkre is szeretnénk telepíteni, akkor célszerű egy LP csomagot
vásárolnunk. Ez esetben jelentős árkedvezménnyel csak egy újabb felhasználói jogosítványt
kapunk, mely igazolja a program jogtiszta használatát. Az eredeti programot kell
telepítenünk a másik gépünkre is.
A több program vételekor alkalmazható pontozásos rendszer, az OL (Open Linenc), vagy
nyílt licensz
A legtöbb nagy szoftver cég, mint pl. a Microsoft, a Corel, a Novell, a Symantec, a Lotus
alkalmazza a nyílt licensz (OL rendszert). Ennek lényege, hogy minden szoftver adott
pontszámot ér, és egy szoftvercégenként adott pontértékhatár átlépése után jelentős, akár 20-
30% mértékű árkedvezményt is kaphat a vevő. Sok esetben nem egy pontszámot, hanem
többet állapítanak meg a szoftvercégek, és sávosan növekvő mértékű kedvezményt adnak
vásárlóinknak.
Nyílt licensz vásárlása esetén is csak egy felhasználói igazolást kapunk, amely pontosan
meghatározza, hogy mely termékeket és hány gépre telepíthetjük. Ezért nyílt licensz
vásárlása esetén is kell rendelkeznünk egy komplett telepíthető program verzióval.
A felhasználói jogok csoportosítása
Amikor egy programot egy számítástechnikai szaküzletben megvásárolunk, akkor általában anonim
felhasználói jogosultságot szerzünk. Az így kapott felhasználói jogunkat a programoz mellékelt
liceszszerződés rögzíti. Az anonim felhasználói jog bizonyos hátrányokkal jár, például a
felhasználói jogosultságot igazoló okirat elvesztése esetén nem lehet igazolni a felhasználás
jogszerűségét.
Ha névre szóló licenszszerződése van a felhasználónak, akkor az eladónál is regisztrálásra kerül a
jogszerű használat. Névre szóló felhasználói jogot azonban csak nagyobb tételű vásárláskor lehet
kérni.
9
3. Ismertesd a számítógépes kommunikáció illemszabályait különös tekintettel az internetre!
(Netikett)
Etikettnek nevezzük a társadalmi érintkezés formáinak elfogadott rendszerét. Az informatika
fejlődése új kultúrát teremtett saját szokásokkal, viselkedési normákkal, illemszabályokkal. Aki
részesévé akar válni ennek a világnak, annak meg kell ismernie, és be kell tartania ezeket a
szabályokat.
Az Internetre vonatkozó illemszabályokat, szokásokat, viselkedési formákat hálózati etikettnek,
röviden netikettnek (Internet zsargon a network (hálózat) és az etiquette (illemtan) összevonásából)
nevezzük. A szokásos netikettek erkölcsi, etikai normákat és használati tanácsokat vegyesen
tartalmaznak. A netikett célja barátságos légkör megteremtése és megőrzése az Internetes
kommunikációban.
A netikett 3 fő részre osztható: egy-egynek kommunikáció, "egy-sokaknak" kommunikáció, és az
"információs szolgáltatások".
Az egy-egynek kommunikáció során egy ember kommunikál egy másik emberrel, ilyen a
levelezés. Általában a valós társalgás szabályi érvényesek, csak ez az Interneten még fontosabb,
hiszen hiányzik a metakommunikáció, és a hangszín.
Néhány etikai tudnivaló a levelezéssel kapcsolatban
A levél tartalmára vonatkozó alapvető etikai szabály, hogy ne írjunk olyasmit e-mail-be,
amit nem küldenénk el levelezőlapon (ez a szabály valamennyi Internetes szolgáltatásra
érvényes). Titkosítás nélkül az Interneten minden nyilvános, az ember magáról állítja ki a
bizonyítványt egy nem megfelelő stílusú levéllel.
Legyünk konzervatívak a küldésben és liberálisak a fogadásban: Ne küldjünk indulatos
leveleket (flame-ket), akkor sem, ha provokálnak, viszont ne legyünk meglepve, ha ilyet
kapunk. Ne válaszoljunk rá és ne küldjük tovább!!!
Ne küldjünk lánclevelet, kéretlenül nagy mennyiségű információt.
Mindig ellenőrizzük a levél címét: vannak címek melyek úgy néznek ki mintha egy ember
lenne, pedig csoportot jelentenek.
Mindig töltsük ki a levél Subject (Tárgy) rovatát, így tájékoztatjuk a címzettet a levél
tartalmáról, és olvassuk el a saját leveleink Subject rovatát is (Pl.: az, aki segítséget kért
tőlünk, egy következő levélben, értesített minket, hogy már „Nem érdekes”)
Ha hosszú eszmecserét kezdeményezünk ellenőrizzük a címet, és a hosszú levél Subject –
jébe kerüljön be a „Long” szó.
Célszerű a levél végén egy-két sorban ismertetni elérhetőségünket.(Signature, aláírás fájl)
A levél tartalmára vonatkozó néhány formai szabály: használjunk kis- és nagybetűt
vegyesen, szimbólumokat hangsúlyozásra, kiemelésre, „mosolygókat”(Smiley)
A levél legyen tömör anélkül, hogy túlságosan lényegre törő lenne.
Egy-sokaknak kommunikáció (levelezési listák, fórumok, IRC) során egy ember sok másikkal
kommunikál. Az e-mailre vonatkozó szabályok itt is érvényesek, sőt még fontosabbak, hiszen több
emberrel kommunikálunk egyszerre.
10
Levelezési listák, néhány etikai szabály
A fel- és leiratkozó üzeneteket a megfelelő címre küldjük, mentsük el a feliratkozásra kapott
választ (tartalmazza a leiratkozáshoz szükséges információkat).
Mielőtt postázunk valamit, bizonyos ideig olvassuk az adott levelezési listát, ismerjük meg a
közösség szokásait.
Amit írunk széles közönség olvassa. Vigyázzunk a levél tartalmára.
Mielőtt elküldünk egy levelet, ellenőrizzük. Az elküldött levelet nem lehet visszavonni.
Az üzenet címét mindig ellenőrizzük: a csoportnak, vagy csak egy személynek szeretnénk
küldeni.
Válaszüzenet esetén idézzünk csak annyit az eredetiből, hogy a válsz érthető legyen.
Helytelen nagy fájlokat küldeni egy listára.
Ha kérdést teszünk fel, akkor készítsünk a válaszokból egy gondos összegzést és küldjük el
a listára.
Privát levelezési listára, ha nem hívnak meg, akkor ne küldjünk üzenetet. Ilyen listák
üzeneteit ne küldjük tovább szélesebb körben.
Tilos listás leveleket továbbküldeni a küldő engedélye nélkül.
IRC néhány etikai szabálya
Ismerjük meg a csoport kultúráját.
Nem szükséges mindenkit személyesen üdvözölni, egy egyszerű „Szia” is elegendő.
Ha valaki becenevet, alias-t vagy álnevet használ, tiszteljük az anonimitását.
Nyomdafestéket nem tűrő kifejezéseket ne használjunk.
Információs szolgáltatások(WWW, FTP)
A WEB-en lévő anyagnak a közízlésnek megfelelőnek kell lennie - uszító, rasszista,
fasiszta, vallási, politikai anyag nem lehet.
Törvénybe ütköző anyag elhelyezése TILOS.
A WEB-en elhelyezett anyagokért a web oldal készítője a felelős és nem a szolgáltató.
Az oldal alján el kell helyezni a készítő nevét és e-mail címét.
A WEB-en elhelyezett információk egy része ingyenes, másik része nem. Ezekről érdemes
informálódni.
Ne használjuk más FTP site-ját arra, hogy egy harmadik személynek szánt fájl-t oda
helyezzünk el.
11
4. Ismertesse a Neumann-elveket és mutassa be a Neumann elvű számítógép felépítését!
Az ENIAC az első elektronikusan működő számítógép építési tapasztalatai alapján fogalmazta meg
Neumann János 1946-ban a számítógép építésének máig ható elveit.
Neumann-elvek: A számítógép az utasításokat, soros jelleggel hajtja végre. Az egymás után végrehajtandó
utasítások általában fizikailag is egymás után helyezkednek el. (lokalitás elve)
Az adatok és a végrehajtandó program egyazon belső, címezhető memóriában vannak. Gépi
szinten ez az jelenti, hogy a program és az adat nem különül el egymástól.
A számítógépben minden binárisan kódolt, azaz a számítógép minden belső jelábrázolására
a kettes számrendszer a használatos.
A számítógép univerzálisan programozható. Turing matematikai modellje alapján:
amennyiben a gép bizonyos elemi műveletek elvégzésére képes, akkor minden, akkor
minden algoritmizálható feladat elvégzésére alkalmas a megfelelő program alapján.
A számítógép legyen elektronikus.
- Az EDVAC volt az első számítógép 1949-ben amely már a Neumann –elveken épült.
A számítógép fő részegységei (elvi felépítés):
- CU (Control unit): vezérlőegység az (utasítás)regisztereinek tartalma alapján a többi egység
működésének vezérlését végzi.
- ALU (Arithemtic Logic unit): számoló és logikai egység, a Control Unit vezérlőjelei alapján
végez műveleteket a gyorsmemória tartalmát is felhasználva.
- Regiszterek: a Control Unit ebben tárolja az éppen végrehajtott utasításokat.
- Cache, gyorsmemória: a memória feldolgozandó tartalma kerül ide. Hardverkialakítása révén
sokkal gyorsabb az elérése, mint a memóriáé, de jóval drágább is és ez korlátozza a ténylegesen
beépített méretét.
- Memória: a feldolgozást vezérlő program és a feldolgozandó adatok tárolóhelye, működés
közben.
- Bemeneti perifériák: minden olyan egység amely adatot tartalmaz, és arról olvasás történik.
- Kimeneti perifériák: minden olyan egység, ahova adat kiírása lehetséges.
A perifériák egy részénél hardveres adottság (azaz nem megváltoztatható), hogy kimeneti vagy
bemeneti. Más perifériáknál azonban ez csak az üzemmódtól függ.
A Számítógép fő részei:
- CPU vagy mikroprocesszor: központi feldolgozóegység
- Busz rendszer: kapcsolatot teremt a CPU, a memória valamint az egyes perifériák között.
- Memória: végrehajtás alatt tartalmazza a programot, valamint a végrehajtáshoz szükséges
12
adatokat egyaránt digitális formában. (RAM: írható és olvasható, ROM: csak olvasható) A főtár
(RAM) tároló rekeszei címkézhetőek és írhatóak is, olvashatóak is.
- Monitor, videó illesztő: a számítógép elsődleges megjelenítő eszköze.
- Billentyűzet: a számítógép elsődleges beviteli eszköze.
- Egér (pozícionáló eszköz): nem elengedhetetlen megléte, ám a mai programok elég nehézkesen
kezelhetőek nélküle.
- Fix lemez (merevlemez): a számítógép elsődleges háttértárolója, a programokat és az adatokat
tartalmazza felhasználásuk előtt és után.
- Optikai lemez: az egyik legelterjedtebb, cserélhető adathordozós háttértároló.
- Audioillesztő, hangfalak: a számítógép hangképző rendszere. Megléte nem elengedhetetlen, de
erősen javítja a gép használhatóságát az egyes üzemállapotok hanggal történő jelzése.
- Modem: hagyományos telefonvonalon történő kommunikálás hardver eszköze.
- Hálózati illesztő: a hálózatos, internetes kommunikálás előfeltétele.
- Nyomtató: képek és szövegek papírra rögzítése.
- Lapolvasó: papírra rögzített képek és szövegek gépbe vitelének eszköze.
- Egyéb:
- alaplap: a kisegítő áramkörök (órajel-generátor, buszrendszerek, csatolófelületek az illesztők
számára) egységbe foglalása.
- tápegység: a gép egyes részegységeit megfelelő szintű és stabilitású tápfeszültséggel látja el
- ház: fizikai egységbe foglalja a gép részeit
Nem Neumann-i számítógépek:
Az alapvető eltérés a neumanni felépítéshez képest a sokprocesszoros jelleg és az erre alapuló,
erősen párhuzamos feldolgozás. Eszerint a különböző részfolyamatokat más-más processzor végzi,
ezzel jelentős teljesítményjavulás érhető el.
A mai számítógépek többsége még Neumann elveken alapszik, de egyre ígéretesebbnek tűnnek
ezek a sokprocesszoros gépek is.
13
5. Ismertesd a mágneses és optikai háttértárakat és jellemezd őket!
A mágneslemez-egységek a program- és adattárolás eszközei. Míg az operatív memória csak
ideiglenesen, legfeljebb a gép kikapcsolásáig őrzi meg tartalmát, a mágneslemezeken nagy
mennyiségű információ hosszabb időre - akár évekig is - tárolható. Ezért a mágneslemez-
egységeket háttértáraknak is nevezzük. A mágneslemez-egység és az alapgép közötti adatáramlás
kétirányú lehet (be/kivitel). A merevlemez-egység (HDD, hard disk drive) olyan elektromechanikus
tároló berendezés, amely az adatokat mágnesezhető réteggel bevont, merevlemezen tárolja, a forgó
lemez felett repülő író/olvasó fej segítségével. A merevlemez-egységek tárolási kapacitása néhány
megabájttól több gigabájtig terjedhet.
Az optikai tárolók alatt általában a CD- és DVD-ROM-ok különböző típusait értjük. Ezek a nagy
teljesítményű, optikai vagy magneto-optikai elven működő tárolók nagy tömegű adat tárolására
alkalmasak. Lehetnek egyszer írhatóak (CD-ROM, csak olvasható), így használhatók
adatrögzítésre, vagy például a CD-DA (CD Digital Audio, audio-CD) hang és zene digitális
formában történő lejátszására, illetve a CD-RW diszkek írhatóak és olvashatóak is. Jellemző
tárolókapacitásuk 74 perc zene vagy 650 MB adat, 80 perc vagy 700 MB. A technika mai állása
szerint az adatátvitel sebessége az alap-adatátvitel 150 kilobájt/másodperc 1x, 2x, 4x, 8x, 12x, 20x
32x … 52x szerese is lehet. A video- és a multimédiás (valós idejű) alkalmazások egyre nagyobb
adatátvitelt igényelnek, s ennek a kihívásnak próbálnak megfelelni a többszörös sebességű
meghajtók.
Smart cardnak nevezzük az olcsó, információtárolásra használt, kisméretű, a PCMCIA kártyákkal
gyakran összetévesztett, de azoknál jóval kisebb teljesítményű elektronikus eszközöket.
Felhasználási területük: telefonkártya, benzinkút-társaságok ügyfélkártyái, személyi azonosítás,
újabban diákigazolvány, stb.
Pen Drive - A manapság kapható számítógépek legősibb technológiával rendelkező egysége a 3,5"-
os floppymeghajtó, amelynek sem sebessége, sem pedig tárolókapacitása nem kielégítő, ráadásul a
megbízhatósága sem valami nagy.
Sajnos be kell vallanunk, hogy a "kisfloppy" ideje lassan lejár, helyét korszerűbb és
összemérhetetlenül megbízhatóbb technológia veszi át. Nincs többé hibás szektor, nem foglal el
helyet a házban, és nem kell neki külön tápfeszültség sem, mert az USB port táplálja feszültséggel.
Ráadásul Plug'n'Play eszköz, tehát bármely számítógépben használhatjuk, operációs rendszertől
függetlenül, amelynek van USB portja.
A Pen Drive neve onnan ered, hogy külsőre olyan, mint egy (kihúzófilc), azonban a belsejében egy
Flash EEPROM lapul, amelynek mérete 32MB-2GB-ig terjed. Hordozhatósága minden igényt
kielégít. A csatlakozófelület védve van, és akár a nyakunkba is akaszthatjuk, vagy felfűzhetjük a
kulcscsomónkra. Súlya nem haladja meg a 20g-ot (18g).
A Pen Drive egy elég univerzális eszköz, mert nem csak adattárolásra használható, hanem
különböző egységeket építenek Pen Drive-ból. Ilyen például a Pen Drive Plus MP3 lejátszó, vagy a
Pen Drive Plus SD/MMC kártyaolvasó.
Floppy (hajlékonylemez) egység
A hajlékony- vagy mágneslemezes meghajtók, népszerűbb nevükön floppy-k (FDD - Floppy Disk
Drive) voltak a PC-s világ legelső, mágneses elven működő háttértárolói. Az első PC-kategóriába
tartozó gépek ezt a típust használták az operációs rendszer, illetve a különböző programok, adatok
14
tárolására, betöltésére. Napjainkban a floppy meghajtó eredeti feladatait, kedvezőbb paraméterei
miatt, átvette a merevlemezes egység (HDD). A floppylemez mágnesezhető réteggel ellátott
műanyag korong, amely egy filcborítású műanyag tokban foglal helyet. A tok védi a lemezt a külső
behatások ellen, esetleges megbontása vagy eltávolítása után a lemez nem használható. A borításon
kialakított nyílások a lemez pozícionálásához, felpörgetéséhez és az adatok írásához-olvasásához
szükséges mechanikai lehetőségeket adják. Mai fő alkalmazási területei:
operációs rendszerek és felhasználói programok eredeti, üzembe helyezhető (setup)
példányának tárolása
programok, adatok archiválása, másodpéldányok készítése
gép-gép közti adatcsere
Hajlékonylemez formázása
Ahhoz, hogy egy floppy lemezre adatokat írhassunk, legalább egyszer elő kell készítenünk az
adatok helyét. Ezt a műveletet nevezzük a lemez formattálásának vagy formázásának. Napjainkban
a piaci kínálat nagy többsége előre formázott lemezekből áll, mégis előfordulhat, hogy szükségünk
van egy lemez megformázására. Akkor is a formázás műveletet használjuk, ha teljesen le kívánunk
törölni egy lemezt, de mivel azon sok állomány található, a formázás gyorsabb, mint a fájlok
egyenkénti törlése.
A formázáshoz nyissuk meg a Sajátgép mappát. Egyszeres kattintással jelöljük ki a formázni kívánt
(A: vagy B:) meghajtót, majd válasszuk a Fájl menü Formázás parancsát.A merevlemez
formázásától óvakodjunk, mert ez minden adatunk és programunk elvesztését jelenti.
Merevlemezes meghajtók
Napjaink egyik legelterjedtebb számítástechnikai tárolóeszköze a merevlemezes tároló, a hard
diszk, amit egyszerűen csak diszknek nevezünk. A diszk olyan elektromechanikus tároló
berendezés, amely az adatokat mágnesezhető réteggel bevont merevlemezen tárolja, a forgó lemez
felett mozgó író/olvasó fej segítségével. Az adatok rögzítése soros. Az adatlemez legkisebb
fizikailag címezhető része a szektor. A merevlemez-egységek tárolási kapacitása: 20, 40, 120 GB
napjainkban.
A manapság használatos diszkek winchester rendszerűek. A winchester elnevezés arra utal, hogy a
lemez felett mozgó fejek a diszk kikapcsolása után a lemez parkolásra kijelölt felületén landolnak,
illetve bekapcsoláskor onnan emelkednek fel. A nem winchester rendszerű diszkek esetében a fejek
a lemezen kívül parkolnak, illetve onnan viszi be a fejmozgató mechanika a lemez felülete fölé.
A diszkeknél a mágneses információt hordozó anyag a mágnesezhető réteggel bevont merevlemez.
A lemez állandó fordulatszámmal forogva elhalad a fej előtt, mégpedig úgy, hogy fizikailag nem
érintkezik vele. A lemez forgásából származó légmozgás felhajtó erőt gyakorol a fejre, a fejet pedig
torziós rugó nyomja a lemez felé. A két erő kiegyenlítődése következtében a fej a lemez felületétől
mért néhány tized mikrométerre repül.
Az adatok szervezésének legalapvetőbb egysége a sáv (track). Miközben a fej fixen áll egy teljes
lemezfordulaton át, az előtte (felette és alatta) elhaladó lemezfelületen egy körgyűrűt ír le. Ez a
körgyűrű a sáv, amely egy bit szélességű, s amelyen az adatok a fej fix állása mellet végig
elérhetőek. A lemezfelület fel van osztva sávokra. A fej egy karon keresztül összeköttetésben áll a
fejpozicionáló egységgel, mely nagy sebességgel képes a fejet a lemez felett, a különböző sávok
között mozgatni.
15
Mivel egy lemeznek két felülete van, a diszkek kettőnél kevesebb fejjel nem készülnek, a nagyobb
kapacitású diszkek több lemezt, s így több fejet használnak. Ezek a fejek egy közös karmozgató
egységre vannak rögzítve, így együtt mozognak. Ebből következően, ha az egyik fejet pozícionáljuk
valamelyik sávra, valamennyi fej a saját lemezfelületének megfelelő azonos sávra kerül. Ezeket az
összetartozó sávokat, melyek hengerpalástot alkotnak, cilindernek nevezzük. A fejmozgató egység
legkisebb elmozdulása egy sávnyi, de azt is mondhatjuk, hogy egy cilindernyi. A diszken tárolt
adatok cilinderekbe vannak szervezve. Pozícionálás nélkül lehet elérni a cilinder valamennyi adatát,
csupán fejváltásra van szükség.
A sávok további részekre, szektorokra vannak osztva. A szektor tartalmazza az adatmezőt, mely
általában 512 bájt hosszúságú.
Hordozható változat: mobil rack.
Optikai tárolók
A '80-as évek elején felmerült az, hogy létrehoznak egy olyan eszközt és adathordozó médiumot,
amely a korábbi, mágneses elven működő adathordozók hibáit, korszerűtlenségét - a szalag nyúlása,
és ebből adódó futás-egyenetlenség; a hőre és mágnesességre való nagyfokú érzékenység; kevéssé
biztos adattárolási biztonság, mely idővel egyenesen arányosan romlik; nagy térfogat; kis kapacitás
és viszonylagosan lassú adatelérési sebesség - kívánta véglegesen kiküszöbölni.
CD-A, melyet 1982-ben szabványosított rendszerré alakított a Philips és a Sony.
Az optikai tároló rendszerekre jellemző, hogy az írás és olvasás lézersugárral történik. Nevüknek
megfelelően optikai eljárást használnak (fényvisszaverődés, polarizáció, szórás, fénytörés) az
adatok írására és olvasására. Ahogy az ábrán látható, az optikai tároló felületén az adatok
rögzítésekor kis méretű mélyedéseket hozunk létre, amelyeken a leolvasáskor a lézersugár
szétszóródik, míg az adathordozó-réteg eredeti felületéről visszaverődik. A médium olvasásakor a
visszavert fényt érzékeljük, és alakítjuk vissza adatokká.
Nagy tárolási sűrűség jellemző.
Élettartam: az optikai tárolók élettartamát évtizedekben mérik.
Az optikai adathordozó előállítási költsége általában alacsony, az árat lényegében a lemezen lévő
programok, adatok, zeneszámok és egyéb információk piaci értéke határozza meg, ami mellett az
előállítási költség eltörpül. Az optikati adatattárolók - az adatok felírása, leolvasása és a
gyártástechnológia szempontjából - három jól elkülöníthető típusra oszthatók:
Csak olvasható optikai tárolók a ROM (Read Only Memory) típusú CD-k. Ez a
legelterjedtebb CD-ROM,
Az egyszer írható és többször olvasható tárolók a CD-WO-k (Compact Disc - Write Once).
Ezt a típust csak CD-R-ként (Compact Disc Recordable), írható CD-ként emlegetjük.
Újraírható, törölhető, olvasható optikai tárolók a CD-RW (650, 700 MB tárkapacitással)
és a CD-MO (Compact Disc - Magneto-Optical, jellemzően 650 MB tárkapacitással)
típusúak.
A napi gyakorlatban elterjedt és használt CD típusok (CD-ROM, CD-R, CD-DA) jellemző
tárolókapacitása: 74 perc (650 MB), illetve 80 perc (700 MB).
16
1992-ben létrejött a DVD
Egy DVD lemez külsőre nagyon hasonlít a CD-lemezhez, azonban a nagyobb adatsűrűségnek
köszönhetően tárolási kapacitása - az oldalak és tárolási rétegek számától függően - 7-25-szöröse a
CD-knél megszokott értékeknek.
Az alapvető fizikai különbség a lemezek között, hogy a DVD-lemez mindig két, 0,6 mm vastagságú
lemezből, összeragasztással készül, és akár mindkét oldalán tárolhat adatokat.
A technológiai fejlődésnek köszönhetően a lemez egy-egy oldalán két felvételi réteg alakítható ki.
Az oldalak és rétegek számának kombinálásából jött létre a DVD négy alaptípusa.
A legegyszerűbb DVD-lemez, a DVD5 egyoldalas, egyrétegű lemez, a kapacitása 4,7 GB.
A kétrétegű egyoldalas lemez, a DVD9 kapacitása 8,54 GB. A két réteg távolsága 20-70 µm, és
tiszta gyanta választja el egymástól.
A kétoldalas, oldalanként egy rétegű DVD lemez, a DVD10 kapacitása 9,4 GB. A gyártása
annyiban tér el a DVD5-lemezétől, hogy mindkét 0,6 mm vastagságú lemezben kialakítanak
lyukakat összeragasztás előtt. A második oldal olvasásához a lemezt meg kell fordítani a
lejátszóban. Mivel ez pl. videó lejátszása közben zavaró lehet, ma már inkább a DVD9 lemezeket
használják a hasonló nagyságrendű tárolókapacitást igénylő alkalmazásokban.
A kétoldalas, oldalanként két rétegű DVD lemez, a DVD18 kapacitása 17,08 GB. A működés elve
hasonló a DVD9 lemezekéhez, azonban itt a lemez mindkét oldalán kialakítják a két-két
adathordozó réteget. A bonyolultabb gyártási eljárás miatt ez a típus viszonylag ritka.
17
6. Ismertesd a beviteli perifériákat!
Billentyűzet
A PC billentyűzete külön egység, egy kábellel csatlakozik az alaplaphoz. A billentyűzetben lévő 8
bites mikroprocesszor, az Intel 8049 vagy vele kompatibilis típus feladata a billentyűzet kezelése.
Ez egy 8 bites számítógép, a CPU-n kívül a tokban 2 KB ROM memória ez tartalmazza a
billentyűzet kezelő programot és 128 bájt RAM memória van. Minden billentyűhöz tartozik egy 8
bites billentyűkód. A processzor folyamatosan figyeli a billentyű lenyomásokat, ha leütött billentyűt
érzékel a neki megfelelő kódot és a kábelen soros formában, az alaplaplapon található
billentyűzetvezérlőbe küldi. A billentyűzeten lévő LED-ek (NumLock, CapsLock, ScrollLock) be-
és kikpacsolására is az alaplapról kapja a parancsot. A különböző billentyűk megkülönböztetett
viselkedése pl. Shift, Ctrl, Alt stb. az operációs rendszer és a billentyűzetet kezelő ROM-BIOS rutin
függvénye. Ez tehát nem univerzális minden operációs rendszer alatt, de a DOS / MS-Windos és az
alattuk működő programokban viszonylag egységes.A már említett Lock billentyűk kapcsolóként
működnek, állapotukat a hozzájuk tartozó LED mutatja. A Shift, Ctrl és Alt billentyűk hatása csak
addig tart, amíg lenyomva tartjuk, ezért nevezik néha váltóbillentyűknek. Általában más
billentyűkkel egyszerre használatosak. A legközismertebb kombináció a Ctrl-Alt-Del, ami
újraindítja a számítógépet, ezért hívják néha szoftver resetnek.
Korábban a PC ill. az XT billentyűzete 83 gombot tartalmazott, napjainkra az AT mellett
általánossá vált a 101,102 , 103 és a 104 gombos billentyűzet.
A klaviatúra egy gomb lenyomására egy ún. scan-kódot küld a gép felé, és hasonlóan egy scan-kód
beküldésével jelzi a gomb elengedését. Ezeket az operációs rendszer összegyűjti és a megfelelő
(beállítható) kódlap szerint értelmezi, amely a nemzeti karakterek elhelyezkedését rögzíti.
A billentyűzet alapvetően három részre tagolódik, a középső (alfanumerikus) rész az írógépekre
hasonlít. Itt találhatjuk meg az összes írásjelet, melyeket egyszerűen használhatunk. A profi (vakon
gépelő) felhasználók számára az F és a J (illetve a numerikus részen az 5-ös) billentyűn külön kis
kidudorodás is található az azonosítás megkönnyítésére. Az alfanumerikus részen láthatunk néhány
speciális billentyűt is:
Enter, Return - (kocsi vissza): a beírt parancsainkkal akkor kezd el foglalkozni a
számítógép, amikor ezt a billentyűt megnyomjuk.
Shift - átmeneti, csak a lenyomás ideje alatti betűváltó.
Ctrl - (Control billentyű): a gép számára kiadott vezérlőkódok segédbillentyűje.
Alt - a billentyűt lenyomva tartva a numerikus billentyűzeten egy 0-255 közötti számot
írhatunk be, majd az Alt felengedésével ez a szám ASCII karakterként értelmeződik. Így
olyan jeleket is be lehet írni, amelyek nincsenek a klaviatúrán. (pl. nemzeti karakterek,
amelyek 128 és 255 között vannak) Az Alt más billentyűkkel együtt lenyomva, külömböző
programokban eltérő módon viselkedő, jelentésmódosító (kiterjesztő) billentyűként is
használható.
Tab - (tabulátor): segítségével a képernyőn egy soron belül nagyobb távolságokat
ugorhatunk.
Backspace - (balra mutató nyil): A kurzortól balra lévő karakter törlése.
Caps Lock - a kisbetűs-nagybetűs üzemmód kiválasztására szolgál. Először megnyomva
kisbetűk helyett nagybetűket használhatunk, másodszor használva a kisbetűket érhetjük el.
A billentyűzet felső sorában 12 billentyű található, melyeken F betű és sorszám látható. Ezek a gép
funkcióbillentyűi. Jelentésük nagyon sokféle lehet, mindig az éppen használt program definiálja.
18
A jobb oldalon találhatjuk gépünk ún. numerikus billentyűzetét. Itt az összes számjegy szerepel.
Számok írására azonban csak akkor tudjuk használni őket, ha a Num Lock billentyűt egyszer
megnyomjuk, amely szintén `kapcsoló`-ként működik. Megtalálhatjuk itt még a matematikai
alapműveletek jeleit is. A számbillentyűknek nem numerikus módban más jelentésük is van, ezek
általában kurzorvezérlő funkciók, a numerikus billentyűzet mellett külön is megtalálhatók:
Home-End - jelentésük változó, általában a használt program definiálja, valamilyen egység
(pl menü, sor, vagy lista) elejére ill. végére helyezi a kurzort.
PgUp-PgDn - ahol használható, ott lapozni lehet a képernyőn felfelé ill. lefelé.
Nyilak - a rajz szerinti irányba mozgatják a kurzort v. egy kijelölt objektumot, stb.
Ins - segítségével a beszúrás (Insert) vagy felülírás (Overwrite) üzemmód között lehet
választani.
Del - gépünk azt a karaktert törli a képernyöről, amelyiken a kurzor áll.
ESC - (Escape, menekülés, kilépés, elhagyás). Az ESC gomb lenyomásával a legtöbb
program esetében ahogy elnevezése is mutatja valamilyen befejezést, menüből való kilépést
kezdeményezhetünk vele.
PrintScrn - a képernyő tartalmát printerre küldi.
Scroll Lock - szintén kapcsolóként üzemelő billentyű, nincs általános funkciója.
Pause/Break - az általunk elindított művelet(ek) végrehajtásának szüneteltetését ill.
megszakítását eredményezi.
Egér, joystick, tablet
A grafikus programok elsősorban a Windows elterjedése tette szükségessé a pozícionáló eszközök
alkalmazását.
A pozícionáló eszközök kényelmes és viszonylag pontos mozgást tesznek lehetővé a képernyőn
nagy felbontású grafikus módokban.
A legelterjedtebb pozícionáló eszköz az egér (mouse). A konkrét kivitelezés sokféle lehet, de a
működési elvük egységes és egyszerű. Az asztal felületén való elmozdítását követi a házban lévő
golyó forgása. A golyó két, egymásra merőleges hengerrel érintkezik, amelyek elfordulása megfelel
a golyó vízszintes és függőleges irányú mozgásának. A két henger forgását külön-külön érzékelők
detektálják és a megfelelő kódokat továbbítják az alaplapra. Az egéren van két vagy három
nyomógomb, ezek lenyomásáról vagy felengedéséről az információt szintén az alaplapra továbbítja.
A továbbítás a legtöbb esetben soros formában egy kábelen keresztül történik a számítógép soros
portjára, ezért ezt néha soros egérnek is nevezik. Léteznek infravörös fény segítségével működő
vezeték nélküli (cordless), PS2 illetve USB portra csatlakoztatható típusok is. A mai egerek optikai
elven működnek 500-600 dpi felbontással.
A hordozható gépekhez a hely szűkössége miatt fejlesztették ki a track ballt amit magyarul
hanyattegérnek vagy pozícionáló golyónak nevezhetünk. Ez lehet a házhoz rögzített különálló
egység vagy már eleve gépházba épített. Lényegében egy kézzel forgatható golyó, mellette két vagy
három nyomógombbal. A képernyőn a golyó forgatásával mozoghatunk.
Az egér kényelmes és olcsó, de nem túlságosan pontos. Nagyobb pontosságot a digitalizáló tábla,
más néven tablet tesz lehetővé. A tablet egy, a számítógéphez csatlakozó érzékeny felület, amelyen
egy tollszerű eszközzel vagy célkeresztel ellátott speciális egérrel lehet mozogni. A felület
érzékelése különböző megoldású lehet: pl. a tollban egy apró mágnes van, és ezt érzékeli a tábla,
vagy nyomásérzékelők figyelik a toll helyzetét, stb. A tablet sokkal érzékenyebb és pontosabb, mint
az egér, ráadásul a rajzoláshoz a toll jobban kézre áll. Műszaki rajzhoz vagy professzionális
19
grafikához használják, az ára lényegesen magasabb, mint az egéré. Az egérhez hasonlóan itt is
megtalálhatók a vezeték nélküli kivitelben készült tollak és célkeresztek is.
A PC-s környezetben viszonylag ritka pozicionáló eszköz a botkormány vagy joystick. Inkább a
kifejezetten játékcélra fejlesztett gépekhez használják, de nincs műszaki akadálya a PC-hez való
csatlakoztatásának.
Szkennerek
Szkennerek és feladatuk
A szkennerek képbeviteli eszközök, a 80-as évek elején jelentek meg a számítástechnikai piacon. A
számítógépek grafikus képességeinek javulása vonzotta a grafikus beviteli eszközök megjelenését.
Ezt a folyamatot segítette elő, hogy megjelent egy viszonylag olcsó érzékelő eszköz, mely
felválthatta az addig alkalmazott kamerákat. Jelenleg mind felbontásban, mind méretben igen
gazdag kínálat áll a felhasználók rendelkezésére. A szkennerek csoportosítása történhet a
dokumentum kezelése, a dokumentum típusa szerint, valamint a felbontás nagysága szerint.
Szkennerek általános felépítése
A szkennerek jól elhatárolható egységekből épülnek fel, melyek a következők: az érzékelő, az
optika, a megvilágító egység, a mozgató mechanika, az elektronika, az interfész.
Érzékelő: Az érzékelő feladata, hogy a dokumentumról érkező fényt elektronikus jellé alakítsa,
melyből az eredeti egy másolata előállítható. Az általánosan használatos szkennerekben az érzékelő
elem a CCD (Charge Coupled Device), a töltéscsatolt eszköz, ahol fényre érzékeny cellák
helyezkednek el egy sorban, és ezek a cellák a megvilágítással arányos feszültséget szolgáltatnak.
Optika: Az optika feladata, hogy a dokumentum képét megfelelő minőségben (felbontás, fényerő,
stb.) az érzékelőre juttassa.
Megvilágító egység: A megvilágító egység feladata a dokumentum egyenletes fényerővel történő
megvilágítása. Színes szkennereknél fontos a fény spektruma is.
Mozgató mechanika: A CCD érzékelő a dokumentum egy sorának képét adja át, a teljes
dokumentum letapogatásához vagy az érzékelőt vagy a dokumentumot mozgatni kell, s ezt a
feladatot a mozgató mechanika végzi el. Leggyakoribb megoldás, hogy az érzékelőt, az optikát, a
megvilágító egységet rászerelik egy kocsira, melynek mozgatását egy precíz egyenesbe vezető
mechanika segítségével a léptetőmotor végzi. A másik népszerű megoldás esetében a
dokumentumot a papírt mozgatják görgők segítségével, és az összes többi elem áll.
Az elektronika: Az elektronika feladata az egységek vezérlése, a megfelelő tápellátás. A CCD-ből
érkező jel nagysága arányos az adott pont szürkeségi értékével, tehát ezt az analóg jelet
(feszültséget) kell digitális jellé alakítani, hiszen az interfészen keresztül már digitális információ
halad. Az átalakítást az analóg-digitál átalakító (Analog to Digital Converter, ADC) végzi, mely a
CCD maximális kimeneti jelét 256 (más esetben 1024) elemi egységre osztja, és 8 (vagy 10) biten
ábrázolja.
Színes szkennerek
A színes szkennerek a három alapszínnek vörös (Red), zöld (Green), kék (Blue) megfelelően,
három intenzitásértéket adnak át. A három alapszín megszerzésére több módszer is kínálkozik. Az
20
egyik módszer szerint a dokumentumot fehér fénnyel világítják meg, három színszűrőt
alkalmaznak, melyet időben egymás után helyeznek az érzékelő elé. Így az első menetben a vörös, a
másodikban a zöld, a harmadikban a kék színtartalom meghatározása történik meg. Ezt három
menetes szkennelésnek nevezik, előnye az olcsó kialakítás, hátránya a hosszú szkennelési idő és az
esetleges pozícionálási hibák. A másik módszer szerint három alapszínű fénycsövet kell alkalmazni,
és a dokumentumot ezekkel a színekkel kell megvilágítani. A megvilágítás időben egymás után
történhet csak, de ez lehet soronként vagy laponként. Soronkénti megvilágításnál elsőként felvillan
a vörös fénycső és a CCD átadja a vörös tartalmat, majd felvillan a zöld fénycső és ez az expozíció
a zöld tartalmat jelenti, és így tovább. Laponkénti színváltásnál a kocsi először vörössel, majd
zölddel, végül kékkel világítja meg a dokumentumot. A színes szkennerek az RGB értéket
ábrázolhatják egy bájton, ez 256 színárnyalatot jelent, vagy három bájton, ez 16,7 millió színt
jelent.
A szkennerek feladata a papíron, vagy egyéb hordozón lévő dokumentum elektronikus képének
előállítása és számítógépbe vitele. Természetesen azonnal felmerül a kérdés, mi történjen a bevitt
képpel? Archiválási céllal rákerüljön egy nagykapacitású háttértárolóra, némi változtatás után –
retusálás, kivágás, stb. – egy kiadvány részét képezze, vagy ha a képi dokumentumra valójában
nincs szükség, akkor azt feldolgozva egy minőségileg új dokumentum álljon elő. Ez az utóbbi a
karakterfelismerés, mikor a képi információt elemezve a feldolgozó program előállítja a
képtartalomnak megfelelő szöveges információt, mely szövegszerkesztővel tovább szerkeszthető. A
legtöbb esetben a szkennereket ilyen célra vásárolják, és ezért gyakori, hogy a felhasználó a
szkenner mellé csomagolva a dobozban egy karakterfelismerő programot is talál, mely megóvja őt a
dokumentumok újragépelésének fáradtságos munkájától.
Síkágyas szkenner
A síkágyas (Flat bed) szkenner kocsija felszerelve az érzékelővel, az optikával és a fénycsővel egy
üveglap alatt mozog, két precíz vezetést biztosító acéltengelyen. Mozgása merőleges az érzékelő
vonalsora által kijelölt irányra.
A dokumentumot képpel lefelé az üveglapra kell helyezni, majd a fedelet rácsukni, és indulhat a
szkennelés. A mozgó kocsi fénye végigpásztázza a dokumentumot, a visszavert fény a tükrökön és
az optikán keresztül az érzékelőbe jut, az elektronika feldolgozza a jeleket és az interfészen
keresztül a számítógépbe küldi. A szkennelési folyamat alatt a dokumentum áll, s így a precíz
szkennelés nem függ a dokumentumtól. Több dokumentum folyamatos feldolgozása esetén
lehetőség van automatikus lapadagoló (Automatic Document Feeder, ADF) alkalmazására.
Kétoldalas dokumentumok is szkennelhetők a speciális adagolókkal vagy szkennerekkel.
Kézi (handy) szkenner
A kézi szkennerek a legolcsóbbak a piacon, és ez az olcsó ár mutatja a minőséget is. Mind a
megvilágítás, mind a mozgatás visszajelzése hagy kívánnivalót maga után. Ezeket a szkennereket
kézzel kell mozgatni a dokumentum fölött, a mozgatást két vezető görgő és egy szinkronizáló görgő
segíti. A szinkronizáló görgő a mozgatás során a papíron gördül és a tengelyére szerelt
szinkrontárcsa jeleket ad az elektronikának a mindenkori pozícióról. A szinkrontárcsa egy adott
sebességtartományon belül korrigálja a sebességingadozásból eredő hibákat, de nagyon hamar
megjelenik a húzási irányba eső képtorzulás (a képpontok a húzási irányban megnyúlnak, vagy
lecsökkennek). Az egyenes húzás sincs biztosítva, tehát előfordul az eltekeredés, az "S" alakú
mozgatás, de gyakorlás után ezek a hibák elég jól elkerülhetők. A szkennelést sík felületen kell
végezni, a szkenner teljes mozgása alatt ügyelni kell, hogy a berendezés teljes terjedelmében
ugyanazon a sík felületen maradjon (könyvek szkennelése).
21
A megvilágítás LED-ekkel történik, a környezeti fény könnyen módosíthatja a fényviszonyokat. Az
érzékelés 105 mm szélességben történik, tehát A4 méretű dokumentumok csak két lépésben
szkennelhetők.
A felbontás 100-400 dpi között kapcsolóval állítható, a 400 dpi-hez tartozó pontosságot a kézi
mozgatással nehezen lehet elérni, tehát a mozgatás irányában nagyok a torzulások. A fényerő egy
potenciométerrel kézzel állítható, ez egy küszöbszint beállítását jelenti, mely érték fölött a pontokat
feketének, alatta fehérnek ítéli az elektronika. Szürkeskálás képeknél az alaptónus beállítására
szolgál.
A kézi szkennerek speciális soros interfésszel rendelkeznek, így saját illesztőkártya tartozik
hozzájuk, bár a picon kapható néhány, a számítógép nyomtató (Centronics) kimenetére
csatlakoztatható berendezés is.
Lapáthúzós szkenner: A lapáthúzós (Sheet Feed) szkennerek általában olcsóbb, egyszerűbb
konstrukciók, helyfoglalásuk csekély. Itt csak a dokumentum mozog, gumigörgők biztosítják az
egyenletes továbbítást. Sok szkennerbe több lap is behelyezhető, a felszedő görgő garantálja az
egymás utáni lapbehúzást. A konstrukció könyv szkennelését nem teszi lehetővé, sőt vastagabb,
vagy fényes lapok továbbítása is problémás lehet.
Dobos (drum) szkenner: A dobos szkennerek foto-sokszorozót használnak érzékelőként, tehát
egyszerre csak egyetlen pontot érzékelnek, így minden egyes képpontot azonos jellemzőkkel
tapogatnak le. A dokumentum egy forgó dob palástjára van feszítve, és vagy visszavert fénnyel,
vagy áteső fénnyel tapogatják le. A fej a letapogatás során a palást mentén folyamatosan mozog, így
a teljes dokumentum felett elhalad. A dob átlátszó anyagból készül, átmérője 50-150 mm, tehát akár
A3-as dokumentumok is szkennelhetők. A dobos szkennerek a nyomdaipar professzionális
eszközei, nagy felbontással, precíz színérzékeléssel rendelkeznek, az elektronika gyakran
tartalmazza a színrebontó egységeket is.
22
7. Ismertesd a kiviteli (output) perifériákat, különös tekintettel a monitorokra és a nyomtatókra
Az információ a központi feldolgozó egységből (CPU) a kimeneti peiférián át a környezet felé
áramlik. Tehát az output perifériákon keresztül a számítógép az eredményeket, vagyis a kimenő
adatokat közölheti a felhasználóval. A legfontosabb output perifériák a képernyő (monitor, screen,
display) és a nyomtató (printer). Ide tartozik még a például a hangszóró (speaker) és a rajzgép
(plotter) is.
Képernyő (monitor, screen, display)
Feladata: A monitor az információk megjelenítésére szolgál. Ez a PC-k szabványos (standard)
kimeneti perifériája. Alaphelyzetben minden szöveg, ábra és egyéb megjelenítendő információ a
képernyőre kerül. A gép a memóriájából viszi át az adatokat a monitorra, tehát itt is egyirányú, de a
billentyűzetével ellentétes adatáramlásról van szó. Az adatfeldolgozás eredményei, a gép üzenetei,
sőt a billentyűzeten begépelt szöveg is ellenőrzés céljából kikerül a képernyőre.
Típusai: A monitorok csoportosítását többféle szempont szerint elvégezhetjük:
A működési elvük szerint a két legelterjedtebb típus a katódsugárcsöves és a
folyadékkristályos monitor.
A színkezelést figyelembe véve beszélhetünk a következő monitortípusokról:
Típus Színkezelés
monochrom (egyszínű)
ez a monitor típus egy háttér- és egy előtérszínt képes megjeleníteni
szürkeárnyalatos A fekete és a fehér közötti átmenetek megjelenítésére is alkalmas, hasonlóan
a fekete-fehér televízióhoz
színes
a három alapszín (vörös, zöld, kék) keverékéből előállított színek
megjelenítésére alkalmas. A színek számát a monitor illesztőkártyájának a
minősége határozza meg
A felbontóképesség és a megjelenített színek száma szerint további típusokat különböztethetünk
meg, melyek szabvánnyá váltak.
Típus Felbontóképesség és a színek száma
Hercules 720x348 képpontból állítja elő a képet és monochrom
CGA (Color Graphics Adapter) 320x200 pontos a felbontás, és összesen 4 szín kezelésére
alkalmas
EGA 640x350 képpontos felbontás, és 16 megjeleníthető szín
VGA (Video Graphics
Adapter) 640x480 a felbontás, de a színek száma már 256
SVGA (Super VGA) 1028x768 képpont és minimum 256 szín megjelenítésére alkalmas
23
A katódsugárcsöves monitor
A monitorok a számítástechnika őskorának hírnökei, abból a szempontból, hogy itt alkalmaznak
egyedül még elektroncsöveket, vagyis a képernyő katódsugárcsövét.
Működése a következő: A képcső végében lévő elektronágyú segítségével elektronokat lőnek ki a
képernyő belső falára. A felgyorsított elektronokat, egy pontba a képernyő közepére irányítják. A
képernyőt belülről foszforréteggel vonják be, amely elektron becsapódás hatására fényt bocsát ki a
becsapódás helyén (képpont).
A középre fókuszált elektronsugarat mágneses térrel el tudják téríteni, így az egész képernyő
képpontjai megvilágíthatóak vele. A sugár a bal fölső sarokból indul, és jobbra haladva soronként
rajzolja meg a képet, amelynek a színét a becsapódó elektronok száma határozza meg. A sugár a
jobb alsó sarokba érve visszafut a kiinduló állapotába. A fölrajzolás másodpercenként kb.72x
megtörténik, ezen idő alatt a pontok fénye még megmarad.
A színes monitoroknál annyi a változás, hogy 3 elektronsugár halad egymás mellet, és mindig
megadott pontmátrixba csapódnak be, amely mátrix 3 része vörös, zöld és kék színű, ezekből a
színekből az additív színkeverést (vagyis a fénnyel való keverést) alkalmazva bármilyen szín
kikeverhető, ha eléggé finoman adagoljuk az összetevőket (elektronokat).
A szerkezet olyan precíz, hogy a sugár mindig csak a saját színű mátrixrészt érheti el (ez a mátrix
0.28 mm átmérőjű).
A folyadékkristályos monitor működése
Két üveglap között vékony folyadékkristály réteg található. A folyadékkristály olyan anyag,
amelynek molekulái az elektromos tér hatására elfordulnak. Ráadásul a folyadékkristály nem
minden irányban engedi át egyformán a fényt. Ha tehát olyan alakú elektromos teret hozunk létre az
üveglapok között, mint a megjeleníteni kívánt karakterek és rajzok, akkor ott a folyadékkristály
molekulái elfordulnak, és nem engedik át a fényt: a kijelző elsötétül. Így működik még például a
számológépek, vagy kvarcórák kijelzője is.
Jellemzők:
A legfontosabb jellemzők, a felbontóképesség és a megjeleníthető színek száma elsősorban
a monitor illesztő kártyájától (videókártya) függ.
Az SVGA kártyák felépítése:
A kártyán található memória (2MByte-32MByte) a képpont adatok (a pont színe) tárolására
szolgál. A videó memória mérete és a maximális felbontás között összefüggés van. A kép
egészének bele kell férnie ebbe a memóriába. A kép mérete a (X*Y*színbitek)/8 [byte]
összefüggéssel számolható ki, ahol X*Y a felbontás, a színbitek pedig egy képpont
adatainak tárolásához szükséges bitek számát jelöli.
Színek száma Színbitek száma
24 = 16 4
28 = 256 8
215 = 32768 15
216 = 65536 16
224 = 16777216 24
24
Ebbe a videó memóriába a mikroprocesszor írja az adatokat. A memóriából a VGA kártya
processzorra olvassa ki az adatokat, és eljuttatja másodpercenként kb.60x ahhoz az egységhez,
amely a digitális jelet analóg jellé alakítja. A kártyán található még egy ROM memória is, amely a
kártya tulajdonságainak kihasználásához szükséges program rutinokat tartalmazza. Ezt a BIOS
használja, és segítségével tudja beállítani a kívánt felbontásokat.
A monitorokat jellemezhetjük a méretükkel is: A képernyő átlójának hosszát inch-ben adják meg. A
forgalmazott monitorok között találhatunk: 14, 15, 17, 19 inch-es, sőt még ettől nagyobb
monitorokat is, de a képátló méretének növekedésével az ár is jelentősen növekszik.
Nyomtató (printer)
Feladata: A nyomtatók a számítástechnika kezdeteitől kezdve tartozékai a számítógépeknek. Arra
született, hogy a számítógép memóriájában megjelenő adatokat papíron vagy más papírhoz hasonló
anyagon megjelenítse. A nyomtató nélkül elképzelhetetlen lett volna a számítógépek ilyen nagy
arányú elterjedése. A grafikus rendszerek bevezették a házi szabvánnyá vált WYSIWYG (What you
see is what you get - azt kapod amit látsz) fogalmát, amely az objektumoknak ugyanolyan
megjelenést biztosit a monitoron, mint a papíron.
Típusai: Az alkalmazott nyomtatási technikától függően különböző nyomtatótípusok terjedtek el.
Az úgynevezett mátrixtechnika képviselői a mátrix- illetve tintasugaras nyomtató.
A másik nyomtatási technika a lézeres vagy egyéb ehhez hasonló elv. Az így működő
nyomtatók közül a lézernyomtató a legelterjedtebb.
Működése:
A mátrix technika két képviselője a mátrix- (tűs) és a tintasugaras nyomtató. Közös tulajdonságuk,
hogy valamilyen fizikailag kialakított mátrix elrendezést másolnak a papírra (a tű mátrixot, vagy a
tinta-sugár mátrixot).
A mátrix (tűs) nyomtatók 9 vagy 24 tűvel dolgoznak. Ezeket a tűket nagy teljesítményű
elektromágnesek lökik neki a papír előtt feszülő festékszalagnak. A festékszalag azokon a
tűhegynyi pontokon érintkezik a papírral és összekeni azt festékkel. A nyomtatófej ezután
egy pontnyit vízszintesen elmozdul, és a folyamat megismétlődik. Miután a sor nyomtatásra
került, a papír egy sorral függőleges irányba léptetődik. A festékszalag még nem használt
része pedig a fej elé fordul (léteznek olyan típusok, amelyekben a festékszalag a fejjel együtt
mozog, így ott minden leütés után léptetés van). Az ilyen nyomtatók nagy előnye az
índigózhatóság és az olcsó fenntartás. Ennek megfelelően alkalmazzák számlák, bizonylatok
nyomtatására, ahol a fenti paraméterek előnyt jelentenek.
A tintasugaras nyomtató egy nyomás alatt lévő festéktárból fúvókák segítségével juttat
festéket a papírra. A fúvókák igen közel helyezkednek el egymáshoz így nagy felbontás is
elérhető, de ennek léteznek fizikai határai. A festék papírra jutását az un. piezoelektromos
kristályokkal oldják meg. Ennek az anyagnak feszültség hatására megnő a térfogata, ezért a
festéket a papírra fújja a patron. A fej itt is vízszintesen, a papír pedig függőlegesen mozog,
a pozicionálásnak és az ugyanarra a helyre való visszaállási pontosságnak azonban nagyon
precíznek kell lennie
A lézeres v. egyéb hasonló (ion, mágneses) elven működő típusok, amelyek ára jelenleg a
legmagasabb, nyomtatási képük kiválónak mondható. Technikájuk a soronkénti
nyomtatással ellentétben a lapnyomtatásra koncentrál. Ez azt jelenti, hogy a teljes lap képét
előállítja, majd utána készít róla lenyomatot. A lézernyomtató működése: A
lézernyomtatóban speciális anyaggal (szelénnel) bevont és elektromosan feltöltött hengerre
25
lézersugár írja fel a nyomtatandó képet. Ahol a lézersugár a hengerhez ér, ott annak felülete
a henger többi részével és a nyomtatóban lévő fekete festékporral ellentétes töltésűvé
változik. Így amikor a hengernek ez a része elfordulása közben a festékkazetta fölé kerül,
akkor abból festék tapad fel a lézerpásztázta helyekre. A hengerről a kép görgetéssel kerül át
a papírra, majd beleég abba, amikor az egy 200 oC-os hengerpár között elhalad. Forgás
közben a henger elhalad egy kollektor (gyűjtő) egység előtt, amely a felesleges festéket
eltávolítja a henger felületéről.
A színes nyomtatás
Az elv a következő: minden szín kikeverhető a Cyan, Magenta, Yellow, blacK (CMYK) színekből
oly módon, hogy egymás mellé nyomtatjuk a különböző színű pontokat. Ekkor az emberi szem
(kellően távolról nézve) úgy érzékeli, mintha egy negyedik szín lenne. A színes nyomtatásnál fontos
tehát a minél kisebb pontok felvitele, ennek következtében a legjobb nyomatot a lézernyomtató
biztosítaná. Itt 3+1 festékréteget visznek fel a már ismert eljárással, így nemcsak lassabb, de jóval
drágább és költségigényesebb lesz a nyomtató.A színes tintasugaras nyomtatók a legelterjedtebbek.
Ezek ára 4-10%-al drágább, mint a fekete változatoké, és nyomtatási képük is elfogadható
minőségű. A nyomat 3+1 fuvolasorral képződik, amelyek egyszerre haladnak, de mindig egy sorral
megelőzve egymást, így időt hagyva az előző réteg megszáradására. Kísérletező kedvűek számára
fejlesztették ki a színes tűs mátrixnyomtatót, amely 3+1 festékcsíkkal rendelkező szalaggal
dolgozik, a szalagot egy mechanika emeli meg, ha színt kell váltani. Az ilyen nyomatokon általában
gyorsan felfedezhetőek az elemi pontok, így csak igénytelenebb, alapszínekkel dolgozó
nyomatokhoz használható.
Jellemzők
A felbontás a legfontosabb tulajdonsága egy nyomtatónak, amelyet az inchenkénti pontok
számával, vagyis dpi-vel mérünk. Általánosan elterjedt a 300x300, illetve a 600x600. Egyes
lézernyomtatók képesek 1200-2400 dpi-re is.
Sebesség, a percenként nyomtatott oldalak száma, amelyek telitettsége feketében 5-6%,
színesben 75-85%. Tűs mátrixnál megadják a karakterek számát másodpercenként (cps)
A nyomtató memóriája. Ez a memória tárolja az adatokat, míg a nyomtató ki nem nyomtatja
azt. Ez mátrixnál 16-128kB, tintasugarasnál 512kB-4Mb, és lézernél 1-16Mb-ig terjedhet.
Ez a nyomat minőségét nem, csak a számítógép nyomtatás alatti gyorsaságát befolyásolja.
26
8. Hálózatok
Mi a számítógépes hálózat? Ismertesd a hálózatok csoportosításait és a hálózat fizikai
elemeit!
1. Mit nevezünk számítógép hálózatnak
A számítógép hálózat egymástól térben elválasztott, azaz más-más helyeken elhelyezkedő
számítógépek összekapcsolását jelenti. E gépek között adatcsere révén munkamegosztás folyik.
Ehhez természetesen a gépek közötti kommunikáció lehetőségét kell biztosítani, ami az esetek
többségében vezetékeken valósul meg, de a kapcsolat létrejöhet elektromágneses sugárzás (például
rádióhullámok, ill. infrahullámok) segítségével is.
2. Mi az előnye a számítógép hálózatoknak: A hálózatba kötött gépek közötti kommunikáció
segítségével lehetőség nyílik többek között: levelek, vagy más adatok küldésére a gépek között,
nyomtató, MODEM, CD ROM közös használat. Biztonságos adatközlés.
2.1. Elektronikus üzenetek, levelek, fájlok küldésének lehetősége: A levelek küldése hálózaton
keresztül pillanatok alatt véghezvihető. A levelekhez a legkülönfélébb fájlokat lehet csatolni.
2.2. Erőforrások megosztása: közösen használható nyomtató, szkenner, CD-ROM, MODEM,
stb.: Lehetőséget nyújt például MODEM, CDROM, nyomtatók és scannerek(lapolvasók) hálózaton
történő használatára.
2.3. Közös adatok használata: Lehetőség nyílik az egyik gépen rögzített adatok hálózaton való
megosztására, küldésére. Például egy áruházban a számlainformációk.
2.4. Feladatok megosztása: Ez szorosan kapcsolódik az adatok megosztásához, a megosztásnak
olyankor van jelentősége amikor több dolgozó szeretne egy adott adatbázissal dolgozni, például
supermarketekben a termékek ára.
2.5. Adatbiztonság: A cégek belső biztonságát is meg lehet valósítani a hálózatokon. A mai
operációs rendszerek profi megoldást nyújtanak. Az adott hálózatokon mindenkinek saját
felhasználóneve és jelszava van és mindenki egyéni hozzáférési joggal rendelkezik.
2.6. Programok futtatása egy központi számítógépen: Ekkor minden adatot előbb a központi
gépről a feldolgozó gépre, majd feldolgozás után vissza kell vinni.
3. Hálózatok kiépítése, részei
Az előzőekben megadtuk a hálózat fogalmi meghatározását, valamint kialakulásának
szükségességét és előnyeit. Most nézzük meg konkrétan milyen részekből épül fel egy
számítógépes hálózat és az egyes részek hogyan kapcsolódnak egymáshoz.
3.1. Szerverek, munkaállomások
Egy klasszikus hálózat legalább egy központi számítógépből, azaz szerverből, és a hozzá
kapcsolódó munkaállomásokból áll.
27
A szerver funkciója a hálózaton lévő számítógépek kiszolgálása. Ez magába foglalhatja az adatok
központi tárolását egyéni vagy közös felhasználás céljából, továbbá különféle szolgáltatások
nyújtását a hálózati felhasználók számára.
A számítógépes hálózatra csatlakoztatott minden számítógépet – a szerverek kivételével –
munkaállomásnak nevezünk. A munkaállomás lehet a hagyományos értelemben vett személyi
számítógép vagy az úgynevezett terminál.
Amikor egy személyi számítógéppel csatlakozunk a hálózatra, a hálózati kiszolgálót jobbára csak
adattárolás céljából használjuk. A programok futtatása és az adatok feldolgozása a saját gépünk
feladata.
A terminál általában olyan – képernyőből és billentyűzetből álló – eszköz, amely lehetővé teszi,
hogy a számítógép-hálózat központi számítógépével kommunikáljunk. Egy terminál alapesetben
nem rendelkezik saját háttértárral, esetleg saját CPU-val sem. Mivel a terminál nem rendelkezik a
szükséges erőforrásokkal, hálózati kiszolgáló hiányában önálló munkavégzésre alkalmatlan. A
felhasználó a terminált csak utasításainak továbbítására és az eredmények megjelenítésére
használja, a programok futtatása és az adatok feldolgozása ténylegesen a szerveren történik.
Napjaink számítógép-hálózatain gyakran találkozhatunk olyan esettel is, amikor a felhasználó egy
terminálemulációs program segítségével egy hagyományos személyi számítógépet használ
terminálként.
3.2. A hálózati kapcsolódáshoz szükséges illesztők, perifériák, stb.
A hálózati csatolókártyák jelentősége napjainkban egyre nő, hiszen ma már nagyon gyakran kötik
hálózatba a kisebb, akár csak 2-3 db PC-ből álló számítógép parkokat is.
A hálózatba kötött PC-k szinte kivétel nélkül úgynevezett Ethernet hálózati kártyát használnak.
Csak néhány alapvető szabály ezzel kapcsolatosan: Minden hálózatba kötött gépbe be kell építeni
egy Ethernet hálózati csatolókártyát. Valamennyi gépet össze kell kötni egymással egy kifejezetten
erre szolgáló adatkábellel. Kifejlesztettek olyan hálózati kártyákat is, amelyek rádiófrekvenciás
jelekkel kommunikálnak egymással. Ez az úgynevezett „wireless" technológia a jövő útja.
Egy Ethernet hálózati kártya fő paraméterei: -Az alkalmazott buszrendszer: ISA vagy PCI. -Az
átviteli sebesség: 10 Mb/s, 100 Mb/s vagy 1000 Mb/s (gigabit)
A kábelnek kialakított csatlakozó vagy sodrott érpáros kábelhez egy olyan csatlakozó,mely nagyon
hasonló a telefonokhoz használthoz (RJ45). A hálózati kártyák is rendelkeznek néhány beállítandó
jellemzővel. Ezeket ma már általában nem kell beszabályozni. Régen kis kapcsolókkal, manapság
szoftveres úton lehet változtatni.
Két paraméter állíható: -A kártya I/O címe, mely a gép és a kártya közötti kommunikációhoz
szükséges.
-Az IRQ. Mint minden eszközzel, a hálózati kártyával is megszakítás segítségével kommunikál a
processzor, így persze a gépen belül ennek is egyedinek kell lennie. Ennek kézzel történő
beállítására általában csak régebbi hálókártyáknál, vagy speciális esetekben van szükség.
A MODEM az Internethez ill. távoli hálózathoz való kapcsolódás klasszikus eszköze. Attól
függően, hogy milyen közegen keresztül csatlakozunk majd az internetre, lehet, hogy további
eszközök is szükségesek.
28
Az Internethez kapcsolódás lehetséges módjai:
Hagyományos telefonvonal – A gépbe szerelt belső, vagy a soros portra csatlakoztatott
külső MODEM segítségével csatlakozik a gép a telefonvonalra.
ISDN telefonvonal – A MODEM az ISDN végberendezésbe van építve, nem kell a gépbe
semmilyen plusz eszközt beépíteni. Magát a számítógépet és az ISDN végberendezést egy
soros kábellel kell összekötni.
Mobil telefon – Mobil gépeknél használatos, feltétel a gép és telefon kapcsolata. (Bluetooth
vagy IrDA)
ADSL, szélessávú elérés – A számítógépnek hálózati csatolókártyával kell rendelkeznie,
amit a szolgáltató MODEM-ével kell összekötni.
Kábeltévé szélessávú elérés – Ugyanaz a helyzet, mint ADSL esetén.
3.3. Kábelek, csatlakozók: A hálózati kártyán tehát többféle csatlakozóval is találkozhatunk. Az
alkalmazott kábel típusa nagyon nagy hatással van a hálózatra. A kábel egy sor további paramétert
határoz majd meg.
3.3.1. Koaxiális kábel és csatlakozója
Régen használtak un. Koax kábeleket, ez ma már nem jellemző.
3.3.2. Sodrott érpáros kábel és csatlakozója
Az Ethernet hálózati kártyákon ma már többnyire találunk egy olyan csatlakozót is, amely nagyon
hasonlít a telefonkészülékek „amerikai" csatlakozójára. A kártya e csatlakozója szolgál majd a
sodrott érpárú kábelezéshez. A név ne tévesszen meg senkit, nem 2 erű vezetékről van szó.
Többnyire 8 ér (4 érpár) van a kábelben. E kábelezéshez az úgynevezett „Star", magyarul csillag
topológiát lehet csak alkalmazni. A csillag topológia nevét onnét kapta, hogy egy központi
elosztóból minden géphez külön vezeték vezet (vázlatosan lerajzolva a vezetékek csillagot
alkotnak). Minden ilyen vezeték hossza maximum 100 méter lehet.
Kábel: UTP (Unshielded Twisted Pair), magyarul árnyékolatlan sodrott érpárú kábel. Két fajtája
létezik, melyeknek a hivatalos neve: 10-Base-T; illetve 100-Base-TX.
Egészen más teljesítményt nyújtó hálózatot lehet kiépítem a kétféle kábellel. A 10-Base-T kábel a
hagyományos 10 Mb/s rendszer közvetítő közege. A 100-Base-TX gyorsabb, mintegy tízszeres,
azaz 100 Mb/s adatátviteli sebességet tud biztosítani. Ennek feltétele azonban, hogy a hálózat többi
eleme (kártya, elosztó) is igazodik a magasabb sebesség nyújtotta követelményekhez. Fontos tudni,
hogy a kábelek 5 osztályba vannak sorolva (level 1-5) [A 6. osztály a Gigaspeed Ethernet részére.
Ennek átviteli sebessége maximum 200 Mb/s.] és csak a 3. osztály felett használhatóak számítógép
hálózatokhoz.
Csatlakozó: hivatalos neve RJ45. E csatlakozó hasonlít a telefonoknál megszokott „amerikai"
csatlakozóra, de 8 érintkezője van. A csatlakozódugót egy kis retesz biztosítja a kicsúszás ellen..
3.3.5. Üvegszál optikai kábel: Általában csak speciális esetekben alkalmaznak üvegszálas optikai
kábeleket (10-Base-FL). Többnyire olyan helyeken, ahol elektromos zavarok nehezítik a
hagyományos réz kábelek alkalmazását.
3.3.6. Vezeték nélküli kapcsolatok
Manapság egyre jobban terjednek az un. wireless hálózatok, ahol a gépek közötti kapcsolatokat
mikrohullámok segítségével teszik lehetővé. Vannak olyan perifériák, amelyek infravörös
hullámokkal kommunikálnak a számítógépekkel. De a nagy távolságok áthidalására, használnak
vezeték nélküli megoldásokat, ilyen például a műholdas összeköttetést.
29
3.4. Aktív hálózati eszközök
A hálózat aktív elemei lehetnek: a számítógép, a printer szerver; a különböző kapcsoló eszközök: a
repeater, a HUB, a switch, a bridge, a router, stb. A továbbiakban ezek közül néhányról
részletesebben:
3.4.1. HUB
Ezeket az elemeket csak csavart érpárú kábelezés esetén használjuk. Mint már láttuk, a csavart
érpárú kábelezésnél az úgynevezett csillag topológiát kell alkalmaznunk. A csillag középpontjába
fog kerülni a HUB. Ez egy olyan doboz, amin sok csatlakozó aljzatot találunk az egyes gépek
hálózatba kötésére. A jobb minőségű HUB-oknál LED-ek jelzik az egyes csatornákon folyó
kommunikációt. Ezek a LED-ek az esetleges hibakeresésnél is jó szolgálatot tehetnek. Bizonyos
típusú HUB-ok azt is megengedik, hogy egy hálózatba többet is beépítsenek belőlük, így azután a
hálózatba köthető gépek száma jelentősen megnövelhető.
3.4.2. Switch A Switch a HUB továbbfejlesztésének tekinthető. Segítségével sok Ethernet szegmenst lehet
összekapcsolni úgy, hogy az egyébként az Ethernetre jellemző ütközések nem jelentenek problémát.
A Switch ugyanis, amikor egy Ethernet csomagot kap, akkor megvizsgálja annak címét és csak a
címzett szegmense felé továbbítja. Mai modern változatai ezen kívül még az adatcsomagot is
vizsgálják, és ha az sérült, akkor nem kerül továbbításra (miután így nem ér a címzetthez, nem kerül
visszaigazolásra sem, ezért újra elküldik). A Switch segítségével minden szegmens csak egy, vagy
legfeljebb néhány gép forgalmát bonyolítja, ezért a hálózat sebessége jelentősen nő, pontosabban
nem csökken le.
3.4.3. Bridge
A bridge-ek, más néven hidak funkciója a különböző jellemzőkkel rendelkező hálózati rendszerek,
például egy Ethernet, és egy Fast Ethernet hálózat összekapcsolása. A hidak feltérképezik az egyes
csomópontok (gépek, HUB-ok, stb.) Ethernet címeit, és csak a szükséges forgalmat engedik át a
hídon. Mivel ez szétválasztja a két hálózatot önálló ütközési tartományokra, több gépet lehet a
hálózatra kötni.
3.4.4. Router
A routerek, más néven útvonal kijelölők, hasonló szerepet töltenek be, mint a hídak, illetve a
switchek, de nem a csomagok címzése alapján, hanem az IP protokoll segítségével végzik a szűrést.
E módszer ugyan lassúbb, de nagyobb hálózatok esetén jobb a hatékonysága.
4. Hálózatok csoportosítása
4.1. Kiterjedésük alapján
- Helyi hálózatok, más néven LAN (Local Area Network)
- Városi hálózatok, vagy MAN (Metropolitan Area Network)
- Kiterjedt hálózatok, vagy WAN (Wide Area Network)
4.1.1. Helyi hálózatok
A helyi hálózatok (LAN) általában egy iroda vagy épület falain belül helyezkednek el, esetleg
néhány, egymáshoz közeli épületeket kötnek össze.
A helyi hálózatok segítségével gyors és megbízható kapcsolatot teremthetünk a számítógépek
között. Legelterjedtebb változatai az úgynevezett Ethernet, illetve Token-Ring típusú hálózatok.
30
4.1.2. Városi hálózatok
A városi hálózatok (MAN) általában egy település határain belül működnek. Ilyen például a
kábeltévés hálózat, vagy egy helyi közlekedési vállalat információs rendszere is.
4.1.3. Kiterjedt hálózatok
A kiterjedt hálózatok (WAN) túlnyúlnak egy település határain, egy országra, egy kontinensre, vagy
akár az egész világra kiterjedhetnek. Az egyik legismertebb ilyen hálózat az internet.
4.2. Hálózati topológia alapján
A számítógépek fizikai összekötésének rendszerét hálózati topológiának nevezzük. LAN hálózatok
kiépítésekor többféle kábelezési mód közül választhatunk. A két legelterjedtebb a sín- és a
csillagtopológia.
- Síntopológia esetén a számítógépek összekötése sorosan, egyetlen kábel segítségével történik. A
rendszer a karácsonyfaizzókhoz hasonlóan működik, kábelszakadáskor az egész hálózat
működésképtelenné válik.
- A csillagtopológiás hálózatban minden számítógép külön kábellel csatlakozik a kiszolgáló
géphez. Ez a hálózati rendszer a síntopológiánál jóval üzembiztosabb, bár drágább megoldás. Egy
esetleges kábelszakadás csak egyetlen gép leállását vonja maga után.
- A gyűrűtopológia a síntopológiához hasonló módon működik, de a kábel megszakítás nélküli
körbe van kötve.
- A fatopológia nem más, mint a csillag- és a síntopológiák kombinációja. A szerver általában több
közvetítő számítógéppel áll közvetlen kapcsolatban, a kliensek pedig ezekhez a közvetítő gépekhez
kapcsolódnak. Így a kliensek a közvetítő gépeken keresztül kommunikálnak a szerverrel és
egymással. A fatopológia jellegzetessége, hogy minden számítógép egy, és csak egy útvonalon
érhető el.
A fatopológiájú hálózat bármely pontján bekövetkezett hálózati hiba az érintett hálózatrészhez
kapcsolódó alhálózatokat is megbéníthatja.
4.3. A kapcsolat típusa alapján
Egy hálózaton belül a számítógépek különféle módokon kapcsolódhatnak egymáshoz. Alapvetően
két kapcsolattípust különböztetünk meg: pont-pont kapcsolatú és üzenetszórásos hálózatot.
A pont-pont (point to point) kapcsolatú hálózatban egy számítógép egy másikkal közvetlen
összeköttetésben áll. Ilyen kapcsolat a csillag, a gyűrű, a teljes és a fa kiépítésű hálózat.
Az üzenetszórásos (broadcast) hálózatban valamennyi számítógép egyetlen adatátviteli csatornára
kapcsolódik. Ilyenkor az információ minden számítógéphez egyformán eljut.
4.4. Hálózati modellek
A hálózati modelleket a hardver- és szoftverelemek együttesen határozzák meg. A három
legjelentősebb modell a kliens–szerver, valamint a peer to peer modell.
4.4.1. Kliens-szerver modell
A kliens–szerver (ügyfél-kiszolgáló) modell két számítógépes program közötti kapcsolatot ír le,
ahol az egyik program valamilyen szolgáltatást kér a másiktól, amely eleget tesz a kérésnek. A
szolgáltatást kérő programot kliensnek nevezzük, azt a programot pedig, amelyik a szolgáltatást
nyújtja szervernek. A kliens-szerver kapcsolat szerepe főként hálózati környezetben jelentős, ahol
a programok egymástól fizikailag is távol, különböző számítógépeken futnak.
Ha egy böngészőt tekintünk kliensprogramnak, amely szolgáltatásokat kér egy másik számítógépen
futó web-szervertől, az interneten kliens-szerver kapcsolatról beszélünk.
31
4.4.2. Peer to peer modell
A peer to peer modell lényege, hogy a hálózatot egyenrangú gépek alkotják. Mindenki szerver és
munkaállomás egyszerre, az egyes perifériák minden felhasználó számára hozzáférhetők, az adatok
több helyen tárolhatók. Ilyen hálózatot alakíthatunk ki a Windows operációs rendszerrel telepített
számítógépekből.
5. A hálózati kommunikációt leíró szabályok
5.1. Hálózati protokoll
A protokoll a hálózati kommunikációt leíró szabályok rendszere. Protokollokat használnak a
hálózatokban egymással kommunikáló számítógépek és programok is.
A legelterjedtebb hálózati protokoll, amelyet kiterjedt hálózatok esetében használhatunk a TCP/IP
(Transmission Control Protocol/Internet Protocol). Az átviteli ellenőrzőprotokoll/internetprotokoll
az internet szabványosított, leggyakrabban használt kommunikációs protokolljainak az összessége.
Az internetalkalmazási protokollok közé soroljuk még az SMTP és POP3 levelezési protokollokat,
csakúgy, mint az FTP adatlehívásra, valamint a HTTP webböngészésre használt protokollokat.
További protokollok az IPX/SPX (elsősorban Novell-es környezetben használják) és a NetBEUI
(általában kisméretű, Windowsos hálózatok esetében alkalmazzák).
Két számítógép közötti adatcsere csak azonos protokollok használata esetén valósítható meg.
32
9. Ismertesd az operációs rendszerek feladatait és fajtáit!
Mutasd be az ön által használt operációs rendszer felhasználói felületét és kezelését!
A számítógép önmagában még használhatatlan lenne, ha nem lehetne rajta hasznos programokat
futtatni. A programok futtatásához ma már elengedhetetlen egy egységes felületet biztosító
alapprogram, az operációs rendszer. Ha operációs rendszer nélkül kellene programot írni, az a
programozónak jelentõs többletfeladatot jelentene, hiszen a memóriát, a háttértárakat, valamint az
összes többi hardver-eszközt nem egy egységes felületen keresztül, hanem külön-külön bonyolult
módszerekkel kellene elérnie. Az operációs rendszer tehát egyrészt a programozóknak jelent nagy
segítséget, másrészt a felhasználóknak is könnyebb eligazodást nyújt a programok között, valamint
egyszerűbbé teszi a számítógép használatát.
Az operációs rendszerek feladatai
Processzorütemezés: processzor kezelés (processzor idő szétosztása a rendszer és a
felhasználói feladatok között)
Megszakításkezelés: hardver, szoftver megszakítás kezelése, állapot mentés, megszakítási
rutin meghívása
Folyamatvezérlés: programok indítása
Programok közötti kapcsolattartás
Tárkezelés
Működés nyilvántartás: naplózás (mi okozott milyen hibát)
Kapcsolattartás a felhasználóval (operator interface)
Szinkronizálás: erőforrás igények sorba állítása
Memóriakezelés
Perifériakezelés
Az operációs rendszerek csoportosítása
1. Felhasználók száma szerint:
o egy felhasználós pl.: DOS, Win 9x
o több felhasználós pl. Linux, Win NT
2. Hardver mérete szerint:
o kisgépes (UNIX)
o nagygépes (Main Frame, Cray - szuper számítógép)
o mikrogépes (DOS, WIN 9X, UNIX)
3. Processzorkezelés szerint:
o egy feladatos (DOS)
o több feladatos (WIN 9X, WIN NT, UNIX)
4. Cél szerint:
o általános (DOS, WIN 9X, WIN NT, UNIX)
o speciális (folyamatvezérlő operációs rendszerek)
5. Operációs rendszer felépítése szerint:
o monolitikus (DOS, WIN 9X)
o réteges szerkezetű (WIN NT, UNIX)
o kliens szerver felépítésű
o vegyes
o virtuális gépek
6. A felhasználói felület szerint:
o szöveges (DOS, UNIX)
33
o grafikus (WINDOWS)
A Windows operációs rendszer felhasználói felülete és kezelése
A számítógép indítása, a Windows betöltődése
A számítógép bekapcsolása után a Windows automatikusan betöltődik. Ha az indítás kezdetén az F8
billentyűt leütjük, akkor egy indítómenü jelenik meg a képernyőn, melyből különböző indítási
módokat választhatunk:
Szokásos
A Windows a szokásos módon a grafikus felhasználói felülettel indul úgy, hogy a
különböző eszközök vezérlőprogramjait is betölti.
Naplózott
Abban különbözik az előzőtől, hogy az indítási folyamatról feljegyzést készít a
\BOOTLOG.TXT fájlba.
Csökkentett mód
Grafikus felhasználói felülettel indul a Windows, a különböző eszközök vezérlőprogramjait
azonban nem tölti be. Általában hibajavításnál használjuk.
Csökkentett mód hálózattal
Annyiban különbözik az előzőtől, hogy a hálózat eléréséhez szükséges modulokat betölti.
Csak parancssor
A számítógép DOS módban indul, mintha nem is lene rajta Windows. Ilyenkor csak a DOS
parancsokat használhatjuk.
Csak parancssor csökkentett módban
A számítógép DOS módban indul alapbeállításokkal.
Megerősítés lépésről lépésre
Az indítási folyamat során minden lépés végrehajtása előtt jóváhagyást kér.
A Windows képernyő felépítése
Asztal - ikonok találhatók rajta
Tálca - a tálcán a következő elemeket találjuk:
o Start gomb
o Futó programok gombjai
o Beállító ikonok (pl. billentyűzet)
o Idő
A számítógép kikapcsolása, újraindítása
A Start menü Kikapcsolás menüpontjának kiválasztása vagy az Alt+F4 billentyűk leütése után egy
ablak jelenik meg a képernyőn, melyből kiválaszthatjuk, hogy leálljon a számítógép, vagy
újrainduljon.
Az ablakok típusai
Programablak: Ilyen ablakokban futnak a programok.
Az ablakok elemei:
rendszermenü ikon
címsor
34
kis méret gomb
teljes/előző méret gomb
bezárás gomb
menüsor
eszköztár
munkaterület
görgetősáv
állapotsor
keretvonal
Dokumentumablak: A dokumentumablakok a programablakokon belül találhatók és ilyenekben
nyílnak meg a dokumentumok. Felépítésük hasonlít a programablakhoz, csak nincs bennük:
menüsor
eszköztár
állapotsor
Párbeszédablak: A Windows párbeszédablakokon keresztül tartja a kapcsolatot a felhasználóval. A
párbeszédablakok elemei:
lapfül
lista
nyomógomb
címke
rádiógomb
választó doboz
csúszka
legördülő lista
beviteli mező
A párbeszédablakok egyes elemei között a Tab billentyűvel lépkedhetünk. Minden ablakban
található egy OK és egy Mégse gomb. Az OK gombbal jóváhagyhatjuk a végrehajtott
módosításokat és bezárhatjuk az ablakot, a Mégse gombbal pedig a módosítások elvetése mellett
léphetünk ki az ablakból. Néhány ablakban találunk egy Alkalmaz nevű gombot is, ezzel az ablak
bezárása nélkül érvényesíthetjük a megváltoztatott beállításokat.
Az ablakok kezelése
A program és dokumentumablakokkal végezhető műveletek:
Letétel a tálcára
Rákattintunk az ablak kis méret gombjára, vagy a rendszermenüből a Kis méret menüpontot
választjuk.
Asztalméretűre nagyítás
Rákattintunk az ablak teljes méret gombjára, vagy duplán kattintunk az ablak címsorára,
vagy a rendszermenüből a Teljes méret menüpontot választjuk.
Előző méret visszaállítása
Rákattintunk az ablak előző méret gombjára, vagy duplán kattintunk az ablak címsorára,
vagy a rendszermenüből az Előző méret menüpontot választjuk, illetve ha az ablak le van
téve a tálcára, akkor rákattintunk a gombjára.
Áthelyezés
Az ablak címsorára kattintunk és az egérgomb folyamatos nyomva tartása közben áthúzzuk
35
a kívánt helyre, vagy a rendszermenüből az Áthelyezés menüpontot választjuk és a
kurzormozgató nyilakkal áthelyezzük, majd leütjük az Enter billentyűt.
Méretezés
Rákattintunk az ablaknak arra a keretvonalára, amelyik oldalon módosítani akarjuk az ablak
méretét, majd az egérgomb folyamatos nyomva tartása mellett elhúzzuk a kívánt helyre,
vagy a rendszermenüből a Méretezés menüpontot választjuk és a kurzormozgató
billentyűkkel módosítjuk a keretvonal helyét, majd leütjük az Enter billentyűt.
Bezárás
Az ablak bezárás gombjára kattintunk vagy a rendszermenüből a Bezárás menüpontot
választjuk, vagy duplán kattintunk a rendszermenü ikonra, vagy leütjük az Alt+F4
billentyűket.
Az áthelyezés és a méretezés csak akkor hajtható végre ha az ablak az asztalon van és nem
maximális méretű.
A párbeszédablakokkal végezhető műveletek
Áthelyezés
Bezárás
Több programablak kezelése
Ha több programablak is meg van nyitva, akkor is mindig csak egy lehet aktív. Az ablakok közötti
kapcsolgatásra (az ablak aktívvá tételére) a következő lehetőségek vannak:
rákattintunk az ablakra (ha látható)
rákattintunk az ablak gombjára a tálcán
az Alt+Tab billentyűk segítségével
Programok indítása
A programok elindítására a következő lehetőségek vannak:
a programra vagy a programra hivatkozó parancsikonra történő dupla kattintás
a Start menüben a program menüpontjának kiválasztása
egy megnyitandó dokumentumra történő dupla kattintás (a Windows a program -
kiterjesztés összerendelés alapján elindítja a fájl megnyitásához szükséges programot és meg
is nyitja benne a dokumentumot)
a Start menü Futtatás menüpontjával (a megjelenő ablakba be kell írni a fájlra történő
hivatkozást)
A Vezérlőpult
A Vezérlőpulton a Windows megjelenésével és működésével kapcsolatos beállítások végezhetők el.
Az ikonokra segítségével megnyitott ablakokban általában három nyomógombot találunk:
OK: jóváhagyjuk a módosításokat és bezárjuk az ablakot
Mégse: a módosítások elvetésével zárjuk be az ablakot (ugyanaz marad minden mint a
megnyitáskor)
Alkalmaz: jóváhagyjuk a módosításokat az ablak azonban nyitva marad
36
A Vezérlőpulton a következő fontosabb beállításokat végezhetjük el:
Billentyűzet
Itt a billentyűzettel kapcsolatos beállításokat végezhetjük el
ismétlések közötti kivárás
ismétlési sebesség
kurzorvillogás sebessége
billentyűzetkiosztás
Dátum és idő
A dátumot és az időt állíthatjuk itt be.
Képernyő
Az Asztal jellemzőit adhatjuk meg itt.
mintázat
tapéta
képernyőkímélő
felbontás
színek száma
az ablakok elemeinek színe
Egér
Ebben az ablakban az egér működését szabályozhatjuk.
jobbkezes/balkezes
duplakattintás sebessége
a mutató alakja az egyes műveleteknél
a mutató sebessége
a mutató útja
Nyomtatók
Itt telepíthetjük fel és távolíthatjuk el a számítógéphez csatlakoztatott nyomtatók vezérlőprogram-
jait, valamint kezelhetjük a nyomtatásra váró dokumentumokat.
Programok hozzáadása, eltávolítása
Itt telepíthetünk új programokat a számítógépre, illetve távolíthatjuk el róla a korábban feltelepített
programokat, úgy hogy semmi ne maradjon belőlük a gépen. A Windows összetevőinek telepítése
és eltávolítása is itt történik. Az ablakon belül indítólemez készítésére is van lehetőség, mellyel
DOS módban indíthatjuk el a számítógépet.
Rendszer
A számítógép felépítéséről, az operációs rendszer tulajdonosáról és a számítógép láthatunk itt infor-
mációkat. Itt tudjuk a különböző hardvereszközök vezérlőprogramjait feltelepíteni és eltávolítani.
37
Területi beállítások
A számok a dátum az idő és a pénznem adott országra jellemző formáját állíthatjuk itt be.
38
10. Ismertesd a könyvtárműveleteket
(könyvtárak létrehozása, másolása, mozgatása, törlése, átnevezése)
A könyvtár fogalma
A számítógép a fájlokat fa-struktúra alapján tárolja, könyvtárakban (directory) és
alkönyvtárakban (subdirectory), amelyek elnevezése a Windowsban mappa illetve almappa.
Minden meghajtó tartalmaz egy főkönyvtárat (gyökérkönyvtár), amelyre a meghajtó
azonosítójával és „\”-el (pl. A:\ vagy C:\) hivatkozhatunk. Benne találhatók a könyvtárak, illetve
ezeken belül az esetleges alkönyvtárak.
A fájlok azonosítója két részből áll: a névből és a kiterjesztésből, amelyek között pont található. A
név DOS-ban legfeljebb 8, Windowsban legfeljebb 255 karakter hosszú lehet, a kiterjesztés mindig
3 karakteres.
/A Windows név a 98, 2000 és XP verziók mindegyikét jelentheti./
A könyvtárak ugyanolyan azonosítót kaphatnak, mint a fájlok, bár itt a kiterjesztést nem szokás
megadni. A Windows a könyvtárakat mappa formájú ikonnal jelzi. Minden alkönyvtárban lehetnek
állományok és további alkönyvtárak. Viszont ugyanazon alkönyvtárban nem lehet két azonos nevű
fájl.
A fájlokra a könyvtárszerkezet megfelelő elérési útvonalával hivatkozhatunk. Először a meghajtó
azonosítóját kell megadni, majd a gyökérkönyvtártól kezdve felsorolni az alkönyvtárakat, közöttük
a “\” jelet alkalmazni, s végül a fájl pontos azonosítója következik. Ha például a C: meghajtó
SZOVEG könyvtárának SULI alkönyvtárában lévő ORAREND.DOC nevű fájlra hivatkozunk,
akkor ezt a következőképpen kell beírnunk:
C:\SZOVEG\SULI\ORAREND.DOC
Könyvtárműveletek
A fájl és könyvtárkezelés együtt tárgyalása nem a Windows újdonsága, tárolásuk, ill. kezelésük
hasonlósága miatt.
Ebben a részben már a legfontosabb Windows alatti műveleteket mutatjuk be. Ezek a műveletek
azért fontosak, mert az összes Windows-os operációs rendszer alatt működő alkalmazásnál
hasonlóan működnek. A legfontosabb fájl- és könyvtárműveletek, több helyen, több módon is
elvégezhetők. Ezen műveletekhez leggyakrabban a Windows Intézőt, ill. a Sajátgépet használjuk ,
de az Office programjaiban is elérhetők a legfontosabb műveletek.
A Windows Intéző
A Windows Intézőben minden könyvtár, állomány és lemezművelet elvégezhető. Jelentős átfedések
vannak a Sajátgép funkcióival. A Windows Intéző bal oldalán találhatóak a meghajtók a
mappákkal. A mappákban pedig további mappák /almappák/ vagy fájlok lehetnek, ezeket a jobb
oldalon találhatja meg. Amely meghajtó vagy mappa előtt egy + jelet látunk, abban még további
mappák találhatóak.
39
Meghajtó tartalomjegyzékének a megtekintéséhez először válasszuk a megfelelő meghajtót,
majd kattintsunk duplán a meghajtó ikonjára.
Mappa megnyitásához válasszuk ki a megfelelő meghajtót és a másik panelen a kívánt
mappa ikont, majd kattintsunk a mappára duplán!
Meghajtó v. mappa bezárásához kattintsunk a nyitott mappára duplán vagy a mappa,
meghajtó előtti – jelre!
Új mappa létrehozása:
Lépjünk a szülőkönyvtárba, ahova létre akarjuk hozni.
Kattintsunk a Fájl menü Új menüpontjára (vagy a jobb egérgombbal az adott elemre).
Kattintsunk az Új mappa menüpontra és adjuk meg a nevét.
Mappa átnevezése:
Válasszuk ki az átnevezni kívánt mappát /fájlt/,
Kattintsunk a Fájl menü Átnevezés menüpontjára (vagy jobb egérgomb!). vagy a néven
állva kétszer /nem duplán/kattintsunk
Adjuk meg az új nevét.
Mappa törlése:
Válasszuk ki a megfelelő vagy mappát, vagy fájlt!
Kattintsunk a Fájl menü Törlés menüpontjára (vagy jobb egérgomb! vagy <Del> billentyű)!
Mappák másolása:
Jelöljük ki a másolni kívánt mappát, vagy fájlt!
Kattintsunk a Szerkesztés menü Másolás menüpontjára (vagy jobb egérgomb )! vagy
<Ctrl>+bal egérgombbal áthúzzuk a célhelyre.
Lépjünk a másolás helyére!
Kattintsunk a Szerkesztés menü Beillesztés menüpontjára!
Mappák áthelyezése:
Jelöljük ki a áthelyezni kívánt mappát, vagy fájlt!
Kattintsunk a Szerkesztés menü Kivágás menüpontjára (vagy jobb egérgombbal)!
Jelöljük ki az új helyet ábrázoló mappát vagy meghajtót!
Kattintsunk a Szerkesztés menü Beillesztés menüpontjára! vagy bal gombbal áthúzzuk a
célhelyre.
Meghajtók, mappák a megtekintése:
Válasszuk ki a megfelelő meghajtót, mappát vagy állományt!
Kattintsunk a Fájl menü Tulajdonságok menüpontjára (a helyi menüben is megtalálható)
Mappák keresése:
Eszközök menü Keresés almenü pontja
Mappák visszaállítása
Lomtár segítségével
40
11. Ismertesd az állományműveleteket
(állományok – fájlok létrehozása, másolása, mozgatása, törlése, átnevezése, futtatása,
keresése)
Állomány (fájl) fogalma, fájlnevek
A számítógépen a háttértárolókon lévő információ tárolási egysége az állomány vagy fájl (file). Egy
fájl tartalma a gép szempontjából vagy adat vagy program, amely a processzor által végrehajtható
utasításokat tartalmaz: A fájlban tárolt adat tetszőleges, lehet szöveg, grafikus kép, hang stb. Az
adatok formájára nézve nincs előírás, a gyakorlatban nagyon sokféle formátum létezik. A fájlt
minden operációs rendszer használja, konkrét megjelenése azonban már az operációs rendszertől
függ.
A fájl: Valamelyik háttértároló egységen tárolt, névvel és kiterjesztéssel azonosított adategyüttes.
Fájl futtatása, megnyitása
Nyissa meg a Dokumentumok mappát.
o Ha a megnyitni kívánt fájlt vagy mappát nem tartalmazza a Dokumentumok mappa
vagy ennek almappája, akkor azt a Keresés gombbal keresheti meg.
Kattintson duplán a megnyitni kívánt fájlra vagy mappára.
o A Dokumentumok mappa megnyitásához kattintson a Start gombra, majd a
Dokumentumok parancsra.
o Ha a megnyitni kívánt fájlhoz nincs program társítva, akkor válasszon hozzá egyet.
Az egér jobb gombjával kattintson a fájlra, kattintson a Társítás parancsra, majd
válassza ki a program nevét.
Fájl keresése
1. Kattintson a Start menü Keresés parancsára vagy az aktuális ablak Keresés gombjára.
2. Kattintson a Minden fájl és mappa hivatkozásra.
3. Írja be a fájl vagy mappa teljes nevét vagy részleges nevét a helyettesítő karakterek (*, ?)
használatával.,
Helyettesítő (Joker) karakterek használata
A helyettesítő karakter olyan karakter, amellyel a fájlok és mappák keresésekor valós karakterek
helyettesíthetők. Ilyen helyettesítő karakter például a csillag (*) vagy a kérdőjel (?). Helyettesítő
karakter használható például egy vagy több nem ismert karakter helyettesítésére, vagy ha nem
szeretné begépelni a teljes nevet.
Csillag (*)
A csillag nulla vagy több karakter helyettesítésére használható. Például ha meg szeretné találni azt a
fájlt, amely a kés betűkkel kezdődik, de amelynek többi részét nem ismeri, akkor írja be a
következőt: kés*
41
Ekkor a Keresés párbeszédpanel a fájl típusától függetlenül minden olyan fájl megjelenít, amely kés
betűkkel kezdődik: késés.txt, késés.doc és késő.doc. A keresés szűkíthető egy bizonyos fájltípusra a
következő módon: kés*.doc
Ebben az esetben a Keresés párbeszédpanelen csak azok a kés betűkkel kezdődő fájlok jelennek
meg, amelyek kiterjesztése .doc, például: késés.doc és késő.doc.
Kérdőjel (?)
A kérdőjel egyetlen karakter helyettesítésére használható. Például a kés?.doc betűk megadása esetén
a Keresés párbeszédpanel a késő.doc és kés1.doc fájlokat jeleníteni meg, de nem jelenik meg
késés.doc.
Példák: ?aci.txt beírása esetén a keresés eredménye lehet: paci.txt, maci.txt, laci.txt, naci.txt, stb
További keresési szempontok beállítása
Ha szükséges adjon meg egy olyan szót vagy kifejezést, amelyet tartalmaz a fájl (Keresendő
szöveg).
Ha nem ismer ilyen adatokat, vagy szűkítené a keresést, válasszon egyet vagy többet a fennmaradó
lehetőségek közül:
A Hely legördülő listában kattintson arra a meghajtóra, mappára vagy hálózatra, amelyben keresni
kíván.
Kattintson a Módosítás időpontja (vagy Dátum) hivatkozásra egy bizonyos napon vagy
dátumtartományon belül mentett fájlok megkereséséhez.
Kattintson a Méret hivatkozásra adott méretű fájlok megkereséséhez.
További keresési feltételek megadásához kattintson a Speciális beállítások kapcsolóra.
Befejezésül kattintson a Keresés most gombra.
Fájl áthelyezése, mozgatása
Kattintson az áthelyezni kívánt fájlra vagy mappára.
A Fájl- és mappaműveletek területen kattintson A fájl áthelyezése vagy A mappa
áthelyezése elemre.
Az Elemek áthelyezése párbeszédpanelen kattintson a fájl vagy a mappa új helyére, majd
kattintson az Áthelyezés gombra.
Megjegyzés:
Egymást követő fájlok kijelöléséhez kattintson az első fájlra, nyomja le és tartsa lenyomva a SHIFT
billentyűt, majd kattintson az utolsó fájlra. Nem egymást követő fájlok vagy mappák kijelöléséhez
nyomja le, és tartsa lenyomva a CTRL billentyűt, majd kattintson az egyes elemekre.
A fájlokat és a mappákat úgy is áthelyezheti, hogy a kívánt helyre húzza azokat. Ha további
információra van szüksége, kattintson a Kapcsolódó témakörök hivatkozásra.
42
Fájl másolása
Kattintson a másolni kívánt fájlra vagy mappára.
A Fájl- és mappaműveletek területen kattintson A fájl másolása vagy A mappa másolása
elemre.
Az Elemek másolása mezőben válassza ki azt a meghajtót vagy mappát, amelyikbe másolni
szeretne, majd kattintson a Másolás gombra.
Megjegyzés:
Egyszerre egynél több fájlt vagy mappát is másolhat. Egymást követő mappák vagy fájlok
kijelöléséhez kattintson az első elemre, nyomja le és tartsa lenyomva a SHIFT billentyűt, majd
kattintson az utolsó elemre. Nem egymást követő fájlok vagy mappák kijelöléséhez nyomja le és
tartsa lenyomva a CTRL billentyűt, majd kattintson az egyes elemekre.
Fájlsorozatok másolása, átnevezése
Jelölje ki az átnevezni kívánt fájlokat – használja a a helyettesítő karaktereket (*.? – pl.:
*.doc).
A Fájl menüben kattintson az Másolás / Átnevezés parancsra.
Írja be az új nevet, majd nyomja meg az ENTER billentyűt.
A rendszer valamennyi fájlt a beírt új névből képzett sorozat alapján nevez el. Ha például a
Születésnap fájlnevet adta meg, akkor a sorozatba tartozó fájlok a Születésnap (1),
Születésnap (2) stb. neveket kapják.
Megjegyzés:
Ha a sorozathoz kezdőértéket szeretne megadni, akkor az új fájlnév végén zárójelek között írja be a
kezdőszámot is. A rendszer a sorozatba tartozó fájlokat a beírt kezdőszámtól kezdve fogja
elnevezni. Ha például a Születésnap (10) fájlnevet adta meg, akkor a sorozatba tartozó fájlok a
Születésnap (11), Születésnap (12) stb. neveket kapják.
Fájl nevének módosítása
Kattintson az átnevezni kívánt fájlra vagy mappára.
A Fájl- és mappaműveletek területen kattintson A fájl átnevezése vagy A mappa átnevezése
elemre.
Írja be az új nevet, majd nyomja meg az ENTER billentyűt.
A fájl vagy mappa átnevezhető másképp is: kattintson a jobb oldali egérgombbal a fájlra
vagy mappára, majd kattintson az Átnevezés parancsra.
Fájl törlése
Kattintson a törölni kívánt fájlra vagy mappára.
A Fájl- és mappaműveletek területen kattintson A fájl törlése vagy A mappa törlése elemre.
Megjegyzés:
A fájlok és mappák másképp is törölhetők: kattintson a jobb oldali egérgombbal a fájlra vagy
mappára, majd kattintson a Törlés parancsra. Ha a fájlt véglegesen szeretné törölni, akkor nyomja le
és tartsa lenyomva a SHIFT billentyűt, és húzza a fájlt a Lomtárba. A véglegesen törölt elemek a
Lomtárból nem állíthatók vissza.
43
A Lomtárban tárolt fájlok törlése vagy visszaállítása
Kattintson duplán az asztalon lévő Lomtár ikonra.
Végezze el a következő műveletek valamelyikét:
o Az elem visszaállításához a jobb oldali egérgombbal kattintson az elemre, majd
kattintson a Visszaállítás parancsra.
o Az összes elem visszaállításhoz kattintson a Szerkesztés menü Az összes kijelölése,
majd a Fájl menü Visszaállítás parancsára.
o Az elem törléséhez a jobb oldali egérgombbal kattintson az elemre, majd kattintson a
Törlés parancsra.
o Az összes elem végleges törléséhez kattintson a Fájl menü Lomtár ürítése
parancsára.
Jellemzők (attribútumok) beállítása: fájl vagy mappa írásvédetté tétele vagy elrejtése
Kattintson a jobb gombbal a fájlra vagy a mappára, majd kattintson a Tulajdonságok
parancsra.
Az Általános lapon jelölje be az Írásvédett illetve a Rejtett jelölőnégyzetet.
Megjegyzés:
A rejtett fájlok megjelenítéséhez bármelyik mappaablak Eszközök menüjében kattintson a Mappa
beállításai parancsra. A Nézet lapon a Speciális beállítások területen jelölje be a Rejtett fájlok és
mappák megjelenítése választógombot.
Fájl mentése
Kattintson a program Fájl menüjének Mentés parancsára.
Ha a fájlt korábban még nem mentette, akkor a Fájlnév mezőben adja meg a fájl nevét.
Ha a fájlt más néven vagy más helyre akarja menteni, akkor kattintson a Fájl menü Mentés
másként parancsára. A Hely nyílra kattintva keresse meg azt a meghajtót vagy mappát,
ahová a fájlt menteni szeretné, majd írja be az új nevet a Fájlnév mezőbe.
Fájl mentése más néven vagy más formátumban
Kattintson a program Fájl menüjének Mentés másként parancsára.
Adja meg a menteni kívánt fájl új nevét vagy formátumát.
Megjegyzés:
Ha a fájlt a korábban más néven vagy más formátumban már mentette, akkor az a fájl változatlanul
megmarad.
Fájlműveletek összefoglaló táblázatban
Fileművelet Windows intéző
Megnyitás, futtatás Fájl ikonján duplakattintás az egér bal gombjával
Keresés Start/keresés vagy aktuális ablak Keresés gomb az eszköztárban
Mozgatás Egér balgombbal áthúzás a célhelyre vagy Jobb gomb/Kivágás és a
célhelyen Jobb gomb/Beillesztés
Másolás Fájl/Küldés vagy Ctrl gomb+egér balgombbal áthúzás a célhelyre vagy Jobb
44
gomb/Másolás és a célhelyen Jobb gomb/Beillesztés
Átnevezés Fájl/Átnevezés vagy Jobb gomb/Átnevezés vagy Két lassú kattintás a
néven/új név beírása
Törlés Fájl/Törlés vagy Egér jobb gomb/Törlés vagy Delete gomb a billentyűzeten
Visszaállítás Szerkesztés/Visszavonás vagy Lomtár/Fájl vissza állítása
Jellemző (attribútum)
beállítása Fájl/Tulajdonságok vagy Jobb gomb/ Tulajdonságok
Szöveges állomány
létrehozása Fájl/Új/Szöveges dokumentum
Nyomtatás Fájl/Nyomtatás vagy Egér jobb gomb/Nyomtatás
Mentés Fájl/Mentés az aktuális dokumentum ablakban
45
12. Állománytípusok
Ismertesd az állomány fogalmát, mutasd be a leggyakrabban használt fájl (állomány)
típusokat.
Állomány (fájl) fogalma, fájlnevek
A számítógép a háttértárolóin lévő információ tárolási egysége az állomány vagy fájl (file). Egy fájl
tartalma a gép szempontjából vagy adat, vagy program, amely a processzor által végrehajtható
utasításokat tartalmaz: A fájlban tárolt adat tetszőleges, lehet szöveg, grafikus kép, hang stb. Az
adatok formájára nézve nincs előírás, a gyakorlatban nagyon sokféle formátum létezik. A fájlt
minden operációs rendszer használja, konkrét megjelenése azonban már az operációs rendszertől
függ.
A fájl: Valamelyik háttértároló egységen tárolt, névvel és kiterjesztéssel azonosított adategyüttes.
A fájlrendszer az az általános struktúra, amely alapján az operációs rendszer elnevezi, tárolja és
rendszerezi a fájlokat. A Windows 2000 és XP három fájlrendszert támogat: FAT, FAT32 és NTFS.
A fájlrendszer a Windows telepítésekor, meglévő kötet formázásakor, vagy új merevlemez
telepítésekor választható ki. A FAT fájlrendszer (2 GB tárolókapacitásig), és annak
továbbfejlesztett verziója a FAT32, amely a 2 GB-nál nagyobb (512 MB és 2 TB közötti nagyságú)
merevlemez-meghajtókhoz javasolt, a korábbi Windows verziók és a DOS által használt
fájlrendszer. Ha a számítógépünkön a Windows 2000 mellett MS-DOS, Windows 3.1, Windows 95,
vagy Windows 98 is telepítve van, azaz kettős betöltésű konfigurációt használunk, célszerűbb a
FAT vagy a FAT32 használata. Az NTFS fájlrendszer a Windows NT, 2000 és XP operációs
rendszerekhez ajánlott fájlrendszer: a FAT fájlrendszerek ilyen irányú hiányosságaival szemben
alkalmas biztonsági beállítások tárolására (hozzáférés-vezérlés), tömörítésre, nagyméretű
merevlemezek kezelésére (Terabyte-ig), valamint Windows 2000-ben és XP-ben adatok
titkosítására.
Fájljellemzők
A Microsoft operációs rendszerekben a fájl a következő jellemzőkkel rendelkezik:
fájlnév: DOS: legalább 1, maximum 8 betű szóköz nélkül
Windows 95...2000: legalább 1, max. 255 betű, szóköz és ékezet megengedett
fájlkiterjesztés: nem kötelező megadni; DOS-ban maximum 3 betű.
a végrehajtható fájlokat .COM, .EXE és .BAT kiterjesztés jelöli;
szövegfájlok: .TXT, .DOC, .WRI, stb.
adatfájlok: .DAT, .LST, .DBF, .MDB, .XLS, stb.
képfájlok: .BMP, .GIF, .PNG, .JPG, .WMF, .PCX, .TIF, .WI, .AI, stb.
tömörített fájlok: .ZIP, .RAR, .ARJ, .LHA, .ACE, .TGZ, stb.
hangfájlok: .WAV, .AU, .AIFF, .OGG, .MP3, stb.
videó fájlok: .AVI, .MPG, .MOV, stb.
fájlméret: a fájl mérete bájtban (vagy kB-ban)
dátum: A fájl létrehozásának vagy utolsó módosításának dátuma.
46
idő: A fájl létrehozásának vagy utolsó módosításának ideje.
fájl attribútumok: A fájl használatára vonatkozó jelzések, amelyek a következők lehetnek:
fájlattribútumok: Jelölés
archív fájl A (archive)
csak olvasható fájl R (read only)
rejtett fájl H (hidden)
az operációs rendszerhez tartozó fájl S (system)
Ha a fájl vagy könyvtár NTFS fájlrendszert használó meghajtón található, további biztonsági
beállításokat is elvégezhetünk:
lehetőségünk van engedélyek kiadására: szabályozhatjuk, hogy melyik felhasználó és/vagy
csoport milyen jogosultságokkal rendelkezzék az adott objektum felett
helymegtakarítás céljából automatikus ki- és betömörítést kérhetünk
titkosítás használatával mások számára hozzáférhetetlenné tehetjük fájljainkat (tömörített
objektumokra nem alkalmazható)
a fájlok közötti gyorsabb keresés céljából indexet készíttethetünk
47
13. Vírusok és vírusvédelem
Mi a számítógépes vírus, és hogyan védekezhetünk ellenük?
Mi a vírus?
Olyan program, amelynek rendelkezik a következő három tulajdonsággal:
Szaporodás: a saját kód megsokszorozásának képessége
Rejtőzködés
Károkozás
Vírusjelenségek
Korábban elegendő memória egyszerre kevés lesz a programok futtatására.
A floppy és/vagy merevlemezeken a vártnál gyorsabban fogy el a szabad lemezterület.
Megmagyarázhatatlan programhibák jelentkeznek.
Egyes programok működése lelassul, vagy leáll.
Fájlok, könyvtárak tűnnek e1 vagy jönnek létre minden különösebb ok nélkül.
A vírusellenőrző szoftver vírust jelez, stb.
Egy számítógépes programot csak abban az esetben tekinthetünk vírusnak, ha mind a három
kritériumot teljesíti. Amennyiben nem teljesíti az összes feltételt, vírus-rokon programnak
nevezzük.
Vírustípusok
Fájlvírusok: csak úgy tudnak szaporodni, hogy egy program állomány belsejébe másolják be
magukat.
Bootvírusok: a floppy vagy merevlemez boot-területeinek egyikébe írják be magukat. Akkor
fertőződnek, ha fertőzött lemezről indul a gép.
Makróvírusok: sok manapság használatos program, mint pl a Word, Excel lehetővé teszik,
hogy sablonjaik makrókat tartalmazzanak. A makróvírusok így ilyen dokumentumhoz
hozzákapcsolódó öninduló makrók, amik reprodukálódnak, s más dokumentum-
állományokhoz fűzik magukat. Fő terjedésük: e-mailek csatolt állományaival.
Mailvírusok: e-mailekkel terjednek, a levélkiszolgálókat és levelezőprogramokat használják
ki terjedésükhöz. Ezek legtöbbször a levelek csatolt állományaival terjednek, de napjainkban
már előfordulnak a levéltörzsben speciális karakterekként elrejtve, amik rákényszerítik a
levelezőprogramot vagy a levelezőszervert egy speciális feladat végrehajtására.
Vírus-rokon programok
Trójai falovak: nem szaporodnak, de a gépbe bekerülve ott valamilyen rendellenességet
okoznak, pl. PC-k és a hálózati forgalom lelassítása.
Kémvírusok: kárt nem okoznak, hanem információkat szolgáltatnak az adott gépről és a
hálózatról Interneten keresztül.
Férgek: „csak” szaporodnak, s emiatt lecsökkentik a háttértár szabad területét, súlyos
rendszerhibákat okoznak.
48
Honnan jönnek, kik írnak vírusokat?
Egyetemi kutatólaboratóriumok: cél pl. kutatás (víruslélektan)
Katonai kutatólaboratóriumok: cél pl. az ellenséges számítógép
Terrorista szervezetek program fejlesztői
Másolásvédelem melléktermékei
Munkakörülményeikkel elégedetlen programozók
Védekezés ellenük
Óvatossági rendszabályok betartása: pl. idegen floppylemezt nem teszek be a gépembe, csak
ha meggyőződtem annak tisztaságáról; saját lemezemet idegen gépbe csak írásvédetten
teszem be; ismeretlen személyektől származó e-mailek csatolt állományait lehetőleg nem
nyitom meg.
Vírusirtó programok: pl. F-PROT, TBAV, SYSDOKI, SCAN, MSAV, OHK, stb.
Ezek utólag, lefuttatásukkor tisztítják meg a lemezt, a fájlokat a vírusoktól. Ma már nem
nagyon használjuk ezeket.
Vírusfigyelő programok: pl. Norton Antivirus, PC Cillin, Mc Affee, CA, Virus Buster,
Kaspersky, stb. Ezek a manapság használatos vírusvédelmi eszközeink. A gép működése
közben állandó védelmet jelentenek, ha vírust észlelnek, azt nem engedik bejutni. Ha fennáll
a lehetőség, hogy korábban került vírus a gépünkbe, segítségükkel víruskeresést is
elindíthatunk, s ezzel az egész gépünk tartalmát leellenőrizhetjük.
A vírusirtók és a vírusfigyelők, ha vírust találnak, a lehetőségek szerint azt megölik, vagy törlik a
vírusos állományt vagy a frissebb verziók elkészítéséig karanténba helyezik a vírusos állományt.
Fontos, hogy a vírusirtókat illetve vírusfigyelőket gépünkön folyamatosan frissítsük, hogy az újabb
kórokozók ellen is hatásosak legyenek.
49
14. Elektronikus levelezés (e-mail)
A hálózat által biztosított legrégibb, alapvető lehetőség, ugyanakkor ma is sokak számára a
legvonzóbb szolgáltatás az e-mail, vagyis a számítógépes levelezés. Ez lényegét tekintve hasonlít a
hagyományos postai szolgáltatáshoz, azonban attól eltérően a levél megérkezése ritkán tart tovább
néhány percnél, teljesen ingyenes (persze a már Internet-hozzáféréssel rendelkező felhasználó
számára), és a levelek írása, feladása, olvasása, a levelek rendszerezése és archiválása is jóval
gyorsabb, könnyebb, mint a hagyományos levél esetében. Ezek közül a legfontosabb a gyakorlatilag
végtelen sebesség: a hálózat túlterheltsége itt nem játszik lényeges szerepet, az átlagos üzenet ahhoz
nem elég hosszú, és nem is szükséges a másodperceken belüli reakció. A különbség olyan jelentős,
hogy pszichés változást is okoz - számtalan ember, aki a "köznapi életben" lusta, „nemakarom”
levelezőnek számít, Internet előtt ülve tízesével küldi-kapja az üzeneteket, lelkesen levelezik távoli
ismerőseivel, netán ismeretlenekkel is, és meg sem fordul a fejében, hogy ezt amúgy terhes
kötelességnek érezné. Az üzenet pillanatok alatti megfordulása miatt a tipikus levélhossz jóval
rövidebb, egy rövid, párszavas kérdést elküldése is teljesen tipikus, és gyakori a napi 10-20 üzenet
váltása is a partnerek között. Az e-mailnek a telefonhoz is képest is jelentős előnyei vannak: azon
kívül, hogy a világ másik végén levő ismerősünkkel is ingyen beszélhetünk, az üzeneteket akkor
írhatjuk és olvashatjuk, amikor éppen ráérünk, a válaszon annyit gondolkozhatunk, amennyit
akarunk, nem kell egymás után szaladgálni. Nem csoda, hogy a legtöbb embernek (legalábbis
kezdetben) az e-mail-lehetőség az Internet legnagyobb csábítása, és ma is sokan elsősorban
levelezésre használják a hálózatot.
Az e-mail-cím
Az e-mail-címünk név@hol alakú. Itt a név a fentiekben említett felhasználói név, a @ karakter, az
angol "at" magyar neve legtöbbször "kukac", a "hol" pedig annak a számítógépnek az Internet-
azonosítója, amelyre az üzenetet küldjük.
Egy tipikus email-cím pl.: [email protected]
A fönti példában a igazgato a felhasználói név, az szkk-gyor.hu a gép azonosítója. Az utóbbi a
következőképpen épül fel (hátulról előre):
A .hu az ország kétbetűs kódja, (jelen esetben Magyarországé). Ez az USA-n kívül
általános, míg az amerikai címek jellemző végződései pl.: .edu, .com, .gov, .mil; oktatási,
kommerciális, kormányzati és katonai intézmények jelölésére.
Az "szkk-gyor" az ún. domain megnevezése. Az intézmények, illetve a szolgáltatók sok
számítógépet kötnek az Internetre: ezek a gépek mind egy egyedi domain-en, alhálózaton
belül vannak. A domain név tehát az intézmény,. a szolgáltató meghatározására szolgál;
minden Internetre kapcsolódni kívánó szervezetnek először is domain nevet kell
regiszráltatnia az Internetet felügyelő szerveknél.
Az e-mail használata
Nagyon sokféle levelező program van, de ezek mindegyike tartalmazza a következő lehetőségeket:
A To mezőbe a címzett email címét kell beírni. Ha az illető ugyanazon gép egy másik felhasználója,
elég a felhasználói nevét megadni, ha a mi domain-ünkön belüli, a név@host alak elégséges,
egyébként pedig a teljes e-mail-címet üssük be (ami az előbbi esetekben is működik).
50
A Subject: mezőbe a küldendő levelünk témáját kell írni - ez az egysoros tárgymegjelölés segít a
címzettnek a levelünkről tájékozódni.
Ezután elkezdhetjük a levél szövegét beírni. Ha készen vagyunk, a levelező programtól függ,
hogyan küldhetjük el, de ez valószínűleg már nem fog nehézséget okozni; a többi alapfunkció, a
levelek olvasása, törlése, a válaszolás, egyszerre több címzettnek küldés, a már olvasott és az
újonnan érkező levelek közötti választás, már létező fájlok elküldése, is hamar megtanulható egy
könnyen kezelhető levelezőprogramban.
E-mail szokások, tanácsok
Leveleink kb. 70 karakter hosszú, ASCII sorokból álljanak (fontos, hogy használjuk a linefeed
karaktert, vagyis az Enter-t!). A magyar nyelvű szövegek is általában elég kényelmesen olvashatóak
ékezetek nélkül, nagyon ritka a félreértés. Ha mégis helyes magyar nyelven írt szöveget akarunk
küldeni (pl. későbbi felhasználásra, versek pontos idézése esetén, vagy ha nem akarjunk, hogy némi
gond felmerülése esetén nemi gondjainkat próbálják orvosolni :-)) többféle ASCII-ékezetkódolási
megoldás is használatos: a nyelvészetben használt ó=o1, ö=o2, ő=o3 teljes egye1rtelmu3se1ge,
fe1lree1rte1smentesse1ge miatt kedvelt, míg az ó=o', ö=o~, ő=o" (néha ö=ő=o"), fo" elo"nye't
ara'nylag ko~nnyu" olvashato'sa'ga jelenti. Ne használjunk taaviratszerueue koodolaast: a
tapasztalat szerint ez olvasható a legnehezebben. Ma már sok levelező program támogatja az
ékezetes betűk használatát, de mielőtt ilyet használunk győzödjünk meg róla, hogy levelező
partnerünk is tudja olvasni ezeket az üzeneteket. Ne írjunk csupa nagybetűvel, és az olvashatóság
érdekében használjunk bekezdéseket.
Ha mégis bináris fájlokat kell levélben küldenünk, ezt általánosan rendelkezésre álló programok
segítségével ASCII fájlban kódolhatjuk ill. érkezés után dekódolhatjuk (uuencode-uudecode). Ne
küldjünk nagyon hosszú anyagokat: ezekkel a gépek levélfeldolgozó programjai nehezen birkóznak
meg. A nagy fájlok Interneten keresztüli továbbítására más eszközök is vannak. Ha mégis
szükséges hosszú szöveget küldeni, daraboljuk azt fel, és az egyes (max. 64 kbyte-os) részek
küldése között tartsunk néhány perces szünetet.
Az Interneten eléggé elterjedt az aláírás (signature) blokk használata (ezt a legtöbb levelezőprogram
is támogatja), amely legfontosabb adataink (név-cím-foglalkozás) rövid összefoglalása. Ezt az előre
megírt szöveget könnyű (általában hivatalos) leveleink végére illeszteni, tehát jó szolgálatot tesz, de
sokan visszaélnek vele: hosszú, sormintákkal, ASCII rajzokkal, filozófiai bölcselkedésekkel tűzdelt
aláírást-blokkot küldenek, minden alkalommal, amikor az illető címre írnak. Ez netiquette-ellenes
gyakorlat: az aláírás-blokk lehetőleg ne legyen 4 sornál hosszabb.
Levelezési listák
Az Internet kialakulásának történetében nagyon hamar elterjedtek a sok felhasználó aktív vagy
passzív részvételével működő, adott érdeklődési körű emberek információs és vitafórumai, a
levelezési listák (mailing lists). A világ összes témájának van saját levelezési listája, előbb-utóbb
rátalálunk a minket leginkább érdeklőkre. A listákat általában egy automatikus szerver program
működteti, amely a levél törzsében, subject-jében, esetleg az e-mail-címben álló parancsok alapján
kezeli leveleinket, emberi beavatkozás nélkül. A két legelterjedtebb ilyen program a listserv és a
majordomo, de számos egyéb, a lista működtetője által írt levelezőprogram is létezik. A konkrét
formátum programonként különbözhet, de a legtöbb érti a help (segítség), subscribe `listanév'
(feliratkozás), unsubscribe `listanév' (lemondás) parancsokat. A majordomo nevű általánosan
elterjedt levelezőprogram esetében pl. a [email protected] címre kell küldenünk feliratkozó
levelünket. A lista tagjainak szóló üzenetek pedig a `listanév'@host.domain címre mennek. A
51
listába kapcsolódás előtt tájékozódjunk az aktuális formátumról, pl. a help segítségével (ahova csak
lehet, mindenhova help-et írjunk).
A listára írt levelünket annak minden tagja megkapja. A nagy levélforgalom miatt itt különleges
óvatosságra van szükség. Például egyes listák napi több száz levelet generálnak, ekkor legyünk
felkészülve ennyi levél feldolgozására, különben az irdatlan mennyiségű levél eltömítheti
postaládánkat, és ez mind a helyi gép, mind egy esetleg nem kellően felkészült levelezőprogram
működésében zavarokat okozhat.
Másrészt a "sok ember olvassa" kulcsszó különleges izgalommal tölt el egyeseket, mint ahogy erről
már korábban szó esett. A listák némelyike a nem a tárgykörbe illő vagy egyéb szempontból
nemkívánatos (pl. durva hangú) levelek kiküszöbölésére moderátort használ: ő egy ember, aki a
listára küldött üzeneteket előzőleg elolvassa, és a nemkívánatosakat kiszűri. Győződjünk meg arról,
hogy az általunk célba vett lista moderált-e, és a feliratkozásról annak alapján döntsünk, hogy
számunkra a teljes szólásszabadság vagy az időnket rabló, gőzösfejű emberektől mentes
információcsere a fontosabb. Mindkét esetben, a sok emberhez eljutó levelezési listák esetében
fokozottan fontos, hogy tartsuk magunkat ahhoz a szabályhoz, miszerint ne írjunk olyannak, akit
nem érdekel, ill. úgy, ahogyan négy- vagy sokszemközt nem beszélnénk.
52
15. Mutass be egy Web alapú levelező programot!
(freemail, mailbox, stb)
Mi az e-mail?
Az e-mail vagy elektronikus levél, az internet legrégebbi és legelterjedtebb szolgáltatása. Hasonló a
hagyományos levélhez, faxhoz.
Előnye: gyorsaság (elméletileg) - a küldemény (egy vagy több állomány) a hálózat bármely pontjára
percek, másodpercek alatt megérkezik, feltéve, ha a technika ördöge és a szolgáltatók lassúsága
nem szól közbe.
Az elektronikus levelek kezdetben csak tisztán szöveges üzenetek átvitelére voltak képesek, mára
azonban képet, hangot, vagy futtatható állományokat, akár programokat is csatolhatunk a
levelünkhöz.
Levelezőprogramok
Maguk a levelezőprogramok sokat fejlődtek, de lényegük ugyanaz: az interneten bármely
e-maillel rendelkező egyénnek küldhetünk levelet. Ehhez egyedül a címzett email címét kell
ismernünk.
Az elektronikus levél elküldéséhez és megkomponálásához általában egy levelezőprogramra
van szükség. A levelezőprogram teszi lehetővé, hogy megírjuk a levelet, kijelöljük a csatolt
állományt és elküldjük a levelet. Hasonlóképpen alkalmas a kapott levelek lekérésére a
postafiókból, levelek elolvasására, kibontására.
Legnépszerűbbek: Netscape Mail, Microsoft Outlook, Outlook Express,...
De léteznek igen fejlett levelezőprogramok, mint pl. az Eudora, Bat, ...stb
Web alapú levelezőrendszerek
A Web alapú rendszerek nagyon hasonlóan működnek, mint a hagyományos levelezőprogramok. A
rendszerek ingyenesen használhatóak, a tartalomszolgáltató a webes felületen megjelenő
reklámokból szerez bevételt.
Előnyük: bárhonnan elolvashatók, valamint hogy semmiféle beállításra nincs szükségünk a
levelezőrendszer üzembe helyezéséhez.
Hátrányuk: korlátozott postafiókméret és a csatolások kissé bonyolultabb kezelése.
Ilyen ingyenesen használható webhelyek: www.freemail.hu www.hotmail.com www.vipmail.hu
www.citromail.hu
Az e-mail részei
Címzett (To): ide a címzett e-mail címe kerül, kitöltése kötelező
Két részből áll: felhasználónév@domain
felhasználónév: A címzett postafiókjának neve. A nevet szabadon lehet választani a
postafiók megnyitásakor, nem kötelező a tulajdonos nevéből származtatni, bármilyen egyedi
karaktersorozat lehet. Lehetőleg ne tartalmazzon szóközt, pontot a végén, és ékezetet se. A z
írásjelek használata korlátozott: kötőjel, pont aláhúzás lehet benne, kérdőjel, csillag,
53
törtvonal nem. Nem kezdődhet számmal sem.
@ a felhasználónév után következik./@ = alt+64/
domain: a felhasználó szolgáltatójának a neve.
Ha egy levélnek több címzettje van, akkor az e-mail címeket pontosvesszővel választjuk el
egymástól.
Másolat (CC = Carbon Copy): annak az e-mail címe kerül ide, aki másolatot kap a levélből.
Ebbe a mezőbe több nevet is írhatunk, de a mezőt nem kötelező kitölteni, tehát van, hogy
nem is látjuk.
Titkos másolat (BCC = Blind Carbon Copy): Ide azoknak az e-mail címe kerül, akik
szintén kapnak másolatot a levélből, de a címzett ezt nem látja, míg a Másolatot kapók nevét
igen. Ebbe a mezőbe több nevet is írhatunk, de ezt a mezőt sem kötelező kitölteni.
Tárgy (Subject): levél tárgynak rövid (tőmondatos) megfogalmazása, kitölteni nem
kötelező, de illik, e nélkül is célba ér a levelünk.
Dátum (Date): Ez a mező tartalmazza a levél elküldésének dátumát. Ezt a mezőt a
levelezőrendszer automatikusan odailleszti a levélhez.
Szövegtörzs: maga a levél szövege. Ez tartalmazza az általunk megírt szöveget.
A Szövegtörzs része az Aláírás. A legtöbb levelező program lehetővé teszi az aláírás fájl
létrehozását. Ebben a kis fájlban, rögzíthetjük aláírásunkat, amely a nevünkön, titulusunkon
kívül a legfontosabb adatainkat tartalmazhatja, automatikusan odakerül minden elküldött
levél végére, így ezt nem kell minden alkalommal begépelnünk.
Melléklet vagy Csatolás (Attachment): levélhez csatolt állományok kerülnek ebbe a
mezőbe, amely bármilyen bináris állomány lehet, pl. dokumentum, kép futtatható program.
Az e-mail küldése
A küldés menete megegyezik a hagyományos postával. A feladó megírja a levelet, megcímzi,
postára adja. A címzett pedig megtalálja a postafiókjában, amikor megnézi.
Ahhoz hogy levelet írjunk valakinek, ismernünk kell az illető e-mail címét, rendelkeznünk kell e-
mail címmel, postafiókkal és egy levelezőszoftverrel, vagy webes levelezőrendszerrel. A
postafiókhoz tartozik egy jelszó. Ezt a tulajdonos határozza meg.
Gyakorlati feladat
Írj levelet a megadott e-mail címre! A levél tárgya adatok legyen. A levélben értesíts, hogy
csatoltan megküldöd az érettségi könyvtárban lévő adat.xls fájlt.
54
16. Keresés az Interneten
Hogyan juthatunk információhoz az Internet segítségével? Sorolj fel néhány kereső
szolgáltatást!
Az Internethez legtöbbször valamilyen böngészőprogrammal csatlakozunk. Ilyenek pl.: MS Internet
Explorer, Netscape Navigator, Mozilla, Opera, stb.
Barangolás
Ha egy adott témában akarunk barangolni, akkor olyan oldalról érdemes indulni, ahol sokféle link
található. Ilyenek pl.: origo.hu, index.hu, startlap.hu, lap.hu. Ha ismerjük az adott témához
kapcsolódó honlap címét, innen is kezdhetjük a barangolást. Pl.: egyetemek, intézmények,
szervezetek honlapjai: om.hu, elte.hu, unideb.hu, bme.hu, mta.hu, stb. Az oldalakon általában sok
link található, amelyekre kattintva elolvashatjuk a kapcsolódó oldal tartalmát.
Keresőszerverek alkalmazása
Ha konkrét elképzelésünk van arról, milyen tartalmú oldalakat keresünk, akkor érdemes
végiggondolni milyen szavak, kifejezések fordulhatnak elő. Ez(eke)t begépelve egy keresőprogram
megfelelő sorába, majd a „keresés”(Search, Go, Find,…) szóra kattintva a feltételnek megfelelő
oldalak listájához jutunk (általában 10-es csoportokban). A felsorolásban először a kifejezést
legpontosabban tartalmazó oldal linkje található. A lista következő oldala a lap alján található
számra kattintva érhető el.
Az ismertebb keresőszerverek:
Blackle www.blackle.com
Excite www.excite.com
Go www.go.com
HotBot www.hotbot.com
Lycos www.lycos.com
Yahoo www.yahoo.com
Google www.google.co.hu
Keresési módszerek
A keresési lehetőségek a különböző keresőszervereken különbözőek lehetnek.
a) egyszerű keresés: tetszőleges számú szót írhatunk be; minél pontosabb a kifejezés, annál
biztosabb, hogy a kérdéses információhoz jutunk.
Idézőjeleket használhatunk a pontos kifejezések keresésekor.
+ jel a szó előtt azt jelenti, hogy mindenképpen szerepelnie kell a talált dokumentumokban.
- jel a szó előtt azt jelenti, hogy nem szerepelhet a talált dokumentumokban.
* karakter itt is tetszőleges számú karaktert helyettesíthet.
55
b) összetett keresés: logikai operátorokat alkalmazunk a keresett szavak között (vagy előtt: NOT)
AND (és): a keresési feltételként megadott szavakat együtt keresi.
OR (vagy): a keresési feltételként megadott szavak legalább egyike szerepel.
NOT (nem): a keresési feltételként megadott szavakat nem tartalmazhatja a találati oldal.
NEAR (közeli) azokat az oldalakat adja meg, amelyekben a megadott két szó vagy kifejezés
mindegyike előfordul, de nem feltétlenül egymás mellett, hanem csak viszonylag közel (max. 10
szó) vannak egymáshoz.
Bonyolultabb keresési feltételek zárójeleket is tartalmazhatnak.
56
17. Mutasd be az internetes szolgáltatásokat!
(kiemelve a www, e-mail és FTP szolgáltatásokat)
Szolgáltatások
I. telnet
II. FTP
III. Gopher
IV. IRC
V. e-mail
VI. web
I. telnet – Az egyik legrégibb internetes szolgáltatás. Telefonvonal segítségével kapcsoltak össze
számítógépeket. A távoli gépek elérését tette lehetővé. A sebessége viszonylag lassú.
II. Az FTP (File Transfer Protocol) annak a szabályzatnak a neve, ami a fájlok hálózaton történő
mozgatását írja le Kifejezetten abból a célból hozták létre, hogy vele az Interneten egyszerűen
továbbíthassunk két számítógép között szöveges, vagy egyéb, tetszőleges állományokat
(programokat, adatokat, vagy éppen videó fájlokat).
A protokol működésében részt vesz legalább két számítógép. Az egyik a szerver (vagy kiszolgáló),
amelyen az elérni kívánt állományokat tárolják, és amelyek onnan letölthetők (átmásolhatók a
kliensre), illetve lehetővé teszik, hogy ide állományokat töltsünk fel. A másik gép a kliens (vagy
ügyfél), melyről indítjuk a letöltési, vagy a feltöltési műveletet saját, ill. a szerverszámítógép között.
FTP-n a fájlokat listázni, átnevezni, törölni, stb. is tudjuk.
Az FTP szervereknek az Interneten saját címük van (IP-cím), melynek ismerete nélkül nem tudjuk
elérni a szervert, továbbá sok esetben szükségünk van egy belépési azonosítóra, illetve jelszóra,
melyek együtt egy biztonsági rendszert képeznek. A publikusnak mondható ftp gépekre be lehet
jelentkezni csak az anonymous vagy az ftp azonosítóval. Van olyan gép, amelyik jelszót is kér, de
ilyenkor az e-mail címünket kell megadni. Ekkor kevesebb jogosultsággal rendelkezünk, mint az
egyedi azonosítóval bejelentkező felhasználók, de fájlok letöltéséhez ez is elég.
Használata az Email-el szemben folyamatos hálózati kapcsolatot igényel. Adatátviteli sebesség
igénye is jelentősebb, hiszen elfogadható időn belül kell átvinnünk esetleg több száz kilobájtnyi
adatot.
A kapcsolat egy FTP programmal lehetséges, ott kell megadni a célgép nevét, ami egy Internet cím.
Ha a kapcsolat létrejött, a rendszer kéri az azonosítót és a jelszót. Ha a belépés sikeres, akkor a már
korábban is említett legalapvetőbb műveleteket végezhetjük el: könyvtárszerkezet listázás,
könyvtárak közötti navigálás, fájlok másolása saját és távoli gépre, akár egyszerre többet is.
A legegyszerűbb esetben az FTP használatához sokszor elég egy WEB böngésző program (pl.
Netscape vagy Internet Explorer). Ezen kívül számos FTP funkciót megvalósító program létezik. Pl.
(Windows Commander)
Az FTP szerverek fontos könyvtárai
A letölthető fájlok általában a /pub könyvtárban találhatók. Speciális szerepe van még a (többnyire)
/incoming névre hallgató könyvtárnak, ebben olyan fájlokat találhatunk, amelyeket a szerver
57
"látogatói" töltöttek fel a szerverre, és ehhez akár mi is hozzáadhatunk közlésre szánt fájlokat. Az
/incoming könyvtár tartalma ellenőrizetlen, a legkönnyebben ilyen helyről juthatunk az Interneten át
nem kívánt vírushoz!
Nagyon fontos a mirror, azaz "tükör" könyvtár (nincs minden gépen). Ebben általában valamelyik
másik FTP szerver teljes anyagának, vagy annak egy részének pontos másolatát, "tükörképét"
találjuk meg. Gyakran segítség, ha a system könyvtárban nézünk körül, ebben általában olyan
programokat találunk, amelyek az általunk használt operációs rendszerhez készültek. Mindenesetre
akármilyen FTP szerveren keresgélünk, ha nem "céltudatosan", adott nevű programért
kapcsolódtunk rá, mindenképpen érdemes az INDEX állománnyal kezdeni a keresést-letöltést
(többnyire van). Ebből tudhatjuk meg, hogy a keresett program megtalálható-e.
Archie szerverek rendszere
Ezeknek a speciális gépeknek/programoknak az a feladata, hogy az FTP szerverekről - legalábbis
azok jelentős részéről "tartalomjegyzéket" készítsenek. Ez a program rendszeresen felhívja a fájl
archívumokat és kideríti, hogy mit lehet ott találni Így, ha valaki hozzákapcsolódik az Archie
adatbázishoz és beír egy fájl-nevet, akkor megtudhatja tőle, hogy az hol érhető el a Hálózaton. Az
Archie jelenleg csaknem 1000 fájl archívumot katalogizál az egész világon. Az Archie
használatához már semmiképp nem elég egy WEB böngésző, ehhez saját kliens program kell " WS-
Archie, vagy az "fpArchie" program.
III. Gopher A web elődjének tekinthető. Az interneten fellelhető információk megkeresésére
szolgál. A szolgáltatás menü rendszerű keresésre szolgál. A rajta található információk közvetlenül
olvasható formákban jelenek meg.
IV. IRC (Internet Relay Chat) valós idejű társalgás az interneten. A hálózat különféle IRC
szervereket és csatornákat biztosít az csevegni vágyóknak. Akik fellépnek egy ilyen csevegő-
csatornára a számítógép előtt ülve folyamatosan begépelik mondandójukat, és a válasz pillanatok
alatt megérkezik.
V. Az e-mail vagy elektronikus levél, az internet legrégebbi és legelterjedtebb szolgáltatása.
Hasonló a hagyományos levélhez, faxhoz.
Előnye: gyorsaság (elméletileg) - a küldemény (egy vagy több állomány) a hálózat bármely pontjára
percek, másodpercek alatt megérkezik, feltéve, ha a technika ördöge és a szolgáltatók lassúsága
nem szól közbe.
Az elektronikus levelek kezdetben csak tisztán szöveges üzenetek átvitelére voltak képesek, mára
azonban képet, hangot, vagy futtatható állományokat, akár programokat is csatolhatunk a
levelünkhöz.
Levelezőprogramok
Maguk a levelezőprogramok sokat fejlődtek, de lényegük ugyanaz: az interneten bármely
e-maillel rendelkező egyénnek küldhetünk levelet. Ehhez egyedül a címzett email címét kell
ismernünk.
Az elektronikus levél elküldéséhez és megkomponálásához általában egy levelezőprogramra
van szükség. A levelezőprogram teszi lehetővé, hogy megírjuk a levelet, kijelöljük a csatolt
állományt és elküldjük a levelet. Hasonlóképpen alkalmas a kapott levelek lekérésére a
postafiókból, levelek elolvasására, kibontására.
58
Legnépszerűbbek: Netscape Mail, Microsoft Outlook, Outlook Express,... stb
De léteznek igen fejlett levelezőprogramok, mint pl. az Eudora, Bat,... stb
VI. Word Wide Web (WWW vagy W3 WEB) 1992-ben indult hódító útjára, hogy behálózza a
világot.
Leírása
A különböző erőforrások (szöveg, kép, hang) egyszerű és egységes kezelése a hypertext
technológiára épül.
A szövegben megkülönböztető jelzéssel (aláhúzás, eltérő szín, eltérő betűtípus)ellátott
szövegrészek mögött újabb dokumentumok rejlenek melyek mentén újabb részeket
járhatunk be, függetlenül attól hogy az internet hálózat mely gépén vannak a világon.
Hypermédia a hypertext szövegről a multimédiára (kép, hang, animáció, videó) történő
általánosítás.
A WWW működése
1. Kliens-szerver modell alapján működik. A kliensprogram, - mely a saját gépünkön fut,-
gondoskodik az egér és billentyűkezelésről, a keresett információt a szerverben visszakeresi és a
képernyőn megjeleníti. A szerverprogram azon a számítógépen fut, amely a web információt
biztosítja.
2. A kliens/szerver dialógus szabályai a Hyper Text Transfer Protocol (HTTP) használatára
épülnek.
3. A hypertext dukumentum a Hyper Text Marcup Language (HTML) speciális nyelven készül
(.html kiterjesztésű). A nyelv lehetővé teszi olyan mutatók (hyperlink) elhelyezését egy
dokumentumban amely más dukumentumok elejére vagy belsejébe mutat.
4. A hálózati erőforrások egyedi azonosítása az előfeltétele annak hogy ezek a hyperlink
hivatkozások az egész internet hálózaton használhatók legyenek. Az egyedi azonosítást az Uniform
Resource Loocator (URL) segítségével végzik.
59
18. Hogyan használható az FTP az állományok letöltésére
Az FTP (File Transfer Protocol) annak a szabályzatnak a neve, ami a fájlok hálózaton történő
mozgatását írja le Kifejezetten abból a célból hozták létre, hogy vele az Interneten egyszerűen
továbbíthassunk két számítógép között szöveges, vagy egyéb, tetszőleges állományokat
(programokat, adatokat, vagy éppen videó fájlokat).
A protokol működésében részt vesz legalább két számítógép. Az egyik a szerver (vagy kiszolgáló),
amelyen az elérni kívánt állományokat tárolják, és amelyek onnan letölthetők (átmásolhatók a
kliensre), illetve lehetővé teszik, hogy ide állományokat töltsünk fel. A másik gép a kliens (vagy
ügyfél), melyről indítjuk a letöltési, vagy a feltöltési műveletet saját, ill. a szerverszámítógép között.
FTP-n a fájlokat listázni, átnevezni, törölni, stb. is tudjuk.
Az FTP szervereknek az Interneten saját címük van (IP-cím), melynek ismerete nélkül nem tudjuk
elérni a szervert, továbbá sok esetben szükségünk van egy belépési azonosítóra, illetve jelszóra,
melyek együtt egy biztonsági rendszert képeznek. A publikusnak mondható ftp gépekre be lehet
jelentkezni csak az anonymous vagy az ftp azonosítóval. Van olyan gép, amelyik jelszót is kér, de
ilyenkor az e-mail címünket kell megadni. Ekkor kevesebb jogosultsággal rendelkezünk, mint az
egyedi azonosítóval bejelentkező felhasználók, de fájlok letöltéséhez ez is elég.
Használata az Email-el szemben folyamatos hálózati kapcsolatot igényel. Adatátviteli sebesség
igénye is jelentősebb, hiszen elfogadható időn belül kell átvinnünk esetleg több száz kilobájtnyi
adatot.
A kapcsolat egy FTP programmal lehetséges, ott kell megadni a célgép nevét, ami egy Internet cím.
Ha a kapcsolat létrejött, a rendszer kéri az azonosítót és a jelszót. Ha a belépés sikeres, akkor a már
korábban is említett legalapvetőbb műveleteket végezhetjük el: könyvtárszerkezet listázás,
könyvtárak közötti navigálás, fájlok másolása saját és távoli gépre, akár egyszerre többet is.
A legegyszerűbb esetben az FTP használatához sokszor elég egy WEB böngésző program (pl.
Netscape vagy Internet Explorer). Ezen kívül számos FTP funkciót megvalósító program létezik. Pl.
(Total Commander)
Az FTP szerverek fontos könyvtárai
A letölthető fájlok általában a /pub könyvtárban találhatók. Speciális szerepe van még a (többnyire)
/incoming névre hallgató könyvtárnak, ebben olyan fájlokat találhatunk, amelyeket a szerver
"látogatói" töltöttek fel a szerverre, és ehhez akár mi is hozzáadhatunk közlésre szánt fájlokat. Az
/incoming könyvtár tartalma ellenőrizetlen, a legkönnyebben ilyen helyről juthatunk az Interneten át
nem kívánt vírushoz!
Nagyon fontos a mirror, azaz "tükör" könyvtár (nincs minden gépen). Ebben általában valamelyik
másik FTP szerver teljes anyagának, vagy annak egy részének pontos másolatát, "tükörképét"
találjuk meg. Gyakran segítség, ha a system könyvtárban nézünk körül, ebben általában olyan
programokat találunk, amelyek az általunk használt operációs rendszerhez készültek. Mindenesetre
akármilyen FTP szerveren keresgélünk, ha nem "céltudatosan", adott nevű programért
kapcsolódtunk rá, mindenképpen érdemes az INDEX állománnyal kezdeni a keresést-letöltést
(többnyire van). Ebből tudhatjuk meg, hogy a keresett program megtalálható-e.
60
Archie szerverek rendszere
Ezeknek a speciális gépeknek/programoknak az a feladata, hogy az FTP szerverekről - legalábbis
azok jelentős részéről "tartalomjegyzéket" készítsenek. Ez a program rendszeresen felhívja a fájl
archívumokat és kideríti, hogy mit lehet ott találni Így, ha valaki hozzákapcsolódik az Archie
adatbázishoz és beír egy fájl-nevet, akkor megtudhatja tőle, hogy az hol érhető el a Hálózaton. Az
Archie jelenleg csaknem 1000 fájl archívumot katalogizál az egész világon. Az Archie
használatához már semmiképp nem elég egy WEB böngésző, ehhez saját kliens program kell " WS-
Archie, vagy az "fpArchie" program.
Ezen kívül még két módja van annak, hogy az archie-val megkeressünk valamit; a telnet, vagy az e-
mail. Minden esetben megadható a keresett fájl teljes neve vagy annak egy részlete, és a program
visszaadja a hálózati lelőhelyét.
Gyakorlati feladat
Egy előre megadott fájl letöltése az iskolai kiszolgálóról egy előre megadott könyvtárba.
61
19. Ismerje a könyvtár fogalmát, típusait: hagyományos és elektronikus könyvtárak.
A könyvtár fogalma, típusai
Könyvtár: bizonyos szempontok szerint összeválogatott, megőrzésre és olvasásra szánt rendezett
dokumentumgyűjtemény.
Az első könyvtárak az írásbeliség elterjedésével már létrejöttek. Az egyiptomi Alexandriában volt
az ókor legnagyobb gyűjteménye: félmilliónál is több papirusztekercset tároltak ott. Sajnos a
könyvtár elpusztult Kr. e. 43-ban egy tűzvészben.
Fajtái:
Tulajdon szerint:
o közkönyvtár
o magánkönyvtár
Használói szerint:
o nyilvános
o korlátozottan nyilvános
o zárt
Nagyság szerint:
o kis (kevesebb, mint 10 000 kötet)
o közép (10 000-100 000 kötetnyi állomány)
o nagy (több, mint 100 000 kötet)
Típus szerint:
o nemzeti
o közművelődési
o felsőoktatási
o iskolai
o szak
Olvasók kora szerint:
o felnőtt
o gyermek
o ifjúsági
Magyarországon Nemzeti Könyvtár az Országos Széchényi Könyvtár, amit Széchényi Ferenc,
Széchenyi István apja alapított 1802-ben 15 000 kötet odaajándékozásával. Feladata minden magyar
vonatkozású könyvtári anyag gyűjtése, feltárása és megőrzése a teljesség igényével. (Magyar
vonatkozású alatt értjük a külföldön akár idegen nyelven megjelent magyar könyveket is.) Mai
állománya közel ötmilliós.
Az Akadémiai Könyvtár a neves könyvgyűjtő főúr, gróf Teleki József adományából jött létre. A
könyvtár később gyarapodott más tudósgyűjtemények és hagyatékok által, így hamarosan az ország
legjelentõsebb tudományos könyvtára lett. Mai összállománya másfél millió kötet, amelyből több
mint 1000 ősnyomtatvány, tehát a könyvnyomtatás első évtizedeinek emléke.
Közművelődési könyvtárak a fővárosi könyvtárak, a megyei és városi könyvtárak.
62
Interneten keresztül elérhető könyvtárak
Virtuális könyvtár: nem tényleges dokumentumokat tartalmaz, csak elérési útvonalakat az
információhoz (azaz csak az URL-címmel jelentetik az állományt).
Elektronikus könyvtár: tényleges dokumentumokat tárolnak. Van olyan, ami hagyományos
formából kerül digitalizálásra, de van olyan is, amely már eleve csak elektronikus formában létezik.
Digitális könyvtár: csak a hagyományos, nyomtatott formában megjelent dokumentumok kerülnek
digitalizálásra.
Ezek a könyvtárak eltérnek a hagyományos könyvtáraktól abban, hogy:
nincs gyűjtőkörük,
nincs nyitva tartásuk,
nincs használati díj (azaz ingyenesek), és
nincs könyvtárépület; nem kell kimozdulnom onnan, ahol van megfelelő számítógép és
Internet csatlakozás.
Eligazodás a könyvtárban: olvasóterem, szabadpolcos rendszer, multimédia övezet
Hozzáférhetőség szempontjából a könyvtárakban megkülönböztethetünk zárt raktárat és
szabadpolcos tárolást. A zárt raktárhoz csak a könyvtárosok férhetnek hozzá, az olvasók nem. Itt
tárolják a különleges értékkel bíró és a bizalmas dokumentumokat illetve a ritkábban keresett
könyvek duplumait (másodpéldányait). Ennek a tárolásnak az az előnye, hogy jó a térkihasználása.
(Például az ún. tömör raktározási módnál a polcok sűrűn helyezkednek el és mozgathatók.)
A szabadpolcos tárolás esetén az olvasók is hozzáférnek a dokumentumokhoz, közvetlenül
válogathatnak közöttük. A szabadpolcos tér további övezetekre tagolódik, például olvasóteremre,
multimédia övezetre. Az elrendezés nem véletlenszerű; történhet szak- illetve betűrend alapján,
vagy a kettő kombinációjával (ez terjedt el legjobban). A szakrendi csoportosítás a könyvek
témakörét veszi figyelembe az Egyetemes Tizedes Osztályozás (ETO) alapján. A betűrendi
csoportosításnál a szerző vagy a cím kezdőbetűje és egy szám található meg.
A helyben használható és a kölcsönözhető könyvtári állomány Az olvasónak nemcsak az a fontos, hogy a dokumentumokat kikölcsönözze és az otthonában
tanulmányozhassa, hanem fontos az is, hogy adott dokumentumokhoz bármikor hozzájuthasson.
Ezért a könyvtárak az állományok egy részét (például a tájékozódáshoz legfontosabb műveket
tartalmazó kézikönyvtárat) nem kölcsönzik, csak a helyben használhatóságot biztosítják. Nem
kölcsönzik a különlegesen értékes, beszerezhetetlensége miatt védeni kívánt állományt sem. Az
állomány helybeni használatára az olvasóterem szolgál.
A könyvtári szolgáltatások könyvtári állomány helybeni használata,
helybeni és könyvtárközi kölcsönzés,
a könyvtári rendszerre, a könyvtárak gyűjtőkörére, állományára és szolgáltatásaira
vonatkozó felvilágosítás,
bibliográfiai, szakirodalmi, dokumentációs tájékoztatás nyújtása, reprográfiai szolgálat
(másolás, sokszorosítás)
63
20. Milyen nem nyomtatott dokumentumok illetve adathordozók találhatók a könyvtárakban? (kazetta, diakép, film, CD, mágneslemez, DVD)
Ismertesd néhány digitális adatforrást!
Az információk nagy része nem írásban rögzítve jut el hozzánk. Ezért sok könyvtárban található ún.
multimédiás övezet. A hordozó anyaga alapján megkülönböztetünk írásos, képi, audiovizuális és
elektronikus dokumentumokat.
A képi dokumentumok lehetnek egyediek és nyomtatásban sokszorosítottak is. Az információs
értéküket a kép hordozza, és önmagukban egy egységként kezelhetők. Ide tartoznak a diák, a rajzok
és a fényképek.
Audiovizuális (hang+kép) az a dokumentum, amely hangfelvételt vagy mozgóképanyagot
tartalmaz. A tárolóeszköz lehet videokazetta, CD, DVD.
Az elektronikus dokumentum fő jellemzője az információk digitális tárolása. Ide tartozhatnak a CD-
k, DVD-k és az internetes dokumentumok is.
Digitális dokumentumokról részletesen
Az elektronikus, digitális, virtuális könyvtár, illetve dokumentum fogalmainak meghatározása nem
egyértelmű sem a szakirodalomban, sem a mindennapi használatban. Egyfajta értelmezés szerint
ezek a fogalmak az alábbiak tartalmat jelentik:
Elektronikus dokumentumnak tekintjük az elektromos, mágnese vagy magnetooptikai hordozón
tárolt dokumentumokat. Ha ezeket csak hálón érhetjük el, akkor digitális dokumentumról
beszélünk, bár azok az elektronikus dokumentumok is digitálisan rögzítettek, amelyek fizikai,
megfogható értelemben is a könyvtár állományába taroznak (például CD-ROM kiadványok).
Továbbá digitális dokumentumon kétféle módon rögzített állományt értünk: a valóban digitális
(digitális formában készített) és a digitalizált (eredetileg nem elektronikus formában készült, de
digitális képként rögzített) állományokat.
Virtuálisnak tekintjük azokat az elektronikus dokumentumokat, amelyek nincsenek a könyvtár
állományában, hanem másutt, más hálószemen találhatók, azonban azt csatolóval (link) a könyvtár
elérhetővé teszi őket a hálón (esetleg valamilyen módon fel is dolgozva). A virtuális könyvtár egy
elektronikus katalógus, amely közvetítésével egy másutt tárolt digitális dokumentum
számítógépünkre letölthető.
1993-tól kezdve az Egyesült Államok kormányzata hatalmas összegeket fordított az
információtechnológia, azon belül is az internet és a hozzá kapcsolódó infrastruktúra, valamint a
rajta keresztül elérhető szolgáltatások fejlesztésére. A projekt jelentőségét mutatja, hogy Al Gore
alelnök személyesen felügyelte és támogatta végrehajtását. A szakmai hagyományok szerint az ő
nevéhez fűződik a „digitális könyvtár” fogalmának a köztudatba való átültetése. 1993 előtt ezt a
kifejezést nem találjuk a szakirodalomban. Helyette viszont megtaláljuk az „elektronikus” és a
„virtuális” jelzőket. A „elektronikus könyvtár” szót a The Electronic Libray c. folyóirat 1983-as
számában olvashatjuk először, míg a „virtuális könyvtár” esetében nem találunk az eseményhez
köthető évszámot.
64
A digitális könyvtárak megjelenése és elterjedése ugyanazon eredmények közé tartozik, amelyektől
hangos volt a kilencvenes évek eleje:
adatok gyors elérése;
a multimédia, a legkülönbözőbb formátumú információ megjelenítéséhez;
nagyobb tárolókapacitás;
felhasználóbarát kommunikáció ember és a számítógép között az eredményes keresés
támogatására.
A hagyományos könyvtári gyűjteményeket két okból érdemes digitalizálni: egyrészt a frekventált
dokumentumokhoz való hozzáférés megkönnyítése, másrészt az állományvédelem céljából.
A digitalizálás lényege, hogy a nyomtatott dokumentum tartalmát úgy helyezzük el egy
elektronikus tárolóeszközön, hogy formai és tartalmi elemeit is megőrizze, és egyúttal a számítógép
segítségével feldolgozhatóvá tegyük. Digitális tárolásnak minősül, ha a nyomtatott szövegről
számítógéppel olvasható (= digitális) képet készítünk, de az is, ha a szöveget számítógéppel
felismertetve szövegszerkesztő által kezelhető jelsorozattá alakítjuk. Első esetben tökéletesen
megőrizhetőek a dokumentum formai sajátosságai, második esetben a formai elemek könnyen
elvesznek, tartalma azonban minden további nélkül feldolgozható számítógéppel.
A könyvtár „virtualitása” ott kezdődik, ahol a szolgáltatások elhagyják az épület falait („papír
nélküli iroda”, „fal nélküli könyvtár”). A virtuális könyvtár mind a felhasználók, mind a
gyűjtemény forrásainak oldaláról a feladatok, teendők, a szolgáltatások megosztására alapozott nyílt
rendszer. A virtuális könyvtár elsődleges forrásai olyan gyűjtemények, amelyek az interneten is
elérhetők. A virtuális könyvtár nemcsak dokumentumok forrása lehet, de „virtuális piactér”,
kommunikációs fórum is, ami hasonlít a könyvtári olvasóteremhez. Nonprofit testületek mellet
profitorientált kiadóvállalatok is működtetnek nyílt hozzáférésű internetes információs
rendszereket. Legfontosabb szolgáltatásai közé tartoznak a nyomtatott folyóiratok párhuzamos
elektronikus kiadásai. A tudományos folyóiratok előfizetői többnyire könyvtárak, amelyek
biztosítanak bizonyos mennyiségű példányszámot, de nem annyit, amennyit olvasóik igényelnének.
A kiadók ezért a lapra történő előfizetés mellé a könyvtárak részére sokszor ingyen, vagy jelképes
összegért megküldik annak elektronikus verzióját is.
Hazai elektronikus, digitális, virtuális könyvtárak
Hálózati források
A könyvtáros és tájékoztató szakemberek munkájuk során magától értetődően élnek a korszerű
információtechnológia adta lehetőségekkel. A számítógépes hálózatok révén először más
könyvtárak katalógusai váltak elérhetővé és felhasználhatóvá számukra, majd a 90-es évek elején a
word wide web adott lehetőséget arra, hogy továbbfejlesszék hálózati szolgáltatásaikat. Világszerte
hatalmas, egyre bővülő és sokrétű forráskínálat jött így létre, amely – feltéve, hogy szükség szerint
és rendszeresen frissítik – jóval inkább naprakész tájékozódást tesz lehetővé, mint a nyomtatott
források (ez különösen fontos az adattárszerű összeállítások esetében). A hálózati források nagy
része ingyenesen elérhető és használható.
Linkgyűjtemények
A hálózati tájékozódásnál mindig érdemes átfogó összeállításokból kiindulni. Magyarországon
ilyen a Könyvtárkapu (Információforrások könyvtárosoknak) (http://www.bibl.u-
65
szeged.hu/mke_eksz/portal) a Szegedi Tudományegyetem Könyvtárának honlapján található. Fő
menüpontjai: könyvesboltok, könyvterjesztők, bibliográfiai adatbázisok, szakfolyóiratok,
katalógusok stb. Nem a szigorúan vett szakmai közönségnek, inkább a használóknak nyújt
könyvtárakkal kapcsolatos információkat: konyvtar.lap.hu. A könyvtári-tájékoztatási szakterület
forrásai internet-katalógusokban is megjelennek. Magyarországon egyedülálló vállalkozás a
WebKat.hu, a Neumann János Digitális Könyvtár (neumann-haz.hu) összeállítása, amely
feldolgozza az interneten megjelenő, a magyar kulturális örökség körébe tartozó dokumentumokat.
Az Országos Széchenyi Könyvtárban a Magyar Elektronikus Könyvtár (MEK) (mek.oszk.hu) teljes
szövegű dokumentumokat tartalmaz különböző témakörökben.