DEBRECENI EGYETEM
MŰSZAKI KAR
MŰSZAKI MENEDZSMENT ÉS VÁLLALKOZÁSI TANSZÉK
TANSZÉKVEZETŐ
Faculty of Engineering
Tájékoztató
a szakdolgozatról és a záróvizsgáról
MŰSZAKI MENEDZSER SZAK
hallgatói részére
Debrecen
I. A szakdolgozatA hallgatók tanulmányaik lezárásaként szakdolgozatot készítenek. A szakdolgozat
elkészíthető, illetve a záróvizsga megszerezhető a nyelvvizsga-bizonyítvány
megszerzése előtt is.
Javasolt könyvek a szakdolgozat megírásához:
Deese, J. - Deese, E. K. (1992): Hogyan tanuljunk?, Panem-McGrawe-Hill
Kiadó, Budapest, 7. fejezete
Eco, U (1992): Hogyan írjunk szakdolgozatot?, Gondolat Kiadó, Budapest
Fónai M. - Kerülő J. - Takács P. (szerk.) (2006): Bevezetés az alkalmazott
kutatásmódszertanba. Pro Educatione Alapítvány, Nyíregyháza
I.1. A szakdolgozat témája
A hallgató önállóan választja ki a szakdolgozat témáját, de ehhez kérheti a Műszaki
Menedzsment és Vállalkozási Tanszék segítségét. Javasolt a nyári szakmai
gyakorlaton szerzett ismeretekből elkészíteni a szakdolgozatot. A téma mindig a
dolgozatíró szakmai érdeklődésétől függ. A témaválasztással kapcsolatban az a
legfontosabb szempont, hogy szakmai igénnyel közelítsenek a témához.
Nagyon fontos, hogy időben egyeztessenek a konzulenssel. A dolgozatok elkészítése
során a témaválasztástól az utómunkálatokig elengedhetetlen a folyamatos
konzultáció. A konzultációt kötelező igénybe venni a munka megkezdésekor és a
dolgozat köttetése előtt. A leadás előtt időben be kell mutatni a konzulensnek a
véglegesnek szánt dolgozatot.
A szakmai érdeklődésen túl bizonyos praktikus, gyakorlati szempontokat is
mérlegelniük kell. Például, hogy a kiválasztott témához milyen hazai és külföldi
szakirodalom áll a rendelkezésünkre, melyek érhetőek el a Debreceni Egyetemi
könyvtárakban.
A témajavaslatot be kell nyújtani a tanszékre engedélyezésre.
A témajavaslatnak tartalmaznia kell (nyomtatvány):
- a hallgató nevét,
- a dolgozat címét,
2
- a külső konzulens(ek) nevét, beosztását, egyetemi/főiskolai végzettségét
munkahelyi adatait (munkahely neve, címe, telefon és telefax száma), a dátumot,
- valamint a hallgató aláírását.
A témajavaslat elfogadása esetén a Tanszék elkészíti a szakdolgozat hivatalos kiírását
1 eredeti példányban, melyet be kell köttetni a dolgozatba. Ezeket a hallgatónak
személyesen kell átvenni a tanszéki titkárságon (2. emelet, 204-es ajtó).
I.2 Formai követelmények
A szakdolgozat terjedelme alapképzésen (BSc) 50-55 oldal, mesterképzésen (MSc) és
szakmérnökök esetében 60-65 oldal, az irodalomjegyzék és a mellékletek nélkül.
A dolgozatot Windows szövegszerkesztővel kell készíteni az alábbi beállításokkal:
Betűtípus: Times New Roman
Dolgozat címe: 18 -20 pontos betűméret
Főcím: 16 pontos betűméret (1., 2., 3.)
Alcímek: 14 pontos betűméret (1.1, 1.2, 1.3)
13 pontos betűméret (1.1.1, 1.1.2, 1.1.3)
Szöveg: 13 pontos betűméret, 1,5-szeres sortávolság, sorkizárt
Margók: a bal oldali és az alsó: 3 cm, a jobb oldali és a felső 2,5 cm.
Fejléc, lábléc: a lapszéltől való távolság 1,25 cm.
A dolgozat felépítése:
Tartalomjegyzék
Rövidítések magyarázata
Bevezetés
Szakirodalmi áttekintés
Kutatás - kiértékelés
Következtetések, javaslatok
Összefoglalás
Irodalomjegyzék
Mellékletek
A dolgozat fejezeteit és alfejezeteit folyamatos decimális számokkal kell megjelölni.
3
Tartalomjegyzék /a dolgozatban nem kell számozni!/
A Tartalomjegyzéknek tartalmaznia kell a fő- és alfejezetek számjelét, címét, és a
hozzájuk tartozó oldalszámot. A tartalomjegyzéket WORLD TARTALOMJEGYZÉK
SZERKESZTŐVEL KELL ELKÉSZÍTENI!
Példa:
Rövidítések magyarázata /a dolgozatban nem kell számozni!/
Az előforduló rövidítéseket itt kell megadni. Ha ez idegen nyelvű betűszó (pl: TQM)
akkor a magyar fordítását is meg kell adni. Ugyancsak itt kell megadni a képletekben
használt betűjelzések értelmezését.
4
Példa:
Rövidítések magyarázata
TQM (Total Quality Management): Teljes körű Minőségmenedzsment
CRM (Customer Relationship Management): Ügyfélkapcsolat-kezelés
ERP (Enterprise Resource Planning): Vállalatirányítási információs rendszer
IKT: Információs és kommunikációs technológiák
KKV: Kis- és középvállalkozás
KSH: Központi Statisztikai Hivatal
LAN (Local Area Network): Helyi hálózat
RSS (Rich Site Summary): Webes együttműködést elősegítő szabványos
állományformátum, amely a gyakran frissülő tartalomról értesíti a felhasználót
Bevezetés /a dolgozatban nem kell számozni!/
A bevezetés terjedelme legyen 1-2 oldal. Először meg kell indokolni a témaválasztást,
be kell mutatni a téma fontosságát és időszerűségét. Közölni kell a dolgozat
célkitűzéseit, ismertetni a vizsgálat módszerét.
Kidolgozás
A szakdolgozat fejezeteit, illetve alfejezeteit arab számokkal jelöljük! (Pl.: 1., 1.1.,
1.1.1., 2., 2.2, stb.)Példa:
Bevezetés1. A minőségmenedzsment kialakulása1.1. A minőség fogalma1.2. A minőség fogalma a klasszikusoktól1.3. A minőségmenedzsment szintjei2. Felsőoktatási minőségmenedzsment2.1. Klasszikusok gondolatai a felsőoktatásról3. Debreceni Egyetem minőségbiztosítási rendszerének bemutatása4. A Debreceni Egyetem Műszaki Kar és annak minőségbiztosítási rendszerének bemutatása4.1. A Műszaki Karon folyó képzések4.2. A Debreceni Egyetem Műszaki Kar minőségbiztosítási rendszere4.3. A Műszaki Kar EFQM alapú önértékelési rendszere5. A DE-MK Tanulmányi Osztály bemutatása5.1. Az 5 S módszer5.2. A tanulmányi osztály minőségügyi rendszerének kialakítása5.3. Az eljárás utasítások bemutatása
5
6. Hallgatói elégedettség mérés, a Debreceni Egyetem Műszaki Kar és a Debreceni Egyetem Tudomány Egyetemi Kar hallgatóinak véleménye alapján6.1. EvaSys szoftver6.2. Mérések a Debreceni Egyetem Műszaki Kar hallgatóinak véleménye alapján 20106.3. Mérések a Debreceni Egyetem Tudomány Egyetemi Kar hallgatóinak véleménye alapján 20107. Fejlesztési javaslatÖsszefoglalásFelhasznált irodalomMelléklet
A kidolgozás szerkezete legyen megfelelően tagolt, de kerülni kell a túlszerkesztést! A
kidolgozást célszerű 3-5 fejezetre tagolni. Az alfejezeteket és ezen belül a pontokat
úgy kell kialakítani, hogy a szakdolgozat ne legyen vázlatszerű. Ne használjunk túl sok
címet és bekezdést, kerüljük a felsorolások túlzott mértékű alkalmazását, valamint az
indokolatlanul hosszú felsorolásokat!
A kidolgozás rész felépítése az alábbiak szerint alakul: szakirodalmi áttekintés,
amelyben a kutatási témához kapcsolódó szakirodalmakban található elméleti alapok
megfogalmazása történi. Ezt követi a saját eredmények bemutatása, amelyben
ábrákkal, diagramokkal és azok kiértékelésével mutatja be a hallgató a kutatása során
kapott eredményeket.
Következtetések, javaslatok
A kapott eredmények alapján a hallgató következtetéseket von le és javaslatokat tesz.
A következtetés részben a legfontosabb eredményeket és az azokból levont
következtetéseket kell megfogalmazni. A javaslatok részben az előzőekben
megfogalmazottakra tesz javaslatot a hallgató, amelyek eredményesek lehetnek.
Összefoglalás (értékelés) /a dolgozatban nem kell számozni!/
A dolgozatot az összefoglalás zárja le. Terjedelme a bevezetéshez hasonló, vagy annál
kissé hosszabb. Az összefoglalás ne tartalmazzon új elemeket! Foglalja össze a
gondolatmenetet, az önálló munkát bizonyító eredményeket, legfontosabb javaslatokat,
értékeléseket!
6
Irodalomjegyzék /a dolgozatban nem kell számozni!/
Az irodalomjegyzék tételei a szövegben levő első hivatkozások szerint kövessék
egymást! A művek adatait szabályosan adjuk meg! Mintául szolgálnak a szakkönyvek,
folyóiratok irodalomjegyzékei.
Mellékletek /a dolgozatban nem kell számozni!/
A dolgozatot kiegészítő, illusztráló, egyes további részleteket bemutató anyagokat a
szövegben történő hivatkozás sorrendjében mellérendeljük. Csak a szövegben említett
mellékletek szerepeljenek, a terjedelem legyen mértéktartó!
Összefoglaló (a szakdolgozatba nem kell bekötni! ) (NEM AZONOS AZ
ÖSSZEFOGLALÁSSAL!)
A dolgozatokhoz mellékelni kell legfeljebb egy oldalas „Összefoglaló”-t magyar és
angol nyelven (egy A4-es formátumú lapon), olvasható névvel ellátva. Az
Összefoglalóban röviden be kell mutatni a dolgozat célját, szerkezetét, a vizsgálat
módszereit és az eredményeket!
A dolgozat szövege végig legyen a hallgató eredeti munkája.
Ügyeljünk a helyesírásra! A helyesíráshoz a magyar betűk használata is hozzáértendő,
ezért nem használhatóak az à À è È Ô ô û stb. betűk. A helyesírási szabályzat (Deme
L. – Fábián P. – Tóth E. (szerk.) (2003): Magyar helyesírási szótár. Akadémiai Kiadó,
Budapest, valamint MTA (2006): A magyar helyesírás szabályai. Akadémiai Kiadó,
Budapest.) az esetek többségében tartalmazza a helyes írásmódot, de segítséget jelent a
szakfolyóiratok írásmódjának tanulmányozása is.
I.3 Rendelkezésre álló szakirodalom
A tudományos igényű feldolgozáshoz szükséges a szakirodalom széleskörű feltárása
és megismerése, azoknak a dolgozatba való szintetizálása (az önálló munka jellegének
megőrzése mellett).
A dolgozat írása az anyaggyűjtéssel, a témához kapcsolódó szakirodalom feltárásával
kezdődik. Ehhez a következők felhasználását javasoljuk:
Debreceni Egyetem Egyetemi és Nemzeti Könyvtár: www.lib.unideb.hu.
7
MATARKA – Magyar folyóiratok tartalomjegyzékeinek kereshető adatbázisa:
www.matarka.hu.
Országos Széchenyi Könyvtár: www.oszk.hu.
Magyar Könyvtárak Internetes Tájékoztató Szolgáltatása: www.libinfo.oszk.hu.
Idegen nyelvű források felkutatását segíti a ScienceDirect:
http://www.sciencedirect.com/.
A ténylegesen felhasznált források száma emeli a dolgozat értékét. Néhány
szempontot azonban érdemes figyelembe venni a források kiválasztásánál:
Lehetőleg kerüljük a nem szakmai forrásokra történő hivatkozásokat pl.
napilapokra, kivéve, ha ez a téma szempontjából elengedhetetlenül szükséges
(pl. sajtó-helyreigazítási téma).
Mindig vegyük figyelembe a forrás megjelenési idejét/évét. Ha több kiadást
megért forrást használ fel (pl. kommentárok, kézikönyvek) a legutolsó kiadást
használjuk (kivéve egyéb módszertani okok).
Lehetőleg kerüljék a másodlagos hivatkozásokat (XY írta …. Idézi Z-t itt és itt),
ha van rá lehetőségünk, keressük meg az eredeti forrást! A jelölés nélküli
másodhivatkozás sérti a szerzői jogot.
Kritikával kezeljük az internetes forrásokat, még akkor is, ha a tudományosság,
szakmai megalapozottság látszatát keltik. Lehetőség szerint a felhasznált forrást
nyomtassuk ki és őrizzük meg. Internetes hivatkozások esetén minden esetben
szükséges a teljes és pontos visszakereshetőség megadása (pontos url cím
megadása, valamint a letöltés idejének megadása szükséges). A Wikipedia nem
használható forrásként!
Hivatkozások a szövegben
Definíció vagy konkrét szövegrész hivatkozása:
Szószerinti idézés esetére
Példa1:
„A vezetést tulajdonképpen úgy határozhatjuk meg, mint olyan tevékenységet, amely
egyének vagy csoportok viselkedésének befolyásolására irányul.” (Ternovszky,
2003:24) .
Példa2:
8
Buchowicz (1990:25) szerint a "vállalati kultúrát úgy lehet fogalmilag meghatározni,
hogy az nem más, mint az alkalmazottak - vállalatukkal kapcsolatos - véleményének,
szokásainak, értékítéletének, magatartásának, gondolkodási és cselekvési módjainak
összessége". Hozzáteszi még, hogy a kultúra az alkalmazottakon keresztül jut el a
környezethez, "külvilághoz". Ezt a közvetítést kell a felső vezetésnek megfelelő
módon ellenőriznie, esetleg alakítania.
Nem szószerinti idézés a szövegben:
Példa1:
Harrison 1972-ben megjelent tanulmányában négy alapkultúra-típust különböztet meg
e. Harrison az erőt (hatalmi kultúrát), a szerepkultúrát, az eredményen alapuló
feladatkultúrát és a támogatáskultúrát vette figyelembe a tipológiája kidolgozásánál.
Magyarországon ez az egyik legelterjedtebb tipologizálás. Sajátossága, hogy nem
ragadja ki a kultúrát a gazdasági környezetéből. Típusai az alkalmazott strukturális,
vezetői és ellenőrzési kapcsolódási pontok alapján születtek, melyek a következők:
erő, szerep, feladat és személy (Harrison, 1992).
Példa2:
A kultúra lassan ható entitás, hatásai leginkább az alábbi vezetésben jelentkeznek
(Northouse, 2009). A szervezeti kultúra kialakításában a vezetés meghatározó szerepet
játszik, függetlenül attól, hogy melyik iparágban tevékenykedik az adott szervezet
(Máramarosi, 2002; Chatman-Kehn, 1994). A szervezeti kultúra legfőbb célja az, hogy
az alkalmazottak a vezető és a szervezet céljának megfelelő viselkedést és magatartást
tanúsítsanak (Juhász, 2004). A vezetés és a szervezeti kultúra kapcsolatával leginkább
Schein foglalkozott. Schein véleménye szerint a vezetés legalapvetőbb feladata a
szervezeti kultúra kialakítása és fenntartása. A szervezeti kultúrának három fő forrása
van: a szervezetek alapítóinak hiedelmei, értékei és előfeltevései, a csoport
tapasztalatai a megtörtént események alapján, az új szervezeti tagok és vezetők
hiedelmei, értékei és feltevései (Schein, 2004, Karácsonyi, 2006).
Többszerzős publikáció hivatkozása: (Karácsony-Molnár-Takács-Zalai, 2010) helyett
(Karácsony et, al., 2010).
Internetes hivatkozás:
Példa1:
9
"A minőség guruinak különböző tanításait a gyakorlati tapasztalattal ötvözve
kifejlődött egy egyszerű, de hatékony modell a TQM alkalmazására. Ez a modell a
TQM három alapvető elvére, valamint hat kiegészítő elemre épül." (pmmf, 2013)
Táblázatok, ábrák:
A szövegben elhelyezett táblázatok és ábrák segítséget nyújtanak a megértéshez,
kiemelik a fontosabb adatokat, illusztrálják a mondanivalót. Az ábrák és táblázatok
illeszkedjenek a szöveghez, lehetőleg legyenek eredetiek. A szövegben azok
sorszámával utalni kell a táblázatra és/vagy az ábrára. A felhasznált irodalomból átvett
táblázatoknál és ábráknál meg kell jelölni a forrást! Az alapvető szakirodalomban
szereplő ábrák és táblázatok átvétele általában indokolatlan. Konkrét vállalati
dokumentumok táblázatai, ábrái az esetek többségében túlságosan részletesek, a
megértésükhöz szükséges magyarázatok a szövegben indokolatlan kitérőket
igényelnek. Általában helyes az ilyen elemek egyszerűsített változatát a szövegben, a
teljes ábrát vagy táblázatot – az esetlegesen szükséges magyarázatokkal együtt – a
mellékletek között elhelyezni.
A táblázatokat és az ábrákat külön-külön folytatólagosan sorszámozni kell (arab
számok alkalmazása szükséges). A táblázatokban, ábrákban szereplő adatok
mértékegységeit szerepeltetni kell.
10
példa1:1. táblázat: A külső kiválasztási folyamat lépései
Jelentkezések átnézése Az önéletrajzok áttekintése (durva szűrés)
Kezdeti szűrésA munkaköri specifikáció minimum szintjének vizsgálata (az ezzel nem rendelkezők elutasítása)
Jelentkezési lap
A jelentkezők általában önéletrajzot és/vagy jelentkezési lapot nyújtanak be, a jelentkezési lap a múltbéli munkakörök, tapasztalatok felsorolását, a jelentkezők hátterével, jelenlegi beosztásával kapcsolatos kérdéseket, tartalmazza legtöbbször. A jelentkezési lapok és/vagy önéletrajzok alapján a jelentkezők közül kiszűrésre kerülnek a munkaköri specifikáció minimumával nem rendelkezők.
Tesztelés
Alkalmassági tesztek, feladatlapok, szituációs tesztek, pszichomotoros tesztek - amelyek a jelöltek bizonyos tulajdonágait mérik. Léteznek teljesítménytesztek is, amelyek az egyén tudását, ismereteit mérik és ez alapján jövőbeli teljesítményét próbálják meg előre jelezni. Van ún. munkaminta-vételezési teszt is, amikor a munkaköri feladat egy-egy elemével kapcsolatos teljesítést vizsgálják. (Lehetséges hazugságvizsgálati teszt is.)
Interjúk
Általában az a cél, hogy a jelentkező állás iránti érdeklődését állapítsák meg. Általában a személyzeti vezető, illetve szakértő végzi. Gyakori a "kiütő" kérdéssel való operálás (mennyi fizetést szeretne, tud-e túlórát és vidéki munkát vállalni stb.) Az interjú végén célszerű rövid munkaköri leírást adni a betöltendő állásról, - ez ugyanis néhány jelöltet eltántoríthat.Az interjú célja annak megállapítása, hogy a jelölt rendelkezik-e a munkakör betöltéséhez szükséges képességekkel; megfelelő hosszú ideig lesz-e motivált; beillik-e a vállalati képbe, illetve a munkacsoportba.
Az interjú lehet négyszemközti, vagy bizottság előtti. Ez utóbbi esetben a tagok pontoznak és a legmagasabb átlagpontszámú a legmegfelelőbb jelölt.
Háttérvizsgálat A rostán fennmaradt jelöltek alapos háttérvizsgálata, azaz korábbi alkalmazók, munkatársak, felettesek megkérdezése.
Orvosi vizsgálatÁllásajánlatElhelyezés
(Forrás: Polónyi, 2008:146)
11
példa2:
15. ábra: Angol nyelvtudás fontossága
(Forrás: saját adatbázis alapján)
A 15. ábra a személyzet idegen nyelv ismeretének értékelését mutatja be. Az általam
vizsgált nyelv az angol. Azért választottam ezt a nyelvet, mert manapság az angol a
legelterjedtebb nyelv a világon. Megvizsgáltam tehát, hogy a fogyasztók mennyire
tartják fontosnak azt, hogy a személyzet kommunikációs szintű angol nyelvtudással
rendelkezzen. Láthatjuk az ábrán, hogy 25 fő nagyon fontosnak és további 59 fő
fontosnak tartja az idegen nyelvtudást. 29 fő semleges ezzel kapcsolatban, míg 5 fő
egyáltalán nem tulajdonít neki jelentőséget. A kapott értékek azt mutatják, hogy a
válaszadók szerint a sikerességet és színvonalat is meghatározza a személyzet angol
nyelvtudása, valamint egyértelműen népszerűsíti az adott vendéglátói helyet.
példa 3:
A projekt a cél érdekében kölcsönösen egymásra ható tevékenységek csoportja, amely
magában foglalja az alábbi tényezőket (1. ábra).
12
1. ábra: Költség – minőség – idő egyensúly piramis
(Forrás: Görög, 1996:23)
Az idő, költség és minőség tényezőkből alkotható az úgynevezett projekt-háromszög.
A háromszög azt mutatja, hogy a három tényező bármelyikének eltolódása
szükségszerűen a másik két tényező eltolódását vonja maga után. Például ha csökken a
projektre szánt idő, akkor változatlan költségeket feltételezve csökkennie kell a
minőségnek, illetve változatlan minőséget csak megnövekedett költségekkel lehet
fenntartani. Tervezéskor a tényezők egyensúlyára kell törekedni.
Felhasznált irodalom /a dolgozatban nem kell sorszámozni!/
Példa1:
Felhasznált irodalom
1) Adair, J. (2005): The Inspirational Leader: How to Motivate, Encourage and
Achieve Success. 2nd edition. Kogan Page, London.
2) Bakacsi Gy. (2004): Szervezeti magatartás és vezetés, KJK Kiadó, Budapest.
3) Bakacsi Gy. (1998): Szervezeti kultúra és leadership nemzetközi
összehasonlításban, in: 50 éves a Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetem,
Jubileumi tudományos ülésszak, 1-3. III. kötet, 2162-2172.
4) Balogh L.- Barta T. - Dominik Gy. (2004) : Vezetéspszichológiai sarokpontok,
Szókrátész Külgazdasági Akadémia, Budapest.
13
5) Buchowicz, B. (1990): Cultural transition and attitude change, in: Journal of
General Management 15, 45-55.
6) Chatman, J. A. – Kehn, K. A. (1994): Assessing the releationships between
industry characteristics and organizational culture: how different can you be?
Academy of Management Journal 37/3, 522-553.
7) Conger, J. A. (1990): The Dark Side of Leadership. Organizational Dynamics
19/2, 44-55.
8) Daft, R. L. (2008): Organization Theory and Design. 10th edition. South-
Western CENGAGE Learning.
9) Dobák, M. (2008): Szervezeti formák és vezetés, Akadémiai Kiadó, Budapest.
10)Dorfman, P. W. (2004). International and cross-cultural leadership research. In:
B. J. Punnett, & O. Shenkar (Eds.), Handbook for international management
research. 2nd edition. University of Michigan Press, Ann Arbor, 265–355.
11)Harrison, R. (1992): Diagnosing Organizational Culture: Instrument. John
Wiley and Sons Ltd., Chichester.
12)Heidrich B. (2001): Szervezeti kultúra és interkulturális menedzsment. Human
Teletext Consulting, Budapest.
13)Hofstede, G. (2010): Cultures and Organisations: Software for the Mind. 3rd
edition. McGraw-Hill, London.
14)Johnson, G. – Scholes, K. – Whittington, R. (2008): Exploring Corporate
Strategy. 8th Edition. (Prentice Hall Europe – Financial Times) Pearson
Education Ltd., Harlow.
15)Juhász Cs. (2004): Motivációs lehetőségek vizsgálata az
élelmiszergazdaságban. PhD értekezés, Debrecen.
16)Karácsonyi A. (2006): A leadership, a szervezeti kultúra és kapcsolatuk
jellegzetességei a magyar szervezetek esetében. PhD. értekezés, BCE.
Budapest.
17)Máramarosi A. (2002): Szervezeti kultúra típusok a ’90-es évek végén
Magyarországon. In: Vezetéstudomány 33/6, 2-16.
18)Northouse, P. (2009): Leadership: Theory and Practice. 5th edition. Sage
Publications, London.
14
19)Pataki F. (1980): Csoportlélektan Gondolat Kiadó, Budapest.
20)Schein, E. H. (1985): Organizational Culture and Leadership 1st edition.
Jossey-Bass, San Francisco.
21)Schein, E. H. (2004): Organizational Culture and Leadership. 3rd edition.
Jossey-Bass, San Francisco.
22)Ternovszky F. (2003): Nemzetközi menedzsment európai szemmel. Szókrátesz
Külgazdasági Akadémia, Budapest.
23)Harrison M. - Trice, J.- Beyer, M. (1992): The Cultures of Work Organizations
Atlanta, GA, USA.
24)Varga E. (2005): Minőségmenedzsment. Campus Kiadó, Debrecen.
25)Garai K. (2012): Miről ismerhető fel és milyen egy vezető személyiség.
HRportal. http://www.hrportal.hu/hr/mirol-ismerheto-fel-es-milyen-egy-vezeto-
szemelyiseg-20060418.html, Letöltés ideje: 2012. 05. 06, 15:23.
26) leodardofortius (2012):
http://www.leonardofortius.eu/web/hungria/competencias/Liderazgo_HU.pdf,
Letöltés ideje: 2012. 05. 16, 18:26.
Hivatkozások elkészítése az irodalomjegyzékben:
Általános szabályok:
A szerzők nevének leírásakor el kell hagyni (nem kell kiírni) a tudományos
fokozatot (Dr., Prof., Phd és stb.) Valamint semmilyen beosztás nem
szerepelhet (pl. cégvezető, dékán stb.), csak a név.
Idegen nyelvű szerző esetén fel kell cserélni a neveket, hogy a vezetéknév
legyen elől és utána a keresztnév és közéjük vesszőt kell tenni. (természetesen
vannak, olyan nyelvek, ahol eleve a vezetéknév van elől [pl.kínai], ekkor nem
kell felcserélni).
Ha 3-nál több szerző van, akkor csak az elsőt kell leírni és utána [et al.]-
kifejezés használatos! Pl: (Pum Pál et al.).
Ha nincs megadva a szerző neve, akkor a leírást a címmel kell kezdeni.
15
Ha nincs megadva a szerző neve, de van szerkesztő, akkor a szerkesztő nevével
kell kezdeni a leírást és zárójelbe kell kiírni, hogy a feltüntetett név a
szerkesztő. Pl.: Kiss János (szerk.)
Az irodalomjegyzékben a dokumentum összoldalszámát kell megadni!
(Vigyázat könyvrészlet, folyóiratcikk és konferencia anyag esetén csak az(ok)
az oldalszám(ok) kell(enek), ahol az említettek pontosan megtalálhatóak a
kiadványban!)
Elektronikus forrás leírásánál fel kell tüntetni (ha mód van rá) a szerzőt, a címet
és a weboldal címet. Amennyiben ez nem lehetséges, akkor elegendő az URL-
cím megadása és a letöltés időpontjának feltüntetése!
Egy vagy többszerzős kötet (könyv):
Kötelező adatelemek:
Szerzők Vezeték és utóneve: Kovács J. – Takács G. – Takács M.
Megjelenés éve zárójelben: (2007)
A mű címe: Analízis
Kiadó neve: Nemzeti Tankönyvkiadó.
Kiadás helye: Budapest
ISBN: a könyv egyedi azonosítója
Példa:
Kovács J. - Takács G. - Takács M. (2007): Analízis. Nemzeti Tankönyvkiadó,
Budapest.
Könyvfejezet, konferencia kiadvány fejezete:
Gyűjteményes műben megjelent közleményre vagy egy adott mű kiemelt részeire is
lehet hivatkozni.
Kötelező adatelemek:
A könyvfejezet szerzője: Barótfi I.
Megjelenés éve zárójelben: (2000)
A könyvfejezet címe: A napenergia hasznosítása
16
„In” megjegyzés után a kötet teljes bibliográfiai tételét meg kell adni (a kötet
szerzőinek adatai: Barótfi I., Kötet címe: Környezettechnika , Kiadó neve:
Mezőgazda. Kiadás helye: Budapest
A tanulmány oldalszáma: p. 32-70
Példa:
Barótfi I.(2000): A napenergia hasznosítása. In: Barótfi I. (szerk.): Környezettechnika.
Mezőgazda., Budapest. p. 32–70.
Időszaki kiadványok folyóiratcikkek (www.matarka.hu)
Kötelező adatelemek:
Szerző neve: Tiba Zs.
Megjelenés éve zárójelben: (2008)
A cikk címe: Dinamikai szimulációs program fejlesztése
„In” megjegyzés után a folyóirat neve, címe: Gép, Évfolyama: 59., hónap
(vagyis a lapszám): 8., oldalszám: p. 28-32.
Példa:
Tiba Zs.(2008): Dinamikai szimulációs program fejlesztése. In: Gép 59./8. p. 28-32.
Szabványok
Kötelező adatelemek:
A szabvány hivatkozási száma: MSZ EN 12261:2002/A1
A szabvány címe: Gázmérők. Turbinás gázmérők
A hatálybalépés időpontja: Hatálybalépés időpontja: 2006. november 1.
Ha van, akkor visszavonás időpontja: Visszavonás időpontja: 2022.01.20.
Kiadó: Magyar Szabványügyi Hivatal
Kiadás helye: Budapest
Kiadás éve: 2006
17
Példa:
MSZ EN 12261:2002/A1 Gázmérők. Turbinás gázmérők. Hatálybalépés időpontja:
2006. november 1. Magyar Szabványügyi Hivatal, Budapest, 2006.
Internet:
Kötelező adatelemek:
Szerző: Kovács Péter
Cím: Finn nyomokon, avagy tradíció a finn építészetben
In: ezután megadjuk az oldal címét : In: Építészfórum
{online}
URL cím: http://epiteszforum.hu/node/17575 (
A lekérdezés időpontja: év, hónap, nap, perc: Letöltés időpontja:
2011.02.16.11óra 47 perc
Példa:
Kovács P. (2011): Finn nyomokon, avagy tradíció a finn építészetben. In:
Építészfórum {online} http://epiteszforum.hu/node/17575 (Letöltés időpontja:
2011.02.16.11óra 47 perc)
18
I.3 Szakdolgozat bekötése
A szakdolgozatot fekete műbőr kötésben, 1 példányban, valamint 1 példány CD-n
kell benyújtani.
A fekete műbőr fedőlapon aranyszedéssel az alábbiakat kell elhelyezni:
bal felső sarokban: Debreceni Egyetem MK
Műszaki Menedzsment és Vállalkozási Tanszék
középen: SZAKDOLGOZAT
jobb alsó sarokban: Név
Évszám 2015
Példa:
Belső címlap:
bal felső sarokban: Debreceni Egyetem
Műszaki Kar
Műszaki Menedzsment és Vállalkozási Tanszék
Műszaki Menedzser szak
középen: Szakdolgozat pontos címe!
jobb alsó sarokban: Név
19
Évszám 2015
Példa:
A köttetés sorrendje:
1. A szakdolgozatba be kell kötni:
Szakdolgozat kiírás (Tanszéken kell kérni)
Plágiumnyilatkozat
Titoktartási megállapodás (a céggel kell kitöltetni)
Utána kezdődhet maga a dolgozat
2. Nem kell bekötni, csak bele kell tenni a szakdolgozat elejébe:
Összefoglaló magyar nyelven
Összefoglaló angol nyelven
Külső konzulensi értékelés (A tanszékről kell kérni a szakdolgozat kiírással
együtt.)
3. CD-re rá kell tenni:
Szakdolgozat MS Word formátumban
Szakdolgozat PDF formátumban
A szakdolgozat kiírást beszkennelve
Plágiumnyilatkozat beszkennelve
20
Titoktartási megállapodás, ha van
4. A CD-re rá kell írni - magára a lemezre!
Szakdolgozat/Diplomamunka
Név
Szak
Szakdolgozat címe
Záróvizsga dátuma
I.4 Power Point bemutató
A szakdolgozat beadással egy időben beadandó továbbá egy kb. 8 dia tartalmú
bemutató, amelyet MS Power Point-ban kell elkészíteni, amelyet a záróvizsgával egy
időben történő szakdolgozat védés alkalmával kell előadni. A bemutató elküldhető e-
mailben a [email protected] címre, vagy pendrive-on behozható a szakdolgozat
leadásakor.
A bemutató tartalma:
1. dia: A szakdolgozat címe, név, dátum
2. dia: A dolgozat felépítése
3. dia: A vállalat bemutatása
4., 5., 6. dia: Saját eredmények bemutatása
7. dia: Javaslatok
8. dia: Köszönöm a figyelmet!
Dr. habil. Szűcs Edit
tanszékvezető
Műszaki Menedzsment és Vállalkozási Tanszék
21