MT
A R
eg
ion
ális
Ku
tatá
sok
Kö
zpo
ntja
Újraiparosodás és újraiparosítás(Magyarországon)
Barta Györgyi MTA RKK
„A régiók újraiparosítása” A MTA Pécsi Területi Bizottsága és a MTA RKK konferenciája
Pécs, 2008. november 13.
2
MT
A R
eg
ion
ális
Ku
tatá
sok
Kö
zpo
ntja
Hogyan határozható meg az újraiparosodás?
• Ipari leépülés, gyárak elköltözése, áttelepülése más térségbe?
• Az ipar által elhagyott térségek, települések, épületek új funkcióval való megtöltése?
• Az eltűnt iparok, szakmák újraéledése?• A korábbi (dezindusztrializációs) folyamatok megfordulása?Ami bizonyos: Az újraiparosodás nem jelenti a korábbi
folyamatok megállását, visszafordulását, az iparban elvesztett szerepek, helyek visszafoglalását.
3
MT
A R
eg
ion
ális
Ku
tatá
sok
Kö
zpo
ntja
Az újraiparosodás fogalma
Összetett folyamat, amelynek elemei:• Új iparágak megjelenése (információs technológiai
eszközök gyártása). Az IKT tágabb értelmezése.• Ipari szerkezetváltás (a nagyobb hozzáadott értékű
ágazatok kiszorítják a többi ágazatot: járműipar, elektronika>könnyűipar, vasgyártás).
• Növekvő termelékenységre törekvés (tradicionális ágazatokban is – új technológiával, új termékekkel)
4
MT
A R
eg
ion
ális
Ku
tatá
sok
Kö
zpo
ntja
Az újraiparosodás fogalma
• Új ágazatok, tevékenységek, termékek megjelenése ott, ahol eddig ilyesmivel nem foglalkoztak, másrészt szerkezeti változás: a tradicionális ágazatok visszaszorulnak, de a helyüket más ipari tevékenység veszi át. Komplex fogalom: ágazati és területi változás együttesen.
• A globális ipari átrendeződés és fejlődés egyik részfolyamata, amelyet nemzetközi tendenciák és lokális sajátosságok formálnak.
5
MT
A R
eg
ion
ális
Ku
tatá
sok
Kö
zpo
ntja
Az ipari átalakulás területi típusai
Ipari foglalkoztatottak száma (ezer fő) 1985 1995 2005változás
1995-2005 között
Dezindusztrializálódó országok
Japán 20250 21670 17750 -3920
Németország 10684 13003 10849 -2154
Egyesült Államok 30048 29984 28074 -1910
Nagy-Britannia 8430 6951 6224 -727
Dél-Korea 4415 6827 6137 -690
Franciaország 6768 5782 5514 -268
Svájc 1194 1133 993 -140
Svédország 1283 1033 939 -94
Újraiparosodó országok
Spanyolország 3377 3769 5637 +1868
Írország 313 361 537 +176
Magyarország 1496 1199 1265 +66
Szlovákia ... 835 859 +24
Finnország 777 571 619 +48
Iparosodó országok 1990 2005változás
1990-2005 között
Kína 121220 *130480 +9260
Indonézia 10416 17065 +6649
Mexikó 6503 11021 +4518
Brazília 14093 **17757 +3664
Törökország 3599 5452 +1853
6
MT
A R
eg
ion
ális
Ku
tatá
sok
Kö
zpo
ntja
Az ipari folyamatok területi típusai
1. Fejlett országokban zajló ipari változások:
Dezindusztrializáció; delokalizáció, szerkezeti átalakulás (tradicionális ágazatok visszaszorulása, IKT megjelenése). Az ipari munkahelyek száma csökkent, az ipari GDP részaránya stagnál, csökken. A tercierizáció pótolja az ipari munkahelyek veszteségét.
2. Nyugat-európai periféria, Kelet-Európa:
Tradicionális ipar visszaszorulása és új ipari ágazatok megjelenése (nem csak az IKT, hanem pl. a járműipar, elektronika). Jelentős FDI, a delokalizáció nyertese. Az ipari termelékenység jelentősen növekedett, de az ipari hozzáadott érték sokkal kevésbé. Az iparfejlesztés koncentrált – ágazatilag, szervezetileg, területileg. Az ipari foglalkoztatás szintje (a szocialista korszakhoz képest drasztikusan csökkent) stagnál. Lassúbb tercierizáció, mint a fejlett országokban, új munkahelyei csak részben pótolják az ipari veszteséget.
7
MT
A R
eg
ion
ális
Ku
tatá
sok
Kö
zpo
ntja
Az ipari folyamatok területi típusai
3. Dinamikusan fejlődő országok:
Indusztrializáció folytatódása és az új ipar megjelenése. Az ipari munkahelyek száma jelentősen növekszik, az ipar részaránya növekszik, a foglalkoztatásban növekszik/stagnál (Kína).
A dezindusztrializáció, újraiparosodás, iparosodás sem térben, sem időben nem választható el egymástól, nincsenek „tiszta” területi típusok. Ezek a folyamatok párhuzamosan zajlanak.
8
MT
A R
eg
ion
ális
Ku
tatá
sok
Kö
zpo
ntja
A munkaerő változása képzettség szerint1993 és 2002 között
(a munkaerő létszámának évi átlagos növekedése)
Forrás: OECD, Employment Outlook 2004 In: J.H. Haahr- M.E.Hansen- T. Andersen: Restructuring in Europe. The anticipation of Negative Labour Market Effects. Danish Technological Institute, 2006.
alacsony képzettségűek
az összes foglalkoztatottszámának növekedése
9
MT
A R
eg
ion
ális
Ku
tatá
sok
Kö
zpo
ntja
A feldolgozóiparban és az üzleti szolgáltatásokban foglalkoztatottak aránya
a képzettség szintje szerint 2002-ben (%)
EU15 EU10 Képzettségi szint Üzleti
szolgáltatás Feldolgozóipar Üzleti
szolgáltatás Feldolgozóipar
alacsony 26 35 8 13 közepes 51 48 74 79 magas 23 17 18 8 Összesen 100 100 100 100
Forrás: European Commission 2004, Eurostat Labour Force Survey. In: J.H. Haahr- M.E.Hansen- T. Andersen: Restructuring in Europe. The anticipation of Negative Labour Market Effects. Danish Technological Institute, 2006.
10
MT
A R
eg
ion
ális
Ku
tatá
sok
Kö
zpo
ntja
Újraiparosodás Magyarországon
50
60
70
80
90
100
110
120
130
140
150
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005
20
22
24
26
28
30
32
34
36
38
ipari foglalkoztatottak ipari termelésipari beruházás ipar aránya a GDP-bőlipar aránya a beruházásokból
% %
11
MT
A R
eg
ion
ális
Ku
tatá
sok
Kö
zpo
ntja
Ipari struktúraváltás: Magyarország az ipari delokalizáció nyertese
Forrás: Ipari és Építőipari Statisztikai Évkönyv, 2005, KSH, Bp, KSH Statisztikai havi Közlemények
12
MT
A R
eg
ion
ális
Ku
tatá
sok
Kö
zpo
ntja
Az ipar fontos ágazat maradt
Forrás: Nemzetközi Statisztikai Évkönyv, 2004, KSH, Bp., Ipari és Építőipari Statisztikai Évkönyv, 2005, KSH, Bp.
Nemzetgazdasági részarány 2005
Foglalkoztatás 24,6 GDP 25,3 Beruházás 27,3 Külföldi működőtőke beruházás 45,8 Feldolgozóipari export 77,4
Foglalkoztatottak (1000 fő) Év nemzetgazdaság ipar és építőipar
Ipar és építőipar %
1992 4083 1429 35,0 1996 3744 1200 32,1 1998 3747 1194 31,9 2000 3877 1282 33,0 2002 3953 1358 34,3 2003 3976 1331 33,5 2004 3992 1318 33,0 2005 3981 1298 32,6
13
MT
A R
eg
ion
ális
Ku
tatá
sok
Kö
zpo
ntja
A népesség, a foglalkoztatottak és az ipari foglalkoztatottak számánakváltozása (1992–2005, fő)
térségek népességszám- változás
1992–2005
foglalkoztatottak számának változása 1992–2005
ipari foglalkoztatottak
számának változása 1992–2005
foglalkoztatottak aránya a teljes népességből
1992
foglalkoztatottak aránya a teljes népességből
2005
Fejlett -138 000 -110 000 -95 000 33,3% 32,0% Kapaszkodó -35 000 -140 000 -87 000 26,3% 21,6% Leszakadó -67 000 -130 000 -64 000 27,9% 23,1%
14
MT
A R
eg
ion
ális
Ku
tatá
sok
Kö
zpo
ntja
Pozitív és negatív folyamatok az ipar térbeli megoszlásában
1. Erős területi differenciálódás
Az ipari bruttó hozzáadott érték területi koncentrálódása Térségek Régiók 1994 2000 2005 Fejlett KMO, NYDT, KDT 60,5 66,9 68,5 Kapaszkodó ÉMO, ÉA 21,6 18,5 19,8 Leszakadó DDT, DA 17,9 14,6 11,7 Összesen 100,0 100,0 100,0 Forrás: KSH - Kiss János számított adatai alapján
15
MT
A R
eg
ion
ális
Ku
tatá
sok
Kö
zpo
ntja
Pozitív és negatív folyamatok az ipar térbeli megoszlásában
3. A külföldi működőtőke értéke és területi megoszlása
4. A vállalati exportteljesítményekterületi szerkezete
Forrás: APEH SZTADI. In: ÁSZ Fejlesztési és Módszertani Intézet: Értékelő tanulmány a 2008. évi költségvetési törvényjavaslat makrogazdasági megalapozottságának néhány összefüggéséről. 2007. október, 15. o.
16
MT
A R
eg
ion
ális
Ku
tatá
sok
Kö
zpo
ntja
Az újraiparosítás tartalma
Mit értünk újraiparosításon?Az újraiparosítás Európa nyugati és keleti felén egyaránt a
területfejlesztés hívószavává vált az elmaradott, illetve stagnáló, depressziós térségekben, városokban (ahol a tercierizáció nem pótolta az ipari veszteséget – elsősorban a foglalkoztatásban).
Az újraiparosítás az ipari munkahelyteremtéssel, az ipar szerkezeti átalakításával kapcsolatos területfejlesztési politika.
Az újraiparosítás tehát a területfejlesztési politika része, amelyet a foglalkoztatási, oktatási, valamint az iparpolitikával kell koordinálni.
17
MT
A R
eg
ion
ális
Ku
tatá
sok
Kö
zpo
ntja
Milyen céljai lehetnek az újraiparosításnak?
1. Az (ipari) termelési feltételek biztosítása:• infrastrukturális fejlesztés (közlekedés, szállítás, elérhetőség, IKT
infrastruktúra)• Oktatás-szakképzés: a jövő képzett munkaerejének létrehozásához
(az állami szektor jelentős szerepe; ágazati szintű koordináció)2. Ipari munkahelyek teremtése:• IKT szektor• magas műszaki színvonalú, megfelelő növekedési potenciállal
rendelkező, spillover hatású ágazatok (járműipar, elektronika, biotechnológia, gyógyszergyártás, környezetvédelmi ipar)
• de nincs szó szociális szempontú foglalkoztatásról, a régi, tradicionális iparokhoz.
18
MT
A R
eg
ion
ális
Ku
tatá
sok
Kö
zpo
ntja
Milyen céljai lehetnek az újraiparosításnak?
3. Új ipari szereplők vonzása és együttműködésük:• a külföldi multinacionális vállalatok vonzása,• a (hazai) KKV támogatása,• az ipari szereplők kooperációjának támogatása (beszállítás,
alvállalkozás)• az iparvállalatok és a K+F intézményeinek (egyetemek,
kutatóintézetek)együttműködése