Download - VEZETŐI SZÁMVITEL
VEZETŐI SZÁMVITEL
2/14/ÜSZ
Tantárgyi útmutató Tantárgy jellege: előadás+gyakorlat Vizsga jellege:
írásbeli (két zárthelyi dolgozat) mindkét zárthelyi dolgozatot külön-külön 60% kell
teljesíteni a félév gyakorlati jeggyel zárul gyakorlati jegy pótlására egy alkalommal van lehetőség
Kötelező irodalom: Kardos Barbara-Dr. Sztanó Imre-Veress Attila-Szekeres
Bernadett: A vezetői számvitel alapjai (SALDO,2012) Kardos Barbara-Myklósiné Ács Klára-Sisa Krisztina-
Szekeres Bernadett-Veress Attila: Példatár a vezetői számvitel alapjaihoz (SALDO,2012)
Vezetői számvitel 1. hét
Pénzügyi számvitel A számvitel feladata egy-egy gazdasági
társaságról pénzügyi információk meghatározása, mérése és szolgáltatása annak érdekében, hogy ezen információk felhasználói megalapozott döntéseket hozhassanak. A számvitelnek ezt az ágát pénzügyi számvitelnek nevezzük.
A pénzügyi számvitel elsődleges célja a beszámoló összeállítása. A beszámoló összeállításának pedig az a célja, hogy megbízható és valós képet adjunk a vállalkozás vagyoni, pénzügyi és jövedelmezőségi helyzetéről a piac résztvevői részére.
Vezetői számvitel fogalma, értelmezése A vezetői számvitel különféle
információigények kielégítésének az eszköze. A vezetői számvitel a számvitelnek az a
területe, amely olyan információkat szolgáltat a vezetők részére, amelyek segítségével a teljesítmények növelhetők, a költségek (ráfordítások) csökkenthetők, vagyis az eredmény maximalizálható.
A vállalkozás vezetői információs rendszerének része, a vállalkozás vezetőit szolgálja a döntése megalapozásában.
Vezetői és pénzügyi számvitel kapcsolataVezetői számvitel Pénzügyi számvitel
a vállalkozás vezetőinek szolgáltatja az információit
a piaci szereplőket tájékoztatja
vállalkozó szabályozza törvény szabályozzaa múltbeli adatok mellett a tervezés érdekében jövőbeni adatokat és információkat is felhasznál
a múltbeli gazdasági eseményekre fókuszál
kisebb egységekre fókuszál, így a vállalkozás szervezeteire, termékekre irányítja a figyelmet
a beszámoló a vállalkozás egészét mutatja be
értékadatok mellett alapvetően mennyiségi adatokat szolgáltat
információi jellemzően értékben jelennek meg
Vezetői számvitel szerepe, tárgya és feladataiVezetői számvitel szerepe: A vezetői számvitel különböző vezetői
funkciókhoz szolgáltat információkat. Vezetői funkciók:
Tervezés Döntéshozatal Ellenőrzés
Vezetői számvitel tárgya, feladatai: rendelkezésre bocsátott, előállított vagyon vagyon és a vagyonváltozás mérése,
információ szolgáltatás
Vezetői számvitel célja költségek számbavétele, elemzése, csoportosítása nemcsak a ténylegesen felmerült költségek
számbavételére, hanem a költségalakulás megtervezésére és tudatos befolyásolására is alkalmas
a költségek költséghelyek és költségviselők szerinti nyilvántartására szolgál (6. és 7. számlaosztály)
6. Költséghelyek, általános költségek 7. Tevékenységek költségei
A vezetői számvitel alkalmazásának indokai
Több telephellyel rendelkezik Kiemelt termékeit elkülönülten akarja
elszámolni és megfigyelni Egyéb termelési sajátosságaira kíván
fokozott figyelmet fordítani Eredménykimutatás választott formája a
forgalmi költség eljárású
Költségtani ismeretek2. hét
Költség, kiadás, ráfordítás Költség: erőforrás felhasználások pénzben
kifejezett értéke Kiadás:
Üzemgazdasági megközelítés szerint: eszközcsökkenés
Pénzügyi szemléletű megközelítés szerint: pénzeszközcsökkenés
Ráfordítás: a kibocsátáshoz az eredményképződéshez kapcsolódó fogalom Egyrészt az időszaki értékesítés bekerülési
költsége Másrészt az értékesítéstől független költség, az
eredmény terhére elszámolt ráfordítások összege
Költség fogalma, tartalma Fogalma:Erőforrások pénzben kifejezett értéke. Költségkategóriák:
Elszámolt közvetlen költségRészköltség
Kalkulált közvetlen költség Teljes költség
Egységköltség (önköltség): összes költség
előállított termék/szolgáltatás mennyisége
A költségek csoportosítása Megjelenési forma szerint (ktg nemek) Összetétel szerint Elszámolhatóság szerint Felmerülés helye szerint Költségviselők szerint Termelési folyamattal való kapcsolat szerint Termelés terjedelmének változásával való
összefüggésük szerint Költségek befolyásolhatósága szerint Költségek kalkulálhatósága szerint
Megjelenési forma szerint (ktg nemek) Anyagköltség Igénybevett szolgáltatások Egyéb szolgáltatások
Bérköltség Személyi jellegű egyéb kifizetések Bérjárulékok
Értékcsökkenési leírás
Összetétel szerint
Elemi (egyszerű)költségek 5. számlaosztályban elszámolt költségek
Összetett (komplex) költségek fenntartási költségek segédüzemi költségek általános költségek
Elszámolhatóság szerint
Közvetlen költségek
Költségviselők Közvetett költségek
Költséghelyek
Felmerülés helye szerint
Költséghelyenkénti osztályozás
Jellemzően közvetett költség elszámolása történik
Vetítési alap
Költségviselők szerint
7. számlaosztály
Tevékenységre/Szolgáltatásra jutó költségek összege
Termelési folyamattal való kapcsolat szerint
Alapköltségek
Járulékos költségek
Termelés terjedelmének változásával való összefüggésük szerint
Állandó költségek
Változó költségek
Költségváltozási tényező
Költségek befolyásolhatósága szerint
Befolyásolható költségek
Befolyásolhatatlan költségek
Költségek kalkulálhatósága szerint
Kalkulálható költségek
Nem kalkulálható költségek
Költséggazdálkodás3-4. hét
Módszerei: KTG gazdálkodás célja:
az erőforrások optimális hasznosítása Takarékos gazdálkodás
Módszerek: Felhasználási normák Költségváltozási tényező Határköltség számítás Fedezeti költség számítás Standard költségszámítás Értékelemzés Egyéb módszerek
Felhasználási normák Cél: eszközfelhasználások megtervezése
Normák arra adnak választ hogy egységnyi termék előállításához mennyi eszközfelhasználásra van szükség.
Norma: egy olyan tervezett paraméter, amely megmutatja, hogy egy termékgyártásához vagy egységnyi szolgáltatás előállításához a szükséges erőforrásból várhatóan mennyi kerül felhasználásra.
Pl.: anyagnorma, létszámnorma, üzemanyag felhasználás,..
Költségváltozási tényező
Termelés változás
Költség változás
Egységköltség változás
Határköltség számítás
Rétegtermelés: pótlólagos hozammennyiség (valamely terméknél nő a termelés)
Rétegköltség: rétegtermelés költsége (azaz ennek a pótlólagos hozammennyiségnek a költsége)
Számítása:RétegköltségRétegtermelés
Fedezeti költség számításÁrbevétel
- változó költségek
Fedezeti összeg
- Állandó költségek
EREDMÉNY
Standard költségszámítás Standard költségek összege:
Standard erőforrások mennyisége x standard erőforrások ára
Tényleges költségek összege:Ténylegesen felhasznált erőforrások mennyisége x Ténylegesen felhasznált erőforrások ára
Költségeltérés összege: Tényleges költségek - Standard költségek
Értékelemzés Az értékelemzés olyan fejlesztési módszertan
amely a funkciók szükséges mértékű teljesítését biztosítja a legalacsonyabb költséggel.
Az értékelemzés tárgya mindaz aminek funkciója és költsége van.
Fajtái: Értékelemzés (meglévő tevékenységekre
vonatkozó elemzés) Értékfejlesztés (beruházási alternatívákra
vonatkozó elemzés) Értéktervezés (döntés előkészítő módszer)
Kalkulációk és önköltség számítás5-6. hét
Bevezetés Miért fontos?
Mi a lényege?
Mi a szerepe?
Mi a célja?
Milyen kalkulációs módszerekkel dolgozhatunk?
A kalkuláció Kalkuláció:
Olyan műszaki gazdasági tevékenység, gazdasági számítás amely valamely tevékenység végzésének, termék vagy tevékenység tervezett vagy tényleges erőforrásigényét számba veszi, összegzi, és esetenként méri annak eredményességét.
Gazdasági kalkuláció:A vezetői döntéseket előkészítő, majd a meghozott döntések végrehajtását ellenőrző és elemző gazdasági számítások.
Önköltségszámítás Bevezetés:
Önköltségszámítás tárgya Önköltségszámítás feladata Önköltség törvényi szabályozása Önköltségszámításának sémája
Elvárások: Önköltségszámítás alapelvei
Költségokozat elve Költségvalódiság elve Költségteljesség elve Az önköltség meghatározásának következetesség elve A lökésszerűen jelentkező költségek elhatárolásának
elve Költségviselő lépesség elve
Önköltségszámítás Elvárások:
Az önköltség számításával szembeni követelmények
Fajtái: Előkalkuláció
Feladatai Szakaszai Módszerei Fajtái Bizonylatai
Utókalkuláció Lépései Célkitűzései, feladatai Bizonylatai
Önköltségszámítás Módszerei:
Osztókalkuláció Egyszerű osztókalkuláció Egyenértékszámos osztókalkuláció
Pótlékoló kalkuláció Közvetlen költségek felosztásának elvi kérdései Költségek felosztása
Vetítési alap pótlékkulcs
Normatív kalkuláció Vegyes kalkuláció
Törvényi előírásai:Szt.62. §(2), 105.§ (4),14.§ (5), (6), (7),
Költségelszámolás7-10.
A költségek elszámolásának célja A számviteli törvény kötelezően előírja a
költségek elszámolását A költségnyilvántartások rendszerét a
vállalkozás saját maga alakítja ki A költségelszámolás célja INFORMÁCIÓ
SZOLGÁLTATÁS a költségek alakulásáról Felelősségi körök meghatározása
(költséggazdák) Input költségelszámolás (erőforrások
felhasználásával kapcsolatos költségek nyilvántartása)
Output költségelszámolás (termékek/szolgáltatások létrehozásával kapcsolatos költségek nyilvántartása)
Költségek elszámolásának lehetőségei A főkönyvi elszámolásra a költségszámlák
szolgálnak.
T Költségszámla K
+ növekedés - csökkenés
Költség növekedések elszámolása Eszközcsökkenés(pl. anyagfelhasználás)T Eszköz számla K T Költség számla
K
- + Forrás növekedés(pl. bérköltség elszámolás)T Forrás számla K
+ +
Költség csökkenések elszámolása Eszköznövekedés(pl. hulladék megtérülés elszámolás) Forrás csökkenés(bérköltség csökkenés) T Költség számla K T Eszköz számla
K
- + T Forrás számla
K
- -
Költségek elszámolásának módjai: Költség nemek szerinti elszámolás
Az elszámolást a költségfajták szerint végezzük.
Költséghely, költségviselők szerinti elszámolásA költségviselő számlák a közvetlen költségek, a költséghely számlák a közvetett költségek elszámolására szolgálnak.
Felmerült költségek elszámolásának esetei Elsődleges költségnem elszámolás
Ennél az elszámolásnál arra fókuszálunk, hogy milyen erőforrás felhasználás okozta a költség növekedést.
Elsődleges költséghely-költségviselő elszámolás Ennél az elszámolásnál arra fókuszálunk, hogy közvetlen vagy közvetett költség elszámolására kerül e sor.
Termelési és értékesítési folyamat számvitele 1. Saját termelésű készletek mérlegtételei,
csoportosítások, alapértelmezések 2. A termelési és értékesítési folyamattal
kapcsolatos gazdasági események megjelenítése az eredménykimutatásban
3. A termelési és értékesítési folyamat könyvviteli elszámolásával kapcsolatos törvényi előírások
4. A termelési és értékesítési folyamat elszámolásának lehetséges módszerei
5. Az önköltség számítása 6. Saját termelésű készletek nyilvántartási
lehetőségei, és a főkönyvi elszámolás 7. Speciális elszámolások
1. B. Forgóeszközök
B.I. Készletek
B.I.1. Anyagok B.I.2. Befejezetlen és félkész termékek B.I.3. Növendék, hízó és egyéb állatok B.I.4. Késztermékek B.I.5. Árúk B.I.6. Készletre adott előlegek
2. Összköltség eljárású eredménykimutatás
esetén: Értékesítés nettó árbevétele Saját termelésű készletek állomány változása KöltségnemekA/ Üzemi (üzleti) tevékenység eredmény
Forgalmi költség eljárású eredménykimutatás esetén: Értékesítés nettó árbevétele Értékesítés elszámolt közvetlen önköltsége Értékesítés bruttó eredménye Értékesítés közvetett költségeiA/ Üzemi (üzleti) tevékenység eredmény
3. Az 5. számlaosztály a költségeket
költségnemek szerint csoportosítva kell hogy tartalmazza. Ennek megfelelően a választott eredmény-kimutatástól függetlenül a költségek költségnemenkénti elszámolása az 5. számlaosztályban kötelező.
Forgalmi költség eljárású eredménykimutatás esetén nem kötelező az ASTÉ-t érintő gazdasági eseményeket elkülönítetten az 5. számlaosztályban könyvelni.
A forgalmi költség eljárású eredménykimutatást készítő vállalkozásoknak a kiegészítő mellékletben be kell mutatni az ASTÉ-t költségnemek szerinti bontásban.
3. A 8. számlaosztály tartalmazza az
értékesítés közvetlen költségeit és az értékesítés közvetett költségeit.
A 6.-7. számlaosztályok használhatók a vezetői információk biztosítására. A számlaosztályok használata lehetővé teszi a vállalaton belüli egységek elszámoltathatóságát, a költséggazdálkodást, az önköltség számítás rendszerének kialakítását.
4. Összköltség eljárású eredménykimutatás:
A vállalkozó költségeit kizárólag az 5. Költségnemek számlaosztály számláin könyveli Saját termelésű készleteiről folyamatos
mennyiségi és értékbeni nyilvántartást vezet Saját termelésű készleteiről folyamatosan csak
mennyiségi nyilvántartást vezet Saját termelésű készleteiről folyamatos
mennyiségi és értékbeni nyilvántartást vezet, az időszaki elszámolás alapja a rendszeres utókalkuláció
A saját termelésű készletek időszaki készlet változását tervezett önköltségen rögzíti, melyeket az időszak végén tényleges önköltségre módosít
4. A vállalkozó költségeit elsődlegesen az 5.
Költségnemek számlaosztály számláin könyveli, másodlagosan a 6. Költséghelyek, általános költségek és a 7. Tevékenységek költségei számlaosztályokban rögzíti Saját termelésű készleteiről folyamatos
mennyiségi és értékbeni nyilvántartást vezet, az időszaki elszámolás alapja a rendszeres utókalkuláció
A saját termelésű készletek időszaki készlet változását tervezett önköltségen rögzíti, melyeket az időszak végén tényleges önköltségre módosít
4. Forgalmi költség eljárású eredménykimutatás:
A vállalkozó költségeit elsődlegesen a 6. Költséghelyek, általános költségek és a 7. Tevékenységek költségei, másodlagosan az 5. Költségnemek számlaosztály számláin könyveli Saját termelésű készleteiről folyamatos
mennyiségi és értékbeni nyilvántartást vezet, az időszaki elszámolás alapja a rendszeres utókalkuláció
A saját termelésű készletek időszaki készlet változását tervezett önköltségen rögzíti, melyeket az időszak végén tényleges önköltségre módosít
5. A számviteli törvény alapján a saját termelésű
készletek önköltségének a megállapítása a beszámoló formájától függően történhet A közvetlen önköltségbe tartozó költségek
kigyűjtésével Norma alapján Eladási árból kiindulóan Utókalkulációval
A befejezett termelés értékének meghatározása: Nyitó beflen értéke +”egyből” közvetlen költségek +utólag felosztott „korábban közvetett” költségek - Záró beflen értéke
6. Késztermékek nyilvántartása és főkönyvi
elszámolása alapvetően a következők függvénye Mi a vállalkozás profilja? Milyen költség elszámolási technikát alkalmaz a
vállalkozás? Milyen eredménykimutatást készít a vállalkozás?
7. Saját termelésű készletekkel kapcsolatos
„ráfordítás jellegű” készletcsökkenések STK értékvesztése Hiányzó STK könyv szerinti értéke Térítés nélkül átadott STK Apportba adott STK béren kívüli juttatásként adott STK
Saját termelésű készletekkel kapcsolatos „bevétel jellegű” készletnövekedések STK értékvesztésének visszaírása Többletként fellelt STK
Költségelemzés11-12. hét
A költségelemzésről általánosságban, alapfogalmak A költségelemzés a költségszerkezetet, a
költségváltozás, valamint a költségkalkulálásra ható tényezők valamilyen szempontok szerinti vizsgálata.
A területi összehasonlítás alapján végzett költségelemzés a különböző vállalkozások költségeinek összehasonlítását jelenti.
Az időbeli összehasonlításon alapuló elemzés, lehet Visszatekintő (retrospektív) költségelemzés Előretekintő (prospektív) költségelemzés
Összehasonlító viszonyszámok a költségelemzésben Költség és költségváltozás elemzése
Dinamikus viszonyszám:tárgyidőszaki költségbázis vagy terv költség
Abszolút eltérés: tárgyidőszaki költség - bázis vagy terv költség
Költségmegoszlás:adott csoporthoz tartozó költség
összes költség
Összehasonlító viszonyszámok a költségelemzésben Költséghányad Kh:
költségnemtermelési költség
Költségszint Ks :költség (részköltség termelési érték
Fedezeti hányad Fh :fedezeti összeg árbevétel
Közvetlen költségek vizsgálata Közvetlen költségek elemzésének módszerei
Láncmódszer Volumenváltozás hatása Fajlagos erőforrás felhasználás hatása Tarifaváltozás hatása Tiszta volumenváltozás hatása
Standardizálás Parciális eltérésfelbontás módszere
Rugalmasságon alapuló költségelemzés Lépései:
Költségek csoportosítása funkciók szerint Átlagos, vagy leggyakoribb terhelés melletti
mutatók meghatározása Reagálási fok meghatározása Indokolt költség meghatározása
Módszerei: Klasszikus költségelemzés Költségredukálás
Gyakorlás13-14. hét
Összefoglalás, rendszerezés számonkérés
15. hét