![Page 1: VOICE OF VILLAGE Kapcsolattartás az elszármazottakkal Óbecse, 2013. 01. 24](https://reader035.vdocuments.pub/reader035/viewer/2022070406/5681420f550346895dae130c/html5/thumbnails/1.jpg)
VOICE OF VILLAGE Kapcsolattartás az elszármazottakkal
Óbecse, 2013. 01. 24.
![Page 2: VOICE OF VILLAGE Kapcsolattartás az elszármazottakkal Óbecse, 2013. 01. 24](https://reader035.vdocuments.pub/reader035/viewer/2022070406/5681420f550346895dae130c/html5/thumbnails/2.jpg)
Dr. Gábrity Molnár Irén Újvidéki Egyetem
Szabadkai Közgazdasági Kar
Dr. Illés Sándor ELTE TTK Társadalom- és
Gazdaságföldrajzi tanszék, Budapest
![Page 3: VOICE OF VILLAGE Kapcsolattartás az elszármazottakkal Óbecse, 2013. 01. 24](https://reader035.vdocuments.pub/reader035/viewer/2022070406/5681420f550346895dae130c/html5/thumbnails/3.jpg)
Az elvándorlók társadalmi jellemzői
A szerb-magyar határon átívelő kapcsolathálózatok és migrációs
életvitel
![Page 4: VOICE OF VILLAGE Kapcsolattartás az elszármazottakkal Óbecse, 2013. 01. 24](https://reader035.vdocuments.pub/reader035/viewer/2022070406/5681420f550346895dae130c/html5/thumbnails/4.jpg)
Az utóbbi néhány évtized migrációs vonulatai Szerbia-Magyarország
közöttA vándorlások szempontjából két időszakot határolhatunk le: 1. A háborús időszakban tömeges (kényszer)migráció bontakozott ki.
Cél a biztonság, az anyaországba (saját etnikai közegbe) kerülés.2. Békeidőben a vándorlási folyamatok önkéntesek, előtérben a
migráció gazdasági meghatározottsága. Fő migrációs irányok: fejletlen→fejlett (vagy periféria→centrum)
A kényszermigrációk ( pl. a szerb menekülteknek a szerb nemzetállamba települése, mind a vajdasági magyarok Magyarországra vándorlása) és a gazdasági vándorlás/ingázás is etnikai migráció.
Hatótényezők: etnikai taszító tényezők (pl. atrocitások, etnikai konfliktus, diszkrimináció) és a gazdasági–fejlettségi különbségek.
Vajdaságból Magyarországra irányuló migráció gyakran csak a magyar határ pereméig ér (Szeged vonzáskörzete) mégis transznacionális térben zajló migrációnak számít.
Magyarország gyakran tranzit országként jelenik meg.
![Page 5: VOICE OF VILLAGE Kapcsolattartás az elszármazottakkal Óbecse, 2013. 01. 24](https://reader035.vdocuments.pub/reader035/viewer/2022070406/5681420f550346895dae130c/html5/thumbnails/5.jpg)
Határ menti migrációs térség
![Page 6: VOICE OF VILLAGE Kapcsolattartás az elszármazottakkal Óbecse, 2013. 01. 24](https://reader035.vdocuments.pub/reader035/viewer/2022070406/5681420f550346895dae130c/html5/thumbnails/6.jpg)
MIGRÁCIÓS KUTATÁSEREDMÉNYEK a vajdasági magyarok körében
A külföldi munkavállalási hullámok fél évszázada – negatív migrációs ráta. (Tóth 1996, 2001; Gábrity Molnár 2001, 2008; Mirnics 2001, Illés–Kincses 2009) Az utóbbi két évtizedben a Magyarország felé irányuló szerbiai emigráció:1. A gazdasági migrációt, kiváltották a szerbiai rendszerváltást követő privatizáció sikertelenségei, a gazdasági térszerkezet átalakulása, a tömeges munkanélküliség, a társadalmi bizonytalanság2. Az országhatáron átívelő gyakori ingázást eredményezte a kétlaki vállalkozások beindulása; a mindkét országban lezajló üzletelések, kereskedelem, kisvállalkozások, tőkebefektetés.3. A karrierépítés célú migráció formái: fiatalok tanulási és továbbképzési célú kitelepülése, szakemberek ingázása 4. Etnocentrikus migráció (a délvidéki magyarok kontaktzónái, kapcsolati tőke vonzáselemei)5. Nyugat-Európa felé irányuló tranzit migráció („ugródeszka” munkavállalási, karrierépítési motívumokkal)
![Page 7: VOICE OF VILLAGE Kapcsolattartás az elszármazottakkal Óbecse, 2013. 01. 24](https://reader035.vdocuments.pub/reader035/viewer/2022070406/5681420f550346895dae130c/html5/thumbnails/7.jpg)
A magyar nemzetiségű „menekülő-vállalkozók arculata” 1990 – 1999 között:
1. Gyakorlott kis- és középvállalkozások külföldi bedolgozó alvállalkozóként – tapasztalattal, befektethető tőkével. A határon vámmentesen átvihettek vagyont, tőkét, gépeket. A vállalkozási céltelepülés az országhatáron átjőve a legközelebb eső település, vagy Szeged
2. Fiktív vállalkozások – a munkavállalási engedély helyettesítőjeként, vagy lakás, ház vásárláshoz
3. A vajdasági magyarok a határ menti falvakban családi vállalkozásokat létesítettek – kisüzemi, néhány tíz főt foglalkoztató cég, amivel innovációs feltételek születtek a céltelepülésen
![Page 8: VOICE OF VILLAGE Kapcsolattartás az elszármazottakkal Óbecse, 2013. 01. 24](https://reader035.vdocuments.pub/reader035/viewer/2022070406/5681420f550346895dae130c/html5/thumbnails/8.jpg)
A szerb-magyar jellegzetes migrációs típusok státus szerint:
Letelepült bevándorlók (hosszú távú vagy végleges imigráns; kettős állampolgárok)
Áttelepült cirkulálók (gyakori hazajárás, kétlaki munkavégzés; visszatérő migráns = return migration)
Ingázó szezonális migránsok, átmeneti munkát vállalók körforgása (3 hónap - egy év)
Tanulók, egyetemisták, szakemberek, ismételt sorozatos migráció = repeated (serial) migration (Szerbiából Magyarországra emigráló majd egy harmadik országba vándorló, ahonnan akár vissza is térhet Magyarországra, vagy szülőföldjére Szerbiába)
![Page 9: VOICE OF VILLAGE Kapcsolattartás az elszármazottakkal Óbecse, 2013. 01. 24](https://reader035.vdocuments.pub/reader035/viewer/2022070406/5681420f550346895dae130c/html5/thumbnails/9.jpg)
Cartography: Bottlik
Bevándorlók céltelepülései
Takač-Kinčes, 2010
![Page 10: VOICE OF VILLAGE Kapcsolattartás az elszármazottakkal Óbecse, 2013. 01. 24](https://reader035.vdocuments.pub/reader035/viewer/2022070406/5681420f550346895dae130c/html5/thumbnails/10.jpg)
Jellegzetes migrációs típusok a vándorlás célja szerint:
Gazdasági migráció, munkát keresők Kreatív típusok: vállalkozás, ingatlanközvetítés,
kereskedelem (hosszú távú, de sok esetben visszatérési migráció)
Szakmai tudást és karriert építők („agyelszívás”, szakember körforgás)
A családegyesítők (házasodás, idősek eltartása) Állampolgárságot igénylők Rekreációt keresők, turisták
![Page 11: VOICE OF VILLAGE Kapcsolattartás az elszármazottakkal Óbecse, 2013. 01. 24](https://reader035.vdocuments.pub/reader035/viewer/2022070406/5681420f550346895dae130c/html5/thumbnails/11.jpg)
A határ menti munkaerőmozgás jövője – kitörési pontok
Szerbiában továbbra is jelen van a migrációs taszítás főleg a munkanélküli fiatal szakemberek körében; karrierépítés keresése
A kereskedelem, az építkezések, a szállítmányozás, speciális logisztikai központok
Közös kis- és középvállalkozások esélye nő Oktatási és kulturális kapcsolathálózat
bejáródása
A határon átívelő régiók munkaerő-fluktuációja, az új migrációs hullámok közös alapokra helyezett térségfejlesztést igényelnek!
![Page 12: VOICE OF VILLAGE Kapcsolattartás az elszármazottakkal Óbecse, 2013. 01. 24](https://reader035.vdocuments.pub/reader035/viewer/2022070406/5681420f550346895dae130c/html5/thumbnails/12.jpg)
Tanulási célú migrációA vajdasági magyar egyetemisták (3000-3500 között): 50 % szerbiai állami karokon (főleg Szabadkán, Újvidéken) 20 % magánkarokon tanul (becslés 500-700 között)30 % Magyarországon tanul (Szeged, Budapest, Kecskemét, Pécs, Debrecen – becslés 1300 -1600 között)
A szerbiai tanulók beilleszkedésének menete Magyarországon?
A kérdőíves válaszok többsége pozitív:
könnyen, előbb-utóbb beilleszkednek. A leggyakoribb indokok: a vajdasági magyarok könnyen alkalmazkodnak, bátrabbak, merészebbek és könnyen felszabadulnak, beszélik a nyelvet, van kitartásuk stb. Beilleszkedési gondokat okoz: a különböző szokásokat, más mentalitást, hogy idegenként kezelik őket az anyaországban.
![Page 13: VOICE OF VILLAGE Kapcsolattartás az elszármazottakkal Óbecse, 2013. 01. 24](https://reader035.vdocuments.pub/reader035/viewer/2022070406/5681420f550346895dae130c/html5/thumbnails/13.jpg)
Magyarországi befogadó készség
A 90-es években a lakosság türelme fogy a százezres bevándorlói nagyságot látva.
Az érkező menekültek iránt csökkent a pozitív viszonyulás, a negatív pedig nőtt (A politikai menekülteket megértően fogadják, a gazdaságiakat ellenszenvvel).
A szomszédos országból érkező magyarokat „szívesebben látják” (előnyben a fiatal tehetségek)
A vajdasági áttelepülők a déli határ közelében, a Duna és a Tisza közötti területen és a fővárosban tartózkodnak legnagyobb számban és huzamosan (Szeged-Kecskemét-Budapest)
![Page 14: VOICE OF VILLAGE Kapcsolattartás az elszármazottakkal Óbecse, 2013. 01. 24](https://reader035.vdocuments.pub/reader035/viewer/2022070406/5681420f550346895dae130c/html5/thumbnails/14.jpg)
Interjúrészlet az új kommunikációs kapcsolatokról:
„…amikor még a letelepedést se intéztük el, hát voltak akik, … eléggé flegmán bántak velünk… Hát nem mondom, hogy nem barátkozok (Magyarországon), csak valahogy nem akadt olyan valaki, akinek annyira kerestem volna a barátságát. Mert azok, akikkel úgymond gyakrabban találkoztam, azok mind Vajdaságból származtak.” (R. S., Szeged–Zenta, 59 éves, elektromérnök)
![Page 15: VOICE OF VILLAGE Kapcsolattartás az elszármazottakkal Óbecse, 2013. 01. 24](https://reader035.vdocuments.pub/reader035/viewer/2022070406/5681420f550346895dae130c/html5/thumbnails/15.jpg)
Ingázó jogász, családja 1991-ben települt át Magyarországra:
“Nem mondom azt, hogy kinéztek, vagy megjegyzéseket tettek, mert abban az időben talán együttérzőbbek voltak, amikor ez a háborús helyzet itt kialakult. De voltak olyan ismerőseim, akik kaptak megjegyzést: „Mit keresnek itt a yugók, miért nem maradtak otthon”… Magyarországon nem sok barátom van, akire elmondhatom, hogy barátom. Ismerősöm sok van, haver is sok van; de sokkal visszafogottabbak, tartózkodóbbak, nyugodtan elmondhatom: megbízhatatlanabbak.”
![Page 16: VOICE OF VILLAGE Kapcsolattartás az elszármazottakkal Óbecse, 2013. 01. 24](https://reader035.vdocuments.pub/reader035/viewer/2022070406/5681420f550346895dae130c/html5/thumbnails/16.jpg)
Kapcsolati hálók: üzleti és rokoni
A szerb-magyar üzleti együttműködések mellett két évtizede épülnek az új anyaországi magyar–vajdasági magyar személyes és érdekkapcsolatok
Vajdasági magyar–magyar relációk külföldön:
A kilencvenes évek vándorai sok régi–új kommunikációs csatornákat nyitottak ki a Magyarországon letelepedni kényszerült vajdasági magyarok és itthon maradt rokonaik, barátaik között.
![Page 17: VOICE OF VILLAGE Kapcsolattartás az elszármazottakkal Óbecse, 2013. 01. 24](https://reader035.vdocuments.pub/reader035/viewer/2022070406/5681420f550346895dae130c/html5/thumbnails/17.jpg)
Külhoni magyarok bevándorlásának pozitív hatása:
Kedvező behaviourial mintákat lehet tanulni (pl. tekintélytisztelet, szorgalom, erőfeszítés, segítőkészség, fegyelem)
Az általános nyitottság növelése a befogadó társadalom irányába (sokszínűség, kulturális értelemben különböző ingroup tagság)
Az új munkaerő, új adófizetőket hoz A népességcsökkenés mérséklése
![Page 18: VOICE OF VILLAGE Kapcsolattartás az elszármazottakkal Óbecse, 2013. 01. 24](https://reader035.vdocuments.pub/reader035/viewer/2022070406/5681420f550346895dae130c/html5/thumbnails/18.jpg)
Magyarországon élő rokonokkal való
találkozások gyakorisága
![Page 19: VOICE OF VILLAGE Kapcsolattartás az elszármazottakkal Óbecse, 2013. 01. 24](https://reader035.vdocuments.pub/reader035/viewer/2022070406/5681420f550346895dae130c/html5/thumbnails/19.jpg)
KONKLÚZIÓK1. A szerb-magyar határrégióban fontos, de
elégtelen a határon átívelő intézményes hálózati kapcsolattartás, ezért kellenek a határ menti többfunkciós közösségi terek, mikro-térségi, humán szolgáltató központok (beruházási és munkaerő piaci lehetőségek feltárása)
2. A társadalmi integráció alapjainak megteremtése az oktatásban (know how transfer) és a művelődés terén; közös tudásalapú regionális fejlesztési tervek (szerbiai, magyarországi és uniós csatornák)
3. A közösségfejlesztés határon átnyúló lakossági
körforgás lehetőségeinek kibővítése (az állami és a civil szférában; szakember cirkuláció)
![Page 20: VOICE OF VILLAGE Kapcsolattartás az elszármazottakkal Óbecse, 2013. 01. 24](https://reader035.vdocuments.pub/reader035/viewer/2022070406/5681420f550346895dae130c/html5/thumbnails/20.jpg)
A vajdasági magyarok szempontjai:
1. Mozgásteret, nyitott munkaerőpiacot igényelnek, átjárható országhatárokat. A vajdasági magyarok bezártnak és esélytelennek élik meg élethelyüket.
2. A magyar állampolgárság igénylésével szeretnének az Európai Unió polgáraivá válni, ami utazási lehetőséget nyújt, szabad munkavállalási és a tanulási lehetőséget ad bárhol az EU területén.
![Page 21: VOICE OF VILLAGE Kapcsolattartás az elszármazottakkal Óbecse, 2013. 01. 24](https://reader035.vdocuments.pub/reader035/viewer/2022070406/5681420f550346895dae130c/html5/thumbnails/21.jpg)
Co-dimensions of the Serbian-Hungarian border zone
1. Határon átnyúló együttműködés / Cross-border Cooperation (CBC)
Kulcsszereplők: vállalkozók, lokális vezetők-politikusok, értelmiségiek-tanulók, kereskedők, munkát keresők
2. Interregionális együttműködés / Interregional Cooperation (IRC)
Városok vonzáskörzete, falusi vállalkozás, turizmus, közlekedési-, infrastruktúra hálózat
3. Transznacionális együttműködés / Transnational Cooperation (TNC)
Nemzetközi kommunikációs és üzleti, közlekedési akadályok leküzdése
![Page 22: VOICE OF VILLAGE Kapcsolattartás az elszármazottakkal Óbecse, 2013. 01. 24](https://reader035.vdocuments.pub/reader035/viewer/2022070406/5681420f550346895dae130c/html5/thumbnails/22.jpg)
Köszönöm a figyelmet!