Download - Volt-e déli-szamojéd (PSS) alapnyelv? · 2012-09-18 · Volt-e déli-szamojéd (PSS) alapnyelv? 147 lepetéssel tapasztaltam azonban, hogy az így kigyűjtött 152 „teljes”

Per Urales ad Orientem. Iter polyphonicum multilingue. Festskrift tillägnad Juha Janhunen på hans sextioårsdag den 12 februari 2012.

Suomalais-Ugrilaisen Seuran Toimituksia = Mémoires de la Société Finno-Ougrienne 264.

Helsinki 2012. 145–162.

Janurik Tamás

Kecskeméti Főiskola

Volt-e déli-szamojéd (PSS) alapnyelv?

A szamojéd nyelvek tényleges számára és osztályozására vonatkozóan igen eltérő vélemények találhatók a szakirodalomban:(1) Castrén nyelvtani áttekintésében (CASTRÉN 1854) öt szamojéd nyelvet tárgyal, de csak az „északi-szamojéd” (jurák, tavgi, jeniszeji) nyelveket említi együtt, az osztják-szamojéd és a kamassz nyelveket viszont teljesen külön ke-zeli, a „déli-szamojéd” megnevezés sehol sem jelenik meg nála.(2) Donner hangtörténeti munkájában (DONNER 1920) megtartja a SamJu., SamT, SamJe. nyelvekre a közös „nördliche Sprachen” megjelölést, külön egy-ségként kezeli azonban a SamO (ostjak-samojedisch) nyelvet, és kiterjeszti a kamassz megjelölést egy SamS (Sajan- oder südsamojedisch) megnevezésre, beleértve ebbe a kojbál, kamassz, matori, szojót, karagassz és tajgi nyelveket.(3) Lehtisalo uráli képzőtanában (LEHTISALO 1936) a jur., jen, tawgi, OS, kam., koib., mot., taigi, karag. nyelveket külön egységekként kezeli, csoportosításuk-ról értelemszerűen nem esik szó.(4) Györke a maga képzőtanában (GYÖRKE 1934) kilenc helyett csak hét nyelv-változatot sorol fel Jur., Jen., Tawg., OS, Kam., Koib., Mot. jelölésekkel, ezeket azonban szintén nem csoportosítja nagyobb egységekbe.(5) Joki a szajáni-szamojéd nyelvi kölcsönzésekről írt munkájában (JOKI 1952) a szajáni (vagy déli-szamojédnak is nevezett) nyelvek közé a kamassz, kojbál, matori, tajgi, karagassz és szojót nyelveket veszi fel, megemlítve, hogy a kamassz és a kojbál szorosabban tartoznak össze, a négy többi meg egy másik alcsoportot alkot.(6) Hajdú szamojéd kresztomátiájában (HAJDÚ 1968) már kifejezetten két nyelvágról tesz említést, az északi elágazásba sorolva a nyenyec (jurák-szamo-jéd), az enyec (jenyiszeji szamojéd) és a nganaszan (tavgi-szamojéd) nyelve-ket. A déli-szamojéd ágba tartozik nála a szölkup (osztják-szamojéd), valamint a mára már kihalt szajáni-szamojéd nyelvek (a kamassz, kojbál, motori, tajgi, karagassz és szojót).(7) Janhunen közszamojéd etimológiai szótárában (JANHUNEN 1977) tíz sza-mojéd idiómát különböztet meg, és ezeket bináris tagolásban osztályozza: az északi-szamo jédba tartozik a nganaszan, majd az enyec, valamint a tundrai és erdei nyenyec, a déli-szamojédba a szölkup, továbbá a szajáni-szamojéd nyelvek: a kamassz és a kojbál, valamint a matori, tajgi és karagassz.

SUST 264.indd 145SUST 264.indd 145 30.1.2012 13:49:5330.1.2012 13:49:53

146 Janurik Tamás

(8) Mikola szamojéd nyelvtörténeti áttekintésében (MIKOLA 2004) a sza-mojéd nyelvek taxativ felsorolása ugyan sehol sem található meg, azonban az egyes hangtani és alaktani jelenségek vizsgálatánál hat nyelv (a nyenyec, enyec, nganaszan, szölkup, ka massz és matori) külön megnevezése mellett egyértel-műen használja az északi-sza mojéd, déli-szamojéd (ezen belül a szajáni-szamo-jéd) jelöléseket is.(9) Helimski több munkájában (ХЕЛИМCКИЙ 1982, HELIMSZKIJ 1996, HELIMSKI 1997) a szamojéd nyelvek másféle felosztását javasolja: meghagyja az északi-szamo jédot, amelyből kiágazott előbb a nganaszan nyelv, majd szétvált az enyec és a nyenyec nyelv, a „déli-szamojéd” esetében viszont a közös nyelvállapotot kihagyva egy azonnali háromfelé válást tételez fel a szölkup, a kamassz-kojbál (KK) és a matori (MTK) nyelvek létrejöttével, tagadva ezzel valamiféle későbbi közös szajáni-szamojéd nyelvállapot létezését is. E feltevéséhez glottokronológiai érvek mellett történelmi eseményeket is segítségül vesz: az ősszamojéd nyelvi egység hirtelen, robbanásszerű szétbomlását négy külön etnikai egységre az i. e. 2. századra teszi, amikor is egy idegen nép (az ázsiai hunok) betörése az ősszamojéd szállásterületre a korábbi viszonylagos (nyilván erősen nyelvjárá-sias) nyelvi egység gyors megszűnését eredményezte: a szamojéd törzsek egy része (a nganaszanok, enyecek, nyenyecek elődei) a Jeniszej mentén északabbra vándoroltak, egy másik csoportjuk (a szölkupok elődei) az Ob-mentén észak-nyugatra, míg a maradék népcsoportok – kettéválva – (a kamassz-kojbálok, il-letve a matorik elődei) délfelé, a Szaján-hegység magasabb vidékeire húzódtak.(10) Janhunen a szamojéd nyelvekről írt későbbi áttekintésében (JANHUNEN 1998) már maga is azt vallja, hogy az északi és déli ágra való szétválás helyett a közszamojéd nyelvi közösségből legelsőként a nganaszan és a matori nyelv szakadt ki.

Legutóbbi két, még kiadatlan munkámban – Helimski matori nyelvi köny-vének mintájára – a kojbál, illetve a kamassz nyelvi örökség szóanyagának eti-mológiai szótárszerű feldol gozásában a kamassz és a kojbál külön nyelvként való kezelésére tettem kísérletet, elfogadva mindemellett Helimskinek azt a fel-vetését, hogy a szajáni-szamojéd nyelvek eredetileg is két külön (KK és MTK) nyelvi egységet alkotnak. Ugyanakkor a kojbál és a kamassz szóanyag tüzete-sebb vizsgálata arra késztetett, hogy ezt az egymáshoz kétségtelenül nagyon közel álló nyelvváltozatot célszerűbb külön kamassz és kojbál nyelvekként ke-zelni: ezáltal viszont szerintem hét külön szamojéd nyelv létezik, a nganaszan, enyec, nyenyec és szölkup mellett a kamassz, a kojbál és a matori nyelv.

A három „szajáni” nyelv rendezett szóanyaga (Helimski matori szójegy-zéke, illetve a saját kojbál és kamassz szójegyzékeim), az etimológiai szempont-ból még eléggé rendezetlen szölkup szóanyag, valamint Janhunen közszamojéd szótárának etimológiái alapján elterveztem egy külön déli-szamojéd etimológiai szóanyag összeállítását.

Ebből a célból kigyűjtöttem Janhunen szótárából mindazokat az etimo-lógiákat, amelyeknek mind a négy „déli” nyelvben (azaz mind a szölkupban, mind a kamasszban, kojbálban és matoriban) van etimológiai megfelelője. Meg-


147Volt-e déli-szamojéd (PSS) alapnyelv?

lepetéssel tapasztaltam azonban, hogy az így kigyűjtött 152 „teljes” etimológia alapján nem lehet sajátos – Janhunen közszamojéd (PS) alapalakjaitól jelentő-sen különböző – közös „déli-szamojéd” (PSS) alapalakokat rekonstruálni, mert csak néhány esetben sikerült a közszamojéd nyelv állapottól eltérő, arányaikban jelentéktelennek tűnő hangváltozásokat kimutatni: pl. a PS 11 szókezdő mással-hangzójából 10 (*č-, *k-, *l-, *m-, *n-, *ń-, *p-, *s-, *t-, *w-) a PSS korban is változatlan maradt, egyedül a PS *j- > PSS *ť- változás tekinthető általánosnak (de ez is különböző utódnyelvi képviseletekkel).

Ugyanakkor a 152 „teljes” etimológia között 28 olyan tendenciaszerű hang-változás található, amelyekben az egyes déli-szamojéd nyelvek eltérő hangmeg-felelésekkel szerepelnek: a szókezdő mássalhangzóknál a szölkup hat (01) (03) (08) (09) (11) (12), a matori négy (02) (04) (05) (06), a szölkup és a matori együtt pedig három esetben (07) (10) (13) tér el a többi nyelv hang megfeleléseitől. A szóbelseji mássalhangzóknál a szölkup négy (14) (15) (16) (22), a matori három (17) (26) (28), a kamassz és a kojbál együtt azonban nyolc esetben (18) (19) (20) (21) (23) (24) (25) (27) tartalmaz a másik két nyelvtől eltérő hangképviseleteket.

Ha a szölkup–matori és a kamassz–kojbál nyelvek szerepét vizsgáljuk ezekben a „belső” hangeltérésekben, akkor az derül ki, hogy a kamassz–kojbál páros hordozza inkább az innovatív, a szölkup–matori páros pedig az archai-kus megoldásokat.

Szókezdő mássalhangzók:

(01) PS *j- ~ sk. č- || km., kb., mt. n- (165, 181).(02) PS *k- ~ sk., km., kb. š-, s-, ś- || mt. k- (274, 275, 276, 279, 281, 288,

297, 300, 334, 335).(03) PS *m- ~ sk. m- || km., kb., mt. b- (364, 367).(04) PS *n- ~ sk., km., kb. n- || mt. ø- (033, 053).(05) PS *p- ~ sk., km., kb. p- || mt. h- (485, 491, 499, 506, 508, 509, 510,

511, 514, 518, 522, 527, 536, 537, 539, 544, 549, 553, 555, 563).(06) PS *s- ~ sk., km., kb. s- || mt. k- (608, 609).(07) PS *t- ~ sk., mt. t- || km., kb. š, s- (736).(08) PS *w- ~ sk. k-, q- || km., kb., mt. b- (747, 753, 766, 769, 777, 779, 790).(09) PS *w- ~ sk. k- || km., kb., mt. m- (762, 773).(10) PS *w- ~ sk. k- || km., kb. m-, mt. b- (772).(11) PS *w- ~ sk. ø- || km., kb., mt. b- (785, 786).(12) PS *w- ~ sk. ø- || km., kb., mt. m- (782).(13) PS *w- ~ sk. ø-, mt. h- || km., kb. m- (784).


148 Janurik Tamás

Szóbelseji mássalhangzók:

(14) PS *-j- ~ sk. -ť-, -ď-, -č-, -čč- || km., kb., mt. -j- (226, 227, 536, 608, 625).(15) PS *-jm- ~ sk. -j- || km., kb., mt. -m- (579).(16) PS *-jn- ~ sk. -n- || km., kb., mt. -j- (579).(17) PS *-jt- ~ sk., km., kb. -t-, -t, -d, -ʔ || mt. -št- , -st- (016, 589).(18) PS *-mc- ~ sk., mt. -mt-, -md- || km., kb. -mn- (098, 197).(19) PS *-mp- ~ sk., mt. -mp-, -mb- || km., kb. -m- (125, 583).(20) PS *-mt- ~ sk., mt. -mt-, -md-, -mdž-, -nt- || km., kb. -mn- (032, 261, 739).(21) PS *-nc- ~ sk., mt. -nt-, -nd-, -nǯ- || km., kb. -n- (021, 033, 762).(22) PS *-ns- ~ sk. -š- || km., kb., mt. -nz-, -nǯ- (326, 665).(23) PS *-nt- ~ sk., mt. -nt-, -nd-, -mt- || km., kb. -n-, -ń-, -ŋ- (005, 060,

181, 185, 200, 234, 306, 328, 334).(24) PS *-ń- ~ sk., mt. -ń- || km., kb. -j- (202, 203).(25) PS *-ŋk- ~ sk., mt. -ŋk-, ŋg-, -qq- || km., kb. -γ-, -g-, -ŋ- (141, 491,

784).(26) PS *-p- ~ sk., km., kb. -p-, -b- || mt. -h- (307).(27) PS *-rk- ~ sk., mt. -rk-, -rg- || km., kb. -rz-, -rž-, -rs-, -rš- (400, 549).(28) PS *-ts- ~ sk., km., kb. -š-, -s- || mt. -k- (699).

Mindezekből a hangeltérésekből az a következtetés vonható le, hogy az etimo-lógiai anyag ellenállását – egy a PS-től jelentősen eltérő közös PSS alapnyelvi állapot rekonstruálására – nagyobb mértékben a matori (kisebb mértékben a szöl kup) nyelv archaikus volta okozza.

Az itt vizsgált nyelvi anyag tehát Helimski feltevését támasztja alá: a közszamojéd alapnyelv robbanásszerű szétválását négy külön utódnyelvre, amelyek közül az északi szamojéd ág csak hosszabb idő múlva vált szét a mai nganaszan, enyec és nyenyec nyelvekre, a déli ágba tartozó három nyelvcso-port esetében azonban mindezek alapján nem igazolható még egy rövidebb idejű együttélés sem.

A „déli-szamojéd” elnevezés használata így csupán a szölkup, a kamassz -kojbál és a matori nyelvek földrajzi elhelyezkedésére vonatkozhat, és semmi-képpen sem fejezhet ki valamiféle történeti értelemben létezett nyelvi egységet.

A „déli-szamojéd” teljes etimológiák áttekintő táblázata

A számozás az SW etimológiáinak (általam megadott) sorszáma. A szölkup adatokat eredeti alakjukban vettem át, a kamassz, kojbál és matori adatoknál viszont a Janhunen által megadottak helyett Helimski matori szójegyzékének, illetve a saját kojbál és ka massz szójegyzékeim címszavai szerepelnek etimoló-giai megfelelőkként.



005 BootPS ǝ̑ nt ǝ̑ jsk. a nt i̮km. ɛ̄ ń ikb. a n emt. o nd o jPSS ǝ̑ nt ǝ̑ j

016 loslassen, schickenPS å jt å -sk. ü t i̮ -km. e̮ ʔ -kb. o t -mt. a št i̮ -PSS å jt ǝ̑ -

021 LausPS å nc ǝ̑sk. u nt i̮km. ǖ n ükb. u n ömt. i nǯ iPSS u nč ǝ̑

026 großPS å rk åsk. w e̮ rq i̮km. u rγ okb. u rg amt. o rg oPSS å rk å

032 Horn, GeweihPS ä mt ǝ̑sk. å mt i̮km. a mn okb. a mn amt. a md ePSS ä mt ǝ̑

033 Magen, BauchPS (n) ä nc ǝ̑sk. n å nt i̮km. n ā n əkb. n a n əmt. ä nd äPSS (n) ä nč ǝ̑

034 MundPS ä ŋ

sk. å ŋ

km. a ŋ

kb. a ŋ

mt. ä ŋ

PSS ä ŋ

035 KinnPS ä ŋ ǝ̑ w ǝ̑sk. a w a jkm. o ŋ o jkb. o ŋ o jmt. ö ŋ ö jPSS ä ŋ ǝ̑ j

041 Haar (Kopfhaar)PS e̮ pt ǝ̑sk. o pt i̮km. e̮ ʔbd ᴉkb. a bd emt. e̮ bt e̮PSS e̮ pt ǝ̑

053 MückePS (n) e n ä ŋk ǝ̑sk. n e n i̮ q akm. n ə n ɛ ŋ

kb. n i n ä nmt. ä n ä ng äPSS (n) e n ä nk ǝ̑

056 Weg, SpurPS e t åsk. a t i̮ r m okm. ā ʔdž́ ikb. a d emt. e̮ d e̮PSS e t ǝ̑

060 BogenPS i̮ nt ǝ̑sk. i̮ nt i̮km. ī n əkb. i n emt. m i nd iPSS i̮ nt ǝ̑


150 Janurik Tamás

064 aufhängenPS i̮ t з -sk. i̮ t i̮ -km. ɛ d ə -kb. a d ə -mt. i d ə -PSS i̮ t ə -

080 TürPS ösk. äkm. ā j əkb. a jmt. ń oPSS ö

088 HandPS u t åsk. u t i̮km. u d akb. o d amt. u d aPSS u t å

091 kleinPS ü c äsk. ü č ekm. ü ďž́ ü g ɛkb. ü ǯ́ ü g ämt. ü ǯ ü mb ü jPSS ü č ä

096 Zauberer, SchamanePS c å c ä p äsk. t e̮ t i̮ p i̮km. t å̄ r b əkb. t a r b emt. t ä d ɛPSS č å č ä p ä

097 NissePS c å r äsk. č ū r akm. t ā r ikb. t a r emt. t ä r äPSS č å r ä

098 FroschPS c ä mc ǝ̑ j ǝ̑sk. t å mt äkm. t å mn u ʔkb. t a mn emt. t ä md e tPSS č ä mč ǝ̑ j ǝ̑

101 SehnePS c e̮ nsk. t i̮ n i̮km. t e nkb. t a nmt. t e̮ nPSS č e̮ n

108 WurmPS c u ksk. t u kkm. t ü ʔkb. t ü kmt. t o g aPSS č u k

111 schießenPS j ǝ̑ c å -sk. č a tt i̮ -km. ť i ϑ -kb. č́ i d -mt. č i d ə -PSS ť i č ǝ̑ -

118 TauPS j ǝ̑ pt åsk. č a pt i̮km. ť e ʔbd akb. ǯ́ i bd amt. č i pt a ľPSS ť ǝ̑ pt å

119 dickPS j ǝ̑ r ǝ̑ …sk. ť ā r ǝ̑ B

km. ť e r a mkb. ǯ́ i r ä mmt. č a r з mPSS ť ǝ̑ r ǝ̑ m



122 Erde, StellePS j åǝ̑sk. č ukm. ť ukb. ǯ́ ümt. č aPSS ť å

125 langPS j å mp ǝ̑sk. č u mp i̮km. n u m okb. n u m omt. n a mb u hPSS ť å mp ǝ̑

131 weinenPS j å r ǝ̑ -sk. č u r i̮ -km. ť ō r ə -kb. ǯ́ ō r -mt. č a r ə -PSS ť å r ǝ̑ -

141 nicht, fehlendPS j ä ŋk зsk. č ä ŋk i̮ -km. n å̄ γ åkb. n a g amt. ń ä ŋg ə -PSS ť ä ŋk ǝ̑ -

144 bratenPS j ä ps ǝ̑ -sk. ť ā bs ə -km. ť a ps e -kb. ǯ́ a ps i̮ -mt. č ä bs ə -PSS ť ä ps ǝ̑ -

146 WiegePS j e̮ ps ǝ̑sk. ť o Bskm. ť e ps ükb. ǯ́ a ps i̮mt. č ē̮ bs e̮PSS ť e̮ ps ǝ̑

149 KieferPS j e wsk. č ökm. ď ükb. ǯ́ ömt. č äPSS ť ö

158 MittePS j e rsk. č a r m i̮ tkm. ť ē rkb. ǯ́ a rmt. č e rPSS ť e r

165 LeimPS j i m äsk. č i m i̮km. n ə m ɛkb. n i m emt. n i m ePSS ť i m ä

181 PferdPS j u nt åsk. č u nt i̮km. ī n ɛkb. i n emt. ń u nd aPSS ť u nt å

185 hörenPS j ü nt ǝ̑ -sk. ü nt i̮ -km. n ü n ü -kb. n ü n ə -mt. ń ü nd ə -PSS ť ü nt ǝ̑ -

194 DonnerPS k ǝ̑ j ǝ̑ ŋ

sk. q å qkm. k ä ŋkb. k a j a nmt. k a ŋPSS k a j a ŋ


152 Janurik Tamás

197 gießenPS k ǝ̑ mc å -sk. q a mt i̮ -km. k a mn a -kb. k a mn i̮ -mt. k a md ə -PSS k a mč a -

200 frieren, erfrierenPS k ǝ̑ nt з -sk. q a nt i̮ -km. k a n -kb. k o n -mt. k a nd ə -PSS k ǝ̑ nt з -

202 TränePS k ǝ̑ ń ǝ̑ l ǝ̑sk. k å̄ ń əkm. k a j ǝ̑ lkb. k i̮ j i lmt. k a ń ə l iPSS k ǝ̑ ń ǝ̑ l ǝ̑

203 bedecken, schließenPS k ǝ̑ ń з -sk. q o ń i -km. k a j -kb. k a j -mt. k a ń ə -PSS k ǝ̑ ń з -

205 löschen, erlöschenPS k ǝ̑ pt å -sk. q a pt i̮ -km. k u pt ə r -kb. k u bd ə r ə -mt. k a bt ə -PSS k ǝ̑ pt å -

207 KranichPS k ǝ̑ r ǝ̑ j ǝ̑ jsk. k a r akm. k u r u ʔj okb. k u r e r o kmt. k ö r ü hPSS k ǝ̑ r ǝ̑ …

215 Nagel, KrallePS k ǝ̑ t åsk. q a t i̮km. k a d akb. k o d amt. k a d aPSS k ǝ̑ t å

220 sterbenPS k åǝ̑ -sk. q u -km. k ü -kb. k u -mt. k ā -PSS k å -

221 töten, fangenPS k å t å -sk. q e̮ t -km. k u t -kb. k u d -mt. k a d ə -PSS k å t ǝ̑ -

225 RippePS k å jw ǝ̑ t ǝ̑sk. q ö t i̮km. k o tkb. k o tmt. k a jb ə d зPSS k å jw ǝ̑ t ǝ̑

226 SonnePS k å j åsk. q e̮ č ikm. k u j akb. k u j amt. k a j aPSS k å j å

227 lassen, zurücklassenPS k å j ä -sk. q e̮ č i -km. k o j ō -kb. k o j o -mt. k o j o -PSS k å j ä -



230 FischPS k å l äsk. q e̮ l i̮km. k ō l akb. k o l amt. k ä l äPSS k å l ä

234 tragenPS k å nt å -sk. q e̮ nt i̮ -km. k u n -kb. k u n a ld ə -mt. k a nd ə -PSS k å nt å -

250 OhrPS k å wsk. q okm. k ukb. k umt. k u hPSS k å w

261 RussPS k ä mt ǝ̑sk. q o nt i̮km. k a mn u ʔkb. k a mn i̮ l -mt. k ä md äPSS k ä mt ǝ̑

269 BlutPS k e̮ msk. k e̮ mkm. k ɛ mkb. k a mmt. k e̮ mPSS k e̮ m

274 ZungePS k eǝ̑ jsk. š ekm. š e k əkb. s e k amt. k e jPSS k e j

275 WeibchenPS k e jm äsk. s ǖ mkm. š ü jm ükb. s ü jm ämt. k e jb ePSS k e jm ä

276 leichtPS k e jp зsk. s e̮ p e ŋ

km. š ǖ m k əkb. s ü m k ämt. k ü h äPSS k e jp з

279 übernachtenPS k e ŋk ǝ̑ -sk. š ä qq i̮ -km. š ā -kb. s a -mt. k e ŋg ə -PSS k e ŋk ǝ̑ -

281 anziehenPS k e r -sk. š e r -km. š ē r -kb. s e r -mt. k e r -PSS k e r -

287 schindenPS k i̮ r å -sk. k i r i̮ -km. k ǝ̑ r -kb. k i̮ r -mt. k i r ə -PSS k i̮ r ǝ̑ -

288 ZobelPS k isk. s ikm. š i l ikb. s i l emt. k iPSS k i


154 Janurik Tamás

297 zweiPS k i t äsk. š i tt i̮km. š i d ekb. s i d amt. k i d ePSS k i t ä

300 aufwecken, aufwachenPS k i t ä -sk. š i t i̮ -km. š ü ʔd ō -kb. s ü d ü r -mt. k ü d ü m -PSS k i t ä -

302 sehen, findenPS k o -sk. q o -km. k u -kb. k u -mt. k o -PSS k o -

305 BirkePS k oǝ̑ jsk. qw äkm. k u j ukb. k u j umt. k uaPSS k o j

306 einschlafen, schlafenPS k o nt å -sk. q o nt i̮ -km. k u n ō -kb. k o n o l -mt. k o nd ə -PSS k o nt å -

307 Haut, RindePS k o p åsk. q o p i̮km. k u b akb. k u b amt. k o h aPSS k o p å

317 binden, flechtenPS k u r å -sk. k u r i̮ -km. k ü r -kb. k ü r -mt. k u r ə -PSS k u r ǝ̑ -

326 HarnPS k u ns ǝ̑sk. k ü š ikm. k ü nz ekb. k i̮ nz emt. k u nǯ зPSS k u ns ǝ̑

328 weit, entferntPS k u nt ǝ̑ k åsk. k u nt a k ti̮km. k u ŋ g eʔkb. k u ŋ g amt. k u nd ə g aPSS k u nt ǝ̑ k å

334 RauchPS k ü nt ǝ̑sk. s ü mt əkm. š ü ń ükb. s ü n ömt. k ü nd üPSS k ü nt ǝ̑

335 NabelPS k ü ŋ

sk. ś y njkm. š a ŋ

kb. s a nmt. k ü jPSS k ü ŋ

351 KnochenPS l e̮sk. l e̮km. l ekb. l emt. l ePSS l e̮



364 RückenPS m ǝ̑ k åsk. m o q a lkm. b ɛ̄ g ǝ̑ lkb. b ä g a lmt. b a g aPSS m ǝ̑ k å

365 sechsPS m ǝ̑ kt ǝ̑ tsk. m u kt i̮ tkm. m u kt ū ʔkb. m u kt u tmt. m u kt u tPSS m u kt ǝ̑ t

367 brechenPS m ǝ̑ l з -sk. m a l a -km. b u l -kb. b i̮ l a -mt. b a l ə -PSS m ǝ̑ l з -

381 BusenPS m å ŋk ǝ̑ tsk. m u ng á tkm. m ü ʔkb. m u ŋ

mt. m o kPSS m å ŋk ǝ̑ t

384 waschenPS m å s ǝ̑ -sk. m u s i̮ lt i̮ -km. b u z ə -kb. b i̮ z -mt. m a s ə -PSS m å s ǝ̑ -

385 bellenPS m å t ǝ̑ -sk. m u t i̮ -km. m o ʔd ə -kb. m o d -mt. m a d ə -PSS m å t ǝ̑ -

388 Zelt, HeimPS m ä tsk. m å tkm. m a ʔkb. m a tmt. m ä tPSS m ä t

395 Hügel, RasenhügelPS m e kt ǝ̑sk. m ä kt i̮km. m ɛ kt ekb. b a kt i̮mt. m ä kt əPSS m e kt ǝ̑

400 WindPS m e rk äsk. m e rq i̮km. b ɛ rž əkb. b ä rs i̮mt. m e rg äPSS m e rk ä

404 geben, verkaufenPS m i -sk. m i -km. m i̮ -kb. m e -mt. m i -PSS m i -

426 dreiPS n ä k ǝ̑ rsk. n å q i̮ rkm. n ā g u rkb. n a g o rmt. n a g u rPSS n ä k ǝ̑ r

428 FrauPS n esk. n ekm. n ēkb. n emt. n äPSS n e


156 Janurik Tamás

436 rupfenPS n i̮ ŋk ǝ̑ -sk. n i̮ ŋk i̮ l -km. n i̮ ŋg ə -kb. n i̮ ŋg ə -mt. n i ŋg ə -PSS n i̮ ŋk ǝ̑ -

437 GürtelPS n/j isk. č ükm. ďž īkb. ǯ́ emt. ń iPSS n/ť i

438 NamePS n i msk. n i mkm. n i mkb. n i mmt. n i mPSS n i m

448 QuappePS n ö jn åsk. n ü n ikm. n u j akb. n u j amt. n u j ePSS n ö jn å

449 stehenPS n u -sk. n i̮ ŋk i̮ -km. n u -kb. n u -mt. n ə m ə nd ə -PSS n u -

452 Himmel, Wetter, GottPS n u msk. n u mkm. n u mkb. n u mmt. n u mPSS n u m

470 PfeilPS ń e jsk. ń īkm. ń ākb. n emt. ń e jPSS ń e j

485 SteinPS p ǝ̑ jsk. p ükm. p īkb. p imt. h i l äPSS p ǝ̑ j

491 SchaftPS p ǝ̑ ŋk ǝ̑sk. p a qq i̮km. p ǝ̑ ŋ akb. p o ŋ amt. h a ŋg aPSS p ǝ̑ ŋk ǝ̑

499 GallePS p ǝ̑ t äsk. p a t i̮km. p a d akb. p o d amt. h ä d äPSS p ǝ̑ t ä

506 Kleid, PelzPS p å rk åsk. p o rq i̮km. p a rg akb. p o rg amt. h a rg aPSS p å rk å

508 BackePS p å t …sk. p u t i̮ l akm. p u ʔ m akb. p u t m omt. h o ʔ l oPSS p å t …



509 Holz, Baum, WaldPS p äsk. p okm. p akb. p amt. h äPSS p ä

510 anfangenPS p ä -sk. p ō -km. p a -kb. p a -mt. h ä -PSS p ä -

511 StiefelPS p ä jm äsk. p e m i̮km. ṕ a m akb. p e m amt. h ī m aPSS p ä jm ä

514 legenPS p ǝ̑ n -sk. p i n -km. p e n -kb. p a n -mt. h e̮ n -PSS p ǝ̑ n -

518 suchenPS p e -sk. p e -km. p iē -kb. p i -mt. h o j -PSS p e -

522 HälftePS p e l äsk. p e l ä kkm. p e l ekb. p e l ämt. h ä l äPSS p e l ä

527 flache HandPS p e ŋ

sk. p i ŋg akm. p ə ŋ

kb. p ämt. h ö ŋ

PSS p e ŋ

536 NasePS p i̮ j åsk. p u čč ekm. p ü j ekb. p i j amt. h i j äPSS p i̮ j å

537 NachtPS p isk. p ikm. p ikb. p ömt. h iPSS p i

539 EspePS p isk. p ikm. p ī n ikb. p i n emt. h iPSS p i

544 scherenPS p i c ǝ̑ -sk. p ü t i̮ -km. p ü d ə -kb. p i d -mt. h i d ə -PSS p i č ə -

549 hochPS p i rk äsk. p i rq i̮km. p ü rž ekb. p i rz emt. h i rg ePSS p i rk ä


158 Janurik Tamás

550 lachenPS p i s з -sk. p i s i̮ š -km. p ü š t ə r -kb. b i s t e r -mt. b i s i n -PSS p i s з -

553 NestPS p i t äsk. p i t i̮km. p i d ɛkb. p i d emt. h i d ePSS p i t ä

555 JahrPS p oǝ̑ jsk. p okm. ṕ iekb. p emt. h āPSS p ō j

563 blasenPS p u -sk. p u -km. p ü ʔ -kb. p ü ʔ -mt. h a l -PSS p u -

579 AugePS s ǝ̑ jm äsk. s a j ikm. s i m akb. s i m amt. s ī m ePSS s ǝ̑ jm ä

583 fünfPS s ǝ̑ mp ǝ̑sk. s o mp i̮ l akm. s u m n akb. s u m u l amt. s ü mb ü l äPSS s ǝ̑ mp ǝ̑ l ä

589 nähenPS s å jt ǝ̑ -sk. š ü t -km. š ü ʔ -kb. s ö d -mt. s ä st ə -PSS s å jt ǝ̑ -

594 regnenPS s å r å -sk. s o r i̮ nt äkm. s u r n okb. s u r u n omt. s ö r ü hPSS s å r å -

601 bindenPS s ä r ǝ̑ -sk. s ā r i̮ -km. s ā r -kb. s a r -mt. s ä r -PSS s ä r ə -

608 HerzPS s e j ǝ̑sk. s ī ďkm. s ü jkb. s e jmt. k e j ePSS s e j ə

609 siebenPS s e jtw ǝ̑sk. s e ľč ikm. s e jʔb ükb. s e jgb emt. k e jʔb ePSS s e jtw ǝ

613 SchneePS s i̮ r åsk. s i̮ r i̮km. s i r ekb. s i̮ r amt. s i r äPSS s i̮ r å



625 geboren werdenPS s o j å -sk. s o č i -km. s ü j -kb. s u j -mt. s o j ə -PSS s o j ǝ̑ -

650 SommerPS t ǝ̑ ŋ ǝ̑sk. t a ŋ i̮km. t a ŋ akb. t a ŋ amt. t a ŋ aPSS t a ŋ ǝ̑

654 Haar (am Körper)PS t ǝ̑ rsk. t a rkm. t a rkb. t a rmt. t e rPSS t ǝ̑ r

663 DiebPS t å l ä j ǝ̑sk. t e l i̮ ľkm. t o l ikb. t o l emt. t e l ə g ä tPSS t å l ä j ǝ̑

665 EidechsePS t å ns ǝ̑sk. t ü š ikm. t o nz əkb. t a nz amt. t a nǯ əPSS t å ns ǝ̑

676 Spitze (des Spießes)PS t ä jk äsk. t ä q akm. t a g a jkb. t a g a jmt. t a g a jPSS t ä jk ä

679 teilenPS t ä r ǝ̑ -sk. t ā r i̮ -km. t ā r ə -kb. t ā r -mt. t ǟ r -PSS t ä r ǝ̑ -

689 sich erinnernPS t e n ä -sk. t e n i̮ -km. t e n ē -kb. t e n ə -mt. t ä n ə -PSS t e n ə -

699 kaltPS t e ts з t äsk. t a š e d a lkm. š i š ť ikb. s i̮ s t emt. t ǖ k t ePSS t e ks e t ä

700 vierPS t e tt ǝ̑sk. t e tt i̮km. t ē ʔd əkb. t a d emt. t e it ePSS t e tt ǝ̑

709 EiterPS t esk. t ekm. ťš akb. t emt. t iPSS t e

714 WolkePS t iǝ̑sk. t i k akm. ťš ikb. t imt. t iPSS t i


160 Janurik Tamás

722 ZahnPS t i m äsk. t i m i̮km. t i m ekb. t i m emt. t i m ePSS t i m ä

724 RogenPS t ü r ä m äsk. t i̮ r i̮km. t ü rm ɛkb. t ü rm emt. t ü rm äPSS t ü rm ä

726 SeePS t osk. t okm. t ukb. t omt. t o hPSS t o

734 seichtPS t o r åsk. t o r äkm. t u r u sk akb. t u rz u g amt. t o r oPSS t o r å

736 FeuerPS t u jsk. t ükm. š ǖkb. s ümt. t u jPSS t u j

739 wissenPS t u mt ǝ̑ -sk. tš u mdž ukm. t ə mn e -kb. t i̮ mn e -mt. t u md ə -PSS t u mt ǝ̑ -

747 schlechtPS w ǝ̑ jsk. q o š i kkm. b i l ɛkb. b i l ämt. b i st äPSS w ǝ̑ j

753 KrähePS w ǝ̑ r ǝ̑ j ǝ̑sk. k e̮ r äkm. b ā r ikb. b a r emt. b ɛ r ɛPSS w ǝ̑ r ǝ̑ j ǝ̑

762 WurzelPS w å nc зsk. k o nt i̮km. m o n akb. m i̮ n amt. m o nd o hPSS w å nč ǝ̑

766 erziehen, ernährenPS w å t å -sk. k e̮ t i̮ -km. b u d ə -kb. b i̮ d -mt. b a d ə -PSS w å t ǝ̑ -

769 HalsPS w ä jkk ǝ̑sk. q e̮ qkm. b a ʔjg çkb. b a jg amt. b ä jk äPSS w ä jkk ǝ̑

772 HundPS w e̮ nsk. k a n a ŋ

km. m e nkb. m ä nmt. b e̮ nPSS w e̮ n



773 SuppePS w e̮ ń зsk. k e n ikm. m ü j ɛkb. m i j ämt. m e̮ j зPSS w e̮ ń ǝ̑

777 EisenPS w e s äsk. k e̮ z i̮km. b å z åkb. b a z emt. b ɛ z äPSS w e s ä

779 DarmPS w e t ǝ̑sk. k e t i̮km. b e d ükb. b a d ömt. b e d ü hPSS w e t ǝ̑

782 RiemenPS w i n äsk. ü n i̮km. m ü n ɛkb. m i n ämt. m i n ePSS w i n ä

784 VielfrassPS w i ŋk ǝ̑ nc äsk. ü ŋg i̮ nt i̮km. m ü ŋ n ikb. m u g n emt. h ö ŋgr i t äPSS w i ŋk ǝ̑ nč ä

785 WasserPS w i tsk. ü tkm. b ükb. b ümt. b üPSS w i t

786 (Wasser) trinkenPS w i t з -sk. ü t i̮ -km. b ü t -kb. b i t -mt. b ü d ü nž ü -PSS w i t ə -

790 zehnPS w ü tsk. k ö tkm. b ie ʔdkb. b e tmt. b ü tPSS w ü t


162 Janurik Tamás

Irodalom

Castrén 1854: M. Alexander Castrén’s Grammatik der samojedischen Sprachen. Im Auftrage der Kaiserlichen Akademie der Wissenschaften bear beitet von Anton Schiefner. St. Petersburg 1854.

Donner 1920: Über die anlautenden labialen Spiranten und Verschlusslaute im Sa mojedischen und Uralischen. MSFOu XLIX. Helsinki 1920.

Györke 1934: Die Wortbildungslehre des Uralischen (Primäre Bildungssuffixe). Tartu 1934.

Hajdú 1968: Chrestomathia Samoiedica. Budapest 1968.Хелимский 1982: Древнейшие венгерско-самодийские языковые параллели

(Лингвистическая и этногенетическая интерпретация). Mocквa 1982.Helimszkij 1996: A szamojéd népek vázlatos története. Budapesti Finnugor Füzetek

1. Budapest 1996.Helimski 1997: Die matorische Sprache. Wörterverzeichnis – Grund züge der

Gram matik – Sprachgeschichte. Unter Mitarbeit von Beáta Nagy. Studia Uralo-Altaica 41. Szeged 1997.

Janhunen 1977: Samojedischer Wortschatz. Gemeinsamojedische Etymologien. Cast renianumin toimitteita 17. Helsinki 1977.

— 1998: Samoyedic. – Abondolo, Daniel (ed.) The Uralic Languages. London & New York 1998, pp. 457–479.

Joki 1952: Die Lehnwörter des Sajansamojedischen. MSFOu 103. Helsinki 1952. Lehtisalo 1936: Über die primären ururalischen Ableitungssuffixe. MSFOu

LXXII. Helsinki 1936.Mikola 2004: Studien zur Geschichte der samojedischen Sprachen. Aus dem Nach-

lass herausgegeben von Beáta Wagner-Nagy. Studia Uralo-Altaica 45, Szeged 2004.


Download - Volt-e déli-szamojéd (PSS) alapnyelv? · 2012-09-18 · Volt-e déli-szamojéd (PSS) alapnyelv? 147 lepetéssel tapasztaltam azonban, hogy az így kigyűjtött 152 „teljes”

Top Related