Dr. Csizmadia László

Bevezetés az idegenforgalomba

közlekedés téma

2011.

A közlekedés személyek, dolgok és gondolatok (információk) sajátos technikai eszközök igénybevételével történő – tömeges, rendszeres és szervezett helyváltoztatása. Az anyagi termelés egyik igen fontos ágazata.

Az anyagi termelés egyik ága, de nem termel új anyagi javakat – a többi termelői ágtól eltérően – hanem „szállít”. Ez a sajátos „terméke”.

Ennek megvalósításához eleven és holt munkát használ fel, amely növeli a szállí-tott áruk értékét.A közlekedés tehát a termelés (újraterme-lés) folytatása a forgalmi szférákban.

Sajátos technikai eszközei: a pálya (vezetés) az állomások, a járművek és mozgató erő.

Közlekedési eszközök: mindazon mű-szaki létesítmények, berendezések, fel-szerelések, amelyek felhasználásával, ill. segítségével a közlekedés meg-valósul.

Közlekedési helyváltoztatások, földrajzi távolságok szerintKözlekedési helyváltoztatások, földrajzi távolságok szerint

Interkontinentális Kontinentális Országok közötti Országon belül

Elővárosi Helyi, ill. városi

KözlekedésiKözlekedési ágazatokágazatok

hírközlés közút vasút viziút légi kötélpályás csővezeték

Közhasznú – nem közhasznú

Emberek tömeges, rendszeres helyváltoz-tatása különböző technikai eszközök igénybevételével.

Ez a meghatározás a személyközlekedés körébe vonja az emberek, mint önmozgó lények mozgását, aktív közreműködését a helyváltozatás létrehozásában, lebonyolításában.

Személyi közlekedésSzemélyi közlekedés

Az egyén részvétele szerintAz egyén részvétele szerint:

1. Egyéni személyi közlekedés (saját használat)

2. Tömegszerű (közhasznú) személyközlekedés

1. Egyéni (saját használat) személyközlekedés alatt:

- egyéni közlekedési eszközzel

- helyváltoztatási útvonalat, idejét, sebességét – az adott lehetőségek keretein belül – az utas maga választja meg

Szubjektív utazási igények kielégítésére maximálisak a lehetőségek

Egyéni közlekedési eszközök 9 személyig

Tulajdon kérdés lényegtelen

2. Tömegszerű (közhasznú) személyközlekedés alatt:

- nagyobb számú utas befogadására alkalmas járművek

- közlekedési szervezet működteti

- bárki igénybe veheti

- útvonal, megállóhelyek, indulás-érkezési idők előre közölve

Menetrendszerű – különjárat

Személyszállítás olyan technikai eszközökkel létrehozott helyváltoztatás, amely közforgalmú és magán használatú járművekkel egyaránt lebonyolítható.Személyfuvarozás olyan személyszállítás, amelyet valamely közlekedési szervezet – fuvarozási szerződés alapján – (díjfizetés ellenében) közforgalmú járművel lebonyolít.A személy közlekedésének az egész társadalmat érintő formáját a tömegszerű személyszállításnak, ennek eszközeivel lebonyolított forgalmát személyforgalomnak nevezzük.

- távolsági

- környéki (helyközi) kb. 50 kb. körzet

- elővárosi 30 km sugárkör

- városi (helyi)

Tömegszerű személyszállítás→kiterjedési területe szerint

Egyéni személyes közlekedési módok

• Gyalogos közlekedés

• Állati erővel történő közlekedés

• Kerékpárral való közlekedés

• Motorkerékpárral való közlekedés

• Személygépkocsival való közlekedés

Tömegközlekedési módozatok

• Autóbuszos közlekedés

• Vasúti közlekedés

• Hajózás

• Légi közlekedés

• Kötélpályás közlekedés

• Hírközlés

Közlekedés egyéb kérdései

• Menetrendek - Csatlakozások• Díjszabások – Díjtételek• Helyfoglalási rendszerek• Kényelem• Higiénia• Étkezési lehetőségek• Információ ellátás• Szórakoztatás• Pihenés - Alvás• Személy poggyász• Személygépkocsi szállítás

Bevezetés az idegenforgalomba

• Fogalom fejlődése

• WTO fogalom

• Szociológiai fogalom

• Hágai nyilatkozat

• Idegenforgalom rendszere• Idegenforgalom formái (külső hatások és okok)

Az idegenforgalom fogalmi meghatározásaiAz idegenforgalom fogalmi meghatározásai

1939-ből Poser „Az idegenforgalom a mindenkor átmenetileg tartózkodó

idegenek egy helyen vagy egy területen való jelentkezése, amelynek tartalma az idegenek és egyrészről a helyi lakosság, másrészről a helység és környéke közötti kölcsönhatások összessége.”

Hunziker és Krapf 1954 „Az idegenforgalom mindazon kapcsolatoknak és

jelenségeknek összessége, amelyek az idegenek utazásából és tartózkodásából erednek, amennyiben a tartózkodás célja nem letelepedés vagy állandó kereseti tevékenység folytatása.”

Bernecker professzor „Az idegenforgalom átfogja azokat a kapcsolatokat és

teljesítményeket, amelyek átmeneti, fogyasztási igényű helyváltoztatásokkal kapcsolatosak és ezek kielégítéséhez szükségesek.”

Gustav Zedek „Az idegenforgalom olyan gazdasági, társadalmi,

valamint érzelmi kapcsolatoknak és jelenségeknek a fogalma, amelyeket jelentősen befolyásolnak a szabadidő eltöltési, az egészség megvédési és helyreállítási azt emberek közötti érintkezési kapcsolatok ápolási igényei. Továbbá a nem helyi lakosok kirándulással, utazással és tartózkodással kapcsolatos művelődési lehetőségeinek megvalósulásai, hacsak ezzel az illetők nem állandó vagy átmeneti kereső tevékenységet folytatnak.”

Kultúra

Egészség Sport

Kulturális értékek

Emberek közötti kapcsolatok

Gazdaság

Társadalom (Politika)

Technika

Orvostudomány

Jog

„Az idegenforgalom alatt két dolgot értünk, egy emberi magatartást, amelyet a lakóhely ideiglenes elhagyása jellemez, s amely – mint ilyen – pszichikai, fizikai hajtóerőkre hallgat, valamint az ezért létrehozott műszaki-gazdasági apparátust.”Krapf

Hágai fogalom 1989Hágai fogalom 1989. Turizmus alatt egyrészt az ember állandó életvitelén és munkarendjén

(lakásán és munkahelyén) kívüli valamennyi helyváltoztatását és tevékenységét értjük, bármi legyen azok konkrét indítéka, időtartama és célterülete.

A turizmus másrészt az ezzel kapcsolatos igények kielégítésére létrehozott anyagi-technikai és szervezeti feltételek, valamint szolgáltatások együttese.

Két formája van: a hivatásturizmus és a szabadidő turizmus A hivatásturizmus a foglalkozással kapcsolatos helyváltoztatások

során végzett szakmai és szabadidő-tevékenységek együttese. A szabadidő turizmus az állandó lakáson kívül szabad időben végzett

és szabadon választott tevékenységek összessége, amelyeket az ember változatossági igénye motivál.

„Napjaink turizmusa, vendégforgalma alatt az emberek valamennyi állandó életvitelükön és munkarendjükön kívüli helyváltoztatása és a felkeresett helyen való tartózkodása alatti olyan társadalmi, gazdasági és érzelmi kapcsolatainak megnyilvánulásait értjük, amelyek elsősorban a szabadidő eltöltése során, aktív pihenési-, egészség helyreállítási-, művelődési-, valamint az emberek közötti érintkezési igényekből fakadnak, amelyeket helyváltoztatási igények kielégítése céljából létrehozott gazdasági-műszaki és kulturális intézmények szolgáltatásai elégítenek ki.”(Sutor)

Az idegenforgalom tágabb fogalmaAz idegenforgalom tágabb fogalma(az idegenforgalom szűkebb értelemben + turizmus(az idegenforgalom szűkebb értelemben + turizmus

A turizmus fogalma

Bővebben( szociológiai)

Idegenforgalom: az a társadalmi és gazdasági (al)struktúra, amelyben az emberek a szükségleteik egy részét lakóhelyükön kívül elégítik ki, piaci viszonyok szerint, kötött idő és szabadidő tevékenységek által.

Tágabb értelemben vett fogalom, amely magában foglalja a szűkebb értelemben vett idegenforgalmat (az emberek sokféle kötött tevékenysége során lakóhelyükön kívül szükségszerűen veszik igénybe a közlekedés, esetlegesen a vendéglátás és kereskedelmi szálláshely szolgáltatásait, szabadidő javakat nem fogyasztanak), valamint a szabadidejük eltöltése céljából érkezettek teljes körű fogyasztását (turizmus)

Tágabb értelembe vett idegenforgalom =

szűkebb értelembe vett idegenforgalom +

turizmus

Szűkebb értelembe vett idegenforgalom belső Szűkebb értelembe vett idegenforgalom belső tagolásatagolása:

1. Foglalkozási indokok- üzleti tárgyalások- diplomáciai tárgyalások- szakmai kapcsolatok ápolása- hivatásos és igazolt sportolók

- hivatásos művészek- egyéb munkavégzés

2. Oktatási, továbbképzési - kongresszusok, konferenciák

- iskolarendszeren kívüli tanfolyam - szakmai tapasztalatcsere

- iskolák tanulmányi kirándulásai

3. Közigazgatási idegenforgalom- hatósági ügyek intézése- egyéb hivatalos ügyek intézése

4. Bevásárló idegenforgalom

5. Gyógy idegenforgalom

6. Látogató idegenforgalom

7. Vallási idegenforgalom

A turizmus belső tagolásaA turizmus belső tagolása- agro-turizmus- bor és gasztronómia turizmus- falusi turizmus- gyógyturizmus wellness- hobby turizmus - lovas turizmus- horgász turizmus - motoros turizmus- kemping turizmus - rekreációs turizmus- kerékpáros turizmus - sport turizmus- kulturális turizmus - természetjáró- városi turizmus turizmus

- vadász turizmus - wellnes turizmus- vízi turizmus

A turizmus az élet maga, a maga sokszínűségében és teljességében azzal a megkötéssel, hogy szabadidőhöz és helyváltoztatáshoz kötődik.

Azt is mondhatjuk, hogy a turizmus egyszerűen egy szabadidő tevékenység, azzal a megkötéssel, hogy azt az állandó lakásán és munkahelyén kívül végzi az ember.

A turizmus az emberi viselkedés egyik formája, az ideiglenes és önkéntes helyváltoztatás jelensége, amelynek során az egyén (turista) kilép a mindennapi életritmusából és személyes kapcsolatba kerül a felkeresett hely természeti, társadalmi és kulturális környezetével.

Falusi turizmus fogalmaFalusi turizmus fogalma

A városon kívül, helyi és regionális vonzerőkkel rendelkező, gondozott, vidéki környezetben, a belföldi és külföldi vendégek szabadidő-eltöltési szükségleteinek széles körű, kereskedelmi alapokon történő kielégítése, és az ezt szervező helyi intézmények és

szolgáltatók együttműködése. A szabadidő eltöltésének az a módja, amely kizárólag a falusi turisztikai javainak igénybevételére, ill. ezek hasznosítására épül.

Agroturizmus fogalmaAgroturizmus fogalma

A szabadidő eltöltésének az a módja, amely elsősorban a mezőgazdaságba tartozó növénytermesztés, állattenyésztés, élelmiszer feldolgozás, erdőgazdaság, vadgazdálkodás, halgazdálkodás körébe tartozó turisztikai javak igénybevételére, ill. azok hasznosítására épül.

Ökoturizmus fogalmaiÖkoturizmus fogalmai

Olyan területeken, amelyeken a kínálat tervezésénél nem engedik meg a környezet gátlástalan rongálását, hanem védik azt, anélkül, hogy az idegenforgalmat leépítenék; az ökológiai szempontoknak megfelelően építik fel már eleve a turistákat fogadó bázisokat és határt szabnak előre a fejlesztés terjedelmének.

Ökoturizmus értelmezéseiÖkoturizmus értelmezései

Tágan értelmezve:

A helyi és a régió természeti adottságira épített idegenforgalmi programok, szolgáltatások élményt és informális tanulást jelentő igénybevételének kereskedelmi alapokon való biztosítása, a természet egyidejű megóvása és fejlesztési lehetőségeinek megteremtése mellett.

Szűken értelmezve:Védett természeti környezetben található flóráról, faunáról és tájról szerezhető összbenyomások érzékelését, informális tanulás élményét biztosító sajátos idegenforgalmi programok kereskedelmi alapokon való szervezése, a védett adottságok megóvása és fejlesztése mellett.

Manilai nyilatkozat a világturizmusról 1980 szeptember 27.

1. T. alapvető tevékenység lett a nemzetek életében

2. Szükséges lett a T. fejlődésének áttekintése

3. Turisztikai Világszervezet nyújtson segítséget

4. Emberi Jogok Nyilatkozata – pihenéshez való jog

5. T. fejlődési kötöttségeinek felszámolására törekvés

6 A T. a világgazdaság egyik fő tényezőjévé válik

7. A T szerepe a nemzeti jövedelem újraelosztásában

8. A T. fejlesztésében nemcsak a gazdaságosság a szemp.

9. A T. az életszínvonal egyre lényegesebb eleme

10. A szociálturizmus megteremtése fontos társ. Cél

11. Üdülés, utazás kedvező hatása az emberre

12. Sokrétű, változatos turisztikai szolgáltatások kellenek

13. T a népek közötti tisztelet, bizalom forrása14. A T társadalmi stabilitásban játszott szerepe jelentős15 Az ifjúsági turizmus fejlesztésének fontossága16.T szerepe az új nemzetközi gazdasági rend alakításába17. T jobb munkafeltételek kialakítása, szakmai szakszerv.18. T. erőforrások megőrzésének fontossága19. A WTO szerepe az együttműködési koncepcióban20. Két- és sokoldalú műszaki és pénzügyi együttműködés21. Anyagiaknál fontosabb:• Az emberek önmegvalósítása, kiteljesedése,• Állandó bővülő művelődési lehetőség• Ember felszabadítása,méltóságának tiszteletbetartása• Népek szellemi örökségének tiszteletbetartása

22. Turizmusra való felkészítés és az oktatási rendszerek23. Elemzésekben ki kell térni a belföldi és nemzetközi T-ra24. A Konferencia ajánlásait vegyék figyelembe25. WTO szerepe az alapelvek végrehajtásában

HÁGAI NYILATKOZATHÁGAI NYILATKOZAT1. A turizmus több százmillió ember mindennapi életének

kísérő jelenségévé vált.2. A turizmus gazdasági-társadalmi fejlődésének hathatós

mozgatóerejévé válhat3. A turizmus alapfeltétele a sértetlen, természeti, kulturális

és emberi környezet4. Mindig figyelembe kell venni a turisták sajátos problémáit5. A pihenéshez és a szórakozáshoz való jog biztosítása, a

munkaidő ésszerű csökkentése6. Utazások megkönnyítése7. A turisták biztonsága, védelme, emberi méltóságuk

tiszteletben tartása8. A terrorizmus tényleges veszélyt jelent a turizmusra9. A turizmus minősége az emberek közötti különböző

szolgáltatások minőségétől függ.10. Az állami és magánszektor között egyeztetett, átfogó és

összefüggő tervezés és működtetés

közgazdasági környezet társadalmi környezet

idegenforgalom rendszere

alrendszer idegenforgalom alanya

idegenforgalmi település

idegenforgalmi üzemek, vállalkozások

idegenforgalmi szervezetek

technológiai környezet politikai környezet ökológiai környezet

fölérendelt rendszerek

idegenforgalom tárgya: intézményi alrendszerek

Az idegenforgalom rendszerének felépítéseAz idegenforgalom rendszerének felépítése

A turizmus mindig valamely területhez kapcsolódikA turizmus mindig valamely területhez kapcsolódik

Sajátos területek:- üdülőhely

- gyógyhely

- nemzeti park

- arborétumok

- környezetvédelmi terület

- tájvédelmi körzetek

Települések:-tanya-község - kicsi

- közepes- nagy

-város - mező- ipari- nagy- világváros (főváros)

- világörökségek-régió (idegenforgalmi szempontból összefüggő tájegység, amelynek területén turizmus fogadására alkalmas települések vannak)

Dunakanyar – BalatonRiviera – Magas-Tátra

Kárpát-medenceÉszak-Amerika – Európa

A turizmus létrejöttének helyi feltételei A turizmus létrejöttének helyi feltételei (adottságai) (adottságai)

Adottságok: a turisztikai fogadóhelyen meglévő olyan sajátos természeti, kulturális, történelmi, igazgatási, gazdasági, szórakozási és egyéb feltételek (körülmények), amelyek az ezt igénylő emberek (turisták) tartózkodását (időtöltését), kikapcsolódását intezívé és hasznossá teszik.

Természeti adottságok: - földrajzi és idegenforgalmi fekvés- éghajlat-időjárási viszonyok- vízrajz-domborzat- különleges természeti adottságok

Kulturális adottságok: - történelmi emlékhelyek

- műemlékek-történelmi városmag- múzeumok, képtárak, gyűjtemények- tudományos intézmények, egyetemek- néprajzi sajátosságok- színház és hangverseny termek

Államigazgatási és gazdasági adottságok: - a település közigazgatási rangja

- a település gazdasági jelentősége (ipari és kereskedelmi stb.)- kereskedelmi és szolgáltató üzlethálózat

Szórakozási lehetőségek:- fesztiválok- zenei hetek- rendszeresen visszatérő rendezvények- színielőadások- táncházak- hangversenyek- mozielőadások- sportrendezvények- vidámpark / Luna-park stb.- könnyűzenei előadások- táncos-zenés szórakozóhelyek

A helyi adottságok összessége jelenti a vonzerőt

Vonzerő: a turisztikai fogadóhelyen meglévő kedvező helyi adottságok (feltételek) alapján valójában vagy potenciálisan jelentkező szívóhatás, amelynek intenzitása, az adottságok szubjektív értékelésétől, a propagandától, információtól és az üzleti munkától függően alakul ki.

E hatás lehet:

- helyi- regionális- országos- ország csoportra vagy- világra szóló.

Alapvető infrastruktúra:Olyan általános gazdasági feltételek (úthálózat közleke-dés, közművek, hírközlés stb.) gyűjtőneve, amelyek köz-vetve befolyásolják a gazdasági élet és a turizmus fejlesz-tésének lehetőségeit.

Turisztikai felkészültség: azoknak a tárgyi, szervezeti és társadalmi körülményeknek az összessége, amelyek a turisták adott helyen való tartózkodásának zavartalanságát és kulturális formáit biztosítják.Adottságok és az infrastruktúra megléte esetén kiépítendő a fogadóképesség: turisztikailag vonzó adottságokkal rendelkező helyi tárgyi felkészültsége, meghatározott nagyságrendű tömeg (turista) elszállásolására és ellátására, ill. kirándulók és átutazók kiegészítő ellátására

.

Az idegenforgalmi felkészültség tárgyi elemei:Az idegenforgalmi felkészültség tárgyi elemei:

(idegenforgalmi infrastruktúra(idegenforgalmi infrastruktúra))

Szálláslehetőségek- szálloda- panzió-fogadó- motel- camping- sátortábor / ifj.- fizetővendéglátás / falusi vendégfogadó- társas- és magánüdülő- kollégiumok

Vendéglátás

- étterem – vendéglő – önkiszolgáló étterem

- csárda

- borozó – söröző

- bistró – kifőzde

- ételbár – büfé – falatozó

- drink-bár – presszó

- cukrászda – fagylaltozó

- borkóstoló

- táncos szórakozóhely / bár

Szabadidő eltöltésére szolgáló intézmények, ill. vállalkozások

- strandok – fitness clubok – uszodák, szaunák- thermál- és gyógyfürdők- bowling pályák- tenisz és golfpályák- sí és korcsolyapályák- vizisí – evezés – motorcsónak és vitorlázás lehetősége- lovasiskola – tereplovaglás – fogathajtás- ejtőernyős időtöltés lehetősége- sárkányrepülés lehetősége- kézműiparos műhelyek- festőiskola- nyári nyelviskolák – nyári egyetemek stb.- nyári amatőr sportversenyek

Gazdasági tevékenységhez szükséges elemek

- kongresszus/konferencia termek /központok/

- tanfolyami lehetőségek

- bevásárlási lehetőségek

Turisztikai közlekedési létesítmények:

- drótkötélpálya

- sífelvonók

- drótkötélvasút

- fogaskerekű vasút

Az Idegenforgalmi felkészültség szervezeti elemei: - Közérdekű idegenforgalmi szervezetek (OIH, OIB, RIB) - Megyei Önkormányzatok - Helyi önkormányzatok Információs Irodái (Tourinform) - Helyi idegenforgalmi Egyesületek

Idegenforgalmi vállalkozások- primér, közvetlen turisztikai szolgáltatást nyújtók (szállodák,

motelek, vendéglátó vállalkozások, utazási iroda)- másodlagos, közvetett szolgáltatási területeken (mindazok

amelyek nem turisztikai célból jöttek létre)

Szakmai érdekképviseletek – szövetségek – kamarák (MUISZ,MSZSZ, FATOSZ, stb.)

Az idegenforgalmi felkészültség társadalmi elemei:- szakmai felkészültség-idegenforgalmi szemlélet- iskolázottság – műveltség - kultúráltság- nyelvtudás- vallás – vallási szokások- hagyományok – népszokások- mentalitás – vendégszeretet

Az önkormányzat, mint a helyi közhatalom és népképviselet szerve:

A helyi közügyek, közösségi érdekek demokratikus intézése. Az önkormányzati feladat- és hatáskörök a képviselő testületet illetik meg.

Önkormányzat feladatai:- alapvetőek (közszolgáltatási)- önként vállalt feladatai (a helyi életminőség javítása érdekében)

Az idegenforgalom formái külső okok és hatások szerinti Az idegenforgalom formái külső okok és hatások szerinti csoportosításbancsoportosításban

1. Eredet- belföldi turizmus- külföldi turizmus

2. Az idegenforgalomban résztvevők száma- egyéni turizmus (az utazás és a tartózkodás egyéni kialakítása)- kollektív turizmus

• csoportos vagy társasági turizmus (az utazás és/vagy tartózkodás közös lebonyolítása)

• klubturizmus (az utazás túlnyomórészt, a tartózkodás teljes közös, miközben tudatosan elősegítik az üdülővendégek egy üdülőcsoporttá való integrálódását)

- tömegturizmus (turisták tömeges megjelenése, ahol a jelleg és a környezet szerint negatív kísérőjelenségek már kevés vagy csak sok turista megjelenése esetén felléphetnek)

- családi turizmus

3. Az idegenforgalomban résztvevők életkora- ifjúsági turizmus (a 15-24 évesek idegenforgalma, akik már

nem a szüleikkel és még nem a saját, megalapítandó családjukkal utaznak szabadságra)

- senior turizmus (a 60-65 év feletti, nyugdíjas már nem aktív keresők idegenforgalma)4. Tartózkodás időtartama

- rövid idejű idegenforgalom (turizmus)• átutazó- vagy tranzitturizmus (tartózkodási helyre való

visszatérés nélkül)• tulajdonképpeni rövid idejű turizmus, főleg hétközbeni

üzleti turizmus• egynapos kiránduló turizmus (szállás nélkül)• hétvégi turizmus (1-3 szálláséjszakával)- hosszú idejű idegenforgalom /turizmus• nyaralási (szabadság) turizmus négynél több

szálláséjszakával• gyógyturizmus (orvosi tapasztalatok szerint leginkább

három hét)

5. Évszakok- Nyári turizmus- Téli turizmus- főszezoni turizmus- Szezonon kívüli turizmus

6. Szállásforma- Szállodai turizmus- Szállodán kívüli turizmus

• bungalow – vagy appartment turizmus• hétvégi ház turizmus• Kemping- vagy lakókocsi turizmus

7. Igénybe vett közlekedési eszközök- vasúti turizmus- autós turizmus- hajó turizmus- repülős turizmus

8. Hatások a fizetési mérlegre- aktív idegenforgalom (bejövő turizmus, külföldiek

turizmusa belföldön)

- passzív idegenforgalom (kimenő turizmus, a belföldiek idegenforgalma külföldön)

9. Finanszírozás módja- szociálturizmus (gyenge fizetőképességgel

rendelkező lakossági rétegek részvétele a turizmusban, miközben ezt külön intézkedésekkel teszik lehetővé vagy könnyítik meg.)

- idegenforgalom elő- és utófinanszírozással

(hitelkártya)

10. Szociológiai tartalom- luxus és exkluzív turizmus- hagyományos idegenforgalom (az egyéni utak és szállodai

tartózkodások turisztikai jellegének hangsúlyozása a modern turizmus kezdeti éveiben)

- ifjúsági turizmus- felnőtt turizmus- szociál turizmus- szelíd turizmus

11. Utazási forma (az utazás szervezésének módja)- egyéni turizmus (utazási iroda igénybevételével és anélkül)- átlagáras turizmus (az utazásszervező által kínált csomag, ami

átalányáron tartalmazza a z utazással és tartózkodással kapcsolatos szolgáltatásokat: teljes vagy részleges átalánydíjas utak, illetve rendező által szervezett utak)

12. Utazási magatartás- intelligens turizmus