1

Dr. Domonkos Endre: Országgyűlési választások Spanyolországban: kétpárti

hegemónia megtörése és a politikai törésvonalak elmélyülése1

I. A kétpárti hegemónia meggyengülése és a kampányidőszak

A 2015. december 20-án Spanyolországban megtartott országgyűlési választások

megtörték a kétpárti hegemóniát, amely 3 évtizeden keresztül a Néppárt és a spanyol

szocialisták kormányzására épült. A két nagy párt uralmát megtörte a centrista erőként

megjelenő Ciudadanos és a baloldali radikális Podemos megjelenése. A baloldal

pártstruktúrájának átrendeződését mutatja, hogy a Spanyol Szocialista Munkáspárt (PSOE)

– Andalúzia és Extemadura kivételével a többi autonóm közösségben jelentősen

visszaszorult és helyét a Podemos vette át. 2 A hagyományos kétpártrendszer

meggyengülését mutatja, hogy nemcsak a Spanyol Néppárt és a Spanyol Szocialista

Munkáspárt vesztette el szavazói támogatásának nagy részét, hanem a PSOE és a Podemos

közötti szavazatkülönbség is minimálisra csökkent (kevesebb mint 2%).

Milyen tényezők játszottak szerepet az elmúlt időszakban a spanyol kétpárti hegemónia

meggyengülésében?

1. A spanyol választópolgárok általános kiábrándulása a jelenlegi politikai elitből. Ez

elsősorban azzal magyarázható, hogy a Spanyol Néppárt (PP) a gazdasági válságot

neoliberális, restriktív gazdaságpolitikai intézkedésekkel kezelte. A megszorító

intézkedések (oktatás és egészségügyből történt forráskivonások) főleg a középosztályt, s

ezen belül a fehérgallérosokat, illetve fiatal korosztályt, valamint a nyugdíjasokat érintették.

Másfelől a választópolgárok számára a PSOE sem tudott hiteles programot és alternatívát

nyújtani, ugyanis megjelent mellette, a fiatalok körében nagy népszerűségnek örvendő,

jóléti-szociális kiadások növelését sürgető Podemos. A Néppárt és a spanyol szocialisták

népszerűségcsökkenése pedig szoros összefüggésben áll azzal a ténnyel, hogy mindkét párt

érintett korrupciós ügyekben.

2. Megfigyelhető ún. generációs törésvonal is. A fiatal generáció tagjai (18 és 34 év közötti

korosztály) körében rendkívül nagy népszerűségnek örvend a radikális baloldali párt, a

Podemos, míg a hagyományos két pártra jóval kevesebben szavaznak. Ennek oka, hogy az

elmúlt években kibontakozott gazdasági válság és a megszorító intézkedések a fiatalokat

sújtották a legnagyobb mértékben. A tömeges fiatalkorú munkanélküliség (Andalúziában

például minden 18-30 év közötti fiatal 50%-a állástalan) és az oktatási rendszer strukturális

problémáit a mai napig sem sikerült megoldani. Az igazi törésvonal az 55-64 év és a 65

évnél idősebb korosztály tagjainál figyelhető meg. Ennél a két korosztálynál a két

hagyományos párt, a PP és a PSOE támogatottságának mértéke lényegesen meghaladja a

centrista politikai erőét és a radikális baloldali Podemosét.3

3. A jelenlegi politikai helyzetet a spanyol lakosság többsége (61,98%) negatívan ítéli meg.

1 A szerző a Budapesti Gazdasági Egyetem, Külkereskedelmi Kar, Nemzetközi és Európa-tanulmányok

Intézet tanszékének tudományos főmunkatársa. 2 Resultados Elecciones Generales 2015 – Congreso. El Mundo, 2015. december 20. szám.

In: http://www.elmundo.es/elecciones/elecciones-generales/resultados/ Letöltve: 2015. december 21. 3 Lásd részletesebben: La bomba demográfica estalla por primera vez en unas elecciones generales. El

Confidencial, 2015. december 2. szám. In: http://www.elconfidencial.com/economia/2015-12-02/la-bomba-

demografica-estalla-por-primera-vez-en-unas-elecciones-generales_1111267/ Letöltve: 2015. december 3.

2

Annak ellenére, hogy a kormányzó Néppárt szerint a spanyol gazdaság ismét fenntartható

növekedési pályára állt (3,1%-os GDP-növekedést ért el 2015-ben), a választópolgárok

mindössze 6%-a elégedett vagy nagyon elégedett a jelenlegi spanyol belpolitikai helyzettel.

Ez azért is érdekes, mert a főbb politikai erők között számos kérdésben konszenzus

figyelhető meg. Ide tartozik Katalónia függetlenedési folyamatával kapcsolatos elutasító

álláspont és az iszlamista terrorizmus elleni harc.

A választási kampány hivatalosan 2015. december 4-én vette kezdetét. A kampány során

a Spanyol Néppárt (PP) támadta szocialisták és Podemos közötti esetleges

együttműködés lehetőségét. A kormányfő kijelentette, hogy „A Spanyol Néppárt fő

vetélytársa a baloldali Spanyol Szocialista Munkáspárt (PSOE), amellyel szemben csak a

jobbközép erő jelenthet garanciát.” A néppárti kormányfő december 18-i kampányzáró

rendezvényén arra kérte a választópolgárokat, hogy szavazataikkal a PSOE-Podemos és

egyéb radikális baloldali pártok helyett a mérsékelt konzervatív politikai erőt, a PP-t

támogassák.4

A spanyol szocialisták (PSOE) a választási kampány során többször is módosították

stratégiájukat. A párt főtitkára, Pedro Sánchez először javaslatot tett arra, hogy közös

pontok mentén jöjjön létre együttműködés a PSOE, a Podemos és a Ciudadanos között. A

pártvezető azonban nem fejtette ki részletesen, hogy melyek azok a területek, ahol

lehetségesnek tartja a fent említett politikai erők közötti kooperációt. Ezt követően a

Podemost, a Néppártot és a Ciudadanost is támadta. Míg a PP esetében a szocialisták által

megfogalmazott bírálat a megszorító intézkedésekre és a munkavállalók jogainak

csorbítására, valamint a korrupcióra vonatkozott, addig a radikális baloldali párt esetében

Sánchez a populizmust tette szóvá.

A Ciudadanos (C'S) vezetője, Albert Rivera választási kampánya során hangsúlyozta,

hogy a C'S az egyetlen politikai erő, amely képes megtörni a két nagy párt hegemóniáját.

„A C'S új politikai változást kíván hozni a spanyol belpolitikában. Az elmúlt negyven év

egyik legfontosabb választási kampánya vette kezdetét december 4-ével, mert első

alkalommal kell egy állampolgári (civil) szerveződésnek versenyeznie a két nagy politikai

erővel, a Spanyol Néppárttal és a Spanyol Szocialista Munkáspárttal.” A párt vezetője

kifejtette, hogy „Nem akarunk koalícióra lépni sem a Néppárttal, sem a PSOE-val. Nem

fogjuk támogatni sem Sánchezt, sem pedig Rajoyt.” Albert Rivera nemcsak a néppárti és

szocialista koalíciós kormányzást utasította el, hanem egy PSOE-Podemos és nacionalista

politikai erőkkel való együttműködést is. Véleménye szerint egy ilyen megállapodás nem

biztosítana Spanyolország számára stabilitást.5

A radikális baloldali erő, a Podemos a választási kampányát a legfőbb politikai

ellenfelének a Spanyol Néppártnak a bírálatára építette. Támadta ugyanakkor a PSOE-t is,

és kérte, hogy a szocialista szavazók inkább a radikális baloldali pártra szavazzanak. A

4 Elecciones generales 2015

In: http://www.rtve.es/noticias/20151204/rajoy-defiende-solo-pp-puede-crear-empleo-sanchez-apela-voto-

util-para-cambi-o-arranque-campana/1267021.shtml Letöltve: 2015. december 13. 5 Elecciones generales 2015. Rivera rechaza el acuerdo que propone Rajoy y también un pacto con PSOE y

Podemos. In: http://www.rtve.es/noticias/20151216/rivera-rechaza-acuerdo-propone-rajoy-tambien-pacto-

psoe-podemos/1274944.shtml; Anuncio de abstención de Rivera marca el cierre de la campaña más reñida.

El Mundo, 2015. december 18. szám,

In: http://www.elmundo.es/espana/2015/12/18/567477aee2704e97238b45a7.html Letöltve: 2015. december

19.

3

Ciudadanost pedig a „Spanyol Néppárt ifjúsági szervezetének“ nevezte.6

Az Egyesült Baloldal (IU) szorgalmazta a baloldali szavazók mozgósítását és

támogatásának megszerzését, valamint bírálta a négy nagy politikai erőt (PP, PSOE,

Ciudadanos és Podemos), mivel azok csak a választások megnyerését és nem pedig az

állampolgárok akaratát tartják szem előtt.7

Az Andrés Herzog vezette UPyD pedig a kampány során a korrupció elleni küzdelem

fontosságát hangsúlyozta.

A választási kampány során a néppárti kormányfőt, Pontevedra városában tartott

választási körútján egy szélsőbaloldali nézeteket valló, 17 éves fiatalember arcul ütötte. A

politikai pártok vezetői egyhangúlag elítélték a választási kampány során megnyilvánult

erőszakot, s kiálltak Mariano Rajoy miniszterelnök mellett. A kormányfő azonban nem tett

feljelentést a tettes ellen, akit a helyi rendőrség fogott el.8

A választási kampány másik érdekessége, hogy a pártok vezetői az első demokratikusan

megválasztott miniszterelnökre, Adolfo Suárezre (Demokratikus Centrum Unió)

hivatkoztak, aki a demokratikus átalakulás meghatározó szereplőjeként az értékek

egységessége és a párbeszéd fontossága mellett állt ki. Rajoy kormányfő mellett Albert

Rivera vont párhuzamot pártja politikája és a spanyol demokratikus átalakulás

meghatározó egyénisége között. A néppárti kormányfő Ávilában a volt miniszterelnök

sírját is felkereste, Albert Rivera pedig Suárez szülővárosát is meglátogatta.9

II. A főbb politikai pártok választási programjai

II/I. A Spanyol Néppárt programja

La España que queremos (Spanyolország, amelyet mi szeretnénk) címet viselő

választási program középpontjában a demokratikus megújulás állt. 3 lényeges elemet kell

kiemelni a programból: 1. Spanyolország egységének és oszthatatlanságának biztosítását,

2. a nyugdíjak reálértékének megőrzését és a munkahelyteremtést, 3. a terrorizmus elleni

küzdelmet.10

Politikai téren hangsúlyos elemként jelent meg a korrupció elleni harc, és az ahhoz

szükséges anyagi és személyi eszközök megteremtése. Ennek érdekében megfelelő

ellenőrzési mechanizmusra és az átláthatóság garantálására van szükség.

A spanyol nemzet egységének alkotmányos biztosítása és az alapchartában lefektetett

szabadságjogok maradéktalan tiszteletben tartása kezdettől fogva a néppárt programjának

kulcsfontosságú eleme volt.

6 Elecciones generales 2015, Punto y final a la campaña electoral más decisiva de las elecciones más

abiertas de la democracia. In: http://www.rtve.es/noticias/20151218/acaba-campana-electoral-mas-

decisiva-elecciones-mas-abiertas-democracia/1275140.shtml Letöltve: 2015. december 18. 7 Uo. 8 Rajoy, golpeado por un joven en un paseo electoral en Pontevedra. ABC, 2015. december 16. szám.

In: http://www.abc.es/elecciones/elecciones-generales/abci-rajoy-golpeado-hombre-paseo-electoral-

pontevedra-201512161915_noticia.html Letöltve: 2015. december 16. 9 Elecciones generales 2015 Punto y final a la campaña electoral más decisiva de las elecciones más

abiertas de la democracia. In: http://www.rtve.es/noticias/20151218/acaba-campana-electoral-mas-

decisiva-elecciones-mas-abiertas-democracia/1275140.shtml Letöltve: 2016. december 18. 10 Lásd részletesebben: Programa Electoral del PP.

In: http://estaticos.elmundo.es/documentos/2015/11/29/programapp.pdf Letöltve: 2015. december 13.

4

A választási program központi elemét képezte a választási törvény megreformálása.11

Amennyiben a választásokon egyetlen párt, vagy politikai erő sem szerez abszolút

többséget, akkor kétfordulós választási rendszert kellene bevezetni. A képviselői helyeket

arányosan osztanák el, mégpedig zárt listával kombinálva. 350 képviselői hely közül 175-

öt zárt lista alapján választanának, a többi 175 képviselőt pedig különböző

szavazókörzetekben közvetlenül választanák meg a választópolgárok. A választási

kampány időtartamát le kellene rövidíteni és csökkenteni kellene a kampánykiadásokra

fordított költségvetési forrásokat. Emellett támogatták még a pártok működéséről szóló

törvény módosítását, az átláthatóság és a demokratikus működés biztosítása érdekében.

A mérsékelt jobbközép erő szorgalmazta a Képviselőház és a Szenátus szabályainak

megreformálását. A képviselőházat az állampolgárokhoz szeretnék közelebb vinni. A

törvények kidolgozási folyamatát hatékonyabbá kell tenni, az eljárási folyamatot le kell

egyszerűsíteni. Egyúttal ösztönözni kellene a parlamenti bizottságokon belül a technikai

jellegű vitákat.

A Szenátus hatásköreit meg kell erősíteni, mégpedig oly módon, hogy a területi jellegű

meghatározó fontosságú kérdések mellett alkotmányos és törvényhozói feladatokat is

ellásson (lásd az autonóm közösségekkel kapcsolatos törvényjavaslatok kidolgozása).

Lényeges hangsúlyt kapott még a terrorizmus elleni küzdelem, a közigazgatási rendszer

megreformálása – a közigazgatási eljárások leegyszerűsítésével és a bürokrácia

csökkentésével.

A PP gazdasági programja a foglalkoztatottság növelésére és munkahelyteremtésre

épült. 2020-ig bezárólag mintegy 2 millió új munkahelyet kell teremteni, hogy a

foglalkoztatottak száma elérje a 20 millió főt. A párt programjában a személyi

jövedelemadókulcsok minimumszintjének 19%-ról 17%-ra, maximumának pedig a

jelenlegi 45%-ról 43%-ra csökkentése is szerepelt. Német mintára meghonosítanák a duális

szakképzést (tanulás és gyakorlat egyidejű elsajátítása), amelyet a vállalati igényekhez

igazítanának. A határozott idejű szerződések esetén csökkentenék a munkaadókat terhelő

társadalombiztosítási járulékot.12

II/II. Ciudadanos politikai és gazdasági programja

A párt ideológiai profilját tekintve a progresszív liberalizmus és a demokratikus

szocializmus hagyományait képviseli.

A centrista politikai erő a politikai rendszert illetően támogatta az alkotmányos reformot,

amely a szenátusi képviselőhelyek számának csökkentésére irányult.

A párt az 1978-ban elfogadott alkotmány alapján az autonóm közösségek jelenlegi

területi modelljét védi, s elutasítja a katalán függetlenedési törekvéseket. Ellenzi az

autonóm közösségek hatáskörének további kibővítését, s újragondolná az autonóm

11 Lásd részletesebben: El PP se atribuye una labor 'sin precedentes' en regeneración democrática. El

Mundo, 2015. november 19. szám.

In: http://www.elmundo.es/espana/2015/11/29/565ac19746163f0e208b458d.html Letöltve: 2016.

Letöltve: 2015. december 13. 12 Elecciones Generales Rajoy. In: El Mundo, 2015. november 28. szám.

In: http://www.elmundo.es/espana/2015/11/28/565999edca474115338b4589.html Letöltve: 2015.

december 13.

5

közösségekre ráruházott hatásköröket.

A centrista erő gazdaságpolitikai programját a skandináv jóléti modellre építette. A

Ciudadanos választási programjának középpontjában a munkavállalói középosztály

támogatása, valamint az adóterhek 3 százalékponttal való csökkentése (forgalmi adó 16-

19% közötti szintre mérséklése és az jövedelemadó felső határa 40% legyen) állt. A párt

bérkiegészítést biztosítana közel 7,5 millió munkavállalónak, s egyben megreformálná a

társasági adót (társasági adó mérséklése 25%-ra, amellyel céljuk, hogy a nagyvállalati

szektor lényegesen több adót fizessen, mint a kkv-szektor). Pénzügyi amnesztiát

hirdetnének 2,8 milliárd euró értékben. A strukturális munkanélküliség csökkentése

érdekében megreformálnák a munkaerőpiacot. Határozatlan idejű szerződések esetén

egyéni számlát nyitnának a munkavállalók számára, hogy nyomon kövessék a vállalati

befizetéseket. Amennyiben a munkavállalót elbocsátanák vagy nyugdíjba küldenék, akkor

a munkavállaló szabadon rendelkezhetne ezen források felett. Társadalombiztosítási

járulék- kedvezményt biztosítanának azon vállalatok számára, amelyek tartósan

munkanélkülit foglalkoztatnak. Ösztönöznék továbbá a vállalatoknál az új technológiák

elterjedését, a kutatás-fejlesztési kiadások GDP 3%-ára történő növelését és az innováció

meghonosítását, továbbá a vállalatokat terhelő bürokrácia csökkentését.13

II/III. A Spanyol Szocialista Munkáspárt (PSOE) programja

A szocialisták a politikai rendszert illetően szorgalmazzák az 1978-ban elfogadott

alkotmány megreformálását, ugyanakkor elutasítják a katalán függetlenedési és

elszakadási törekvéseket. Véleményük szerint a katalán „probléma” megoldásának módja

az alapchartában lefektetett autonóm közösségeket és a központi kormányt megillető

hatáskörök újradefiniálása, miközben továbbra is biztosítani kell a spanyol nemzet

egységének és oszthatatlanságának alapelvét.

A baloldali politikai erő gazdasági programját Jordi Sevilla dolgozta ki. A PSOE –

amennyiben kormányzati pozícióba kerül – nem tervezi a személyi jövedelemadó legfelső

kulcsának megemelését. Ugyanakkor valamennyi autonóm közösség számára egy

minimum örökösödési adót vezetnének be, s terveik között szerepel még az autonóm

közösségek adórendszerének egységesebbé tétele is. A szabályozó hatóságok

tevékenységének a javítását szolgálná, hogy megerősítenék az adóhivatal szerepét a

pénzügyi csalások elleni küzdelemben.

Az ibériai ország költségvetési hiányát a GDP 1%-ára csökkentenék 2018-ig, és

mérsékelnék a magas államadósságot is. A vállalati szektor számára minimum 15%-os

társasági adót határoznának meg.14

A környezet védelme hangsúlyos eleme volt a párt programjának. Az elképzeléssek

között szerepelt, hogy CO2 és NO-kibocsátás alapján környezetvédelmi adót vetnének ki

és növelnék a gépjárműveket terhelő adókat. A forgalomba helyezést és a közlekedés

13 Programa de Ciudadanos. El nuevo proyecto común para España.

In: https://www.ciudadanos-cs.org/programa-electoral Letöltve: 2015. december 13. 14 El PSOE situaría en el 15% el tipo mínimo en Sociedades y recuperaría Patrimonio. El Mundo, 2015.

november 22. szám. In: http://www.elmundo.es/espana/2015/10/22/562878f4268e3e71738b45a6.html

Letöltve: 2015. december 13.

6

terhelő adókat pedig egységesítenék.15

II/IV. A Podemos politikai és gazdasági programja

A Podemos választási programját 5 lényeges elemre építette:

1. a jelenleg hatályban lévő alkotmány megreformálására;

2. az új választási törvény megalkotására, amely a jelenlegi rendszerhez képest jobban

figyelembe venné az arányosság elvét;

3. a Bíróság depolitizálására, az Alkotmánybíróság és az Igazságszolgáltatási Tanács tagjai

megválasztásának módosítására;

4. a környezetvédelmi és szociális jogok előmozdításásra és a korrupció-ellenes

intézkedések elfogadására;

5. végül a területi rendelkezésről szóló jog elismerésére, hogy Katalónia népszavazással

döntsön a függetlenedéséről.16

A radikális baloldali erő gazdasági programja a szociális jóléti kiadások növelésére épült.

2016-2017 közötti időszakban a költségvetés kiadási oldalának átcsoportosításával

pluszforrásokat biztosítanának az egészségügynek, az oktatásnak és a szociális védelem

területének (összesen 9 milliárd eurót az egészségügy, 7 milliárdot pedig az oktatás kapna).

16 milliárd eurót szánnak energetikai célú beruházásokra és további 15 milliárd eurót a

garantált jövedelemalap forrásaira. A radikális baloldali párt szerint garantált

alapjövedelmet kell biztosítani minden spanyol állampolgár számára. A stratégiai

fontosságú ágazatokban a párt az államosítást is elképzelhetőnek tartja. Ennek megfelelően

le kell állítani az egészségügyben megindított privatizációt. Biztosítani kell minden

állampolgár számára a lakhatáshoz való jogot, amelyet alkotmányba kellene foglalni. A

párt a progresszív jövedelemadó híve, s a nagy vagyonokra magas adókulcsot vetne ki.

Szorgalmazzák továbbá a minimálbér felemelését is.17

Szociálpolitikai téren a szegénység elleni harc (stratégia kidolgozása a szegénység,

különös tekintettel a gyermekszegénység ellen) kiemelt szerepet játszott a Podemos

programjában. A párt programjának központi elemét képezte a nemek közötti egyenlőség

biztosítása és a szociális infrastruktúra fejlesztését szolgáló terv támogatása. Biztosítani

kell a nők munkaerő-piacon való elhelyezkedését és be kell vezetni a 35 órás munkahetet.

A nyugdíjkorhatárt a párt egységesen 65 évben állapítaná meg, de a nyugdíjrendszer

átalakítását fokozatos reformok és rugalmas megoldások útján képzeli el.

15 Pedro Sánchez modera su programa económico y se aleja de Podemos. El Mundo, 2015. október 21.

szám. In: http://www.elmundo.es/espana/2015/10/21/56269bf822601d92368b459d.html Letöltve: 2015.

december 13. 16 Pablo Iglesias propone cinco grandes cambios en la Constitución. El Mundo, 2015. október 24. szám.

In: http://www.elmundo.es/espana/2015/10/24/562b7610ca4741714c8b4597.html Letöltve: 2015.

december 13. 17 Programa de Podemos. El Mundo, 2015. október 31. szám.

In: http://www.elmundo.es/espana/2015/10/31/5634b824ca474122168b4627.html Letöltve: 2015.

december 13.

7

III. Mariano Rajoy és Pedro Sánchez televíziós vitája

2015. december 14-én tartották meg Mariano Rajoy néppárti kormányfő és Pedro

Sánchez, az ellenzéki Spanyol Szocialista Munkáspárt főtitkárának televíziós vitáját. A vita

4 fő területet érintett: a gazdaságot, a bankmentő csomagot, a korrupció elleni harcot és az

abortuszról szóló törvény megreformálását. A 110 perces vita alatt az ellenzéki pártvezető

többször megvádolta a néppárti miniszterelnököt, hogy nem „tisztességes politikus” és

nem vállalta a politikai felelősséget a Néppártot érintő korrupciós ügyekben. Sánchez itt

Luis Bárcenas, a Spanyol Néppárt egykori pénztárnokának esetére utalt, akiről kiderült,

hogy több millió eurónyi bankszámlával rendelkezik Svájcban. Sánchez azt állította, hogy

Rajoy még ellenzéki pártvezetőként 240.000 euró összeget fizetett a néppárti

főpénztárnoknak. A kormányfő visszautasította a vádakat és tisztességes politikusnak

nevezte magát és kormányát is. Hasonlóan éles vitára került sor az ibériai ország gazdasági

helyzetével kapcsolatosan. Rajoy szerint a szocialista kormányzás alatt folyamatosan nőtt

a munkanélküliség (naponta 1500 fővel), miközben jelenleg folyamatosan csökken a

munkanélküliek száma és Spanyolország 3,1%-os GDP-növekedésével az EU egyik

leggyorsabban fejlődő tagállama. Sánchez a kormányfőt és pártját a munkavállalói jogok

csorbításával is vádolta. Szintén szenvedélyes hangú vitára került sor az ibériai országnak

2012-ben nyújtott mentőcsomaggal kapcsolatosan. Rajoy kormányfő tagadta, hogy a

gazdasági összeomlás elkerülése érdekében mentőcsomagra lett volna szükség, mint

Görögországban vagy Portugáliában, ahol a „trojka” 20%-os nyugdíjcsökkentést írt elő. A

néppárti kormányfő kijelentette, hogy a pénzügyi szektor az összeomlás szélén állt, ezért

volt szüksége a spanyol bankszektornak a pénzügyi csomagra. Végül éles ellentét alakult

ki a felek között a nyugdíjak és az adók kérdésében is. A PSOE pártfőtitkára bírálta a

Néppártot, mert mintegy 70 milliárd eurónyi összeggel rövidítette meg a nyugdíjasokat.

Pedro Sánchez grafikonon keresztül mutatta be a nyugdíjak csökkenését, szembeállítva

Zapatero kormányzásával, amikor a nyugdíjak folyamatos növekedést mutattak. A néppárti

kormányfő a szocialistákat azzal vádolta meg, hogy befagyasztotta a nyugdíjakat és

magyarázatot várt a szocialisták nyugdíjak megadóztatásával kapcsolatos elképzelésére.18

Összességében véve éles hangvételű vitára került sor a jelenlegi néppárti kormányfő és

az ellenzéki szocialista pártvezető, Pedro Sánchez között. Megjegyzendő, hogy a spanyol

néppárti kormányfő és az ellenzéki szocialista pártfőtitkár vitája mellett kilenc parlamenti

párt vezetőinek részvételével is tartottak televíziós vitaműsort. A politikai erők vezetői

főleg gazdasági és szociálpolitikai kérdésekben fejtették ki álláspontjukat. Az ellenzéki

pártok (PSOE, IU, UpyD, Democràcia i Llibertat, Unió, PNV, Podemos és Ciudadanos)

bírálták a Néppárt gazdasági megszorító intézkedéseit.19

18 Los rifirrafes más tensos del cara a cara entre Sánchez y Rajoy: corrupción, rescate bancario y aborto. In:

http://www.rtve.es/noticias/20151215/rifirrafes-mas-tensos-del-cara-cara-entre-sanchez-rajoy-corrupcion-

rescate-bancario-aborto/1273800.shtml Letöltve: 2015. december 15. 19 Elecciones generales 2015 Acaba la campaña electoral más decisiva de las elecciones más abiertas de la

democracia. In: http://www.rtve.es/noticias/20151218/acaba-campana-electoral-mas-decisiva-elecciones-

mas-abiertas-democracia/1275140.shtml Letöltve: 2015. december 18.

8

IV. A választási eredmények értékelése

A 2015. december 20-án megtartott országgyűlési választásokon a részvételi arány elérte

a 73,21%-ot. A részvételi arány 2011 novemberéhez képest 4,2 százalékponttal volt

magasabb, ami azt mutatja, hogy a spanyol állampolgárok többsége történelmi

fontosságúnak tekintette az országgyűlési választásokat.

A választásokat a jobbközép Spanyol Néppárt a szavazatok 28,7%-ával nyerte meg,

amely 123 képviselői mandátumot jelent. Ugyanakkor a jobbközép konzervatív erő - 2011

novemberéhez képest - támogatóinak több mint 1/3-át vesztette el. Összehasonlításként,

míg 2011. november 25-én tartott választásokon a párt a szavazatok 45,25%-át kapta,

amely elegendőnek bizonyult a kormányalakításhoz, addig a 2015. december 20-i

országgyűlési választásokon nem tudta megszerezni a kormányalakításhoz szükséges

abszolút többséget (176 mandátum). A Néppárt közel 1 millió szavazót vesztett Madridban

és a Valenciai Autonóm Közösségben.20 Mariano Rajoy spanyol kormányfő a választási

eredményekkel kapcsolatosan kifejtette, hogy „stabil kormányzásra fog törekedni a

spanyol választók érdekeinek megfelelően. Kifejtette, hogy kész a párbeszédre és a

konszenzuson úton való megállapodásra.”21

A baloldali Spanyol Szocialista Munkáspárt a szavazatok 22,02%-ával, 90

mandátummal a második helyen végzett, az elmúlt 3 évtized legrosszabb választási

eredményét érte el. A szocialisták csak Andalúziában és Extremadurában értek el jó

eredményeket, míg számos autonóm közösségben (például Navarra, Valenciai Autonóm

Közösség) a PP és a Podemos mögött csak harmadik helyen végeztek. Madridban a PSOE

csak a negyedik legnagyobb politikai erő. A szocialisták támogatottságának csökkenése a

pártfőtitkár, Pedro Sánchez választási kampány során több alkalommal is megváltoztatott

stratégiájával és a hagyományos baloldali szavazók pártból való kiábrándulásával

magyarázható. A szocialista szavazók nagy része inkább a radikális baloldali Podemosra

voksolt, s nem találták meggyőzőnek a mérsékelt, szociáldemokrata politikai erőt. A

szocialisták főtitkára a választási eredményekkel kapcsolatosan azt a következtetést vonta

le, hogy „a kormányalakítás kulcsa a Spanyol Néppárt és a Spanyol Szocialista Munkáspárt

kezében van. Természetesen ebben a helyzetben a PSOE a Néppárttal szemben valódi

alternatívát jelenthet.”22

2015. december 20-i országgyűlési választások eredményei Spanyolországban

20 El PP gana las elecciones con 122 escaños, pero no se vislumbra una mayoría con el 90% del escrutinio

In: http://www.rtve.es/noticias/20151220/pp-ganaria-elecciones-124-escanos-pero-no-se-vislumbra-

mayoria-50-del-escrutinio/1276345.shtml; Gana el PP, sin votos para gobernar. El País, 2015. december

20. szám. In: http://politica.elpais.com/politica/2015/12/20/actualidad/1450627692_212116.html Letöltve:

2015. december 20. 21 Rajoy: “Voy a intentar formar Gobierno, España lo necesita”. El País, 2015. december 20. szám.

In: http://politica.elpais.com/politica/2015/12/20/actualidad/1450617212_474810.html Letöltve: 2015.

december 21. 22 Resultados 20-D | Sánchez aspira a sumar una mayoría alternativa al PP. El País, 2015. december 20.

szám.

In: http://politica.elpais.com/politica/2015/12/20/actualidad/1450615376_314978.html Letöltve: 2015.

december 21.

9

Spanyol Néppárt (PP) En Comú Podem Democràcia y Llibertat

Spanyol Szocialista Munkáspárt (PSOE) Podemos Baszk Nemzeti Párt (PNV)

Forrás: El mapa del 20D muestra que la España del cambio está en el litoral. In: Vanguardia, 2015.

december 22. szám. In: http://www.lavanguardia.com/politica/20151223/30985789216/el-mapa-del-20-d-

muestra-que-la-espana-del-cambio-esta-en-el-litoral.html Letöltve: 2016. február 24.

A választások legnagyobb meglepetése, hogy a radikális, baloldali és populista politikai

erő, a Podemos 69 képviselői mandátummal (a szavazatok 20,64%-a) a harmadik

legnagyobb politikai párt lett a képviselőházban. A párt választási sikere azzal

magyarázható, hogy megszerezték a PSOE baloldali szavazóinak támogatását és sikeresen

mozgósították a valódi baloldali fordulatot szorgalmazó választópolgárokat. A Pablo

Iglesias vezette párt jelentőségét mutatja, hogy a Podemos és a kisebb baloldali radikális

pártokat tömörítő pártlista Katalóniában első helyen végzett. Madridban a Néppárt után a

második legtöbb szavazatot kapta, Baszkföldön pedig a Baszk Nacionalista Párt után a

legerősebb politikai erővé vált. A párt főtitkára a választási eredményekkel kapcsolatosan

kifejtette, hogy „a mai nap folyamán egy új Spanyolország született. A Podemos a Baleár-

szigeteken, Navarrában és a Valenciai Autonóm Közösségben a második legnagyobb

politikai erő. A PSOE és a PP 1989 óta a legrosszabb választási eredményét érte el. A

választásokkal véget ért a kétpártrendszer Spanyolországban.” Pablo Iglesias az esetleges

együttműködés lehetősége helyett a baloldali radikális erő által szorgalmazott alkotmányos

reformok fontosságát emelte ki. Egyben meghatározta a többi párttal való tárgyalások

előfeltételeit is, melyek a következőek voltak: 1. a szociális jogok alkotmányban való

rögzítése; 2. a jelenleg hatályban lévő választási törvény megreformálása; 3. végül egy

olyan mechanizmus kialakítása, amelynek célja, hogy az állampolgárok megvonhatják a

10

bizalmat a kormánytól, amennyiben a kormánypárt nem teljesíti a választási programját.23

A Ciudadanos – a korábbi várakozásokkal ellentétben – rosszabbul szerepelt. A centrista

politikai erő a szavazatok 13,93%-ával mindössze 40 képviselői mandátumot szerzett a

Cortezben. Ebben minden bizonnyal szerepet játszott Albert Rivera madridi kampányzáró

rendezvényén tett kijelentése, hogy nem fog támogatni egy olyan összetételű kormányt,

amelynek tagja a Podemos vagy más függetlenségpárti és nacionalista tömörülés.

Ugyanakkor a pártfőtitkár a C'S választási eredményével kapcsolatosan hangsúlyozta,

hogy „Spanyolország egy új politikai korszakba lépett, mert több millió spanyol

választópolgár szavazott a változásra.” „A kétpártrendszer elleni valódi küzdelem azzal

kezdődött, hogy a Ciudadanos bejutott a képviselőházba, ahol következetesen harcolni fog

a jelenleg hatályos igazságtalan választási törvény ellen. A párt egyben szorgalmazni fogja

az oktatási rendszerre vonatkozó nemzeti megállapodás megkötését és az

igazságszolgáltatás depolitizálását.”24

Az országgyűlési választások igazolták azt a korábbi állítást, hogy véget ért a közel

három évtizede tartó kétpárti hegemónia, amely a Spanyol Néppárt és a Spanyol Szocialista

Munkáspárt váltógazdálkodására épült. A baloldali és radikális Podemos, valamint a

centrista politikai erőként megjelenő Ciudadanos alapjaiban átrendezte a hagyományos

spanyol pártrendszert.

Megjegyzendő, hogy a választási eredmények alapján a Spanyol Néppárt a Ciudadanos-

szal együtt 163 mandátummal nem tudott kormányt alakítani, csakúgy mint a PSOE és a

Podemos, valamint az Egyesült Baloldal és Népi Egység (IU-Unidad Popular). Ez utóbbi

három párt összesen csak 161 mandátummal rendelkezett, amely nem volt elegendő a

kormányalakításhoz.

A képviselőház összetétele a parlamenti mandátumok száma alapján

Forrás: Saját készítés az El País 2015. december 21-i száma alapján. In: http://www.elpais.com

23 Iglesias rechaza hablar de pactos y antepone la reforma constitucional. El País, 2015. december 20. szám.

In: http://politica.elpais.com/politica/2015/12/20/actualidad/1450615036_446548.html Letöltve: 2015.

december 21. 24 Resultados 20-D | Rivera no logra su meta de encarnar el cambio. El País, 2015. december 20. szám.

In: http://politica.elpais.com/politica/2015/12/20/actualidad/1450613196_874316.html Letöltve: 2015.

december 21.

123

90

69

40

9 8 6 221PP (123)

PSOE (90)

Podemos (69)

Ciudadanos (40)

ERC-CATSI (9)

DL (8)

PNV (6)

IU-Unidad Popular (2)

EH-Bildu (2)

11

A választásokon jól szerepeltek a katalán nacionalista és függetlenségpárti erők. A

baloldali radikális Esquerra Republicana de Catalunya (ERC) ugyanis 9 mandátummal

az ötödik helyen végzett, a jobboldali szintén függetlenségpárti Democràcia i Llibertat

pedig 8 képviselői helyet szerzett. Ugyanakkor a baloldali politikai erők politikai

programjai között megmutatkozó ellentétek és ideológiai különbségek megakadályozták,

hogy érdemi együttműködés jöjjön létre a legnagyobb ellenzéki PSOE, illetve a Podemos,

továbbá a katalán nacionalista pártok között.

A konzervatív párti miniszterelnök három alkalommal folytatott tárgyalásokat az

ellenzéki pártok vezetőivel. 2015. december 23-án a legnagyobb ellenzéki párt vezetőjével,

Pedro Sánchez-zel találkozott, de a PSOE főtitkára kijelentette, hogy a spanyol

választópolgárok a változásra, nem pedig a néppárti kormányzás további folytatására

szavaztak, így pártja nem támogatta Mariano Rajoy miniszterelnöki megválasztását. A

néppárti kormányfő december 28-án először Pablo Iglesias-szal, a Podemos vezetőjével,

majd ugyanezen a napon Albert Riverával (Ciudadanos) is megbeszéléseket folytatott,

amelynek célja a kormány mielőbbi megalakulásához szükséges parlamenti többség

biztosítása volt. A Podemos vezetője nem támogatta a néppárti Rajoy újbóli kormányfővé

választását, és bírálta az esetleges nagykoalíciós megállapodás mellett a PSOE, PP és

Ciudadanos közötti együttműködés lehetőségét is. Pablo Iglesias a tárgyalások során

ragaszkodott a katalánok önrendelkezéséről szóló népszavazás megtartásához és egy olyan

szociális törvény elfogadásához, amely az ibériai országban megtiltaná a kilakoltatás

minden formáját.25

Albert Rivera, a Ciudadanos vezetője ugyancsak elutasította Mariano Rajoy és

kormányának támogatását. Rivera Mariano Rajoy-jal folytatott tárgyalásai során javaslatot

tett azokra a reformintézkedésekre (valamennyi politikai erő közötti megállapodás az

oktatási rendszerre, az intézményrendszer átalakítására, egy új választási törvényre és

korrupcióellenes intézkedésekre vonatkozólag), amelyek szerinte szükségesek

Spanyolország egységének és szuverenitásának megőrzése érdekében. 26 Egyben

felszólította a spanyol szocialistákat, hogy a párt tisztázza álláspontját a Podemos-szal és a

többi baloldali politikai erővel a kormányalakításhoz szükséges együttműködés kérdésében.

A választási eredményeket követően egy hónapon belül, 2016. január 14-én megalakult

az új összetételű parlament (Cortez). A spanyol szocialisták, a Néppárt és a Ciudadanos

között megkötött megállapodásnak megfelelően a legnagyobb ellenzéki párt jelöltjét, Patxi

Lópezt választották meg a képviselőház elnökévé. A Spanyol Néppárt megkapta a 3

elnökhelyettesi és 1 parlamenti titkári pozíciót.27 VI. Fülöp az alkotmány rendelkezéseinek

megfelelően január 19-én megkezdte a képviselőházba került pártok vezetőivel a

25 Pablo Iglesias pide al PSOE que «deje de hacer teatro» si al final va a apoyar al PP.

ABC, 2015. december 28. szám. In: http://www.abc.es/espana/abci-pablo-iglesias-pide-psoe-deje-hacer-

teatro-si-final-apoyar-pp-201512281247_noticia.html Letöltve: 2015. december 29. 26 Rivera: «Si hubiera posibilidad de poner en marcha la legislatura, nos abstendríamos». ABC, 2015.

december 28. szám. In: http://www.abc.es/espana/abci-rivera-si-hubiera-posibilidad-poner-marcha-

legislatura-abstendriamos-201512281427_noticia.html Letöltve: 2015. december 29. 27 El PP renuncia a la Presidencia del Congreso, que ocupará el socialista Patxi López con apoyo de

Ciudadanos. El Mundo, 2016. január 12-i szám.

In: http://www.elmundo.es/espana/2016/01/12/5695009d22601db55e8b45dc.html Letöltve: 2016. január

15., Patxi López se estrena como presidente del Congreso pidiendo "diálogo y entendimiento". El Mundo,

2016. január 14. szám. In: http://www.elmundo.es/espana/2016/01/13/56963812268e3ea8278b45d7.html Letöltve: 2016. január 15.

12

kormányalakítással kapcsolatos tárgyalásokat. VI. Fülöp a decemberi választásokon a

legtöbb szavazatot szerzett Spanyol Néppárt kormányfőjelöltjét, Mariano Rajoyt kérte fel

kormányalakításra. Mivel Mariano Rajoy-nak nem sikerült megszereznie a képviselőház

abszolút többségének támogatását, ezért nem vállalta a kormányalakítási megbízást.

Ugyanakkor január 22-én tartott sajtótájékoztatóján kijelentette, továbbra is bízik abban,

hogy kormányfővé válthat és dolgozik azon, hogy megfelelő támogatást szerezzen. „Nem

mondtam véglegesen nemet a megbízatásra, de közöltem, hogy nincs meg a kellő

támogatottságom.”28 Az uralkodó a legnagyobb ellenzéki párt (PSOE) vezetőjével, Pedro

Sánchez-zal is megbeszélést folytatott. Sánchez a tárgyalások során kifejtette, hogy

jelenleg a néppárti Mariano Rajoy alkotmányos joga és kötelessége a kormány mielőbbi

megalakítása, de ha ez nem sikerül, akkor a legnagyobb ellenzéki erő vállalja magára ennek

felelősségét.29

Január közepén a Podemos első embere kormányalakítási javaslatot tett a Spanyol

Szocialista Munkáspártnak és az Izquierda Unida politikai erőnek. A radikális baloldali

politikai párt vezetője 100 oldalas kormányprogram tervezetét elküldte a Spanyol

Szocialista Munkáspártnak és az Egyesült Baloldalnak, valamint a függetlenségpárti

katalán (Esquerra Republicana de Catalunya és Democràcia i Llibertat) politikai erőknek

is.30 A szocialisták azonban elutasítóan reagáltak a Podemos kormányalakítási javaslatára

és program tervezetére. A PSOE elzárkózott a Pablo Iglesias által javasolt katalán

népszavazás megtartásától és komolytalannak tartotta a radikális politikai erő koalíciós

kormányalakításra vonatkozó elképzeléseit.

Mivel a kormányalakítási tárgyalások eredménytelenül végződtek, ezért VI. Fülöp január

27-én, újabb konzultációra hívta a parlamenti pártok frakcióvezetőit. A kormányalakítási

tárgyalások második fordulója február 2-án, Mariano Rajoy jelenlegi ügyvezető

kormányfővel és a szocialista Pedro Sánchez-zal történt megbeszéléssel zárult. VI. Fülöp

végül a legnagyobb ellenzéki párt (PSOE) vezetőjét, Pedro Sánchezt kérte fel

kormányalakításra.31

Pedro Sáncheznak tárgyalásai során csak a centrista Ciudadanossal sikerült

megállapodást kötnie, amely tartalmazta az Albert Rivera-vezette párt legfőbb követeléseit,

így többek között az alkotmány megreformálását (lásd alapcharta 135. cikkelyét, amely az

autonóm közösségek költségvetési stabilitására és egyensúlyára vonatkozik, és a szenátusi

képviselői helyek csökkentését, továbbá a 20 ezernél kisebb létszámú települések esetében

a tartományi képviselő-testület megszüntetését), gazdasági téren pedig a személyi

jövedelemadó jelenlegi minimum (19,5%) és maximum szintjének fenntartását, a társasági

28 Rajoy evita la investidura tras el órdago de Iglesias a Sánchez. El Mundo, 2016. január 22. szám.

In: http://www.elmundo.es/espana/2016/01/22/56a26db9268e3ee7098b457c.html Letöltve: 2016. január

25. 29 Pedro Sánchez, dispuesto a intentar formar Gobierno si el Rey se lo pide. El Mundo, 2016. január 23.

szám. In: http://www.elmundo.es/espana/2016/01/23/56a3b26446163f92788b45f0.html Letöltve: 2016.

január 25. 30 Podemos exige al PSOE un referéndum en Cataluña en su programa de Gobierno. El Mundo, 2016.

február 15. szám. In: http://www.elmundo.es/espana/2016/02/15/56c1ba93ca4741943c8b45c5.html

Letöltve: 2016. február 16. 31 Pedro Sánchez inicia una negociación a la desesperada para ser presidente. El Mundo, 2016. február 3.

szám. In: http://www.elmundo.es/espana/2016/02/02/56b0fe83ca474114488b4608.html Letöltve: 2016.

február 3.

13

adó megreformálását, továbbá a kulturális célokat szolgáló áfakulcs 21%-ról 10%-ra való

mérséklését.32 Ugyanakkor a baloldali radikális párt, a Podemos bírálta a centrista erő és a

szociáldemokrata PSOE között létrejött kompromisszumos megállapodást, amelyet

összeegyeztethetetlennek tartott politikai és gazdasági programjával.33A Podemos vezetése

ezért nem vett részt a PSOE, a Compromís és az Izquierda Unida február 24-i

megbeszélésén, amelynek célja Pedro Sánchez kormányfői beiktatása mellett a baloldali

politikai erők közötti összefogás kialakítása volt.

A Spanyol Szocialista Munkáspárt kormányfőjelöltjének 2016. március 2-án nem

sikerült megszereznie a kormányalakításhoz szükséges abszolút többséget a

Képviselőházban. A szocialisták miniszterelnök-jelöltjét csak a PSOE és a Ciudadanos

frakciója biztosította támogatásáról (130 szavazat), miközben a választásokon győztes

Spanyol Néppárt, az ellenzéki pártok közül a Podemos, az Egyesült Baloldal, illetve a

katalán függetlenségi (Esquerra Republicana de Catalunya és Democràcia i Llibertat) és a

Baszk Nacionalista Párt képviselői nemmel szavaztak (összesen 219 elutasító szavazat).34

Megjegyzendő, hogy a szocialisták kormányfőjelöltje a második fordulóban (március 4.)

sem szerezte meg a kormányalakításhoz szükséges szavazatok egyszerű többségét. Mivel

a pártok frakcióvezetőivel folytatott kormányalakítási tárgyalások nem vezettek

eredményre és a választásokat követően sem sikerült stabil parlamenti többséggel bíró

kormányt alakítani, ezért VI. Fülöp május 3-án feloszlatta a Képviselőházat és a Szenátust.

Az uralkodó június 26-ára újabb parlamenti választást írt ki.35 Az alkotmány 99. §-ának 5.

bekezdése szerint, amennyiben a kormányfő beiktatásáról szóló szavazás első fordulójától

számított két hónapon belül sem sikerül megválasztani a miniszterelnököt, akkor az

uralkodó feloszlatja mind a Szenátust, mind pedig a Képviselőházat, s új választásokat kell

kiírnia.36 Véget ért az ibériai ország legújabb kori történetének legrövidebb parlamenti

ciklusa. Hangsúlyozni kell, hogy előrehozott választásokra Spanyolország legújabb kori

történetében még nem került sor. Ugyanakkor a június végén tartandó országgyűlési

választások – minden valószínűség szerint – nem fogják érdemben módosítani a már

kialakult erőviszonyokat, így továbbra is fennmarad a dél-európai országban a politikai

patthelyzet.

Konklúzió

32 Así es el acuerdo PSOE-Ciudadanos: no contempla una subida de impuestos y sí reformar el 135 de la

Constitución. El Mundo, 2016. február 23. szám,

In: http://www.elmundo.es/espana/2016/02/23/56cc930de2704ebf728b4640.html Letöltve: 2016. február

24. 33 Podemos rechaza el acuerdo: “La elección del PSOE no es compatible con Podemos”. El País, 2016.

február 24. szám. In: http://politica.elpais.com/politica/2016/02/24/actualidad/1456311589_414756.html

Letöltve: 2016. február 24. 34 Pedro Sánchez pierde la primera votación de investidura por 219 votos en contra frente a 130 a favor y

una abstención. El Mundo, 2016. március 2. szám.

In: http://www.elmundo.es/espana/2016/03/02/56d71357ca474194088b458e.html Letöltve: 2016. március

3. 35 Fracaso general de los partidos. El Mundo, 2016. április 27. szám.

In: http://www.elmundo.es/espana/2016/04/27/571fdbdf22601dc87f8b4615.html Letöltve: 2016. április 27. 36 ¿Qué pasa si no hay mayoría suficiente para formar gobierno? El País, 2015. december 20. szám.

In: http://politica.elpais.com/politica/2015/12/20/actualidad/1450639617_810616.html Letöltve: 2015.

december 21.

14

A 2015. december 20-i országgyűlési választások, jóllehet megtörték a Spanyol Néppárt

és a Spanyol Szocialista Munkáspárt politikai váltógazdálkodását, de a kiegyenlített

eredmények nagyfokú bizonytalanságot eredményeztek az ibériai országban, mivel

egyetlen politikai erő sem szerezte meg a kormányzáshoz szükséges mandátumok abszolút

többségét. Mivel az országgyűlési választásokat követő négy hónapon belül sem alakult

meg stabil, parlamenti többséggel bíró kormány, és VI. Fülöp parlamenti pártok

frakcióvezetőivel folytatott tárgyalásai sem vezettek eredményre, ezért az uralkodó május

3-án feloszlatta a Képviselőházat és a Szenátust, s június végére újabb választásokat írt ki.

Az újabb országos választás nemcsak politikailag, hanem gazdaságilag is kedvezőtlenül

érinti az Spanyolország nemzetgazdaságát. A politikai bizonytalanság ugyanis

veszélyezteti a spanyol gazdaság eddig elért eredményeit és tovább növeli a dél-európai

ország külgazdasági sérülékenységét. A legnagyobb hitelminősítő intézet, a

Standard&Poor's által 2016. február elején Spanyolországról szóló jelentésében

hangsúlyozta, hogy a külső kedvezőtlen világgazdasági körülmények (gazdasági

növekedés ütemének lelassulása Kínában és olajárak csökkenése) mellett a legfőbb

kockázatot az ibériai országban a parlamenti választások eredményeként bekövetkezett

politikai bizonytalanság jelenti. A hitelminősítő szerint – figyelembe véve a jelenlegi

politikai helyzetet – a legkedvezőbb forgatókönyvvel számolva is legalább két hónapra lesz

szükség, hogy az új kormány megalakuljon.37

Spanyolországba vetett befektetői bizalom megrendülését mutatja, hogy a Banco de

España jelentése szerint 2015-ben közel 70 milliárd euró tőkét vontak ki a dél-európai

országból. A decemberi hónapban 19,9 milliárd euró összegű tőkemenekülésre került sor,

amely egyértelműen az országgyűlési választások eredményei miatt előállt belpolitikai

bizonytalansággal és a befektetők kockázatvállalási hajlandóságának csökkenésével

magyarázható. 38 Az Európai Bizottság március elején Spanyolország makrogazdasági

helyzetéről szóló jelentésében pedig a spanyol gazdaság főbb kockázati tényezői közül a

magas államadósságot (GDP 100%-a) és a magas munkanélküliséget (21,5%) emelte ki,

melyek hosszabb távon veszélyeztethetik a kiegyensúlyozott gazdasági növekedést.39 Az

ibériai ország versenyképességének javítása érdekében ezért tovább kell folytatni a már

megkezdett szerkezeti reformokat a munkaerőpiac és az államigazgatás területén.

Ugyanakkor az uniós döntés-előkészítő és végrehajtó testület véleménye szerint az elmúlt

időszakban nem történt érdemi előrelépés a munkaerő-piaci reformok és az autonóm

közösségek pénzügyeinek hatékonyabb gazdálkodása terén.40

37 S&P: "La política hace sombra a la pujante economía española". El Mundo, 2016. február 9. szám.

In: http://www.elmundo.es/economia/2016/02/09/56b9ea2122601d791e8b4573.html Letöltve: 2016.

február 10. 38 España registró el año pasado la mayor salida de capitales desde 2012. El País, 2016. február 29. szám.

In:http://economia.elpais.com/economia/2016/02/29/actualidad/1456742610_261281.html Letöltve: 2016.

március 2. 39 Bruselas advierte de que "la alta deuda pública" hace "vulnerable" a España. El Confidencial,

08/03/2016. In:http://www.elconfidencial.com/economia/2016-03-08/bruselas-avisa-de-que-la-alta-deuda-

publica-hace-vulnerable-a-espana_1165203/ Letöltve: 2016. március 16.

15

ABSTRACT ABOUT THE PARLIAMENTARY ELECTIONS IN SPAIN: THE

WEAKENING OF TWO PARTY SYSTEM AND THE DEEPENING OF

POLITICAL CLEVEAGES

The parliamentary elections, which were held in Spain on 20th December 2015

contributed to the weakening of political alternate dominated by the People's Party (PP)

and the Spanish Socialist Workers' Party (PSOE), but the balanced results of the elections

caused political uncertainties because none of the parties obtained absolute majority, which

was essential to shuffle of the government. Because of unsuccessful negotiations with the

leaders of political fractions and the lack of stabile government, the Congress of Deputies

and the Senate was dissolved by the King, Felipe VI on 3rd of May and new elections were

settled on 26th June 2016.

The political uncertainties of the new parliamentary elections will have negative impacts

on the national economy of the Iberian country and will jeopardise the achieved economic

results of Spain and increase its external vulnerability. The report on Spain, which was

published by the biggest credit rating agency, Standard&Poor’s in February emphasized

that behind the unfavourable external conditions in the world economy (such as the low oil

prices and slowing of economic growth in China) the political uncertainties were to be

considered as the main risks to the southern European country. According to the

estimations of the credit rating agency it requires minimum two months to shuffle of a

stable government in Spain.

The report, which was prepared by the Spanish National Bank at the end of February

pointed out that in 2015 approximately 70 billion euro capital was withdrawn from Spain

as a consequence of the impaired trust of investors in the country. Because of political

uncertainties of the parliamentary elections and the lack of risk appetite of foreign investors,

the Iberian country suffered from 19 billion euros capital flight last year. As far as the

macroeconomic situation of Spain was concerned, the European Commission stated that

the high public debt (100% of GDP) and the unemployment rate (21,5%) were meant as

risks that jeopardised the sustainable economic growth. In order to improve the

competitiveness of the country it's essential continue the structural reforms in the fields of

labour market and state administration. The main problem is that in the last period it wasn't

made any substantial progress in the labour market reforms and in the better financial

administration of the autonomous communities.

Hivatkozásjegyzék

16

Así es el acuerdo PSOE-Ciudadanos: no contempla una subida de impuestos y sí

reformar el 135 de la Constitución. El Mundo, 2016. február 23. szám.

In: http://www.elmundo.es/espana/2016/02/23/56cc930de2704ebf728b4640.html

Letöltve: 2016. február 24.

Bruselas advierte de que "la alta deuda pública" hace "vulnerable" a España. El

Confidencial, 08/03/2016. In:http://www.elconfidencial.com/economia/2016-03-

08/bruselas-avisa-de-que-la-alta-deuda-publica-hace-vulnerable-a-espana_1165203/

Letöltve: 2016. március 16.

El PP gana las elecciones con 122 escaños, pero no se vislumbra una mayoría con el 90%

del escrutinio. In: http://www.rtve.es/noticias/20151220/pp-ganaria-elecciones-124-

escanos-pero-no-se-vislumbra-mayoria-50-del-escrutinio/1276345.shtml Letöltve: 2015.

december 20.

Anuncio de abstención de Rivera marca el cierre de la campaña más reñida. El Mundo,

2015. december 18. szám.

In: http://www.elmundo.es/espana/2015/12/18/567477aee2704e97238b45a7.html

Letöltve: 2015. december 19.

Elecciones generales 2015 Acaba la campaña electoral más decisiva de las elecciones

más abiertas de la democracia. In: http://www.rtve.es/noticias/20151218/acaba-campana-

electoral-mas-decisiva-elecciones-mas-abiertas-democracia/1275140.shtml Letöltve:

2015. december 18.

Elecciones generales 2015, Punto y final a la campaña electoral más decisiva de las

elecciones más abiertas de la democracia.

In: http://www.rtve.es/noticias/20151218/acaba-campana-electoral-mas-decisiva-

elecciones-mas-abiertas-democracia/1275140.shtml Letöltve: 2015. december 18.

Elecciones generales Rajoy. In: El Mundo, 2015. november 28. szám.

In: http://www.elmundo.es/espana/2015/11/28/565999edca474115338b4589.html

Letöltve: 2015. december 13.

El PP se atribuye una labor 'sin precedentes' en regeneración democrática. El Mundo,

2015. november 19. szám.

In: http://www.elmundo.es/espana/2015/11/29/565ac19746163f0e208b458d.html

Letöltve: 2015. december 13.

El PP renuncia a la Presidencia del Congreso, que ocupará el socialista Patxi López con

apoyo de Ciudadanos. El Mundo, 2016. január 12-i szám.

In: http://www.elmundo.es/espana/2016/01/12/5695009d22601db55e8b45dc.html

Letöltve: 2016. január 15.

El PSOE situaría en el 15% el tipo mínimo en Sociedades y recuperaría Patrimonio. El

17

Mundo, 2015. november 22. szám.

In: http://www.elmundo.es/espana/2015/10/22/562878f4268e3e71738b45a6.html

Letöltve: 2015. december 13.

España registró el año pasado la mayor salida de capitales desde 2012. El País, 2016.

február 29. szám.

In:http://economia.elpais.com/economia/2016/02/29/actualidad/1456742610_261281.htm

l Letöltve: 2016. március 2.

Fracaso general de los partidos. El Mundo, 2016. április 27. szám.

In: http://www.elmundo.es/espana/2016/04/27/571fdbdf22601dc87f8b4615.html

Letöltve: 2016. április 27.

Gana el PP, sin votos para gobernar. El País, 2015. december 20. szám.

In: http://politica.elpais.com/politica/2015/12/20/actualidad/1450627692_212116.html

Letöltve: 2015. december 20.

Iglesias rechaza hablar de pactos y antepone la reforma constitucional. El País, 2015.

december 20. szám.

In: http://politica.elpais.com/politica/2015/12/20/actualidad/1450615036_446548.html

Letöltve: 2015. december 21.

La bomba demográfica estalla por primera vez en unas elecciones generales. El

Confidencial, 2015. december 2. szám. In:

http://www.elconfidencial.com/economia/2015-12-02/la-bomba-demografica-estalla-por-

primera-vez-en-unas-elecciones-generales_1111267/ Letöltve: 2015. december 3.

Los rifirrafes más tensos del cara a cara entre Sánchez y Rajoy: corrupción, rescate

bancario y aborto. In: http://www.rtve.es/noticias/20151215/rifirrafes-mas-tensos-del-

cara-cara-entre-sanchez-rajoy-corrupcion-rescate-bancario-aborto/1273800.shtml

Letöltve: 2015. december 15.

Pablo Iglesias pide al PSOE que «deje de hacer teatro» si al final va a apoyar al PP.

ABC, 2015. december 28. szám. In: http://www.abc.es/espana/abci-pablo-iglesias-pide-

psoe-deje-hacer-teatro-si-final-apoyar-pp-201512281247_noticia.html Letöltve: 2015.

december 29.

Pablo Iglesias propone cinco grandes cambios en la Constitución. El Mundo, 2015.

október 24. szám.

In: http://www.elmundo.es/espana/2015/10/24/562b7610ca4741714c8b4597.html

Letöltve: 2015. december 13.

Patxi López se estrena como presidente del Congreso pidiendo "diálogo y

entendimiento". El Mundo, 2016. január 14. szám.

In: http://www.elmundo.es/espana/2016/01/13/56963812268e3ea8278b45d7.html

Letöltve: 2016. január 15.

18

Pedro Sánchez, dispuesto a intentar formar Gobierno si el Rey se lo pide. El Mundo,

2016. január 23. szám.

In: http://www.elmundo.es/espana/2016/01/23/56a3b26446163f92788b45f0.html

Letöltve: 2016. január 25.

Pedro Sánchez inicia una negociación a la desesperada para ser presidente. El Mundo,

2016. február 3. szám.

In: http://www.elmundo.es/espana/2016/02/02/56b0fe83ca474114488b4608.html

Letöltve: 2016. február 3.

Pedro Sánchez modera su programa económico y se aleja de Podemos. El Mundo, 2015.

október 21. szám.

In: http://www.elmundo.es/espana/2015/10/21/56269bf822601d92368b459d.html

Letöltve: 2015. december 13.

Pedro Sánchez pierde la primera votación de investidura por 219 votos en contra frente a

130 a favor y una abstención. El Mundo, 2016. március 2. szám.

In: http://www.elmundo.es/espana/2016/03/02/56d71357ca474194088b458e.html

Letöltve: 2016. március 3.

Programa de Ciudadanos. El nuevo proyecto común para España.

In: https://www.ciudadanos-cs.org/programa-electoral Letöltve: 2015. december 13.

Programa Electoral del PP.

In: http://estaticos.elmundo.es/documentos/2015/11/29/programapp.pdf

Letöltve: 2015. december 13.

Programa de Podemos. El Mundo, 2015. október 31. szám.

In: http://www.elmundo.es/espana/2015/10/31/5634b824ca474122168b4627.html

Letöltve: 2015. december 13.

Podemos exige al PSOE un referéndum en Cataluña en su programa de Gobierno. El

Mundo, 2016. február 15. szám.

In: http://www.elmundo.es/espana/2016/02/15/56c1ba93ca4741943c8b45c5.html

Letöltve: 2016. február 16.

Podemos rechaza el acuerdo: “La elección del PSOE no es compatible con Podemos”. El

País, 2016. február 24. szám.

In: http://politica.elpais.com/politica/2016/02/24/actualidad/1456311589_414756.html

Letöltve: 2016. február 24.

¿Qué pasa si no hay mayoría suficiente para formar gobierno? El País, 2015. december

20. szám.

In: http://politica.elpais.com/politica/2015/12/20/actualidad/1450639617_810616.html

Letöltve: 2015. december 21.

19

Rajoy evita la investidura tras el órdago de Iglesias a Sánchez. El Mundo, 2016. január

22. szám.

In: http://www.elmundo.es/espana/2016/01/22/56a26db9268e3ee7098b457c.html

Letöltve: 2016. január 25.

Rajoy, golpeado por un joven en un paseo electoral en Pontevedra. ABC, 2015. december

16. szám.

In: http://www.abc.es/elecciones/elecciones-generales/abci-rajoy-golpeado-hombre-

paseo-electoral-pontevedra-201512161915_noticia.html Letöltve: 2015. december 16.

Rajoy: “Voy a intentar formar Gobierno, España lo necesita”. El País, 2015. december

20. szám.

In: http://politica.elpais.com/politica/2015/12/20/actualidad/1450617212_474810.html

Letöltve: 2015. december 21.

Resultados Elecciones Generales 2015 – Congreso. El Mundo, 2015. december 20. szám.

In: http://www.elmundo.es/elecciones/elecciones-generales/resultados/ Letöltve: 2015.

december 21.

Resultados 20-D | Rivera no logra su meta de encarnar el cambio. El País, 2015.

december 20. szám.

In: http://politica.elpais.com/politica/2015/12/20/actualidad/1450613196_874316.html

Letöltve: 2015. december 21.

Resultados 20-D | Sánchez aspira a sumar una mayoría alternativa al PP. El País, 2015.

december 20. szám.

In: http://politica.elpais.com/politica/2015/12/20/actualidad/1450615376_314978.html

Letöltve: 2015. december 21.

Rivera rechaza el acuerdo que propone Rajoy y también un pacto con PSOE y Podemos

http://www.rtve.es/noticias/20151216/rivera-rechaza-acuerdo-propone-rajoy-tambien-

pacto-psoe-podemos/1274944.shtml Letöltve: 2015. december 16.

Rivera: «Si hubiera posibilidad de poner en marcha la legislatura, nos abstendríamos».

ABC, 2015. december 28. szám. In: http://www.abc.es/espana/abci-rivera-si-hubiera-

posibilidad-poner-marcha-legislatura-abstendriamos-201512281427_noticia.html

Letöltve: 2015. december 29.

S&P: "La política hace sombra a la pujante economía española". El Mundo, 2016. február

9. szám.

In: http://www.elmundo.es/economia/2016/02/09/56b9ea2122601d791e8b4573.html

Letöltve: 2016. február 10.

20