dr. habil. gál zoltán csc tudományos főmunkatárs, egyetemi docens
DESCRIPTION
Magyar Regionális Tudományi Társaság Vándorgyűlése, 2012. november 22-23. Győr. A hazai takarékszövetkezeti szektor hitelezési aktivitása. Dr. habil. Gál Zoltán CSc tudományos főmunkatárs, egyetemi docens MTA Közgazdasági- és Regionális Tudományi Kutatóközpont Regionális Kutatások Intézete. - PowerPoint PPT PresentationTRANSCRIPT
Dr. habil. Gál Zoltán CSctudományos főmunkatárs, egyetemi docens
MTA Közgazdasági- és Regionális Tudományi Kutatóközpont
Regionális Kutatások Intézete
A hazai takarékszövetkezeti szektor hitelezési aktivitása
Magyar Regionális Tudományi Társaság Vándorgyűlése, 2012. november 22-23. Győr
Helyi beágyazottságú, de globálisan elterjedt hitelintézeti modell
• Szövetkezeti bankok: 54 ezer szövetkezeti hitelintézet, 186 millió tag, közel 100 országban működik.
• Szövetkezeti bankok az EEA-ban: 4200 szövetkezeti bank, 63 ezer fiók, 50 millió tag, 130 millió ügyfél, 4 billió EUR eszközállomány, 20%-os átlagos piaci rész
Szövetkezeti bankok sajátos vállalatirányítási modell
• Európában a bankrendszer sokszínű: közösségi, állami, szövetkezeti, kölcsönös segélyező és magán pénzintézetek.
• Szereplő/érdekelt-orientált (Stakeholder Value) pénzintézet (szövetkezetek) VS. részvényes-orientált (Shareholder Value) pénzintézet
• A szövetkezeti hitelintézet a tagok tulajdonában van. (tag-ügyfél azonos). Ez nemcsak a döntéshozatalban ad nagyobb tagsági befolyást, de a hosszútávú stratégiai gondolkodást is erősíti.
• A szövetkezeti hitelintézet ügyfeleinek másik része nem tag: nincs formális különbségtétel az ügyfelek típusa között.
• http://www.youtube.com/watch?v=YBZ34iQM3-• http://www.youtube.com/watch?v=d7W4rJaJctY
A szövetkezeti tagság/ügyfelek aránya
Tag/Ügyfél arány, 2009
55%BVR, Germany
46%Austria
31%
OTSZ, Hungary 11%
BP, Italy 12%
BCC, Italy 18%
19%
Spain
Holland
OP Pohjola
21%
Forrás: EACB (2009)
Bank ÜgyfélXIX. század: információs
előny az ügyfélnél
XXI. század: információs
előny a banknál
Az ügyfélhez való földrajzi közelség; a tagsági tulajdon információs előnyeinek kiaknázása (pl. helyi kis- és középvállalatok finanszírozásában); a szövetkezettel szembeni bizalom növekedése az informális, helyi kapcsolatokon keresztül; információs előny érvényesítése a versenytársakkal szemben (országos hálózatú kereskedelmi bankok).
A bank vonakodva helyez ki hitelt, mivel az ügyféllel kapcsolatos információhoz
alig fér hozzá. Emiatt az aggregált hitelezési aktivitás alacsony; a
kihelyezett hitelek fajlagos jövedelmezősége magas.
A bankok rengeteg információval rendelkeznek az ügyfélről fejlett
hitelezési elemzéseiknek köszönhetően. Emiatt sok hitelt képesek kihelyezni.
Bank Ügyfél
A szövetkezeti modell az ügyfél-tulajdonláson keresztül képes
kiegyensúlyozni az információs aszimmetriát.
A szövetkezetek helyi beágyazottsága az információs aszimmetria kiegyenlítését
eredményeziA szövetkezeti üzleti modell: az
ügyfél és a bank is bizalommal rendelkezik
Bank = Szövetkezet
Ügyfél = Tag
Szövetkezeti bankok jelentősége Európában
Cooperative Banks—Market Shares of Assets (In percent of total banking system assets) 1994 1997 2000 2003
Austria … 29.4 29.5 35.6 Finland 18.5 17.5 16.2 15.9 France 1/ 28.4 27.9 28.1 24.1 Germany 14.3 12.4 9.8 10.3 Greece … 0.2 0.3 0.6 Italy … 17.0 16.8 14.9 Netherlands … 21.2 29.0 26.7 Portugal … 3.5 3.4 3.5 Spain 3.0 3.5 3.7 3.9 1/ Including savings banks, before and after their conversion to cooperative banks in 2000
•Németországban a lakosság 37%-a, Ausztriában 40%-a szövetkezeti banki ügyfél•A KKV-ék 32%-a szövetkezeti banki ügyfél (EU-15, 2003)•Agrárvidékeken arányuk Németországban 41%, Franciaországban -85%•A francia farmerek 90%-a Credit Agricole ügyfél•Az olasz Banche Popolari 75%-át adja a KKV hitelezésnek!
Profitelvárás vs. profitkényszer
Jó menedzserek,
rossz szövetkezet
Ideális szövetkezet
A szövetkezeti hitelesség
lerombolása
Jó szövetkezet,
rossz menedzserek
Relatív* növekedés
(értékteremtés)
Relatív* hatékonyság
magas
alacsony
alacsony magas
* A piachoz képest mért
Forrás: Wyman (2008: 31), saját elemzés
• Az erőforrásokkal való gazdálkodás mérőszáma
• Ide tartozik: C/I, • Tartalmazza a vállalt kockázatot• Intézményvédelmi alap kiszabott díját
befolyásolhatja (pl: BCC)
Hatékonyság
• A szövetkezet által teremtett értéket méri (ügyfelek, tagok, munkavállalók, közösség, stb. számára)
• Mutatói lehetnek jövedelmezőség, közösségi aktivitás, stb.
• Az adott kockázatvállalás fényében értendő
Növekedés és értékteremtés
Szerkezeti tényezők
A szövetkezet teljesítményét értékteremtési képessége és hatékonysága jelenti
Helyi–regionális bankok Európában• Szövetkezeti pénzintézetek (nemcsak a helyi regionális)
pénzintézeti rendszer részei• Szövetkezeti „ernyőbankok” óriásbankokká válása (Rabobank,
Raiffesisen, Credit Agricole)• Nemzeti integráltságú takarékszövetkezeti bankok• Nemzeti integráció hiánya, lokalitás–felmorzsolódás, egyenlőtlen verseny
• Versenyelőny• Az ügyfelekhez való közelség• Napi szintű minőségi szolgáltatás nyújtása• Tagság, a bank és az ügyfelek közötti kapcsolat mélysége• Erős nemzeti kötődés – térségi beágyazottság
• Versenyhátrány:• Kicsi méretnagyság(megoldás: integráció)• Kisebb szövetkezeti hitelintézetek kockázatkerülők, kisebb hitelezési
aktivitás• Integráció nélkül nem működik a földrajzi és szektorközi
kockázatporlasztás
A szövetkezeti hitelintézetek szerepe a helyi gazdaságban I.
• A szövetkezeti bankok előnyei a helyileg beágyazott hitelezésben és betétgyűjtésben, ill. a helyi gazaságfejlesztésben
• Erősen polarizált pénzügyi rendszerek: centrum-periféria ; pénzügyi központoktól távoli perifériék alulfinanszírozottsága (Porteous, 1995,Gál, 2010)
• A kapcsolati bankolás (relationship banking) a „házibankká” lehetőségeit kínálja– Közelségből, tag-tulajdonosi rendszerből és a helyi döntéshozatalból
fakad: alacsonyabb információs aszimmetria, alacsony kamatmarzs (Alessandrini& Zazzaro, 2009, Ferri-essori, 2000, Sharpe, 1990, Guiso et. al. 2004)
– Erősebb ügyfél-tulajdonos-banki kapcsolat versenyelőny a kereskedelmi bankokkal szemben a hitelezésben, ügyfélkiválasztásban, az adósminősítésben és hitelszerződések ellenőrzésben
– Szoros kapcsolat a szövetkezeti bankok aktivitása, KKV hitelezés és a helyi gazdaságfejlőpdés között, s ez a kapcsolat erősebb volt a fejletlenebb régiókban. (Hakenes et al. 2009)
A szövetkezeti hitelintézetek szerepe a helyi gazdaságban II.
– Berger és Udell (1995) vizsgálatai igazolták, hogy a nagyobb bankok kevésbé érdekeltek,
– A perifériák hitelhez való korlátozott hozzáférését hangsúlyozza Dow (1990) likviditási preferencia modellje. (Porteous, 1995)
• Duális bankrendszerek és a pénzügyi kirekesztődés:• Társadalmi (társadalmi csoportok))• Területi (perifériák, kis, rurális települések) (Dymski, 2005,
Leyshon, Thrift, 2005)• Szövetkezeti bank földrajzilag és gyakran szektorálisan nem tudja megfelelő
mértékben hitelkockázataikat diverzifikálni (Alexopulos and Goglio, 2010)
• Az ügyfél és a bank központja közötti funkcionális távolság megnövekedése csökkenti az adott szövetkezeti bank helyi gazdaságba-társadalomba való
beágyazottságát (Pittaluga et al. 2005,
GermanyUK
FinnlandSpain
ItalyCzeh Rep.
SlovakiaHungary
Source: EC (2008: 20)
Pénzügyi kirekesztésPercentage of financial exclusion (18 yrs old and older individuals)
2.5 billion adults do not have bank account worldwide•46% of men have formal account•Only 37% of women have•61% in Europe, Central Asia while 34% in devloping countries
Lokális jelenlét
• Kereskedelmi bankfiók (2006): 264- (2008)- 268 településen (8,3%)
• Takarékszövetkezeti egység: 1324 településen (43%)• (1998-ban: 1510 településen)
• A takarékszövetkezeti települések 80%-a 5000 fő alatti, 48%-a 2000 fő alatti
• 1087 településen egyedüli szolgáltatók (5X több településen működnek, mint a bankok)
• Takarékok harmada a városokban (570 egység, 2004)
A hazai hitelintézeti szektor *fiókjainak eloszlása 2012 januárjában (lakossági adatok: 2010. évre vonatkozóan)
kereskedelmi bankok
OTIVA Szabadúszó TAKIVA REPIVA ÖsszesenÁllandó lakosság (ezer fő)
Egy fiókra jutó
lakosok száma
500 alatt 0% 2% 4% 1% 0% 1% 303 8 902
500 - 999 0% 12% 11% 5% 7% 6% 504 2 410
1 000 - 1 999 0% 25% 24% 16% 24% 13% 946 2 035
2 000 – 4 999 4% 26% 19% 28% 29% 16% 1 483 2 662
5 000 – 9 999 8% 9% 10% 13% 10% 9% 939 3 109
10 000 – 19 999 15% 7% 6% 12% 12% 11% 1 180 3 050
20000 – 49 999 19% 6% 7% 10% 2% 12% 1 219 2 930
50 000 – 99 999 10% 4% 9% 5% 0% 7% 699 2 900
100 000 - 12% 7% 6% 7% 7% 9% 1 151 3 509
Budapest 32% 2% 3% 3% 7% 15% 1 695 3 168
Összesen (db) 1 583 1 579 125 146 41 3 474 10 118 2 913
Összesen % 46 % 45% 4% 4% 1% 100%
*A kereskedelmi banki fiókok és a takarékszövetkezeti fiókok megoszlása intézményvédelmi tömörülések alapján csoportosítva.
A kereskedelmi bankok és a szövetkezeti szektor fiókhálózatának összehasonlítása a lokális
monopolhelyzet alapján
Kereskedelmi bankok*
Szövetkezeti szektor**
Intézmények száma 20 137 ebből nem rendelkezik lokális
monopolhelyzetű fiókkal 19 (95%) 8 (6%)
0-25% a lokális monopolhelyzetű fiókok aránya
1 (5%) 2 (1%)
25-50% a lokális monopolhelyzetű fiókok aránya
0 (0%) 24 (18%)
50-75% a lokális monopolhelyzetű fiókok aránya
0 (0%) 56 (41%)
75-99% a lokális monopolhelyzetű fiókok aránya
0 (0%) 41 (30%)
Csak lokális monopolhelyzetű fiókkal rendelkezik
0 (0%) 6 (4%)
Fiókok száma 1583 1891 Egy intézményhez tartozó átlagos
fiókszám 79,2 13,8
Lokális monopolhelyzetű fiókok 1 (0%) 1062 (56%)
Módszertan
• Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) által publikált Aranykönyv 2010. évi kiadása, a KSH Területi Statisztikai Adatbázisa, valamint a kereskedelmi bankok és takarékszövetkezetek fiókjainak címlistája képezi.
• A PSZÁF Aranykönyv részletezi a pénzügyi piac szereplőinek legfontosabb mérleg- és eredménykimutatás-számait minden intézményre külön-külön
• A fiókok listáját aggregáltuk a települések szintjén, és megvizsgáltuk, hogy mely településeken működik fiók versenytárs nélkül
– Adott intézmény összes fiókjának hány százaléka működik lokális monopóliumként. (változó neve: monopol %).
– hány százaléka működik ötezer lakosnál kisebb lélekszámú településen (ötezer %), illetve,
– hogy az adott intézmény fiókjainak hány százaléka működik százezer vagy annál nagyobb lakosú településen (százezer %).
A takarékszövetkezeti szektor hitelezési aktivitása
(hitel/betét mutatók súlyozott átlaga)
Betétállomány 12%-át gyűjtikKihelyezett hitelek 4,7%-át adták
I. Betétnagyság és a hitelezési aktivitás
Összefüggés a szövetkezeti szektor hitel/betét-mutatója és a betétállományának volumene között
II. A lokális monopolhelyzet és a hitelezési aktivitás
• a monopol % változónk annak a mutatója, hogy mekkora egy adott intézmény lokális finanszírozási potenciálja.
A szövetkezeti intézmények mutatói lokális monopolhelyzetű fiókok arányától függően
Lokális monopolhelyzetben
működő fiókok aránya
Hitel/betét-mutató
átlag, 2010 (mintaátlag
standard szórása)
Betétállomány Medián, milliárd
forint, 2010 (mintaátlag standard
szórása) 0% (nincs lokális
monopolhelyzetű fiók) 55% (5%)
10,44 (5,26)
1-24% 78% (4%)
4,99 (3,04)
25-49% 52% (4%)
14,68 (2,00)
50-74% 46% (2%)
14,12 (1,52)
75-99% 41% (2%)
7,65 (0,61)
100% (minden fiók lokális monopolhelyzetben működik)
32% (5%)
2,77 (0,75)
Forrás: PSZÁF Aranykönyv (2010), intézmények honlapjai
II. Hitelezési aktivitás és a városi jelenlét kapcsolat
Becsült kistérségi hitel/betét-mutatók a szövetkezeti szektor hitel- és betétállományát figyelembe véve (2010)*
III. A hitelintézetek jogi formája és a hitelezési aktivitás
Hitel/betét-mutató és az egyes intézményekhez tartozó kis és nagytelepülésen található fiókjainak aránya 2010-ben (súlyozatlan
átlagok)
2010 OTIVA TAKIVA REPIVA Szabadúszó Hitel/betét-mutató 43% 51% 57% 59%
Százezer vagy több lakosú településen lévő fiókok
aránya
8% 8% 16% 19%
Ötezer és százezer lakos közötti településen lévő
fiókok aránya
28% 46% 21% 38%
Ötezer lakosnál kisebb településen lévő fiókok
aránya
64% 45% 64% 43%
Lokális monopolhelyzetű fiókok aránya
61% 53% 59% 35%
A források kihelyezésének struktúrája a takarékszövetkezeti szektorban
Kitettségi értékek a szövetkezeti szektoron belül a betétállomány százalékában a 2010. évben (súlyozott átlagok, a sorok legmagasabb értékeit vastagon szedve,
aláhúzással jelöltük)
Összesen OTIVA TAKIVA REPIVA Szabadúszó Központi kormánnyal és központi bankkal szembeni kitettség
32% 34% 30% 29% 16%
Hitelintézettel vagy befektetési vállalkozással szembeni kitettség
25% 28% 22% 19% 7%
Ingatlannal fedezett kitettség 18% 17% 23% 14% 23%
Lakossággal szembeni kitettség 16% 16% 11% 23% 10%
Vállalkozással szembeni kitettség 9% 9% 9% 7% 19%
Egyéb tétel 7% 6% 7% 8% 9% Késedelmes tétel 4% 4% 7% 8% 4% Regionális kormánnyal és helyi önkormányzattal szembeni kitettség
1% 1% 1% 1% 0%
Forrás: intézmények Nyilvánosságra Hozatalai, PSZÁF Aranykönyv 2010. Megjegyzés: a táblázat csak a néhány kitettségi értéket tartalmaz
Sztereotípiák a takarékszektorról• Vidék (falu) bankja volt e a takarékszektor?
• A takarékszövetkezetek forráskivonó szerepe dominált a kihelyezésekkel szemben
• Forrásaik jelentős részét bankközi piacokon helyezték ki• Nem vállaltak jelentős szerepet az lakás és az agrárhitelezésben
sem• KKV szegmensben aktivitás (1990s) a városi telephelyeken
• Az agrárszektor bankja?• Községi, kisvárosi bankhálózat és a agrárium finanszírozása
különböző feladat• A kereskedelmi banki szerepvállalás az agrárhitelezésben jóval
felülmúlta a takarékszövetkezetekét (11. helyen az TKSZ integráció) • 4,1% agrárpiaci rész, a szövetkezetek 70%-a nem agrárhitelezett, 40
szövetkezet adta 1998-ban az agrárportfolió 80%át)
Összegzés• A hitelezési aktivitás vizsgálata azt mutatja, hogy a kistelepüléseken való jelenlét,
illetve a lokális monopolhelyzet csökkenti a hitel-kihelyezési tevékenységet, és növeli annak valószínűségét, hogy az intézmény passzív forráskihelyezési politikát folytat.
• A „klasszikus szövetkezeti” modell alig jelenik meg Magyarországon, azaz a hitelezésben az új piacokon való terjeszkedés nélkül is aktív, helyileg és társadalmilag beágyazott takarékszövetkezet típusa nem jellemző.
• Operatív döntései alapján a szektor intézményeinek többsége a finanszírozási forrásait a vidékről a pénzügyi centrumok felé csatornázza át. (nincs forrásszűke, kockázatvállalási korlát)
• Az OTIVÁ-ból kiszakadt szövetkezetek kockázatvállalási étvágyára vonatkozó – hipotézisünk szintén nem került elvetésre.
• A hazai takarékszövetkezeti szektor hálózatépítési stratégiáit és a meghozott hitel-kihelyezési döntéseit tekintve nem látja el maradéktalanul a nyugat-európai partnerintézményekhez hasonlóan a helyi bank, illetve a vidék bankja funkcióját.
• Eredményeink sokat finomítanak a kereskedelmi bankszektorról alkotott képen is. Nem vádolhatjuk a kereskedelmi bankokat azért, mert kerülik az olyan településeket, ahol szinte lehetetlen hiteleket kihelyezni életképes KKV-ék hiányában
27
A takarékszövetkezetek bankközi piaci nettó pénzügyi pozíciója és a Takarékpont tagság közötti korreláció
Ügyfélvolumen (betét+hitel) 2010
-10%
0%
10%
20%
30%
40%
50%
60%
0 1000 2000 3000 4000 5000
Takarékpont
Nem takarékpont
Bankközi piaci nettó pénzügyi pozíció
az eszközök százalékában, 2010
0
5
10
15
20
25
0
1
2
3
4
5
6
7
8
Tagok (millió fő)
Fiókok (ezer)
Egy bankra jutó átlagos mérlegfőösszeg (100 mio €, jobb s
Intézmények (ezer, jobb skála)
Fiókok száma (ezer darab)
Intézmények száma (ezer, jobb skála)
Tagok száma (millió)
Egy fiókra eső mérlegfőösszeg (100 millió €, jobb
skála)
1970 20101990, újraegyesítés
előtt
1990, újraegyesítés után
1980 2000
Forrás: BVR (2010), CEPS (2010: 30)
417429464468483503509516502505
261270271275280281284285286287
0
100
200
300
400
500
600
700
0
50
100
150
200
250
300
Fiókok száma (bal skála)
Intézmények száma (jobb skála)
200920082003 2004 2005 2006 2007200220012000
Forrás: OECD (2009)
Finnország
0%
10%
20%
30%
40%
50%
60%
70%
80%
90%
100%
1964 2011
0%
10%
20%
30%
40%
50%
60%
70%
80%
90%
100%
Kereskedelmiés egyéb bankok
Takarék- ésLandesbankok
Szövetkezetihitelintézetek
1964 2011
Forrás: Bundesbank (2011)
A nem bankoktól gyűjtött betétállomány megoszlása
A nem bankoknak nyújtott hitelek megoszlása
Szövetkezeti bankok száma
2000 = 100 %
2006 20082000 2002 2004
100
90
80
70
60
0
2009
261(91%)
459(85%)
1 157(65%)
Forrás: OECD (2010)
Németország
Olaszország
Finnország
Szövetkezeti bankfiókok száma
2000 = 100 %
2000 2002 2004 2006 2008
0
80
90
100
2009
417(83%)
7 311(94%)
12 144(79%)
Finnország
Olaszország
Németország