dr. habil. gál zoltán csc tudományos főmunkatárs, egyetemi docens

36
Dr. habil. Gál Zoltán CSc tudományos főmunkatárs, egyetemi docens MTA Közgazdasági- és Regionális Tudományi Kutatóközpont Regionális Kutatások Intézete A hazai takarékszövetkezeti szektor hitelezési aktivitása Magyar Regionális Tudományi Társaság Vándorgyűlése, 2012. november 22-23. Győr

Upload: dayo

Post on 12-Jan-2016

49 views

Category:

Documents


0 download

DESCRIPTION

Magyar Regionális Tudományi Társaság Vándorgyűlése, 2012. november 22-23. Győr. A hazai takarékszövetkezeti szektor hitelezési aktivitása. Dr. habil. Gál Zoltán CSc tudományos főmunkatárs, egyetemi docens MTA Közgazdasági- és Regionális Tudományi Kutatóközpont Regionális Kutatások Intézete. - PowerPoint PPT Presentation

TRANSCRIPT

Dr. habil. Gál Zoltán CSctudományos főmunkatárs, egyetemi docens

MTA Közgazdasági- és Regionális Tudományi Kutatóközpont

Regionális Kutatások Intézete

A hazai takarékszövetkezeti szektor hitelezési aktivitása

Magyar Regionális Tudományi Társaság Vándorgyűlése, 2012. november 22-23. Győr

Helyi beágyazottságú, de globálisan elterjedt hitelintézeti modell

• Szövetkezeti bankok: 54 ezer szövetkezeti hitelintézet, 186 millió tag, közel 100 országban működik.

• Szövetkezeti bankok az EEA-ban: 4200 szövetkezeti bank, 63 ezer fiók, 50 millió tag, 130 millió ügyfél, 4 billió EUR eszközállomány, 20%-os átlagos piaci rész

Szövetkezeti bankok sajátos vállalatirányítási modell

• Európában a bankrendszer sokszínű: közösségi, állami, szövetkezeti, kölcsönös segélyező és magán pénzintézetek.

• Szereplő/érdekelt-orientált (Stakeholder Value) pénzintézet (szövetkezetek) VS. részvényes-orientált (Shareholder Value) pénzintézet

• A szövetkezeti hitelintézet a tagok tulajdonában van. (tag-ügyfél azonos). Ez nemcsak a döntéshozatalban ad nagyobb tagsági befolyást, de a hosszútávú stratégiai gondolkodást is erősíti.

• A szövetkezeti hitelintézet ügyfeleinek másik része nem tag: nincs formális különbségtétel az ügyfelek típusa között.

• http://www.youtube.com/watch?v=YBZ34iQM3-• http://www.youtube.com/watch?v=d7W4rJaJctY

A szövetkezeti tagság/ügyfelek aránya

Tag/Ügyfél arány, 2009

55%BVR, Germany

46%Austria

31%

OTSZ, Hungary 11%

BP, Italy 12%

BCC, Italy 18%

19%

Spain

Holland

OP Pohjola

21%

Forrás: EACB (2009)

Bank ÜgyfélXIX. század: információs

előny az ügyfélnél

XXI. század: információs

előny a banknál

Az ügyfélhez való földrajzi közelség; a tagsági tulajdon információs előnyeinek kiaknázása (pl. helyi kis- és középvállalatok finanszírozásában); a szövetkezettel szembeni bizalom növekedése az informális, helyi kapcsolatokon keresztül; információs előny érvényesítése a versenytársakkal szemben (országos hálózatú kereskedelmi bankok).

A bank vonakodva helyez ki hitelt, mivel az ügyféllel kapcsolatos információhoz

alig fér hozzá. Emiatt az aggregált hitelezési aktivitás alacsony; a

kihelyezett hitelek fajlagos jövedelmezősége magas.

A bankok rengeteg információval rendelkeznek az ügyfélről fejlett

hitelezési elemzéseiknek köszönhetően. Emiatt sok hitelt képesek kihelyezni.

Bank Ügyfél

A szövetkezeti modell az ügyfél-tulajdonláson keresztül képes

kiegyensúlyozni az információs aszimmetriát.

A szövetkezetek helyi beágyazottsága az információs aszimmetria kiegyenlítését

eredményeziA szövetkezeti üzleti modell: az

ügyfél és a bank is bizalommal rendelkezik

Bank = Szövetkezet

Ügyfél = Tag

Szövetkezeti bankok jelentősége Európában

Cooperative Banks—Market Shares of Assets (In percent of total banking system assets) 1994 1997 2000 2003

Austria … 29.4 29.5 35.6 Finland 18.5 17.5 16.2 15.9 France 1/ 28.4 27.9 28.1 24.1 Germany 14.3 12.4 9.8 10.3 Greece … 0.2 0.3 0.6 Italy … 17.0 16.8 14.9 Netherlands … 21.2 29.0 26.7 Portugal … 3.5 3.4 3.5 Spain 3.0 3.5 3.7 3.9 1/ Including savings banks, before and after their conversion to cooperative banks in 2000

•Németországban a lakosság 37%-a, Ausztriában 40%-a szövetkezeti banki ügyfél•A KKV-ék 32%-a szövetkezeti banki ügyfél (EU-15, 2003)•Agrárvidékeken arányuk Németországban 41%, Franciaországban -85%•A francia farmerek 90%-a Credit Agricole ügyfél•Az olasz Banche Popolari 75%-át adja a KKV hitelezésnek!

Top-25 global banking groups by Tier 1 capital (Bn $), 2006

Profitelvárás vs. profitkényszer

Jó menedzserek,

rossz szövetkezet

Ideális szövetkezet

A szövetkezeti hitelesség

lerombolása

Jó szövetkezet,

rossz menedzserek

Relatív* növekedés

(értékteremtés)

Relatív* hatékonyság

magas

alacsony

alacsony magas

* A piachoz képest mért

Forrás: Wyman (2008: 31), saját elemzés

• Az erőforrásokkal való gazdálkodás mérőszáma

• Ide tartozik: C/I, • Tartalmazza a vállalt kockázatot• Intézményvédelmi alap kiszabott díját

befolyásolhatja (pl: BCC)

Hatékonyság

• A szövetkezet által teremtett értéket méri (ügyfelek, tagok, munkavállalók, közösség, stb. számára)

• Mutatói lehetnek jövedelmezőség, közösségi aktivitás, stb.

• Az adott kockázatvállalás fényében értendő

Növekedés és értékteremtés

Szerkezeti tényezők

A szövetkezet teljesítményét értékteremtési képessége és hatékonysága jelenti

Helyi–regionális bankok Európában• Szövetkezeti pénzintézetek (nemcsak a helyi regionális)

pénzintézeti rendszer részei• Szövetkezeti „ernyőbankok” óriásbankokká válása (Rabobank,

Raiffesisen, Credit Agricole)• Nemzeti integráltságú takarékszövetkezeti bankok• Nemzeti integráció hiánya, lokalitás–felmorzsolódás, egyenlőtlen verseny

• Versenyelőny• Az ügyfelekhez való közelség• Napi szintű minőségi szolgáltatás nyújtása• Tagság, a bank és az ügyfelek közötti kapcsolat mélysége• Erős nemzeti kötődés – térségi beágyazottság

• Versenyhátrány:• Kicsi méretnagyság(megoldás: integráció)• Kisebb szövetkezeti hitelintézetek kockázatkerülők, kisebb hitelezési

aktivitás• Integráció nélkül nem működik a földrajzi és szektorközi

kockázatporlasztás

A szövetkezeti hitelintézetek szerepe a helyi gazdaságban I.

• A szövetkezeti bankok előnyei a helyileg beágyazott hitelezésben és betétgyűjtésben, ill. a helyi gazaságfejlesztésben

• Erősen polarizált pénzügyi rendszerek: centrum-periféria ; pénzügyi központoktól távoli perifériék alulfinanszírozottsága (Porteous, 1995,Gál, 2010)

• A kapcsolati bankolás (relationship banking) a „házibankká” lehetőségeit kínálja– Közelségből, tag-tulajdonosi rendszerből és a helyi döntéshozatalból

fakad: alacsonyabb információs aszimmetria, alacsony kamatmarzs (Alessandrini& Zazzaro, 2009, Ferri-essori, 2000, Sharpe, 1990, Guiso et. al. 2004)

– Erősebb ügyfél-tulajdonos-banki kapcsolat versenyelőny a kereskedelmi bankokkal szemben a hitelezésben, ügyfélkiválasztásban, az adósminősítésben és hitelszerződések ellenőrzésben

– Szoros kapcsolat a szövetkezeti bankok aktivitása, KKV hitelezés és a helyi gazdaságfejlőpdés között, s ez a kapcsolat erősebb volt a fejletlenebb régiókban. (Hakenes et al. 2009)

A szövetkezeti hitelintézetek szerepe a helyi gazdaságban II.

– Berger és Udell (1995) vizsgálatai igazolták, hogy a nagyobb bankok kevésbé érdekeltek,

– A perifériák hitelhez való korlátozott hozzáférését hangsúlyozza Dow (1990) likviditási preferencia modellje. (Porteous, 1995)

• Duális bankrendszerek és a pénzügyi kirekesztődés:• Társadalmi (társadalmi csoportok))• Területi (perifériák, kis, rurális települések) (Dymski, 2005,

Leyshon, Thrift, 2005)• Szövetkezeti bank földrajzilag és gyakran szektorálisan nem tudja megfelelő

mértékben hitelkockázataikat diverzifikálni (Alexopulos and Goglio, 2010)

• Az ügyfél és a bank központja közötti funkcionális távolság megnövekedése csökkenti az adott szövetkezeti bank helyi gazdaságba-társadalomba való

beágyazottságát (Pittaluga et al. 2005,

GermanyUK

FinnlandSpain

ItalyCzeh Rep.

SlovakiaHungary

Source: EC (2008: 20)

Pénzügyi kirekesztésPercentage of financial exclusion (18 yrs old and older individuals)

2.5 billion adults do not have bank account worldwide•46% of men have formal account•Only 37% of women have•61% in Europe, Central Asia while 34% in devloping countries

Lokális jelenlét

• Kereskedelmi bankfiók (2006): 264- (2008)- 268 településen (8,3%)

• Takarékszövetkezeti egység: 1324 településen (43%)• (1998-ban: 1510 településen)

• A takarékszövetkezeti települések 80%-a 5000 fő alatti, 48%-a 2000 fő alatti

• 1087 településen egyedüli szolgáltatók (5X több településen működnek, mint a bankok)

• Takarékok harmada a városokban (570 egység, 2004)

A hazai hitelintézeti szektor *fiókjainak eloszlása 2012 januárjában (lakossági adatok: 2010. évre vonatkozóan)

kereskedelmi bankok

OTIVA Szabadúszó TAKIVA REPIVA ÖsszesenÁllandó lakosság (ezer fő)

Egy fiókra jutó

lakosok száma

500 alatt 0% 2% 4% 1% 0% 1% 303 8 902

500 - 999 0% 12% 11% 5% 7% 6% 504 2 410

1 000 - 1 999 0% 25% 24% 16% 24% 13% 946 2 035

2 000 – 4 999 4% 26% 19% 28% 29% 16% 1 483 2 662

5 000 – 9 999 8% 9% 10% 13% 10% 9% 939 3 109

10 000 – 19 999 15% 7% 6% 12% 12% 11% 1 180 3 050

20000 – 49 999 19% 6% 7% 10% 2% 12% 1 219 2 930

50 000 – 99 999 10% 4% 9% 5% 0% 7% 699 2 900

100 000 - 12% 7% 6% 7% 7% 9% 1 151 3 509

Budapest 32% 2% 3% 3% 7% 15% 1 695 3 168

Összesen (db) 1 583 1 579 125 146 41 3 474 10 118 2 913

Összesen % 46 % 45% 4% 4% 1% 100%

*A kereskedelmi banki fiókok és a takarékszövetkezeti fiókok megoszlása intézményvédelmi tömörülések alapján csoportosítva.

A kereskedelmi bankok és a szövetkezeti szektor fiókhálózatának összehasonlítása a lokális

monopolhelyzet alapján

Kereskedelmi bankok*

Szövetkezeti szektor**

Intézmények száma 20 137 ebből nem rendelkezik lokális

monopolhelyzetű fiókkal 19 (95%) 8 (6%)

0-25% a lokális monopolhelyzetű fiókok aránya

1 (5%) 2 (1%)

25-50% a lokális monopolhelyzetű fiókok aránya

0 (0%) 24 (18%)

50-75% a lokális monopolhelyzetű fiókok aránya

0 (0%) 56 (41%)

75-99% a lokális monopolhelyzetű fiókok aránya

0 (0%) 41 (30%)

Csak lokális monopolhelyzetű fiókkal rendelkezik

0 (0%) 6 (4%)

Fiókok száma 1583 1891 Egy intézményhez tartozó átlagos

fiókszám 79,2 13,8

Lokális monopolhelyzetű fiókok 1 (0%) 1062 (56%)

Módszertan

• Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) által publikált Aranykönyv 2010. évi kiadása, a KSH Területi Statisztikai Adatbázisa, valamint a kereskedelmi bankok és takarékszövetkezetek fiókjainak címlistája képezi.

• A PSZÁF Aranykönyv részletezi a pénzügyi piac szereplőinek legfontosabb mérleg- és eredménykimutatás-számait minden intézményre külön-külön

• A fiókok listáját aggregáltuk a települések szintjén, és megvizsgáltuk, hogy mely településeken működik fiók versenytárs nélkül

– Adott intézmény összes fiókjának hány százaléka működik lokális monopóliumként. (változó neve: monopol %).

– hány százaléka működik ötezer lakosnál kisebb lélekszámú településen (ötezer %), illetve,

– hogy az adott intézmény fiókjainak hány százaléka működik százezer vagy annál nagyobb lakosú településen (százezer %).

A takarékszövetkezeti szektor hitelezési aktivitása

(hitel/betét mutatók súlyozott átlaga)

Betétállomány 12%-át gyűjtikKihelyezett hitelek 4,7%-át adták

I. Betétnagyság és a hitelezési aktivitás

Összefüggés a szövetkezeti szektor hitel/betét-mutatója és a betétállományának volumene között

II. A lokális monopolhelyzet és a hitelezési aktivitás

• a monopol % változónk annak a mutatója, hogy mekkora egy adott intézmény lokális finanszírozási potenciálja.

A szövetkezeti intézmények mutatói lokális monopolhelyzetű fiókok arányától függően

Lokális monopolhelyzetben

működő fiókok aránya

Hitel/betét-mutató

átlag, 2010 (mintaátlag

standard szórása)

Betétállomány Medián, milliárd

forint, 2010 (mintaátlag standard

szórása) 0% (nincs lokális

monopolhelyzetű fiók) 55% (5%)

10,44 (5,26)

1-24% 78% (4%)

4,99 (3,04)

25-49% 52% (4%)

14,68 (2,00)

50-74% 46% (2%)

14,12 (1,52)

75-99% 41% (2%)

7,65 (0,61)

100% (minden fiók lokális monopolhelyzetben működik)

32% (5%)

2,77 (0,75)

Forrás: PSZÁF Aranykönyv (2010), intézmények honlapjai

II. Hitelezési aktivitás és a városi jelenlét kapcsolat

Becsült kistérségi hitel/betét-mutatók a szövetkezeti szektor hitel- és betétállományát figyelembe véve (2010)*

III. A hitelintézetek jogi formája és a hitelezési aktivitás

Hitel/betét-mutató és az egyes intézményekhez tartozó kis és nagytelepülésen található fiókjainak aránya 2010-ben (súlyozatlan

átlagok)

2010 OTIVA TAKIVA REPIVA Szabadúszó Hitel/betét-mutató 43% 51% 57% 59%

Százezer vagy több lakosú településen lévő fiókok

aránya

8% 8% 16% 19%

Ötezer és százezer lakos közötti településen lévő

fiókok aránya

28% 46% 21% 38%

Ötezer lakosnál kisebb településen lévő fiókok

aránya

64% 45% 64% 43%

Lokális monopolhelyzetű fiókok aránya

61% 53% 59% 35%

A források kihelyezésének struktúrája a takarékszövetkezeti szektorban

Kitettségi értékek a szövetkezeti szektoron belül a betétállomány százalékában a 2010. évben (súlyozott átlagok, a sorok legmagasabb értékeit vastagon szedve,

aláhúzással jelöltük)

Összesen OTIVA TAKIVA REPIVA Szabadúszó Központi kormánnyal és központi bankkal szembeni kitettség

32% 34% 30% 29% 16%

Hitelintézettel vagy befektetési vállalkozással szembeni kitettség

25% 28% 22% 19% 7%

Ingatlannal fedezett kitettség 18% 17% 23% 14% 23%

Lakossággal szembeni kitettség 16% 16% 11% 23% 10%

Vállalkozással szembeni kitettség 9% 9% 9% 7% 19%

Egyéb tétel 7% 6% 7% 8% 9% Késedelmes tétel 4% 4% 7% 8% 4% Regionális kormánnyal és helyi önkormányzattal szembeni kitettség

1% 1% 1% 1% 0%

Forrás: intézmények Nyilvánosságra Hozatalai, PSZÁF Aranykönyv 2010. Megjegyzés: a táblázat csak a néhány kitettségi értéket tartalmaz

Sztereotípiák a takarékszektorról• Vidék (falu) bankja volt e a takarékszektor?

• A takarékszövetkezetek forráskivonó szerepe dominált a kihelyezésekkel szemben

• Forrásaik jelentős részét bankközi piacokon helyezték ki• Nem vállaltak jelentős szerepet az lakás és az agrárhitelezésben

sem• KKV szegmensben aktivitás (1990s) a városi telephelyeken

• Az agrárszektor bankja?• Községi, kisvárosi bankhálózat és a agrárium finanszírozása

különböző feladat• A kereskedelmi banki szerepvállalás az agrárhitelezésben jóval

felülmúlta a takarékszövetkezetekét (11. helyen az TKSZ integráció) • 4,1% agrárpiaci rész, a szövetkezetek 70%-a nem agrárhitelezett, 40

szövetkezet adta 1998-ban az agrárportfolió 80%át)

Összegzés• A hitelezési aktivitás vizsgálata azt mutatja, hogy a kistelepüléseken való jelenlét,

illetve a lokális monopolhelyzet csökkenti a hitel-kihelyezési tevékenységet, és növeli annak valószínűségét, hogy az intézmény passzív forráskihelyezési politikát folytat.

• A „klasszikus szövetkezeti” modell alig jelenik meg Magyarországon, azaz a hitelezésben az új piacokon való terjeszkedés nélkül is aktív, helyileg és társadalmilag beágyazott takarékszövetkezet típusa nem jellemző.

• Operatív döntései alapján a szektor intézményeinek többsége a finanszírozási forrásait a vidékről a pénzügyi centrumok felé csatornázza át. (nincs forrásszűke, kockázatvállalási korlát)

• Az OTIVÁ-ból kiszakadt szövetkezetek kockázatvállalási étvágyára vonatkozó – hipotézisünk szintén nem került elvetésre.

• A hazai takarékszövetkezeti szektor hálózatépítési stratégiáit és a meghozott hitel-kihelyezési döntéseit tekintve nem látja el maradéktalanul a nyugat-európai partnerintézményekhez hasonlóan a helyi bank, illetve a vidék bankja funkcióját.

• Eredményeink sokat finomítanak a kereskedelmi bankszektorról alkotott képen is. Nem vádolhatjuk a kereskedelmi bankokat azért, mert kerülik az olyan településeket, ahol szinte lehetetlen hiteleket kihelyezni életképes KKV-ék hiányában

27

A takarékszövetkezetek bankközi piaci nettó pénzügyi pozíciója és a Takarékpont tagság közötti korreláció

Ügyfélvolumen (betét+hitel) 2010

-10%

0%

10%

20%

30%

40%

50%

60%

0 1000 2000 3000 4000 5000

Takarékpont

Nem takarékpont

Bankközi piaci nettó pénzügyi pozíció

az eszközök százalékában, 2010

28

A takarékszövetkezetek egy számlára eső ügyfélvolumene, 2010

31

Appendix: net finanical position of Hungarian cooperatives on the interbank market

 0

 5

 10

 15

 20

 25

 0

 1

 2

 3

 4

 5

 6

 7

 8

Tagok (millió fő)

Fiókok (ezer)

Egy bankra jutó átlagos mérlegfőösszeg (100 mio €, jobb s

Intézmények (ezer, jobb skála)

Fiókok száma (ezer darab)

Intézmények száma (ezer, jobb skála)

Tagok száma (millió)

Egy fiókra eső mérlegfőösszeg (100 millió €, jobb

skála)

1970 20101990, újraegyesítés

előtt

1990, újraegyesítés után

1980 2000

Forrás: BVR (2010), CEPS (2010: 30)

417429464468483503509516502505

261270271275280281284285286287

 0

 100

 200

 300

 400

 500

 600

 700

 0

 50

 100

 150

 200

 250

 300

Fiókok száma (bal skála)

Intézmények száma (jobb skála)

200920082003 2004 2005 2006 2007200220012000

Forrás: OECD (2009)

Finnország

 0%

 10%

 20%

 30%

 40%

 50%

 60%

 70%

 80%

 90%

 100%

1964 2011

 0%

 10%

 20%

 30%

 40%

 50%

 60%

 70%

 80%

 90%

 100%

Kereskedelmiés egyéb bankok

Takarék- ésLandesbankok

Szövetkezetihitelintézetek

1964 2011

Forrás: Bundesbank (2011)

A nem bankoktól gyűjtött betétállomány megoszlása

A nem bankoknak nyújtott hitelek megoszlása

Szövetkezeti bankok száma

2000 = 100 %

2006 20082000 2002 2004

100

90

80

70

60

0

2009

261(91%)

459(85%)

1 157(65%)

Forrás: OECD (2010)

Németország

Olaszország

Finnország

Szövetkezeti bankfiókok száma

2000 = 100 %

2000 2002 2004 2006 2008

0

80

90

100

2009

417(83%)

7 311(94%)

12 144(79%)

Finnország

Olaszország

Németország

79%38%

61%31%

12%27%

52%12%

78%48%

0% 20% 40% 60% 80%

OP Pohjola

BVR

BP

BCC

OTSZ

Fiókok száma

Intézetek száma