ÜZLETI JOG(Igazgatásszervező szak, nappali és levelező

tagozat)Előadás vázlat „Az üzleti jog alanyai, üzleti élet

szervezeti és számviteli ismeretek” c. tantárgy elsajátításához

Dr. Lóránt Zoltán c. főiskolai tanárSzékesfehérvár 2008/2009.

NYUGAT-MAGYORSZÁGI EGYETEM GEOINFORMATIKAI FŐISKOLAI

KAR Általános Jogi Tanszék

2

Piaci környezet

Befektetők, tulajdonosok Munkavállalók

Adóhatóságok Hitelezők

Partnercégek

VÁLLALKOZÁS

3

A számviteli információs rendszer felépítése kettős könyvvitel vezetése

esetén

Beszámoló

Főkönyvi könyvelésszintje

Analitikus könyvelésszintje

Alapnyilvántartásokszintje

4

Vagyon

Eszközök (aktívák) Források (passzívák)

A vagyon konkrét megjelenési formái:– Befektetett eszközök– Forgóeszközök– Aktív időbeni elhatárolások

A vagyon származása, eredete:– Saját tőke (állandó saját forrás)– Céltartalékok– Kötelezettségek (Ideiglenes idegen forrás)– Passzív időbeli elhatárolások

=

Alapításkor az eszközöket (pénzeszközök, apport, vagyis nem pénzbeni hozzájárulás) az alapító bocsátják a vállalkozás rendelkezésére. Ekkor:

eszközök értéke = saját tőke értéke

5

NYERESÉG

Kft.VállalkozóÁllam

Mérleg szerinti eredményOsztalékAdó

6

A beszámolók formái, részei, készítésük feltételei

Beszámoló formája

Éves beszámoló Egyszerűsített éves beszámoló

Összevont (konszolidált)

éves beszámoló

Egyszerűsített beszámoló

Részei

MérlegEredménykimutatásKiegészítő melléklet+Üzleti jelentés

Egyszerűsített évesbeszámoló mérlegeEgyszerűsített évesbeszámolóeredménykimutatásaEgyszerűsített évesbeszámoló kiegészítőmelléklete

Összevont (konsz.)mérlegÖsszevont (konsz.)EredménykimutatásÖsszevont (konsz.)Kiegészítő melléklet+Összevont (konsz.) üzletijelentés

EgyszerűsítettmérlegEredménylevezetés

7

Könyvvezetés: az a tevékenység, amelynek keretében a

gazdálkodó a

tevékenysége során előforduló, a vagyoni, pénzügyi, jövedelmi

helyzetére

kiható gazdasági eseményekről folyamatosan nyilvántartást

vezet és azt az

üzleti év végével lezárja.

A könyvveztés formái:

• egyszeres könyvvitel

• kettős könyvvitel

8

Kettős könyvvitel: az eszközökről és azok forrásairól,

és az ezekben bekövetkező változásokról vezetett olyan

nyilvántartás, amely az eszközökben (aktívákban) és

forrásokban (passzívák-ban) bekövetkezett változásokat

a valóságnak megfelelően, folyamatosan, teljeskörűen,

zárt rendszerben, áttekinthetően mutatja.

9

Számviteli bizonylat minden olyan a gazdálkodó által

kiállított, készített, illetve a gazdálkodóval üzleti vagy

egyéb

kapcsolatban álló természetes személy vagy más

gazdálkodó

által kiállított, készített okmány (számla, szerződés,

megálla-

podás, kimutatás, hitelintézeti bizonylat, bankkivonat,

jog-

szabályi rendelkezés, egyéb ilyennek minősíthető irat)

– füg-

getlenül annak nyomdai vagy egyéb előállítási módjától

–,

amely a gazdasági esemény számviteli elszámolását

(nyilván-

tartását) támasztja alá.

10

Bizonylati elv és bizonylati fegyelem

• Minden gazdasági műveletről, eseményről, amely az eszközök, illetve az

eszközök forrásainak állományát vagy összetételét megváltoztatja, bi-

zonylatot kell kiállítani (készíteni).

• A gazdasági műveletek (események) folyamatát tükröző összes bizonylat

adatait a könyvviteli nyilvántartásokban rögzíteni kell.

• A számviteli (könyvviteli) nyilvántartásokba csak szabályszerűen kiállított

bizonylat alapján szabad adatokat bejegyezni. Szabályszerű az a bizony-

lat, amely az adott gazdasági műveletre (eseményekre) vonatkozóan a

könyvvitelben rögzítendő és más jogszabályban előírt adatokat a való-

ságnak megfelelően, hiánytalanul tartalmazza, megfelel a bizonylat álta-

lános alaki és tartalmi követelményeinek, és amelyet – hiba esetén – elő-

írásszerűen javítottak.

11

A számviteli törvény célja hármas

• meghatározza a hatálya alá tartozók beszámolási és könyvveztési kötelezettségét,

• meghatározza a beszámoló összeállítása és könyvek vezetése

során érvényesítendő elveket, az azokra épített szabályo-kat,

• meghatározza a nyilvánosságra hozatal, a közzététel és a könyvvizsgálat követelményeit.

12

Gazdálkodó:

• a vállalkozó,

• az államháztartás szervezetei,

• az egyéb szervezet,

• a Magyar Nemzeti Bank

• továbbá az általuk, illetve a természetes személy által alapí- tott egészségügyi, szociális és oktatási intézmény.

13

A mérleg fordulónapja: általában tárgyév december

31.

(az év utolsó napja). Amennyiben az üzleti év időtartama

nem

12 naptári hónap, úgy a mérleg fordulónapja december

31-étől

eltérő időpont.

A mérlegkészítés napja: a mérleg egyes tételeihez

kapcsoló-

dóan meghatározott azon – az üzleti év

mérlegfordulónapját kö-

vető – időpont, amely időpontig a megbízható és valós

vagyoni

helyzet bemutatásához szükséges értékelési feladatokat

el lehet

és el kell végezni.

14

A letétbe helyezés és közzététel napja:

• a kettős könyvvitelt vezető, cégjegyzékbe bejegyzett vállal- kozónál az adott üzleti év mérlegfordulónapjától számított 150 nap,

• összevont (konszolidált) beszámoló esetében az anyaválla- latnál az összevont (konszolidált) beszámoló mérlegfordu- lónapjától számított 180 nap,

• a külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepénél az adott üzleti év mérlegfordulónapjától számított 150 nap.

15

A könyvvizsgálat célja annak megállapítása, hogy a

vállal-

kozó által az üzleti évről készített beszámoló a

számviteli tör-

vény előírásai szerint készült, és ennek megfelelően

megbíz-

ható és valós képet ad a vállalkozó vagyoni és

pénzügyi hely-

zetéről, a működés eredményéről.

16

A vagyon fogalma, számviteli szemlélete

• „Mi az?”• „Miből, honnan származik?• Eszközök („mi a rendeltetésük?”)• Források („miből finanszírozták?”)• A vagyon értelmezése mindig egy

adott időpontra vonatkozik, így a vagyon statikus mérőszám, állapotot tükröz.

17

Eszközök, források

• Ha a vállalkozás vagyonát a gazdálkodásban, az újratermelésben betöltött funkciója szerint tartjuk nyilván, akkor eszközökről (idegen szóval aktívák) beszélünk.

• Ha a vállalkozás vagyonát a származása, az eredete szerint tartjuk nyilván, akkor forrásokról (idegen szóval passzívák) beszélünk.

18

A. Befektetett eszközök

I. Immateriális javakII. Tárgyi eszközökIII. Befektetett pénz-

ügyi eszközök

B. Forgóeszközök

I. KészletekII. KövetelésekII. ÉrtékpapírokIV. Pénzeszközök

C. Aktív időbelielhatárolások

Eszközök

19

D. Saját tőkeI. Jegyzett tőkeII. Jegyzett, de be

nem fizetett tőke (-)III. TőketartalékIV. EredménytartalékV. Lekötött tartalékVI. Értékelési tartalékVII. Mérleg szerinti ered-

mény

E. Céltartalék

F.Kötelezettségek

I. Hátrasorolt kötelezettségekII. Hosszú lejáratú

kötelezettségekIII. Rövid lejáratú

kötelezettségekG. Passzív időbeli

elhatárolások

Források

20

Leltár

Olyan részletes vagyoni kimutatás, amely a vállalkozás eszközeit és forrásait fajtánként mennyiségben, minőségben és értékben mutatja ki egy adott időpontban.

• Nyitó leltár• Záró leltár

21

A leltározás célja:

• Mérleg valódiságának biztosítása,• A könyvelés, illetve nyilvántartások

helyességének ellenőrzése,• A vállalkozói tulajdon védelme az

anyagi felelősök elszámoltatása,• A csökkent értékű készletek, valamint a

használaton kívüli eszközök feltárása.

22

Gazdasági eseménynek (műveletnek) nevezzük azt a történést, amely a vállalkozás eszközeinek, forrásainak értékét, összetételét megváltoztatja.

A gazdasági eseménynek mérhetőnek, értékben kifejezettnek, bizonylattal igazoltnak kell lennie.

A könyvelés alapjai

23

Szabályszerű bizonylat

• amely a gazdasági eseményre vonatkozóan rögzítendő adatokat a valóságnak megfelelően, hiánytalanul tartalmazza,

• amely megfelel az alaki előírásoknak,

• amelyet – hiba esetén – előírás szerint javítottak.

24

A szigorú számadási kötelezettség alá vont

nyomtatványok

• Sorszám, elismervény ellenében kell átadni, illetve átvenni.

• Felhasználásáról nyilvántartást kell vezetni.

25

Könyvviteli mérleg

• Olyan számviteli okmány, amely egy adott időpontra vonatkozóan mutatja be a vállalat eszközeit és forrásait pénzértékben, összevontan.

26

A mérleg a vállalkozás vagyoni helyzetét bemutató számviteli okmány, amely:

• az eszközöket és a forrásokat

• adott időpontra vonatkozóan,

• megfelelően értékelve,

• pénzértékben összesítve,

• előírt szerkezetben

tartalmazza.

A MÉRLEG FOGALMA

27

Eredmény-alapfogalmak

• Az eredmény – vállalati szinten értelmezve – egy adott időszak hozamainak és ráfordításainak a különbsége.

• Az eredménykimutatás olyan számviteli okmány, amely egy adott időszakra vonatkozóan előre meg-határozott szerkezetben összevontan és pénzértékben tartalmazza a vállalkozás (vállalat) hozamait és ráfordításait, valamint az ezek különbségeként képződő eredményt.

28

I. Értékesítés nettó árbevételeII. Aktivált saját teljesítmények értékeIII.Egyéb bevételekIV.Anyag jellegű ráfordításokV. Személyi jellegű ráfordításokVI.Értékcsökkenési leírásVII.Egyéb ráfordítások

A. Üzemi (üzleti) tevékenység eredménye (I+II+III-IV-V-VI-VII)

Eredménykimutatás

29

VIII.Pénzügyi műveletek bevételeiIX. Pénzügyi műveletek ráfordításaiB. Pénzügyi műveletek eredménye (VIII-

IX)C. Szokásos vállalkozási eredmény (A+B)X. Rendkívüli bevételekXI. Rendkívüli ráfordításokD. Rendkívüli eredmény (X-XI)E. Adózás előtti eredmény (C+D)XII. Adófizetési kötelezettség

Eredménykimutatás II.

30

Eredménykimutatás III.

F. Adózott eredmény (E-XII)22. Eredménytartalék igénybevétele osztalékra, részesedésre23. Jóváhagyott osztalék, részesedés

G. Mérleg szerinti eredmény (F+22-23)

31

Az egységes számlakeret

1. Számlaosztály: Befektetett eszközök2. Számlaosztály: Készletek3. Számlaosztály: Követelések, időbeli elhatárolás4. Számlaosztály: Források (passzívák)5. Számlaosztály: Költségnemek6. Számlaosztály: Költséghelyek, általános költségek7. Számlaosztály: Tevékenységek költségei8. Számlaosztály: Értékesítés elszámolt önköltsége

és ráfordításai9. Számlaosztály: Értékesítés árbevétele és

bevételek0. Számlaosztály: Nyilvántartási számlák

32

A magyar számviteli törvény a következő alapelveket nevesíti:

1. a vállalkozás folytatásának elve2. a teljesség elve3. a valódiság elve4. az óvatosság elve TARTALMI ALAPELVEK5. az összemérés elve6. a tartalom elsődlegessége a formával szemben elv 7. az egyedi értékelés elve

8. a bruttó elszámolás elve 9. az időbeli elhatárolás elve KIEGÉSZÍTŐ ALAPELVEK 10. a lényegesség elve 11. a költség-haszon összevetésének elve 12. a világosság elve

13. a folytonosság elve FORMAI ALAPELVEK 14. a következetesség elve

33

Számviteli politika a vállalkozó adottságaihoz, sajátos

körülményeihez igazított, a számviteli alapelvek, a szám-

viteli jogszabályok alapján kialakított, a számviteli elszámo-

lások az eszközök-források értékelése, a számviteli beszámo-

ló készítése során alkalmazott számvitel-politikai döntések,

végrehajtási módszerek, eszközök és sajátos szabályok összes-

sége. A számviteli politika keretében hozott döntések, szabá-

lyozások az adott vállalkozóra kötelező érvényűek.

34

A számviteli politika részei:

• a számvitel-politikai döntések, becslések

• az eszközök és a források értékelési szabályzata,

• az eszközök és a források leltárkészítési és leltározási szabályzata,

• az önköltségszámítás rendjére vonatkozó belső szabályzat,

• a pénzkezelési szabályzat,

• a számlarend,

• a bizonylati szabályzat

35

Az üzleti terv fogalma

•Az üzleti terv a vállalkozás átfogó, minden üzleti szempontból figyelembe vevő leírása, amely a vállalkozás reális, biztos alapokon történő elindítását és/vagy tevékenységének sikeres folytatását esetleg módosítását szolgálja.

•Egyéni vállalkozásnak azt a gazdasági tevékenységet nevezzük, amelyet egy természetes személy folytat jövedelemszerzés céljából.