dr. madarász hedvig

1

A művészeti iskolák finanszírozási kérdései

Foglalkoztatási kérdések a művészetoktatásban

2013/2014. tanév

Dr. Madarász Hedvig

Emberi Erőforrások MinisztériumaKöznevelésért Felelős Államtitkárság

222

BevezetőBevezetőSegédanyagok:• „Hagyományos” Tanévkezdő Kiadvány, elérhető: http://www.kormany.hu

/hu/emberi-eroforrasok-miniszteriuma/oktatasert-felelos-allamtitkarsag/hirek/a-kozneveles-feladatainak-eredmenyes-vegrehajtasa-kozos-ugyunk Kiegészült a pedagógus életpályára vonatkozó tájékoztatóval

szeptember 3-án, elérhető:

http://www.kormany.hu/hu/emberi-eroforrasok-miniszteriuma/oktatasert-felelos-allamtitkarsag/hirek/kiegeszult-a-tanevkezdo-kiadvany

• Gyakran ismételt kérdések a pedagógusok átsorolásával

kapcsolatban, megjelent szeptember 16-án, elérhető:

http://www.kormany.hu/hu/gyik/pedagogusok-atsorolasa-kiegeszito-potlekok

Emberi Erőforrások Minisztériuma

http://www.kormany.hu/hu/emberi-eroforrasok-miniszteriuma/oktatasert-felelos-allamtitkarsag/hirek/a-kozneveles-feladatainak-eredmenyes-vegrehajtasa-kozos-ugyunk











http://www.kormany.hu/hu/gyik/pedagogusok-atsorolasa-kiegeszito-potlekok

333

Finanszírozási kérdésekFinanszírozási kérdések

• A Magyar Közlöny 159. számában jelent, szeptember 27-én a Magyarország 2013. évi központi költségvetéséről szóló 2012. évi CCIV. törvény módosításáról szóló 2013. évi CXLIV. törvény (Kv.tv.mód)

• A Magyar Közlöny 164. számában jelent meg, október 4-én a nemzeti köznevelésről szóló törvény végrehajtásáról szóló 229/2012. (VIII. 28.) Korm. rendelet módosításáról szóló 353/2013. (X. 4.) Korm. rendelet


444

Az egyházi és magánintézmények Az egyházi és magánintézmények támogatásatámogatása

• Átlagbér alapú támogatás

• Működési támogatás

• Gyermek-, tanulóétkeztetés támogatása

• Tankönyvtámogatás

• Hit- és erkölcstan oktatás támogatása

• Tankönyvtámogatás a hit- és erkölcstan oktatáshoz



A támogatás új logikájára való áttérésA támogatás új logikájára való áttérés

• Az Nkt. 88. §-ában foglaltak alapján 2013. szeptember 1-jével átalakult az egyházi és magánintézmények központi költségvetési támogatásának rendszere

• Szeptemberre még a régi, a 2012. évi kv.tv. alapján járó normatívákra és egyéb támogatásokra jogosultak az egyházak és a magánintézményi fenntartók

• Mivel a pedagógusok új előmeneteli rendszere alapján fizetendő emelt összegű illetményt (bért) először 2013. októberben kell folyósítani, ezért először az október hónapra járó támogatás kerül az új szabályozás szerint megállapításra és folyósításra


Az átlagbér alapú támogatásAz átlagbér alapú támogatás

• 35/A. § (1) Az Országgűlés a köznevelési közfeladatot ellátó intézményt fenntartó

• a) nemzetiségi önkormányzat, egyházi jogi személy, vallási tevékenységet végző szervezet és a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény (a továbbiakban: Nkt.) 2. § (3) bekezdés b) pont bd) alpontja szerinti fenntartó részére az általa fenntartott nevelési-oktatási intézményben, pedagógiai szakszolgálati intézményben, vagy gyermekvédelmi intézményben pedagógus-munkakörben, a nevelő-, oktató munkát közvetlenül segítő munkakörben, foglalkoztatottak után átlagbér alapú támogatást állapít meg a 10. melléklet I. pontja szerint.


Az átlagbér alapú támogatásAz átlagbér alapú támogatás

• (4) Az átlagbér alapú támogatás alapja - az óvoda kivételével - az állami köznevelési feladatellátás keretében állami intézményfenntartásra kijelölt szerv (a továbbiakban: állami intézményfenntartó központ) által fenntartott iskolában, kollégiumban, pedagógiai szakszolgálati intézményben pedagógus pedagógus munkakörben, valamint nevelő-, oktató munkát munkakörben, valamint nevelő-, oktató munkát közvetlenül segítő munkakörben foglalkoztatottak közvetlenül segítő munkakörben foglalkoztatottak után kifizetett személyi juttatás és járulék.után kifizetett személyi juttatás és járulék.


Az átlagbér alapú támogatás megállapítási Az átlagbér alapú támogatás megállapítási szabályaiszabályai

• 5. melléklet a 2013. évi CXLIV. törvényhez:5. melléklet a 2013. évi CXLIV. törvényhez:• 10. melléklet a 2012. évi CCIV. törvényhez10. melléklet a 2012. évi CCIV. törvényhez• A nem állami köznevelési tevékenységek támogatása• I. A PEDAGÓGUS MUNKAKÖRBEN, ILLETVE A

NEVELŐ-, OKTATÓ MUNKÁT KÖZVETLENÜL SEGÍTŐ MUNKAKÖRBEN FOGLALKOZTATOTTAK UTÁN JÁRÓ ÁTLAGBÉR ALAPÚ TÁMOGATÁS A 2013/2014. TANÉVBEN 2013. OKTÓBER-DECEMBER HÓNAPOKRA


Az átlagbér alapú támogatás Az átlagbér alapú támogatás kiszámításának módjakiszámításának módja

• 1. Az átlagbér alapú támogatást

• b) iskolában, kollégiumban, pedagógiai szakszolgálati intézményben

• ba) pedagógus-munkakörben foglalkoztatottak után az állami intézményfenntartó központ pedagógus-munkakörben foglalkoztatottjainak és az állami intézményfenntartó központ által fenntartott általános iskolával, középiskolával, szakiskolával, alapfokú művészeti iskolával, kollégiummal 2013. október 1-jén tanulói jogviszonyban álló tanulók tervezett létszáma, valamint a pedagógiai szakszolgálati intézmény által ellátott gyermekek, tanulók átlaglétszáma alapján két tizedre kerekített finanszírozott pedagóguslétszám szerint,

• bb) a nevelő-, oktató munkát közvetlenül segítő munkakörben foglalkoztatottak után kormányrendeletben meghatározott elismerhető létszám alapján

kell megállapítani a 2-4. alpontban foglaltak alkalmazásával.


Az átlagbér alapú támogatás Az átlagbér alapú támogatás kiszámításának módjakiszámításának módja

• Az egy főre jutó átlagbérnek az iskolánként, kollégiumonként, pedagógiai szakszolgálati intézményenként történő megállapításához az Nkt. az Nkt. 97. § (20a) bekezdésére97. § (20a) bekezdésére is figyelemmel számított, az állami intézményfenntartó központ által fenntartott intézményekben intézménytípusonként pedagógus munkakörben, valamint nevelő- és oktatómunkát közvetlenül segítő munkakörben foglalkoztatottak éves személyi juttatását járulékaival együtt el kell osztani az annak megfelelő létszámmal.


Az átlagbér alapú támogatás fajlagos Az átlagbér alapú támogatás fajlagos összegeösszege

2. A pedagógusok, valamint a nevelő-, oktató munkát közvetlenül segítők átlagbére és közterhei elismert összegének meghatározása

a) A pedagógusok átlagbérének és közterheinek elismert összege

ah) alapfokú művészeti iskolára zeneművészeti ágon 975 200 forint/számított létszám,

ai) alapfokú művészeti iskolára nem zeneművészeti ágon 975 200 forint/számított létszám,

aj) művészeti szakközépiskolára 1 032 100 forint/számított létszám,

b) A nevelő-, oktató munkát közvetlenül segítők átlagbérének és közterheinek elismert összege 547 700 forint/számított létszám


A finanszírozott pedagóguslétszám A finanszírozott pedagóguslétszám megállapításához szükséges arányokmegállapításához szükséges arányok

• h) alapfokú művészeti iskolában zeneművészeti ágon 19,9 fő tanulónként 1 fő pedagógus,

• i) alapfokú művészeti iskolában nem zeneművészeti ágon 78,8 fő tanulónként 1 fő pedagógus,

• j) művészeti szakközépiskolában 6 fő tanulónként 1 fő pedagógus,


A tanulólétszám megállapításának A tanulólétszám megállapításának szabályaiszabályai

A támogatások

• kizárólag olyan, a nevelési-oktatási intézményben ellátott, oktatott létszám után vehetők igénybe, amely nevelési-oktatási intézmény alapító okiratában az igényjogosultságot megalapozó tevékenység szerepel, és amely OM azonosítóval rendelkezik.

• az oktatási azonosító számmal rendelkező tanulók, valamint az óvodai nevelésben és korai fejlesztésben, gondozásban részesülő gyermekek után vehetők igénybe. A sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók után akkor vehető igénybe a támogatás, ha az intézmény alapító okirata meghatározza az Nkt. 4. § 25. pontja szerinti fogyatékosság típusát is.



Nem igényelhető támogatás az olyan tanuló után, aki• a) tandíjfizetésre kötelezett,• b) szülői vagy saját kérésre magántanuló vagy más

sajátos munkarend szerint tanul,• c) a szakképzési törvény 29. §-a alapján az iskolai

szakképzésben való ingyenes részvételre nem jogosult vagy

• d) vendégtanulói jogviszonyban áll, kivéve az országos nemzetiségi önkormányzat által fenntartott kiegészítő nemzetiségi oktatás feladatait ellátó intézmény vendégtanulóját.



• A gyermek-, tanulólétszám meghatározásánál a nappali oktatás munkarendje szerint oktatott tanulót egy tanulóként, az esti oktatás munkarendje szerint tanulók számát kettővel, a levelező oktatás munkarendje szerint tanulók számát öttel elosztva, a kollégiumban ellátott - nappali oktatás munkarendje szerint oktatott - tanulót egy tanulóként kell figyelembe venni.

• Az alapfokú művészetoktatás kivételével a nappali oktatás munkarendje szerint oktatott enyhe értelmi fogyatékos, beszédfogyatékos vagy pszichés fejlődési zavarral küzdő sajátos nevelési igényű tanulót két gyermekként, a mozgásszervi, érzékszervi, középsúlyos értelmi fogyatékos, autizmus spektrum zavarral küzdő vagy halmozottan fogyatékos gyermeket, tanulót három gyermekként kell számításba venni, ha nevelés-oktatásuk a többi gyermekkel, tanulóval együtt történik.


Az átlagbér alapú támogatás felhasználásaAz átlagbér alapú támogatás felhasználása

• Az átlagbér alapú támogatás a fenntartott nevelési-oktatási intézményben és pedagógiai szakszolgálati intézményben a személyi juttatások és azok járulékai, a személyi juttatások és azok járulékai, a dologi kiadások, az ellátottak pénzbeli juttatásai és a dologi kiadások, az ellátottak pénzbeli juttatásai és egyéb működési célú kiadások, valamint felújítási egyéb működési célú kiadások, valamint felújítási kiadások finanszírozására használható felkiadások finanszírozására használható fel. Az átlagbér alapú támogatás megbízási jogviszonyban óraadóként foglalkoztatottak megbízási díjára az Nkt. 22. § (2) bekezdésében, szakiskolák, szakközépiskolák esetében a szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény (a továbbiakban: szakképzési törvény) 30. § (5) bekezdésében meghatározott alkalmazotti arány mértékéig használható fel.


ElszámolásElszámolás

• A támogatások igénybevétele és elszámolása a köznevelési statisztikai adatokra és az azt megalapozó tanügyi okmányokra vagy a támogatást megalapozó egyéb okmányokra, analitikus nyilvántartásokra épül. Az igénylésnél és annak elbírálása során figyelembe kell venni az Nkt., a szakképzési törvény, valamint ezek végrehajtási rendeleteiben foglalt előírásokat. Nem korlátozzák az igénybevételt az Nkt.-nak a maximális csoport- vagy osztálylétszám betartására vonatkozó követelményei.

• A fenntartó a 35/A. § (1) bekezdése szerinti támogatás (átlagbér alapú támogatás) teljes összegét annak folyósítását követő 15 napon belül az általa fenntartott nevelési-oktatási intézménynek átadja úgy, hogy az az általa fenntartott valamennyi nevelési-oktatási intézmény kiegyensúlyozott működését egyformán biztosítsa.


ElszámolásElszámolás• Az átlagbér alapú támogatás és a működési támogatás

tényleges gyermek-, tanulólétszám szerinti elszámolására a költségvetési évet követő év január 31-éigjanuár 31-éig kormányrendeletben meghatározott módon kerül sor.

• A támogatások igénybevétele és elszámolása a köznevelési statisztikai adatokra és az azt megalapozó tanügyi okmányokra vagy a támogatást megalapozó egyéb okmányokra, analitikus nyilvántartásokra épül. Az igénylésnél és annak elbírálása során figyelembe kell venni az Nkt., a szakképzési törvény, valamint ezek végrehajtási rendeleteiben foglalt előírásokat. Nem korlátozzák az igénybevételt az Nkt.-nak a maximális csoport- vagy osztálylétszám betartására vonatkozó követelményei.


További lényeges szabályTovábbi lényeges szabály

• A fenntartó a 35/A. § (1) bekezdése szerinti támogatás teljes összegét annak folyósítását követő 15 napon belül az általa fenntartott nevelési-oktatási intézménynek átadja úgy, hogy az az általa fenntartott valamennyi nevelési-oktatási intézmény kiegyensúlyozott működését egyformán biztosítsa.


A végrehajtási rendelet aktuális, A végrehajtási rendelet aktuális, legfontosabb rendelkezéseilegfontosabb rendelkezései

• A kincstár – külön kérelem benyújtása nélkül – a 2013. január–augusztus hónapra támogatást megállapító határozat alapján a 2013. szeptember hónapra folyósított előleg száztizenöt százalékának megfelelő összegű támogatási előleget folyósít a fenntartó és a bevett egyház részére 2013. október hónapra 2013. október 7-éig.

• A fenntartó 2013. október–december hónapra járó, átlagbér alapú támogatás, gyermek- és tanulóétkeztetéshez nyújtott támogatás, tankönyvtámogatás-, és a bevett egyház hit- és erkölcstanoktatáshoz nyújtott támogatás iránti kérelmét a 2013. október 1-jei létszám alapján 2013. október 18-áig nyújthatja be. E határidő elmulasztása jogvesztő.

• A támogatási különbözet folyósítására 2013. október 31-éig kerül sor.

Foglalkoztatási kérdések a

művészetoktatásban


2011 óta már meglévő szabályok - 2011 óta már meglévő szabályok - Nkt.Nkt.

64-65. §64-65. §

(2) A nevelési-oktatási intézményben pedagógus-nevelési-oktatási intézményben pedagógus-munkakörbenmunkakörben foglalkoztatottakra a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény előmeneteli és illetményrendszerére vonatkozó rendelkezések - a jubileumi jutalomra vonatkozó rendelkezések kivételével - nem alkalmazhatóak.

(3) E törvény biztosítja a pedagógus-munkakörben foglalkoztatottak számára a pályán való előmenetel a pályán való előmenetel lehetőségétlehetőségét.


Már 2011. óta meglévő szabályok – Már 2011. óta meglévő szabályok – Nkt.Nkt.64- 65. §

(4) A pedagógus-munkakörben foglalkoztatott az általa megszerzett legmagasabb, a munkakör ellátásához e törvényben előírta munkakör ellátásához e törvényben előírt iskolai végzettség, valamint állam által elismert szakképesítés, szakképzettség, továbbá a nevelő, oktató munkája ellátásához közvetlenül kapcsolódó, azt közvetlenül segítő doktori cím, tudományos fokozat, valamint akadémiai tagság, szakmai gyakorlat, publikációs tevékenység, minősítő vizsga és a minősítési eljárás keretében elnyert minősítés alapján

a) Gyakornok,

b) Pedagógus I.,

c) Pedagógus II.,

d) Mesterpedagógus,

e) Kutatótanár,

fokozatokat érheti el.


Már 2011. óta meglévő, de módosult Már 2011. óta meglévő, de módosult szabályok – Nkt.szabályok – Nkt.

64- 65. §

(5) A pedagógus-munkakörben foglalkoztatott - a Gyakornok fokozatba tartozó pedagógus kivételével - a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény szerint közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény szerint közalkalmazotti jogviszonyban töltött idő alapján közalkalmazotti jogviszonyban töltött idő alapján háromévenként eggyel magasabb fizetési kategóriába háromévenként eggyel magasabb fizetési kategóriába léplép. A pedagógust a tárgyév első napján kell a magasabb fizetési kategóriába besorolni. A magasabb fizetési kategória elérésével a hároméves várakozási idő újra kezdődik.

(6) A pedagógusok minősítő vizsgáját és minősítési eljárását a kormányhivatal szervezi. A minősítő vizsgára és a minősítési eljárásra


Már 2011. óta meglévő, de módosult Már 2011. óta meglévő, de módosult szabályok – Nkt.szabályok – Nkt.

64- 65. §(1) A fokozatokhoz és ezen belül az egyes fizetési kategóriákhoz tartozó garantált illetményt az illetményalap százalékában e törvény 7. melléklete állapítja meg.

(2) Az illetményalap a mindenkori minimálbér

a) középfokú végzettség esetén százhúsz,középfokú végzettség esetén százhúsz,

b) alapfokozat esetén száznyolcvan,

c) mesterfokozat esetén kétszáz

százaléka. 2017. szeptember 1-jén lép hatályba

(3) A Kormány rendeletben állapítja meg a 8. melléklet szerinti, az ágazati, szakmai sajátosságokra tekintettel meghatározott illetménypótlék megállapításának elveit.


(7. sz. melléklet)(7. sz. melléklet)A garantált illetménylap százalékában A garantált illetménylap százalékában


Nkt. módosítása (az előmeneteli Nkt. módosítása (az előmeneteli rendszer miatt)rendszer miatt)

• Az érintettek körének bővítése

• Az illetményalap csökkentett mértékben történő megállapítása

• További módosítások:– Szabadságra vonatkozó Kjt. rendelkezések

értelmezése– Az intézményi tanács az iskola működésének

támogatására alapítványt hozhat létre.

282828

Az életpálya hatálya alá tartozó Az életpálya hatálya alá tartozó foglalkoztatottak körefoglalkoztatottak köre

Eredetileg is: a nevelési-oktatási intézményben pedagógus-munkakörben foglalkoztatottak (pszichológus is!)

Eredetileg csak 2015-től, de a tv.módosítás szerint előrehozva 2013. szeptember 1-jére:Pedagógiai szakszolgálati intézmények

pedagógus-munkakörben foglalkoztatottjai


292929

Az életpálya hatálya alá tartozó Az életpálya hatálya alá tartozó foglalkoztatottak körefoglalkoztatottak köre

Csak 2015-től, de a tv.módosítás szerint előrehozva 2013. szeptember 1-jére: a pedagógiai-szakmai szolgáltató intézményben pedagógiai

szakértő, pedagógiai előadó munkakörben foglalkoztatottak, a gyermekvédelmi intézményekben pedagógus-munkakörben

foglalkoztatottak. A tv. módosítás szerint 2015. szeptember 1-jétől:

a nevelési-oktatási intézményben nevelő- és oktatómunkát közvetlenül segítő munkakörben pedagógus szakképzettséggel rendelkező foglalkoztatottak


303030

Csökkentett mértékű, de továbbra is a Csökkentett mértékű, de továbbra is a minimálbérhez kötött (!) illetményalapminimálbérhez kötött (!) illetményalap

A törvénymódosítás szerint!

2013. szeptember 1. és 2014. augusztus 31. között az illetményalap a teljes munkaidőre megállapított kötelező legkisebb alapbér (minimálbér) havi összegének

a) 118,5 százaléka középfokú végzettség esetén (120), b) 157,8 százaléka alapfokozat esetén (180), c) 172,9 százaléka mesterfokozat esetén (200).


Az átmeneti szabályAz átmeneti szabály

• Nkt. 97. § (20) A nevelési-oktatási intézményben és a pedagógiai szakszolgálati intézményben pedagógus-munkakörben foglalkoztatott, továbbá a 65. § (9) bekezdésében meghatározott alkalmazott, aki 2013. szeptember 1-jén már legalább 2 éves szakmai gyakorlattal rendelkezik, első minősítéséig a Pedagógus I. fokozatba és a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény alapján közalkalmazotti jogviszonyban töltött időnek alapján közalkalmazotti jogviszonyban töltött időnek minősülő, minősülő, továbbá a fizetési fokozat megállapításánál továbbá a fizetési fokozat megállapításánál beszámítandó idő szerinti beszámítandó idő szerinti kategóriábakategóriába, aki két évnél kevesebb szakmai gyakorlattal rendelkezik, Gyakornok fokozatba kerül besorolásra. A munka törvénykönyve hatálya alá tartozó munkavállalók esetén a Pedagógus I. fokozatba történő besorolásnál a munkaviszonyban töltött időt kell alapul venni a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvényben meghatározottak alapján.

31

323232

Szabadságra vonatkozó értelmező Szabadságra vonatkozó értelmező rendelkezésekrendelkezések

• Az Nkt. 64. §-a a következő (2a) bekezdéssel kiegészülve lép hatályba: • „(2a) A köznevelési intézményben pedagógus-munkakörben

foglalkoztatottakra a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény pihenőidőre vonatkozó rendelkezéseit a következő eltérésekkel kell alkalmazni:

• a) a középfokú végzettségű pedagógusnak évi 20, a felsőfokú végzettségű pedagógusnak évi 21 munkanap alapszabadság jár,

• b) a fizetési fokozat alapján járó pótszabadság nem illeti meg az oktató, nevelő munkát végzőknek járó pótszabadságra jogosult pedagógust,

• c) a szabadságra vonatkozó rendelkezések alkalmazásában fizetési fokozat alatt fizetési kategóriát kell érteni.”


333333

Intézményi tanácsIntézményi tanács

• Új kötelező forma, amely alapítványt is létrehozhat:• „(4) Amennyiben a (3) bekezdésben meghatározott

feltételek nem teljesülnek, abban az esetben az intézményi tanácsot a szülők, a nevelőtestület és az intézmény székhelye szerinti települési önkormányzat delegáltjaiból kell létrehozni.

• „(27) Amennyiben a 73. § (3) bekezdése szerinti intézményi tanács nem jött létre, a 73. § (4) bekezdése szerinti intézményi tanács alakuló ülését az érintett iskola intézményvezetője a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény módosításáról szóló 2013. évi …. törvény hatálybalépését követő negyvenöt napon belül hívja össze.”



326/2013. (VIII. 30.) Korm. rendeleta pedagógusok előmeneteli rendszeréről és a közalkalmazottak jogállásáról szóló

1992. évi XXXIII. törvény köznevelési intézményekben történő végrehajtásról

„Foglalkoztatási rendelet”


A pedagógusok előmeneteli és A pedagógusok előmeneteli és illetményrendszereilletményrendszere

1. A köznevelési intézményben pedagógus-munkakörben foglalkoztatottak fokozatokba történő besorolásához szükséges követelmények

2. A gyakornoki idő és a mentor

3. A minősítő vizsga és a minősítési eljárás lefolytatása

4. A minősítő vizsgára és a minősítési eljárásra történő jelentkezés, a minősítő vizsga és a minősítési eljárás, a minősítő bizottságok munkájának szervezése, a minősítés díja


5. A szakmai gyakorlati idő számítása, az átsorolás időpontja

6. A pedagógusok illetménypótléka megállapításának részletes szabályai

7. A pedagógusok munkaidejének beosztása•A pedagógus számára a kötött munkaidőnek neveléssel-oktatással le nem kötött részében •Egyéb foglalkozás a tantárgyfelosztásban tervezhető, rendszeres nem tanórai foglalkozás

8. Az alkotói szabadság igénybevételének részletes szabályai

A pedagógus számára a kötött munkaidőnek A pedagógus számára a kötött munkaidőnek neveléssel-oktatással le nem kötött részébenneveléssel-oktatással le nem kötött részében

• foglalkozások, tanítási órák előkészítése,• a gyermekek, tanulók teljesítményének értékelése,• az intézmény kulturális és sportéletének, versenyeknek, a szabadidő hasznos

eltöltésének megszervezése,• a tanulók nevelési-oktatási intézményen belüli önszerveződésének segítésével

összefüggő feladatok végrehajtása,• előre tervezett beosztás szerint vagy alkalomszerűen gyermekek, tanulók –

tanórai és egyéb foglalkozásnak nem minősülő – felügyelete,• a tanuló- és gyermekbalesetek megelőzésével kapcsolatos feladatok

végrehajtása,• a gyermek- és ifjúságvédelemmel összefüggő feladatok végrehajtása,• eseti helyettesítés,• a pedagógiai tevékenységhez kapcsolódó ügyviteli tevékenység,• az intézményi dokumentumok készítése, vezetése,• a szülőkkel történő kapcsolattartás, szülői értekezlet, fogadóóra megtartása,• osztályfőnöki munkával összefüggő tevékenység,

A pedagógus számára a kötött munkaidőnek A pedagógus számára a kötött munkaidőnek neveléssel-oktatással le nem kötött részébenneveléssel-oktatással le nem kötött részében

• pedagógusjelölt, gyakornok szakmai segítése, mentorálása,• a nevelőtestület, a szakmai munkaközösség munkájában történő

részvétel,• munkaközösség-vezetés,• az intézményfejlesztési feladatokban való közreműködés,• környezeti neveléssel összefüggő feladatok ellátása,• iskolai szertár fejlesztése, karbantartása,• hangszerkarbantartás megszervezése,• különböző feladatellátási helyekre történő alkalmazás esetében a

köznevelési intézmény telephelyei közötti utazás,• a pedagógiai program célrendszerének megfelelő, az éves

munkatervben rögzített, tanórai vagy egyéb foglalkozásnak nem minősülő feladat ellátása

rendelhető el.

Egyéb foglalkozásEgyéb foglalkozás

a tantárgyfelosztásban tervezhető rendszeres nem tanórai foglalkozás, amely

• szakkör, érdeklődési kör, önképzőkör,

• sportkör, tömegsport foglalkozás,

• egyéni vagy csoportos felzárkóztató, fejlesztő foglalkozás,

• egyéni vagy csoportos tehetségfejlesztő foglalkozás,

• napközi,

• tanulószoba,

• tanulást, iskolai felkészülést segítő foglalkozás,

• pályaválasztást segítő foglalkozás,

• közösségi szolgálattal kapcsolatos foglalkozás,

• diákönkormányzati foglalkozás,

• felzárkóztató, tehetség-kibontakoztató, speciális ismereteket adó egyéni vagy csoportos, közösségi fejlesztést megvalósító csoportos, a szabadidő eltöltését szolgáló csoportos, a tanulókkal való törődést és gondoskodást biztosító egyéni, a kollégiumi közösségek működésével összefüggő csoportos kollégiumi, valamint szakkollégiumi foglalkozás,

• tanulmányi szakmai, kulturális verseny, házi bajnokság, iskolák közötti verseny, bajnokság,

• az iskola pedagógiai programjában rögzített, a tanítási órák keretében meg nem valósítható osztály- vagy csoportfoglalkozás

lehet.

A pedagógus a kötött munkaidőben köteles a nevelési-oktatási intézményben, pedagógiai szakszolgálati intézményben tartózkodni, kivéve, ha kizárólag az intézményen kívül ellátható feladatot lát el.

A kollektív szerződés, ennek hiányában a munkáltató határozza meg, hogy melyek azok a feladatok, amelyeket a pedagógusnak a nevelési-oktatási intézményben, pedagógiai szakszolgálat intézményében, és melyek azok a feladatok, amelyeket az intézményen kívül lehet teljesítenie.

A neveléssel-oktatással lekötött munkaidejét meghaladóan a pedagógusnak további tanórai és egyéb foglalkozás megtartása akkor rendelhető el, ha

• a munkakör nincs betöltve, a pályázati eljárás idejére,

• a munkakör nincs betöltve, és az álláshelyre kiírt nyilvános pályázat sikertelen volt, feltéve, hogy a munkaközvetítési eljárás sikertelen maradt, és a pedagógusok állandó helyettesítési rendszerében sem áll rendelkezésre megfelelő szakember vagy

• a betöltött munkakör feladatainak ellátása betegség, baleset vagy egyéb ok miatt váratlanul lehetetlenné vált.

• A meghatározottak alapján az egy pedagógusnak elrendelhető tanórai és egyéb foglalkozások száma egy tanítási napon a kettő, egy tanítási héten a hat órát nem haladhatja meg.

• A neveléssel-oktatással lekötött munkaidő felső határa felett eseti helyettesítés a bekezdésben foglaltak alapján rendelhető el, egy pedagógus számára tanítási évenként legfeljebb harminc tanítási napra.

Az intézményvezető

• az órarend és a • munkatervben meghatározott feladatok

alapján

az intézményben foglalkoztatott pedagógusok vonatkozásában munkaidő-nyilvántartást vezet, és a munkavégzést havonta igazolja.


A köznevelési intézmények vezetői A köznevelési intézmények vezetői

9. Magasabb vezetői és vezetői megbízások köre

10. Az intézményvezetői pályázati eljárás lebonyolításának részletes szabályai, a pályáztató feladatai


A Kjt. egyes rendelkezéseinek végrehajtása A Kjt. egyes rendelkezéseinek végrehajtása a köznevelési intézményekben a köznevelési intézményekben

11. A pályázat és a próbaidő kikötésének mellőzése

12. A nevelő-oktató munkát végzők pótszabadságára való jogosultsága és a szabadság kiadásának szabályai

13. A köznevelési intézményben nem pedagógus-munkakörben foglalkoztatottak besorolására vonatkozó szabályok

14. A rendkívüli munkavégzés, az ügyelet és a készenlét köznevelési intézményekben történő elrendelésének szabályai


MellékletekMellékletek

1. Nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő munkakörökben foglalkoztatottak Kjt. szerinti besorolási osztályai

2. A pedagógus értékelése, az értékelés elemei

3. A nevelési-oktatási intézményekben alkalmazott vezetők kötelező létszáma

4. A nevelő- és oktatómunkát közvetlenül segítő alkalmazottak finanszírozott létszáma


A pedagógus előmeneteli rendszerének A pedagógus előmeneteli rendszerének fokozataifokozatai

Kötelező fokozatok:

1. szakasz: gyakornok (2-4 év)

2. szakasz: pedagógus I. (6-9 év)

3. szakasz: pedagógus II. (min. 6 év)

---------------------------------------------------------

Nem kötelező fokozatok:

4. szakasz: mesterpedagógusfeltétele: 14 év gyakorlat, szakvizsga, 2. minősítés

4. v. 5. szakasz: kutatótanár

feltétele: PhD, 14 év gyakorlat, 2. minősítés


További kérdések a foglalkoztatással További kérdések a foglalkoztatással kapcsolatbankapcsolatban

Osztályfőnöki pótlék:

1. 138/1992. Korm.rendelet, hatályos: 2013. aug. 31-ig:

15. § (2) A pedagógus-munkakörökben foglalkoztatott közalkalmazott pedagógusnak a következő illetménypótlékok járnak:

a) osztályfőnöki pótlék annak, aki iskolában osztályfőnöki feladatokat, kollégiumban, alapfokú művészetoktatási intézményben önálló tanulócsoport-vezetői feladatot lát el;

2. 326/2013. Korm.rendelet, hatályos: 2013. szept. 1-jétől

16. § (2) Osztályfőnöki pótlékra jogosult az a pedagógus, aki iskolában osztályfőnöki feladatokat, kollégiumban, alapfokú művészeti iskolában önálló tanulócsoport-vezetői feladatot lát el.



Az átadás-átvételről szóló jogszabály vonatkozik-e a magániskolákra is? Tovább alkalmazható-e magániskolában az a pedagógus, aki 10 éves munkaviszonnyal rendelkezik, a diplomájához a nyelvvizsga írásbeli része hiányzik, de igazolta a próbálkozásokat, illetve nyilatkozott arról, hogy újra jelentkezik a nyelvvizsgára?

Mit kell beszámítani az eltöltött évekbe, egy időben nem tartozott bele a diploma megszerzése előtti tanári munka, most pótlólag emelni kell-e a besorolási fokozaton, ha pedagógus munkát végzett a kolléga diplomaszerzés előtt?



Nkt. 97. § (20) A nevelési-oktatási intézményben és a pedagógiai szakszolgálati intézményben pedagógus-munkakörben foglalkoztatott, továbbá a 65. § (9) bekezdésében meghatározott alkalmazott, aki 2013. szeptember 1-jén már legalább 2 éves szakmai gyakorlattal rendelkezik, első minősítéséig a Pedagógus I. fokozatba és a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény alapján a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény alapján közalkalmazotti jogviszonyban töltött időnek minősülő, továbbá közalkalmazotti jogviszonyban töltött időnek minősülő, továbbá a fizetési fokozat megállapításánál beszámítandó idő szerinti a fizetési fokozat megállapításánál beszámítandó idő szerinti kategóriábakategóriába, aki két évnél kevesebb szakmai gyakorlattal rendelkezik, Gyakornok fokozatba kerül besorolásra. A munka törvénykönyve hatálya alá tartozó munkavállalók esetén a Pedagógus I. fokozatba történő besorolásnál a munkaviszonyban töltött időt kell alapul venni a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvényben meghatározottak alapján.


A közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény A közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény alapján közalkalmazotti jogviszonyban töltött alapján közalkalmazotti jogviszonyban töltött

időnek minősülő időidőnek minősülő idő

Kjt. 87/A. § (1) E törvény alkalmazásakor közalkalmazotti jogviszonyban töltött időnek kell tekinteni

a) az e törvény hatálya alá tartozó munkáltatónál munkaviszonyban, közalkalmazotti jogviszonyban eltöltött időt,

b) a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény hatálya alá tartozó szervnél munkaviszonyban, közszolgálati jogviszonyban töltött időt,

c) a közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény, valamint 2010. július 6. és 2012. február 29. között a kormánytisztviselők jogállásáról szóló 2010. évi LVIII. törvény hatálya alá tartozó szervnél munkaviszonyban, kormánytisztviselői jogviszonyban töltött időt,

d) a szolgálati jogviszony időtartamát, továbbá

e) a bíróságnál és ügyészségnél szolgálati viszonyban, munkaviszonyban, valamint

f) a hivatásos nevelő szülői jogviszonyban,

g) az e törvény, a köztisztviselők jogállásáról szóló törvény vagy a kormánytisztviselők jogállásáról szóló törvény hatálya alá tartozó szervnél ösztöndíjas foglalkoztatási jogviszonyban,

h) az állami vezetői szolgálati jogviszonyban

töltött időt.


A közalkalmazott fizetési fokozatának A közalkalmazott fizetési fokozatának megállapításánál figyelembe veendő időmegállapításánál figyelembe veendő időKjt. 87/A. (3) A közalkalmazott fizetési fokozatának megállapításánál

az (1)-(2) bekezdésen túlmenően figyelembe kell venni

a) a munkaviszonynak azt az időtartamát, amely alatt a közalkalmazott a közalkalmazotti jogviszonyában betöltendő munkaköréhez szükséges iskolai végzettséggel vagy képesítéssel rendelkezett,

b) az 1992. július 1-jét megelőzően fennállt munkaviszony teljes időtartamát, továbbá

c) a sor- vagy tartalékos katonai szolgálatban, illetve a polgári szolgálatban, valamint

d) az (1) bekezdés f) pontja alá nem tartozó foglalkoztatónál ösztöndíjas foglalkoztatási jogviszonyban eltöltött időt.


Szakmai gyakorlatSzakmai gyakorlat

326/2013. Korm. rendelet

13. § (1) A magasabb fokozatba történő előrelépéshez szükséges szakmai gyakorlat

a) pedagógus-munkakörben,

b) pedagógiai szakértő, pedagógiai előadó munkakörben közalkalmazotti jogviszonyban vagy munkaviszonyban,

c) óraadói megbízásra szóló polgári jogi jogviszony keretében,

d) az Európai Iskolákban pedagógus-munkakörben munkaviszonyban,

e) pedagógus-képzést folytató felsőoktatási intézményben folytatott oktatói tevékenységgel, vagy

f) a miniszter igazolása alapján közszolgálati jogviszony keretében köznevelés országos irányításával összefüggő munkakörben

eltöltött szakmai tevékenységgel szerezhető meg.


Szakmai gyakorlatSzakmai gyakorlat


13. § (2) A szakmai gyakorlat időtartamába nem számít be a foglalkoztatási jogviszony esetén a fizetés nélküli szabadság harminc napot meghaladó időtartama, továbbá a jogviszonyban pedagógus-munkakörben eltöltött idő, ha a pedagógus foglalkoztatása nem érte el a munkakörre megállapított heti neveléssel-oktatással lekötött munkaidő huszonöt százalékát.

14. § (3) A legalább hat év nem pedagógus-munkakörben szerzett szakmai gyakorlattal rendelkező és pedagógus-munkakörre foglalkoztatási jogviszonyt létesítő személy mentesül az előmeneteli rendszer gyakornoki szakasza követelményeinek teljesítése alól, és Pedagógus I. fokozatba kerül besorolásra.



Nyugdíjasok besorolása: milyen kötelmek vannak?

GYES-en lévő pedagógus meghirdetett álláshelyére nem jelentkezett végzettséggel és szakképzettséggel rendelkező pedagógus. Megoldható e határozott idejű szerződéssel a Megoldható e határozott idejű szerződéssel a helyettesítése olyan pedagógussal, aki elvégezte a tanítói helyettesítése olyan pedagógussal, aki elvégezte a tanítói szakot, de nincs meg a nyelvvizsgája, és jelenleg szakot, de nincs meg a nyelvvizsgája, és jelenleg szakirányban tanul továbbszakirányban tanul tovább, a szakiránynak megfelelő szakmai tapasztalatokkal és díjakkal rendelkezik. Helyesen járunk-e el, ha kérjük a hallgatói jogviszony igazolást, egy nyilatkozatot arról, hogy megszerzi a nyelvvizsgát, valamint gyakornokként soroljuk be és mentortanár segíti a munkáját.



A szülési szabadság és a GYES idejére igazgatóhelyettesi munkakörben lévő vezető feladatait átveheti-e a két másik igazgatóhelyettes, a feladatmegosztást pedig rögzítjük a munkaköri leírásban? Ily módon teljesítettnek tekinthető a kötelezően előírt 3 fős igazgatóhelyettesi munkakör? További harmadik személyt nem tudunk megbízni, mert nincs másnak vezetői szakképzettsége.

Vezetők alkalmazása: az előírtnál kisebb létszámú iskoláknál is kötelező-e egész állású intézményvezetőt foglalkoztatni?

Tapasztalatunk szerint nem fér bele az iskolák finanszírozásába. Lehet ilyen esetben részmunkaidős is a vezető?


A nevelési-oktatási intézményekben alkalmazott vezetők kötelező létszáma

A B C 1 Magasabb vezetői, vezetői megbízás Feltétel Létszám 2 intézményvezető intézményenként 1 3 tagintézmény-vezető tagintézményenként 1 4 intézményegység-vezető szervezeti és szakmai

tekintetben önálló intézményegységenként

1

5 intézményvezető-helyettes 50 gyermek/tanuló létszám alatt - 6 intézményvezető-helyettes 51-250 gyermek/tanuló 1 7 intézményvezető-helyettes 251-750 gyermek/tanuló 2 8 intézményvezető-helyettes 750-nél több gyermek/tanuló

esetén 3

9 tagintézmény-, intézményegységvezető-helyettes

intézményegységenként, tagintézményenként 250 gyermek/tanuló létszám alatt

-


intézményegységenként, tagintézményenként 251-750 gyermek/tanuló

1


intézményegységenként, tagintézményenként 750-nél több gyermek/tanuló esetén

2



A pedagógus munkát közvetlenül segítők alkalmazása. Az előzőhöz hasonló kérdés. Létszámhoz kötötten lehet-e mondjuk 1.5 iskolatitkárt, vagy jelmeztárost alkalmazni?

Mennyivel növelhető az igazgató és az igazgatóhelyettesek tanítással lekötött óraszáma?

Kaphat-e felmentést a fenntartótól az igazgató a kötelező óra teljesítése alól?

Milyen dokumentumban kell rögzíteni a neveléssel-oktatással lekötött munkaidőt? Ez változhat minden tanévben, ezért nem célszerű az iskolai dokumentumokban rögzíteni ezt. Jól gondoljuk?

A munkaidő változással kapcsolatos szabályokat az SZMSZ-ben rögzítettük. Helyesen tettük?



Mit kívánnak tenni a hiányszakmák megszüntetésére, amely jellemzően vidéken jelentkezik? Tervezik-e, különösen a táncpedagógusok tekintetében, a kibocsátott szakemberek szűk keresztmetszetének bővítését, akár a hallgatói létszám növelésével, vagy a képzési forma akkreditálásával? Lehetne-e átmeneti rendelkezéssel, szükség esetén a beiskolázott főiskolai hallgatók pedagógus munkakörben való alkalmazásával enyhíteni a pedagógus hiányon?


Új rendelkezések az Nkt.-benÚj rendelkezések az Nkt.-ben

Nkt. 98. § (14) Ha a tantárgy vagy a tantárgyi modul vonatkozásában nincs megfelelő hazai felsőfokú képzés, vagy megfelelő végzettségű és szakképzettségű pedagógussal nem tudják ellátni a feladatot, az iskolában az adott tantárgy, tantárgyi modul tanítására határozatlan időre alkalmazható, valamint az adott tantárgy, tantárgyi modul vonatkozásában az érettségin vizsgáztató tanár lehet az is, aki a Nemzeti alaptantervben az adott pedagógiai szakaszban az érintett műveltségi terület, több műveltségi terület vagy tantárgyi tartalom összevonásával kialakított komplex tantárgy vagy tantárgyi modul esetében az adott komplex tantárgyba, tantárgyi modulba bevont bármely műveltségi terület, tantárgy tanítására feljogosító szakos tanári végzettséggel és szakképzettséggel rendelkezik, valamint

a) a tantárgynak, tantárgyi modulnak megfelelő szakirányú továbbképzésben szerzett szakképzettséggel rendelkezik, vagy

b) az a) pontban meghatározott szakirányú továbbképzés hiányában legalább százhúsz órás pedagógus-továbbképzés keretében elsajátította az adott tantárgy, tantárgyi modul oktatásához szükséges elméleti és módszertani ismereteket.


Új rendelkezések az Nkt.-benÚj rendelkezések az Nkt.-ben

Nkt. 98. § (15) Szakképző iskolában tanított szakmai elméleti tantárgy esetén, ha nincs a szakképzés szakirányának megfelelő szakos hazai tanári képzés, az adott tantárgy tanítására határozatlan időre alkalmazható, valamint az érettségin, szakmai vizsgán vizsgáztató tanár lehet az is, aki a szakmai tantárgynak megfelelő szakmai területen szakirányú felsőfokú végzettséggel és bármely szakos tanári szakképzettséggel rendelkezik, továbbá, ha nincs a szakképzés szakirányának megfelelő hazai felsőfokú képzés, az is, aki bármely szakos tanári szakképzettséggel és a szakképzés szakirányának megfelelő szakirányú szakképesítéssel és mestervizsgával rendelkezik.



Kötelező bent tartózkodás: a művészeti nevelésben sokat hallunk arról, hogy lehet eltérően értelmezni az általános iskolai gyakorlattól, de pontosan hogyan kell értelmezni ezt a kötelezettségét a pedagógusnak? Mi számít bele a bent tartózkodásba? Pl. a munkába járás nem, az egyik telephelyről a másikra közlekedés igen? Ha lehetséges, kérem, hogy pontosan hangozzék el a kötelező óraszám és a 32 óra közötti munkavégzés rendje a konferencián, mert ezzel kapcsolatban naponta több telefon, e-mail-es megkeresés érkezik. Nagyon különbözően értelmezik ezt az iskolák.

17. § (1) A pedagógus számára a kötött munkaidőnek neveléssel-oktatással le nem kötött részében

20. különböző feladatellátási helyekre történő alkalmazás esetében a különböző feladatellátási helyekre történő alkalmazás esetében a köznevelési intézmény telephelyei közötti utazás,köznevelési intézmény telephelyei közötti utazás,



Kötelező bent tartózkodás?


17. § (3) A pedagógus a kötött munkaidőben köteles a nevelési-oktatási intézményben, pedagógiai szakszolgálati intézményben tartózkodni, kivévekivéve, ha kizárólag az intézményen kívül ellátható feladatot lát el. A A kollektív szerződés, ennek hiányában a munkáltató kollektív szerződés, ennek hiányában a munkáltató határozza meghatározza meg, hogy melyek azok a feladatok, amelyeket a pedagógusnak a nevelési-oktatási intézményben, pedagógiai szakszolgálat intézményében, és melyek azok a feladatok, amelyeket az intézményen kívül lehet teljesítenie.



A 326/2013. (VIII. 30.) Korm. rendelet 17. § (1)-ben felsorolt lehetőségek csak korlátozottan felelnek meg a művészetoktatási feladatoknak.

KÉRDÉS: Nem gondolják-e, hogy egy próbaidőszak vagy felmérés után változtatni, esetleg szabadon megjelölhetővé kellene tenni a munkaidő eme része feladatainak a megnevezését, így közelítve a kimutatást a valós feladatokhoz, egy a művészetoktatás felől nézve meglehetősen sarkított és pontatlan felsorolás helyett?



A művészetoktatásban nagyon sok olyan feladat van, ami a munkánk része, de nem az iskola falai között végezhető. Helyesen járunk-e el akkor, ha az SZMSZ-ben rögzítjük, melyek azok amelyeket az iskolán kívül végzünk. és a munkaidő nyilvántartásban is szerepeltetjük azokat?

Pl: a fellépő ruha anyagának kiválasztása, egyeztetés a varrónővel, viselettervezés, zenei anyag keresése, kiállítás látogatása, rendezvény helyszínének egyeztetése, zenei anyag vágása, koreográfiakészítés, egyeztetés a zenekarral, tanmenetírás, szakmai anyagok készítése, szövegkönyvek keresése, rendezői tervek készítése, a bemutató vagy kiállítás készítésével kapcsolatosan felmerülő egyéb, előre nem tervezhető feladat, projekttervezés, lazító programok megvalósítása, fellépések, bemutatók, kulturális programok, rendezvények, ünnepi műsorok, utazás, egyéb



A művészetoktatásban a realitásra (önálló épülettel és termekkel, szakmai-informatikai eszközökkel, szoftverekkel, komolyabb zeneműtárral nem rendelkező intézményekre) is gondolva milyen haszna van az intézményben, délelőtt, tanulók nélkül eltöltött tanítással le nem kötött plusz óráknak?


Egyéb kérdésekEgyéb kérdések

A 16 ÓRÁIG TARTÓ KÖTELEZŐ BENNTARTÓZKODÁS, AZ EGÉSZ NAPOS ISKOLA ÉS AZ ALAPFOKÚ MŰVÉSZETOKTATÁS VISZONYA

696969


Köszönöm a figyelmet!

Dr. Madarász Hedvigfőosztályvezető-helyettes

Köznevelés-irányítási Főosztály

dr. madarász hedvig

Documents