dr. major jenő országos kémiai biztonsági intézet, budapest elte, ttk, 2010

Az EU kémiai biztonsági politikája (REACH, GHS), az Országos Kémiai Biztonsági Intézet

helye az európai és hazai vegyi anyag szabályozás rendszerében

Dr. Major Jenő

Országos Kémiai Biztonsági Intézet, Budapest

ELTE, TTK, 2010

Országos Kémiai Biztonsági Intézet

• Szív- és érrendszeri megbetegedések• Rosszindulatú daganatos megbetegedések• Cukorbetegségek• Allergiák• Autoimmun megbetegedések


A legjelentősebb nem-fertőző krónikus megbetegedések

„civilizációs betegségek”

Kiemelt kórok: expozíció vegyi anyagokkal

OKK-Országos Kémiai Biztonsági Intézete

A kemizáció néhány jellemzője

1930 1998

Vegyi anyag termelés (M t/év) 1 400

Az EU piacon regisztrált vegyi anyag 100.000

10 t felett termelt 10.000

1-10 t között termelt 20.000

Az egész világ termelése 1,244 milliárd €

Az EU termelése 450 milliárd €

Közvetlen alkalmazásban állók az EU-ban 1,7 millió fő

Közvetett alkalmazásban állók az EU-ban 3 millió fő

Kémiai kisvállalkozások száma az EU-ban 36.000

A kemizáció következményei


Előnyök

Alapja:

• Modern jóléti társadalom

• Fenntartható fejlődés

• Megnövekedett élettartam

• Foglalkoztatottság

• Globalizáció (legális)

Hátrányok

Oka:

• Egészségkárosodás

• Környezet károsodás

• Korai halálozás

• Kisvállalkozások teherbírása

• Globalizáció (illegális)

Kémiai biztonsági stratégiák kidolgozásának szükségszerűsége

A KÉMIAI BIZTONSÁG FOGALMA

„A kemizációból, a vegyi anyagok életciklusából származó, a környezet és az ember egészségét károsító kockázatok kezelését – csökkentését, vagy elkerülhetővé tételét – célul tűző, illetőleg megvalósító intézmények, tevékenységek olyan összessége, amely egyidejűleg tekintetbe veszi a fejlődés fenntarthatóságának szükségességét.”

A kémiai biztonságról szóló 2000. évi XXV. törvény, 1.§ a) pont


A szervezett munkavégzés során előforduló (káros) vegyi expozíciók kivédésére (minimalizálására) irányul

Kémiai biztonság = Vegyvédelem!

Kémiai biztonság = Munkahelyek kémiai biztonsága!

Munkahelyek kémiai biztonsága


Veszélyes anyag: minden anyag vagy készítmény, amely fizikai, kémiai vagy biológiai hatása lévén veszélyforrást képviselhet.

A kémiai biztonságról szóló törvény 3. §-a alapján veszélyesnek minősül az az anyag, illetve az a készítmény, amely az osztályozás során az alábbi veszélyességi csoportok bármelyikébe besorolható:

Veszélyes (vegyi) anyag fogalma


A veszélyesség meghatározásaKbtv. 3. § E törvény alkalmazása szempontjából veszélyesnek minősül az az anyag, illetve az a készítmény, amely

az osztályozás során az alábbi veszélyességi csoportok bármelyikébe besorolható:

a) az anyagok és készítmények fizikai, fizikai-kémiai és kémiai tulajdonságai alapján, tűz- és robbanásveszélyesség szerint:

aa) robbanó anyagok és készítmények ab) oxidáló anyagok és készítményekac) fokozottan tűzveszélyes anyagok és készítményekad) tűzveszélyes anyagok és készítményekae) kismértékben tűzveszélyes anyagok és készítmények;

b) az anyagok és készítmények mérgező (toxikológiai) tulajdonságai alapján, toxikológiai sajátosságok szerint:ba) nagyon mérgezőek bb) mérgezőek bc) ártalmasakbd) maró (korrozív) anyagok és készítményekbe) irritáló vagy izgató anyagok és készítmények bf) túlérzékenységet okozó (allergizáló, szenzibilizáló) anyagok és készítmények bg) karcinogén anyagok és készítmények bh) mutagén anyagok és készítményekbi) reprodukciót és az utódok fejlődését károsító anyagok és készítmények

c) az anyagok és készítmények környezetkárosító (ökotoxikológiai) tulajdonságai alapján, ökotoxikológiai sajátosságok szerint:

ca) környezetre veszélyes anyagok és készítmények


A Kbtv. értelmezésében, tevékenység a veszélyes anyaggal, illetve a veszélyes készítménnyel kapcsolatos előállítás - ideértve a bányászatot (feltáró fúrás, kitermelés) is -, a gyártás, a feldolgozás, a csomagolás, a tárolás, az anyagmozgatás, a forgalmazás, az értékesítés, a felhasználás, továbbá a veszélyes anyagok, illetve a veszélyes készítmények elemzésével, ellenőrzésével kapcsolatos vizsgálat.

Veszélyes vegyi anyaggal végzett tevékenység fogalma


A mérgező hatások fő típusai

• Akut és szub-akut toxikus hatások• Késői toxikus hatások

– Rövid távú hatások– Középtávú hatások– Hosszú távú hatások

Krónikus, nem-fertőző betegségek kialakulásának kockázata !


CMR (karcinogén-mutagén-reprodukcióra káros) anyagok

Daganatkeltő: minden olyan ágens, ill. hatás, amely:

a kísérleti állatokban, ill. az emberben daganatot okoz

vagy

szignifikánsan emeli az adott populációban létrejövő daganatok gyakoriságát


A daganatkeltő hatás kritériumai

Az endokrin diszruptorok fogalma

• US EPA

Mindazon vegyi anyagok, amelyek interferálnak a szervezet homeosztázisát,

reprodukcióját, fejlődését és magatartását irányító természetes hormonok szintézisével, szekréciójával, transzportjával, kötödésével, működésével, vagy lebontásával

• EDSTAC (Endocrine Disrupter Screening and Testing Advisory Commettee)

Exogén vegyi anyagok, vagy keverékek, amelyek módosítják az endokrin rendszer működését, és tudományosan bizonyított módon káros hatást fejtenek ki a szervezetre, utódjaira, populációira.

• MICROMEDEX

Olyan vegyi anyagok, amelyek interferálnak a hormonok normális funkcióival és a növekedés, metabolizmus és testi funkciók általuk irányított módjával.


Kockázat és veszély alapú értékelés


VESZÉLY (Hazard): annak a valószínűsége, hogy az adott felhasználási körülmények között és es expozíciós lehetőségek mellett mérgezés történik

KOCKÁZAT (Risk):annak a valószínűsége, hogy az adott vegyszerrel történt expozíciót követően káros hatás alakul ki az élőlényben

Kockázat alapú értékelés Veszély alapú értékelés

Kockázatkezelés

(Risk management)

Tiltás

(Cut-off)

Akut és szubakut mérgezések• véletlenek,• foglalkozási eredetűek,• víz,• talaj,• levegő által közvetítettek

Késői toxikus hatások• mutagén, daganatkeltő• teratogén, • neurotoxikus

KIKÜSZÖBÖLENDŐK (Eliminálás)

MEGELŐZENDŐK (Preventálás)

A veszélyes vegyi anyagok által okozott mérgezések a megelőzés szempontjából


MEGELŐZÉS

Elsődleges megelőzés:

• Kórokok megszüntetése• kockázati tényezők elkerülése (passzív prevenció)

• a betegség kialakulását elősegítő mechanizmusok befolyásolása (aktív prevenció)

Másodlagos megelőzés:

• Korai felismerés és gyógyítás


A kémiai biztonság kettős szerepe

Megelőzés

Expozíció minimalizálása

Hosszú időtávlat

Kockázatbecslés

Szabályozás (REACH, Kbtv)

Kompetens hatóság

Ellenőrző hatóság

Információs csatornák

Méregközpont (ETTSZ, KBIR)

Laboratóriumi háttér

- Kémia

- Toxikológia

Oktatás, képzés


Elhárítás

Következmények minimalizálása

Rövid időtávlat

Kockázatkezelés

Szabályozás (Szcenáriók)

Katasztrófavédelem

Munkahelyi védelem

Információs csatornák

Méregközpont (ETTSZ, RAS-CHEM)

Laboratóriumi háttér

- Analitika

- Hatásvizsgálat

Oktatás, képzés


A kémiai biztonság alapvető elemei

• Veszély azonosítás

• Dózis – hatás összefüggések

• Expozíció becslés

• Kockázat jellemzés

• Kockázat kezelés

• Kockázat kommunikáció


Kockázatbecslés

• Veszély azonosítás

• Dózis – hatás összefüggések

• Expozíció becslés

• Kockázat jellemzés

• Kockázat kezelés

• Kockázat kommunikáció

A kémiai biztonság érvényességi köre


Nemzeti szabályozások

Törvények, rendeletek Intézmények

Kémiai biztonsági törvény

Kompetens és végrehajtó hatóságok

Nemzetközi szabályozások

ENSZ EU OECD

IFCS ECHA Toxikológia

SAICM REACH Módszertan

GHS CLP


A nemzetközi törekvések integrációja

• Együttműködés a globális kémiai biztonság érdekében

• IFCS (Agenda 21: 19. Fejezet, Riói Világcsúcs, 1992)

• SAICM folyamat (2006-tól)

• A tesztvizsgálatok világméretű piaca (nem csak az EU ipara!)

• importálók és exportálók felelőssége

• nem EU tesztvizsgálatok eredményeinek elfogadása

• USA (Gore Inciatíva: 2800 HPV anyag tesztelése 2004-ig)

• OECD (HPV/ICCA SIDS program)

• OSPAR (tengeri környezet védelme az É-K-i Atlanti Óceánon)

• POP anyagok speciális esete (új POP anyagok felderítése)

• PIC (Rotterdami Konvenció, 1998) a fejlődő országok felé is

Európai Nyilatkozat (Europe Statement) 2000

• International Conference on Waste and Europe from the Public Point of View (Zahradky, Cseh Köztársaság)

• NGO-k, civil szerveződések

• A POP anyagokban rejlő veszélyek tudatosulása

• Jog az informáltsághoz

• Tisztább, környezetbarát technológiák bevezetése

• Hatékonyabb termelés és hulladékmenedzselés igénye

• Nemzetközi megállapodás igénye


• A világ kormányai formálisan elfogadják és aláírják a POP anyagok környezetből történő eltávolítására vonatkozó nemzetközi megállapodást (un. incinerátor-mentes világ) – UNEP kezdeményezés

• A megállapodás 12 vegyi anyagra vonatkozik (a „piszkos 12”)

• Hatálya nem csak a levegőbe kerülő anyagokra vonatkozik

• Termelés és felhasználás fokozatos betiltása világszerte

• Megsemmisítés a megfelelő módon: nem égetéssel (dioxin termelődés!) vagy eltemetéssel (nem bomlik le!)

• Több, mint 150 ország (Magyarország is) aláírta

• Az EU 2004. november 18-án ratifikálta

A Stockholmi Konvenció 2001(Stockholm Convention on Persistent Organic Pollutants 2001)

és a Stockholmi Nyilatkozat (The Stockholm Statement)


A Budapesti Nyilatkozat 2004(Fourth Ministerial Conference on Environment and Health, Budapest,

2004. június 23-25.)

• A megelőzés a leginkább költség-hatékony és ezért a jövő számára a legfontosabb eszköz

• Az elővigyázatosság elve

• Children’s Environment and Health Action Plan for Europe (CEHAPE)

• Regionális prioritások elismerése

• A környezeti és egészségügyi folyamatok jövője Európában

– következő miniszteriális konferencia: 2009

– közbenső jelentés: IMR meeting, Bécs, 2007 június 13-15.

– WHO Európai Központ

– EK Bizottság és European Environment and Health Committee


• A gyermekeket érintő betegségterhelés okai között:

• 6.b./ szennyezett víz, levegő, talaj, élelmiszer

• 6.d./ tartós toxicitású (karcinogén, neurotoxikus, genotoxikus, immuntoxikus, endokrin károsító) anyagok

• IV. regionális elsőbbségi cél: veszélyes vegyi anyagokkal történő expozíció csökkentése (a Stockholmi Egyezmény szerint)

• Az elsődleges megelőzés a legfontosabb eszköz

Európai Cselekvési Terv a Környezetért és a Gyermekekért (CEHAPE, Budapest, 2004. június)


Intergovermental Forum on Chemical Safety (IFCS)

• A Kémiai Biztonság Kormányközi Fóruma (IFCS)• Létrehozása, célja:

– Az ENSZ keretében, kémiai biztonság területén, a nemzeti kormányok, ill. nemzetközi szervezetek számára a egy hatékony, átlátható és átfogó információ csere lehetőségének biztosítása

– Alapítva: 1994. (Tevékenységének vége: 2011? SAICM)• Feladatai:

– Regionális és szubregionális együttműködés elősegítése– Koordinált és integrált stratégiák kidolgozása– Nemzetközi fórumok (Forum V, Budapest, 2006)– 2006-2008. közt az IFCS elnöke Magyarország


IFCS Forum V, Budapest, 2006Következmények

• Nemzetközi feladatok– WHO, UNEP– SAICM– IFCS– EEHC, CEHAPE (gyermekek kémiai biztonsága)

– (Bécs, 2007) Víz, balesetek, mozgás, légúti betegségek, expozíció csökkentés

• Regionális és nemzeti feladatok– Közép-kelet Európai Régió– Hazai helyzet (Tiltások, korlátozások):

– Ftalátok (határérték, életkor, játék, ill. rágóka, cumi)– Festékek (Pb), lakkok, oldószerek, ragasztók– Rákkeltő, mutagén, teratogén hatású anyagok


Nemzetközi Vegyi Anyag Kezelés Stratégiai Megközelítése (SAICM)


• Célja: A kémiai terhelésből adódó kockázat csökkentése, különösen a veszélyeztetett csoportokban (pl. gyermekek, idősek, terhesek, expozíciókban foglalkoztatottak) 2020-ig.

• Magas Szintű Nyilatkozat (HLD) – Dubai, 2006. február

• Átfogó Politikai Stratégia (OVP): a stratégia a Riói deklaráció, az Agenda 21 és a Johannesburgi akcióterv folytatása

• Globális Cselekvési Terv (GPA):

• a fejlődő és a fejlett országok közötti különbség csökkentése a vegyi anyagok helyes kezelése területén;

• a létező egyezmények végrehajtásának segítése;

• a vegyi anyagokkal összegfüggő szabályozásoknak egy szélesebb körű Agendába integrálása;

• a létező (vonatkozó) nemzetközi konvenciók végrehajtásának támogatása, a higanyból és egyéb vegyi anyagokból származó kockázatok csökkentése,

• a veszélyes anyagok és veszélyes hulladékok illegális nemzetközi forgalmának megakadályozása.

International Conference on Chemicals Management (ICCM)


• Szerepe: A SAICM folyamat előrehaladásának időszakos áttekintése és értékelése, financiális kérdések áttekintése, javaslatok kidolgozása.

• ICCM2, Genf, Svájc, 2009. május 11-15.:

• a nemzeti kapacitások erősítése

• a Globális Cselevési Terv (GPA) frissítése:

• ólomtartalmú festékek

• árucikkekben levő vegyszerek

• elektromos és elektronikai termékek életciklusában szerepet játszó veszélyes anyagok

• a nanotechnológiára és a gyártott nano-anyagokra vonatkozó egyeztetett cselekvés

• perfluórozott vegyszerek

„Post SAICM” feladatok

A SAICM folyamat befejeződése (2020) után:

• Politikai vezetés és irányítás (kormányközi szervezetek vezetősége titkársága, értékelő és döntéshozó konferenciák a résztvevők és az IFCS között)

• Programszervezés a kijelölt fő területeken (nemzeti kormányok, IGO titkárságok, NGO-k, stb.);

• Kooperáció és koherencia a programszervezés területén (jelenleg IOMC)

• A kémiai biztonság területén a kooperációs prioritások meghatározása (jelenleg IFCS).

• A SAICM bevezetése után az elsődleges felelősség a kormányoké, ill. azoké a résztvevőké, akik a vegyületekkel foglalkoznak (gyártók, forgalmazók, felhasználók, tárolók, megsemmisítők, stb.)!

• Részletek a GPA „Konkrét Intézkedések” szerint


Organisation for Economic Co-operation and Development (OECD)


• Az OECD legfontosabb szerepe az Európai Közösség kémiai biztonságának elősegítésében, a REACH végrehajtásához szükséges szakmai-módszertani háttér biztosítása, a tudományos kutatással összefüggő fejlesztések elősegítése

• Performance-Based Test Guidelines

• 440/2008/EK rendelet (a REACH-hez alkalmazható módszerek)

• European Centre for the Validation of Alternative Methods

• Mennyiségi szerkezet-aktivitás összefüggés (QSAR)

Az OECD tesztelési stratégiája

Forrás: OECD


Az Európai Parlament és a Tanács 1907/2006/EK rendelete a vegyi anyagok regisztrálásáról, értékeléséről, engedélyezéséről és korlátozásáról (REACH), az Európai Vegyianyag-ügynökség létrehozásáról, az 1999/45/EK tanácsi és európai parlamenti irányelv módosításáról, valamint a 793/93/EGK tanácsi rendelet, az 1488/94/EK bizottsági rendelet, a 76/769/EGK tanácsi irányelv, a 91/155/EGK bizottsági irányelv, a 93/67/EGK bizottsági irányelv, a 93/105/EK bizottsági irányelv és a 2000/21/EK bizottsági irányelv hatályon kívül helyezéséről (REACH rendelet)

Az Európai Parlament és A Tanács 1272/2008/EK rendelete az anyagok és keverékek besorolásáról, címkézéséről és csomagolásáról, valamint a 67/548/EGK irányelv és az 1907/2006/EK rendelet módosításáról (GHS-CLP rendelet)

Vonatkozó EU jogszabályok


− a végrehajtás az expozíció jelentősége szerint több lépésben történik;

− a biztonságért az ipar a felelős;

− a felelősség kiterjed a gyártási lánc mentén;

− a leginkább aggodalomra okot adó anyagokat csak engedélyezést követően lehet felhasználni;

− a veszélyes anyagokat nem veszélyesekkel kell helyettesíteni.

A kémiai biztonság alapelvei az EU-ban


1907/2006/EK (un. REACH) rendelet,

1272/2008/EK (un. GHS-CLP) rendelet

A vegyi anyagok „életciklusa”

Behozatal

Termelés

Raktározás Kivitel

Szállítás

Terjesztés, árusítás

Újrahasznosítás

Hulladék Felhasználás



Az EU új vegyianyag politikájának alapelvei I.

1. Maximális védelem

• Emberi egészség (jelen és jövő generációi számára)

• Környezet (jelen és jövő generációi számára)

• Az EU piaca (fragmentálódás ellen)

• Versenyképesség

2. Elővigyázatosság elve

• Tudományos megalapozottság alapján döntés

• Bizonytalan eredményeknél elővigyázatosság

• Helyettesítés (anyag ill. technológia)


Az EU új vegyianyag politikájának alapelvei II.

• Átfogó

• (különböző, mesterséges és természetes eredetű vegyi anyagokra egyaránt vonatkozik)

• Szabályozza:

• A bevizsgálást (testing)

• Kockázat csökkentést

• Információ adást (címkézés, biztonsági adatlapok, stb.)

• Különleges intézkedések (gyógyszerek, növényvédelem, kozmetikumok, veszélyes árúk szállítása, stb.)

Alap dokumentum: „Fehér Könyv” („A jövő vegyianyag politikájának stratégiája”)


A „Fehér Könyv” („A jövő vegyianyag politikájának stratégiája”)

• Az EU Bizottság javaslata az EU jövőbeli vegyianyag politikájára

• Végső célja a fenntartható fejlődés

• Az alapanyagokra és készítményekre vonatkozik (DIR 67/548 EEC)

• Összefoglalja a felmerült problémákat

• Megfogalmazza a fő célkitűzéseket

• Javaslatot tesz a megoldások alapelveire

• Költség-hatékony megoldásokat preferál

• Meghatározza a kompetenciákat és felelősségeket

• Az EU Tanácsa elfogadta: 1999. június

• Gyakorlati megvalósítás: REACH


A javasolt stratégia politikai célkitűzései

• Az emberi egészség és a környezet védelme

• Az EU vegyipara versenyképességének fenntartása

• A belső piac feldarabolódásának megelőzése

• Az átláthatóság javítása

• A nemzetközi törekvések integrációja

• A nem állatokon végzett kísérletek elősegítése

• A (WTO szerinti) szabad kereskedelem biztosítása

Átfogó, egyetlen, egységes szabályozási rendszer kialakítása


Az emberi egészség és a környezet védelme

• A kétféle rendszer helyett 2012-ig:

• Egyetlen, egységes rendszer kidolgozása (REACH, GHS, Biocid)

• Az ipar felelőssége:

• biztonság és megfelelő információ

• biztonságos anyagok piacra kerülése

• A felelősség kiterjesztése a teljes előállítási láncra

• Veszélyes anyagok engedélyezése:

• speciális alkalmazás elhanyagolható kockázat mellett

• jelentős társadalmi-gazdasági előny

• helyettesítő anyag vagy technológia hiánya

• A veszélyes anyagok és technológiák helyettesítése


Az EU vegyipara versenyképességének fenntartása

• A fejlesztés stimulálása

• új, biztonságos vegyületek kifejlesztése

• fejlesztésbarát szabályozás kialakítása

• tesztmódszerek fejlesztése

• Adatkezelés (bürokrácia ellen)

• rugalmasan

• reális idő alatt



A belső piac feldarabolódásának megelőzése

Az átláthatóság javítása

• Az Európai Közösségen belüli teljes harmonizáció

• a belső piac épségének megőrzése érdekében

• A közvélemény teljes körű tájékoztatása

• a veszélyekről is

• az ipari titkok megőrzésével

• Átláthatóbb, egyetlen, egységes szabályozási rendszer


A szabad kereskedelem biztosítása

• Konformitás az EU és a WTO között

• Kereskedelmi gátak lebontása

• egyforma eljárás importált és saját termék esetén

• ugyanakkor a saját piac védelme

• az ellenőrizetlen, harmadik országbeli termékektől

• megalapozott és megbízható elemző és értékelő rendszer

• ami ugyanakkor nem gátolja a kereskedelmet



Új EU vegyi anyag ellenőrzés: a REACH rendszer

Action 4: „To establish a single coherent system focussing public resources on those substances, where, according to experience, the involvement of authorities is indispensable and the added value in terms of the provision of safety is substancial.”

REACH:

• Regisztráció

• Kiértékelés

• Hatósági tevékenység

Bevezetés és hatályba lépés

Korlátozások a REACH alatt (XVII. melléklet)Poliklórozott terfenilek (PTC)

Klóretilén (75-01-4)

Egyes veszélyes folyadékok

Trisz-(2,3-dibróm-propil)-foszfát (126-72-7)

Benzol (71-43-2)

Azbesztszálak (krocidolit, amozit, antofillit, aktinolit, tremolit, krizotil)

Trisz-(azirnidil)-foszfinoxid (545-55-1)

Polibrómozott bifenilek (59536-65-1)

Egyes növényekből készített porok

Benzidin (92-87-5)

o-nitrobenzaldehid (552-89-6)

Gyökér és fa porok (kemény és puhafa)

Ammónium-szulfid (12135-76-1)

Ammónium-hidrogén-szulfid (12124-99-1)

Ammónium-poliszulfid (9080-17-5)

Brómecetsav illékony észterei (metil → butil ~)

2-naftilamin (91-59-8)

4-nitro-bifenil (92-93-3); és 4-amino-bifenil-xenilamin (92-67-1)

Ólomkarbonátok

Ólomszulfát

Higanyvegyületek

Arzénvegyületek

Szerves ónvegyületek

Dibutil-ón-hidrogénborát (DBB) (75113-37-0)

Pentaklór-fenol (87-86-5)

Kadmium (7440-43-9)

Monometil-tetraklór-difenilmetán (76253-60-6)

Monometil-diklór-difenilmetán

Klórozott difenil-metán származékok

Nikkel (7440-02-0)

Az 1272/2008/EK (CLP) VI. Mellékletében megjelenő 1A- 1B mutagén, 1A-1B daganatkeltő, és 1A-1B reprodukcióra toxikus vegyi anyagok

Kőszénkátrány desztillátumok és maradványok

Kloroform (67-66-3)

1,1,2-triklór-etán (79-00-5); 1,1,2,2-tetraklóretán (79-34-5); 1,1,1,2-tetraklóretán (630-20-6); Pentaklóretán (76-01-7); 1,1-diklóretán (75-35-4); és Hexaklór-etán (67-72-1)

A 67/548/EK rendelet szerinti tűzveszélyes anyagok

Rövidláncú klórozott parafinok (SCCP) (85535-84-8)

Azo festékek és színezékek

Brómozott difeniléter származékok

Nonil-fenol és etoxilátjai (25154-52-3

Króm VI vegyületek

Toluol (108-88-3)

Triklór-benzol (120-82-1)

Policiklusos aromás szénhidrogének (PAH) (BaP, BeP, BaA, CHR, BbFA, BjFA, BkFA, DBAhA)

Ftalátok: Bisz-(2-etilhexil)-~, dibutil-~, benzil-butil-~, di-izonil-~, di-izodecil-~, di-n-oktil ~,

Perfluoro-oktán-szulfonátok (PFOS)

2-(2-metoxi-etoxi)-etanol (DEGME) (111-77-3) és 2-(2-butoxi-etoxi)-etanol (DEGBE) (112-34-5)

Metilén-difenil-diizo-cianát (MDI) (2647-40-5)

Ciklohexán (110-82-7)

Ammónium-nitrát (6484-52-2)


A különös aggodalomra okot adó (SVHC) anyagok


Trietil-arzenát (427-700-2)

Antracén (204-371-1)

Diamino-defenil-metán (MDA) (202-974-4)

Dibutil-ftalát (DBP) (201-557-4)

Kobalt-diklorid (231-589-4)

Diarzén-pentaoxid (215-116-9)

Diarzén-trioxid (215-481-4)

Nátrium-dikromát (234-190-3)

Tercbutil-trinitro-xilol (musk xylene) (201-329-4)

Bisz-(etilhexil)-ftalát (DEHP) (204-211-0)

Hexabromo-ciklo-dodekán (HBCDD) (247-148-4)

Rövidláncú (C10-13) klórozott paraffinok (287-476-5)

Bisz-(tributil)-cinkoxid (200-268-0)

Ólom-hidrogén-arzenát (232-064-2)

Benzil-butil-ftalát (BBP) (201-622-7)


A nem állatokon végzett kísérletek elősegítése

• Alternatív módszerek fejlesztése

• Állatkísérletek kiváltása validált alternatív módszerekkel

• OECD előírásokkal összhangban

• EU: JRC European Centre for the Validation of Alternative Methods

• „3 R approach”: Reduce, refine and replace animal tests

• Kockázatbecslés fejlesztése és egyszerűsítése

• Új toxikológiai és ökotoxikológiai módszerek kifejlesztése

• Szerkezet - hatás összefüggések (QSAR) vizsgálata

• Validálás

A kémiai biztonság irányítása, intézményrendszere, ellenőrző munkája legyen egységes, hatékony:

• Átfedésektől mentes, egységes irányítás

• Átfedésektől mentes, olcsóbb, hatékonyabb, átlátható és független felügyeleti munka biztosítása

• Háttérintézmények működésének biztosítása

A kémiai biztonság nemzeti profilja, 2006

Hatékonyság


Hatósági tevékenységek a REACH rendelet szerint

1. Kompetens nemzeti hatóság (OKBI):

REACH 121. és 124. cikkei alapján felelős:

-az e rendelet alapján az illetékes hatóságokra ruházott feladatok végrehajtásáért

-a Bizottsággal és az Ügynökséggel való együttműködésért

-a nemzeti információs szolgálat (Helpdesk) létrehozásáért

-a nyilvánosságnak az anyagokkal kapcsolatos kockázatokról történő tájékoztatásáért

2. Ellenőrző hatóság (ÁNTSZ regionális és kistérségi intézetei):

REACH 125. és 126. cikkei alapján:

-a tagállamok fenntartják a hivatalos ellenőrzések rendszerét

-a tagállamok megállapítják az e rendelet rendelkezéseinek megsértése esetén alkalmazandó szankciókat


A REACH harmonizált végrehajtása a tagállamokban

Ellenőrzés, kikényszerítés

REACH Fórum (Helsinki, 2008. május 13-14.):

• Tagállamok: Prioritások megjelölése

• Szankciók: bűntető eljárás + bírság (javaslat: max. 20.000.000 Ft)

• CA és az ellenőrzést végző hatóságok (ÁNTSZ) együttműködése

• Résztvevő hatóságok kijelölése: Kbtv. 32. § szerint

• Résztvevő társhatóságok közti együttműködés (OTH irányítás)

• Információ szolgáltatás és megosztás

• Képzés, továbbképzés


Társhatóságok a REACH harmonizált végrehajtásában

Ellenőrzés, kikényszerítés

• ÁNTSZ regionális és kistérségi intézetei

• Piacfelügyeletek

• Vámhatóság

• Munkavédelmi felügyeletek

• Környezetvédelmi felügyeletek


Osztályozás és jelölés

GHS-CLP (Globálisan Harmonizált Rendszer - Osztályozás és jelölés)A Vegyi Anyagok Osztályozásának és Címkézésének Globálisan Harmonizált Rendszere

ENSZ – EU

Veszélyességi kategóriák szerint(Maró, tűzveszélyes, robbanásveszélyes, egészségre káros, stb.)

Mérgező tulajdonságok szerint(Mutagén, daganatkeltő, szaporodást károsító, stb.)

Piktogramok:

1272/2008/EK rendelet (CLP)


Biztonsági jelölések

Jelenlegi:

Veszély jelzése (példa):T (mérgező)

R mondat és R szám (Kockázat):a veszélyes anyagok, illetve a veszélyes készítmények kockázataira utaló mondat, illetőleg e mondat sorszáma

Karc.Kat.1;R45 T;R23 R45-23 „Rákot okozhat. Belélegezve mérgező is”

S mondat és S szám (Biztonság): a veszélyes anyagok, illetve a veszélyes készítmények biztonságos használatára utaló mondat, illetve e mondat sorszáma

S53-36/37/39 Kerülni kell az expozíciót, használatához külön utasítás szükséges. Megfelelő védőruházatot, védőkesztyűt és szem/arcvédőt kell viselni.


44/2000. (XII. 27.) EÜM rendelet 1272/2008/EK rendelet Mellékletei

GHS-CLP (2010-2015-től):

Veszély jelzése (példa):Piktogram + „Veszély” ill. „Figyelem”

H mondat és H szám (Figyelmeztetés):a veszélyes anyagok, illetve a veszélyes keverékek felhasználásának kockázatára utaló mondat, illetőleg e mondat sorszáma

Karc.Kat.1A;H350 Veszély;H331 H350-331 „Rákot okozhat. Belélegezve mérgező”

P mondat és P szám (Óvintézkedés): a veszélyes anyagok, illetve a veszélyes keverékek biztonságos használatára utaló mondat, illetve e mondat sorszáma

Megelőzés: P201 Ismerje meg az anyagra vonatkozó külön utasításokat használat előtt. Elhárító intézkedés: P308+313 Expozíció gyanúja esetén orvosi intézkedést kell kérni

1907/2006/EK (REACH) rendelet


1272/2008/EK (CLP) rendelet



A kémiai biztonságról szóló 2000. évi XXV. törvény

A kémiai biztonsági törvény hatálya I.

Kbtv. 2. § (1) E törvény hatályaa) az embert és a környezetet veszélyeztető, a 3. § szerint veszélyesnek

minősülő veszélyes anyagokra és készítményekre, illetőleg az ezekkel folytatott tevékenységekre,

b) a törzskönyvezési eljárás befejeztéig - a veszélyességtől függetlenül - valamennyi új anyagra,

c) az 5. § (1) bekezdése szerinti osztályozásig - az osztályba sorolhatóságtól függetlenül - valamennyi anyagra kiterjed.

OsztályozásKbtv. 5. § (1) A veszélyesség meghatározása érdekében az anyagokat

tulajdonságaik, a készítményeket a bennük lévő veszélyes anyagok tulajdonságai szerint osztályozni kell a 3. §-ban meghatározott kategóriáknak megfelelően. A közösségi jegyzékben szereplő, osztályba sorolt veszélyes anyagokat - a 4. § (4) bekezdésére is figyelemmel - a közösségi jegyzéknek megfelelően kell osztályozni.

(6) Ismert összetételű, osztályba sorolt veszélyes készítmény újraosztályozandó minden olyan esetben, amikor összetételében változás történt. Az újraosztályozást akkor is el kell végezni, ha valamely összetevő helyettesítése vagy további anyagok hozzáadása történt, függetlenül a helyettesítő, illetve a hozzáadott anyag veszélyességétől.


2. § (2) E törvény hatálya - a külön jogszabályi rendelkezésekre tekintettel - a 23. § (6) bekezdésében foglalt, valamint a d) pont tekintetében a 20. § (6) bekezdésében meghatározott kivétellel nem terjed ki

a) az emberi vagy az állatgyógyászati célra használt gyógyszerekre (késztermékekre);

b) a pszichotrop anyagokra, illetve a kábítószerekre;c) a kozmetikai termékekre;d) a külön jogszabály szerint hulladéknak minősülő anyagkeverékekre;e) a radioaktív anyagokra;f) az élelmiszerekre;g) a takarmányokra;h) a növényvédő szerekre és a termésnövelő késztermékekre;i) az egyéb veszélyes anyagokra vagy veszélyes készítményekre,

amelyekkel kapcsolatban jogszabály olyan bejelentési, engedélyezési vagy egyéb közigazgatási eljárást ír elő, amelynek során érvényesített követelmények megfelelnek az e törvényben meghatározott követelményeknek.

A kémiai biztonsági törvény hatálya II.


A rendelet célja a munkahelyen jelen levő az 1. és 2. kategóriába sorolt R 45, illetőleg R 49 számú mondattal. jellemzett rákkeltők okozta expozícióból eredő egészséget és biztonságot veszélyeztető kockázatok elkerüléséhez vagy csökkentéséhez szükséges minimális intézkedések meghatározása.

Ezek teljesítése a munkahelyi egészségért és biztonságért felelős munkáltató kötelessége.

A foglalkozási eredetű rákkeltő anyagok elleni védekezésről és az általuk okozott egészségkárosodások

megelőzéséről szóló 26/2000. (IX. 30.) EüM rendelet.


A munkahelyek kémiai biztonságáról szóló 25/2000. (IX. 30.) EüM-SzCsM együttes rendelet

A rendelet célja a munkahelyen jelen levő vagy a munkafolyamatok során felhasznált veszélyes anyagok és veszélyes készítmények okozta expozícióból eredő egészséget és biztonságot veszélyeztető kockázatok elkerüléséhez vagy csökkentéséhez szükséges minimális intézkedések meghatározása.

Ezek teljesítése a munkahelyi egészségért és biztonságért felelős munkáltató kötelessége.

4. § Kockázatbecslés és meghatározás: Feltételezhető expozíció esetén a munkáltató köteles kockázatbecslést végezni (veszély azonosítás, expozíció-hatás elemzés, expozíció becslés, kockázat értékelés)

Munkáltató kötelessége: - rákkeltők azonosítása- rákkeltők mérése légzési zónában - felszívódás meghatározása- meghatározott anyagok esetén biológiai monitorozás - orvosi javaslatra citogenetikai, ill. tumormarker vizsgálat (ajánlott, nem kötelező!)- a munkaidő és a létszám meghatározása

A kockázatbecslést legalább kétévenként meg kell ismételni

26/2000 (IX.30) EüM rendelet a foglalkozási eredetű rákkeltő anyagok elleni védekezésről és az általuk

okozott egészségkárosodások megelőzéséről


Magyarországi általános hatáskörrel rendelkező (kompetens) nemzeti hatóság

Kbtv. 26/A. § A kémiai biztonság területén az EU és az Európai Közösség jogi aktusaiból a tagállamok hatáskörrel rendelkező (kompetens) nemzeti hatóságaira háruló feladatokat a - jogszabály eltérő rendelkezése hiányában - az egészségügyi államigazgatási szerv látja el.

362/2006. (XII. 28.) Korm. rendeletaz Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálatról és a

gyógyszerészeti államigazgatási szerv kijelöléséről14. § (1) A Kormány egészségügyi államigazgatási szervként az Országos Kémiai Biztonsági Intézetet jelöli ki a kémiai biztonságról szóló 2000. évi XXV. törvény (a továbbiakban: Kbtv.) 1. §-a (1) bekezdésének m)-o) pontja, 4. §-ának (2) bekezdése, 5. §-ának (6) bekezdése, 6. §-ának (1) és (2) bekezdése, 7. §-ának (7) bekezdése, 8. §-ának (5) bekezdése, 9. §-ának (13) bekezdése, 11. §-ának (1)-(2) és (4)-(6) bekezdése, 12. §-ának (1) bekezdése, 13. §-ának (1)-(3) bekezdése, 19. §-ának (3) bekezdése, 20. §-ának (2) bekezdése, 23. §-ának (1)-(6) bekezdése, 25. §-ának (5) bekezdése, 26/A. §-a szerinti feladatok ellátására.

(2) A Kormány az Országos Kémiai Biztonsági Intézetet jelöli ki a Kbtv. 24. §-ának (1) bekezdése szerinti, a hazai és nemzetközi adatok feldolgozásáért felelős Információs Központ működtetésére.46/2004. (IV. 29.) ESZCSM rendelet a kémiai biztonsággal kapcsolatos nemzeti hatóság kijelöléséről, valamint a hatóság nemzetközi kapcsolattartásának rendjéről


Veszélyes anyag bejelentéseKbtv. 7. § (1) A veszélyes anyagokat az egészségügyért felelős miniszter által

meghatározott bejelentőlapon kell bejelenteni.(2) A bejelentő a veszélyes anyag bejelentéséhez csatolja a magyar nyelvű biztonsági

adatlapot és címketervet, amelyeken feltünteti az anyag veszélyesség szerinti besorolását is. A benyújtott dokumentációhoz a jegyzékbevételt végző adatkiegészítést kérhet.

Kbtv. 8. § (1) A veszélyes készítményeket az egészségügyért felelős miniszter által meghatározott bejelentőlapon kell bejelenteni. A bejelentő a bejelentőlaphoz köteles csatolni a veszélyes készítmények magyar nyelvű biztonsági adatlapját.

(2) Kizárólag a már bejelentett veszélyes anyagot tartalmazó veszélyes készítmény jelenthető be.

(3) A veszélyes készítmények bejelentésével kapcsolatosan megkövetelt adatok hitelességéért a bejelentő a felelős.

Veszélyes készítmények bejelentése

44/2000. (XII. 27.) EÜM rendelet a veszélyes anyagokkal és a veszélyes készítményekkel kapcsolatos egyes eljárások, illetve tevékenységek részletes szabályairól


Kockázatbecslés, kockázatcsökkentésKbtv. 19. § (1) A veszélyes anyag egész életciklusa alatt a veszélyes anyagokkal,

illetve a veszélyes készítményekkel végzendő tevékenység megkezdése előtt a tevékenységet végző az adott tevékenység emberi egészséget és környezetet károsító kockázatairól becslést készít, a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Mvt.) rendelkezéseire figyelemmel.

A kockázatbecslés elvégzéséért szervezett munkavégzés esetén a munkáltató, egyéb esetben a vállalkozó, nem vállalkozás keretében végzett tevékenység esetén a tevékenységet végző a felelős.

(2) A kockázatbecslés érdekében a következők elvégzése szükséges:a) a veszély azonosítása;b) az expozíció-hatás (koncentráció/dózis-hatás) összefüggés elemzése;c) az expozíció becslése;d) a kockázat minőségi, illetve mennyiségi jellemzése.

5) A veszélyes anyaggal, illetőleg a veszélyes készítménnyel tevékenységet végző a kockázat kezelése, csökkentése érdekében intézkedéseket dolgoz ki.

25/2000. (IX. 31.) EüM-SzCsM együttes rendelet a munkahelyek kémiai biztonságáról

26/2000. (IX. 30.) EüM rendelet a foglalkozási eredetű rákkeltő anyagok elleni védekezésről, s az általuk okozott egészségkárosodások megelőzéséről


A kockázat kezelése I.Kbtv. 20. § (1) A veszélyes anyagok, illetve a veszélyes készítmények előállításának, gyártásának,

feldolgozásának, továbbá felhasználásának megkezdése előtt - ideértve a külföldről történő behozatalt is - a tevékenységhez az azonos célra alkalmas veszélyes anyagok, illetve veszélyes készítmények közül - lehetőség szerint - a kevésbé veszélyes anyagot (készítményt) kell kiválasztani. A kiválasztás indokolására a tevékenységet végző elvégzi a szükséges kockázatbecslést, valamint költség-haszon elemzést és azt az ellenőrzést végző hatóságnak - kérésére - bemutatja.

(2) A tevékenységhez legalkalmasabb veszélyes anyag, illetve veszélyes készítmény kiválasztásához - szükség esetén - az egészségügyi államigazgatási szervtől vélemény kérhető.

(3) A veszélyes anyaggal, illetve a veszélyes készítménnyel kapcsolatos tevékenységet úgy kell megtervezni és végezni, hogy a tevékenység az azt végzők és más személyek egészségét ne veszélyeztesse, a környezet károsodását, illetve szennyezését ne idézze elő, illetőleg annak kockázatát ne növelje meg. A tevékenység egészséget nem veszélyeztető és biztonságos végrehajtásáért, valamint a környezet védelméért szervezett munkavégzés keretében végzett tevékenység esetén a munkáltató, nem szervezett munkavégzés esetén a vállalkozó, illetve - egyéb nem szervezett munkavégzés esetén - a munkavégző a felelős.

(4) A munkavállalók, illetőleg a lakosság egészségét vagy a környezetet nem megengedhető mértékben érintő kockázatok megfelelő szintre csökkentése érdekében - amennyiben a kockázat megfelelő csökkentése más módon nem lehetséges - egyes veszélyes anyagok, illetve veszélyes készítmények alkalmazása, illetőleg egyes, ezekkel végzett tevékenységek betilthatóak, korlátozhatóak.

(5) A lakosság részére kiszerelt, nem ömlesztett formában forgalomba hozott veszélyes anyaghoz, illetve veszélyes készítményhez a forgalmazó mellékeli a biztonsági adatlapnak a rendeltetés szerinti használattal összefüggő adatainak felhasználásával elkészített, magyar nyelvű használati utasítást. A használati utasítást a gyártó vagy az importáló készíti el.


Kbtv. 20. § (6) A környezet veszélyes anyagokkal történő szennyezésének megismerése érdekében egyes, a környezetvédelemért felelős miniszter által meghatározott veszélyes anyagok levegőbe, vizekbe, közcsatornákba, talajra kibocsátott mennyiségeit, illetőleg hulladék formájában történő átadását a szennyezést okozó tevékenységet végző a környezetvédelemért felelős miniszter felügyelete mellett nyilvántartja. A nyilvántartott adatok alapján - az adatok rendszeres gyűjtésével és feldolgozásával - a környezetvédelemért felelős miniszter a kibocsátott szennyezésekről, illetőleg átadott hulladékokról regisztert állít fel, és hoz nyilvánosságra.

(7) A fel nem használt és nem hasznosítható veszélyes anyagok, illetőleg veszélyes készítmények biztonságos kezeléséről a tevékenységet végző gondoskodik, és az erre vonatkozó dokumentációt az ellenőrzést végző hatóság részére - felhívására - rendelkezésre bocsátja.

21. § (1) Az eredeti csomagolásban forgalomba hozott veszélyes anyagok, illetve veszélyes készítmények minőségéért - a termékfelelősségről szóló külön törvényben foglaltak szerint - a gyártó, illetőleg az importáló felelős.

(2) A veszélyes anyag, illetve veszélyes készítmény, valamint a csomagolás alkalmasságát, minőségét a külön törvényben foglaltak szerint a fogyasztóvédelmi hatóság ellenőrzi. A veszélyes anyag, illetve veszélyes készítmény előállítója, illetőleg forgalmazója az ellenőrzést tűrni köteles.

(3) A veszélyes anyagok, illetve a veszélyes készítmények felett rendelkezési jogosultsággal rendelkező személy, valamint az, akinek munka-, illetve feladatkörébe tartozik ezen anyagok, illetve készítmények megfelelő őrizete, gondoskodik arról, hogy azok a megszerzésükre jogosulatlan vagy biztonságos alkalmazásukra nem képes személyek birtokába ne kerüljenek.

(4) A veszélyes anyagot, illetve a veszélyes készítményt az eredeti csomagolóeszközből tárolás, illetve továbbadás, forgalmazás céljából más, az azonosítást szolgáló feliratozás (címkézés) nélküli csomagolóeszközbe áttenni nem lehet.

(5) A (3)-(4) bekezdésben foglalt rendelkezéseket a nem foglalkozásszerűen végzett, magáncélú tevékenység során is megfelelően alkalmazni kell.

A kockázat kezelése II.


Biztonsági adatlap

Kbtv. 22. § (1) A munkahelyi egészség és biztonság, illetőleg a környezetvédelem érdekében szükséges intézkedések megtétele céljából veszélyes anyag, illetve veszélyes készítmény a tevékenységet foglalkozásszerűen végző személy számára a gyártó vagy az importáló által elkészített biztonsági adatlappal hozható forgalomba. Az adatlap tartalmazza az egészség és a környezet védelméhez szükséges információkat.

(2) A tevékenységet végzőt a forgalmazó legkésőbb a termék első alkalommal történő kiszolgálásakor látja el a biztonsági adatlappal. A termék ismételt kiszolgálásakor a forgalmazónak a tevékenységet végzőt annak külön kérésére kell csak a biztonsági adatlappal ismételten ellátnia.

44/2000. (XII. 27.) EÜM rendelet a veszélyes anyagokkal és a veszélyes készítményekkel kapcsolatos egyes eljárások, illetve tevékenységek részletes szabályairól


Veszélyes anyagok, illetve veszélyes készítmények nyilvántartása, információ-szolgáltatás

Kbtv. 23. § (1) Az egészségügyi államigazgatási szerv a veszélyes anyagok, illetve a veszélyes készítmények országos nyilvántartása, illetőleg a terméknyilvántartás keretében gyűjti, feldolgozza és rendszerezi a felsoroltakkal kapcsolatos toxikológiai, közegészségügyi és klinikai adatokat.

(2) Az egészségügyi államigazgatási szerv az (1) bekezdés szerinti országos nyilvántartást, illetve - veszélyes készítmények esetén a terméknyilvántartást - a bejelentett adatok alapján vezeti. A veszélyes anyagok, illetve a veszélyes készítmények jegyzékbe vételét, illetőleg nyilvántartásba vételét végző szerv az (1) bekezdésben megjelölt adatokat az egészségügyi államigazgatási szervnek megküldi.

(3) Az egészségügyi államigazgatási szerv a veszélyes anyagokra, illetve a veszélyes készítményekre vonatkozó, általa nyilvántartott adatokról - a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. törvénynek a közérdekű adatok nyilvánosságára irányadó rendelkezései szerint - megkeresésre felvilágosítást ad. Az egészségügyi államigazgatási szerv biztosítja az ezen adatokhoz történő folyamatos - napi 24 órás hozzáférés lehetőségét.

44/2000. (XII. 27.) EÜM rendelet a veszélyes anyagokkal és a veszélyes készítményekkel kapcsolatos egyes eljárások, illetve tevékenységek részletes szabályairól (8. §. ETTSZ)


Méregközpont (ETTSZ): 06 - 80 - 201-199

Információs Központ a hazai és a nemzetközi adatok fogadására és feldolgozására

Kbtv. 24. § (1) A hazai és a nemzetközi adatok fogadásáért és feldolgozásáért felelős Információs Központot (a továbbiakban: Központ) a Kormány által rendeletben kijelölt szerv működteti.

(2) A Központ végzi a kémiai biztonsággal összefüggő nemzetközi információk gyűjtését, a fontosabb információk magyar nyelvre fordítását és valamennyi, a kémiai biztonságban érintett szervezet, forgalmazó és felhasználó számára történő hozzáférhetővé tételét. A Központ egyidejűleg gyűjti, elemzi és értékeli a kémiai biztonsággal, a veszélyes anyagok kezelésével kapcsolatos hazai adatokat, és a nemzetközi, illetve hazai adatokból levont következtetéseiről tájékoztatja a 25. § szerinti, valamint a kémiai biztonság területén döntések előkészítésére, illetőleg döntések meghozatalára jogosult egyéb közigazgatási szerveket.

(3) A Központ végzi az OECD tagországok részére a veszélyes anyagokra vonatkozó adatok cseréjét. Az információcsere célja kizárólag a veszélyes anyagokra vonatkozó kockázat elbírálása, illetve az emberi élet és egészség védelme, továbbá a környezetvédelem lehet. Adat kizárólag olyan tagország részére közölhető, amelynek jogszabályai a közölt adat védelmét legalább a hazai jogszabályoknak megfelelően biztosítják.

362/2006. (XII. 28.) Korm. rendelet az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálatról és a gyógyszerészeti államigazgatási szerv kijelöléséről


A veszélyes anyagokkal, veszélyes készítményekkel végzett tevékenység feltételei

Kbtv. 28. § (1) Bármely tevékenység - a 6. § (2) bekezdésében meghatározott időtartamig az ellenőrzött körülmények között végzett kutatás, kísérleti gyártás és nem termelőüzemi méretű kipróbálás kivételével, a 7. § (5)-(6) bekezdésében foglalt rendelkezésekre figyelemmel - csak igazolható módon bejelentett (vagy törzskönyvezett) veszélyes anyaggal, illetve bejelentett veszélyes készítménnyel végezhető.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott feltételeken kívül bármely veszélyes készítménnyel tevékenység csak akkor végezhető, ha a veszélyes készítményt alkotó veszélyes anyagoknak a bejelentése, (illetve a törzskönyvezése) megtörtént.

(3) A veszélyes anyagokkal, illetőleg a veszélyes készítményekkel foglalkozásszerűen végzett tevékenység a felhasznált anyag vagy készítmény adatait tartalmazó biztonsági adatlap, egyéb tevékenység a használati utasítás birtokában kezdhető meg.

Kbtv. 29. § (1) E törvény hatálybalépését követően a hatálya alá tartozó tevékenységet folytatni kívánó természetes vagy jogi személy - a (3)-(4) bekezdésben foglalt kivételekkel - a tevékenységének megkezdése előtt ezt köteles bejelenteni az egészségügyi államigazgatási szervnek.


A veszélyes anyagokkal, veszélyes készítményekkel végzett tevékenység feltételei

Összefoglalás

• REACH és CLP által előírt feltételek – Regisztráció (előregisztráció), ill. bejelentés megtörténte (igazolás)

• Kbtv. által előírt feltételek:– Veszélyes anyag, ill. keverék (készítmény) bejelentése az OKBI felé– Veszélyes anyaggal, ill. keverékkel végzett tevékenység bejelentése

az ÁNTSZ felé– Biztonsági adatlap, biztonsági előírások a tevékenység helyszínén



A kémiai biztonság hazai szerkezete

Nemzetközi szervezetekWHO, ILO, UNEP, FAO OECD IFCS EU

ÁNTSZ

OKBIKórházak

Információs Központ

ETTSZ, Méregközpont

Szak-

tárcák

Tárcaközi Bizottság

Hazai szervezetekNyilvánosság

Gazdálkodó Társadalmi Egészségügyi

Kompetens hatóságok

Laborok

Forrás: A kémiai biztonság Nemzeti Profilja, OKK, 2006 (aktualizálva)

OKBISzakmai irányítás

Információ szolgáltatá

s

Szakértői tevékenysé

g

Oktatás, kutatás

Kompetens nemzeti

hatóságok

Veszélyes vegyi anyagok, termékek

bejelentése

Toxikológiai tájékoztatás

REACH és CLP tájékoztatás

Vegyi terror gyorsriasztás

Nemzetközi együttműködés

Nemzeti koordinálás

Biocid anyagok és termékek

Veszélyes vegyi anyagok és termékek

Daganatkeltő, szaporodást gátló

hatások

Oktatás, képzés, továbbképzés

Alkalmazott kutatás

Citogenetikai monitor

Alternatív toxikológiai vizsgálatok

Jogszabályalkotás, véleményezés

Veszélyes vegyi anyagok, termékek

nyilvántartása


Fotó: Bodócsi Ferenc (2008)

Az OKBI szerepe

Az Országos Kémiai Biztonsági Intézet (OKBI) az 59/1997 (XII.11.) NM rendelet előírásai alapján, 1998. január 1-i hatállyal kezdte meg tevékenységét.

A 362/2006. (XII.28.) Kormány rendelet 7. paragrafusa 1. és 2. pontja alapján: - (1) Az országos intézet a Szolgálat szakmai-módszertani, tudományos kutatási,

képzési, továbbképzési, nyilvántartási, koordinálási, szakmai felügyeleti, szakértői feladatokat ellátó szerve,

- (2) Az országos intézet az (1) bekezdésben foglaltakon túl e rendelet szerinti, valamint külön jogszabályban, illetve az alapító okiratban foglalt feladatokat lát el.

Az OKBI szervezeti egységeinek kialakítása, a korábbi OMÜI, OKI és az OKK egyes egységeiből, és új osztályok, ill. munkacsoportok kialakításával történt. Az OKBI létrehozását nemzetközi ajánlások, és Magyarországnak az Európai Unióhoz történő csatlakozása tették szükségessé. Az OKBI jelenlegi feladatai

Magyarországon a kémiai biztonságról szóló 2000. évi XXV. Törvény szavatolja az Európai Unióban érvényes kémiai biztonsági gyakorlat hazai alkalmazását. Ennek megfelelően az OKBI alapfeladatai a nyilvántartás, az információáramlás, a kémiai katasztrófák, a sporadikus mérgezési esetek megelőzése, elkerülése, illetve a súlyosabb következmények kivédése, valamint kutatási tevékenységével a kémiai biztonság hazai fejlesztése.


Az OKBI feladatai

1. A kémiai biztonság területén az OTH irányításával hatósági és szakhatósági feladatokat lát el,

2. A Kémiai Biztonság területén működő Tárcaközi Bizottság Titkárságának működtetése,

3. Kompetens, nemzeti hatósági feladatok (PIC Nemzeti Kijelölt Hatóság; REACH Nemzeti Kompetens Hatóság, REACH Információs Központ, közreműködés a Biocid Kompetens Hatóság (OTH) tevékenységében,

4. Veszélyes anyagok és készítmények bejelentése, törzskönyvezése, nyilvántartása,

5. Információszolgáltatás (24 órás ügyelet, a környezet- és egészség-védelem érdekében), ETTSZ, OTNY, RAS-BICHAT, RAS-CHEM, EWRS gyorsreagálás

6. Toxikológiai szakvélemények (növényvédő szerek, termésnövelő anyagok, biocidok),

7. Kockázatbecslés (ECB-RAR anyagok véleményezése), 8. Jogszabályok előkészítése, véleményezése (EU és hazai), 9. Emberi mérgezési esetek gyűjtése, feldolgozása, jelentése, 10. A KBIR működtetése, 11. Szakmai kapcsolatok fenntartása, kontaktpontok működtetése a kémiai

biztonság területén működő nemzetközi szervezetekkel (OECD, IFCS, IPCS, UNEP, FAO, ILO, WHO, stb.),

12. Kutatás (a kémiai biztonsággal és a kémiai kockázatokkal összefüggő vizsgálatok végzése), pályázatok, szerződések keretében,

13. Oktatás, továbbképzés.


Főigazgató

Jogi képviselő

Főigazgató helyettes

Főigazgatói Titkárság

Főtanácsos Gazdasági vezető

Kémiai Biztonsági Tárca-közi Bizottság Titkársága

Kompetens Nemzeti Hatóságok Főosztály

REACH Kompetens Nemzeti Hatóság Osztály

REACH Nemzeti Tájékoztatási Osztály

PIC Kijelölt Nemzeti Hatóság Osztály

Veszélyes Anyagok Bejelentése Osztály

Növényvédő szerek és Termésnövelők

Szakvéleményezése Osztály

Egészségügyi Toxikológiai Tájékoztatási Szolgálat

Osztály

Kémiai Biztonsági Kutatási Főosztály

Kémiai Biztonsági Információs Főosztály

Kémiai Biztonsági Főosztály

Kémiai Biztonsági Információs Osztály

Országos Transzplantációs Nyilvántartás Csoport

Citogenetikai és Immunológiai Osztály

Molekuláris és Sejtbiológiai Osztály

Izotóp Csoport

Minőségirányítási Csoport


Biocid Osztály

Belső ellenőr

Gazdasági Osztály

GHS Kompetens Nemzeti Hatóság Osztály


Az OKBI szervezeti felépítése

REACH engedélyezés, felülvizsgálat

Biocid engedélyezés, felülvizsgálat

ETTSZMéregközpont

Toxikológiai képzésGyorsreagálás(RAS-Bichat,

RAS-CHEM)

Toxikológiai Egység

Központi Kémiai Laboratórium

A Toxikológiai Egység és a Központi Kémiai Laboratórium funkcionális szükségessége

a kémiai biztonsággal kapcsolatos Európai közösségi feladatok végrehajtása érdekében (440/2008/EK rendelet)

OECDSAICM


dr. major jenő országos kémiai biztonsági intézet, budapest elte, ttk, 2010

Documents