GYERMEKVÉDELMI ÉS GYÁMÜGYI IGAZGATÁS F ŐBB SZABÁLYAIGYÁMHATÓSÁGI ÜGYEK KÖZÖS ELJÁRÁSI SZABÁLYAI

2015.05.21.

DR. MATTENHEIM GRÉTAEMMI – SZOCIÁLIS, CSALÁD- ÉS IFJÚSÁGJOGI OSZTÁLY

Országos Betegjogi, Ellátottjogi, Gyermekjogi és Do kumentációs Központ

TÁMOP 5.5.7-08/1-2008-0001Betegjogi, ellátottjogi és gyermekjogi képvisel ői hálózatés civil jogvéd ő munka fejlesztése

Sokrétű jogi szabályozás

Gyermekvédelmi és gyámügyi igazgatás szempontjából legfontosabb jogszabályok:• A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény

(Gyvt.), jelentős változások 2013. dec. 1., 2014. jan. 1., márc.15., júl. 1., 2015. jan. 1.,ápr. 1., júl. 1., szept. 1.

• A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (Ptk.): Második Könyv – Az embermint jogalany; Negyedik Könyv – Családjog

• A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004.évi CXL. törvény (Ket.)

• A gyámhatóságokról, valamint a gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásról szóló149/1997. (IX. 10.) Korm. rendelet (Gyer.) – Gyvt.-nek, Ptk.-nak is végrehajtásirendelete!

• A gyermekvédelmi és gyámügyi feladat- és hatáskörök ellátásáról, valamint agyámhatóság szervezetéről és illetékességéről szóló 331/2006. (XII. 23.) Korm.rendelet (Gyár.), 2015 ápr. 1.: jelentős változás

• A szociális, gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltatók, intézmények éshálózatok hatósági nyilvántartásáról és ellenőrzéséről szóló 369/2013. (X. 24.)Korm. rendelet

JOGSZABÁLYI HÁTTÉR

Gyermekvédelem :

• A gyermekek védelme a gyermek családban történő nevelkedésénekelősegítésére, veszélyeztetettségének megelőzésére és megszüntetésére,valamint a szülői vagy más hozzátartozói gondoskodásból kikerülő gyermekhelyettesítő védelmének biztosítására irányuló tevékenység.

• A gyermekek védelmét pénzbeli, természetbeni és személyes gondoskodást nyújtógyermekjóléti alapellátások, illetve gyermekvédelmi szakellátások, valamint aGyvt.-ben meghatározott hatósági intézkedések biztosítják.

• A gyermekvédelmi rendszer működtetése állami és önkormányzati feladat [Gyvt.14. §].

FOGALMAK I.

Gyámügy:

• A jogszabály által a gyámhatóság feladat- és hatáskörébe utalt ügyek [Gyvt. 5. § l)pont].

• Tételes hatásköri lista: Gyár.

• Nem csak a Gyvt., hanem a Ptk. és más ágazati jogszabályok is (pl. egészségügyitörvény, távoltartási törvény) is határoznak meg feladatot a gyámhatóság számára.

• Nem csak a gyermekekkel összefüggő ügyek tartoznak a gyámügyek közé! L.gondnokoltak ügyei, előzetes jognyilatkozat, támogatott döntéshozatal

FOGALMAK II.

Egymásra épül ő rendszer, fokozatosság elve

1. Pénzbeli és természetbeni ellátások:• rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény,• óvodáztatási támogatás (2015-ben kivezetés),• gyermektartásdíj megelőlegezése,• otthonteremtési támogatás2. Gyermekjóléti alapellátások:• gyermekjóléti szolgáltatás,• gyermekek napközbeni ellátása,• gyermekek átmeneti gondozása.3. Gyermekvédelmi szakellátások:• otthont nyújtó ellátás,• utógondozói ellátás,• területi gyermekvédelmi szakszolgáltatás.

GYERMEKVÉDELMI RENDSZER FELÉPÍTÉSE I.

Egymásra épül ő rendszer, fokozatosság elve

4. Hatósági intézkedések:• hátrányos és halmozottan hátrányos helyzet fennállásának megállapítása (2013.

szept. 1-től),• védelembe vétel,• családbafogadás (szabályait 2014. március 15-étől nem a Gyvt., hanem a Ptk.

tartalmazza),• ideiglenes hatályú elhelyezés,• nevelésbe vétel (2014. január 1-jétől egységes nevelésbe vétel),• nevelési felügyelet elrendelése,• utógondozás elrendelése,• utógondozói ellátás elrendelése,• megelőző pártfogás elrendelése (2015. jan. 1-től).Javítóintézeti ellátás: gyermekvédelmi rendszer része. Fő szabályok 2015. jan. 1-től:Gyvt.-ben.

GYERMEKVÉDELMI RENDSZER FELÉPÍTÉSE II.

Állami és önkormányzati feladat

Települési önkormányzat feladatai:• gyermekjóléti szolgáltatás biztosítása (lakosságszámtól függetlenül)• gyermekek napközbeni ellátásának biztosítása:• - bölcsőde működtetése (10 ezer fő feletti település)• gyermekek átmeneti gondozásának biztosítása:

- gyermekek átmeneti otthona (20 ezer fő feletti település)- családok átmeneti otthona (30 ezer fő feletti település)

• gyermekjóléti központ (40 ezer fő feletti település, megyei jogú városlakosságszámtól függetlenül)

• szervezi és közvetíti a máshol igénybe vehető ellátásokhoz való hozzájutást

Feladatellátás módja:• önállóan• ellátási szerződés útján (állami, egyházi, nem állami szolgáltatóval)• más önkormányzattal társulásban

GYERMEKVÉDELMI FELADATOK ELLÁTÁSA I.

Állami és önkormányzati feladat

Állam feladatai:• otthont nyújtó ellátás biztosítása (nevelőszülő, gyermekotthon)• utógondozói ellátás biztosítása• területi gyermekvédelmi szakszolgáltatás biztosítása• állam fenntartói feladatainak ellátására kijelölt szerv: Szociális és Gyermekvédelmi

Főigazgatóság

Feladatellátás módja:• önállóan• állami, egyházi, nem állami szolgáltatókkal kötött ellátási szerződés útján, kivéve a

területi gyermekvédelmi szakszolgáltatást, ami kizárólagosan állami szervhatásköre

GYERMEKVÉDELMI FELADATOK ELLÁTÁSA II.

Gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltató tevékenységfolytatásának feltétele:

• szolgáltatói nyilvántartásba való bejegyzés (2013. december 1-jétől, papír alapúműködési engedélyezést elektronikus nyilvántartásba vételi rendszer váltja fel)

• főszabály: nyilvántartás adatai nyilvánosak; kivéve: nevelőszülők neve, címe,gyermekek és családok átmeneti otthonának címe, ha a fenntartó ezt kéri

• gyermekjogi képviselő jogvédelmi feladatainak ellátása céljából a nyilvántartásnem nyilvános adatait is megismerheti!

• szolgáltatói nyilvántartásba vétel első fok: kormányhivatal, másodfok: NRSZH

GYERMEKVÉDELMI FELADATOK ELLÁTÁSA III.

Gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltató tevékenységfolytatásának ellen őrzése:

• a szolgáltatást a jogszabályokban és a szolgáltatói nyilvántartásban foglaltaknakmegfelelően kell működtetni

• ellenőrzés: kormányhivatal, NRSZH

• szankciók: gyermekvédelmi igazgatási bírság, szolgáltatói nyilvántartás adatainakmódosítása, szolgáltatói nyilvántartásból törlés, egyéb jogkövetkezmények(felszólítás a hiányosságok megszüntetésére, új ellátottak felvételének megtiltása,épületrész lezárása, egyeztető megbeszélés tartása, továbbképzésre kötelezésstb.)

GYERMEKVÉDELMI FELADATOK ELLÁTÁSA IV.

Gyermekvédelmi igazgatási bírság:

• Kormányhivatal szabhatja ki

• Gyermekjogi képviselő javaslatot tehet a bírság kiszabására, egyeztetőmegbeszélés tartására és a jogsértő személy továbbképzésére

• Maximális összege: jogsértésenként 200 ezer forint

• Várható változások

GYERMEKVÉDELMI FELADATOK ELLÁTÁSA V.

A gyermekvédelmi rendszer finanszírozása:

• központi költségvetés

• önkormányzat hozzájárulása

• térítési díj (intézményi, személyi) / gondozási díj

• Változások a gyermekétkeztetés terén:– 2015. júl. 1.: a gyermekvédelmi gondoskodásban élő gyermekek is ingyenesen

étkezhetnek a bölcsődében, az óvodában, az általános iskolában és a középiskolaimenzán

– 2015. szept. 1.: ingyenes bölcsődei és óvodai étkeztetés kiterjesztése

GYERMEKVÉDELMI FELADATOK ELLÁTÁSA VI.

Gyámhatóság mint „gy űjtőfogalom”:• jegyzői gyámhatóság• gyermekvédelmi és gyámügyi feladatkörében eljáró járási hivatal (korábbi járási

gyámhivatal, városi gyámhivatal)• gyermekvédelmi és gyámügyi feladatkörében eljáró fővárosi és megyei

kormányhivatal (korábbi szociális és gyámhivatal, megyei gyámhivatal)

Változások 2015. ápr. 1-t ől: kormányhivatali integráció, szakigazgatási szervekbeolvadása az egységes kormányhivatalba

A települési önkormányzat jegyz ője, mint jegyz ői gyámhatóság:• meghatározott ügyekben elsőfokú gyámhatóság• járások kialakulásával (2013. január 1.) jelentősen csökkenő hatáskörök• rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény megállapítása, gyermek hátrányos és

halmozottan hátrányos helyzete fennállásának megállapítása, óvodáztatásitámogatás megállapítása, gyámhatósági ügyekben megkeresésrekörnyezettanulmány készítése

GYÁMHATÓSÁGI SZERVEZETRENDSZER I.

Gyermekvédelmi és gyámügyi feladatkörében eljáró járási h ivatal:• Általános elsőfokú gyámhatóság: eljár minden olyan gyámhatósági ügyben,

amelyet jogszabály nem utal más gyámhatóság hatáskörébe.

Főbb hatáskörök I.:• gyermekvédelmi gondoskodás körébe tartozó ügyek (gyermek védelembe vétele,

családba fogadása, ideiglenes hatályú elhelyezése, nevelésbe vétele, nevelésifelügyelet elrendelése),

• gyermektartásdíj megelőlegezése, otthonteremtési támogatás megállapítása,• gyámsági, gondnoksági ügyek, előzetes jognyilatkozattal, támogatott

döntéshozatallal kapcsolatos ügyek,

GYÁMHATÓSÁGI SZERVEZETRENDSZER II.

Főbb hatáskörök II.:

• szülői felügyelettel összefüggő ügyek (kapcsolattartás, vagyonkezelés stb.)

• családi jogállás rendezésével kapcsolatos ügyek

• terhességét eltitkoló, válsághelyzetben lévő várandós anya és születendőgyermeke érdekében megtett intézkedések

• örökbefogadási ügyek: minden járási hivatal: alkalmasság megállapítása, titkosörökbefogadáshoz való szülői hozzájáruló nyilatkozat felvétele; csak amegyeszékhelyen működő járási hivatal: örökbe fogadhatónak nyilvánítás,örökbefogadás engedélyezése, utánkövetés elrendelése, örökbefogadásfelbontása, vér szerinti szülő adatairól felvilágosítás

GYÁMHATÓSÁGI SZERVEZETRENDSZER III.

Főbb hatáskörök III.:

• feljelentési kötelezettség (gyermek sérelmére elkövetettbűncselekmények esetén)

• holtnak nyilvánítás kérése a bíróságtól• családvédelmi koordinációért felelős szerv feladatainak

ellátása (hozzátartozók közötti erőszak)

Gyermekvédelmi és gyámügyi feladatkörében eljárókormányhivatal:

• Másodfokú gyámhatóság: másodfokú hatósági jogkörtgyakorol a jegyzői gyámhatóság és a járási hivatalgyermekvédelmi és gyámügyi hatósági ügyeiben.

GYÁMHATÓSÁGI SZERVEZETRENDSZER IV.

Gyermekvédelmi és gyámügyi feladatkörében eljáró ko rmányhivatal egyéb f őbb hatáskörei:

• ellátja az illetékességi területéhez tartozó települési önkormányzat jegyzőjének és agyermekvédelmi és gyámügyi feladatkörében eljáró járási hivatalnak a szakmai irányítását,felügyeletét és ellenőrzését,

• ellátja a szociális, gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltatók, intézmények és hálózatokhatósági nyilvántartásával és ellenőrzésével kapcsolatos, jogszabályban meghatározottfeladatokat,

• ellenőrzési jogkörében legalább négyévenként ellenőrzi a gyámhatóságok gyámügyi ésgyermekvédelmi hatósági tevékenységének jogszerűségét,

• közreműködik az ágazati képzések, továbbképzések szervezésében,

• elősegíti és koordinálja a bűnelkövetés, illetve a bűnismétlés megelőzését célzó programokindítását a veszélyeztetett, továbbá a bűncselekményt elkövetett, de nem büntethető,valamint a büntetőeljárás alá vont gyermekek számára,

• hivatásos gondnokok, hivatásos támogatók foglalkoztatása, képzése, továbbképzése.

GYÁMHATÓSÁGI SZERVEZETRENDSZER V.

Gyámhatóság illetékessége:

• Általános illetékesség: gyermek szülőjének, gyámjának lakóhelye / gondnoksággalérintett személy lakóhelye; lakóhely hiányában tartózkodási hely; belföldi lakóhelyvagy tartózkodási hely hiányában, az utolsó ismert hazai lakóhely vagytartózkodási hely, ennek hiányában a Budapest Főváros V. Kerület ÖnkormányzatJegyzője vagy a fővárosi kormányhivatal V. Kerületi Hivatala illetékes.

• Egyéb illetékesség: speciális szabályok: Gyár. 22–23. §

• Bármely gyermekvédelmi és gyámügyi feladatkörében eljáró járási hivatal illetékes:intézkedni a gyermek ideiglenes hatályú elhelyezése iránt; titkosörökbefogadáshoz való szülői hozzájáruló nyilatkozat felvétele; apai elismerőnyilatkozat felvétele; a terhességét eltitkoló válsághelyzetben lévő várandós anyakérelmére a gyermek lakóhelyeként a fővárosi területi gyermekvédelmiszakszolgálat székhelyének megállapítása.

GYÁMHATÓSÁGI SZERVEZETRENDSZER VI.

Cél:

• a gyermek családban történő nevelkedésének elősegítése, a gyermekveszélyeztetettségének megelőzése és megszüntetése

Tagjai:

• az egészségügyi szolgáltatást nyújtók, így különösen a védőnői szolgálat, aháziorvos, a házi gyermekorvos; a személyes gondoskodást nyújtó szolgáltatók,így különösen a családsegítő szolgálat, a családsegítő központ; a köznevelésiintézmények; a rendőrség; az ügyészség; a bíróság; a pártfogó felügyelőiszolgálat; az áldozatsegítés és a kárenyhítés feladatait ellátó szervezetek; amenekülteket befogadó állomás, a menekültek átmeneti szállása; az egyesületek,az alapítványok és az egyházi jogi személyek és a munkaügyi hatóság

• 2015. jan. 1-től nevesítetten: gyermekjogi képviselő, javítóintézet

GYERMEKVÉDELMI JELZŐRENDSZER I.

Jelzőrendszeri tagok kötelezettsége:

• jelzéssel élni a gyermek veszélyeztetettsége esetén a gyermekjóléti szolgálatnál,• hatósági eljárást kezdeményezni a gyermek bántalmazása, illetve súlyos

elhanyagolása vagy egyéb más, súlyos veszélyeztető ok fennállása, továbbá agyermek önmaga által előidézett súlyos veszélyeztető magatartása esetén,

• egymással együttműködni és egymást kölcsönösen tájékoztatni.

Jelzéssel és kezdeményezéssel bármely állampolgár és a gyermekek érdekeitképviselő társadalmi szervezet is élhet.

A gyermeki jogok védelme minden olyan természetes és jogi személy kötelessége, akia gyermek nevelésével, oktatásával, ellátásával, törvényes képviseleténekbiztosításával, ügyeinek intézésével foglalkozik [Gyvt. 11. § (1) bek.]!!!

GYERMEKVÉDELMI JELZŐRENDSZER II.

Gyermekjóléti szolgálat működteti a jelzőrendszert és koordinálja a tevékenységét.

Jelzési kötelezettség elmulasztásának szankciója:

• szociális és gyámhivatal értesíti a fegyelmi jogkör gyakorlóját és javaslatot tesz azérintett személlyel szembeni fegyelmi felelősségre vonás megindítására + ezzelegyidejűleg egyeztető megbeszélést tart és a gyermekjóléti szolgálatnálesetmegbeszélés megtartását kezdeményezi

Zárt adatkezelés 2014. március 15-t ől:

• A gyermekjóléti szolgálat és a gyámhatóság a gyermek bántalmazása,elhanyagolása miatt jelzést vagy kezdeményezést tevő intézmény, személy adataiterre irányuló külön kérelem hiányában is zártan kezeli.

Nehézségek, hiányok a gyermekvédelmi jelzőrendszer működésében; alapvető jogokbiztosának jelentései

GYERMEKVÉDELMI JELZŐRENDSZER III.

A gyermek bántalmazással szembeni védelemhez való joga

• Gyvt.-ben 2014. márc. 15-től új gyermeki jog: A gyermeknek joga van ahhoz, hogya védelme érdekében eljáró szakemberek – különösen a gyermekbántalmazásának felismerése és megszüntetése érdekében – egységes elvek ésmódszertan alkalmazásával járjanak el [6. § (5a) bek.].

• A gyermek számára gyermekjóléti alapellátást vagy gyermekvédelmi szakellátástbiztosító, továbbá a gyermek törvényes képviseletének ellátásával, ügyeinekintézésével foglalkozó szervek és személyek (gyermekvédelmi jelzőrendszertagjai) a gyermekek és az ifjúság védelméért felelős miniszter által jóváhagyottegységes elvek és módszertan alkalmazásával járnak el.

• A módszertani útmutató a kormányzati honlapon elérhető.

GYERMEKVÉDELMI JELZŐRENDSZER IV.

Általános megállapítások:

• Gyámhatósági eljárás is a közigazgatási hatósági eljárások közé tartozik, nincs akivett eljárások között.

• A közigazgatási hatósági eljárás általános szabályaitól (2004. évi CXL. törvény,Ket.) csak akkor lehet eltérni, ha a Ket. azt megengedi. A Ket. számos pontonenged eltérést + kiegészítő jellegű rendelkezéseket ágazati eljárási jogszabályokmegállapíthatnak.

• Speciális eljárási szabályokat indokolja: gyermekvédelmi és gyámügyekkel érintettszemélyek fokozott védelmének szükségessége, az érintett viszonyokérzékenysége.

• Ket., Gyvt. [127–133/B. §] és Gyer. együttes alkalmazása nagyon fontos!!!

• Gyakori nehézség: csak az ágazati jogszabályt nézik a jogalkalmazók.

GYÁMHATÓSÁGI ÜGYEK KÖZÖS ELJÁRÁSI SZABÁLYAI I.

Eljárási alapelvek:• Ket. alapelvei érvényesülnek a gyámhatósági eljárásban is: hatáskörrel való

visszaélés tilalma, határidőn belül meghozott döntéshez való jog, anyanyelvhasználatának joga, tájékoztatási kötelezettség, iratbetekintési jog, személyesadatok védelme, költségtakarékosság, hatékonyság elve stb.

• Gyermek mindenekfelett álló érdeke.

Nyelvhasználat:• Ket. szabályai érvényesülnek a gyámhatósági eljárásban is.• Az eljárás hivatalos nyelve a magyar.• Azonnali intézkedést igénylő esetekben a hatóság gondoskodik róla, hogy az

ügyfelet joghátrány ne érje a magyar nyelv ismeretének hiánya miatt.• Főszabály: fordítási és tolmácsolási költséget az ügyfél viseli.

GYÁMHATÓSÁGI ÜGYEK KÖZÖS ELJÁRÁSI SZABÁLYAI II.

Ügyfél:

• Ket. 15. §: Ügyfél az a természetes vagy jogi személy, továbbá jogiszemélyiséggel nem rendelkező szervezet, akinek jogát vagy jogos érdekét azügy érinti , akit hatósági ellen őrzés alá vontak , illetve akire nézve a hatóságinyilvántartás adatot tartalmaz. Törvény vagy kormányrendelet meghatározottügyfajtában megállapíthatja azon személyek körét, akik ennek vizsgálata nélkülügyfélnek minősülnek.

• Gyer. 7/A. §: A Ket.-ben foglaltak vizsgálata nélkül ügyfélnek min ősül: –amennyiben a gyámhatóság a feladatkörébe tartozó döntést hoz – a gyermekjólétiszolgálat vezetője és a területi gyermekvédelmi szakszolgálat vezetője; a gyermektörvényes képviselője, gyermekvédelmi gyámja; az egyes gyámi feladatokellátására gyámként kirendelt nevelőszülő, pártfogó felügyelői szolgálat, megelőzőpártfogó felügyelő; az általa kezdeményezett eljárásokban a gyermekjogiképviselő.

GYÁMHATÓSÁGI ÜGYEK KÖZÖS ELJÁRÁSI SZABÁLYAI III.

Ügyfél:

• Ket. 15. § (7) bek.: A természetes személy ügyfélnek akkor van eljárásiképessége, ha cselekvőképesnek minősül. Jogszabályban meghatározott esetbena korlátozott cselekvőképességgel rendelkező személyt is megilleti az eljárásiképesség. Gyámhatósági eljárásban erre többször van példa: pl. védelembe vételfelülvizsgálatát kérheti a korlátozottan cselekvőképes gyermek.

• Ügyféli jogállás megtagadása: A Ket. 15. §-ának (8) bekezdése értelmében akérelmet benyújtó ügyfélen kívül az ügyféli jogállást megtagadó végzés ellenfellebbezésnek van helye. A gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásban gyakori,hogy meghatározott személyektől, szervektől bejelentés érkezik (pl. gyermekveszélyeztetettségéről) vagy ezen szervek, személyek az eljárás megindításátkezdeményezik. Ezeknek az eseteknek a többségében azonban hivatalból indul azeljárás, azaz a bejelentő, kezdeményező személy nem tekinthető ügyfélnek.

GYÁMHATÓSÁGI ÜGYEK KÖZÖS ELJÁRÁSI SZABÁLYAI IV.

Hatáskör és illetékesség:

• Gyár.

Eljárás az illetékességi területen kívül:

• Ket. 25. § (1) bek.: A hatóság az illetékességi területén kívül akkor végezheteljárási cselekményt, ha ezt törvény vagy kormányrendelet lehetővé teszi.

• Gyer. 7/B. §: Az eljáró gyámhatóság az illetékességi területén kívül akkor végezheteljárási cselekményt, ha a személyes, a vagyoni, a szociális, az egészségügyi, alakás- és egyéb körülmények közvetlen megismerésétől jobb, illetve gyorsabberedmény várható, mint a jogsegély alkalmazásától.

GYÁMHATÓSÁGI ÜGYEK KÖZÖS ELJÁRÁSI SZABÁLYAI V.

Belföldi jogsegély:• Ket. 26. § (1) bek.: Jogsegélyt akkor lehet kérni, ha

- az ügyben a megkereső hatóság illetékességi területén kívül kell valamelyeljárási cselekményt elvégezni,

- azt az ügyfél jogos érdeke vagy a költségtakarékosság indokolja,- az ügy elbírálásához olyan adat vagy irat szükséges, amellyel más szerv

vagy személy rendelkezik.• Gyer. 8/D. §: A gyámhatóság – ha technikai felkészültsége lehetővé teszi – a

megkeresést elektronikus levél útján küldi meg a másik hatóság, szerv vagyszemély részére. A gyámhatóság a megkeresést kinyomtatva elhelyezi aziratanyagban vagy arról hivatalos feljegyzést készít.

• Gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásban belföldi jogsegély gyakran:környezettanulmány lefolytatása, meghallgatás elvégzése.

• Környezettanulmány haladéktalan végzése: Gyvt. 130/A. § (1) bek. b) pont(gyermek bántalmazása, súlyos elhanyagolása, egyéb más, súlyos veszélyeztetőok, gyermek súlyos veszélyeztető magatartása).

GYÁMHATÓSÁGI ÜGYEK KÖZÖS ELJÁRÁSI SZABÁLYAI VI.

A kapcsolattartás szabályai:

• Ket. 28/A. § (1) bek.: Hatóság kapcsolattartása az ügyféllel:- írásban (postai úton, írásbelinek minősülő elektronikus úton, ideértve a telefaxot,

személyesen átadott irat útján, kézbesítési meghatalmazott útján, a hatóságkézbesítője útján, kézbesítési ügygondnok útján, hirdetményi úton),

- szóban (személyesen, hangkapcsolatot biztosító elektronikus úton, ideértve atelefont),

- írásbelinek nem min ősíthet ő elektronikus úton (e-mail, sms)

• Költségtakarékosság, hatékonyság; előnyben kell részesíteni az elektronikus utat

• Az első kapcsolatfelvétel alkalmával a hatóság felhívja az ügyfél figyelmét akapcsolattartás lehetséges formáira.

• Az ügyfél a választott kapcsolattartási formáról más formára áttérhet, kivéve:visszaélésszerű alkalmazás.

GYÁMHATÓSÁGI ÜGYEK KÖZÖS ELJÁRÁSI SZABÁLYAI VII.

A kapcsolattartás szabályai:

• Bármilyen módon tarthat kapcsolatot a hatóság és az ügyfél: életveszéllyelvagy súlyos kárral fenyegető helyzet esetén + jogszabály rendelkezése alapján

• Gyvt. 130/A. § (1) bek. a) pont: gyermek bántalmazása, súlyos elhanyagolása,egyéb súlyos veszélyeztető ok fennállása esetén a hatóság és az ügyfél bármilyenmódon tarthat kapcsolatot.

• Főszabály: ügyfél jogosult elektronikus úton kapcsolatot tartani a hatósággal.

• Kivételek a gyámhatósági eljárásban: Gyvt. 128. § (2)-(3) bek.: személyes eljárásikötelezettség

• Kapcsolattartás hirdetményi úton: Ket. 28/D. § (1) bek.: Törvény vagykormányrendelet úgy rendelkezhet, hogy ha az eljárás jelentős számú ügyfeletérint, akkor a hatóság az ügyféllel hirdetményi úton tarthat kapcsolatot. Gyvt. 127.§ (3) bek.: A gyermekvédelmi ügyekben tilos a hirdetményi úton történő közlés(helyette: kézbesítési ügygondnok).

GYÁMHATÓSÁGI ÜGYEK KÖZÖS ELJÁRÁSI SZABÁLYAI VIII.

Három f ő szakasz:

• Elsőfokú (alap)eljárás: minden esetben sor kerül rá.

• Másodfokú (jogorvoslati) eljárás: ha jogorvoslatot nyújtanak be a hatósági döntés ellen.

• Végrehajtás: ha a kötelezett a döntésnek önként nem tesz eleget.

A HATÓSÁGI ELJÁRÁS SZAKASZAI

Az eljárás megindítása:

• A Ket. 29. § (1) bek. szerint a hatósági eljárás kérelemre vagy hivatalból indul.

• A Gyvt. és a Gyer. a gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásban egyértelműenmeghatározza, hogy mely esetekben indul az eljárás kérelemre és mikorhivatalból. A gyermekvédelmi és gyámügyi eljárást gyakran valamely személy,szerv bejelentése vagy kezdeményezése alapozza meg. Ezekben az esetekbenazonban az eljárás hivatalból indul, más kérdés, hogy bejelentés vagykezdeményezés alapján (pl. gyermekjogi képviselő kezdeményezheti, hogy agyámhatóság hivatalból indítsa meg az örökbefogadhatóvá nyilvánítási eljárást).

• Kérelem el őterjesztésére csak az adott eljárás tekintetében arra feljogosítottszemélynek van lehetősége (pl. örökbe fogadni szándékozó személynek azörökbefogadás előtti eljárás lefolytatására).

AZ ELSŐFOKÚ ELJÁRÁS I.

Gyer. 8. § (2)-(3) bek.:

• A gyámhatóság a gyermek érdekében hivatalból megindíthatja az eljárást, ha aztaz ítélőképessége birtokában lévő cselekvőképtelen gyermek kéri.

• Kötelező a hatóságnak hivatalból megindítania az eljárást, amennyiben azt agyermek veszélyeztetettsége esetén a gyermekjóléti szolgálat vagy agyermekvédelmi jelzőrendszer tagja kezdeményezte.

• Névtelen beadvány alapján az eljárást megindítani akkor szükséges, ha abeadványban feltüntetett körülmények alapján nagy valószínűséggel fennáll agyermek veszélyeztetettsége.

• A névtelen beadvány alapján indult eljárás is hivatalból indult eljárásnak minősül.

AZ ELSŐFOKÚ ELJÁRÁS II.

A kérelem érdemi vizsgálat nélküli elutasítása:

• Ket. 30. §: A hatóság a kérelmet érdemi vizsgálat nélkül elutasítja joghatóság,hatáskör, illetékesség hiányában, ha a kérelem idő előtti, elkésett vagy lehetetlencélra irányul, nem a jogosult terjeszti elő, nem hatósági ügy. Akkor is elutasítja, haa hatóság a kérelmet érdemben már elbírálta, és változatlan tényállás és jogiszabályozás mellett ugyanazon jog érvényesítésére irányuló újabb kérelmetnyújtottak be, feltéve, hogy a kérelem érdemi vizsgálat nélküli elutasításátjogszabály nem zárja ki.

Gyer. 8/A. §: A gyermek ismételt bántalmazása, elhanyagolása és egyéb más, súlyosveszélyeztető ok fennállása esetén a kérelmet nem lehet kizárólag azon az alaponérdemi vizsgálat nélkül elutasítani, hogy a hatóság a kérelmet érdemben már elbírálta,és változatlan tényállás és jogi szabályozás mellett ugyanazon jog érvényesítéséreirányuló újabb kérelmet nyújtottak be.

AZ ELSŐFOKÚ ELJÁRÁS III.

Az eljárás megszüntetése:• Ket. 31. § (1) bek.: a kérelmet érdemi vizsgálat nélkül el kellett volna utasítani, okafogyottá

vált az eljárás, az ügyfél visszavonta a kérelmét, eljárási illeték, ig.szolg. díj meg nemfizetése stb.

• Gyer. 13. § (3) bek.: Ha az ügyfél által kezdeményezett ügyben a gyámhatóság tárgyalásttart és a tárgyaláson az ügyfél nem jelent meg és távolmaradását nem mentette ki, akérelmét visszavontnak kell tekinteni, és az eljárást meg kell szüntetni.

Az eljárás felfüggesztése:• Ket. 32. § (1) bek.: Ha az ügy érdemi eldöntése olyan kérdés előzetes elbírálásától függ,

amelyben az eljárás más szerv hatáskörébe tartozik, vagy ugyanannak a hatóságnak azadott üggyel szorosan összefüggő más hatósági döntése nélkül megalapozottan nemdönthető el, a hatóság az eljárást felfüggeszti. Az eljárás felfüggesztését egy alkalommal azügyfél is kérheti.

• Gyer. 8/B. §: A gyámhatósági eljárást az ügyfél kérelmére kizárólag a kapcsolattartással, acsaládi jogállással, a kiskorú házasságkötésével, az örökbefogadás előtti eljárással, valaminta gyermektartásdíj megelőlegezésével és az otthonteremtési támogatás megállapításávalkapcsolatos ügyekben lehet felfüggeszteni. Az örökbefogadás engedélyezése iránti eljárástkizárólag az apaság, illetve az anyaság megállapítása iránt folyamatban lévő per jogerősbefejezéséig lehet felfüggeszteni.

AZ ELSŐFOKÚ ELJÁRÁS IV.

Ügyintézési határid ő:

• Ket. 33. § (1) bek.: általános ügyintézési határidő: 21 nap. Ennél rövidebbetbármely jogszabály, hosszabbat törvény vagy kormányrendelet állapíthat meg.

• Kiskorú ügyfél érdekeinek veszélyeztetettsége esetében, továbbá ha életveszéllyelvagy súlyos kárral fenyegető helyzet elhárítása indokolja, vagy ha a hatóságideiglenes biztosítási intézkedést rendelt el, vagy ha a közbiztonság érdekébenegyébként szükséges, az ügyet soron kívül kell elintézni.

• A gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásban nagyon nagy számban érintettekkiskorú ügyfelek + érdekeik veszélyeztetettsége is sokszor fennáll, asoronkívüliségre vonatkozó rendelkezés csak úgy tud érvényesülni, hogy az egyeseljárási cselekményeket haladéktalanul meg kell tennie a hatóságnak.

• Ügyintézési határidőbe bele nem számító időtartamok

• Ügyintézési határidő meghosszabbítása

AZ ELSŐFOKÚ ELJÁRÁS V.

Az ügyintézési határid ő elmulasztása:

• A Ket. 33/A. § (1) bekezdése szerint, ha a hatóság a rá irányadó ügyintézésihatáridőt az ügyfélnek és az eljárás egyéb résztvevőjének fel nem róható okbóltúllépi, köteles az ügyfél által az eljárás lefolytatásáért megfizetett illetéknek vagydíjnak megfelelő összeget, ha pedig az ügyintézés időtartama meghaladja azirányadó ügyintézési határidő kétszeresét, a díj kétszeresét az ügyfél részérevisszafizetni.

• A gyermekvédelmi és gyámügyi eljárások tárgyi illetékmentesek. Az ügyintézésihatáridő elmulasztása esetén azonban a gyámhatóságnak is fizetnie kell.

AZ ELSŐFOKÚ ELJÁRÁS VI.

Kérelem :• Ket. 34–38/C. §: Ha jogszabály eltérően nem rendelkezik, a kérelmet a hatósághoz írásban

vagy szóban lehet el őterjeszteni . Törvény a kérelem személyes el őterjesztését akkorírhatja elő, ha személyes megjelenés hiányában az ügy eldöntéséhez szükséges tény,információ vagy adat nem szerezhető meg. Életveszéllyel vagy súlyos kárral fenyegetőhelyzet során az azonnali intézkedést igénylő ügyben a kérelmet telefonon is elő lehetterjeszteni.

• Jogszabály előírhatja, hogy az ügyfél a kérelmét az e célra rendszeresítettformanyomtatványon vagy elektronikus kapcsolattartás esetén on-line felületen vagyvalamely szoftver használatával elektronikus űrlapon nyújtsa be. A gyermekvédelem területéncsak kivételesen – a gyermekvédelmi pénzbeli és természetbeni ellátások igénylésénél – írjaelő a Gyer. a formanyomtatvány alkalmazását.

• A kérelmet tartalma szerint kell elbírálni akkor is, ha az nem egyezik az ügyfél általhasznált elnevezéssel.

• A kérelemhez csatolni kell a jogszabályban előírt mellékleteket. Mellékletként nem lehet azügyféltől szakhatósági állásfoglalás csatolását kérni. Az ügyfél azonosításához szükségesadatok kivételével az ügyféltől nem kérhető olyan adat igazolása, amely nyilvános, vagyamelyet valamely hatóság, bíróság vagy a Magyar Országos Közjegyzői Kamarajogszabállyal rendszeresített nyilvántartásának tartalmaznia kell. Az adatszolgáltatás irántikérelmet nyolc nap alatt kell teljesíteni.

AZ ELSŐFOKÚ ELJÁRÁS VII.

Képviselet:• Ket. 40. § (1) bek.: Ha törvény nem írja elő az ügyfél személyes eljárását, helyette

törvényes képviselője vagy az általa vagy törvényes képviselője általmeghatalmazott személy, továbbá az ügyfél és képviselője együtt is eljárhat. Azellenérdekű ügyfelek képviseletét nem láthatja el ugyanaz a személy.

Személyes eljárási kötelezettség a gyermekvédelmi és gyám ügyieljárásban:• Gyvt. 128. § (2) bek.: Ha jogszabály a gyermek személyi ügyeiben a törvényes

képviselő eljárását vagy nyilatkozatát írja elő, a szülői felügyeletet együttesengyakorló mindkét szülőnek személyesen kell eljárnia, személyesen kellnyilatkoznia

AZ ELSŐFOKÚ ELJÁRÁS VIII.

Képviselet:

• Gyvt. 128. § (3) bek.: A kapcsolattartással, a kiskorú házasságkötésénekengedélyezésével, az örökbefogadással, a származás megismerésével, aterhességét eltitkoló válsághelyzetben lévő várandós anya születendő gyermekelakóhelyének megállapításával, a családi jogállással, a szülői ház elhagyásával, acsaládbafogadással, a gyámsággal, a gondnoksággal és a támogatottdöntéshozatallal kapcsolatos jognyilatkozatokat csak személyesen lehetmegtenni , valamint, ha a tényállás tisztázása érdekében a gyámhatóságtárgyalást tart, azon személyesen kell megjelenni .

• A személyes eljárás nem zárja ki, hogy az ügyfél képviselője jelen legyen azeljárási cselekménynél, részt vegyen a tárgyaláson, az ügyfél helyett azonban nemjárhat el, csak együttes eljárásra van lehetőség.

• Gyer. 10. §: A gyámhatóság az eljárás minden szakaszában hivatalbólvizsgálja , hogy a gyermeknek, illetve a gondnokság alatt álló személynek van-etörvényes képvisel ője.

AZ ELSŐFOKÚ ELJÁRÁS IX.

Képviselet:

• A jogorvoslati kérelmet személyes eljárási kötelezettség esetén isbenyújthatja jogi képviselő vagy a jogi képviselő az ügyféllel együtt.

• A gyámhivatal, ha érdekellentét áll fenn a gyermek és törvényesképviselője között, eseti gyám útján, a gondnokság alatt álló személy éstörvényes képviselője között, eseti gondnok útján gondoskodik agyermek vagy a gondnokolt képviseletéről.

AZ ELSŐFOKÚ ELJÁRÁS X.

Idézés, az ügyfél nyilatkozata, meghallgatás:

• Ket. 46. § (1) bek.: Azt, akinek személyes meghallgatása az eljárás soránszükséges, a hatóság határnap vagy határidő megjelölésével arra kötelezi, hogyelőtte vagy a megjelölt helyen jelenjen meg.

• Gyvt. 128. §: A gyámügyi eljárásban meg kell hallgatni a szülőt és mástörvényes képviselőt, a gondozót, a korlátozottan cselekvőképes gyermeket, acselekvőképességében a gyámügyi eljárásban felmerülő jognyilatkozattekintetében részlegesen korlátozott személyt és az ítélőképessége birtokábanlevő cselekvőképtelen gyermeket, továbbá minden esetben azt, akivel szembenkötelezettséget kívánnak megállapítani, valamint – szükség szerint – a gyermekmás közeli hozzátartozóit.

• Gyer. 11. §: A gyámhatósági eljárásban a meghallgatást mell őzni lehet , ha ameghallgatás miatti késedelem elháríthatatlan kárral vagy veszéllyel jár, illetve ameghallgatást mell őzni kell , ha a meghallgatandó nagykorú személy ismeretlenhelyen tartózkodik. A gyámhatósági eljárásban a cselekv őképtelen ügyfélszemélyes nyilatkozattételre akkor hívható fel, ha az a saját érdekét szolgáljaés a nyilatkozatától várható bizonyíték más módon nem pótolható.

AZ ELSŐFOKÚ ELJÁRÁS XI.

Idézés, az ügyfél nyilatkozata, meghallgatás:

• A gyámhatóság a gyermeket az őt érintő kérdésekben közvetlenül vagy másmódon, így különösen a gyermekjóléti szolgálat, valamint nevelési tanácsadó,szakértő és rehabilitációs bizottság, pszichiátriai szakellátó intézmény,családvédelemmel foglalkozó szerv, vagy más szakért ő útján hallgatja meg.

• Főszabály: A gyámhatóság nem mell őzheti a gyermek közvetlenmeghallgatását , ha azt az ítélőképessége birtokában lévő gyermek maga kéri, akorlátozottan cselekvőképes, valamint az ítélőképessége birtokában lévőcselekvőképtelen gyermek személyi és vagyoni ügyében, vagy ha azt különjogszabály rendeli el.

• A gyámhatóság a gyermeket törvényes képvisel ője, egyéb érdekelt jelenlétenélkül is meghallgathatja, ha az a gyermek érdekében áll.

• A gyámhatóság az ügyfelet, illetőleg az érintett személyt szükség esetén hivataloshelyiségén kívül is meghallgathatja (pl. lakóhelyén, egészségügyi intézményben).

AZ ELSŐFOKÚ ELJÁRÁS XII.

A tényállás tisztázása:

• Ket. 50. § (1) bek.: A hatóság köteles a döntéshozatalhoz szükséges tényállásttisztázni . Ha ehhez nem elegendőek a rendelkezésre álló adatok, bizonyításieljárást folytat le.

• Ket. 50. § (4) bek.: A hatósági eljárásban olyan bizonyíték használható fel, amelyalkalmas a tényállás tisztázásának megkönnyítésére. Bizonyíték különösen: azügyfél nyilatkozata, az irat, a tanúvallomás, a szemléről készült jegyzőkönyv, aszakértői vélemény, a hatósági ellenőrzésen készült jegyzőkönyv és a tárgyibizonyíték.

• Ket 50. § (5) bek.: A hatóság szabadon választja meg az alkalmazandó bizonyításieszközt. Törvény előírhatja, hogy a hatóság a határozatát kizárólag valamelybizonyítási eszközre alapozza, továbbá jogszabály meghatározott ügyekbenkötelezővé teheti valamely bizonyítási eszköz alkalmazását, illetve előírhatjavalamely szerv véleményének a kikérését. Ez az eset áll fenn, amikor agyámhivatal kikéri a gyermekvédelmi szakértői bizottság véleményét, azaz agyermekvédelmi szakértői bizottság nem minősül a Ket. szerinti szakértőnek,szakhatóságnak!!!

AZ ELSŐFOKÚ ELJÁRÁS XIII.

A tényállás tisztázása:

• Gyvt. 129. §: Az eljáró szerv az eljárásban mindenkor vizsgálja a kérelmezőállampolgárságát, jogállását, valamint személyes jogát. A kérelmez őt kötelezhetiarra, hogy családja vagyoni, jövedelmi viszonyairól nyilat kozzék, azokatigazolja. Jövedelemnyilatkozat vitatása esetén: jövedelem vélelmezése az igazoltfenntartási költségek alapján.

• A gyermek szülője és más törvényes képviselője, gondozója kötelezhető arra,hogy saját vagy gyermeke egészségi állapotáról, munkavégzéséről, tanulói,hallgatói jogviszonyáról nyilatkozzék, azokat igazolja .

• A gyámhatóság eljárása során kezdeményezheti az illetékes háziorvosnál – súlyosveszélyeztetés esetén bármely orvosnál – betegsége, szenvedélybetegségekövetkeztében kóros elmeállapotú szül ő, törvényes képviselő, a gyermekkelegyütt élő más hozzátartozó orvosi vizsgálatát .

AZ ELSŐFOKÚ ELJÁRÁS XIV.

Irat:

• Ket. 52. § (3) bek.: A nem magyar nyelven kiállított irat – ha az ügyfajtáravonatkozó jogszabály másként nem rendelkezik – csak hiteles magyarfordítással ellátva fogadható el.

• Gyer. 8/C. § (1) bek.: Az örökbefogadási ügyek elbírálásához szükséges iratok,valamint a hatósági, bírósági döntést tartalmazó közokiratok kivételével agyámhatóság eltekinthet a nem magyar nyelv ű irat hiteles magyarfordításának beszerzését ől, ha a gyámhatóság valamely ügyintézője az adottnyelvből államilag elismert, legalább középfokú nyelvvizsgával rendelkezik. Azonnyelvek listáját, amelyek esetében hiteles magyar fordítás nem szükséges, agyámhatóság a honlapján közzéteszi.

AZ ELSŐFOKÚ ELJÁRÁS XV.

Szemle:

• A Gyer. 2. §-ának e) pontja értelmében a gyermekvédelmi és gyámügyieljárásban környezettanulmány , illetve helyzetértékelés alatt a Ket. szerintihelyszíni szemlét kell érteni.

• Gyvt. 130. §: Ha az eljáró szerv a kérelmező vagyoni, szociális, egészségügyi,kulturális, lakás- vagy egyéb körülményeinek tisztázására helyszíni szemlét tart, azügyre vonatkozó lényeges nyilatkozatokat és a megállapításokat jegyzőkönyvben(környezettanulmány) rögzíti. Az eljáró szerv az eljárásban felhasználhat máshatóság, családvédelemmel foglalkozó más szerv vagy személy által készített, 6hónapnál nem régebbi környezettanulmányt is. A gyámhatóság megkereshetmás gyámhatóságot, hogy készítsen környezettanulmányt. Az eljáró szerv abíróság és az ügyészség megkeresésére környezettanulmányt készít. Azellátásban részesülő az ellátásra való jogosultság feltételeit érintő lényegestények, körülmények megváltozásáról 15 napon belül értesíti az eljáró szervet.

AZ ELSŐFOKÚ ELJÁRÁS XVI.

Szemle:

• Gyer. 9. §: A gyámhatóság részletes környezettanulmányt (helyzetértékelést)készít, illetve ennek készítésére felkérhet más személyt vagy szervet, ígykülönösen a gyermekjóléti szolgálatot és a települési önkormányzat jegyzőjét.

• Környezettanulmány során felvett jegyz őkönyv tartalma: Gyer. 9. § (3) bek.

• A Gyvt. 130/A. § (1) bek. b) és c) pontja értelmében a gyermek bántalmazása,illetve súlyos elhanyagolása vagy egyéb más, súlyos veszélyeztető ok fennállása,továbbá a gyermek önmaga által előidézett súlyos veszélyeztető magatartásaesetén, ha környezettanulmányra van szükség, azt haladéktalanul el kell készíteni,a helyszíni szemle pedig a lezárt terület, épület, helyiség felnyitásával, az otttartózkodó személyek akarata ellenére is megtartható.

AZ ELSŐFOKÚ ELJÁRÁS XVII.

Szakértő:

• Ket. 58. § (1) bek.: Szakértőt kell meghallgatni vagy szakért ői véleményt kellkérni, ha az eljáró hatóság nem rendelkezik megfelelő szakértelemmel, és azügyben jelentős tény vagy egyéb körülmény megállapításához különlegesszakértelem szükséges, vagy jogszabály írja elő a szakértő igénybevételét.

• Gyvt. 132. §: Ha az ügyben a gyermek személyiségével kapcsolatos jelent őstény vagy körülmény megítéléséhez különleges szakértelem s zükséges , agyámhatóság megkeresi a nevelési tanácsadót, szakértő és rehabilitációsbizottságot, pszichiátriai szakellátó intézményt vagy családvédelemmel foglalkozószervet, vagy szakértőt rendel ki.

• Szakértővel való együttm űködési kötelezettség: a szülő, a törvényes képviselővagy az egyéb ügyfél gyámhatósági kötelezése, hogy a gyermekkel keresse fel azadott szervet vagy személyt és közreműködésével, a vizsgálaton valórészvételével járuljon hozzá a vizsgálat eredményességéhez.

• Gyer. 13/A. §: A szakértői vélemény elkészítésének határideje harminc nap.

AZ ELSŐFOKÚ ELJÁRÁS XVIII.

Tárgyalás:• Ket. 62. § (1) bek.: A hatóság tárgyalást tart, ha ezt jogszabály előírja, vagy a

tényállás tisztázásához, illetve az egyezségi kísérlet lefolytatásához szükség vanaz eljárásban részt vevő személyek együttes meghallgatására.

• A gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásban a jogviszonyok jellegéből adódóansokszor tárgyalás tartására kerül sor. Így például a Gyer. tárgyalás tartásátrendeli el a kapcsolattartási, örökbefogadási ügyekben, a védelembe vételnél, anevelésbe vételnél, a felülvizsgálati eljárásokban.

• Gyer. 13. §: A gyámhatóság szükség esetén, illetve az ügyfél kérelméretárgyalást tart, melyre az ügyfeleket székhelyére idézheti. A gyámhatóság – agyermek vagy a gondnokság alatt álló személy érdekében – illetékességi területénbárhol tarthat tárgyalást, különösen akkor, ha több ügyfélnek kellene máshelységből a székhelyre utaznia. A tárgyalás helyszíne ilyen esetben az ügyféllakóhelyéhez legközelebb lévő polgármesteri hivatal hivatalos helyisége.

• A tárgyalás megtartásánál a gyámhatóságnak figyelemmel kell lennie a személyeseljárási kötelezettségre [Gyvt. 128. § (2) és (3) bek.]

AZ ELSŐFOKÚ ELJÁRÁS XIX.

Az eljárás irataiba való betekintés:

• Ket. 68. §: Az ügyfél az eljárás bármely szakaszában betekinthet az eljár ássorán keletkezett iratba. Harmadik személy akkor tekinthet be a személyesadatot vagy védett adatot tartalmazó iratba, ha igazolja, hogy az adatmegismerése joga érvényesítéséhez, illetve jogszabályon vagy hatóságihatározaton alapuló kötelezettsége teljesítéséhez szükséges, valamint ha a védettadat megismerésének törvényi feltételei fennállnak. Az iratbetekintési jogköltségtérítés ellenében gyakorolható. Törvény egyes ügyfajtákbanmeghatározhatja az iratbetekintésre jogosult személyek körét.

• Gyvt. 136/A. § (1) bek.: A gyermek szülője vagy törvényes képviselője a szolgáltató(intézmény) vezetőjénél kérelmezheti, hogy betekinthessen a gyermekvédelminyilvántartásnak a gyermek vonatkozásában kitöltött adatl apjaiba , valamint agyermekjóléti, gyermekvédelmi szolgáltatónál, intézménynél keletkezett, illetverészére megküldött, a gyermekkel kapcsolatos iratba . Az iratokról kivonat vagymásolat kérhető.

AZ ELSŐFOKÚ ELJÁRÁS XX.

Az eljárás irataiba való betekintés:Ket. 69. § (1) bek.: Nem lehet betekinteni a döntés tervezetébe az eljárásjogerős befejezéséig, zárt adatkezeléssel érintett iratba, minősített adatottartalmazó iratba, az egyéb védett adatot tartalmazó iratba.

Adatok zárt kezelése:• 2014. március 15-t ől speciális szabályok a gyámhatósági eljárásban:• Gyer. 8/C. § (2) bek.: A gyámhivatal hivatalból gondoskodik a gyermek

bántalmazásáról, elhanyagolásáról érkezett jelzést vagy kezdeményezést tevőintézmény, személy adatainak zártan történő kezeléséről. A gyámhivatal elutasítjaaz ügyfélnek a zártan kezelendő adatokat tartalmazó irat azon részébe valóbetekintésre irányuló kérelmét, amelyből következtetés vonható le a jelzést vagykezdeményezést tevő intézményre, személyre.

Iratbetekintés korlátozása:• Tartózkodási helyre vonatkozóan szülő tájékoztatásának megtagadása +

iratbetekintési jogának korlátozása [Gyvt. 136. § (5) bek.]

AZ ELSŐFOKÚ ELJÁRÁS XXI.

• Az érintett írásbeli hozzájárulása hiányában nem lehet betekinteni a másik szülőrevonatkozó, különleges adatot tartalmazó iratba, kivéve, ha az a gyermekérdekében kezdeményezett, a gyermek védelembe vételére vagy nevelésbevételére irányuló gyámhatósági eljárás, illetve a gyermek elhelyezésénekmegváltoztatására irányuló bírósági eljárás megindításához elengedhetetlenülszükséges [Gyvt. 136/A. § (2) bek.].

• Titkos örökbefogadási eljárás során nem lehet azon iratok körébe betekintéstbiztosítani a vér szerinti szülőnek és örökbefogadó szülőnek, amellyel egymásadatait megismerhetik.

• Ket. 69. § (6) bek.: Az iratbetekintésre jogosult az eljárás joger ős lezárásátkövet ően is betekinthet a hatóság kezelésében lévő iratokba. Titkosörökbefogadás esetén az eljárás jogerős befejezését követően is korlátozott aziratbetekintési jog!

• Ket. 69/A. § (1) bek.: Ha törvény a döntés nyilvánosságát nem korlátozza vagynem zárja ki, az eljárás jogerős befejezését követően a személyes adatot és védettadatot nem tartalmazó jogerős döntést bárki korlátozás nélkül megismerheti. Aszabályozott jogviszonyok érzékenysége miatt a Gyvt. 127. §-ának (4) bekezdéserögzíti, hogy a gyámügyi és gyermekvédelmi eljárásban hozott döntés nemnyilvános. Kivétel: a gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltatótevékenységellenőrzésével kapcsolatos döntés.

AZ ELSŐFOKÚ ELJÁRÁS XXII.

Joger ő:• Ket. 73/A. § (1) bek.: A hatóság els ő fokú döntése joger őssé válik, ha ellene

nem fellebbeztek, és a fellebbezési határidő letelt; a fellebbezésről lemondtak vagya fellebbezést visszavonták; a fellebbezésnek nincs helye, vagy a fellebbezéselbírálására jogosult hatóság az elsőfokú hatóság döntését helybenhagyta.

• Részjoger ő: a fellebbezéssel meg nem támadott rendelkezések jogerőssé válnak.• Gyer. 15. §: A kapcsolattartással, a családba fogadással, a családi pótlék

természetbeni formában történő nyújtásával, a nevelésbe vétellel, valamint agyámsággal és gondnoksággal összefüggő ügyekben a döntés fellebbezéssel nemtámadott rendelkezései tekintetében beáll a jogerő.

• Minden olyan ügyben, amelyben a döntés más szerv feladatkörét is érinti, vagy adöntés valamely jog érvényesítéséhez, kötelezettség teljesítéséhez, illetőlegeljárás lefolytatásához szükséges, az ügyfelet és a feladatkörében érintett másszervet vagy személyt a döntés részjogerőre, jogerőre emelkedéséről értesítenikell.

Hatósági bizonyítvány, igazolás és nyilvántartás:• Gyámhatóság és intézményvezető által vezetett nyilvántartások többsége nem a

Ket. szerinti hatósági, és nem közhiteles nyilvántartás!

AZ ELSŐFOKÚ ELJÁRÁS XXIII.

• Kérelemre induló jogorvoslati eljárások: a fellebbezési eljárás, a bíróságifelülvizsgálat, az újrafelvételi eljárás, az Alkotmánybíróság határozata alapjánindítható eljárás [Ket. 97. § (2) bek.].

• Hivatalból kerül sor a közigazgatási döntés felülvizsgálatár a: a döntést hozóhatóság saját hatáskörében indított eljárás keretében, a felügyeleti eljáráskeretében, az ügyészi felhívás nyomán [Ket. 97. § (3) bek.].

• Ket.-hez képest speciális szabály: Gyer. 15/A. §: Nincs helye újrafelvételieljárásnak a kiskorú házasságkötésének engedélyezésével, az örökbefogadhatóvá nyilvánítással, az örökbefogadás engedélyezésével és felbontásával,az ideiglenes hatályú elhelyezéssel, az ideiglenes gondnok, zárgondnokkirendelésével kapcsolatos ügyekben.

• Fellebbezésre tekintet nélküli végrehajthatóság jelentősége a gyámhatóságieljárásban.

JOGORVOSLATI ELJÁRÁS

Gyer. 16. §: Főszabály: A végrehajtás foganatosításában a települési önkormányzatjegyzője – a gyámhatóság megkeresésére – közreműködhet.

Kivételek:• Az ideiglenes hatállyal elhelyezett gyermeknek a gondozási helyre viteléről a

beutaló szerv gondoskodik.• A kapcsolattartásra vonatkozó döntés foganatosításáról – függetlenül attól, hogy a

döntést a bíróság vagy a gyámhivatal hozta – a gyámhivatal gondoskodik.• Meghatározott cselekmény végrehajtása végső esetben a rendőrség

közreműködésével kényszeríthető ki.

VÉGREHAJTÁS

Gyvt. 133/A. §: Főszabály: A gyámhatósági eljárás költségeit az eljáró szerv viseli. Agyermekvédelmi gondoskodással kapcsolatos hatósági ügyekben és a nevelésbe vettgyermek érdekében elrendelt közvetítés esetében az eljárás költségeit mindenesetben az eljáró szerv viseli.

Kivételek:• Ha az eljárást azért kellett megindítani, mert jogsértés történt, az eljárás költségeit

az viseli, akinek a jogsértés felróható.• Az eljárás költségeit az ügyfél viseli az örökbefogadási ügyekben; nyugdíjminimum

százszorosát meghaladó értékhatárú, kérelemre induló vagyoni ügyekben; akapcsolattartási ügyekben.

ELJÁRÁSI KÖLTSÉGEK VISELÉSE

GYERMEKVÉDELMI ÉS GYÁMÜGYI ELJÁRÁS –GYERMEKJOGI KÉPVISELŐ I.

Jogszabályi rendelkezés megjelölése

Gyermekjogi képvisel ő cselekménye, joga, kötelezettsége

Gyvt. 17. § (1) bek. m) pont Gyermekjogi képviselő nevesítetten a gyermekvédelmi jelzőrendszer tagja.

Gyvt. 81/A. § (7) bek. Speciális gyermekotthon vezetője értesíteni köteles a személyes szabadságkorlátozásának elrendeléséről

Gyvt. 81/A. § (8) bek. Személyes szabadság korlátozása esetén panasszal élhet a fenntartónál; apanaszt tájékoztatásul megküldi a gyámhivatalnak

Gyvt. 81/B. § (5) bek. Nevelési felügyelet elrendelésére irányuló eljárásban a gyámhivatalmeghallgatja

Gyvt. 81/B. § (8) bek. Kérelmezheti a nevelési felügyelet fenntartásának felülvizsgálatát

Gyvt. 81/C. § (4) bek., 87. §(6) bek., Gyer. 114/A. § (4)bek.

A nevelési felügyelet bírósági felülvizsgálata során képviseli a gyermeket

Gyvt. 81/D. §, Gyer. 114/B. §(4) bek.

Kérelmezheti a nevelési felügyelet megszüntetését

Gyvt. 98. § (7) bek. c) pont Megismerheti a szolgáltatói nyilvántartás nem nyilvános adatait

GYERMEKVÉDELMI ÉS GYÁMÜGYI ELJÁRÁS –GYERMEKJOGI KÉPVISELŐ II.

Jogszabályi rendelkezés megjelölése

Gyermekjogi képvisel ő cselekménye, joga, kötelezettsége

Gyvt. 11/A. § (2) bek. f)pont

Javaslatot tehet a gyermekvédelmi igazgatási bírság kiszabására; egyeztetőmegbeszélés tartására; a jogsértő személy továbbképzésére

Gyvt. 135. § (1) bek. d)pont

Gyermek adatainak kezelésére általános felhatalmazás

Gyer. 5/A. § (4) bek. Bűnmegelőzési értekezletre meghívásGyer. 7/A. § b) pont Az általa kezdeményezett eljárásokban ügyfélként való elismerése

Gyer. 37. § (1a) bek. Az örökbefogadhatónak nyilvánítás és annak meghosszabbítása irántihivatalbóli eljárás megindításának kezdeményezése a gyámhivatalnál

Gyer. 97. § (2) bek. Ideiglenes hatályú elhelyezést elrendelő határozatot közölni kell a gondozásihelyen működő gyermekjogi képviselővel

Gyer. 103. § (7) bek. h)pont + (8) bek.(2014. júl. 1-től)

Speciális és kettős szükségletű gyermek gondozási helyének meghatározásárairányuló gyámhivatali tárgyaláson való részvétel. Normál szükségletű gyermekesetén is meghívják a tárgyalásra és részt vehet rajta.

Gyer. 105/A. § (2) bek. A gyermek gondozási helye megváltoztatásának kezdeményezése agyámhivatalnál.

GYERMEKVÉDELMI ÉS GYÁMÜGYI ELJÁRÁS –GYERMEKJOGI KÉPVISELŐ III.

Jogszabályi rendelkezés megjelölése

Gyermekjogi képvisel ő cselekménye, joga, kötelezettsége

369/2013. (X. 24.)Korm.r. 17. § (3)bek. a) pont

A működést engedélyező szerv értesíti a gyermekjogiképviselőt a szolgáltatói nyilvántartásba valóbejegyzésről, módosításról és törlésről.

369/2013. (X. 24.)Korm.r. 26. §

A működést engedélyező szerv értesíti a gyermekjogiképviselőt, ha az egyházi, nem állami fenntartóbejelenti a szolgáltató megszűnését vagy az általanyújtott ellátás megszüntetését.

369/2013. (X. 24.)Korm.r. 37. § (6)bek.

A működést engedélyező szerv a szolgáltatóellenőrzése során a gyermekjogi képviselőtől adatot,tájékoztatást kérhet, melyre 15 napon belülválaszolnia kell.

369/2013. (X. 24.)Korm.r. 45. § (1)bek.

Gyermekjogi képviselő haladéktalanul értesíti aműködést engedélyező szervet, ha tudomására jut,hogy a szolgáltatói nyilvántartásba való bejegyzésnélkül nyújtanak szolgáltatást.

369/2013. (X. 24.)Korm.r. 46. § (4)bek.

Bejegyzés nélküli szolgáltatóra kirótt szankcióról valódöntését a működést engedélyező szerv közli agyermekjogi képviselővel.

KÖSZÖNÖM A FIGYELMET!

TÁMOP 5.5.7-08/1-2008-0001Betegjogi, ellátottjogi és gyermekjogi képvisel ői hálózatés civil jogvéd ő munka fejlesztése