Dr. Palovics Lajos, Biatorbágy polgármestere,Makranczi László jegyzõ,

Benedek Mariann, Guttmann Szilvia, Pusztaszeri Zsolt, Révész Zoltán, Török Lászlóné osztályvezetõk,valamint a hivatal dolgozói: Berényi Ildikó, Bondár Klára, Dobosy Gáborné, Hundzsa Lajosné, Ili Teréz,

Kiss Ildikó, Kulichné Horváth Márta, Pénzes Katalin, Simon Ágnes, Zink Olívia közremûködésével

szerkesztette:Körmendi Judit fõépítész

ésHorváth Imre, a Biatorbágyi Krónika felelõs szerkesztõje.

A dokumentáció a 2005-ös várossá nyilvánítási kezdeményezés átdolgozásával,az adatok aktualizálásával és kiegészítésével készült.

ISBN 978-963-06-2758-0 (kartonált)ISBN 978-963-06-2776-4 (keménytáblás)

Kiadja:Biatorbágy Város Önkormányzata

Biatorbágy, 2007

Felelõs kiadó:dr. Palovics Lajos polgármester

Biatorbágy város 1192–1966–2007

Elõszó 5

Határozatok 6

Biatorbágy jelképei:címere, zászlaja 7

1. Biatorbágy helye a térség településhálózatában,fejlõdésének fõ jellemzõi,történeti, társadalmi értékei, hagyományai 9

2. A település népességének alakulása,demográfiai, társadalmiszerkezetének jellemzõi 19

3. Biatorbágy gazdasági fejlettsége, szerkezete,jelentõsebb gazdasági társaságok, kereskedelmi, szolgáltató funkciók,ezek térségi kihatása, az üdülés,az idegenforgalom és a vendéglátás jellemzõi 27

4. Gazdasági aktivitás, foglalkoztatottság,a térségi ingázás, a képzettség jellemzõi 45

5. Biatorbágy infrastrukturális fejlettsége, közmûvesítettsége.Az ivóvíz-ellátottság, a szennyvízelvezetés, -elhelyezés, -tisztítás,a rendszeres hulladékgyûjtés, -elhelyezés,a fûtés módja, a hírközlés, a szilárd burkolatú úthálózat kiépítettsége 49

TARTALOM

Biatorbágy város 1192–1966–2007 TARTALOM

6. Biatorbágy településszerkezete, arculata, fejlesztési koncepciói,rendezési, szabályozási tervek jellemzõi 59

7. A település intézményei, fõként a térséget is ellátók jellemzõi,elsõsorban a kultúra, az oktatás, a tudomány, a kutatás, az innováció,az egészségügyi és szociális ellátás területén,az igazgatási és rendészeti szervek 79

8. Biatorbágy szellemi, kulturális, sportélete,társadalmi szervezettsége,a civil szervezetek tevékenysége,mindezek kihatása a térségre 93

9. Az önkormányzati vagyon és gazdálkodás bemutatása,az önkormányzat társulásos kapcsolatai,térségi szervezõ munkája 109

10. Biatorbágy térségi szerepénekösszefoglaló jellemzése 121

Irodalom 127

5

Biatorbágy város 1192–1966–2007

Tisztelt Olvasó! Biatorbágy Kedves Barátja!

Dr. Sólyom László, a Magyar Köztársaság elnöke127/2007. (VI. 29.) KE határozatával 2007. július1-jétõl Biatorbágyot városi rangra emelte.

Az önkormányzati törvény szerint a nagyközsé-gek önkormányzatai akkor kezdeményezhetik a vá-rossá nyilvánítást, ha a városi cím használatát fejlett-ségük, térségi szerepük indokolja. Biatorbágy 2007.január 31-ig nyújtotta be az Önkormányzati és Terü-letfejlesztési Minisztériumhoz a várossá nyilvánításkezdeményezésének dokumentációját. Az önkor-mányzati és területfejlesztési miniszter az értékelésrea településtudomány, a közgazdaságtan, a közigaz-gatás- és mûszaki tudományok, az országos önkor-mányzati érdekképviseleti szervezetek, a KözpontiStatisztikai Hivatal (KSH) képviselõibõl és más szak-emberekbõl álló bizottságot kért fel. A bírálati szem-pontok között nagy súllyal számított a kiegyensúlyo-zott gazdálkodás, a teljes közmûhálózati kiépített-ség, az alacsony munkanélküliségi ráta, a teljes alap-ellátó intézményrendszer, a jól mûködõ kulturális éssportélet, a fejlett civil társadalom, a településfejlesz-tési tervellátottság és a városi megjelenés, rendezetttelepüléskép igénye egyaránt.

Biatorbágy városi rangja elismerést jelent a tele-pülés teljes lakosságának és képviselõ-testületeinek,akiknek 16 éves munkája eredményeképpen a tele-pülés a közmû és burkolt út nélküli faluból mára egyegészséges jól élhetõ kisvárossá fejlõdött. Biatorbágymár 1994-ben elkészíttette várossá fejlesztési prog-ramját, az ebben felvázolt fejlesztési irányt követke-zetes, lendületes munkával követni tudta, és így el-nyerhette a városi lét rég megérdemelt elismerését,melyet a városi cím adományozása jelent.

Jelen könyv a várossá nyilvánítási kezdeménye-zés dokumentációjának feldolgozása, hogy a bennefoglaltakból az olvasó megismerhesse azt a folyama-tot, mely a városi rang eléréséhez vezetett, illetveBiatorbágy helyzetét a városi cím elnyerésének elõ-estéjén.

Biatorbágy, 2007. július 1.

Dr. Palovics Lajospolgármester

ELÕSZÓ

6

Biatorbágy város 1192–1966–2007

Andrész Mátyás, Barabás József, Tajti László és Wágenszommer István képviselõk tettek elõterjesz-tést Biatorbágy várossá nyilvánítási kezdeményezésének kérdésében. Kezdeményezésükre BiatorbágyNagyközség Képviselõ-testülete – Andrész Mátyás, Barabás József, dr. Csontos János, Dömötör Béla,Kanaki Lefter, Kecskés László, dr. Kelemen Gáspár, Koósné Lévai Ildikó, dr. Lehel István, dr. PalovicsLajos, Szimándlné Lipka Jutka, Tajti László, dr. Tálas-Tamássy Tamás, dr. Varga Péter, WágenszommerIstván – 2006. június 29-ei ülésén 13 igen, 1 nem szavazattal az alábbi határozatot hozta.

HATÁROZATOK

Biatorbágy Nagyközség Német Kisebbségi Önkor-mányzata 1/2007. (01. 11.) NKÖh. sz. határoza-tával, Biatorbágy Nagyközség Lengyel KisebbségiÖnkormányzata 1/2007. (01. 04.) LKÖh. sz. hatá-

rozatával, valamint Biatorbágy Nagyközség GörögKisebbségi Önkormányzata is 8/2006. (12. 20.)NKÖh. sz. határozatával javasolta a várossá nyíl-vánítási kezdeményezés benyújtását .

BIATORBÁGY JELKÉPEI:

CÍMERE, ZÁSZLAJA

Biatorbágy címerének története1991-ben Biatorbágy a községi jelképek megal-kotására pályázatot írt ki.

Biatorbágynak, illetve az azt alkotó két falu-nak: Biának és Torbágynak nem volt történeti cí-mere. Ez természetes, hiszen a falvaknak általá-ban nem lehetett címerük, mert fegyveres erejüksem volt. A településeket jelképezõ jelvényekazonban léteztek, hiteles jogi szimbólumokkénthasználták a községi pecséteket. Biatorbágy cí-merterve a 18–19. századi pecsétvésetek alakjai-nak egyesítésével készült.

A Képzõ és Iparmûvészeti Lektorátus és azELTE Történelem Segédtudományok Tanszéké-nek szakértõi a címer- és zászlótervek közül cí-mertani, történeti szempontból a pecsétvésetekfelhasználásával készült tervezetet tartották a kö-vetelményeknek megfelelõnek.

A képviselõ-testület indokoltnak tartotta Biaés Torbágy történeti jelképeinek visszaállítását.Ennek érvényesülését az elfogadott, s azóta hiva-talossá lett rendeletben látta.

Biatorbágy címereBiatorbágy Nagyközség képviselõ-testülete4/1992 (03. 12.) Ör. számú rendeleteBiatorbágy Nagyközség címerérõl, zászlajáról ésazok használatáról

Biatorbágy Nagyközség Képviselõ-testülete az1990. évi LXV. Tv. 1. § (6) bekezdés a) pontjaalapján biztosított jogkörében, felhasználva a 18.századi hiteles jogi szimbólumokként használtközségi pecséteket, a település címerét és zászla-ját, valamint azok használatát a következõk sze-

rint szabályozza.

7

Biatorbágy város 1192–1966–2007 JELKÉPEK

A címer leírása1. § Ovál pajzson, a cölöphelyen arany me-

zõbõl kinövõ három leveles búzaszál (Bia), jobboldalán kék mezõben hegyével fel, élével befeléfordított lebegõ ezüst csoroszlya, bal oldalánugyanilyen állású ekevas (közös jel). A torbágyipecsétben szereplõ két leveles (vörös) rózsaszálpajzstartóként, a pajzs két oldalára kerül. A paj-zson a pecsétek másik közös címerképe, az öt-lombú korona nyugszik.

A címer használatának köre és használatá-nak feltételei

2. § (1) A Nagyközség címerét, mint díszítõ ésutaló jelképet, használni lehet:

a) a település körpecsétjén;b) a település zászlaján;c) a képviselõ-testület szerveinek, a polgár-

mesternek és jegyzõnek készített levélpapírokfejlécén, illetve borítékjain;

d) a képviselõ-testület által kiadott díszokle-veleken, emléklapokon, kitüntetõ vagy emlékér-meken;

e) a Községháza épületének dísztermében ésmás protokolláris célt szolgáló helyiségeiben;

f) a képviselõ-testület által megjelentetett ki-adványokon.

(2) A település címerével ellátott körpecsét aképviselõ-testület és más bel-, illetve külföldi ön-kormányzatok közötti kapcsolatokban, proto-kolláris célból, illetõleg szerzõdések, megállapo-dások hitelesítésekor, valamint a képviselõ-testü-let belsõ mûködésével és szervezeti felépítésévelkapcsolatos rendelkezések hitelesítésekor hasz-nálható.

(3) A település címerének használata soránaz állami címer elsõbbségét biztosítani kell.

(4) A település címere hatósági eljárás soránnem alkalmazható.

3. § (1) A 2. § (1) bekezdésének f) pontjábanmeghatározottakon kívül más jogi, valamint ter-mészetes személy számára az általa készített ki-adványokon, vagy jellegzetes termékén a telepü-lés címerének használatát – kérelem benyújtásaután – a polgármester engedélyezheti.

(2) A település címerének kicsinyítése csakolyan mértékû lehet, hogy az ne sértse a hitelesábrázolást.

(3) A települési címer kizárólag hiteles alak-ban ábrázolható, a címer elemei önállóan nemalkalmazhatóak, védjegyként nem használható.

(4) Amennyiben nincs lehetõség a településcímerének eredeti színeiben való ábrázolására,akkor az csak a hordozó tárgy anyagának (fém,fa, kerámia, bõr stb.) színében, de a heraldika ál-talános szabályainak és színjelzéseinek megtartá-sával történhet.

A községi zászló és annak használata4. § (1) A zászlólap – arányában a zászlórúd

felõl nézve 1:2 arányú téglalap – középen vágás-sal, egy felsõ kék és egy alsó sárga mezõre osz-tott, rajta az elsõ harmad vonalában, mint tenge-lyen foglal helyet a település címere.

A községi zászló a községháza dísztermébenkerül elhelyezésre.

(2) A községi zászló lobogó formájában ishasználható. A községi zászló, lobogó – vagy an-nak méretarányos változatai – felhasználhatók:

a) hivatalos állami ünnepek alkalmával a Ma-gyar Köztársaság zászlajával együtt;

b) a képviselõ-testület üléseinek alkalmávalönállóan, az ülés helyén;

c) a település életében jelentõs események,ünnepségek és rendezvények alkalmából más hi-vatalos zászlóval (zászlókkal) együtt;

d) nemzeti, illetõleg települési gyászeseményalkalmával a fekete zászlóval együtt félárbocraeresztve;

e) minden a településsel összefüggõ, vagy atelepülés részvételével rendezett eseményen.

(3) A zászló elõállításának engedélyezésére acímerre vonatkozó szabályok az irányadók.

A település címerének, zászlajának jogosu-latlan használatáról

5. § Aki a település címerét, zászlaját enge-dély nélkül, vagy a használatra vonatkozó enge-délytõl eltérõ módon használja fel, szabálysértéstkövet el, és 3000 forintig terjedõ pénzbírsággalsújtható.

6. § Ez a rendelet kihirdetése napján lép ha-tályba.

dr. Palovics Lajos Makranczi Lászlópolgármester jegyzõ

s. k. s. k.

8

Biatorbágy város 1192–1966–2007 JELKÉPEK