dr. szeghő Ágnes - a magyar egészségügyi ellátórendszer ......engedélyezési és...

Az egészségügyi jog tematika I.

A magyar egészségügyi ellátórendszer szabályozásának általános áttekintése

Országos Betegjogi, Ellátottjogi, Gyermekjogi és Do kumentációs Központ

2014. NOVEMBER 20.

Dr. Szeghő Ágnes Emberi Erőforrások Minisztériuma Egészségügyi Ágazati Humánerőforrás-stratégiai FőosztályJogász – oktatási és képzési referens

TÁMOP 5.5.7-08/1-2008-0001Betegjogi, ellátottjogi és gyermekjogi képvisel ői hálózatés civil jogvéd ő munka fejlesztése

CÍM

Tematika

I. Az egészségügyi törvény szerkezete, f őbb rendelkezései

II. Az egészségügyi ellátásra vonatkozó rendelkezések, azellátórendszer felépítése

III. Az egészségügyi dolgozók jogai és kötelezettségei

IV. Felelősség az egészségügyi ellátás során, vagy azzal összefüggésben okozott károkért

V. Az egészségügyi dolgozókat véd ő speciális rendelkezések


1997. évi CLIV. törvény az egészségügyr ől (Eütv.)

– Közvetlen előzmény: 1972. évi II. törvény– Alcímek száma: 178– Bekezdések száma: 1574– Módosulások száma: 66

I. Fejezet - A TÖRVÉNY CÉLJA, ALAPELVEI ÉS HATÁLYA1. Cím - A törvény célja2. Cím - Alapelvek3. Cím - Fogalommeghatározások4. Cím - A törvény hatálya


1.1. A TÖRVÉNY CÉLJA

1. § E törvény céljaa) elősegíteni az egyén és ezáltal a lakosság egészségi állapotának javulását , azegészséget befolyásoló feltétel- és eszközrendszer, valamint az annak kialakításábanközreműködők feladatainak meghatározásával,b) hozzájárulni a társadalom tagjai esélyegyenl őségének megteremtéséhez az egészségügyiszolgáltatásokhoz való hozzáférésük során ,c) megteremteni annak feltételeit, hogy minden beteg megőrizhesse emberi méltóságát ésönazonosságát, önrendelkezési és minden egyéb jog a csorbítatlan maradjon,d) meghatározni - a szolgáltatók jogállásától és az ellátások fedezetétől függetlenül - azegészségügyi szolgáltatások általános szakmai feltételeit, színvonalának garanciái t,e) biztosítani az egészségügyi dolgozók és a szolgáltatást nyújtó intézmények védelmétjogaik és kötelezettségeik meghatározásával, valamint az egészségügyi ellátás sajátosjellegéből fakadó garanciális jellegű intézkedésekkelf) lehetővé tenni az egyéni és közösségi érdekek harmonikus érvényesülését, a mindenkorinépegészségügyi célok elérését, a szükséges erőforrások előteremtését, optimálisfelhasználását és az egészségtudományok fejlődését.


1.2. ALAPELVEK

2. § (1) Az egészségügyi szolgáltatások és intézkedések során biztosítani kell a betegekjogainak védelmét . A beteg személyes szabadsága és önrendelkezési joga kizárólag azegészségi állapota által indokolt, e törvényben meghatározott esetekben és módonkorlátozható.(2) Az egészségügyi szolgáltatások igénybevétele során érvényesülnie kell azesélyegyenl őségne k.(3) Az egészségi állapot javításának elsődleges eszköze az egészség fejlesztése,védelme és a betegségek megel őzése.(4) Az egészségügyi szolgáltatások alapvető szakmai feltételrendszere tulajdon- ésműködtetési formától független, kizárólag a szolgáltatás szakmai tartalmán alapul.(5) Az egészségügyi intézményrendszer szakmai ellátási szintekre tagolt felépítése ésműködése emberközpontú, az eltérő jellegű és súlyosságú megbetegedésbenszenvedők egészségi állapota által meghatározott szükségletekhez igazodik , valaminttudományos tények re alapozott és költséghatékony eljárásokon alapul.


1.2. ALAPELVEK

EBH2012. P.1. A pszichés állapot akut zavara következtében az ún. sürgősségi gyógykezelés elrendelésére, mint a személyi szabadságot és önrendelkezési jogot jelentősen korlátozó intézkedésre csak a garanciális szabályok betartásával lefolytatott eljárásban, a közvetlen veszélyeztető magatartás bizonyítottsága esetén kerülhet sor [Alaptörvény 4. Cikk (2) bek., 1997. évi CLIV. tv. 2., 188., 196. és 199. §].


1.4. A TÖRVÉNY HATÁLYA

4. § (1) E törvény hatálya kiterjed a Magyarország területéna) tartózkodó természetes személyekre,b) működő egészségügyi szolgáltatókra,c) folytatott egészségügyi és egészségfejlesztési tevékenységekre.

(2) Törvény a természetes személyek egyes csoportjai tekintetében az e törvényben foglaltaktól eltérő szabályokat állapíthat meg.

(3) Ha jogszabály másként nem rendelkezik, e törvény rendelkezéseit a személyes gondoskodást nyújtó szociális intézmények által nyújtott egészségügyi szolgáltatások vonatkozásában is megfelelően alkalmazni kell.


II. Fejezet - A BETEGEK JOGAI ÉS KÖTELEZETTSÉGEI1. Cím - Az egyén szerepe2. Cím - A betegek jogai és kötelezettségei

1. Az egészségügyi ellátáshoz való jog2. Az emberi méltósághoz való jog3. A kapcsolattartás joga4. A gyógyintézet elhagyásának joga5. A tájékoztatáshoz való jog6. Az önrendelkezéshez való jog7. Az ellátás visszautasításának joga8. Az egészségügyi dokumentáció megismerésének joga9. Az orvosi titoktartáshoz való jog10. A beteg kötelezettségei

3. Cím - A beteg jogainak érvényesítése (A beteg panaszainak kivizsgálása, A betegjogi képviselő és a betegjogi, ellátottjogi és gyermekjogi képviselőt foglalkoztató szerv, A közvetítői tanács)


III. Fejezet – NÉPEGÉSZSÉGÜGY

1.Cím - Egészségfejlesztés (Család- és nővédelmi gondozás, Ifjúság-egészségügyi gondozás, Sportegészségügyi gondozás)

2. Cím - Környezet- és település-egészségügy3. Cím - Élelmezés- és táplálkozás-egészségügy4. Cím - Sugáregészségügy5. Cím - Munkaegészségügy6. Cím – Járványügy

(Védőoltások, Járványügyi érdekből végzett szűrővizsgálatok, A fertőző betegek bejelentése, Kötelező orvosi vizsgálat, Járványügyi elkülönítés, Járványügyi megfigyelés és járványügyi zárlat, Járványügyi ellenőrzés, Személy felkutatása járványügyi intézkedés végrehajtása érdekében, Fertőző betegek szállítása, Fertőtlenítés, Rovarok és egyéb ízeltlábúak, valamint rágcsálók irtása, Egyéb járványügyi intézkedések )


IV. Fejezet - AZ EGÉSZSÉGÜGYI ELLÁTÁSOK RENDSZERE

1. Cím - Működési elvek2. Cím - A megel őző ellátások (A fertőző betegségek megelőzése, A

szűrővizsgálatok, Az egyéni kockázati tényezőkön alapuló megelőzés, A magzat egészséges fejlődésének ellenőrzése és a várandós anya egészségi állapotának védelme)

3. Cím - Az egészségügyi ellátórendszerAz alapellátás, Járóbeteg-szakellátás, Fekv őbeteg-szakellátás

4. Cím – Egyéb egészségügyi ellátások(Ügyeleti ellátás, Mentés, Betegszállítás, Ápolás, Egyes különleges ellátási igényt kielégítő egészségügyi szolgáltatások, A haldokló beteg gondozása, Rehabilitáció, Orvostechnikai eszközellátás,Gyógyszerellátás, Pszichoterápia és klinikai szakpszichológia, A nem-konvencionális eljárások, Egyéb gyógyászati ellátások, Az egészségügyi ellátás keretében végzett szakértői tevékenység)


V. Fejezet - AZ EGÉSZSÉGÜGYI SZOLGÁLTATÁSOK SZAKMAI KÖVETELMÉNYEI

1. Cím - Az egészségügyi szolgáltatás megkezdésének és gyako rlásának feltételei

2. Cím - Tárgyi feltételrendszer3. Cím - Személyi feltételrendszer (Az egészségügyi szakképesítést szerzett személyek alapnyilvántartása, Az

egészségügyi dolgozók működési nyilvántartása, Egységes ágazati humánerőforrás-monitoringrendszer, Egészségügyi ágazati szakmai képzés)

4. Cím - Az egészségügyi szolgáltatások min őségének biztosítása(A minőségügyi rendszer, A belső minőségügyi rendszer, A külső minőségügyi

rendszer, A hatósági szakfelügyelet és a minőségértékelés, Az egészségügyi szolgáltatók akkreditációja és tanúsítása)


VI. Fejezet - AZ EGÉSZSÉGÜGYI DOLGOZÓK JOGAI ÉS KÖTE LEZETTSÉGEI

1. Az egészségügyi dolgozók ellátási kötelezettsége2. Vizsgálati és terápiás módszerek megválasztása3. Az ellátás megtagadásának joga4. Tájékoztatási kötelezettség5. Dokumentációs kötelezettség6. Titoktartási kötelezettség7. Az egészségügyi dolgozók védelme8. A szakmai fejlődéshez való jog és kötelezettség9. Egyes egészségügyi dolgozók szervezett érdekvédelme


VII. Fejezet - AZ ÁLLAM FELEL ŐSSÉGE A LAKOSSÁG EGÉSZSÉGI ÁLLAPOTÁÉRT, AZ EGÉSZSÉGÜGY SZERVEZÉSE ÉS IRÁNYÍTÁS A

1. Cím - Az állam felelőssége a lakosság egészségi állapotáért2. Cím - Az egészségügy szervezése és irányítása

Az Országgy űlés feladataiA térségi egészségügyi fejlesztési programA Kormány feladataiTérségi Egészségügyi TanácsA miniszter feladataiA helyi önkormányzatok feladataiAz egészségbiztosítási szervek feladataiEgészségügyi intézmények fenntartása


VIII. Fejezet - AZ EMBEREN VÉGZETT ORVOSTUDOMÁNYI KUT ATÁSOK

IX. Fejezet - AZ EMBERI REPRODUKCIÓRA IRÁNYULÓ KÜLÖNL EGES ELJÁRÁSOK, AZ EMBRIÓKKAL ÉS IVARSEJTEKKEL VÉGZETT KUTATÁSOK, A M ŰVI MEDDŐVÉ TÉTEL

Ivarsejt-adományozás és -letétEmbrióadományozás és -letétEmbriókkal, ivarsejtekkel végezhető kutatások, vizsgálatok és beavatkozásokEmbriók, magzatok számának csökkentése többes terhességbenHumán Reprodukciós BizottságMűvi meddővé tétel


X. Fejezet - PSZICHIÁTRIAI BETEGEK GYÓGYKEZELÉSE ÉS GONDOZÁSA

1. Cím - Pszichiátriai betegek jogaira vonatkozó különös szabályok2. Cím - Pszichiátriai betegek intézeti gyógykezelése

Az önkéntes gyógykezelésSürgősségi gyógykezelésKötelez ő gyógykezelésKözös eljárási szabályok

XI. Fejezet - SZERV- ÉS SZÖVETÁTÜLTETÉSSzerv, szövet eltávolítása élő személy testéből Szerv, szövet eltávolítása halottból Szerv és szövet beültetése


XII. Fejezet - A HALOTTAKKAL KAPCSOLATOS RENDELKEZÉS EK

XIII. Fejezet - VÉRELLÁTÁS

XIV. Fejezet - EGÉSZSÉGÜGYI VÁLSÁGHELYZETI ELLÁTÁS

XV. Fejezet - EGÉSZSÉGÜGYI SZAKÉRTŐI TEVÉKENYSÉG

XVI. Fejezet - TERMÉSZETES GYÓGYTÉNYEZŐK, FÜRDŐ- ÉS KLÍMAGYÓGYINTÉZETEK, GYÓGYHELYEK(Természetes gyógytényezők ,Fürdő- és klímagyógyintézetek, Gyógyhely, A gyógytényezőkkel, fürdő- és klímagyógyintézetekkel és gyógyhelyekkel kapcsolatos engedélyek módosítása, visszavonása, Természetes fürdővizekhez kapcsolódó engedély)

XVII. Fejezet - NEMZETKÖZI RENDELKEZÉSEK

XVIII. Fejezet - ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

II. Az egészségügyi ellátásra vonatkozó rendelkezés ek

II. Az egészségügyi ellátásra vonatkozó rendelkezések


1. Ki jogosult egészségügyi tevékenység végzésére nyúj tására?1. Egészségügyi dolgozó (kezelőorvos)2. Egészségügyi tevékenységvégzés keretei

2. Hogyan? – (Felel ősség)1. Szakképesítésének, szakmai kompetenciájának megfelelően (Life Long Learning)2. Az egészségügyi ellátásban elvárható gondossággal3. Szakmai és etikai szabályok és irányelvek betartásával4. Legjobb tudása és ismerete szerint5. A rendelkezésre álló tárgyi és személyi feltételek által meghatározott szinten

3. Hol?1. Egészségügyi ellátórendszer

1. Alapellátás2. Járóbeteg szakellátás3. Fekvőbeteg szakellátás4. Egyéb ellátások

2. Progresszív ellátás


EGÉSZSÉGÜGYI DOLGOZÓ – Eütv. 3. §

d) egészségügyi dolgozó : az orvos, a fogorvos, a gyógyszerész, az egyéb felsőfokúegészségügyi szakképesítéssel rendelkező személy, az egészségügyi szakképesítésselrendelkező személy, továbbá az egészségügyi tevékenységben közreműködőegészségügyi szakképesítéssel nem rendelkező személy;

q) egészségügyi szakképesítés: az adott egészségügyi tevékenység folytatásárajogosító, Magyarországon szerzett, valamint a külföldön szerzett és Magyarországonhonosított, illetve elismert, alap-, közép-, emeltszintű, illetve felsőfokú szakképzés vagyfelsőoktatási szakképzés keretében megszerzett szakképesítés, valamint felsőoktatásialap-, mester- vagy egységes osztatlan képzés keretében megszerzett végzettség ésszakképzettség, továbbá egészségügyi szakirányú szakmai képzés, egészségügyifelsőfokú szakirányú szakmai képzés során megszerzett képzettség;

b) kezelőorvos: a beteg adott betegségével, illetve egészségi állapotával kapcsolatosvizsgálati és terápiás tervet meghatározó, továbbá ezek keretében beavatkozásokatvégző orvos, illetve orvosok, akik a beteg gyógykezeléséért felelősséggel tartoznak;


EGÉSZSÉGÜGYI DOLGOZÓ – Eütev. 4. §

a) egészségügyi dolgozó : minden egészségügyi tevékenységet végző természetes személy,

aa) aki az általa ellátott egészségügyi tevékenység végzésére jogosító szakképesítéssel rendelkezik, vagy

ab) aki nem rendelkezik az aa) pont szerinti szakképesítéssel, de közreműködik a szakképesítéssel rendelkező egészségügyi dolgozók által ellátandó feladatokban,

b) egészségügyben dolgozó : az a) pont hatálya alá nem tartozó, az egészségügyi szolgáltatóval a szolgáltató működőképességének, illetve az egészségügyi szolgáltatások üzemeltetésének biztosítása céljából munkavégzésre irányuló jogviszonyt létesítő személy,


Egészségügyi tevékenységvégzés

A sürgős szükség esetén előírt ellátási kötelezettség alapján végzett tevékenységkivételével egészségügyi tevékenység akkor végezhető jogszerűen, ha az egészségügyidolgozó

a) rendelkezik az adott egészségügyi tevékenység végzésére, illetve az abban valóközreműködésre jogosító, törvényben meghatározott szakképesítési feltételekkel, és

b) szerepel az egészségügyi szakképesítést szerzett személyek alapnyilvántartásában,illetve a továbbképzési kötelezettségét teljesítve érvényes működési nyilvántartássalrendelkezik, és

c) tagja az illetékes szakmai kamarának, ésd) egészségi állapota alapján az adott egészségügyi tevékenység végzésére alkalmas,

ése) ha az egészségügyi tevékenységet saját nevében és felelősségére végzi, rendelkezik

az egészségügyi szolgáltatás nyújtására jogosító működési engedéllyel ésfelelősségbiztosítással.


a) Szakképesítés

Az a természetes személy, aki nem rendelkezik egészségügyiszakképesítéssel, társas vállalkozás tagjaként, közalkalmazottijogviszonyban, munkaviszonyban, közszolgálati jogviszonyban,szolgálati jogviszonyban, egyházi személyként vagy önkéntessegítőként közreműködhet a szakképesítéssel rendelkezőegészségügyi dolgozók által ellátandó feladatokban.

Tehát: a közreműködő is egészségügyi tevékenységet végez!


b) Alapnyilvántartás – m űködési nyilvántartás

Az egészségügyi szakképesítést szerzett személyek alapnyilvántartásaA szakképesítéseket az oklevél vagy bizonyítvány megszerzését, illetve magyarországihonosítását vagy elismerését követően alapnyilvántartásba kell venni.Az alapnyilvántartás célja a megszerzett szakképesítés közhiteles tanúsítása.

Az egészségügyi dolgozók működési nyilvántartásaCélja: annak közhiteles tanósítása, hogy az egészségügyi szakképesítéssel rendelkezőszemély jogosult-e a szakképesítése szerinti tevékenység önálló végzéséreSzigorú feltételek: alapnyilvántartás, szakmai kamarai tagság, széles körű adatkezelés,továbbképzési kötelezettség.

Az egészségügyi dolgozók alap- és működési nyilvántartását az EgészségügyiEngedélyezési és Közigazgatási Hivatal vezeti.


c) Kötelező szakmai kamarai tagság

Az egészségügy területén működő szakmai kamarák az orvosok és fogorvosok, gyógyszerészek, egészségügyi szakdolgozók önkormányzattal rendelkező szakmai, érdek-képviseleti köztestületei.

Az egészségügy területén szakmai kamarakénta) Magyar Orvosi Kamara,b) Magyar Gyógyszerészi Kamara,c) Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamaraműködik. (2006. évi XCVII. törvény 1. §)


c) Kötelező szakmai kamarai tagság

Kamarai tagság nélkül is végezhető az egészségügyi tevékenység, ha azt olyan személy végzi, aki külön jogszabályban meghatározottak szerint ideiglenes működési nyilvántartásba vétellel, tevékenységre jogosító engedély kiadásával vagy előzetes bejelentés alapján jogot szerzett arra, hogy a működési nyilvántartásba történő felvétel nélkül egészségügyi tevékenységet végezzen Magyarországon.

Érintett személyi kör:- Eütv. 110. § (4) bekezdése alapján tevékenységi engedéllyel eü. tevékenységet végzők (hatóság: OTH)- Eütv. 110. § (10) bek. alapján a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező, valamely EGT-államban letelepedett személyek (hatóság: EEKH)


d) Alkalmatlan állapot

Egészségi alkalmatlanság megállapítása hiányában, illetve azalkalmasság megállapítása ellenére sem alkalmas az egészségügyidolgozó egészségügyi tevékenység végzésére, amennyiben akutbetegsége vagy belátási képességét érintő állapota miatt annakszakszerű végzése nem biztosított. Különösen ilyennek kell tekinteni,ha az egészségügyi dolgozó keresőképtelen, ittas vagy bódultállapotban van, ideértve a kábítószertől való befolyásoltságot is.(40/2004. (IV. 26.) ESzCsM rendelet)


Önálló – felügyelet melletti tevékenységvégzés

Egészségügyi tevékenység - folytatásának formájától és módjától függetlenül - e törvény és külön törvény rendelkezéseire figyelemmel önállóan vagy felügyelet mellett végezhető.

Egészségügyi tevékenységet önállóan - külön törvényben foglaltakra is figyelemmel - az adott tevékenység folytatására jogosító egészségügyi szakképesítéssel rendelkező és az adott szakképesítés tekintetében a kötelező továbbképzési kötelezettségét teljesített vagy a továbbképzési kötelezettség teljesítése alól e törvény szerint mentesült, a működési nyilvántartásba bejegyzett személy végezhet. Az önállóan végzett egészségügyi tevékenység – az Eütv. 110. § (4) és (10) bekezdésben foglalt kivételekkel - az arra feljogosító szakképesítésnek a működési nyilvántartásba történő bejegyzésétől kezdhető meg. (Eütv. 110. §)



Az önálló tevékenységvégzési jogosultság feltételeivel rendelkező személy felügyelete mellett végezhet egészségügyi tevékenységet az a személy,a) aki a szakképesítése megszerzéséhez szükséges képzésben vesz részt,b) akit a működési nyilvántartásból töröltek, a törlés okának megszűnését vagy megszüntetését követően, a működési nyilvántartásba történő visszakerülése érdekében, az ahhoz szükséges ideig,c) aki a működési nyilvántartásba való visszakerülése érdekében (Eütv. 113/A. § (2) bekezdés) kiegészítő gyakorlati képzésben vesz részt, vagyd) aki külön törvény szerint, megfelelő szakképesítés nélkül az egészségügyi tevékenység végzésében közreműködik.



A felügyeletet ellátó egészségügyi dolgozó a felügyelt személy által végzett tevékenységből fakadó egészségkárosodásért nem tartozik felelősséggel, kivéve, ha azt az egészségügyi dolgozóa) nem megfelelő utasítása,b) felügyeleti kötelezettségének elmulasztása vagy nem megfelelőteljesítése,c) a közreműködő személy megfelelő oktatására vagy felkészítésérevonatkozó kötelezettségének megszegéseokozta.

A felügyelet során a felügyeletet ellátó személy a felügyelt személy által önállóan nem végezhető szakmai tevékenységért teljes felelősséggel tartozik.


Típuskényszer

Az egészségügyi tevékenység végzésének egyes kérdéseiről szóló2003. évi LXXXIV. Törvény (Eütev.) az egészségügyi tevékenységvégzésének általános feltételeit és lehetséges formáit csupán számbaveszi, míg más törvények tartalmazzák részletesen az egyesjogviszonyokra vonatkozó részletes szabályokat. Ennek alapján azegészségügyi dolgozó egészségügyi tevékenység végzésére, illetve azabban történő közreműködésre kizárólag az Eütev.-ben meghatározottjogviszonyokban jogosult:


Típuskényszer

Az egészségügyi dolgozó egészségügyi tevékenység végzésére, illetve az abban történő közreműködésre - a rendelkezésre álló lehetőségek között - az alábbi jogviszonyok keretében jogosulta) szabadfoglalkozás keretében,b) egyéni egészségügyi vállalkozóként,c) társas vállalkozás tagjaként,d) közalkalmazotti jogviszonyban,e) munkaviszonyban,f) közszolgálati jogviszonyban,g) szolgálati jogviszonyban,h) egyházi személyként,i) önkéntes segítőként,j) egyéni cég tagjaként.

Az a) és b) pont szerinti jogviszonban csak önálló egészségügyi tevékenység végzésére jogosult, a c)-j) pontok szerinti jogviszonyokban közreműködő is végezhet egészségügyi tevékenységet.


„Kötelez ő nyugdíjazás” a közszférában – foglalkoztatási korlá t

Kapcsolódó joganyagok:- 1700/2012. (XII. 29.) Korm. határozat a közszférában alkalmazandó

nyugdíjpolitikai elvekről- 1150/2013. (III. 22.) Korm. határozat a közszférában alkalmazandó

nyugdíjpolitikai elvekről szóló 1700/2012. (XII. 29.) Korm. határozatnak az egészségügyi ágazatban való végrehajtásáról

- 1997. évi LXXXI. törvény a társadalombiztosítási nyugellátásról, 83/C. §

- Eütev. 16/A.-16/D. §- 124/2013. (IV. 26.) Korm. rendelet a közszférában alkalmazandó

nyugdíjpolitikai elveknek az egészségügyi dolgozók vonatkozásában történő érvényesítéséről és végrehajtásáról


EGÉSZSÉGÜGYI ELLÁTÓRENSZER - Működési elvek

Eütv. 75. § (1) Az egészségügyi ellátások rendszere az egészségügyi szolgáltatások biztosítását és a népegészségügyi célok megvalósulását összehangoltan teszi lehetővé.

(2) Az egészségügyi szolgáltatások célja, hogy hozzájáruljon az egészség fejlesztéséhez, lehetséges mértékű helyreállításához, az egészségromlás mérsékléséhez, segítse a megváltozott egészségi állapotú egyének munkába és közösségbe való beilleszkedését.

(3) Az egészségügyi ellátások rendszere az eltérő egészségi állapotú egyének differenciált ellátását szolgáló, a munkamegosztás és a fokozatosság elvén alapuló intézményrendszerre épül, amelyben az egyén egészségi állapotának összes jellemzője együttesen határozza meg a szükséges ellátási szintet (a továbbiakban: progresszív ellátás ).

(4) Az egészségügyi ellátások rendszerében a lakosság egészségi állapotának javítását a rendelkezésre álló erőforrások hatékony felhasználásával kell végezni.


EGÉSZSÉGÜGYI ELLÁTÓRENSZER - Működési elvek

76. § (1) A progresszív ellátás elve az egészségügyi ellátás valamennyiszintjén érvényesül.

(2) A progresszív ellátásban az egyes egészségügyi szolgáltatókfeladataihoz szükséges személyi és tárgyi feltételeket különjogszabály határozza meg.

(60/2003. ESzCsM rendelet az egészségügyi szolgáltatásoknyújtásához szükséges szakmai minimumfeltételekről)


EGÉSZSÉGÜGYI ELLÁTÓRENSZER – Megel őző ellátások

A fert őző betegségek megel őzése

A fertőző betegségek megelőzésea) a védőoltásokon és az egyéb megelőzést szolgáló kezeléseken,b) a járványügyi érdekből végzett szűrővizsgálatokon,c) az általános járványügyi feladatok teljesítésén,d) az egyéni védőeszközök alkalmazásán, valaminte) az egészségkultúra kialakításán• alapul.


EGÉSZSÉGÜGYI ELLÁTÓRENSZER – Megel őző ellátások

2. A szűrővizsgálatok

A szűrővizsgálatok célja a lakosság egészségének védelme és az egyén életminőségének, illetve élettartamának növelése a rejtett betegségek, az egyes betegségeket megelőző kórállapotok, valamint az arra hajlamosító kockázati tényezők korai - lehetőleg panaszmentes -szakaszban történő aktív felkutatásával és felismerésével.

Szűrővizsgálatok a lakosság széles körében életkorhoz kötötten, illetve fertőző megbetegedésekkel kapcsolatosan, valamint egyes idült, nem fertőző betegségekre vonatkozóan az alábbi feltételek együttes fennállása esetén végezhetők:a) a szűrt betegség gyakori, illetőleg súlyos egészségkárosító hatású és szűrővizsgálattal panaszmentes szakaszban kimutatható,b) a szűrővizsgálat várhatóan eredményes és egyszerűen kivitelezhető,c) a szűrést követő hatékony terápia alkalmazásának feltételei adottak.


EGÉSZSÉGÜGYI ELLÁTÓRENSZER

Eütv. 87. § (1) Az egészségügyi ellátórendszer biztosítja a beteg járóbetegként, illetőleg fekvőbeteg-gyógyintézeti keretek közötti, valamint otthonában történő ellátását.

(2) Az egészségügyi ellátórendszer a népegészségügyi tevékenység során felmért szükségletek figyelembevételével működik.

(3) Az egészségügyi ellátórendszer bővítése, színvonalának fejlesztése a társadalmi-gazdasági erőforrásokkal összehangoltan történik.

Ellátási formák: 1. Alapellátás2. Járóbeteg szakellátás3. Fekvőbeteg szakellátás



Az alapellátásA beteg lakóhelyén, illetve annak közelében biztosítani kell, hogy választásaalapján igénybe vehető, hosszú távú, személyes kapcsolaton alapuló, nemétől,korától és betegsége természetétől függetlenül folyamatos egészségügyi ellátásbanrészesüljön.

Az alapellátás célja• az ellátott lakosságra vonatkozó megelőző tevékenység;• az egyén egészségi állapotának figyelemmel kísérése, valamint egészségügyi

felvilágosítása és nevelése, • az egyén gyógykezelése, gondozása és rehabilitációja az adott diagnosztikus

és terápiás háttér mellett, szakorvoshoz történő irányítása, • szükség esetén a a beteg otthonában történő ápolása, ellátása, illetőleg a beteg

otthonában végzendő szakorvosi konzílium kérése.



Járóbeteg-szakellátás

• Az általános járóbeteg-szakellátás a beteg folyamatos ellátását, gondozását végző orvos beutalása vagy a beteg jelentkezése alapján,

– szakorvos által végzett egyszeri, illetve alkalomszerű egészségügyi ellátás, – fekvőbeteg-ellátást nem igénylő krónikus betegség esetén a folyamatos

szakorvosi gondozás.

• Az általános járóbeteg-szakellátást a beteg egészségi állapotának veszélyeztetése nélkül, rendszeres tömegközlekedés igénybevételével megközelíthetően (a továbbiakban: lakóhelyének közelében) kell biztosítani.



Járóbeteg-szakellátásA járóbeteg-szakellátás feladata

a) a megelőző tevékenység,b) az egyes betegek gyógykezelése, szakorvosi gondozása, ideértve az otthoni szakápolás elrendelését és a rehabilitációt is,c) szakorvosi konzíliumok elvégzése, szükség esetén a beteg otthonában is,d) speciális szakmai, diagnosztikus, illetve terápiás háttér szükségessége esetén a beteg – vizsgálatát követő - más járóbeteg-szakrendelésre vagy szakambulanciára történő beutalása,e) a járóbeteg-szakellátás kompetenciakörébe tartozó olyan egyszeri vagy kúraszerű beavatkozások végzése, amelyeket követően meghatározott idejű megfigyelés szükséges,f) intézeti hátteret igénylő ellátás szükségessége esetén a beteg fekvőbeteg-gyógyintézetbe történő beutalása.



Fekvőbeteg-szakellátás• Az általános fekvőbeteg-szakellátás a betegnek a lakóhelye közelében,

fekvőbeteg-gyógyintézeti keretek között végzett egészségügyi ellátása. Ennek igénybevétele a külön jogszabályba foglaltak szerint a beteg folyamatos ellátását végző orvos, a kezelőorvos vagy az arra feljogosított más személy beutalása, valamint a beteg jelentkezése alapján történik.

• Az ellátás lehet• a) folyamatos benntartózkodás mellett végzett diagnosztikai, gyógykezelési,

rehabilitációs vagy ápolási célú fekvőbeteg-gyógyintézeti ellátás, ideértve a hosszú ápolási idejű ellátásokat is,

• b) az a) pontban foglalt céllal, meghatározott napszakokban történő ellátás,• c) olyan egyszeri vagy kúraszerű beavatkozás, amelyet követően meghatározott

idejű megfigyelés szükséges, illetve a megfigyelési idő alatt - szükség esetén - a további azonnali egészségügyi ellátás biztosított.



Egyéb egészségügyi ellátások - Ügyeleti ellátás

• Az ügyeleti rendszer a napi munkarenden kívül bekövetkező sürgősségiesetekben az Eütv. 88-92. §-a szerinti alapellátás, járóbeteg-szakellátás és fekv őbeteg-szakellátás egészségügyi ellátásfolyamatos igénybevételének lehet őségét biztosítja.

• Az ügyeleti ellátás célja az egészségügyi szolgáltatók napi munkarendszerinti munkaid ő befejezésének id őpontjától a következ ő napimunkarend szerinti munkaid ő kezdetéig a beteg vizsgálata,egészségi állapotának észlelése, alkalomszerű és azonnali sürgősségibeavatkozások elvégzése, illetőleg fekvőbeteg-gyógyintézetbe történősürgősségi beutalása, valamint a külön jogszabályokban meghatározotteljárásokban való részvétel

• Az sürgősségi ügyeleti ellátás szervezési, koordinációs, irányítási,illetve felügyeleti tevékenységet állami mentőszolgálat (OMSZ) végzi.



Egyéb egészségügyi ellátások - Mentés

• A mentés az azonnali egészségügyi ellátásra szoruló betegnek a feltalálási helyén, mentésre feljogosított szervezet által végzett sürgősségi ellátása, illetve az ehhez szükség szerint kapcsolódóan - az egészségi állapotának megfelelő ellátásra alkalmas - legközelebbi egészségügyi szolgáltatóhoz történő szállítása, valamint a szállítás közben végzett ellátása (a továbbiakban: mentés).

• A törvény meghatározza azokat az eseteket, amikor a beteg azonnali ellátásra szorul. Ilyen esetekben bárki jogosult a mentés kezdeményezésére.

• A mentés igénybevételéhez való jog Magyarország területén - állampolgárságra vagy egészségbiztosítási jogviszony fennállására való tekintet nélkül - mindenkit megillet



Egyéb egészségügyi ellátások – Betegszállítás

• A betegszállítás célja, hogy az orvos rendelése alapján biztosítsa az egészségügyi ellátáshoz való hozzáférést abban a - mentőápolói felügyeletet nem igénylő - esetben, ha az egészségügyi ellátás elérhetősége másként nem biztosítható.

• Betegszállítás a gyógyintézetből elbocsátott beteg otthonába történő szállításakor is igénybe vehető, ha az ellátást követőena) a beteg a törvényben definiált okok miatt a gyógyintézetet más módon nem tudja elhagyni, vagyb) a betegnek a fekvőbeteg-gyógyintézetből az otthonába történő eljutása az elbocsátásának naptári napján, illetve más esetben ésszerű időn belül másként nem biztosított.



Egyéb egészségügyi ellátások – Ápolás

• Az ápolás azoknak az ápolási és gondozási eljárásoknak az összessége, amelyek feladata az egészségi állapot javítása, az egészség megőrzése, fejlesztése és helyreállítása, a beteg állapotának stabilizálása, a betegségek megelőzése, a szenvedések enyhítése a beteg emberi méltóságának a megőrzésével, környezetének az ápolási feladatokban történő részvételre való felkészítésével és bevonásával.

• Az ápolási, gondozási tevékenység az ápolási, gondozási terv alapján segíti a beteget azon tevékenységek elvégzésében, amelyek hozzájárulnak egészségéhez, gyógyulásához, rehabilitációjához. Az ápolási, gondozási tervet a törvényben meghatározott esetekben - az orvosi diagnózis és a terápiás összefüggések tekintetében - a beteg kezelőorvosa hagyja jóvá.



Egyéb egészségügyi ellátások – A haldokló beteg gondozása

• A haldokló beteg gondozásának (a továbbiakban: hospice ellátás) célja a hosszú lefolyású, halálhoz vezető betegségben szenvedő személy testi, lelki ápolása, gondozása, életminőségének javítása, szenvedéseinek enyhítése és emberi méltóságának haláláig való megőrzése.

• Az ellátás keretében a beteg jogosult fájdalmának csillapítására, testi tüneteinek és lelki szenvedéseinek enyhítésére, valamint arra, hogy hozzátartozói és a vele szoros érzelmi kapcsolatban álló más személyek mellette tartózkodjanak.

• A hospice ellátást lehetőség szerint a beteg otthonában, családja körében kell nyújtani.

• A hospice ellátás magában foglalja a haldokló beteg hozzátartozóinak segítését a beteg ápolásában, továbbá lelki gondozásukat a betegség fennállása alatt és a gyász időszakában.



Egyéb egészségügyi ellátások – Rehabilitáció

• A rehabilitáció olyan szervezett segítség, amit a társadalom nyújt az egészségében, testi vagy szellemi épségében ideiglenes vagy végleges károsodás miatt fogyatékos személynek, hogy helyreállított vagy megmaradt képességei felhasználásával ismét elfoglalhassa helyét a közösségben.

• A rehabilitáció egészségügyi, pszichológiai, oktatási-nevelési, foglalkoztatási és szociális intézkedések tervszerű, együttes és összehangolt, egyénre szabott, az érintett személy tevékeny részvételével megvalósuló alkalmazása.

• A habilitáció a veleszületett, illetőleg fejlődési rendellenesség, betegség vagy baleset miatt fejlődésében megzavart és ezért a közösségi életben akadályozott gyermekekre, esetlegesen felnőttekre irányuló rehabilitációs tevékenység.



Egyéb egészségügyi ellátások – Orvostechnikai eszközellátás

• Orvostechnikai eszköz akkor hozható forgalomba, illetve az egészségügyi ellátás során akkor használható fel, ha az egészségügyért felelős miniszter rendeletében meghatározott követelményeket kielégíti.

• 2014. január 1-től az implantátumregiszter szabályait törvényi szintre emelték.

• Implantátum beültetéséről, kivételéről és cseréjéről a beavatkozással érintett személy további gyógykezelése, egészségi állapotának nyomon követése, váratlan esemény gyors elhárítása, valamint a beültethető orvostechnikai eszközök megfelelőségének ellenőrzése érdekében az egészségügyi szolgáltató nyilvántartást köteles vezetni a törvényben meghatározott adattartalommal.



Egyéb egészségügyi ellátások – Gyógyszerellátás

• Az egészségügyi ellátás része a gyógyszerellátás, amelynek célja -a külön törvényben foglaltak szerint - biztosítani a gyógyító és megelőző tevékenységhez a gyógyszerek hivatalos jegyzékében szereplő megfelelő minőségű, biztonságos, hatásos és költséghatékony gyógyszereket.



Egyéb egészségügyi ellátásokTovábbi, az Eütv.-ben nevesített ellátástípusok:

• Pszichoterápia és klinikai szakpszichológia

• A nem-konvencionális eljárások

• Egyéb gyógyászati ellátások

• Az egészségügyi ellátás keretében végzett szakértői tevékenység


EGÉSZSÉGÜGYI ELLÁTÓRENSZER - Kapacitásszabályozás, ellátásszervezés

2006. évi CXXXII. törvény az egészségügyi ellátórends zer fejlesztésér ől1. Általános rendelkezések2. Az egészségügyi szakellátás végzésére kötelezettek köre, a kötelezettség

tartalma, a kötelezettség nem teljesítése esetén alkalmazandó szabályok3. A szakellátási feladat ellátására irányuló megállapodás és az egészségügyi

ellátási szerződés4. Az országos kapacitásmennyiség5. A kapacitásfelosztás módosítása6. A tartósan kihasználatlan kapacitások7. Az ellátási területek megállapítása és módosítása8. A kapacitások átcsoportosításának és módosításának szabályai9. A kapacitásokon nyújtott ellátások finanszírozása10. A váratlan esemény miatt szükséges rendkívüli kapacitásbevonás11. Többletkapacitások befogadása és kapacitások visszavonása12. Vegyes rendelkezések


EGÉSZSÉGÜGYI ELLÁTÓRENSZER - Kapacitásszabályozás, ellátásszervezés

Az egészségügyi közszolgáltatásért felelős szervek közüla) a helyi önkormányzat az egészségügyi szakellátási intézményműködtetési

kötelezettségét,b) az állam az egészségügyi szakellátási kötelezettségét,c) az a) és a b) pont alá nem tartozó szerv az egészségügyi szakellátási

feladatáta 3. § (1) bekezdés a) pontja szerinti esetben a kapacitás-nyilvántartásban

meghatározott kapacitások mértékének és szakmai összetételének megfelelően a nyilvántartásban szereplő ellátási területen, a 3. § (1) bekezdés b) pontja szerinti esetben pedig a lekötött kapacitások mértékének és szakmai összetételének megfelelően teljesíti.


EGÉSZSÉGÜGYI ELLÁTÓRENSZER - Ellátásszervezés

BH2013. 150. Az egészségügyről szóló törvényben előírt elvárható gondosság követelménye kiterjed arra is, hogy a kórház a gyógyító tevékenységét úgy szervezze meg, hogy az egyes feladatok elvégzése egymást ne hátráltassa, és ne eredményezze a beteg ellátásának késedelmét. Az alperes kórház ugyanis a tevékenység megszervezésének hiányosságai miatt is felel, ha ez okozati összefüggésben áll a károsodással [1959. évi IV. törvény 318. § (1) bekezdés, 339. § (1) bekezdés, 1997. évi CLIV. törvény 77. § (3) bekezdés].

III. Az egészségügyi dolgozók jogai és kötelezettsé gei

III. Az egészségügyi dolgozók jogai és kötelezettségei


A) Egészségügyi dolgozók ellátási kötelezettsége

• Sürgős szükség esetén az egészségügyi dolgozó - időponttól és helytől függetlenül - az adott körülmények között a tőle elvárható módon és a rendelkezésére álló eszközöktől függően az arra rászoruló személynek elsősegélyt nyújt, illetőleg a szükséges intézkedést haladéktalanul megteszi. Kétség esetén a sürgős szükség fennállását vélelmezni kell.

• A területi ellátási kötelezettség körében az egészségügyi dolgozó munkaidejében az e minőségében hozzáforduló beteg megfelelő ellátása iránt - a törvényben foglaltaknak, illetve szakmai kompetenciájának és felkészültségének megfelelő módon – intézkedik:

– Az orvos - feltéve, ha szakmai kompetenciája és felkészültsége alapján erre jogosult -a hozzá forduló beteget megvizsgálja. A vizsgálat megállapításaitól függően a beteget ellátja, vagy - a megfelelő tárgyi és személyi feltételek hiánya esetén – a megfelelő feltételekkel rendelkező orvoshoz, illetve egészségügyi szolgáltatóhoz irányítja.


A) Egészségügyi dolgozók ellátási kötelezettsége

– A beteg vizsgálata kiterjed a kezelőorvos tudomására jutott valamennyi panaszra, a kórelőzményre és a beteg gyógyulását befolyásoló egyéni körülmények feltárására.

– A fentektől eltérni kizárólag a beteg életének megmentéséhez szükséges, halasztást nem tűrő beavatkozások esetén lehet.

– Az orvosi szakképzettséggel nem rendelkező egészségügyi dolgozó a hozzá forduló beteg vizsgálatáról kompetenciájának keretei között saját maga,

illetőleg, ha az kompetenciájának kereteit meghaladja, az erre jogosult orvos értesítése útján gondoskodik. Ez utóbbi esetben azonban, ha a beteg állapota azt szükségessé teszi, az orvos megérkezéséig elvégzi mindazokat a beavatkozásokat, amelyek nyújtására szakmai kompetenciája és felkészültsége alapján jogosult.

III. Az egészségüyi dolgozók jogai és kötelezettség ei

B) Vizsgálati és terápiás módszerek megválasztása

• A kezelőorvos joga, hogy a tudományosan elfogadott vizsgálati és terápiás módszerek [az Eütv. 119. § (3) bekezdés b) pontja] közül - a hatályos jogszabályok keretei között - szabadon válassza meg az adott esetben alkalmazandó, általa, illetve az ellátásban közreműködő személyek által ismert és gyakorolt, a rendelkezésre álló tárgyi és személyi feltételek mellett végezhető eljárást.

• A választott vizsgálati és terápiás módszer alkalmazhatóságának feltétele, hogy• a) ahhoz a beteg e törvény szabályai szerint beleegyezését adja , valamint• b) a beavatkozás kockázata kisebb legyen az alkalmazás elmaradásával járó

kockázatnál, illetőleg a kockázat vállalására alapos ok legyen.

• A kezelőorvos - feladatkörében - jogosult• a) más orvost vagy egyéb szakképesítéssel rendelkező egészségügyi dolgozót

a beteg vizsgálatára, illetve gyógykezelésében való közrem űködésre felkérni,• b) konzílium összehívását javasolni, illetve összehívni.


B) Vizsgálati és terápiás módszerek megválasztása

• A kezelőorvos - feladatkörében - jogosult a beteg ellátásában közreműködő egészségügyi dolgozók részére utasítást adni. Az utasításnak egyértelműen tartalmazni kell az ellátandó feladatot, annak idejét, helyét és - amennyiben szükséges - a közreműködésre felkérendő további egészségügyi dolgozók nevét és munkakörét.

• A közreműködő egészségügyi dolgozóa) az utasítást az abban foglalt feltételek szerint és a szakmai szabályoknak megfelelően hajtja végre ,b) amennyiben a végrehajtás során előre nem látható vagy a beteg állapotromlásához vezető esemény történik, erről a kezelőorvost - ha ez nem lehetséges, a betegellátásban közreműködő más orvost - haladéktalanul értesíti,c) amennyiben véleménye szerint az utasítás végrehajtása a beteg állapotát kedvezőtlenül befolyásolja vagy más aggály merül fel , ezt azonnal a kezel őorvos - ha ez nem lehetséges, a betegellátásban közreműködő más orvos - tudomására hozza,d) az utasítás végrehajtását - a kezelőorvos egyidejű tájékoztatása mellett - megtagadja, amennyiben azzal a tőle elvárható ismeretek szerint a beteg életét veszélyeztetné vagy a gyógykezeléshez nem szükségszerűen kapcsolódó maradandó egészségkárosodást okozna.

A közreműködő egészségügyi dolgozót, ha a c) pontban foglaltak ellenére az utasítás végrehajtására szólítják fel, jogosult annak írásba foglalását kérni.


C) Az ellátás megtagadásának joga

A hozzá forduló beteg vizsgálatát a betegellátásban közvetlenül közreműködő orvos megtagadhatja,a) ha ebben más beteg ellátásának azonnali szükségessége miatt akadályoztatva van, vagyb) a beteghez fűződő személyes kapcsolata miatt

feltéve, hogy a beteget más orvoshoz irányítja.

Az orvos a beteg vizsgálatát és további ellátását megtagadja , ha erre saját egészségi állapota vagy egyéb gátló körülmény következtében fizikailag alkalmatlan.



• Az orvos a beteg ellátását csak a vizsgálatát követően tagadhatja meg, amennyiben a vizsgálat alapján megállapítást nyer, hogya) a beteg egészségi állapota orvosi ellátást nem igényel,b) a beutaló orvos által javasolt vagy a beteg által kért kezelés szakmailag nem indokolt,c) a szükséges ellátás nyújtásához az egészségügyi szolgáltatónál nincsenek meg a személyi, illetve tárgyi feltételek és a beteget beutalja az ellátásra szakmailag illetékes egészségügyi szolgáltatóhoz, vagyd) a beteg állapota nem igényel azonnali beavatkozást és a vizsgálatot végző orvos a beteget későbbi időpontra visszarendeli, illetőleg a b) pontban foglaltak szerint jár el.



Amennyiben a beteg vizsgálata alapján megállapítást nyer, hogy a beutaló orvos által javasolt vagy a beteg által kért ellátás jogszabályba vagy szakmai szabályba ütközik , az orvos az ellátást megtagadja.

Az orvos a beteg ellátását akkor is megtagadhatja, haa) az adott ellátás erkölcsi felfogásával , lelkiismereti vagy vallási meggy őződésével ellenkezik,b) a beteg együttm űködési kötelezettségét [26. § (2) bekezdés] súlyosan megsérti,c) vele szemben a beteg sértő vagy fenyeget ő magatartást tanúsít, kivéve, ha e magatartását betegsége okozza,d) saját életét vagy testi épségét a beteg magatartása veszé lyezteti .

Az a) és c) pontban foglalt okok alapján az orvos a beteg ellátását csak akkor tagadhatja meg, haa) ez a beteg egészségi állapotát károsan nem befolyásolja , ésb) a beteget más orvoshoz irányítja , vagy javasolja, hogy saját érdekében forduljon más orvoshoz.



Az orvosi szakképzettséggel nem rendelkez ő egészségügyi dolgozó a beteg által kért ellátást köteles megtagadni, haa) az jogszabályba vagy szakmai szabályba ütközik,b) arra saját egészségi állapota vagy egyéb gátló körülmény következtében fizikailag alkalmatlan.

Az orvosi szakképzettséggel nem rendelkező egészségügyi dolgozó – a kezelőorvos tájékoztatása mellett - a kompetenciájába tartozó ellátások végzését az Eütv. 131. § (5) bekezdésében foglalt, az orvosokra vonatkozó szabályokban foglalt okok alapján jogosult megtagadni.


D) Tájékoztatási kötelezettség

• A kezelőorvos – kivéve, ha a cselekvőképes beteg az Eütv. 14. § (1)-(2) bekezdéseiben foglaltak szerint a tájékoztatási jogáról lemondott - a beteg állapota által indokolt rendszerességgel, a tőle elvárható ismereteknek megfelelően és legjobb tudása szerint, az Eütv. 13. §-ában foglaltak figyelembevételével tájékoztatja a beteget annak egészségi állapotáról.

• Ha a beteg cselekvőképtelen, korlátozottan cselekvőképes kiskorú vagy a cselekvőképességében az egészségügyi ellátással összefüggő jogok gyakorlása tekintetében részlegesen korlátozott, a kezelőorvos a 16. §-ban foglalt (a beleegyezés és a visszautasítás jogát gyakorolni jogosult) személyeket is tájékoztatja.

• A szóbeli tájékoztatás nem helyettesíthető az előre elkészített általános ismertető segédanyagok átadásával.


D) Tájékoztatási kötelezettség

• A kezelőorvos a beteg tájékoztatását körültekint ően, szükség szerint fokozatosan, a beteg állapotára és körülményeire tekintettel végzi.

• A beteg tájékoztatása során kiemelt figyelmet kell fordítani a kezelés általánosan ismert, jelent ős mellékhatásaira , az esetleges szövődményekre és a beavatkozások lehetséges következményeire , azok előfordulási gyakoriságára. Meg kell győződni arról, hogy a beteg a tájékoztatást megértette, továbbá szükség esetén gondoskodni kell a tájékoztatott lelki gondozásáról.


E) Dokumentációs kötelezettség

• A beteg vizsgálatával és gyógykezelésével kapcsolatos adatokat az egészségügyi dokumentáció tartalmazza. Az egészségügyi dokumentációt úgy kell vezetni, hogy az a valóságnak megfelelően tükrözze az ellátás folyamatát.

• Az Eütv. meghatározza az egészségügyi dokumentációban feltüntetendő, valamint a dokumentáció részeként megőrzendő adatok körét.

• Több résztevékenységből álló, összefüggő ellátási folyamat végén vagy fekvőbeteg-gyógyintézeti ellátást követően írásbeli összefoglaló jelentést (zárójelentést) kell készíteni, és – az Eütv. 14. § (1) bekezdésében foglalt eset kivételével (azaz, ha a cselekvőképes beteg a tájékoztatási jogáról lemondott) - azt a betegnek át kell adni.


F) Titoktartási kötelezettség

• Az egészségügyi dolgozót, valamint az egészségügyi szolgáltatóval munkavégzésre irányuló jogviszonyban álló más személyt minden, a beteg egészségi állapotával kapcsolatos, valamint az egészségügyi szolgáltatás nyújtása során tudomására jutott adat és egyéb tény vonatkozásában, időbeli korlátozás nélkül titoktartási kötelezettség terhel, függetlenül attól, hogy az adatokat közvetlenül a betegtől, vizsgálata vagy gyógykezelése során, illetve közvetetten az egészségügyi dokumentációból vagy bármely más módon ismerte meg.

• A titoktartási kötelezettség nem vonatkozik arra esetre, ha ez alól a beteg felmentést adott vagy jogszabály az adat szolgáltatásának kötelezettségét írja elő.

BDT2013. 2906. Az egészségügyi szakértő által a véleménye elkészítéseérdekében előállított adatok nem egészségügyi, hanem szakértői adatok,amelyeket a szakértőkre vonatkozó szabályok szerint köteles kezelni.


Egészségügyi szolgáltató beteg jogviszony– Az egészségügyi ellátás jogi szempontból az egyik

legszenzitívebb terület• Köz- és magánszféra határán mozog• Széles, sokszínű, eltérő jellemzőkkel bíró vertikális spektrumot ölel fel• Az emberi test működése kiszámíthatatlan, egyénenként változó• Esetek többségében visszafordíthatatlan következményekkel jár

– Polgári jogi szerződéses jogviszony ― nemzetközi kitekintés (önálló nevesített jogviszony az ún. szolgáltatási

szerződések körében)― Tárgya fokozottan védett jogilag (emberi élet, testi épség)― A jogviszony akkor kerül fókuszba, amikor a káresemény már

bekövetkezett― Polgári jogi felelősség (egészségügyi kártérítési eljárások)― Büntetőjogi felelősség (ált. foglalkozás körében elkövetett felelősség)


Eütv. 244. § (1) Az egészségügyi szolgáltatás keretében végzett ellátás során okozott kárért és személyiségi jogsértésért az egészségügyi szolgáltató tartozik felelősséggel, illetve helytállással. Ha a törvény alapján az egészségügyi dolgozó a saját nevében és felelősségére nyújtott egészségügyi szolgáltatást, az egészségügyi szolgáltatásokkal összefüggésben okozott kárért és személyiségi jogsértésért az egészségügyi dolgozó tartozik felelősséggel, illetve helytállással.

(2) Az egészségügyi szolgáltatásokkal összefüggésben keletkezett kárigényekre, illetve a személyiségi jogsértések esetén követelhető igényekre a Ptk.-nak a szerződésen kívül okozott kárért való felel ősségre , valamint a személyiségi jogok megsértésének szankcióira vonatkozó szabályait kell megfelelően alkalmazni.

Az új Ptk. alapján a szerződésszegéssel okozott károkért való felelősség szabályai az egészségügyi szolgáltató részére a jogviszony sajátosságaiból adódóan szinte kizárják a kimentés lehetőségét – eltérő szabályozás.


Gondossági mérceEütv. 77. § (3) Minden beteget - az ellátás igénybevételének jogcímére tekintet nélkül - az ellátásában résztvevőktől elvárható gondossággal, valamint a szakmai és etikai szabályok, illetve irányelvek betartásával kell ellátni.

- Az 1997. évi CLIV. törvényben meghatározott, fokozott gondossági mérceolyan személlyel szemben alkalmazható, aki az egészségügyi szolgáltatás nyújtására a törvény értelmében jogosult (BH2006. 55)


– Egészségügyi kártérítési eljárások1. A diagnózis felállításában vagy az alkalmazott

gyógymódban való ún. kezelési hibák miatti igényérvényesítések

• Az egészségügyi szolgáltató a jogszabály alapján elvárható gondosságot tanúsította-e?

• A kár akkor is bekövetkezett volna, ha az elvárható gondosságot tanúsítja?

2. Nem megfelelő tájékoztatás és ezzel összefüggésben az ún. tájékozott beleegyezés hiányából (önrendelkezési jog korlátozott érvényesülése) fakadó károk miatti igényérvényesítések –


Kezelési hibák miatti igényérvényesítések

Kárfelel ősség elemei1. Jogellenesség Főszabály: minden károkozás jogellenes (Ptk. 6:520)

2. Felróhatóság egészségügyi szolgáltatótól elvárható gondosság – fokozott gondossági mérce a fokozottan védett tárgy miatt (Eütv. 77. § (3) bek.)

3. Kár minden olyan hátrány, amely valakit valamely károsító esemény folytán, személyében vagy vagyonában ér

4. Okozati összefüggés az okozati összefüggés vélelmezett, ha a kár az eü. szolgáltató eljárása során következett be (BDT2013. 2841.)

Az egészségügyi szolgáltató a felróhatóság keretében a kkor mentheti ki magát, ha bizonyítja, hogy a szakmai és etikai szabályok és irányelvek beta rtásával és az egészségügyi ellátásban részt vev ő személyekt ől elvárható (legnagyobb) gondossággal járt el.


Kezelési hibák miatti igényérvényesítésekBizonyítási teher – egészségügyi szolgáltató oldalán

BDT2013. 2841. I. Az egészségügyi szolgáltatási jogviszonyban az intézeti kezeléssorán bekövetkező egészségromlás esetén - mivel az egészségromlás bizonyosanellentétes a jogviszony céljával - a károsult részéről elegendő annak bizonyítása,hogy az egészségkárosodás a gyógyintézet által végzett kezelés során következettbe. Ha azonban megállapítható, hogy a beteg halála nem áll az egészségügyiszolgáltatási jogviszonyban tevékenykedő orvosi, illetve egészségügyi személyzetmagatartásával adekvát és jogilag releváns oksági kapcsolatban, hanem a néhaihalálát természetes eredetű megbetegedései okozták, az egészségügyi intézménytakkor sem terheli kártérítési felelősség a néhai halálának bekövetkezéséért, ha agyógykezelés során valamilyen mulasztás történt a részéről.

BDT2013. 2874. Az egészségügyi intézménnyel szemben kárigényt érvényesítőfélnek nem a biztos gyógyulás elmaradását, hanem a gyógyulás esélyénekelvételét, csökkenését elegendő bizonyítania. A károsultnak azt kell igazolnia, hogyaz egészségkárosodás a kórházi kezelés során, annak idején következett be, ezzelszemben az egészségügyi intézmény bizonyítási körébe tartozik, hogy megfelelőellátás esetén is ugyanaz az eredmény következett volna be.


Kezelési hibák miatti igényérvényesítések

• BDT2013. 3030. Az egészségügyi szolgáltatási jogviszonyban, ha abeteg egészségügyi állapotának hátrányos változása az egészségügyiszolgáltató által nyújtott kezelés során következett be, az egészségügyiintézménynek kell bizonyítani a gyógyulási esély elvesztése miattifelelősség alóli kimentés körében, hogy nem terheli felróhatóság, akezelési tevékenysége során a beteget a szakmai és etikai szabályok,irányelvek betartásával az eljárásban részt vevőktől elvárhatógondossággal látta el.

• BDT2010. 2220. Amennyiben a kórház orvosainak tevékenysége,szakmai vizsgálatok elvégzésének vagy diagnosztikus eredményekértékelésének elmaradása a konkrét szakmai előírás megszegését nemjelenti, ebből nem következik, hogy a kórház (orvosai) az elvárhatógondossággal és körültekintéssel járt(ak) el. Az orvos elvárhatómagatartását konkrét szakmai szabályok megsértésétől függetlenül isvizsgálni kell.


Nem megfelel ő tájékoztatásból fakadó kártérítési igények

• BH2013. 219. Az orvosnak a beteg aktuális állapotából kiindulva, aműtéti kockázatokról és várható szövődményekről olyan tájékoztatástkell nyújtania, amelynek eredményeként a beteg olyan helyzetbe kerül,amelyben önrendelkezési jogát gyakorolhatja. Ezt a követelménytkielégíti, ha a műtét lehetséges szövődményei között általánosságban abénulás lehetőségét is megemlíti, tájékoztatási kötelezettsége azonbannem terjedhet addig, hogy előzetesen prognózist adjon arról, hogy ezbizonyosan bekövetkezik-e és ha igen, az milyen súlyosságú vagyidőtartamú lesz [1997. évi CLIV. törvény 13. §, 15. § (1) bekezdés, 134.§ és 135. §].

• BH2010. 331. A szövődménynek nem minősülő műtétikövetkezményről tájékoztatni kell a beteget. A tájékoztatásnak az adottbeteg egészségi állapotához kell igazodnia és az orvos által ismerttényeken kell alapulnia (1997. évi CLIV. törvény 13. §, 134. § és 135.§).


Nem megfelel ő tájékoztatásból fakadó kártérítési igények

BDT2008. 1834. I. Az orvos által a beavatkozás előtt adotttájékoztatásnak olyannak kell lennie, hogy a beteg mindenolyan lényeges információ birtokába kerüljön, amelyekalapján megalapozottan tud dönteni a műtéthez valóhozzájárulás megadásáról vagy megtagadásáról. Azegészségügyi intézmény kártérítési felelősségétmegalapozza, ha a tájékoztatás csak a beavatkozásvárható pozitív eredményeit tartalmazta, de azt nem, hogyadott esetben - ha ritkán is - állapotrosszabbodás isbekövetkezhet.

V. Egészségügyi dolgozókat véd ő speciális rendelkezések



Az egészségügyi dolgozók büntet őjogi védelme

• Az egészségügyi dolgozó egészségügyi szolgáltatás nyújtásával összefüggő tevékenységvégzése során, valamint az egészségügyi szolgáltatóval munkavégzésre irányuló jogviszonyban álló más személy ezen jogviszony alapján végzett, a betegellátással és a betegirányítással közvetlenül összefügg ő feladatai tekintetében közfeladatot ellátó személynek minősül.

• BH2014. 40. I. A terhes-gondozási és az ezzel összefüggő nyilvántartási feladatokat ellátó védőnő közfeladatot ellátó személyként fokozott büntetőjogi védelmet élvez [1978. évi IV. tv. 137. § 2. f) pont; 1997. évi CLIV. tv. 139. §; 33/1992. (XII. 23.) NM rend. 2-3. §].


Az egészségügyi dolgozók büntet őjogi védelme

Btk. 459. § (1) bek. 12. pont f) és g) alpont:E törvény alkalmazásában közfeladatot ellátó személy:f) az egészségügyi dolgozó és az egészségügyi szolgáltatóval munkavégzésre

irányuló jogviszonyban álló más személy az egészségügyről szólótörvényben meghatározott esetekben,

g) az állami mentőszolgálat, valamint a mentésre feljogosított más szervezettagja a mentéssel és betegszállítással összefüggésben,

A közfeladatot ellátó személyek büntetőjogi védelmét a BüntetőTörvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény 311. §-a biztosítja, amely alapján ahivatalos személy elleni erőszak tényállását tartalmazó 310. § rendelkezéseiszerint büntetendő, aki az ott meghatározott cselekményt közfeladatot ellátószemély ellen követi el.


Szakmai fejl ődéshez való jog és kötelezettség

• Az egészségügyi dolgozó, valamint az egészségügyi szolgáltatóvalmunkavégzésre irányuló jogviszonyban álló más személy jogosult és kötelesszakmai ismereteinek - a tudomány mindenkori állásával, fejlődésévelösszhangban történő - folyamatos továbbfejlesztésére. (Eütv.)

• Eütev.: Az egészségügyi dolgozó köteles önképzéssel és a szervezetttovábbképzések által biztosított lehetőség igénybevételével magátrendszeresen továbbképezni annak érdekében, hogy tevékenységét azegészségtudományok mindenkori állásának megfelelően - a rendelkezésre állószemélyi és tárgyi feltételek keretei között - végezhesse. Az egészségügyidolgozónak a kötelező jellegű továbbképzések miatt felmerült és igazoltköltségeit (tanfolyami díj, utazási költség, szállásköltség stb.) a munkáltatómegtérítheti.


Szakmai (munkaköri) alkalmasság

Nem csupán a szervezett munkavégzés körében kötelező az egészségügyitevékenységet végző személyek egészségi alkalmasságának vizsgálata,hanem az egyéni egészségügyi vállalkozóktól az önkéntes segítőkig, továbbá abetegellátásban részt nem vevő, de munkájukból adódóan a betegekkelkapcsolatban lévő dolgozókig minden munkakör/feladatkör ellátásának feltételea betegek és a dolgozók egészségét egyaránt védő vizsgálatok elvégzése.

Az egészségügyi tevékenység megkezdése előtt az egészségügyi dolgozóelőzetes alkalmassági vizsgálaton, az egészségügyi szolgáltató rendelkezéseszerinti gyakorisággal pedig időszakos alkalmassági vizsgálaton vesz részt.

Az alkalmassági vizsgálat az egészségügyi dolgozót foglalkoztató, illetvefoglalkoztatni kívánó egészségügyi szolgáltatóval e feladat ellátásáraszerződött, vagy általa működtetett foglalkozás-egészségügyi szolgálatnálvégezhető el.


ELTÉRÉSEK a munka törvénykönyvér ől szóló 2012. évi I. törvényt ől

és a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII .

törvényt ől

az egészségügyi tevékenység végzésének egyes kérdéseir ől szóló 2003. évi LXXXIV. törvényben

- Jelentősége (az egészségügyi dolgozók legnagyobb hányada közalkalmazotti jogviszony, vagy munkaviszony keretében kerül foglalkoztatásra)


ELTÉRÉSEK a munka törvénykönyvér ől szóló 2012. évi I. törvényt ől és a

közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXII I. törvényt ől az egészségügyi tevékenység végzésének egyes kérdés eiről szóló

2003. évi LXXXIV. törvényben

1. Bérek (Eütev. 11/A. § alapján eltér a Kjt. bértáblától)

2. Önként vállalt többletmunka (opt out) – ezt a jogintézményt az Mt. nem ismeri

3. Egészségügyi ügyelet - Az egészségügyi ügyeletre sor kerülhet rendes munkaidőben is, nem csupán azon felül, az egészségügyi ügyelet alatti munkavégzés nem minősül rendkívüli munkának.

4. Készenlét - Készenlét havonta 4 helyett legfeljebb havonta 10 alkalommal rendelhető el


ELTÉRÉSEK a munka törvénykönyvér ől szóló 2012. évi I. törvényt ől és a

közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXII I. törvényt ől az egészségügyi tevékenység végzésének egyes kérdés eiről szóló

2003. évi LXXXIV. törvényben

5. Heti munkaidő - Az egészségügyi dolgozó heti munkaideje törvény alapján

meghaladhatja a 60 órát, egészségügyi ügyelet ellátása esetén a 72 órát

6. Ügyeleti és készenlétidíj, Mt-től eltérő részletezett megállapítása

7. Egészségügyi ptlékok (műszakpótlékok)

8. Semmelweis nap (július 1.) az egészségügyi dolgozóknak munkaszüneti

nap


Az egészségügyi tevékenység végzésének id őbeli korlátozása

1. Az egészségügyi dolgozó által egy naptári héten valamennyi jogviszonybanvégezhető egészségügyi tevékenység együttes időtartama 6 havi átlagbannem haladhatja meg a heti 60 órát.2. Az egészségügyi tevékenység együttes időtartama egy naptári napon a 12órát akkor sem haladhatja meg, ha az egészségügyi tevékenység végzésérepárhuzamosan több vagy több fajta jogviszony keretében kerül sor.


Munkaid őÖnként vállalt többletmunka - „Opt-out” • 2003/88/EK irányelv• alkalmazott egészségügyi dolgozók (csak munkaviszony és közalkalmazotti

jogviszony) számára áll fenn a lehetősége.• mértéke: nem haladhatja meg a munkaidőkeret átlagában a heti 12 órát,

illetve ha a többletmunka kizárólag egészségügyi ügyelet ellátására irányul, akkor a heti 24 órát.

• az egészségügyi szolgáltató az önként vállalt többletmunkáról nyilvántartást köteles vezetni és jelentenie is kell.

• Kiegészítő szolgálati időt képez az önkéntes többletmunka, 8 óránként 1 napnak történő átszámítással


Munkaid őEgészségügyi ügyelet: Fogalmilag szintén csak alkalmazott egészségügyi dolgozók (munkaviszony és

közalkalmazotti jogviszony) munkavégzése szervezhető ilyen módon.

Szigorú munkaidő-beosztási szabályok:• Előre meg kell jelölni a munkaidő beosztáson, hogy az eü. dolgozó milyen

módon látja el az ügyeletet.• Munkaidő beosztás elkészítése előtt írásbeli megállapodásnak meg kell

születnie.• A munkaidő beosztást az eü. dolgozóval legalább egy hónappal korábban,

és legalább egy hónapra előre, írásban közölni kell


Munkaid őEgészségügyi ügyelet:

Ügyelet vagy készenlét akkor szervezhető, ha a folyamatos egészségügyiellátást, továbbá a fekvőbeteg-ellátást nyújtó egészségügyi szolgáltatójogszabály alapján nem köteles a folyamatos működésétműszakszervezéssel biztosítani.

Műszak szervezése kötelező a következő területeken:1. sürgősségi betegellátó osztályon, sürgősségi centrumban,2. mentés.

Ügyeleti díj mértékéről, a törvényi minimumtól felfelé történő eltéréslehetősége (Eütev. 13/A. § (1 )bek.)

Ügyeleti/készenléti díjat az egészségügyi ágazati béremelés nem érinti, aza 2012. június 30-án hatályos szabályok szerint megállapított alapbérhez(garantált illetményhez kapcsolódik)


Mt. 52. § - az ún. "hálapénz-szabály"

(2) A munkavállaló a munkáltató előzetes hozzájárulása nélkülharmadik személytől díjazást a munkaviszonyban végzetttevékenységére tekintettel nem fogadhat el, vagy nem köthet ki.

(3) A munkavállalót munkaszerződés vagy munkaviszonyra vonatkozószabály alapján megillető munkabért csökkenteni nem lehet arratekintettel, hogy a munkavállaló a munkáltató előzeteshozzájárulásával a (2) bekezdésben meghatározott díjazásbanrészesült.

(4) A (2) bekezdésben meghatározott díjazásnak minősül minden olyanvagyoni értékű szolgáltatás, amelyet harmadik személy amunkáltatót megillető szolgáltatáson felül a munkavállalónak nyújt.


Szabadfoglalkozású jogviszonyAz egyetlen, valóban ágazatspecifikus jogviszonytípu s!

A jogviszony tartalmaAz egészségügyi dolgozó jogosult bármely egészségügyi szolgáltatónál megbízási szerződés alapján

a szakmai kompetenciájába tartozó egészségügyi tevékenység ellátására.

Szabadfoglalkozás keretében elláthatók az egészségügyi szolgáltató alaptevékenységébe tartozó feladatok, így pl. szakorvosi, ápolási vagy akár ügyeleti feladatok is.

Szabadfoglalkozású jogviszonyban csak az az egészségügyi dolgozó jogosult egészségügyi tevékenység gyakorlására, aki maradéktalanul megfelel a következő követelményeknek:

a) rendelkezik az adott egészségügyi tevékenység végzésére, illetve az abban való közreműködésre jogosító szakképesítéssel, és

b) szerepel az egészségügyi szakképesítést szerzett személyek alapnyilvántartásában, illetve az egészségügyi dolgozók működési nyilvántartásában , és

c) tagja az illetékes szakmai kamarának , ésd) egészségi állapota alapján az adott egészségügyi tevékenység végzésére alkalmas, ése) amennyiben az egészségügyi tevékenységet saját nevében és felelősségére végzi, rendelkezik az

egészségügyi szolgáltatás nyújtására jogosító működési engedéllyel .+ felelősségbiztosítás


Szabadfoglalkozású jogviszony

A szabadfoglalkozású tevékenység tartalma

- A szerződés tárgya a z egészségügyi dolgozó szakmai kompetenciájába tartozó egészségügyi tevékenység ellátása lehet.

- A szabadfoglalkozású tevékenységhez nem szükséges m űködési engedély és -ha az egészségügyi szolgáltató nem követeli meg - a tevékenységével esetlegesen okozott károk megtérítését biztosító kötelez ő felelősségbiztosítási szerz ődés megkötése .

- A szabadfoglalkozású jogviszony keretében működő egészségügyi dolgozó az egészségügyi tevékenységet az őt megbízó egészségügyi szolgáltató nevében végzi.

- A beteg egészségügyi szolgáltatás során vagy azzal összefüggésben keletkezett kárának megtérítésére vonatkozó igényét közvetlenül az egészségügyi szolgáltatóval szemben érvényesítheti akkor is, ha a kárt az egészségügyi szolgáltató által igénybe vett szabadfoglalkozású személy tevékenysége okozta.

KÖSZÖNÖM A FIGYELMET!

TÁMOP 5.5.7-08/1-2008-0001Betegjogi, ellátottjogi és gyermekjogi képvisel ői hálózatés civil jogvéd ő munka fejlesztése

dr. szeghő Ágnes - a magyar egészségügyi ellátórendszer ......engedélyezési és...

Documents