Hulladék vagy másodnyersanyag? -

környezetvédelmi elvárások az építési/bontási hulladékok

kezelésével kapcsolatban

dr. Szelesné Kutas BorbálaATIKTVF

Jogszabályi háttér• 1995. évi LIII. törvény a környezet

védelmének általános szabályairól• 2000. évi XLIII. törvény a hulladék-

gazdálkodásról• 98/2001. (VI. 15.) Korm. rendelet a veszélyes

hulladékkal kapcsolatos tevékenységek végzésének feltételeiről

• 213/2001. (XI. 14.) Korm. rendelet a települési hulladékkal kapcsolatos tevékenységek végzésének feltételeiről

• 16/2001. (VII. 18.) KöM rendelet a hulladékok jegyzékéről

1995. évi LIII. törvény a környezet védelmének általános szabályairól– A környezethasználatot az elővigyázatosság elvének

figyelembevételével, a környezeti elemek kíméletével, takarékos használatával, továbbá a hulladékkeletkezés csökkentésével, a természetes és az előállított anyagok visszaforgatására és újrafelhasználására törekedve kell végezni.

– A megelőzés érdekében a környezethasználat során a leghatékonyabb megoldást és az elérhető legjobb technikát kell alkalmazni.

– A környezethasználó köteles gondoskodni a tevékenysége által bekövetkezett környezetkárosodás megszüntetéséről, a károsodott környezet helyreállításáról.

– A környezethasználó felelősséggel tartozik tevékenységének a környezetre gyakorolt hatásaiért.

Hulladékokra vonatkozó előírások a Kvt.-ben

• A hulladékok környezetre gyakorolt hatásai elleni védelem kiterjed mindazon anyagokra, termékekre - ideértve azok csomagoló- és burkolóanyagait is -, amelyeket tulajdonosa eredeti rendeltetésének megfelelően nem tud, vagy nem kíván felhasználni, illetve, amely azok használata során keletkezik.

• A környezethasználó köteles a hulladék kezeléséről (ártalmatlanításáról, hasznosításáról) gondoskodni.

• A hulladékok kezelésére (ártalmatlanítására, hasznosítására) vonatkozó szabályokat kell alkalmazni a különböző tisztítási, bontási műveletek során leválasztott, illetőleg elkülönülő anyagok, a hulladékká vált szennyezett föld, továbbá a bontásra kerülő vagy bontott termékek esetében is.

Mi a hulladék?(Hgt. alapfogalmak)

• Bármely, az 1. számú melléklet szerinti kategóriák valamelyikébe tartozó tárgy vagy anyag, amelytől birtokosa megválik, megválni szándékozik, vagy megválni köteles.

• 16 kategóriát állapít meg a törvény, itt említendők:– Q1: A továbbiakban másként meg nem határozott

termelési, szolgáltatási vagy fogyasztási maradékok– Q2: Előírásoknak meg nem felelő, selejt termékek– Q16: Bármely más hulladékká vált anyag vagy

termék, amely nem tartozik a fenti kategóriákba

A hulladékgazdálkodással szemben támasztott

követelmények

• A hulladékképződés megelőzése.• A keletkező hulladék mennyiségének és

veszélyességének csökkentése.• A hulladék hasznosítása.• Szükség esetén környezetkímélő

ártalmatlanítás.

Hulladékgazdálkodási célok• A hulladékban rejlő anyag és energia hasznosítása

érdekében törekedni kell a hulladék legnagyobb arányú ismételt felhasználására, a nyersanyagoknak hulladékkal történő helyettesítésére, valamint - ha ezek nem megoldhatóak - a hulladék energiahordozóként való felhasználására.

• A keletkezett hulladékot, ha az ökológiailag előnyös, műszakilag lehetséges és gazdaságilag megalapozott, hasznosítani kell.

• Amennyiben a hasznosítás gazdasági és technológiai feltételei adottak, a hulladékot a hasznosítás elősegítése érdekében a hasznosítási lehetőségeknek megfelelően elkülönítve kell gyűjteni (szelektív hulladékgyűjtés).

AZ EU Bizottság álláspontja• A hulladékokkal kapcsolatos uniós

szabályozásban a melléktermék vagy másodnyersanyag nem jogi kategória – az anyagok vagy hulladéknak számítanak vagy nem.

• A hulladék jobb meghatározására a Bizottsághoz nem érkezett javaslat.

• Indokolt a hulladék fogalmának egyértelműbbé tétele.

Az Európai bíróság véleménye

• Az, hogy egy anyag hulladéknak számít-e vagy sem, a konkrét helyzet tényállása befolyásolja, és ezt az illetékes hatóságoknak mindig egyedi alapon kell megítélniük.

• A bizottság álláspontja: Ha a jegyzékbe besorolt anyagtól megválnak, akkor hulladékként kell tekinteni és akként is kell kezelni.

Vizsgálandó kérdések

• A gyártó döntésén múlik-e, hogy előállítja az adott anyagot?

• A termelő eljárást módosították-e annak érdekében, hogy az adott anyag bizonyos műszaki jellemzőkkel rendelkezzen?

A Bíróság tesztje

1.Valóban felhasználják az anyagot?2.A felhasználás előtt nincs szükség további

feldolgozásra?3.A felhasználás folyamatos termelési

láncban megvalósítható?

Mindhárom feltétel teljesülése esetén az anyag nem hulladék.

Építési/bontási hulladék kezeléseA magyrországi hatósági

gyakorlat• A bontásoknál keletkezik „használt építőanyag”,

ami eredeti rendeltetésének megfelelően felhasználható, értékesíthető – ez nem hulladék! (Pl. tégla)

• A bontás helyszínén terület feltöltésre használt bontási anyag nem kerül ki a termelői körből.

• Az újra be nem építhető, ugyanakkor értékesítésre kerülő anyag már hulladék, csak átvételi engedéllyel rendelkezőnek adható át.

Építési/bontási hulladék hasznosítása

• Kőtörők: mobil vagy helyhez kötött.• Hasznosítási lehetőségek:

– lerakók rekultivációjánál;– utak építésénél; – Tájsebek rehabilitációja: területfeltöltés.

• Maradékanyag hulladéklerakón helyezendő el.

• A mai gyakorlat: kezelés nélküli lerakás.

Az útépítés során fellépő

levegőterhelések

Fontosabb jogszabályok

• 1995. évi LIII. törvény a környezet védelmének általános szabályairól

• 21/2001. (II. 14.) Korm. rendelet a levegő védelmével kapcsolatos egyes szabályokról

A levegő védelmére vonatkozó előírások a Kvt.-ben

• A levegő védelme kiterjed a légkör egészére, annak folyamataira és összetételére, valamint a klímára.

• A levegőt védeni kell minden olyan mesterséges hatástól, amely azt, vagy közvetítésével más környezeti elemet sugárzó, folyékony, légnemű, szilárd anyaggal minőségét veszélyeztető, vagy egészséget károsító módon terheli.

• A tevékenységek, létesítmények tervezésénél, megvalósításánál, folytatásánál, valamint a termékek előállításánál és használatánál törekedni kell arra, hogy a légszennyező anyagok kibocsátása a lehető legkisebb mértékű legyen.

A Korm. rendelet legfontosabb előírásai

• Tilos a környezeti levegő olyan mértékű terhelése, amely légszennyezést vagy határértéken felüli légszennyezettséget okoz, valamint a környezeti levegő bűzzel való terhelése.

• Azon tevékenységeknél, ahol kibocsátási határértéket a légszennyező forrás sajátosságai miatt megállapítani nem lehet, levegővédelmi követelmények, műszaki intézkedések előírásával, az elérhető legjobb technika alkalmazásával kell a levegőterhelést megelőzni, vagy a legkisebb mértékűre csökkenteni.

• Helyhez kötött diffúz légszennyező forrásnak kell tekinteni a levegőterhelést okozó, pontforrásnak nem minősülő kibocsátó felületet, a szabadban, félig zárt vagy zárt térben végzett műveletet, technológiát, anyagtárolást. A helyhez kötött diffúz légszennyező forrást úgy kell kialakítani, működtetni, fenntartani, hogy abból a lehető legkevesebb légszennyező anyag kerüljön a környezetbe.

• Hulladékok nyílt téri, illetőleg háztartási tüzelőberendezésben történő égetése tilos.

• Vonalas létesítmény (közút, vasút, töltés, árok bevágás stb.) mentén - a létesítmény tengelyétől számított 100 méteren belül - bármely növényzet égetése tilos.

• Lábon álló növényzet égetése tilos.• Engedély nélküli nyílt téri égetésnek minősül, ha

a hulladék - elemi kár kivételével - bármilyen más okból eredően kigyullad.

Környezetet terhelő hatások• Építőanyag szállítás:

– szilárd és gáz nemű légszennyező anyagok;– a szállítójárművek porfelverő hatása;– a szállított anyag porzódása.

• Depóniák: nagyfelületű diffúz forrásként szennyezik a környezeti levegőt.

• Az építéshez kapcsolódó bontás során szintén kiporzás lép fel.

• Aszfaltozás légszennyezőanyag kibocsátása.• Hulladékok nyílttéri égetése

A hatások mérséklése• Lakosságot terhelő hatások mérséklése

megfelelő szállítási útvonal kiválasztásával.

• Tehergépjárművek rakományának takarása.

• Földutak locsolásával a porfelverés csökkentése.

• Nagy felületi források locsolása.• Növényzet eltávolításánál az égetés

elkerülése.

Köszönöm a figyelmet!