dráma eredete.ppt
DESCRIPTION
ElőadásTRANSCRIPT
A dráma eredete
A három feltétel
Preformált narratív elemek
• A művészetek eredete (Northrop Freye)
• Archetípusok.
• Kollektív tudatalatti (Jung)
• Klasszikus és polgári dráma: Goethe és Schiller, Diderot és Lessing
• Ibsen, Csehov, Brecht dramaturgiája, mint megoldási kísérletek.
Civilizációs értékválság1
• A konfliktus elve• Civilizációs értékválság• Az egyensúly elve. A csúcs fogalma. Gauss-görbe• A drámai korok rövidsége. Görög ókor,
Aiszkhülosz első fellépése (Kr.e. 499), Szophoklész utolsó drámájának bemutatása (401), Arisztophanész halála (385)
• Európai reneszánsz Szophonisba (1515), Képzelt beteg (1673)
Civilizációs értékválság 2
• A bizonyosság és a változatlanság időszakai, az egyensúly világa
• A válság a bizonytalanság, az idegenség, az irracionalitás világa.
• Talajtalanság. Az élet álomszerűsége.• Az értékrendek megcserélődése. • Antigoné: etnosz és demosz fogalmainak szétválása.• A dráma, mint a demokratikus látásmód kísérleti
terepe.
Civilizációs értékválság 3
• Az átmenet rítusai van Genep, Victor Turner – „transzformálandó személyek”
• Az átmenet fázisai:1. Elkülönülés (separation) – a szent időtől és
tértől, a korábbi közösségektől.
2. Az átmenet (transition) – köztes állapot.
3. Betagozódás (incorporation) – visszatérés a társadalomba, új identitás szerinti besorolás.
Civlizációs értékválság 4
• Herbert Mead szociológiai elmélete: az én és a másik.• Általános másik – a többiek sajátos egységbe
szerveződő attitűdjeinek összessége, mely az egyének specifikus reakcióit szabályozza. Mead szerint személyiségünket ennek az általános másiknak az értékelései, minősítései szabályozzák.
• Az emberi teljesítmények és a társadalmi elismerés közti megfelelés. (Tallár)
• „Idealizált általános másik” (Nietzsche és Bahtyin)
A közéleti ember 1
• Senette: A közéleti ember bukása• Társadalmi rítus – a kommunkációt pontosan
rögzített szabályok és rituálék irányították.• A családi rend – az ember saját természetét
juttathatta érvényre.• A közszférában – személyes őszinteség, a tettetés
és az önfegyelem erkölcsi kifejezőereje.• Magánszférában – egyéni hitelesség.
Közéleti ember 2
• Egy színházi típusú kultúrában a kommunikáció gesztusai és szimbólumai attól függetlenül igazak, hogy ki alkalmazza őket. (Király)
• A nyilvánosság szétesését követően a kimondott szó expresszivitása a megszólaló személyiségének hitelességétől kezd függeni. (Köztársági elnök)
• A nyilvánosság kultúrájában az utca és a színpad világát jól átjárható híd köti össze. (Színész)
Közéleti ember 3
• A görög drámaversenyek világa • Megjelenítő és megjelenített Homérosz és görög
dráma világában. Azonosság és különbözőség. Phyé és Pallas Athéné (Peiszisztratosz)
• Az élet teatralizálása, a színház világszínházként való értelmezése. (Erika Fischer-Lichte)
• A színház és az élet összefonódása. Udvari rituálé.• Court masque, Impromptu du Versailles• Polgári nyilvánosság és színház.