A dráma eredete

A három feltétel

Preformált narratív elemek

• A művészetek eredete (Northrop Freye)

• Archetípusok.

• Kollektív tudatalatti (Jung)

• Klasszikus és polgári dráma: Goethe és Schiller, Diderot és Lessing

• Ibsen, Csehov, Brecht dramaturgiája, mint megoldási kísérletek.

Civilizációs értékválság1

• A konfliktus elve• Civilizációs értékválság• Az egyensúly elve. A csúcs fogalma. Gauss-görbe• A drámai korok rövidsége. Görög ókor,

Aiszkhülosz első fellépése (Kr.e. 499), Szophoklész utolsó drámájának bemutatása (401), Arisztophanész halála (385)

• Európai reneszánsz Szophonisba (1515), Képzelt beteg (1673)

Civilizációs értékválság 2

• A bizonyosság és a változatlanság időszakai, az egyensúly világa

• A válság a bizonytalanság, az idegenség, az irracionalitás világa.

• Talajtalanság. Az élet álomszerűsége.• Az értékrendek megcserélődése. • Antigoné: etnosz és demosz fogalmainak szétválása.• A dráma, mint a demokratikus látásmód kísérleti

terepe.

Civilizációs értékválság 3

• Az átmenet rítusai van Genep, Victor Turner – „transzformálandó személyek”

• Az átmenet fázisai:1. Elkülönülés (separation) – a szent időtől és

tértől, a korábbi közösségektől.

2. Az átmenet (transition) – köztes állapot.

3. Betagozódás (incorporation) – visszatérés a társadalomba, új identitás szerinti besorolás.

Civlizációs értékválság 4

• Herbert Mead szociológiai elmélete: az én és a másik.• Általános másik – a többiek sajátos egységbe

szerveződő attitűdjeinek összessége, mely az egyének specifikus reakcióit szabályozza. Mead szerint személyiségünket ennek az általános másiknak az értékelései, minősítései szabályozzák.

• Az emberi teljesítmények és a társadalmi elismerés közti megfelelés. (Tallár)

• „Idealizált általános másik” (Nietzsche és Bahtyin)

A közéleti ember 1

• Senette: A közéleti ember bukása• Társadalmi rítus – a kommunkációt pontosan

rögzített szabályok és rituálék irányították.• A családi rend – az ember saját természetét

juttathatta érvényre.• A közszférában – személyes őszinteség, a tettetés

és az önfegyelem erkölcsi kifejezőereje.• Magánszférában – egyéni hitelesség.

Közéleti ember 2

• Egy színházi típusú kultúrában a kommunikáció gesztusai és szimbólumai attól függetlenül igazak, hogy ki alkalmazza őket. (Király)

• A nyilvánosság szétesését követően a kimondott szó expresszivitása a megszólaló személyiségének hitelességétől kezd függeni. (Köztársági elnök)

• A nyilvánosság kultúrájában az utca és a színpad világát jól átjárható híd köti össze. (Színész)

Közéleti ember 3

• A görög drámaversenyek világa • Megjelenítő és megjelenített Homérosz és görög

dráma világában. Azonosság és különbözőség. Phyé és Pallas Athéné (Peiszisztratosz)

• Az élet teatralizálása, a színház világszínházként való értelmezése. (Erika Fischer-Lichte)

• A színház és az élet összefonódása. Udvari rituálé.• Court masque, Impromptu du Versailles• Polgári nyilvánosság és színház.