8/15/2019 Dudas r 2015 Shxh64

1/58

Miskolci Egyetem

Gazdaságtudomány kar

Vezetéstudományi Intézet

Egy méhészeti vállalkozásmegvalósíthatósága

Konzulens: Készítette:

Dr. Marciniak Róbert Dudás Roland

2015

8/15/2019 Dudas r 2015 Shxh64

2/58

2

Tartalom

Bevezető................................................................................................................................ 3

1. A méhészet hazai története, gazdasági helyzete hazánkban .............................................. 5

1.1. A méhészeti ágazat jelenlegi helyzete Magyarországon ............................................ 9

2. Méhgazdaság eszközigénye, felépítése és feladatai ........................................................ 12

2.1. Méhészeti alapfogalmak tisztázása ........................................................................... 16

2.2. A méhész feladatai éves szinten............................................................................... 19

3. Környezetelemzések bemutatása..................................................................................... 21

4. Gazdasági elemzések a megvalósíthatósági tanulmány tükrében ................................... 27

4.1. Egy méhészet STEEP elemzése ............................................................................... 27

4.1.1. Társadalmi környezet ........................................................................................ 27

4.1.2. Technológiai környezet ..................................................................................... 28

4.1.3. Gazdasági környezet.......................................................................................... 29

4.1.4. Természeti környezet......................................................................................... 30

4.1.5. Politikai- jogi környezet ..................................................................................... 31

4.2. Egy méhgazdaság Stakeholder elemzése ................................................................. 31

4.2.1. Támogatók ......................................................................................................... 31 4.2.2. Ellenzők ............................................................................................................. 33

4.3. A méhészet kiadásainak és költségeinek meghatározás ........................................... 35

4.3.1. Állandó költségek .............................................................................................. 36

4.3.2. Változó költségek .............................................................................................. 39

4.4. A méhészet bevételeinek meghatározása ................................................................. 42

4.4.1. Fontosabb értékesíthető méhészeti termékek .................................................... 43

4.4.2. Tervezett bevételek ........................................................................................... 44 4.5. Beruházás megtérülés vizsgálat................................................................................ 45

Összegzés............................................................................................................................ 48

Javaslattétel.......................................................................................................................... 50

Summary .............................................................................................................................. 52

Mellékletek .......................................................................................................................... 53

Irodalomjegyzék .................................................................................................................. 57

8/15/2019 Dudas r 2015 Shxh64

3/58

3

"Alig van foglalkozás az életben,

mely annyi örömet okozna, gyönyört,

érdekes változatosságot nyújtana,

mint éppen a méhészkedés.”

(Báró Ambrózy Béla: A méh)

Bevezető

Szakdolgozatom fő témája a méhészkedés, mint egyszemélyes gazdálkodás bemutatása és

elemzése, illetve pénzügyi megvalósíthatósági tanulmány elvégzése. A témakifejtés sorána hazai történelmi háttér bemutatásán túl, fontosnak tartom gazdasági szempontból iselhelyezni ezt az agrár tevékenységet az ágazaton belül. Mint leendő közgazdász különösfigyelmet fordítottam a gazdasági környezetelemzésekre, hiszen ezek során arra keresem aválaszt, hogy vajon nyújthat-e ez a foglalkozás egyetlen bevételi forrásként megélhetéstegy méhész számára. Természetesen a vizsgálatok előtt kitértem a méhtartás fontosabbfeladataira és speciális eszközrendszerére is, hogy megkönnyítsem a gazdaságikörnyezetelemzések megértését.

Elsősorban azért választottam ezt a témát, mert jelenleg hobbiként foglalkozom améhészkedéssel, illetve jövedelem kiegészítés céljából. Családunk több tagja istevékenykedik ezen a területen, így volt szerencsém mélyebben is beleásni magamat atémába, mind elméletben, mind pedig gyakorlatban. Többször gondolkodtam azon, hogy akésőbbiekben egyéni vállalkozóként, főállás formájában foglalkozzam a méhtartással, ezérta kutatásokban szereplő vizsgálatok során figyelembe vettem a jelenlegi gazdasági, piaci és

környezeti viszonyokat is. Sokan, laikusként könnyű pénzkereseti lehetőségnek gondolnáka méhtartást, azonban nagyon sok olyan változó tényező befolyásolja ezt a gazdálkodótevékenységet, amely bizonytalanná teheti a termelés végeredményét és a gazdaságosságot.

8/15/2019 Dudas r 2015 Shxh64

4/58

4

A kutatás során 200 családos méhészet felépítésével, fejlesztési lehetőségeivelfoglalkozom. Az állomány méretét tekintve azért ezt a számot választottam, mert ennélnagyobb létszámot egy ember tapasztalatom szerint, nem tud eredményesen kezelni.Arrais k eresem a választ, hogy mekkora beruházási kiadással, milyen erőforrás befektetéssel járna a vállalkozás elindítása és fenntartása, valamint milyen költségtényezők merülnek fela működés során. Emellett pedig mennyi idő elteltével térülne meg az általam invesztáltösszeg és az elvégzett fizikai munka.

Megpróbáltam objektív és racionális képet alkotni a leendő vállalkozás egészéről, hogymegtaláljam a kivitelezés során felmerülő problémákat, illetve lehetőségeket. Ehhezsegítségül vettem néhány makro- és mikrokörnyezeti tanulmányt is, hogy még reálisabb

képet kapjak . A vizsgálatomban szereplő STEEP elemzés során bemutatom és részletezema felmerülő külső környezeti tényezőket. Emellett a Stekeholder analízis során számbavettem a lehetséges érintetteket,mind a támogatókat, mind pedig az ellenzőket, hiszenezek nagyban befolyásolhatják a gazdaságot.

Dolgozatom megírásával az volt a célom, hogy a megvalósítási tanulmány és a továbbivizsgálat elkészítése során valós képet kapjak arról, hogyan is épül fel egy jól működőméhészet. Emellett milyen környezeti tényezőkkel, érintettekkel, beruházási költségekkelés egyéb feltételekkel kell számolni egy új vállalkozás elindulásához. Továbbá, alegfontosabb kérdés, hogy egyáltalán érdemes-e ilyen jellegű gazdálkodásba belevágni,hiszen mint minden vállalkozás, a méhtartás is számos kockázatokat rejt magában.

8/15/2019 Dudas r 2015 Shxh64

5/58

5

1. A méhészet hazai története, gazdasági helyzete hazánkban

Mint ahogyan sok mesterség, úgy a méhészet története is a régmúltig vezethető vissza. A

magyarok már ahonfoglalás idején is méhészkedtek, elbeszélések és korabeli énekekisarról tanúskodnak, hogy már Attila fejedelem idejében is ismertéka fortélyait. Emellettarról írnak hajdani források, hogy vendégeiket nagy szeretettel kívánták mézsörrel.Magyarországon - leginkább az erdélyi országrészen - szokás volt a méhvadászat is. Nem pusztították el a szabadban található családokat, így többször is felkeresték ugyanazt ahelyet, ebből alakult ki a méhészkedés.

Valamivel később Szent István három okiratában is f oglalkozik a méhészettel, ebbőlkövetkeztethető hogy országszerte sok méhész és ebben az ágazatban dogozó műhelyműködött. A mesterséget abba n az időben főként a papság illetve a nemesség művelte.Egyik bizonyíték erre, hogy 1015-ben a pécsváradi monostor megszentelése alkalmábólkiadott diplomában az egyházi személyzet között említ méhészt és viasziparost egyaránt.Emellett s zámtalan kolostor alapító levelében szerepelnek a személyzet között. Azakkoriban kiadott k irályi diplomák és alapító levelek is arról tanúskodnak , hogy már abbanaz évszázadban nagy gazdasági jelentősége volt a méhészetnek. A háziasításnak először1055- ből kerültek elő nyomai a tihanyi apátság oklevelében, ugyanis ebben már említenekkasokat is. (WEB 1, 2015)

Az ágazat a középkor idejében nem fejlődött túl sokat, a méheket nem a házak körültartották , hanem a környező erdőkben, az odvas fákban fészkelő egyedeket fosztogatták. Később nagy valószínűséggel ezeket a fákat kivágták , és velük együtt vitték haza améheket. A méhészet első oktatói a ke resztény papok voltak, viszont szakmai tudásuk

meglehetősen felületes volt. A kialakult, megbízható kezelési módnak köszönhetőenviszont jelentős gazdasági szerephez jutott, hiszen a méhészeti termékek ekkorra már pótolhatatlanná váltak. A kor abe li népesség kizárólag ennek a mesterségnek köszönheti az egyetlen édesítő szert, a mézet, sőt az akkori gyertya alapanyagát, a vias zt is ebből állították elő.

8/15/2019 Dudas r 2015 Shxh64

6/58

6

A méhészeti termékekre idővel különböző foglalkozások jöttek létre, úgymint viasziparos,mézsörkészítő, viaszbábsütő melyek olyan jó jövedelmezőképességgel rendelkeztek , hogykülön iparággá fejlődtek az idők folyamán. A kereslet pedig elég nagy volt ezekre akészítményekre, hiszen az okiratok pecsétjeihez, a templomi szertartások hoz jelentősviaszmennyiségre volt szükség.A megnövekedett igény a viasz és az egyéb méhészetitermékek iránt kedvező hatással volt az iparágra. (Zsidei B., 1993)

1. ábra: Viaszgyertya és viaszbábuk a mai napig népszerű termékek Forrás: www.meheszbolt-tamasi.hu

A méhészkedés jelentős anyagi hasznot hozó mesterséggé vált, ezért már kialakulásakezdetén is különféle adókat vetettek ki rá. Mátyás király uralkodása alatt elrendelte, hogya méhészeti termékekből is járandóság illeti a papokat és a nemeseket. Parancsba adta ahatóságoknak, hogy serkentsék a méhtartást a nép körében, hogy azok méz- ésviaszadózási képessége fokozódjon. Akkoriban az egy főre jutó méz- és viaszfogyasztás jóval nagyobb volt, mint manapság, mégis sok jutott exportra. A környező országokat

magyar kereskedők látták el mézzel, mézeskaláccsal, mézsörrel és viasszal is. Az egyházitizedet kiterjesztették a méhészeti termékekre is, valamint a királyok és földesurakkilencedformájában is adóztatták. Ezek az intézkedések újfent kedvező hatással voltak az iparágra, mert a papságnak és a nemességnek érdekében állt, hogy a jobbágyokat méhészkedésrefogják.

A török időkben is közkedvelt termék volt a méz, melyre nagy adót vetettek ki ezekben azidőkben is, ennek hatására meglehetősen drága terméknek bizonyulhatott. Késő bb a 17.

században az ágazat lassú hanyatlásnak indult, már nem volt szükség nagymennyiségű

http://www.meheszbolt-tamasi.hu/http://www.meheszbolt-tamasi.hu/http://www.meheszbolt-tamasi.hu/

8/15/2019 Dudas r 2015 Shxh64

7/58

7

viaszra a gyertyákhoz, hiszen megjelentek az új világító anyagok. Ezzel egy id őben Európaszerte cukorfinomító üzemek létesültek és egyre nagyobb mennyiségű nádcukor került azországba, ebből kifolyólag a méznek , mint egyedüli édesítőszernek a szerepe visszaesett. Acsökkenő kereslet a méhészeti termékek iránt, viszont nem hozta mag ával az adókmérséklődését. A termelési eredmények is romlani kezdtek, hiszen nem volt megfelelőtudásháttér, ezáltal felmerült az igény a méhészeti ismeretek rendszerezésére és gyakorlatioktatására.

Mária Terézia volt az első, aki felismerte a méhészet támogatásának szükségességét. 1766- ban rendeletében mentesítetteaz adó alól a kezdő méhészeket, majd 1775- ben véglegeltörölték a méztizedet. 1770-ben egyetemet alapította számukra Bécsben és ezt követően

különböző módon támogatta a méhészet fejlesztését. Ily módon elérte, hogy ez a magyariparág új erőre kapott. 1797- ben a keszthelyi Georgikonban kötelezővé tette a méhészetoktatását. Ennek eredménye lett, hogy 60 év alatt közel 40 méhészeti témájú könyv láttameg a napvilágot. (Nikovitz, 1983)

A méhkasok ebben az időben vesszőből, például fűz, fagyal, rozs- , ritkábban búza- észabs zalmából vagy gyékényből készültek, több változatuk is volt. Ezeket a vesszőből fontkasokat az erdélyi és moldvai magyarságnál lehetett leginkább megfigyelni, a Dunántúldéli részén s helyenként az Alföldön használták. Csak a későbbi időszakban alakultak ki ama is használatos kaptárrendszerek. (WEB 2, 2015)

2. ábra: Méhkasok fajtái a 18., 19. századi Magyarországon Forrás: http://www.meheszet.comlu.com/stf.html

http://www.meheszet.comlu.com/stf.htmlhttp://www.meheszet.comlu.com/stf.htmlhttp://www.meheszet.comlu.com/stf.html

8/15/2019 Dudas r 2015 Shxh64

8/58

8

A szakirodalomi paletta az évek folyamán egyre gyarapodott, sőt nemzetközileg iselismerté vált. Viszont a szakmaiság nagy iramú fejlődése ellenére a tenyésztési kedv visszaesett, és az egyre csökkenő kereslet az iparág visszaszorulását eredményezte. A hazaiméhészet ismét mélypontra jutott és a fellendítésére irányuló intézkedésekeredménytelenek maradtak. Hogy a mélyponton túl jussanak különböző kaptártípusokkal próbálkoztak, de jelentős áttörés ekkor még nem történt.A k ésőbbiek folyamán számoskaptártípussal próbálkoztak a kasokon kívül, ezek közül hazánkban az 1913-ban bemutatott Boczonádi Szabó Imre nevével fémjelzett kaptár terjedt el leginkább. Perszemint a leg több dologban, ebben sem volt teljes az egyetértés, hogy ez a legpraktikusabb,legkezelhetőbb kaptártípus, ezért más irányban isvoltak próbálkozások . Így lassanelterjedtek a különböző, mai napig ismert és használt kaptárok is. Ebből kifolyólag ismétfellendülés mutatkozott a hazai méhészeti ágazat életében, viszont a fejlődés nem volttöretlennek mondható, hiszen az idők folyamán nagyjából 50 féle kaptárrendszer terjedt el.Ezáltal nem jött létre egységesség és hozzá kapcsolódó technológia, ez lett a hazaiméhészet fejlődésének legnagyobb akadályozó tényezője. (Nikovitz A., 1983)

3. ábra: Egy szorgosan dolgozó méhForrás: http://koronaradio.hu/cikk/nincs-eleg-meh-beporzatlan-marad-sok-virag-13406

8/15/2019 Dudas r 2015 Shxh64

9/58

8/15/2019 Dudas r 2015 Shxh64

10/58

10

A hazai méhészetekben két tendenciával ta lálkozhatunk. Egyik típus a termelésből jelentősrészarányt vesz ki ésalacso nyan gépesített technológiával, kis méhcsalád számmaldolgozik, mivel így a fenntartási költségek is alacsonyabbak. Emellett a jövedelemtermelőképességük is kisebb, ami nem teszi lehe tővé a magasabb szintű technológiát. Egy másikszintén jelentősebb részük a méhészeteknek közepesen gépesített, tehát bizonyosműveleteket felváltottak mechanikai szerkezetekre. Az előrelépés és az eszközmodernizálásának legfőbb hátráltató tényezője a tőkehiány, hiszen a méhészek jövedelmük jelentős részét saját megélhetésükre fordítják, így nem marad visszaforgatható tőke afejle sztésekre. A másik gátló erő az, hogy a hazai méhészeket kis családszámmalműködnek. K evesen rendelkeznek 150- 200 méhcsalád fölötti állománnyal, ami márfedezné a beruházási költségek. Az alábbi 4. számú ábráról leolvashatjuk, hogy a 2000 és2010 között időszakban a fentebb említett állománynagyságot elérő méhészetek számanem érte el az összes méhészet számának 10%-át sem.(Dr Szalay, 2006)

4. ábra: Méhcsaládok számának változása 2000 és 2010 között Forrás: http://www.ksh.hu/docs/hun/xftp/idoszaki/regiok/meheszet.pdf

A kialakult helyzet és a közelmúltban végbement Európai Uniós csatlakozás miatt, viszontmeg kell felelni néhány lényeges követelménynek , mint pl.: a kaptárrendszeregységesítése, a különböző gépek korszerűsítése, a méz kezelésével, tárolásávalkapcsolatos előírások szigorú betartása. A legtöbb méhészetnél azonban, ezen a

követelmények teljesítése csak nagymértékű beruházás mellett lenne megvalósítható, ami

15732 15185 14519 14238 15295 14895 14668 14979 14777 1532816331

847 1050 1057 10641076 1080 1096 1104 1117 1112

1210

0

2000

4000

6000

8000

10000

12000

14000

16000

18000

20000

2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010

150 család alatti méhésztek 150 család feletti méhészetek

8/15/2019 Dudas r 2015 Shxh64

11/58

11

rövidtávon a költségeik növekedésével járna, viszont hosszútávon csak így biztosítható a jobb minőségű termék előállítása és a jövedelmezőbb termelés.

Magyarország évenkénti méztermelése egyenlőtlen, éves szinten nagyjából 16 – 26.000

tonna termést realizál, melynek csaknem 80%- át külföldön értékesítik . Ennek százalékosváltozását az 1. táblázaton láthatjuk 2003 és 2012 év között. Napjainkra az Európai Unió lett a világ első számú mézimportőre melynek okai, hogy az egy főre jutó mézfogyasztásvilágviszonylatban is itt a legmagasabb. Emellett e gyre nagyobb az ázsiai és dél-amerikairégiókból beáramló olcsó méz mennyisége, ami által gazdaságtalanná vált a méhtartás. Ígya hazai méhészeti ágazat is elsődleges célterületnek mondható export szempontjából.Mindemellett világszerte növekszik a kereslet a jó minőségű méz iránt, mert a nagy

termelő területeken kedvezőtlenül alakult az előállítás. A megnövekedett kereslet ésakedvezőtlen termésmennyiség oka a világszerte tapasztalható nagymértékű méhpusztulás,mely óriási károkat okoz és egyre inkább megoldhatatlan feladat elé állítják a termelőket. (WEB 4, 2015.)

1. táblázat: Hazai méztermelés és külföldi értékesítés aránya 2003 és 2012 között

Év Méztermelés(tonna)**Értékesítés

külföldre (tonna)* Értékesítés

külföldre (%) 2003 21900 15773 72,022004 19500 15114 77,51

2005 19700 18898 95,93

2006 22500 19400 86,22

2007 24500 21800 88,98

2008 26700 25500 95,51

2009 22500 14400 64,00

2010 16500 13848 83,93

2011 24500 12415 50,67

2012 17500 14513 82,93

Összesen 215.800 171661 79,77

Forrás: Magyar Méhészet Nemzeti Program 2013-2016 alapján saját szerkesztés * Központi Statisztikai Hivatal adatai , ** Országos Magyar Méhészeti Egyesület adatai

8/15/2019 Dudas r 2015 Shxh64

12/58

12

2. Méhgazdaság eszközigénye, felépítése és feladatai

Az alábbiakban ismertetném a kedves olvasót néhány fontos információval, ami nélkül

nehéz lenne átlátni a méhészet struktúráját és a szükséges munkafázisok miértjét és idejét.Beruházások tekintetében egyedi helyet foglal el az agrár ágazatok között a méhészkedés.Itt n incs szükség drága épületekre, viszont olyan sajátságos eszközrendszere van, amelyakár költségesebb lehet a többi gazdálkodásnál. Ezáltal elmondható, hogy a beruházásokdöntő többsége a szükséges kellékek beszerzésére fókuszál. Számos nélkülözhetetlen berendezés van, ami alapfelszerelésnek minősül, e bből kifolyólag felettébb fontosnaktartom ezek bemutatását. Kezdő méhészként a legelső lépés a szükséges méhlakás, a kaptár

meg vásárlása. Ez az egyik elengedhetetlen kelléke ennek a foglalkozásban, hiszen szinteaz összes folyamat ebben zajlik. A beruházás soránnagyon jól meg kellgondolni, hogymilyen típusú kaptárt választunk . Számos lehetőség közül lehet választani, mindentípusnak vannak támogatói és ellenzői egyaránt. Először el kel l dönteni, hogy a vállalkozásszempontjából melyik lehet a legideálisabb.

Minden kaptártípus megegyezikviszont abban, ahogyan a méhek azt kialakítják. Így talánérdemes a kaptárak elengedhetetlen kellékeivel, a keretek fogalmi tisztázásával kezdeni.Köztudott tény, hogy ezek a kicsiny teremtmények mérnöki pontossággal megtervezettvilágban élnek. Minden egyes kereten ugyanakkora, hatszög alakú lépekből kialakítottszerkezet található.

5. ábra: Egy keret felépítéseForrás: http://adatlistazo.hu/category/kaptar-tipusok/

8/15/2019 Dudas r 2015 Shxh64

13/58

13

A lépek a méhek által készített viaszmélyedések , ezeket legtöbbször előre sa jtolt lapokformájában helyezik a bedrótozott keretekbe, és ezt a kezdeményt építik tovább a méhek .A dolgozók a lépekbe hordják a virágport és az értékes nektárt, a méhanya pedig életefolyamán ide teszi le petéit az állomány fenntartása érdekébe. Az alábbi képen látható egyrégebbi típusú kas, illetve egy ma használatos kaptár rajza a keretek elhelyezkedésével,emellett a tökéletesen egyforma lép és a fészekkeret felépítése is jól felismerhető.

6. ábra: Méhészeti eszközök szemléltető rajzaiFor rás: https://www.mozaweb.hu/Lecke-AKO-A_Fold_amelyen_elunk_4-

Edesszajuak_teritett_asztala_A_viragok_es_a_mehek-105378

Miután a keretek felépítését, fontosságát bemutattam, most szeretném ismertetni a kétlegnépszerűbb kaptártípust, melyeknek egyébként még további változatai vannak. A Nagy-Boconádi elnevezésű egy 15, 18 vagy 24 keretes, fekvő rendszerű kaptár, alegelterjedtebbek hazánkban. E lőnyük, hogy minden k erethez könnyedén hozzá lehet

benne férni, könnyen rakodhatóak és biztonságosan szállíthatóak. Fajtaméz termeléseviszont nehézkes ezekkel a típusokkal, hiszen nem különül el a fészektér és a méztéregymástól. A gazdag méhlegelők és a tömeges virágzás kaptárjai, mert bőven van hely afiasításnak és a méznek egyaránt. A 7 . számú ábrán láthatunk egy 24 keretnek otthont adó példányt.

https://www.mozaweb.hu/Lecke-AKO-A_Fold_amelyen_elunk_4-Edesszajuak_teritett_asztala_A_viragok_es_a_mehek-105378https://www.mozaweb.hu/Lecke-AKO-A_Fold_amelyen_elunk_4-Edesszajuak_teritett_asztala_A_viragok_es_a_mehek-105378https://www.mozaweb.hu/Lecke-AKO-A_Fold_amelyen_elunk_4-Edesszajuak_teritett_asztala_A_viragok_es_a_mehek-105378https://www.mozaweb.hu/Lecke-AKO-A_Fold_amelyen_elunk_4-Edesszajuak_teritett_asztala_A_viragok_es_a_mehek-105378https://www.mozaweb.hu/Lecke-AKO-A_Fold_amelyen_elunk_4-Edesszajuak_teritett_asztala_A_viragok_es_a_mehek-105378

8/15/2019 Dudas r 2015 Shxh64

14/58

14

7. ábra: A Nagy-Boconádi kaptár felépítése Forrás: http://adatlistazo.hu/nb24-kaptar/

A másik népszerű típus a Tamási rakodó kaptár (8 . ábra), melynek a keretmérete pontosanfele a Nagy- Boconádi kaptárnak, és azzal ellentétben nem fekvő, hanem álló rendszerű. Ittúgynevezett fiókokban vannak a keretek, amiket egymásra helyeznek, ezáltal a fészektér ésa méztér hangsúlyosabban elkülönül. Sokkal inkább alkalmas fajtaméz termelésre,valamint jobban kihasználhatók vele a gyenge legelők adottságai, hiszen a fele akkora

keretméret révén, hamarabb telehordják és megérlelik benne a mézet. Viszont valamelyestellene szól, hogy jóval nagyobb az eszközigénye, mint előző társának.

8. ábra: A Tamási rakodó kaptár felépítéseForrás: http://www.zsotermeheszet.hu

8/15/2019 Dudas r 2015 Shxh64

15/58

15

Miután megtaláltuk és beszereztük az ideális méhlakást, el lehet kezdeni a családok betelepítését. Természetesen az is gyakran előfordul, hogy a kaptárakat méhekkel együttárulják. Egy másik nagyon fontosabb eszköz a termelés szempontjából a pergető, melyfunkcióját tekintve a mézelvételt szolgálja. Ebbe kerülnek a mézzel teli keretek, melybőlforgatás hatására, a centrifu gális erő által kinyerjük az édes terméket. Ennek is több típusavan, leginkább aszerint különböztetik meg őket, hogy milyen méretű kereteket tudunk beletenni, illetve hogy milyen meghajtásúak. A 9 . ábrán látható egy motoros, rakodókaptárakhoz használható pergető szerkezet.

9. ábra: MézpergetőForrás: http://www.meheszetigepek.hu/keretes-onforditos-mezpergeto-hunor-6.html

További fontos eszközök a füstölő, a kaptárvas, a méhleseprő, valamint a méhész ruha éskesztyű – hiszen a méhcsípés igen kellemetlen tud lenni, még annak is, akinek a szervezeteahhoz hozzá van szokva és különösebb külső vagy belső hatással nincs a szervezetére.Ezek mind a kaptár kezelésének eszközei és nélkülük elképzelhetetlen a hatékonymunkavégzés. Természetesen szükség van tároló edényekre, kezelő ládákra, ruházatra ésegyéb kisebb beruházásnak számító alapvető eszközökre. Ezek egytől egyig olyanfelszerelések, amelyek nélkül egyáltalán nem lehet termelő tevékenységet végezni.

10 . ábra: Füstölő - Méhész dzseki- Fedelező kádForrás: http://www.meheszbolt-tamasi.hu/

8/15/2019 Dudas r 2015 Shxh64

16/58

16

Az eszközök egy másik része a munkánk könnyítését és az üzemszerű termelést hivatottakelősegíteni például a motoros méhlefújó, elektromos fedelező kés, a kaptármérleg, akaptárlift, mézszivattyú, viaszolvasztó. Ezek mind olyan eszközök , melyeknek a beszerzése jelentős összegeket emészt fel, és csak nagyobb beruházás alkalmával juthatunkhozzá. Az említett szerszámokat tartós jellegüknél fogva, minél nagyobb kihasználtságmellett érdemes használni, hogy a beruházásunk mihamarabb megtérüljön. Természetesenazt is meg kell említeni, hogyezen kellékeket el kell helyezni olyan helyiségekben,amelyek megfelelnek az élelmiszerek kezelésére és tárolására vonatkozó törvényielőírásoknak. Tehát a felsorolt eszközök megvásárlása vagy a megfelelő helyszín kialakítása szintén jelentős beruházásnak minősül.

2.1. Méhészeti alapfogalmak tisztázása

Ebben a fejezetben szeretném a későbbiekben felmerülő lényeges fogalmakat,meghatározásokat tisztázni, ezzel segítve a gondolatmenetek, gazdasági folyamatokérthetőségét. A dolgozatom során fontos szerepet fognak betölteni az alábbi műveletek,definíciók, viszont nagy valószínűséggel egy laikus számára ismeretlenek.

Etetés:

A méheket is szükséges időnként etetni, ehhez cukros vizet vagy cukorlepénythasználhatunk. Egyrészt élelempótlás gyanánt ameddig nincs nektárt adó méhlegelő,valamint betelelés előtt a téli élelem kiegészítése érdekében. Másrészt serkentés gyanántis etethetünk, aminek egyik célja, hogy élelem hatására nagyobb intenzitássalszaporodjanak méheink. Másik célja pedig, hogy az őszi időszakban az anyát

intenzívebb petézésre késztessük a nagyobb telelő népesség elérése érdekében.

Fedelezés:

A méhek az összegyűjtött és beérlelt mézet viaszfedéllel zárják le a későbbifelhasználásig, amit fel kell szakítanunk ahhoz, hogy kitudjuk pergetni a keretből.

Fiasítás:

A peték, álcák, bábok és a még ki nem kelt méhek csoportját nevezik fiasításnak. A háziméh teljes fejlődésének szakaszai: pete, lárva, báb, k ifejlett rovar.

8/15/2019 Dudas r 2015 Shxh64

17/58

17

A mindenki által ismert munkásméh 3 napig pete, 6 napig álca, majd ezt követően 12napig báb. A fejlődéi szakaszokat, az alábbi ábrán jól lehet követni.

11 . ábra: A méhek fejlődési szakaszaForrás: https://www.mozaweb.hu/Lecke-AKO-A_Fold_amelyen_elunk_4-

Edesszajuak_teritett_asztala_A_viragok_es_a_mehek-105378

Hordás:

A nektárgyűjtést nevezzük így. A hordás nagysága függ az aktuális időjárástól, a méhek

erőnléti állapotától, valamint a mézelő növény fajtájától is. Méhanya:

Úgy nevezett anyabölcsőből kel ki és ő a család motorja. Elsődleges feladata a méhekirányítása, peték lerakásával a szaporodás biztosítása. Az irányítását és akommunikációt feromonok segítségével végzi. Az anya méretesebb a többi méhnél és őaz egyetlen szaporodásra képes női egyed, minden évben eltérő színnel jelöljük meg akorának számontartása érdekében.

Méh család:

Egy méhcsaládban általában egy anya valamint évszaktól függően 25-40 ezer dolgozóvagy munkásméh és 2-3 ezer here található. A dolgozók nő neműek, ők látják el amindennapos fela datokat a családban a herék hímneműek és jóformán csak aszaporodási képesség fenntartása miatt nevelik őket.

https://www.mozaweb.hu/Lecke-AKO-A_Fold_amelyen_elunk_4-Edesszajuak_teritett_asztala_A_viragok_es_a_mehek-105378https://www.mozaweb.hu/Lecke-AKO-A_Fold_amelyen_elunk_4-Edesszajuak_teritett_asztala_A_viragok_es_a_mehek-105378https://www.mozaweb.hu/Lecke-AKO-A_Fold_amelyen_elunk_4-Edesszajuak_teritett_asztala_A_viragok_es_a_mehek-105378https://www.mozaweb.hu/Lecke-AKO-A_Fold_amelyen_elunk_4-Edesszajuak_teritett_asztala_A_viragok_es_a_mehek-105378https://www.mozaweb.hu/Lecke-AKO-A_Fold_amelyen_elunk_4-Edesszajuak_teritett_asztala_A_viragok_es_a_mehek-105378

8/15/2019 Dudas r 2015 Shxh64

18/58

18

Méz:

„A méz az Apis mellifera méhek által a növényi nektárból vagy élő növényi részeknedvéből, illetve növényi nedveket szívó rovarok által az élő növényi részek

kiválasztott anyagából előállított természetes édes anyag, amelyet a méhek begyűjtenek, saját különleges anyagaik hozzáadásával átalakítanak, raktároznak,dehidratálnak és lépekben érlelnek.” (Magyar Élelmiszerkönyv, 1-3-2001/110 számúelőírása)

A méz fontos alkotórésze az egészséges táplálkozásnak, hiszen gazdagvitamin forrásnak számít.B1, B2, B6, C vitamintok mellett tart almaz ásványianyagokat is ( mint a cink, a magnézium, a fluor, mangán, foszfor, nátrium, jód, réz,kalcium, vas, kálium, kén, klór), valamin értékes enzimeket.Eredet szerintmegkülönböztetünk a virágok nektárjából készített virágmézeket (fajta szerint: ak ác,repce, napraforgó, hárs, selyemfű, gesztenye stb.) és a növények levelein találhatóharmatmézet. (WEB 3, 2015)

Pergetés:

A méz kinyerésének módja a lépekből, melyhez egy centrifugához hasonló hengeres

szerkezetet használunk. A kereteket belehelyezzük és a centrifugális erő hatásáracsapódik ki a sejtekből a méz.

Raj és rajzás:

A rajzás méhek természetes szaporodási formája melyet minden esetben új anyákkinevelése előzi meg. Ezt követően a méhcsalád egy része elhagyja a kaptárt egy vagytöbb anyát követve és új lakóhelyet keres magának.

Telelés:

A méhek téli nyugalmi időszakára történő felkészítés.

Vándorlás:

A méhészek gyakran mennek a méhlegelő után méheikkel, amennyiben nincs aröpkörzetükön belül jelentősebb, hordásra alkalmas összefüggő növénykultúra. Így

nagyobb mézhozam érhető el, hiszen több fajta méz termelhető. A méhészek általában2-3 alkalommal vándorolnak egy évben.

8/15/2019 Dudas r 2015 Shxh64

19/58

19

2.2 . A méhész feladatai éves szinten

A Kárpát-medencében és ezen belül hazánkban is az őshonos és legelterjedtebb méh faj a

krajnai méh. A méhbiológiai fejlődésének pontosan meghatározott ciklusai vannak ,amelyekhez igazítanunk kell a termelési folyamatokat és azok előkészületeit. Ezáltalnagyjából előre tervezhető a költségek felmerülése. A méhésznek elengedhetetlenül fontos,hogy az állománya a legjobb termelési állapotban tartsa, de ezt csak bizonyos évközi beavatkozássokkal érheti el. Mindezt úgy kell elvégeznie, hogy a méhcsaládok aktuálisállapotát egyénileg felméri, és a megfelelő időben a hozzá illő beavatkozást kelleszközölnie. Ezek mind a kiváló minőségű és az ideális mennyiségű termék előállítására

irányulnak.

A méhész szükséges feladatai az állománya jó egészségi és erőnléti állapotánakmegőrzése érdekében:

1. Nyár végén, amikor az utolsó összefüggő méhlegelő, a napraforgó is levirágzik, és agyűjtögetés (továbbiakban „hordás”) megszűnik, kipergetik a mézet. Majd az eztkövető élelemszegény, hordásmentes időszakban (hazánkban ez augusztus elejére

tehető) az anyákat serken tő etetéssel petézésre késztetik. Ilyenkor az anya lerakja akésőbbi telelő népességet jelentő petéinek nagy részét. Ebben az időszakban nagyjából20 kg- ra pótolják fel az élelem mennyiségét,hiszen ennyi szükséges a télátvészeléséhez.

2. A telelő állomány egészségének vélelme érdekében, atkairtást végeznek . Hiszen améheket megtámadó atkának, az élősködőnek nagymértékű elszaporodása végzeteslehet a családok számára. Ehhez különböző állategészségügyileg engedélyezett szerekállnak rendelkezésre, melyeket cs eppek formájában bele lehet keverni azélelempótlásként beadott cukorszirupba, vagy porlasztással juttathatják be a kaptárlégterébe. Ahogy hidegebbre fordul az idő, egyre inkább kisebb területre korlátozódika mozgásuk, ezért a szükségtelenné váló kereteket eltávolítják a kaptárból.Majd lassantelelőfürtbe hózódnak a méhek és megkezdik a téli passzív időszakukat, amikor márcsak a család melegen tartását igyekeznek biztosítani.

8/15/2019 Dudas r 2015 Shxh64

20/58

20

3. A tél, a nyugalom időszaka következik . Ekkor csak arra kell vigyázni, hogy ez a békesség zavartalan legyen a környezetben előforduló rágcsálóktól, madaraktól. Azévnek ebben a szakában a fiasítás nevelése szünetel.

4. Január végén, február elején a méhcsalád kezdi visszanyerni aktivitását a téli időszakután. Ilyenkor kezdik meg az első tisztuló kirepülést, amely az aktív időszak kezdetét jelenti. Az anya lassan elkezd petézni és a család folyamatos fejlődésnek indul. Azelső melegebb tavaszi napon, amikor a hőmérséklet eléri a minimum +15 °C-ot, azállomány átvizsgálása következik, mely során meg kell győződni a teleléssikere sségéről, fel kell mérni az anyák meglétét, a méhcsaládok állapotát, a mézmennyis égét, és adott esetben pótolni kell a hiányosságokat.

5. Április elejére a család népessége ugrásszerű gyarapodást mutat. Er re az időszakraesik a gyümölcsfák , majd valamivel később a repce virágzása is, ami az első nagyobbméhlegelőnek számít hazánkban. Ilyenkor üres lépekkel szokták bővíteni a családokat,majd a fejlődés elősegítésére virágport és nektárt adó méhlegelőre lehet vándorolnivelük , amennyiben ilyen nem található a röpkörzetben.

6. Az akác virágzása előtti két- három hetes periódusban a családok méhállományainakegalizálásán van a hangsúly. Az erőseket meggyengítik oly módon, hogy fiasításbangazdag keretet vesznek el tőlük a rajzás megelőzése érdekében, majd áthelyezik ezeketa gyengébb méhtömeggel rendelkező családokhoz. Ekkor az anya mozgási és petézésiterületét le is korlátozhatják a kaptár egyik részébe, ezzel elkülönítve egymástól afészket és a mézteret. A begyűjtött mézet ezután beérlelik , amit úgy érnek el, hogy avíztartalmát lecsökkentik 20% alá, majd ezután lehet azt kipörgetni.

7. Az akác levirágzása után kisebb stagnálás következik az állomány fejlődésében,ilyenkor serkentő etetést alkalmaznak az anya petézési kedvének növelése érdekében.Ezután az utolsó legelő a napraforgó virágzása következik. Ez tekinthető a harmadikés egyben utolsó összefüggő legelőnek a méhek életében, ezen időszak után a családismét a telelésre készül. Ekkor érdemes megvizsgálni az anyákat, ellenőrizni a korukatés ha szükséges le is cserélni őket. Később, ahogy beköszönt a hidegebb idő, akörforgás kezdődik elölről. (WEB 6, 2015)

8/15/2019 Dudas r 2015 Shxh64

21/58

21

3. K örnyezetelemzések bemutatása

Dolgozatomban fontosnak tartottam, hogy mind a makro- , mind a mikrokörnyezetet

megvizsgáljam, hiszen ezek befolyással vannak a méhészeti tevékenységre. Számostanulmány közül a külső környezet feltérképezésére szolgáló STEEP elemzéstválasztottam, ahol bemutatom majd a társadalmi, politikai, gazdasági, technológiai éstermészeti környezetét egy méhészetnek. Emellett egy belső, a vállalat érintettjeit bemutatóStakeholder analízist is készítettem. Ezt követően szemügyre vettem a felmerülőköltségeket és ezáltal egy beruházás megtérülési tanulmányt is végeztem. Ebben afejezetben a felsorolt környezetgazdasági vizsgálatokat szeretném röviden bemutatni.

STEEP elemzés

Minden vállalkozás számára elengedhetetlen feltétel, a külső környezet megismerése agazdaságos működés szempontjából, hiszen csak ezáltal szűrhetőek ki a kockázatitényezők. A kockázatok csökkentése érdekében törekednek a vevői szükségletekfelmérésére, a különböző versenytársaknál kedvezőbb termék struktúra kialakítására.

Ehhez azonban fontos, hog y alaposan megismerjük az aktuális piacot, a vevői igényeket, aversenytársak teljesítményeit, az értékesítők és egyéb piaci szereplők együttműködésikészségét. Ezáltal képessé válik a vállalkozás, a folyamatosan változó igények lereagálására. A külső környezetet 5 tényező csoport alkotja, angol elnevezéseiknekkezdőbetűi alapján STEEP-tényezőknek nevezzük ezeket. Ezen közvetve vagyközvetlenül, de hatással vannak a vállalkozás mikrokörnyezetére.

A befolyásoló környezeti tényezők az elábbiak:

- társadalmi (Social) környezet - technológiai (Technological) környezet - gazdasági (Economic) környezet - természeti (Ecological) környezet - politikai (Political) környezet

8/15/2019 Dudas r 2015 Shxh64

22/58

22

12 . ábra: A STEEP elemzés felépítése és elemei Forrás: Jósa – Piskóci – Rekettyés- Veres – Döntésorientált marketing; 45.old

Stakeholder elemzés

A stakeholderek azon egyének, csoportok és szervezetek , amelyek valamilyen módonkapcsolatba kerülnek a szervezettel, így befolyásolhatják annak működését. Tehát akiknekvalamilyen jellegű érdekeltségük van abba, hogy a szervezet céljait elérje, vagy pedigkudarcot valljon. Az érintettek elemzése lényeges, hogy fel tudjuk mérnikikkel tudunkegyütt működni, kikkel lehetünk képesek a szervezetre jelentő veszélyeket elkerülni, amelya fenntarthatóság szempontjából fontos kérdés.

TÁRSADALMI (Social)

-lakosságdemográfiai struktúrája,-fejlődési tendenciái,

-kulturális sajátosságok

-f ogyasztói aktivitás társadalmielemei

TECHNOLÓGIAI (Technological)

-technológia-technika fejlődésénekfelhasználása,

-k+f

GAZDASÁGI (Economic)

-gazdasági növekedés ciklusai, -infláció és kamatok, -munkanélküliség,-nemzetközi gazdaságiegyüttműködés, integrációk,Európai Unió, -globalizáció,

TERMÉSZETI (Ecological)

-Környezetszennyezés atermelésben, -környezetbaráttermékelemek,-újrahasznosíthatóság,

POLITIKAI-JOGI (Political)

-versenyelv érvényesülésének hatásai,-fogyasztóvédelem,-árszabályozás,-kereskedelem-politika-ügyleti jog szabályai, (lobby, monopóliumok,reklámszabályozás, etikai kódexek)

Mikro-

környezet

8/15/2019 Dudas r 2015 Shxh64

23/58

8/15/2019 Dudas r 2015 Shxh64

24/58

24

Költségek felmerülése, csoportosítási lehetőségei

A költség a tevékenység érdekében felhasznált erőforrások pénzösszeg ben kifejezettértéke. A ráfordítás számítás folyamán tudjuk meghatározni, hogy a gazdálkodó általvégzett tevékenység mennyibe került a tevékenységet végző szempontjából.Csoportosításuk az alábbiak szerint történhet.

Megjelenési forma szerint:

- anyag jellegű: a termelés érdekében vásárolt és felhasznált anyagok ésszolgáltatások értéke

- személyi jellegű: az alkalmazottaknak munkabérként, közalkalmazottaknak

illetményként, a szövetkezet tagjainak munkadíjként elszámolt összeg, valamintegyéb személyi jellegű kifizetések, bérjárulékok

- értékcsökkenési leírás: immateriális javak és tárgyi eszközök tervezettértékcsökkenése a hasznos élettartam és a maradványérték figyelembe vételével

Felmerülés szerint:

- költséghely

-

költségviselő Elszámolhatóság szerint:

- közvetlen: már a felmerülése időpontjában meghatározható, hogy melyikköltségviselőt terheli és milyen mértékben

- közvetett: a felmerülés időpontjában nem határozható meg a költségviselőt terhelőmértéke, viszont a költséghely és a felmerülés helye igen

Összetétel szerint:- egyszerű: olyan költségek melyek tovább nem bonthatóak - összetett: elemei költségekből adódnak össze

A termelés volumenével való kapcsolat szerint:

- változó: a termelési volumennel együtt arányosan változnak , lehetnek lineárisan, progresszíven, degresszíven valamint regresszíven változóak

- állandó: a termelési volumentől függetlenül változatlan költségek egy adottidőintervallumban

8/15/2019 Dudas r 2015 Shxh64

25/58

25

Keletkezés szerint:

- termék költség: a szervezet által egy termékegységre számított költség - időszaki költség: egy időszakban felmerülő költségek, nem kapcsolódnak

termékekhez

Döntés szerint:

- befolyásolható: azok a költségek , amelyek megváltoznak a döntés következtében - nem befolyásolható: azok, amelyek nem változnak a döntés következtében

Döntési szint szerint:

- irányítható - irányíthatatlan (Adorján, 2004)

Beruházás megtérülés vizsgálat

Ber uházásnak nevezzük azt a tőkekiadást, amely a befektetett eszközök beszerzéséreirányul. Ennek célja lehet költségcsökkentés, jövedelemnövelés illetve valamilyenelőírásnak való megfelelés. Lényegében egy jelenlegi pénzkiadás, egy adott gazdasági tervmegvalósítása érdekében, melytől a jövőben pénzbevételt várunk el. Tehát mivel a beruházás elsődlegesen pénzkiadásként jelentkezik ezért célszerű megvizsgálnunk, hogy alétrehozott eszköz működése során, a megtermelt nyereség tartósan meghaladja-e akiadásokat illetve a fedezik -e a szervezet zavartalan működést.

A leggyakrabban használt beruházás értékelési módszerek:

Nettó jelenérték (Net Present Value ; NPV)

Megmutatja, hogy mekkora lesz a beruházás hozama a tervezett élettartam alatt oly módon,hogy a jövőbeli pénzáramok jelenértékre diszkontált összegéből kivonjuk a kezdő pénzáramot.

- NPV > 0; a beruházás növeli a tulajdonosok vagyonát, tehát megéri megvalósítani- NPV < 0; a beruházás csökkenti a tulajdonosok vagyonát, így nem éri meg

megvalósítani

- NPV = 0; a beruházás nem változtatja a tulajdonosok vagyonát

8/15/2019 Dudas r 2015 Shxh64

26/58

26

Belső megtérülési ráta (I nternal Rate of Retur n ; IRR)

Megmutatja, hogy évente mekkora átlagos hozamot realizálhatunk:

- ha IRR > tőkeköltség: akkor a beruházás megvalósítható

- ha IRR < tőkeköltség: nem megvalósítható meg a befektetés - ha IRR = tőkeköltség: nincs változás

Jövedelmezőségi index (Profitability I ndex ; PI)

Megmutatja az adott beruházás hozamának és tőkeigényének a hányadosát, tehát azt, hogyhányszorosára növekszik a befektetett tőkénk értéke:

-

PI > 1; a befektetett tőkénk nő tehát a beruházás elfogadható - PI < 1; a befektetett tőkén csökken tehát a beruházás nem elfogadható - PI = 1; a befektetett tőkénk értéke nem változik

Diszkontált megtérülési idő (Discounted Payback Period; DPP)

Megmutatja, hogy a beruházás jövőbeli pénzáramainak jelenértékre diszkontált összegmikor éri el a befektetett tőke jelenértékét.

(Nábrádi András- Pupos Tibor, 2010 ; Bélyácz,2007)

8/15/2019 Dudas r 2015 Shxh64

27/58

27

4. Gazdasági elemzéseka m egvalósíthatósági tanulmány tükrében

4.1. Egy méhészet STEEP elemzése

4.1.1. Társadalmi környezet

Hazánkban a méh tartás társadalmi megítélése meglehetősen vegyes, a média általgerjesztett pánik illetve szenzációkeltés miatt. A termelők lassan kiszorulnak a vidékitelepülésekről is, mert a környezetük egyre kevésbé tolerálja a méhek jelenlétét. Afolyamatos negatív reklám, felhajtás eredményeképpen az emberek félelemmel tekintetneka szorgos kis élőlényekre. Évtizedekkel ezelőtt a legtöbb falusi háznál jellemző volt a méhtartás és a méz édesítőszerként történő alkalmazása. A cukorgyárak és az egyre nagyobbteret hódító finomított cukor átvette ezt az édesítő szerepet. Különösen akkor számít ezfontos tényezőnek, amikor a cukorbetegségre, mint napjaink egyik legnagyobb civilizációs problémájára gondolunk, mely a túlzott mértékű finomított cukor fogyasztása miatt iskialakulhat. Világszerte és hazánkban is a cukorbetegség kezelése jelentős összegeketemészt fel, de talán még ennél is nagyobb gondot és egészségügyi kiadást generál a

szövődményeinek kezelési költsége. A szövődményei között vannak a szív és érrendszer betegségei, amelyek egyébként is vezető halálozási oknak számítanak. Mára viszont újraeljutottunk arra a pontra, hogy akin ek csak módja van rá, törekszik az egészségtudatostáplálkozásra. (WEB 7, 2013)

Statisztikai felmérések mérik a hazai háztartások mézfogy asztását, ezek alapján a hazaimézfogyasztás éves mennyisége mintegy körülbelül 7000 tonna, ebből kifolyólagaz egyfőre jutó éves fogyasztás mintegy 0,7 kg-ra tehető. Ez az érték egyre növekvő tendenciátmutat , azonban még így is elmarad az Európai Uniós átlagtól. Ennek oka többek közöttabban is keresendő, hogy az egyik legkevésbé támogatott termék marketing eszközökszempontjából, valamint, hogy a társadalom pénzügyi viszonyait tekintve is jelentősenelmarad a nyugat- európai átlagétól. Az ország népességének jelentős része az átlagnálalacsonyabb jövedelemmel rendelkezik, főleg az ország hátrányos helyzetű régióiban, ami által korlátozott nagyságú a fizetőképes kereslet a méz tekintetében is. Összességébenazonban elmond ható, hogy a méz iránti igény ismét növekedni látszik. Fogyasztása jellemzően ősz elejétől fokozódik leginkább terápiás jelleggel. (WEB 4, 2015)

8/15/2019 Dudas r 2015 Shxh64

28/58

28

Alkalmazása jótékony tulajdonságai miatt is javasolt az őszi-téli időszakban, hiszen baktériumölő, gyulladáscsökkentő valamint fájdalomcsillapító hatása régóta ismert.Emellett elősegíti az emésztést, a vízkiválasztást, támogatja az immunrendszert, a májat,továbbá táplálja az izmokat és nyugtató hatása is nagymértékű. Az egészségvédelem, a betegségmegelőzés szempontjábólnagyon fontos szerepet tölt be. A régi időkben külsőlegsebkezelésre is használták fertőtlenítő gyanánt. Mindemellett a méz gyorsan felszívódó,egyszerű cukrokból – szőlőcukorból és gyümölcscukorból – áll ezért kíméli a májat és ahasnyálmirigyet. Mivel felszívódása gyors, és átalakulás mentes hatékonyan csökkenti azizomfáradtságot és segíti a máj méregtelenítését. Továbbá jót tesz az izom működésnek, azemésztésnek és serkenti vérkeringést. Tehát számos pozitív hatása indokolná a nagyobbmértékben történő fogyasztását. (WEB 3, 2015)

4.1.2. Technológiai környezet

A méhészet sajnálatos módon azon ágazatok közé tartozik, amelyek technológiailagszegényebbnek mondhatóak. Azonban az leszögezendő, hogy olyan termelőtevékenységről beszélünk, amelynél az értékesítendő termékek előállítását a méhek végzikés nem is célunk ezek természetes állagát, összetételét megváltoztatni. A termelőktevékenységük kezdetén legtöbbször saját maguk által készített illetve használteszközökkel dolgoznak. A rengeteg használatban lévő kaptár és keretrendszer miatt nemtudott kialakulni egy egységes rendszer, mert hivatalos szabvány nem rendelkezik ezekről.A munkafolya matok jó része hagyományosan és jellegénél fogva is manuálisak. Gépesítetteszközök csak bizonyos folyamatokhoz szükségesek, amelyek többnyire a méz elvételét,kezelését szolgálja. Az utóbbi években azonban sorban jelentek meg olyan eszközök,melyek az időigényes folyamatok meggyorsítását hivatottak ellátni, ezzel is elősegítve a

nagyüzemi jellegű munkát. Ilyen eszközök a gőzviasz olvasztó, a viasz centrifuga, azautomata etető berendezés, a palackozó, a mézszivattyú, a kaptárlift.

8/15/2019 Dudas r 2015 Shxh64

29/58

8/15/2019 Dudas r 2015 Shxh64

30/58

30

A magyar méz világviszonylatban is kiváló minőségű, azonban a termelői ár nem ezttükrözi minden esetben. Hiszen a kiskereskedelmi szegmensben leginkább az szabja meg a piaci árat, hogy a vásárló mennyit hajlandó fizetni a termékért. Sajnos ezt a tendenciát csakrontja az a tény, hogy az áruházak polcain nagy arányban jelennek meg az olcsó, silányminőségű import termékek, a hazai jó minőségűek mellett, ezzel nyújtva alternatívát azalacsonyabb jövedelműeknek. Az import mézekkel a vásárló azonban élelmiszer - biztonsági kockázatokat vállal, főleg az Európai Unió határain kívülről érkező termékekesetén. B iztató jelnek mondható viszont , hogy az emberek jelentős része hagyományosan akistermelői piacon keresi ezeket a termékeket, vagy első kézből a termelőtől vásárolnak.Ennek eg yik oka, hogy a hamis mézekkel kapcsolatos botrányok miatt kevésbé bíznak avásárlók a polcokon megjelenő termékekben, a másik, hogy a termelőtől lényegesinformációkat kaphatnak a termeléssel és tárolással kapcsolatban. (WEB 8, 2015)

4.1.4. Természeti környezet

Mint a mezőgazdaság többi ágára, úgy a méhészeti tevékenységre is fokozott hatással vana természeti környezet változása. Az utóbbi évtizedben tapasztalt nagymértékű klímaváltozás rengeteg negatívumot hordoz magában, aminek hatása évről évre érezhető.Az olyan körülmények, mint a szélsőséges hőmérséklet ingadozás, az összemosódottévszakok, a leszűkült gyűjtési idő, a nektárt adó növények számának csökkenése, mindolyan tényezők, amik egyre kiszámíthatatlanabbá, nehezebbé teszik a termelést. Nem

besz élve azokról a hatásokról, amik a természeti környezeten kívül érik a szorgos kisállatokat.(Lendvai, 2014)

A mezőgazdaságban jelen lévő csávázó anyagok és permetszerek egy része rendkívül

mérgező és tömeges elhullást okoznak, hiába vannak tiltólistán, a használatuk ellenőrzésekörülményes. Nem beszélve az utóbbi években egyre inkább terjedő GMO-s növényekről,amelyek genetikailag módosítottak , és méreganyagot tartalmaznak a kártevők ellenivédekezés gyanánt. A legtöbb ilyen növény laboratóriumi körülmények között vankitenyésztve, így nem is igényelnek megporzást. Ezáltal nektárképződésük sincs, aminekkövetkeztében a méhek sem tudnak gyűjtögetni róluk. Az idei évtől a magyar állam isGMO mentes agrár politikát folytat, az Európai Unió számos tagállamával együtt, hiszenökológiai és élettani szempontból is komoly károkat okoznak az ilyen fajta növények. (Bross, 2014)

8/15/2019 Dudas r 2015 Shxh64

31/58

31

4.1.5. Politikai- jogi környezet

Magyarországon minden állampolgárnak alkotmányos joga a méhtartás, természetesenezen felül vannak különböző törvények és kormányrendeletek , ame lyek a méhészkedést befolyásolják . A tartási és elhelyezési körülmények szabályzásáról szól a 15/1969. (XI. 6.)MÉM rendelet, de emell ett számos előírás irányul erre az iparágra is, kezdve a méztermeléséről, feldolgozásáról, értékesítésről; a méhállomány védelmén át, az élelmiszerelőállításig. Az Európai Unióhoz történő csatlakozásunk óta pedig országos szinten lehetigényelni különböző támogatásokat, melyeket központilag felügyelnek. I lyenek például aFiatal Gazdák induló támogatása, valamint aMagyar Méhészeti Nemzeti Program, melyet

mind en állam meghirdet évről évre. (WEB 5, 2015)

4.2. Egy méhgazdaság Stakeholder elemzése

Az érintettek száma és jellemzői egy méhészetben általánosságban függ az adotttelephelytől és a gazdaság nagyságától. Új vállalkozás létrehozása során, vagy meglévő bővítésében nagy segítség lehet a Stakeholder elemzés, ugyanis ha a gazdálkodó alaposan

átgondolja az érintetteket számát és azok befolyását, nem érheti nagy meglepetéstevékenysége során. Az analízisem elkészítése során részletezni fogok egy körülbelül 200családos méhészet általános támogatóit és ellenzőit, hiszen a továbbiakban egy ilyennagyságú állományt szeretnék kialakítani. Ezeket pedig az érdekeltség tekintetében isalacs ony és magas kategóriákba soroltam , hogy szemléletesebb legyen az analízis.

4.2.1. Támogatók

- Alkalmazottak: A fuvarozók, kisegítők, esetleges családtagok tartoznak ide, akik agazdálkodás során közvetlenül részt vesznek a termelő feladatokban, alogisztikában vagy akár a marketingtevékenységekben. Az alkalmazottakmagasérdekeltségi státuszba tartoznak, hiszen jövedelmük vagy egyéb járulékos hasznukszármazik a vállalkozás sikerességéből.

- Országos Magyar Méhész Egyesü let (OMME): Ennek a közösségnek több

tagszervezete van, így megyei szinten könnyen elérhetőek a méhészek számára. Azegyesület célja, hogy a gazdálkodókat folyamatosan friss információval lássák el.

8/15/2019 Dudas r 2015 Shxh64

32/58

32

Ennek érdekében szaktanácsadással, előadás- és vásárszervezéssel is foglalkoznak,hogy mindenki számára elérhetővé váljon a termeléshez szükséges szaktudás éseszközrendszer. Az OMME mindenképpen az erősen érdekelt támogatók közétartozik, hiszen egy ilyen szervezet célja mindenképpen az, hogy minél többrésztvevője legyen. Nem csupán a tagsági díjakból befolyó összegek miatttörekszenek erre, hanem mert minél több új méhész kerül az egyesületbe, annálnagyobb gazdasági szerephez jut a közösség és ez által az ágazat is. (WEB 5, 2015)

- Felvásárlók és fogyasztók: Mint az már korábban is említettem a méztermelésközel háromnegyedét a kereskedőknek, felvásárlóknak értékesítik a méhészek. Mégakkor is, ha köztudott tény, hogy így sokkal kevesebb összegért tudják eladni,mintha háztól tennék azt. Ennek oka, hogy általában nincs olyan nagy vevőköreegy- egy méhésznek, hogy az összes megtermelt mézet piacon vagy közvetlenülértékesítse a fogyasztónak. Azonban nem szabad figyelmen kívül hagyni a vásárlói bizalom javítását- amely a személyes eladás során alakul ki- hiszen ennekerősödésével az eladott mennyiség folyamatosan emelkedhet. Mindezeket együttvéve a vásárlók is magas érdekeltségű kategóriába sorolhatóak az elemzés során,hiszen mind a továbbértékesítésből, mind a fogyasztásból közvetlen hasznukszármazik. (WEB 4, 2015)

- Európai Unió: Az Unióhoz való csatlakozást követően számos támogatást lehetigénybe venni a méhtartóknak is, korábban foglalkoztam ennek fontosságával. Alehetőségeket a Magyar Méhészeti Nemzeti Programbanfektetik le 3 évente. A jelenleg érvényben lévő, 2013 – 2016- os ciklusban például az alábbiakat lehetkérvényezni: technikai segítségnyújtás, méhbetegségek elleni kezelések,vándorméhészet ésszerűsítése és a kaptárak állományjavítása. Ezek hozzájárulnak améhészetek fejlesztésében és karbantartásában, így fontos támogatónak tekinthető

az Európai Unió ezen tevékenységeket végző szervei. (WEB 4, 2015) - Környezetvédő szervezetek: A különböző természet- és állatvédő szervezetek

csupán közvetve tesznek hozzá a méhészetek működéséhez, de lényegesmegemlíteni, hiszen elsődleges céljuk az élőlények és növények megléténekfenntartása. A méhészet eset ében pedig mindkettő megjelenik, hiszen mind akülönböző erdők (főként az akácosok), mind pedig a megporzást végző méhekmegítélésének javítása lényeges kérdés. Érdekeltség tekintetében középértékre

helyeztem őket, mivel közvetlen befolyásuk nincs a tevékenységre.

8/15/2019 Dudas r 2015 Shxh64

33/58

33

- Helyi önkormányzat: Általános előírás, hogy a méhtartást minden év februárvégéig be kell jelenteni az illetékes önkormányzat jegyzője felé, aholnyilvántartásba veszik a családok számát, telephelyét. Emellett ellenőrzik améhegészségügyi felelőstől kapott állatorvosi igazolásokat meglétét is. Atelepülésvezetőségnek az említett feladatok jogszabályi kötelezettsége, ígykülönösen nincs nagy érdekeltségük a méhészet létrejöttében, de nem isnevezhetőek ellenzőknek. (WEB 6, 2015 )

4.2.2. Ellenzők

- Versenytársak: Korábbi bemutatott adatok alapján elmondható, hogy améhcsaládok, így a méhészetek száma is növekvő tendenciát mutat. Ez azt jelenti,hogy ha egy területen túl sok a méhtartó, úgy az befolyásolja a gyűjtögetés és améztermelés minőségét és mennyiségét. Így egyértelmű, hogy új méhészetlétrehozását erősen ellenzik a már meglévő gazdálkodók. Az előállítás mellett pedig nem vehetjük figyelmen kívül az értékesítési lehetőségek befolyásolását sem,hiszen az egyforma tevékenységet végzők leginkább itt számítanak versenytársaknak. A piaci árat és a vevők körét a riválisok nagymértékben befolyásolják, így ők egy erősen befolyásolt csoportot alkotnak.

- Helyi lakosság, szomszédság: Bármelyik településen élünk is, biztosan akadnakolyan állampolgárok, akik nem nézik jó szemmel, hogy a közelükben méhekettartanak, mert sok esetben félnek a kellemetlen csípésüktől. Sajnos ez egy olyan probléma, ami ellen nem csak a méhészek, de ők maguk sem tudnak érdembentenni – természetesen abban az esetben, amennyiben a jogszabályi feltételeknekmegfelelő a méhtartás. Így ezek a lakosok csupán közvetve hatnak a gazdálkodás

tevékenységére, így az érdekeltségi befolyásuk is alacsonynak mondhatni. Aztlenne fontos hangsúlyozni és az emberekhez eljuttatni, hogy milyen fontosökológiai szerepük van a méheknek a megporzás által, hiszen ennek hatására talánkevesebb lenne az ellenséges ember.

- Allergiás betegek: Ők azok a lakosok, akik nem ok nélkül félnek a méhektől,hiszen egészségügyi kockázatot jelentenek a számukra. Azonban ez a csoportsemtud ellenük tenni, hiszen elkerülhetetlen, hogy találkozzanak a szabadban ezekkel a

dolgos rovarokkal. Ebből kifolyólag ők is alacsony érdekeltségűek a méhgazdaságszempontjából.

8/15/2019 Dudas r 2015 Shxh64

34/58

34

Miután részletesen bemutattam a lehetséges érintetteket egy méhésztre vonatkozóan,készítettem egy ábrát, amin jól láthatóak a részvevők. Mivel korábban említettem, hogyérdekeltség tekintetében is rangsoroltam őket, így azok erőssége vagy éppengyengesége is jól leolvasható. Összességében pedig elmondható, hogy a támogatókszáma sokkal nagyobb , a versenytársak kivételével – per sze nekik fontos szerepük van-más nagyobb akadályozó csoporttal véleményem szerint nem kell megküzdenie agazdasági életben egy méhésznek .

14 . ábra: Egy méhészet Stakeholder elemzésének szemléltetése Forrás: Saját szerkesztése

8/15/2019 Dudas r 2015 Shxh64

35/58

35

4.3. A méhészet kiadásainak és költségeinek meghatározás

A dolgozatomban szereplő leendő vállalkozást nem egyszeri beruházással kívánom

létrehozni, hanem folyamatos fejlesztéssel szeretném elérni a kívánt állomány nagyságát,ami egy 200 családos méhészetet jelent. Az alábbi táblázaton szerepelnek a tervezett beruházási kiadások évekre bontva. Amint látható az első, induló évben a kiadások közöttszerepel 50 kaptár (1 kaptár értéke 15.000 Ft) és 50 méhcsalád (1 méhcsalád érték e 20.000Ft) illetve az általam fontosnak tartott eszközállomány. Majd ezt követő években szintén50 kaptár beszerzéséttervezem évente, amíg el nem értem a 200 db-ot. A második évbenszerepel a további eszközök megvétele, az üzemszerű termelés érdekében. Azonban ettől

az évtől a fejlesztés során csak a méhcsaládok felét, azaz 25 cs alád vásárolását vettemszámon, ugyanis a másik felét saját meglévő állományból történő szaporítással kívánom biztosítani. (A megadott számok levezetését a későbbiekben részletesen bemutatom.)

2. táblázat: Beruházási adatok

1. év 2. év 3. év 4. év

Beruházási kiadás Érték (Ft) Érték (Ft) Érték (Ft) Érték (Ft) K aptár 750 000 750 000 750 000 750 000

Méhcsaládok 1 000 000 500 000 500 000 500 000 Gőzviasz olvasztó - 317 500 - -

Pergető 317 500 - - - Méz palackozó 680 000 - - -

R ezgőkéses fedelező - 482 600 - - Fedelező kád 100 000 - - -

Egyéb eszközök 400 000 200 000 - - Összesen 3 247 500 2 250 100 1 250 000 1 250 000

Forrás: Saját szerkesztés

Mint minden vállalkozásnál, így a méhészetnél is elengedhetetlenül fontos, hogy legalábbhozzávetőlegesen meg tudjuk határozni a tevékenység során felmerülő költségek alakulását. Beszélhetünk állandó és változ ó költségekről egyaránt. Változatlannaktekinthetők azok, amelyek a kimondott méztermeléstől és vándorlástól függetlenül ismegjelennek. Ilyenek lehetnek a fenntartási, a méhegészségügyi, a karbantartási költségek,az amor tizáció valamint az egyéb kiadások . Illetve úgyszintén beszélünk változó

költségekről is, amelyek a t ermelés és vándorlás volumenével együtt változnak, mint például a saját munkabér, saját gépkocsi használat költsége, vándorlási költségek .

8/15/2019 Dudas r 2015 Shxh64

36/58

36

4.3.1. Állandó költségek

Fenntartási költség

Ide tartoznak a kaptárak kar bantartási költségei, valamint az élelempótlásra, serkentésre és betelelésre használt cukor költsége. Emellett itt vehetjük figyelembe a műlépek, keretekvásárlását is. A fenntartási költségeket családonként éves szinten 5000 Ft- ban állapítottammeg. Ebbe bele tartozik a különböző célokra felhasznált cukor , ami hozzávetőlegesenévente 17 kilogramm szükségletnek felel meg családonként, valamint az időszakoskarbantartás költségei. A cukor árát az elmúlt 10 év adatai nak átlaga alapján határoztammeg , így 235 Ft/kg-os ár jött ki. A 15. ábrán látható, hogy az elmúlt években mennyit

változott a kristálycukor kilónkénti átlagára.

15 . ábra: A kristálycukor kilónkénti átlagárának alakulása 2006 és 2015 között Forrás: KSH adatai alapján saját szerkesztés

Méhegészségügyi költség

Ezekhez a költségekhez tartozik a méhbetegségek megelőzésére szolgáló gyógyszerekköltsége, valamint a különböző állategészségügyi vizsgálatok költségei, melyek rendkívülfontosak a megfelelő minőségű termék előállítása érdekében. A méhbetegségek megelőzésiköltségeként számolni lehet az atka és a vírusos gyomorvész elleni kezelési költséggel.

0

50

100

150

200

250

300

2006. 2007. 2008. 2009. 2010. 2011. 2012. 2013. 2014. 2015.

217 229 209 215192

300 300275

222190

F o r i n

t / K i l o g r a m

Év

A cukor átlagárának alakulás 2006 és 2015 között

8/15/2019 Dudas r 2015 Shxh64

37/58

37

Amortizációs költség

Az amortizáció, vagy is a terv szerinti értékcsökkenés egy olyan tétel, amit feltétlenülfigyelembe kell vennünk a gazdaságos működés szempontjából, hiszen a beruházásokat

követően évről évre csökken a tárgyi eszközök értéke a használat folyamán. Itt azokat azeszközöket vettem figyelembe, amiket kimondottan a méhészeti tevékenység érdekébenszükséges beszerezni.

Egyéb költségek

Ehhez tartoznak a tagsági díjak, lépcseréhez szükséges műlépek költsége, szükség esetén améhanyák cseréjének összege és különböző egyéb kiadások. A műlépek költségét azonban

elhanyagolhatónak vehetjük , hiszen a saját méheink által termelt viasz eladási árábólgazdaságosan kivitelezhető.

A 4. táblázatban látható számadatok levezetése ésa lakulása két vándorlás esetén, 50családos állománynál

Fenntartási költségek : A kaptárak beszerzési értékét 15 ezer forintban állapítottam meg,

mert átlagosan 14 és 16 ezer forint között kaphatóak a felszereltségüktől függően. 15 évesamortizációval számolva, hiszen körülbelül ennyi ideig őrzik meg állapotukat, ez évente990 Ft-nak felel meg, hozzávetőlegesen tehát ennyit kell rákölteni egy kaptárrakarbantartás céljából éves szinten. Ehhez számoljuk pluszba hozzá a 17 kg cukrot (235 Ft-os átlagáron), ami 3995 Ft. Így a kettő összege 4985 Ft (a számolások megkönnyítésénekérdekében kerekítettem 5000 Ft -ra) egy családra vonatkozóan.

Méhegészségügyi költségek: Egy család egyszeri atka elleni kez eléséhez szükséges

Varidol ára jelenleg 5230- 7060 Ft között mozog így én egy átlag 6150 Ft-al számoltam.Általánosságban 7 kezelést alkalmaznak, amely teljesen lef edi egy méh fejlődésistádiumát, ennek költsége 43050 Ft. Ezen felül a vírusos gyomorvész ellen Nosevitethasználok, melynek egyszeri kezelési költsége 4500 Ft. Három kezelés szükséges, melynekára így 13500 Ft. Tehát a költség a következőképpen alakul: [(7 kezelés x 6150 Ft/ kezelés)+ (3 kezelés x 4500 Ft/kezelés)/50 család] = 1131Ft kerekítve1100 Ft .

8/15/2019 Dudas r 2015 Shxh64

38/58

38

Amort izáció: A kaptárak leírási idejét átlagosan 15 évnek, míg a további gépesítetteszközökét és egyéb berendezésekét 12 évnek számoltam. A3. táblázatban láthatjuk, hogyalakul az amortizáció értéke forintban.

3. táblázat: Amortizációs költségek számítása 50 illetve 1 családra vonatkozóan

Amortizáció 50 családra 1 családra Érték (Ft) Leírási kulcs (%) Amortizáció (Ft) Amortizáció (Ft)

Kaptár 750 000 6,66 49 500 990Pergető 317 500 8 25 400 508

Mézpalackozó 680 000 8 54 400 1 088Fedelező kád 100 000 8 8 000 160

Egyéb eszközök 400 000 8 32 000 640

Összesen 2 247 500 169 300 3 386Forrás: Saját szerkesztés

Egyéb költségek: Egy méhanya ára 3000- 3800 Ft között van, így egy átlag 3400 Ft-osárral számoltam. Ez a tétel azonban csökkenthető méhanyák beszerzésére igényelhetőtámogatási összeggel, mely méhanyánként maximum 5 Euronak megfelelő forintösszeglehet. A többi idetartozó tétel költsége elhanyagolhatónak mondható ezért ezt tételt 1800Ft- ban állapítottam meg.

4. táblázat: Egy méhcsaládra jutó állandó költségek értéke a vándorlások számától függően

Vándorlások száma Állandó költségek (Ft/méhcsalád) 0 1 2 3

Fenntartási költség 5 000 5 000 5 000 5 000Méhegészségügyi költség 1 100 1 100 1 100 1 100

Amortizációs költség 3 386 3 386 3 386 3 386Egyéb költség 1 500 1 500 1 500 1 500

Forrás: Saját szerkesztés

A levezetett adatok alapján jól látható, hogy az állandó költségek, jellegükből adódóannem változnak annak függvényében, hogy a méhész az év folyamán hányszor vándorol azegyes méhlegelőkre, hiszen ezek a tételek minden esetben felmerülnek.

8/15/2019 Dudas r 2015 Shxh64

39/58

39

4.3.2. Változó költségek

Vándorlási költség

Itt az állomány szállításához szüksége költségeket vesszük figyelembe úgy, mint ateherautó fuvardíját, a rakodó munkások bérét és ellátási költségét. Ennek aköltségtényezőnek a változása leginkább a vándorlások számának és a vándorláskormegtett távolságnak a függvénye. Azonban nagyban változtathatja még a használt kaptártípusa, hiszen annak méretétől függ a bérelt teherautó típusa is. Nagy- Boconádi kaptárbólez a szám 50-60 db, Tamási féle rakodó kaptárból pedig akár 100 db is lehet egy 7,5 tonnásteherautó esetében. A vándorlások számával valamelyest arányosan nő a megtett út hossza

is. A méhész a méhekkel átlagosan egy vándorlás alatt 200, két vándorlás során 350,három vándorlás esetében pedig500 km tesz meg. Ezt nem árt szem előtt tartani, hiszenegy teherautó átlagos fuvar díja 250Ft/km, pótkocsival 300Ft/km. Fontos, hogytörekedjünk a raktér teljes kihasználtságára, hiszen ezáltal a fajlagos önköltség iskedvezőbben alakul.

A következő tényező a rakodók bére, amely az állomány nagyságától függ leginkább.A bér meghatározásához több fuvarozó cég árait is megtekintettem, ezek alapjánmegállapítható, hogy a rakodómunkások bére 1000 és 1500 Ft/óra/fő közé tehető. Azoptimális létszám véleményem szerint 4 fő, akiknek a bérköltsége átlagosan 1250Ft/óra/főfigyelemb e véve a munka fizikai jellegét. Ebből kifolyólag50-100 kaptár rakodásiköltségét 5000Ft/fő, 150-200 kaptárét pedig 10000 Ft/fő.

Saját bérköltség

Egy olyan élőmunkaigényes tevékenységnél, mint a méhészet, nem szabad figyelmen kívülhagyni a méhész saját munkájának költségét. A vándorlások számának függvényében egy50 - 100 családos méhész átlagosan 10- 13 órát fordít egy méhcsaládra. Egy 200 családosméhésznél azonban ez az idő akár 20-25%- al is lerövidíthető a magasabb gépesítettségmiatt. Hosszabb távon, hatékonyan csak egy szakképzett méhész tud eredményestermelőtevékenységet végezni, ezért a munkabért a szakképzett minimálbérnekmegfelelően 702 Ft/órával számoltam. (WEB 9, 2015)

8/15/2019 Dudas r 2015 Shxh64

40/58

40

Saját gépkocsi használat költsége

A méhészeti tevékenység egyik kulcsfontosságú része a saját gépkocsi használata, hiszen améhészeti eszközök szállítása, beszerzése, a vándortanya látogatása elképzelhetetlen

nélküle. A gazdálkodó közvetlen munkaeszközének tekinthető, amelynek karbantartási ésamortizációs költsége is a méhészetet terheli. A gépkocsi használati díját 37 Ft/km-benhatároztam meg. Átlagosan 346 Ft/l- es üzemanyagárral, 9 Ft/km személygépkocsinormaköltséggel számoltam 8 literes átlagfogyasztás mellett.

Tehát az előbbieket számszerűen levezetve: (346 Ft/liter x 8 liter)/100 km = 27 Ft; 27 Ft/km + 9 Ft/ km = 36,68 kerekítve 37 Ft/ km. Az üzemanyagárnál szintén egy 10 évesátlagot vettem figyelembe, mert ez a tétel is évről évre kiszámíthatatlanul ingadozik, ahogyazt a statisztikai táblázaton is látni lehet

16. ábra: Az üzemanyag átlagára literenként 2006 és 2015 között Forrás: KSH adatai alapján saját szerkesztés

A vándorlások számával a megtett távolság is növekszik, így elmondható, hogy átlagosan4500 - 8000 km-t tesz meg a méhész egy évben a tevékenysége érdekében. Ide értendő avándorhelyek keresése, megtekintése, a méhek ellenőrzése a hordási időszakban, a pergetővándorhelyre történő elszállítása, stb.Azonban egy év alatt vándorlás nélkül isszámolhatunk körülbelül 2500 kilométerrel, hiszen egyéb méhészeti teendők érdekében isszükséges utaznunk, úgymint eszköz és gyógyszer beszerzés, méhanya vásárlás stb.

277 276 293 278336

383426 418 408

368

050

100150200250300350400450

2006. 2007. 2008. 2009. 2010. 2011. 2012. 2013. 2014. 2015.

F o r

i n t / L i t e r

Év

Az benzin átlagárának változása 2006 és 2015 között

8/15/2019 Dudas r 2015 Shxh64

41/58

41

Az 5. táblázatban látható számadatok alakulása két vándorlás esetén, 50 családosállománynál:

Vándorlási költség: A megtett út átlagosan 350 km az ehhez szükséges teherautó bérleti

díja egy 50 családos állomány esetén 250Ft/km, ehhez hozzáadtam a 4 munkás bérét, amiebben az esetben 1250Ft/fő/óra. 50 család esetében hozzávetőlegesen 4 óra rakodási idővelszámoltam . Így tehát a vándorlási költség a következők szerint alakul:[(350km x250Ft/km + 4 fő x 4 óra x 1250Ft/fő/óra) / 50 család] = 2150 Ft/család/év

Saját bérköltség: Ebben az esetben 12 óra a munkaidő igény melyet óránként 702Ft/óra bérrel számoltam. Így tehát ez a költség: (12 óra x 702Ft/ óra) = 8424Ft/család/év

Saját gépkocsi használt költsége: Ebben az esetben a tevékenység érdekébenhozzávetőlegesen 6000 km a megtett táv 37Ft/km-es költséggel számítva. Tehát ez a tétel akövetkezők szerint alakul:[(6000 km x 37 Ft/ km) /50 család] = 4440Ft/család/év

5. táblázat: Egy méhcsaládra jutó változó költségek értéke a vándorlások számától függően

Vándorlások száma Változó költségek (Ft / méhcsalád / év) 0 1 2 3

Vándorlási költségek 0 1 400 2 150 2 900Saját bérköltség 7 020 7 722 8 424 9 126

Saját gépkocsi használat költsége 1 850 3 330 4 440 5 920Forrás: Saját szerkesztés

Hazánkban 3 fő, nagykiterjedésű méhlegelő fordul elő a repce, az akác és a napraforgó.Ezek mellett az ország egész területén számottevő és egybefüggő méhlegelő nem jellemző.Ebből kifolyólag vándorolnunk kell, a megfelelő méhlegelő elérése érdekében. Nagyonfontos előre megtervezni, figyelembe véve az állomány nagyságát, a telephely és az elérnikívánt célterület vagy célterületek távolságát.Egy méhész átlagosan 2 vándorlással számolegy évben, így a számítások során én is ezzel kalkuláltam.

A vándorlások száma a tehergépkocsi bérleti költsége vagy a saját gépjármű üzemanyag,kopási és egyéb költségek miatt lényeges. Fel kell mérnünk a szükséges munkaerő igényt,hiszen munkabért kell fizetnünk a rakodóknak, biztosítanunk kell az ellátásukat. Valamintnem utolsó sorban figyelnünk kell a meteorológiai előrejelzést, hiszen olyan tevékenységet

végzünk , amely jelentős mértékben függ az aktuális időjárástól.

8/15/2019 Dudas r 2015 Shxh64

42/58

42

Szem előtt kell tartanunk, hogy a vándorlás révén sok esetben a termelt méz mennyiség istöbb, viszont az önköltség is növekszik. Amennyiben ezekkel a körülményekkel nemkalkulálunk megfelelő körültekintéssel, abban az esetben az elmaradt haszon mellett jelentős költségnövekedéssel is számolhatunk. (Dr. Vicze, 1997)

4.4. A méhészet bevételeinek meghatározása

Az ágazat eredményét leginkább az időjárás, a méhlegelők minősége, a vándorlás és azemberi tényező határozza meg. A megfelelő szakértelem, a hatékony munkavégzés,azeszközök kihasználtsága és a munkaszervezés hatékonysága az eredményes tevékenység és

a gazdaságosság egyik kulcspontja. A termelési eredmények évenként változóak lehetnek ,hiszen az árak nem számíthatók ki előre pontosan, de a legtöbb esetben egy jólmeghatározható tartományon belül mozognak.

A méhész bevételének jelentős része elsődlegesen a mézeladásból származó jövedelem,amely jelentős mértékben függ a méz piaci valamint felvásárlási árától. Ezen árat a hazaiés export kereslet, valamit az ágazat által termelt méz mennyisége határozza meg. Viszont

fontos megjegyezni, hogy a méhészet azon különleges helyzetben lévő tevékenységekegyike, aminek szinte minden melléktermékét értékesíteni lehet, a fő terméke a mézmellett. Vannak közvetlen és közvetett bevételi forrásai. Közvetlen bevételi források améhcsalád értékesítés, méhanya nevelés és értékesítés, lépesméz termelés, méhviasz-,

propolis- , virágportermelés. Esetleg méhméreg értékesítést is megemlíthetjük, bár egyelőrehazánkban komoly piaca nincs, illetve ellene szól közvetlenül a méh pusztulása is.Közvetett bevételi források lehetnek például a különböző állami támogatások, agrár

támogatások .

8/15/2019 Dudas r 2015 Shxh64

43/58

43

4.4.1. Fontosabb értékesíthető méhészeti termékek

Virágpor:

A virágpor olyan természetes anyag, amelyet a méhek elsősorban a fiasítás etetésérehasználnak viszont olyan fontos vitaminokat és aminosavakat tartalmaz, ami az emberiszervezet számára is jótékony hatású. Jelentős apiterápiás hatású anyag, javítja avérképet valamint az anyagcsere folyamatokat, emellett csökkenti a vérnyomást, segítiaz immunrendszer működését. Kozmetikai és természetgyógyászati termékekhez ishasználják.

Propolisz:

A méhek elsődlegesen ragasztásra, hézagkitöltésre valamint fertőtlenítésre használjákezt a hasznos anyagot, melyet a fák rügyeiről gyűjtenek. Rengeteg jótékony élettanihatása van az emberi szervezetre is. Baktériumölő antibiotikus hatása miatt sebekkezelésére is használható, serkenti a szövetképződést. Kedvező hatású a tüdő, avérkeringés és a bőr működésére. Elősegíti a vér és csontképződést valamintregeneratív hatása van a porcszövetekre is.

Méhpempő :

A méhek garatmirigy váladéka mely sárgás-fehér színű savanykás ízű és pépes állagú.

Ezzel az anyaggal táplálják az anyát és a fiasítást, vitaminokban rendkívül gazdag.Aszervezetet regenerálja, segíti az idegrendszer és a szív működését. Gátolja azérelmeszesedés és a vérnyomás kialakulását, valamint kiegyensúlyozza a szervezetanyagcsere folyamatait.

Méhméreg :

Savas kémhatású, illékony folyadék, amely a méhek méregzsákjában halmozódik fel.Leginkább ízületi bántalmak kezelésére használják, mérsékli a fájdalomérzetet és

növeli a szervezet ellenálló képességét. Hazánkban még kicsi a piaca, de márforgalomban vannak olyan készítmények, amelyek hatóanyagában a méhméreg ismegt alálható.

Méhviasz:

A méhek a potrohukon található viaszmirigyek segítségével állítják elő a méhviaszt,amely építőanyagként funkcionál. Élettani szempontból antibiotikus hatású, ezáltal agyógyszeriparban, a kozmetikai cikkel gyártása során rúzsok, kenőcsök valamintkrémek adalékanyagaként használják fel. (Zsidei, 1993)

8/15/2019 Dudas r 2015 Shxh64

44/58

44

4.4.2. Tervezett bevételek

Jelen dolgozatomban csak a fő bevételi forrásnak minősülő méz fajták értékesítését vettemalapul , az előzőekben felsorolt méhészeti termékek értékesítésével nem számoltam. Ahárom legnagyobb mennyiségben termelt mézfajta a repce, az akác és a napraforgó,melyek lehetséges termelési adatainak meghatározásához véletlen számgenerálásthasználtam. Oly módon, hogy a több éves átlaghozam alsó és felső határértékei közöttváltozzanak az értékek. Az alábbi táblázatban láthatóak az általam várt mézhozamok éves bontásban. Láthatóan nagy ingadozást mutatnak a különböző méhlegelők hozamai, ami akiszámíthatatlan időjárásnak köszönhető.

6. táblázat: 5 éves családonkénti mézhozam

Mézhozamcsaládonként(kg/család)

1. év 2. év 3. év 4. év 5. év

Repce 18 13 16 7 20Akác 8 19 10 14 12

Napraforgó 15 21 24 12 13Összes mézhozam 41 53 50 33 45

Forrás: Saját szerkesztés

Az árak meghatározásakor figyelembe vettem, hogy a repcemézet jellegénél fogvanehezebb üvegezve értékesíteni a gyors kristályosodása miatt. Ezért a felvásárlónak történőértékesítési árral számoltam. Viszont a napraforgó és akácmézet érdemes kiüvegezettformában értékesíteni, ezért ezeknél piaci eladási árral kalkuláltam. A felvásárlói és a piacieladási árat is szintén véletlen számok generálásával határoztam meg, a több évesátlagoknak megfelelő intervallumok ismerete mellett. Az alábbi 7. és 8. számú táblázatban

láthatóak a tervezett eladási árak és árbevételek éves szinten. Emellett pedig az 1. számúmellékletben szerepelnek a további évre vonatkozó bevételek és kiadások alakulása.

7. táblázat: 5 éves tervezett méz eladási árak

Méz eladási árak(Ft/kg)

1. év 2. év 3. év 4. év 5. év

Repce 650 670 680 730 650Akác 2250 2000 2050 2150 2100

Napraforgó 1450 1200 1350 1400 1350

Forrás: Saját szerkesztés

8/15/2019 Dudas r 2015 Shxh64

45/58

45

8. táblázat: 5 éves családonkénti árbevétel

Bevételcsaládonként(Ft/család)

1. év 2. év 3. év 4. év 5. év

Repce 11700 8710 10880 5110 13000Akác 18000 38000 20500 30100 25200

Napraforgó 21750 25200 32400 16800 17550Összesen 51450 71910 63780 52010 55750

Forrás: Saját szerkesztés

4.5. Beruházás megtérülés vizsgálat

A 9. számú alábbi táblázatban foglaltam össze a méhészeti vállalkozás éves költségvetésétévekre bontva a fejlesztés ütemének megfelelően. Jól látható, hogy az első két évben alegnagyobbak a beruházási kiadások , mert ebben a periódusban terveztem az évenkénti 50ka ptár mellett a szükséges eszközállomány beszerzését is . Majd az ezt követő két évbenmár csak a szükséges kaptárak és méhcsaládok megvásárlását kell megvalósítani a beruházás keretein belül. Az ötödik évre kalkulációim szerint sikerül elérni a szükséges200 családos állományt, így beruházással abban az évben nem számoltam.

Az árbevétel a fejlesztések hatására folyamatos növekedést mutat, természetesen akalkulált eladási árak és termelési mennyiségek függvényében. Azonban az árbevétellelszembe n a termelési költségek változása nincs összhangban az állomány növekedésével.Ennek oka, hogy a folyamatosan fejlesztett állomány viseli a beruházás folyamán beszerzett eszközök költségét is, azonban az első két év után már csaka méhcsaládok éskaptárak vásárlása valósul meg.

Minden vállalkozás számára fontos költségtétel a fizetendő adó, melynek mértéke szinténlényeges szempont. Az általam felvázolt kalkuláció alapján a negyedik év végéigmellékállásban végezném a tevékenységet. Ez esetben a fizetendő adótételek a garantált bérminimum szerinti vállalkozói minimum kivét után 16%-os személyi jövedelemadó(SZJA), 14 %- os egészségügyi hozzájárulás (EHO) és amennyiben a vállalkozásnyereséges, úgy a 10 %-os nyereségadót jelent.

8/15/2019 Dudas r 2015 Shxh64

46/58

46

Ezt követően az ötödik évben főállású vállalkozóként a fizetendő tételek a 27 %-osszociális hozzájárulási adó (SZOCHO), a 16 %-os EHO, a 1,5 %- os egészségbiztosítási járulék, a 1,25 %-os társadalombiztosítási járulék valaminta 10 %-os nyereség adó, ígyezen szempontokat vettem figyelembe. Mi nd két esetben, fő és mellékállásban végzetttevékenyég esetében fizetendő tétel még, az iparűzési adó, mely önkormányzatonként 1 és2 % között változhat. Jelen esetben 2%-al kalkuláltam számításaim során. (WEB 10, 2015)

Továbbá leolvasható az összesítő táblázatból, hogy az évenkénti adózás előtti eredménybőllevonva a fizetendő adótételeket, megkaptam az adózott eredményt, melyhez hozzáadtamaz amortizációt. Ezeknek a részletes értékét már kiszámítottam és ismertettem a teljesállományra vetítve a költségek elemzése fejezetben. Azért tartottam fontosnak ezeket a

tételeket, mert az amortizáció a vállalkozás adózás előtti eredményét ugyan csökkenti,azonban tényleges pénzkiadással nem jár. Így megkaptam a vállalkozás működési pénzáramát. Ezután meghatároztam a beruházás pénzáramát is , tehát lényegében azt, hogyaz adott év bevételei fedezték -e a kiadásokat. Ez úgy tettem meg, hogy a beruházásikiadáshoz hozzá adtam a működési pénzáramot. Látható, hogy az első két évben akalkulációk alapján még a beruh ázási kiadást sem fedezték a bevételek A mérleg csak aharmadik évtől lett pozitív, addig az évig veszteséget termelt a vállalkozás.

Ezt követően, hogy viszonylag reális és tiszta képet kapjak a beruházással kapcsolatban,diszkontálnom kellett az adott év pénzáramait. Erre azért volt szükség, mert már atőkekiadás előtt meg kell vizsgálni, hogy az adott évek pénzfolyamai mennyit érnek nekema jelenben. Ehhez egy 6%-os diszkont rátát használtam, ami az elmúlt