Duális képzés Európában és Magyarországon

A duális képzés bevezetésének indokai

2

A jelenlegi képzés hiányosságai

• A hazai ipar szereplői – közülük is legerőteljesebben a járműipari vállalatok –

kifejezetten igénylik a gyakorlatorientált képzésből kikerülő szakembereket

• Európa más országaiban (Németország, Hollandia stb.) az ún. kooperatív (vagy a

német terminológia szerint itthon használt „duális”) képzés kifejezetten

sikeresnek bizonyult

• A jelenlegi kétlépcsős képzés annak struktúrája miatt nem kínál elegendő

lehetőséget a gyakorlati képzésre (különösen igaz ez az egyetemi BSc képzésben

résztvevők esetén)

• A felsőoktatásban nagyon alacsony az ipari gyakorlattal rendelkező oktatók

száma (ellentétben pl. Németországgal, ahol a kiemelkedő ipari karrier

után/mellett a felsőoktatási tevékenység teljesen elfogadott és reális alternatíva)

• Hasonlóan problémás az intézményekben a vállalatok által – a jól megalapozott

szakmai tudás mellett – megkövetelt ún. soft-skill-ek megszerzése (vezetési

képesség, együttműködési készség, vállalati kultúra stb.)

3

Nemzetközi (elsősorban német) tapasztalatok

4

A duális képzés elindításának indokai

• A kezdeményező vállalatok: Daimler-Benz, Bosch (1970)

• Alternatív oktatási forma, amely mind a hallgatók, mind a vállalatok számára attraktív

• A felsőoktatási intézményben eltöltött idő csökkentése (növekvő munkamennyiség mellett!)

• A munkaadók kívánságának megfelelően rugalmas forma kialakítása, amely rövid időn belül képes reagálni a munkaerőpiaci követelményekre

• A vállalatok és a felsőoktatási intézménye tudásának egyesítése a hatékonyabb és magasabb szintű képzés érdekében

• A folyamatosan emelkedő felsőoktatási költségek megosztása az állam és a vállalatok között

5

A Baden-Württemberg-i duális(kooperatív) képzés története

1974: Megalapításra kerül a “BerufsakademieBaden-Württemberg (BA)” elnevezésű egyetem

1982: A képzés strukturális kialakítása befejeződik, az egyetem 8 intézménnyel működik

1989: 15 évvel az alapítás után az intézménynek több mint 10,000 hallgatója van, a partner vállalatok száma meghaladja a 4.000-et

2006: A „Berufsakadeie” oktatási formát átalakítják a bolognai rendszernek megfelelő BS struktúrába

2009: az intézményt hivatalosan is átnevezik: “Duale Hochschule Baden-Württemberg (DHBW)”, a hallgatók száma meghaladja a 25,000-et, akkreditált vállalati partnerek száma pedig a 10,000-et

6

Hallgatói létszám

Vállalati partnerek száma

Tények és jellemzők (DHBW)

• 20 akkreditált intenzív duális program üzleti, mérnöki és szociális területen (B.A., B.Eng., B.Sc.)

• Jelen pillanatban 2000 aktív vállalati partner, aki hallgatói szerződéssel rendelkezik (piacvezetőktől egészen kisméretű vállalatokig)

• A stuttgarti intézmény 6800 kiválasztott és felvételizett hallgatóval rendelkezik, 2500 hallgató kezdte meg a tanulmányait 2009-ben

• 150 főállású, és 1800 külső (részállású, óraadó) oktató

• A lemorzsolódás 5-10% (szemben az átlagos 30%-kal)

• A hallgatók átlagos tanulmányi ideje csak kismértékben haladja meg a 6 szemesztert

• A hallgatók számára attraktív forma, kötelezettség csak a 3 év vállalati ösztöndíj alatt van

• Kisméretű (25 fős) tankörök, akik a teljes képzés alatt együtt maradnak

• Kismértékű szabadságfok, meghatározott tárgyak

7

Tények és jellemzők (DHBW)

• Kötelező külföldi szemeszter (akár vállalati, akár egyetemi), az ETS alkalmazása, bár a tartalom a fogadó intézménnyel közvetlen egyeztetést igényel

• A képzés szigorú minőségi ellenőrzés mellett zajlik, a résztvevő vállalatok folyamatos minőségi auditálása

• A résztvevő oktatók erős elméleti és gyakorlati tapasztalattal rendelkeznek, a vállalati szakemberek részvétele a felsőoktatási modulokban

• A résztvevő vállalatok közvetlenül elérik a képzésben résztvevő hallgatókat

• A végzett hallgatók alkalmazási aránya 85-90%

• A duális formában végzett hallgatók vállalaton belüli minősítése lényegesen jobb (példa: HP minősítési rendszere)

8

Hazai példákés az első eredmények

9

Duális képzés a Kecskeméti Főiskolán

• A járműmérnöki alapszakon a duális képzés 2012 szeptemberében indult. Számok:

• duális képzésre jelentkezők száma 2012-ben > 300

• duális képzésben rendelkezésre álló létszám 25

• Nagy vonzerőt jelent a képzés a hallgatók számára!

Az első duális diplomákKecskeméti Főiskola - 2016

11

Duális képzés-Szombathely, Zalaegerszeg

12

A munkamegosztás alapelvei

13

Módszertani ismeretekEgyetem: kutatás, számítás

Vállalat: projektmunka

Szociális készségekEgyetem: prezentációs technika

Vállalat: tárgyalástechnika

Tárgyi tudásEgyetem: elméleti ismeretek

Vállalat: gyakorlati ismeretek

Professzionális

képesítés

Duális képzés – időbeosztás

A teljes képzési idő alatt:

• felerészben a Főiskolán

• felerészben a vállalatnál

tanulnak, dolgoznak a

hallgatók

5 hét

vállalati

gyakor-

lat

3 hét

vizsga-

időszak

12 hét

főiskolai

képzés5 hét

vállalati

gyakor-

lat

8 hét

vállalati

gyakor-

lat

4 hét

szabad-

ság

12 hét

főiskolai

képzés

3 hét

vizsga-

időszak

I, III, V. félév

II, IV, VI.

félév

Első eredmények és visszacsatolásokTörök Erika, Pap-Szigeti Róbert, Ailer Piroska “A Kecskeméti Főiskola duális képzésének monitoring vizsgálata a hallgatók visszajelzései alapján”

Hallgatói motiváció• Rövid távon: szakmai gyakorlati

tapasztalat szerzése, gyorsabbmunkakezdés a rövidebb, de intenzívebb képzés miatt, modern technológiák megismerése

• Hosszú távon: lényegesen jobbelhelyezkedési lehetőség a munkaerőpiacon

15

16

Első eredmények és visszacsatolások

Duális képzések 2015/16 és a 2016/17 tanév

17

Előzmények

• A magyar duális rendszer kialakítására a jelenleg is folyó kooperatív/duális képzésektapasztalatait figyelembe véve került sor:

• Széchenyi István Egyetem – az Audival és más cégekkel közösen

• Miskolci Egyetem – ipari tanszék formában folytatott duális képzés

• Nyugat-Magyarországi Egyetem – Zalaegerszegen mechatronikai képzés

• Kecskeméti Főiskola

• Az Nftv. 2014 évi júliusi módosítása során határoztuk meg a felsőoktatásban ennek az újképzési formának a helyét és szerepét

• A törvény létrehozta a Duális Képzési Tanácsot, amelynek küldetése, hogy a duális képzésminőségbiztosítása révén hozzájáruljon a minőség- és teljesítményelvű felsőoktatáskialakításához.

• Fokozatváltás a felsőoktatásban c. felsőoktatási stratégiában célként fogalmaztuk meg,hogy a duális formájú alapképzéseken a résztvevők aránya 2020-ig a releváns képzésiterületeken az elsőévesek körében 8 százalék legyen.

18

Duális képzés2015/16-os és 2016/17-es tanév összehasonlítása

19

440

18719

2943

555

240

500

1000

1500

2000

2500

3000

3500

Hallgatói létszám Partnerszervezetek száma Felsőoktatási intézmények száma

2015 2016 (tervezett)

Képzési területenként vállalt hallgatói létszám2016/2017-es tanév – nem végleges

20

Agrár; 338

Gazdaságtudom

ányok; 1191

Informatika;

396

Műszaki; 996

Társadalomtudo

mány; 9

Természettudo

mány; 13

Eddigi tapasztalatok

Hozadékok, előnyök

• Szektorok közötti együttműködés,Működő együttműködési hálózat atérség gazdasági szereplőivel

• Képzési kimenetek és a gazdaságiigények közötti összhang

• Magyarország diplomás munkaerőmegtartó képessége növekszik

• Munkaerőhiány csökkentése (már aképzési idő alatt mérnöki munka)

• Hallgatók: Intenzívebb tanulási élmény

• Reális és objektív elhelyezkedésielképzelés

• Hallgatói juttatás – motivációs faktor, denem elsődleges

Kihívások, kockázatok

• A duális képzés nem „csodaszer”

• A hazai duális képzési modellspecialitásai

• Egyes területeken kevés tapasztalat amegvalósíthatóságról

• Vállalati – intézményi – kormányzatielvárások összeegyeztetése

• Partnerszervezetek méretben,típusban eltérőek

• KKV-k bevonása - partnerszervezetekmotiválása

• Középiskolai diákok pályaorientációja– STEM, duális képzés

21

Köszönöm a figyelmet!

22