dzsungel-mánia (üres album)

7/28/2019 Dzsungel-mánia (üres album)

http://slidepdf.com/reader/full/dzsungel-mania-ueres-album 1/72



© PAWS

© PAWS

© PAWS

amaz o n as

chocodarién

Kö z é p-am e r iKa

a t la n t i- pa r t i

eső e rdő



© PAWS

© PAWS

K o n g ó

B o r n e ó

s z umá t ra

c e l e B es z

m a d a g a s z K á r

Ú j - g u i n e a



a nevem garfield, és szeretnémha velem tartanál földKörüliutazásomon. Új és izgalmas

érdeKességeKet Keresve együtt ellátogathatunK a világ

legnagyobb esőerdőibe. Ha eddignem is gondoltad volna, most

megtudhatod mennyi Különlegesállat él az esőerdők mélyén.

találjuK meg mindet!

gratuláloK! garfieldKülönleges és izgalmas

esőerdei kalandjairól ésfelfedezéseiről szóló könyvét

tartod a KezedBen!

Készülj fel a nagydzsungelKalandra!

Különleges tÚlélési tippjeimmel éstanácsaimmal hamarosan te lesze

a dzsungel Királya.

Készen állsz? aKKorindulhatunK!

© PAWS



Ut az ás az e sőe rdők v i dé ké re 2

dél-amerika 4

dél-amerika 6

amazónia 7

at lant i-part i esőerdő 16

ChoCo darién 17

közép-amerika 19

BemUtatko z ik thomas marent

64

impresszUm 66

index 60

ázsia 42

Borneó, szUmátra, CeleBesz

44

Új-GUinea 54

af ri k a 24

k on G ó 26

madaG asz k ár 32

t art alomjeG yzék



Expedíciónk útiterve a következő: először meglátogatjuk

Dél-Amerika nagy esőerdőit, majd átkelünk az óceánon és

felfedezzük Afrika dzsungeleit, végül pedig Ázsia esőerdőibe is

bemerészkedünk.

Ugyanez a helyzet a békákkal, a madarakkal, a kí gyókkal és sok

más állattal is. A erdő talaján él a világ legnagyobb ví zililioma.

Olyan nagy és olyan erős, hogy egy nyulat is elbí rna. A Föld legnagyobb virága, a raézia is itt nő. Virágja egy méter átmérőjű,

és olyan a szaga, mint a romlott húsé. Pfúj!

Az esőerdőt öt szintre oszthatjuk. A legfelső szintet a fák kimagasló koronái alkotják, melyek akár 60 méter magasra is megnőn

ek. Ez a magasság egy tizenöt emeletes háznak felelmeg. Együttesen egyfajta tetőt képeznek, amely csaknem minden napfényt eltakar. A második és harmadik szintet a kis és közepes méretű fák jelentik, amelyek csak néhány méter magasak. A negyedik szint a bokroké, az ötödik pedig a lágyszárú növényeké az erdő talaján. Itt lent teljes szélcsend van és sötét. Meglehetősen sötét. Az egyes szinteket különböző állatok lakják, amelyek nagyon jól alkalmazkodtak a környezetükhöz. Vannak például olyan majmok, amelyek egészen magasan, a fák koronáin élnek, de olyanok is, amelyek a földet részesítik előnyben.

az e sőe rdő sz i nt j e i

Minden esőerdőnek vannak közös jellemzőik. Nagyon magas

fák és változatos növényvilág található bennük. Minden állatnak küzdenie kell a táplálékért és minden növénynek meg kell harcolnia

egy helyért a nap alatt, megállás nélkül. Sok közülük még teljesen

ismeretlen, mert még fel sem fedezték őket. De a már ismert

állatokat sem biztos, hogy ismered. Legalábbis mostanáig nem.

T udtad, hogy a Föld f elszí nének mintegy hét százalék át esőerdők borí t ják ? Ilyen erdők csak nagyon meleg és párás helyek en jöhetnek létre. A hőmérsék let napk özben 28 és 30 Celsius-f ok k özött van, és é jszak a sincs soha 18 Celsius-f ok nál hűvösebb.Csak nem minden nap esik az eső. Ez azt jelenti, hogy évente ak ár hússzor több eső is eshet, mint Magyarországon. Mivel az esőt a nap melege elpárologtat ja, az erdők visszaad ják a vizet a levegőnek , amelyből felhők k eletk eznek és ú jra esik az eső. Az esőerdőben a magas páratartalom miatt úgy érzi magát az ember,mint a szaunában.

Ut az ás az esőerdők v idékére



Üd vözöllek Dél-Amerika zöld esőerdőiben!

Ezek a világ

legnag yobb esőerdői. Eg yü t tesen százszor akkorák, min t

Mag yarország. Ráadásul hihe te tlenül zöldek! Dé

l-Amerikában

nag yon ri tka emlősálla tok élnek, ol yanok, min t a

jaguár, a

bőgőmajom, a pókmajom, vag y a pápaszemes me

d ve. Vannak

azonban félelme tes és veszél yes álla tok is, min t

a mérges

békák vag y az anakondák.

Az Egyenlítő mentén sok trópusi esőerdő található. Dél-Amerikában négy esőerdő-régiót különíthetünk el. AholÉszak- és Dél-Amerika találkozik egymással, ott terül el aChoco Darién. Mindjárt emellett található Közép-Amerikaesőerdője. Mind közül a legnagyobb Dél-Amerika közepén

Amazónia. Dél-Amerika negyedik esőerdő-régióját pedigAtlanti-parti esőerdőnek nevezik.

Az Amazóniát borí tó esőerdő a legnagyobb a Földön. Ez k i a világ összes trópusi esőerdővel f edett területének töbmint a f elét. Ak k ora, mint Európa és k ilenc ország területéter jed k i: Brazília, Kolumbia, Peru, V enezuela, Ecuador, Bolí via, Guayana, Suriname és Francia Guayana. Itt találha terület nevét adó f olyó, az Amazonas is. Ez az óriás esőerdők ön k eresztül k anyarog és már nagyon-nagyon ör

Felülről az erdő vastag, zöld takarónak látszik. Azonban ha

közelről szemléled, lombkoronák millióit ismerheted fel.

Ezek a lombtetők nagy ernyőként szolgálnak a fák és az

állatok számára. Az esőerdőben olyan szí neket, formákat

és méreteket találunk, annyira különlegesek a növények é

állatok, amilyeneket nehezen tudsz elképzelni. Vannak álla

ezernyi tüskével, mások pedig mérgezőek. Ha szerencséd

van, egy napsugár mégiscsak utat talál magának a levélte

keresztül és akkor megláthatod a természet teljes szépség

lélegzeted is eláll!

Amazónia esőerdeiben fordul elő a világ összes állatfajánakmintegy a fele. 2,5 millió különböző rovarfaj, csaknem 2 000madárfaj, 150 000 növényfaj és számtalan különböző fafajtatalálható meg itt.

Itt él egy különösen ravasz növény is, amelyik egyezséget

kötött a hangyákkal. Megengedi a hangyáknak, hogy a törzsé

éljenek, a hangyák pedig köszönetképpen védelmet nyújtanak

a növénynek, ha valaki a leveleit akarná tépkedni. Igazi

csapatmunka! Az itteni folyók zöld szí nűek és tele vannak apr

lényekkel. Még Gareld sem fürödne bennük szívesen.

dél-amerika

az amazonas vidéke



v í z i d i s z n ó A v í z i d i s z n ó t k a p i b a r á n a k , a „f ü v e k u r á n a k ” i s n

e v e z i k , me r t e l s ő s o r b a n f ü v e k k e l é s l á g y s z á r ú

n ö v é n y e k k e l t á p l á l k o z i k . H a é p p e n n e m t á p l á l é k u t á n k u t a t , i d e j é t a v í z b e n v a g y a v í z me l l e t t t ö l t i . Í g y , ha v e s z é l y f e n y e g e t i , e g y s z e r ű e n e l ú s z i k , v a g y a l á me r ü l .

f eket e jaGUárA fek ete jaguár azért tűnik fek etének , mert a f oltok k özött is sötét a szőre. De ha jobban meggyeled, halványan látszanak a f oltjai is, éppen olyan mintázattal, mint az „igazi”, f oltos jaguárok nál. Sa jnos ezt az állatot a k ihalás f enyegeti. Egyrészt, mert k ivág ják az esőerdőt, másrészt, mert vadásznak rá.

j aG UárA jaguár a macsk af élék család jába t ar t oz ik , de

egy ált alán nem v esz ély t elen. Ez a r agadoz ó állat például sz ar v asr a, nagy sör ény es hangy ász r a,

v í z idisz nór a v adász ik . Elő sz ör lopv a becser k ész i áldoz at át és lesben áll. Az t án egy et len gy or s

v ágt áv al f öldr e t er emt i pr édá ját és sz emf ogait a k opony á jába mély esz t i. Jó ét v ágy at !

hoss zÚfa rkÚ maCska

A hoss zú far kú macs ká t l eg in

ká b b a z

eső erdő fá in ta lá l ha tod m

eg, ug yan is

k i tűnő en más z i k fára. Madara kra és

k is e b b

ma jmo kra, d e k é t é l tű e kr e és hü

l lő kr e is

vadás z i k, magasan a fá k t e t e j én. N é h

a a z ér t

l e jön a fáró l és apró b b rá

gcsá ló ka t, ső t

g yümö lcsö t is es z i k.6

nézd Csak milyenfess vaGyok!

© PAWS

dél-

amer ika



pá pas z em es kajmá

n

A pá pas z e m es ka j má

nna k a s z e m e i kö zö t t

eg y

k id udo rodás ta lá l ha tó

, m e l y s z e m ü v eg r e e m

l é k e z t e t.

Inn en e r ed a n e v e. V e l e iga zán n e m é

rd e m es v icc e ln i, bá r

e lsőso r ban v í z ics igá k

a t és ha la ka t es z i k. S z e r encs é r e

m ég n e m k i f e j e z e t t en

v es z é l y e z t e t e t t, v is z

on t a bő r é é r t

vadás zna k rá, hog y c

i pő t és tás ká t cs iná l j

ana k b e lő l e.

naGy szőröstatUA nagy szőröstatu különlegessége a mintegy 18 tagbólálló páncélja. Ha veszély fenyegeti, villámgyorsan

belegömbölyödik a páncéljába, vagy egy földüregbemenekül. A nagy szőröstatu többnyire egyedül csatangol,növényekkel, rovarokkal és kis gerinces állatokkaltáplálkozik.

ó r i á s t U k á n Az ó r i á s t u k á n n a k n a g y a s z á j a . A c s ő r e a k á r

2 0 c e n t i m é t e r r e i s m e g n ő é s c s a t t o g á s a

m e s s z e f ö l d ö n i s ha l l ha t ó . G y a k r a n

t a r t ó z k o d i k f á k o n , g y ü m ö l c s ö t e s z i k é s

a k o l l é g á i v a l t á r s a l o g . Az ó r i á s t u k á n

v e s z é l y e z t e t e t t á l l a t , m e r t s o k a t b e f o g n a k

é s e l a d j á k ő k e t a v i l á g k ü l ö n b ö z ő t á j a i n .

amaz ón i ai BaG oly le p k e he rn y ój aA lepk ék lár v á ját her ny ónak nev ezik . A bagoly lepk ék nek és

her ny óik nak anny i f a ja v an, hogy meg sem t udod számolni ő k et . A bagoly lepk ék a lepk ék r end jébe t ar t oznak , amely ek a r ov ar v ilág egy ik f a jok ban leggazdagabb csopor t jának számí t anak .

7 amaz o n

as



f e ke t e nyakÚ t amari nA f ek eteny ak ú tamar in k ét dolgot szer et igazán: mászni és enni. Hosszú f ar k a és er ős k ar mai f ür ge mászóv á teszik . Egész nap úton v an a f ák on, és tula jdonk éppen mindig v an étv ágy a. Például r ov ar ok r a, lev elek r e, gy ümölcsr e, pók ok r a, madar ak r a és eger ek r e.

ó r iás v id ra

A z ó r iás v id ra iga z i nag

y e vő. A h í m á l la to kna k

n ég y

k i log ra m m tá p lá l é k ra

is s z ü ks ég ü k l e h e t eg

y na p,

a m i fő k én t ha la ka t j e

l en t. A z ó r iás v id ra a v

í z b en

vadás z i k, á m a pa r ton

fa la to z i k. Íg y ta r t ja fo

r má ban

a t es t é t, a m e l y a fa ro k

ka l eg y ü t t csa kn e m k

é t

m é t e r hoss z ú és a ká r

35 k i log ra m mos is l e h e

t.

nyí lmé re GBé kaA ny í lmér egbék a r ászolgált a nev ér e. Sok k is bőr mir igy én k er esztül ugy anis mér get v álaszt k i, ami nem csak ellenségeitől, hanem sok gombabetegségtől is

megv édi. Az esőer dő indián lak ói r á jöttek er r e. A v adászathoz még ma is ezzel a mér eggel k enik be ny ilaik at.

szelindekdenevér

A szelindekdene vér magán yosan él.Napközben

pihen, jól véde t t ágakba kapaszkod va, hog y rej t ve maradjon a ragadozó madarak

elől.

Csak rö viddel naplemen te u tán válik ak tí v vá.

Akkor az tán ro varok u tán ered és védelmezi

vadász terüle té t faj társai val szemben.

8

ama zonas



mókUsmajom

A mó kusma jom s zána lomra m é l tó t er em t ésn e k

tűn h e t, ug yan is tá vo l lá tó

. Táp lá l é ká t -

g yümö lcsö k e t és ro varo ka t –

m ind ig m ess z e

e l k e l l tar tsa magá tó l, hog y

t is z tán lá t hassa.

M ég is nag yon fürg én mo zog a fá kon

, a ho l a kár

5 0 0 fa j társá bó l á l ló csapa

to k ban é l.

C sí k o s le v e li Bé k aA c sí k o s l e v e l i b é k a D é l - Ame r i k a nagy t e r ül e t e i n me gt al ál hat ó . N y o l c

c e nt i mé t e r nagy r a i s me gnő he t . Az u j j ai k ö z ö t t úsz ó hár t y a f e sz ül , é s mi nd a

né gy l áb án t ap ad ó k o r o ng v an, ame l y e k k e l si ma nö v é ny e k e n i s j ó l t ud mász ni .

Í gy v ad ász i k mi nd e n r o v ar r a, ami t c sak e l t ud k ap ni .

füst ös háromUjjÚ-lajhár

A füs tös háromujjú-lajhár hihe te tlenül laza és hű vös.

Tes thőmérsékle te ug yanis csak 34 Celsius- fok. Ez azonban

vízha tlan szőrze tének és kis izom tömegének köszönhe tően elég

is. Több izomra úg ysincs szüksége,hiszen napon ta akár 20 órá t

mozdula tlanul tölt a fák koronáiban.

eCset láBÚ t arkalepke

A tarkalepkék és rokonaik a Föld csaknem

minden kontinensén előfordulnak, sok faj

azonban Dél-Amerika trópusi esőerdőiben

él. Szép színei és nagyszerű kinézete miatt

korábban nagyon kedvelték a gyűjtők.

9én is Csak enerGiát próBálok GyŰjteni.

© PAWS

amaz o n as



heG yesfejŰ k íG yó

A heg yes fejű kíg yónak jó dolga van.

Ol yan képességekkel

rendelke zik, amiknek kös zönhe tően a

nn yira jól

alkalma zkodik a körn ye ze téhe z, hog y

s zin te sosem lá tha tó.

Íg y védeke zik ellenségei vel s zemben

és lep meg madaraka t

és rágcsálóka t. Mi vel a fákon van o t t

hon, főkén t zöld a s zíne.

zöld leGUánA zöld leguán az egyik legnagyobb leguán. Impozáns farkát is

számítva két méternél is hosszabbra nőhet. Ráadásul a torka alattegy bőrlebenye van, amelyet a hím leguán arra használ a párzási

időszakban, hogy imponáljon a nősténynek.

es t i f eCsk e

E s t i f e c s k é b ő l t ö

b b f a j i s l é t e z i k,

m e l y e k

k ö z ü l n é h á n y m

á r k i h a l t n a k s z á

m í t. A m i n t

a n e v e i s e l á r u l j

a, a n a p p a l t j ó l

á l c á z v a a z

a l j n ö v é n y z e t b e n

t ö l t i. A l k o n y a t k

o r a n n á l

é l é n k e b b l e s z: e

l b ú j i k e g y f a t u s k

ó b a n é s

a l u l r ó l l á t n e k i

a r o v a r o k h a d á n

a k.

Bot sáskaA botsásk a k ife jezetten dörzsölt rovar. Külsőleg egy szárhovagy egy ághoz hasonlí t, és í gy k iválóan tud ja védeni magáaz ellenségeitől, ak ik álcá jának k öszönhetően alig veszik észre. Mindenesetre nem egy hálás teremtés: azok k al a növények k el táplálk ozik ugyanis, amelyek v

édelmet nyú jtanak nek i.

1 0ama zonas



Uj j as t arkale pke A tar k a

lepk ék család jába több mint 6 000 f a j tar tozik , í gy igazán nagy családnak számí t. Néha ezér t nehéz egy általán megk ülönböztetni és meghatár ozni ők et. Az mindenesetr e mindegy ik ük ben k özös, hogy csodálatosak a szí neik és a mintázatuk . Ezen k í v ül csak négy lábon állnak , mer t az első pár lábuk elcsök ev ény esedett.

f ek e t e kajmá n

A f e k e t e k a j m á n

a l e g n a g y o b b.

L e g a l á b b i s

D é l -A m e r i k a r a

g a d o z ó i k ö z ö t t

. N é g y m é t e r

h o s s z ú r a i s n ő

h e t é s ó r i á s i a s

z á j a. K ü l ö n ö s e n

a v í z i d i s z n ó k r a

n a g y o n v e s z é l y

e s, a k i k r e

e l s ő s o r b a n é j s z

a k a v a d á s z i k.

vörös s z ir t imadár

A vörös s zir timadár ol yan, min t eg y éks zer. Különö

sen

a hím fel tűnő. Sö té tnarancs a

s zíne és í vel t toll taraja

van, mel ye t dürgéskor has zn

ál. Tarajá t feleg yenesí ti és

hangos hí vással keresi a tojó

k keg yei t - akár to vá b bi

50 ve tél y társá val eg yü t t.

s z ü r k e G y ap j as maj o mA s z ü r k e g y a p j a s ma j o m b i r o d a l ma a f á k o n v a n .

M a g a s a n a z e r d ő t a l a j a f ö l ö t t é l mi n t e g y 3 0 á l l a t b ó l

á l l ó c s a p a t o k b a n . O d a f e n t k e r e s ma g á n a k t ö b b n y i r e

n ö v é n y i t á p l á l é k o t . E me l l e t t ma j o mt á r s a i s z ő r z e t é n e k

i n t e n z í v á p o l á s á v a l f o g l a l k o z i k , é s k ü l ö n b ö z ő

a r c k i f e j e z é s e k k e l k o mmu n i k á l .

11amaz o n

as



z ö ldsz árn y Ú araA z öldsz ár ny ú ar a hű séges t er emt és. Egész élet én k er esz t ül egy et len pár k apcsolat ban él. A hí m és a t o jó év ent e r endsz er int

csak egy ók át nev elnek f el és gondoz z ák hat hét t el az ut án is, hogy már k ir epült . Ez ek a madar ak 50 év nél is t ov ább élhet nek .

lámpahordó kaBóCaA lámpahordó kabóca a világító kabócákhoztartozik. Különleges jellemzője a hosszúranyúlt fej. Oldalról úgy néz ki, mint egy aligátoré.Korábban azt hitték, hogy az állatka feje világítaz éjszakában, ami azonban nem volt igaz. Ezértadták neki a lámpahordó nevet.

ama zón ia i pávas zem

hern yója

A pá vas zemek hern yója még

nem egés zen pá vas zem. Mielő

t t

felcseperedik, el kell kés zí ten

ie a z

úg yne ve ze t t kokon t. E z eg y bu

rok,

ami ben be bá bo zódik és pilla

ngó vá

alakul. Eg yes pá vas zem félék

kokonjá ból még sel yem is

n yerhe tő.

amaz óni ai páv asz e mEz a k ülönleges lepk e a páv aszemf élék család jába tar tozik . Ezek az é j jel ak tí v állatok a v ilág legnagy obb lepk éi k özé tar toznak ,

szár ny uk f esztáv olsága a 30 centiméter t is elér heti. K ülönlegesek a csáp jaik is, amely ek tollasak lehetnek . A hí mek nek gy ak r an k ülönösen nagy csáp juk v an.

12© PAWSama zonas

a dzsUnGelBen nemkell a leGGyorsaBB

állatnak lenned…Csaka leGokosaBBnak!



trópUsi pillanGó hern yója

Tudod, mi a me tamor fózis? Például íg y ne vezik a

hern yó

á t vál tozásá t pillangó vá. Először van a tojás, ami

ből kikel a

hern yó. Eg y idő u tán a hern yóból báb lesz, ebbő

l a bábból pedig

végül kikel a pillangó. Há t ez t ne vezik me tamor fó

zisnak.

az Ú r le p k e h e r n y ó k Az a z ú r l e p k e nő st é ny e a t á p l á l é k nö v é ny l e v e

l é ne k f e l ső

o l d a l á r a r a k j a t o j á sa i t . E z e k b ő l k e l ne k k i a z t á n a he r ny ó k .

Gy ö ny ö r ű e n né z ne k k i , p i r o s é s sá r g a p ö t t y ö k t a r k í t j á k ő k e t , é s

k i l e nc c e nt i mé t e r ho ssz ú r a i s me g nő ne k . M i nt e g y né g y hó na p a l a t t sz é p a z ú r l e p k é v é f e j l ő d ne k .

törpe sel yemmajom

A törpe sel yemmajom a maga

leg felje b b 150

grammjá val a legkönn ye b b m

ajmok kö zé tar to zik.

Körmök hel ye t t kis karmai va

nnak ujjai és lá bujjai

végén, hog y jo b ban tudjon m

ás zni. Heg yes fogai val

sok kis l yuka t fúr a fák tör zsé

be és ágai ba, hog y

ho z zájusson a z í zle tes nö vén

yi ned vekhe z.

n aG y sz arv asBé k aA nagy sz ar v asbék a 2 0 cent imét er nagy ságúr a is megnő het . Egész t est ét mohába, av ar ba, v agy laz a f öldbe ássa be ez a lust a

t er emt és, ma jd t el jes lelk i ny ugalommal v ár a r e jt ek én mindenr e,

ami belef ér a sz á jába. Ha például egy r ov ar mász ik el elő t t e, egy

v illámgy or s ugr ással elk ap ja.

13amaz o n

as



sáska

Sás ká bó l v i lágs z e r t e

tö b b m in t 1 0 0 0 0

k ü lön bö ző fa j l é t e z i k.

Fa j tó l f üggő en t i z en k

é t

c en t i m é t e r hoss z ú ra

is m egnő h e t. Ha l lós z

e r v e

n e m a f e j é b en, han e m

a po t ro há ban van. Fo

ga i

n incs en e k, d e van o l

yan s zá js z e r v e, a m e l

l y e l

ha ra pn i és rágn i t ud.

madárpókA madárpók mérges. Harapása

ugyan f á jdalmas az ember számára, de ritk án halálos.

Zsák mányállataira - bogarak ra,

rovarok ra és k is emlősök re - ezzel szemben igen. Egy marással megöli ők et és ek özben belé jük engedi a mérget. V égül k iszív ja

zsák mányából a nedvek et, és az állatból csak annak bőrét

hagy ja hátra.

má r v á n y le v e li Bé k aLe v e l i b é k áb ó l mi nt e gy 8 5 0 k ül ö nb ö z ő f a j l é t e z i k . E nne k az ál l at nak f o gai c sak a f e l ső ál l k ap c sáb an v annak , e z e k k e l ö l i me g é s f o gy asz t j a e l r o v ar z sák mány át , ame l y e t é j sz ak a k i v ál ó hal l ásáv al f ür k é sz k i . M e l l ső

l áb ai v al me gr agad j a ál d o z at át é s mé g é l v e t o l j a b e a sz á j áb a.

sárGahomlokÚ amazon

A sárgahomlokú amazon kedél yes terem tés. Párkapcsola tban él, napon

ta

fürdik és sok ag yago t n yaloga t, hog y

ás ván yian yag-szükségle té t kielégítse.

Csak akkor válik bará tság talanná,

amikor az alvóhel yek elosz tása

tör ténik a csapa ton belül: akkor nem

ismer tré fá t és hangosan kiál tozik.

14

a kedvenC halam?természetesen a

maCskahal!

© PAWS

ama zonas



do lmán y o s h an G y ász A dolmány os hangy ász a t at uk és a la jhár ok r ok o

na, és a

legk ev ésbé sem har após. Ugy anis egy ált alán nincsenek f ogai.

V an az onban nagy on hossz ú ny elv e, r a jt a r agadós ny állal. Ez z el

f og ja meg a t er mesz ek et és a hangy ák at , amely ek v ár át elő t t e er ő s k ar maiv al f elny it ja.

pókmajomA pókmajmoknak különböző fajai vannak. Ezekben azonban

egyvalami közös: mindegyiknek úgyszólván három keze van.Kapaszkodásra remekül használható farkukkal ugyanis jól

meg tudják tartani magukat az ágakon. Így csimpaszkodnak

táplálékot keresve szinte egész nap ágról ágra.

dzsUnGellakó BaGol ylepke

hern yója

Ne véből í tél ve az t gondolha tnánk, hog y a bagol y

lepke éjjel

ak tí v. Ez azonban nem egészen van íg y, hiszen n

éhán y faj

csak nappal repül. A leg több bagol ylepke faj szí

ne fakó

és jelen ték telen, ami jól álcázza őke t. A hern yók

ug yaníg y

tesznek: tökéle tesen alkalmazkodnak a körn yeze

tükhöz.

h ami s k o r alls i k ló A ha mi s k o r a l l s i k l ó k ü l ö n ö s e n r a v

a s z á l l a t .

F e l t ű n ő e n s z í n e s b ő r é v e l ú g y n é z k i , mi n t

a mé r g e s k o r a l l k í g y ó . Ő ma g a a z o n b a n

n e m mé r g e s . E z z e l a t r ü k k e l s o k e l l e n s é g é t me g t é v e s z t i , a k i k í g y ő t i s mé r g e s n e k

g o n d o l j á k . Az e mb e r e k a z o n b a n me g t u d j á k k ü l ö n b ö z t e t n i a k é t f a j t .

15amaz o n

as



aran y oroszlánmajmoCska

Az aran y oroszlánmajmocskáknál anős tén yek

ha tározzák meg a dolgok mene té t, mer t mindig csak a csapa t legmagasabb rangú n

ős tén ye

párosodik. É ven te ké tszer ikreke t hoz a világra.

U tána á t veszi a munká t a hím: ő hordozga tja a

köl ykö t, ne veli föl és csak szop ta tni viszi vissza

az an yjához.

paj z sBoGárA pa jzsbogár ov ális alak ja v aló jában nagy on nem jellemző a bogar ak r a. K ülönleges a ter mészetes v édőpa jzsa is. Előtor ának hátáv al és k ét szár ny f edelév el v édek ezik ellenségeiv el szemben. Ezen f elül, hogy ne egy ék meg, szilár dan hozzá tud tapadni az al jzathoz.

f eh é r pamaCsos s e

l y emmajom

A f e h é r pa macsos s e l y

e m ma jo m 15 á l la t bó l

is

á l ló csa pa to k ban é l.

A csa pa to kon b e l ü l s z

igo r ú

rangso r van é r v én y b e

n, a m i t a do m ináns m

a j mo k

b e ta r ta tna k. Íg y e lő fo r

d u l ha t a z is, hog y a z

á l la to k

l e mondana k a sa já t i v

ad é ka i k ró l, hog y s eg

í ts en e k

máso kna k a n e v e l és b

en.

z ö ldC ső rŰ t Uk án A z öldcső r ű t uk án t ula jdonk éppen egy k edv es t er emt és. Elő sz ör is egy élet en át hű mar ad par t ner éhez . Másodsz or pedig a hí m is ak t í v an r ész t v állal a t o jások k ölt ésében. T áplálék k er esés k öz ben az onban alk almank ént megmut at ja a r ossz oldalát is, például amik or idegen f

ész k ek et r abol k i.

16a tlan t i-par t i

esőerdő



levélszöCskeA levélszöcske remekül alkalmazkodik

környezetéhez. Mivel pedig

a környezete többnyire

levelekből áll, maga is úgy néz ki, mint egy levél. Í gy

védve van az ellenségektől.

A bal első szárnyán lévő

érrel hangokat tud kelteni,

hogy megértesse magát.

ü v eGB éka

A z ü v e g b é k á n a k

n e m v é l e t l e n ü l

e z a n e v e. H a s i

o l d a l á n u g y a n i s

á t l á t s z ó a b ő r e.

E z e n k e r e s z t ü l

k í v ü l r ő l

f e l i s m e r h e t ő a

s z í v e, a z e m é s z

t ő s z e r v e i, s ő t a

f e j l ő d ő

p e t é k i s. A k e z e

i n é s l á b a i n t a l á l

h a t ó t a p a d ó k o r o

n g o k n a k

k ö s z ö n h e t ő e n j ó

m á s z ó.

l is z t-majmoCska

A Lis z t -majmocska arról kap t

a a ne vé t, hog y

üs töke a rég elhun y t mag yar

zenes zer ző, Lis z t

Ferenc fri zurájára emléke z te t

. Fehér sörén yén

kí vül még kiemelkedő más zó t

udása tün te ti

ki e z t a főemlős t. E b ben nag y

segí tségére

vannak karmai és a farka, mel ye t úg y has znál

,

akár eg y eg yensúl yo zó ruda t.

ret t enet es nyílméreGBéka

A veszélyeztetett rettenetes nyí lméregbék a a világ legmérgezőbb

famászóbék á ja. Bár csat öt centiméter nagyra nő meg, annyi méreg van benne, amennyi 20 000 egeret, vagy 10 embert meg tudna

ölni. Ez a méreg azonban csak ak k or halálos, ha a véráramba k erül. A

bőrön csupán éget.

17

eGy ÚjaBB naGyszepillanat a fotózá

történetéBen.

© PAWS

C h o C o

dari é n



ö v e s p o s t á s le p k e A p o st á sl e p k e e g y he l i k o nl e p k e - f é l e . T á p l á l k o z á sá na k

k ö sz ö nhe t ő e n t o v á b b é l , mi nt má s l e p k é k . H e r ny ó k é nt

u g y a ni s a g o l g o t a v i r á g mé r g e z ő l e v e l e i t e sz i , a me l y ő t ma g á t

i s mé r g e ssé é s e l l e nsé g e i sz á má r a é l v e z he t e t l e nné t e sz i . A

k i f e j l e t t l e p k e má r c sa k v i r á g p o r r a l é s ne k t á r r a l t á p l á l k o z i k .

aran y fakÚszóBéka

Az aran y fakúszóbéka mérges béka faj. A méregre bizon yos

a tkák el fog yasz tásá val tesz szer t. Ezu tán az t még mérgezőbb

idegméreggé dolgozza fel a tes tében, ami t a bőrén keresz tül

válasz t ki. Az esőerdei indiánok mégma is ezzel dörzsölik be

n yilaika t, mielő t t vadászni indulnak.

vö rös to rkÚ a no l

is z

A z ano l is zg y í k a l eg u

áno k csa lád já ba

ta r to z i k. S zá m ta lan a

l fa ja van. Eg y va la m i

m ind eg y i k b en kö zös, n e v e z e t es

en a

k ü lön l eg es ta l p a lá ba

i k a la t t. E z e k k e l

t e l j es en s i ma f e l ü l e t en

is m eg t udna k

ka pas z kodn i és to vá b

b t udna k m enn i. E t tő l

vá lna k nag yon f ü rg e

á l la t tá.

k é k an o li sz A k ék anolisz er ő sen v esz ély ez t et et t gy í k f a j. Gor gonán, a v édet t k olumbiai sz iget en él, és oly an r it k án lelhet ő f el, hogy a k ut at ók máig nem t udt ák megállapí t ani a

példány ok sz ámát . Egy enlet esen k ék sz í nű bő r e a gy ű jt ő k nagy on k edv elt állat áv á t esz i ő t .

18ChoCo

dar ién



p i ross z emŰ l e v e l iB éka

A p i ross z e m ű l e v e l i b é

ka nag yon f é l én k. D e

csa k

na p pa l, a m i ko r e l b ú j i k

a z eső e rdő nag y fá in

a k

a ko roná já ban. A l k

on ya t ko r a z tán k ed v e

s z e r in t

m en yass zon y t vag y tá p lá l é ko t k e r es ma

gána k.

Ragadós n y e l v é v e l m

ind en ro va r t e l ka p, a m i csa k b e l e f é r a s

zá já ba.

k aBó C alárv aA k ab ó c alár v

a alap j áb an v év e egy r o v ar , amely i k még f e j lő d ésb en v an. F e j lő d ése a k ö v et k ez ő k ép p en alak ul: elő sz ö r p et ek ént r ak j ák le, ez ut án a p et éb ő l lár v áv á alak ul át , ma j d k i k el és k ab ó c a lesz b elő le. A lár v ak ént t ö lt ö t t i d ő f a j t ó l f üggő en egy hét t ő l t ö b b év i g t ar t hat .

kvézálA színpompás k vézál erő

sen veszél yez te te t t

az esőerdők ki vágása mia t t. Ug yanakkor ő

maga is nag yon fon tos annak nö vekedése

szempon tjából. Ug yanis főkén t a vad a vokádó fa

termésé t fog yasz tja, a magjai t pedig elszórja.

La tin-Amerikában ezen felül a szabadság

jelképének számí t.

álarCos küllő

Az álarcos küllő igazi gyűjtő, ha élelemről van szó.Megfog magának mindent, ami enyhén ívelt csőrébe

belefér, és így nagyon változatosan táplálkozik. Étlapjánpókok, termeszek, hangyák, bogarak, hernyók, kisebb

gyümölcsök és magok szerepelnek.

19k ö z é p -

ame ri k a



sz iv árv ányC sőrŰ t Ukán

A szivárványcsőrű tuk ánnak , mint sok más tuk ánnak , nagy csőre

van, amely 18 centiméter hosszú is lehet és szép tark a szí nű. Emiatt

f og ják be még mindig a tuk ántés ad ják el az egész világban,

pedig védett állat. A szabadban, faodúk ban van az otthona.

kvé zál

A k vé zál nag yon kerese t t álla t. Külön

leges s zíne ze te

és külön féle hangjai mia t t már a z a z

ték és a ma ya

indiánok is tis z tel ték. Csak a tör zs fő

nökök viselhe t tek

magukon k vé zál tollaka t. Ma e z a ma

dár Gua temala

címerálla ta és turis talá t ván yosságké

n t s zolgál.

o rmán y o sBo G árAz o r mány o sb o gar at c sak

úgy v essz ük ész r e, ha p o nt o san o d anéz ünk . T ud ni i lli k ez az állat legf el j eb b k ét c ent i mét er ho ssz úr a nő . Az o r mány o sb o gar ak nak 40 0 0 0 f a j a i smer t : némely i k ük nél az o r mány ho ssz ab b lehet , mi nt az egész t est .

eperBékaAz eperbéka nős tén ye rendesen go

ndjá t viseli ivadékainak. Miu tán a

pe tékből kikel tek az ebihalak, azoka t úg ymond „ takarmán ype tékkel”

e te ti, olyanokkal, amelyek nem fejlődőképesek. Külön féle n yelveken

emia t t ez t a béká t pe tee vőnek is ne vezik.

2 0

óvd a földet, mert Csak ez az eGy van

Belőle!

© PAWS

kö zép-

amer ika



v öröst orkÚ v aGy z öld anoli sz Ez az anoliszf a j, sok r ok onáv al ellentétben, f ák on él. Itt v an a v adászter ülete, amit nemigen hagy el. Itt nem tűr i a betolak odók at. Ha v alak i mégis ar r a mer észk edik , f eny egetően int a f e jév el, k if eszí ti a tor ok lebeny ét és szük ség esetén támad is

.

sChleGel-lánd zsak íG yó

A Schlegel -lánd zsakíg yó külö

nösen mérges kíg yó. A felső

állkapcsá ban ké t hoss zú, mér

ges s zem foga van, amel yek

n yi to t t s záj melle t t nag yon fen

yege tően ha tnak. Csuko t t

s zájá ban e zeke t há tra tudja ha

j tani. E zekkel vadás zik

egerekre, madarakra és béká

kra. A z em berre is ves zél yes

lehe t.

füstös háromUjjÚ-lajhár

A füs tös háromujjú-lajhár valóban eg y kicsi t „la

jhár”.

A nap legnag yobb részében a fán ül, vag y lóg fe

jjel

le felé az ágról. Nincs sok ellensége. Anakondák

és

jaguárok csak akkor támadják meg, ha lejön a föl

dre

és ez t eg yébkén t is ritkán teszi.

z ö ld f ü le sk o li Bri E z a „z ö ld f ülű ” egy k o li b r i . E gész en k ülö nleges a r ep ülési st í lusa. Sz ár ny ai nagy o n mo z gék o ny ak ,

amely ek k el k ép es v i ssz af ele és o ld alr a i s, v agy ak ár

hely b en r ep ülni . E hhez a r ep ülési st í lusho z az o nb an

nagy o n so k er ő és ener gi a sz ük séges, ez ér t so k t áp láló v i r ágnek t ár t k ell f o gy asz t ani a.

21k ö z é p -

ame ri k a



hárpi aA hár pia a maga k ét és f él méter t is elér ő szár ny táv olságáv al a v ilág legnagy obb r agadozómadar ai k özé tar tozik . Az ágak on lesi az alk almat és v illámgy or san a mély be v eti magát, ha zsák mány t pillant meg. K ülönösen k edv eli a la jhár ok at, az or mány os medv ék et, a hangy ászok at és a ma jmok at.

e p e rBé k aAz eper bék a sok f éle sz í nv ar iációban f or dul elő . A

leggy ak r abban az onban eper pir os a sz í ne. Ez ek a csöppségek legf el jebb k ét cent imét er hossz úr a nő nek meg és f ur csa

hangok k al ér int k ez nek egy mással. T udniillik nem br ek egnek , hanem z ümmögnek , mint a méhek . C sak sok k al hangosabban.

22

mindiG van nálameGy finom falat.

© PAWSkö zép-

amer ika



sárGa-kék arapapaGájAz ara 80-90 cm hosszúra nő. Nagyon elterjedt a dél-amerikai kontinensen. A

legszívesebben makktermésűeket és bogyókat eszik. Kiváltképpen kedveli apálmafák termését. Az arák mindig kettesben járnak, párokat alkotnak. Gyakran látniis őket, amint közösen szelik a levegőt.

23k ö z é p -

ame ri k a



Üdv özöllek Af r ik ában! Az af r ik ai esőer dők tr ópusi nedv es er dők . Itt mindig f or r ó és pár ás az égha jlat. A szép őszt er r ef elé el is f ele jtheted. Az esőer dők k ilenc ny ugat-af r ik ai or szágr a ter jednek k i. Ezek az or szágok nagy on v áltozatosaka hegy ek és a szelek k ülönböző életf eltételek et alak í tottak k i, ehhez alk almazk odtak a növ ény ek és az állatok .

Az afrikai esőerdők a világ esőerdőinek mintegy egyötödét

teszik ki. Több mint 3,6 millió négyzetkilométeren terülnek e

Nyugat-, Kelet- és Közép-Afrikában. Nyugat-Afrikában van e

hegylánc, amely mintegy 350 kilométer hosszú. Hosszabb,

mint a távolság Budapesttől Zágrábig. Az ilyen esőerdők

bolygónk legősibb és legösszetettebb rendszerei.

Az afrikai esőerdők növényvilága nem annyira gazdag, mintmás esőerdőké. A trópusi Afrikában mintegy 8 500 növényfajt fedeztek fel eddig. Ezzel ellentétben az állatvilág nagyon

változatos, egy sereg ritka emlősállatot foglal magába, állandóan új fajokat fedeznek fel. Denevérek, falakó békák és madarak élnek ebben a régióban. Ezek az állatok a számtalan gyümölcstermő növénnyel és a rovarokkal egészen különleges életteret képeznek.

af rika



A kongói esőerdő a világ második legnag yobb t

rópusi

esőerdője. Több min t 600 fa faj nő i t t. Ez az óriás

i erdő a szí ve

A frika fajgazdagságának. A kongói esőerdő A frik

a n yuga ti

részén terül el és az A tlan ti-óceán déli részé vel h

a táros,

legnag yobb része a Kongói Demokra tikus Köz tá

rsaságban

találha tó. Az egész kongói esőerdő körülbelül eg

ymillió

nég yze tkilomé ter terüle tű. Ez több min t Franciaor

szág

és Néme tország eg yü t t vé ve! Északon az erdő a Szahara

si va tagában fol y ta tódik, amel y eg yre inkább terje

szkedik.

Annak a nagy szigetnek Afrikától keletre Madagaszkár a neve. Hallottál már róla? Madagaszkáron található egy trópusi szárazerdő. A sziget nyugati részén terül el. Itt sokevesebb eső esik, mint Madagaszkár keleti alföldjén.

El sem tudod elképzelni, hogy milyen állatok élnek itt! Példáula ritka hegyi gorilla. Vagy a veszélyeztetett csimpánzfaj, a bonobó. Ez a hozzánk legjobban hasonlí tó állatok egyike. Te úgy nézel ki, mint egy bonobó? Tulajdonképpen csak egy rövid sétát kell tenned az esőerdőben, és ha szerencséd van,találkozol még több mint 1 000 madárfajjal, a pillangók több mint 1 300 fajával és 60 kétéltű-fajjal.

Biztosan azt is tudni szer etnéd, hogy mily en állatok élnek itt. Madagaszk ár sok f éle emlősállatnak ad otthont, ezen f elütöbb mint 100 madár f a j lak ik itt, amely ek k if e jezetten csak Madagaszk ár on élnek . Sok f a j azonban v eszély ben v an a túllegeltetés és az er dők k iv ágása miatt. Emlék szel még a szegény par asztok r a és f av ágók r a Dél-Amer ik ában, ak ik a maguk jav ár a hasznosí t ják az esőer dőt? Ugy anez a hely zet Madagaszk ár on. Nagy er dőter ületek tűntek már el emiatt.

A partvidék talaja a tengerszinten mészkőből áll. Az alföldö

az esőerdő a tengerszint feletti 800 méterig terjed, és részb

még 1 300 méter tengerszint feletti magasságban is hegyi

erdő található. A fák alkalmazkodtak a száraz éghajlathoz.

Nyáron a nappali hőmérséklet 30 Celsius-fok vagy efölötti.

Madagaszkár erdőiben 14-30 méter magas zöld

lombkoronákat találsz. Ez alatt sűrű bozót és sarjnövényze

van, itt találhatók a kisebb fák. Olyan fajok, mint például a

majomkenyérfa. Ő úgy alkalmazkodott, hogy széles, gumó

törzsében vizet gyűjt. Í gy a száraz időszakokat is túléli. A

sziklás talajon nagyon lassan nőnek a fák. Cserébe sokkal

sokkal idősebbek lesznek, mint az ember. Akár több száz é

megérhetnek.

konGó madaG asz k ár



malaChit jéGmadár

Mi t csinál a jégmadár a trópusi esőerdőben?

Például jól néz ki. Nag yon szép a tollaza ta.

Sok idő t fordít arra, hog y rendben tar tsa

tollruhájá t. Különben meg kis halakra

vadászik, a le vegőből támad va őke t, elég

sikeresen, hála jó szemének és kitűnő

repülő tudásának.

konGóitarkalepke

A tarkalepkék családjába majdnemhatezer különféle faj tartozik. Nagyon

tetszetősek, mert a legkülönbözőbbszínekben tündökölnek. Egy tarkalepkekiterjesztett szárnyai a tíz centiméteres

fesztávolságot is elérhetik. Láttálvalaha már ilyen nagy pillangót?

C si mp án z A csimpánz nagy on hasonlí t az ember hez . A legsz í v esebben csapat ban t ölt i az ide jét . Náluk csak nem úgy mennek a dolgok ,

mint az ember ek nél: k ommunik álnak , ját sz anak és v esz ek ednek

egy mással. Egy más sz ő r z et ének t isz t ogat ásáv al pedig az össz et ar t oz ásuk at jelz ik egy másnak .

papUC sC sőrŰ madárA papucscsőrű madár valódi rek order. Az összes ma még élő állat k özül nek i van a legnagyobb csőre. Magányosan él és nem gyak ran változtatja a helyét. T áplálék k eresés k özben például órák ig k épes a sek ély ví zben állni, mielőtt csőrével elk ap egy halat, a k edvenc

eledelét.

26

a fára mászást haGyd inkáBB ránk,

maCskákra!

© PAWS

konGó



Cs im pá n z

Csa k k e v és á l la t van a v i

lágon, am e l y i k s z ers zámo t tud

has zná ln i. A cs impán z e z e k kö

z é tar to z i k. K is bo tocs ká k

a t

has zná l p é ldáu l arra, hog

y hang yá ka t p is z ká l jon k

i a

bo l y bó l, vag y k

ö v e t has zná l a d ió f e l tör é

s é h e z. I l y en és más

k ép ess ég e i m ia t t a cs impán z nag yon in t e

l l ig ensn e k s zám í t.

kalapáCsfejŰ madár

Ennek a madárnak - a gogó melle t t - nem különö

sebben

hí zelgő ne veke t ad tak: kalapács fejű madár, vag y

árn yékmadár. Kalapács fejűnek a zér t

ne ve zik, mer t a feje

eg y kicsi t hasonlí t a kalapács fej alak

jára. Árn yékmadárnak

pedig a zér t hí vják, mer t éjs zaka vad

ás zik a zsákmán yára,

elsősorban halakra, ro varokra és ké

tél tűekre.

anUBisz -páv iánAz Anubisz-páviánnak többnyire olívazöld a szőrzete. Néha heves harcok gyelhetők meg a hí mek k özött. A harcot azértvív ják , hogy eldöntsék , k i a f őnök a csapatban. Az ebből adódó rangsor bef olyásol ja azt is, hogy melyik hím melyik nősténnyel párosodhat.

háromsz arv Ú k amé le on Bizony ár a t udod már , hogy a k améleon k épes megv ált ozt at ni a bő r szí nét . Ezt azér t t eszi, hogy elr e jt se magát az ellenségei elő l és hogy más k améleonok k al k ommunik ál jon. K ülönösen szépr e és szí nesr e f est i magát a k améleon például a pár zási idő szak ban, hogy f elhí v ja magár a a gy elmet . 27

k o n G ó



konGói BaGolyle pke he rnyój aA her ny ót lár v ának is nev ezik . A lár v a tula jdonk éppen „álar cot” jelent. A bag

oly lepk e-f élék her ny ó ja a pete és k if e jlett lepk e k özötti állapotnak f elel meg. Ezt úgy k épzelheted el, hogy a szép lepk e atal év eiben még „álar cot” v isel, ak k or ugy anis még csak egy her ny ó.

konGói szitakötő

A kongói szi takö tő a szi takö tőknek abba a csopor tjába tar tozik,

amel yben az álla tok kisebb terme tűek, nomabb

alka túak. Az

il yen szi takö tőknek a repülése is más: a „nag yok

kal” ellen té tben

inkább lassan és szabál y talanul repülnek. Elülső

és há tulsó

szárn yaik eg y forma nag yok. Szere tik a vize t, és

többn yire a vizek

közelében is tar tózkodnak.

ko nGó i e v e zőB éka

A kongó i e v e ző b é ka f

á kon é l. A n e v é t a k é z

- és a lá b u j ja i

v ég én ta lá l ha tó nag y

ta padó ko rongo k ró l k

a p ta, a m e l y e k

úg y n é zn e k k i, m in t a

z e v e ző. Nag yon mo z

g é kon ya k a lá ba i,

és enn e k kös zön h e tő

en k i t űnő en t ud más z

n i. Vanna k o l yan

e v e ző b é ká k, a m e l y e k

a lá ba i kon l é vő r e p ü l

ő há r t yá va l tö b b

m é t e r t k é p es e k r e p ü l

n i.

C sU k ly ás C e rk ó f A c suk ly ás c er k ó f ma j o mnak sű r ű f ehér k ö r sz ak álla v an. E z ér t

egy k i c si t úgy néz k i , mi nt egy ö r egemb er . F ő k ént a f ö ld ö n él és

gy ümö lc sö t , lev elek et és r o v ar o k at esz i k . Az eső er d ő k i v ágása mi at t a c suk ly ás c er k ó f élet t er e i s egy r e k i seb b lesz .

28konGó



z ász ló sf ark Ú G e re z aA z ász ló sf ar k ú ger ez a nem i smer t r éf át , ha

más állat k ö z elí t a t er ület éhez . Bő gő k o nc er t t el j elz i a c sap at , ho gy a b et o lak o d ó k nemk í v ánat o sak . E gy éb k ént a ger ez a b ék és

állat , nö v ény ev ő , és első so r b an a v i r ágo k at , a lev elek et és a at al ha j t áso k at k ed v eli .

heGyi GorillaA hegyi gorilla csak k ét k is területen él Af rik ában, sehol máshol nem található meg a világon. A felnőtt hegyi gorilla állva ak k ora lehet, mint egy ember. T öbbnyire a f öldön mozog, ritk án mászik f el a f ára. V iszont a fák ról szerzi be k edvenc ételeit: az érett

gyümölcsök et és a lédús levelek et.

konGói sáska

A sáska különböző szemeken keresz tül lá tja

a világo t. Mindké t össze te t t szeme ug yanis

sok kis elemi szemből áll. Az eg yes szemek

eg yes képpon toka t észlelnek, mindeg yik eg y

rész t, amel yeke t az tán a sáska ag ya egész

képpé rak össze.

heGyi Gorilla (kölyök)A kis hegyi gorillát három-négy évig szoptatja az anyja. Ahegyi gorillák csapatokban élnek. Ha egy atal felnőtté válik,többnyire elhagyja a csapatát és egy másikhoz csatlakozik.

29

kérlek ne GyŰlölj,amiért ilyen szép

vaGyok!

© PAWS

k o n G ó



heGyi GorillaAz egész világon már cs

upán nagyon k evés hegyi gorilla maradt, k örülbelül 700 állat. Mivel védik ők et, számuk emelk edik . Mégis veszélyeztetettnek számí tanak . Ak arsz egyszer igazi hegyi gorillát látni? Ak k or bizony Af rik ába k ell utaznod, mert hegyi gorilla állatk ertben nincs.

f ü le smak i A f ülesmak i k k i c si állat o k , f elt ű nő en nagy f ülek k el és

sz emek k el - ez annak a j ele, ho gy é j j el ak t í v ak . C sak nem

mi nd i g a f ák o n mo z o gnak , a f ö ld ö n i nk áb b ügy et lenek .

N éhány f ülesmak i t ö b b f ész k et i s ép í t , ho gy megt év essz e az

ellenségei t , a k í gy ó k at és a r agad o z ó mad ar ak at .

fejdíszes Cerkóf

Mulatságos nevét a szemöldöke felett előreálló fehér szőr miatt

kapta. A fejdíszes cerkóf fákon él és ott táplálkozik, magokkal,

levelekkel és férgekkel. Előfordulhat az is, hogy a parasztok

földjére téved és ott találja meg táplálékát.

ké ts zarvÚ pók

A keres z tespók félék csaknem

minden fajának nős tén ye

nég ys zer is nag yo b b lehe t, m

in t a hím. A ké ts zar vú pók

villámg yors. Alighog y hálójá b

a akad például eg y s zöcske,

már jön is i zga to t tan és be tek

eri fonalá val. Zsákmán yának

íg y semmi esél ye sincs.

3 0konGó



afr ika i BaGol ylepke hern yó

ja

A z a frikai bagol ylepke hern yó

ja soka t es zik. S züksége

is van rá, his zen néhán y lepke

faj eg yedei felnő t tkén t

eg yál talán nem táplálko znak m

ár. Mi vel a hern yó

nö veks zik, tö b bs zör vedlenie

kell, amíg teljesen

ki fejlődik. Addig -addig nö vek

s zik a hern yó, míg a

külső bőr felhasad és a z t eg y

s zerűen le tudja ve tni.

nekt ármadár

A nek tármadara t ked venc eledeléről, a nek tárról ne vez ték

el. Hosszú csőrében eg y még hosszabb n yelv rej tőzködik,

amivel nek tár t szí v ki a virágokból ésro varoka t fog. Ha

színes nek tármadara t lá tsz, akkor az bizon yosan eg y hím.

A tojók tollaza ta nem ann yira színpompás.

31

átöleltél mamár eGy fát?

© PAWSk o n G ó



Bot sáskaSok f éle botsásk a van. Mindegyik úgy néz k i, mintha egy másik bolygóról származó lény lenne. T estük ön apró tüsk ék vannak és f a jtól f üggően 30 centiméter hosszúra

is megnőnek . A k if e jlett sásk ák nak vannak ugyan jól k ialak ult szárnyai, de súlyuk miatt nem tudnak rendesen repülni.

s zürke eGérmak i

A s zürke egérmaki s zere ti a sö

té tsége t. E z a b ból is jól

lá ts zik, hog y nappal faodúk ba

n als zik. A nős tén yek s zere tik

a társaságo t és tö b bn yire kis

csapa tok ban als zanak,

míg a hímek inká b b magán yo

san. Alkon ya t u tán a z tán

táplálékkeresésre indulnak. A

z élelems zer zés már a

nős tén yeknél is magán yos te

véken ység.

v örös v ari A v eszély ezt et et t v ör ös v ar i k ény elmes állat . Délelő t t süt k ér ezik a melegben és csak alk ony at k or indul t áplálék ot k er esni. Ez a mak if éle ak ár 20 egy edbő l álló csapat ok ban él. Ezek ben azonban mindig egy nő st ény egy edé a v ezet ő szer ep. A t ámadók ellen is ő v édi meg a csapat ot .

madaGaszkári repülőkUt ya

Lá ttad már valaha, hog yan alszik a dene vér? Ug yanúg y

alszik a madagaszkári repülőku t ya is: fejjel le felé lóg eg y ágról. Sok féle repülőku t ya faj van. N

éhán ya t közülük az

u tóbbi 100 é vben már nem is lá ttak, ezér t felkerül tek a kihalt

fajok lis tájára.

32madaGas zkár



k is süntanrek

A kis sün tanrek nem sün, noha elképes z tően has

onlí t

ho z zá. Ennek oka elsősorban a tüskés há tpáncélja

és a z a képessége, hog y öss ze tud g

ömböl yödni.

A sün tanrek a zonban a sünnel ellen té

tben üg yes

más zó, és főkén t ro varokra, a tal eg

erekre vadás zik.

Ki zárólag Madagas zkáron él.

le v é lp olosk aEz a lev élpolosk a csak Madagaszk ár ny ugat i r észén él. Sok szor mind jár t t öbb lev élpolosk a is ül egy ágon, ami meglehet ő sen jól néz k i. Ez azonban az állat k a t r ük k je is egy ben: miv el úgy néz k i mint egy v ir ág, megt év eszt i v ele ellenségeit , ak ik f elf alhat nák .

párdUCkaméleon

A párduckaméleon különösen

s zínes,

és sok féle s zín t eg yesí t a bőré

n a z

olí va zöld től a bé zsig és a barn

áig.

To vá b bi ismer te tőjeg ye a tüsk

és

pikkel yek ből álló há t taraja. K

i zárólag a

par t vidék kö zelé ben

él és s zere ti a párás

éghajla to t, ahol sok ro var t talál.

madaGaszkári imádkozó sáskaAz imádkozó sáska nem hagyja magát felizgatni. Az álcázás mestere nyugodtan,teljes mozdulatlanságban vár a zsákmányára, - többnyire rovarokra és pókokra,

- hogy a megfelelő pillanatban fogólábaival elkapja őket. Egyáltalán nemválogatós. Ha a szükség úgy hozza, fajtársait is felfalja.

33madaG asz

k á



skorpióA skorpió híres fullánkja veszélyes fegyver,a vadászat mellett a védekezés célját isszolgálja. A skorpió azonban csak akkorveti be a fullánkját, ha valóban szorul ahurok, mert csak kevés mérge van, és haelhasználta, csak lassan termelődik újra.

fürGe mak i

A fürge maki csak

Madagas zkáron

találha tó meg.

S zin te egés z napjá t

a fákon töl ti. Erős

há tsó lá bainak kös zönhe tően

tö b b mé ter t képes

ugrani eg yik ágról a

másikra. E zen kí vül

a z ujjain és a lá bujjain

tapadókorongok

vannak, e zekkel

mindig bi z tos fogás t

talál a z ágakon.

i ndri A k ihalástól er ősen v eszély eztetett indr i a legnagy obb élő mak i. Csak Madagaszk ár on él és ott is f ők ént a f ák on. A mászáshoz ter emtett k ezei és lábai mellett nagy étv ágy a is v an. Ak tí v ide jének a f elét ugy anis enniv aló k er esésév el tölti el.

szövőlepkehern yó

A szö vőlepkehern yó nag yon szőrös és

hern yó lé tére igen nag yra nő t t. Mielő t t

a lepké vé váláshoz bebábozódik, főleg

lomble velű fák és cserjék le velé vel

táplálkozik.

Később ki fejle t t szö vőlepké vé

alakul á t. Érdekes jellemzője ennek

a különleges lepkecsaládnak,

hog y pihenő helyze tben az álla tok szárn yállása a ko tlós tyúkéra hason

lí t.

34

léGy BarátsáGostermészettel!

© PAWSmadaGas zkár



CoqUerel-szifakaA Coquerel-szifaka jó mászótehetséggelmegáldott állat. Mint sok más főemlős, őis a fák koronáján van otthon. Segítségérevannak ebben erős hátsó lábai és a hosszúfarka, ami hosszabbra nő, mint a teste. Finomgyümölcsök után kutatva így akár tíz métert istud fáról fára ugrani.

ó r i á s e z e r lá BÚ

A sz áz - é s e z e r l áb úak nak v i l ágsz e r t e t ö b b mi nt

13 5 0 0 f a j a v an. U t ó b b i ak f o nt o s t al a j t ak ar í t ó k . T áp l ál é k uk ho z t ar t o z nak ugy ani s e l p usz t ul t

nö v é ny i r é sz e k , al gák , gy ümö l c sö k é s e gé sz e n k i c si nö v é ny e k , ame l y e k f ák o n, v agy a f ö l d ö n nő ne k . Al k al mank é nt e l p usz t ul t ál l at o k at i s e l t ak ar í t anak .

koronás makiA k oronás mak i

nagyon alk almazk odók épes főemlős. Csak Madagaszk áron él és a f olyamatos őserdőirtás miatt veszélyeztetett f a j. Szimpatik us vonása, hogy táplálék terén egyáltalán nem válogatós. Szereti a virágok at, a levelek et és a gombák at. Ha k eveset talál belőlük , megeszi a húst is.

párdUCkaméleon

A párduckaméleon nős tén yének és hímjének a h

á t hosszában, sűrűn eg ymás

u tán álló, tüskés pikkel yei vannak. A legszíneseb

b kaméleonok közé tar toznak.

Harapó fogó-szerű lábai segí tségére vannak a fá

ramászásban. E x tra segí tségnek

ö tödik „kezé t” - a farká t - használja. Al váshoz eg

yszerűen össze tekeredik.

35madaG asz

k á



párdUCkaméleon

A párduckaméleon hímje sokkal nag yobb, min t a

nős tén y. A hím 50 cen timé ternél is nag yobbra nőhe t.

Ő a dominánsabb a párzási időszakban is. Il yenkor

még színesebb a bőre, min t eg yébkén t, hog y te tsszen

a nős tén ynek. A nős tén y színe ezzel szemben csak a

párzás u tán lesz erősebb.

madaGas zká r i le vé l

o r rÚ s ik ló

A madagas z kár i l e v é lorrú s i k

ló nag yon karcsú k íg yó

és eg y m é t ern é l is hoss z

a b bra nő h e t. Má ig n em tud ju k

pon tosan, hog y m ir e has

zná l ja orr to lda tá t. Ann y i

a zon ban b i z tos, hog y b é

ká k, kam é l eono k és g y í k

o k

s z er ep e ln e k a z é t lap ján.

sz ereC senmaki (hím)A szerecsenmak i hí m jének csak nem tel jesen f ek ete a szőrzete. A hímnek és a nősténynek is szagmirigyek vannak a csuk lóin. Ezek k el szagok at eregetnek egymás értesí tésére és területük meg jelölésére. Ezen felül érintések k el is k ommunik ál a szerecsenmak i.

sz e re C se n mak i ( n ő st é n y ) A sz er ecsenmak i hí m je és nő st ény e nagy on k ülönböz ő k éppen néz k i. A nő st ény nek v ör ösesbar na sz ő r z et e és csak k ev és f ek et e f olt ja v an. A hí mben és a nő st ény ben is k öz ös az onban a hossz ú f ar ok , amiv el jól egy ensúly oz nak a f ák on.

36madaGas zkár



Csodás laposfarkÚ Gekkó

A csodás laposfarkú gekkó csak Madagaszkár fáin található

meg. Itt azonban tí z különböző

faja él. Csak nehezen lehet

észrevenni, mert hihetetlenül jól

tudja álcázni magát és szí neivel

tökéletesen alkalmazkodik a

környezetéhez. Í gy védi magát

napközben az ellenségeitől.

Éjszaka rovarokra vadászik.

madaGaszkári

szöCske (lUBBer-

szöCske)

A madagaszkári szöcske igen

tarka ro var. Tes te sűrűn pon tozo t t

és tüskés, piros há tpáncélja

van. Hé t cen timé ter hosszúra is megnőhe t, a nős tén ye

k

lén yegesen nag yobbak,min t

a hímek. Legszí vesebben

nő vén yeken rágcsál és le veleke t,

g yümölcsöke t eszik.

madaGaszkári Bot sáskaA botsáska néhány faja nem tud repülni. Ezért aztán ezekelég nehézkesek, de cserébe nagyon jól álcázzák magukaOlyan fajai is vannak, amelyeknél a szaporodáshoz nincsszükség a hímre. A nőstények egy sajátságos testanyaggmegtermékenyí tik a petéiket, és í gy tovább tudnak szaporodni.

k ö z ö n sé G e s lap o sf ark Ú G e k k ó A k ö z ö nséges lap o sf ar k ú gek k ó t , hála k i v áló álc á j ának , c sak r i t k án f eny eget i k ellenségek . H a

egy sz er mégi s sz o r ult hely z et b e k er ül, a nagy o b b elr et t ent ő hat ás ér d ek éb en k i ab ál és sz i sz eg.

E mi at t a mad agasz k ár i emb er ek nem k ed v eli k és b alsz er enc sét ho z ó állat nak t ar t j ák .

37

fiGyelj arra,hoGy mindiG

leGyentízóraid ésUzsonnád!

© PAWS

madaG asz k á



BamBUszmaki

A bambuszmakinak tulajdonképpen három keze van.

Bozon tos farka ol yan, min t eg y ráadás kéz és nag y

segí tségére van az álla tnak. Ez a lemur ug yanis rendkívül

jó mászó és a farká val is meg tud kapaszkodni az ágakban.

Éjszaka a fák od vaiban piheni ki magá t.

madaG asz k ári se ly e mp ók A madagaszk ár i sely empók nő st ény e öt ször nagy obb is lehet , mint a hí m. A v adászat nál összef ognak a pók ok : szak adásbizt os hálót sző nek k ev éssel a f öld f elet t , amiv el nagy obb állat ok at is zsák mány olhat nak . P illangók mellet t szöcsk ék is f ennak adnak a háló juk ban.

eG ys za r vÚ kam é l e

o n

A z eg ys za r v ú ka m é l e

on a

l egnag yo b b ka m é l eo

no k eg y i k e.

A fa r ká va l eg y ü t t 7 0 c

en t i m é t e r

hoss z ú ra is m egnő h e

t. E h h e z jön

m ég ó r iás i pa r i t t yan y

e l v e, a m i

k é ts z e r a k ko ra l e h e t,

m in t a t es t e.

A fá kon e z z e l vadás z

i k ro va ro k ra

és k is g e r inc es á l la to

k ra.

déli laposf arkÚ GekkóA déli laposf ark ú gek k óval senk i sem ak ar bú jócsk át játszani, mert túlságosan ravasz. Ha f e j jellef elé lóg a f ák on, ma jdnem láthatatlan. Különleges bőrének k öszönhetően, tök életesen bele tud olvadnia k örnyezetébe. Rovarok ra csak é jszak a vadászik .

38

itt repül akismadár!

© PAWS

madaGas zkár



madaGaszkári vérCseA madagaszkári vércsének nagyon éles látása van.

Szüksége is van rá, amikor alkonyi szürkületben vadászik.Leül egy ágra, gyíkokat és rovarokat fürkészni, hogy aztán

zuhanórepülésben rájuk támadjon. 20 centiméter hosszúszárnyaival inkább kis ragadozómadárnak számít.

véznaUjjÚ maki

A véznaujjú maki hosszú középső ujjáról kap ta

a ne vé t, amell yel könn yedén ki tudja piszkálni

a ro varoka t a fák kérge alól. Napközben a sajá t

maga ál tal épí te t t fészkekben pihen,amike t az tán

előzéken yen á tenged faj társainak, ha éjszaka

to vább vonul. Ezek a fészkek gömb alakúak és

épí tésük körülbelül 24 óráig tar t.

röv idszarv Ú kaméleonA rövidszarvú kaméleon csak Madagaszkáron él. Ellenségei megfélemlítésére, vagy fajtársaira való hatásgyakorlás céljából feltudja egyenesíteni a fején található külön

leges taréjt. Ilyenkor úgy néz ki, mintha különösen nagy fülei lennének. A legszívesebben rovarokra vadászik.

f e ke t e -f e hé r v ari A f ek ete-f ehér v ar i, mint minden más igazi mak if a j, csak Madagaszk ár on él. Azonban er

ősen v eszély eztetett f a j, miv el ma már csak legf el jebb 10 000 példány lelhető f el belőlük . A f ák on él és k iv álóan mászik . Még f e j jel lef elé is k épes lógni a f án, csak hogy hozzáf ér jen az í zletes gy ümölcsök höz.

39madaG asz

k á



parad iCsomBéka

A paradicsombéka (a képen eg y a tal példán y ) lus ta eg y

terem tés. Es zébe sem ju t, hog y rö vid

lábai val s zökdécseljen.

Zsákmán yá t fürge és ragadós n yel vé

vel kapja el. Jól be tudja

magá t ásni a földbe és o t t vár lesben

különbö ző ro varokra.

Ne vé t in ten zí v piros bőrs zínének kös

zönhe ti.

remet erákA remeterák úgy él, mint egy csiga: lágy páncéllal f edett potrohát csigahávédi. Ezt azonban, ahogy nő, ú jra és

ú jra k i k ell cserélnie, mik or már nem f ér el benne. Legk edvesebb táplálék átaz algák és az elpusztult állatok maradványai alk otják .

madaGaszkári sáskaA sáska a párzási időszak alatt ünneplőruhába

öltözik. Fajtól függően a csápjai, a hátsó

lábai, vagy a szárnyai lesznek színesek. Sőt,különféle fajok még hangokat is képesek

kiadni hogy felhívják a gyelmet magukra,mégpedig úgy, hogy a hátsó lábaikat az elülső

szárnyukhoz dörzsölik.

z si ráf n y ak Ú o rmán y o sBo G árA z si r áf ny ak ú o r mány o sb o gár , aho gy nev e i s mut at j a, ho ssz úny ak ú állat . A k ö r ülb elül egy c ent i mét er ho ssz ú ap r ó ság hí m j e r end k í v ül

ho ssz ú ny ak áv al sa j át magánál ak ár 2 0 - sz o r nagy o b b lev elek et i s k ép es ö ssz et ek er ni . E b b e

r ak j a az t án a nő st ény a p et éi t a lár v ák megf elelő v éd elme ér d ek éb en.

4 0

a BanánlevélnélninCs is joBBtoalett-papír!

© PAWS

madaGas zkár



üstököslepkeAz üstököslepke egy óriás. Legalábbis a lepkék világában. Hátsószárny-

nyúlványainak, amelyek 13 centiméter hosszúra is nőhetnek, nem csak a nevétköszönheti, hanem a szaporodásban is fontos szerepük van: minél hosszabbak,annál vonzóbb a hím a nőstény számára.

41madaG asz

k á



A Lore Lindu Nemzeti Park Közép-Celebeszen természetvédelmi terület. Még a hegyekben is nagyon meleg van egész évben, mindig 21 és 28 Celsius fok között mozog a hőmérséklet. A levegő páratartalma, mint minden esőerdőben, nagyon magas. Különösen igaz ez a monszunidőszak alatt. A ví z Celebe

szen amúgy is fontos szerepet játszik: sok folyó, tó és számos hőforrás van itt.

Ú j-Guinea a második legnagyobb sziget. Ausztráliától észak ra fek szik . Ú j-Guineát k ülönböző területek re osztják . Ezek k özül az egyik a mangroveerdők et, egy k ülönleges f af a j által alk otott erdők et foglal ja magába. Az ú j-guineai mangrovék a déli partvidék k özelében nőnek , a f olyók tork olatvidék én. A f olyók itt rak ják le hordalék uk at, ezért f olyton változnak ezek a területek . A sós- és édesvíz k everék e élőhelyek sok aságát hozza létre. Ezért él itt annyi k ülönböző állat- és növényf a j. Az érett mangrovef ák 20 méter magasak is lehetnek . A törzsük pedig olyan széles, hogy soha nem tudnád k örülölelni.

Ez a különleges éghajlat sok új fajt teremtett. Ritka, látványos

pillangók és több mint 120 különböző emlősfaj egyedei élnek

a szigeten. A szigeten élő kisebb emlősállatokról még csak

nagyon kevés ismerettel rendelkezünk.

A mangroveerdő a frissvizes mocsárerdővel, egy másik

érdekes új-guineai területtel határos. A mocsárerdőkÚj-Guinea északi sík vidékén keresztül, a szigetközéppontjától a déli részig és a Csendes-óceántól azészaki részig terülnek el.

Már jó val többe t tudsz az esőerdőkről, min t vala

ha is

gondol tad volna! Ha ez túl soknak tűnik, ne aggó

dj! Enn

in formáció t még én sem tudok rög tön megjeg ye

zni…De

a kön y v, íg y az eg yes részeke t bármikor újra á to

l vasha t

Mos t már készen állsz arra, hog y személ yesen i

s megis

az esőerdő álla tai t. Jó szórakozás t!

A sí kságot néhány hegylánc szeli át. Ezek adnak otthont a hegyi esőerdőnek. Ezt a területet számos széles folyó látja el vízzel. Például a Mamberamo, a Sepik, vagy a Ramu. Az élet Új-Guineán nagyon változatos. Számos állat Új-Guineán endémikus, ami annyit jelent, hogy csak itt élnek. Az esőerdők félhomályában több ezerre tehető az ember számára még ismeretlen fajok száma is. Feltételezik például, hogy mintegy 25 000 rovarfajt, kereken 9 0

00 növényfajt és több mint 700 madárfajt, valamint számos emlősállatot még nem fedeztek fel. A növényvilág nagyon hasonló az ázsiaihoz. Az állatok viszont inkább Ausztrália állataira hasonlítanak.

C eleBesz

Új-GU inea



fehér t iGris

A vadonban fehér tigris tulajdonképpen nem lé tezik, hiszen

fehér szőrze te öröklö t t rendellenesség kö ve tkezmén ye, íg y

nem is tekin tik külön fajnak. Köl ykei t azonnal felismernék

és fel falnák a vadálla tok. A fehér tigris t ten yész tik, ezér t

álla tker tekben találkozha tsz velük.

oranGUtán (köl yök)

A z orangu tán köl ykének hoss zú g ye

rekkora van. E zekben a z

é vekben tanul meg minden t, ami t a tú

léléshe z tudnia kell. Például,

hog y hog yan kés zül a fés zek. A z ora

ngu tán minden éjs zakára új

fés zke t csinál magának. Ha esik a z e

ső, akár még te tő t is fabrikál,

mer t nag yon nem s zere ti a vi ze t.

k aré j osláBÚ i mádk oz ó sásk aA k ar é joslábú imádk ozó sásk a eső er dei növ ény ek k ülönf élev ir ágain él. K inézet e oly an jól álcázza, hogy első pillant ásr af öl sem ismer i az ember . Sok szor második r a sem. A r ov ar okgy ak r an bedő lnek ennek a t r ük k nek és már azelő t t zsák mánesnek , mielő t t egy ált alán leszállt ak v olna a v ir ágr a.

hanGyaA hangya óriási, akár többmillió állatot számláló csapatokban

él. Az ilyen csapatot rovarállamnak is nevezik. Minden hangyabolyban van egy, vagy több királynő. Arról ismerhetők meg, hogy nagyobbak, mint a többi hangya és szárnyuk van,

amit később levetnek.

44széGyen a fUtás,

de hasznos!

© PAWSBorneó s zUmá tra

CeleBes z



já va i sü l

M ind en já va i sü ln e k m eg

van a maga csa lád ja. A h ím bő l,

nős t én y bő l és kö l y kö k bő

l á l ló k is csapa t nap kö z b

en eg y

fö lda la t t i ür eg b en a ls z i k. É js za ka k er es

táp lá l é ko t. Ross z

s z em e ir e i l y en kor n em s zám í t ha t, anná l in ká b b nom

orrára és

jó ha l lására.

maláji sáskaA sáska az őt körülvevő világot leginkábbcsápjaival érzékeli. Az övéi - más rovarokévalösszehasonlítva - inkább rövidre sikerültek. Acsápban találhatóak a fontos tapintó és szaglóérzékszervek. A csápok egyenként mozgathatótagokból állnak.

o ra n G U tá n (

nős t é n y )

A z o r a n g u t á n

n a k h o s s z a b b

a k a k e z e i, m i

n t

a l á b a i. S z ü k

s é g e i s v a n r á

, m e r t e l s ő s o

r b a n

a f á k o n v a n

o t t h o n. H o s s

z ú k e z e i v e l n

a g y o n

j ó l t u d á g r ó l

á g r a l e n d ü l n i

, v a g y h a ú g y

h o z z a k e d

v e k ö n n y e d é

n á t t u d j a k a

r o l n i e g y

k ö v é r t á r s á t. A z o r a n g u t á

n l e g s z í v e s e

b b e n

e g y e d ü l v á n

d o r o l.

fürGe GiBBon

A fürge gibbon az esőerdő fáin él és legszí veseb

ben eg y kis,

min teg y nég y álla tból álló családban töl ti az idej

é t. Kezei és

ujjai rendkí vül hosszúak, úg yhog y ked vére torná

zga tha t az

ágakon. A fürge gibbon azonban jól tud ugrani is

, akár tíz

mé ter messzire is.

45Bo rn e ó

sz Umát raC e le Be sz



t iGrisMinden élő nagymacsk a k özül a tigris a legnagyobb. Csí k jainak k öszönhetően

jól elre jti az al jnövényzet. T öbbnyire folyók és tavak k özelében tartózk odik , mert nagyon szeret úszni. Az antilopnak és a vaddisznónak nagyon vigyáznia k ell magára, ha szom jas: a víznél ugyanis a tigris vár a zsák mányára.

já va i ka nCs i l

A já va i kancs i l a pa táso k

kö z é, a zon

b e lü l a kancs i l f é l é k csa l

ád já ho z

tar to z i k. N em nő nag yra, m

eg l e h e tős en

f é l én k és v iss za vonu l tan

é l. Nap kö z b en

s z i k lá k hasad é ká ban és

faodú k ban

a ls z i k, é js za ka táp lá l é ko

t k er es. A z

á zs ia i m es é k b en ra vas z á

l la tna k

á brá zo l já k, a kárcsa k ná lu

n k a ró ká t.

Born e ói n aG y orrÚmaj om ( hí m)A bor neói nagy or r úma jom első sor ban az eső er dő f áin t ar t ózk odik és gy ak or lot t an ugr ik f ár ól f ár a. Jó úszónak is számí t , például ha át k ell k elnie egy f oly

ón, de v igy ázat : ot t a bor dás k r ok odil, a bor neói nagy or r úma jom legv eszély esebb ellensége leselk edik r á.

naGy szarvasCsőrŰmadár

A nagy szarvascsőrűmadár csőrének felső része nagynak tűnik ugyan, de nem különösebben nehéz. Csőrével

brummogó hangot hallat - így kommunikál fajtársaival.

Magasan a föld felett, az esőerdő fakoronáiban él. Nagy

karmainak köszönhetően jól meg tudja tartani magát az

ágakon. 40 éves kort is megél.

46Borneó s zUmá tra

CeleBes z



maláji szöCske

A szöcskének ke t tő, igazán hosszú

„ veze ték” van a fején. Csápjait

an tennának is ne vezik, ezek több

min t 500 külön tagjukkal hosszabbak

lehe tnek, min t a szöcske egész tes te.

Az elülső lábai val hall, amel yeken ké t

dobhár t ya van elrejt ve.

le v é lBoGárA lev élbogár nak több ezer f a ja v an. Néhány an itt élnek nálunk , mások például a tr ópusi esőer dőben. V an,

amely ik csak egy milliméter es és v an, amely ik k ét centiméter hosszú. A lev élbogár sok f éle szí nben csilloghat és nagy szer űen néz k i. Ahogy a nev e is mutat ja,

mindenek előtt lev elek k el táplálk ozik .

Borneói naGyorrÚmajom(nőstény, kölyökkel)

A nagyorrú majom orra tényleg óriási. A nőstényémindenesetre észrevehetően kisebb, mint a hímé.

Máig nem teljesen világos, miért van ilyen nagyorra ennek a majomnak. Talán, hogy imponáljon

a nősténynek? A nagyorrú majom erősenveszélyeztetett és világszerte védett állat.

ór iás repülőkUt yaHa a z óriás repülő

ku t ya ki terjes z ti a s zárn yai t,

ol yan hoss zú lehe t, min t eg y felnő t t

ember. Éjjel

ak tí v. Es te nom g yümölcsö t, virágo

t és nek tár t

termő fák keresésére indul. Reggel f

elé a z tán

fellóga tja magá t fejjel le felé eg y fára

és egés z

nap csak als zik.

47

a heGyre felmásznikönnyŰ, de lejönni

jóval nehezeBB.

© PAWS

Bo rn e ó sz Umát

raC e le Be sz



Bron z hát Ú si k lóA br onzhát ú sik ló nagy on k ar csú k í gy ó és másf él mét er esnél nem nő nagy obbr a. Szer et az ágak k ör é t ek er edni és é jszak ánk ént bóbisk olni. Nappal bék ák r a és gy í k ok r a v adászik . Az ember r e v eszély t elen. Ha v eszély ben ér zi magát , v édek ezésül k iszélesí t i t est ének elülső r észét .

szUnda-sziGeti

lajhármaki

Senki sem vág yik arra, hog y a Szu

szige ti lajhármaki leköpje. N yálána

ug yanis egészen rossz szaga van,

az t ellenségei elhárí tására használ

A lajhármaki nős tén ye csak akkor

n yaloga tja a köl ykei t, ha eg yedül h

őke t, amikor táplálékkeresésre ind

Az t se feledjük, hog y a lajhármaki

harapása fer tőzés veszéll yel járha

Tehá t vig yáza t!

v illássz arv Ú pókA k eresztespók f élék nek k örülbelül 2 800 k ülönböző fa ja létezik . A f a jok némelyik ének egyedei összef ognak és segí tenek egymásnak . Közösen óriási hálók at szőnek , ma jd osztoznak a zsák mányon. Néha egymást átlapoló hálók at szőnek , hogy még k önnyebben zsák mányol janak rovarok at.

maláj i lámpahordó kaBóCa

A lámpahordó ka bócának hos

s zúra n yúl t, elálló homloka va

n, és

fel tűnő s zínek ben csillámlik. N

ö vén yi ned vekkel táplálko zik

és tö b b

cen timé ter hoss zúra nőhe t. V

ig yá zni kell a né v vel: van még

eg y hal

is, ami t lámpahordónak ne ve z

nek.

48

ha tisztáBB a föld,BoldoGaBB a föld.

© PAWS

Borneó s zUmá tra

CeleBes z



skorpi ó

A sk or pió lesben álló v adász. Ér zék szőr eiv el ér zék eli, ha zsák mány v an a k özelben. Ak k or aztán ollóiv al v illámgy or san odak ap. T er mészetesen ez nem mindig sik er ül, hiszen a zsák mány olni pr óbált pók ok és a r ov ar ok f ür ge állatok , és k önny enelmenek ülhetnek a sk or pió elől.

s zára zföld i p ióCa

A s zára z földi pióca eg y -ké t ce

n timé ter hoss zúra nőhe t.

Emlősálla tok véré vel táplálko

zik. Ha eg ys zer elkap eg y

álla to t, beleharap és kis zí v be

lőle pár millili ter vér t.

Miu tán be feje z te

a s zí vás t, a vér t nag yon lassa

n emés z ti

meg, íg y akár hónapokig is ki bírja táplálék

nélkül.

ezüstös lanGUrAz ezüstös languréknál még

vannak királyok. Ez a főemlősfaj ugyanis csapatokban

él, amelynek élén egy hím

áll. A veszekedést így előreborítékolni lehet. Példáulakkor, ha egy atal állat a

csapat vezetője akar lenni,akkor aztán kiabálnak, ütnek

és harapnak.

fürGe GiBBonA fürge gibbon agya magasan fejlett. Hangos énekléssel

kommunikál fajtársaival, vagy jelöli ki a területét. Ettől persze

nem zavartatja magát az ellensége, a kí gyó. Vele különösen

vigyáznia kell a fákon.

49Bo rn e ó




tokee Gekkó

A tokee a hím pár zási hí vós z

a váról

kap ta a ne vé t, amel y hangos

an „ to -

kee” - t kiál t. A kiál tás elsősor ban

éjs zaka hallha tó, his zen e z a

gekkó faj

éjjel ak tí v. Napkö z ben faodúk

ban als zik

és erő t g yűj t a vadás za tho z. A

tokee

g yors ugrással kapja el a zsá

kmán yá t.

oran G Ut án ( hí m)Az or angut ánnak nagy on hosszú ét lap ja v an. Az eső er dő mint egy 300-400 növ ény f a jának t er mését , v ir ágát és k ér gét eszi. T er meszek et és r ov ar ok at csak ak k or eszik , ha muszá j. Az or angut án sa jnos k ihalást ól v eszély ezt et et t , mer t az ot t honául szolgáló eső er d

ő t f oly amat osan ir t ják .

maláji pillanGó

A maláji pillangó közeli rokonságába körülbelül 1 000

különféle lepkefaj tartozik. Ennek a nappal aktív lepkének hat

jól fejlett lába van, í gy jól meg tud kapaszkodni a növényeken.

A legjobban a meleg, napsütéses napokat kedveli. Ilyenkor

jó sok vizet szippant fel szí vócsövével, ezért gyelhető meg gyakran pocsolyák felszínén.

G y i lk osp olosk aA gy ilk ospolosk a csí pése igazán f á jdalmas t ud lenni. Z sák mány állat ait , amely ek nagy obbak lehet nek , mint ő maga, gy or san meg t ud ja v ele ölni. K özv et lenül a halál beállt a ut án k iszí v ja zsák mány a nedv eit . Csí pése ugy an v eszély t elen az ember számár a, de nagy on f á jdalmas.

5 0Borneó s zUmá tra

CeleBes z



CsüCskös ásóBéka

A csücskös ásóbéka szemei fölö t t és szája elő tt találha tó,

első lá tásra mókás kinö véseinek fon tos szerepe van az

álcázásban. A csücskös ásóbéka ug yanis meglehe tősen lus ta

terem tés. Jól álcáz va, teljes lelki n yugalommal várja, amíg

ro varok, vag y pókok sé tálnak szája elé és ő bekapha tja őke t.

zöld szőlősiklóA zöld szőlősikló egy karcsú mérgeskígyó. Otthona a

fákon van. Két métert is elérő hossza ellenére fürge mászó.Méregfogaival napközben gyíkokra, madarakra és békákra

vadászik. Emberre veszélytelen mérege csak mintegy 15perccel a harapás után hat.

Borneó i naG yorrÚmajom (h

ím )

A borneói nag yorrúmajom hím

jének nem csak a z orra

óriási, egés zen hoss zú farokk

al is büs zkélkedhe t. E z

a famás zásho z n yúj t neki nag

y segí tsége t. Jó ús zó

is, ám vig yá znia kell magára a

ví z ben rá leselkedő

krokodilok mia t t.

i n do n é z v ö rö ssz árn y Ú sz i t ak ö t ő Az ily en sz it ak öt ő k et a t udósok úgy nev ez ik : anisopt er a. Ez magy ar ul egy enlő t len sz ár ny út jelent . A név onnan er ed, hogy az állat elülső és hát ulsó sz ár ny ai nem egy f or ma nagy ok . T ov ábbi k ülönlegessége, hogy mindk ét sz ár ny pár t egy mást ól f ügget lenül t ud ja moz gat ni. Ez a k épessége nagy on jó r epülő v é t esz i.

51Bo rn e ó




int eGet őrákAz integetőrák hí m jének nyolc lába van és elől k ét k ülönböző nagyságú olló ja. A k isebbik olló jára a

z evéshez, a nagyobbik ra az integetéshez van szük sége. T udniillik a párzási időszak ban integető mozdulatok k al k ísérli meg magához csalogatni a nőstényt. Ilyenk or a sok hí m rák mind egyszerre integet.

WaGler-BamBUs

zv ipera

A Wagler - bam bus z vipera eg y lus ta

mérgeskíg yó. Jól felismerhe t

ő s zí v alakú

fejéről, amel y világosan elkülö

nül a tes té től.

S zere ti a ned ves körn ye ze te t

, fogó farká val

par tkö zeli ágak ba kapas zkodi

k. Napkö z ben

s zun yókál. Éjs zaka a zon ban s

zí vesen

vadás zik a tokee gekkóra.

i n do n é z v ö rö s sz i t ak ö t ő R o v ar mér t ék k el mér v e eléggé megt er met t j ó sz ág.

K i t er j esz t et t sz ár ny ak k al sz éleseb b , mi nt ami ly en ho ssz ú a

k éz f e j ed . K ec ses meg j elenése ellenér e meglehet ő sen er ő s

r o v ar . Lár v á j ának p éld ául ö t er ő s t üsk e v an a p o t r o hán, mely ek k el meg t ud j a v éd eni magát .

tokee Gekkó

A tokee ismer eg y különleges trükkö t: le tudja ve tni a

farká t. Ez t teszi akkor, ha eg y ragadozó beleharapo t t.

U tána villámg yorsan eg y fára menekül és ezzel le

is ráz ta a támadó t. Aggodalomra semmi ok: a far

ok

ismé t kinő.

52Borneó s zUmá tra

CeleBes z



kereszt espókfélek

A keresztespókfélék ragacsos selymet állí tanak elő. Ebből a szervezetükben

keletkező anyagból szövik a hálójukat. Ezek többnyire úgy néznek ki, mint a

kocsikerék. Vannak azonban olyan fajok is, amelyek hálójukat kuszára szövik.

Pontosan nem tudjuk, hogy miért. Esetleg álcázásból, vagy talán pont azért, hogy

a madarakat gyelmeztessék?

orrsz arv ÚBoGárAz or r szar v úbogar ak nál a hí m v iseli a hátr af elé ha jló or r szar v at. A nőstény nek ezzel szemben sima a homlok a. Ez az apr óság legf el jebb négy centiméter esr e nőhet. K er ek en öt év et töltenek el lár v ak ént, mielőtt k if e jlett bogár r á v álnak .

imádko zó sáska

A z imádko zó sáskák a talon

pus z tulnak el. Faj tól függően

ug yanis leg felje b b eg y é vig é

lnek.

Elő t te végigjárják a fejlődés l

épcsői t

a pe té től a ki fejle t t álla tig. A p

e téke t

ha b ba ág ya z zák, amel y g yors

an

megkö t és védi a to

jásoka t a

kis záradás tól.

tiGris

A tigris magán yosan élő álla t.

Terüle te ha tárai t vizele té vel jelöli

meg, hog y senki ne jöjjön túl közel

hozzá. A nős tén y azonban csak

ri tkán van eg yedül, hiszen a a tal

álla tok min teg y három é vig az

an yjuknál maradnak. Segí tenek

neki a szar vas-, kecske- vag y

vaddisznó- vadásza ton is.

53

léGy óvatosa tiGrissel,

könnyen elkaphattéGed!

© PAWS

Bo rn e ó sz Umát

raC e le Be sz



nemespapaGáj (t ojó)A nemespapagá j to jó a hímme

l ellentétben piros-k ék szí nű és szürk e csőre van. Évente k ét-három alk alommal három-négy to jást rak , amik et aztán egyedül k ölt k i. Ez alatt az idő alatt a hím gondosk odik a táplálék ról és k ésőbb is segít a atal madarak f elnevelésében.

nemespapaGáj (hím)A nemespapgáj hí mje és tojója annyira különbözőképpen

néz ki, hogy korábban két külön fajnak tartották őket. A

hí m zöld színű és sárga csőre van. Lassan repül és hosszú

siklórepüléseket iktat be, amikor nom gyümölcsök és

makktermésűek keresésével foglalatoskodik.

sárG aBó Bi t ás k ak adU A k ö r ülb elül 5 0 c ent i mét er nagy ságú sár gab ó b i t ás k ak ad u

t ö b b sz áz állat b ó l álló r a j o k b an él. K ö lt ési i d ő sz ak b an

p ár o san i s megt alálhat ó . A t ár sas élet et élő mad ár a

f ö ld ö n k er esi a t áp lálék át , aho l b o gy ó k at , magv ak at és

mak k t er mésű ek et t alál. Z a j t legt ö b b sz ö r c sak est énk ént

c sap , ami k o r alv ó hely et k er es magának .

kaBóCa

Kabócából a világon min teg y 40 000

faj lé te zik. Minden kabóca

fol yékon y táplálékkal él. S zí vócsö vé

t nö vén yekbe s zúrja és

cukor tar talmú ned ve t s zí v ki belőlük

. Ennek során g yakran több

cukorra tes z s zer t, min t amenn yire s

züksége van. A feleslege t

ki válas z tja és édes ürüléké t a hang y

ák még meg is es zik.

54Új-GU inea



f ak Úsz ó k e n G UrUA f ak úszó k engur u igazi ak r obat a. A f ák on v an ot t hon, úgy hogy a t ala jr a szint e

sosem mer észk edik le. T áplálék ot a f öldön k er es. Ehhez csak nem 20 mét er magasból anélk ül ugr ik le a f ár ól, hogy megsér ülne.

ór iás BaGol yfeCske

Amin t a ne ve is elárulja, e z a z

álla t éjjeli

„ bagol y”. Napkö z ben a fákon

piheni ki a z

éjs zakai vadás za to t. Barna fol

tos tolla za ta jól

védi a z ellensége

i től. Ha ves zél y fen yege ti,

g yakran eg yál talán nem mo zdul, hanem

eg ys zerűen a z álcájára bí z za

magá t.

pápUa araszolólepke hern yója

Az araszolólepke hern yója csak eg y bizon yos módon k

épes

to vábbhaladni. Ez világosan megkülönböz te ti ő t más pillangók

hern yói tól. Neki ug yanis ke vesebb lábpárja van,

min t más

hern yóknak. Ahhoz, hog y előrejusson, messze e

lőre kell

n yúj tózkodnia, meg kell kapaszkodnia és az tán

a tes te többi

részé t maga u tán kell húznia. Egészen megeről te

tő mu ta t ván y!

smaraGdzöld fapitonA smaragdzöld fapiton türelmes kígyó. Lesben álló

vadászként ismert és órákig kitart egy helyen, míg végre egyegeret, vagy gyíkot el tud kapni. A felnőtt állatok két méterhosszúak és két kilogramm súlyúak is lehetnek. Ezek akígyók azonban nem mérgesek.

55Új -G Ui n

e a



sisakos kazUár

A sisakos kazuár a háromlegnagyobb madár egyike a Földön.1,7 méter magas és 70 kilogrammsúlyú is lehet. Nevét fejének szaru

felsőrészéről kapta. Ez feltehetőlega fej védelmét szolgálja, amikor amadár táplálékkeresés közben az

aljnövényzetben barangol.

t örpe e rsz é nye smókUsA tör pe er szény esmók us a f enek éhez k özeli, v alamint a homlok án, a mellk asán és az er szény én lév ő mir igy eiben v áladék ot ter mel. A v áladék ok nak f ontos f eladatuk v an: azok illata alap ján k ülönböztetik meg egy mást az állatok . A csapaton belüli r angsor t is ezek alap ján állapí t ják meg.

ormán yosBoGár

Ki fejlődése során minden ormán yosbogár ug yanaz t

csinálja végig. Mielő t t ug yanis bogárrá válik, a

pe téből lár vá vá, majd bábbá kell fejlődnie. Csak

miu tán kikel t a bábból kezdhe ti megormán ya

segí tségé vel a táplálékkeresés t és a le vélrágás t.

sávos Gekkó

A sá vos gekkó éjjel ak tí v, mászó álla t.

Szöcske, vag y tücsök keresése közben a sima

fakérgen is gond nélkül fel tud mászni. Ehhez

segí tségére vannak az ujjai végén találha tó

minia tűr tapadókarmok. Ez a gekkó faj a há tán

lá tha tó fel tűnő sá vról kap ta a ne vé t.

56

ne feledd, nemkell GyorsaBBan

fUtnod, mint eGy tiGrisnek…

Csak léGyGyorsaBB atöBBieknél!

© PAWS

Új-GU inea



pompás koronásGalamB

A kihalás tól ves zél ye z te te t t pompás

koronásgalamb

ki zárólag a z új -guineai esőerd

ő talaján él. O t t keres

magának mag vaka t és bog yóka t. A pár zási idős zak

ala t t a hím imponáló tolla za tá val ig ye

ks zik a tojó

te ts zésé t eln yerni.

pápUa BaGolylepkeA bagolylepke-félékből világszerte mintegy 35 000 faj létezik.Azért nevezik őket így, mert elsősorban éjjel aktí vak. Szárnyaik mintázata teljesen különböző, egy fajon belül is erősen változhat a minta. Szóval pronak kell lenni ahhoz, hogy egy bagolylepkét hozzá tudjunk rendelni a megfelelő fajhoz.

é j j e li le pke he rnyój aAz é j jeli lepk e her ny ó jának sok v eszély es ellensége v an: például a ma jmok és a madar ak . Ezek ellen azonban biztos r ecept je v an a her ny ónak . Oly an jól tud alk almazk odni a k ör ny ezetéhez, hogy szinte láthatatlanná v álik . Néhány f a j például oly an lapossá tud v álni, mint egy lev él, v agy úgy néz k i, mint egy ág.

iszapUGró GéB

Az iszapugró géb eg y hal, amelyik úg y néz ki, min t eg y béka.

Leginkább a feje hasonlí t a békáéhoz, uszon yai és kopolt yúja

azonban elárulják, hog y hallal van dolgunk. Mangro veerdők

vizes üregeiben él. Szájában mindigle vegő t hord élőhel yére,

mert sok oxigénre van szüksége.

57 Új -G Ui n

e a



p áp Ua k Úsz óBé k aA pápua k úszóbék a k iv áló mászó. Csek ély súly ának és a lábain t alálhat ó t apadók

or ongok nak k öszönhet ő en egészen sima k ér gű f ák r a is f el t ud mászni. Sok sziget en él Indonézia-szer t e, mer t az ember pot y aut ask ént mindenhov á magáv al v it t e ha jóiv al.

BoGlárkalepke

Némelyik boglárk alepk e szárnyf esztávolsága 24-50 millimétert ér el. Nem mindegyik példánya k ék , k ülönf éle színek ben pompázhat, de f ők ént k ék ek , réz- és ibolyaszí nűek . Hernyóik sok szor édes nedvet bocsátanak k i, amellyel a k örnyezetük ben élő hangyák at etetik . A hangyák cserébe megvédik a lárvák at minden más veszélytől.

58

ne pUsztítsd azesőerdőt!

© PAWS

Új-GU inea



ÚjraerdősítésA trópusi esőerdő nagyon értékes állat és növény számára egyaránt. Persze az ember számára is,

mert sok nyersanyagot rejt magában. Az emberek nagy erdőterületeket tesznek tönkre azzal, hogy fátvágnak és olaj után kutatnak. Az útépítéseknek, az új legelőterületek kialakításának , a szója- és olajatadó pálmaültetvények telepítésének szintén nagy erdőségek esnek áldozatul. Az esőerdei területekrőlszármazó termékeket aztán az egész világon eladják. Aki nem vásárol ezekből a termékekből, azmegmutathatja vele, hogy nem ért egyet az esőerdők elpusztításával. Az utóbbi 50 évben az esőerdőktöbb mint a felét kiirtották már. A növények és az állatok ezt egyáltalán nem tartják vidám dolognak.Gareld meg végképp nem.

Ragaszd fel a képeket az pusztuló esőerdőre! Látni fogod, hogy mennyire szép és védelemreméltó ez az erdő - az állatok számára és nekünk, embereknek egyaránt.

59



dél-amerikaV í zidisznó

Jaguár

Fek ete jaguár

Hosszúf ark ú macsk a

amaz onasPápaszemes k a jmán

Nagy szőröstatu

Amazóniai bagolylepk e

hernyó ja

Óriástuk án

Fek etenyak ú tamarin

Nyílméregbék a

Szelindek denevér

Óriásvidra

Mók usma jom

Füstös háromu jjú-la jhár

Ecsetlábú tark alepk e

Csí k os levelibék a

Botsásk a

Zöld leguán

Hegyesfe jű k í gyó

Estif ecsk e

Fek ete k a jmán

V örös szirtimadár

U j jas tark alepk e

Szürk e gyap jasma jom

Zöldszárnyú ara

Amazóniai pávaszem

Lámpahordó k abóca

Amazóniai pávaszem

hernyó ja

T örpe selyemma jom

T rópusi pillangó

hernyó ja

Nagy szarvasbék a

6

6

6

6

7

7

7

7

8

8

8

8

9

9

9

9

10

10

10

10

11

11

11

11

12

12

12

12

13

13

13

1

23

4

5

6

7

8

9

10

11

12

13

14

15

16

17

18

19

20

21

22

23

24

25

26

27

28

29

30

31

Képszám

Képszám

Képs zám Oldal

Oldal

Oldal

32

33

34

35

36

37

38

39

40

41

42

43

44

Azúrlepke hern yók

Már ván y le velibéka

Madárpók

Sárgahomlokú amazon

Sáska

Dzsungellakó bagol ylepke

hern yója

Pókmajom

Dolmán yos hang yász

Hamis korallsikló

atlanti-parti

esőerdő

Zöldcsőrű tukán

Pajzsbogár

Aran y oroszlánmajmocska

Fehérpamacsos

sel yemmajom

13

1414

14

14

15

15

15

15

16

16

16

1

dél-amerika

Képs zám Olda

6 0

© PAWS

index



Képszám

K épszám

Oldal

Oldal

73

74

75

76

77

78

79

80

81

82

83

84

85

86

87

88

89

90

91

92

93

94

95

96

97

98

99

100

konGóCsimpánz

Papucscsőrű madár

Kongói tark alepk e

Malachit jégmadár

Csimpánz

Kalapácsf e jű madár

Anubisz-pávián

Háromszarvú k améleon

Csuk lyás cerk óf

Kongói bagolylepk e hernyó ja

Kongói szitak ötő

Kongói evezőbék a

Kongói sásk a

Hegyi gorilla (k ölyök )

Hegyi gorilla

Zászlósf ark ú gereza

Fülesmak i

Hegyi gorilla

Fe jdíszes cerk óf

Kétszarvú pók

Af rik ai bagolylepk e hernyó ja

Nek tármadár

madaGasz kárV örös vari

Botsásk a

Madagaszk ári repülők utya

Szürk e egérmak i

Párduck améleon

Kis süntanrek

26

26

26

26

27

27

27

27

28

28

28

28

29

29

29

29

30

30

3030

31

31

32

32

32

3233

33

53

54

55

56

57

58

59

60

61

62

63

64

65

66

67

68

69

70

71

72

köz é p-ame ri kaPir osszemű lev elibék a

K v ézál

Álar cos k üllő

K abócalár v a

Or mány osbogár

Sziv ár v ány csőr ű tuk án

Eper bék a

K v ézál

Schlegel-lándzsak í gy ó

F üstös hár omu j jú-la jhár V ör östor k ú v agy zöld anoliszZ öld f ülesk olibr i

Eper bék a

Hár pia

Sár ga-k ék ar apapagá j 1.Sár ga-k ék ar a

papagá j 2.Sár ga-k ék ar apapagá j 3.Sár ga-k ék ar apapagá j 4.Sár ga-k ék ar apapagá j 5.Sár ga-k ék ar apapagá j 6.

19

19

19

19

20

20

20

2021

21

21

21

22

22

23

23

23

23

23

23

af rika

45

46

47

48

49

50

51

52

ChoCo dariénÜvegbéka

Liszt-majmocska

Levélszöcske

Rettenetes nyí lméregbéka

Öves postáslepke

Kék anolisz

Arany fakúszóbéka

Vöröstorkú anolisz

17

17

17

17

18

18

18

18

Képszám Oldal

Képszám Oldal

61i n de x



Madagaszkári imádkozó sáska

Le vélpoloska

Indri

Skorpió

Szö vőlepkehern yó

Fürge maki

Párduckaméleon

Coquerel-szifaka

Koronás maki

Óriás ezerlábú

Szerecsenmaki (nős tén y )

Szerecsenmaki (hím )

Párduckaméleon

Madagaszkári le vélorrú sikló

Madagaszkári szöcske

(Lubber-szöcske )

Csodás lapos farkú gekkó

Madagaszkári bo tsáska

Közönséges lapos farkú gekkó

Madagaszkári sel yempók

Déli lapos farkú gekkó

Bambuszmaki

Eg yszar vú kaméleon

Véznaujjú maki

Madagaszkári vércse

Rö vidszar vú kaméleon

Feke te- fehér vari

Zsirá fn yakú ormán yosbogár

Reme terák

Madagaszkári sáska

Paradicsombéka

Üs tököslepke 1.

Üs tököslepke 2.

Üs tököslepke 3.

Üs tököslepke 4.

Üs tököslepke 5.

Üs tököslepke 6.

33

33

34

34

34

3435

35

35

35

36

36

36

36

37

37

37

37

38

38

38

38

39

39

39

39

40

40

40

40

41

41

41

41

41

41

101

102

103

104

105

106

107

108

109

110

111

112

113

114

115

116

117

118

119

120

121

122

123

124

125

126

127

128

129

130

131

132

133

134

135

136

137

138

139

140

141

142

143

144

145

146

147

148

149

150

Borneó, szUmátra, Cel

Karéjoslábú imádkozó sáska

Hang ya

Fehér tigris

Orangu tán (köl yök )

Orangu tán (nős tén y )

Já vai sül

Fürge gibbon

Maláji sáska

Borneói nag yorrúmajom (hím )

Tigris

Nag y szar vascsőrűmadár

Já vai kancsil

Óriás repülőku t ya

Maláji szöcske

44

44

4444

45

45

45

45

46

46

4

4

4

4

á zs iaKépszám

Képszám

Oldal

Olda

62© PAWS

index



151

152

153

154

155

156

157

158

159

160

161

162163

164

165

166

167

168

169

170

171

172

173

174

175

176

17 7

17 8

17 9

180

181

182

183

184

185

186

187

188

189

190

191

192

193

194

195

196

197

198

199

200

Borneói nagyorrúma jom

(nőstény, k ölyök k el)

Levélbogár

Bronzhátú sik lóV illásszarvú pók

Szunda-szigeti la jhármak i

Malá ji lámpahordó k abóca

Szárazf öldi pióca

Fürge gibbon

Ezüstös langur

Sk orpió

Gyilk ospolosk a

Orangután (hí m)Malá ji pillangó

T ok ee gek k ó

Borneói nagyorrúma jom (hí m)

Csücsk ös ásóbék a

Zöld szőlősik ló

Indonéz vörösszárnyú szitak ötő

Indonéz vörös szitak ötő

Integetőrák

T ok ee gek k ó

W agler-bambuszvipera

Imádk ozó sásk a

T igris

Keresztespók f élék

Orrszarvúbogár

47

47

48

48

48

48

49

49

49

49

50

50

50

50

51

51

51

51

52

52

52

52

53

53

53

53

Új-GUineaSárgabóbitás k ak adu

Nemespapagá j (to jó)

Nemespapagá j (hí m)

Kabóca

Óriás bagolyf ecsk e

Pápua araszolólepk e hernyó ja

Smaragdzöld f apiton

Fak úszó k enguru

T örpe erszényesmók us

Sisak os k azuár

Ormányosbogár

Sávos gek k ó

Pompás k oronásgalamb

Iszapugró géb

Pápua bagolylepk e

É j jeli lepk e hernyó ja

Pápua k úszóbék a

Boglárk alepk e

Ú jraerdősítés 1.

Ú jraerdősí tés 2.





5

5

5

5

59

59

59

59

59

59

Képszám

Képszám

Oldal

63i n de x



Szia!

Thomas Maren t a ne vem és a foglalkozásoma t

ille tően természe t fo tós vag yok. A kön y vben lá tha tó fén yképeke t én készí te ttem.

S vájcban élek,

de nag yon sokszor ú ton vag yok, mer t minden

kon tinens esőerdeit meglá toga tom.O t t újra és

újra rendkí vüli álla toka t fedezek fel.Néhán ya t

közülük megismerhe ttél ebben a kön y vben.

U tazásaim mindig izgalmasak, ső t, néha eg y

kicsi t veszél yesek is.

Üd vözle ttel:

Thomas Maren t

Ha többet szeretnél megtudni rólam, a w w w .thomasmarent.com oldalon sok inf ormáció mellett megtalálod k épes k öteteimet is.

Számomr a nagy on f ontosak az esőer dők és azok lak ói, csodálom az állat- és növ ény v ilág szépségét és sok szí nűségét. Szomor ú, hogy az ember mily en nagy szor galommal pusztí t ja az esőer dők et már hosszú év ek óta. Sa jnos ez még most is í gy v an, ezér t az állatok nak egy r e k ev esebb ter ület jut. A v ador zók is hozzá jár ulnak az állatok k iir tásához. Szer etnék segí teni, megv édeni az esőer dőt és lak óit, ezér t ér dek es f elv ételek et k észí tek . Ezen k er esztül más ember ek is megismer ik és megszer etik az esőer dő szépségét.

Biztosan szeretnéd tudni, milyen veszélyes dolgok történtek már velem.

Néhányszor előfordult már, hogy eltévedtem az esőerdőben és sokáig kellett

keresnem a visszavezető utat. Eddig azonban még mindig hazajöttem.

Időnként veszélyes állatokkal is találkozom, például mérges kígyókkal,

vagy agresszí v rovarokkal. Szí vdobogást is kapok olykor-olykor. Ám mindig

vigyázok arra, hogy ne kerüljek túl közel ezekhez az állatokhoz.

Ha egy meghatározott állatot ak arok f ényk épezni - például egy nagyorrú ma jmot - ahhoz igen nagy türelem k ell. A vadonban élő állatok nagyon f élénk ek és nem szeretik , ha valak i túlságosan k özel megy hozzá juk - ezt T e is biztosan tudod. Ezért néha órák ig ülök egyhelyben és megpróbálok teljesen csendben lenni. V árok arra, hogy például egy nagyorrú ma jom f elbuk k an jon és én lef ényk épezhessem.

BemUt at kozik t homas marent

64



Impresszum

Kiadó:

SPAR Magyarország Kereskedelmi Kft.

2060 Bicske, SPAR út 0326/1 hrsz.

www.spar.hu

A tartalomért és kivitelezésért felelős:Nebus Loyalty

Hogeweg 6, P.O. Box 700

NL-4560 AS Hulst

www.nebusloyalty.com

Gareld:© PAWS. All Rights Reserved.

Fotók:

Thomas Marent

Lektorláta:

Hanga Zoltán

Fővárosi Állat- és Növénykert szóvivője

© PAWS

© PAWS

© PAWS

amaz o n as

chocodarIén

Kö z é p-am e r IKa

a t la n t I- pa r t I

eső e rdő

dzsungel-mánia (üres album)

Documents