eger mjv belvÁros szent miklÓs És hajdÚhegy ... · eger belvÁros, szent miklÓs És hajdÚhegy...

EGER BELVÁROS, SZENT MIKLÓS ÉS HAJDÚHEGY VÁROSRÉSZEK SZABÁLYOZÁSA

2019

1

EGER MJV BELVÁROS SZENT MIKLÓS ÉS HAJDÚHEGY TERÜLETÉRE KÉSZÜLŐ TELEPÜLÉSRENDEZÉSI

ESZKÖZÖK FELÜLVIZSGÁLATATA

/TSZT, HÉSZ ÉS SZT/

KÖRNYEZETI ÉRTÉKELÉS

2019. június


2019

2

MEGBÍZÓ:

EGER MEGYEI JOGÚ VÁROS

ÖNKORMÁNYZATA

Polgármester: Habis László Városi főépítész: Rátkai Attila

KÉSZÍTETTÉK:

Környezeti értékelés, tájrendezés, zöldfelületek, környezetvédelem

Auer Jolán okl. tájépítész, vezető településtervező természetvédelmi és tájvédelmi szakértő

Pisák Brigitta okl. tájépítész

Városrendezés: S. Vasi Ildikó okl. építészmérnök, vezető településtervező okl. szociológus,

Szilágyi Csilla okl. településmérnök

Közlekedés Dr. Macsinka Klára okl. építőmérnök Boldizsár Attila okl. építőmérnök

Közművek Hanczár Zsoltné okl. építőmérnök, okl. városépítési szakmérnök

Bíró Attila okl. infrastruktúra mérnök Csima-Takács Judit okl. tájépítészmérnök

KÖRNYEZETI ÉRTÉKELÉS FELELŐS TERVEZŐ:

TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERV GENERÁLTERVEZŐ:

TÁJOLÓ-TERV KFT. 1074 BUDAPEST, Rottenbiller u. 24. E-mail: [email protected] Tel/Fax: 06-1/786-0640

PRO-TERRA URBANISZTIKAI ÜGYNÖKSÉG KFT. 1138 BUDAPEST Esztergomi út 18. E-mail: [email protected] Tel: 06-1/237-00-59; Tel/Fax: 06-1/329-60-41

SZAKÁGI TERVEZŐK: KÉSZ KÖZMŰ TERVEZŐ KFT MOBIL CITY BT.


2019

3

TARTALOMJEGYZÉK 1. A KÖRNYEZETI ÉRTÉKELÉS KIDOLGOZÁSI FOLYAMATÁNAK ISMERTETÉSE .............................. 5

1.1. Előzmények .................................................................................................................................................................... 5

1.2. A környezeti vizsgálat fogalma és célja ...................................................................................................................... 7

1.3. A környezeti értékelés tematikája................................................................................................................................ 7

1.4. A környezeti értékelés kapcsolódása a településrendezési eszközök készítésének folyamatához. .................. 8

1.5. A környezeti értékelés készítése során tett javaslatok hatása a terv alakulására ................................................. 8

1.6. A környezet védelméért felelős szervek és az érintett nyilvánosság bevonása, az általuk adott véleményeknek, szempontoknak a környezeti értékelés késztése során történő figyelembe vétele ............................... 8

1.7. A környezeti értékelés során felhasznált adatok forrása, az alkalmazott módszer korlátai ............................ 11

2. A TERV RÖVID ISMERTETÉSE................................................................................................................................... 11

2.1. A terv célja, tartalma, a környezet értékelés szempontjából fontos részei, jellemzői ...................................... 11

2.2. A terv kidolgozásakor vizsgált változatok ............................................................................................................... 15

2.3. A terv összefüggése más releváns tervekkel ........................................................................................................... 15

3. A TERV MEGVALÓSÍTÁSA KÖRNYEZETI HATÁSAINAK, KÖVETKEZMÉNYEINEK FELTÁRÁSA ................................................................................................................................................................................... 16

3.1. A terv céljainak összevetése a terv szempontjából releváns nemzetközi, közösségi, országos vagy helyi szinten kitűzött környezet- és természetvédelmi célokkal ................................................................................................... 16

3.1.1. A környezetpolitikai céloknak való megfelelés értékelése .......................................................................... 16

3.1.2. Területrendezési tervek környezeti célkitűzéseinek való megfelelőség igazolása ................................... 22

3.2. . Környezetvédelmi célok és szempontok megjelenése, illetve figyelembevétele a tervben ........................... 22

3.3. A terv céljainak egymás közti, illetve a releváns tervek, illetve programok (2.2.) céljaival való konzisztenciája környezeti szempontból ................................................................................................................................ 23

3.4. A jelenlegi környezeti helyzet releváns, a tervvel összefüggésben lévő elemeinek ismertetése ..................... 23

3.4.1. . A terület azon környezeti jellemzőinek azonosítása, amelyeket a terv megvalósítása valószínűleg jelentősen befolyásol ............................................................................................................................................................. 23

3.4.2. A környezeti állapot egyéb jellemzőinek leírása (eltartóképesség, terhelhetőség) .................................. 23

3.4.3. A fennálló környezeti konfliktusok, problémák leírása .............................................................................. 25

3.5. A terv megvalósulásával közvetlenül vagy közvetve környezeti hatást kiváltó tényezők, okok feltárása .... 25

3.5.1. Természeti erőforrás közvetlen igénybevételét vagy környezetterhelés közvetlen előidézését járó módosítások ............................................................................................................................................................................ 25

3.5.2. Társadalmi, gazdasági folyamatokat kiváltó, ösztönöző módosítások, amelyek közvetett módon környezeti következménnyel járhatnak .............................................................................................................................. 25

3.6. A terv megvalósítása esetén várható, a környezetet érő hatások, környezeti következmények előrejelzése 26

3.6.1. Jól azonosítható környezet igénybevétel vagy terhelés ............................................................................... 26

3.6.2. Közvetett módon hatást kiváltó tényezők fellépése .................................................................................... 28

3.7. A környezeti következmények alapján a terv értékelése, a környezeti szempontból elfogadható változások meghatározása ............................................................................................................................................................................. 28

4. A HATÁSOK ELKERÜLÉSÉRE VAGY CSÖKKENTÉSÉRE VONATKOZÓ, A TERVBEN SZEREPLŐ INTÉZKEDÉSEK HATÉKONYSÁGÁNAK ÉRTÉKELÉSE, JAVASLATOK EGYÉB SZÜKSÉGES INTÉZKEDÉSEKRE ........................................................................................................................................ 29

5. JAVASLAT OLYAN KÖRNYEZETI SZEMPONTÚ INTÉZKEDÉSEKRE, SZEMPONTOKRA, MELYEKET A TERV ÁLTAL BEFOLYÁSOLT MÁS TERVBEN FIGYELEMBE KELL VENNI ..................... 30

6. A TERV MEGVALÓSULÁSA KÖVETKEZTÉBEN FELLÉPŐ KÖRNYEZETI HATÁSOKRA VONATKOZÓ MONITOROZÁSI JAVASLATOK ÉRTÉKELÉSE.............................................................................. 30

7. KÖZÉRTHETŐ ÖSSZEFOGLALÓ.............................................................................................................................. 30

TÁBLÁZATOK: 1. KÉ táblázat: Területfelhasználás-változások Belváros gyógyhely területén és szomszédságában................................. 13 2. KÉ táblázat. Területfelhasználás-változások Hajdúhegy felszínmozgással veszélyeztetett területein .......................... 14 3. KÉ táblázat. A IV. NKP céljainak teljesülése Eger MJV Belváros, Szent Miklós és Hajdúhegy városrészek

településrendezési eszközeinek felülvizsgálata során a gyógyhelyeket és a felszínmozgás veszélyes területeket érintő módosítások során ................................................................................................................. 19


2019

4

4. KÉ táblázat: EGER MJV települési környezetvédelmi program (tkp) céljainak teljesülése Belváros, Szent Miklós és Hajdúhegy városrészek településrendezési eszközeinek felülvizsgálata során a gyógyhelyeket és a felszínmozgás veszélyes területeket érintő módosítások során ..................................................................... 21


2019

5

1. A KÖRNYEZETI ÉRTÉKELÉS KIDOLGOZÁSI FOLYAMATÁNAK

ISMERTETÉSE

1.1. Előzmények

Eger MJV Belváros, Szent Miklós és Hajdúhegy városrészek területére vonatkozóan településrendezési eszközök felülvizsgálatát határozta el. Az egyes tervek, illetve programok környezeti vizsgálatáról szóló 2/2005. (I. 11.) Korm. rendelet (továbbiakban KÉ rendelet) szerint településrészre készülő településrendezési terv esetében a várható környezeti hatások jelentőségének függvényében döntendő el, hogy környezeti vizsgálat lefolytatása, és környezeti értékelés készítése szükséges-e. A településrendezési eszközök módosításáról szóló előzetes tájékoztatás során az Önkormányzat kérte a környezetvédelemért felelős szerveket, hogy nyilatkozzanak arról is, hogy szükségesnek tartják-e környezeti vizsgálat lefolytatását és környezeti értékelés (továbbiakban: KÉ) készítését.

Az, hogy a várható környezeti hatások jelentősek lesznek-e vagy sem, a KÉ rendelet 2. sz. mellékletében felsorolt szempontok alapján döntendő el. Belváros, Szent Miklós és Hajdúhegy városrészek településrendezési eszközeinek módosítása kapcsán az Önkormányzat a várható hatásokat a KÉ rendelet 2. sz. mellékletében felsorolt szempontok alapján úgy értékelte, hogy a tervezett módosítások jellege és mértéke, valamint a tervezett módosítások következtében fellépő várható környezeti hatások nem minősíthetők jelentős hatásúaknak, nem teszik szükségessé a településrendezési terv és tájrendezési, zöldfelületi és környezetvédelmi szakági alátámasztó munkarészein túlmenően további környezetvédelmi jellegű munkarész elkészítését mivel:

a tervek nem szab keretet tevékenységek későbbi megvalósítása lehetőségeinek a tevékenység telepítési helyére, jellegére, méretére, működési feltételeire vagy természeti erőforrás felhasználásának mértékére, helyére, elosztására vonatkozóan;

nem befolyásol más tervet vagy programot - ideértve azt is, ha az a tervhierarchiában elfoglalt helyéből következik -, azokra vonatkozóan előírásokat, szempontokat nem tartalmaz, vagy bármilyen más módon nincs hatással másik terv, illetve program tartalmára, megvalósítására;

nem vonatkozik olyan területre vagy kérdéskörre, ahol környezeti problémák vannak;

nem jelentős a környezettel kapcsolatos közösségi jogszabályok (mint pl. a hulladékgazdálkodással, vízgazdálkodással, vízgyűjtő-gazdálkodással összefüggő tervek, programok stb.) végrehajtása szempontjából.

a tervezett módosítások várható környezeti hatásai: o nem idézhetnek elő olyan környezeti változásokat, amelyek visszafordíthatatlan kedvezőtlen

változásokat eredményeznének a környezet állapotában; o nem idézhetnek elő olyan környezeti változásokat, amelyek az emberi egészségre, a

környezetre kockázatot jelentenek; o várható környezeti hatásai az országhatáron nem terjednek át; o a tervezett módosítások nagyságrendje és területi kiterjedése alapján nem jelentősek; o nem érintenek olyan területet, amelyek hazai (országos vagy helyi), közösségi vagy más

nemzetközi szintű védettséget élveznek, vagy az országos ökológiai hálózat részei lennének; o ami miatt a vízgyűjtő-gazdálkodás egyes szabályairól szóló kormányrendeletben a vizekre és a

védett területekre meghatározott környezeti célkitűzések elérése, illetve megtartása meghiúsulna, a vizek vagy a védett területek állapotromlása következne be.

a várhatóan érintett terület nem értékes, illetve nem sérülékeny, mert o a területen a környezetvédelmi határértékeket elérő vagy azt meghaladó igénybevétel,

kibocsátás, illetve szennyezettség nincs; o a tervezett módosítások nem eredményezik a tervezés alá vont terület hasznosításának,

használatának intenzivitásának növekedését.


2019

6

A tervezési terület nagy része ugyan a kulturális örökség szempontjából különleges, azonban arra való tekintettel, hogy a módosítás tervezete Eger Megyei Jogú Város örökségvédelmi hatástanulmányára alapozva készül, e témakörben külön környezeti hatásvizsgálat készítése az Önkormányzat véleménye szerint nem szükséges.

Az előzetes tájékoztató levélben szerepelt, hogy azon környezetvédelméért felelős szervek, amelyek nem nyilatkoznak, azokat az Önkormányzat úgy tekinti, mint akik egyetértenek az Önkormányzat véleményével. A környezetvédelméért felelős szervek közül a Budapest Főváros Kormányhivatala Népegészségügyi Főosztály és a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kormányhivatal Hatósági Főosztály Bányászati Osztály tartotta szükségesnek környezeti vizsgálat lefolytatását és környezeti értékelés készítését. A két államigazgatási szervindokai a következők voltak:

1. Budapest Főváros Kormányhivatala Népegészségügyi Főosztály Felhívja a figyelmet arra, hogy a tervezési terület egy része gyógyhellyé nyilvánított településrészen fekszik. Az érintett területrészre vonatkozóan környezeti vizsgálat elfolytatását a természetes gyógytényezők tekintetében szükségesnek tartja.

2. Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kormányhivatal Hatósági Főosztály Bányászati Osztály Tájékoztat, hogy az érintett területen engedélyezett szilárdásvány-kutatás, bejelentett előkutatás, nyilvántartott ásványi nyersanyag-lelőhely nincs. Adatszolgáltatást adott a felszínmozgásra érzékeny területekről. Környezeti vizsgálat lefolytatását a megadott adatokra tekintettel indokoltnak tartja.

Az eltérő álláspontok tisztázása érdekében Eger MJV Polgármestere egyeztető tárgyalást hívott össze. Az egyeztető tárgyaláson a KÉ készítését szükségesnek tartott államigazgatási szervek nem jelentek meg, hanem írásban fenntartották korábbi álláspontjukat.

1. Budapest Főváros Kormányhivatala Népegészségügyi Főosztály Szükségesnek tartja környezeti vizsgálat lefolytatását és környezeti értékelés készítését a belvárosi gyógyhely tekintetében, hogy a tervezett változások miként befolyásolják a gyógyhely levegőminőségét, és a módosítások során a gyógyhelyre előírt fokozottan védett területnek megfelelő zajszint a módosítások után fenttartható lesz-e.

2. Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kormányhivatal Hatósági Főosztály Bányászati Osztály Szükségesnek tartja környezeti vizsgálat lefolytatását és környezeti értékelés készítését a tervezési területek felszínmozgásra érzékeny területekkel való érintettsége miatt.

A fentiek következtében a kidolgozó (Eger MJV Önkormányzata) Belváros, Szent Miklós és Hajdúhegy városrészek területére készülő településrendezési eszközök esetében környezeti vizsgálat lefolytatatása és környezeti értékelés (továbbiakban: KÉ) készíttetése mellett döntött, az alábbiak szerint:

A KÉ a KÉ rendelet 4. melléklete szerint tartalommal készül el, de kizárólag a módosítások következtében a gyógyhely levegőminőségi és zajhelyzetének alakulását, valamint a felszínmozgásra érzékeny területeken tervezett módosítások hatásait értékelve. A településrendezési eszközök módosítása és az azt környezeti szempontból értékelő KÉ kizárólag a jogszabályokban előírt adatszolgáltatások felhasználásával [314/2012. (XI.8.) kormányrendelet és a 282/2009. (XII.11.) kormányrendelet] készül, új környezetvédelmi mérések, vagy talajvizsgálati jelentések nem készülnek.

A KÉ készítéséről és tervezett tartalmáról az Önkormányzat a környezetvédelméért felelős szerveket és a nyilvánosságot értesítette.

A környezeti vizsgálat lefolytatásának eljárásrendjét és a környezeti értékelés elkészítésének tartalmi követelményeit az egyes tervek, ill. programok környezeti vizsgálatáról szóló 2/2005. (I.11.) Korm. rendelet (a továbbiakban KÉ rendelet) tartalmazza.

Jelen dokumentáció „Eger MJV Belváros, Szent Miklós és Hajdúhegy városrészek településfejlesztési eszközök felülvizsgálatának (HÉSZ módosításának, Szabályozási terv készítésének) (Véleményezési tervdokumentáció, Felelős tervező: S. Vasi Ildikó PRO-TERRA Kft., 2016.) a gyógyhelyet és a felszínmozgásra érzékeny területekeit érintő módosításainak hatásaira vonatkozó környezeti vizsgálatának megállapításait ismertető környezeti értékelése a 2/2005. (I.11.) Korm. rendelet alapján.


2019

7

1.2. A környezeti vizsgálat fogalma és célja

Az Európai Unió a fejlesztéseket megelőző környezeti hatásvizsgálatok gyakorlatát kiterjesztette a beruházásnál korábbi fázisok, pl. ágazatpolitikák, tervek és programok szintjére, hogy a tervezés minél korábbi időszakában segítse a környezeti szempontok érvényesülését. Ezt a Tanács „Bizonyos tervek és programok környezeti hatásainak vizsgálatáról”szóló 2001/42. sz. Irányelve (hazai szóhasználattal a stratégiai környezeti vizsgálatokról szóló irányelve) szabályozza. Lásd Directive 2001/42/EC of the European Parliament and of the Council on the assessment of the effects of certain plans and programmes on the environment (27. June 2001.). A direktíva hazai bevezetését szolgálja az egyes tervek, ill. programok környezeti vizsgálatáról szóló 2/2005. (I.11.) Korm. rendelet. Az SKV —a magyar szóhasználatban környezeti vizsgálat— egyik fő „erénye”, hogy együtt készül a tervvel, így a környezeti szempontok figyelembe vételének erősítésére, a különböző érdekviszonyok közötti kompromisszum megtalálására különösen alkalmas.

A stratégiai környezeti vizsgálat (SKV) olyan eszköz, amely eredetét tekintve a környezeti hatásvizsgálatokból (KHV) „nőtt ki és önállósult”. A környezeti hatásvizsgálat általánosságban egy olyan eljárás, amely valamilyen tervezett emberi tevékenység következtében várható lényeges környezeti állapotváltozások becslésére és értékelésére szolgál, és ezen keresztül befolyásolja a tevékenységre vonatkozó döntést. (A KHV típusú szabályozás jelenleg a beruházás formájában megjelenő tevékenységekre vonatkozik.) A beruházások környezeti hatásvizsgálata során a legfontosabb eldöntendő kérdés az, hogy adott emberi tevékenység gyakorlása miatt kialakuló új környezetállapot elfogadható-e vagy sem számunkra. Más a helyzet, ha feljebb lépünk a tervezési hierarchia szintjén a stratégiai környezeti vizsgálat irányába, ugyanis ez utóbbi nem egy-egy konkrét beruházásra vonatkozik, ahol a tevékenység elfogadása, vagy el nem fogadása a tét. A stratégiai hatásvizsgálatok alapját adó ágazati fejlesztési koncepcióknál, programoknál, területi terveknél, és más, a beruházási szint felett elhelyezkedő terveknél a tervek készítésének, megvalósítási módjának („hogyanjának”) befolyásolása a cél. A stratégiák szintjén, a környezetvédelem általában nemcsak feltételrendszert, de célokat is jelent, így itt a hatásvizsgálat feladata kiegészül a környezetvédelmi célok megfelelőségének, illetve a nem környezetvédelmi célok környezeti célokkal való összhangjának vizsgálatával.

Jelen környezeti vizsgálat és értékelés Eger MJV Belváros, Szent Miklós és Hajdúhegy városrészek Településszerkezeti terv módosítása, Szabályozási tervének és helyi építési szabályzatának megvalósulása során várható környezeti következményeket hivatott feltárni és a terveket ennek alapján értékelni a környezeti szempontoknak a döntéshozási folyamat minél korábbi fázisában történő integrálása és a környezetvédelmi szempontból előreláthatóan káros hatásokkal járó folyamatok kiszűrése érdekében. Az értékelés célja, hogy a tervbe szükség esetén olyan további intézkedések, feltételek kerüljenek beépítésre, melyek a környezeti elemek védelmét, a környezet károsodásának elkerülését biztosítják.

1.3. A környezeti értékelés tematikája

A településrendezési eszközök kidolgozásának tartalmi követelményeit a 314/2012. (XI.8.) kormányrendelet tartalmazza. E szerint településrendezési eszközök készítésekor, ha környezeti vizsgálat lefolytatása szükséges, a környezeti értékelést az „alátámasztó javaslat” munkarészen belül, önálló fejezetként, a KÉ rendelet 4. melléklete szerinti tartalommal kerül kidolgozásra, de kizárólag a módosítások következtében a gyógyhely levegőminőségi és zajhelyzetének alakulását, valamint a felszínmozgásra érzékeny területeken tervezett módosítások hatásait értékelve. A településrendezési eszközök módosítása és az azt környezeti szempontból értékelő KÉ kizárólag a jogszabályokban előírt adatszolgáltatások felhasználásával [314/2012. (XI.8.) kormányrendelet és a 282/2009. (XII.11.) kormányrendelet] készül, új környezetvédelmi mérések, vagy talajvizsgálati jelentések nem készülnek.

Eger MJV Belváros, Szent Miklós és Hajdúhegy városrészek településrendezési eszközök felülvizsgálatának Véleményezési tervdokumentáció Alátámasztó munkarészének helyzetfeltárást bemutató szöveges és rajzi munkarészei, a tervezési terület a környezeti elemeinek állapotát, a környezeti hatótényezőiket részletesen feltárták. A településrendezési eszközök felülvizsgálatának várható környezeti hatásait elsősorban a műleírás, mint „alátámasztó munkarész szakági javaslatai”, a „Tájrendezési javaslatok” a „Zöldfelületi rendszer fejlesztése”, és a „Környezeti hatások és feltételek” c. fejezetek


2019

8

tartalmazzák, de a „Közművesítési és hírközlési javaslatok” és „Közlekedési javaslatok” fejezetek is tartalmaznak olyan javaslatokat, amelyek kedvezőtlen környezeti hatások csökkentését, ill. elkerülését eredményezik.

1.4. A környezeti értékelés kapcsolódása a településrendezési eszközök készítésének folyamatához.

A környezeti értékelés a településrendezési eszközök kidolgozásával és egyeztetésével párhuzamosan zajlik. Mivel a településrendezési eszközök Így kerül véleményeztetésre a környezetvédelméért felelős állami szervekkel és a nyilvánossággal, a partnerekkel.

A beérkezett vélemények alapján a településrendezési eszközök egyeztetésének véleményezési szakasza során a KÉ dokumentáció (munkarész) pontosításra, szükség esetén módosításra kerül.

A közgyűlés a környezeti értékelést a településrendezési eszközökkel egyidejűleg fogadja el.

A fentiek alapján a környezeti vizsgálatnak az alábbi részekből kell állnia:

Környezeti jelentés(településrendezési eszköz esetén az ún. Véleményezési tervdokumentáció és az annak elkészítéshez vezető folyamat környezeti értékelése)

Konzultáció (mind az illetékes államigazgatási szervekkel, mind a nyilvánossággal, településrendezési eszköz készítése során az egyeztetés ún. véleményezési szakaszában)

A konzultáció eredményének beépítése a jelentésbe,

Információ a döntésről (a településrendezési eszköz környezeti értékelésének elfogadásáról mind a környezetvédelméért felelős államigazgatási szerveket, mid a nyilvánosságot értesíteni kell)

1.5. A környezeti értékelés készítése során tett javaslatok hatása a terv alakulására

A környezetvédelmi-, tájvédelmi szakági tervező, valamint a településrendezési eszközök tervezői folyamatosan együttműködnek a legmegfelelőbb módosítási változatok kidolgozása érdekében. A környezeti értékelés dokumentációjának véleményezésébe be kell vonni a jogszabály szerinti államigazgatási véleményezőket is. Az előzetes tájékoztatási szakasz során beérkezett észrevételek, nagyban elősegítik, hogy a készülő tervek megfelelő választ adjanak a feltárt korlátozó tényezőkre felmerülő egyéb problémákra. A tervkészítés során ez az együttműködés teszi lehetővé, hogy a készülő településrendezési eszközök a lehető legnagyobb figyelmet fordítsanak a települési értékek, környezeti elemek, valamint a táji-és természeti adottságok megóvására.

1.6. A környezet védelméért felelős szervek és az érintett nyilvánosság bevonása, az általuk adott véleményeknek, szempontoknak a környezeti értékelés késztése során történő figyelembe vétele

A környezetvédelméért felelős államigazgatási szervek az előzetes véleménynyilvánítása során megküldött adatszolgáltatásai és az tervezés során betartandó környezetvédelmi tartalmú feltételeik a KÉ készítése során figyelembevételre kerültek

Az érintett nyilvánosság körét a településrendezési eszközök felülvizsgálata során a véleményezésben résztvevők körével azonosítottuk. Az Önkormányzat a településrendezési eszközök egyeztetésében résztvevők körét a partnerségről szóló rendeletben határozta meg. E rendelet tartalmazza a véleménynyilvánítás módját is.


2019

9

A tervezés alá vont területek a szomszédos településrészekkel együtt bemutatva


2019

10

Belváros és Szent Miklós városrészek tervezés alá vont területének lehatárolása földhivatali térképen és ortofoton

Hajdúhegy városrész tervezés alá vont területének lehatárolása földhivatali térképen és ortofoton


2019

11

1.7. A környezeti értékelés során felhasznált adatok forrása, az alkalmazott módszer korlátai

A környezeti értékelés az államigazgatási szervek, az önkormányzat, valamint a területre készült környezetvédelmi vonatkozású tervek, tanulmányok és egyéb szakirodalmi adatok felhasználásával készült. Ezek közül az alábbiak emelendők ki:

27/2015. (VI. 17.) OGY határozat a 2015-2020 közötti időszakra szóló Nemzeti Környezetvédelmi Programról — NKP IV

Nemzeti Fenntartható Fejlődési Keretstratégia 2012-2024(NFFS) (2013) Második Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia (NÉS) ) (2014-2025, kitekintéssel 2050-re)) Nemzeti Fejlesztés 2030 – Országos Fejlesztési és Területfejlesztési Koncepció (2014) Vízgyűjtő-gazdálkodási Terv – Tisza Részvízgyűjtő (2016) Országos Területrendezési terv (régi OTrT) (2003. évi XXVI. tv—hatályon kívül helyezve.), Magyarország és egyes kiemelt térségeinek területrendezési terve (új OTrT is), (2018. évi CXXXIX.

tv.) Heves Megye Területrendezési Terve 10/2010. (V.07.) HMÖ rendelet Eger MJV Településszerkezeti terv (felelős tervező: Rosivall Tervező Iroda, 2004) Eger MJV Integrált Településfejlesztési Stratégia 2014-2020 (ITS) Eger MJV Környezetvédelmi programja 2011-2016 (2010) A tervek, programok környezeti vizsgálatát segítő útmutató gyakorlati alkalmazhatóságának

kipróbálása több elkészült terv környezeti vizsgálatában c. kutatás zárójelentése (Témafelelős: Jaczenkó Judit, TÁJOLÓ-TERV Kft, 2006.)

Eger MJV Lajosvárosrész-nyugat városrész településfejlesztési eszközök felülvizsgálata, Településszerkezeti terv és HÉSZ módosítása, Szabályozási terv készítése, Véleményezési tervdokumentáció, Felelős tervező: S. Vasi Ildikó PRO-TERRA Kft., 2016. (továbbiakban: Véleményezési tervdokumentáció)

A környezeti elemek jelen állapotára vonatkozó környezetvédelmi adatbázis korlátozottan állt rendelkezésre, ill. nehezen hozzáférhető, ezáltal egyes területrészeken a meglévő állapot leírása és az abból következő későbbi összehasonlítások, a monitoring – viszonyítási alap híján - nehezebben elvégezhetők.

2. A TERV RÖVID ISMERTETÉSE

2.1. A terv célja, tartalma, a környezet értékelés szempontjából fontos részei, jellemzői

2.1.1. A településrendezési eszközök felülvizsgálatának célja

Eger MJV Önkormányzata közbeszerzési felhívása alapján a PRO-TERRA Kft. kapott megbízást az alábbi tárgyban:

„Eger Megyei Jogú Város Belváros, Szent Miklós és Hajdúhegy városrészek területére vonatkozóan a Sza- bályozási Terv és a Helyi Építési szabályzat felülvizsgálata és a 4/2016. (II. 26.) önkormányzati rendelettel jóváhagyott egységes Helyi Építési Szabályzatba (HÉSZ) való beépítése és a szükségessé váló tömbökben, tömbrészeken a Településszerkezeti Terv módosítása a településrendezési eszközök közötti összhang meg- teremtése érdekében”

A három városrész azon területrészeket képezi, melyek még nem rendelkeznek új, a városi egységes Helyi Építési Szabályzat alá tartozó szabályozási tervvel, s így önállóan (2000-2001-ben) elfogadott szabályzat rendelkezik mindhárom területre vonatkozóan.

Az Önkormányzat célja, hogy a szabályozási tervek felülvizsgálatát és egységes rendszerbe történő bedolgozását jelen eljárással a teljes belterületre vonatkozóan megvalósítsa, s ezzel egyidejűen azokat 2016-ben elfogadott Egységes HÉSZ-be beépítse.


2019

12

A felülvizsgálati tervkészítést generálja, hogy elkészült „Eger Megyei Jogú Város Integrált Településfejlesztési Stratégia 2014-2020” (ITS) dokumentum, mely a Belvárost több hálózatos projektcsomagjában érintett- ként jelölte meg, s ennek megvalósulását előkészítve, segítve a magasabb rendű jogszabályokkal összehangolt, azoknak megfeleltetett szabályozást szükséges kidolgozni.

A felülvizsgálat három városrészre vonatkozik ugyan, de ebből kettő —a Belváros és a Szent Miklós városrész— Eger MJV belterületének központi részét képezi, s így területileg egymáshoz is közvetlenül kapcsolódik. Ezért a településrendezési eszközök megalapozó vizsgálata, s majd a kidolgozása is az egymással szorosan összefüggésben lévő, egymással területileg is szomszédságban lévő két városrészre együtt készül, míg a harmadik városrészre külön fejezetben és külön tervlapokon.

2.1.2. A településrendezési eszközök felülvizsgálata során módosítással érintett területek

Bár számszerűen a felülvizsgálat során sok a területfelhasználás változás, de ennek nem új, „nagyléptékű” fejlesztési területek biztosításából fakad, hanem mint az az előző fejezetben kifejtésre került, inkább a jogszabályváltozásokból, ill. kisebb korrekciós igényekből fakad.

Az Véleményezési tervdokumentáció Településszerkezeti terv leírása és az Alátámasztó javaslatok munkarészeiben részletesen, térképkivonatokon is bemutatásra kerülnek a módosítással érintett területek.

Jelen környezeti értékelés kizárólag a gyógyhely környezeti minőségének megőrzését érintő, valamint a felszínmozgás veszélyes területekre vonatkozó változások hatásait értékeljük.

A tervlapokon és a magyarázó táblázatokban a területhasználati változások az alábbi típusok szerint lettek megkülönböztetve:

A Beépítésre szánt területből beépítésre szánt területbe kerülő esetek B Beépítésre szánt területből beépítésre nem szánt területbe kerülő esetek C Beépítésre nem szánt területből beépítésre szánt területbe kerülő esetek D Beépítésre nem szánt területből beépítésre nem szánt területbe kerülő esetek

Tervezet területfelhasználás-változások a Belváros és Szent Miklós városrészekben

BELVÁROS ÉS SZENT MIKLÓS VÁROSRÉSZEK

Felszínmozgás veszélyes területek okker, a gyógyhely

piros színnel jelölve, a Belváros városrész délkeleti részén

Módosítással érintett területek


2019

13

A fenti ábrákból látszik, hogy Belváros és Szent Miklós városrészekben:

felszínmozgással veszélyeztetett területeket nem érintenek tervezett területfelhasználás változások, a gyógyhely területét a B26, B27 és D19 jelű módosítások érintik. A gyógyhellyel határos területeket a

B20, B21, B24, és D15 jelű módosítások érintik.

A módosítások betűjeleiből látható, hogy a gyógyhelyet, ill. a gyógyhellyel határos területeket beépítésre szánt területből beépítésre nem szánt területbe, vagy beépítésre nem szánt területből beépítésre nem szánt területbe sorolások érintik. A gyógyhely területén és térségében új beépítésre szánt területek nem kerültek kijelölésre, ill. olyan módosítások sem tervezettek, amikor beépítésre szánt területek közötti területfelhasználás változás történne.

1. KÉ táblázat: Területfelhasználás-változások Belváros gyógyhely területén és szomszédságában

A változás típusa és sorszáma

A terület nagysága

(m2)

Területfelhasználási kategória

miből mibe A változás leírása

B BEÉPÍTÉSRE SZÁNT TERÜLETBŐL BEÉPÍTÉSRE NEM SZÁNT TERÜLET

B20 154 m2 Vt KÖu A közterületként használt terület köztéri funkciót tölt be, az út bővületének tekinthető, így a közlekedési területhasználat jellemző rá.

B21 237 m2 Vk Zkk A telek a valóságos használatnak megfelelően közkert terület-felhasználású.

B24 2263 m2 Vt KÖu

A Gárdonyi Géza színház tömbje a területfelhasználás szempontjából tagoltabb képet mutat a valóságban, mint ahogy azt a hatályos TSZT mutatja. A TSZT módosítása

részletesebben leköveti a jelenlegi állapotot, s közlekedési területet és közkertet jelöl a színház

környezetében.

B25 299 m2 Vk KÖu A Technika Háza előtti közterületi teresedés közlekedési területfelhasználásba kerül.

B26 2371 m2 Vk KÖu

A 6593/3 hrsz.-ú telek közlekedési területként szerepel a hatályos szabályozási terven. Ténylegesen parkoló felület és gyalogosok által használt fontos útvonal. Így a tömbbelsőben a parkoló és a zöldfelületeket közterületté javasolt átsorolni.

B27 637 m2 Vk KÖu Az Egészségház utca északkeleti oldalát a jelenlegi állapotokhoz illeszkedve javasolt közterületté sorolni.

D BEÉPÍTÉSRE NEM SZÁNT TERÜLETBŐL BEÉPÍTÉSRE NEM SZÁNT TERÜLET

D15 3074 m2 KÖu Zkp

Az Eszterházy Károly tér egy területrészén az Eszterházy Károly Egyetem déli és nyugati oldalán a közút a tervezett területhasználatokhoz illeszkedve közparkba lett átsorolva.

D19 592 m2 Zkp KÖu

A Klapka György utca és az Egészségház utca csomópontjától északnyugati irányban kialakult közpark és közlekedési terület határvonala a jelenlegi állapotokhoz illeszkedve került meghatározásra.


2019

14

Tervezet területfelhasználás-változások a Hajdúhegy városrészben

BELVÁROS ÉS SZENT MIKLÓS VÁROSRÉSZEK

Felszínmozgás veszélyes területek világos barna színnel, a felszínmozgással érintett

területek piros pöttyel jelölve Módosítással érintett területek

A fenti ábrákból látszik, hogy Belváros és Szent Miklós városrészekben:

felszínmozgással veszélyeztetett területeket A3, A4, A5, A6, A7, A8, A9, A14, A16, A17, A18, D7 és D8 jelű módosítások érintik.

2. KÉ táblázat. Területfelhasználás-változások Hajdúhegy felszínmozgással veszélyeztetett területein



(m2)



A BEÉPÍTÉSRE SZÁNT TERÜLETBŐL BEÉPÍTÉSRE SZÁNT TERÜLET

A3 1 ha 3100 m2 Lke Lk

A területek kialakult beépítése, városszerkezetben elfoglalt helyzetük miatt a kertvárosias lakóterület helyett a kisvárosias lakóterületi jellemzőket mutatják.

A4 1ha 3104 m2 Lke Lk



A területek kialakult beépítése, városszerkezetben elfoglalt helyzetük miatt a kertvárosias lakóterület helyett a kisvárosias lakóterületi jellemzőket mutatják



A7 4503 m2 Lke Lk A területek kialakult beépítése, városszerkezetben elfoglalt helyzetük miatt a kertvárosias lakóterület helyett a kisvárosias lakóterületi jellemzőket mutatják.


2019

15



(m2)



A8 8371 m2 Lke Lk A területek kialakult beépítése, városszerkezetben elfoglalt helyzetük miatt a kertvárosias lakóterület helyett a kisvárosias lakóterületi jellemzőket mutatják.

A9 3105 m2 Lk Vi Az érintett telek intézményi funkciót (óvoda) lát e l, ezért a lakóterületből intézményterület javasolt átsorolni.

A14 1141 m2 Lke Lk A területen kialakult beépítés kertvárosias helyett kisvárosias jellemzőket mutat.

A16 932 m2 Lke Lk A területen kialakult beépítés kertvárosias helyett kisvárosias jellemzőket mutat. A17 782 m2 Lke Lk

A18 5563 m2 Lke Lk

D BEÉPÍTÉSRE NEM SZÁNT TERÜLETBŐL BEÉPÍTÉSRE NEM SZÁNT TERÜLET

D7 730 m2 KÖu Zkk A Kálnoki László utca szükséges szélességének biztosítása érdekében ki kell szabályozni a közlekedési területet.

D8 539 m2 KÖu Zkk

A Mindszenty Gedeon és a Hajdúhegy utca kereszteződésében, az Egri Idősek Otthona előtt kialakult teresedés jelentős zöldfelületével közkerti funkciót lát el.

Az A… jelű módosítások esetében a kertvárosi lakóterületekből kisvárosi lakóterületekbe való átsorolás nem jelent tényleges változást a jelenlegi állapotokhoz képest. Az átsorolások nem járnak együtt a területhasználat intenzitás növekedésével, mert nem nő a beépítési %, nem nő a megengedett legnagyobb épületmagasság. Az A3, A4, A5, A6, A7 és A8 jelű területek a Belváros közvetlenül csatlakozó, jellemzően zártsorú, előkert nélküli, tipikus kisvárosi jellegű lakóterületek. A „szigetszerűen” átsorolt területek esetében —pl.: A14, A16, A17— a már kialakult állapot, az egy épületen belüli, már meglévő lakásszámok meghaladják azt a mértéket —egy épületen belül 4-nél több lakás—, ami kertvárosi lakóterületben maximálisan megengedett, ezért szükségessé vált e területek kertvárosi lakóterületből kisvárosi lakóterületbe levő átsorolása.

2.2. A terv kidolgozásakor vizsgált változatok

A felülvizsgálat során konkrét módosítási javaslatok —elsősorban Önkormányzat módosítási igényei— kerültek értékelésre az egyes szakterületek —településrendezés, közlekedés, közműellátás, tájrendezés, zöldfelületek, környezetvédelem— szempontjából.

2.3. A terv összefüggése más releváns tervekkel

Településrendezési tervek esetében a területrendezési tervek egyes övezeti tervlapjai és térszerkezeti tervei környezeti célkitűzéseket megfogalmazó terveknek tekintendők. Eger Belváros, Szent Miklós és Hajdúhegy városrészek városrész településrendezési eszközeinek így összhangban kell lenniük

az Országos Területrendezési Tervvel (régi OTrT, 2003. évi XXVI. tv.), és a Magyarország és egyes kiemelt térségeinek területrendezési terve (új OTrT is, 2018. évi CXXXIX. tv.)

Heves Megye Területrendezési Tervével 10/2010. (V.07.) HMÖ rendelet

Az Országgyűlés 2018. december 12-én fogata el Magyarország és egyes kiemelt térségeinek területrendezési tervéről szóló 2018. évi CXXXIX. törvényt (továbbiakban: MaTrT). Az MaTrT legtöbb előírása 2019. március 15-én lépett hatályba. A MTrT 90.§ (1) bekezdése kimondja, hogy a MTrT rendelkezéseit a hatálybalépést követően indult eljárásokban kell alkalmazni. Az MaTrT átmeneti intézkedései kimondják, hogy a 2019. március 15. előtt megkezdett településrendezési eszközök készítése


2019

16

vagy módosítása esetén, a területrendezési tervekkel való összhang igazolásakor a régi OTrT előírásait kell figyelembe venni.

A felsorolt területrendezési tervekkel való összhang igazolását a Véleményezési tervdokumentáció Településszerkezeti terv határozat-tervezet 4. melléklete, a „Területrendezési tervekkel való összhang igazolása” melléklet részletesen tárgyalja, jelen környezeti értékelés pedig a 3.1.2. fejezetben foglalja össze.

A környezeti értékelés során a releváns helyi, térségi és országos környezetpolitikai célokat megfogalmazó területfejlesztési dokumentumokkal, környezetvédelmi programokkal való egyezés ellenőrzése is szükséges. Eger Belváros, Szent Miklós és Hajdúhegy településrendezési eszközeit az alábbi dokumentumokban megfogalmazott célokkal veti össze a 3.1.1. fejezet:

IV. Nemzeti Környezetvédelmi Program (NKP) (2015-2020)

Eger MJV környezetvédelmi programja 2011-2016 (2010)

3. A TERV MEGVALÓSÍTÁSA KÖRNYEZETI HATÁSAINAK, KÖVETKEZMÉNYEINEK

FELTÁRÁSA

3.1. A terv céljainak összevetése a terv szempontjából releváns nemzetközi, közösségi, országos vagy helyi szinten kitűzött környezet- és természetvédelmi célokkal

3.1.1. A környezetpolitikai céloknak való megfelelés értékelése

Az alpontban vizsgálandó, hogy a terv tartalmaz-e olyan elemeket, melyek ellentétben állnak a helyi, vagy magasabb szinten meghatározott környezetpolitikai célkitűzésekkel. A környezetpolitikai célokat magasabb szinten az ország területére, valamint 1-1 megyére, térségre készülő környezetvédelmi programok, helyi szinten a települési környezetvédelmi programok határozzák meg. Eger MJV 2011—2016 időszakra rendelkezik környezetvédelmi programmal, amelyet még a III. Nemzeti Környezetvédelmi Program alapoz meg.

A fejezetben kizárólag a tervnek a gyógyhelyre és a felszínmozgással veszélyeztett területekre vonatkozó hatásai kerülnek értékelésre.

A gyógyhely vonatkozásában Budapest Főváros Kormányhivatala a következők értékelését kérte:

a módosítások hogyan befolyásolják a gyógyhely levegőminőségét, a gyógyhelyre előírt fokozottan védett területeknek megfelelő zajszint a módosítások után

is fenntartható lesz-e,

IV. Nemzeti Környezetvédelmi Program

Az országgyűlés 2015. júniusában elfogadta a IV. Nemzeti Környezetvédelmi Programot [27/2015. (VI. 17.) OGY határozat a 2015-2020 közötti időszakra szóló Nemzeti Környezetvédelmi Programról]. Magyarország környezeti fenntarthatóság elvéhez1 kapcsolódó 2015-2020 időszakra vonatkozó célkitűzéseit a IV. Nemzeti Környezetvédelmi Program tartalmazza.

1A XXI. században világméretűvé váló környezeti problémák, a Föld országai, illetve az egyes emberek között megfigyelhető egyre nagyobb társadalmi különbségek világossá tették a nemzetek számára, hogy a meggondolatlan fogyasztásnövekedés és az ezzel járó gazdasági fejlesztések egyre inkább fenntarthatatlanná válnak. Környezetünk rombolása, az erőforrások felélése már a jövő generációk és a köröttünk lévő élővilág túlélési esélyeit fenyegetik. Az Egyesült Nemzetek Szervezetének (ENSZ) országai ezért fenntartható fejlődés megvalósítását tűzték ki célul. „A fenntartható fejlődés olyan fejlődés, amely kielégíti a jelen szükségleteit, anélkül, hogy veszélyeztetné a jövő nemzedékek esélyét arra, hogy ők is kielégíthessék szükségleteiket”.

A gyakorlatban a fenntartható fejlődés célja, hogy a gazdasági fejlesztések oly módon valósuljanak meg, hogy azok biztosítsák a környezeti értékek maximális védelmét és a természeti erőforrások megőrzését, és figyelembe vegyék a


2019

17

A NKP IV. átfogó célkitűzése a fenntartható fejlődés környezeti feltételeinek biztosításához való hozzájárulás biztosítása.

Ennek elérése érdekben az alábbi három stratégiai célt tartalmazza a NKP IV.:

1. Az életminőség és az emberi egészség környezeti feltételeinek javítása

2. Természeti értékek és erőforrások védelme, fenntartható használata

3. Az erőforrás-takarékosság és a –hatékonyság javítása, a gazdaság zöldítése

Horizontális cél a társadalom környezettudatosságának erősítése. Ezáltal biztosítható, hogy az életminőséget közvetlenül érintő tényezők mellett az emberi élet alapjait jelentő természeti erőforrások és értékek védelme és fenntartható használata, valamint az ezekkel szorosan összefüggő életmód, fogyasztási és termelési szokások együttesen szolgálják a társadalom hosszú távú jóllétét.

Az NKP IV. stratégiai céljainak elérését az egyes stratégiai területeken meghatározott célok és intézkedések, illetve az átfogó intézkedési területeken megfogalmazott cselekvési irányok biztosítják. A konkrét, számszerű célokat a stratégiai területek tartalmazzák. A stratégiai célok megvalósítása azonban nem csupán környezetpolitikai feladat. A Program irányultsága ezért kettős: egyrészt a problémák gyökerének bemutatásával ösztönzi a hajtóerők pozitív irányú megváltoztatását, másrészt biztosítja a környezetügy terén ehhez szükséges intézkedések megtételét.

A Program stratégiai céljainak kibontását a környezeti elemekre, rendszerekre, illetve szektorokra irányuló stratégiai területek szolgálják. Egyes stratégiai területek több stratégiai cél eléréséhez is hozzájárulnak, ugyanakkor az áttekinthetőség és a végrehajtás elősegítése érdekében fontos szempont volt az átfedések elkerülése.

A Program stratégiai céljainak elérését a valamennyi stratégiai területtel összefüggő stratégiai eszközök segítik. Ezek közé tartozik a szemléletformálás, a terület- és településfejlesztés, valamint –rendezés, a tervezés, a szabályozás és ellenőrzés, az EU és nemzetközi együttműködés, a támogatás, illetve a kutatás-fejlesztés.

A NKP IV stratégiai területei:

I. Az életminőség és az emberi egészség környezeti feltételeinek javítása

1. Levegőminőség javítása

2. A zajterhelés csökkentése

3. Vízminőség és egészség

4. Szennyvízelvezetés és –tisztítás, szennyvíziszap kezelés és hasznosítás

5. Környezet és egészség

6. Zöldfelületek védelme

7. Kémiai biztonság

8. Nukleáris biztonság, sugáregészségügy

társadalom érdekeit. A fenntartható fejlődésnek ezért három, egyenrangú pillére a gazdaság, társadalom és környezet harmonikus fejlesztése. Az EU fejlesztési politikájában a horizontális elvek bevezetésének célja az volt, hogy a gazdasági beavatkozások során legyünk figyelemmel a fenntartható fejlődés elvére. Fontos, hogy fejlesztési elképzeléseink kialakítása során megvizsgáljuk, hogy nem okozunk-e kárt környezetünkben, nem romboljuk-e le értékes hagyományainkat, nem éljük-e fel a jövő generációk számára is létfontosságú természeti erőforrásainkat, és nem növeljük-e tovább az állampolgárok közötti egyenlőtlenségeket.

A fenntartható fejlődés és a környezetvédelem célkitűzéseit, és ezen célok megvalósítását szolgáló feladatokat az EU és hazai szabályozás stratégiai dokumentumokban rögzíti. Az Európai Unió és Magyarország a környezeti fenntarthatóság elvéhez kapcsolódó célkitűzéseit az alábbi dokumentumokban rögzíti:

– az Európai Unió Fenntartható Fejlődési Stratégiája, – az Európai Unió VII. Környezetvédelmi Akcióprogramja, – IV. Nemzeti Környezetvédelmi Program.


2019

18

II. Természeti értékek és erőforrások védelme, fenntartható használata

1. A biológiai sokféleség megőrzése, természet- és tájvédelem

2. Talajok védelme és fenntartható használata

3. Vizeink védelme és fenntartható használata

4. Környezeti kármegelőzés és kárelhárítás

5. Környezeti kármentesítés

III.. Az erőforrás-takarékosság és a –hatékonyság javítása, a gazdaság zöldítése

1. Erőforrás-takarékosság és a –hatékonyság javítása

2. A fogyasztási környezeti hatásainak csökkentése

3. Energiatakarékosság és –hatékonyság javítása

4. Hulladékgazdálkodás

5. Az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentése, felkészülés az éghajlatváltozás hatásaira

6. Az agrárgazdaság környezeti aspektusai

7. Az erdőgazdálkodás környezeti aspektusai

8. Az ásványkincsekkel való gazdálkodás környezeti szempontjai

9. Közlekedés és környezet

10. Turizmus - ökoturizmus

A KÉ-1. táblázatban a NKP IV. stratégiai területekben megfogalmazott, kizárólag a gyógyhelyekre és a felszín mozgásveszélyes területekre vonatkozó, a településtervezés területén érvényesíthető célok teljesülését értékeljük Eger Belváros, Szent Miklós és Hajdúhegy városrész Településrendezési tervei módosítása során:


2019

19

3. KÉ táblázat. A IV. NKP céljainak teljesülése Eger MJV Belváros, Szent Miklós és Hajdúhegy városrészek településrendezési eszközeinek felülvizsgálata során a gyógyhelyeket és a felszínmozgás

veszélyes területeket érintő módosítások során

IV. NKP célok Illesz-kedés

Célok teljesülése

I. Az életminőség és az emberi egészség környezeti feltételeinek javítása

Lev

egőm

inős

ég ja

vítá

sa

Légszennyezettség kialakulásának megelőzése

+ A belváros területén, azon belül a gyógyhely területén és közvetlen szomszédságában sem tartalmaz a terv olyan területfelhasználás, vagy rendeltetésváltozást, amely új pontforrások, vagy bűzös tevékenységek megjelenését eredményezhetné, vagy jelentős forgalmat vonzana. A tervmódosítás következtében az utak hálózata, ill. hálózati szerepköre nem módosul. A terv értékeli a Belvárosban a megújuló energiaforrások alkalmazási lehetőségeit, amelyek alkalmazása a légtérbe kerülő káros anyagok mennyiségének csökkentésében is szerepet játszanának.

A levegő minőségének védelme: a szennyezettség csökkentése

+ A területfelhasználás és közlekedési hálózat javasolt rendszere nem történik olyan mérvű módosítás, amely jelentős mértékű változást eredményezne a Belvárosban, ill. a gyógyhely térségében. A tervezett új parkolási létesítmények megépítése (Bazilika melletti mélygarázs, Kertész utca mentén parkolóház, Pyrker János téren tervezett mélygarázs) csökkenteni fogja a parkolóhelyet keresők forgalmából adódó légszennyezés mértékét a levegőminőségének védelmét is szolgálja.

A z

ajte

rhel

és c

sökk

enté

se

A közlekedési létesítmények mentén csökkenjen azoknak a területeknek az aránya, ahol az egész napra számított átlagos zajterhelés (Lden) 63 dB, az éjjeli (Léjjel) 55 dB felett van;- ezen belül prioritást kell élvezzenek azok az intézkedések, amelyek olyan területek zajcsökkentésére irányulnak, ahol az egész napra számított átlagos zajterhelés (Lden) meghaladja a 73 dB, az éjszakai pedig a 65 dB mértéket.

— A gyógyhely területén és térségében nincs olyan terület, ahol az egész napra számított átlagos zajterhelés (Lden) 63 dB, az éjjeli (Léjjel) 55 dB felett van.

A határérték feletti zajterhelés megszüntetése az ipari és szolgáltató létesítmények környezetében

— A gyógyhely területén és térségében nem ismert határérték feletti zajterhelést okozó ipari-, ill. szolgáltató létesítmény.


2019

20

++: hangsúlyozottan tartalmazza, erős kapcsolat a célok között

+: tartalmazza, részleges, vagy gyenge kapcsolat a célok között

0: nincs kapcsolat a célok között

!: hiányzó kapcsolat

—: nem illeszkedik

Eger MJV települési környezetvédelmi programja 2011-2016 (2010)

Eger MJV 2010-ben fogadta el a település környezetvédelmi programját, mely hat éves időtávlatra szól.

A Települési Környezetvédelmi Program (TKP) átfogó célja a településen élők és a természeti környezet harmonikus együttélésének biztosítása úgy, hogy ebben az egymásra utalt kapcsolatban garantált legyen a környezeti elemek megelőző védelme, valamint a környezeti elemek állapotának javítása.

A TKP általános célkitűzései:

a települési környezet tisztaságának védelme

csapadékvíz elvezetés

kommunális szennyvízelvezetés

hulladékkezelés

lakossági és szolgáltatási eredetű zaj-, rezgés-, és légszennyezés elleni védelem

közlekedés szervezés

ivóvíz ellátás

energiagazdálkodás

zöldfelület gazdálkodás

rendkívüli környezetszennyezés elhárítása és a környezeti kár csökkentése

a település számára fontos egyéb programok

II: Természeti értékek és erőforrások védelme, fenntartható használata K

örny

ezet

i kár

meg

előz

és

A környezeti károk megelőzése, illetve csökkentése

+ Környezeti károkkal érintett területekről a tervezés alá vont területen nincs tudomásunk. Környezeti károk megelőzése érdekében a településrendezési eszközök tartalmazzák a veszélyeztető tényezőket —közöttük a felszínmozgással veszélyeztetett területeket—, már a HÉSZ is tartalmaz előírásokat e területekre vonatkozóan. A HÉSZ előírásainak kiegészítése e tekintetben nem szükséges. A TSZT és SZT tervlapok, valamint az alátámasztó javaslatok vonatkozó szakági tervlapjai a veszélyeztető tényezőkkel érintett területeket lehatárolják.


2019

21

4. KÉ táblázat: EGER MJV TELEPÜLÉSI KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAM (TKP) CÉLJAINAK TELJESÜLÉSE Belváros, Szent Miklós és Hajdúhegy városrészek településrendezési eszközeinek

felülvizsgálata során a gyógyhelyeket és a felszínmozgás veszélyes területeket érintő módosítások során

A TKP céljai Illesz-kedés

Eger MJV Településrendezési eszközök céljai

I. Települési környezet tisztaságának védelme

1. A

köz

tiszt

aság

bi

zton

ságo

s fe

nnta

rtás

a

Szabályozottan működő települési köztisztasági, közszolgáltatói rendszer

0 A településrendezési eszközök módosításának szempontjából irreleváns program.

2. F

elsz

íni v

izek

vé

delm

e

Eger patakba jutó terhelés csökkenése ++ A városrész zárt csapadékcsatornáinak végső befogadója az Eger patak. Az alátámasztó dokumentáció javaslatevő munkarészének 4. fejezete a várható burkoltsági arány növekedése miatt keletkező többlet csapadékvíz elvezetésének megoldására javaslatot tesz.

V. Lakossági és szolgáltatási eredetű zaj-, rezgés-, és légszennyezés elleni védelem

3.Z

aj-,

és r

ezgé

s el

leni

véd

elem

Zaj- és rezgésvédelmi szempontból jól szabályozott, ellenőrizhető és betartható intézkedések meghozatala.

+ Jelen településrendezési eszközökben elhatározott módosítások során megváltozó területfelhasználás-változások esetében nem várható jelentős közlekedési vagy üzemi zajt okozó létesítmény telepítése. A gyógyhely területén a zajhely-helyzet a tervezett módosítások következtében nem változik, mivel nem módosul a közlekedési hálózat, ill. az utak szerepköre, nem tervezett olyan rendeltetés, amely határérték feletti zajterhelést okozna, vagy jelentős többlet forgalmat generálna.

4.L

égsz

enny

e-zé

s el

leni

vé

dele

m

A levegő minőségének megóvása + A gyógyhely területén és térségében nem tervezett olyan területfelhasználás vagy rendeltetés, amely jelentős légszennyezést okozna.

VI. Helyi közlekedésszervezés

Közlekedésszervezési módszerekkel csökkenteni a közlekedési eredetű környezeti terhelést. Gyalogosoknak szánt területek fejlesztése, kerékpárutak tervezése, kialakítása

++ A tervezett új parkolási létesítmények megépítése (Bazilika melletti mélygarázs, Kertész utca mentén parkolóház, Pyrker János téren tervezett mélygarázs) csökkenteni fogja a parkolóhelyet keresők forgalmából adódó környezeti terhelést.


2019

22

VIII. Energiagazdálkodás 1.

Tel

epül

ési

ener

giah

aték

onys

ági

pro

gram

Az önkormányzat és intézményeinek energiahatékonysági szempontból történő felmérés és program a racionális energia-felhasználás megvalósítására.

+ A terv tartalmazza a Belvárosban a megújuló energiaforrások alkalmazási lehetőségeit.

2.M

egúj

uló

ener

giah

aszn

osí

tási

pro

gram

A megújuló energia felhasználásának növelése.

+ A terv tartalmazza a Belvárosban a megújuló energiaforrások alkalmazási lehetőségeit.

++: hangsúlyozottan tartalmazza, erős kapcsolat a célok között

+: tartalmazza, részleges, vagy gyenge kapcsolat a célok között

0: nincs kapcsolat a célok között

!: hiányzó kapcsolat

—: nem illeszkedik

3.1.2. Területrendezési tervek környezeti célkitűzéseinek való megfelelőség igazolása

A tervet érintő, figyelembe veendő területrendezési tervek:

― Országos Területrendezési Terv (2003. évi XXVI. tv.), (a továbbiakban: OTrT)

― Heves Megye Területrendezési Tervével (10/2010. (V.07.) HMÖ rendelet)

A településrendezési eszközök felülvizsgálatánál a területi terveknek való megfelelőség részletesen vizsgálatra került. (lásd: Településszerkezeti terv határozat-tervezet 4. melléklete)

Környezeti vonatkozásai miatt az alábbi térségi övezetek emelendők ki: ― Kiváló termőhelyi adottságú szántóterület övezete ― Kiváló termőhelyi adottságú erdőterület övezete ― Tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő terület övezete ― Magterület övezete (országos ökológiai hálózat magterülete) ― Ökológiai folyosó övezete (országos ökológiai hálózat ökológiai folyosó területe) ― Kiemelten érzékeny felszín alatti vízminőség védelmi terület (Országos vízminőség-védelmi

terület) övezete ― Földtani veszélyforrás területének övezete

Megállapítható, hogy a településrendezési eszközök felülvizsgálatának elhatározásai illeszkednek az OTrT és a HM TrT környezeti célkitűzéseihez. A tervezett területfelhasználás módosítások nem lépik túl a területi tervekben megengedett mértéket. A tervezett módosítások a környezeti tartalmú térségi övezeti tervlapok tartalmával is összhangban vannak.

3.2. . Környezetvédelmi célok és szempontok megjelenése, illetve figyelembevétele a tervben

A környezeti értékelés hatásvizsgálati eszközként segíti, hogy a településrendezési eszközök készítési folyamata közben érvényre jussanak a környezeti érdekek. A terv elfogadható kompromisszumok megfogalmazásával segíti elő, hogy a tervezett módosítások minél inkább a település környezeti állapotának megőrzéséhez és javításához járuljanak hozzá.

A környezeti alapállapot és a jellemző környezetterhelések vizsgálata a hatályos előírások, követelmények tükrében történt. A részletes vizsgálat lehetővé tette, hogy a felmerülő környezeti konfliktusokat azonosításra kerüljenek és a tervezési folyamat során feloldásra kerüljenek.


2019

23

A Településfejlesztési koncepcióban megfogalmazott főbb fejlesztési irányok, valamint Belváros, Szent Miklós és Hajdúhegy városrészek városrészre vonatkozó településfejlesztési döntések megvalósítása érdekében a tervben kialakított területfelhasználás rendje és szabályozás paraméterei a település kialakított jövőképét kívánja megalapozni.

Az ország területén jelen időszakban elérendő környezeti célkitűzéseket a IV. Környezetvédelmi Programban fogadta el az Országgyűlés.

Eger MJV a város területén elérendő környezeti célok Eger MJV környezetvédelmi programjában kerültek elfogadásra.

A fenti dokumentumokban rögzített környezetvédelmi célok megjelenése a tervben az előző pontban szereplő táblázatokban részletesen értékelésre került.

3.3. A terv céljainak egymás közti, illetve a releváns tervek, illetve programok (2.2.) céljaival való konzisztenciája környezeti szempontból

A terv illeszkedését más, releváns tervekhez, programokhoz, stratégiákhoz a 2.2., valamint a 3.1. fejezetekben részletesen elemeztük. További feladatot jelent, hogy a tervben megfogalmazott, különböző célok lehetséges egymásra hatását, illetve ezek összhangját vizsgáljuk.

A tervezett településrendezési eszközök módosításai egymás megvalósulását nem zárják ki, illetve nem zavarják.

3.4. A jelenlegi környezeti helyzet releváns, a tervvel összefüggésben lévő elemeinek ismertetése

3.4.1. . A terület azon környezeti jellemzőinek azonosítása, amelyeket a terv megvalósítása valószínűleg jelentősen befolyásol

A településszerkezeti és szabályozási terv megvalósulása esetén várható környezeti hatások a követelményeknek megfelelően a környezeti elemek és rendszereik szerint, és a jelentős környezeti hatások figyelembevételével értékelhetőek. A településendezési eszközök módosításának Véleményezési dokumentáció Helyzetfeltáró munkarész

„Környezetvédelem” fejezetében sor került az egyes környezeti elemek (levegő, talaj, vizek) és hatótényezők (hulladékgazdálkodás, zaj-rezgés) tekintetében először a terhelések forrásainak, majd a környezeti állapotot áttekintve történő bemutatására. Ezt követően feltárásra kerültek a fennálló környezetvédelmi konfliktusok, problémák

„A táji- és természeti adottságok” fejezetében feltárásra kerültek a nemzetközi-, a magyarországi-, a helyi védett, védendő, természeti értékek, területek, a tájképvédelmi területek, táji értékek, majd a fejezet végén feltárásra kerültek a tájhasználat konfliktusok.

„Zöldfelületi rendszer vizsgálata” fejezetben bemutatásra kerültek a város zöldfelületének elemei, majd a fejezet végén feltárásra kerültek a zöldfelületi rendszer konfliktusai.

„Közművesítés” fejezetében részletesen ismertetésre került a városrészek szennyvízelvezetésének, szennyvíztisztításának, csapadék elvezetés helyzetét, majd a fejezet végén feltárásra kerültek ezen témakörök tekintetében fennálló konfliktusok.

A Véleményezési tervdokumentáció fenti fejezeteiben teljes körűen azonosításra kerültek a rendelkezésre álló adatok alapján a városrész környezeti állapotának jellemzői, konfliktusai. (Jelen fejezetben még egyszer nem ismételjük meg ezen fejezeteket.)

3.4.2. A környezeti állapot egyéb jellemzőinek leírása (eltartóképesség, terhelhetőség)


2019

24

A táj terhelhetőségét alapvetően meghatározza a tájstabilitás, illetve ennek részeként az érzékenység. Az alábbiakban áttekintjük ezeket a vizsgált témakörök (gyógyhely, felszínmozgással veszélyeztetett területek) vonatkozásában:

Levegő

A légszennyezettségi agglomerációk és zónák kijelöléséről szóló 4/2002.(X.7.) KvVM rendelet szerint Eger a „11. Kijelölt városok (Eger)” légszennyezettségi zónába tartozik. Eger közigazgatási területe az egyes légszennnyező anyagok szerint az alábbi zónacsoportokba tartozik:

SO2 NO2 CO PM10 Benzol Talajkö-zeli ózon

PM10

Arzén

PM10

Kadmium

PM10

Nikkel PM10

Ólom

PM10

Benz(a)pirén

Eger F D F D F O-I D F F F B

B csoport: azon terület, ahol a levegőterheltségi szint egy vagy több légszennyező anyag tekintetében a levegőterheltségi szintre vonatkozó határértéket és a tűréshatárt meghaladja.

D csoport: azon terület, ahol a levegőterheltségi szint egy vagy több légszennyező anyag tekintetében a felső vizsgálati küszöb és a levegőterheltségi szintre vonatkozó határérték között van.

O-I csoport: azon terület, ahol a talaj közeli ózon koncentrációja meghaladja a célértéket.

F csoport: azon terület, ahol a levegőterheltségi szint az alsó vizsgálati küszöböt nem haladja meg.

Levegőminőség-védelmi szempontból meghatározhatók olyan területek, ahol a levegőterhelésre való érzékenység miatt —attól függetlenül, hogy határérték túllépés történik-e vagy sem— különös figyelmet érdemelnek. Ezek közé tartoznak a gyógyhelyek is. A természetes gyógytényezőkről szóló 74/1999. (XII.25.) EüM rendelet 2.§. c) pontja a gyógyhellyé nyilvánítás kritériumaként fogalmazza meg, hogy gyógyhelyen a „kiemelten védett területre előírt levegőtisztaságnak kell teljesülnie. Megjegyezendő, hogy ez a kritérium napjainkban már nem értelmezhető. 2001-ben koncepcionálisan módosult a levegőtisztaságvédelem szabályozása. Megszűnt a területek korábbi levegőtisztaságvédelmi szempontból kiemelten védett terület vagy védett terület vagy egyéb területbe való besorolása. A jelenlegi szabályozás területi alapon kizárólag az ökológiai szempontból sérülékeny területekre tartalmaz külön határértékeket. E kategóriába a gyógyhelyek nem tatoznak bele.

Talaj, felszín alatti, felszíni vizek

A kijelölt gyógyhely délkeleti részét érinti ivóvízbázis hidrogeológiai „B” védőövezetébe tartozó terület, valamint a Petőfi téri termelőkutak és karsztforrások védőterületei, védőidomai közül az Egészségháza utca térségét az I.sz. termelőkút külső védőidomának felszíni vetülete és a Strand I.sz. medence, a Török- és Tükör-forrás, József-forrás és József-kút egyesített külső védőidomának felszíni vetülete.

A vízbázisvédelmi területek kiemelten érzékeny kategóriába tartoznak a városrész többi része fokozottan érzékeny felszín alatti vízminőség-védelmi területeknek minősül

A Hajdúhegy városrész egy része csúszásveszélyes területnek minősül. A csúszásveszélyes területeket a terv Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kormányhivatal Bányászati Osztályának adatszolgáltatása alapján került figyelembevételével határolta le.

Zajtól védendő objektumok

A természetes gyógytényezőkről szóló 74/1999. (XII.25.) EüM rendelet 2.§. c) pontja a gyógyhellyé nyilvánítás kritériumaként fogalmazza meg, hogy gyógyhelyen a fokozottan védett területnek megfelelő zajszint biztosítandó. A 281/2007. (X.29.) kormányrendelet 16.§-a tartalmazza a zajvédelmi szempontból fokozottan védett területeken érvényesítendő szempontokat. E szerint:

a kijelölt terület zajterhelését befolyásoló források működése - országos közúthálózatba tartozó közutak, vasutak, valamint a kijelölés időpontjában létesítési engedéllyel rendelkező létesítmények kivételével - térben, időben, gyakoriságban korlátozható, megtiltható, illetve ha valamely zajforrás


2019

25

működésének korlátozására, tiltására más hatóság jogosult, kezdeményezhető a szükséges intézkedések megtétele,

meghatározhatók a közterület felhasználásának zajvédelmi szabályai, amennyiben a kijelölésre közterületen került sor.

olyan létesítmény, amely új környezeti zajforrás keletkezésével jár, csak akkor létesíthető, ha a létesítmény és a hatásterülete a fokozottan védett területen vagy csendes területen kívül esik.

3.4.3. A fennálló környezeti konfliktusok, problémák leírása

A településendezési eszközök módosításának Véleményezési dokumentáció Helyzetfeltáró munkarész

„Környezetvédelem” fejezetében külön alfejezetben feltárásra kerültek a fennálló környezetvédelmi konfliktusok, problémák

„A táji- és természeti adottságok” fejezetében külön alfejezetben feltárásra kerültek a tájhasználat konfliktusok.

„Zöldfelületi rendszer vizsgálata” fejezetben külön alfejezetben feltárásra kerültek a zöldfelületi rendszer konfliktusai.

„Közművesítés” fejezetében külön alfejezetben feltárásra kerültek a városrész szennyvízelvezetésének, szennyvíztisztításának, csapadék elvezetés helyzete tekintetében fennálló konfliktusok.

3.5. A terv megvalósulásával közvetlenül vagy közvetve környezeti hatást kiváltó tényezők, okok feltárása

3.5.1. Természeti erőforrás közvetlen igénybevételét vagy környezetterhelés közvetlen előidézését járó módosítások

A következő hatótényezők nevesíthetőek a tervezett módosítások kapcsán:

új épületek, építmények területfoglalása,

burkolt felületek területfoglalása,

növényzet, fás növényállomány irtása,

növekvő közműigény (fokozódó vízfelhasználás, elektromos energia felhasználás, szennyvíz keletkezés növekedése),

építkezésből származó zaj, rezgés, levegőterhelés.

3.5.2. Társadalmi, gazdasági folyamatokat kiváltó, ösztönöző módosítások, amelyek közvetett módon környezeti következménnyel járhatnak

A következő hatótényezők nevesíthetőek a tervezett módosítások kapcsán:

oktatási infrastruktúra fejlesztése.

lokálisan a közlekedési kényszer csökkenése (a városrészben megvalósuló alapfokú oktatási intézmény és egészségügyi központ megvalósulása következtében),

alközpont számára kijelölt terület következtében,

új munkahelyek létesülnek az új intézményekben, valamint a gazdasági területek további igénybevétele esetén,

temetőterület bővítése, szolgáltatási színvonal fejlesztése (parkolás, új ravatalozó) következtében.


2019

26

3.6. A terv megvalósítása esetén várható, a környezetet érő hatások, környezeti következmények előrejelzése

A terv megvalósítása esetén várható, a környezetet érő hatások elsősorban a városrészre vonatkozó jelenleg hatályos településszerkezeti tervhez képest kerülnek értékelésre, de azon módosítások is értékelésre kerültek, amelyek esetében a HÉSZ intenzitás változást tartalmaz.

3.6.1. Jól azonosítható környezet igénybevétel vagy terhelés

Ebben a fejezetben tekintjük át (a 2.1. fejezetben ismertetett csoportosításban) a 2/2005. (I.11.) Korm. rendelet 4. mellékletében nevesített 3.6.1.1 – 3.6.1.4. alfejezetek témaköreit.

A környezeti igénybevétellel járó módosításokról a következő általános megállapítások tehetők:

A településrendezési eszközökben szereplő módosítások nem jelentenek közvetlen környezeti igénybevételt

a környezeti értékelés során az értékelhető, hogy a tervmódosítások mire adnak lehetőséget a városrészre jelenleg hatályos településrendezési eszközökhöz képest.

A tervezett módosítások gyógyhelyet érintő hatásai

A gyógyhely területén a jelenlegi levegőminőségi helyzet értékelésére korlátozottan álltak rendelkezésre adatok. A gyógyhely területén levegőminőség-mérő állomás nem található, a legközelebbi állomás az Eger 2 RIV mérőállomás a Malomárok utcában található, amely a Belvárostól északra helyezkedik el. A mérőállomás városi háttérszennyeződést mérő állomás. 2017-ben a mérőállomáson mért adatállomány alapján az éves határértékhez viszonyítva az összesített indexe(öt fokozatú skálán) jó (2) volt.

A környezeti vizsgálat során megállapítható volt, hogy a gyógyhely területén és szomszédságában nem tervezett olyan területfelhasználás- vagy rendeltetés változás

amely következtében újabb légszennyező pontforrások, vagy bűzös tevékenységek megjelenése lehetne várható,

amely jelentős forgalmat vonzana, ezáltal a gyógyhely területén és határán haladó utakon a jelenlegi forgalom nagyságrendjét, a forgalom szerkezetének kedvezőtlen változását (pl.: nagyobb arányú teherforgalom) kialakulását eredményezné.

A gyógyhely levegőminőségének javítását is szolgálhatja:

ha a gyógyhely területén, ill. az egész Belváros területén az energiahasznosítás korszerűsítésekor, mind az intézményekben, mind az egyéb rendeltetésű területeken energiahasznosítás szempontjából hatékonyabb berendezések kerülnének alkalmazásra, ill. a megújuló energiaforrások használata szélesebb körben lenne elterjedt. a terv közművesítésről szóló munkarészei bemutatják a belváros területén a megújuló energiaforrások hasznosításának lehetőségeit.

a Belváros levegőminőségét is befolyásolja a tervezett parkolási létesítmények (Bazilika melletti mélygarázs, Kertész utca mentén parkolóház, Pyrker János téren tervezett mélygarázs) megvalósítása, azáltal, hogy a parkolóhelyet kereső autók kevesebb „felesleges” utat tesznek meg, ezáltal kevesebb káros anyagot bocsájtanak a légtérbe,

Összességében megállapítható, hogy a gyógyhely területén távlatban is a jelenlegihez hasonló levegőminőségi állapot várható, a terv nem tartalmaz olyan módosításokat, amelyek a levegőminőségi helyzet romlását eredményezhetnék. A levegőminőségi helyzet javulását eredményezné hatékonyabb energiahasznosító berendezések és a megújuló energiaforrások szélesebb korú alkalmazása.

Gyógyhelyen 74/1999. (XII.25.) EüM rendelet a zajvédelmi szempontból fokozottan védett területnek megfelelő zajszintek biztosítandók. A27/2008. (XII.3.) kormányrendelet 2.§. (3) bekezdése szerint zajvédelmi szempontból fokozottan védett területen az adott területfelhasználási kategóriára vonatkozó határértéknél 5 dB-lel kisebb zajterhelési határértékeknek kell teljesülniük. A gyógyhely területe jellemzően intézményterület, ahol zajvédelmi szempontból fokozottan védendő területen:


2019

27

közlekedési zaj esetében nappal (6:00—22:00) 60 db, éjjel (22:00—6:00) 50 dB határérték betartandó. Megjegyezendő, hogy a határétékek új építésű utak, és meglevő közlekedési útvonal korszerűsítése, kapacitás növelése esetére vonatkoznak.

üzemi és szabadidős létesítmények esetében nappal 50 dB, éjjel 40db határérték tartandó be.

A gyógyhely területén és határoló útvonalain zajmérési adatok nem álltak rendelkezésre. A gyógyhely területén és közvetlen szomszédságában határértéket meghaladó zajterhelést okozó üzemi vagy szabadidős létesítmény létére vonatkozó adatról nem volt információ.

A rendelkezésre álló adatok alapján annyi állapítható meg, hogy a tervben szereplő területfelhasználás- vagy rendeltetés változások

nem eredményezik a gyógyhelyen és a Belvárosban olyan létesítmények megjelenését, amelyek jelentős forgalmat vonzanak, ezáltal megnövekedne a gyógyhelyen a környezeti zajszint,

nem tervezett a közlekedési hálózat olyan módosítása, amely következtében a gyógyhelyen határoló utak mentén a forgalom nagysági, ill. szerkezete, amiből következően a környezeti zajszint megnövekedne a gyógyhely területén.

Összességében megállapítható, hogy a terv nem tartalmaz olyan elemet, amely a gyógyhely területén a jelenlegi környezeti zajszint kedvezőtlen változását okozná.

A tervezett módosítások várható hatásai a felszínmozgás veszélyes területeken

A három városrész területén a felszínmozgásra felszínmozgásra érzékeny, csúszásveszélyes területeket a MÁFI által készített „komplex földtani területfejlesztési térképsorozat—M 1:25.000” kéziratos jelentés térképei alapján kerültek lehatárolásra. a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kormányhivatal Bányászati Osztályának előzetes véleményében megadta a felszínmozgásos eseményekkel érintett területeket (az adatközlés jóval több területet tartalmaz, mint a tervezés alá vont területek). A Belvárosban a Telekessy u. 2. telken 2004-ben, a Hajdúhegy városrészben a Kisfaludy utca 10., 12. –ben 1980-ban regisztráltak felszínmozgást.

A felszínmozgásra érzékeny, csúszásveszélyes területek feltüntetésre kerültek az önkormányzati elfogadásra kerülő tervlapokra. A felszínmozgásos eseményekkel érintett területeket a szakági alátámasztó tervlap mutatja be. A hatályos HÉSZ tartalmaz előírásokat a felszínmozgással veszélyeztetett területekre vonatkozóan, a terv készítői nem tartották szükségesnek a HÉSZ előírások további kiegészítését.

A Belváros és szent Miklós városrészekben felszínmozgás veszélyes területeken a jelenlegi állapothoz képest területfelhasználás. vagy rendeltetésváltozást nem tartalmaz a terv.

A Hajdúhegy városrészben 7,2585 ha nagyságú kertvárosi lakóterület kisvárosi lakóterületbe való átsorolására tesz javaslatot terv. A terület gyakorlatilag teljesen beépült. Azonban ez az átsorolás nem eredményez intenzívebb területhasználati lehetőséget, nem változik a területen sem a beépíthetőség legnagyobb mértéke (40% ), sem a megengedett legnagyobb épületmagasság (8,0m). Az átsorolás indoka, hogy e területek kialakult beépítése, városszerkezetben elfoglalt helyzetük miatt a kertvárosias lakóterület helyett a kisvárosias lakóterületi jellemzőket mutatják. A Belváros közvetlenül csatlakozó, átsorolni javasolt területek jellemzően zártsorú, előkert nélküli, tipikus kisvárosi jellegű lakóterületek. A „szigetszerűen” elhelyezkedő, átsorolni javasolt területek esetében a már kialakult állapot egyes építési paraméterei meghaladják a kertvárosi területekben megengedett legnagyobb mértéket, az egy épületen belül elhelyezhető maximum 4 lakásszámot. Megjegyezendő, hogy e területekre nem egy időben készült a településszerkezeti terv és a szabályozási terv. Korábbi a szabályozási terv, amely jelenleg is kisvárosi területként szabályozza e területeket. Később került elfogadásra a településszerkezeti terv, amely kertvárosi lakóterületként határozta meg e területeket. Jelen tervmódosítás arra tesz javaslatot, hogy a jelenlegi szabályozás következtében szerzett jogok figyelembevételével a területre vonatkozó településszerkezeti és szabályozási tervi előírások oly módon kerüljenek összhangba hozásra, hogy mind a településszerkezeti tervben, mind a szabályozási tervben kisvárosi lakóterületként szerepeljenek e hajdúhegyi területek.

Mivel e területek szinte teljes mértékben beépült, a módosítás nem generál „új beépítési hullámot”. A felszínmozgásos területekre vonatkozó országos szintű előírások és a HÉSZ előírásainak betartása esetén a felszíni mozgások megakadályozhatók. Felszínmozgás veszélyes területeken történő építési tevékenység


2019

28

talajvizsgálati jelentés, és a ha a talajvizsgálati jelentés szükségesnek ítéli meg, geotechnikai vizsgálat készítése kötelező, amelyekben az építés biztonságos feltételei meghatározandók. A talajvizsgálati jelentés és geotechnikai vizsgálat elvégzésének módszertanát é s tartalmát külön szabvány (EUROCODE 7) rögzíti. Felszínmozgás veszélyes területeken történő építési tevékenység esetén a 312/2012. (XI.8.) kormányrendelet alapján a bányafelügyelet, mint szakkérdést vizsgáló hatóság jár el.

3.6.2. Közvetett módon hatást kiváltó tényezők fellépése

Új környezeti konfliktusok, problémák megjelenése, meglévők felerősödése: NEM VÁRHATÓ

Környezettudatos, környezetbarát magatartás, életmód lehetőségeinek, feltételeinek gyengítése vagy korlátozása: A VIZSGÁLT TÉMAKÖRÖK TEKINTETÉBEN NEM RELEVÁNS

A helyi adottságoknak megfelelő optimális térszerkezettől, területfelhasználási módtól való eltérés fenntartása vagy létrehozása: NEM VÁRHATÓ

A tervezett módosítások nem eredményezik a megfelelő optimális térszerkezettől, területfelhasználási módtól való eltérés.

A Hajdúhegy városrészben a kertvárosi lakóterületek kisvárosi lakóterületbe való átsorolása pont a kialakult térszerkezet, területfelhasználási jellemzők megtartásának irányába hatnak.

Olyan helyi társadalmi-kulturális, gazdasági-gazdálkodási hagyományok gyengítése, amelyek a táj eltartó képességéhez alkalmazkodnak: A VIZSGÁLT TÉMAKÖRÖK TEKINTETÉBEN NEM RELEVÁNS

A természeti erőforrások megújulásának korlátozása: NEM VÁRHATÓ

A gyógyhely kijelölését alapvetően meghatározó Petőfi téri kutak és karsztforrások védőövezeteinek, védőterületeinek követelményeit a terv módosításai során figyelembe vételre kerültek.

A nem helyi természeti erőforrások jelentős mértékű használata vagy a helyi természeti erőforrások túlnyomóan más területen való hasznosítása: A VIZSGÁLT TÉMAKÖRÖK TEKINTETÉBEN NEM RELEVÁNS

A tervezett módosítások hatására nem várható a nem helyi természeti erőforrások jelentős mértékű használata vagy a helyi természeti erőforrások túlnyomóan más területen való hasznosítása

3.7. A környezeti következmények alapján a terv értékelése, a környezeti szempontból elfogadható változások meghatározása

A terv nem tartalmaz „zöld mezős” beruházásokat, újonnan kijelölt fejlesztési területeket, a terv célja, hogy a Belváros, Szent Miklós és Hajdúhegy városrészekre „új típusú”, a 314/2012. (XI.8.) kormányrendelet szerinti szabályozási terv készüljön és a városrészekre vonatkozó szabályozási előírások egységes szerkezetbe kerüljenek a 4/2016. (II. 26.) önkormányzati rendelettel jóváhagyott egységes Helyi Építési Szabályzatba (HÉSZ). A településszerkezeti módosításokat az HÉSZ és a TSZT összhangjának megteremtésére teszi szükségessé.

A gyógyhelyet és a felszínmozgással veszélyeztetett területeket érő közvetlen, valamint közvetett hatások alapján, a terv megvalósulása esetében jelentős mértékben nem várható a környezeti elemek, rendszerek igénybevétele.

A településszerkezeti terv és szabályozási terv tartalmazza a gyógyhely határát, a gyógyhelyekre vonatkozó jogszabályok előírásait figyelembe vette. A gyógyhely területén és szomszédságában tervezett módosítások nem szerkezeti jelentőségűek, alapvetően a kialakult állapothoz való igazódást, ill. az előző szabályozási terv készítése óta eltelt időszakban történt jogszabály módosulások következményei. a terv készítésekor nem álltak rendelkezésre azon környezeti információk, amelyek alapján pontosan, kétséget kizáróan értékelhető lett volna a gyógyhelyre vonatkozó környezeti kritériumok megléte, a jelenlegi állapothoz


2019

29

képest, a tervezett módosítások következtében várható környezeti változások értékelésére volt lehetősége a terv készítőjének. Megállapítást nyert, hogy környezeti levegőminőség és környezeti zaj tekintetében a tervezett módosítások a jelenlegi környezeti állapotnál kedvezőtlenebb helyzetet nem okoznak. A hatékonyabb energiafelhasználás és megújuló energiaforrások alkalmazásával, valamint a tervezett parkolási létesítmények megvalósításával a környezeti levegő minősége a gyógyhelyen javítható.

A településszerkezeti terv és szabályozási terv a rendelkezésre álló adatok alapján lehatárolja a felszínmozgással veszélyeztetett területeket. A felszínmozgással veszélyeztetett területeket érintő tervezett módosítások szintén nem szerkezeti jelentőségűek, szintén alapvetően a kialakult állapothoz való igazódást, ill. az előző szabályozási terv készítése óta eltelt időszakban történt jogszabály módosulások következményei. a kertvárosi lakóterületek kisvárosi lakóterületbe sorolását a beépítés szerkezete, egyéb jellemzői, valamint a területre vonatkozó településszerkezeti terv és szabályozási terv összhangjának biztosítása indokolják. Az átsorolással nem nyílik lehetőség intenzívebb területhasználat kialakulására. A területhasználat intenzítását meghatározó mutatók; beépítési sűrűség, maximális épületmagasság, kialakítandó legkisebb zöldfelület mértéke nem változnak. A felszínmozgás veszélyes területekre vonatkozó országos és HÉSZ szabályok betartása esetén környezeti károk előfordulásának veszélye minimális.

4. A HATÁSOK ELKERÜLÉSÉRE VAGY CSÖKKENTÉSÉRE VONATKOZÓ, A

TERVBEN SZEREPLŐ INTÉZKEDÉSEK HATÉKONYSÁGÁNAK ÉRTÉKELÉSE, JAVASLATOK EGYÉB SZÜKSÉGES INTÉZKEDÉSEKRE

A három városrész településrendezési eszközeinek felülvizsgálata nem tartalmaz olyan új tervi elemet, amely magasabbrendű környezetvédelmi célkitűzésekkel ellentétes lenne.

A várható környezeti hatások elkerülésére vonatkozó javaslatokat a terv a Véleményezési dokumentáció Javaslati munkarészek szakági munkarészei tartalmazzák elsősorban a „Környezeti hatások és feltételek„, valamint a „Zöldfelületi rendszer fejlesztése”munkarész. A megújuló energiaforrások felhasználási lehetőségeire vonatkozó javaslatokat a „Közművesítési és hírközlési javaslatok” munkarész fejti ki részletesen.

A tervben a várható káros hatások feltárásra kerültek, a szakági tervezői javaslatok beépültek a tervbe. Ezen javaslatok legfontosabb elemeit az előző pontban ismertetésre kerültek.

A tervben foglalt javaslatok, az építés feltételeként meghatározott szabályok a gyógyhely területén biztosítják a környezeti állapot romlásának elkerülését, ill. a környezeti állapot kismértékű javulását.

A tervben foglalt javaslatok, az építés feltételeként meghatározott szabályok a felszínmozgás veszélyével érintett területeken a negatív környezeti hatások minimalizálását segítik elő, segítenek abban, hogy jelentős közvetlen, vagy közvetett negatív környezeti hatás, környezetkárosodás ne következzen be.

A vonatkozó jogszabályok és a HÉSZ előírásainak betartása, a terv alátámasztó munkarészeiben megfogalmazásra kerülő, a környezetminőség megőrzését, javítását célzó javaslatok, feltételek figyelembe vétele esetén a terv megvalósulása a környezetminőség jelentős romlásához, a környezeti elemek jelentős károsodásához várhatóan nem vezethet.

A tervben megfogalmazottakon javaslatokon túlmenően az alábbi intézkedések javasoltak:

javasolt a gyógyhely területén levegőtisztaságvédelmi monitoring terv kidolgozása, amelyben meghatározandó a gyógyhely levegőminőségének monitorozása,

javasolt a gyógyhely zajvédelmi szempontból fokozottan védett területté nyilvánításának előkészítése. Javasolt megalapozó tanulmányterv készítése, amelyben méréseket is alkalmazva értékelendő, a fokozottan védetté nyilvánítása feltételei teljesülnek-e, ill. teljesülésükhöz milyen intézkedések szükségesek,.


2019

30

5. JAVASLAT OLYAN KÖRNYEZETI SZEMPONTÚ INTÉZKEDÉSEKRE, SZEMPONTOKRA, MELYEKET A TERV ÁLTAL BEFOLYÁSOLT MÁS TERVBEN

FIGYELEMBE KELL VENNI

További intézkedések, amelyek nem a településrendezési terv során, hanem a létesítmények megvalósítása, illetve üzemeltetése során érvényesíthetők a környezetterhelések minimalizálása, a környezetszennyezések, káros környezeti hatások kiküszöbölése érdekében:

a gyógyhely területén és térségében csak a 74/1999. (XII.25.9 kormányrendeletben előírt környezeti feltételeknek biztosítani tudó építmények helyezhetők el, ill. üzemeltethetők.

„Gyógyhelyen és annak környékén a betegek gyógykezelését hátráltató, tiltott tevékenység mindaz, ami az éghajlati viszonyokat és a tájjelleget tartósan hátrányosan befolyásolja, vagy a betegek nyugalmát zavarja, gyógyulását hátráltatja. Ilyenek különösen a víz-, por-, füst- és gázszennyezéssel, a levegő kémiai vagy biológiai szennyezésével, bűz keletkezésével, zajjal, valamint a növényállomány és a domborzat megváltoztatásával járó tevékenységek.”

a felszínmozgással veszélyeztetett területeken építési tevékenységek tervezésekor talajvizsgálati jelentésben, ill. geotechnikai vizsgálatban (EUROCODE 7 szabvány szerint) meg kell határozni az alapozás, az építés feltételeit.

6. A TERV MEGVALÓSULÁSA KÖVETKEZTÉBEN FELLÉPŐ KÖRNYEZETI

HATÁSOKRA VONATKOZÓ MONITOROZÁSI JAVASLATOK ÉRTÉKELÉSE

A monitorozás célja a környezeti elemek és rendszereik állapotában történő időbeni változások kimutatása.

A környezeti értékelés a gyógyhely levegőminőségének és környezeti zajhelyzetének monitorozására tett javaslatot.

7. KÖZÉRTHETŐ ÖSSZEFOGLALÓ

Eger MJV Eger Belváros, Szent Miklós és Hajdúhegy városrészek városrész területére vonatkozóan településrendezési eszközök készítését határozta el. Az egyes tervek, illetve programok környezeti vizsgálatáról szóló 2/2005. (I. 11.) Korm. rendelet (továbbiakban KÉ rendelet) szerint településrészre készülő településrendezési terv esetében a várható környezeti hatások jelentőségének függvényében döntendő el, hogy környezeti vizsgálat lefolytatása, és környezeti értékelés (továbbiakban: KÉ) készítése szükséges-e. A településrendezési eszközök módosításáról szóló előzetes tájékoztatáskérés egyben környezeti vizsgálat lefolytatására és környezeti értékelés (továbbiakban: KÉ) készítése szükségességére vonatkozó véleménykérést is tartalmazta. A környezetvédelméért felelős szervek közül Budapest Főváros Kormányhivatala Népegészségügyi Főosztály a tervezett módosításoknak a belvárosi gyógyhelyre gyakorolt környezeti hatásainak értékelése, a a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kormányhivatal Hatósági Főosztály Bányászati Osztály a tervezési területek felszínmozgásra érzékeny területekkel való érintettsége miatt tartotta szükségesnek környezeti vizsgálat lefolytatását és környezeti értékelés készítését. Figyelembe véve a két államigazgatási szerv véleményét az Önkormányzat a településrendezési eszközök felülvizsgálat tekintetében környezeti vizsgálat lefolytatása és környezeti értékelés készítése mellett döntött. A KÉ a KÉ rendelet 4. melléklete szerint tartalommal készült el, de kizárólag a módosítások következtében a gyógyhely levegőminőségi és zajhelyzetének alakulását, valamint a felszínmozgásra érzékeny területeken tervezett módosítások hatásait értékelve. A településrendezési eszközök felülvizsgálata és az azt környezeti szempontból értékelő KÉ kizárólag a jogszabályokban előírt adatszolgáltatások felhasználásával készülnek..

A környezeti vizsgálat célja, hogy a terv megvalósulása során várható környezeti következményeket feltárja, hogy a környezeti szempontból kedvezőtlen változtatások a döntéshozás korai fázisában felismerhetők legyenek, s a környezeti elemek és rendszereik, az emberek egészségi állapota és életminősége védelme érdekében szükség esetén további intézkedések, feltételek a tervbe beépítésre kerülhessenek.


2019

31

A településrendezési eszközök felülvizsgálata nem tartalmaz olyan új tervi elemet, amely magasabbrendű környezetvédelmi célkitűzésekkel ellentétes lenne.

A környezeti vizsgálat értékelés nem azonosított a településrendezési eszközök módosításai között olyan tervi elemet, amely várhatóan jelentős hatással lenne a környezeti elemekre, a környezeti elemek rendszereire, folyamataira, szerkezetére.

A tervben megfogalmazottakon javaslatokon túlmenően a környezeti értékelés alábbi intézkedésekre tett javaslatot:

javasolt a gyógyhely területén levegőtisztaságvédelmi monitoring terv kidolgozása, amelyben meghatározandó a gyógyhely levegőminőségének monitorozása,

javasolt a gyógyhely zajvédelmi szempontból fokozottan védett területté nyilvánításának előkészítése. Javasolt megalapozó tanulmányterv készítése, amelyben méréseket is alkalmazva értékelendő, a fokozottan védetté nyilvánítása feltételei teljesülnek-e, ill. teljesülésükhöz milyen intézkedések szükségesek.

További intézkedések, amelyek nem a településrendezési terv során, hanem a létesítmények megvalósítása, illetve üzemeltetése során érvényesíthetők a környezetterhelések minimalizálása, a környezetszennyezések, káros környezeti hatások kiküszöbölése érdekében:

a gyógyhely területén és térségében csak a 74/1999. (XII.25.9 kormányrendeletben előírt környezeti feltételeknek biztosítani tudó építmények helyezhetők el, ill. üzemeltethetők.

„Gyógyhelyen és annak környékén a betegek gyógykezelését hátráltató, tiltott tevékenység mindaz, ami az éghajlati viszonyokat és a tájjelleget tartósan hátrányosan befolyásolja, vagy a betegek nyugalmát zavarja, gyógyulását hátráltatja. Ilyenek különösen a víz-, por-, füst- és gázszennyezéssel, a levegő kémiai vagy biológiai szennyezésével, bűz keletkezésével, zajjal, valamint a növényállomány és a domborzat megváltoztatásával járó tevékenységek.”

a felszínmozgással veszélyeztetett területeken építési tevékenységek tervezésekor talajvizsgálati jelentésben, ill. geotechnikai vizsgálatban (EUROCODE 7 szabvány szerint) meg kell határozni az alapozás, az építés feltételeit.

eger mjv belvÁros szent miklÓs És hajdÚhegy ... · eger belvÁros, szent miklÓs És hajdÚhegy...

Documents