Egészségügyi-gyógyszerügyi szervezéstan, magyar egészségügy

intézményei

Dr. Hankó Balázs

Semmelweis Egyetem

Egyetemi Gyógyszertár

Gyógyszerügyi Szervezési Intézet

2014. február 17.

?

Tartalom

1. Általánosságban az egészségügyi ellátórendszerekről1.1. egészségügyi ellátórendszer kihívásai?1.2. Elvi megközelítés

1.3. Magyarországi egészségügyi rendszer főbb jellemzői

2. Magyar egészségügy intézményes rendszere2.1. Irányítás, igazgatás2.2. Ellátórendszer2.3. Finanszírozás

3. Magyar gyógyszerügy intézményes rendszere3.1. Irányítás, igazgatás3.2. Ellátórendszer3.3. Finanszírozás

1.1. Milyen kihívások vannak az egészségügyi ellátórendszerrel szemben?

• Krónikus nem fertőző betegségek aránya jelentősen megnőtt

• Nőt a várható élettartam, csökkent a csecsemőhalandóság• Eü. kiadások növekedés nagyobb, mint a GDP• Az Eü. kiadások a lakosság egy szűk csoportjára

korlátozódnak• Jelentős intra-internacionális eltérések• Költségnövekedés nem mutatkozik meg egyértelműen az

eredményességben• Új eljárások jelentős költségigénnyel járnak• …

1.1.1. Krónikus betegségek hatása

1.1.2. Mindez milyen kérdéseket vet fel

• Finanszírozás

• Morbiditás

• Demográfia

• Struktúra

Az egészségi állapotot meghatározó tényezők szerepe (WHO)

11%

27%

19%43%

Egészségügyiellátás

Környezetihatások

Genetikaitényezők

Életmód

1.1.3. De mit ad hozzá az egészségünkhöz az egészségügyi rendszer?

1.2. Mi alapján kell vizsgálni az egészségügyi rendszert?

1. Értékválasztás

2. Célválasztás

3. Eszközválasztás

1.2.1. Milyen célok közül választhat az egészségpolitika

• Hatásosság-eredményesség (efficacy-effectiveness)

• Hatékonyság (efficiency)

• Igazságosság, méltányosság (equity)

• Megvalósíthatóság (feasibility)

• Sokszor trade off kapcsolat!

Forrás: Dr. Gaál Péter: SE EMK. Egészségpolitika jegyzet

1.2.2. Az egészségügyi ellátórendszer

egészségi állapot pénzügyi védelem megelégedettség végső célok

Köztes teljesítményjellemzők, pl:minőség, hatékonyság, méltányosság

forrásteremtés szervezeti felépítés hozzáállás (magatartás)

finanszírozási technika

szabályozás

beavatkozási pontok

1.3. Az egészségügy szereplői

• Egészségügyi személyzet• Beteg• Állam

• Vizsgálandó ezek egymáshoz való viszonya– Status: alá-fölé rendeltség– Contractus: mellérendeltség– Kevert rendszerek

Forrás: SE EMK: Sinkó Eszter: Egészségügyi rendszerek elemzése

1.3.1. Milyen szempontok szerint vizsgálható az egészségügyi rendszer?

1. Tulajdonviszonyok• Köztulajdon - magántulajdon

2. Működési formák• For profit – non profit

3. Irányítási rendszer• Állam szerepe• Tulajdonos és menedzsment kapcsolata

4. Finanszírozási csatornák, forrásteremtés• Közforrások – magán források

5. Forrás allokációs technikák• Közvetlenül - közvetetten

6. Finanszírozási technikák• HBCS, német pont, fejkvóta stb.

7. Ármegállapítás mechanizmusa• Állami ár – nincs ár – szerződéses ár

8. Betegek helyzete• Igénybevételi jogosultság – szabad orvos, intézmény választás - betegjogok

9. Szolgáltatók helyzete• Belépés szabadsága – működési forma megválasztásának szabadsága

Forrás: SE EMK: Sinkó Eszter: Egészségügyi rendszerek elemzése

1.3.2. Hazai elemek

• Tulajdonviszonyok– Jellemzően köztulajdon

• Állami irányba történő elmozdulás GYEMSZI szerepe (!)– Magántulajdon kis hányada

• Egyházi (Bethesda gyermekkórház, BIK stb)• Telki magánkórház (megszünt)• Régi kiszervezési történetek (Hospinvest, Medisyst)

• Működési formák– Mág.-on non-profit működési forma

• Irányítási rendszer– ÁNTSZ szerepe– Tulajdonos és fenntartó és az intézményvezetés kapcsolata (GYEMSZI!)

• Finanszírozási csatornák, forrásteremtés– Közkiadás-magánkiadás 70:30– Jellemzően járulék alapú, központi költségvetési hozzájárulás– de új elemek

• Pl.: Népegészségügyi Termékadó

1.3.2. Hazai elemek • Forrásallokációs technikák

– Semmelweis Terv - (térségi rendszer)• Finanszírozási technikák

– Fejkvóta/kártyapénz– Német pontrendszer– HBCS

• TVK• Ármegállapítás mechanizmusa

– Gyógyszerbefogadás– Egyéb esetekben

• Szolgáltatók helyzete– Piacra lépés korlátozott

• Orvosok, eü. dolgozók szerepe– Háziorvosok vállalkozók– Szakellátásban dolgozók alkalmazottak, megbízási szerződések

• Betegek helyzete– Korszerű betegjogi jogszabályok– A szabad orvos/intézmény választás – OBDK

Tartalom

1. Általánosságban az egészségügyi ellátórendszerekről1.1. egészségügyi ellátórendszer kihívásai?1.2. Elvi megközelítés

1.3. Magyarországi egészségügyi rendszer főbb jellemzői

2. Magyar egészségügy intézményes rendszere2.1. Irányítás, igazgatás2.2. Ellátórendszer2.3. Finanszírozás

3. Magyar gyógyszerügy intézményes rendszere3.1. Irányítás, igazgatás3.2. Ellátórendszer3.3. Finanszírozás

2. Az egészségügy főbb szereplői

Szakmai irányítástulajdonosok

finanszírozó

szakmai felügyelet

szakmai érdekvédelem

szakmai szervezetek

Betegjogok

ellátottak

Emberi Erőforrások Minisztériuma

Állam/GYEMSZI, ((önkormányzat)), egyébműködési költség: OEP

OTH

MOK, MGyKEgészségügyi Szakmai Kollégium

Országos Betegjogi és Dokumentációs KözpontNemzeti Betegfórum

KormányKormány

EMMIEMMI

OTH/Kormhiv

OTH/Kormhiv

NGOintézmén

yek

NGOintézmén

yek

OEPEgészség-biztosítás

OEPEgészség-biztosítás

KAMARÁKMOK, MGYK

KAMARÁKMOK, MGYK

(önkormányzatiIntézmények)

államiintézmények

biztosítottak

GYEMSZI

GYEMSZI

Helyiönkormányzatok

Helyiönkormányzatok

Egészségügyi szolgáltatók

K ö z i g a z g a t á s

egyébminisztériumok

egyébminisztériumok

Magyar egészségügy szereplői, kapcsolatrendszerük

2.1. Az egészségügy állami irányítása

Központi államigazgatás• Parlament• Kormány• Emberi Erőforrások Minisztérium (Egészségügyért Felelős

Államtitkárság) • GYEMSZI• OTH• OEP

• Egyéb Minisztériumok• Kormányhivatalok (Népegészségügyi Szakigazgatási Szerv)

Helyi, önkormányzati közigazgatás

2.1. Az állam szerepe az egészségügyben

Feladata: • egészségügyi ellátórendszer működtetése

• állampolgárok egészségügyi ellátáshoz való- hozzáférhetőség- esélyegyenlőség- minőség biztosítása

• egészségbiztosítási rendszer működtetése

• egészségpolitika, fejlesztés kidolgozása, végrehajtása

• népegészségügyi feladatok ellátása

• az ágazatot érintő tudományos kutató tevékenység

2.1.1. EMMI/EÜÁT szerepe

ágazati irányító jogköre

• kiterjed minden egészségügyi tevékenységre, • minden egészségügyi szolgáltatóra,• egészségbiztosítás, ÁNTSZ felügyelete

irányítja, összehangolja, szervezi• ellátás rendszerét• tudományos kutató tevékenységet• társadalombiztosítással kapcsolatos egészségpolitikát• népegészségügyi program megvalósítását• egészségmegőrzéssel kapcsolatos feladatokat• szakképzés, továbbképzés • szakmai felügyeleti rendszer

nemzetközi kapcsolatok• nemzetközi szervezetek munkájában való részvétel• nemzetközi egyezmények• EU tagság ágazati feladati

2.1.2. EMMI közvetlen irányítása alá tartoznak Főbb háttérintézményei

GYEMSZI integrálódott szervezetek/hatóságokFővárosi, önkormányzati kórházak és országos intézetek

OEP ÁNTSZOBDK

Egészségügyi Szakmai Kollégium

Egészségügyi Tudományos Tanács (ETT)

egyéb intézmények EEKH

2.1.2.1. Gyógyszerészeti és Egészségügyi Minőség-és Szervezetfejlesztési Intézet

(GYEMSZI)• alapítva: 2011. május 1.

• egészségügy strukturális átalakítását elindító szakmapolitikai koncepció része

• Feladatai– Integrált szervezetek tevékenysége– Struktúra átalakításból adódó feladatok

• Főigazgatóságok

2.1.2.2. Országos Egészségbiztosítási Pénztár

Központi hivatali szervként a biztosítási ág vonatkozásában:

• Végzi az Egészségbiztosítási Alap kezelésével, a nyilvántartások vezetésével, a pénzügyi elszámolásokkal és az adatszolgáltatási kötelezettséggel kapcsolatos feladatokat.

• Külön jogszabályokban meghatározottak szerint irányítja és működteti a biztosítási ág felügyeleti, költségvetési, szakmai és belső ellenőrzési rendszerét.

• Közreműködik az egészségbiztosítási ellátásokkal, az egészségügyi ellátások finanszírozásával, a gyógyszerek, gyógyászati segédeszközök, gyógyfürdők árához nyújtott támogatással, valamint a járulékfizetéssel kapcsolatos jogszabályok előkészítésében

• A gyógyszer, a gyógyászati segédeszköz és a gyógyfürdő támogatások elszámolásával kapcsolatos feladatokat.

2.1.2.2. Országos Egészségbiztosítási Pénztár

Az OEP - az igazgatási szervek vonatkozásában - irányítja, szervezi és ellenőrzi:

• megállapítja az E. alap részletes előirányzatait

• jogorvoslati, méltányossági eljárások lefolyatása

• A tervezési, gazdálkodási, beszámolási, valamint az adatszolgáltatási feladatok ellátását, mind az ellátás, mind a működés területén.

• gyógyszer, gyógyászati segédeszköz támogatások elszámolásával kapcsolatos feladatok

• A munkaképesség változásával és a keresőképtelenség megállapításával kapcsolatos orvosszakértői tevékenységet

2.1.2.3. Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat

Az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat (ÁNTSZ) szervezetrendszere

az Országos Tisztifőorvosi Hivatalból (OTH) és az irányítása alatt álló országos intézetekből áll.

Az OTH-t az egészségügyért felelős miniszter irányítja.

Az OTH központi hivatal, önállóan működő és gazdálkodó központi költségvetési szerv, vezetője az országos tisztifőorvos.

Az országos intézetek önálló költségvetési szervként működnek,

A népegészségügyi feladatok ellátására a fővárosi és megyei kormányhivatalok szakigazgatási szerveként népegészségügyi szakigazgatási szervek működnek.

A megyei népegészségügyi szakigazgatási szervek önálló feladat- és hatáskörrel rendelkező, népegészségügyi feladatokat ellátó szervezeti egységeként kistérségi illetve fővárosi kerületi (kistérségi népegészségügyi intézetek) működnek.

Az országos tiszifőorvos a jogszabályokban és az alapító okiratban foglaltakkal összhangban szakmai irányítást gyakorol az ÁNTSZ és a népegészségügyi feladatokat ellátó szakigazgatási szervek felett.

2.1.2.3.1. OTH feladatai

• Az OTH – az országos intézetek szakmai irányító szerve.– részt vesz az országos népegészségügyi

programok kidolgozásában és irányítja, szervezi, koordinálja a programok végrehajtásának területi és helyi feladatait.

– Koordinálja az egészségügyi ellátás feletti szakfelügyeletet, az országos szakfelügyeleti hálózat működtetésével – a megyei népegészségügyi szakigazgatási szervekkel és a kistérségi népegészségügyi intézetek közreműködésével – ellátja az egészségügyi szolgáltatók szakfelügyeletét.

2.1.2.4. Egészségügy Szakmai Kollégium

• Új szakmai kollégiumi rendszer kialakítása (2011.04.01.)– A szakmai kollégium az egészségügyért felelős miniszter javaslattevő,

véleményező és tanácsadó szakmai testületeként működik. A kollégium tagozatokból áll, munkájának szakmai támogatását a szakmai kollégiumi tanácsok végzik.

• Egy szakmai kollégium– 60 tagozat 3-3 fővel

• Gyógyszerellátási gyógyszerészeti• Kórházi Klinikai gyógyszerészeti• Ipari gyógyszerészeti

– Továbbá szakmai kollégiumi tanácsok• 10-15 tag

• 12/2011. (III. 30.) NEFMI rendelet Az egészségügyi szakmai kollégium működéséről

2.1.2.5. Egészségügyi Tudományos Tanács (ETT) Egészségügyi Miniszter javaslattevő, véleményező, tanácsadó és döntés előkészítő testülete (34/2003 ESzCsM rendelet)

feladatköre• állásfoglalások egészégpolitikai, orvostudományi, gyógyszerésztudományi kérdésekben• koordinálja kormányzati felelősségi körbe tartozó kutatásokat• elősegíti a kutatási eredmények betegellátási gyakorlatba történő átültetését• klinikai vizsgálatok szabályrendszerére történő javaslattétel• etikai véleményt alkot a kutatásokról

felépítése• Elnök• elnökség• bizottságok

- Tudományos és Kutatásetikai Bizottság (ETT TUKEB)

- Klinikai Farmakológiai Etikai Bizottság (ETT KFEB)

- Humán reprodukciós Bizottság (ETT HRB)

- Kutatási és Fejlesztési Bizottság- Igazságügyi Bizottság

2.1.3. Kormányhivatal felépítése

• A kormánymegbízott közvetlen vezetése alatt álló ágazati szakigazgatási szervek – Szociális és Gyámhivatal– Építésügyi Hivatal– Igazságügyi Szolgálat– Földhivatal– Egészségbiztosítási Pénztári Szakigazgatási Szerv– Nyugdíjbiztosítási Igazgatóság– Munkaügyi Központ– Munkavédelmi és Munkaügyi Szakigazgatási Szerv– Fogyasztóvédelmi Felügyelőség– Kulturális Örökségvédelmi Iroda– Népegészségügyi Szakigazgatási Szerv– Mérésügyi és Műszaki Biztonsági Hatóság– Közlekedési Felügyelőség

2.1.3.1. Egészségbiztosítási Pénztári Szakigazgatási Szerv I.

• Pénzbeli ellátási és ellenőrzési feladatok– A kötelezõ egészségbiztosítás pénzbeli ellátásai, a baleseti táppénz és az utazási

költségtérítés iránti igények elbírálása, az ellátások megállapítása és utalásra való elõkészítése;

– A baleset, foglalkozási megbetegedés üzemi balesetként történõ elbírálása;– A táppénz, terhességi-gyermekágyi segély, gyermekgondozási díj iránti méltányossági

kérelmek szakigazgatási szerv vezetõi döntésre való elõkészítése, a méltányossági jogkörben engedélyezett pénzbeli ellátások utalásra elõkészítése;

– A társadalombiztosítási kifizetõhelyek létesítésével és megszüntetésével kapcsolatos feladatok ellátása, a mûködéshez szükséges feltételek meglétének vizsgálata, a megállapodások elõkészítése;

– Az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásaival, baleseti ellátásaival kapcsolatos eljárás lefolytatása, kivizsgálása, helyszíni ellenõrzések lefolytatása, méltányossági ügyekben környezettanulmány készítése;

– A biztosítási jogviszony határozattal történõ elismerése, törlése;– A szakterület hatáskörébe tartozó méltányossági, mérséklési, elengedési és fizetési

könnyítéssel kapcsolatos kérelmek döntésre történõ elõkészítése;– Méltányosságból adható egyszeri segély iránti kérelmek döntésre történõ elõkészítése– …..

2.1.3.1. Egészségbiztosítási Pénztári Szakigazgatási Szerv II.

• Nyilvántartási feladatok– A Társadalombiztosítási Azonosító Jelre (a továbbiakban: TAJ) való

jogosultság elbírálása, a TAJ-t, valamint az egészségügyi szolgáltatásra való jogosultságot igazoló okmányok kiadása, lejárat figyelése, bevonása, a TAJ érvénytelenítése;

– A TAJ-adatbázis folyamatos karbantartása;– A külföldön biztosított, TAJ-jal rendelkezõ személyek bejelentésének

kezelésével kapcsolatos feladatok ellátása.– Az átmenetileg harmadik állam területén tartózkodó biztosítottak által

igénybe vett, és a jogszabályban meghatározott egészségügyi szolgáltatások költségeinek utalásra elõkészítése;

– Az Európai Egészségbiztosítási Kártyával, valamint az uniós rendeletek szerinti formanyomtatványokkal kapcsolatos eljárások:

– Kötelezõen elõírt adatszolgáltatások teljesítése;– ….

2.1.3.1. Egészségbiztosítási Pénztári Szakigazgatási Szerv III.

• Ellátási és gazdálkodási feladatok– A KÖZGYÓGY 2005 programban a szakhatósági állásfoglalás kiadásával és a közgyógyellátási

jogosultsággal összefüggõ adatok kezelése és nyilvántartása, az önkormányzatok megkeresése alapján szakhatósági állásfoglalások készítése a rendszeres gyógyító ellátások költségeirõl;

– Határozatok alapján közgyógyellátási igazolványok készítése, szükség esetén visszavonása, cseréje. Visszavont közgyógyellátási igazolványokról határozat kiadása Fellebbezési eljárás keretében a szakhatósági állásfoglalás saját hatáskörben történõ felülvizsgálata, a másodfokú eljárás elõkészítése;

– Az önkormányzatokkal eseti, havi és éves egyeztetõ feladatok ellátása a közgyógyellátás terén;– méltányossági közgyógyellátási igazolványok analitikus nyilvántartása;– Az E. Alap ellátási szektor feladataihoz kapcsolódó rendszeres és eseti adatszolgáltatás biztosítása az

OEP és egyéb szervek részére;– Az ellátási kiadások és bevételek érvényesítése, ellenjegyzése, utalványozása, a bevételek beszedése,

a kiadások teljesítése;– A megállapodás alapján fizetõk járulékbevételeinek fogadása, a kapcsolódó tartozás állomány

kezelése;– A méltányosságból adható egyszeri segélyek, továbbá az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásai, és a

külföldi sürgõsségi gyógykezelések megtérítésének érvényesítése, utalványozása ellenjegyzése, pénzügyi teljesítése;

– A méltányossági közgyógyellátáshoz kapcsolódó pénzforgalom lebonyolítása, a tartozásállomány kezelése;

– A kifizetõhelyi elszámolások kezelése, utalásra elõkészítése, a pénzügyi teljesítés érvényesítése, utalványozása és ellenjegyzése;

– ....

2.1.3.2. Népegészségügyi Szakigazgatási Szerv

2.1.3.2. Népegészségügyi Szakigazgatási Szerv• A népegészségügyi feladatok ellátására a fővárosi és megyei

kormányhivatalok szakigazgatási szerveként népegészségügyi szakigazgatási szervek működnek:

• közegészségügy (környezet- és település-egészségügy, élelmezés-egészségügy, táplálkozás-egészségügy, sugáregészségügy, kémiai biztonság);

• járványügy, • egészségfejlesztés (egészségvédelem, egészségnevelés,

egészségmegőrzés); • Egészségügyi igazgatás és koordináció; • feladatkörükbe utalt szakfelügyeleti feladatok ellátása az

egészségügyi szolgáltatók felett. • A megyei népegészségügyi szakigazgatási szervek az illetékességi

területükön működő kistérségi népegészségügyi intézetek szakmai tevékenységének koordinálását, irányítását is ellátják.

2.1.3.2. Kistérségi Népegészségügyi Intézet feladatai

• A megyei népegészségügyi szakigazgatási szervek önálló feladat- és hatáskörrel rendelkező, népegészségügyi feladatokat ellátó szervezeti egységeként kistérségi illetve fővárosi kerületi (kistérségi népegészségügyi intézetek) működnek.

A kistérségi népegészségügyi intézetek illetékességi területükön ellátják az egészségügyi államigazgatási szerv mindazon népegészségügyi, hatósági, szakmai felügyeleti feladatait, amelyet jogszabály nem utal a Szolgálat más szerve, vagy a megyei népegészségügyi szakigazgatási szerv feladatkörébe.

2.2. Betegellátás intézményrendszere

alapellátás:• háziorvos• gyermek háziorvos

szakellátás:• járóbeteg ellátás• fekvőbeteg ellátás

Egyéb ellátások• ügyeleti ellátás• mentés• betegszállítás• ápolás• hospice• rehabilitáció• orvostechnikai eszközellátás• gyógyszerellátás• pszichoterápiás és klinikai szakpszichológia• nem konvencionális eljárások

2.2. Betegellátás intézményrendszereAlapellátás

cél:• a beteg lakóhelyének közelében szabad orvosválasztás alapján, tartós orvos-beteg kapcsolat

feladatok:• beteg eü. állapotának figyelemmel kísérése, egészséges életmódra nevelés, tájékoztatás• orvosi kompetenciának, diagnosztikus, terápiás felszereltségnek megfelelő akut orvosi ellátás, gyógykezelés, gondozás, szakellátáshoz irányítás• beteg otthoni ellátása• házi ápolás, rehabilitáció megszervezése, ellenőrzése adatok

2.2. Betegellátás intézményrendszer- járóbeteg szakellátás

típusai:• szakorvosi rendelőintézetekben működő • fekvőbeteg intézetek szakambulanciáin működő

elérhetőség:• beteg lakóhelyétől könnyen tömegközlekedéssel elérhetőek

beteg érkezhet:• spontán vagy háziorvosi beutalóval

feladat:• különleges szakmai tudást, diagnosztikus vagy terápiás hátteret igénylő betegek ellátása• szakosított szakellátás járó betegeit látják el, rövidítve a fekvőbeteg osztályon töltött időt

2.2. Betegellátás intézményrendszer- járóbeteg szakellátás

beteg továbbítás:• meggyógyul• további gondozásra visszakerül a háziorvoshoz • fekvőbeteg ellátó intézménybe utalják

betegellátó osztályokhoz kapcsolt szakambulanciák:• adatok: egy betegre átlagosan 7,8 perc jut

2.2. Betegellátás intézményrendszer- fekvőbeteg szakellátás I. típusai:

• kórház: - diagnosztikus és terápiás

beavatkozások és legalább a négy alapszakma: belgyógyászati, sebészeti, csecsemő- gyermekgyógyászati, szülészet- nőgyógyászati osztály működik.• súlyponti kórház definíció megszűnt!, helyette progresszív térségi rendszer

tulajdonos: • EMMI-GYEMSZI – teljes kör• egyéb (egyházi, magán stb.) minimális arány

beteg érkezhet: • családorvosi beutaló, szakorvosi beutaló, mentő, • saját kezdeményezésére sürgős esetben

2.2. Progresszivitás szintjei (aktív fekvő ellátás):

P1: Rutin jellegű, gyakran végzett beavatkozás/ellátás, egyszerűbb felszerelés, társszakmák részéről alapszakmák jelenléte

P2: Nagyobb szakmai felkészültséget igénylő és/vagy magas technikai-felszereltségi szintet igénylő ellátásformák, sokszakmás akut kórházi háttérrel

P3: Kimagasló szaktudást és/vagy kiemelt technikai felszereltségi szintet igénylő ellátásformák, kiemelt akut kórházi környezetben

P4: Országosan kiemelt, ritka ellátások

Egészségbiztosítás• gyógyító szolgálatok működési költségei

Állam• népegészségügyi feladatok,• (kiemelt) fejlesztések, beruházások,• állampolgári jogon járó egészségügyi ellátások

Tulajdonos• invesztíció (létesítés, pótlás) – VIS maior keret

Állampolgár• járulékfizetés,• önrész-vállalás biztosítási szolgáltatásoknál,• Népegészségügyi Termékadó• készpénzfizetés a biztosításon kívül eső szolgáltatásokért

Munkáltató• járulékfizetés,• foglalkozás egészségügy költségei

• Uniós pályázati források (300 Mrd Ft)

2.3. A magyar egészségügy forrásai

alapellátás (háziorvosi rendszer)• korkorrigált fejkvóta

• kiegészítések- területi pótlék, az orvos szakképesítése, kiegészítő tevékenységek

- Indikátorrendszer

- egyéb

járóbeteg szakellátás• tételes elszámolás (pontrendszer alapú tevékenység-finanszírozás)

alapja:

- WHO (ICPM - OENO) klasszifikáció, német pontrendszer adaptált értékei

fekvőbeteg ellátás• aktív ágyak

- homogén betegségcsoportok

• krónikus ágyak- differenciált ápolási nap

2.3. A magyar egészségügyi szolgáltatások finanszírozási rendszere

Tartalom

1. Általánosságban az egészségügyi ellátórendszerekről1.1. egészségügyi ellátórendszer kihívásai?1.2. Elvi megközelítés

1.3. Magyarországi egészségügyi rendszer főbb jellemzői

2. Magyar egészségügy intézményes rendszere2.1. Irányítás, igazgatás2.2. Ellátórendszer2.3. Finanszírozás

3. Magyar gyógyszerügy intézményes rendszere3.1. Irányítás, igazgatás3.2. Ellátórendszer3.3. Finanszírozás

3.1.1. EMMI/EÜÁT szerepe

ágazati irányító jogköre

• kiterjed minden egészségügyi tevékenységre, • minden egészségügyi szolgáltatóra,• egészségbiztosítás, ÁNTSZ felügyelete

irányítja, összehangolja, szervezi• ellátás rendszerét• tudományos kutató tevékenységet• társadalombiztosítással kapcsolatos egészségpolitikát• népegészségügyi program megvalósítását• egészségmegőrzéssel kapcsolatos feladatokat• szakképzés, továbbképzés • szakmai felügyeleti rendszer• gyógyszerügyeket

nemzetközi kapcsolatok• nemzetközi szervezetek munkájában való részvétel• nemzetközi egyezmények• EU tagság ágazati feladati

3.1.2. Gyógyszerészeti és Egészségügyi Minőség-és Szervezetfejlesztési Intézet

(GYEMSZI)• alapítva: 2011. május 1. • egészségügy strukturális átalakítását elindító

szakmapolitikai koncepció része • Feladatai

– Integrált szervezetek tevékenysége– Struktúra átalakításból adódó feladatok

• Főigazgatóságok– Országos Gyógyszerészeti Intézet– …..

• Hatósági, szakhatósági, ellenőrzési feladatok ellátása jogszabályok által meghatározott esetekben

• Megkeresésre részt vesz a feladatkörét érintő jogszabályok előkészítésében

• Megkeresésre közreműködik az Európai Közösségi jogharmonizációból fakadó feladatokban

• Kialakítja és működteti a feladatkörével kapcsolatos adatokra vonatkozó bejelentési, nyilvántartási, információs, tájékoztatási rendszereket,

• Nemzetközi szakmai kapcsolatokat létesít és tart fenn a feladatai ellátásával összefüggésben, együttműködik a tagállami társhatóságokkal,

• Együttműködik az Európa Tanács Gyógyszerminőségi és Egészségügyi Főigazgatóságával (EDQM)• • Együttműködik az Egészségügyi Világszervezettel,

• A gyógyszerészet területén az Egészségügyi Minisztérium szervezési-módszertani, továbbképző és tudományos-kutató alapintézménye

• Szerkeszti és rendszeresen kiadja a Magyar Gyógyszerkönyvet Szabványos vénymintákat (Formulae normales)

•Rendszeresen elemzi a gyógyszerfelhasználást a gyógyszerterápia korszerűsítésének előmozdítása érdekében

• Fejleszti a gyógyszerészeti módszertant, módszertani leveleket ad ki,

2.2. GYEMSZI- OGYI feladatköre

GYÓGYSZERELLÁTÁS FELÜGYELETE

– gyógyszerforgalmazás, engedélyez

– gyógyszerészeti tevékenység, ellenõriz,

– kábítószerforgalmazás felügyelete, nyilvántart,

engedélyezése, külsõ intézkedik,

Minõségellenõrzése felügyel                             

Feladatkör                                         Hatáskör                                   

3.1.3. ÁNTSz feladatai gyógyszerügyek területén

Személyi jog

Gyógyszertár létesítési, működés

engedélyez

engedélyez

Gyógyszertáron kívüli gyógyszerforgalmazás engedélyez

3.1.4. Országos Egészségbiztosítási Pénztár

Központi hivatali szervként a biztosítási ág vonatkozásában:

• Végzi az Egészségbiztosítási Alap kezelésével, a nyilvántartások vezetésével, a pénzügyi elszámolásokkal és az adatszolgáltatási kötelezettséggel kapcsolatos feladatokat.

• Külön jogszabályokban meghatározottak szerint irányítja és működteti a biztosítási ág felügyeleti, költségvetési, szakmai és belső ellenőrzési rendszerét.

• Közreműködik az egészségbiztosítási ellátásokkal, az egészségügyi ellátások finanszírozásával, a gyógyszerek, gyógyászati segédeszközök, gyógyfürdők árához nyújtott támogatással, valamint a járulékfizetéssel kapcsolatos jogszabályok előkészítésében

• A gyógyszer, a gyógyászati segédeszköz és a gyógyfürdő támogatások elszámolásával kapcsolatos feladatokat.

3.1.4. Gyógyszerügy-finanszírozás

főbb elemek• A kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény, és a végrehajtásáról szóló 217/1997.(XII.1.) Korm. rendelet szerint végzi a gyógyszer, a gyógyászati segédeszköz és a gyógyfürdo támogatások elszámolásával kapcsolatos feladatokat• meghatározott feltételek alapján szerződéskötés a gyógyszertárat működtetővel• utófinaszírozás (1-2 hét)• gyógyszerár támogatási rendszer• közgyógyellátás

beteg támogatására alkalmazható módszerek

• beteg közvetlen támogatása a biztosítótól

• gyógyszertárral áll elszámolásban az egészségbiztosító

3.1.5. Szakmai kollégiumok

• Új szakmai kollégiumi rendszer kialakítása (2011.04.01.)– A szakmai kollégium az egészségügyért felelős miniszter javaslattevő,

véleményező és tanácsadó szakmai testületeként működik. A kollégium tagozatokból áll, munkájának szakmai támogatását a szakmai kollégiumi tanácsok végzik.

• Egy szakmai kollégium– 60 tagozat 3-3 fővel

• Gyógyszerellátási gyógyszerészeti• Kórházi Klinikai gyógyszerészeti• Ipari gyógyszerészeti

– Továbbá szakmai kollégiumi tanácsok• 10-15 tag

• 12/2011. (III. 30.) NEFMI rendelet Az egészségügyi szakmai kollégium működéséről

3.2. Betegellátás intézményrendszere

alapellátás:• háziorvos• gyermek háziorvos

szakellátás:• járóbeteg ellátás• fekvőbeteg ellátás

Egyéb ellátások• ügyeleti ellátás• mentés• betegszállítás• ápolás• hospice• rehabilitáció• orvostechnikai eszközellátás• gyógyszerellátás• pszichoterápiás és klinikai szakpszichológia• nem konvencionális eljárások

3.2.1. Gyógyszerellátás Gyógyszergyárak, és szervezetek

• MAGYOSZ• IGY• Generikus Egyesület• VÉFE

Gyógyszernagykereskedők

• gyógyszernagykereskedelem: -azon gyógyszerellátási tevékenységek összessége, amely eredményeként a gyógyszer az előállítótól a közvetlen lakossági gyógyszerellátóhoz jut

• külön OGYI engedéllyel végezhető• feladat:

- beszerzés, átvétel, készletezés, (szétmérés), rendelésfelvétel, összeszedés, csomagolás, kiszállítás, számlázás• folyamatos minőségbiztosítás• gyógyszernagykereskedők:

- Hungaropharma, Phoenix, Humantrade stb. Gyógyszertárak

• egészségügyi szolgáltató intézmény

3.2.2. Gyógyszerellátás-Gyógyszertárak közforgalmú gyógyszertár

• 2330 közforgalmú gyógyszertár• 5030 gyógyszerész, 6850 gyógyszertári asszisztens, 2900 egyéb beosztású alkalmazott

fiók gyógyszertár• nincsenek meg a közf. gytár. létesítésének feltételei, legközelebbi közf.gytár. gyógyszertár vezetőjének irányítása alá tartozik (600 gytár)• egész évben, vagy meghatározott időszakban működik

kézi gyógyszertár• ahol nincs közforgalmú gytár.• háziorvos, állatorvos működtetheti• gyógyszerek beszerzése a legközelebbi gyógyszertárból

intézeti gyógyszertár• cc. 110 intézeti gyógyszertár, 70 zártforgalmú gyógyszertár• Fekvőbeteg gyógyintézet, ill. állateüi intézmény kérelme• Minimum 200 ágy

3.3. Finanszírozás

• Közfinanszírozott készítmények– Árrés alapú finanszírozás (46,2 Mrd Ft/2013 év)

• (5/2007 EüM rendelet)

– Generikus ösztönző (3,6 Mrd Ft/év) • (Költségvetési törvény és 364/2010 Korm. rendelet)

– Gyógyszertári szolgáltatási díj (4,5 Mrd Ft/év)• (Költségvetési törvény és 364/2010 Korm. rendelet)

– Működési célú támogatás (700 M Ft/év)• (Költségvetési törvény és 134/1999 Korm. rendelet)

• Nem közfinanszírozott gyógyszerek, egyéb termékek– Szabad ármegállapítás

• Egyéb kedvezmények

Ráadás dia, közvetlen lakossági gyógyszerellátás modellkorrekciója és eredményei

• Gyógyszertár integrálása az egészségügyi ellátórendszerbe

• Szükségleti elv érvényesítése a gyógyszertár létesítés működtetés során

• Gyógyszerészi szakmai kompetenciák• Gyógyszertár vezetés és tulajdonlás

szakmai felelősség elve

Köszönöm a figyelmet!