egészségügyi szervezetek menedzsmentje
DESCRIPTION
Egészségügyi szervezetek menedzsmentje. Dr. Petke Zsolt Semmelweis Egyetem ETK 2011/2012. tanév. Tantárgyi követelmények. Tárgy teljesítése: kollokvium (1 kredit) Számonkérés formája: írásbeli vizsgadolgozat. Szakirodalom. - PowerPoint PPT PresentationTRANSCRIPT
Egészségügyi szervezetek menedzsmentje
Dr. Petke Zsolt Semmelweis Egyetem ETK 2011/2012. tanév
Tantárgyi követelmények
Tárgy teljesítése: kollokvium (1 kredit) Számonkérés formája:
írásbeli vizsgadolgozat
Szakirodalom Garaj Erika (2007): Vállalkozások szervezése és gazdálkodása az
egészségügyben. SE ETK, Budapest. Kijelölt részek: 10-45. old. Gulácsi László (2005): Egészség-gazdaságtan. Nemzeti tankönyvkiadó,
Budapest. Kijelölt részek: 164-170. old., 312-314. old., 336-342. old., 353-358. old., 364-370. old., 395-396. old, 406-415. old.
Kornai János – Karen Eggleston (2004): Egyéni választás és szolidaritás. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest. Kijelölt részek: 43-58. old., 113-119. old., 125-132. old.
Karner Cecília (2007): Gazdálkodás az egészségügyben – közgazdaságtani alapok. Egészségügyi Gazdasági Szemle, 45. évf. 2. szám, 8-14.old.
Szigeti Szabolcs (2009): Az egészségbiztosítási járulékpolitika és forrásteremtés nemzetközi összehasonlításban. Egészségügyi Gazdasági Szemle, 47. évf., 2. szám, 18-22.old.
Az irodalom jelentős része az előadáson feldolgozásra kerül.
A kurzus célja
az egészségügyi pályára készülő diplomás szakemberek gazdasági szemléletének erősítése
az egészségügyi gazdasági fogalmak, összefüggések és folyamatok áttekintése
Mire jó az egészségügyi Mire jó az egészségügyi gazdaságtan?gazdaságtan?
Célja nem a költségcsökkentés, hanem a jobb Célja nem a költségcsökkentés, hanem a jobb betegellátást elősegítő döntés-előkészítés betegellátást elősegítő döntés-előkészítés eszközeeszköze
Az egészségügyi elemzéseken és Az egészségügyi elemzéseken és vizsgálatokon keresztül jelentősen növelhető vizsgálatokon keresztül jelentősen növelhető az elérhető az elérhető egészség-nyereségegészség-nyereség mértéke mértéke (élettartam, életminőség)(élettartam, életminőség)
Segíti a szakmai döntéseket valamint az Segíti a szakmai döntéseket valamint az irányelvek és szakmai protokollok létrehozásátirányelvek és szakmai protokollok létrehozását
Nem a számok, hanem az egészségpolitikusok Nem a számok, hanem az egészségpolitikusok és a szakma képviselői döntenek és a szakma képviselői döntenek
Kiindulásul…
Mennyit fordítson a társadalom az egészségre?... És egészségügyre?
Milyen beavatkozások szükségesek az egészség, mint gazdasági erőforrás termelésében?
Melyek a leginkább költség-hatékony beavatkozások/szolgáltatások?
Kik élvezik a beavatkozások hasznát? Kik viselik a terheit?
Egészségügyi gazdaságtan tárgya, főbb területei
Egészség fogalma (WHO): az ember teljes és magas fokú testi, szellemi és szociális jólétének állapota (jóléti államok)
Területek: egészségügyi ellátás fejlődési tendenciái, ágazati szabályozás és mechanizmus, ágazatfejlesztés feltételei és finanszírozása (múlt – jelen – jövő)
Egészségügyi gazdaságtani megközelítések
MAKROSZINT: nemzetgazdasági szintű egészségpolitika, gazdálkodás, irányítás, szabályozás, finanszírozás kérdései
MIKROSZINT: az egyes intézmények tevékenységének és az egyén (páciens) piaci döntését befolyásoló tényezők vizsgálata
Egészségügyi szükséglet
Valakinek vagy valamely közösségnek (populációnak) a gyógyulásához, rehabilitációjához, az egészsége megőrzéséhez és az egészségtudatos
magatartása fejlődéséhez szükséges
szolgáltatások, anyagi termékek, információk, környezeti feltételek és szellemi javak összessége.
Egészségügyi szükséglet meghatározó tényezői
a lakosság egészségi állapota a társadalmi minták az egészségügyi ellátórendszer
szakmai-technikai változása (orvostudomány, technika fejlődése)
a fizetőképesség, illetve esélyegyenlőség változása
Az egészségi állapot befolyásoló tényezői
Biológiai meghatározottságokPl. életkor, öröklődő betegségek, férfiak/nők
KörnyezetPl. társadalmi, gazdasági, kulturális környezet
ÉletmódPl. életstílus, vásárlási szokások, étkezés
Egészségügyi rendszerPl. népegészségügy, egészségügyi szolgáltatások
Kereslet és kínálat Kereslet - kínálat – piac másképp
A kínálat határozza meg a keresletet az egészségügyi piacon (szükséglet+források)
Sajátos egészségügyi piac Szolgáltatások közjószágként (public goods):
azaz nem adagolható, nem rivalizáló, nem kizárható, nem visszautasítható fogyasztás (pl. járvány-megelőzés, ivóvíz ellenőrzése)
Egészségügyi szereplők hagyományos piaci versenyhelyzetben Intézmények, személyzet, gyógyszergyártók
Sajátos állami beavatkozás
Meritórikus (önmagukban értékes) javakra vonatkozó előírások pl. biztonsági öv, dohányzás tilalma, védőoltások… Állampolgári jog és felelősség Állami közfeladat
Piaci szabályozás, törvényi előírások (1997. évi CLIV. Egészségügyi törvény
Az egészségügy gazdasági alapproblémája
A nem-piaci egészségügyi rendszerek egy piaci elveken működő egészség-szektorba vannak beágyazva
Egészség-szektor kettős funkciójából következő érdekellentét: Betegek gyógyítása Szektor dolgozóinak megélhetése
Ami egészségügyi kiadás (társadalom részéről) = egészség-szektor számára bevétel (ágazatnak)
Egészségügyi piac
Kínálat – eü. szolgáltatók Kereslet – eü. szolgáltatásért fizető
ügyfelek/biztosító(k)
Egészségügyi piac szereplői
Kormányzat Egészségügyi ellátást nyújtó
szolgáltatók Biztosítói oldal (Állami, Magánbiztosítók) Potenciális fogyasztók (páciensek)
A hagyományos és egészségügyi piac
Hagyományos piac Egészségügyi piacSZOLGÁLTATÁST IGÉNYBE
VEVŐK
Fizetőképes fogyasztó Fizetőképes és fizetőképtelen fogyasztó (beteg)
FINANSZÍROZÓ Közvetlenül a fogyasztó Biztosító (OEP) és/vagy a fogyasztó (beteg)
ÁRAK A piaci kereslet határozza meg Törvények, szokások határozzák meg
SZOLGÁLTATÁSOK IRÁNTI
KERESLET
Külső eszközökkel befolyásolható A vevő egészségi állapota, kora, műveltsége
határozza meg
SZOLGÁLTATÁS IRÁNTI
IGÉNY
Marketing és reklám szerepe Sokszor érzelmi alapon működik
REKLÁM Megengedett Erősen beszabályozott
TULAJDONI JOG Egyértelműen tisztázott Tisztázatlan, átalakulóban
IRÁNYÍTÓ Gazdasági folyamatok Politika
Egészségügyi piac működése
Árérzékenység versus árrugalmatlanság Bizonytalanság Hozzáférhetőség Információs asszimetria
I. Árérzékenység
A fogyasztás árrugalmassága nemcsak az áru jellegétől, hanem a fogyasztó jövedelempozíciójától is függ
A gazdaságilag aktív lakosság fogyasztása árrugalmatlanná válik (kevésbé számít a szolgáltatás ára, ha szüksége van rá)
A szegény és leszakadó rétegek fogyasztása kifejezetten árfüggő
II. Bizonytalanság okai
MIKOR -A szolgáltatás iránti szükséglet mikor merül fel MENNYIRE - A nyújtott szolgáltatás mennyire hatékony
és mekkora a költsége HOL- Emellett korlátozott a piacra való belépés
(különböző engedélyezési rendszerek miatt) MI - Az egészségügyi ellátások kínálata többnyire nem
illeszkedik a kereslethez MIT- A nyújtott szolgáltatások mennyisége pedig nem a
lakosság egészségi állapota által meghatározott szükséglet szerint alakul, hanem a szolgáltatások kapacitása és hozzáférhetősége szerint
III. Tájékozottság, hozzáférhetőség és információs asszimetria
Az egészségügyi keresletet befolyásolja a fogyasztók (páciensek) TÁJÉKOZOTTSÁGA
Milyen információkkal rendelkeznek az egészségi állapotukról, az elérhető egészségügyi szolgáltatásokról és terápiás lehetőségekről
A HOZZÁFÉRÉS nagyon gyakran korlátozott valamilyen betegségre, illetve még ezen belül is egyes betegcsoportokra
Ez a hozzáférési jogosultság azonban nagyon gyakran a keresletet közvetítő szakértő (orvos, nővér, gyógyszerész stb.) által meghatározott
A kínálati oldal egészségügyi szolgáltatói (orvos, betegbiztosító) és a keresleti oldal fogyasztói (beteg)
ELTÉRŐ INFORMÁCIÓKKAL rendelkeznek az egészségi szükségletekről és lehetőségekről
Az egészségügyi fogyasztás folyamata
IGÉNYA FOGYASZTÓ
(PÁCIENS) OLDALÁRÓL
FOGYASZTÁSIGÉNYBEVÉTEL
SZÜKSÉGLETFELISMERÉSE
KERESLETAZ
EGÉSZSÉGÜGYISZOLGÁLTATÁS
IRÁNT
Egészség-nyereség
Fő komponensei: - élettartam növekedés - szövődmények elkerülése - egészségi állapot javítása - életminőség javítása - elégedettség javítása a terápiával - félelem csökkentése / társadalmi
funkciók - munkaképesség, szabadidő ‘haszna’ - egészségügy igénybevételének
csökkentése
Várható élettartam…
Spanyolország 82 Oroszország 79 Franciaország 79
Magyarország 70 Férfi 68 év Nő 75 év
EU átlag 79 Férfi 77 év Nő 81 év
A 100.000 lakosra jutó leggyakoribb halálok az EU-ban
Szív- és keringési betegségek EU összesen (a leggyakoribb halálok) 267 Franciaország (legalacsonyabb EU-érték) 178 Németország 317 Magyarország 587 Spanyolország 229
Légúti betegségek Nagy-Britannia 108 Olaszország (legalacsonyabb EU-érték) 36 Spanyolország 61 Magyarország 112
Krónikus tüdőbetegségek Dánia 48 Svédország 16 Finnország 17 Csehország (legalacsonyabb EU-érték) 15 Magyarország 55
Kapcsolódó fogalmak
Alapellátás: a lakóhelyen elérhető természetbeni ellátás: házi-,fog-, üzem-, iskola-, gyermekorvos, védőnő, ügyelet
Közgyógyellátás: Alanyi vagy rászorultsági (szociális) alapon való térítés nélküli ellátás (kb. 500.000 fő/közgyógyigazolvány)
WHO (World Health Organization): Az ENSz Egészségügyi Világszervezete (1946-tól:Genf) „Health for all 2000”-koncepció
BNO: A betegségek nemzetközi osztályozási rendszere WHO által kidolgozva
RKV: Randomizált klinikai vizsgálatok, egy adott beavatkozás (preventív v. gyógyító) hatékonyságának mérése, amely a véletlenszerűen összeállított kísérleti és kontrollcsoport összehasonlításán alapszik, a randomizálás biztosítja a homogén mintát
Hospice: A gyógyíthatatlan betegek ellátására szakosodott ellátás, alapítványi, karitatív, otthoni ápolással
Egészség és jólét
Az egészségnyereség több egészségügyi kiadást eredményez, mert következménye az életkor meghosszabbodása, ami az időskori ellátás költségeit emeli.
JÓLÉTI ÁLLAMOK célja és „eredménye”