Egészségügyi-gyógyszerügyi szervezéstan, magyar egészségügy

intézményei

Dr. Hankó Balázs

Semmelweis Egyetem

Egyetemi Gyógyszertár

Gyógyszerügyi Szervezési Intézet

2015. február 16.

Tartalom

1. Általánosságban az egészségügyi ellátórendszerekről1.1. egészségügyi ellátórendszer kihívásai?1.2. Elvi megközelítés

1.3. Magyarországi egészségügyi rendszer főbb jellemzői

2. Magyar egészségügy intézményes rendszere2.1. Irányítás, igazgatás2.2. Ellátórendszer2.3. Finanszírozás

3. Magyar gyógyszerügy intézményes rendszere3.1. Irányítás, igazgatás3.2. Ellátórendszer3.3. Finanszírozás

1.1. Milyen kihívások vannak az egészségügyi ellátórendszerrel szemben?

• Krónikus nem fertőző betegségek aránya jelentősen megnőtt

• Nőt a várható élettartam, csökkent a csecsemőhalandóság• Eü. kiadások növekedés nagyobb, mint a GDP• Az Eü. kiadások a lakosság egy szűk csoportjára

korlátozódnak• Jelentős intra-internacionális eltérések• Költségnövekedés nem mutatkozik meg egyértelműen az

eredményességben• Új eljárások jelentős költségigénnyel járnak• …

1.1.1. Krónikus betegségek hatása

1.1.2. Mindez milyen kérdéseket vet fel

• Finanszírozás

• Morbiditás

• Demográfia

• Struktúra

Az egészségi állapotot meghatározó tényezők szerepe (WHO)

11%

27%

19%43%

Egészségügyiellátás

Környezetihatások

Genetikaitényezők

Életmód

1.1.3. De mit ad hozzá az egészségünkhöz az egészségügyi rendszer?

1.2. Mi alapján kell vizsgálni az egészségügyi rendszert?

1. Értékválasztás

2. Célválasztás

3. Eszközválasztás

1.2.1. Milyen célok közül választhat az egészségpolitika

• Hatásosság-eredményesség (efficacy-effectiveness)

• Hatékonyság (efficiency)

• Igazságosság, méltányosság (equity)

• Megvalósíthatóság (feasibility)

• Sokszor trade off kapcsolat!

Forrás: Dr. Gaál Péter: SE EMK. Egészségpolitika jegyzet

1.2.2. Az egészségügyi ellátórendszer

egészségi állapot pénzügyi védelem megelégedettség végső célok

Köztes teljesítményjellemzők, pl:minőség, hatékonyság, méltányosság

forrásteremtés szervezeti felépítés hozzáállás (magatartás)

finanszírozási technika

szabályozás

beavatkozási pontok

1.3. Az egészségügy szereplői

• Egészségügyi személyzet• Beteg• Állam

• Vizsgálandó ezek egymáshoz való viszonya– Status: alá-fölé rendeltség– Contractus: mellérendeltség– Kevert rendszerek

Forrás: SE EMK: Sinkó Eszter: Egészségügyi rendszerek elemzése

1.3.1. Milyen szempontok szerint vizsgálható az egészségügyi rendszer?

1. Tulajdonviszonyok• Köztulajdon - magántulajdon

2. Működési formák• For profit – non profit

3. Irányítási rendszer• Állam szerepe• Tulajdonos és menedzsment kapcsolata

4. Finanszírozási csatornák, forrásteremtés• Közforrások – magán források

5. Forrás allokációs technikák• Közvetlenül - közvetetten

6. Finanszírozási technikák• HBCS, német pont, fejkvóta stb.

7. Ármegállapítás mechanizmusa• Állami ár – nincs ár – szerződéses ár

8. Betegek helyzete• Igénybevételi jogosultság – szabad orvos, intézmény választás - betegjogok

9. Szolgáltatók helyzete• Belépés szabadsága – működési forma megválasztásának szabadsága

Forrás: SE EMK: Sinkó Eszter: Egészségügyi rendszerek elemzése

1.3.2. Hazai elemek

• Tulajdonviszonyok– Jellemzően köztulajdon

• Állami irányba történő elmozdulás GYEMSZI szerepe - ÁEEK (!)– Magántulajdon kis hányada

• Egyházi (Bethesda gyermekkórház, BIK stb)• Telki magánkórház (megszünt)• Régi kiszervezési történetek (Hospinvest, Medisyst)

– Köz és magánellátás elválasztásának aktuális kérdései• Működési formák

– Mág.-on non-profit működési forma• Irányítási rendszer

– ÁNTSZ/OTH – OEP – GYEMSZI/ÁEEK - intézményvezetés• Finanszírozási csatornák, forrásteremtés

– Közkiadás-magánkiadás 70:30– Jellemzően járulék alapú, központi költségvetési hozzájárulás– de új elemek

• Pl.: Népegészségügyi Termékadó

1.3.2. Hazai elemek • Forrásallokációs technikák

– Semmelweis Terv - térségi rendszer, – új struktúra megyei rendszer előtérbe kerülése

• Finanszírozási technikák– Fejkvóta/kártyapénz– Német pontrendszer– HBCS - TVK

• Ármegállapítás mechanizmusa– Gyógyszerbefogadás– Egyéb esetekben

• Szolgáltatók helyzete– Piacra lépés korlátozott

• Orvosok, eü. dolgozók szerepe– Háziorvosok vállalkozók– Szakellátásban dolgozók alkalmazottak, megbízási szerződések

• Betegek helyzete– Korszerű betegjogi jogszabályok– A szabad orvos/intézmény választás – OBDK

Tartalom

1. Általánosságban az egészségügyi ellátórendszerekről1.1. egészségügyi ellátórendszer kihívásai?1.2. Elvi megközelítés

1.3. Magyarországi egészségügyi rendszer főbb jellemzői

2. Magyar egészségügy intézményes rendszere2.1. Irányítás, igazgatás2.2. Ellátórendszer2.3. Finanszírozás

3. Magyar gyógyszerügy intézményes rendszere3.1. Irányítás, igazgatás3.2. Ellátórendszer3.3. Finanszírozás

2. Az egészségügy főbb szereplői

Szakmai irányítástulajdonosok

finanszírozó

szakmai felügyelet

szakmai érdekvédelem

szakmai szervezetek

Betegjogok

ellátottak

Emberi Erőforrások Minisztériuma

Állam/GYEMSZI/ÁEEK, ((önkormányzat)), egyébműködési költség: OEP

OTH

MOK, MGyKEgészségügyi Szakmai Kollégium

Országos Betegjogi és Dokumentációs KözpontNemzeti Betegfórum

Kormány

EMMI

KormhivOTH/Kormhiv

intézményekNGO

intézmények

OEPEgészség-biztosítás

KAMARÁKMOK, MGYK

(önkormányzatiIntézmények)

államiintézmények

biztosítottak

GYEMSZI

Helyiönkormányzatok

Egészségügyi szolgáltatók

K ö z i g a z g a t á s

egyébminisztériumok

Magyar egészségügy szereplői, kapcsolatrendszerük

2.1. Az egészségügy állami irányítása

� Központi államigazgatás• Parlament• Kormány• Emberi Erőforrások Minisztérium (Egészségügyért Felelős

Államtitkárság) • GYEMSZI/ÁEEK• OTH• OEP

• Egyéb Minisztériumok• Kormányhivatalok (Népegészségügyi Szakigazgatási Szerv)

• Változó struktúra, főosztályi tagozódás lesz (!)

� Helyi, önkormányzati közigazgatás

2.1. Az állam szerepe az egészségügyben

� Feladata: • egészségügyi ellátórendszer működtetése

• állampolgárok egészségügyi ellátáshoz való- hozzáférhetőség- esélyegyenlőség- minőség biztosítása

• egészségbiztosítási rendszer működtetése

• egészségpolitika, fejlesztés kidolgozása, végrehajtása

• népegészségügyi feladatok ellátása

• az ágazatot érintő tudományos kutató tevékenység

2.1.1. EMMI/EÜÁT szerepe

� ágazati irányító jogköre

• kiterjed minden egészségügyi tevékenységre, • minden egészségügyi szolgáltatóra,• egészségbiztosítás, ÁNTSZ felügyelete

� irányítja, összehangolja, szervezi• ellátás rendszerét• tudományos kutató tevékenységet• társadalombiztosítással kapcsolatos egészségpolitikát• népegészségügyi program megvalósítását• egészségmegőrzéssel kapcsolatos feladatokat• szakképzés, továbbképzés • szakmai felügyeleti rendszer

� nemzetközi kapcsolatok• nemzetközi szervezetek munkájában való részvétel• nemzetközi egyezmények• EU tagság ágazati feladati

2.1.2. EMMI közvetlen irányítása alá tartoznak

� Főbb háttérintézményei� GYEMSZI/ÁEEK

� integrálódott szervezetek/hatóságok�Fővárosi, önkormányzati kórházak és országos intézetek

� OEP� ÁNTSZ/OTH

�OBDK

� Egészségügyi Szakmai Kollégium

� Egészségügyi Tudományos Tanács (ETT)

� egyéb intézmények� EEKH új intézmény kibővült feladatkörrel (márc. 1-től ENKK)

2.1.2.1. Gyógyszerészeti és Egészségügyi Minőség-és Szervezetfejlesztési Intézet (GYEMSZI) –Állami Egészségügyi Ellátóközpont (ÁEEK)

• alapítva: 2011. május 1.

• Története, főigazgatóságai

• Új struktúra 2015. március 1-től

• Fő funkció: tulajdonos és intézményfenntartó és ehhez kapcsolódó szolgáltatások

• Változó funkciók– Ellátásszervezés és kapacitástervezés, informatika OEP-be kerül

– OGYI és technológiai érékelés új OGYÉI (Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézet)

– Minőségügyi szakfőorvosi rendszer OBDK-ba

– Egészségügyi Továbbképzési Intézet új EEKH-val összeolvadó ENKK (Egészségügyi Nyilvántartási és Képzési Központ)

– Országos Vérellátó Szolgálat ÁEEK irányítása alá kerül

2.1.2.2. Országos Egészségbiztosítási Pénztár

� Központi hivatali szervként a biztosítási ág vonatkozásában:

• Végzi az Egészségbiztosítási Alap kezelésével, a nyilvántartások vezetésével, a pénzügyi elszámolásokkal és az adatszolgáltatási kötelezettséggel kapcsolatos feladatokat.

• Külön jogszabályokban meghatározottak szerint irányítja és működteti a biztosítási ág felügyeleti, költségvetési, szakmai és belső ellenőrzési rendszerét.

•Közreműködik az egészségbiztosítási ellátásokkal, az egészségügyi ellátások finanszírozásával, a gyógyszerek, gyógyászati segédeszközök, gyógyfürdők árához nyújtott támogatással, valamint a járulékfizetéssel kapcsolatos jogszabályok előkészítésében

•A gyógyszer, a gyógyászati segédeszköz és a gyógyfürdő támogatások elszámolásával kapcsolatos feladatokat.

• Új funkció 2015. március 1-től ellátásszervezés, kapacitás elosztás

2.1.2.2. Országos Egészségbiztosítási Pénztár

� Az OEP - az igazgatási szervek vonatkozásában - irányítja, szervezi és ellenőrzi:

• megállapítja az E. alap részletes előirányzatait

• jogorvoslati, méltányossági eljárások lefolyatása

• A tervezési, gazdálkodási, beszámolási, valamint az adatszolgáltatási feladatok ellátását, mind az ellátás, mind a működés területén.

• gyógyszer, gyógyászati segédeszköz támogatások elszámolásával kapcsolatos feladatok

• A munkaképesség változásával és a keresőképtelenség megállapításával kapcsolatos orvosszakértői tevékenységet

2.1.2.3. Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat

� Az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat (ÁNTSZ)szervezetrendszere

�az Országos Tisztifőorvosi Hivatalból (OTH) és az irányítása alatt álló országos intézetekből áll.

�Az OTH-t az egészségügyért felelős miniszter irányítja.

�Az OTH központi hivatal, önállóan működő és gazdálkodó központi költségvetési szerv, vezetője az országos tisztifőorvos.

� Az országos intézetek önálló költségvetési szervként működnek,

� A népegészségügyi feladatok ellátására a fővárosi és megyei kormányhivatalok szakigazgatási szerveként népegészségügyi szakigazgatási szervek működnek.

� A megyei népegészségügyi szakigazgatási szervek önálló feladat- és hatáskörrel rendelkező, népegészségügyi feladatokat ellátó szervezeti egységeként kistérségi illetve fővárosi kerületi (kistérségi népegészségügyi intézetek) működnek.

�Az országos tiszifőorvos a jogszabályokban és az alapító okiratban foglaltakkal összhangban szakmai irányítást gyakorol az ÁNTSZ és a népegészségügyi feladatokat ellátó szakigazgatási szervek felett.

ÁNTSZ új struktúra 2015. március 1-től• Országos Tisztifőorvosi Hivatal

• Országos Közegészségügyi Központ (OKK)

– az OSSKI, az OKBI és az OKI szervezeti integrációjából - négy feladatcsoport mentén szerveződik meg, ezek a környezet-és település-egészségügy, a sugáregészségügy és a kémiai biztonság

• Országos Epidemiológiai Központ (OEK)

– jelenlegi Országos Epidemiológiai Központ bázisán – továbbra is a fertőző betegek felügyeletével, járványügyi és klinikai mikrobiológiai vizsgálatokkal, valamint az immunbiológiai készítmények és diagnosztikumok ellenőrzésével kapcsolatos feladatokat látja el.

• Nemzeti Egészségfejlesztési Intézet (NEFI):

– OEFI, OALI, OGYEI összeolvadásával

• Változó funkciók

– OÉTI átkerül az új szervezetbe OGYÉI

– Tisztigyógyszerészt átkerül az új szervezetbe OGYÉI

– Egészségügyi Készletgazdálkodási Intézet az ÁNTSZ-be integrálódik

– Szakigazgatási szervek Kormányhivatali főosztályként dolgoznak tovább

2.1.2.3.1. OTH feladatai

• Az OTH – az országos intézetek szakmai irányító szerve.– részt vesz az országos népegészségügyi

programok kidolgozásában és irányítja, szervezi, koordinálja a programok végrehajtásának területi és helyi feladatait.

– Koordinálja az egészségügyi ellátás feletti szakfelügyeletet, az országos szakfelügyeleti hálózat működtetésével – a megyei népegészségügyi szakigazgatási szervekkel és a kistérségi népegészségügyi intézetek közreműködésével – ellátja az egészségügyi szolgáltatók szakfelügyeletét.

2.1.2.4. Egészségügy Szakmai Kollégium

• Új szakmai kollégiumi rendszer kialakítása (2011.04.01.)– A szakmai kollégium az egészségügyért felelős miniszter javaslattevő,

véleményező és tanácsadó szakmai testületeként működik. A kollégium tagozatokból áll, munkájának szakmai támogatását a szakmai kollégiumi tanácsok végzik.

• Egy szakmai kollégium– 60 tagozat 3-3 fővel

• Gyógyszerellátási gyógyszerészeti• Kórházi Klinikai gyógyszerészeti• Ipari gyógyszerészeti

– Továbbá szakmai kollégiumi tanácsok• 10-15 tag

• 12/2011. (III. 30.) NEFMI rendelet Az egészségügyi szakmai kollégium működéséről

2.1.2.5. Egészségügyi Tudományos Tanács (ETT)� Egészségügyi Miniszter javaslattevő, véleményező, tanácsadó

és döntés előkészítő testülete (34/2003 ESzCsM rendelet)

� feladatköre• állásfoglalások egészégpolitikai, orvostudományi, gyógyszerésztudományi kérdésekben

• koordinálja kormányzati felelősségi körbe tartozó kutatásokat• elősegíti a kutatási eredmények betegellátási gyakorlatba történőátültetését

• klinikai vizsgálatok szabályrendszerére történő javaslattétel• etikai véleményt alkot a kutatásokról

� felépítése• Elnök• elnökség• bizottságok

- Tudományos és Kutatásetikai Bizottság (ETT TUKEB)- Klinikai Farmakológiai Etikai Bizottság (ETT KFEB)- Humán reprodukciós Bizottság (ETT HRB)- Kutatási és Fejlesztési Bizottság- Igazságügyi Bizottság

2.1.3. Kormányhivatal felépítése

• A kormánymegbízott közvetlen vezetése alatt álló ágazatiszakigazgatási szervek– Szociális és Gyámhivatal– Építésügyi Hivatal– Igazságügyi Szolgálat– Földhivatal– Egészségbiztosítási Pénztári Szakigazgatási Szerv– Nyugdíjbiztosítási Igazgatóság– Munkaügyi Központ– Munkavédelmi és Munkaügyi Szakigazgatási Szerv– Fogyasztóvédelmi Felügyelőség– Kulturális Örökségvédelmi Iroda– Népegészségügyi Szakigazgatási Szerv– Mérésügyi és Műszaki Biztonsági Hatóság– Közlekedési Felügyelőség

• Új főosztályi struktúra kerül kialakításra

2.2. Betegellátás intézményrendszere

� alapellátás:• háziorvos• gyermek háziorvos

� szakellátás:• járóbeteg ellátás• fekvőbeteg ellátás

� Egyéb ellátások• ügyeleti ellátás• mentés• betegszállítás• ápolás• hospice• rehabilitáció• orvostechnikai eszközellátás• gyógyszerellátás• pszichoterápiás és klinikai szakpszichológia

• nem konvencionális eljárások

2.2. Betegellátás intézményrendszereAlapellátás

� cél:• a beteg lakóhelyének közelében szabad orvosválasztás alapján,

tartós orvos-beteg kapcsolat

� feladatok:

• beteg eü. állapotának figyelemmel kísérése, egészséges életmódra nevelés, tájékoztatás

• orvosi kompetenciának, diagnosztikus, terápiás felszereltségnek megfelelő akut orvosi ellátás, gyógykezelés, gondozás, szakellátáshoz irányítás

• beteg otthoni ellátása• házi ápolás, rehabilitáció megszervezése, ellenőrzése adatok

2.2. Betegellátás intézményrendszer- járóbeteg szakellátás

� típusai:• szakorvosi rendelőintézetekben működő • fekvőbeteg intézetek szakambulanciáin működő

� elérhetőség:• beteg lakóhelyétől könnyen tömegközlekedéssel elérhetőek

� beteg érkezhet:• spontán vagy háziorvosi beutalóval

� feladat:• különleges szakmai tudást, diagnosztikus vagy terápiás hátteret igénylő betegek ellátása

• szakosított szakellátás járó betegeit látják el, rövidítve a fekvőbeteg osztályon töltött időt

2.2. Betegellátás intézményrendszer- járóbeteg szakellátás

�beteg továbbítás:• meggyógyul• további gondozásra visszakerül a háziorvoshoz • fekvőbeteg ellátó intézménybe utalják

� betegellátó osztályokhoz kapcsolt szakambulanciák:• adatok: egy betegre átlagosan 7,8 perc jut

2.2. Betegellátás intézményrendszer- fekvőbeteg szakellátás I.

� típusai:• kórház:

- diagnosztikus és terápiás beavatkozások és legalább a négy alapszakma: belgyógyászati, sebészeti, csecsemő- gyermekgyógyászati, szülészet-nőgyógyászati osztály működik.

• súlyponti kórház definíció megszűnt!, helyette progresszív térségi rendszer

� tulajdonos: • EMMI-GYEMSZI – teljes kör• egyéb (egyházi, magán stb.) minimális arány

� beteg érkezhet: • családorvosi beutaló, szakorvosi beutaló, mentő, • saját kezdeményezésére sürgős esetben

2.2. Progresszivitás szintjei (aktív fekvő ellátás):

P1: Rutin jellegű, gyakran végzett beavatkozás/ellátás, egyszerűbb felszerelés, társszakmák részéről alapszakmák jelenléte

P2: Nagyobb szakmai felkészültséget igénylő és/vagy magas technikai-felszereltségi szintet igénylő ellátásformák, sokszakmás akut kórházi háttérrel

P3: Kimagasló szaktudást és/vagy kiemelt technikai felszereltségi szintet igénylő ellátásformák, kiemelt akut kórházi környezetben

P4: Országosan kiemelt, ritka ellátások

A kialakításra kerülő új struktúra jellemzően megyei területre alapoz – lakosságarányos finanszírozás A, B, C, D, E szakmák elosztása

�Egészségbiztosítás• gyógyító szolgálatok működési költségei

�Állam• népegészségügyi feladatok,• (kiemelt) fejlesztések, beruházások,• állampolgári jogon járó egészségügyi ellátások

�Tulajdonos• invesztíció (létesítés, pótlás) – VIS maior keret

�Állampolgár• járulékfizetés,• önrész-vállalás biztosítási szolgáltatásoknál,• Népegészségügyi Termékadó• készpénzfizetés a biztosításon kívül eső szolgáltatásokért

�Munkáltató• járulékfizetés,• foglalkozás egészségügy költségei

• Uniós pályázati források (300 Mrd Ft)

2.3. A magyar egészségügy forrásai

� alapellátás (háziorvosi rendszer)• korkorrigált fejkvóta

• kiegészítések

- területi pótlék, az orvos szakképesítése, kiegészítő tevékenységek

- Indikátorrendszer

- egyéb

� járóbeteg szakellátás• tételes elszámolás (pontrendszer alapú tevékenység-finanszírozás)

alapja:

- WHO (ICPM - OENO) klasszifikáció, német pontrendszer adaptált értékei

� fekvőbeteg ellátás• aktív ágyak

- homogén betegségcsoportok

• krónikus ágyak- differenciált ápolási nap

2.3. A magyar egészségügyi szolgáltatások finanszírozási rendszere

Tartalom

1. Általánosságban az egészségügyi ellátórendszerekről1.1. egészségügyi ellátórendszer kihívásai?1.2. Elvi megközelítés

1.3. Magyarországi egészségügyi rendszer főbb jellemzői

2. Magyar egészségügy intézményes rendszere2.1. Irányítás, igazgatás2.2. Ellátórendszer2.3. Finanszírozás

3. Magyar gyógyszerügy intézményes rendszere3.1. Irányítás, igazgatás3.2. Ellátórendszer3.3. Finanszírozás

3.1.1. EMMI/EÜÁT szerepe

� ágazati irányító jogköre

• kiterjed minden egészségügyi tevékenységre, • minden egészségügyi szolgáltatóra,• egészségbiztosítás, ÁNTSZ felügyelete

� irányítja, összehangolja, szervezi• ellátás rendszerét• tudományos kutató tevékenységet• társadalombiztosítással kapcsolatos egészségpolitikát• népegészségügyi program megvalósítását• egészségmegőrzéssel kapcsolatos feladatokat• szakképzés, továbbképzés • szakmai felügyeleti rendszer• gyógyszerügyeket

� nemzetközi kapcsolatok• nemzetközi szervezetek munkájában való részvétel• nemzetközi egyezmények• EU tagság ágazati feladati

3.1.2. Gyógyszerészeti és Egészségügyi Minőség-és Szervezetfejlesztési Intézet

(GYEMSZI)• alapítva: 2011. május 1. • egészségügy strukturális átalakítását elindító

szakmapolitikai koncepció része • Feladatai

– Integrált szervezetek tevékenysége– Struktúra átalakításból adódó feladatok

• Főigazgatóságok– Országos Gyógyszerészeti Intézet– …..

3.1.2. OGYÉI – Országos Gyógyszerészeti és Élelemzés-egészségügyi Intézet

Főbb funkciók- OGYI tevékenységi és feladatköre- OTH volt országos tisztigyógyszerészet

feladatköre- OÉTI feladatköre- TEI feladatköre

• Hatósági, szakhatósági, ellenőrzési feladatok ellátása jogszabályok által meghatározott esetekben

• Megkeresésre részt vesz a feladatkörét érintő jogszabályok előkészítésében

• Megkeresésre közreműködik az Európai Közösségi jogharmonizációból fakadó feladatokban

• Kialakítja és működteti a feladatkörével kapcsolatos adatokra vonatkozó bejelentési, nyilvántartási, információs, tájékoztatási rendszereket,

• Nemzetközi szakmai kapcsolatokat létesít és tart fenn a feladatai ellátásával összefüggésben, együttműködik a tagállami társhatóságokkal,

• Együttműködik az Európa Tanács Gyógyszerminőségi és Egészségügyi Főigazgatóságával (EDQM)•• Együttműködik az Egészségügyi Világszervezettel,

• A gyógyszerészet területén az Egészségügyi Minisztérium szervezési-módszertani, továbbképző és tudományos-kutató alapintézménye

• Szerkeszti és rendszeresen kiadja a Magyar Gyógyszerkönyvet Szabványos vénymintákat (Formulae normales)

•Rendszeresen elemzi a gyógyszerfelhasználást a gyógyszerterápia korszerűsítésének előmozdítása érdekében

• Fejleszti a gyógyszerészeti módszertant, módszertani leveleket ad ki,

3.1.2.1. OGYI feladatköre

GYÓGYSZERELLÁTÁS FELÜGYELETE

– gyógyszerforgalmazás, engedélyez

– gyógyszerészeti tevékenység, ellenõriz,

– kábítószerforgalmazás felügyelete, nyilvántart,

engedélyezése, külsõ intézkedik,

Minõségellenõrzése felügyel

Feladatkör Hatáskör

3.1.2.2. Tisztigyógyszerészet feladatai gyógyszerügyek területén

Személyi jog

Gyógyszertár létesítési, működés

engedélyez

engedélyez

Gyógyszertáron kívüli gyógyszerforgalmazás engedélyez

3.1.4. Országos Egészségbiztosítási Pénztár

� Központi hivatali szervként a biztosítási ág vonatkozásában:

• Végzi az Egészségbiztosítási Alap kezelésével, a nyilvántartások vezetésével, a pénzügyi elszámolásokkal és az adatszolgáltatási kötelezettséggel kapcsolatos feladatokat.

• Külön jogszabályokban meghatározottak szerint irányítja és működteti a biztosítási ág felügyeleti, költségvetési, szakmai és belső ellenőrzési rendszerét.

• Közreműködik az egészségbiztosítási ellátásokkal, az egészségügyi ellátások finanszírozásával, a gyógyszerek, gyógyászati segédeszközök, gyógyfürdők árához nyújtott támogatással, valamint a járulékfizetéssel kapcsolatos jogszabályok előkészítésében

• A gyógyszer, a gyógyászati segédeszköz és a gyógyfürdő támogatások elszámolásával kapcsolatos feladatokat.

3.1.4. Gyógyszerügy-finanszírozás

� főbb elemek

• A kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény, és a végrehajtásáról szóló 217/1997.(XII.1.) Korm. rendelet szerint végzi a gyógyszer, a gyógyászati segédeszköz és a gyógyfürdo támogatások elszámolásával kapcsolatos feladatokat

• meghatározott feltételek alapján szerződéskötés a gyógyszertárat működtetővel

• utófinaszírozás (1-2 hét)• gyógyszerár támogatási rendszer• közgyógyellátás

� beteg támogatására alkalmazható módszerek

• beteg közvetlen támogatása a biztosítótól

• gyógyszertárral áll elszámolásban az egészségbiztosító

3.1.5. Szakmai kollégiumok

• Új szakmai kollégiumi rendszer kialakítása (2011.04.01.)– A szakmai kollégium az egészségügyért felelős miniszter javaslattevő,

véleményező és tanácsadó szakmai testületeként működik. A kollégium tagozatokból áll, munkájának szakmai támogatását a szakmai kollégiumi tanácsok végzik.

• Egy szakmai kollégium– 60 tagozat 3-3 fővel

• Gyógyszerellátási gyógyszerészeti• Kórházi Klinikai gyógyszerészeti• Ipari gyógyszerészeti

– Továbbá szakmai kollégiumi tanácsok• 10-15 tag

• 12/2011. (III. 30.) NEFMI rendelet Az egészségügyi szakmai kollégium működéséről

3.2. Betegellátás intézményrendszere

� alapellátás:• háziorvos• gyermek háziorvos

� szakellátás:• járóbeteg ellátás• fekvőbeteg ellátás

� Egyéb ellátások• ügyeleti ellátás• mentés• betegszállítás• ápolás• hospice• rehabilitáció• orvostechnikai eszközellátás• gyógyszerellátás• pszichoterápiás és klinikai szakpszichológia

• nem konvencionális eljárások

3.2.1. Gyógyszerellátás� Gyógyszergyárak, és szervezetek

• MAGYOSZ• IGY• Generikus Egyesület• VÉFE

� Gyógyszernagykereskedők

• gyógyszernagykereskedelem: -azon gyógyszerellátási tevékenységek összessége, amely eredményeként a gyógyszer az előállítótól a közvetlen lakossági gyógyszerellátóhoz jut

• külön OGYI engedéllyel végezhető• feladat:

- beszerzés, átvétel, készletezés, (szétmérés), rendelésfelvétel, összeszedés, csomagolás, kiszállítás, számlázás

• folyamatos minőségbiztosítás• gyógyszernagykereskedők:

- Hungaropharma, Phoenix, Humantrade stb.

� Gyógyszertárak

• egészségügyi szolgáltató intézmény

3.2.2. Gyógyszerellátás-Gyógyszertárak

� közforgalmú gyógyszertár• 2330 közforgalmú gyógyszertár• 5030 gyógyszerész, 6850 gyógyszertári asszisztens, 2900 egyéb beosztású alkalmazott

� fiók gyógyszertár• nincsenek meg a közf. gytár. létesítésének feltételei, legközelebbi közf.gytár. gyógyszertár vezetőjének irányítása alá tartozik (600

gytár)• egész évben, vagy meghatározott időszakban működik

� kézi gyógyszertár• ahol nincs közforgalmú gytár.• háziorvos, állatorvos működtetheti• gyógyszerek beszerzése a legközelebbi gyógyszertárból

� intézeti gyógyszertár• cc. 110 intézeti gyógyszertár, 70 zártforgalmú gyógyszertár• Fekvőbeteg gyógyintézet, ill. állateüi intézmény kérelme• Minimum 200 ágy

3.3. Finanszírozás

• Közfinanszírozott készítmények– Árrés alapú finanszírozás (46,2 Mrd Ft/2013 év)

• (5/2007 EüM rendelet)

– Generikus ösztönző (3,6 Mrd Ft/év) • (Költségvetési törvény és 364/2010 Korm. rendelet)

– Gyógyszertári szolgáltatási díj (4,5 Mrd Ft/év)• (Költségvetési törvény és 364/2010 Korm. rendelet)

– Működési célú támogatás (700 M Ft/év)• (Költségvetési törvény és 134/1999 Korm. rendelet)

• Nem közfinanszírozott gyógyszerek, egyéb termékek– Szabad ármegállapítás

• Egyéb kedvezmények

Ráadás dia, közvetlen lakossági gyógyszerellátás modellkorrekciója és eredményei

• Gyógyszertár integrálása az egészségügyi ellátórendszerbe

• Szükségleti elv érvényesítése a gyógyszertár létesítés működtetés során

• Gyógyszerészi szakmai kompetenciák• Gyógyszertár vezetés és tulajdonlás

szakmai felelősség elve

Köszönöm a figyelmet!