egy nagyszabású, energia- megtakarítást célzó, kom- plex ... · csoknyai tamás (budapesti m...

Egy nagyszabású, energia-megtakarítást célzó, kom-plex épület-felújítási pro-

gram hatása a foglalkozta-tásra Magyarországon

Technikai összefoglalóMegjelenési dátum: június 8, 2010

2

Egy nagyszabású, energia-megtakarítást célzó, komplex épület-felújítási program hatása a foglalkoztatásra Magyarországon

Készítette az European Climate Foundation számára az Éghajlatváltozási ésFenntartható Energiapolitikai Központ (3CSEP), Közép-európai Egyetem, Budapest.

VEZET KUTATÓ:Ürge-Vorsatz Diana

TOVÁBBI SZERZ K:Daniele Arena, Sergio Tirado Herrero, Andrew Butcher

VEZET SZAKÉRT K:Telegdy Álmos, Fegyverneky Sándor

KÖZREM KÖD SZERZ :Csoknyai Tamás

(Budapesti M szaki és Gazdaságtudományi Egyetem)

KUTATÓ ASSZISZTENSEK:pataki Éva, Jankó Alexandra

Center for Climate Change and SustainableEnergy Policy (3CSEP)Central European UniversityNádor utca 91051 BudapestHungaryhttp://3csep.ceu.hu/

European Climate FoundationTournooiveld 4

2511 CX Den HaagThe Netherlands

http://www.europeanclimate.org

http://3csep.ceu.hu/

http://www.europeanclimate.org

1 Technikai összefoglaló

1.1 A kutatás háttere, céljai és kiterjedése

Magyarországon az épületek az éghajlatváltozás elleni küzdelem egyik kulcsszerepl i: azenergia-végfelhasználókhoz kapcsolódó szén-dioxid-(CO2) kibocsátás közel feléért felelnek. Eztrészben a magyar épületállomány alacsony energiahatékonysága okozza; Magyarország az EU27 országából a tíz legmagasabb között van az EU átlag éghajlatához viszonyított lakosságienergiafogyasztás tekintetében (a 2000-2007 közötti 220 kWh/m2/év európai átlaghoz képest amagyar lakossági átlagérték 247 kWh/m2/év). Az éghajlatváltozást okozó kibocsátásokcsökkentését célzó intézkedési lehet ségek közül is Magyarország számára leginkább a lakosságiszektorban mutatkoztak a leginkább költség-hatékonyan m ködtethet lehet ségek.

A magyar épületállomány energiahatékonyságának fejlesztésével nemcsak az üvegházhatásúgázok (GHG) kibocsátását lehet jelent sen csökkenteni, hanem számos egyéb fontos társadalmi,politikai és gazdasági területen eredményezhet el relépést, ide értve az energiabiztonság és atársadalmi jólét javítását, az energiaszegénység csökkenését, új üzleti lehet ségekmegteremt dését, az ingatlanok piaci értékének emelkedését, valamint a leveg - éséletmin ség-, és általánosságban az egészségi állapotok javulását. Ez rendkívül fontos, mivel bárMagyarország közelebb áll az Európai Unió tehermegosztási megállapodásában foglaltkibocsátási vállalásainak teljesítéséhez, mint a legtöbb EU tagállam, jelent s kihívásokkalszembesül az energiabiztonság területén (Magyarországnak van az egyik legmagasabbgázfüggése az IEA tagállamok közül) és az energiaszegénység felszámolásával kapcsolatban(Magyarországon a lakosság 80%-a nettó jövedelmének 10%-át energiaszolgáltatásra költi – azenergiaszegénység gyakorta használt meghatározása).

Egy, a magyar épületállomány nagyszabású energia-megtakarítást célzó, komplex épület-felújítási program rendkívül fontos velejáró haszna a foglalkoztatási ráta lehetséges nettónövekedése, különös tekintettel arra, hogy Magyarország a második legalacsonyabbfoglalkoztatási rátával rendelkez tagállam az EU-ban és az OECD országok között. Amunkavállalási korú népesség alig több mint fele rendelkezik bejelentett munkahellyel, ésminden tíz (15-64 év közötti) magyar közül négy kiszorul a munkaer piacról (nincs munkahelyük,és nem is keresnek munkahelyet). Ilyen körülmények között a foglalkoztatási ráta növelésealapvet politikai prioritás, különösképpen a hátrányos helyzet lakosságszegmensekben illetvea hátrányos helyzet térségekben.

A kutatás célja az volt, hogy megbecsülje egy esetleges nagyszabású, energia-hatékonyságotnövel , komplex épület-felújítási program nettó hatásait a foglakoztatásra Magyarországon. Egyilyen, nagyszámú épületet érint , átfogó felújítási program – azon jelent s hasznain túl, hogycsökkenti, vagy megszünteti az energiaszegénységet és javítja az energiabiztonságot –várhatóan a foglakoztatásra nézve is javító hatással bír:

Közvetlenül, számos új munkahely teremtése által az épít iparban;

4

Közvetetten a beszállítói szektorokban, amely anyagokkal és szolgáltatásokkal látja elmagát az épít ipart;

Ezen felül, a megemelkedett jövedelmek elköltése további hasznokat eredményez afoglalkoztatásban. Ilyen bevételnövel tényez k a háztartások csökkent energia-fogyasztásából ered megtakarítások, illetve az újonnan megteremtett munkahelyekenmegkeresett fizetések által képviselt vásárlóer , amely újabb bevételeket generál. Ezena hatásokat tekintjük a tanulmányban indukált hatásoknak.

Várhatóan a fenti hatásoknak az ered je nagyobb, mint az energiaellátó szektorban azenergiafogyasztás csökkenése miatt bekövetkez munkahelyvesztések ered je. Az 1-1. sz. ábraszemlélteti a javasolt programnak a foglalkoztatásra gyakorolt hatásainak láncolatát.

1-1. sz. ábra: A javasolt beruházás foglalkoztatásra gyakorolt hatásainak láncolata

Ez a tanulmány az European Climate Foundation (ECF, Európai Klíma Alap)„Energiahatékonyság” programjának részét képez , az „épületek energia-hatékonysága”területen folytatott ECF stratégiai kezdeményezés keretein belül készült.

ÉPÍT IPAR

Beszállítóiszektor

HÁZTARTÁSOK

ENERGIAszektor

Beszállítói szektorTovábbielkölthetbevétel

További kiadások és munkahelyvesztés

Munkahelyteremtés

Munkahelyteremtés

MunkahelyvesztésMunkahelyvesztés

Munkahelyteremtés

Munkahely-teremtés

Munkahelyvesztés

Munkahely-vesztés

KÖZVETLENhatások

INDUKÁLThatások

KÖZVETETThatások

EGYÉBSZEKTOROK

Épület-korszer sítési

program

5

1.2 A tanulmányban vizsgált felújítási forgatókönyvek bemutatása

Mivel a felújítási programok foglakoztatásra gyakorolt (rövid és hosszú távú) hatásait afelújítások nagyságrendje és ütemezése határozza meg, a tanulmány specifikus felújításiforgatókönyveken keresztül vizsgálódott. A forgatókönyvek legf képp a felújítási program soránelvégzett felújítás típusában vagy annak mértékében, valamint a feltételezett felújításdinamikájában különböznek. Az 1-1. sz. táblázat a jelen tanulmányban alkalmazottforgatókönyveket foglalja össze.

Név Lehet ség Leírás

S-BASE Alap forgatókönyv Nincs beruházás, a szokásos üzletmenetrejellemz felújítási ráták (a teljes alapterület

1.3%), elhanyagolható javulás azenergiahatékonyságban

S-DEEP1 Komplex energia-megtakarítási felújítás

gyors végrehajtásiütemmel

Komplex energia-megtakarítási felújítás, átlagévi 20 millió m2 körüli felújítás ráta (évi 250 000

lakással, a teljes alapterület 5.7%-valegyenérték )

S-DEEP2 Komplex energia-megtakarítási felújításközepes végrehajtási

ütemmel

Komplex energia-megtakarítási felújítás, átlagévi 12 millió m2 körüli felújítás ráta (évi 150 000

lakással, a teljes alapterület 3.4%-valegyenérték )

S-DEEP3 Komplex energia-megtakarítási felújítás

lassú végrehajtásiütemmel

Komplex energia-megtakarítási felújítás, átlagévi 8 millió m2 körüli felújítás ráta (100 000

lakással egyenérték , a teljes alapterület 2.3%-a)

S-SUB Optimum alatti energia-megtakarítási felújításközepes végrehajtási

ütemmel

Optimum alatti energia-megtakarítási felújítás,átlag évi 12 millió m2 körüli felújítás ráta (150000 lakással egyenérték , a teljes alapterület

3.4%-a)

1-1. sz. táblázat: A tanulmányban alkalmazott forgatókönyvek összefoglalása

A tanulmány középpontjában leginkább a meglév lakossági- és középületek állnak, tekintettelarra, hogy ebben a két szektorban a legnagyobb a politikai beavatkozás lehet sége és aköztámogatottság is, valamint itt a legmagasabb a várható társadalmi és politikai haszon is. Az újépítés ingatlanok nem szerepelnek a tanulmány vizsgálati körében.

A kutatás olyan forgatókönyvekre fektette a hangsúlyt, amelyek a komplex energia-megtakarítási felújításokat támogatják. Ezek olyan közel hozzák az épületeket a passzív házenergiafogyasztási standardjaihoz (i.e. 15 kWh/m2/év f tés-fogyasztás) amennyire csak avalóságban és gazdaságilag is lehetséges. Ezek mellett egyéb forgatókönyveket is figyelembevett a tanulmány az összehasonlíthatóság érdekében. Ennek a döntésnek a hátterében az áll,hogy az optimum alatti energia-megtakarítást eredményez felújítások rendkívüli mértékbenhozzájárulnak az ún. visszatartó („lock-in”) hatáshoz, amely miatt a magyar épületállománybanrejl lehet ségeknek (pl. egy becslés szerint a háztartások akár 67%-al is csökkenthetnék a f tésienergiafogyasztásukat 2030-ra) csak a töredékét lehet majd kiaknázni. Jelent sen hátráltatjatovábbá, hogy Magyarország ambiciózus hosszú távú, 2050-re vonatkozó GHG kibocsátás-

6

csökkentési céljaival lépést tartson. Ezért fontos, hogy a gazdasági eszközöket egy olyankorszer sítési forgatókönyv katalizálására aknázzák ki, amely hosszú távú éghajlatvédelmi (éstársadalmi) érdekeket helyez el térbe, a rövid-távú, gazdaság-kiegyenlít keretprogramokfelvirágoztatása helyett. Azonban, az optimum alatti energia-megtakarítási felújításiforgatókönyvet is, bár energiahatékonyság szempontjából jóval kevesebb hasznot jelent,szerepeltetjük a komplex energia-megtakarítási felújítási program mellett a vizsgáltforgatókönyvek között a tanulmányban, mintegy referenciaként, hogy a két programtípushatásai közötti különbségekre rá tudjunk világítani.

A magyar épületállomány. A magyar lakossági- és középület-állomány jellegzetességeit mutatjabe az 1-2. és az 1-3. sz. táblázat, azok f tési energiaigényének becslésével és a jelenlegimodellben alkalmazott, felújítás el tti és utáni, f tött alapterületek arányaival együtt.

Lakossági Épület-állomány

Történelmiés védettépületek

Hagyományostársasházak, 19. sz.

vége és a kétvilágháború közötti

évek (<1960)

Soklakásos, iparitechnológiával készült

épület (Panel épületek)1992-ig Önálló családi

házak 1992-ig

Önállócsaládiházak

1993 -2010

Többlakásoscsaládi házak

1993-2010Aránya a teljes

épületállományból7% 1% 2% 76% 12% 0,44%

tési energia-követelmények

(kWh/m2/év)207 207 230 300 144 121

tött alapterület aránya afelújítás el tt

70% 70% 95% 70% 75% 85%

Felújítás után –S-BASE Forgatókönyvtési energia-

követelmények(kWh/m2/év)

186 186 207 270 130 109

tött alapterület aránya 70% 70% 95% 70% 75% 85%Felújítás után - S-DEEP Forgatókönyv (ek)


(kWh/m2/év)35 25 25 30 30 25

tött alapterület aránya 90% 90% 90% 90% 90% 90%Felújítás után - S-SUB Forgatókönyv


(kWh/m2/év)124 124 138 180 86 73

tött alapterület aránya 70% 70% 95% 70% 75% 85%

1-2. sz. táblázat: A lakossági épületállomány jellegzetességeinek összefoglalója

Középület- állományTörténelmiés védettépületek

Hagyományosközépületek (ahagyományos

társasházakhozhasonló)

Panel középületek (alakossági

panelépületekhezhasonló)

Hagyományosközépületek(az önálló

családiházhoz

hasonló)

Újközépületek

(az önállócsaládiházhoz

hasonló)

Újközépületek (atöbblakásos

hagyományoslakóépületekh

ez hasonló)Aránya a teljes épület

állományból0,02% 0,24% 0,65% 0,13% 0,04% 0,13%

7

Középület- állományTörténelmiés védettépületek

Hagyományosközépületek (ahagyományos

társasházakhozhasonló)

Panel középületek (alakossági

panelépületekhezhasonló)

Hagyományosközépületek(az önálló

családiházhoz

hasonló)

Újközépületek

(az önállócsaládiházhoz

hasonló)

Újközépületek (atöbblakásos

hagyományoslakóépületekh

ez hasonló)tési energia-


207 207 230 300 144 121

tött alapterület aránya afelújítás el tt

70% 70% 95% 70% 75% 85%

Felújítás után - S-BASE Forgatókönyvtési energia-


186 186 207 270 130 109

tött alapterület aránya 70% 70% 95% 70% 75% 85%Felújítás után - S-DEEP Forgatókönyv (ek)


(kWh/m2/év)35 25 25 30 30 25

tött alapterület aránya 90% 90% 90% 90% 90% 90%Felújítás után - S-SUB Forgatókönyv


(kWh/m2/év)124 124 138 180 86 73

tött alapterület aránya 70% 70% 95% 70% 75% 85%

1-3. sz. táblázat: A középület-állomány jellegzetességeinek összefoglalója

1.3 Módszertan és f bb alapvetések

A szakirodalom számos módszertanról számol be, amely alkalmas a klímaberuházásokfoglalkoztatásra gyakorolt hatásának a vizsgálatára, ezek: közvetlen becslések esettanulmányokalapján, Input-Output analízis, számítható általános egyensúlyi modell (CGEM) és korábbitanulmányok eredményeinek az átültetése.

A fenti módszerek közül az Input-Output analízis a legszélesebb körben alkalmazott módszertan,amellyel a gazdaságban bekövetkez változásoknak a foglalkoztatásra kivetül közvetett,közvetlen és indukált hatásai megjósolhatóak. Ilyen változásoknak tekinthet k azenergiahatékonyságot célzó beruházások is. Az Input-Output táblázatok segítségével egyberuházás által az összes gazdasági ágazat tevékenységében bekövetkez változást elemeznilehet. Ha rendelkezünk az egyes ágazatok munkaer -intenzitás adatával, a nettó foglakoztatásihatás (a létrejött és megsz nt munkahelyek egyenlege) kiszámolható.

Ez a tanulmány kombinálta a fenti módszertanokat, hogy megbecsülje az energia-hatékonyságotnövel felújítások foglalkoztatásra gyakorolt hatásait. Az épít iparban jelentkez közvetlenhatások vizsgálatához esettanulmányokból gy jtöttünk adatokat és azokat arányosítottuk, míga közvetett és indukált hatások elemzéséhez Input-Output analízist használtunk. Erre akombinált megközelítésre azért volt szükség, mert az Input-Output analízis els lefuttatása utánaz eredmények még túl nyersnek bizonyultak ahhoz, hogy a közvetlen hatásokat megbecsüljük,így pontosabbnak találtunk egy „alulról felfelé” közelítés módszert a becslésekhez. Az Input-Output analízis eredményeit arra használtuk, hogy viszonyítani tudjuk az „alulról felfelé”

8

közelítés módszert. Másfel l viszont, a közvetett és indukált hatások becslésére alkalmasabbaz Input-Output analízis.

A program kezdetét 2011-ben határoztuk meg; hatásait id funkcióként értékeltünk, és kiemeltfigyelmet fordítottunk a 2020-as esztend értékelésére, amely számos Európai Uniós stratégiabefejez éve (különösen a klímaváltozás és a foglalkoztatás területein). Emellett a közép- éshosszú távú (2100-ig terjed en) hatásokat is el re vetítettük.

A tanulmány elkészítéséhez osztályoztuk a magyar lakossági- és középület-állományt. Mindenépületosztályra és minden forgatókönyvre nézve gy jtöttünk adatokat esettanulmányokból és aszakirodalomból: a felújításhoz szükséges munkaer l (szaktudásra lebontva), a felújításköltségeir l és az elért energia megtakarításokról.

A szükséges munkaer t a teljes lakossági- és középület-állományra vonatkozólag arányosítássalkaptuk, így megkaptuk az egyes forgatókönyvek szerint az épít iparban elérhet közvetlenfoglalkoztatási hatásokat.

Az energiaiparban a felújítási programok következményeként létrejöv negatív közvetlenhatások vizsgálatára, éppúgy, ahogy a pozitív közvetett és indukált hatásokéra, a beruházásokteljes befektetési költségigényét és a befektetés révén megtakarított energia mennyiségétszámoltuk ki. Ezek mutatják az épít iparban bekövetkez kereslet-növekedést, illetve azenergiaszektorban bekövetkez kereslet-csökkenést. A kapott értékeket azután bevezettük azInput-Output táblázatokba, és eredményként megkaptuk a gazdaság minden szektoránakoutputjában bekövetkez közvetlen és indukált (új munkahelyek révén termelt elkölthetjövedelem okozta) változásokat. A szektorok outputjában bekövetkezett változásokat azutánfelszoroztuk az egyes szektorok munkaer -intenzitásával (pl. a teljes munkaid vel megegyezmunkahelyek száma (TMM), az egyes szektorok esetén az output egységenkénti alkalmazottakszáma), így minden szektorra nézve megkaptuk a foglalkoztatásra kifejtett hatást.

Az energia-megtakarítások következményeként megjelen új, elkölthet jövedelem aháztartásoknál (vagy középület-fenntartóknál) indukált hatásokat generál, amelyek számításaszintén úgy történik, hogy ezen jövedelmek értékét bevezettük az Input-Output táblázatokba.Azonban, ez az érték függ a befektetés finanszírozásának a szerkezetét l. Jelen tanulmány aztfeltételezi, hogy a szükséges befektetéseket egy ún. „fizess a spórolásból” finanszírozásirendszeren keresztül fedezik, amelyben az energia-fogyasztás csökkenéséb l eredmegtakarítások 80%-át a felvett kölcsön visszafizetésére fordítják, a többi pedig elérhetelkölthet jövedelemként jelentkezik. Amikor a kölcsön teljes mértékben visszafizetésre került,minden további megtakarítás a háztartások elérhet jövedelmét jelenti majd.

Mivel a komplex épület-felújításokkal kapcsolatos tapasztalat Magyarországon (de mégvilágszerte is) meglehet sen szerény, a tanulmány figyelembe vette a technológiaelsajátításához szükséges tanulási periódust (ez itt inkább a szaktudás elterjesztését jelenti).Továbbá, figyelembe vettük a komplex felújítások befektetési költségének csökkenési rátáját,amely ezen a tanulási tényez n alapul. Az olyan forgatókönyvekre, amelyeket a jelen kutatás isvizsgál, különösen igaz az, hogy egyrészr l a cégek és az egyének szaktudása az

9

energiahatékonysági felújítások technológiáját és tudásbázisát illet en folyamatosan javul,ugyanakkor az épít ipar megn tt kereslete révén az épít anyagok gyorsan tömeggyártás alákerülhetnek, ami viszont csökkenti a gazdaság méretarányossági elve alapján és a tanulásitényez következményeként az anyagok árát. Feltételeztük, hogy az alap és az optimum alattifelújítási forgatókönyvek költségei a vizsgált id intervallumban változatlanok maradnak,tekintve, hogy az itt alkalmazott technológiák már érettek, és a tanulási tényez miatt semvárható jelent s csökkenés. Másrészr l viszont, az összetettebb felújítások költségeifokozatosan csökkennek majd a program ideje alatt, egészen addig, amíg el nem érik a jelenlegialap felújítások költségének a kétszeresét kb. 2040-re.

A kutatás során néhány kulcsfontosságú paraméterre nézve (a feltételezéseknél vagy érzékenyadatoknál) érzékenység elemzést alkalmaztunk, hogy lássuk, mennyire változtatják meg ezek aparaméterek a végeredményeket.

1.4 bb eredmények

1.4.1 Energia- és CO2 megtakarítások, befektetések, költség- megtakarítások,energiabiztonsági hasznok

tésenergia végfelhasználás - Lakó- és középületekA 2010 után épült épületekkel együtt

0

10

20

30

40

50

60

70

2010 2015 2020 2025 2030 2035 2040 2045 2050

Év

Ener

gia,

TW

h/év

S-BASES-DEEP1S-DEEP2S-DEEP3S-SUB

1-2. sz. ábra: A magyar épületállomány f tésenergia végfelhasználásának alakulása a tanulmányban szereplforgatókönyvek esetén

10

Energia-megtakarítások. A felújítási forgatókönyvek kétségtelenül jelent s energia-megtakarítást eredményeznek, különösképpen a komplex felújítással járó beruházások. A teljesépületállomány energia-végfelhasználásának alakulását a különböz forgatókönyvek esetén az1-2. sz. ábra szemlélteti, az újonnan (2010 után) épült épületeket is ideértve. Egy komplexfelújítási program segítségével, a program végrehajtásának végére, a magyar épületek 2010-es energia-fogyasztásának közel 85%-át megtakarítatják; az optimum alatti program csak kb.40%-os megtakarításra képes, míg a szokásos üzletmenet szerinti felújításoknál a megtakarításgyakorlatilag elhanyagolható.

A f tésenergia-fogyasztás alakulását 2100-ig a magyar épületállomány különböz feltételezettépületkategóriáiban (az új épületeket is beleértve), forgatókönyvenként az 1-3.–1-7. sz. ábrákmutatják. A három legtöbb energiát fogyasztó kategóriába a hagyományos társasházak, a paneltársasházak, és mindenek el tt, a hagyományos önálló családi házak esnek. A grafikonokmutatják továbbá a felújítási programok kivitelezéséhez szükséges id intervallumokat,forgatókönyvekre lebontva: 17-18 év az intenzívebb S-DEEP1 forgatókönyvnél, 26-28 év az S-DEEP2 és a S-SUB forgatókönyveknél, és kb. 40 év a S-DEEP3 forgatókönyv esetében, amelynek avégrehajtási rátája lassabb.

tésenergia végfelhasználás – Lakó- és középületek S-BASE forgatókönyv

0

10

20

30

40

50

60

70

2010

2014

2018

2022

2026

2030

2034

2038

2042

2046

2050

2054

2058

2062

2066

2070

2074

2078

2082

2086

2090

2094

2098

Év

Ene

rgia

, Tw

h/év

Új többszintes középület 2010 után

Új egyszintes középület 2010 után

Új társasház 2010 után

Új családi ház 2010 után

Modern többszintes

Modern egyszintes

Hagyományos egyszintes

Panel többszintes

Hagyományos többszintes

Történelmi középület

Modern társasház

Modern családi ház

Hagyományos családi ház

Panel társasház

Hagyományos társasház

Történelmi lakóépület

1-3. sz. ábra: Energiafogyasztás az összes épületkategória nézve - S-BASE Alapforgatókönyv

11

tésenergia végfelhasználás – Lakó- és középületek S-DEEP1 forgatókönyv

0

10

20

30

40

50

60

7020

10

2015

2020

2025

2030

2035

2040

2045

2050

2055

2060

2065

2070

2075

2080

2085

2090

2095

2100

Év

Ene

rgia

, Tw

h/év





Modern többszintes

Modern egyszintes


Panel többszintes



Modern társasház



Panel társasház



1-4. sz. ábra: Energiafogyasztás az összes épületkategória nézve - S-DEEP1 forgatókönyv


0

10

20

30

40

50

60

70

2010

2014

2018

2022

2026

2030

2034

2038

2042

2046

2050

2054

2058

2062

2066

2070

2074

2078

2082

2086

2090

2094

2098

Év

Ener

gia,

Tw

h/év





Modern többszintes

Modern egyszintes


Panel többszintes



Modern társasház



Panel társasház




12


0

10

20

30

40

50

60

7020

10

2015

2020

2025

2030

2035

2040

2045

2050

2055

2060

2065

2070

2075

2080

2085

2090

2095

2100

Év

Ener

gia,

Tw

h/év





Modern többszintes

Modern egyszintes


Panel többszintes



Modern társasház



Panel társasház




tésenergia végfelhasználás – Lakó- és középületek S-SUB forgatókönyv

0

10

20

30

40

50

60

70

2010

2014

2018

2022

2026

2030

2034

2038

2042

2046

2050

2054

2058

2062

2066

2070

2074

2078

2082

2086

2090

2094

2098

Év

Ene

rgia

, Tw

h/év





Modern többszintes

Modern egyszintes


Panel többszintes



Modern társasház



Panel társasház



1-7.sz. ábra: Energiafogyasztás az összes épületkategória nézve - S-SUB forgatókönyv

Energiabiztonság. Magyarország gázfogyasztásának jó részét behozatalból fedezik, f képp a voltszovjet országokból. Emiatt Magyarország jelent sen függ a földgázkitermel országoktól, amielég nagy politikai és gazdasági kényszer. Emellett el fordulhat, hogy az ellátás sem feltétlenülfolyamatosan biztosított, különösen, ha figyelembe vesszük azokat a helyzeteket, amelyekkelMagyarország az elmúlt években szembesült id nként a z orosz-ukrán gázvita kapcsán.

13

1-8.sz. ábra: Megtakarított földgáz mennyisége 2030-ban az egyes felújítási forgatókönyvek szerint,összehasonlítva a 2006-2008 közötti teljes behozatallal és nemzeti termeléssel

Egy komplex felújítási program hozzájárulna ahhoz, hogy Magyarország jelent sen csökkentseföldgáz importját, és ez által javítaná az energiabiztonságot. 2030-ban, ahogyan az 1-8.sz. ábránlátható, a földgáz-megtakarítások elérnék a 2008-ban behozott földgáz 39%-át (az S-DEEP1forgatókönyv esetén), és hasonló méreteket öltene a Magyarországon 2008-ban termeltföldgázzal kapcsolatban is.

Ezen felül, kiszámolható, hogy Január hónapra nézve – az importszükséglet és a fogyasztáscsúcshónapja és ezzel az energiabiztonság szempontjából a legkockázatosabb hónap– átlagban ajavasolt felújítási program a 2006-2008 id szak azonos hónapjában mért földgázimportot akár59%-al is (S-DEEP1 forgatókönyv esetén), 26%-al (S-DEEP3 forgatókönyv) és 18%-al (S-SUBforgatókönyv) lecsökkentheti.

CO2 megtakarítások. A CO2 - kibocsátások is nagymértékben csökkennek a szokásosüzletmenethez képest, ahogyan az 1-9-sz. ábrán látható. Az adatok figyelembe veszik azoptimum alatti felújítások miatt „visszatartott” CO2 kibocsátások mértékét: a program végérea 2010-es kibocsátások 45%-át (amelyet egy komplex felújítás megszüntethetett volna) amagyar épületállomány továbbra is kibocsátja majd.

0.000

50.000

100.000

150.000

200.000

250.000

300.000

350.000

400.000

450.000

Nettó földgáz-import

(2006-2008)

Földgáztermelés (2006-

2008)

S-DEEP1 S-DEEP2 S-DEEP3 S-SUB S-BASE

Forgatókönyv

PJMegtakarított földgáz (2030-as év) összehasonlítva a 2006-

2008 közötti behozatallal és termeléssel

14

CO2 kibocsátás - Lakó- és középületekA 2010 után épült épületekkel együtt

0

2

4

6

8

10

12

14

16

2010 2015 2020 2025 2030 2035 2040 2045 2050

Year

CO

2, M

Tonn

e/ye

ar S-BASES-DEEP1S-DEEP2S-DEEP3S-SUB

1-9. sz. ábra: A magyar épületállomány CO2 kibocsátásának csökkenése a tanulmányban szereplforgatókönyvek szerint

Befektetések és megtakarítások. A kapott becslések azt mutatják, hogy az általunk figyelembevett felújítási programok jelent s kezdeti befektetést igényelnek ugyan, de az általuk megn ttenergiahatékonyságnak köszönhet en, arányos mennyiség költségmegtakarítás is jelentkezik.Az 1-4.sz. táblázat mutatja az egyes forgatókönyvek esetében szükséges befektetéseket 2020-ban és az összes addigra felújított lakóegység által létrehozott energiaköltség-megtakarítást, az1-10. és 1-11. sz. ábrák pedig ennek a két adatnak az alakulását szemléltetik az egyesforgatókönyvek szerint a program befejezéséig és azon túl is. Az értékek figyelembe vesznek egyöt éves felzárkózási id szakot, ami a kutatás feltételezése szerint az épít ipar számáraszükséges ahhoz, hogy reagálni tudjon a kereslet-növekedésre. A becslések 2005-ös euróárfolyamon történtek, hogy kiküszöbölhessük az inflációs hatásokat.

Forgatókönyv S-DEEP1 S-DEEP2 S-DEEP3 S-SUBMillió euró befektetés 2020-ban 3 506 2 104 1 402 1 040Energiaköltség-megtakarítások 2020-ban azösszes addig felújított lakás által (millió euró) 1 234 740 493 344

1-4. sz. táblázat: Befektetések és energiaköltség-megtakarítások 2020-ban

15

Éves befektetések

-1,000

0

1,000

2,000

3,000

4,000

5,000

2011

2013

2015

2017

2019

2021

2023

2025

2027

2029

2031

2033

2035

2037

2039

2041

2043

2045

2047

2049

2051

2053

2055

2057

2059

Év

Mill

ió E

uró

(200

5)


1-10. sz. ábra: Az egyes korszer sítési forgatókönyvek éves befektetésigénye a program befejezéséig (és utána)

Bár az éves befektetési összegek meglehet sen magasak (a 2009-es magyar nemzetiköltségvetés 5-13%-át teszik ki), mégis évente 1.3 milliárd eurót lehetne elkülöníteni a programszámára, részben EU finanszírozásból, részben pedig az állami energia támogatások átirányításarévén, amelyek jelenleg más, energia-megtakarítás és CO2 kibocsátás szempontjából kevésbéhatékony programokra fordítódnak.

Az összes végrehajtott felújítás által generált energiaköltség-megtakarítás

0

500

1,000

1,500

2,000

2,500

3,000

3,500

4,000

4,500

2011

2013

2015

2017

2019

2021

2023

2025

2027

2029

2031

2033

2035

2037

2039

2041

2043

2045

2047

2049

2051

2053

2055

2057

2059

Év

Mill

ió E

uró

(200

5)


1-11. sz. ábra: Évenkénti energiaköltség megtakarítások az összes végrehajtott felújítással az addigi pontig

Az energiaköltség-megtakarításokat vizsgálva tisztán kivehet , hogy a költség-megtakarítás akomplex felújítás forgatókönyve (S-DEEP1) esetében a legnagyobb, jelent sen szerényebb azoptimum alatti forgatókönyvnél és gyakorlatilag elhanyagolható az alapvonali forgatókönyv

16

esetében. A befektetések és a megtakarítások az egyes forgatókönyvekre lebontva isvizsgálhatók: ebb l az összehasonlításból kiderül, hogy évenként (2005-ös euró árfolyamon)mennyit költöttek felújításra és ennek fejében mennyi megtakarítást értek el abban az évben azaddigi összes felújítás révén. Az 1-12. sz. ábra mutatja két forgatókönyv esetében ezt azösszehasonlítást (S-DEEP3 és S-SUB).

Éves befektetési igények vs. Energiaköltség-megtakarítás az S-DEEP3 és az S-SUB forgatókönyvre nézve

-0.50

0.00

0.50

1.00

1.50

2.00

2.50

3.00

3.50

4.00

4.50

2011

2014

2017

2020

2023

2026

2029

2032

2035

2038

2041

2044

2047

2050

2053

2056

2059

2062

2065

2068

2071

2074

2077

2080

2083

2086

2089

2092

2095

2098

Év

Mill

iárd

Eur

ó (2

005)

Bef. S-DEEP3Bef. S-SUBMegtak. S-DEEP3Megtak. S-SUB

1-12. sz. ábra: A felújítások befektetési költségigényének és a létrehozott energiaköltség- megtakarításokösszehasonlítása, S-DEEP3 és S-SUB forgatókönyvek esetén

Az ábra egyértelm en kimutatja, hogy a felújítási programokban az éves teljes nemzetibefektetési igény kezdetben magasabb, mint az éves költség-megtakarítások, amelyeket el szöra csökkent energiafogyasztás révén lehet elérni. Azonban az energia-megtakarítás gyorsanemelkedik (ahogy évente a felújításra került lakások energia-megtakarítása hozzáadódik azösszes korábban már felújított lakás megtakarításához) és végül meghaladja az addigibefektetési költségeket, különösen a komplex felújítási programok esetében.

A felhalmozott befektetési igény is megadható úgy, hogy az összes befektetési igénythozzáadjuk a programhoz és összehasonlítjuk a felújítások révén létrejött felhalmozottenergiaköltség megtakarításokkal. Az eredményeket (nem diszkontált) az 1-5. sz. táblázatszemlélteti 2025-re, 2050-re és 2075-re számolva. Az összes felhalmozott befektetéstforgatókönyvenként 2075-ben adtuk meg, ugyanis akkorra az összes program befejez dik. Jóllátható, hogy végül a felhalmozott megtakarítások meghaladják a befektetési igényeket.

17

Felhalmozott befektetésekvs. felhalmozott

megtakarítások (milliárdeuró) 2025 2050 2075

S-DEEP1Felhalmozott befektetések 50,47 59,83 59,83

Felhalmozottmegtakarítások 14,13 97,00 197,73





S-SUBFelhalmozott befektetések 13,53 28,17 28,17


1-5. sz. táblázat: Felhalmozott befektetési igények összehasonlítva a felhalmozott energiaköltség-megtakarításokkal

1.4.2 Foglakoztatásra gyakorolt hatások

Közvetlen hatások az épít iparban. Mindegyik forgatókönyv figyelemre méltó nettófoglakoztatási hasznot idéz el a gazdaság összes ágazatában, de különösképpen azépít iparban. Az épít iparban jelentkez közvetlen hatásokat, szaktudásszintenként lebontva,az 1-6. sz. táblázat foglalja össze és az 1-13. sz. ábra ábrázolja a 2020-as évre nézve.

Ezer TMM S-BASE S-DEEP1 S-DEEP2 S-DEEP3 S-SUB(Millió Euró befektetés 2020-

ban) 224 3 506 2 104 1 402 1 040diplomások 0 27 16 11 3

szakmunkások 5 43 26 17 24segédmunkások 2 21 13 8 4

Közvetlenül bevont munkaer :összes 8 91 54 36 31

1-6. sz. táblázat: Az épít iparban jelentkez közvetlen hatások a munkaer re, szaktudásszint szerint lebontva

18

1-13. sz. ábra: Az épít iparban jelentkez közvetlen foglalkoztatási hatások, szaktudásszint szerint lebontva,2020-ban

A közvetlen hatásokat összehasonlíthatjuk más, ugyanazon összeg beruházások közvetlenfoglalkoztatási hatásával. Az 1-14. sz. ábra mutatja az összehasonlítást pl. infrastrukturálisfejlesztésekkel (autópálya építés). Az ábra bizonyítja, hogy a felújítási beruházások sokkalmunkaer -intenzívebbek, mint más építési tevékenységek (pl. az útépítés).

1-14. sz. ábra: A felújítási forgatókönyvek közvetlen foglalkoztatási hatása 2020-ban, összevetve más, ugyanazonösszeg beruházások közvetlen foglalkoztatási hatásával (jelen esetben transzport infrastrukturális fejlesztéssel)

Közvetlen foglalkoztatási hatások egy specifikus évre: 2020

0

10

20

30

40

50

60

70

80

90

100

S-BASE S-DEEP1 S-DEEP2 S-DEEP3 S-SUB

Forgatókönyv

Ezer

TM

M

SegédmunkásokSzakmunkásokDiplomások

Közvetlen foglalkoztatási hatások egy specifikus évre vonatkozólag (2020),összevetve transzport infrastrukturális fejlesztésekkel

0

10

20

30

40

50

60

70

80

90

100


Forgatókönyv

Ezer

TM

M A felújítási programok közvetlen hatása

Ugyanakkora befektetésközvetlen foglalkoztatásihatása transzportinfrastrukturálisfejlesztéskor

19

A tanulmány vizsgálta továbbá a közvetlen foglakoztatási hatások alakulását az évek során. Az1-15. sz. ábra mutatja az összes forgatókönyvre nézve a közvetlen foglalkoztatási hatásokfejl dését. A grafikonon látható a kezdeti felzárkózási id szak, amikor számos új munkaermegjelenése (és valószín leg betanítása is) várható a munkaer piacon, ezt követi majd atanulási tényez miatti csökkenés. A felújítási rátákat tükrözik a programok befejezéséigszükséges id k: minél alacsonyabb a ráta, annál tovább tart a teljes épületállomány felújításánakaz elvégzése.

1-15.sz. ábra: A közvetlen foglakoztatási hatások alakulása az épít iparban

Teljes foglakoztatás hatások. A 1-7. sz. táblázat foglalja össze a közvetlen, közvetett és indukáltfoglalkoztatási hatásokat Magyarországon a 2020-as évre nézve, minden egyes felújításiforgatókönyv esetére. A táblázatban az 1.1 rész alatt listázott, kétféle indukált hatás külön ismegjelenik(az épít ipari befektetések által újonnan létrehozott munkahelyek generálta hatásokés az energiaszektorban bekövetkez keresletcsökkenés miatti munkahelyvesztések), továbbászemlélteti azokat az indukált hatásokat, amelyeket az energiaköltség-megtakarítások okoznak.Az összes (közvetlen, közvetett és indukált) hatást együtt a 1-16. sz. ábrán is szemléltetjük. Azeredmények szerint a komplex felújítási forgatókönyvek szerint 2020-ban sok tízezermunkahely teremt dik, a skála az S-DEEP3 forgatókönyv szerinti 52 ezer munkahelyt l azintenzívebb S-DEEP1 forgatókönyv akár 131 ezer munkahelyéig terjedhet.

Ezer TMM S-BASE S-DEEP1 S-DEEP2 S-DEEP3 S-SUBMillió Euró befektetés 2020-ban 224 3 506 2 104 1 402 1 040

Közvetlen hatások a foglakoztatásban,az épít iparban 8 91 54 36 31

Közvetlen hatások a foglakoztatásban,az energiaszektorban 0 -3 -2 -1 -1

Az épít ipari beruházások Közvetetthatásai 2 29 18 12 9

Közvetlen foglalkoztatási hatások az épít iparban

-20

0

20

40

60

80

100

120

140

2011 2013 2015 2017 2019 2021 2023 2025 2027 2029 2031 2033 2035 2037 2039 2041 2043 2045 2047 2049 2051 2053 2055 2057 2059

Év

Éven

ként

szü

kség

es e

zer T

MM


20

Az épít ipari beruházások általteremtett új munkahelyek indukált

hatásai 1 21 13 9 6Közvetett hatások a csökkent energia

iránti keresletb l ered en 0 -6 -4 -2 -2Az energiaszektorban létrejöv

keresletcsökkenés okoztamunkahelyvesztés indukált hatása 0 -5 -3 -2 -1

Indukált hatások energiamegtakarításból 1 4 2 1 1

Összes nettó foglalkozatási hatás 2020-ban 11 131 78 52 43

1-7. sz. táblázat: Az összes forgatókönyv foglakoztatásra gyakorolt hatásainak összefoglalása 2020-ra nézve

1-16.sz. ábra: Az egyes forgatókönyvek összesített (közvetlen és közvetett) foglalkoztatási hatásai. A nettóhatást a piros vonalak jelölik.

Az eredmények azt mutatják, hogy a komplex felújítási programok egyike a legintenzívebbfoglalkoztatást eredményez beavatkozásoknak a klímaberuházások vagy más gazdaságélénkítcsomagok között. Példaként az 1-17. sz. ábrán összehasonlítjuk egy magyarországi komplexfelújítási programnak a foglalkoztatási intenzitását a szakirodalomból választott egyéberedményekkel (az irodalmi áttekintést részletesen a 7.1 rész tartalmazza).

Összesített foglalkoztatási hatások 2020-ban

-40

-20

0

20

40

60

80

100

120

140

160


Forgatókönyv

Ezer

TM

M

Indukált hatások energia-megtakarításokból

Az energiaszektorban bekövetkez kereslet-csökkenés miatti munkahely-vesztés indukált hatásaiAz energiaszektorban bekövetkez kereslet-csökkenésIndukált hatásaiKözvetlen hatások az energiaellátó szektorban

Az épít iparban történ befektetések generálta újmunkahelyek indukált hatásai

Az épít iparban történ befektetések indukálthatásai

Közvetlen hatások az épít iparban

Hatásokösszesen

21

1-17. sz. ábra: Az S-DEEP forgatókönyvek foglkoztatási hatásainak összehasonlítása (egymillió euróbefektetésenként teremtett TMM számában) egyéb klímaberuházásokkal, energiához és nem-energiához

kapcsolt beruházásokkal

Ahogyan azt az 1-17. sz. ábrán láthatjuk, az S-DEEP forgatókönyvek során kapott eredményekmeghaladják a korábbi, nyugat-európai és USA-beli tanulmányokban szerepl , átlagokat. Azeredmények részben azzal magyarázhatóak, hogy az átmeneti gazdasággal rendelkez nemzetekesetében (mint amilyen Magyarország is) a gazdaság munkaer -intenzitása általában magasabb,mint más térségeké, mivel a munkaer költsége alacsonyabb és sokszor könnyebbenmegengedhetik a cégek, hogy él munkaer t alkalmaznak az automatizált termelési eszközökkelszemben.

A kutatás során alkalmazott modell azt is lehet vé tette, hogy a teljes foglalkoztatási hatáströvid- és középtávon is megbecsüljük, ez látható az 1-18. sz. ábrán. Ahogyan a közvetlenhatások esetében is történt, itt is a kezdeti emelkedés a felzárkózási id szaknak tulajdonítható,míg az azt követ szakaszban a csökkenés a tanulási tényez nek köszönhet munkaer -szükséglet csökkenést tükrözi.

05

10152025303540

S- DEEPforgatókönyvek(2020)

EnergiaHaték./épület-

felújítások

Tiszta energia ésés egyéb zöldtevékenységek

Nem energiáhozkapcsolt tevékenységek

Milli

ó eu

ró b

efek

teté

senk

ént t

erem

tett

mun

kahe

lyek

szá

ma

TMM

)

€

Az S-DEEP forgatókönyvek foglalkoztatási hatásai összevetve a-szakirodalmi áttekintésben talált eredményekkel (irodalmi áttekintés, 7.1 rész)

22

1-18. sz. ábra: Rövid- és középtávú nettó foglakoztatási hasznok a különböz forgatókönyvek esetén

A magyar gazdaság különböz szektoraira kifejtett hatások. A felújítási forgatókönyvek teljesnettó foglalkoztatási hatását a magyar gazdaság összes szektorára vonatkozóan, 2020-ban, az 1-8. sz. táblázat és az 1-19. sz. ábra szemlélteti. Az egyetlen szektor, ahol a kifejtett hatás negatív– nem meglep en – az energiaszektor (a táblázatban „Elektromos áram-, gáz- és vízszolgáltatás”alatt jelenik meg), míg a legtöbb nettó haszon (az épít ipar mellett) a gyártásban jelent meg: eza szektor fog leginkább hozzájárulni az épít ipar számára szükséges anyagok el állításához.

Ezer TMM S-BASE S-DEEP1 S-DEEP2 S-DEEP3 S-SUBMez gazdaság, vadászat, erdészetés halászat 0,1 0,5 0,3 0,2 0,2Bányászat, k fejtés 0,0 0,7 0,4 0,3 0,2Gyártás 0,7 10,5 6,3 4,2 3,2Elektromos áram-, gáz- ésvízszolgáltatás -0,1 -3,1 -1,8 -1,2 -0,8Épít ipar 7,7 91,8 55,1 36,7 31,7Kis-és nagykereskedelem,éttermek, hotelek 0,3 3,6 2,2 1,4 1,1Transzport, raktározás,kommunikáció 0,3 4,2 2,5 1,7 1,3Pénzügyek, biztosítás, ingatlan ésüzleti szolgáltatások 0,5 5,8 3,5 2,3 1,8Közösségi, társadalmi és személyiszolgáltatások 1,5 16,7 10,0 6,7 5,0Összes nettó foglalkoztatási hatás2020-ban, minden ágazatra nézve 11,0 130,7 78,4 52,3 43,4

1-8. sz. táblázat: Az egyes forgatókönyvek foglalkoztatásra kifejtett nettó közvetlen és közvetett hatása agazdaság egyes szektoraiban 2020-ban

Teljes foglalkoztatási hatás – rövid- és középtávon

0

20

40

60

80

100

120

140

160

180

200

2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017 2018 2019 2020 2021 2022 2023 2024 2025 2026 2027 2028

Év

Ezer

TM

M


23

1-19. sz. ábra: Az épít ipari keresletnövekedés hatása az egyes makrogazdasági ágazatokban

Néhány kvalitatív megjegyzést szükséges tennünk a felújítási forgatókönyveknek a magyarmunkaer piacra kifejtett hatásaival kapcsolatban.

A foglakoztatásra gyakorolt hatások földrajzi elterjedése. Egy az épületekenergiahatékonyságának növelését célzó program közvetlen foglakoztatási hasznot azépít iparban valószín leg országosan elosztva generál, mivel a felújítandó épületek nemkoncentrálódnak egy adott földrajzi régióban. A házfelújításokat általában helyi kis-ésközépvállalkozások (KKV) végzik, akik mélyebb ismeretekkel rendelkeznek a helyi piacról, mint anagy cégek. Így egy nagyszabású épület-felújítási programnak a közvetlen haszonélvez i a KKV-klesznek. Emellett, az épít iparban létrehozott új munkahelyek fizetései és a háztartásoknál azenergia-megtakarítások révén jelentkez elkölthet jövedelmek szintén országosan elszórtankerülnek elköltésre a különböz térségekben el állított termékekre és szolgáltatásokra. Ezértvárhatóan a létrehozott munkahelyek nagy része, legalábbis a közvetlen foglakoztatási hatásokmindenképp inkább helyi szinten és decentralizáltan jelentkeznek, semmint centralizáltan, ésnem valószín , hogy a magyar határokon átívelhet , exportálható munkahelyek jönnek így létre.

A foglakoztatásra gyakorolt hatások id beli tartóssága. Az ebben a tanulmányban figyelembevett program nagysága olyan, hogy a közvetlen és közvetett foglakoztatásra gyakorolt hatásaévtizedeken keresztül fennmarad, és az energiaszektorban bekövetkez munkahelyvesztéseketbizonyosan ellensúlyozza a felújítási program közvetlen, közvetett és indukált hatása.

Felmerül problémák: Munkaer -kínálat, anyagok és a szükséges szakmai tapasztalat. Azeredmények azt mutatják, hogy az épít ipar az intenzív felújítási id szakban rengeteg újmunkaer t fog igényelni. A felmerül kérdés az, hogy rendelkezésre áll-e Magyarországon aszükséges, kell gyakorlattal rendelkez munkaer az építkezések vonzáskörzetében, és képes-emegbirkózni a kereslettel? A kutatás során használt modell feltételezett egy felzárkózási

Összes foglalkoztatási hatás szektoronként egy adott évre nézve: 2020

-20

0

20

40

60

80

100

120

140

160


Forgatókönyv

Ezer

TM

M

Közösségi, társadalmi és személyiszolgáltatásokPénzügyek, biztosítás, ingatlan és üzleti szolgáltatásokTranszport, raktározás,kommunikációKis-és nagykereskedelem,éttermek, hotelek

Épít ipar

Elektromos áram-, gáz- ésvízszolgáltatásGyártás

Bányászat, k fejtés

Mez gazdaság, vadászat, erdészet és halászat

24

id szakot, ami alatt az épít ipar felkészülhet az új keresletre, és reagálhat a szükségesmunkaer számában vagy szaktudásában el forduló hiányosságok kezelésére.

A munkaer -kereslet minden szaktudás-szintet érinteni fog: az épít ipari vállalkozásoktól afels oktatásban végzett szakemberekig, szakmunkásokig és segédmunkásokig. Míg az épít iparivállalkozások és a fels fokú végzettség szakemberek kínálata valószín leg megoldott, addig aszakmunkások és segédmunkások esetében akadályok jelentkezhetnek. Elméletben,segédmunkásokat lehetséges a munkanélküliek és az inaktív magyar munkaer köréb l képezni,a gyakorlatban azonban a munkanélküliek és az inaktívak szakértelme sokszor nem egyezik aprogramban alkalmazhatóéval, és magas a fizetési igényük is (i.e. magas minimálbérért mennekmár csak dolgozni).

Külön figyelmet kell szentelni a beszállítói szektornak is, amely az építési anyagokat éseszközöket biztosítja (pl. tripla-üvegezés ablak, h cserél k, min ségi h szigetelés, stb.) afelújításokhoz. Ahogyan a szakmunkások esetében, az igény ezekre a közvetít i munkákra isjelent sen megn a programnak köszönhet en. Amennyiben a kínálat nem jelentkezik aszükséges ütemben (i.e. az új gyártók megjelenése a piacon, meglév cégeknél új gyártásisoroknak a beindítása, stb.), az építési anyagok elérhet ségének csökkenése emelheti a komplexfelújítások költségeit.

A munkaer termelékenységének és a fizetések változásával kapcsolatos költségeknek a hatásai.A fizetések a munkaer -kereslet növekedését fogják tükrözni, és emelkedést mutatnak majd,amint a cégek versengenek a ritka szaktudásért. Ez emeli a felújítási projektek költségét éslassítja a projektek ütemét, ami magával húzza a termel i, el állítói iparágakat is. Emellett, egyilyen általános fizetés-növekedés visszaüthet az egész munkaer piacra, mert a gyártásiköltségek sok iparágban megemelkednek. Másfel l, a felújítás költsége a modellünkel rejelzései alapján csökken, a dolgozók termelékenysége pedig n a gazdaságméretarányossági elve és a tanulási folyamat következményeképpen. Egyenleget vonva, ezek ajelenségek azt jelzik, hogy egy lépcs zetesebb felújítási programnak a munkaer -keresletreebb l a szempontból kisebb a negatív hatása.

Külföldi munkaer beáramlása. Amennyiben a magyar munkaer piac nem lesz megfelel afelújításokhoz szükséges pozíciók betöltésére, külföldi munkaer bevonása merülhet fel. Míg abevándorlás újjáélesztheti a magyar társadalmat és felrázhatja a stagnáló demográfiaimutatókat, itt is megjelenhetnek negatív hatások, úgymint az illegális bevándorlás, vagy a„szürke munkaer ” arányának növekedése.

Az energiaszektorral kapcsolatos gondolatok. Az energiaszektornak alacsony a munkaer -intenzitása és magas az alkalmazottak vállalatonkénti száma. A munkahelyvesztés ebben aszektorban valószín leg koncentrált, és leginkább er vek bezárásakor fordul el . Igazából azS-DEEP forgatókönyvek a távf tés jöv jét is megkérd jelezik, ha a lakások, amelyek most távh -központra csatlakoznak, a felújítások révén energiahatékonyság szempontjából jelent senjavulnak.

25

Valójában, a modellben az energiaszektorban becsült munkahelyvesztések valószín legtúlbecsültek, mind, mert az Input-Output rendszerek lineáris kapcsolatot feltételeznek az outputés a munkavállalók szektoronkénti száma között (ami nem állja meg a helyét az energiaszektoresetében), mind pedig mert a hazai piacon feleslegként megjelen energia –legalábbis aMagyarországon termelt energia-egy része exportálható, ha a szektor eléggé hatékony ahhoz,hogy versenyképes legyen a világpiacon.

Továbbá, az energiaszektorban megjelen negatív hatások csillapíthatók az ún. reboundhatással (amikor az energiakereslet növekedését az energiaszolgáltatások egységáránakcsökkenése illetve a fogyasztók számára elérhet energiahatékonyság-növel eszközök miattnöveked elkölthet jövedelem okozza), azaz a megtakarított energiaköltségek egy része végülmás, energiaigényes szolgáltatásokra fordítódik (pl. nagyobb otthon, nagyobb h szekrény,stb.), csökkentve az energiaiparra mért negatív hatást, ami viszont csökkenti a programbanfeltételezett elkerült energiafogyasztás és a CO2 kibocsátás-csökkentés lehet ségeit is.

Ingatlanpiac. A felújított épületeknek számos olyan el nye van, amelyek vonzóvá teszik azingatlanbérlés és az ingatlanforgalmazás piacán a vásárlók szemében. Egy felújítással azingatlanok piaci értéke és bérbe adhatóságának a lehet sége megn , ezáltal az épületek a piaciára is. Ez újabb pénzügyi ösztönz er t jelent a háztartások számára arra, hogy részt vegyenek aprogramban, és hogy fenntartsák a létrehozott energiahatékonysági szintet. Így nem csupánpénzt takarítanak meg, de ingatlanukat magasabb áron értékesíthetik, vagy adhatják bérbe.

A program finanszírozása. Bár ez a tanulmány nem határozott meg tényleges, részletesfinanszírozási struktúrát és elhatárolódott attól, hogy ebb l a szempontból mélyebb elemzéstvégezzen, mégis ez egy olyan terület, amelyet figyelembe kell venni abban az esetben, ha bárkiezt a programot be kívánja vezetni. A magyar háztartások jó része nem tudja el teremteni egykomplex felújítási program szükséges befektetési költségét. Ezért egy olyan finanszírozásiformulát kell kitalálni erre a problémára, amellyel a program életképes marad. Számoslehet séget figyelembe lehet venni, pl. az általános fogyasztási költségvetés használata, t kebiztosítása kölcsön felvételével, vissza nem térítend támogatások vagy privát megtakarítások,stb.

Az általános vélekedés azonban az, hogy Magyarország esetében különösen érdemes átgondolnia „fizess a spórolással” rendszer bevezetését (ebben ugyanis a felújítás kezdeti beruházásiköltségeit egy harmadik fél fedezi, és a visszafizetési kötelezettség pedig az adott ingatlanravonatkozóan évekre kitolódva kerül megállapításra úgy, hogy a havi törleszt részlet kevesebblegyen, mint a felújítással megtakarított energia költség.

Valójában, a foglalkoztatási hatások sokban függnek az alkalmazott finanszírozási formától.Modellünkben egy viszonylag egyszer „fizess a spórolásból” módszert határoztunk meg azért,hogy megbecsülhessük az energia megtakarítások indukált hatásait. A módszer feltételezte,hogy az állam egy kamatmentes kölcsön biztosításával támogatja a kezdeményezést, amelylehet vé teszi, hogy az ingatlan tulajdonosok és ingatlan kezel k csak a kölcsön alapösszegétfizessék vissza.

26

Egy kamatmentes állami kölcsön kilátásba helyezése persze jelent s terhet jelenthet a máregyébként is szoros magyar állami költségvetés számára. Hogy a kormánykiadások neemelkedjenek, két kiegészít alternatíva is létezik a már létez költségvetési sorokátirányítására: egyrészr l a Magyarország számára már elérhet EU források kiaknázása(becslések alapján 160 és 490 millió euró évente), és az energiaszektor jelenlegi, több mint 800millió eurós támogatásának az átirányítása, amely jelenleg sokszor pont, hogy azenergiafogyasztás emelkedését eredményezi, illetve a szén-intenzív technológiáknak ésköltséges klímavédelmi alternatíváknak a pénzügyi profitabilitását növeli.

1.5 Következtetések és javaslatok

A tanulmány rámutatott arra, hogy a magyar f tésenergia-mennyiség, és a velejáró CO2kibocsátás, akár 85%-a is megtakarítható egy konzisztens és széleskör , komplex felújításiprogrammal az országban. Ez, viszont, jelent s mértékben hozzájárulna az országenergiabiztonsághoz: a komplex felújítási forgatókönyvek végrehajtásával az évesföldgázbehozatal 39%-át spórolható meg (2006-2008 közötti átlaghoz mérve) 2030-ra, és azenergiabiztonság szempontjából legkritikusabb hónapban – Januárban (2006-2008 átlagoltértékekhez viszonyítva) a földgáz behozatal igénynek akár 59%-át.

Ugyanakkor, a kutatás arra is rámutatott, hogy jelent s kockázatok rejlenek a kevésbéambiciózus felújítási programokban. Ha a felújítások a jelenlegi felújítási mélységet tartják, mintpl. ami a jelenleg is létez ÖKO-, Panel- és hasonló programoké is (ezek a már létez épületekjelenlegi energiafogyasztásának átlagban 40%-os csökkentését célozzák), akkor jelent svisszatartási („lock-in”) hatás jelentkezhet. Az optimum alatti felújítási forgatókönyvekmindössze a végs energiafelhasználás kb.40%-át takarítják meg, visszatartva a rendszerben azépületek f téshez kapcsolódó, 2010-es CO2-kibocsátási értékének a kb. 45%-át a programvégéig, ami a 2010-es teljes nemzeti kibocsátásnak a kb. 22%-a. Ez azt jelenti, hogy az olyanambiciózus középtávú klímavédelmi célkit zések, mint pl. a gyakran emlegetett 75 – 85%-oscsökkentés 2050-re, csak rendkívül nehezen és költségesen tarthatóak.

Az optimum alatti felújítási program végrehajtása a komplex felújítások helyett máskompromisszumokhoz is vezet, mint pl. az energiabiztonsági kérdésekben. Ahelyett, hogymegtakarítanánk a nemzeti gázbehozatal 39%-át csak 10% körüli megtakarítást érhetünk el, ésa csúcshónapban elérhet megtakarítás (a januári import-szükséglet csökkentése) csupán 18%-os azzal az 59%-al szemben, amelyet a komplex felújítások révén lehetne elérni.

A foglalkoztatási hatások tekintetében a tanulmány eredményei tisztán jelzik, hogy egy olyan,magas energia-hatékonyságot célzó felújítási standard elfogadása, amely a passzív házszintjére csökkenti az energiahasználatot, jelent sen több foglalkoztatási haszonnal jár, mint aszokásos üzletmenet szerinti (amely nem célozza az energiafogyasztás csökkentését, S-BASEforgatókönyv), vagy az optimum alatti felújítások (amelyek a jelenleg is alkalmazott technológiákaz ÖKO- és a Panel Programokban és hasonló, államilag támogatott programokban, S-SUBforgatókönyv).

27

Külön említést érdemel, hogy a tanulmány szerint egy nagyszabású, komplex felújítási programMagyarországon 2020-ra akár 130 ezer új munkahelyet is teremthet azzal a 43 ezermunkahellyel szemben, amit az optimum alatti felújítások teremtenek. Ezek az adatok mármagukban foglalják az energiaszektorban bekövetkez munkahelyvesztéseket is – amely akomplex felújítási forgatókönyvek szerint minden bizonnyal mélyen fogja érinteni a távf tésiszektort. Fontos kiemelni, hogy foglalkozatási haszon majdnem 38%-a az épít ipart ellátó egyébszektorokban létrejött közvetett hatásoknak és a magasabb foglalkoztatási szint által létrejöttvásárlóer növekedésének köszönhet .

Ahogyan azt az el bbiekben kiemeltük, a tanulmány rámutatott arra, hogy társadalmi-gazdaságiés környezetvédelmi szempontból fontos, hogy a kormány a komplex felújítási programottámogassa az optimum alatti helyett. Azonban, érdemes rávilágítani a 3 komplex felújításiprogram közötti különbségekre is.

Szigorúan csak a foglalkoztatási hasznot tekintve, az S-DEEP1 forgatókönyv hozza a legjobberedményeket: 131 ezer munkahelyet teremtene, összehasonlítva az S-DEEP2-benlétrehozható 78 ezer, vagy az S-DEEP3 52 ezer munkahelyével szemben. A forgatókönyvek mindegyformán ambiciózus felújítási szintet céloznak, de eltérnek a végrehajtás ütemében (150 és100 ezer lakás-ekvivalens évente, szemben az S-DEEP 1-ben szerepl 250 ezer lakásával).Azonban, a velejáró éves befektetési költségigények is jóval magasabbak (az S-DEEP1forgatókönyv szerint a program kezdeti szakaszában akár 4.5 milliárd eurót is elérheti évente,azzal a 2 milliárd euróval szemben, ami az S-DEEP3-ban jelentkezne vagy a 2.8 milliárd az S-DEEP2-ben, míg a program vége felé haladva már csak 1 milliárd euró szükséges). Ezek rendkívülmagas összegek. Bár ennyi t ke felszabadítása erre a célra lehetséges lenne, egy radikálisátcsoportosítás és a drasztikus változások, a munkaer piacot érint hatalmas „sokkhoz”hasonlóan, mind az építési anyagok piacán, mind a munkaer piacon negatív hatásokkal járna,ahogyan azt a tanulmányban kifejtettük. Ezért egy komplex felújítási programot mindenképpenlépcs zetesebb formában, hosszú távú megvalósítást tervezve szükséges bevezetni.

A kutatás továbbá kimutatta, hogy a jelenlegi energiatámogatások átirányítása és az elérhetEU források bölcs felhasználása elérhet vé tehetne évi kb. 1 milliárd Eurót. Ez az összegönmagában fedezi gyakorlatilag a program els éveiben a magyar épületek teljes éves felújításiköltségét, évi 100 ezer felújított lakás esetén (S-DEEP3 forgatókönyv).

Emellett, a teljes költségek szempontjából is sokkal vonzóbb egy komplex felújítási programnaka lépcs zetesebb végrehajtása. A relatíve kevés eddigi tapasztalatnak köszönhet en a komplexfelújítások technológiája és know-how-ja eleinte kétségtelenül sokkal drágábbak lesznek, mint abetanulási id szakot követ en, amikor a tapasztalatok összegy lnek, és egy érettebb piac és egyversenyképesebb beszállítói lánc alakul ki. Ezért, egy agresszívebb felújítási program (i.e. 250ezer felújított lakás évente, a 150 vagy 100 ezer helyett) a teljes költség tekintetébenmagasabb (nem diszkontált) a magyar épületállomány felújítása esetén: 60 milliárd euró az S-DEEP 1, 50 az S-DEEP-2, és 44 az S-DEEP3 esetében. Másrészr l viszont egy agresszívebbprogram bevezetésével hamarabb learatható az energia megtakarítások haszna: 2050-re, ateljes felhalmozott nem diszkontált haszon az S-DEEP1 esetén 97 milliárd euró, amíg az S-DEEP280, és az S-DEEP3 pedig 60 milliárd euró energia megtakarítást termelne.

28

Az újonnan teremtett munkahelyekkel kapcsolatos kvalitatív szempontokat vizsgálva, azáltalános nézet az, hogy a program id beli terjedelme tulajdonképpen a létrehozottfoglalkoztatás hosszú távú fennmaradását biztosítja, és a tény, hogy a teljes épületállományfelújítására kerül sor, jelzi, hogy az új munkahelyek valószín leg egyenletesen oszlanak majd elaz országban, mivel a felújításokat általában végz kis- és középvállalkozások helyi kivitelez k,melyek az országban elszórva jelennek meg.

Ahhoz, hogy a program problémamentes vérhajtásához szükséges feltételeket megteremtsük,be kell vonni a közszférát a tervezésbe és a felújítási program finanszírozásába, méghozzádöntési lehet séggel a kezében. Ez azért is fontos, meg a közszféra támogathatja azokat akezdeményezéseket, amelyek az ellátói láncban bekövetkez torlódás kockázatát (mint pl.munkaer -hiány, anyagok vagy finanszírozási ellátás hiánya) csökkentik, valamint a közszférabiztosíthatja, hogy a felújítási programok hozzák az elvárt energia megtakarításokat, valamintbiztosíthatja beruházások pénzügyi ésszer ségét.

Összefoglalva, a mai Magyarország döntéshozói egy olyan lehet séget aknázhatnak ki, amely újmunkahelyeket teremt, miközben csökkenti a háztartások és a középületek energia költségeit,csökkenti továbbá Magyarország földgázfügg ségét, és hozzájárul a klímavédelemhez. Abemutatott két lehet ség közül, az eredmények szerint, a komplex felújítási (passzív-ház típusú)program javasolt, összevetve az optimum alatti felújításokkal. A magas energia-hatékonyságotcélzó felújítások több munkahelyet teremtenek, több energiát takarítanak meg, és nagyobbmértékben csökkentik a GHG - kibocsátást és a nemzet energiafügg ségét.

egy nagyszabású, energia- megtakarítást célzó, kom- plex ... · csoknyai tamás (budapesti m...

Documents