Tudásalapú növekedés,vagy szegényház?

Az innováció és a tudás szerepe a versenyképesség javításában

Egyed Géza szakállamtitkár Innovatív, tudásalapú kisvállalkozások kormányzati fórum

Budapest, 2008. február 26.

1. Diagnózis

2. Terápia

1. Diagnózis

0.08

0.23 0.23 0.24 0.25

0.25 0.26

0.26 0.27 0.29 0.

31 0.33 0.33 0.

350.

360.

360.

36 0.37

0.44 0.

47 0.47 0.48

0.48 0.49 0.50 0.

53 0.55 0.57 0.59 0.

600.

61 0.62 0.

64 0.67

0.73

0.18 0.19

0.45

0.00

0.10

0.20

0.30

0.40

0.50

0.60

0.70

0.80

TRRO LV BGHR PL SK PT EL HULT MTES CY IT SI CZNOAUEECA EUBE FRNL AT IE IS LU US UK DE J P DK IL FI CH SE

Innovációs hajlandóság- sereghajtók között

Forrás: EU Innovation Scoreboard, 2007

Alacsony hajlandóság, szerény költés

1,08

1,00

0,93

0,75

0,67

0,740,70 0,68

0,950,89

0,951,01

0,94

0,82

1,00

0,00

0,20

0,40

0,60

0,80

1,00

1,20

1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006

ráfordítás a GDP %-ában

Forrás:KSH, Kutatás és Fejlesztés 2006

Kevés költés, torz területi és szektorális szerkezet

Forrás: KSH Kutatás és Fejlesztés 2006

70%5%

4%

3%

3%

8% 7%

Közép-Magyarország Közép-Dunántúl Nyugat-Dunántúl

Dél-Dunántúl Észak-Magyarország Észak-Alföld

Dél-Alföld

43%

45%

1% 11%

Vállakozások ráfordítása állami költségvetés

non-profit szervezetek külföldi forrás

Regionális megoszlás Szektoronkénti megoszlás

0

0,2

0,4

0,6

0,8

1

1,2

1,4IT és távközlési kiadás / GDP

foglalkoztatottak a high-techiparágakban

foglalkoztatottak a high-techszolgáltatásokban

állami K+F ráfordítás a GDParányában

diplomások aránya

felnőttképzésben résztvevők aránya

új TéT diplomások

vállalati K+F ráfordítás a GDParányában

EPO szabadalmak 1 millió lakosra

USPTO szabadalmak 1 milliólakosra

EU-15 = 1,0

Mo/EU-15

Elmaradás a szabadalmakban, nagy a vállalati K+F ráfordításokban, a HR mutatókban.

Forrás: EU Innovation Scoreboard 2005

• Korszerűtlen a non-profit kutatói hálózat – a hazai műszerbázis elöregedett – hiányzik a koncentrált K+F infrastruktúra

• Elaprózott a kutatói tevékenység – Az egy kutatóra jutó témák száma 10-szerese a nemzetközi átlagnak

• Hiányzik a piacra, a gazdaságra nyitott szemlélet – A kutatók túlzottan a publikációs tevékenységben és nem a szabadalmi oltalom

szerzésben és hasznosításban érdekeltek

• Az innovációs rendszer hiányosságai rontják a versenyképességet– Kevés a tudás-centrumokból „kirajzó”, (spin-off) vállalkozás.– Fejletlen az innovatív kkv-k megerősödését szolgáló technológiai inkubáció. – Gyengén fejlettek a kutató-fejlesztő intézményeket és a vállalatokat összekapcsoló

intézményi, hálózati struktúrák– Fejletlenek az innovációt támogató tőkepiaci eszközök

Gyenge a K+F szféra és a gazdaság közötti diffúzió

Kevés a kutató – A K+F emberi erőforrásai szűkösek: az 1000 foglalkoztatottra jutó kutatók száma

Magyarországon 3,9 fő, míg az EU-15 átlaga 6,1 főAlacsony a műszaki és természettudományos végzettségű friss diplomások

száma – Magyarországon 5,1% az EU 12,7%-ához képest

Felsőfokú oklevelet szerzett hallgatók száma főbb tanulmányi területek szerint (KSH)

0

10000

20000

30000

40000

50000

60000

70000

1991 1993 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005

oklevelet szerzett hallgatók

műszaki és természettudományi oklevelet szerzett hallgatók

humán és társadalomtudományi oklevelet szerzett hallgatók

egészségügyi és mezőgazdasági oklevelet szerzett hallgatók

Szűkösek az innováció emberi erőforrásai

Alacsony szinten a szellemi tulajdon generálás és felhasználás

Forrás: EU Innovation Scoreboard 2007

2. Terápia

Stratégiai céljaink

Indikátor 2005 (tény) 2010 (cél) 2013 (cél)

K+F / GDP 0,95% 1,40% 1,80%

Ebből vállalat 0,37% 0,63% 0,90%

Új termékek 4,2% 5,0% 6,0%

TéT diplomás 5,1% 5,5% 6,0%

EU patent 18,9 24,0 28,0

Korai VC/GDP 0,004 0,005 0,006

Összehangolt cselekvés

• Irányítás• Finanszírozás• Szabályzói környezet• Szervezet és hálózatfejlesztés• Zászlóshajók

Hogyan?

• TTI intézkedési terv megvalósítása Összesen 93 feladat (ebből 57 feladat GKM-NKTH főfelelősség)Felelősök: GKM, OKM, NKTH, MeH, KÜM, KSH, MTA, SZMM, PM

• Projektmenedzsment rendszer bevezetése /GKM, NKTH/– Feladatstruktúra, prioritások– Szervezeti és működési rend– Együttműködési rend a TTI partnerintézményekkel

• Összehangolt megvalósítás (TTI relevanciájú szakpolitikák tevékenyégének összehangolása);

• Minőségi fejlesztéspolitikát lehetővé tevő értékelések megalapozása (intézkedések hatásvizsgálata, rendszeres monitoring, értékelés);

Feladat

Módszertan

Várakozások

TTI intézkedési terv

2007-ben megkezdődött 31 alprojekt– 8 feladat teljesült– 18 feladat részben teljesült– 5 feladat nem teljesült (a feladatmegvalósítás körülményeinek jelentős megváltozása

miatt)2008. év elején folyamatban lévő alprojektek száma: 392008-ban induló feladatok száma: 32

31 db

26 db

3 db

18 db

12 db

2(+1) db

20072007 - 2008

2007 - 200920082007 - 20082009

2007 2008 2009Terv

Státusz 2008. február

Irányítás Kormány

TTPK

OKM GKM NFÜTT KTIT RIT

MSZHNKTH

Kormányzati stratégiai irányítás

Szakpolitikai irányítás

Végrehajtó szint (piacközeli

szolgáltatás)

Finanszírozás

• Közfinanszírozású K+F+I programok egységes rendszerének kialakítása, lehatárolása, összehangolása

– Egységes stratégia és tervezés– K+F nyilvántartási rendszer – szakmai monitoring és értékelő rendszer kiépítése

• Adópolitika– Fiatal Innovatív vállalkozások támogatása– Adó és járulékkedvezmények

• K+F célú FDI vonzása– a kutatás fejlesztési beruházások kiemelt támogatását célzó GKM

rendelet (előkészítés alatt)

Szabályzói környezet

• Közpénzből finanszírozott programok végrehajtási rendjének egységesítése és egyszerűsítése

• a pályázatok lebonyolítását meghatározó több mint 20 jogszabály számának csökkentése

• egyszerű és egységes pályáztatási gyakorlat bevezetése

• Alapszerű működés• A KTIA alapszerű működése jogszabályi feltételeinek megteremtése

• Szellemei tulajdon védelem • Megújuló hatósági profil: a nemzetközi szabadalmi együttműködési

rendszer (PCT-hatósági státusz)

• Gyorsított, 1 éves átfutási idejű szabadalomengedélyezési eljárás bevezetése

• HENT

Szervezet és hálózatfejlesztés

• Akadémiai reform

• NKTH szolgáltató ügynökség

• Nemzeti kutatóinfrastruktúra (ESFRI roadmap)

• Közreműködő hálózat fejlesztése

Zászlóshajók

1.EIT – Európai Innovációs és Technológiai Intézet

2. ESS – Európai Neutronkutató Központ

ESS – Európai Neutronkutató Központ

Köszönöm

megtisztelő figyelmüket!