egyes szerződések
DESCRIPTION
Egyes szerződések. Villamosmérnök szak DE TTK Debrecen, 2010. március 23. Adásvételi szerződés. - PowerPoint PPT PresentationTRANSCRIPT
Egyes szerződésekVillamosmérnök szak
DE TTK
Debrecen, 2010. március 23.
Adásvételi szerződés□ Fogalma: az egyik
fél, az eladó köteles az általa eladott dolog tulajdonjogát a másik szerződő félre, a vevőre átruházni és a dolgot átadni, a vevő pedig köteles a vételárat megfizetni és a dolgot átvenni.
□ Alanya: természetes személy, jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező szerv; eladó - vevő
□ Általában nincs formához kötve az adásvételi szerződés DE! ingatlan adásvételi szerződései csak írásban lehet megkötni.
Eladó kötelezettségei
Vevő kötelezettsége
iA dolog
tulajdonjogának a vevőre történő
átruházása.
Vételár megfizetése.
A dolog átadása. A dolog átvétele.Tájékoztatási
kötelezettség a lényeges
tulajdonságokról.
Költségek és közterhek viselése.
Okirat-szolgáltatási kötelezettség (pl.
használati utasítás).
A szerződéssel összefüggő
költségek és illetékek viselése.
Kellék- és jogszavatosság.
A tulajdonosváltozásn
ak az ingatlan-nyilvántartásba
történő bejegyzésének
költségei.Átadással,
tehermentesítéssel járó költségek.
Átvétellel, elszállítással kapcsolatos költségek.
Vállalkozási szerződés□ Fogalma: a vállalkozó valamely dolog
tervezésére, elkészítésére, feldolgozására, átalakítására, üzembe helyezésére, magjavítására vagy munkával elérhető más eredmény létrehozására (pl. beruházás kivitelezése, ruha készítése a szabónál), a megrendelő pedig a szolgáltatás átvételére és díj fizetésére köteles.
□ Alanyai: vállalkozó – megrendelő.□ Vállalkozó főkötelezettsége: eredmény
előállítása, melynek létrehozása során köteles a munkavégzést úgy megszervezni, hogy biztosítsa a munka gyors és gazdaságos befejezését.
□ Megrendelő főkötelezettsége: vállalkozói díj megfizetése.
Vállalkozási szerződés II. –Felek jogállása
□ Megrendelő utasításainak szerepe: szakszerűtlen utasítás → figyelmeztetés → fenntartás → vállalkozó eljár (a megrendelő kockázatára) vagy elállhat vagy köteles elállni (ha a munka folytatása jogszabályt sértene vagy mások élet- és vagyonbiztonságát veszélyeztetné).
□ A munkaterületet a megrendelőnek kell alkalmas állapotban a vállalkozó rendelkezésére bocsátani.
□ A megrendelő ellenőrizheti a munkát és a felhasználásra kerülő anyagot.
□ Felek együttműködési kötelezettsége különösen jelentős.
Vállalkozási szerződés III. –Szerződésszegés
□ Ha a teljesítési határidő lejárta előtt nyilvánvalóvá válik, hogy olyan késedelem fog bekövetkezni, amely miatt a teljesítés a megrendelőnek már nem fog érdekében állni, a megrendelő elállhat, kötbért és kártérítést követelhet akkor is, ha a késedelem nem róható föl a vállalkozónak.
□ Az előzőhöz hasonló módon nyilvánvalóvá válhat az is, hogy a teljesítés hibás lesz. Ilyenkor a megrendelő köteles a vállalkozónak megfelelő határidőt tűzni a hiányosságok kiküszöbölésére, s ha ez a határidő eredménytelenül telik el, gyakorolhatja az előbb említett jogait.
Megbízási szerződés□ Fogalma: megbízási szerződés alapján a
megbízott köteles a rábízott ügyet ellátni (pl. ügynöki tevékenység, ügyvédi képviselet).
□ Alapvető különbség a vállalkozási és a megbízási szerződés között, hogy míg a vállalkozó eredményt köteles szolgáltatni és díjra csak eredményessége esetén tarthat igényt, addig a megbízott gondos és szakszerű tevékenységre, tehát nem eredményre köteles, így díjra eredménytelen megbízás esetén is jogosult.
□ Alanyai: megbízott - megbízó.
Megbízási szerződés II. –Kötelezettségek
1. Megbízott kötelezettségei:□ a rábízott ügy személyes ellátása DE!
kivételes esetekben más személyek közreműködését is igénybe veheti;
□ megbízó utasításai szerint és érdekeinek megfelelően kell teljesítenie a megbízást;
□ tájékoztatási kötelezettség;□ elszámolási kötelezettség a
megszűnéskor.2. Megbízó kötelezettségei:□ díj megfizetése, kivéve, ha ingyenes a
szerződés;□ együttműködés a megbízottal.
Megbízási szerződés III. – Megszűnés
□ Teljesítéssel szűnik meg a megbízási jogviszony, vagyis akkor, ha az ügyet ellátták.
□ Teljesítés nélküli megszűnés leggyakoribb esete a felmondás:
1. Megbízó részéről: bármikor azonnali hatállyal felmondhatja DE! köteles helytállni a megbízott által már elvállalt kötelezettségekért.
2. Megbízott részéről: felmondási idővel mondhatja fel a szerződést, hogy a megbízó gondoskodhassék az ügy további intézéséről. Azonnali hatállyal a megbízott súlyos szerződésszegése esetén mondhatja fel.
A biztosítási szerződés fogalma és jellemzői
□ Biztosítási szerződés alapján a biztosító meghatározott jövőbeni esemény (biztosítási esemény) bekövetkeztétől függően bizonyos összegnek (biztosítási összeg) a megfizetésére vagy más szolgáltatás teljesítésére, a biztosított, illetőleg a másik szerződő fél pedig díj fizetésére köteles.
□ Kockázati elemeket hordozó szerződés.biztosítási esemény bekövetkezése
□ Helytállási kötelezettség dologszolgáltatás.
□ Vonatkozó szabályok: Ptk. + Bit. + biztosítási szabályzat + konkrét biztosítási szerződés.
A biztosítási szerződések főbb sajátosságai
□ Gyakori az általános szerződési feltételek alkalmazása.
□ A Ptk. bizonyos feltételek mellett megengedi a hallgatólagos szerződéskötést.
□ A szerződéskötés és a hatálybalépés időpontja elválik egymástól.
□ Széleskörű és többirányú együttműködési kötelezettség.
□ A biztosított szándékos és súlyosan gondatlan magatartása a biztosító mentesülését eredményezheti.
A biztosítási jogviszony alanyai
□ A szakmai és gazdasági fölénnyel rendelkező biztosító, vagyis az a szervezet, amely a biztosítási tevékenységet végzi.
□ A gazdaságilag gyenge és jogban járadan ügyfél: szerződő fél (aki a szerződést köti), biztosított (akinek vagyonára vagy személyére vonatkozik a szerződés), kedvezményezett (a biztosítási esemény bekövetkezésekor a biztosítási összegre jogosult), károsult.egyoldalú
kógencia□ Biztosítási ügynök:
biztosító alkalmazottjaként vagy megbízottjaként közvetít.
□ Alkusz: a biztosítási szerződést a
szerződni kívánó fél megbízása
alapján közvetíti.
A biztosítási szerződés létrejöttének speciális
szabályai□ Az írásba foglalás érvényességi kellék.□ A szerződéskötést megelőzően a biztosítót
tájékoztatási kötelezettség terheli.□ A törvény több létrehozatali módot is
szabályoz, melyek egyenrangúak (a leggyakoribb, hogy a szerződő fél írásbeli ajánlatára, annak tartalmával egyezően a biztosító kötvényt bocsát ki).
□ A hatálybalépésre vonatkozó megoldások.
Általános szerződési feltételek
□ ügyletek nagy száma
egyedi alkudozások +□ olyan
veszélyközösség létrejötte, amely a kockázatot arányosan osztja meg
szerződési feltételek egységesítése, ún. általános szerződési feltételek alkalmazása
előnyei + gyakorlati problémái
Tájékoztatási kötelezettség□ Mindkét fél érdeke a megfelelő tájékoztatás:
■ a biztosító csak úgy tudja megfelelően felmérni a kockázatokat, ha valamennyi szükséges feltétellel tisztában van;
■ az ügyfélnek is az az érdeke, hogy ismerje azokat a kikötéseket, melyekkel szerződését megkötheti.
□ Szabályozása:1. Ptk.: alapelv + általános + különös
szabályok.2. Bit.: a biztosítót terhelő tájékoztatási
kötelezettségre vonatkozó előírások → feladat teljesítése: záradék aláíratásával.
A biztosítási díj□ A szerződő fél főkötelezettsége a biztosítási díj
fizetés.□ Főszabály szerint a szerződés
hatálybalépésének időpontja is a díjfizetéshez igazodik.
□ Az első díj a szerződés létrejöttekor esedékes, a későbbi díj pedig azon időszak első napján, melyre a díj vonatkozik.
□ Ha a biztosítási esemény bekövetkezik, és ezzel a szerződés megszűnik, a biztosító ellenkező megállapodás hiányában követelheti az egész évi díjat
□ A díj nemfizetése automatikusan megszünteti a szerződést.□ Reaktiválási jog: ha a szerződés a díj
nemfizetése miatt szűnt meg, és a megszűnésétől számított 6 hónapén belül befizetik az elmaradt díjat, a szerződés változatlan tartalommal hatályba lép. DE! A biztosító fizetési kötelezettsége csak a jövőre nézve áll be, vagyis a köztes időszakban bekövetkező biztosítási eseményre nem vállal teljesítést.
A biztosítási szerződés tartalma, megszűnése
1. Tartalma:■ készenléti szakaszban: a biztosító
készenlétben áll, a másik fél fizeti a díjat;■ biztosítási esemény bekövetkeztekor: a
biztosítottnak bejelentési kötelezettsége van;
■ teljesítési szakaszban: a biztosító teljesítésre köteles.
2. Megszűnése:■ határozott idő lejár;■ felek közös megegyezése;■ életbiztosítás esetében a biztosított halála;■ díjfizetés késedelme;■ lehetetlenülés;■ biztosítási érdek megszűnése;■ rendes és rendkívüli felmondás.
Vagyonbiztosítási szerződés
□ A szerződő fél valamely vagyontárgy épségben tartása érdekében köt szerződést a biztosítóval, amely a biztosított vagyontárgy károsodása, elvesztése vagy megsemmisülése esetén pénzfizetésre vagy más szolgáltatás teljesítésére köteles.
□ Tipikus kockázatuk: betöréses lopás, rablás, földrengés, árvízkár, jégverés, villámkár.
□ Biztosítási érték (biztosított vagyontárgy valóságos értéke) meghatározása:■ túlbiztosítás tilalma: a biztosítási összeg nem
haladhatja meg a biztosított vagyontárgy valóságos értékét;
■ alulbiztosítás megengedettsége: a felek a vagyontárgy értékét a valóságosnál alacsonyabban jelölik meg, s ezt tekintik biztosítási összegnek, ilyenkor a biztosító térítési kötelezettsége is arányosan csökken.
Életbiztosítás□ A biztosító arra vállal kötelezettséget, hogy a
biztosítási esemény bekövetkezésekor a biztosítási összeget megfizeti a kedvezményezettnek.
□ Fajtái:■ halál esetére szóló életbiztosítás;■ elérési életbiztosítás (a biztosított valamely életkor pl. nyugdíj
elérésével hozzájut a biztosítási összeghez).
□ Kedvezményezett: szerződésben megjelölt személy, ennek hiányában a kötvény birtokosa, végül a biztosított örököse.
Balesetbiztosítás□ Baleset: a biztosított akaratán kívül fellépő
olyan külső behatás, mely egy év alatt a biztosított halálát, állandó rokkantságát, időleges munkaképtelenségét okozza.
□ Főszabály szerint a vagyonbiztosítás szabályait kell alkalmazni, de vannak kivételek, amikor a életbiztosítás szabályai irányadók.
Felelősségbiztosítás□ A biztosított követelheti, hogy a biztosító
mentesítse őt a szerződésben megállapított mértékben olyan kár megtérítése alól, amelyért jogszabály alapján felelős.
□ A biztosító jogai és kötelezettségei a szerződésből következően a biztosítottal szemben állnak fent, de a károsultnak teljesít.
□ Regresszjog = visszakövetelési jog: a biztosító a biztosított szándékos vagy a szerződésben meghatározott súlyosan gondatlan magatartása esetén jogosult a kifizetett kártérítési összeget visszakövetelni.
□ Önálló fajtája a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás.
Önellenőrző kérdések□ Határozza meg az adásvételi szerződés
fogalmát!□ Hogyan alakul a megrendelő utasításainak
szerepe a vállalkozási szerződésben?□ Mi az alapvető különbség a vállalkozási és a
megbízási szerződés között?□ Határozza meg a biztosítási szerződés
fogalmát!□ Mit jelent a reaktiválási jog a biztosítási
szerződések körében?□ Mit jelent a túlbiztosítás, illetve az
alulbiztosítás a vagyonbiztosítás körében? Ezek megengedettek a magyar jogban?