~.jp

:{~~GYARORS<.~~G * 40~

~\ ~~/

EGYETEMES SZAVALÚKÖNYVVÁLOGATOTT HAZAFIAS, VALLÁSOS ÉSVEGYES KÖLTEMÉNYEK GYÜJTEMÉNYE

1918-1936LEGÚJABB f:NEK. ss ZENESZÁMOK JEGYZf:Kf:VEL

ISKOLAI s s MAGÁNHASZNÁLATRA

ÖSSZEÁLLITOTT A

VOLLAY FERENC

PEKÁR GYULA, A PETOFI TÁRSASÁG ELNOKt:NEK ELOSZAVÁVAL

MÁSODIK KIADÁS

~

DEBRECEN

VÁROSI NYOMDA

1936

Mint a barna ágat illatos virágok,Bájad eltakarja, szíved mennyit vágyott,Mennyit tépelődött, Istent hogy imádott,Amígnem meggyőzte vérét s a világot.

Nagy atyád földünkbe szúrta a keresztet:Te azt a szívekbe még mélyebben verted,Tested kívánságát keresztre szegezted :Üdvös rézkígyó lett, ki sziszegve vesztett.

Hej, az az én hösöm, ki sokért is bátor!A hétfejű férget ellöki magától,Százaknak szánt terhet vállaira vádol,Vért lélekre váltó, igaz transzformátor!

Éjes éjszakákon ha letünt már napja,Botorkáló század fényét tőle kapja;Planéta-lelkének pályán tartó napja,Ifjan, meddőn, holtan: mégis édesapja!

Szeretném, szeretném járni az országot,Táborba hívni a magyar ifj úságot :Héj, magyar ifjúság! Nem érzed, nem látod?Ihol a vezéred, ihol a királyod!

Szeretném, szeretném, véremmel szeretném,\ .

Ha sok szív kigyúlna ezen a nagy eszmén,Millió ifjakkal zengvén azt zenghetném :Ö az út, a zászló, a tavasz, az eszmény !

Székely László.

Szentolvasó.

Láttalak én már felcsavarvaHarcba induló hősi kardra.

Láttalak néha rátekerveKérges, csontos, fáradt kezekre.

Zsebben, tarsolyban, éji párnánOtt őrködtél a szűzek almán,

472

..

Erő voltál az ifjú izmán,Kísértö órán szent talizmán.

Voltál a remény égi lánca,Réme elől futó szív sánca.

Voltál vad szenvedélyek féke,Összefont szívek köteléke,

Szegények képes bibliája,Tizenöt titkok égi tára.

Dórnokban felzúgsz, mint a tenger,Melynek habjain ring az ember.

Fel-felharsansz, mint ezer szájú,Ég átkát tépő viharágyu.

Útitársunk vagy mind a sírig,Ahol sok rózsád mind kinyílik,

S fehér kihűlt újjunkra fonvaBelépünk léssz az égi honba.

A koldus.

Nem az a koldus, nem az a szegény,Ki robotol az utcák szegletén,Kísér lépten-nyomon, órákon át,Panaszol száz, kínos Kálváriát,Es ezer könnyűt dörzsöl el szernén ...Nem az a koldus, nem az a szegény I

De hogyha látsz valakit elvonúlva,Egy bús sötét sarokba meglapúlva,Halvány ajakkal, fénytelen szemekkel,Amint szótlan maga elé mered,Fakó ruhája jobb időkre valló,Nevét se. mondja, hogyha kérdezed,

-,

Székely László.

473

474

Kezét se nyujtja filléred felé,Ha valamit adsz, elpirul belé,S míg a szemében egy könnycsepp fakad,A köszönö szó a torkán akad,És sírás reszket szája szögletén ...Óh ! az a koldus, óh I az a szegény 1...

Székely (Nuszbek) Sándor.

A magyar.

Széles a világ, és mi magyarok:Fénylő teremben egy sötét sarok ...- A feledés ezüstös szemfedőjétSzövi fölénk a vén idő: a pók,És Csipkerózsa ezeréves álmátAlsszuk alatta balga álmodók IVárjuk mesék déleeg királyfiját,Ki keltő csókkal majd fölénk hajol,És örökifj an von az esküvőnkreReményínk hervadt rózsái alól ...

Úh I jöjj, legendák hős királyfija!Nyilt könyv a lelkünk, szent, mit benne látsz IMultunk, jövendőnk homlokunkra írva,A te népedre könnyen rátalálsz! ...Ne keresd fényben, csillogó pompában,Egekbeszántó tornyos palotákbanNe járj utána... Ott ugysem leledA földresujtott, a porig alázott,Tépett, kifosztott magyar nemzetet I

... De ha találsz valakit valahol,Olyat, ki halkan, szomorún dalol,Ki valami szent multat emlegetS órákig elnéz szálló felleget,Ki, amikor kihajt ja a kupát,Könnyével együtt issza a borát,Aki a jussát, igazát nem hagyja,De magáról az inget is leadja,

S ha egy tenyérnyi földről szólsz neki,Mit koszoruznak Kárpát bércei,És négy folyó ezüstje szel keresztül:Öles magas lesz, büszkén összerezdül,Szeme könnybe vész, arca Iángragyullad,Megejti egy szent, mámoros indulat,S azért a földért perbeszáll az éggel,Bősz fenevad lesz, átok, zivatar:- Az a magyar I

Székely (Nuszbek) Sándor.

Hangok az éjszakában.

Pusztán, lobogó pásztortűz megettKét báránybőrsüveg beszélgetett ...Az egyik alatt galambfehér üstök,A másik alatt kondor, fekete.Az higgadt, komoly, mint római püspök,Ez pogányker késő költészete ...

Szólott az öreg: "Nézz szét jól, öcsém!Ameddig ellátsz, csak addig miénk IÉszakról a cseh, keletről, meg délrőlAz oláh, a szerb vigyorog felénk ...A hegyet-völgyet, a bányát, az erdőt,Míg marakodtunk, kilopták alólunk,Már csak ez a sík, ameddig ellátunk,Ez lesz anyánk, ez gondoskodik rólunk 1"

- Szólt a fiatal: "Kelmednek lehet,Hogy csak a puszta az édes szülöje ...Az én szemem erősebb, messzebb látok IKöröskörül a Kárpátok hegyébe ILátom a völgyet és látom a bányát,Látom az erdőt sok tengernyi fával,Még többet is: a holnapot is látom!Az én szemem nem éri be a mával I

Meglássa csak: ha a Kárpátok völgyeSok rabmagyar könnyével megtelik,

475

476

És lefolyik sok eltaposott sírbaPorló vitézek szívgyökereig :Megrendül a hegy, megindul az erdő,Fegyverre kapnak elhullt daliák,A sáraranyat a bánya kihányja,És születik - egy szebb magyar világ 1"

... Az ég lobogó csillagtáborávalHunyorgatott a két pogány felett,Az öregebb a földi avart nézte,Az ifjabbik a tündöklő eget .... .. A tűz kihúnyt , .. egy-egy föllobbanásaBesugároz két csöndes alakot,Mindíg. .. mindíg sötétebb lett köröttük,És - mind a kettő egyről álmodott! ...

Székely (Nuszbek) Sándor.

Október 6.

Ma csönd legyen, ma ne vigadjatok,Útszéli nótát ne daloljatok,Aggassatok be minden ablakot 1...Ma gyász van... fénytelen, fekete, mély ...Ma hallgasson el minden szenvedély,Bús szél Arad felől, csak te regélj 1

Borzold föl lelkünk tespedö tavát,Feszítsd ki csüggedt, ernyedt vitorlánkat,Adj emlékező, bús raboknak szárnyat 1Hitünk kialvó, hamvadó tüzétA te lehelleted élessze fel,Hogy: bilincsek közt is remélni kell ...

Tanítsd szeretni ezt a szent hazát,Amíg szívünk végső verése dobban,- Vérezve, csonkán: még ezerte jobban!S te tizenhárom porló, szent halott,Kik hűk voltatok száz halálon át :Ihlessétek meg lelkünk templomát ...

Hintsetek fénnyel, virággal tele,Csendüljenek dicső, húsvéti hangok,Új föltámadást hirdető harangok 1A pusztán források fakadjanak,A kövekből virágok nőjjenek,S erről a gyászról, erről a rabságról,Erről a csonka, bús MagyarországrólKéső krónikák : csak regéljenek !...

Székely (Nuszbek) Sándor.

Rab magyarokhoz .

Itt virrasztok az ős bércek fölött,Béklyóba sajtolt ország szent határán ...Lelkem vijjogó, vad viharmadárA reménységek omló sziklavárán 1Derrnesztö szél fúj a síkság felől,Onnan, ahol a szív hajtja a vért. ..De én nem érzem, én meg nem fagyok 1Hitem fölött egy ezredév a vért!

Károghatják fülembe szürke varjak,Hogy száz ellenünk torra gyül fölöttünk ...Jöhet olyan köd, hogy nem birom látniA szűk ösvényt, amelyen eddig jöttünk,Élezheti pallosát a bakó :A fejeteket meg ne alázzátok 1ÉI fölöttünk az ős Mindenható,S elmúlik egyszer a turáni átok ...

Gomolyganak a sötét fellegek,De én áttöröm sasszemekkel őket,Én erős kézzel riadót verek,És talprarázok minden csüggedőket :Csak föl a fővel, magasra az arccal 1A mi végzetunk nem a földi por 1A mi szárnyunk csak össze van kuszálva,De fölöttünk - a szabad ég honoll ...

Virrasszatok 1. .. Ma még sötét az éj,De köröskörül égnek örtüzek 1

477

478

A banditáknak magyarok IsteneSzemet szemért, fogat fogért fizet!A kezeteket tartsátok csak ottRejtett fegyverek izzó ravaszán,S a szemeteket ott pihentessétekFéltő gyönyörrel akapán, kaszán 1...

Mert az a tavasz, amely ma csak sejtésA teremtés titkos műhelyiben :Tengernyi vágyból, érzésböl fogamzikAz álmodó, a holt föld mélyiben,üdébb lesz zöldje, ragyogóbb a fénye,A tüze égőbb, forróbb, perzselöbb.Olyan kikelet, olyan megújhodásMég soha, sohasem volt azelőtt 1...

Kínból, keservböl, visszafojtott könnyböl,Mi összegyűlt egy ezredév alatt,Vad, zivataros megújhodás támad,Ha bús rabok földjéből fölszakad,Szörnyű ereje feszítő súlyátólPattan a béklyó, porbahull a lánc,Még a halottak is kitörnek akkor,S úgy magyarosan kezdődik a tánc!

Akik ma kora tort ülnek fölöttünk,Kacagva rajt', hogy szívünk vére hull :Derékon kapjuk minden ellenségünkÉs megforgatjuk szilajon, vadul 1Csak egyszer-kétszer 1. .. De olyan erővel,Hogy a lehellet mindbe bennszakad,Mert ki egy ezredéven át szabad volt,Az nem lehet más, csak szabad ... szabad!

Székely [Nuszbek] Sándor.

Bakonyalján sír a tárogató.Bakonyalján sír a tárogató,benne zokog minden kuruc bánat,Bakonyalján szomorú legényekkesergöjén a szem könnybe lábad.

Árvalányhaj ring a kalap szélén,érces kezek markán cseng a csákány,valahol a messze hegyek rnéhénvihart várnak vén tölgyek a vártán.

Bakonyalján sír a tárogató,gyulladt szemmel hallgatják a nótát,kik tiporták lenn a Doberdókat,vagy Kárpátok közt járták a polkát.Árvalányhaj ring a kalap szélén,riadót vár füle a magyarnak,nem is bosszút, nem is halált s nem vért,csak Nagymagyarországot akarnak.

Széll Lajos Miklós.

Üj bölcsődal.

Oh, minden titkok szent titka: Gyermek,amig az élet tövise ver meg,te vagy az áldás, te vagy a béke,bánatban csorbult szív menedéke.Te vagy a balzsam, te vagy a gyógyír,fekete felleg után a jó hír,reménye s vágya vagy az embernek,gyötrelem s gyönyör virága: Gyermek ...

Szent verekedés: - élet a neved 1a jaj, baj és fertelem van veleds a sok "vae victis", vagy "glória" alattbús szívét fogva az ember halad.- Vérbe-velöbe gázolnak másoks recsegve dőlnek lét-akarások,remények függő-kertje leszakad,de tűrni kell és sírni nem szabad.

Hol inség felett a lét viharzik,bíborló szívek vére ha zajlik,a sors lelki problémákat ingat,te csókold le fájdalmainkat.- S ha koporsónkra hull föld göröngye,te vagy az, kinek könnye gyöngye

479

főigazgató, a kőbányai SzentLászló reálg imn. igazgatója, aKisfaludy Társaság, a Szent Ist-ván Akadémia, a Magyar Tudo-mányos Akadémia tagja volt.Meghalt 1933. febr. 1. Művei:Fiatal szivvel (1898). ~rinyiGyörgy házassága (1902). Utköz-ben (1904). Gordonka (1910). Teg-naptól-holnapig (1920). Magyarversek (1922). Muzsikuszo (1925).Gyertyaláng (1930).

t Sass Ede szül. 1869. dec. 24.Budapesten. A Petőfi Társaságtitkára és a Pesti Hírlap munka-társa volt. Meghalt 1928. [ún. 27.Költői műveí : Mesék a valóság-ról (1900). Aratás (1902). A fehérváros (1916). A nagy láz.

Siklaki István szül. 1892. Lád-bessenyön, Borsod vm. JelenlegKispesten állami polg. fiúiskolaiigazgató, az Orsz. Polg. Isk. Ta-náregyesületi Közlöny, az IfjúPolgárok Lapja és Szülők Lapjaszerkesztője. Az Országos Gár-donyi Társaság főtitkára és tagjasok irod. társaságnak. Költőiművei: Nem felejtünk. Hős ma-gyar leányok, Segítsetek.

Sik Sándor dr. szül. 1889. jan.20. Budapesten. Szegedi egyetemitanár. A Szent István Akadémiaés a Kísfaludy Társaság tagja.A Magyar Cserkész-Szövetségegyik alapítója. Költői műveí :Szembe a nappal (1910). A belül-valók mécse (1912). Sik Sándorkölteményei (1915). Maradék ma-gyarok (1919). Csend. Egyéb mű-vei: Ébredés (1915). Salamonkirály gyűrűje (1916). Alexius(1918). Zrinyi (1923). Hét széphistária (1921). Zsoltáros könyv(1922). Mindszenti Gedeon életeés költészete (1927). Imádságoskönyv (1924).

Simándi Béla szül. 1899. Nagy-szombaton. Állami tanító Lajos-mizsén. Költői művei: Szomorúkönyv (versek). Aranykereső (ver-sek). Gyónás (versek).

Sipos Ida (vállaji) szül. Fóton,Pest vm. frónő. Lakhelye: Kecs-kemét. Művei: Akácok alatt(1907). Porból az égig (1924).Számos ifjúsági műve van.

Sipos Károly szül, 1904. dec. 11.Hadadnádasd, Szilágv vm. Refor-mátus lelkész Nagyrábén. Műveí :

602

Boldog Isten (1932). Búzaszemek(1933). Hitvallók (antologia, 1935)Arva gyermek (1935).

SugárBélaszül.1893. Miskolcon.Áll. népiskolai felügyelő-igazgatóPestszenterzsébeten. Az Egyete-

. mes Tanítószövetség főtitkára, aMagyar Tanító szerk. Költőirnűveí : Versek. A mi életünk.Odvözlégy Magyarország (1935).

"!" Szabolcska Mihály szül. 1862.Őkécskén, Pest vm. Reformátusesperes Temesváron. - Meghalt1930. okt. 31. A Magyar Tud.Akadémia ésa Kisfaludy Társaságtagja volt. Verskönyvei : Költemé-npek (1894). A mai napról (1894).Ujabb versek(1898). Versek (1896).Szabad órák (1901). Csendes dalok(1904). A magam ösvényén (1907).Dalok hazulról és egyéb versek(1911). Szivem szerint (1914). Há-borús versek könyve (1916). Vá-logatott versek (1918). Eszmények- álmok (1921). Óseim nyomán.

"!" Szamolányi Gyula (írói név)szül. 1879. dec. 11. Rozgonyban,Abaúj-Torna vm. Pénzügyi ta-nácsos volt Szekszárdon. Meghalt.Költői művei: Mese a boldogság-ról (1906). Magyarmezőkön(1925).

P. Szalóczi Pelbárt szül. 1907.Ilosván. Szent Ferenc-rendi pap-tanár. Budapesten lakik. Verseikülönböző folyóiratokban jelen-nek meg.

Szathmáry István dr. szül. 1877.február 4. Trencsénben. Kor-mányfőtanácsos. Mint vm. fő-jegyző a belügyminisztériumbanteljesített szolgálatot. 1933 júl.óta nyugalomban. A Petőfi Tár-saság tagja. Költői művei: Acsend dalol (1918). Mi nem feled-hetünk (1920). Az álmok palotája.A szép lovagja. Költemények(1933). Rákóczi (költ. elb. 1935).

Id. Szász Károly dr. szül. 1865.nov. 11. Szabadszálláson. A kép-viselőház v. elnöke, v. b. t. taná-csos, a Petőfi Társaság alelnöke,a M. T. Akadémia levelező tagja,a Kisfaludy Társaság tagja, aFerenc József-rend nagykeresz-tese stb. Nagyobb művei: Versek(1908). Tisza-versek (1921). Em-lékek (1925). Színésznők (1926).

nj. Szász Károly dr. szül. 1905.okt. 13. A fővárosi könyvtártisztviselője. A nagykőrösi Arany

!

János Társaság tagja. Művei: Ami nótánk (1929). Pipacs (1934).

Székely László dr. szül. 1894.dec. 24. Budapesten. Theológiaítanár és püspöki tanácsos Szem-barhelyen. A Szent István Aka-démia tagja. Eddig megjelentverses-könyvei: A szirtnek álmavan (1929). A parton ülők pana-sza. (1932). És a mi lelkünk nyug-hatatlan (1934). Énekek éneke(a bibliai könyv költői fordítása1934).

Székely Nuszbek Sándor dr.szül. 1877. júl. 13. Sarkad-Csákí-szigeten, Bihar vm. A DugonicsTársaság rendes tagja. Királyiügyészsegí alelnök Budapesten.Művei: Hófehérke (költői elbeszé-lés, 1E98). Sámson (költői elbe-szélés, 1910), Aratás (1926, vers-kötet).

SzéIl Lajos Miklós szül. 1894.aug. 20. Hajmáskéren. Veszprém-vármegyei számvevő. Verskö-tete: Eletvizek partján (1927).Munkái több anatologiában je-lentek meg.

Szép Ernő szül. 1884. Huszton,Máramaros vm. Író és ujságíróBudapesten. Főbb verses-köny-vei: Versek (1902). Emlék. Életés halál (1916). Régi kedvünk(1919). A világ (1921). Elalvóhattyú (1924). Jó szó.

Szigethy Ferenc szül. 1894.aug. 15. Hevesen. Reformátuslelkész Sajószentpéteren .: Tagj aaz Orsz. Gárdonyi Géza Irod.Társaságnak, a nagykőrösi AranyJános, a miskolci Lévay Józsefés a Gyóni Géza Irod. Társaság-nak. Verskötetei: Tábori Posta(1918). Nehéz Idők (19'20). VidékiVersek (1925). Szavalókönyv(1926). Ezüstharangszó (1932).

Sziklay János dr. szül. 1857.ápr. 2. Veszprémben. M. kir. kor-mányfőtanácsos, a Szent IstvánAkadémia r. tagja. Műveí : A ka-rácsonyfa (verses elb.). Balaton(költ. 1921). Ezenkívül számosregénye, elbeszélése és műíordí-tása van.

Szomoru Árpád szül. 1890.márc. 15. Reálgimn. tanár Szom-bathelyen. Verskötete : Kis sipaz ürben.

Szűcs Ervin (szent jánosi) szül.1900. febr. 24. Szornhathelyen, az

Alsódunántúli Mezögazdaságl Ka-mara titkára Kaposváron. Ver-sei a napílapokban, folyóiratok-ban jelennek meg.

Tamás Ernő szül. 1892. Borzfán.Zala vm. A Pesti Hírlap belsőmunkatársa. Megjelent műveí :Elmúlt csodák (versek, 1920).Idegen istenek (1925). Nem lehetörülni (1929).

Tarczay Gizella dr. szül. Cerní-ken, Horvátország. OkI. középís-kolaí tanár, a Ganz-gyár francialevelezője. Tagja a GárdonyiGéza Irod. Társaságnak és a Ma-gyar frónők Körének. Versköte-tei: Im Geiuitter (1921). Ugorskojtisini (1926). Búzaszem (1933).

Tarnavölgyi (Fiák) András szül.1883. Szikszón. Rk. igazgató-tanító NagykáJIón. A GárdonyiGéza Irod. Társaság tagja. Verseikülönböző ujságokban jelennekmeg.

Temesváry Kriszta szül. 1905.Abasáron. Tanárnő. Jelenleg aBudapesti Hírlapnál dolgozik.Első verskötete 1934-ben jelentmeg.

Terescsényi György szül. 1890.Szegeden. Fővárosi író. Vers-kötetei: Dávid hegedűje (1922).Délibáb (1928). Több regényt írt.

Térey Sándor (cs. neve: KuthySándor dr.) szül, 1888. Debre-cenben. Ügyvéd, városi tb. fő-ügyész ugyanott. Verses-könyvel:Verse/c. Fehér hegedű. A Magá-nyos Ember. Feltámadás. Az EI-iöri Hegedű. Több műfordításavan.

Tikos Andor szül. 1878. febr. 18.Debrecenben. M. kir. államrend-őrségí tisztviselő Nyíregyházán.Versei a napilapokban jelennekmeg.

Tollas Béla szül. 1893. febr.25. Kétegyházán, Békés vm.Református lelkész Jászkara-jenőn. Az Arany János Társaságtagja. Verskötetei: Sion hegyénés Ének a napsugárról.

Tordai Ányos dr. szül. 1879.Hejőcsabán, Borsod vm. Ciszter-cita főgimn. igazgató Baján. ASzent István Akadémia és azegri Gárdonyi Társaság tagja.Szépirodalmi művei: Tinódi, Mi-kes Kelemen. Margit királyleány.A magyarság jussa. Imre királyfi

603