CMYK CMYK

CMYK CMYKCMYK CMYK

Interjú Ternyák Csaba egri érsekkel

A hitélet megújítása a feladatAz elmúlt esztendő  a kari-tász-lelkiség megújításának jegyében telt el az Egri Főegy-házmegyében.  Ternyák  Csaba egri érsek egy éve  azt mondta lapunkban: nagyon fontos, hogy minél több egyházközségben alakuljanak meg a karitász-cso-portok, a meglévők pedig erő-södjenek meg.

– Érsek Úr! Sikerült-e újabb lendületet adni a karitász mun-kának?

– Igen. Az Egyházmegyei Ka-ritász-találkozó nyilvánvalóvá tette mindenki számára, hogy aki a karitász munkában tevé-kenykedik, az nem mint magán-ember, hanem mint egyházá-nak képviselője teszi ezt. Akik bekapcsolódnak a szolgálatba, azok Krisztus szeretetét viszik el a rászorulókhoz. A Karitász Éve megerősítette a csoportokat szer-te az egyházmegyében. Az év so-rán 12 új csoport jött létre és még többnek a szervezése folyamat-ban van. Új kezdeményezések is megjelentek a csoportokban, mint pl. jótékonysági programok, betegek és idősek látogatása, haj-léktalanokról való gondoskodás, meleg étellel való ellátás.

– 2012 nemcsak a karitász, hanem az oktatás miatt is na-gyon fontos esztendő volt a fő-egyházmegyében, hiszen szep-tember elsejétől 16 új iskola ke-rült ide, így most már 30 okta-tási intézményben közel 17 ezer diák és 1180 pedagógus kezdte meg a munkát egyházi intéz-ményként. Hogyan alakult az első félév az Egri Egyházmegye iskoláiban?

– Olyan szolgálatról van szó a katolikus iskolák kapcsán, ame-lyet híveink nagy része hosszú évtizedeken keresztül nélkü-lözni kényszerült. A történelem Ura azonban az utóbbi években megengedte, hogy az egyház ne csak néhány kuriózumnak szá-mító intézmény fenntartója le-gyen, hanem sok család számára

elérhetővé tegye az egyházi ok-tatást. Nagy lelkesedést tapasz-talok minden érintett részéről. A gyermekek, a szülők, a pe-dagógusok és a lelkipásztorok is magukénak érzik az iskolát. Ennek számos, olykor megható megnyilvánulásával találkozom. Ezúton mondok köszönetet a ka-tolikus iskolákért mindenkinek aki segít minket.

– Október 11-én, a Hit Éve egy-házmegyei megnyitóján elhang-zott, hogy XVI. Benedek pápa azért hirdette meg2013-ra a Hit Évét, hogy újra felfedezzük a hit útját.  Mindez milyen feladato-kat ró az Egri Főegyházmegye papjaira, híveire?

  – Az egyéni és közösségi hit-élet megújítása a legfőbb feladat. Ennek útja a megtérés és a meg-ismerés. A megtérésről gyakrab-ban szoktunk beszélni, sokkal kevesebbet viszont hitünk taní-tásának megismeréséről, meg-értéséről és elfogadásáról. A Hit

Éve alkalmat kínál arra, hogy e téren is előre lépjünk. Öröm-mel tapasztalom, hogy az atyák sok helyen felnőtt katekéziseket szerveznek, hogy híveink és az érdeklődők újra elmélyíthessék hitünk igazságait. Megfelel a Szentatya szándékainak is, hogy az év során újra megtapasztal-juk a hit örömét és ismét rácso-dálkozzunk csodálatos össze-függéseire. Jó lenne, ha a Hit Éve elmúltával még tudatosabban, elmélyültebben és megújult el-kötelezettséggel tudnánk imád-kozni a Hiszekegyet.

– Minden évben kirukkol az Egri Érsekség újszerű nagy ren-dezvényekkel. Ilyen volt tavaly a karitász-találkozó, előtte az egyházmegyei cigánytalálkozó illetve az egyházmegyei képvi-selőtestületi-találkozó. Tervez-e a Főegyházmegye nagyrendez-vényeket 2013-ban?

– Az új évben egy kicsit min-den a Hit Évéről szól, különösen

is a tematikus év központi ün-nepe, amelyet április 20-ára ter-vezünk az Egri Bazilikában. A Katolikus Egyház Katekizmusa Napja lesz ez, amelyre meghív-juk a papokat, szerzeteseket, hit-oktatókat, a képviselőtestületek küldötteit és mindazokat a hí-veinket, akik a katolikus hit tisz-taságáért felelősséget éreznek.Lesz még néhány más jelentős esemény is. Január 28-án kez-dődnek az Országos Lelkipász-tori Napok az egri Szent János Házban, március 2-án ittlesz az országos Kolping találkozó, áp-rilis 4-én motoros találkozó lesz Ecséden, május 5-7 között pedig az Isteni Irgalmasság konferen-ciáját rendezzük. Április 27-ére tervezzük az évenként szokásos Egyházmegyei Minisztránstalál-kozót, június 8-án pedig Egyház-megyei Családtalálkozót tartunk Mezőkövesden.

Köszönjük az interjút!Homa János

A Katolikus Karitász 14 kórház újszülött osztályának adományoz inkubátort a Magyar Katolikus Püspöki Kon fe­ren cia támogatásával. Az egri Markhot Ferenc Kórházban december 20­án Ternyák Csaba egri érsek áldotta meg a berendezést , melyet Fűtő László ügyvezető igazgató vett át.

Vízkereszt ünnepén az evangé-liumi történet kedves, ismert alakjai a napkeleti bölcsek, aki-ket három királyként is szok-tunk emlegetni. A Hit Évében, úgy tekintünk rájuk, mint a hit példaképeire. Ha a karácsony a szeretet, akkor vízkereszt a hit ünnepe. Azé a hité, amely nem kételkedik, hanem igent mond a megtestesülés miszté-riumára, sőt áldozatokra is ké-pes, mint a bölcsek, hogy közel jusson az emberi szívvel is sze-rethető Istenhez, és másokat is közel vigyen hozzá.

Vízkeresztkor megcsodálhat-juk ezeknek a bölcseknek a hi-tét, akikről nem sokat tudunk. Csak azt, hogy ők hittek és hi-tükhöz hűek maradtak minden emberi csalódás és próbatétel ellenére is. Elég volt számuk-ra a külső jel, a csillag, és ők követték azt a belső kegyelmi indíttatást, amellyel a Mennyei Atya Fiához vonzotta őket (vö. Jn 6,44).

Mindnyájan el tudjuk

képzelni, hogy milyen nehéz lehetett számukra népüket és családjukat otthagyni, és ez-után jönnek még az ismeret-len út viszontagságai, a jeru-zsálemi közömbösség a zsidók részéről, Heródes alakoskodá-sa és méltatlan bánásmódja.

Egész úton senki nem csatlako-zott hozzájuk, a céltól néhány kilométerre sem tudott senki a nagy eseményről, a világ Meg-váltójának születéséről, és nem tódult a nép Jeruzsálemből a közelben fekvő Betlehembe. Ez a közömbösség alószínűleg pró-bára tette a hitüket.

És amikor végre célba értek, mi tárult ott szemük elé? „Meg-találták Máriát, Józsefet és a jászolban fekvő kisdedet”. És a gyermeken nem látszott semmi különös. Csakhogy a bölcsek hite tisztává tette a tekintetüket

és szilárddá az akaratukat: a gyermek Jézusban felismerték az ember Megváltóját. Cseppet sem kételkedtek, leborultak, hódoltak és ajándékokat adtak át neki. Ezért az Istent kereső, megtaláló emberek példaképei.

A Vízkereszt a segítő és hit-

re vezető kegyelemnek az ün-nepe is. A bölcsek előtt haladó csillag, mint égi jel azt jelenti, hogy maga az embert teremtő és üdvözíteni akaró Isten vezeti ezeket az embereket a Messiás-hoz. Semmiképp sem szabad az evangélista által említett csillagot puszta legendának tartanunk. Feltételezhető, hogy valóságos asztrológiai esemény volt az alapja. Figyelembe kell viszont venni, hogy a rend-kívüli esemény nyomán csak a bölcsek lelkében támadt hit, holott az égi jelenséget mások

is láthatták. Ez pedig arra utal, hogy az Isten mindenkinek megadja a hithez szükséges kegyelmet, de sajnos, azt nem mindenki fogadja be.

Megcsodáljuk a napkeleti bölcseket, mi sem vagyunk azonban rosszabb helyzetben. Nekünk is voltak és vannak csillagaink, akik a Megváltó Jézushoz vezettek. Mindenek-előtt a Szentlélek, mert az Írás szerint „senki sem mondhatja, hogy Jézus Krisztus az Úr, ha-csak nem a Szentlélek által” (1Kor 12,3). Azután a Jézus Krisztus által alapított Egy-ház, amely a II. Vatikáni Zsi-nat megfogalmazása szerint „a népek világossága” (LG 1). Sőt, nagyszüleinknek és szüleink-nek is megköszönhetjük azt, hogy eljutottunk a betlehemi Gyermekhez. Arról sem sza-bad megfeledkeznünk, hogy mi is, mint a betlehemi csillag elvezethetünk másokat Jézus Krisztushoz, az ember Megvál-tójához. Dolhai Lajos

A hit példaképei

Január üzenete:„Ne engedd, hogy legyőzzön a rossz, inkább te győzd le a rosszat jóval”

(Róm 12,21).

IV. évfolyam, 1. szám2013. január

A főegyházmegye 2012-benJanuár. A 37-ik Országos

Lelkipásztori Teológiai Napok rendezvénysorozata

január 23-án kezdődött E g e r b e n , Erdő Péter bíboros elő-adásával. A t a lá l kozót január 26-án Alberto Bot-tari de Castello pápai nuncius zárta, méltatva a konferencia sokéves, elkötelezett munkáját.

Február. Egerben a Fő-egyházmegyei Karitász feb-ruár 2-án a nagy hideg miatt ideiglenes melegedőt nyitott a Szvorényi utcai épületében. A rászorulók ott is tölthették az éjszakát, mivel a ház a nap 24 órájában nyitva állt.

MárCius. Hagyomány, hogy nagy-böjtben, a húsvéti ün-n e p e k h e z kö z e l e d v e szabadtér i keresztutat tartanak a M i s k o l c –mindszenti templom közelében lévő Kálváriadombon. Március 25-én Palánki Ferenc egri se-gédpüspök, Miskolc–mind-szenti plébános a hívekkel együtt énekelve és imádkozva járta végig Krisztus kereszt-útját.

április. Ünnepélyesen zárta április 19-én az egri Eszterhá-zy Károly Főiskola a Líceum a természettudományért címet viselő, 5,3 milliárd forintból megvalósult uniós programot. Elvégezték az épület teljes fel-újítását.

MáJus. Az Egri Baziliká-ba várták május 19-én azokat, akik az egyházmegye külön-böző Karitászcsoportjaiban te-vékenykednek. Az érsek meg-hívásának több mint 800 Kari-tász-tag tett eleget.

Június. Ternyák Csaba eg-ri érsek június 23-án az Egri Bazilikában Czibere Zsolt és Czapkó Mihály diakónusokat áldozópappá, Szűcs Gyulát pe-dig diakónussá szentelte.

Július. Közel ezer fiatal vett részt a 30. Egerszalóki Ifjúsági Találkozón és Lelkigyakorla-ton, mely július 18-tól 22-ig tar-tott. A résztvevők a Kárpát-me-dence sok-sok településéről

érkeztek. A rendezvény 30 évének meghatáro-zó szemé-lyisége a 85 éves, gyé-mántmisés Kerényi La-jos piarista atya.

augusztus. Tanévnyitó szakmai napot tartottak au-gusztus 28-án az Egri Bazi-likában. Ternyák Csaba egri érsek bejelentette, hogy idén 16 iskola került az Egri Főegy-házmegye fenntartásába, ezért összesen 16989 diák kezdi meg a munkát 1180 pedagógus irá-nyításával.

szepteMber. Az Egri Hittu-dományi Főiskola ünnepélyes tanévnyitján Dolhai Lajos rek-tor elmondta, hogy az idén 156 hallgatóval kezdték meg az új tanévet. Hozzáfűzte, hogy ez évtől az egri Szent Anna kápol-na melletti Redemptoris Mater Missziós Szemináriumban is papnevelés kezdődik, 12 sze-minarista részvételével.

OKtóber. A Hit Éve egyház-megyei megnyitóján – amelyen részt vett az egyházmegye pap-sága – Ternyák Csaba egri ér-sek tartott szentbeszédet októ-ber 11-én az Egri Bazilikában. Mint emlékeztetett rá, éppen 50 évvel ezelőtt kezdődött az egyház életében mérföldkőnek számító II. Vatikáni Zsinat.

nOveMber. Az Egri Pap-nevelő Intézet m á s o d é v e s k i s p a p j a i Krisztus Ki-rály ünnepé-hez kapcso-lódva, novem-ber 24-én, szombaton, szentmi-se keretében öltötték magukra a reverendát a szeminárium kápolnájában. A szent ruhát Balog Gyula, a szeminárium rektora áldotta meg, mielőtt a hét kispap azt magára vette.

DeCeMber. A Magyar Ka-tolikus Karitász a borsodi megyeszékhelyen rászoruló családoknak adott fenyőfát Karácsonyra. A Karitász több módon is segít a téli időszak-ban: meleg étel osztásával, hajléktalanoknak melegedő fenntartásával, krízisalap lét-rehozásával.

Összeállította: Gábor László

Ternyák Csaba érsek a frissen felszenteltekkel

CMYK CMYK

CMYK CMYK

II. E G Y H Á Z M E G Y E I H Í R E K 2013. JANUÁR

CMYK CMYK

Megújult a Szent Erzsébet Ház A „SZENT ERZSÉBET Út nyitó és záró állomásának infra-strukturális fejlesztése Sá-rospatakon és Kassán” című uniós projektzáró rendez-vényt december 12-én tartot-ták Sárospatakon. Az ottani Szent Erzsébet Ház fejlesz-téséhez több mint 400 ezer euróval járult hozzá az Euró-pai Unió és 73 ezer euróval a Magyar Kormány, melynek révén megújult az épület. A rendezvény szlovák résztve-vői a kassai dómban zajlott felújításokat ismertették.

Matyóföld festőjeTAKÁCS ISTVÁN matyóföldi festőművész több mint há-romszáz magyarországi templomba készített freskót, oltárképet és stációt, a szak-rális témát gyakorta ötvözve a matyóság életéből vett je-lenetekkel. A mezőkövesdi Városi Galériában kialakí-tott állandó gyűjteményes kiállítás az ő emlékének ápolására hivatott. A decem-ber 14-én tartott megnyitón Ternyák Csaba egri érsek is köszöntőt mondott.

Etika tanárok képzése AZ EGRI HITTUDOMÁNYI Főisko-la akkreditált továbbképzést hirdet. Az „Általános isko-lai tanárok felkészítése az Erkölcstan tantárgy 5-8. évfolyamokon történő okta-tására” című, 60 órás okta-táson tanárok szerezhetik meg a tantárgy tanításához szükséges képesítést. Kis-csoportos formában, öt péntek délutáni és szombati időpontokban szervezik. Bő-vebb információ és jelentke-zési lap a főiskola honlapján (www.eghf.hu) található és a tanulmányi osztályon kér-hető. Jelentkezési határidő: 2012. febr.15.

KórushangversenyekA SCHMIEDMEISZTER Szilvia által vezetett Egri Érseki Fiúkórus két nagy sikerű adventi kórushangversenyt is rendezett. December 18-án a Líceumban, december 22-én pedig az Egri Baziliká-ban léptek fel. A bazilikában közreműködött a Cantus Agriensis Kamarakórus, il-letve Hegyesi Hudik Margit és Réz Lóránt.

25 évHUSZONÖT ÉVE jelent meg el-ső alkalommal a Gaudete, az egri Szeminárium kispap-jainak negyedévente meg-jelenő kadványa. Az ünnepi összeállításban a szerkesz-tők felidézték 1987 várako-zásteli adventjét is, amikor elődeik hozzákezdtek az első számhoz.

H Í R S ORHÍREK

Egyházmegyei HírekKiadja az Egri Főegyházmegye

3300 Eger, Széchenyi u. 1.Szerkeszti a szerkesztőbizottságFelelős szerkesztő: Homa János

Honlap: www.eger.egyhazmegye.hu

e-mail: info@eger.egyhazmegye.hu

Aközreműködésével.

Kedvezményes előfizetés:06-80/513-646

Az egri Kispréposti Palotába költözött át az Egri Főegyház-megye Katolikus Iskolai Fő-hatósága, röviden az EKIF. Az irodákat Ternyák Csaba érsek áldotta meg december 6-án. Az ünnepségre meghívást kap-tak az egyházmegye oktatási intézményeinek vezetői. Jelen volt Seregély István nyugalma-zott érsek, Katona István és Pa-lánki Ferenc segédpüspök is.

Ünnepi beszédében Ter-nyák érsek hangsúlyozta: az egyházi oktatási-nevelési in-tézmények feladata, hogy a

hit előszobájába vezessék el a fiatalokat. A hit a diákságot is teljesebb, boldogabb emberek-ké teszi. Ezt a szolgálatot segíti a katolikus iskolák főhatósága. Elmondta azt is, hogy a díszte-rem mennyezetét olyan freskó díszíti, amely az erény diadalát ábrázolja a bűn felett. Ez a je-lenet arra tanít, amire a diáko-kat is nevelni kell. Bennük is az erénynek és a becsületnek kell győznie a gyengeségek fe-lett. A pedagógusoknak abban kell példát mutatniuk, hogyan diadalmaskodhat az életben a

jó az óhatatlanul felbukkanó rosszal szemben. Juhász Fe-renc atya, az EKIF elnöke ki-emelte: ettől a tanévtől az Egri Főegyházmegye 30 oktatási in-tézményében összesen mintegy 17 ezer diákot közel 1200 peda-gógus tanít. Ezzel a bővüléssel párhuzamosan a központi irá-nyítói létszámnak is gyarapod-nia kellett. Ezért korábbi helyü-ket kinőve szükségessé vált egy tágasabb iroda. Az ünnepségen az egri Szent Imre Katolikus Általános Iskola diákjai adtak műsort. (gábor)

A katolikus oktatás új központja A HÓNA P V ERSE

Áprily Lajos

Imádkozom: legyek vidám

ÁPRILY LAJOS, született Jékely Lajos (1887– 1967) költő, mű-fordító. Gazdag formakultúrája, impresszionista-szimbolista vonásai az első Nyugat-nemzedékhez kapcsolják. Többen a legnagyobb erdélyi magyar költőnek tartják.

Én Istenem, legyek vidám, hogy házamat vidítni tudjam. Mosolyogjak, ha bántanak és senkire se haragudjam.

Arcom ne lássa senki sem bánkódni gondon és hiányon. Legyen szelíd vasárnapom, ha mosolyog a kisleányom.

Én Istenem, legyek vidám, ma minden gondot tűzre vessek. Nyújtsam ki kincstelen kezem s szegényen is nagyon szeressek.

Tudom, sokat bűvölt a gyász, a hollós téli bút daloltam. A bátrakkal hadd mondom el: panaszkodtam, mert balga voltam.

Én Istenem, legyek vidám, ujjongjon újra puszta lelkem, mint rég, mikor falum felett az első forrásvízre leltem.

Ködökbe csillanó sugár, víg fecskeszó bolond viharban, tudatlan gyermekhang legyek a jajgató világzavarban.

Színvonalas nevelőmunka Jászapátiban

A Jászság első gimnáziumát ugyan Jászapátiban alapították 1767-ben, de Mária Terézia ren-deletére 1780-ban Jászberénybe helyezték át. A mai középisko-la jogelődjét 1912-ben hozták létre. A jelenleg is impozáns épületét, az iskolapalotát 1914 májusában adták át. Mészáros Lőrinc nevét 1951-től kezdve vi-selte. Az intézmény fenntartója 2012. szeptember 1-től az Egri Főegyházmegye lett.

- Visszatértünk az alapí-tóink szándékát tükröző, ka-tolikus értékrendet követő iskolák családjába – mondja Wirth István igazgató. - Hi-vatalos nevünk Jászapáti Gróf Széchenyi István Ka-tolikus Gimnázium, Szak-képző Iskola, Kollégium. Megújult épületünk, az úgynevezett iskolapalota. A közel egymilliárd forintos nagyberuházás után mo-dern, minden igényt kielé-gítő szaktantermek, idegen nyelvi multimédiás közpon-tok, felújított előadótermek, egy elegáns aula, díszterem is várja a diákokat. A legna-gyobb vállalkozás azonban mégis a sportcsarnok felépí-tése és átadása volt, amely egyben a város sportolási igényeit is kiszolgálja. Né-met, francia, angol, erdélyi és lengyel kapcsolatokkal rendelkezünk. Külföldi út-jainkat pályázatok segítsé-gével tudjuk megvalósítani.

Négy, minden igényt kielé-gítő számítástechnikai szak-tantermük van. A közel 150 számítógép mindegyikét in-ternet köti össze a nagyvilág-gal, minden tanuló és tanár saját postafiókkal rendelke-zik.

- Gimnáziumi képzésünk-ben a nyolc-osztályos gimná-zium alapos felkészítő mun-káját és megbízhatóságát bi-zonyítja, hogy sokan szerzik meg a nyelvvizsgát az iskola befejezéséig, majd az itt vég-zettek igen nagy hányada felsőoktatási intézményben folytatja tanulmányait. Na-gyon sikeres az egy évfolya-mos idegen nyelvi előkészítő képzés, amely elvégzése után a tanuló bármely irányult-ságot választhatja, az emelt nyelvi csoportokat továbbra is a szintjüknek megfelelő cso-portban oktatjuk.

- Szakközépiskolai képzés-sel is bővült az oktatás. A szakközépiskola a gazdasági és szolgáltatási szakterüle-ten, a közgazdasági szakma-csoportban folytatja a magas színvonalú képzést, melynek kimenete a vállalkozási és bérügyintéző szakképesítés. 2013-tól új, ügyviteli szak-macsoportba is várják a di-ákok jelentkezését, mellyel az ügyviteli titkár szakmára készítik fel őket. Jászapátin a szakképzés több mint 100 éves múltra tekint vissza. Az

iskola a térség, a Jászság és a megye gazdasági, társadalmi igényeinek megfelelő szak-képzést valósít meg

- Jelenleg humán, agrár, gazdasági-szolgáltató és mű-szaki területen történik isko-lánkban a jelentkezők képzé-se. Tanulóink elméleti okta-tását négy helyszínen bizto-sítjuk. Jól felszerelt, korszerű fa-, fém-, ruha- és építőipari tanműhelyekben biztosítjuk tanulóink folyamatos gyakor-lati oktatását.

- Minden évben rangos dí-jakat hoz el az iskola énekka-ra a megyei és országos ver-senyekről, de a nemzetközi megméretéseken is sikerrel szerepelnek. A csehországi Olmütz nemzetközi kórus-fesztiválján a 3. helyezés megszerzése nagy élmény volt minden diák és tanár szá-mára. Kézműves és rajz szak-körük minden évben rangos kiállításokon szerepel itthon és külföldön egyaránt. Az évente megrendezett országos betlehemkészítési versenyen szép eredményeket tudnak felmutatni.

- Modern, 100 férőhelyes koedukált kollégiummal ren-delkezünk, ahol 3-4 ágyas szobákban tölthetik napjaikat a kollégisták. Nyugodt körül-mények között készülhetnek az iskolai feladatok teljesíté-sére – zárja az intézmény be-mutatását Wirth István. H. J.

A cigánypasztoráció a Hit Évében

„Isten egy néppé kovácsol bennünket”

A Katolikus Egyház december 13–15. között Egerben tartott „Ci-gányság és az új evangelizáció a hit évében” című konferenci-ája azoknak kívánt segítségére lenni, akik a romboló erőkkel szemben meg akarják védeni a normális emberi együttélés le-hetőségét. Ternyák Csaba érsek a találkozó záró szentmiséjét mu-tatta be a Szeminárium kápolná-jában, ahol kifejtette, hogy Isten egyetlen néppé kovácsol ben-nünket, akik hiszünk benne, és Isten népe körében nem számít sem a származás, sem a bőrszín.

Mint a tanácskozáson el-hangzott: napjainkban tanúi vagyunk annak, hogy a meg-lévő társadalmi feszültségeket tovább gerjesztő szélsőséges po-litikai csoportok tevékenységé-vel szemben föllép a társadalom jó szándékú része. A különböző egyházi és civil szerveződések partnereket és szövetségeseket keresnek, hogy együtt hatéko-nyabban szolgálják a társada-lom harmonikus együttélését. Az előadók között Székely János püspök és Koós Ede atya az Egy-ház missziós küldetéséről szólt a mai magyar helyzetben. Orosz Atanáz és Kocsis Fülöp görög katolikus püspökök e területen elért eredményeikről és terveik-ről beszéltek. Bemutatkozott a szalézi rend cigánypasztoráci-ós kezdeményezése Bártfáról. A

kép ző mű vé szetek e van ge li zá-ciós erejéről Drangonics Márta, az Ars Sacra Alapítvány elnöke osztotta meg gondolatait. A mű-vészek nevében a Kossuth-díjas festő, Szentandrássy István szó-lalt meg saját képeiről beszélve. Mint kiderült, az új evangelizá-ció fontos eszköze a művészet, amely a cigányság hagyományos kultúrájában és az egyház évez-redes evangelizációs törekvései-ben, illetve a kisebbség és a több-ségi társadalom együttélésében egyaránt fontos szerepet játszik.

Záró szentmiséjében Ternyák Csaba érsek azt is kiemelte, hogy a hit Isten ingyenes ajándéka, amelyet mi szabadon elfogadha-tunk vagy akár vissza is utasít-hatunk. Ezért nincsenek biztos módszerek a hit átadásában. So-kan azt gondolják, hogy a hit va-lami kiegészítés, vagy járulékos elem az életünkben. Ez mennyi-ségi szemléletet tükröz. A hit va-lójában minőségi változást hoz, átjárja, átformálja életünket. A hittel békesség költözik az ember szívébe. Isten ritkán nyilatkozik meg látható formában, inkább a lélek mélyén, gondolataink hátterében szólal meg. Ezért ve-gyük komolyan a bennünk mun-kálkodó Szentlelket. Tudatában kell lennünk, hogy az a misszió, amely elkezdődött cigány testvé-reink körében, a Szentlélek mun-kája - emelte ki az érsek. G. L.

Még Karácsony előtt történt, de bármikor történhetett volna. Utaztam a helyi jára-ton, viszonylag nagyobb tö-megben. Egyik m e g á l l ó b a n felszállt egy idősebb hölgy, karján ölnyi fenyőággal Bocsánatot kért az áthajló ágak miatt, mikor mellém ült. Derűre hangolt az örökzöld ágak látványa, beszélgetni kezdtünk. Kér-dés nélkül elmondta, hogy ebben az évben nem állít fát, a hangulathoz elegendőek a fenyőágak is. Helyeseltem, annál is inkább, mert az ágak illatoztak, igazi Kará-csonyt sejtetve…

Beszélgetésünket hirtelen szirénázó mentőautó hangja szakította meg. A hölgy félbe-hagyta mondókáját, keresztet

vetett és jól hall-hatóan imád-kozni kezdett: „Istenem, add, hogy még idejé-

ben érkezzen orvoshoz, add, hogy meggyógyuljon.” Rövid imáját befejezve újra keresz-tett vetett, és folytatta tovább félbehagyott mondatát. Meg-döbbentő volt számomra, mennyire természetes az uti-társamnak, hogy az élet egyik legprofánabb helyén Istenhez fordul, hogy ismeretlen fele-barátjáért könyörögjön.

dr. Endrész Erika

Az iskolák száma megnőtt - szükségessé vált egy tágasabb iroda

A jászapáti intézmény fenntartója szeptember óta az Egri Főegyházmegye

J E G Y Z E T

Fenyőágak és mentőautó

CMYK CMYK

CMYK CMYKCMYK CMYK

Megáldották Eger missziós szemináriumát

Öt országból érkeztek kispapokTernyák Csaba egri érsek január 30-án áldotta meg a Redemptoris Mater Egyház-megyei Missziós Szeminá-riumot, amelynek alapító-levelét 2012. áprilisában, a jeruzsálemi Utolsó vacsora termében írt alá. A most megáldott épületet az érsek-ségtől kapta a szeminárium, melyet közel fél éves munká-val alakítottak át.

Az ősegyházban a kateku-menátus volt a hitéletbe való bevezetés és felkészítés útja. A még meg nem keresztelt fel-nőttnek ma is ezt kell végig járnia, ha be akar lépni az egy-házba. A Neokatekumenális Út a keresztség szentségének fel-fedezése azoknak, akiket nem kereszteltek meg, akik bár meg vannak keresztelve, de eltávo-lodtak az egyháztól, vagy akik el akarják mélyíteni a hitüket. A neokatekumenátus a II. Vati-káni Zsinattal párhuzamosan született meg, nevét a vatikáni Istentiszteleti Kongregációtól kapta. A Neokatekumenális Út történetének kiemelkedő jelen-tőségű napja volt 2002. június 28. amikor a Szentszék jóvá-hagyta az "út" szabályzatát.

A világ 120 országában, közel ezer egyházmegyében vannak jelen. Több mint 5000 plébánián, azok kisközössé-geiben nagyszámú hívő, vala-mint 95 „Redemptoris Mater” nevű szemináriumban több ezer kispap választotta ezt az utat. 2012. szeptemberétől az

egri Szent Anna kápolna mel-letti Redemptoris Mater Egy-házmegyei Missziós Szemi-náriumban is megkezdődött a felkészítés a papi hivatásra. A szeminárium rektora Michal Muszynski atya, aki Lengyel-országból érkezett.

– Tizenkét kispap tanul a szemináriumban – mondja a rektor. A jelenlévők közül öten magyarok, ketten brazilok, ket-ten olaszok, de van itt egy ni-caraguai és egy lengyel és egy fülöp-szigeteki kispap is. A je-löltek sorsáról Olaszországban sorsolással döntöttek, s min-denki abba a szemináriumba ment, ahová küldték. A képzés

nyelvtanulással kezdődik, de hárman már átjárnak a közeli Hittudományi Főiskolára, ahol a többi kispap tanul. Tanulmá-nyaik végén, szentelésük után legalább hat évig az Egri Főegy-házmegyében szolgálnak, majd néhány évre misszióba men-nek. Én például Oroszország-ban, Szibériában majd Moszk-vában jártam - folytatja a rek-tor. – Sok segítséget kaptunk az érsekségtől és az Érseki Papnevelő Intézettől. Mindenki részéről jó szándékot tapasztal-tunk, bízunk abban, hogy a mi szemináriumunkban is sok pa-pi hivatás formálódhat.

Homa János

A kultúrárólTernYáK Csaba egri érsek két alkalommal is beszédet mondott a Magyar Kultúra Napja alkalmából. Sátor-aljaújhely-Széphalmon, a Magyar Nyelv Múzeumá-ban január 21-én a városi díszünnepség szónoka volt. Másnap, január 22-én pe-dig a jeles nap tiszteletére tartott előadást Egerben, az Eszterházy Károly Főiskola épületében.

Az egységérta KriszTus-hívőK egysé-géért tartott ökumenikus imahét idén az ember egyé-ni és közösségi hivatását helyezte előtérbe. Az imahét során több főpapi igehirde-tés is elhangzott. Az egri evangélikus templomban Ternyák Csaba érsek, a Miskolc-Mindszenti temp-lomban Orosz Atanáz görög-katolikus püspök, a Mis-kolc-Belvárosi református templomban Palánki Ferenc püspök volt az igehirdető.

MegáldásJanuár 11-én került sor a Főegyházmegyei Kateke-tikai Konzultációs Iroda megáldására, amelyet Deli Lajos atya, az intézmény igazgatója végzett. Az ese-ményhez kapcsolódott VII. Egyházmegyei Kateketikai Konferencia szervezőbizott-ságának ülése is.

h í r e k

Ternyák Csaba egri érsek a missziós szeminárum kispapjai körében.

Február másodika Gyertyaszen-telő Boldogasszony ünnepe, amikor arra emlékezünk, hogy a gyermek Jézust születése után a negyvenedik napon bemutat-ták a jeruzsálemi templomban. Az ünnep sajátos magyar elne-vezése arra utal, hogy régebben Mária ünnepnek tartottuk, nap-jainkban pedig az Úr ünnepei közé soroljuk.

A szentmise kezdetén a gyertyaszentelés a Megváltó Jézusra emlékeztet bennün-ket, hiszen az égő gyertya-szál, amelyet kezünkbe ve-szünk, már az evangélium-ban szereplő agg Simeon sze-rint is Jézus Krisztust jelké-pezi, hiszen Ő „világosságul jött a pogányok megvilágítására és dicsőségére népének Izraelnek” (Lk 2,32). Ezért gyújtjuk meg Nagyszombat éjszakáján ünne-pélyesen a húsvéti gyertyát, és ez a magyarázata annak, hogy templomaink oltárán ott égnek a gyertyák. Ezt nem értette Vol-taire, a francia felvilágosodás egyházellenes szabadgondol-kodója, aki azon gúnyolódott, hogy a keresztények fényes nap-pal is gyertyát gyújtanak.

Jézus a világ világossága, aki egy alkalommal azt mondta: „aki engem követ nem jár sötét-ségben, és övé lesz az élet világos-sága”. Ezért szentel a Katolikus Egyház gyertyát. És mindazok,

akik az oltárról átveszik a lángot, megvallják: velem is megtörténik az, ami Simeonnal és Anna pró-fétaasszonnyal történt. Amint ők karjukra vehették Jézust, a várva várt Világosságot, úgy fogadjuk és vesszük mi is a hit fényét a gyertya lángjával. Mert Krisztus titokzatos testének tagjai ennek a világosságnak a részesei. Már maga a Megváltó Jézus is figyel-

meztetett bennünket erre: „Úgy világítson világosságtok az em-berek előtt, hogy lássák jótettei-teket és magasztalják a mennyei Atyátokat” (Mt 5,16).

Amikor megkereszteltek ben-nünket, a keresztelő pap egy égő gyertyát adott szüleink, illetve keresztszüleink kezébe, és ezt mondta: „Rátok van bízva a vi-lágosság, a hit és a kegyelem fé-nye, amelyet ez a gyertyaláng jel-képez. Óvjátok gondosan, hogy gyermeketek, akire ma ráragyo-gott Krisztus fényessége, szünte-lenül a világosság fiaiként járja az élet útját”.

Ez az ünnep arra szólít: ne csak kezünkben hordozzuk ezt a világosságot, hanem

szüntelenül a szívünkben is. Krisztus világossága, a hit vilá-gossága mindnyájunk életében jelen lehet. Remélhetőleg jelen is van mindazokéban, akik a hit és keresztség által Jézus Krisztushoz kapcsolták az éle-tüket. De erre a fényre vigyázni kell! Mert az Egyház nem fák-lyát adott a kezünkbe, hanem gyertyát. Ha nem vigyázunk rá,

könnyen elalszik. A hitünket is óvni, ápolni és védelmezni kell, mert az apostol szerint „törékeny kincs” a mi hitünk és Jézusba vetett reményünk (2Kor 4,7). A Hit Éve is erre figyelmeztet bennünket.

Jézus, a világ világossága értünk áldozta életét, s a gyer-tya lángja Krisztus áldozatos, önfeláldozó életét is hirdeti. A gyertya természete szerint fel-tartóztathatatlanul felemészti magát hivatása teljesítésében, miközben fénnyé és hővé alakul át. Az evangéliumi, Krisztust kö-vető keresztény élet is azt várja tőlünk, hogy mi is felemésszük magunkat igazságban és szere-tetben Istenért és szeretteinkért, miként a gyertya. Higgyünk ab-ban, hogy földi életünknek csak akkor van értelme, csak akkor lehetünk nagyok és elismertek Isten és az emberek előtt, ha alá-zatos, szolgáló szeretetben éljük le az életünket.

Dolhai Lajos

A világ világossága

Február hónap üzeneTe:„Hit nélkül nem lehet senki sem kedves Isten előtt” (Zsid 11,6).

IV. évfolyam, 2. szám2013. február

Személyes kincs IstentőlAz Országos Lelkipásztori In-tézet január 28-31. között 38-ik alkalommal szervezte meg Egerben, a Szent János Tovább-képző Központban az Orszá-gos Lelkipásztori- Teológiai Napokat, 250-en résztvevővel. A nyitó szentmise főcelebrán-sa, Ternyák Csaba egri érsek szentbeszédében a hitnek az új evangelizációban betöltött szerepéről szólt. A négynapos rendezvény során többek kö-zött előadást tartott Seregély István nyugalmazott érsek, továbbá négy püspök: Katona István, Palánki Ferenc, Udvar-dy György és Orosz Atanáz. Az Országos Lelkipásztori Intézet igazgatóját, Gáspár Istvánt a rendezvénysorozat hátteréről kérdeztük.

Mi a jelentősége ezeknek a találkozóknak az Egyház éle-tében?

Az évente megrendezés-re kerülő Lelkipásztori-Teo-lógiai Napok meghatározó színfolt a magyar Egyház életében – válaszolja. – Ha-táron inneni és túli magyar lelkipásztorok és közvetlen munkatársaik találkozója ez. A konferencia lehetőség az ismerkedésre, megosztásra, tapasztalatcserére. A meghí-vott előadók értékes, gondo-latébresztő tanításai irányt jelölnek az Egyház útkeresé-séhez, amihez szorosan kap-csolódik a világiak bevonása is az együttgondolkodásba a kiscsoportos beszélgetések során. Megtapasztalhatjuk a

hasonló gondolkodásúakkal való együttlét örömét, de az sem utolsó szempont, hogy ki-mozdulunk a megszokott kör-nyezetünkből. Témája mindig igazodik a világ- és a magyar Egyház aktuális feladataihoz. A Hit Évében a hit köré épült programja, valamint a körü-löttünk élők evangelizálására fektette a hangsúlyt. Felszín-re került az Egyház sokféle-sége, különböző arculatai; mind nehézségei, küzdelmei, kudarcai, mind pedig örömei és sikerei. A felismerés pedig magában hordozta a megúju-lás, a továbblépés lehetőségét.

Idén is nagyon hamar le kellett zárni a jelentkezéseket helyhiány miatt. Miért ilyen népszerű ez a rendezvény?

– Az Országos Lelkipásztori Intézet fontosnak tartja, hogy a konferencia híre minden plébániára eljusson, vagyis minden lelkipásztort meg-szólított, ami fontos alap és kiindulópont. A napok felépí-tése is szerepet játszik abban, hogy szívesen jönnek a lelki-pásztorok és munkatársaik: előadás, prédikáció, szentmi-se, kiscsoportos megosztás, a szabadidő közös eltöltése, fórumok, imádság. A lényeg azonban az a kincs lehet, amit Isten személyesen tarto-gat minden jelenlévő számá-ra. Amit ott megtapasztalhat, átélhet, amitől gazdagodhat, amitől megszabadulhat, ami-vel továbbléphet.

Gábor László

Az Isteni Irgalmasságról Az Isteni Irgalmasság Orszá-gos Konferenciáját 2013. áp-rilis 6-án rendezik meg az Egri Bazilikában. Már reggel nyolckor megkezdődik a prog-ram. Az Érseki Fiúkórus tagjai éneklik a reggeli imádságot, majd Katona István püspök kö-szönti a résztvevőket. A kon-ferenciát megnyitó szentmise 9 órakor kezdődik, amelyet Ternyák Csaba egri érsek mu-tat be.

Ezután előadásokra kerül sor, közben pedig kórusok sze-repelnek. Dolhai Lajos az Egri Hittudományi Főiskola rekto-ra: „Hol találkozunk egyen-ként az Isten irgalmasságá-val?” címmel beszél a bűnbá-nat szentségéről, majd Palánki Ferenc egri segédpüspök az irgalmasság lelki cselekedetei-ről elmélkedik. Ezt követően Csillag Éva az Isteni Irgalmas-ság világkongresszusairól, Csillag Péter pedig az országos konferenciákról beszél.

Az ebédet követően tanú-ságtételek lesznek, melyet az irgalmasság órájában szent-ségimádás követ. Délutánra ugyancsak előadásra várják

Böjte Csaba erdélyi ferences szerzetest, míg a szentekről, az irgalmasság példaképeiről Seregély István nyugalmazott egri érsek szól. A nap este 6 órakor az ünnepélyes záró szentmisével fejeződik be, melynek főcelebránsa Erdő Péter bíboros lesz. A bazili-kai programok alatt lehetőség nyílik a szentgyónás elvégzé-sére.

Katona István egri segéd-püspök a programról elmond-ta, hogy háromnapos egri tar-tózkodásra nyílik lehetőség. Pénteken szabad programok keretében templomok látoga-tására, városnézésre várják az érkezőket. Vasárnap délelőtt szentmise, délután 3 órakor, az Irgalmasság órájában szent-ségimádás lesz.

Regisztrálás szükséges, kü-lönösen akkor, ha valaki ebé-det, szállást kér. Étkezési lehe-tőséget és szállást, többágyas szobákban az egri Érseki Szent József Kollégium bizto-sít. Cím: 3300 Eger, Foglár u. 1.

TeleFon: (36) 516-960. regiszTrálás:

szTJKg@bTelneT.hu

Maristák KarcagonAz új Marista Rendházat Kar-cagon január 2-án Ternyák Csaba egri érsek áldotta meg. Azért választották ezt a napot, mert a rend alapítása 196 év-vel ezelőtt, éppen január 2-án történt. Az itt élő öt testvér a helyi Szent Pál Marista Álta-lános Iskolában 210 gyermek nevelésére szenteli életét. Az ünnepi eseményre családias légkörben került sor.

A főpásztor kifejezte örö-mét és háláját a rend vezeté-sének és a szerzeteseknek, hogy nem kis áldozatok árán letelepedtek egyházmegyénk-ben. A megáldás alkalmával azért is imádkoztak, hogy az Úr minél több fiatalt hívjon meg szolgálatába, s ezáltal a rend növekedjen és erősödjön. Szent Marcellin Champagnat atya követőinek nevelési szol-gálata hat fontos értékre épül: egyszerűség, családi szellem, szolidaritás, jelenlét és meg-hallgatás, gyakorlatiasság és kreativitás, valamint Szűz Mária követése az Evangé-lium megélésében és hirde-tésében. Az iskolatestvérek fő feladata, hogy a fiatalok meg-ismerjék és megszeressék az Úr Jézust. Az alapító Marcel-lin atya a Mária Kistestvérei nevet adta a közösségnek, hogy emlékeztesse őket: éle-tük legyen olyan alázatos, mint amilyen Szűz Máriáé volt. (g.l.)

CMYK CMYK

CMYK CMYK

II. e g y h á z m e g y e i h í r e k 2013. február

CMYK CMYK

PályázatAz egri Érseki Szent József Kollégium (3300 Eger, Fog-lár u. 1.) pályázatot hirdet az Egri Főegyházmegye katolikus iskolásainak, "Egy elfeledett egyházi sze-mélyiség az Egri Főegyház-megyében" címmel. Olyan pályamunkákat várnak, amelyben 10-15 (A/4-es) oldalon ráirányítják a fi-gyelmet azokra, akik tele-pülésükön sokat tettek az egyházért. A pályázat jeli-gés. Beadási határidő: 2013. április 1. A legértékesebb pályamunkákat díjazzák. 1. díj: 50.000 forint, 2. díj: 40.000 forint 3. díj 30.000 forint. Érdeklődni: (36) 516- 960 (telefon), sztjk1@enter-net. hu (e-mail).

Elsők lettekSzép sikert aratott a miskol-ci Vörösmarty Mihály Kato-likus Általános Iskola nyolc tanulója: Fülöp Alexa, Pitti Panna, Szűcs Gréta, Vajda Eszter, Balga Lili, Fülöp Gré-ta, Lóczi Viktória és Nagy Dalma, akik a Miskolci Jég-virág Korcsolya Klub Basic Novice szinkronkorcsolya csapatának tagjai. A janu-ár 3-5. között Salzburgban megrendezett Mozart Kupán első helyezést értek el.

Etika tanárok képzése Az Egri Hittudományi Főis-kola akkreditált továbbkép-zést hirdet. Az „Általános iskolai tanárok felkészítése az Erkölcstan tantárgy 5-8. évfolyamokon történő okta-tására” című, 60 órás okta-táson tanárok szerezhetik meg a tantárgy tanításához szükséges képesítést. Kis-csoportos formában, öt péntek délutáni és szombati időpontokban szervezik. Bő-vebb információ és jelentke-zési lap a főiskola honlapján (www.eghf.hu) található és a tanulmányi osztályon kér-hető. Jelentkezési határidő: 2013. febr.15.

Motoros búcsúLapunk januári számában tévesen jelent meg az idei ecsédi motoros búcsú idő-pontja. A helyes időpont: 2013. május 4. Helyszín: Ecséd, Szentkút-völgye. Főcelebráns: Ternyák Csa-ba egri érsek. A szervezők minden érdeklődőt szeretet-tel várnak.

Jelentkezési határidőAz egri Gárdonyi Géza Ciszterci Gimnázium, Szak-középiskola és Kollégiuma 2013/2014. tanévben hétféle képzési formát indít. Rész-letes információ az iskola honlapján: www.gardonyi.hu. A jelentkezési lapok beadási határideje: 2013. február 15. Kollégiumi el-helyezés: a lányok számára az iskola saját kollégiumá-ban, a fiúk számára az egri Érseki Szent József Kollé-giumban.

h í r s orhírek

Egyházmegyei HírekKiadja az egri főegyházmegye

3300 eger, Széchenyi u. 1.Szerkeszti a szerkesztőbizottságfelelős szerkesztő: Homa János

Honlap: www.eger.egyhazmegye.hu

e-mail: info@eger.egyhazmegye.hu

Aközreműködésével.

Kedvezményes előfizetés:06-80/513-646

Az "Egri Érseki Palota Kultu-rális, Turisztikai és Látogató-központ" című pályázat gene-rál kivitelezési szerződését ja-nuár 4-én írta alá a közbeszer-zési pályázat nyerteseként a Laki Épületszobrász Zrt. részéről Béres Lajos András vezérigazgató-helyettes, az Érseki Vagyonkezelő Központ képviseletében pedig főtiszte-lendő Ficzek László igazgató.

A közbeszerzési eljárásban hat cég vett részt. A győztes Laki Zrt. mellett szólt, hogy a legkedvezőbb árajánlatot adta: 842 millió forintból valósítja meg az építkezést. A Laki Pé-ter okleveles belsőépítész által alapított cég 2012. évi árbevé-tele 7 milliárd forint volt. A La-ki Zrt. közel három évtizedes működése alatt több jelentős beruházásban vett részt, így például szerepet vállaltak a Zeneakadémia, a Pest Vigadó, a fertődi Eszterházy Kastély, az Erkel Színház és a Keleti pályaudvar felújításában. Ők építették újjá a Tihanyi Legen-da Projekt keretében a Bala-ton-parti település 1960-ban lerombolt Kálváriáját is.

Ficzek László elmondta, hogy megtörtént a munka-terület átadása. A tervek sze-rint 2014. május negyedikére készül el a több mint 2300 négyzetméteres, háromszin-tes épület. Ezután kerül sor a termek berendezésére. Bíznak abban, hogy már 2014–ben, az építkezés befejezése után nem sokkal meg tudják nyitni

a látogatóközpontot a turisták előtt, mivel az eszközbeszer-zési pályázat lebonyolítása a generál-kivitelezéssel párhu-zamosan történik.

Az első és a második eme-leten kap helyet a magyar egyház ezer évét, valamint a magyar szenteket bemutató tárlat. Itt lesz az egri püspö-kök és érsekek arcképcsarno-ka is. A freskókat is renovál-ják a termekben, sőt a barokk hangulatot is megidézik korhű bútorokkal, berendezési tár-gyakkal. A második emeleten, a kiállítás csúcspontjaként a kétemeletnyi belmagassá-gú, lélegzetelállító szépségű

érseki kápolnát is megte-kinthetik a turisták, a kórus-ról gyönyörködve a barokk gyöngyszemben. A földszinten internet-kávézó, ajándékbolt, a főegyházmegye történelmi borvidékeinek – a tokajinak, a mátraaljainak és az egrinek – a borait bemutató Vinotéka, továbbá gyermekmegőrző ját-szószoba várja az idelátogató-kat, akik végtelenített filmről ismerhetik meg a régiót. Az épület előtti sétálóutcáról lát-ható kert is újjászületik. Kerti bútorokkal, sétaútvonallal, es-ti díszkivilágítással a belváros egyik ékköve lehet.

Homa János

Megkezdődött az építkezés

A belváros ékköve lesz az egri Érseki Palotaa hóna p v erse

Reményik Sándor:

Sóhaj a mindenségért

REMénYiK SándoR (1890 –1941) költő, a két világháború kö-zötti erdélyi magyar líra kiemelkedő alakja. Az életében több neves díjjal és elismeréssel kitüntetett Reményik a legutóbbi időkig viszonylag ismeretlen volt Magyarországon, mert őt és költészetét 1945 után – jórészt politikai megfontolásokból – évtizedekre száműzték a magyar irodalomból.

Vasárnap. Harangszó. Egy asszony elmegy Mellettem. A harangszóra megáll. Összeteszi kezét, fohászkodik Az utcán elmenőben: „Uram Jézus A rosszakon is könyörülj!” – A rosszakon is könyörülj: Ennyi egy vers-soros imája. Az asszony kendős, falusi És amint mond, magának mondja, S a láthatatlan csillagoknak. Már megy tovább. Mi fakasztotta E furcsa, percnyi, falusi imát Itt, a városban, közelemben? Igen, épp az én közelemben – S miért, hogy elfeledni nem tudom, S gondolok rá újuló gondolattal, Újuló kínnal s enyhüléssel? Mi fakasztotta e furcsa imát? Mint egy könnycsepp, mint egy villámcsapás, Mint morajló s meginduló föld, Mint megnyíló föld a lábam alatt: Olyan volt. Mi fakasztotta: részvét, bűntudat, Az utcán, harangszóra, éppen ott? Sejthette-e, hogy az egész Lángba borult Mindenségért imádkozott??!

A titkuk a zene szeretete

A Fráter Kórus örömteli húsz éveEgy iskolában fontos szerepe van a kulturális, zenei és sport-életnek is. A Fráter Kórus az év végén ünnepelte – az otthonát jelentő Fráter György Katoli-kus Gimnáziummal együtt – megalakulásának 20. évfor-dulóját. Az elmúlt két évtized alatt a csoport számtalanszor öregbítette az alma mater jó hírét. Repertoárjukban meg-találhatóak az egyházi kórus-irodalom legszebb darabjai, közülük a kedvenc a gospel, az amerikai néger folklóron ala-puló keresztény kóruszene. Az énekkar vezetője, Regős Zsolt, aki az elmúlt évben vehette át Borsod-Abaúj-Zemplén megye Príma-díját.

- Amikor a Fráter Kórust hallgatja az ember, feltűnik, hogy ezek a gyerekek nagyon szeretnek énekelni. Mi ennek a titka?- kérdeztük a karvezetőt.

- Mindenekelőtt azt kell tisz-táznunk – válaszolja – hogy mi az éneklés: az érzelmek, gondolatok kifejezése, hallha-tó művészi eszközökkel. Nos, a kórusban éneklő fiatalok élve-zik a közösségben való létet, az együtténeklés örömét, és nem utolsó sorban azokat a kórus-műveket, amelyeket válogatok számukra: fiatalos, lendületes és legtöbbször pozitív gondola-tokat sugárzó dalok ezek.

- Létezik-e Regős Zsolt féle módszer?

- Nincs sajátos módszerem, szeretem, amit csinálok, szere-tem a csoportomat és a ZENÉT.

- Nem idegen a fiataloknak a spirituálék és a gospelek hang-zásvilága és ritmusa?

- Egyáltalán nem idegen, sőt! Nagyon könnyen elsajátítják a

műfaj kötelező előadásmódját. Persze következetesnek kell lennem, és akkor minden szé-pen megy.

- Egyházi iskola kórusáról van szó, mégis meglepően ön-álló utat jár. Javasolja-e a kísér-letezést más, hasonló csopor-tok számára is?

Kórusom mindig a katolikus szellemiséget képviseli a prog-ramokban és koncertjeinken. A „külön út” az egyfajta felnőt-tes gondolkodás és színpadi lét. Úgy gondolom, hogy a műhely-ben megtanult, sikeres darabo-kat minél előbb közönség előtt is meg kell szólaltatnunk. Ezért van a sok szereplés. Bíztatom a kollégákat, a kórusvezetőket: bátran fogadják el a külső meg-hívásokat is.

Gábor László

Az évszázadok során

Megújult a Miskolc-Minorita templom homlokzata

A Hősök terén álló minori-ta templom Miskolc egyik legjelentősebb barokk mű-emléképülete. Megújult fő-homlokzatát ünnepi szent-mise keretében január 11-én Ternyák Csaba egri érsek áldotta meg. A szentmisén többek között részt vett Pa-lánki Ferenc segédpüspök, miskolc-mindszenti plébános és Kalna Zsolt minorita tarto-mányfőnök, aki a megszépült templom plébánosa.

Az állvány-erdőt és a takaróhálót nemrégiben bontották le az építők, így régi fényében ragyogva pom-pázik a felújított templom. A jövőben a tervek szerint megújul a homlokzat többi része, és a gyönyörű barokk belső tér is.

Az impozáns templomot és a hozzá tartozó rendházat 1729-ben kezdte el építeni P. Kelemen Didák (1683-1744), aki e templomban nyug-szik. A tervező a híres olasz Giovanni Battista Carlone, az akkori egri püspök Er-dődy Gábor építésze volt. Az épület 1735-ben készült el, és a Nagyboldogasszony

tiszteletére szentelték. Az év-századok során az épület alap-ja annyira meggyengült, hogy megmaradása is kérdésessé vált. A falakon hatalmas repe-dések jelezték a szerkezeti el-változást. A málladozó, lehulló vakolatdarabok pedig baleset-veszélyessé tették a templom megközelítését is. Ezért vált halaszthatatlanná az épület szerkezeti megerősítése és a főhomlokzat felújítása.

A munkálatok 2012 tava-szán kezdődtek el. A szakem-berek elsőként betoninjekciókat juttattak az épü-let alá, majd az

állványzat megépítését köve-tően betonkoszorú készült a templomhajó fölé. A két tor-nyot acélpántokkal erősítet-ték meg, hiszen a homlokzat statikai szempontból is veszé-lyessé vált.

A renoválás része volt a homlokzatot díszítő szobrok restaurálása és a főhomlokzat újrafestése is. A jelentős mun-ka 63 millió forintba került. Ebből 26 millió forint volt a kormányzati támogatás, a töb-bi a hívek nagylelkű adomá-nyaiból gyűlt össze. (gábor)

A kórusban éneklő fiatalok élvezik a közösségben való létet.

NévjegyREgőS ZSolt a miskolci Fráter György Katolikus Gimnázium énektanára és karvezetője. A Fráter Kórussal országos és nemzetközi versenyeken is ér-tek el már jelentős eredménye-ket. 1986-tól a Miskolci Nemzeti Színház korrepetitora, később karnagya, jelenleg is karigazgatója. Operetteket, ba-lettet, musicaleket és zenés játé-kokat vezényel. Közben megala-kította a Miskolci Spirituálé Együttest, a Musica Kamarakórust, majd a Regős Vokál énekegyüttest. Simonné Lichy Ágnessel közösen vezeti a Szent Ferenc kórust és a Búza téri Görög Katolikus templom SZITOSZ kamarakórusát.

A freskókat is renoválják a termekben, megdézik a barokk hangulatot.

�� A jövőben a tervek szerint megújul a homlokzat többi része is.

CMYK CMYKCMYK CMYK

Szentmisék a betegekért Február 11-én, a Lourdes-i Boldog-ságos Szűz Mária emléknapján imádkozott egyházunk a betege-kért, orvosokért, ápolókért. Ebből az alkalomból aznap Miskolcon, a Borsod-Abaúj-Zemplén me-gyei kórház kápolnájában Orosz

Atanáz görögkatolikus püspök tartott istentiszteletet. Az egri Fájdalmas Anya templomban Pa-lánki Ferenc egri segédpüspök mutatott be ünnepi szentmisét, aki hangsúlyozta, hogy Isten az egész embert akarja gyógyítani.

A meghívás titok, megélése ajándék

A Katolikus Hivatásgondozó Intézet február végén rendez-te meg hivatásgondozó kon-ferenciáját Egerben, a Szent János Házban. A hivatásgon-dozás egyházmegyei és szer-zetesi felelősei, a hitoktatás, az ifjúságpasztoráció és a katoli-kus iskolák képviselői keresték azokat a módszereket, ahogy a mai fiatalok számára közvetít-hetik Isten hívó szavát. A be-vezető előadást Palánki Ferenc egri segédpüspök tartotta, aki-től rövid interjút kértünk.

– Mit jelent a hivatás fogal-ma?

– A hivatás szóban benne van a „hív” ige - válaszolta. - Va-laki hív valakit. Egyik személy a másikat. Általában beszélünk papi, orvosi, tanári hivatásról, vagy egy-két ehhez hasonlóról, aztán vannak még foglalkozá-sok, szakmák, melyeket nem tartunk hivatásnak. Mélyebbre kell ásnunk! Emberségünkből következik, hogy személyes kapcsolatba tudunk kerülni másokkal, és képesek vagyunk szeretni. Ez az alaphivatásunk: szeretni! Jézus Krisztus, az Is-ten Fia hívott meg bennünket, hogy kövessük Őt, hogy járjuk itt a földön a szeretet útját. Jézus követése valóságos mennybe-menetel.

– Jézus mire hív bennünket?– Jézus mindannyiunkat meg-

hív, ismer, néven szólít, és azt akarja, hogy Őt is mindannyi-an megismerjük. Ne féljünk tő-le! Istentől sokan félnek, pedig nem félelmetes, hanem vonzó. Neki fontos az elveszett bárány, Ő utána megy és megkeresi; Ő számon tartja a szegény öz-vegyasszony két fillérjét, vagy egy pohár vizet is, melyet sze-retetből adtak. Ő gondunkat vi-seli, és azt akarja, hogy boldo-gok legyünk. Ezért a családjába,

vagyis Egyházába hívott meg bennünket. A keresztség által tagjai lettünk ennek a szere-tet-közösségnek, s mivel egy családban is mindenkinek meg van a saját feladata, így az Egy-házban is. Minden krisztusi em-ber számára az a kérdés, hogy milyen életállapotban tudja ezt a legteljesebben megélni. Nem vagyunk egyformák. Különböz-nek az adottságaink, képessé-geink, a neveltetésünk, de min-denki képes a szeretetre! Abban a foglalkozásban, amelyben él, képes másokért élni, vagyis szeretni. Minden foglalkozás attól lesz hivatás, ha az szolgá-lat. Szolgálja a többi embert, és rajtuk keresztül az Istent.

– Nem túl sok ma a kísértés, ami letéríthet erről az útról?

– Jézus életmódot kínál: a Neki, másokért odaadott élet-re hív, mert ez a szeretet: a „mindenadás”. Ma sokan azt gondolják, hogy a sok élvezet, a kényelmes, gazdag élet tesz boldoggá. Nem! Csak a szeretet tehet azzá! Ha valaki csak az evilág igézetében él, érzéketlen marad az isteni dolgokra, Isten nélkül kezdi élni az életét, ki-teszi magát a veszélynek, hogy örökre elvész.

– Vannak, akiket Jézus a papságra vagy a szerzetesség-re hív. Hogyan lehet ezt felis-merni?

– Boldog II. János Pál pápa szerint a hivatás „ajándék és titok”. Megyek az utcán és arra gondolok, hogy milyen jó lenne bemenni egy templomba. Mi-ért? Nem tudom megmondani, csak bemegyek. Ülök a csend-ben, és egyszer csak megtelik a szívem örömmel. Uram, jó itt lenni a közeledben! Nincs égi jel, nincs jelenés, „csak” öröm. Vagy látok egy szép liturgiát, és arra gondolok, milyen jó lenne, ha én is ott állhatnék az oltár-nál. Egyik barátom utazott a buszon, amikor felvillant benne a gondolat: „Meg kellene kér-dezni Istent, mi lenne, ha pap lennék?” S mintha visszakér-dezett volna az Isten: „Te mit gondolsz?” „El tudom képzel-ni.” – válaszolta. Erre Isten: „Én is!” Azóta már nagyon ismert és közkedvelt pap lett az illető. A meghívás valóban titok, de annak megélése, életre váltása ajándék – mindenkinek.

Gábor László

Hamvazás

A NAGYBÖJT első napján, ham-vazószerdán szentmisét mu-tatott be Ternyák Csaba egri érsek az egri Gárdonyi Géza Ciszterci Gimnázium Szak-középiskola kollégistái és az Érseki Szent József Kollégium lakóinak közösségében az egri Ciszter templomban. Közreműködött a gimnázium ének és zenekara. Szentbeszé-dében kiemelte a Főpásztor, hogy a nagyböjt a megtérés, az újrakezdés lehetősége.

Miért hiszek?

A SÁROSPATAKI Római Kato-likus Egyházi Gyűjtemény előadássorozatot indított a Hit évében. Ennek során ismert emberek vallanak életük, munkájuk és a hit kapcsolatáról. Szeretettel várják az érdeklődőket min-den hónap második keddjén 17 órakor a Szent Erzsébet Házban (Sárospatak, Szent Erzsébet u. 13.) Az első előadást dr. Csókay András agy- és idegsebész tartotta, majd március 12-én Jókai Anna írónő következik.

A hivatások napja

A SZERZETESI hivatások napját minden esztendőben Gyertyaszentelő Boldogasz-szony napján, február 2-án ünneplik. A megszentelt élet napja alkalmából ünnepi zsolozsmára és szentmisére gyűltek össze ezen a napon az Egri Főegyházmegye te-rületén működő szerzetesek a Miskolc Avas-déli Isteni Ige templomban. A hívekkel együtt végzett közös zso-lozsmát követően Palánki Ferenc segédpüspök főceleb-rálásával került sor a szent-misére, illetve a gyertyák megáldására.

H Í R E K

J E G Y Z E T

A szentmisék segítenek bennünket a Húsvétra való lelki előkészületben.

Fedezzük fel ezért egyre jobban liturgiánk tanító, nevelő jellegét. Gondoljunk az ősrégi teológiai alapelvre, mely szerint „az imád-ság törvénye, a hit törvénye”. Az Egyház imádságai a keresztény hit igazságaira és törvényszerű-ségeire tanítanak és nevelnek minket. A liturgikus reform óta most már mindennap változnak a szentmise imádságai, a szentírá-si szakaszok, és így naponként nagyböjti programot adnak a húsvétra készülő egyháznak. Aki a nagyböjt folyamán min-dennap (vagy legalább minden vasárnap) részt vesz a szentmi-séken, a liturgia útmutatásai alapján rendszeres segítséget kap nagyböjti lelki program-jához. Az Isten szava mellett külön is érdemes odafigyelnünk a miséző pap imádságaira. Ezek minden magyarázat nélkül, önmagukban is a nagyböjt

lényegére és jelentőségére taníta-nak bennünket.Már rögtön az első nagyböjti prefáció összefoglalja a szent negyven nap jelentőségét. Azt

is tanítja ez az imádság, hogy a nagyböjt nemcsak az Egyház, hanem Isten ajándéka. Az ima szerint az Isten adja meg az ő népének, hogy „évről évre a megtisztult lélek örömével vár-ják Húsvét szent titkának ünne-pét: most többet imádkozzanak, buzgóbban gyakorolják az irgal-masság tetteit, s az újjászületés szentségei által az istengyermek-ség teljességére jussanak”.A könyörgések elemzése alap-ján láthatjuk, hogy a helyes és jó nagyböjti lelkülethez

hozzátartozik, hogy „testi önmegtagadás gyakorlásával szívünk megtisztuljon” (1. hét, kedd), „testi önmegtagadásaink és jócselekedeteink gyümölcse-

ként lélekben újjászülessünk” (1.hét, szerda), „tartózkodjunk minden bűntől” (2.hét, hétfő), „töredelmes bűnbánattal tisz-títsuk meg lelkünket” (2.hét, péntek). Tehát nem öncélú gyakorlatokat kér és vár tőlünk az Egyház. Mindezekre azért van szüksé-günk, hogy „erőnk legyen a keresztény élet minden küz-delméhez” és „a bűnök elleni küzdelemben az önmegtagadás legyen biztos erőforrásunk” (Hamvazószerda).

Nyilvánvaló, hogy mindehhez nélkülözhetetlenül szükségünk van az Isten kegyelmére, ami-ért mindennap imádkozunk. Csupán őszinte vágyakozással, saját akaratunk megfeszítésével nem tudunk jobbá, tökéleteseb-bé válni. Hiába szeretnénk többet imád-kozni és többet böjtölni. Meg-gyengült akaratunk nem képes kitartani a jóban. Ezért már rög-tön a hamvazószerda utáni pén-teken így imádkozunk: „Urunk, Istenünk, kísérd kegyelmeddel bűnbánati cselekedeteinket a nagyböjt folyamán!”

V együnk tehát részt a nagyböjtben szívesen és gyakrabban a szentmisé-

ken, és engedjük, hogy Egyhá-zunk a liturgia által felkészítsen bennünket a Húsvét misztériu-mának méltó megünneplésére. Lássuk be, hogy a nagyböjtben is a liturgia lehet a legtökéle-tesebb tanítónk és nevelőnk a krisztusibb életre.

Dolhai Lajos

A nagyböjti szentmisék

Palánki Ferenc egri segédpüspök

MÁRCIUS ÜZENETE: „Megismertük a szeretetet, amellyel Isten szeret bennünket, és hittünk benne”

(1Jn 4,16)

XVI. Benedek pápa lemondott

Kedves Testvérek!NEMCSAK a három szentté-avatás miatt hívtalak össze benneteket erre a konzisztóri-umra, hanem azért is, hogy közöljem veletek döntésemet, amely nagy jelentőségű az Egyház élete számára. Miután ismételten megvizsgáltam lel-kiismeretemet Isten előtt, elju-tottam arra a bizonyosságra, hogy erőnlétem előrehaladott korom miatt már nem alkal-mas arra, hogy megfelelő mó-don gyakoroljam a péteri szol-gálatot.NAGYON JÓL TUDOM, hogy ezt a feladatot, spirituális lényege miatt, nem pusztán tettekkel és szavakkal, hanem szenve-déssel és imával is teljesíteni kell. Azonban a mai világban,

amely gyors változásoknak van kitéve, és a hitélet szem-pontjából nagy jelentőségű kér-dések rázzák meg, Szent Péter hajójának kormányzásához és az evangélium hirdetéséhez szükség van mind a test, mind a lélek erejére. Ez az erő az utóbbi hónapokban olyan mér-tékben csökkent bennem, hogy el kell ismernem: képtelen va-gyok jól megfelelni a rám bí-zott szolgálatnak.EZÉRT, tudatában e tett súlyos-ságának, teljes szabadsággal kinyilatkoztatom, hogy lemon-dok szolgálatomról, mint Róma Püspöke, mint Szent Péter utóda, amelyre 2005. áp-rilis 19-én a bíborosok révén kaptam megbízatást. 2013. február 28-án este 8 órától a római szék, Szent Péter széke

üresnek nyilvánítandó. Az ille-tékeseknek konklávét kell ösz-szehívniuk az új pápa megvá-lasztására.

Kedves Testvérek! TELJES SZÍVEMBŐL köszönetet mondok nektek azért a szerete-tért és munkáért, amellyel ve-lem együtt hordoztátok szolgá-latom súlyát, és bocsánatot ké-rek minden hibámért. Most ajánljuk az Anyaszentegyhá-zat Legfőbb Pásztora, a mi Urunk, Jézus Krisztus gondjai-ba. Fohászkodjunk Szent Any-jához, Máriához, hogy anyai jóságával segítse a bíboros atyákat az új pápa megválasz-tásában. Ami engem illet, a jö-vőben is teljes szívvel kívánom szolgálni Isten Szent Egyházát imának szentelt életemmel”.

A Szentatya február

11-én bejelentette,

hogy lemond péteri

szolgálatáról. XVI.

Benedek pápa egy

konzisztórium során

tette közzé a hírt,

amelyet három

szenttéavatási ügy-

ben hívott össze.

CMYK CMYK

Hatvan évvel ezelőtt, 1953. február 1-jén szentelte pappá Szalay József prépostot, érde-mes főesperest, nyugalma-zott plébánost tizenhat társá-val együtt Czapik Gyula egri érsek. Az akkor felszenteltek közül már csak egyedül ő ünnepelhette gyémántmi-séjét. A zsúfolásig megtelt Miskolc-hejőcsabai templom-ban fiatalabb paptestvéreivel vették körül az oltárt, és együtt imádkoztak az eltelt évek kegyelmeiért.

A szentmise kezdetén Szarvas Péter, a miskolci Szent Anna-templom plébánosa olvasta fel Ternyák Csaba egri érsek kö-szöntő levelét. A ma 85. évében járó gyémántmisést Palánki Ferenc egri segédpüspök, a Miskolc-mindszenti templom plébánosa is méltatta, megem-lítve szeretetre méltó egyénisé-gét és tiszteletet érdemlő, gaz-dag, áldásos életútját.

Szalay József kilenc éve a hejőcsabai Szent Erzsébet Sze-retetotthonban él, de igazán gazdag életpályát mondhat ma-gáénak. Felvidéken, az ötszáz lelkes Bodoló nevű községben született, amely jelenleg Szlo-vákiában található. Gyermek-korát szülőfalujában töltötte, itt tanult magyar iskolában. 1938-ban negyedikes elemistaként

került a premontrei gimnázi-umba Kassára. Máig szívesen emlékezik vissza itteni osztály-főnökére, Holba Kassziánra. 1944-ben, a német megszállás után, a front közeledtével érke-zett a rendelkezés, hogy a leven-téket, az ifjúságot ki kell vinni az országból. Koránál fogva őt is bevagonírozták, és innentől kezdve szinte állandó mene-külés lett az élete: előbb Krak-kóba vitték, aztán az ausztriai Gmündbe, majd Németország-ba került. A munsteri lágerben hadifogolyként ismerte meg Langhammer János tábori lel-készt, akiben az igazi papi eszményképet látta meg. Így

emlékszik vissza erre: „Az én hivatásom a születésem előtt kezdődött. Édesanyám 16 éve-sen ment férjhez, és azért imádkozott, ha fia lesz, az pap legyen. Szerepet játszott ebben az is, hogy gyerekkoromban nagyanyám minden nap gya-log járt a három kilométerre lévő szepsi templomba, hogy áldozhasson. De a sorsdöntő élmény a lágerben ért, itt lát-tam azt, hogy aki másokért, az emberekért tett valamit, az a pap volt.”

1946-ban került haza, a sátor-aljaújhelyi piaristáknál, szer-zetesi gimnáziumban érettsé-gizett az államosítás előtti utolsó

évben. Ezt követően jelentkezett papnövendéknek, majd felszen-telése után első prédikációját nagypénteken mondta el Olasz-liszkán, ahová helyettesíteni küldték. Szeptembertől Tály-lyára került káplánnak, ahol nyolc évet töltött. Az 56-os események után azt rótták fel neki bűnéül, hogy bevitte a keresztet az iskolába, ezért Mo-najba helyezték át, ahol 11 éven keresztül szolgálta a helyiek mellett a homrogdi, a tomori, a szakácsi, a laki, az irotai, a nyéstai és az abaújszolnoki hí-veket. Több településen tette rendbe a templomot.

Életének legnagyobb részét Ináncson töltötte ahová 1972-ben került. Itt új plébániát épí-tettek, s a hívek segítségével felújították a templomot is, amelyben a freskókat Máger Ágnes készítette. Összesen há-rom évtizedet szolgált a telepü-lésen, melyhez Csobád és Her-nádszentandrás is tartozott, 2004-ben vonult nyugdíjba.

A gyémántmisés azt ígérte, hogy amikor a hó elolvad és jó lesz az idő, ellátogat Ináncsra, mert ott is szeretné megkö-szönni az Úrnak az elmúlt hat-van esztendő kegyelmeit. Mint a falu szülötte és egykori tanít-ványa jómagam is várom ezt a pillanatot, hogy megköszön-hessük Szalay József atyának áldozatos munkáját.

Homa János

Szmrecsányi Lajos érsek emlékezete

Szmrecsányi Lajos 1851-ben született a Sáros vármegyei Darócon, és hetven éve, 1943-ban halt meg. Az egykori egri érsek páratlan adakozókészsé-gével, Európa-szerte elismert modern szegénygondozó-háló-zatával vívta ki a társadalom megbecsülését.

Lelkipásztorként először Ká-polnán, majd Miskolcon műkö-dött. Látván sikereit, 1882-ben Samassa József érsek előbb szertartójává, majd 1892-ben tit-kárává nevezte ki. 1904-ben se-gédpüspök lett az idősödő főpap oldalán, 1912. augusztus 20-án pedig az elhunyt érsek helyébe lépett. Az új főpásztor fiatalos lendülettel vágott bele az egy-házmegye hitéletének fellendíté-sébe. Nagylelkű adományaival sok hitbuzgalmi és társadalmi

szervezetet, alapítványt és okta-tási intézményt segített, köztük az egri líceumot is.

Szívén viselte a kisemberek, a társadalom elesettjeinek sor-sát is. A szegénygondozás in-tézményesítése céljából alapí-totta a Szent Ferencről nevezett Szegénygondozó Nővérek Rend-jét. Ez adta alapját az 1927-ben életre hívott Egri Normának, amely működése során sok nyomorban tengődőn segített. Főleg szociális téren elért érde-meiért tüntette ki XI. Pius pápa pápai trónálló címmel.

Igen idősen, 92 éves korá-ban halt meg. Temetését Serédi Jusztinián hercegprímás ce-lebrálta, a szertartáson részt vett Horthy Miklós kormányzó is. Az Egri Bazilika altemplo-mában nyugszik. (g. l.)

II. E G Y H Á Z M E G Y E I H Í R E K 2013. MÁRCIUS

Számos újítást kíván bevezetni a jövő tanévtől az egri Szent Imre Katolikus Általános Isko-la és Jó Pásztor Óvoda, ezáltal is tágítva a gyermekek szelle-mi fejlődésének, fejlesztésének lehetőségeit.

– Iskolánk egyik alapelve, hogy a hagyomány, a tradíció egyszerre legyen jelen az újító szellemiséggel – mondja Valkó Viktor igazgató. – Szinte már közhelynek számít az idegen nyelvismeret fontossága. Min-den iskola igyekszik a saját eszközeivel hangsúlyt fektet-ni erre. A 2013/14-es tanévtől speciális, emelt szintű angol nyelvoktatást vezetünk be in-tézményünkben, ehhez mind a személyi, mind a tárgyi fel-tételek adottak. Fontosnak tartjuk, hogy minél inkább az élményszerű nyelvoktatásra helyezzük a hangsúlyt. A di-ákok első osztálytól tanulják az angolt heti két tanórában, ugyanakkor a jóval kötetlenebb testnevelésóra keretein belül is lehetőséget biztosítunk a nyelv-tanulásra. A mozgás, játékos vetélkedők közben elhangzott vezényszavak, utasítások ész-revételül épülnek be a gyere-kek idegen nyelvi szókincsébe. Az élményszerű nyelvoktatás-ba harmadik osztálytól egy újabb készségtárgyat, a tech-nikát is bevonjuk. Ezáltal egy-szerre tanulhatja meg a gyer-mek például a kalapács helyes használatát és az eszköz angol nevét is. Negyedik osztályban a „normál rendszerű” órák szá-ma heti háromra emelkedik, a testnevelést kettő, a technikát heti egy órában oktatjuk ango-lul. Ötödik osztálytól lehetőség van heti öt óra angoltanulásra,

valamint a második idegen nyelv (német) választására is.

Katolikus iskola lévén igye-keznek fogni a diákok kezét ak-kor is, amikor már elballagtak. Többek között ezért is született meg egy megállapodás az in-tézmény és az egri Andrássy György Katolikus Közgazdasági Szakközépiskola között. Ennek értelmében minden 4-es áltagú, jó magaviseletű tanuló automa-tikusan felvételt nyer a közép-iskolába, ha ezen a területen szeretné folytatni tanulmányait.

A Szent Imre Általános Isko-lában folyó innovatív tevékeny-séget jól példázza a sikeres

Comenius program, amely im-máron 5. éve működik.

– A különböző nemzetiségű pedagógusok közti tapasztalat-csere munkatársainknak mód-szertani megújulást, a szakmai lehetőségek tágítását jelent – folytatja az igazgató. – Diákja-inknak pedig újabb lehetőség a nyelvgyakorlásra, a más népek kultúrájában való elmélyülés-re. Idei farsangunkat is a Co-menius program keretében hir-dettük meg. Erre az időszakra feladatunk volt, hogy cirkuszi előadást szervezzünk meg a gyerekekkel. Az iskolánkban lelki hétvégéket, kiránduláso-kat, táborokat is szervezünk a gyerekeknek. Igen bő a szakkö-ri kínálatunk: néptánc, agya-gozás, énekkar, cserkészet, s több természettudomány várja a diákokat. A sport területén is sok lehetőséget biztosítunk. Az úszásoktatás mellett népszerű a kézilabda, a foci és a birkó-zás. Célunk, hogy az iskolánk-ból kikerülő tanulók a társada-lom jól felkészült, becsületes, vallásukat gyakorló, hazájukat szerető, embertársaikat tisztelő tagjai legyenek. H. J.

Az intézmény fontosnak tartja a gyermekek lelki és szellemi fejlődését

A papi pályán eltöltött hat évtized kegyelmét köszönte meg az Úrnak

CMYK CMYK

Nyílt hétvége

NYÍLT HÉTVÉGÉRE várják a 14 évnél idősebb fiúkat az Egri Szemináriumba. A március 22-24 közötti összejövetel célja a szemi-nárium és a papképzés bemutatása, a hivatások ápolása és mélyítése. A plébánosok március 17-ig jelezhetik Szabó József spirituális atyának a résztvevők nevét és élet-korát, akik a papi hivatás gondolatával foglalkoznak. A szervezők szeretnék a fiatalokban tisztázni és felerősíteni azt a vágyat, amit Isten ültetett beléjük.

NagyböjtilelkigyakorlatA SÁROSPATAKI Bazilikában három napon keresztül, március 18-19-20-án es-ténként hattól SzékelyJános püspök tart nagyböj-ti lelkigyakorlatot. Minden érdeklődőt várnak.

Isteni Irgalmasság

AZ ISTENI IrgalmasságOrszágos Konferenciáját április 6-án rendezik meg az Egri Bazilikában. Ebből az alkalomból háromna-pos egri tartózkodásra is lehetőség nyílik. Regiszt-rálás szükséges, külö-nösen, ha valaki ebédet, szállást kér. Étkezési lehe-tőséget és szállást, több-ágyas szobákban az egri Érseki Szent József Kollé-gium biztosít. Cím: 3300 Eger, Foglár u. 1. Telefon: (36) 516-960. Regisztrálás: sztjkg@btelnet.hu.

Világi hitoktatókképzéseAZ EGRI Hittudományi Főiskolán két szinten foly-tatódik a világi hitoktatók képzése: katekéta alap-szakon (3 éves képzés) és hittanár-nevelő mestersza-kon (2 év). Bővebb infor-máció a főiskola honlapján (www.eghf.hu) olvasható és a tanulmányi osztályon kérhető. Jelentkezni az in-tézmény saját jelentkezési lapjának kitöltésével lehet. Jelentkezési határidő: 2013. május 15.

H Í R S ORH Í R E K

Egyházmegyei HírekKiadja az Egri Főegyházmegye

3300 Eger, Széchenyi u. 1.Szerkeszti a szerkesztőbizottságFelelős szerkesztő: Homa János

Honlap: www.eger.egyhazmegye.hu

e-mail: info@eger.egyhazmegye.hu

Aközreműködésével.

Kedvezményes előfi zetés:06-80/513-646

A HÓNA P V ERSE

József Attila

Nem emel fölNem emel föl már senki sem,belenehezültem a sárba.Fogadj fi adnak, Istenem,hogy ne legyek kegyetlen árva.

Fogj össze, formáló alak,s amire kényszerítnek engem,hogy valljalak, tagadjalak,segíts meg mindkét szükségemben.

Tudod, szivem mily kisgyerek -ne viszonozd a tagadásom;ne vakítsd meg a lelkemet,néha engedd, hogy mennybe lásson.

Kinek mindegy volt már a kín,hisz gondjaid magamra vettem,az árnyékvilág árkainmost már te őrködj énfelettem.

Intsd meg mind, kiket szeretek,hogy legyenek jobb szívvel hozzám.Vizsgáld meg az én ügyemet,mielőtt magam feláldoznám.

JÓZSEF ATTILA (1905 –1937)a huszadik századi magyar költészet egyik legkiemelke-dőbb alakja.

A gyémántmisés Szalay JózsefAz autósok imájaUram, légy velem az úton. Add, hogy ural-kodjam az autó felett, hogy mérsékeljem a sebességet, ne veszélyez-tessem mások életét, és tudjak épségben, egész-ségben hazatérni szeret-teimmel. Ámen.

Tavasz a télbenA tél már kezdi átadni helyét a tavasznak. Persze ez sohasem megy zökkenők nélkül. Még egyszer-kétszer megrázza ma-gát, mielőtt indulhat az új élet fakadása. Akkor is ezt éreztem, amikor a mise után, fázósan kabátomba burkolózva lassan ballagtam a kocsi felé. Szür-kült. Ahogy mentem az út szé-lén, egy vidám kis hang hozott melegséget a szívembe. Amint közeledtem a forrása felé, egy mély férfihang is társult hozzá. Talán egy kisgyermek az édes-apjával?

Pár lépés után hamarosan előtűntek a kanyarból. Az édes-apa az út mellett állt és figyel-te kicsi fiát, ahogy önfeledten

játszik. Az talált egy picike dombot, talán egy méter ma-gasat. Felment a tetejére, majd gyorsan lecsúszott, pont az édesapja lábai elé. Megint egy forduló, majd újabb csúszás. És ez így ment tovább, önfeledt, boldog kacagás közepette. Eszembe jutott: ez a gyermek még a kis dombocskában is megtalálja az örömöt. És én? Az apró csodákat észre sem ve-szem. Most is kabátomba bur-kolózva, a sapkát jól fejemre húzva, a hideggel együtt kizár-tam a külvilágot is. Vele mind-azt, amit apró ajándékként az Isten csak nekem tartogat.

Korózs Péterplébános

FOTÓ

: FO

JTÁ

N L

ÁSZ

LÓ

A Szent Imre Általános Iskolában

Tradíció és megújulás

CMYK CMYK

CMYK CMYKCMYK CMYK

Hitoktatókat várnakKötelezően választható tantárgy a hittan szeptember 1-től az ál-talános iskolák 1. és 5. osztályá-ban az új Köznevelési Törvény életbe lépésével. Az újonnan átvett katolikus iskolák miatt is több hitoktatóra lesz szük-ség. Ezért várják mindazok jelentkezését, akik szívesen vállalnának óraadói, részmun-kaidős, esetleg főállású hitokta-tói szolálatot.

Küldjék el május 15-ig a fény-képes önéletrajzuk mellett a legmagasabb iskolai és szak-irányú végzettségüket igazoló okiratok másolatait és beszá-molót az eddigi hitoktatói gya-korlatukról a Főegyházmegyei Kateketetikai Konzultációs Irodába (3300 Eger Széchenyi u. 5.,). Email: korodi.tibor@eger.egyhazmegye.hu, telefon: 36/515-270.

A lélek tavaszaA pápaválasztás idején sok hír jelent meg az egyházzal kapcso-latban. Sokféle téma merült fel, amelyek megoldásával kellene foglalkoznia a pápának. Töb-ben arról írtak, hogy az egyház-ban megújulásra és reformokra van szükség. Van, aki a lélek tavaszát, és van olyan is, aki az egyházi törvények és a valóság közti eltérés megoldását várja Ferenc pápától. Persze ezt nem

annyira a hibák kijavításával, mint inkább a törvények módo-sításával képzeli el. Az erkölcsi törvényekkel azonban nem úgy vagyunk, mint a hétköznap-jainkat meghatározó szabá-lyokkal, amelyeket könnyen a nagyobb közösség pillanatnyi érdekeihez igazíthatunk. Az er-kölcsi rend lényegében a Tízpa-rancsolaton alapszik és ennek normái megtalálhatók minden igazságos törvény gyökerénél.

Minden sikeres megújulás életünk reformjával kezdődik, amikor igyekszünk jobbá lenni és a rosszat kigyomlálni éle-tünkből. Mindenki elsősorban önmagáért és saját tetteiért fe-lelős, nem ruházhatjuk át, nem varrhatjuk mások nyakába a felelősséget. Hibáinkért, mu-lasztásainkért és bűneinkért nekünk kell felelnünk. Egyé-ni kudarcainkért nem hibáz-tathatjuk sem a törvényeket,

sem a pápát. Tévútra vezetnek azok az elképzelések, amelyek által önmagunk helyett a sza-bályokat akarjuk megváltoz-tatni. Nem elégedhetünk meg régi önmagunkkal. A költővel együtt töltsön el bennünket is a továbblépés vágya: „Ne hagyj Uram megülepednem, sem eszmében, sem kényelemben. Ne tűrj megállni az ostoba van-nál, S nem vágyni többre kis

mái magamnál.” (Sík Sándor).

Akkor köszönt ránk a lélek tava-sza, ha megérik bennünk a nagy elhatározás a vál-toztatásra. Ha éle-tünket akarjuk megváltoztatni és Istenhez igazítani, akkor járunk a he-lyes, a szent feren-ci úton. Ez ihlette meg az új pápát is. Ez lehet igazi hús-véti programunk: emberi kapcsola-taink és Istenhez fűződő kapcso-latunk megújítá-sa. Ha nem csak akkor hívjuk fel barátunkat, ami-kor nekünk van segítségre szük-

ségünk, ha nem csak akkor imádkozunk, amikor vizsga előtt állunk, vagy beteg valaki a családban. Ha egyházközsé-günk megújítását nem csak a többiektől várjuk, hanem mi is magunkénak érezzük, ha isten-tiszteletei és egyéb programjai fontosak lesznek számunkra.

Akkor köszönt ránk a lélek tavasza, ha húsvétkor találko-zunk a feltámadt Krisztussal, ha megengedjük, hogy belépjen életünkbe, és megerősítse ben-nünk mindazt, ami jó, nemes és szép. Ebben a pápa tanítása és példája segíthet bennünket, de a megváltás nem a pápára vár. Jézus Krisztus váltotta meg az emberiséget, amikor minden bűnért megfizette a váltságdí-jat. A mai ember sem találhatja meg másban a megváltót, egye-dül Jézus Krisztusban.

Ternyák Csaba egri érsek

A hit ünnepeSzeretettel hívjáK április 20-án, szombaton 10 órára az Egri Bazilikába a papokat, a szerzeteseket, a hitoktatókat, a képviselőtestületek küldöt-teit és mindazokat a híveket, akik szívesen részt vennének a katolikus hit ünnepén. A Katekizmus Napjának rész-letes programjáról az egy-házmegyei honlapon (http://www.eger.egyhazmegye.hu) lehet tájékozódni.

Ministráns találkozóA hAtodiK Főegyházmegyei Ministráns Találkozó április 27-én, szombaton lesz Eger-ben. Reggel 8 órától a szemi-nárium udvarán regisztráció, 10 órakor érseki szentmise lesz a bazilikában. A talál-kozón több száz ministráns részvételére számítanak.

FelvételiAz egri Érseki Fiúkórus felvételt hirdet a 2013-2014-es tanévre. A meghallgatás időpontja április 9. és 11. 16-18 óra között, a Széchenyi utca 5. szám alatt található KIK Klubban. Várnak minden 6-11 éves énekelni szerető fiút!

Hitoktatók képzéseAz egri Hittudományi Főis-kolán két szinten folytatódik a világi hitoktatók képzése: katekéta alapszakon (3 éves képzés) és hittanár-nevelő mesterszakon (2 év). Bővebb információ a főiskola honlap-ján (www.eghf.hu) olvasható és a tanulmányi osztályon kérhető. Jelentkezni az in-tézmény saját jelentkezési lapjának kitöltésével lehet. Jelentkezési határidő: 2013. május 15.

j e g y z e t

h í r e k

Aközépkori teológusok szerint az embert teremtő és üdvözíteni akaró Isten

három lehetséges világrend között választhatott: az ártatlan, a bűnös, és az irgalmas világ-rend között. Az elsőben nem lett volna bűnbeesés és bűn, ennek következtében nem lett volna szenvedés, halál, és mindaz, ami az ősbűn következménye. A bűnös világrendben mindez létezne, de nem lenne megvál-tás, nem lenne bűnbocsánat. Az üdvösség jelenlegi rendjét mél-tán nevezhetjük az irgalmasság világrendjének, mert az emberi-ség megváltásában különösen is megmutatkozott Isten jósága. Abban a világban, amelyben élünk, jelen van a bűn, a szen-vedés és halál, de a megváltó Jézusnak köszönhetően jelen van a megbocsátás és az örök élet lehetősége is.

Már Szent Ágoston rámuta-tott arra, hogy az Isten irgalma nemcsak azt jelenti, hogy a mennyei Atya megbocsátja bű-neinket. A nagy hittudós szerint

„az irgalom, mint erény részvét érzése mások szüksége iránt, ami arra késztet, hogy erőnk-höz mérten mások segítségére siessünk”. Aki irgalmas, az jóindulatból és együttérzésből

segíteni akar másokon. Hála Istennek, manapság is vannak olyan emberek, akik észreveszik a másik ember gondját, baját, és segíteni akarnak rajta. Teoló-giai értelemben azt a készséget nevezzük irgalmasságnak, ame-lyet az Isten az üdvtörténetben kinyilvánított: tud megbocsátó lenni a bűnös emberrel szem-ben, és kész őt a természetfeletti üdvösségre elvezetni.

Isten irgalma megmutatkozott már rögtön a bűnbeesés után, amikor megígérte a Megváltó

eljövetelét. Azután az ő irgalmá-nak jele a szövetségkötés. A vá-lasztott nép fiai saját életükben, a nép történelmében sokszor megtapasztalták, hogy Jahve ir-galmas és könyörülő Isten. Ezért

kéri a zsoltáros: „Áldjátok az Urat, mert jó, mert az ő irgalma örökkévaló” (Zsolt 136).

Isten irgalmas szeretete külö-nösképpen is megmutatkozott a megtestesülésben, valamint a megváltó Jézus életében és a megváltás művében. A mi Urunk Jézus Krisztus tanításával és életével kinyilatkoztatta, hogy az Isten, a mi mennyei Atyánk végtelenül irgalmas. Megtanított bennünket arra, hogy az Isten olyan Atya, aki felkelti napját a jókra és a gonoszokra egyaránt.

Az egyik példázata szerint olyan Atya, aki nem engedi, hogy a búza közül kitépjék a konkolyt, mert időt és lehetőséget ad az embernek a bűnbánatra és a megtérésre. Az irgalom világ-rendjében jobban örülnek egy megtérő bűnösnek, mint kilenc-ven kilenc igaznak, akiknek nincs szükségük a megtérésre. Ez a jóságos Atya, még egy elté-kozolt élet után is visszafogadja az embert a szeretetébe, ha az bűnbánatot tart.

A bűnös, gyarló embernek nagy vigasztalás és báto-rítás az Isten irgalma. Jó

tudni, hogy olyan az Isten, aki a megrokkant nádszálat nem töri le, a füstölgő mécsbelet nem oltja ki (Mt 12,20), aki keresni jött, ami elveszett, a megtört szí-vűeknek nyújt vigasztalást. Ezért az apostoli igehirdetés ezekkel a szavakkal buzdít bennünket: „Já-ruljunk bizalommal a kegyelem trónjához, hogy irgalmat talál-junk és kegyelmet kapjunk, ami-kor segítségre van szükségünk” (Zsid 4,16). Dolhai Lajos

Az irgalmasságvilágrendje

ápriliS üzenete:„Most már hiszel, Tamás, mert láttál engem. Boldogok, akik nem láttak, és mégis hisznek”

(Jn 20, 29).

Ferenc pápa lett a szegények püspökéből

Jorge Mario Bergoglio argen-tin bíborost választotta meg a konklávé a római katolikus egyház új vezetőjének. A 266. pápa a Ferenc nevet választot-ta. Miután kihirdették a nevét, az emberek harsogni kezdték, hogy Francesco, Francesco, beszéde közben azonban min-denki csendben volt.

„Most szeretnék áldást osz-tani, de egy szívességre kérlek benneteket. Mielőtt a püspök megáldaná a népet, én kérlek benneteket arra, imádkozza-tok Istenhez, hogy áldja meg a püspökötöket” - mondta a Szent Péter téren összegyűlt hatal-mas, meghatódott tömeg előtt az új egyházfő. Ferenc pápa ötgyermekes család sarja, Bu-enos Airesben született, szülei olasz származásúak voltak, 22 évesen csatlakozott a jezsuiták-hoz. 1969-ben szentelték pappá,

tanulmányai egy részét Német-országban végezte, végül a teo-lógia professzora lett. Kiemel-kedő intellektusnak tartják. Ismerői a „szegények püspöke” címmel is megtisztelték.

A sajtó munkatársainak tar-tott audienciáján az új egyházfő egyértelművé tette, hogy Assi-si Szent Ferenc, a szegények szentje után választotta magá-nak ezt a nevet, aki a béke, a mértékletesség és a szegények szolgálatának jelképe - mondta.

Ferenc pápa a március 19-én bemutatott szentmisén, ame-lyen péteri szolgálatát megkezd-te, hangsúlyozta: őrizzük meg a teremtett világot, legyünk egymás őrzői. Ferenc pápa kö-szönetet mondott az Úrnak, hogy Szent József, az egyetemes Egyház védőszentje ünnepén kezdheti meg péteri szolgálatát. A köszöntések után a felolvasott

evangéliumi részről elmélke-dett. „József erre fölébredt ál-mából és úgy tett, ahogy az Úr angyala parancsolta. Magához vette feleségét” (Mt 1,24). Isten küldetést bízott Józsefre, hogy legyen őrző, Mária és Jézus őr-zője (itt II. János Pál szavait idéz-te) és az Egyház őrzője is: Szent József, amilyen szeretetteljesen viselte gondját Máriának, és amilyen örömmel szentelte ma-gát Jézus Krisztus nevelésének, ugyanígy oltalmazza és őrzi an-nak Titokzatos Testét, az Egyhá-zat, melynek előképe és példája maga a Szent Szűz.

Ugyanazon a napon, melyen Ferenc pápa megkezdte péteri szolgálatát, hálaadó szentmi-sét mutatott be Ternyák Csa-ba érsek az Egri Bazilikában, paptestvérei koncelebrálásával. „Katolikus identitásunkhoz tartozik, hogy kötődünk a pá-pa személyéhez, ezért adunk hálát az új Szentatya szolgála-tának kezdetén és minden nap imádkozunk érte” - emelte ki a főpásztor. Homa János

„Őrizzük meg a teremtett világot, legyünk egymás őrzői!”

„Tudjátok, a konklávé kötelessége volt, hogy új püspököt adjon Rómának. Úgy tűnik, hogy bíboros testvéreim a világ végére mentek érte. Köszönöm a fogadtatást” - mondta az új katolikus egyházfő.

CMYK CMYK

CMYK CMYK

Egyházmegyei HírekKiadja az Egri Főegyházmegye

3300 Eger, Széchenyi u. 1.Szerkeszti a szerkesztőbizottságFelelős szerkesztő: Homa János

Honlap: www.eger.egyhazmegye.hu

e-mail: info@eger.egyhazmegye.hu

Aközreműködésével.

Kedvezményes előfizetés:06-80/513-646

A „jó hír hangja” arra törek-szik, hogy ne csak a tragédiák, a rossz hírek számítsanak, hi-szen azokból úgyis hallhatunk éppen eleget. Ezért híradásai-ban, riportjaiban és más mű-soraiban a pozitívumokat is hangsúlyozza. A szlogen má-sik értelme: a jó hír, vagyis az evangélium közvetítése az em-berek számára – fogalmazza meg a rádió hitvallását igazga-tója, Szarvas István atya.

A rádió folyamatosan, napi 24 órában, hazánk egyik leg-nagyobb regionális közösségi adójaként eddig a miskolci FM 95,1 MHz-es, az egri FM 91,8 MHz-es, a sátoraljaújhelyi FM 90,6 MHz-es, a hatvani FM 94,0 és a tokaji 101, 8 MHz-es frekvencián sugárzott, és az év elején sikerrel újította meg jogosultságait. A közelmúlt-ban pályázaton elnyerte, ezért

nemsokára megkezdheti su-gárzását a törökszentmiklósi 96,4 MHz-es ultrarövid hullá-mon is. Műsoridejében főként közszolgálati programok hang-zanak el, amelyek átfogják a mindennapi élet egészét, a gaz-daság, a társadalom és a kultú-ra minden lényeges kérdéséről szólnak. Elsősorban az emberi hangra épít, zenei világa nyu-godt, szeretetteljes hangvételé-hez igazodik.

Az államalapító szent király nevét viselő rádió központja és stúdiója Egerben van, valamint Miskolcon működik egy kisebb szerkesztősége. Emellett tudó-sítói kört épített ki és tart fönn Észak-Kelet-Magyarországon. A térségben kimagasló ismertség-re tett szert, és rendkívül pozitív a fogadtatása. Egyre többen kísé-rik figyelemmel az interneten ke-resztül is. Sok hallgató számára

barát, mindennapos társ. Ezért sokan szívesen küldik el adomá-nyaikat vagy ajánlják fel adójuk egy százalékát a rádiónak, amit munkatársai hálás szívvel kö-szönnek meg, mivel nagy segít-ség a színvonalas működéséhez.

A Szent István Rádió tudato-san épített ki egy olyan hírpor-tált (www. szentistvanradio.hu), amelyen közreadja a magyar és a világegyház érdekességeit, fontos dokumentumait és azo-kat a hazai, külföldi és európai uniós híreket, amelyek az adás-ban is elhangzanak. A látogató böngészés közben hallgathatja a rádió éppen elhangzó adását, vagy a régebbi műsorokból is szemezgethet. Az elmúlt hóna-pokban jelentősen megnőtt a látogatottság, gyakran egyszer-re több százan tisztelik meg érdeklődésükkel. Nincs már a Föld olyan része, ahonnét ne keresték volna fel, a Távol-Kelet városaiból éppen úgy rákapcso-lódtak, mint Dél-Amerikából, vagy Ausztráliából.

A Szent István Rádió nem a világ konfliktusait helyezi a középpontba, hanem a társa-dalmi harmónia fontosságát emeli ki. A modern világban az ember gyakran figyelmen kívül hagyott, legszemélyesebb kérdéseivel foglalkozik. Sokak számára a bizonytalanságból, a kiszolgáltatottságból való kikerülés lehetőségét kínálja. Ezért fogalmazott így levelében egy másik hallgató: „Számomra ez a rádió etikai lexikon, a Ma-gyarországon sugárzó rádiók etalonja. Fáradtságot nem is-merő munkájukhoz adjon az Úr egészséget, hosszú életet, hogy még sokáig hirdethessék Isten üzenetét, az evangélium örök szépségével.” G. L.

II. e g y h á z m e g y e i h í r e k 2013. ápriliS

Gyöngyösön sokáig nem volt egyházi iskola, az utóbbi évek-ben viszont katolikus iskolavá-rossá vált, amely többek szerint történelmi jelentőségű lépés. A II. Rákóczi Ferenc Katolikus Általános Iskola, Alapfokú Mű-vészetoktatási Intézmény, Óvo-da, a település egyik rangos intézménye is egyházi fenntar-tásba került. Nemrég jelentős pályázati támogatást nyert, és bíznak egy újabb, hasonló sikerben is, így új növekedési pályára állhatnak. A város plé-bánosát és az iskola igazgatóját kérdeztük erről.

– A kilencvenes években sor-ra alakultak az egyházi intéz-mények, de Gyöngyösön akkor megfeneklettek a kezdeménye-zések. A gondviselés szándéka szerint azonban megnőtt az egy-ház iránti bizalom és a változta-tás igénye is – mondja az utóbbi évek átalakulásáról Juhász Fe-renc gyöngyösi plébános. - Ez az iskola értékes, jó intézmény, azonban az irányításunkkal még jobbá kell válnia. Úgy gondolom, a légkör alapvetően átalakult. Emelkedettebb lett a hangulat, fegyelmezettebb a ne-velés és az oktatás. Úgy vélem, az embereken keresztül sikerült megtalálnunk, ami a lelkületét összefogja. Mind többen jönnek rá arra, hogy az egyház az isko-lát nem elválasztja, hanem még

inkább bekapcsolja a városi kö-zösség életébe.

– Mi a szerepe Gyöngyösön ennek a közel 120 éves isko-lának? – kérdeztük Kurucsai József igazgatótól.

– Iskolánk már 1894, a je-lenlegi épületében pedig 1898 óta része Gyöngyös oktatási rendszerének. Mindig is ki-emelt jelentőségű, központi iskola volt, amely több neves embert indított útjára. 1992-től alapfokú művészeti iskola, így a város kulturális életében is egyre többet jelent a neve. Nagy jelentőségű az iskola és a város életében is, hogy má-sodik éve katolikus iskolaként működünk. Ebben az évben

hozzánk kapcsolta a fenntartó Egri Főegyházmegye a Szent Erzsébet Római Katolikus Óvo-dát, valamint a Pátzay János Katolikus Zeneiskolát. Ilyen sokrétű intézmény példa nél-küli Gyöngyösön.

– Milyenek az intézmény adottságai?

– Iskolánk műemléki környe-zetben található épülete régi, de hangulatos és modern szel-lemiségű. A felszereltségünk a kornak megfelelő. A napokban nyertünk meg egy 79 millió forintos, innovatív oktatási pá-lyázatot, amelynek segítségével modern eszközöket vásárolha-tunk. Továbbá egy nagy felújí-tási pályázat várományosai is

vagyunk, melynek keretében teljesen megújulhatna az épüle-tünk. 25 éve folyik itt táncmű-vészeti oktatás is. Célja a gyer-mekek mozgáskultúrájának megteremtése, és azok kiválo-gatása, akiknek majd hivatása lesz a tánc. Lelkes szülők 1995-ben alapítványt hoztak létre, amelynek segítségével bővítjük az országosan is ritkaságszám-ba menő jelmeztárunkat, amely a táncoktatáshoz korhű kosztü-möket és népviseleteket gyűjt.

– Milyen többletet kaphat-nak a diákok az egyházi fenn-tartású intézményben?

– Az iskola családias légkö-re remek alapot adott a kato-likus lelkületű nevelésnek. A

szeretet, egymás elfogadása és a tisztelet olyan értékek, amelyek nélkül nem lehet teljes értékű emberként élni, ezért ezekre kiemelt figyelmet fordítunk. A Szent Bertalan templom hangulata lehetősé-get ad az elmélyedésre, ezért oázis a mai rohanó világban. Megnőtt a gyermeklétszám is, mióta iskolánk egyházi fenn-tartásba került. Olyan szülők is érdeklődnek, akik másik iskolából hoznák át gyerme-küket, és a vallással még csak most „ismerkednek”. Nyitottak vagyunk feléjük, hiszen a leg-hosszabb út is az első lépéssel kezdődik.

Gábor László

A családias légkör jó alapot adott a katolikus lelkületű nevelésnek Meditáció az órán: az elmélyülés segíti az egymás iránti figyelmet is

A rádió egri stúdiójából hangzik föl a jól ismert szignál amelyet sokan várnak

CMYK CMYK

Hit és orvostudományDr. CsóKaY anDrás idegse-bész találkozott a fiatalokkal március 21-én a törökszent-miklósi Pánthy Endre Kato-likus Általános Iskolában. Három éve kezdték el „A mindent tudni akarok” című programsorozatot, amely előtt a diákok mindig rövid jeleneteket adnak elő.

A szaléziak 100 éve„az utolsóKból lesznek az elsők” címmel nyílt kiállítás Miskolcon március 8-án, a Vörösmarty Mihály Ka-tolikus Általános Iskola és Óvodában arról, hogy a Don Bosco Szalézi Rend 100 éve telepedett meg Magyarorszá-gon. A vándorkiállítás meg-nyitóján beszédet mondott Ábrahám Béla, a rend tarto-mányfőnöke és Koós Ede, az iskola érseki biztosa.

Jogtörténet„Jézus pErE - egy jogtörté-nész szemével” címmel már-cius 25-én dr. Sáry Pál egye-temi docens tartott előadást az egri Líceum kápolnájában a Főiskolai Lelkészség szer-vezésében.

Miért hiszek?a sárospataKi Szent Erzsébet Ház által „Miért hiszek?” címmel szervezett előadásso-rozat második vendége már-cius 12-én Jókai Anna írónő volt. A bazilikában közel 300 érdeklődő gyűlt össze, akiknek a vendég elmondta, hitvallása nem változott a különböző politikai rendsze-rek forgatagában.

h í r s orh í r e k

a hóna p v erse

Először sírsz.Azután átkozódsz.Aztán imádkozol.Aztán megfeszítedKörömszakadtig maradék-erőd.Akarsz, egetostromló akarattal -S a lehetetlenség konok falánZúzod véresre koponyád.Azután elalélsz.S ha újra eszmélsz, mindent újra kezdesz.Utoljára is tompa kábulattal,Szótalanul, gondolattalanulMondod magadnak: mindegy, mindhiába:A bűn, a betegség, a nyomorúság,A mindennapi szörnyű szürkeségTömlöcéből nincsen, nincsen menekvés!

S akkor – magától – megnyílik az ég,Mely nem tárult ki átokra, imára,Erő, akarat, kétségbeesés,Bűnbánat – hasztalanul ostromolták.Akkor megnyílik magától az ég,S egy pici csillag sétál szembe véled,S olyan közel jön, szépen mosolyogva,Hogy azt hiszed: a tenyeredbe hull.

Akkor – magától – szűnik a vihar,Akkor – magától – minden elcsitul,Akkor – magától – éled a remény.álomfáidnak minden aranyágánCsak úgy magától – friss gyümölcs terem.

Ez a magától: ez a Kegyelem.

Reményik Sándor

Kegyelem

rEMénYiK sánDor (1890– 1941) költő, a két világháború kö-zötti erdélyi magyar líra kiemelkedő alakja. Őt és költészetét 1945 után – politikai megfontolásokból – évtizedekre száműz-ték a magyar irodalomból.

Az autós imája Uram, ajándékozz biztos kezet, jó szemet és önural-mat, hogy el ne üssek sen-kit. Te vagy az élet szerzője: add, hogy ajándékodat ne vegyem el mástól.

Vigyázz rám és utastársa-imra!

Add, hogy a kocsit mások javára használjam, és vedd el a versenylázam.

A világ szépsége, az élet öröme és a Te kegyelmed kí-sérjen utamon.

Ámen.

FOTÓ

: uR

BÁ

N P

ÉTE

R

Alapvetően a légkör alakult át, emelkedettebb lett a hangulat, fegyelmezettebb a nevelés és az oktatás

Új növekedési pályán a gyöngyösi iskola

„Egy közülünk”Aláírásgyűjtés indult a megfo-gant életek védelméért az uni-óban hét tagállam civil szer-vezeteinek kezdeményezésére. Egy 2012-ben bevezetett jogin-tézmény lehetővé teszi, hogy a tagállamok polgárai közvetle-nül forduljanak a döntéshozók-hoz. Ha legalább 7 tagországból egymillió aláírást összegyűjte-nek, a Bizottság köteles olyan jogszabálytervezetet az Euró-pai Parlament számára benyúj-tani, amely a polgárok akaratát fejezi ki. Amennyiben a Parla-ment azt elfogadja, beépül az unió jogrendjébe.

Ezzel az aláírásgyűjtéssel azt kívánják elérni, hogy az Európai unió ne engedélyezze az embriókkal történő kísérle-teket, és ne támogassa azokat a kutatásokat, melyek erre irányulnak. Az aláírásgyűjtés

célja továbbá, hogy az életvé-delmet azokhoz is közelebb vi-gyék, akik eddig nem érdeklőd-tek az iránt. Az aláírásgyűjtést francia, német, magyar, olasz, lengyel, spanyol és angol katoli-kus testvérek kezdeményezték.

A legfontosabb, hogy ha-zánkban több százezer alá-írást össze tudjunk gyűjteni anyák napjáig, az aláírásgyűj-tés lezárásáig. A kezdeménye-zést elektronikusan a www.egykozulunk.hu honlapon lehet aláírni. Azok számára, akik maguk is szívesen bekap-csolódnának az aláírásgyűj-tésbe és a társadalmi szem-léletformálásba a kapcsolat@egyuttazeletert.hu e-mail cí-men, vagy a 06-20/320-9051 mobilszámon jelentkezhetnek Frivaldszky Edit nemzeti koor-dinátornál.

„Nekem sok erőt, lelki megnyugvást nyújt. Sokan megkérdezik: hogy vagyok meg egyedül. Én nem vagyok egyedül – válaszolom - velem van az én Jézusom és a Szűzanya. Utána azt javaslom: hallgasd te is Szent István Rádiót. Köszönöm kérdésed, nagyon jól vagyok, ha meghallom a rádió szignálját, feldobog a szívem. Szeretem a vasár-napi misét, a szentolvasó-mondást, a hétvégi levelet. Mivel vidám természetű vagyok, szeretem a kívánságműsort is.” – így fogalmaz az egyik hallgató a rádióhoz írt levelében.

A Szent István Rádió mindennapos társ

Jó hírt hoz mindenkinek

CMYK CMYK

CMYK CMYKCMYK CMYK

Ministránstalálkozó

Az egyházmegyei ministráns-találkozóra 2008 óta minden esztendőben sor kerül. Idén április 27-én „Mutasd meg ne-künk az Atyát!” (Jn 14,8) mot-tóval rendezték meg. A korábbi évekhez hasonlóan Ternyák Csaba érsek meghívására érkez-tek az egyházmegye szívébe, az Egri Bazilikába a gyermekek és a fiatalok, hogy a találkozás élményén keresztül erősödje-nek meg elkötelezettségükben. A lelkipásztoraikkal, hitokta-tóikkal, kísérőikkel érkezett ezernyi ministráns a Széchenyi utcán keresztül ment az ünnepi szentmisére. Nem mindennapi látvány, egyfajta tanuságtétel volt már az is, ahogy a sok, mi-nistránsruhába öltözött fiatal vonult át az egri Bazilikába.

A rendezvény egyik szerve-zője Szabó József, az egri Érseki Papnevelő Intézet spirituálisa. Elmondása szerint Ternyák Csaba érsek szándéka szerint valósulnak meg ezek a találko-zók. A cél az, hogy összefogják azokat a ministránsokat, akik az oltár szolgálatában állnak.

Sokan közülük kis falvakból jöttek, ahol ketten-hárman mi-nistrálnak, ezért is jelentett óri-ási élményt számukra, amikor ezernyi társukkal találkoztak. Ez egy olyan nagy közösségi együttlét, amely által élmény-szerűen élik meg az egyházhoz tartozásukat. A ministránsok fontosságát nem lehet eléggé hangsúlyozni, hiszen ők azok, akik a pap után legközelebb állnak az oltárhoz. A velük való foglalkozás hivatásgondozást is jelent, hiszen több pap és szer-zetes, illetve nővér is kikerült már soraikból.

A programot idén is úgy állították össze, hogy élmény legyen számukra. A szentmi-sét követően csoportképet ké-szítettek a Bazilika előtt, majd az ebédszünetet követően több helyszínen délutáni foglalko-zás kezdődött, amelyet kispa-pok és nővérek vezettek, majd a Páterrock zenéjét hallgatták meg. Nagy örömmel várták a főpásztorral való találkozást, aki szívesen válaszolt spontán kérdéseikre. (gábor)

Csíksomlyói búcsúA május 17. és 20. között tar-tandó csíksomlyói pünkösdi búcsún idén Ternyák Csaba egri érsek mond beszédet. A hagyományokhoz híven a rendezvény szónoka a csík-somlyói zarándoklat egyetlen meghívottja, mindenki más zarándok. A mottó ebben az évben: Boldog vagy, mert hittél! A május 18-ai ünnepi szentmi-se helyi idő szerint 12 óra 30 perckor (közép-európai idő sze-rint 11.30-kor) kezdődik a Kis- és Nagysomlyó-hegy közötti nyeregben, a Hármashalom-oltárnál. A Szent István Rádió az eseményről helyszíni közve-títést ad.

A zarándoklat liturgikus prog-ramjában a csíksomlyói kegy-templomban tartandó szentmi-sék és ájtatosságok, valamint

két éjszakán át tartó virrasztás is szerepel.

Minden év pünkösdjén több százezer résztvevő jelenlété-ben tartják a búcsút az erdélyi Csíksomlyó mellett. A története 1444-ig nyúlik vissza, amikor IV. Jenő pápa körlevélben buz-dítja a híveket, hogy legyenek segítségére a ferenceseknek a templomépítésben. Az elvégzett munkáért cserébe búcsút enge-délyezett. A székely nép Mária tisztelete azonban valószínűleg régibb időkig megy vissza, a „napba öltözött asszony” már a kereszténység felvétele óta a nép fő pártfogója volt. A levél-ben a pápa is megemlíti, hogy a hívek nagy sokasága szokott összejönni imádkozni, és nem szűnik meg Máriát tisztelni.

(g. l.)

Don Bosco ereklyéjeBosCo szent János szobra és a Szent ereklyéje érkezik hazánkba május 17-e és 26-a között. Egerben, a baziliká-ban május 23-án délután 4 órakor fogadják. Az Ifjú-sági Énekkar zenés áhítata, és a szalézi nővérek evan-gelizációs programja után 18 óra 30 perckor szentmise lesz. Ezt szentségimádás kö-veti. Az ereklyét ezt követően a másnapi helyszínre, Ka-zincbarcikára szállítják.

Mindszenty zarándoklatIdén MáJus 4-én, szombaton 10.30-kor tartják a hagyo-mányos Mindszenty zarán-doklat ünnepi szentmiséjét a bíboros-hercegprímás földi maradványait őrző esztergo-mi bazilikában. A szentmisét Erdő Péter bíboros mutatja be a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia tagjaival.

Megújult a templomárvaI zoltán plébános meg-hívására Ternyák Csaba egri érsek április 26-án áldotta meg a felújított novajidrányi templomot. A vidékfejlesztési pályázaton nyert támogatás-ból az 1791-ben klasszicizáló késő barokk stílusban épített templom tetőszerkezetét újí-tották fel.

Száz éves iskolaolaszlIszKán a volt katoli-kus iskola 100 éves évfordu-lójára emlékeztek április 28-án. Varga András plébános felkérésére Ternyák Csaba egri érsek emléktáblát áldott meg az iskolában, és szentmi-sét mutatott be a helyi katoli-kus templomban. Tamás Edit történész áttekintést nyújtott az intézmény múltjáról.

j e g y z e t

h í r e k

A Húsvét utáni negyvene-dik napon ünnepeljük Jézus mennybemenetelét.

Az Apostolok Cselekedeteinek könyve részletesen leírja tör-ténetét. A Szentírás arról is beszámol, hogy utána az apos-tolok még sokáig ott álltak és néztek az égre. Lelkük tele volt hittel, Jézus iránti szeretettel és csodálkozással. Annyira, hogy megfeledkeztek mindenről és mindenkiről, csak az angyal szavára figyeltek, aki így szólt hozzájuk: „Galileai férfiak, mit álltok itt, és néztek az égre?”

Sajnos Jézus mai tanítványai még a mennybemenetel ünne-pén sem teljesen hasonlítanak az apostolokra. Számtalan gon-dunk, bajunk, a megélhetésért és jobb életszínvonalért való küzdelemben a földre szegezzük tekintetünket. Nem, vagy csak nagyon ritkán tekintünk fel az égre, nem gondolunk Istenre, Isten törvényeire, csak saját elgondolásunk szerint igyek-szünk berendezni az életünket.

Nagyon valószínű, hogy ezért Jé-zus mai, magyar tanítványaihoz az angyal másképpen szólna. Talán így fogalmazna: Magyar keresztények! Mit álltok itt, és néztek csak a földre? Miért nem

gondoltok gyakrabban az égiek-re, Istenre, a megdicsőült Krisz-tusra, aki „felment a mennybe ott ül a mindenható Atyaisten jobbján, s onnan jön el ítélni élőket és holtakat”.

Pál apostol számára már magától értetődő tény, hogy Jé-zus felment a mennybe és Isten jobbján ül az égben és ott köz-benjár értünk (Róm 8,34). Ő az, aki legtöbbet ír arról, hogy miért olyan fontos számunkra Jézus feltámadása és mennybe-menetele. Krisztus azért ment fel a mennyei szentélybe, hogy főpapunk és közbenjárónk

legyen, a Szentlélek által élteti titokzatos testét, az Egyházat. Megdicsőülése tehát bizalomra hangol. Földi egyházának nem az a feladata, hogy sóvárogva nézzen utána, hanem az, hogy

közbenjárásából erőt merítsen.Az apostol így figyelmezteti a

kolosszei híveket, és bennünket is: „Ha Krisztussal föltámad-tatok, azt keressétek, ami oda-fönn van, ahol Krisztus ül az Atya jobbján. Ami ott fönn van, arra irányuljon figyelmetek, és ne a földiekre” (Kol 3,1-2).

A húsvét utáni negyvenedik nap Jézus megdicsőülésére és az égre irányítja tekintetünket. Ahogy Szent Ágoston mondja: „A mi Urunk a mai napon felment a mennybe, szálljon fel vele a mi szívünk is.” Ahogyan a föld és az ég összetartozik, úgy tartozunk

mi, földi emberek is az égiekhez. Az Isten olyannak teremtett ben-nünket, hogy vágyakozzunk az üdvösség után, hiszen „a mi ha-zánk a mennyben van” (Fil 3,20). A feltámadt Krisztus pedig az örök élet szerzője és biztosítéka, s ő már ott van, mint közbenjá-rónk. Mivel feltámadt, megvan a hatalma, hogy gyarló testünket is átalakítsa és hasonlóvá tegye megdicsőült testéhez.

G árdonyi Géza múzeummá átalakított egri házának legfeltűnőbb sajátossága,

hogy a dolgozó szobán nemcsak oldalt vannak ablakok. A nagy egri író a plafonon nyittatott egy ablakot, hogy a felülről jövő fény is világítson, és segítse őt a mun-kában. Bárcsak mi is így ren-deznénk be az életünket! De ez a lehetőség nekünk is megadatik. A Szentlélek, a pünkösdi fény állandóan megvilágosít bennün-ket, hogy tisztán és világosan lássunk, sőt arra is képessé tesz bennünket, hogy Jézus tanítása szerint éljünk. Dolhai Lajos

Égre nézők

Ők azok, akik a pap után legközelebb állnak az oltárhoz

MáJus üzenete:„A hitből ismerjük meg, hogy a világot az Isten szava alkotta, vagyis a látható a láthatatlanból lett” (Zsid 11,4).

AR

CH

IV f

oTó

A Hit Ünnepe Egerben A Hit Évének kiemelkedő ese-ményeként április 20-án ren-dezték meg az Egri Bazilikában a Hit ünnepét, a Katolikus Egy-ház Katekizmusának Napját. Ternyák Csaba egri érsek az Eg-ri főegyházmegye minden pap-ját, hitoktatóját, az egyházközsé-gi képviselő testületek tagjait is meghívta. Amikor köszöntötte a bazilikát megtöltő híveket, rá-mutatott, hogy hitünket – mint ahogy óráinkat is a pontos idő-höz – folyamatosan igazítani kell az egyház hitéhez, amely-nek mai, korszerű foglalatát a Katolikus Egyház Katekizmusa tartalmazza.

Palánki ferenc segédpüspök vezetésével délelőtti zsolozsmát végeztek a hívek, majd előadá-sokra került sor. A Katekizmus születésével Hugyecz János, az Érseki Papnevelő Intézet prefek-tusa ismertette meg a résztvevő-ket. Ezután dr. Török László teo-lógiai tanár előadását hallgatták meg A Biblia és a Katekizmus címmel, majd dr. Dolhai Lajos, a Hittudományi főiskola rektora beszélt a hagyomány jelenlété-ről a Katekizmusban.

Az ünnepi szentmise homíli-ájában Ternyák Csaba érsek a szentmise könyörgésére hivat-kozott, hogy „a hitellenes kísérté-seket legyőzve hűségesek marad-junk”. A mi Mesterünk, Jézus

Krisztus senkinek sem ígérte meg, hogy nem lesznek hitelle-nes kísértései. Ha azonban a hit cselekedetei járják át életünket, akkor Isten kegyelme hatékony lesz, és képesek leszünk hűsé-gesek maradni. A hit napról-napra átformálja életünket, de ez konkrét cselekedetekben kell, hogy testet öltsön.

A főpásztor a szentmise evan-géliumára utalva rámutatott, hogy Jézus nekünk is felteszi a kérdést: ti is el akartok menni? Mi elődeinket követve beállunk abba a jelképes zarándoklatba, amely az Egri Bazilika bejára-tánál az első freskón látható. A festményen nagyjaink és egyházmegyénk népe a római Szent Péter Bazilika felé tart. Alatta a felirat a szentmise evangéliumát idézi, amelyet Péter apostollal mi is megismét-lünk: „Uram, kihez menjünk? Az örök élet igéi nálad vannak. Mi hittünk, és tudjuk, hogy te vagy az Isten Szentje.” A mi vá-laszunk az, hogy nem akarunk elmenni, hanem beállunk a Krisztushoz tartozók sorába. Az érsek a szentmise végén adta át az Érseki Szent József Kollé-gium által meghirdetett „Egy elfeledett személyiség az Egri főegyházmegyében” pályázat díjait. (Ennek részleteiről a kö-vetkező oldalon számolunk be.)

A délutáni programban először Köböl Zsolt, az egyházmegye ok-tatási tanácsosa tartott előadást, majd tanúságtételekre került sor. Nagy Anita főiskolai hallgató a főiskolai lelkészség munkáját mu-tatta be. Mint megtudtuk, ő ott is-merkedett meg a vallással, mely-nek eredményeképpen nemrégi-ben megkeresztelkedett. A horti Tóth ferenc állandó diakónus az iskolai hitoktatás szépségeiből adott ízelítőt, saját élményein ke-resztül. Gáspárné Ali Júlia, a me-zőkövesdi Szent István Katolikus Általános Iskola igazgató-helyet-tese mélyen vallásos pedagógus nagyszülein keresztül mutatta be, hogyan is kell lámpásként vi-lágítani, a hitet átadni.

Resch András, a Neokateku-menális Szeminárium harmad-éves kispapja arról számolt be, hogyan történt a hit átadása csa-ládjában. Dr. Németh Zoltánné a Karitász tevékenységéből adott ízelítőt, Juhász József és felesége a MÉCS lelkiséget mutatta be. Szarvas István atya elmondta, hogy a Szent István Rádió sok-sok műsora segíti a hit átadását. A hit továbbadása a szerzetes-rendben címmel Pehm Gil-bert Antal (ToRG) tett tanú-ságot. A nap egyik színfoltja a Páterrock együttes fellépése volt. A sikeres nap érseki zár-szóval ért véget. Homa János

„Ha a hit cselekedetei járják át életünket, akkor Isten kegyelme hatékony lesz”

CMYK CMYK

CMYK CMYK

Egyházmegyei HírekKiadja az Egri Főegyházmegye

3300 Eger, Széchenyi u. 1.Szerkeszti a szerkesztőbizottságFelelős szerkesztő: Homa János

Honlap: www.eger.egyhazmegye.hu

e-mail: info@eger.egyhazmegye.hu

Aközreműködésével.

Kedvezményes előfizetés:06-80/513-646

„Egy elfeledett egyházi szemé-lyiség az Egri Főegyházmegyé-ben” címmel hirdetett pályáza-tot a tanév elején az egri Érseki Szent József Kollégium az egy-házmegye katolikus iskolásai számára. A pályázat célja az volt, hogy felhívja és ráirányít-sa a figyelmet azokra, akik az egyházmegyében, illetve egy-egy településen sokat tettek az Egyházért. Összesen nyolc dol-gozat született. Az eredmény-hirdetésre április 20-án, a Hit ünnepén, az Egri Bazilikában került sor, ahol több mint ezer hívő előtt Ternyák Csaba érsek adta át a jutalmakat a győzte-seknek.

A diákok írtak például Asz-talos János plébánosról, a pócs-petri per szereplőjéről, akit 1948-ban, az iskolák államosí-tásakor halálra ítéltek, majd azt életfogytiglanra változtatták. Készült pályamű Samassa Jó-zsef bíborosról, valamint utód-járól, Szmrecsányi Lajos egri érsekről is.

Az első helyezett, a dr. Bar-talos Gyuláról szóló mű lett. A munkából kiderült, hogy a kanonok irodalmárként, törté-nészként, régészként is elisme-résre méltót alkotott. Azok közé a tudósok közé tartozik, akik a XIX. század második felében éltek Egerben. Ő tárta fel a Szépasszonyvölgy mellett talál-ható honfoglalás kori temetőt. A dolgozatot Bozó Petronella és Habók Vivien, az egri András-sy György Katolikus Közgazda-sági Szakközépiskola 12. osztá-lyos tanulói készítették.

Második helyezett lett a Dutkay Ernő káli kántortaní-tóról szóló munka. Szerzője, Wernigg Márton, az egri Tinó-di Sebestyén tagiskola 8. osztá-lyos diákja. Dolgozatát dédap-járól írta, aki egy kántortanító dinasztia tagjaként szolgálta a helyieket. Példamutatása és segítőkészsége miatt mindenki szerette.

A harmadik helyezett a Há-mori Ambrus Győző (1924-1992)

karmelita szerzetesről szóló mű lett. Szerzője, Agócs Laura An-na 6. osztályos tanuló, a mező-kövesdi Szent István Katolikus Általános Iskola növendéke. Győző atya, a szerzetesrendek 1950-ben történt feloszlatását követően kántorként folytatta életét, állandó üldöztetésben volt része. Az egyik tanítványa úgy fogalmazott: „Az ő dolga az volt, hogy tartotta az emberek-ben a hitet.”

Különdíjat vehetett át Mol-nár Juvenál, a Foglár György c. püspökről, az egri jogakadémia alapítójáról szóló dolgozatért. Ő az Egri Érseki Szent József Kollégium 10. osztályos növen-déke, a Gárdonyi Géza Ciszterci Gimnázium diákja. Szintén kü-löndíjas lett a Szaicz Leó szervi-ta szerzetesről, történetíróról, a magyar katolikus újságírás út-törőjéről szóló munkáért, Kocz-ka Dávid, az Egri Érseki Szent József Kollégium 10. osztályos növendéke, a Dobó István Gim-názium tanulója. (homa)

II. e g y h á z m e g y e i h í r e k 2013. máJuS

A Sárospataki Bazilika egyház-megyénk egyik legszebb temp-loma, amely ma már láthatóan nagyon rászorul a felújításra. Közvetlen közelében találtak rá annak a XII. századi kör-templomnak a romjaira, ahol 1207-ben megkeresztelték Ár-pád-házi Szent Erzsébetet. Mel-lette épült a XIII. században a jóval nagyobb román stílusú plébániatemplom, amelyet a következő században gótikus stílusban formáltak át, majd a XV. században alakították há-romhajóssá. 1737-ben leégett, a felújítás során a nyugati homlokzat elé nyolcszögletű, neogótikus torony épült. Az új, barokk tető a korábbinál súlyo-sabb lett, amit jelez az oszlopok elhajlása is.

Kecskés Attila főesperes-plébános a közelmúltban arról számolt be, hogy a külső fel-újítás terveit elkészítették, a közbeszerzési eljárást követő-en kezdik el a munkálatokat, amelyeket másfél év alatt kell befejezni. Az egyházközség egy uniós pályázaton nyert támoga-tást a Gótikus Utak Gyöngye Alapítvánnyal együtt a kassai

dóm, illetve a Sárospataki Ba-zilika részleges felújítására. Az elnyert összeg egy millió euró, azaz a forint árfolyamától füg-gően mintegy 270-290 millió forint, amelyhez 5% önrészt az Egri Főegyházmegye biztosít.

A pályázathoz tartozik, hogy a bazilika régi és új értékeit is kiemeljék. Változik a külső megjelenése, a déli bejárat fö-lötti oratóriumra egy faszerke-zetű magasítást, benne harang-játékot helyeznek el, amelyre sátortető kerül. Ezt vörösréz lemezekkel fedik le, akárcsak a megerősítés után a tetőszer-kezetet és a toronysisakot. A bazilika hajóját vonóvasakkal biztosítják, a boltív és az osz-lopok megóvása érdekében. Befejezik az orgona felújítását is, az ablakba pedig egy színes üvegkép kerül, amely Szent Er-zsébetet ábrázolja.

A külső homlokzat köveit res-taurálják, illetve kicserélik. A bazilika közvetlen környezeté-ben pedig - egészen a cinterem-falig - az aszfalt helyett kőbur-kolatot raknak le, és megszépül a toronybelső feljárata is.

(gábor)

CMYK CMYK

Jászberényiek VechtábanMájus 8-án a németországi Vechtába utazik a jászbe-rényi Nagyboldogasszony Kéttannyelvű Katolikus Általános Iskola és Gimná-zium küldöttsége Ternyák Csaba egri érsek vezetésével, hogy megerősítsék az évek óta tartó együttműködést. Amint Novák István igaz-gató atyától megtudtuk: az iskola 1993-ban vette fel a kapcsolatot a testvérváros-beli katolikus iskolával, a Ludgerus-Schule-val. A cse-rekapcsolatnak kiemelt sze-repe van a nyelvtanulásban.

ZarándokokHatodiK alKaloMMal indult gyalogos zarándoklat Csík-somlyóra a 900 km-es Mária úton. A zarándokok csoport-ja április 16-án, kedden ért Egerbe, ahol az egri érsek is fogadta és megáldotta őket.

Vizsolyról PannonhalmáraEgY évE tErvEz zarándokla-tot a híveivel Pannonhalmá-ra Árvai Zoltán vizsolyi plé-bános. A türelmes várakozás után indult útjára április 13-án a 82 abaúji zarándok. Örömüket növelte, hogy a nemrég teljesen megújult bencés apátság régi fényé-ben fogadta őket.

Egerszalóki találkozóaz idén is várják a fiatalokat az Egerszalóki Ifjúsági Talál-kozóra és Lelkigyakorlatra. A július 3-tól 7-ig sorra kerülő rendezvény mottója, illetve központi témája: „Te kiben/miben hiszel?” Bővebb információ: www.szalokitalálkozok. hu.

h í r s orh í r e k

a hóna p v erse

Amíg ő véd engem, nem ér semmi bánat.Körülvesz virrasztó áldó szeretettel,Értem éjjel-nappal dolgozni nem restell.áldott teste, lelke csak érettem fárad,Köszönöm Istenem az édesanyámat!Köszönöm a lelkét, melyből reggel, esteimádság száll Hozzád, gyermekéért esdve.Köszönöm a szívét, mely csak értem dobbanitt e földön senki sem szerethet jobban! –Köszönöm a szemét, melyből jóság árad,Istenem köszönöm az édesanyámat!Te tudod, Istenem - milyen sok az árva,Aki oltalmadat, vigaszodat várja.Leborulva kérlek: gondod legyen rájuk,Hiszen szegényeknek nincsen édesanyjuk!Vigasztald meg őket áldó kegyelmeddel,Nagy-nagy bánatukat takard el, temesd el!áldd meg édesanyám járását-kelését,áldd meg könnyhullatását, áldd meg szenvedését!áldd meg imádságát, melyben el nem fárad,áldd meg két kezeddel az édesanyámat!Halld meg jó Istenem, legbuzgóbb imámat: Köszönöm, köszönöm az édesanyámat!

Dsida Jenő

Köszönöm Istenem az édesanyámat

dsida jEnő (1907-1938) kora ifjúságától kezdve költőnek ké-szült. Szívbetegségben szenvedett. 1938-ban meghűlt, hónapo-kig feküdt a kolozsvári kórházban, de nem sikerült megmente-ni. A Házsongárdi temetőben temették el, a szertartást Márton Áron püspök végezte.

Autósok imája Uram, légy velem az úton!Ajándékozz biztos kezet, éberséget, jó szemet és ön-uralmat, hogy mérsékeljem a sebességet, ne veszélyez-tessem mások életét, és tud-jak épségben, egészségben hazatérni, Krisztus a mi Urunk által. Ámen.

Szent Kristóf, utazók védőszentje, könyörögj érettünk!

FoTó

: SZ

Ar

VAS

IST

VÁN

FoTó

: FED

ErIC

S r

óB

ErT

A Sárospataki Bazilika felújítása

Egy pályázat eredményhirdetése

„Tartotta a hitetaz emberekben…”

Munkás Szent József ünnepe

Május 1-je, Munkás Szent Jó-zsef ünnepe, amelyet 1955. má-jus 1-jén rendelt el XII. Piusz pápa, aki így imádkozott hozzá:

„ó, dicsőséges Szent József, alá-zatos és igaz názáreti kézműves, légy mindennapi fáradozásaink-ban mellettünk, hogy mi, katoli-kus kézművesek is megtaláljuk munkálkodásunkban Isten di-cséretének alkalmas eszközét, hogy megszentelődjünk, és hasz-nossá váljunk a társadalom szá-mára, amelyben élünk. Hiszen minden cselekvésünknek ezek a legfőbb eszményei. Könyörögd ki számunkra Istentől, a szív alá-zatát és egyszerűségét, azt, hogy örömet találjunk a munkában, és jóakarattal legyünk azok iránt, akik társaink benne. Add, hogy a munkát, amely elkerülhetetlen ebben az életben, az isteni aka-ratnak megfelelően, vidáman végezzük, tudatában különleges szociális helyzetünknek és fele-lősségünknek. Add meg nekünk a fegyelem és az imádság szelle-mét. Add, hogy tiszteljük felet-teseinket, testvérnek tekintsük munkatársainkat, beosztattaink iránt pedig alázatot és türelmet gyakoroljunk. Ámen.”

Szent Vince tiszteletére a Ver-peléti Lokálpatrióta Egylet és a helyi hegyközség összefogásá-val emeltek szobrot a település melletti szőlődombon.

Az alkotást április 19-én Ternyák Csaba egri érsek ál-dotta meg, aki ezt megelőzően

szentmisét mutatott be a helyi templomban. Szentbeszédében a főpásztor Szent Vince köz-benjárását kérte, hogy akik szőlővel és borral foglalkoz-nak, mindinkább találják meg az Istenhez vezető utat.

Federics Róbert

Szent Vince szobra Verpeléten

Az egri érsek áldotta meg a szobrot, emelyet összefogásból emeltek

At Egri Bazilikában több mint ezer hívő előtt Ternyák Csaba érsek adta át a jutalmakat a győzteseknek

Egyházmegyénk egyik legszebb temploma a közeljövőben új arculatot kap. Felvételünkön Szent Erzsébet nővérei állnak a bazilika mellett

FoTó

: SZ

Ar

VAS

IST

VÁN

CMYK CMYKCMYK CMYK

Szent Erzsébet előtttisztelgett Sárospatak

Árpád-házi Szent Erzsébet tisz-teletére Sárospatakon immár hagyományosan megrendezik az 1235 pünkösdjén szentté ava-tott királylányról való megem-lékezést. A róla elnevezett tör-ténelmi társaság ápolja annak a csodálatos személyiségnek a szellemi és lelki örökségét, aki azon munkálkodott, hogy – sa-ját szavaival szólva –„vidámmá tegye az embereket”. Ezzel az utóbbi szándékkal is szervezték tiszteletére idén 21. alkalommal május 18-19-20-án a három na-pos, színes családi programso-rozatot szülővárosában.

A rendezvény középpontjá-ban május 20-án, pünkösd hét-főjén a szentmise állt. Árpád-házi Szent Erzsébet szentté ava-tásának 778. évfordulóján a felújítás előtt álló Sárospataki Bazilikában Palánki Ferenc püspök celebrálta az ünnepi szentmisét. Erre az egész egy-házmegye területéről, sőt kül-földről is érkeztek zarándokok. Az eseményről a Szent István Rádió helyszíni közvetítést adott. A misét körmenet zár-ta, Árpád-házi Szent Erzsébet ereklyéjével. A körmenet után gyalogos zarándoklat indult a Szent Erzsébet Úton Kassára. A kétnapos ünnepség első és

második napján Szent Erzsébet korát, életét és szellemiségét is felidézték. A XIII. századba adtak bepillantást pünkösdva-sárnap a kosztümös felvonulás és történelmi játék keretében, melynek során Erzsébet életé-nek egyes fejezetei is megele-venedtek.

A történelmi felvonulás so-rán és a vásári forgatagban mindenki megtalálta az érdek-lődésének megfelelő proramot. (g. l.)

Bosco Szent János ereklyéje Egerben

Bosco Szent János születésének 200. évfordulója alkalmából járja ereklyéje az egész világot, mely zarándokútján, május 23-én az Egri Bazilikába érkezett.

A május 17-én kezdődött ma-gyarországi zarándoklat sajá-tossága, hogy nemcsak olyan helyekre látogat el az ereklye, ahol szalézi közösség él, ha-nem olyan városokba is, ahová meghívták, kérték a jelenlétét. Egerben, a bazilikában Kato-na István és Palánki Ferenc segédpüspök valamint Csiz-madia István plébános fogad-ta az ereklyét és ismertette a szent életét. Bosco Szent János 1815. augusztus 16-án szüle-tett Olaszországban, egy pa-rasztcsaládban. Két éves volt, amikor édesapja meghalt, így édesanyjának egyedül kellett felnevelnie két testvérével együtt. Már kicsi korától kezd-ve pap szeretett volna lenni. Chieriben, ahol szeminarista volt, létrehozta a „Vidámság Társaságát”, amelybe bevonta a város fiataljait. 1841 júniusá-ban szentelték pappá.

Maga köré gyűjtötte a gyer-mekeket, és megszervezte a va-sárnapi Oratóriumot. Szállást

adott az otthontalan árváknak. Szakmára tanította őket, és arra, hogy szeressék az Urat, együtt énekelt, játszott és imádkozott velük. Az első gyer-mekekből lettek később az első munkatársai is. Így fejlődött ki a híres nevelési módszer, amit „megelőző módszernek” hívunk: „Legyetek a gyerme-kekkel, előzzétek meg a bűnt ésszel, hittel és szeretettel”.

A jótevőkkel és laikus segí-tőkkel együtt létrehozták a Sza-lézi Munkatársak Közösségét. Don Bosco 72 éves korában halt meg 1888. január 31-én. Ma már a szalézi család az egész világon jelen van. Bosco Jánost 1929-ben boldoggá, 1934-ben szentté avatták.

A bazilikában a Szalézi Nő-vérek mutatták be Don Bosco lelkiségét, nevelési módszerét, beszéltek arról is, mit üzen a mai fiataloknak, szülőknek. A szentmisét követően bemu-tatkozott a szaléziak családja, szó esett pedagógiájáról, majd filmet vetítettek Sándor István szalézi vértanúról. Az ese-ményt szentségimádás zárta, s másnap Kazincbarcikára vit-ték az ereklyét.

Tokaji jubileum JÚNIUS 8-ÁN ünneplik Tokaj-ban a Jézus Szíve templom építésének 100. évforduló-ját. Ez alkalomból érkezett Monokról Szent Orbán pápa ereklyéje. A búcsúi szent-misét Ternyák Csaba egri érsek celebrálja. Külön öröm a helyiek számára, hogy a templom felújítását 12 millió forinttal támogatja idén az Egri Főegyházmegye.

Katona István püspök gyémántmiséjeKATONA ISTVÁN egri segédpüs-pök június 8-án 10 órakor tartja gyémántmiséjét az Egri Bazilikában. Az ünnepi szentmisére várja a paptest-véreit és a híveket, hogy kö-zösen adjanak hálát 60 éves papi szolgálatáért.

Debreceni évfordulókHÁRMAS ÜNNEP lesz június 15-én Debrecenben a Szent Anna Székesegyházban. A fél 11-kor kezdődő szent-misén ünneplik a Debrecen- Nyíregyházi Egyházmegye alapításának 20. valamint a főpásztor, Bosák Nándor pappá szentelésének 50.és püspökké szentelésének 20. évfordulóját.

Papi találkozóAZ ELMÚLT ÉVEK hagyomá-nyainak megfelelően idén is a papi lelkigyakorlat lezárá-saként kerül sor az egyház-megye papi találkozójára június 27-én a bélapátfalvi ciszter apátsági templomban. Ternyák Csaba érsek a pap-sággal közösen mutatja be a szentmisét, majd ismertetik az ez évi papi dispozíciókat.

J E G Y Z E T

H Í R E K

Az Úrnapja az Oltári-szentség ünnepe. A szentmisében a mi-

séző pap az Úrfelmutatás után így szól hozzánk: „Íme, hitünk szent titka”. Istennek legyen hála, az Oltáriszentség nem egy érthetetlen és félelmetes titok, hanem olyan, mint a rózsafüzér imádság: egyszerre örvendetes, fájdalmas és dicsőséges titok.

Örvendetes számunkra az, hogy az Úr nem ment el teljesen, itt maradt közöttünk. Babits Mi-hály költői szavai szerint ez „kü-lönös, szent, nagy titok” (Lásd Eucharisztia c. verse). Örülünk annak, hogy Jézus az Oltáriszent-séget azért alapította, hogy a ke-nyér és bor színében velünk ma-radjon, és templomainkban bár-mikor találkozhassunk vele, így könnyebben megtapasztalhassuk az Ő létét és jelenlétét. Annak is örülhetünk, hogy a kenyér és bor színében lelki táplálékot ad tanít-ványainak, hogy Ő bennünk, mi pedig Őbenne élhessünk.

Fájdalmas titoknak is mond-hatjuk az Oltáriszentséget, mert minden szentmise Krisztus

szenvedésére és megváltó áldo-zatára emlékeztet bennünket, hiszen átváltoztatáskor halljuk Jézus szavait: „ez az én testem, mely értetek adatik, ezt az én vérem, mely értetek kiontatik”. Katolikus hitünk szerint a szent-mise áldozat. Jézus úgy adja

áldozatul testét üdvösségünkért, ahogyan az ószövetségben ál-dozatul adták a bárányt. Jézus úgy ontja értünk vérét, ahogyan kiontatott egykoron a bárány vére engesztelésül. Hittel vall-juk, hogy minden szentmisében jelenvalóvá válik Krisztus gol-gotai áldozata, amely tökéletes és a mennyei Atya előtt kedves és elfogadott áldozat, mégpedig azért, hogy mi mindnyájan Krisztus áldozatához kapcsol-juk a saját áldozatunkat, és

azután elégséges kegyelmet merítsünk életünk áldozatainak vállalásához.

Dicsőséges is, hiszen az Oltá-riszentség az örök élet záloga. A szentáldozásban azzal a Krisz-tussal találkozunk, akivel majd a mennyországban, az üdvösség

állapotában végérvényesen együtt leszünk. Éppen ezért az élete végén a keresztény ember úgy veszi magához az Oltári-szentséget, mint szent útravalót, hiszen maga az Úr Jézus mon-dotta: „Aki eszi az én testemet és issza az én véremet, annak örök élete van, és én feltámasztom őt az utolsó napon (Jn 6,54).

Az Úrnapján az Oltáriszent-ség hármas titkát a breviárium, a papok imádságos könyve szépen összefoglalja, amikor

a szentmiséről azt mondja: „Ó szentséges lakoma, Krisztust vesszük rajta, felidézzük szen-vedésének emlékét, bensőnket kegyelem tölti el, és a jövendő dicsőség záloga nekünk adatik”

Minden szentmisében szent-áldozás előtt így szól hozzánk a miséző pap: „Boldogok, akiket meghív lakomájára, Jézus, az Isten Báránya”. Eszerint mi keresztények, Jézus tanítványai, mindnyájan boldogok lehetünk, mert mindnyájunkat hív Jézus a szentmisére, az ő lakomájára, ahol körül vehetjük, mint az utolsó vacsorán az apostolok, és bennünket, mai tanítványokat is tanít, vigasztal és táplál. De nyilvánvaló, hogy csak azok lehetnek igazán boldogok, akik örömmel és áldozatkész lélekkel mondanak igent Jézus hívó szavára.

A legnagyobb boldogság pedig az, ha a szentáldo-zásban az élet kenyerét

magunkhoz vesszük, amely ké-pessé tesz bennünket a Krisztust követő keresztény életre.

Dolhai Lajos

Íme, hitünk szent titka

JÚNIUS HÓNAP ÜZENETE:„Ha száddal vallod, hogy Jézus az Úr, és szívedben hiszed, hogy Isten feltámasztotta a halálból, akkor üdvözülsz” (Róm 10,9).

AR

CH

ÍV F

OTÓ

A pünkösdi csíksomlyói búcsú Közép-Európa legna-gyobb vallási rendezvénye, amelyet az idén is többszáz-ezer ember keresett fel. Az ősi Mária-kegyhely messzi tájak-ról is vonzza a híveket, sokan több napon át zarándokolnak, hogy elérkezzenek ide.

Már a XV. században virágzott a Boldogságos Szűz Mária tisz-telete a székely nép körében. IV. Jenő pápa az 1444. évi körlevelé-ben arra buzdítja a népet, hogy legyenek segítségére a feren-ceseknek a templomépítésben. Viszonzásul – a kor szokása sze-rint – búcsút is engedélyezett a jótevőknek.

A búcsú ünnepélyes nagymi-séjét a Somlyó-nyeregben idén Ternyák Csaba egri érsek, a Magyar Katolikus Püspöki Kon-ferencia alelnöke mutatta be a gyulafehérvári főegyházmegye jelen lévő papságával, élükön Jakubinyi György érsekkel,

valamint a házigazda ferences atyákkal.

Szentbeszédében Ternyák Csaba érsek elmondta, hogy a hit zarándokútján nem csak hívők járnak, hanem szép számban olyan istenkeresők is, akik „szí-vük rejtekén foglalkoznak az is-tenhit kérdésével”. Mint mondta, Isten a pogányok előtt is kitárta a hit kapuját, amely azóta minden ember számára nyitva áll. Meg-állapította, hogy a hit ma nem csupán a gyakorló keresztények kiváltsága, és ezért arra buzdí-totta a hallgatóságot, tegyék a plébániákat tanúságtevő, befo-gadó közösségekké, hogy azok minden kereső ember lelki ott-honává váljanak. Az egri érsek szentbeszédében a boldogság és a hit kapcsolatáról beszélt, és felidézte Erzsébetnek Máriához intézett szavait: „boldog vagy, mert hittél!”. Rámutatott: Erzsé-bet szavai is igazolják, hogy a hit és a boldogság összetartoznak. A szónok Máriát említette példa-ként, aki – mint mondta – többet

tud a hitről, a boldogságról, mint bárki más, ezért érdemes rá hallgatni és elfogadni a segítsé-gét. Hangsúlyozta: „Sokan azt gondolják, hogy akik boldogul-nak, azok boldogok, akik pedig nem boldogulnak az életben, azok boldogtalanok. Mária bol-dogsága a hitben gyökerezett.” Ezért megtette azt, amit Isten mondott neki, még úgy is, hogy teljes egészében ő sem ismerte a szeplőtelen fogantatással kap-csolatos isteni tervet. „Egyedül a hitbe kapaszkodott, ez tette Máriát naggyá, boldoggá” – mondta az egri érsek.

Kijelentette, ma szinte csak a vallás foglalkozik olyan sorskér-désekkel, mint a jó és a rossz, a halál és az örök élet, a bűn és a kegyelem, ezért aki belép a hit kapuján, nem veszít el semmit ab-ból, ami az ember életét boldoggá, széppé, szabaddá teszi. „A hitben találja meg az ember a saját ko-ordinátáit. A hit szabadít meg az Isten nélküli ember kozmikus árvaságától.” Homa János

Idén is többszázezer ember kereste fel az ősi Mária-kegyhelyet, amely az összmagyarság zarándokhelyévé vált

A Szent Erzsébet korát felidéző felvonulás abazilika előtt halad el

Ternyák Csaba érsek volt a csíksomlyói búcsú szónoka

A hit szabadít meg az Isten nélküli kozmikus árvaságtól

CMYK CMYK

Szűcs Mihály Gyula diakó-nust szenteli pappá az Egri Bazilikában június 22-én, a 10 órakor kezdődő szent-misén Ternyák Csaba egri érsek. Lapunk arra kérte az újmisést, hogy mutatkozzon be az olvasóknak.

– 1964-ben születtem. Édes-apám fiatalabb éveiben katona-tiszt, rendőrtiszt volt, majd az akkori államigazgatási rend-szerben tanácstitkárként dol-gozott. Családunk templomba nem járt, az Istennel nagyon kevés kapcsolatunk volt. Édes-apám munkája miatt a csalá-dunk sokat költözött és így az általános iskolát is négy he-lyen végeztem. Gimnáziumba Egerben illetve Vácott jártam. Először a kormányőrségnél teljesítettem szolgálatot, majd a kereskedelemben dolgoztam eladóként, üzletvezetőként. 1999-tő multinacionális cégek-nél voltam osztályvezető, mar-ketingvezető 2008-ig, a szemi-náriumba való beköltözésemig.

Testvérem 1993-ban megke-resztelkedett, ettől kezdve ő és a családja rendszeres templomba járó lett, és rajta keresztül néha nagyobb ünnepeken eljutottam szentmisére. Csak később 2005-ben léptem a megtérés útjára. Ebben II. János Pál pápa szerepe volt a döntő.

Ekkor határoztam el, hogy a keresztség és a bérmálás szentségét fel kell vennem. A bérmálásra való felkészülésem alatt egyre erősebben érez-tem, hogy nem csak hívőként, hanem Istennek szentelve, tel-jesen elkötelezve akarok élni. Ocsovai Grácián ferences atya

segített nekem a helyes irányt megtalálnom. 2006-ban a pa-saréti ferencesek szerveztek Medjugorjébe egy zarándok-latot. Ott, Grácián atyával volt egy hosszabb beszélgetésem, és ezután döntöttem. Ő bátorított arra, hogy merjem kimondani Istennek az igent, és vállaljam akár a papságot is. 2006-ban a kispesti Jézus Szíve templom-ban bérmálkoztam. A jezsuita atyáknak szintén nagyon sokat köszönhetek, mivel a szeminá-riumba való beköltözés előtt itt, ezen a plébánián lakhattam öt hónapig. A mai napig is sok lelki, szellemi támogatás kapok ettől a közösségtől, és a jelenleg ott szolgáló Szabó János plébá-nos atyától.

Amióta elfogadtam a meghí-vást, folyamatosan érzem az Úr

gondviselését és kegyelmeit. Ennek a része az is, hogy ami-kor már kimondtam szívemben az igent, akkor jött egy újabb kérdés: hová jelentkezzek, és egyáltalán merjek e jelentkez-ni. Már több hónapja nézeget-tem a szemináriumok honlap-jait, nem tudtam eldönteni, hogy melyik szemináriumba menjek. Egy vasárnapi napon az M1- es csatornán a katolikus krónikában láttam egy ripor-tot, ahol Balog Gyula atya arról beszélt, hogy Egerben van egy kimondottan késői hivatásúak-nak indított program. Egy hét múlva elutaztam Egerbe a sze-minárium nyílt hétvégéjére és attól kezdve nem volt kérdéses számomra, hogy hová megyek. 2007 júniusában jelentkeztem felvételre Ternyák Csaba érsek úrnál. Istennek hála, az érsek úr méltónak talált arra, hogy felvegyen a kispapjai közé, és így kezdhettem meg a papság-ra való készületet. Érsek úr 2012-ben június 23-án diakó-nussá szentelt, most pedig pap-pá szentelésem következik. Pa-pi jelmondatomat 2009-ben, A tökéletes Mária-tisztelet című könyv olvasásakor találtam. Monforti Grignon Szt. Lajosnak egy mondatát választottam, amely elárulja, hogy én milyen pappá szeretnék majd válni: „Az Úr papjai lesznek, akik mint valami láng, mindenütt fel-gyújtják az isteni szeretet tüzét.” Ez a jelmondat és a tavaly írt szakdolgozatom meghatározó számomra, amelynek címe: A Jézus Szíve-tisztelet korszerű-sége. Nekünk Jézus Szíve sze-rinti pappá kell válnunk, Jézus Szíve szerinti emberré kell len-nünk. Homa János

II. E G Y H Á Z M E G Y E I H Í R E K 2013. JÚNIUS

Talán közhelynek számít, hogy a fiatalok nagyon szeretik a ze-nét. Az idősebbek viszont gyak-ran fanyalognak az éppen ak-tuális slágerek hallatán. Pedig a zene nem ismer megállást, nem tisztel sem kort, sem ha-tárt: fejlődik és alakul, újabb és újabb formában jelentkeznek benne érzések, dallamok és ritmusok. A Páterrock együt-test azért alakította négy atya, hogy – saját szavaikkal szól-va – ilyen módon is kifejezzék Isten irgalmasságát, és közel kerüljenek az ifjúsághoz az ál-taluk játszott számokkal.

- Rozsnyói születésű vagyok és gyermekkorom óta életem része a zene – mondja Galó Gá-bor, az Egri Bazilika káplánja, az együttes alapítója. – Két fon-tos, életreszóló döntést hoztam tíz éves korom előtt: ministrál-ni kezdtem és jelentkeztem a zeneiskolába. Gitározni és az énekelni tanultam. Miután bekerültem a szeminárium-ba, össze is kapcsolódtak papi hivatásommal. A szakdolgoza-tomat „A szent zene, mint az evangalizáció része és eszkö-ze” címmel írtam. Kilenc éves

papi szolgálatomat végigkísér-te a zene. Mindig is úgy láttam, hogy a pasztorációban jelentős szerepe lehet. Az együttesün-ket azért alakítottuk meg az elmúlt évben, mert azt tapasz-taltam, hogy az emberek lelkét megérintheti a muzsika. Mivel főpásztorunk szándéka szerint egyházmegyénk nagy szám-ban vett át iskolákat, úgy gon-doltuk, hogy a fiatalokhoz így is el lehetne vinni Isten üzene-tét. Azt szerettük volna, hogy játékunkkal falakat döntsünk le és hidakat építsünk.

A Páterrock együttest Galó Gáboron kívül Lipcsák János (Mezőkövesd), Nagy Kriszti-án (Jászapáti) és Czibere Zsolt (Gyöngyös) alkotja. Ha tehetik, hétfőnként a mezőkövesdi plé-bánián próbálnak, más, világi együttesek népszerű számait gyalorolják, de már vannak saját szerzeményeik is. Sok a papi fel-adatuk, de azért igyekeznek mi-nél rendszeresebben összejönni.

- Ismert dalokat játszunk, hogy korunk slágerein keresz-tül eljuthassunk a zsoltárokig. A magyar rockzene olyan ki-emelkedő számaival kezdünk,

amelyekben értékeket látunk, onnan haladunk tovább. Egy-egy koncertünk hosszúsága – a tanúságtételekkel együtt – kö-zel egy óra, ilyenkor tucatnyi dalt éneklünk el. Ha részesei vagyunk egy nagyobb ese-ménynek, akkor ahhoz alkal-mazkodunk. Eddig tíz koncer-tet adtunk, az egri Szent Imre Általános Iskolában kezdtünk, de felléptünk a Hit Ünnepén és a ministránstalálkozón is. Az

utóbbin örömünkre még érsek úr is velünk énekelt.

A rockzenével kapcsolatban sok fenntartást fogalmaznak meg. Ahogy beszélgetőtársunk elmondja, ők is elsősorban a jó hangzása miatt választot-ták ezt a nevet, nem tartják rockzenekarnak magukat. Nem játszanak túl kemény, erőszakos számokat. Úgy vélik, hogy ennek a stílusnak is meg-vannak az értékei, amelyeket

szívesen vállalnak. Alig né-hány hónapja muzsikálnak, az elmúlt év adventjén koncertez-tek először, máris sokan felfi-gyeltek rájuk. Annál is inkább, mert ritkaságnak számítanak: keresztény együttesek ugyan léteznek, de nemigen hallani olyanról, amely atyákból áll. Amikor a jövőről, terveikről kérdezem, Galó Gábor szeré-nyen mosolyog.

- Nagy boldogság már az is számunkra, ha látjuk hallgató-ságunk csillogó szemét, vagy amikor dalainkat velünk éne-kelik. Érezzük, hogy sikeres a kezdeményezésünk, de nem tudom, hogy hová fejlődik. A to-vábbiakban is elsősorban az egy-házmegyében gondolkodunk, szeretnénk még több fellépést az iskoláinkban, és ifjúsági ren-dezvényeken. Annyi biztos, hogy jó előre ki kell számolni a pró-bák és a fellépések időpontjait, mert rengeteg a papi teendőnk, amivel össze kell egyeztetnünk a zenélést. De igyekszünk min-denhová eljutni, ahova hívnak bennünket, hogy így is tanúsá-got tegyünk Istenünk irgalmas jóságáról. Gábor László

CMYK CMYK

Egerszalóki találkozó

AZ IDÉN július 3 és 7 között rendezik meg a 31. Eger-szalóki Ifjúsági Találkozót. Minden napnak külön te-matikája lesz. Szerda: Mária hite, csütörtök: Hiszek az Atyában, péntek: Hiszeka Fiúban, szombat: Hiszek a Szentlélekben, vasárnap: Hiszek a Feltámadásban.

Felvétel a SzemináriumbaJÚNIUS 28-ÁN tartják az Egri Hittudományi Főiskola és Érseki Papnevelő Intézetben a felvételit. Az intézmény nappali tagozatán, osztatlan teológus-lelkész szakon6 éven keresztül készülnek hivatásukra az egri, váci és a debrecen-nyíregyházi egy-házmegyék kispapjai.

Az orsolyiták kollégiumaTÖBB MINT 20 ÉVE ad helyet a középiskolás lányoknak a Szent Orsolya Rend modern, 50 fős egri lánykollégiuma. A jelentkezéseket a következő címre várják: Szent Orsolya Rend Egri Leánykollégiuma, 3300 Eger, Pacsirta u. 18-20.Tel.: 36/411-069, E-mail: osueger@orsolyita.hu. Web: www.orsolya-eger.sulinet.hu.

H Í R E K

A HÓNA P V ERSE

Hozzád, Veled, Neked,

Mondani egy utolsó éneket,

Imában ömleni Eléd,

Legutolsó, de hűséges cseléd...!

De jaj! ha nem igaz!

Szobám csupa por,

Kertem csupa gaz,

Csupa lelógó tört faág,

A templom messze, a könyv nehéz,

Ólomcsizmában toporog az ész.

És mégis, mégis, ő van itt,

Immár tőlem el nem veszik.

Nap nap után, éj éj után

Én Téged hívlak, Miatyánk.

De mire jó

Egy lámpástalan rádió?

Hogyan szólítsam az Ég Urát

Egy siketnéma Miatyánkon át?

Ha szói közül minden második

Alattomosan elrejtőzködik!

Bénult napokon, izzadt éjeken

Az értelem is értelemtelen,

Értelemtelen és imátalan, –

Magam vagyok, egészen egymagam.

De talán mégis volna valami

Helyettem hinni, vallani.

Nevemben felimádkozó

Karikás kis szentolvasó,

Egyetlen társam, aki vagy,

Karikagyűrűm, el ne hagyj!

De nem hagytalak-e Téged el én,

Szómmal, amelyből kialudt a fény?

Szívemmel, amely csupa seb,

Elmémmel, amely űrnél üresebb?

S nem hagytam-e el Veled együtt Azt,

Aki az űr fölött virraszt?

Mit felelek, hisz nem tudok felelni:

Mit felelhet a Mindennek a semmi?

Akarom élni az egész hitet,

Szeretni, ahogy Isten szeret.

És bízni, bízni akarok

Abban, amit a Krisztus hozott.

Nem érzem, nem is gondolom,

De akarom, akarom, akarom.

Sík Sándor

A néma Miatyánk

SÍK SÁNDOR (1889 – 1963) piarista tartományfőnök, költő,műfordító, irodalomtörténész, egyházi író, cserkészvezető, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja (1946–49), Kossuth-díjas (1948), a 20. század jelentős magyar lírikusa.

Az autósok tízparancsolata 1. Ne ölj! 2. Az utak azért vannak,

hogy közlekedhess, és nem azért, hogy súlyos balesetet okozz!

3. Az előzékenység, a be-csületesség és az óvatos-ság segít az előre nem látható események ve-szélyének kivédésében!

4. Légy segítőkész fele-barátaid iránt, főként, ha balesetet szenved-nek!

5. Az autó nem a hatalom fitogtatására való, ne engedd, hogy bűnre csá-bítson!

6. Győzd meg a fiatalokat és az idősebbeket egy-aránt, hogy vezetésre alkalmatlan állapotban ne üljenek volán mögé!

7. Segítsd a balesetek áldo-zatainak családtagjait!

8. A vétkes vezetőket és az áldozatokat hívd közös találkozóra a megfelelő időben, hogy alkalmuk legyen átélni a megbo-csátás felemelő érzését!

9. Az utakon védd a sebez-hetőket!

10. Érezz felelősséget má-sok iránt!

FOTÓ

: SZ

AR

VAS

IST

VÁN

A papokból álló együttes már tíz fellépésen túl van, s mindig sikert aratott

FOTÓ

: SZ

AR

VAS

IST

VÁN

A mai, népszerű számoktól a zsoltárokig ível a Páterrock együttes műsora

Falakat döntenek le és hidakat építenek

Bemutatjuk az újmisést

Felgyújtani az isteni szeretet tüzét

Egyházmegyei családtalálkozóA hagyományokhoz híven idén is megrendezik Mezőkövesden az egyházmegyei családtalál-kozót a Jézus Szíve templom-ban. Az esemény június 8-án, 14 órakor kezdődik. Először a Páterrock együttes segítségével közös éneklésre kerül sor, majd

Palánki Ferenc segédpüspök előadása következik, és a szent-mise előtt a házaspárok tanú-ságtétele keretében szó lesz a hit átadásának öröméről is.

A másnapi, búcsúi szentmi-sére várják Alberto Bottari de Castello pápai nunciust is.

Cisztercis diákok sikereiA Gárdonyi Géza Ciszterci Gim-názium, Szakközépiskola és Kollégium tehetséges tanulói a tantárgyi versenyeken előkelő helyezéseket értek el. Ballagó Jú-lia 12. K osztályos tanuló a ma-gyar nyelvi OKTV döntőjében

első lett. Hegedűs János 13. E osztályos tanuló a kémia OKTV döntőjében 5. Helyezést, míg Ki-szel Zsófia 13. E osztályos tanuló a pedagógiai szakközépiskolá-sok SZÉTV országos döntőjében 10. helyezést ért el.

Egyházmegyei HírekKiadja az Egri Főegyházmegye

3300 Eger, Széchenyi u. 1.Szerkeszti a szerkesztőbizottság

Felelős szerkesztő: Homa János

Honlap: www.eger.egyhazmegye.hu

e-mail: info@eger.egyhazmegye.hu

Aközreműködésével.

Kedvezményes előfi zetés:06-40/510-510

CMYK CMYK

CMYK CMYKCMYK CMYK

Ternyák Csaba érsek az Eg-ri Bazilikában június 22-én szentelte pappá Szűcs Gyulát, diakónussá Greutter Györgyöt, Jósvay Lászlót, Kovács Józsefet, Palotai Ádámot, Vanyó Pétert és Vizi Jánost. A Főpásztor a szentelendőkhöz intézett be-szédében az evangélium tör-ténetét idézte Jézus názáreti zsinagógában tett látogatásá-ról, ahol Izaiás sorait olvasta: „Az Úr lelke rajtam: Ő kent föl engem. hogy örömhírt vigyek a

szegényeknek„ (Lk 4,18). A ha-gyományoknak megfelelően a szertartáson az egyházmegyé-ből most is több száz hívő vett részt. Az újmisés papi jelmon-datát Monforti Grignon Szent Lajostól választotta: „Az Úr pap-jai lesznek, akik mint valami láng, mindenütt felgyújtják az isteni szeretet tüzét.” Ez a mon-dat szakdolgozata megírásakor tetszett meg neki. Dolgozatát a Jézus Szíve tiszteletének kor-szerűségéről írta.

Pap- és diakónusszentelés az Egri Bazilikában

Mezőkövesdi Szívbúcsú és családtalálkozó

A hagyományos mezőkövesdi Szívbúcsú Jézus Szíve ünnep-napján, június 7-én kezdődött. Nyeste Pál, Mezőkövesdről származó piarista atya ezüst-miséjét mutatta be, majd söté-tedés után a templomtól gyer-tyás körmenet indult a Kavi-csos tóhoz, ahol a jelenlevők a város családjaiért imádkoztak. Június 8-án az Egyházmegyei Családtalálkozót tartották, melynek témája a hit tovább-adása volt.

A családtalálkozó kezdetén a Páterrock együttes segítségé-vel közös éneklésre került sor, majd Palánki Ferenc segédpüs-pök előadása következett. „A család az emberiség igazgyön-gye, Isten szívében fogant” – mondta. „Az emberi élet akkor értelmes, ha a szívébe írt tör-vény szerint kezd el élni” – fo-galmazta meg a püspök. Krisz-tus szentség rangjára emelte a házasságot, ami az örök életre mutat. A technika fejlődött, de a szív civilizációja nem – állapí-totta meg. Életünket pedig csak egy másik személyre, egy kap-csolatra érdemes ráépíteni. Aki szívében Istennel szeretetkap-csolatban él, az tudja tovább-adni a hitet. A családon belül a hit továbbadása a példa mellett sokszor gesztusok és szavak által történik – emelte ki a

püspök. Az előadást követően kiscsoportos beszélgetések kö-vetkeztek, majd 18 órától több tanúságtétel hangzott el.

Június 9-én, vasárnap kezdő-dött a Szívbúcsú ünnepi szent-miséje, amelyet Alberto Bottari de Castello érsek, pápai nunci-us mutatott be. Vele együtt mi-sézett Ternyák Csaba egri érsek és több lelkipásztor. A nuncius örömének adott hangot, hogy Mezőkövesden járhat. A fogad-tatás bizonyítja azt a szeretetet, amelyet a Szentatya iránt táp-lálnak a helybeliek. Megígér-te, hogy beszámol minderről Ferenc pápának. Jézus Szíve ünnepéről kiemelte, hogy az egyházban mindig jelen volt az a tisztelet, amivel Jézus ember-ségét is körülvették. Az ünnep Alacoque Szent Margit látomá-sához kötődik: „Az én szent szí-vem annyira telve van az embe-rek iránti szeretettel, hogy nem tudja magában tartani, ezért túlcsordul.” A szeretet azono-sulni akar a szeretett személy-lyel. Ezért is kell szeretni Istent és felebarátainkat. „A Szent-atya mindenkori feladata, hogy megerősítse a híveket a hitben. Én is bátorítalak benneteket, hogy őrizzétek azt a dicsőséges hitet, amelynek forrása a szere-tet.” - hangsúlyozta végezetül a nuncius. (gábor)

A debreCeni Szent Anna Székesegyházban június 15-én hálaadó szentmisét mutattak be abból az alkalomból, hogy ötven éve szentelték pappá 20 éve pedig püspökké Bosák Nándor debrecen-nyíregyházi megyéspüspököt, illetve két évtizede alapították a Debrecen-Nyíregyházi Egy-házmegyét.

Június 8-án ünnepi szentmise keretében adtak hálát a száz éve felszentelt tokaji Jézus Szíve templomban. Ternyák Csaba érsek elmondta, jó ebbe a fejlődő városba jönni, ahol a hívek színültig megtöltik a templomot.Prédikációjában arról beszélt, hogy a megfe-szített Jézus oldalából kifolyó vér és víz az eukarisztiára és keresztségünkre emlékeztet bennünket. Jézus Szíve tiszte-letünket is egyre inkább össze kell kapcsolnunk ezekkel a szentségekkel. Az érsek azért is felemelőnek mondta ezt az alkalmat, mert az ünnep alkalmából Tokajba hozták a Monokon őrzött Szent Orbán-ereklyét, amelyet tiszteletadás-ra bemutattak a híveknek. A vértanú a szőlészek és borké-szítők, illetve a kádárok vé-dőszentje. Végezetül az érsek köszönetet mondott Kertész Ferenc esperes, plébánosnak, a polgármesternek, a híveknek, a városi kórusnak és a kántor-nak a szép ünnepért.

HAtvAnHároM évvel ezelőtt hurcolták el a miskolci Mino-rita rendházból a szerzetese-ket. Ezt felidézve tartott im-már kilencedik alkalommal június 14-én megemlékezést a Keresztény Értelmiségiek Szövetsége helyi csoportja.

j e g y z e t

h í r e k

J únius vége és július eleje a papszentelések és a papi jubileumok (ezüstmise, arany-

mise) időszaka. Ezek az ünnepek is segítenek bennünket abban, hogy papjainkat hívő emberek-hez illően, a hit fényében lássuk és fogadjuk el.

A papság lényegét a biblia alapján három kulcsfogalomhoz kapcsolódóan lehet legrövideb-ben megvilágítani. A papság hatalom, küldetés és szolgálat. Mind a három szempont fontos: egyiket sem szabad kiemelnünk a másik kettő rovására. Mind-egyik jelentős a papság megérté-se szempontjából.

A megváltó Jézust nyilvános működése kezdetén az Atya fel-kente „Szentlélekkel és hatalom-mal” küldetésének teljesítéséhez. Hasonló „felkenés” történik a papszentelésben. Jézus Krisztus is lelki hatalmat adott az aposto-loknak a kegyelem közvetítésére és teljes felhatalmazással küldte el őket a világba az Isten orszá-gának építésére. Feltámadása után úgy küldte apostolait, ahogy őt küldte az Atya. A Szentírás

konkrétan is megfogalmazza, hogy a „tizenkettő” küldetést ka-pott az evangélium hirdetésére és keresztelésre (Mt 28,19). Jézustól gyógyító és bűnbocsátó hatalmat is kaptak (Jn 20, 22), és rájuk

bízta Jézus az Eucharisztia meg-ünneplését (Lk 22,19).

A papok a szentelés és a püspöktől kapott küldetés révén Krisztusnak, a tanítónak, a papnak és a pásztornak szolgá-latára vannak rendelve, és az ő hatalmában és küldetésében részesednek, hogy az evangé-liumot mindenütt hirdessék, a szentségeket kiszolgáltassák és a Krisztusban hívőket kormányoz-zák. „Aki titeket hallgat, engem hallgat” (Lk 10,16) kijelentéssel maga Jézus is utal erre. A pap méltósága és hatalma ebből a küldetésből fakad. A felszentelt pap hatalommal és tekintéllyel

felruházott küldetés birtokosa, de ezt a hivatalt és tekintélyt az egy-ház tagjainak javára, szolgálatá-ra kell használni. A lelki hatalom gyakorlásának végső célja az emberek üdvössége.

A papságot szent szolgálatnak szoktuk nevezni. Az egyházi kö-zösség azokat választja ki erre a feladatra, akikről úgy véli, hogy megvan bennük ez a lelkület. Akiket alkalmasnak ítél, és akik vállalkoznak erre a feladatra, azoknak a közösség elöljárója átadja a Szentlélek különös kegyelmét, hogy a bennük lévő szolgálatkészséget megerősítse. Szolgálatkészségük Krisztus példáját jeleníti meg a közösség-ben, aki „nem azért jött, hogy neki szolgáljanak, hanem hogy ő szolgáljon másoknak, és adja az életét, váltságul sokakért” (Mt 20,28).

A pap Isten és az emberek szol-gája. Az apostolok és az apos-tolutódok dicsősége az, ha az emberek úgy tekintik őket, mint „Krisztus szolgáit és Isten titkai-nak hűséges sáfárait” (1Kor 4,4). Pál apostol is legszívesebben Is-ten szolgájának tekintette magát. Feladata, hivatala a „szolgálat”, a „Lélek szolgálata”, és főként a „kiengesztelődés szolgálata”. A jó pap is a hívekért él, a híveket szolgálja. Igyekszik mindent meg-tenni azért, hogy a rábízottakat elvezesse az üdvösségre.

Boldog János Pál pápa aranymiséje alkalmából „Ajándék és titok” címmel

adta ki gondolatait a papi hi-vatásról. A cím arra utal, hogy csak a hit fényében értjük meg a papi hivatás lényegét. Azután arra is emlékeztet bennünket, hogy a papság ajándék Isten né-pe számára. Ajándék a szente-lendőnek, az egyházmegyének, és az egyházközségekben élő katolikus híveknek. Hitből faka-dó örömmel adjunk érte hálát a megváltó Jézusnak. Dolhai Lajos

Hatalom, küldetés, szolgálat

Július HónAp üzenete:„Fogadjátok tanulékony lélekkel a belétek oltott tanítást, amely megmentheti lelketeket”

(Jak 1,21).

– Ma hálát adunk Istennek az elmúlt tanévért – hangsúlyozta Ternyák Csaba egri érsek azon az iskolanapon, melyet június 6-án tartottak az Egri Baziliká-ban. Majd így folytatta: – Min-den évnek megvannak a sajá-tosságai. Az idei évnek az, hogy jelentősen bővült azoknak a ka-tolikus intézményeknek a szá-ma, amelyek az egyházmegye nagy családjához tartoznak. Az a közös jellemzőjük, hogy a ka-tolikus hit alapján állnak.

Az immár hagyományos szentmisén és az azt követő ki-tüntetési programon az Egri Fő-egyházmegye fenntartásában, vagy területén működő, de más, egyházi fenntartásban lévő ok-tatási intézmények több mint 1200 diákja és tanára vett részt.

Idén a Hit Éve van – mondta szentbeszédében az egri érsek.– Rohamosan változó világunk-

ban nem könnyű eligazodni. Szükségünk van hozzá biztos irányelvekre és megbízható iránytűre, vagy ma inkább úgy kellene mondani, hogy egy jól használható GPS-re. Katolikus hitünk segít, hogy el ne téved-jünk az élet labirintusában. Iskoláink is ebben akarnak segítséget nyújtani. Egyik isko-lánk vezetőségével és néhány munkatársammal együtt a múlt hónapban az alsószázországi Vechta városába látogattunk. Itt található ugyanis az a testvéris-kola, amellyel a jászberényiek kiváló kapcsolatot alakítottak ki. Itt kaptam egy könyvecskét, amelynek az a címe: „10 jó érv az Egyház mellett”. Az érsek ez-után ismertette az érveket, ame-lyekre nekünk is szükségünk van, minket is bátorítanak. E szerint: „Az Egyház elvezet en-gem a hitre. Az Egyház megőriz

engem a hitben. Az Egyház szentségeivel megerősít engem. Az Egyház közösséget ajándé-koz nekem. Az Egyháznak fon-tos vagyok. Az Egyház megvi-gasztal engem. Az Egyház egy új világot épít velem. Az Egyház megtanít engem az örömre. Az Egyház megőrzi a kultúrát. Az Egyháznak szüksége van rám.”

A szentmisét követően Galo Gábor atya gondolatai hangzot-tak el, aki a katolikus iskolák szerepéről beszélt: céljuk, hogy pozitív, építő emberré neveljék az ifjúságot. Hangsúlyozta: po-zitív emberré válni csak akkor lehet, ha megismerjük a szere-tetet. A hit és a szeretet öröme kell, hogy szárnyat adjon a diá-koknak.

Végül 66 diák, illetve diák-közösség vette át kitüntetését az egyházmegye főpásztorától. Homa János

Ternyák Csaba egri érsek kitüntetéseket adott át a legeredményesebb diákoknak és diákközösségeknek

A főpásztor az újmiséssel és a diakónusokkal a szentelés után

Iskolanap az Egri Főegyházmegyében

Katolikus hitünk iránytűként szolgál

Debreceni ünnep

Jubileum Tokajban

Miskolci megemlékezés

FOTó

: Sz

AR

VAS

IST

VÁN

FOTó

: Sz

AR

VAS

IST

VÁN

CMYK CMYK

CMYK CMYK

II. e g y h á z m e g y e i h í r e k 2013. július

CMYK CMYK

Gyöngyösi lapidáriumElKészült a gyöngyösi Szent Bertalan-templom északi oldalában a 12. századi Szent Anna kápolna alapjait védő épület, a lapidárium. Ternyák Csaba érsek ál-dásával adták át június 2-án az üvegépületet, amely a 22 évvel ezelőtt ideiglenesen felépített „deszkabódé” helyén Gyöngyös város támo-gatásával jött létre, és modern művészeti kiál-lítások számára is hely-szín lehet.

Búcsú MiskolconMisKolC városrészébEn, Martin-Kertvárosban június 9-én tartották a templom búcsúját. Az ünnepi szentmisét Bosák Nándor debrecen-nyíregyházi megyés-püspök mutatta be a nagyszámú hívő jelenlé-tében, akit Tóth István plébános köszöntött.

Pótfelvételi Az Egri Hittudomá-nyi Főiskola levelező tagozatára katekéta-lelkipásztori munkatárs és hittanári szakára augusztus 17-ig még lehet jelentkezni, melyet az intézmény címére (Eger, Foglár. u.6) kell eljuttatni a főiskola saját jelentkezési lapján. Ez letölthető az intézmény honlapjáról (www.eghf.hu). A pótfelvételi idő-pontja: augusztus 17, szombat, 11.00.

h í r e k a hóna p v erse

Áprily Lajos

A kertbe mentUram, én nem tudom, milyen a kerted, a virágosod és a pázsitod, Én nem tudom, virágok ültetését, ágyásaidban hogy igazítod.

Csak azt tudom, hogy kendőjét levetve júniusi vasárnap hajnalán, beteg lábával és beteg szívével bánatosan kertbe ment anyám.

Uram, tele volt immár félelemmel, sokszor riasztó árnyék lepte meg, de szigony-eres, érdes két kezével még gyomlálgatta volna kertemet.

A kicsi teste csupa nyugtalanság, s most elgondolni nem tudom, hogy ül. Virágosodban könyörülj meg rajta, hogy szegény ne szenvedjen tétlenül.

Mezőiden ne csak virágmagot vess, virágaid közé vegyíts gyomot, hogy anyám keze gyomlálhassa kerted, asphodelosod és liliomod.

áprilY lAjos, született Jékely Lajos (1887–1967). Elégikus hangú lírikus, sokan a leg-nagyobb erdélyi magyar köl-tőnek tartják.

Ternyák Csaba érsek személyi és szervezeti változásokról dön-tött az Egri Főegyházmegyében.

2013. április 24-i hatállyal:• gAlUsKA MiHálY jászárokszál-

lási káplán Szerencsre és• KECsKés lászlÓ szerencsi

káplán Jászárokszállásra ka-pott kápláni áthelyezést.

Július 1-jei hatállyal: • Jászberény-Szentkút plébá-

niát Jászberény I. plébánia,• Jászfelsőszentgyörgy plébá-

niát Jászfényszaru plébánia látja el.

2013. augusztus 1-jei hatállyal:• gYEnEs gYUlA jászárokszál-

lási plébános és• MAtisz FrigYEs hidasnémeti

plébános, 75. életévüket be- töltve nyugállományba vonul-

tak és a továbbiakban plébáni-ai adminisztrátorként látják el lelkipásztori feladataikat.

• KAlÓ jános borsodsziráki plé- bános betegállományba került.

• bAlog gYUlA az egri Érseki Papnevelő Intézet rektora Miskolc-Újdiósgyőrbe kapott plébánosi kinevezést és a fő-egyházmegye papjainak spi-rituálisa lett.

• bUDA pétEr teológiai tanár, az egri Nagyboldogasszony Plébánia plébánosa az Érseki Papnevelő Intézet rektora lett.

• Dr. DolHAi lAjos, az egri Hit-tudományi Főiskola rektora megbízást kapott az egri Szent Anna kápolna lelkipásztori feladatainak ellátására.

• AilEr gEllért a miskolci Missio Ad Gentes közöség lel-kipásztora vicerektori meg- bízást kapott az egri Re-

demptoris Mater Szeminári-umba, és egyúttal az egri Fájdalmas Anya Plébánia plébános helyettese lett.

• sKUbliCs Máté a Newarki Főegyházmegye papja a mis-kolci Missio Ad Gentes kö-zösség lelkipásztora lett.

• MAtA AnDrás Pálházáról For-róra,

• bErtÓK jÓzsEF Forróról Nyék- ládházára,

• gAlÓ jÓzsEF Nyékládházáról Verpelétre,

• Dr. KorÓzs lászlÓ Verpelét-ről Kiskörére,

• FErEnCz KárolY Kisköréről Szendrőbe,

• KÖDMÖn FErEnC Szendrőből Fegyvernekre,

• borDás pétEr Fegyvernek-ről Törökszentmiklósra,

• MEnYHárt jÓzsEF Török- szentmiklósról az egri Nagy-

boldogasszony plébániára kapott plébánosi kinevezést.

• KECsKés lászlÓ jászárok-szállási káplán a Borsod- sziráki plébániára, bUKovEnszKi zoltán siroki káplán Bódvaszilasi plébá-niára,

• pAplEr pál, a mezőkövesdi Jézus Szíve plébánia káplán-ja Pálházára kapott plébáni-ai adminisztrátori kineve-zést.

• bArKÓCzi istván szendrői káp- lán a jászárokszállási plébá-niára,

• szAbÓ AttilA sárospataki káp-lán a siroki plébániára,

• szAlKAi zoltán jÓzsEF a Miskolc-Vasgyár plébániáról Mezőkövesd II-re,

• szŰCs gYUlA újmisés atya a sárospataki plébániára ka-pott kápláni kinevezést.

• AlAttYán plébánia Jászbol-dogháza plébániához került átcsatolásra.

2013. augusztus 10-i hatállyal:• Gyöngyös-Alsóvárosi plé-

bániára fr. sziKszAY lászlÓ lEopolD oFM. kapott kápláni megbízatást.

2013. szeptember 1-jei hatállyal:• tHUrzÓ pétEr Miskolc Diós-

győr plébánia káplánja fél éves karitatív szolgálatra ka-pott engedélyt.

• p. tEngAn Sebasztián verbita atya kápláni kinevezést ka-pott Miskolc-Diósgyőri plébá-niára.

2013. október 1-jei hatállyal:• P. Chavvakula Lourduraju ver-

bita atya kápláni kinevezést kapott Körömbe.

Személyi változások az Egri Főegyházmegyében

Szeret imádkozni?Mintegy 25 évvel ezelőtt történt, egy ipari kisváros kórházában. A felvételre kerülő beteg, idős nénitől az orvos megkérdezte: szeret imádkozni? Látva a beteg megdöbbent arcát, magyará-zatként elmondta, hogy két kórteremben is van üres ágy, az egyikben a betegek minden este közösen elimádkozzák a rózsafűzért… Ez az „imádko-zós szoba”.

Régebben csak elvétve, manapság rengteg autóban

látok rózsafűzért az autó visz-szapillantó tükrére akasztva és óhatatlanul felmerül ben-nem a kérdés, vajon a tulajdo-nos miért tette oda? Talizmán-ként? Tudja egyáltalán, hogy imádkozni lehet vele, általa? Netán azt is tudja, hogyan? Vagy talán idős nagyszülőktől örökölte és kegyeletből őrzi, azt is tudva, mi az a tárgy?

Napjainkban aktuálisabb a kérdés, mint valaha: szeret (szeretsz) imádkozni?

dr. Endrész Erika

Az Egri Főegyházmegye általá-nos és középiskoláiból érkeztek a diákok az egri Érseki Szent József Kollégium által szerve-zett nyári táborba. Az érsekség és a plébániák által támogatott egyhetes nyaraláson a fiatalok kulturális és egyházi progra-mokon vettek részt. Megismer-hették Eger nevezetességeit, a bazilikát, a várat, a város alatti pincerendszert. Az egyik legnépszerűbb időtöltésnek a strandolás bizonyult. A főegyházmegye sok településéről érkeztek a táborozók

Tanévzárás a Hittudományi

Főiskolán„Benedek pápával kezdtük, Ferenc pápával fejeztük be a tanévet” – emelte ki az idei ta-nulmányi időszak legfontosabb változását Dolhai Lajos, az egri Hittudományi Főiskola rektora június 20-án, a Szeminárium-ban. A tanévzáró ünnepség első részében a rektor visszatekin-tett a tanévre. A Hittudományi Főiskolán 164 hallgató volt az idén, köztük 48 kispap. Köszö-netét fejezte ki a tanároknak, akik oktatói tevékenységük mellett előadásokra, tudomá-nyos munkákra is vállalkoztak. Végül a Hit évére irányította a figyelmet, amelynek célja meg-erősödni hitünkben.

A tanévzáró ünnepségen a Pro Seminario Agriensae ki-tüntetést vette át Hauser Zoltán, az Eszterházy Károly Főiskola volt rektora. Ugyancsak Pro Seminario Agriensae kitünte-tést vett át Szabó József Béla egyházzenész, egyházmegyei zeneigazgató, aki 30. tanévét zárta idén. Az ének oktatásával papi nemzedékek sorát készí-tette fel arra, hogy a liturgiát megfelelő méltósággal, az ének hangján tudják bemutatni. Szigorú, de következetes és se-gítőkész tanárt ismertek meg benne. A tanévzáró ünnepség Te Deummal zárult a Szemi-nárium kápolnájában. Katona István püspök a hálaadásra irányította a kispapok figyel-mét. Kérte a kispapokat, hogy nyáron se feledkezzenek meg az imádságról.

A papi hivatás nagy aján-dékát és a 60 éves papi szolgálatban kapott kegyel-meket köszönte meg gyé-mántmiséjén Istennek, a Szűzanyának, a szenteknek és mindazoknak, akik se-gítettek papi szolgálatában Katona István brescellói tituláris püspök, egri segéd-püspök, június 8-án az Egri Bazilikában.

A rokonság nevében gyerme-kek köszöntötték, majd Ficzek László érseki irodaigazgató ol-vasta fel Ternyák Csaba érsek méltató szavait, melyek sze-rint: „az elmúlt 60 év tanúbi-zonysága annak, hogy püspök úr Isten hiteles szolgájaként megbízható hirdetője volt az Evangéliumnak, közvetítője az üdvösség kegyelmének és elöl-járó pásztora a gondjaira bízott hívek közösségének. Minden szolgálatát áthatotta a Jézus Szíve iránti tisztelet, melynek ünnepén részesült a papszen-telés kegyelmében. Egész papi és püspöki életútját jellemzi a szentek tisztelete, amelynek ékes bizonyítéka a nemrégiben ’Szentek, szent életű embe-rek’ címmel megjelent köny-ve, amely eredetileg a Szent István Rádióban hangzott el. Excellenciád számára mindig nagyon fontos volt az Isteni Ir-galmasság ügye, ezért készség-gel vállalja annak terjesztését hazánkban.”

Ezután Seregély István nyu-galmazott érsek méltatta volt munkatársát és barátját.

Katona István 1928. októ-ber 3-án, Nagykátán született

egy tízgyermekes család ötö-dik gyermekeként. A fiatalon megözvegyült édesanya rend-kívüli áldozatok árán nevelte föl gyerekeit. Középiskoláit Nagykátán és Szegeden végez-te. A szegedi teológián tanult, 1953-ban szentelték pappá. 36 évet töltött lelkipásztorként

a szeged-csanádi egyházme-gyében. Közben elvégezte a Budapesti Hittudományi Akadémiát, 1970-ben summa cum laude eredménnyel te-ológiai doktorátust szerzett. 1989 decemberében szentel-ték püspökké a Váci Egyház-megye szolgálatára. Püspöki

jelmondata: „Mane nobiscum Jesu!” Maradj velünk, Jézu-sunk! A püspöki konferencia őt bízta meg az újjászerveződő katolikus iskolák munkájának segítésével és koordinálásával. Ezt a feladatot 1996-ig látta el a Katolikus Iskolai Főható-ság elnökeként. Eredményes munkásságát az MKPK a Pro Paedagogia Christiana kitün-tetés arany fokozatával ismerte el. Az Egyházi Törvénykönyv előírása szerint 75. életévének betöltéskor, 2003-ban benyúj-totta a pápának lemondását. Hamarosan megérkezett a vá-lasz, amelyben a Szentatya ar-ra kérte, hogy továbbra is lássa el hivatalát. Azóta is igen tevé-keny életet él. Naponta hallhat-juk a Szent István Rádióban és a Magyar Katolikus Rádióban a szenteket bemutató jegyzeteit. Elnöke a Szent Fausztina Isteni Irgalmasságért Alapítványnak, püspöki felelőse hazánkban az Isteni Irgalmasság iránti tiszte-let terjesztésének.

Katona püspök személyes hangú szentbeszédében az Ol-táriszentség iránti tiszteletéről szólt, amely egész életének erő-forrása volt. Homa János

Egyházmegyei HírekKiadja az Egri Főegyházmegye

3300 Eger, széchenyi u. 1.szerkeszti a szerkesztőbizottságFelelős szerkesztő: Homa jános

Honlap: www.eger.egyhazmegye.hu

e-mail: info@eger.egyhazmegye.hu

Aközreműködésével.

Kedvezményes előfizetés:06-40/510-510

Az elmúlt 60 év tanúbizonysága annak, hogy Katona István Isten hiteles szolgájaként megbízható hirdetője volt az Evangéliumnak

FOTó

: SZ

AR

VAS

IST

VáN

Katona István gyémántmiséje az Egri Bazilikában

Életútját a szentek tisztelete jellemzi

Nyári tábor az Érseki Szent József Kollégiumban

Az Egri Főegyházmegye idén jubiláló papjaivAsMisés: Gáspár MiklósgYéMántMisés: dr. Gonda Imre,

dr. Katona IstvánSzalay József

ArAnYMisés: Sipos ZoltánEzüstMisés: Bertók József,

Kohajda Zoltán

CMYK CMYK

CMYK CMYK

Boldog vagy, mert hitted… (Lk 1,45) – ezzel a mottó-val került megrendezésre idén 31. alkalommal az Egerszalóki Ifjúsági Találkozó és Lelkigyakorlat, amely július 3-tól július 7-ig várta a fiatalokat. Átimádkozott éjszakák és végigbeszélge-tett nappalok: önmagunk, a közösség és Isten keresése zenével, tánccal és szóval. A találkozó sokféle kulturális és közösségi programja életre szóló élményt nyújtott a részt-vevők számára.

A nyitó szentmise főcelebránsa, Ternyák Csaba egri érsek szent-beszédében kiemelte, hogy életkortól függetlenül együvé tartozunk. Ferenc pápa koráb-bi írását idézte, amelyben arról ír, hogy a zárt ajtó vált korunk szimbólumává. A keresztény embernek viszont nyitottnak kell lennie. Nem szabad félnie a másiktól, mert általa Jézus köze-lít hozzánk, ő kopogtat szívünk ajtaján. Ő még a zárt ajtókon ke-resztül is képes bejönni, a mai társadalomban is megjelenik. „Ha boldogok akartok lenni, te- gyetek boldoggá másokat!” – összegezte mondandóját Boldog Batthyány-Strattman László sza- vaival a főpásztor.

A második nap, július 4-én délelőtti előadásában Palánki Ferenc püspök elmondta, hogy Isten nekünk ajándékozta a létet, ugyanakkor célul tűzte elénk a fejlődést. Szeretetre te-remtett bennünket, azt akarja, hogy tanuljunk meg örülni. Az esti szentmisében Palánki püs-pök a hit atyjáról, Ábrahámról elmélkedett, aki átélte fiával, Izsákkal együtt a halált és a fel-támadást. Megmutatták, hogyan kell Istent mindenek fölött sze-retni – hangsúlyozta a püspök.

A találkozó harmadik napja szentmisével kezdődött. Kerényi

Lajos piarista szerzetes Jézus Szíve tiszteletéről beszélt, amelynek célja mindannyiunk üdvössége. Ezt követően Stella Leontin kanonok, balassagyar-mati plébános előadásában egy ikonfestő történetén keresztül mutatott rá arra, hogy a leg-tökéletesebb Krisztus képet magunkban kell kialakítani. Mocsai Lajos, a magyar férfi kézilabda-válogatott szövetségi kapitánya aláhúzta, hogy kü-lönösen fontos a hosszú távú célok kitűzése és az erkölcsi tartás, mert egy tehetségnek 10 évre van szüksége, hogy élsportolóvá váljék. A pénteki

nap a bűnbánat napja is volt. A településhez közeli dombolda-lon került sor a „hegyi beszéd-re”, amelyen Kerényi Lajos atya szentgyónásra készítette fel a fiatalokat.

Az ifjúsági találkozó negye-dik napján reggeli előadásban Hugyecz János, az egri sze-minárium prefektusa kiemel-te, hogy a Szentlélek Isten és személy, nem pedig egy tárgy vagy erő. Akkor találkozha-tunk vele, ha engedelmeske-dünk Istennek – fogalmazta meg. A Szentlélek új életre hív, új cselekvési módot ad – zárta gondolatait. Kerényi Lajos atya

ezután arról beszélt, hogy az őskáosztól kezdve hogyan je-lent meg Isten lelke a világban, és az emberek életében.

A délután már a könnye-debb, fesztiválhangulatú prog-ramoké volt. A többi között az egyházmegyénk ifjú papjaiból alakult Páterrock előadását fo-gadták nagy lelkesedéssel a fia-talok. Az este 8 órakor kezdődő szentmisét Székely János Esz-tergom-budapesti segédpüspök mutatta be. Szentbeszédében rámutatott, hogy az evangéli-um megszabadít a gonosztól, ahogyan Jézus ígéri: kígyókon és skorpiókon fogtok járni. A szentmise után fáklyás körme-netre került sor.

A találkozó utolsó napján Ke-rényi Lajos atya elmélkedésében kiemelte, hogy a feltámadás azt jelenti: kilépünk az alacsonyabb rendűből a magasabb rendű fe-lé. A találkozó záró szentmiséjét Seregély István nyugalmazott egri érsek mutatta be. Szentbe-szédében kifejtette, hogy az élet ezerarcú gazdagsága nem a ha-lálról szól, még ha minden el is múlik. Jézus a történelem részé-vé tette az örök életet, amelyre Isten teremtette a világot.

Gábor László

CMYK CMYK

A házaspárok útja a Hegyalján

A házaspárok útja a Hegyalján, Bodrogolaszi község közepén, a Lónyai kastély parkjában talál-ható. Azért hozták létre, mert manapság sokan élnek meg a házasságukban válságot. Ahhoz kívánnak segítséget nyújtani, hogy a párok tudatosan ápolják kapcsolatukat, életútjukon új-ra és újra egymásra találjanak, felfedezzék közös hivatásukat, gyermekeiket helyesen neveljék és otthonaikban boldog családi életet éljenek.

A közös lelki megújulást kí-náló kirándulóhelyet Kecskés Attila, Abaúj-zempléni főesperes mutatja be. Mint elmondja, a ká-polnától induló és az oda vissza-vezető másfél kilométer hosszú, részben erdei sétaút 15 állomást érint, melyek a házasság fontos eseményeit, feladatait, nehézsé-geit és korszakait jelenítik meg. Az Ozsvári Imri grafikusmű-vésznő munkája nyomán Jakab Gábor által készített táblákon látható képek, a szentírási idéze-tek és feladatok ösztönzést adnak arra, hogy a párok életük egyes mérföldkövein elgondolkodjanak és beszélgessenek egymással.

Az elmélyülést egy kísérőfü-zet segíti, amelyhez Bíró László püspök írt ajánlást. Ebben min-den állomással kapcsolatban rö-vid elmélkedés található, amely a családi életben fölmerült ne-hézségek sikeres megoldáshoz nyújthat segítséget. Ezt az ös-vényt a kirándulók végigjárhat-ják egy zempléni túra keretében, az itt élők számára pedig fontos lelki ajándék lehet például egy házassági évfordulón. A Magyar Schönstatt Mozgalom járult hoz-zá elkészítéséhez, Bodrogolaszi község és polgármestere, Kovács József is sokat fáradozott a mű megvalósulásáért. A Pannonhal-mi Bencés Főapátság tulajdoná-ban lévő Lónyai kastélyt és park-ját, illetve ezt az utat a Chemin Neuf Katolikus Közösség gon-dozza. Rendszeresen tartanak lelkigyakorlatokat fiataloknak és házaspároknak, és örömmel várják a vendégeket, akik végig-sétálnak a Házaspárok útján.

Mint Kecskés atya hangsú-lyozza, a magányos fát – még ha erős is – könnyen kicsavarja a vi-haros szél. Egyedül nem könnyű ellenállni a korszellem káros ha-tásának, könnyebben elbizony-talanodunk. Összekapaszkodva erőink megsokszorozódnak, és nagyobb örömmel haladhatunk ugyanazon cél felé. „Szeretnénk, hogy ez az út Istenhez, az igaz és örök szeretet forrásához vezesse a családokat, akiben megerő-södve újra vállalják a házasok küldetését. Az lenne a jó, ha ez a hely az Egri Főegyházmegyében oázissá válna a családok számá-ra, ahol megpihenhetnek és erőt meríthetnek a közös imákból” – mondta végezetül az atya. (g. l.)

Szentmiseaz egri várbanSZENT ISTVÁN NAPJÁN a ha-gyományoknak megfelelő-en az egri várban mutatja be a szentmisét Ternyák Csaba érsek. Az egykori székesegyház romjai kö-zött a szokott időben, au-gusztus 20-án délután fél hatkor kezdődik a szertar-tás. Nem csak az egrieket, hanem mindenkit szeretet-tel várnak az eseményre.

Pótfelvételi AZ EGRI Hittudományi Fő-iskola levelező tagozatára, katekéta-lelkipásztori mun-katárs és hittanári szakára augusztus 17-ig még lehet jelentkezni. A jelentkezést az intézmény címére (Eger, Foglár. u. 6) kell eljuttatni a főiskola saját jelentkezési lapján, mely letölthető az intézmény honlapjáról (www.eghf.hu). A pótfelvé-teli időpontja: augusztus 17, szombat, 11.00.

Hanyi búcsúTENK ÉS DORMÁND között található az ősi Hanyi kápolna, melynek Szent Anna búcsúját 2013. július 28-án, 11 órakor kezdő-dő szentmise keretében tartották. Szent Anna tisztelőit várták és együtt kérték közbenjárását csa-ládjaikért.

Ináncsi missziós napJÚLIUS 27-ÉN a Hit éve je-gyében tartottak missziós napot Ináncson, amely a korábbi években kialakult és hagyományosan meg-tartott ifjúsági találkozók kibővített folytatása volt. Az idén ugyanis minden korosztályt vártak a ren-dezvényre. A missziós nap mottója ez volt: „Hiszek! Segíts hitetlenségemen!” (Mk 9,24).

J E G Y Z E T

H Í R E K

Augusztus 6., Urunk szí-neváltozásának ünnepe. A bizánci egyházban a

tizenkét főünnep egyike. Az egész egyház számára 1457-ben III. Callixtus pápa rendelte el Hu-nyadi János és Kapisztrán Szent János nándorfehérvári győzelmé-nek emlékére.

Az egyházatyák ezt az ese-ményt a legnagyobb csodák közé sorolják, amelyet a mennyei Atya Krisztus istenfiúságának igazolá-sára végbevitt. Nyilvánvaló, hogy a történet nem helyszíni beszámo-ló, hanem az esemény tanító jelle-gű elbeszélése: Jézus személyének igazi valóságát akarja feltárni számunkra. Az a tény, hogy csak három kiválasztott tanítvány kísérheti Jézust, jelzi, hogy igen fontos esemény következik. Péter, János és Jakab tanúi lehettek Jairus leánya feltámasztásának,

amely egyértelműen megmutatta Jézus isteni hatalmát. Most egy újabb magasabb rendű kinyi-latkoztatás részesei lesznek. Az

is nagyon fontos részlet, hogy mindez egy hegyen, a keresztény hagyomány szerint Tábor hegyén történik. A Biblia szerint a legfon-tosabb kinyilatkoztatások mindig hegyen történtek. Gondoljunk csak arra, hogy Mózes a Sinai hegyen kapta meg a tízparancso-latot, az Úr Jézus pedig a hegyi beszédben fogalmazta meg a nyolc boldogságot, az újszövetség egyik alaptörvényét.

Akkor értjük meg igazán Jézus életének ezt az eseményét, ha arra is odafigyelünk, hogy a

csodálatos színeváltozás nem sokkal a nagyheti események előtt történt, és az után, hogy ismételten megjövendöli szen-

vedését. Tulajdonképpen arról van szó, hogy a szenvedésére készülő Jézus egy hitet erősítő látomásban akarta részesíteni az apostolokat. A színeváltozás formájában előre kinyilvánította nekik isteni dicsőségét, valamint istenfiúságát, hogy akkor se inog-jon meg majd a hitük, ha látják őt a kereszten szenvedni.

Az igazság az, hogy nagyon is szükségük volt a tanítványoknak erre az erőt adó látomásra. Ha a szentírást olvasgatjuk, többször is találkozunk azzal a gondolattal,

hogy az apostolok nem szívesen hallgatták Jézusnak azokat a kijelentéseit, amelyekben megjö-vendölte szenvedését. El sem tud-

ták elképzelni, hogy a Megváltó, a Messiás szenvedni fog. Mint minden ember, ők is irtóztak még a szenvedés gondolatától is. Péter apostol egy alkalommal még le is akarta beszélni Jézust a szenve-dés vállalásáról. Tanulságos és sokatmondó számunkra Szent Pál apostol magatartása és tanítása. Annak az apostolnak a véleménye, akiről tudjuk, hogy Húsvét után, vagyis Jézus végleges megdicsőülése után tért meg és csatlakozott az apostoli közösséghez. Ő maga bár

nagyon sokat szenvedett, talán a legtöbbet az apostolok közül, még-is már másképpen gondolkozik a szenvedésről. Azt írja a római hí-veknek: „Az a véleményem, hogy a jelen élet szenvedései nem mér-hetők az eljövendő dicsőséghez, amit az Isten az őt szeretőknek készített” (Róm 8,18).

Az apostol nem magyaráz-kodik. Nem akarja min-denáron megmagyarázni

a szenvedés nagy és nehéz problé-máját. Csak az állítja, hogy Jézus színeváltozása és feltámadása bá-torít és megvigasztal minket, hogy a mi életünkben sem a szenvedésé lesz az utolsó szó, hanem a dicső-séges feltámadásé. Azt akarja tanítani, hogy ha keresztények va-gyunk, akkor Jézus színeváltozása és a Húsvét fényében kell gondol-kodnunk Jézus szenvedéséről, és a sajátunkéról is. Dolhai Lajos

Urunk színeváltozása

AUGUSZTUS ÜZENETE:„Boldog vagy, mert hitted, hogy beteljesedik mindaz, amit az Úr mon-dott neked” (Lk 1,45).

A találkozó lelki és kulturális programja életre szóló élményt nyújtott a több száz résztvevő számára

Egerszalóki ifjúsági találkozó és lelkigyakorlat

Jézus kopogtat szívünk ajtajánFO

TÓ: S

ZA

RVA

S IS

TVÁ

N

Kerényi atya, a találkozó lelki vezetője tartja a „hegyi beszédet”

„Ha boldogok akartok lenni, te- gyetek boldoggá másokat!”

CMYK CMYK

CMYK CMYK

Pro Seminario Agriensi kitüntetést vett át az Egri Hittudományi Főiskola tan-évzáró ünnepségén Szabó József Béla egyházzenész, egyházmegyei zeneigazgató, felnémeti plébános, aki idén 30. tanévét zárta.

Az ének oktatásával papi nem-zedékek sorát készítette fel arra, hogy a liturgiát megfelelő mél-tósággal, az ének hangján tud-ják bemutatni. Mivel készség tantárgyat oktatott, ezért sok-szor nehéz dolga volt. Szigorú, de következetes és segítőkész tanárt ismertek meg benne. A kitüntetés átadásakor felhangzó vastaps is jelezte, hogy a kispa-pok igazán értékelik munkáját.

– A hetvenes évek elején, bél-apátfalvi káplánként kértek fel arra, hogy tanítsak a szeminá-riumban éneket, de a paphiány miatt, jobbnak látták, ha civil oktatja a kispapokat. Ezért egy időre más tanította ezt a tantár-gyat, de 1983 májusában újabb fordulat következett. Bosák Nándor, a szeminárium akkori spirituálisa, jelenlegi debrecen-nyíregyházi püspök felkeresett Nyíregyházán és tájékoztatott, hogy a Hittudományi Főiskola tanárai szeretnék, ha a követ-kező tanévben vállalnám a ta-nítást, mivel bogácsi plébános leszek. Az 1983/84-es tanévtől bogácsi, majd 1985-től felnémeti plébánosként tanítottam éneket. A 2012/13-as volt a 30. tanévem. Mennyi van még hátra? Ez az Isteni gondviselés titka. Ezért a harminc évért is hálát adok a Jóistennek. Őt illeti a dicsőség – mondta Szabó József Béla atya.

– A kispapok énekismerete változó – fűzte hozzá. – Akad-nak közöttük olyanok, akik megfelelő alapokkal érkeznek, de olyanok is, akiknek nehézsé-gei adódnak a violinkulccsal, a szolmizációval. Így természetes, hogy mindent megteszek, hogy megszerezzék a megfelelő isme-reteket. A nemzeti nyelveken történő misézés bevezetése óta a gregorián énekkultúra szere-pe csökkent. A szemináriumi ének tantárgy tanítása a szent-miséken és az ünnepi szertartá-sokon a pap liturgikus énekeire, valamint a Temetőkönyv éneke-ire szorítkozik. A legfőbb cél, hogy a liturgiákon énekeljenek a papok. Ennek begyakorlása heti egy óra keretében törté-nik. A jó énekesek énekkara a Szeminárium kápolnájában és az Egri Bazilika kanonoki miséin teszi szebbé a liturgiát, bekapcsolódva néha a bazilika vegyeskarába.

– Több száz kispapot taní-tottam az eltelt időben. Mindig vannak olyanok, akik kevesebb talentumot kaptak. Velük kü-lön is kell foglalkozni. Az ered-mény nem látványos, de megéri. Egyik ilyen tanítványom boldo-gan újságolta már plébánosként: a szomszéd plébános megkérte, mivel megbetegedett a kántora, hogy egy temetésen helyettesít-se – mondta Szabó atya. – Amit szeretnék kiemelni: mindenki elégedett volt a teljesítményével, hiszen a sok gyakorlás meghoz-ta a gyümölcsét.

Az Egri Főegyházmegye ze-neigazgatójaként szeretném hangsúlyozni, hogy a vasárnapi szentmisék előtt a kántorok jó, ha begyakorolják a hívekkel az aktuális énekeket. Az ő dolguk az, hogy Isten dicséretében se-gítsék a híveket. Azt is fontosnak tartom, hogy a hívek mindig vi-gyék magukkal a templomba az imakönyvüket. Homa János

II. E G Y H Á Z M E G Y E I H Í R E K 2013. AUGUSZTUS

„Eszterházy 250” címmel nyílt kiállítás június 27-én a Főegyházmegyei Könyvtár barokk termében. Ünnepi beszédet Ternyák Csaba egri érsek mondott. Hangsúlyoz-ta: Eszterházy Károly püspök nem a múltban élt, hanem kora jelenében, méghozzá úgy, hogy a jövőt építette, szolgálta. Min-denkor ez a feladata az egyház-nak is. Eszterházy, aki első-sorban az egyház embere volt, Líceumot építtetett, könyvtárat hozott létre, egyetemet akart. Ezt követően Pálos Zsófia történész, a kiállítás kuráto-ra mutatta be a látnivalókat. Eszterházy életét megismerve három főbb szempont alapján állította össze a kiállítás anya-gát: a lelkipásztort, a tudomá-nyok alázatos elkötelezettjét és a rekatolizáció türelmes szolgáját kívánta bemutatni. Ezek voltak a püspök életének legfőbb szervező elvei.

Eszterházy Károly (1725–1799) tanulmányait Pozsony-ban kezdte. Kora ifjúságától papnak készült, ezért 1741-ben beiratkozott a nagyszom-bati jezsuita szemináriumba. 1745-től Rómában a Collegium

Germanicum et Hungaricum növendékeként szerzett teo-lógiai doktorátust.1748-ban pappá szentelték. Papi pályáját Pápán kezdte, majd esztergomi kanonok, pozsonyi prépost, 1759-től váci püspök, 1762-ben egri püspök lett. Továbbfejlesz-tette elődje, Barkóczy Ferenc egyetemalapítási terveit. Uta-sította a Barkóczy által felkért Gerl József építészt arra, hogy az eredetileg földszintesnek szánt Líceum épületét egy-, majd kétemeletesre tervezze. Amikor Gerl a második átter-vezéstől húzódozott, Eszterhá-zy Fellner Jakabra bízta ezt a munkát.

Mária Terézia nem engedé-lyezte Egerben egyetem ala-pítását. Eszterházy a kedve- zőtlen döntés ellenére folytat-ta az egyetemi képzés előké-szítését, és ennek részeként 1769. november 5-én meg-nyitotta a városban Magyar-ország első, Markhot Ferenc vezette orvosi akadémiáját. Jelentősen kibővítette a püs-pökség könyvtárát, amit ere-detileg az egyetem háttérin-tézményének szánt. Miután megbizonyosodott arról, hogy

az egyetem alapítására nem kap engedélyt, a Líceumban berendezett, 20000 kötetes könyvtárat megnyitotta a tanulni vágyók számára: ez lett Magyarország második nyilvános könyvtára. Több idegen nyelven beszélt. Mű-velt, tudós, eközben puritán, már-már aszkétikus életvitelű főpap volt. Megalkuvás nélkül betartotta a papi fegyelmet, és ezt az alárendelt papoktól is megkövetelte. Tudatosan részt vállalt a lelkipásztorkodás köznapi munkájából is.

Feltétlenül hű volt a pápá-hoz, ennek eredményeként többször is konfliktusba ke-rült püspöki elődjével és fe-lettesével, Barkóczy Ferenc esztergomi érsekkel, aki még az egyházat érintő kérdések-ben is elsősorban a császár akaratát követte. Nézeteltéré-seik közepette is mindketten elismerték azonban egymás kvalitásait. Rómához hűen elutasította a jozefinizmust. Eszterházy élesen szembe-szállt a felvilágosult abszolu-tizmus politikájával, főleg II. József egyházi reformjaival.

H. J.

CMYK CMYK

Nagykörűi támogatásA NAGYKÖRŰI Petrovay György Katolikus Általános Iskola, Alapfokú Művészet-oktatási Intézmény, Óvoda „innovatív iskolák fejlesz-tése” elnevezésű projektjét vissza nem térítendő támo-gatásban részesítette az Eu-rópai Unió az Új Széchenyi Terv Társadalmi Megújulás Operatív Program kereté-ben. A kétéves programot ez év március 25. és 2015. március 24. között valósítják meg. A nyitóeseménye egy egészségnap volt.

Etika tanárok képzéseAZ EGRI Hittudományi Főis-kola akkreditált továbbkép-zést hirdet. Az „Általános iskolai tanárok felkészítése az Erkölcstan tantárgy 5-8. évfolyamokon történő oktatására” című, 60 órás oktatáson tanárok szerezhe-tik meg a tantárgy tanítá-sához szükséges képesítést. Kiscsoportos formában, öt péntek délutáni és szombati időpontokban szervezik. Bő-vebb információ és jelentke-zési lap a főiskola honlapján (www.eghf.hu) található és a tanulmányi osztályon kér-hető. Jelentkezési határidő: 2013. szeptember 1.

Olaszliszkai estAUGUSZTUS 3-ÁN, szombaton rendezték az olaszliszkai római katolikus templomban az egyházközség evange-lizációs és jótékonysági estjét. A vendég a Magyar Continental Singers volt.

Krakkói zarándoklatHIDASNÉMETI római katoli-kus templomharangjának zúgására gyülekeztek július 19-én indulás előtti imára azok a zarándokok, akik Kassán át gyalogosan akar-tak eljutni Krakkóig. Matisz Frigyes plébános imával és áldással bocsátotta útjára a Lengyelországból, Ma-gyarországról és Erdélyből érkezett hívekből álló zarán-dokcsapatot. Szlovákiai te-rületen többen csatlakoztak a menethez, így kilenc nap alatt mintegy 80-an érkeztek meg a krakkói Isteni Irgal-masság bazilikához.

H Í R E K A HÓNA P V ERSE

Dicső István, nagy királyunk,Téged ég s föld magasztal,Téged tisztel kis országunk,Első szent urának vall. Tőled vette fényességét,Méltóságát, érdemét,Koronája ékességét,Hitit, kincsét, mindenét.

Elbujdostál, megkerestünk,Áldott légyen a szent ég!Országunkba bevezettünk,Szívünk örömében ég!

Drága kincsünk, feltaláltunk:Magyarország, vigadozz!Itt van, kit óhajtva vártunk,Ezer áldásokat hoz.

Íme, a te reménységed,Ínségedben ide nézz:Isten után erősséged,Megoltalmaz ez a kéz.

Megvigasztal mindnyájunkat,Hatalmunkban vastagit,Megtágítja országunkat,Végig megtart, boldogit.

Budán nyugszik; Buda vára,E szentséget megböcsüld!Atyja után, nem sokára,Biztat az ég: Imrét küld.

István mellett itt lész fia,Megtestesült angyalunk,Megszerzi ezt két Mária,Égi s földi asszonyunk.

Faludi Ferenc

Szent István királyhoz

FALUDI FERENC (1704 –1779) jezsuita szerzetes, író, költő, mű-fordító. Pázmány ízes és gazdag nyelvét folytatta, de fordulatai kecsesebbek, rokokó jellegűek. Alig negyven költeményét is-merjük, de ezek a műgond és a formai bravúr remekei.

FOTÓ

: SZ

AR

VAS

IST

VÁN

Eszterházy emlékét idézték Egerben

Liturgia – az ének hangján

Harminc éve oktatja zenére a kispapokat

Szent István érdemeSzent István érdemei az egyház megszervezése és megerősítése mellett a clunyi bencés lelkiség meghonosításában keresendők. Az Intelmeknek is ez az egyik for-rása. Amikor az egyházról, a főpa-pokról, főemberekről, főtanácsról tanít, akkor írja, hogy az ember egyformának, egyenlőnek szüle-tik, csak az alázat emelhet em-bert mások fölé, és a gőg alázhat meg valakit. Szent István életében is hű volt azokhoz az elvekhez, amelyeket intelmeiben leszögezett. Személyében megvalósította az igazságos, a kegyes és béketerem-tő király mintaképét.

A kereszténységet komolyan vette, maga is eszerint élt. Az or-szág törvényeit is ennek megfele-lően alakította, ő maga pedig a törvények és az Intelmek szellemé-ben cselekedett. Kortársai éppen ezt dicsérték benne leginkább. II. Konrád császár udvari történet-írójának az lett volna a feladata, hogy leírja, miként veri le a német-római császár Szent Istvánt, a „gőgös, betolakodott uralkodót”.

Ő viszont úgy írja le a magyar ki-rályt, mint aki a kereszténységben utolérhetetlen, amilyen uralkodó még nem volt.

Mit üzen nekünk ez a király ezer év távlatából? Szent István In-telmei időtlenekké váltak, mert be-bizonyosodott, hogy országépítőek, és nem akármilyen ország építői. De nem mindegy az sem, hogy mi tartja össze a falakat. A szilárd ala-pokra épült kőház is csak akkor áll meg, ha minden egyes köve ko-molyan veszi mindazt, amit vállalt: kereszténységét és magyarságát.

Szent István személyes érdeme, hogy megvetettük a lábunkat Eu-rópában. Büszkék lehetünk arra, és kötelez is bennünket, hogy az Egri Főgyházmegyét több mint ezer éve ő alapította. A feljegyzé-sek szerint személyesen felügyelte az első templom építését a „király-széke” elnevezésű magaslatról. Ezért is alakult ki az a szép hagyo-mány, hogy augusztus 20-án az egri érsek a várban lévő székesegy-ház romjainál mond szentmisét. (gábor)

Egyházmegyei HírekKiadja az Egri Főegyházmegye

3300 Eger, Széchenyi u. 1.Szerkeszti a szerkesztőbizottságFelelős szerkesztő: Homa János

Honlap: www.eger.egyhazmegye.hu

e-mail: info@eger.egyhazmegye.hu

Aközreműködésével.

Kedvezményes előfizetés:06-40/510-510

A püspök alakját szobor örökíti meg a barokk városban

Az ének a liturgia méltóságát szolgálja

CMYK CMYK

CMYK CMYK

Megújult a 70 éves templomIdén hetvenéves a miskolc-selyemréti, Szent István király tiszteletére felszentelt római katolikus plébániatemplom, amelynek augusztus 20-án tar-tották a búcsú ünnepét. Építése 1939-ben kezdődött, a terveket Hevesi Sándor és Vágner Jó-zsef egri építészek készítették. A háború utáni nehéz évek, valamint az építőanyag hiánya miatt a harangtorony nem ké-szült el, ennek ellenére 1943. szeptember 12-én Czapik Gyula egri érsek megáldotta a még va-kolat nélküli épületet. Az évek múlva megépült harangtornyot és a rajta lévő hat méter magas rozsdamentes anyagból készült keresztet Kádár László egri ér-sek 1980. augusztus 20-án ál-dotta meg.

Az elmúlt évek során megko-pott a torony, állaga romlott, így felújítása sürgőssé vált. A közel két hónapos renoválás meghoz-ta gyümölcsét, a torony a város-rész ékessége lett. A beruházás 4,1 millióból valósult meg, az Egri Főegyházmegye három millió forintjához a hívek járul-tak hozzá. A felújított tornyot a templombúcsú ünnepi szentmi-séje keretében Palánki Ferenc egri segédpüspök áldotta meg, akárcsak a templomkertben lé-vő tölgyfából faragott, Eperjesi Csaba fafaragó népi iparmű-vész által készített keresztet. Az utóbbi egy család ajándéka. Szintén egy család ajánlotta fel a templom számára az Irgalmas Jézus képét, melyet a templom oldalhajójában helyeztek el.

Igazságosság, irgalmasság és hűség – szentbeszédében Ternyák Csaba egri érsek ezek-re az erényekre hívta fel a fi-gyelmét annak a több mint más-fél ezer pedagógusnak, akik a Bazilikában augusztus 27-én az Egri Főegyházmegye tanév-nyitó ünnepségén részt vettek. A rendezvény jelentőségét mi sem bizonyította jobban, hogy Hoffmann Rózsa, köznevelésért felelős államtitkár éppen a köz-nevelési törvény módosításának parlamenti végszavazásáról sie-tett Egerbe előadást tartani.

A megjelenteket Juhász Fe-renc atya, az Egri Főegyház-megyei Katolikus Iskolák Főha-tóságának elnöke köszöntötte. Külön szólt arról a 11 intéz-ményről, amely ettől a tanévtől csatlakozott az egyházmegye katolikus oktatási intézménye-inek népes családjához. A ren-dezvényen részt vettek az Egri Főegyházmegye területén mű-ködő, katolikus szerzetesi fenn-tartású 15 intézmény képviselői is. A Veni Sancte (Jöjj Szentlé-lek!) kezdetű tanévkezdő ének elhangzása után Ternyák Csaba egri érsek szentmisét mutatott be Seregély István nyugalma-zott érsekkel, Katona István és Palánki Ferenc segédpüspö-kökkel és 40 iskolalelkésszel koncelebrálva. A főpásztor az el-hangzott evangéliumi szakasz-ból kiindulva kifejtette, hogy a képmutató magatartás valójá-ban a hazugság egy formája és nem csupán a régmúlt idők em-bereinek a sajátossága volt. Ma is megkísérti a tiszteletben álló embereket. Különösen a papok-nak és a pedagógusoknak kell vigyázniuk arra, hogy szavaik és tetteik összhangban legye-nek. Jézus a farizeusokat és az

írástudókat szembesítette belső ürességükkel, akik csupán a hit kül-sőségeihez ragaszkodtak. A képmutatás ellen maga Jézus ajánlotta az igazságosság, a hű-ség és az irgalmasság erényei-nek gyakorlását. Ha ezekre az értékekre alapozzuk életünket, akkor önmagunk fölé nőhetünk - emelte ki Ternyák érsek.

A szentmise után az első előadást Barcsák Marianna, a Katolikus Pedagógiai és Tovább-képzési Intézet helyettes veze-tője tartotta, majd Szuromi Sza-bolcs Anzelm, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem rektorának előadása következett. A délelőtti előadások sorát Csókay András agysebész főorvos nagy tetszést kiváltó hitvallása zárta.

Ezt követően az egri érsek Szent Gellért-díjjal ismerte el az oktatási intézmények néhány kiváló munkatársát. Arany fo-kozatot kapott Bodainé Bejuska Márta, a miskolci Szent Imre Római Katolikus Általános Is-kola és Kisboldogasszony Óvo-da, valamint a Diósgyőri Római Katolikus Általános Iskola gaz-dasági vezetője és dr. Kissné Fá-bián Katalin, a miskolci Fráter György Katolikus Gimnázium

és Kollégium művésztanára. Ezüst fokozatot vehetett át Szige-ti Tamásné, a jászberényi Nagy-boldogasszony Kéttannyelvű Katolikus Általános Iskola isko-latitkára, Hegyiné Mézes Irén, a tiszafüredi Szent Imre Álta-lános Iskola és Óvoda gyógype-dagógiai munkaközösségének vezetője.

Ebéd után Hoffmann Rózsa államtitkár tartott előadást. Ki-jelentette: nincs még egy olyan egyházi intézményfenntartó hazánkban, mint az Egri Főegy-házmegye, amelyhez ilyen sok, több mint 40 oktatási intézmény tartozik. Csokorba szedte az

előttünk álló tanév újdonságait. Az állami iskoláknál a hit- és erkölcstan oktatását, a minden-napos testnevelés bevezetését. Szeptembertől az iskolákban délután 4 óráig tartanak a prog-ramok, melynek következő állo-mása lehet az egésznapos isko-larendszerbe való áttérés. Hang-súlyozta azt, hogy a köznevelési intézményrendszer sokszínű és gazdag maradt. Ezután Pusztai Gabriella akadémiai doktornak, a Debreceni Egyetem profesz-szorának előadása hangzott el, Eredményesség az egyházi isko-lákban címmel. A tanévnyitó az Egri Főegyházmegye papjaiból alakult PáteRock zenekar nagy-sikerű, magával ragadó koncert-jével fejeződött be.

Zárszavában Ternyák Csaba érsek megköszönte a részvételt és a rendezvény szervezőinek munkáját. Kiemelte, hogy nagy lehetőségnek tartja az egyházi oktatást. Az a tény – mondta -, hogy idén ismét új iskolák kap-csolódnak az egyházmegyéhez, módot ad arra is, hogy az ezek-ben tevékenykedő pedagógusok megújítsák az életüket.

Tudósítás: Gábor LászlóHoma János

CMYK CMYK

j e g y z e t

efratai Betlehem, bár a legkisebb vagy Juda nemzetségei között, mégis belőled születik majd ne-

kem, aki uralkodni fog Izrael fölött” – olvas-suk Mikeás próféta jövendölését szeptember 8-án, a szentmise első olvasmányában. A próféta gondolatához kapcsolódva nyugod-tan mondhatjuk: Te, Názáreti Mária kicsiny vagy ugyan, mint minden ember, amikor megszületik, de mégis „nagy” lettél Isten kegyelméből.Mi, magyarok, egyedülállóan Kisboldogasszony ünnepének nevezzük Mária születés-napját. Máriát kicsinynek nevezzük ezen a napon, születésnapjára való tekintettel, de boldognak is mondjuk. Kicsi és egyszerű volt származását tekintve, de már születésekor is boldognak mondható, mert az embert teremtő és üdvözíteni akaró Isten öröktől fogva kiválasztotta őt egy sajátos hivatásra. Isten akaratából ő lett a Megváltó Jézus édesanyja.A keresztelés végén, az avatási szertartás kezdetén a pap így szól az édesanyához: „A gyermek Isten ajándéka. Ezért hálás szívvel köszönetet mondotok érte a Mindenhatónak, és áldjátok templomában az Úr nevét”. Hittel valljuk, hogy minden gyermek, végeredmény-ben minden emberi élet Isten ajándéka. A

szülők csak a Teremtő Isten „munkatársai” az emberi élet továbbadásában. Különösen is elmondhatjuk ezt Máriáról. A Szűzanya születése ünnepén Isten dicsőítjük. Neki köszönjük meg, hogy „megadta Szűz Máriát minekünk” (SZVU 173). Isten nagy ajándéka számunkra Ő, mert már a születésekor „fel-virradt számunkra az üdvösség hajnala”. Az ünnepi szentmise kezdőéneke szerint „belőle

támadt üdvösségünk Napja”, vagyis a világ Megváltója. Isten ajándéka számunkra az ő élete példája, mert megtanít bennünket arra, hogy mindig készséges szívvel mondjunk igent Isten akaratára. A hit évében arra akar rádöbbenteni bennünket, hogy mi is boldogok lehetünk, ha hiszünk és rábízzuk életünket a Gondviselő Istenre.A győri papnevelő intézet bejáratánál, egy Mária kép mellett a következő feliratot ol-vashatjuk: „Hac ne vada via, quin dicas Ave Maria” (ne menjünk tovább az úton anélkül, hogy ne mondanánk: Üdvözlégy Mária). Nemcsak Kisboldogasszony ünnepén, hanem életünk minden napján mondjuk el az Üdvöz-légy Máriát. Mindennap köszöntsük Máriát,

a megváltó Jézus anyját, a mi égi édesanyán-kat. Köszöntsük őt, mint Gábor angyal, mert tiszteletre méltó. Tiszteljük őt, mert „kegye-lemmel teljes”, mert az Úr állandóan vele volt, mert a „legáldottabb” ő az asszonyok között, és ő lett a megváltó Isten anyja. Istenanyai méltóságánál fogva Mária a szen-tek között az első helyet foglalja el, hiszen senkinek az élete nem volt olyan szoros kap-

csolatban az Isten Fia éle-tével, mint az övé: testében hordozta, a világra szülte és anyai szeretettel hordozta. A mindenható Isten kegyel-

méből fiának alárendelve, és vele együtt szolgálja a megváltás titkát. Szent Iréneusz szavaival: „engedelmessége által üdvössé-günk oka lett mind önmaga, mind az egész emberi nem javára. Éva engedetlenségének csomóját Mária engedelmessége oldotta meg. Amit Éva kötött meg hitetlenkedésével, azt Mária oldozta fel hitével”.

ária születésnapja nem magánügy. Ezen a napon mindnyájan hitből fakadó örömmel köszöntjük őt,

mert hittel valljuk, hogy Mária nemcsak a megváltó Jézus anyja, hanem égi édesanyja mindazoknak, akik a hit és a keresztség ál-tal Jézus Krisztushoz kapcsolták az életüket.

Dolhai Lajos

Kisboldogasszony

szepteMber üzenete:„Aki tisztséget kapott, töltse be tisztségét, aki tanító, tanítson, aki a buzdítás ajándékát kapta, buzdítson” (Róm 12, 6-8).

Hoffmann Rózsa államtitkár Több mint másfélezer pedagógus vett részt a tanévnyitón

A Szent Gellért-díj arany fokozatát vehette át Bodainé Bejuska Márta

Az Egri Főegyházmegye tanévnyitó ünnepsége

Önmagunk fölé nőhetünk„Jusson eszünkbe, hogy most ugyanazt a hitet valljuk meg, amelyre népünket Szent István király vezette el”– hangsúlyoz-ta szentbeszédében Ternyák Csaba érsek, aki szentmisét mutatott be a város papságával együtt augusztus 20-án, a Szent István alapította Egri Főegyház-megye az egri várban találha-tó egykori székesegyházának romfalai közt.

A szentmise elején az ér-sek megáldotta az új kenyeret, amelyet a jelenlévők között osz-tottak szét a szertartás végén. Szentbeszédében idézte az érse-ki palota homlokzatán olvasha-tó feliratot, amely az 1848-49-es szabadságharc alatt hangzott el a palota erkélyéről: „Itt nem hirdetni, itt csak tanulni lehet a hazafiságot”. Ennek a városnak a lakói kétségtelenül rendkívü-li tetteket vittek végbe a haza védelmében. A továbbiakban az érsek VI. Pál pápa 1970-ben, Szent István születésének 1000. jubileuma alkalmából a magyar néphez írt apostoli levelét idézte, mely szerint a király ezer éves örökségének része a hithűség és a Szentszékhez való állandó ra-gaszkodás. Szavai a Hit Évében különleges hangsúlyt kapnak. Szent István fiának azt ajánlotta az Intelmekben, hogy minden Istentől rendelt alattvalójának példát mutasson. Az általa

terjesztett hit nem csupán arról szól, hogy egy tanítást fogadunk el igaznak, hanem egy életstí-lust és cselekvési programot is. Amikor első szent királyunk a katolikus hit megőrzésére és a jó példa fontosságára tanít – hangsúlyozta Ternyák Csaba. – A kereszténység az életről szól. Benne a család, a munka, a mű-vészet, a kultúra, a tudomány, mind-mind értelemmel tölti ki a szürke hétköznapokat. Életünk történéseiben megláthatjuk Is-ten gondviselő terveit. Olyan di-menziót nyit meg az örök élettel, amely túlszárnyalja az Isten nél-kül élő ember legmerészebb vá-gyait. Szent István király olyan hitre vezetett el bennünket, amely még életünk legnagyobb kihívásaiban, a szenvedésben és a halálban is megmutatja az ér-telmet. Jézus Krisztus evangéli-uma azt üzeni a világnak: nincs véglegesen elrontott élet, mindig van lehetőség újrakezdésre.

Szentbeszédének végén az érsek így fogalmazott: „ami-kor közösen elimádkozzuk a Hiszekegyet, jusson eszünkbe, hogy most ugyanazt a hitet valljuk meg, amelyre népünket Szent István király vezette el. Ezen a úton legyen továbbra is biztos vezetőnk első királyunk és védelmezzen bennünket a Magyarok Nagyasszonya, akire halála előtt népét bízta.“ (g.l.)

Szent István-napi szentmise az egri várban

A hit megőrzésére tanít

Ternyák Csaba egri érsek megáldotta az új kenyeret

FOTÓ

: SZ

AR

VAS

IST

VÁN

FOTÓ

: SZ

AR

VAS

IST

VÁN

Te

M

„

CMYK CMYK

CMYK CMYK

II. e g y h á z m e g y e i h í r e k 2013. szeptember

CMYK CMYK

Ünnepi szentmiseAugusztus 15-én tartotta főbúcsúját a miskolci Nagyboldogasszony plé-bániatemplom. Az ünnepi szentmisét a zsúfolásig megtelt templomban Ternyák Csaba egri érsek Kalna Zsolt minorita tar- tományfőnökkel, a temp- lom plébánosával, vala-mint a jelenlévő paptest-vérekkel közösen mutatta be. A búcsút előkészítő három napon át a szent-miséket és az elmélke-déseket Koós Ede érseki biztos vezette.

FelvételiA budApesti Muzsika Hídja Fesztiválon ezüst díjat elnyert Egri Érseki Fiúkórus felvételi meg-hallgatást tart szeptember 5-én csütörtökön és szept-ember 10-én, kedden 16 órától a Széchenyi utca 5. szám alatt található Katolikus Ifjúsági Klub-ban. Várnak minden 6-11 év közötti énekelni szere-tő fiút.

GyöngyfesztiválAugusztus 5-e és 11-e között tizenharmadik al-kalommal rendezték meg Gyöngyösön a Gyöngy-fesztivált. A fesztivál ének- és tánc csoportjai a világ minden részéről érkeztek a rendezvényre. Hagyomány lett, hogy a záró napon a különféle népek csoportjai színes népviseletükben részt vesznek a Szent Bertalan-templomban a vasárnapi szentmisén, és azon nem-zeti nyelven énekelnek és imádkoznak.

GyermektáborA gYöngYössolYMosi kari-tász július 27-től augusz-tus 2-ig olyan rászoruló gyerekeket táboroztatott ingyenesen a dunántúli Szár községben, akik életükben először voltak nyaralni. A táborozók megkóstolhatták a ke-mencében sült kenyérlán-gost és a tartósító szerek nélkül készült ételeket. A településen a hívek nagy szeretettel fogadták a gye-rekeket és kísérőiket.

Edelényi búcsúAz edelénY Melletti Császta Szőlőhegyen szeptember 7-én nyolca-dik alkalommal rendez-nek búcsút és népmű-vészeti napot. Az egész napos, színes rendezvé-nyen a búcsúi szentmisét 11 órától Orosz Atanáz görögkatolikus püspök és Kovács László címzetes esperes mondja.

h í r e k a hóna p v erse

Babits Mihály

Zsoltár gyermekhangra

Az Úristen őriz engem mert az ő zászlóját zengem.Ő az Áldás, Ő a Béke nem a harcok istensége.Ő nem az a véres Isten: az a véres Isten nincsen.Kard ha csörren, vér ha csobban, csak az ember vétkes abban.Az Úristen örök áldás, csira, élet és virágzás.Nagy, süket és szent nyugalma háborúnkat meg se hallja.Csöndes ő míg mi viharzunk békéjét nem bántja harcunk.Az Úristen őriz engem, mert az Ő országát zengem.Az Ő országát, a Békét, harcainkra süketségét.Néha átokkal panaszlom de Ő így szól: „Nem haragszom!”Néha rángatom, cibálom: - tudja hogy csak őt kívánom.Az is kedvesebb számára, mint a közömbös imája.Az Úristen őriz engem mert az Ő zászlóját zengem.Hogy daloljak más éneket, mint amit Ő ajkamra tett?Tőle, Hozzá minden átkom: hang vagyok az Ő szájában.Lázas hang talán magában: kell a szent Harmóniában.S kell, hogy az Úr áldja, védje aki azt énekli: Béke!

bAbits MihálY (1883 –1941) költő, író, irodalomtörténész, műfordító. A 20. század eleji magyar irodalom jelentős alakja, a Nyugat első nem-zedékének tagja.

egyházmegyei hírekKiadja az egri Főegyházmegye

3300 eger, széchenyi u. 1.szerkeszti a szerkesztőbizottságFelelős szerkesztő: Homa János

Honlap: www.eger.egyhazmegye.hu

e-mail: info@eger.egyhazmegye.hu

Aközreműködésével.

Kedvezményes előfizetés:06-40/510-510

Egri templombúcsúk szeptemberben

Minden egyházközség, illetve plébánia életében fontos szerepe van a búcsúnak, amely évről év-re visszatérő, jelentős esemény. A bűnbánat, illetve a szentgyó-nás a kegyelem állapotába vezet vissza, amiért a hívőnek még további lépéseket lehet tennie. A magyar „búcsú” kifejezés arra utal, hogy az ember búcsút vesz a bűnei miatt rá váró büntetés-től, Jézusnak az Egyház révén közvetített kegyelme által. Ez kapcsolódhat a templomok vé-dőszentjének évente megtartott emlékünnepéhez, amely alka-lom a zarándoklatra, a szük-séges ájtatatosságra. Egerben szeptember hónapban több bú-csúra is sor kerül, köztük olya-nokra is, amelyek messzi földről vonzzák a zarándokokat. Ilyen-kor az is szokás, hogy a szentmi-sét máshol szolgáló, meghívott pap mutatja be.

Szeptember 1-jén a Jézus Szí-ve Plébániához tartozó Rozália temető kápolnájának búcsújára került sor. A szentmise 16 óra-kor kezdődött, a szentbeszédet dr. Artner Péter plébános, fő-szentszéki bíró mondta.

Szeptember 8-án a Kisasz-szony temető búcsúja követ-kezik, ahol délelőtt 10 órakor zarándokok számára tart szent-misét dr. Racs Csaba egerbaktai plébános, teológiai tanár. Az egerbaktai hívek a hagyomá-nyoknak megfelelően gyalogo-san érkeznek a templomhoz. A délutáni szentmise 16 órakor

kezdődik, amelyet dr. Buda Pé-ter, az Érseki Papnevelő Intézet rektora mutat be.

Messzi földön ismert, történel-mi hagyományokon alapszik az egri Servita búcsú, amely szep-tember 13-án, pénteken 18 órától kezdődik, amikor családok szá-mára dr. Lengyel Gyula, a servita templom plébánosa mond misét. Másnap, szeptember 14-én 15 órakor kezdődik a betegek mi-séje, amelynek keretében a bete-gek szentségét is kiszolgáltatják az azt kérőknek. Aznap, szom-baton 18 órakor a búcsú előest-éjén misét mutat be a szabadtéri oltárnál Hubay József Bertalan, szücsi plébános, majd fáklyás körmenet következik. Vasárnap, szeptember 15-én, 10 órakor a búcsúi nagymisét dr. Márfi Gyula, veszprémi érsek celeb-rálja. Szombaton és vasárnap a zarándokok számára virrasztást tartanak a templomban, éjfélkor és reggel 7 órakor szentmisével.

A főegyházmegye fő temp-lomának, az Egri Bazilikának a búcsúja szeptember 28-án, szombaton kezdődik egyház-községi nappal, ahol délelőtt 10 órától délután 4 óráig különböző családi programokat szervez-nek. Este fél 8 órakor fellép a mezőkövesdi Szent László kó-rus. Szeptember 29-én, vasár-nap este fél hétkor lesz a búcsúi mise, amelyet Majnek Antal munkácsi püspök mutat be. A mise végén gyertyás körmenet-re kerül sor. (gábor)

A 2013-as Katolikus Ifjúsági Vi-lágtalálkozót Brazíliában, Rio de Janeiróban rendezték meg jú-lius 23. és 28. között. A Magyar Katolikus Püspöki Konferencia (MKPK) a nagy távolságra va-ló tekintettel úgy határozott: a 2008-as egri Magyar Sydneyhez hasonlóan ismét találkozóra hív-ja a magyar fiatalokat az aktuális világeseménnyel egy időben. Az MKPK ifjúsági bizottsága és a Pé-csi Egyházmegye által szervezett eseménysorozatra 16 és 35 év kö-zötti fiatalok jelentkezhettek.

Az ötnapos találkozó több mint harminc programot kínált a résztvevőknek. Ezek között voltak püspökök által tartott katekézisek, továbbá műhely-munkák, koncertek és közös virrasztások. A résztvevők élő közvetítések és összefoglalók segítségével bekapcsolódhattak a Rio de Janeiró-i napi esemé-nyekbe is.

A találkozón Erdő Péter bíbo-ros szorgalmazta a napi szentál-dozást, amelyet olyan „erőforrás-nak és boldogságnak” nevezett, amit már itt, a Földön átélhe-tünk. Az esztergom-budapesti érsek úgy vélte: nehéz minden napot a kegyelemben tölteni, kérni kell Isten védelmét és bo-csánatát. „Isten nem fárad bele, hogy nekünk megbocsásson, mi fáradunk bele, hogy újra és újra bocsánatot kérjünk tőle” – idéz-te a bíboros Ferenc pápa megvá-lasztása után mondott szavait. Erdő Péter hangsúlyozta: ebbe nem szabad belefáradni, kérni kell Isten bocsánatát, védelmét, kegyelmét, hogy ő vegye szerető irányítása alá az életünket. So-ha ne fáradjunk bele, hogy újra és újra szentségi gyónásban kérjük és fogadjuk el irgalmát, éltető szeretetét.

A találkozón az Egri Főegy-házmegyéből is sok fiatal vett részt. Horváth Erika a követke-zőkről számolt be.

– Minden közös reggeli ima, katekézis, koncert, kiscsopor-tos beszélgetés, közös étkezés, a fesztiválhangulat, mind hozzá-járult ahhoz, hogy felejthetetlen élmény legyen ez a pár nap. Én személy szerint e helyen meg-találtam a nyugalmat, a bizton-ságot, a kikapcsolódást, a lelki feltöltődést és a pörgést is, ha ép-pen arra vágytam. Megerősöd-tem hitemben, megerősödtem az Úrban. Az elmúlt hetekben igazán kezdtem átélni a „legyen meg a Te akaratod” jelentését és a HungaRion töltött idő nagy segítségemre volt abban, hogy a valaha érzett legnagyobb bi-zalmam legyen az Úrban és az Ő akaratában. Hiszem, hogy ma hazánkban, és a világ ösz-szes pontján, minden katolikus

fiatalnak bele kell kóstolnia eb-be az életérzésbe. Abba, hogy kimondhatod, kimutathatod, elénekelheted, eltáncolhatod a hitedet és mindezt több száz fi-atallal karöltve, akik hasonlóan hozzád, hisznek a Teremtő min-dent elsöprő erejében.

– A programok elvarázsol-tak – folytatta Gyöngy Ferenc. – Egyik kedvencem a Kocsis Fülöp görög katolikus püspök atya által tartott katekézis volt, ezen kívül mélyen megérintet-tek Böjte Csaba atya gondolatai. Sok érdekes és színes program mellett lehetőségem nyílt arra is, hogy barátnőmmel bejár-juk Pécs nevezetességeit. Még Bolyki Brothers koncerten is részt vettünk. Úgy érzem, hogy sok élménnyel gazdagodtunk és küldetést kaptunk, ami egyben a találkozó mottója is volt: „Men-jetek és tegyetek tanítványom-má minden népet!” H. J.

Az ifjúsági világtalálkozóval egy időben: HungaRio Pécsett

Megerősödtek a hitükben

Ternyák Csaba egri érsek 2013. augusztus elsejétől Buda Pé-tert nevezte ki az egri Érseki Papnevelő Intézet rektorává. Az új vezető 1966-ban Pásztón született, Egerben, Budapesten és Rómában folytatott teológiai tanulmányokat, 1992-ben szen-telték pappá. Káplánként Erdő-telken, ezt követően pedig az egri Jézus Szíve plébánián tevé-kenykedett. Egerszalókon plébá-nos-helyettesként, Egerbaktán és az egri Nagyboldogasszony templomban pedig plébános-ként szolgált, közben 1995 óta a Szemináriumban tanított. Az új rektor életéről, hívatásáról, ter-veiről beszélt lapunknak.

– Szurdokpüspökiben nevel-kedtem – mondta. – Első osz-tályos koromtól ministráltam, majd 1980-tól a kecskeméti Piarista Gimnáziumba jártam. Hivatásom kialakulásában nagy szerepe volt a bennünket tanító tanár atyák hatása, jó példája. Abban, hogy papnak jelentkeztem, közrejátszott egy 1983-as iskolai lelkigyakorlat is. Ez élesztette újjá és erősítette meg bennem a gyerekkori hitet. Egyébként vallásos családban

nőttem fel, nagymamám min-den nap buzgón imádkozott azért, hogy pap legyek. Másfél év katonaság után 1986-ban kezdtem meg a Szemináriumot

Egerben. Egy év múlva átirá-nyítottak a budapesti Központi Szemináriumba. 1988-ban pe-dig már Rómába küldtek, itt fejeztem be tanulmányaimat 1994-ben. A teológiai stúdium befejezése után három évig egyháztörténelmet tanultam, és ebből szereztem szaklicenciát. Mind a három intézményben jól éreztem magam.

– Rektorként mit ültetne át eddigi tapasztalataiból?

– Nem újdonság számomra a szemináriumi munka, hiszen korábban 6 évig prefektusként irányítottam a kispapok életét. Néhány évvel ezelőtt Ternyák Csaba érsek úr választotta ketté a Hittudományi Főiskolát és az Érseki Papnevelő Intézetet. Ez utóbbinak lettem most a veze-tője. A két intézmény viszonyát nagyon leegyszerűsítve úgy le-hetne érzékeltetni, hogyha egy bentlakásos intézethez hasonlí-tanánk, melyben az előbbi az is-kola, az utóbbi pedig, amelynek vezetője lettem, a kollégium. Azzal a kiegészítéssel, hogy ez egy nagyon speciális kollégi-um, ahol intenzív nevelés fo-lyik, melynek célja, hogy az itt

tanulók papi karakterekké vál-janak, de úgy, hogy alapvetően megőrizzék személyiségüket, önmagukat. A Szentatya úgy fogalmazta meg a papképzést, hogy a lelki életre, az intellektu-ális életre, az apostolságra és a közösségi életre kell koncentrál-ni. Ezek közül a lelki életre a spi-rituális, az intellektuális életre a Hittudományi Főiskola, az apos-tolkodásra és a közösségi életre pedig a Szeminárium nevel.

– Szeptember 14-én kezdődik a tanév. Mit tart most a legfon-tosabb feladatának a szeminá-rium rektoraként?

– A kispapok számára na-gyobb szabadságot kell adni, hogy megismerjék a realitáso-kat, az emberek problémáit, a valóságos világot. Hogy olyan pasztorációs tapasztalatot sze-rezzenek, amely nem idealizált. Ugyancsak fontosnak tartom, hogy erősítsük a Szeminárium és a plébániák közötti kapcsola-tot. Menjenek el sok településre növendékeink. Ismerjenek meg nehezebb helyeket is, mert ott is kell majd felszentelt papként az Örömhírt hirdetni.

Homa János

Bemutatjuk az Egri Szeminárium új rektorát

A kispapok ismerjék meg az emberek problémáit

Buda Péter, a Szeminárium újonnan kinevezett rektora

A fiatalok hasonló gondolkodásúakkal találkozhattak az eseményen

CMYK CMYK

CMYK CMYK

A Fájdalmas Anya búcsú min-den évben jelentős eseménynek számít Egerben. Az idén is több százan zarándokoltak el a Kárpát-medence magyar lakta területei-ről a Szervita templomba, ahová a Fájdalmas Anya kegyképe 1689-ben került. A Lengyel Gyula plébános által mondott Családok miséjével kezdődött a program pénteken, szeptember 13-án. Szombaton a betegek és idősek miséjét az esti szentmise követte, melynek szónoka Hubay József Bertalan szücsi plébános volt.

Vasárnap a búcsúi nagymisét Márfi Gyula veszprémi érsek ce-lebrálta. Szentbeszédében arról szólt, hogy nemrégiben áldotta meg egyházmegyéjében a felújí-tott barnagi kápolnát, melynek különlegessége abban rejlik, hogy az egyház által elfogadott 14 helyett csak 7 stációból áll. Jelenetei a Fájdalmas Anya 7 fáj-dalmát ábrázolják, a keresztútig tartó történetet Mária szemszö-géből mutatják be. A Szűzanya

7 fájdalmát az evangéliumi történetekből és a katolikus ha-gyományokból merítették. Szűz Mária 7 fájdalma közül az első az volt, amikor Jézust bemutatta a templomban, és az agg Simeon megjövendölte sorsát. A máso-dik, amikor a Szent Családnak

Egyiptomba kellett menekülnie. A harmadik fájdalom akkor ér-te, amikor a tizenkét éves Jézust három napig keresték, majd a templomban találták meg. A következő fájdalma akkor volt, amikor fiával, a keresztet hordo-zó Jézussal a Kálvárián találko-zott, akit megfeszítettek, és aki-nek testét Mária ölébe helyezték. A hetedik fájdalma az lett, ami-kor fiát sírba tették.

Márfi Gyula érsek megfogal-mazta, hogy egy hívő embernek hogyan kell viszonyulnia a fáj-dalomhoz. Rámutatott: a keresz-tényi út nem más, mint elfogad-ni a keresztet, melyet élete során kap az ember. A kereszthordo-zásnak az az értelme, hogy szen-vedhetünk saját bűneinkért és a szenvedés által többek leszünk. De szenvedhetünk másokért is, ebben tudunk azonosulni a Szűz Anyával és Jézus Krisztussal.

A búcsúi nagymise hagyo-mányosan körmenettel zárult. Homa János

CMYK CMYK

Szent Mihály-napi búcsúaz Egri Bazilikában

A főegyházmegye fő templomá-nak, az Egri Bazilikának a bú-csúja szeptember 28-án, szom-baton kezdődött egyházközségi nappal, ahol különböző családi

programokat szerveztek. Este fél 8 órakor fellépett a mezőkö-vesdi Szent László kórus. Szept-ember 29-én, vasárnap este volt a Szent Mihály napi búcsúi

mise, amelyet Majnek Antal munkácsi püspök mutatott be. Szentbeszédében elmondta: Szent Mihály arkangyal küzd értünk, emberekért e világot fogságban tartó gonosz szelle-mekkel. Rámutatott: a kereszté-nyeknek föl kell ismerni, hogy nem csak a láthatókkal kell harcolni, hanem a vesztünkre törő láthatatlan szellemekkel is. Dönteni kell tehát, kire hall-gatunk és kit követünk.

A szentmise után a hagyo-mányoknak megfelelően kör-menetre került sor.

A főpap Budapesten született és a villamosmérnöki diploma megszerzését követően egy évi munka után jelentkezett az As-sisi Szent Ferenc által alapított Kisebb Testvérek Rendjébe. Te-ológiai tanulmányai elvégzése után szerzetesi örökfogadalmat tett, és 1982-ben pappá szentel-ték. A rendszerváltás után két rendtársával Kárpátaljára ér-kezett a magyar hívek szolgála-tára, ahol huszti plébános lett, később II. János Pál pápa cím-zetes megyéspüspökké, majd 2002-ben a Munkácsi Egyház-megye első megyéspüspökévé nevezte ki.

Tanévnyitó ünnepség a Hittudományi Főiskolán

Palánki Ferenc segédpüspök nyitotta meg a tanévet szeptem-ber 14-én az egri Papnevelő In-tézet kápolnájában. Beszédében hangsúlyozta: Jézus tanítványo-kat gyűjtött maga köré, akik megtanulták, hogyan kell sze-retni. Mi Krisztus gondolatának a birtokában vagyunk, meg kell tanulni azt, amire tanítani akar – fogalmazta meg a püspök.

Ezt követően Buda Péter teo-lógiai tanár tette le esküjét, akit Ternyák Csaba érsek nevezett ki a Papnevelő Intézet rektorá-vá. Az ünnepség a díszterem-ben folytatódott, ahol Dolhai Lajos, a Hittudományi Főiskola rektora köszöntötte a nyolc első évfolyamos kispapot, akik az ünnepség során esküt is tettek. A főiskolán 196 hallgató kezdi meg tanulmányait, ebből 42 kispap – osztatlan teológus sza-kon, 123 katekéta-lelkipásztori munkatárs alapszakon, és 31 fő hittanár-nevelő – mestersza-kon. A hatodéves növendékek plébániákon töltik gyakorlati félévüket. Ettől a tanévtől kezd-ve a közoktatásban elindult változások és a növekvő számú egyházi iskolák eredményeként nő az érdeklődés e szakok iránt. Beszédében Ferenc pápa né-hány gondolatára is hivatkozott Dolhai Lajos rektor: „Keresz-ténynek lenni azt jelent, hogy

hagyjuk megújítani magunkat a Szentlélek által” – idézte a Szentatyát.

A tanévnyitó során Varga Lóránt hatodéves kispap vette át a köztársasági ösztöndíjat kiváló tanulmányi munkájáért. Ezt mindig a legkiválóbb ered-ményt elért kispap kapja egy éven át, amit a tanári kar elő-terjesztése alapján a felsőokta-tásért felelős államtitkár állapít meg. Dolhai Lajos rektor végül bejelentette, hogy 10 kispap pedig a münsteri egyházme-gyében létrehozott Benefactor ösztöndíjban részesül.

HittanárokSzepteMber 6-án „Értéke-lés, osztályozás” címmel szakmai délutánra került sor Jászberényben. Abban nyújtottak segítséget, hogy a hitoktatók hogyan osztályoz-zanak, feleltessenek, értékel-jenek az új tanévben az 1. és 5. osztályokban.

Diósgyőri búcsúSzepteMber 8-án tartották Miskolc-Diósgyőrben a Szűz Mária szent neve búcsút. Az ünnep a diósgyőri or-szágzászlónál kezdődött, majd a hívek Mária énekeket énekelve vonultak át a temp-lom kertjébe. A szabadtéri ünnepi szentmisét Seregély István nyugalmazott egri érsek celebrálta, Mikolai Vince főesperes-plébános meghívására.

FénykeresztVáMoSújfalu templomában szeptember 14-én, a Szent Kereszt felmagasztalásának ünnepén a szentmisét köve-tően áldották meg a templom-kertben felállított több mint 7 méter magas „fénykeresz-tet”. Ezentúl éjszakai fényével hirdeti Krisztus győzelmét a halál felett, s egyúttal emlé-keztet a templom védőszent-jére, Szent István királyra.

Diakónusszentelés DiaKónuSSzenteléSt tarta-nak az Egri Bazilikában október 15-én. Az este fél hétkor kezdődő szentmise keretében Ternyák Csaba eg-ri érsek az Egri Redemptoris Mater Missziós Szeminárium két növendékét, Varga Pált és Vadászi Lászlót szenteli diakónussá.

j e g y z e t

h í r e k

Az októbert Mária hónapjá-nak tekintjük a katolikus Egyházban, hiszen a rózsa-

füzérrel minden nap köszöntjük égi édesanyánkat templomaink-ban. Ebben az évben különösen is, mert a Hit Éve jegyében, októ-ber 12-13-án Mária-napok lesznek Rómában, a Szent Péter téren.

A Hit Évében érdemes Mária hitéről beszélni és elmélkedni, mert a Szűzanya hite alapján jobban láthatjuk hitünk lényegét és az Istennel való kapcsolatunk jellegzetességeit. Ferenc pápa a Hit fénye című, most megjelent enciklikájában találóan fogal-maz, amikor azt mondja: „Az Úr anyja a hit tökéletes ikonja” (60. p). Hitének csak két jellegzetes vo-nását szeretnénk most kiemelni.

Máriát mély hite, Istenbe vetett bizalma tette képessé arra, hogy igent mondjon Isten akaratára. Nagy volt Mária hite, aki ha-bozás nélkül hitt Gábor angyal csodálatos és rendkívüli dolgokat hirdető üzenetének. Teljes hittel elfogadta, amit az angyal mon-dott, annak ellenére, hogy nem

egészen értette, ezért meg is kér-dezte: „hogyan lehetséges mind-ez, hiszen férfit nem ismerek”. Hitt akkor is, amikor az angyal beszélt vele, de akkor is, amikor az Isten küldötte magára hagy-ta, ő pedig egy olyan asszony megalázó helyzetébe került,

aki jegyesként gyermeket vár. „A Szent Szűz – mondja Szent Bernát, a ciszterci szerzetesrend nagy teológusa –, aki egészen kicsi volt saját szemében, nagylel-kűen hitt Isten ígéretében. Ő, aki magát csak kis szolgálóleánynak tartotta, soha nem kételkedett abban, hogy erre a fölfoghatatlan misztériumra, erre a csodálatos cserére, erre a kifürkészhetetlen szentségre kapott meghívást; szi-lárdan hitte, hogy az Istenember anyja lesz” (De duod. Praerog. M.M.V. 13).

Mária hite tehát arra tanít ben-nünket, hogy mindig és minden

körülmények között, jó és balsors-ban higgyünk, bízzunk Istenben. Higgyünk abban, hogy életünk, a jelenünk és jövőnk Isten kezében van. Amikor nem látunk tisztán, amikor esetleg kilátástalannak és reménytelennek érezzük az életünket, akkor is mondjunk

igent az Isten szavára, az Isten akaratára. „Maga a Boldogságos Szűz is a hit zarándokútját járta, kételytől meg nem fertőzött hittel” (LG 58) – tanítja ezt a II. Vatikáni zsinat. Ő is csak hitben és remény-ségben élt. Nem volt számára minden világos. A hit homálya az ő életében is jelen volt.

Nagyon eltérnénk az igazság-tól, ha azt gondolnánk: Mária számára az isteni titkok és Jé-zusának isteni mivolta annyira világos és magától értetődő volt, hogy nem volt szüksége hitre. Leszámítva az angyali köszön-tést és Jézus születését kísérő

eseményeket, életében nem talál-kozunk többé a természetfeletti rendkívüli megnyilvánulásaival. Mária is, akárcsak mi, a puszta hitből él, Isten szavára támaszko-dik, amikor meg akarja érteni a vele történteket.

P éldául nagyon valószínű, hogy Mária még nem értet-te az agg Simeon jövendö-

lését, és nehezen tudta elfogadni az Egyiptomba való menekülés szükségességét is. Vagy gondol-junk a 12 éves Jézus történetére, amikor a gyermek Jézus eltűnt, és a megtalálása után Mária és József „nem értették meg ezeket a hozzájuk intézett szavakat” (2,50). Mária hitét is komolyan próbára tette az ő egyszülött Fiának szenvedése. Nyugodtan mondhatjuk, hogy a Szűzanya is csak Jézus feltámadása után értette meg teljesen, hogy ki az a Jézus, akit ő világra hozott. Mi is csak a Szentlélek által vagyunk képesek kimondani, hogy Jézus Krisztus az Úr, és a mi életünk üdvözítője.

Dolhai Lajos

Mária hite

oKtóber a rózSafüzér hónapja:„Aki téged, Szent Szűz, a mennyben megkoronázott.”

A búcsúi nagymise körmenettel zárult, a zarándokok végigjárták a templom körüli utcákat

Majnek Antal munkácsi megyés-püspök mondta a szentbeszédet

Varga Lóránt vette át a köztársasá-gi ösztöndíjat Dolhai Lajos rektortól

Több száz zarándok érkezett a Szervita templomba

A szenvedések által különbekké válhatunk

FoTó

: Sz

AR

VAS

IST

Ván

FoTó

: Sz

AR

VAS

IST

Ván

Lapunknak nyi-latkozott Márfi GYula veszpré-mi érsek, akit 1995. december 2-án Egerben szenteltek püs-

pökké. Elmondta: két évig volt egri segédpüspök, és az egyházmegyében mindig jól érezte magát. Amikor kine-vezték veszprémi érsekké, ne-héz szívvel hagyta el Egert.– A mai napig nosztalgiát ér-zek az egri egyházmegye iránt – mondta. – Mindig jó érzéssel jövök vissza.

CMYK CMYK

CMYK CMYK

Egyre többen győződnek meg arról, hogy az egyházak nem elvesznek iskolákat, ha-nem hozzáadnak az oktatás-hoz: hitet, kultúrát, művelt-séget és kitartást a jóban.

Jelenleg negyven különböző oktatási intézményt tart fönn az Egri Főegyházmegye. Külső szemmel nehezen megítélhe-tő, hogy sok-e ez vagy kevés – mondja Juhász Ferenc gyöngyö-si plébános, az Egyházmegyei Katolikus Iskolai Főhatóság (EKIF) elnöke.

-A társadalomnak ma sokkal több katolikus iskolára lenne szüksége, mint amennyit el tudunk látni – fűzi hozzá. – De az átvétel során különböző szempontokat kell figyelembe venni, ezért igen körültekin-tően jártunk el. A települések vezetői is felelősen gondolkod-nak, azért keresik meg az egri érseket, mert változást szeret-nének az oktatásban: nyugodt, alkotó légkört. Gyakran érzik úgy, hogy kiüresedtek a társa-dalomban a közösségi értékek, ezért az egyházhoz fordulnak segítségért. Természetesen nem azt várják, hogy máról-holnapra alapvető változás tör-ténjen, de pozitív folyamatot akarnak elindítani. Erre most így meg is van minden esély. Egy-egy iskolaátvétel után ta-pasztalatunk szerint pezsgés indul meg.

- Az átvett iskolákban ugyan-azok a pedagógusok maradnak. Bízunk abban, hogy változhat-nak az emberek – folytatja. - A szakmai helytállást és a vallás értékeinek elfogadását várjuk el, már ezek jelentős eredmény-hez vezethetnek. Tiszteletben tartjuk a más egyházhoz vagy felekezethez tartozást, de még azoknak a felfogását is, akik nem vallásosak. Hiszünk a pedagógusokban, mert ők is akarják a váltást, nemcsak a fenntartó. Az érintettek szemé-lyesen is találkoztak Ternyák Csaba érsek úrral, aki elmond-ta nekik: az ő feladatuk a meg-újulás. Az egyházmegye szíve-sen dolgozik együtt az egyházi

iskola normáit elfogadó pedagó-gusokkal. Mint kiderült, a tan-testületekben eleve sok a hívő, mintegy harmaduk. Egy másik harmaduk is örömmel várja az egyház nyújtotta távlatokat, a többiek pedig elfogadják az átalakulást. Az egyházi iskolá-ink – nyugodtan mondhatom – folyamatosan katolikussá vál-nak. Ez a természetes folyamat, melynek során az iskolák egy-mástól is tanulnak, ellesnek megoldásokat. Egyre kevésbé kérdőjelezhető meg az egyházi nevelés-oktatás érvényessége és értéke.

– Mi elsősorban a minő-séggel érvelünk – mondja az

elnök, –, sok helyen pá-lyázatok út-ján javítjuk a külső felté-teleket is, je-lenleg négy iskola felújí-tása került napirendre: Gyöngyösön, Ózdon, Sárospatakon, illetve Miskolcon. Az oktatás és neve-lés minőségét is fejlesztjük. A gyermekeké a legérzékenyebb valóság, mert abból formáló-dik a jövő. Meg kell értenie mindenkinek, hogy az egyhá-zak szolgálatot teljesítenek a

társadalom számára: jobban, magasabb szinten foglalkoz-nak a gyermekekkel. A ma-gyar oktatási rendszer is az egyházi iskolák gyakorlatához fordult, például amikor a mi-nőség érdekében újra bevezeti a szakfelügyeletet. Eddig sem-miféle visszajelzést sem kapott a pedagógus, amit beépíthetett volna munkájába. Ez egyfajta kontroll, egyben segítség is a pedagógusok számára, amelyet az elmúlt húsz évben nemigen tapasztalhattak meg. De az egyházi iskolák nemcsak eb-ben tudnak újat adni, hanem sok másban is. Rendszeres lelki programokat szervezünk a pedagógusoknak és diákok-nak egyaránt, amelyek egyre többet jelenthetnek az iskolák számára. Egy-egy jól sikerült közös ünnep nagyon összehoz-hat egy-egy intézményt.

- Ahogy többen lettünk, több is telik tőlünk – szögezte le Ju-hász Ferenc. – Ez a növekedés, bővülés érték a számunkra, mi-vel a másfélezer pedagógusunk közül lesznek, akik élére állnak ezeknek a kezdeményezések-nek, sokan pedig szívvel-lélek-kel részt vesz bennük, hogy ez a nagy közösség egyre színvo-nalasabb munkát végezhessen. Gábor László

II. e g y h á z m e g y e i h í r e k 2013. október

Az Egri Főegyházmegyéhezaz új tanévtől átkerült iskolák Borsod-ABAúj-ZeMplén MegYe: Bocskai István Katolikus Gimnázium, Szakközépiskola (Szerencs) • Fráter György Katolikus Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola (Sajólád) • Mátyás Király Katolikus Általános Iskola (Hernádkak) • Szent Anna Katolikus Általános Iskola (Hangony) • Szent István Katolikus Általános Iskola (Tiszaújváros) • Széchenyi István Katolikus Közgazdasági Szakközépiskola (Ózd).Heves MegYe: Gárdonyi Géza Katolikus Általános Iskola (Balaton) • Gárdonyi Géza Katolikus Általános Iskola (Kál) • Széchenyi István Katolikus Általános Iskola (Füzesabony) • Szent Imre Katolikus Általános Iskola (Tenk) • Újtelepi Katolikus Általános Iskola (Heves).

Tíz éve egyházmegyénkben Az „Ancillae Christi Regis”, azaz a „Krisztus Király Szolgálóleá-nyai” közösséget Bécsben Leo-pold Engelhart kanonok alapítot-ta 1926-ban hat női taggal, akik akkor aktív munkatársai voltak a lelkészi munkában. A mozga-lom tagjai a világi életben teljesí-tenek szolgálatot, s napjainkban már öt országban vannak jelen.

Hazánkban tíz éve alapítot-ták meg közösségüket. Jelenleg 14 tagjuk van, a magyarorszá-gi nővérek mindegyike egri egyházmegyés. A nővérek a közelmúltban együtt tölthettek Ausztriában egy képzési hetet osztrák társaikkal.

Az idei téma a közösségi ima kérése volt: „Ajándékozd nekünk Szent Lelkedet, hogy általa felismerjük az idők jeleit és küldetésünket.” A téma fel-dolgozásában Anton Gots atya

volt segítségükre. Elmélkedései rámutattak, mit jelent az Egy-ház, hol benne a helyük és mi a feladatuk a Jézus által alapí-tott Egyházban. A képzési hét csúcspontja az a szentmise volt, melyen fogadalomtételre került

sor. B. Tóth Margit, Fazekas Mó-nika és Leic Gabriella nővér első fogadalmukkal ajánlották életü-ket Krisztus Királynak. Török Julianna egy évvel ezelőtt tett ígéretét erősítette meg immár két évre.

Tizenöt évesaz egri RÉV

Elsősorban az alkohol-, a drog-, és a gyógyszerfüggők, a játék-szenvedéllyel küzdők, illetve hozzátartozóik számára nyújt segítséget a RÉV Szenvedélybe-teg-segítő Szolgálat, amely az egri Főegyházmegyei Karitász Központ keretén belül műkö-dik. A célja a szenvedélybete-gek mind szélesebb körben va-ló elérése, az életmód, életvitel átalakításának ösztönzése, a változtatás beindítása és tá-mogatása Fontos feladatának tekinti az iskolai megelőző munkát, de az iskolán kívüli programjaikon keresztül is minél nagyobb számú fiatalt igyekszik megszólítani. Az egri RÉV 1998-ban kezdte meg tevé-kenységét, az országos hálózat negyedik láncszemeként. Je-lenleg az országban már nyolc ilyen szolgálat működik.

A 15 éves múltra vissza-tekintő intézmény október 30-án szakmai napot tart a Bartakovics Béla Közösségi Házban, ahol szakemberek, va-lamint a RÉV munkatársai és a szenvedélybetegségből szaba-dultak számolnak be az intéz-ményben végzett munkáról. A programot Ternyák Csaba ér-sek nyitja meg, köszöntőt mond Habis László polgármester és Rázsi Botond alpolgármester. Meghívott vendég Soltész Mik-lós szociális, család- és ifjúság-ügyért felelős államtitkár, aki a szenvedélybetegek ellátásról tart előadást. A szakmai napot filmvetítés zárja, mely a RÉV életét, munkáját mutatja be.

CMYK CMYK

Tehetséggondozás

A MisKolCi Fráter György Katolikus Gimnázium és Kollégium tehetséggon-dozó tanfolyamot indított szeptember 21-én a 4. és 8. osztályos tanulók szá-mára magyar nyelv és irodalom, valamint mate-matika tantárgyakból. A foglalkozásokat szomba-tonként délelőtt 8.30-tól 10 óráig tartják Jelentkezés: a helyszínen, illetve előze-tesen a +36-46-412-024-es telefonszámon.

Mária-szobroksoK településről, Erdély-ből és Felvidékről is érkeztek zarándokok és népviseletbe öltözött fiata-lok szeptember 22 – én a Gyöngyös Alsóvárosi Fe-rences Plébánia Fájdalmas Anya ünnepére. A hagyo-mány szerint lakóhelyük közösségét hordozható Má-ria-szobrokkal képviselték a szentmisén és a kör-meneten. Az idei búcsút Urbán Erik ferences atya, a csíksomlyói kegyhely igazgatója vezette..

Kateketikai konferencia A vii. Egyházmegyei Kateketikai Konferenciát október 28-30. között ren-dezik meg az egri Szent János Továbbképző Köz-pontban. A mottója: „…tartsd meg a hitet...” 1Tim 1,19. Az előadók kö-zött szerepel Ternyák Csa-ba érsek és Palánki Ferenc segédpüspök is.

Jótékonysági koncertverdi: requieM című műve hangzik föl az Egri Bazi-likában november 2-án, szombaton, az esti szent-misét követően. Giuseppe Verdi születésének 200. évfordulója alkalmából a grandiózus mű Király Csaba Liszt-díjas orgona-művész átiratában kerül bemutatásra. A Cantus Agriensis és a Miskolci Cardinal Mindszenty Kórust vezényli: Gergely Péter Pál. A koncert ingye-nes, az adományok a Szent István Rádió támogatására ajánlhatól fel.

h í r e k a hóna p v erse

Juhász Gyula

ZsolozsmaMáriát dicsérik a hívek, A kis templomból szól az ének,Mária, a mi menedékünk,Szárnyal a könyörgés az égnek.

Keresztényeknek segítsége,Szomorúak vigasztalója.S mintha az édesanyám hangjaA többi közül kizokogna.

juHásZ gYulA (1883– 1937) A 20. század első felében Magyarország ismert költője, nemzetünk sorsának egyik legjelentősebb lírai kifejezője.

FoTÓ

: Sz

AR

VAS

IST

Ván

Negyven egyházmegyei fenntartású köznevelési intézmény

A pedagógusok közösségének feladata a megújulás

egyházmegyei Hírekkiadja az egri Főegyházmegye

3300 eger, Széchenyi u. 1.Szerkeszti a szerkesztőbizottságFelelős szerkesztő: Homa János

Honlap: www.eger.egyhazmegye.hu

e-mail: info@eger.egyhazmegye.hu

Aközreműködésével.

kedvezményes előfizetés:06-40/510-510

Borsodszentgyörgyi kisdiákok. Egy-egy iskolaátvétel után pezsgés indul meg az intézményekben

A mozgalom tagjai a világi életben teljesítenek szolgálatot

Juhász Ferenc

Imavirrasztás a világbékéért Böjtöt és imanapot hirdetett Ferenc pápa szeptember 7-re, Szíria, a Közel-Kelet és az egész világ békéjéért. A világon több millióan imádkoztak ezen a na-pon, köztük az Egri Bazilikában összegyűlt hívők is, hiszen az Egri Főegyházmegye is csatla-kozott a Szentatya felhívásához.

A virrasztás szentmisével kezdődött, amelyet Katona Ist-ván segédpüspök celebrált. Az evangélium hirdetése után Csizmadia István, a bazilika plébánosa olvasta fel Ferenc pápa szeptember 1-jén megfo-galmazott gondolatait, amelyek-ben a Szentatya erőteljesen és határozottan szólít fel a békéért. A pápa szívét mélyen megsebzi az, ami Szíriában történik. A vegyi fegyver támadás rette-netes képeit látja maga előtt. Az erőszak azonban nem vezet

békéhez. A feleknek a lelkiisme-retük hangjára kellene figyel-niük, és testvérekként közeled-niük egymáshoz. Felszólította az érintett szervezeteket, hogy a béke egyetlen útját, a találko-zást és a párbeszédet válasszák a konfliktus rendezésére, vala-mint biztosítsák a humanitárius munkatársak segítségnyújtását az érintett területeken.

Ferenc pápa szerint a béke közkincs, így nemcsak a keresz-tényekhez szól, hanem a más vallásúakhoz, sőt a nem hívők-höz is. Mária segítsen e béke megtalálásában, hiszen mind-nyájan az Ő gyermekei vagyunk. Mária, Béke Királynője, könyö-rögj érettünk! – hangzottak el a Szentatya záró gondolatai.

A szentmise után szentség-imádással folytatódott a vir-rasztás.

CMYK CMYK

CMYK CMYK

Az idén ünnepli az ország Gár-donyi Géza születésének 150. évfordulóját. A jubileumi évet a kormány hivatalosan Gárdo-nyi emlékévvé nyilvánította. Az emlékév programjait Eger és Gárdony városa mellett a Petőfi Irodalmi Múzeum fogja össze, és segíti elő, hogy méltó módon ünnepelje az ország az Egri csillagok és számos más remekmű íróját.

Az eddig megtartott, illetve az ezután következő sok-sok programot felsorolni is nehéz. De érdemes kiemelni néhányat. Az egyik legkiemelkedőbb egri esemény a Gárdonyi Irodalmi Fesztivál volt: programok és koncertek népszerűsítették a magyar irodalmat. Október 17-én, az Egri Vár napján számos programnak adott helyet az erődítmény. A rendezvényen beszédet mondott Ternyák Csa-ba egri érsek is, méltatva az író munkásságát.

A Szent István Rádió is csat-lakozott az emlékévhez. Így pél-dául az év során tíz Gárdonyi

novellát tíz ismert egyházi, il-letve közéleti személyiség szó-laltat meg. Érdemes még meg-említeni azt is, hogy a Gárdonyi Géza Ciszterci Gimnázium egy országos vers- és prózamondó-versenyt is meghirdetett közép-iskolások számára, melynek döntője november 30-án lesz Egerben. A Gárdonyi emlékév zárásaként pedig, 2013 dec-emberében az író Karácsonyi álom című színdarabjából és Karácsonyi ének című versé-ből összeállított zeneművet

mutatnak be a Művészetek Pa-lotájában.

A Gárdonyi emléknapok kere-tében civil összefogással felújítot-ták Gárdonyi Géza sírját az Egri Várban, amelyen a közismert szlogen: „Csak a teste” olvasha-tó. A felújított sír megáldásán, október 25-én jelen volt Ternyák Csaba egri érsek és Dékány Ár-pád Sixtus ciszterci apát, részt vettek Eger város vezetői is. Az ünnepi műsort a Gárdonyi Géza Ciszterci Gimnázium diákjai mutatták be. Homa János

CMYK CMYK

Két diakónust szentelt Ternyák Csaba érsek október 15-én az Egri Bazilikában. Az egri Redemptoris Mater Egyházme-gyei Missziós Szemináriumban tanuló Vadászi László és Varga Pál szentelés felé vezető útja a Neokatekumenális Közösség-ben kezdődött. Mint annak ide-jén hírül adtuk, az érsek 2012-ben nyitotta meg a második egri Szemináriumot, ahol Magyar-országról, Lengyelországból, Olaszországból, Spanyolország-ból, Brazíliából, Costa Ricából, Bolíviából, Nicaraguából és a Fülöp-szigetekről származó növendékek készülnek a pap-ságra, az Egri Főegyházmegye szolgálatára, illetve az új evan-gelizációra.

A szentelésre nemcsak az eg-ri intézmény elöljárói, tanárai, növendékei jöttek el, hanem szép számmal érkeztek testvé-rek a budapesti, miskolci, pécsi, gyáli, váci Neokatekumenális Közösségekből is. Ternyák Csaba érsek szentbeszédében Avilai Nagy Szent Teréz ünne-pén a missziós szeminárium védőszentjét idézte: a szeretet szeretetet szül. Isten szeretete őt is mélyen megérintette, ak-kor ébredt benne szeretet. „Ti-teket is megérintett Krisztus szeretete, ezáltal lobbant fel bennetek a lángja” – fordult a

szentelendőkhöz. „Érett ember-ként léptetek új útra. Hozzátok hasonlóan Avilai Nagy Szent Teréz 18 éve volt már szerzetes, amikor új fordulatot vett az éle-te. Ekkor érintette meg Krisztus szeretete. Ezért találhatott rá a karmelita lelkiségre, ezáltal megújítva a rendet. Legyetek olyan szőlővesszők, amelyek so-hasem száradnak el. Életeteket Krisztus sebeibe kell elrejteni. Ő segítségetekre siet gyönge-ségetekben” – hangsúlyozta a főpásztor.

Vadászi László 54 éves. Buda- pesten villamosmérnökként és informatikusként dolgozott. Házasként, a feleségével együtt indultak el a Neokatekumenális Úton a Budapest–törökőri Kis Szent Teréz plébánián. Felesé-ge halála után fedezte fel hi-vatását a papságra. A londoni Redemptoris Mater Szeminá-riumban kezdte meg tanulmá-nyait.

Varga Pál 45 éves. Szintén Budapestről származik. Erdő-mérnöknek tanult Sopronban, majd Kanadában folytatta ta-nulmányait és tudományos munkáját. A Neokatekumenális Úttal Torontóban találkozott, ott ébredt rá a papságra való hiva-tására. Tanulmányait a torontói Redemptoris Mater szeminári-umban kezdte meg. (g. l.)

FelajánlásOKtóber 12-én a miskolci minorita templomban mutatott be szentmisét Ternyák Csaba egri érsek, melynek során a város papságának kérésére - a Hit Éve alkalmából - felajánlotta Miskolc város-át, vezetőit és minden la-kosát a város védőszentje, Szent István király példá-ja nyomán a Boldogságos Szűzanyának, a Magya-rok Nagyasszonyának.

MegállapodásAlbertO bOttAri de CAstellO apostoli nuncius és Semjén Zsolt minisz-terelnök-helyettes október 21-én aláírta a Magyar-ország és az Apostoli Szentszék közötti megálla-podás módosítását. Ebben szerepel az egyenlő finan-szírozás a megváltozott jogi körülmények között, valamint a katolikus fel-sőoktatás megfelelő finan-szírozása. A módosítás ki-tér a hitoktatás pénzügyi fedezetére is.

’56-os emlékezésekA MAgYAr KAtOliKus egY-házAt is mélyen érintette 1956. Nem csak a főpap-ságot és a papságot, a férfi és női szerzeteseket, hanem az egész Egyházat, a hívő keresztény katoli-kusok millióit is. Egyház-megyénk településein is ünnepi szentmiséken em-lékeztek meg a forradalom és szabadságharcról. Az Egri Bazilikában Csizma-dia István plébános idézte fel a történelemformáló napokat.

j e g y z e t

h í r e k

November a halottak hónapja. Nemcsak Mindenszentek ünnepén

és halottak napján, hanem az egész hónapban gyakrabban gondolunk elhunyt szeretteinkre, barátainkra és ismerőseinkre. Az is természetes, hogy imádkozunk értük, hiszen a Biblia szerint „szent és üdvösséges dolog imádkozni a halottakért, hogy feloldozást nyerjenek bűneiktől” (2 Makk 12,45). Hitünk, és a felebaráti szeretet is arra késztet bennünket, hogy ne csak emlé-kezzünk elhunyt hozzátartozóink-ra, hanem imádkozzunk is értük.

A katolikus keresztények leg-gyakrabban a következő fohász-szal imádkoznak az elhunytakért: „Adj, Uram, örök nyugodalmat nekik’”, amire válaszként azt szoktuk mondani: „És az örök világosság fényeskedjék nekik”. Érdemes azon elgondolkodnunk, hogy miért is imádkozunk. Mit jelent az örök világosság és nyu-galom fogalma?

A Szentírás gyakran Isten fen-ségének és dicsőségének szimbo-likus ábrázolására használja a

világosság fogalmát, néha magát Istent nevezi világosságnak. A Bölcsesség könyvében szintén Isten megnevezéseként, az „örök világosság” kifejezés is szere-pel (7,26). A Jelenések könyve

pedig a mennyországról, az „új Jeruzsálemről” így ír: „Nem lesz többé éjszaka és nem szorulnak lámpafényre, vagy napvilágra. Az Úristen ragyog rájuk, s ural-kodni fognak örökkön örökké” (Jel 22,5).

Az idézet szerint az üdvösség állapotában nem lesz többé sötét-ség, vagyis nem lesz semmiféle olyan tényező, amely az életet bizonytalanná tenné, veszélyez-tetné, vagy csökkentené. Nem teremtett fényforrások – nap vagy lámpa – biztosítják majd az életet jelentő fényt, hanem közvetlenül

az Isten, aki az „örök világosság”. Ő „ragyogja be” az üdvözülteket, vagyis az örök isteni életébe és dicsőségébe vonja be őket.

Az „örök nyugalom” kifejezés a célba jutást, a befejezettséget

jelenti: az üdvözültek előtt már nem állnak új, elérendő célok. Ugyanakkor hiányérzetük sincs, mert Isten közvetlen megtapasz-talása és a szeretetközösség vele minden vágyukat beteljesíti. A földi fáradalmak és veszélyek után véglegesen megnyugvásra találnak Istennél, akinek szerete-te a földi élet minden fájdalmáért és sikertelenségéért kárpótolja őket, egyben biztonságot is nyújt számukra.

Az örök nyugalomról a Jelené-sek könyvében olvassuk a leg-szebb kijelentéseket: „Mostantól

fogva boldogok a halottak, aki az Úrban halnak meg. Így van, mondja a Lélek: pihenjék ki fára-dalmaikat, mert tetteik elkísérik őket” (Jel 14,13). „Nem éheznek és nem szomjaznak többé. A trón közepén álló Bárány legelteti és az élővizek forrásához vezeti őket, Isten pedig letöröl a szemükről minden könnyet” (Jel 7,17).

F erenc pápa – aki egyre népszerűbb még a nem hívő emberek körében is – a

„hit világossága” címmel adta ki Szent Péter és Pál apostolok ün-nepén az első enciklikáját. Már a bevezetőben kijelenti, hogy „a hit világosságának az a sajátossága, hogy képes megvilágítani a teljes emberi életet” (4.p.), és ez a hit, a Krisztust követő keresztény élet elvezet bennünket az örök élet világosságára. Szent Ágostonnal, egyházunk nagy tanítójával együtt pedig így fohászkodunk: „Nagy vagy, Uram, és minden dicséretreméltó. Magadnak te-remtettél minket, és nyugtalan a szívünk, amíg meg nem nyugszik benned Istenünk”

Dolhai Lajos

Örök világosságés nyugalom

nOveMber üzenete„Akik igazságra tanítottak sokakat, tündökölnek örökké, miként a csillagok” (Dán 12,3).

Dékány Árpád Sixtus ciszterci apát áldotta meg Gárdonyi Géza sírját, amelyet civil összefogással újítottak fel

Szép számmal érkeztek testvérek a Neokatekumenális Közösségekből Varga Pál és Vadászi László szentelésére

FOTó

: LÉN

ÁR

T M

ÁR

TON

FOTó

: SZ

AR

VAS

IST

VÁN

A pályafutását 1881-ben tanító-ként kezdő, majd újságíróként folytató Gárdonyi 1897 után Egerben, visszavonultságban alkotott. Népies prózaírói mun-kásságának lezárásaként, 1898-ban adta ki Az én fAluM című művét. Ezután születtek történelmi regényei. 1899 végén a Pesti hírlAP kezdte folytatá-sokban közölni az Egri csillago-kat. Az 1901-ben megjelent

láthAtAtlAn eMber című műve a hun Attila udvarában játszó-dik. Ugyancsak jelentős alkotá-sa, az Árpád-házi Szent Margit sorsát felelevenítő, 1908-ban megjelent isten rAbjAi. Margit alakjában az erkölcsi tökéletes-séget rajzolta meg. Sík Sándor értelmezése nyomán az irodal-mi életbe úgy vonult be a re-gény, mint Gárdonyi katolikus íróvá válásának mérföldköve.

Diakónusok szentelése

Megérintette őket Krisztus szeretete

Száz év KazincbarcikánOktóber 12-én ünnepelték a ka-zincbarcikai Avilai Szent Teréz-templom felszentelésének szá-zadik évfordulóját. Szombaton rózsafüzér imádsággal kezdő-dött a búcsú. Az esti szentmisét az elmúlt években itt szolgálatot teljesítő plébánosok és káplánok mutatták be. Ezt követően meg-áldották a lourdes-i barlangot.

Vasárnap Ternyák Csaba ér-sek celebrálta az ünnepi szent-misét. Köszöntőjében elmondta: örömmel érkezik oda, „ahol ilyen szép számú Krisztus-hí-vő közösség gyűlik össze”. A Szent Teréz-templomot már ki

is nőtték a kazincbarcikaiak, ezért volt jó döntés a Szent Csa-lád-templom megépítése – hang-súlyozta a főpásztor. Beszédét Szent Teréz szavaival zárta: „Is-ten egyedül is elég.”

Az ünnepi esemény alkalmá-ból különböző színes programo-kat szerveztek. A többi között előadást tartott Pacsai János görögkatolikus parókus a hit és család témáról. Koncertet adott Kerek Gábor fagottművész; fel-lépett Levente Péter. A családi napot táncháncház zárta, me-lyet a PáterRock zenekar kon-certje előzött meg.

A Gárdonyi emlékév eseményei

A katolikus író emlékezete

CMYK CMYK

CMYK CMYK

A boldogok sorába iktatták Sándor Istvánt október 19-én Budapesten, a Szent István Bazilika előtti téren. A szentmisét Erdő Péter bíboros mutatta be, a boldog-gá avatási dekrétumot Angelo Amato bíboros, a Szentatya követe, a Szenttéavatási Ügyek Kongregációjának prefektusa olvasta fel.

Szentbeszédében Erdő Péter bíboros hangsúlyozta: Sándor István szerzetesi hivatásához élete árán is hű maradt. Azt a kiváló munkást tiszteljük ben-ne, aki a munka szeretetére tu-dott tanítani. Gépies és elidege-nedett világunkban különösen aktuális Sándor István életének az az üzenete, hogy egyéni és

közösségi boldogulásunk útja a jól végzett munka – hangsú-lyozta a bíboros. Megrendülten állunk a koncepciós per áldoza-ta előtt, akit hamis vádak alap-ján megkínoztak, halálra ítéltek és kivégeztek. Sándor István vértanúságának példája felidé-zi a koncepciós perek egész szo-morú korszakát – fogalmazott Erdő Péter, majd hozzáfűzte: ebben a visszaemlékezésben őszintén és tisztelettel tekin-tünk a múltba, ez a keresztény ember számára a megbocsátás, kiengesztelődés, lelki megúju-lás alkalma. A szertartás végén Angelo Amato bíboros arra ke-reste a választ, mit üzen Boldog Sándor István vértanú a ma emberének. Rámutatott, hogy a fiatalokkal és fiatalokért élt szerzetes a munkában, mind a

közösségben a megszentelt élet hűségének példája.

Október 20-án az Úrangyala-imádság után mondott beszédé-ben Ferenc pápa megemlékezett a boldoggá avatott szalézi vér-tanúról. „Gondolok Sándor Ist-vánra is, akit tegnap Budapes-ten boldoggá avattak. Szalézi vi-lági testvér volt, példát mutatott a fiatalok szolgálatában, az ora-tóriumban és a szakképzésben. Amikor a kommunista rezsim bezárt minden katolikus intéz-ményt, bátran szembenézett az üldöztetésekkel, ezért 39 éves korában megölték. Csatlako-zunk a Szalézi Család és a ma-gyar helyi Egyház hálaadásá-hoz” – fogalmazott a Szentatya.

A százezres hívősereg nagy tapssal válaszolt a pápa szavaira.

H. J.

II. e g y h á z m e g y e i h í r e k 2013. november

CMYK CMYK

HálaadásGYönGYösön 1944-ben, a farkasmályi pincesoron rejtőzött el a szovjet katonák elől a város asszonyainak és gyermekeinek nagy része. A háború után, hálából szob-rot állítottak a Magyarok Nagyasszonyának. Azóta minden esztendőben kimen-nek a gyöngyösi rejtekhely-hez, hogy hálát adjanak. Az október 6-i imaórán részt vevők között ma is vannak, akik kislányként a pincejá-ratokban töltötték a nehéz heteket.

Kórustalálkozó OrszáGOs KórustalálKOzót rendezett október 19-én, szombaton a Magyar Katoli-kus Püspöki Konferencia. A Budapest Kongresszusi Központban tartott hang-verseny a Magyar Katolikus Kultúra Napjai idei központi eseménye volt, amelyen ti-zenöt egyházmegye számos kórusa szerepelt. Egyházme-gyénket az Érseki Fiúkórus, valamint a miskolci Cardinal Mindszenty és az egri Cantus Agriensis képviselte.

Hittanversenyaz eGri Andrássy György Katolikus Közgazdasági Középiskola hittanversenyt szervez november 11-én az Egri Főegyházmegye fenntartásában lévő katoli-kus általános iskolák felső tagozatosai számára. A verseny témája: A magyar katolikus egyház története. A versenyre október 25-ig várták a jelentkezéseket. A csapatok előzetes feladatokat is kaptak.

Segítséget kérnekFeleséGe KülFöldi műtété-hez kér segítséget Sátáról Antal László. Amennyiben nem tudják rövid időn belül megműteni, nyaktól lefelé le-bénul. Részletes információ: 20/952-9807 (telefon). Ado-mányokat a következő szám-laszámra várják: 10700086-53339056-51100005.

h í r e k a hóna p v erse

Fehér kis kápolna erdő sűrűjében.valami remete lakja réges-régen.valami kis remete, kit senkise ismer.Azt se lehet tudni angyal-e vagy ember?

mikor az erdőre éj homálya száll,s a benne tévelygő aggódva megáll,s remegve, habozva kérdi: Jobbra? balra?megszólal a kicsi kápolna harangja.

embertársam! vészes, sötét úton járó,sötét úton járó, habozva megálló,hallgass a titkosan megcsendülő hangra:a szívedben hangzó angyali harangra!

Gárdonyi Géza

Harangszó az éjben

GárdOnYi Géza (Gárdony-Agárdpuszta,1863 – Eger, 1922) író, költő, drámaíró, újságíró, pedagógus. A 19–20. század forduló-ja magyar irodalmának kiemelkedő alakja.

FOtó

: Szt

RIK

ISt

váN

Boldoggá avatták Sándor Istvánt

A megszentelt élet hűségének példája

egyházmegyei HírekKiadja az egri Főegyházmegye

3300 eger, Széchenyi u. 1.Szerkeszti a szerkesztőbizottságFelelős szerkesztő: Homa János

Honlap: www.eger.egyhazmegye.hu

e-mail: info@eger.egyhazmegye.hu

Aközreműködésével.

Kedvezményes előfizetés:06-40/510-510

Megrendülten állunk a koncepciós per áldozata előtt – mondta Erdő Péter bíboros a szertartáson

A Szent István Rádió és televí-zió megtalálta az utat a közön-séghez, amit az is igazol, hogy a hallgatók sokszor veszik fel levélben, telefonon, vagy in-terneten a kapcsolatot a szer-kesztőséggel. Jellemzően arról számolnak be, hogy milyen szerepet is játszik az életükben ez a rádió, ahogy ez a Miskolc környékén élő idős asszony is: „Szép, nagy család vesz körül, több mint 10 éve pedig a kato-likus rádió hangja: így sosem vagyok magányosan, egyedül. Amióta megszólalt a rádió, napjaim része lett, reggeltől es-tig. … Nagymamaként és déd-nagymamaként 8 unokám és 7 dédunokám felé is igyekszem közvetíteni azt a sok szépet és jót, amelyet a Szent István Rá-dió sugároz. Főleg fiataloknak kellene hallgatni, hisz ők a jövő nemzedékei.”

Megszólalásának 13. évében nem is a jól bevált műsorszer-kezet megújítását tűzte ki ma-ga elé célul a Magyar Katolikus Rádió Alapítvány, hanem a további sugárzás feltételeinek megteremtését, sőt kiterjesz-tését. Lejártak ugyanis 2012 májusában a korábban hasz-nált frekvenciák engedélyei (Eger, Miskolc, Sároraljaújhely, Hatvan), amelyeket pályázati úton tudtak újra megnyerni. Ebből a hallgatók nem vettek észre semmit: sikerült eleget tenni a szigorú feltételeknek. Ezután pedig újabb frekvenci-ák megpályázása következett:

augusztusban törökszentmik-lóson, októberben Encsen szó-lalt meg a rádió, legújabban pedig Gyöngyösön készülnek a sugárzás elindítására.

Mint Szarvas István, a rádió igazgatója elmondja, minden lépéssel igyekeznek köze-lebb kerülni a hallgatókhoz, egyúttal missziós feladatuk megvalósításához, minél több otthonba igyekeznek eljut-tatni a „jó hír hangját”, az evangélium üzenetét. Ebben az egyházmegye anyagi támo-gatásán túl a Magyar Katoli-kus Püspöki Konferencia is segítségükre volt, hiszen az adók a hosszú évek alatt el-használódtak, azokat újra kellett cserélni, ahogy az új frekvencián való megszólalás-hoz is kellettek berendezések. A jelentős befektetést a rádió és kistestvére, a közben mind eredményesebben működő te-levízió jó munkával igyekszik gyümölcsözővé tenni. A televí-zió honlapjára naponta 1500-2000-en kattintanak, de ezen túl számos helyi televízió mű-sorában is megjenik egy-egy alkotása. Az igazgató kiemelte, hogy a Hit Éve fontos program-jairól hang-és videófelvételek készültek, illetve olyan önálló műsorok is születtek, amelyek széles körben tették ismertté az Egyház e tematikus évben megfogalmazott mondandóját. (www.szentistvanradio.hu – www.szentistvantv.hu)

Gábor László

Szent István Rádió és Televízió

Az otthonokba juttatni az evangélium üzenetét

sándOr istván Szolnokon született, 1914. október 26-án. 1931-ben vasesztergályosként helyezkedett el. 1936-ban lé-pett be a szalézi rendbe, 1940-ben tette le első fogadalmát, majd 1946-ban örökfogadal-mat tett, mint szerzetes testvér. Lakhelye, működésének fő színhelye a Clarisseum (nevét az alapító gróf Károlyi Sándorné Korniss Klára védő-szentjének nevéről kapta). Ebben az épületben volt 1950 tavaszáig a szalézi rendház és a legszegényebb családok isko-lás gyermekeit befogadó fiúne-velő intézet.

Sándor István sekrestyés lett, szoros kapcsolatot tartott fenn a munkásfiatalokkal. 1950-ben a többi renddel

együtt a szaléziak működését is betiltották. 1951-ben a ha-tóság tudomására jutott Sándor István illegális tevé-kenysége, mivel kiránduláso-kat, összejöveteleket szerve-zett és hittant tanított. 1952 júliusában letartóztatták, kö-tél általi halálra ítélték, 1953. június 8-án kivégezték. Sírja valószínűleg a 301-es parcel-lában található. Az Egyház-megyei Bíróság 2006. május 24-én indította el a boldoggá-avatási eljárást. Sándor István az első magyar szalézi szerzetes, akit az Egyház a boldogok sorába emelt.

Ináncsi közösségi ház Az ináncsi közösségi ház átadására október 22-én került sor. A közel 80 millió forintos támogatással készített új épü-letben görög katolikus kápolna, hittanterem, könyvtár, öregek napközi otthona és művelődési célokat szolgáló nagyterem is található. A létesít-ményt Ternyák Csaba egri érsek áldotta meg, a görög katolikus kápolnát pedig Orosz Atanáz püspök szentelte fel.

CMYK CMYK

CMYK CMYK

A Katolikus Karitász a Katoli-kus Egyház hivatalos segély-szervezete. Nemzetközi felépíté-se miatti szerteágazó kapcsolat-rendszere sok előnnyel jár. Ha valamelyik országban súlyos természeti csapás történik, ak-kor a nemzetközi csatornákon át a helyi vagy az adott országhoz közeli szervezeteken keresztül a legrövidebb időn belül tudnak segíteni. Így történt 2010-ben hazánkban a borsodi árvíz és a vörösiszap katasztrófa esetében is, vagy a novemberi, a Fülöp-szigeteken pusztító tájfun után.-

– Hogyan készülnek térsé-günkben az idei télre? – kérdez-tük Árvai Ferenc atyát, egyház-megyei karitászigazgatót.

– Télen külön figyelünk azok-ra, akik ki vannak téve a fagy-nak. Ide tartoznak a hajléktala-nok, elsősorban azok, akik er-dőben, romos épületekben húz-zák meg magukat. 2012-ben, a rendkívüli hidegben ideiglenes krízismenedéket működtet-tünk egy hónapon át, nem csak hajléktalanoknak, hanem olya-noknak is, akik a lakásukat nem tudták fűteni. Ha idén is szükség lesz rá, újra igyek-szünk segíteni. Egerben ősszel nyílt egy karitász konyha, ahol naponta kaphatnak meleg ételt, akik máshonnan nem remélnek segítséget.

Ebben az évben a magyar ál-lam 2 milliárd forint értékű tű-zifát ad a rászorulóknak a helyi önkormányzatokon keresztül, ami a tavalyi program folyta-tása. Tehát az Önkormányza-tokhoz kell fordulni az idén tüzelőért, nekünk most nincs országos tűzifa akciónk.

Ami nem évszakfüggő: a ka- tolikus egyház segélyszerveze- teként alkalmi támogatást nyújt- hatunk azoknak, akiknek az élete kátyúba került. A lehető-

ségeinkhez mérten évente egy-szer segíthetünk, hogy a csa-lád kikerüljön a zsákutcából. Kisebb családi vészhelyzetek-ben kerülhet erre sor, például ha betegség miatt nem jut már közüzemi díjra, de felhívom

a figyelmet, hogy ez a banki tartozások teljesítésére nem vo-natkozik. Tavaly 450 családot tudtunk így támogatni, idén őszre már a 600 kérelmet is meghaladtuk. Az elmúlt évben élelmiszersegélyt ezer helyre

juttattunk, idén ennek a több-szöröse lesz.

– Milyen kapcsolatban állnak más segítő szervezetekkel?

– Szervezetünk nyitott az együttműködésre, kiveszi a ré-szét az állami szociális ellátórend-szer munkájából is. Az Országos Katasztrófavédelemmel közösen készülünk a kritikus helyzetek-re. Idén ünnepeltük a RÉV Szen-vedélybeteg-segítő Szolgálatunk alapításának 15. évfordulóját, ami állami feladatot is ellát, országos hálózatba szerveződve.

Amikor valaki hozzánk for-dul, rászorultságáról hivatalos igazolásokat kell beszereznie. Ebben is, de más téren – példá-ul a vetőmagprogramban – is jó az együttműködésünk az önkormányzatokkal. Jelenleg az Egri Autista Alapítványt se-gítjük azzal, hogy fél évre – míg építkeznek – bérleti díj nélkül befogadtuk őket a Szvorényi úti Szent Erzsébet Házunkba. A diósgyőri futballklubbal egy sajátos együttműködés szüle-tett: adományokat gyűjtenek a mérkőzéseken, amelyeket a Ka-ritászon keresztül juttatnak el a rászoruló gyermekekhez.

– Sokan tevékenykednek önkéntesként a Katolikus Ka-ritász keretén belül. Aki szíve-sen csatlakozna még hozzánk, az jelentkezzen a plébánosá-nál. Aki külső támogatást ad-na, adományt küldhet. A cím: Caritas Hungarica Eger Alapít-vány. Számlaszám: 10700282-66655013-51100005 (A pénz-adományokról kérésre igazolást is küldünk). Egész évben hívha-tó a 1356-os adományvonalunk, ami hívásonként 500 forinttal támogatja munkánkat. Idén új-ra megszervezzük Adventben az Egymillió csillag a szegénye-kért elnevezésű adománygyűjtő akciónkat is. Gábor László

CMYK CMYK

November 24-én este a Miskolc-mindszenti templomban hálaadó szentmise keretében zárták a Hit Évét. A szentmisét Palánki Fe-renc egri segédpüspök, miskolc-mindszenti plébános mutatta be, aki Krisztus Király ünnepére utalva fogalmazta meg, hogy ez a nap a szeretet, a jövő, a remény-ség győzelme.

Előző nap, szombaton este telt- házas, nívós gálaműsorra ke-rült sor a Miskolci Művészetek Házában, amelynek kezdetén Palánki Ferenc segédpüspök köszöntötte a közel 600 vendé-get. Rino Fisichella érsek, az Új Evangelizáció Pápai Tanácsának

elnöke gondolatait idézve fogal-mazta meg, hogy bár gyakran a hit válságáról beszélünk, sok a megnyilvánulása a jónak, a re-ménynek, a hitnek. A Hit Évében is átélhettük mindezt az össze-tartozásban, a Krisztussal való találkozásainkban.

Felidézte a hit évének miskolci eseményeit, köszönetét fejezte ki mindazoknak, akik részt vettek a programok szervezésében. A gálaest során dr. Csókay András agysebész tett tanúságot arról, hogy mit jelentett számára a Hit Éve. Az est során kerültek átadás-ra a gyermekek, fiatalok számára meghirdetett rajzpályázat díjai is.

Nyugdíjba vonul Katona István segédpüspök

A Szentatya, Ferenc pápa no-vember 25-vel elfogadta Katona István lemondását az Egri Főegy-házmegye segédpüspöki szol-gálatáról, az Egyházi Törvény-könyv 411. kánonja és a 401. ká-non 1. paragrafusa értelmében.

Katona Istvánt 1989 decem-berében szentelték püspökké a Váci Egyházmegye szolgálatára. A püspöki konferencia őt bízta meg az újjászerveződő katoli-kus iskolák munkájának segí-tésével és koordinálásával. Ezt a feladatot 1996-ig látta el a Kato-likus Iskolai Főhatóság elnöke-ként. Eredményes munkásságát

az MKPK a Pro Paedagogia Christiana kitüntetés arany fo-kozatával ismerte el. 1997 óta volt egri segédpüspök.

Püspöki jelmondata: „Mane nobiscum Jesu!” (Maradj velünk, Jézusunk!)

Az Egyházi Törvénykönyv előírása szerint már 75. élet-évének betöltéskor, 2003-ban benyújtotta a pápának lemon-dását. Az akkori Szentatya, II. János Pál pápa válaszában arra kérte, hogy továbbra is lássa el hivatalát. A 85 éves Katona Ist-ván volt mostanáig Európában a legidősebb aktív főpásztor.

j e g y z e t

Az adventi időben nem-csak az Isten igéje, ha-nem még az adventi ko-

szorú rózsaszínű gyertyája is a hitből fakadó öröm fontosságá-ra figyelmeztet bennünket, Ka-rácsonyt váró keresztényeket. Már előtte lehet és kell is örül-ni, mert az „Úr jön”, közeledik hozzánk, és azt akarja, hogy a vele való találkozásból igazi és maradandó öröm fakadjon az életünkben.

Szükségünk is van erre a figyelmeztetésre, mert egyre töb-ben vannak olyanok, akik már a Karácsonynak sem örülnek, nem akarják vagy valamilyen okból nem tudják jó kedvvel várni a Karácsonyt. Sokan van-nak olyanok, akik bosszankod-nak vagy fanyalognak, amikor hallják, hogy jön a Karácsony. Szerintük nem sok értelme van az adventi készülődésnek és az ünnepi ajándékozásnak. Az idősebb testvéreink között pe-dig akadnak, akik szomorúan mondogatják, minek örüljön az

ember, ha egyedül él, ha a há-zastársa már meghalt, gyerme-kei pedig még ilyenkor sem lá-togatják meg. Egyedül, betegen, magányosan nem nagyon lehet örülni még az ünnepnek sem.

Mindezek ellenére a rózsa-színű gyertya arra figyelmeztet bennünket, hogy legalább mi, akik a hit és a keresztség által a megváltónkhoz kapcsoltuk az életünket, készülődjünk szívesen és örömmel Jézus első eljövelének emlékünnepére.

Ha a Szentírást olvasgatjuk, azt látjuk, hogy már az első Karácsony is a hitből fakadó örvendezés légkörét teremtette meg az ószövetségi, Messiást váró, istenfélő emberek között. Izaiás próféta, már néhány év-századdal Jézus születése előtt örömre ösztökéli a Megváltót várókat. Az angyali köszöntés

is – Üdvözlégy Mária, kegye-lemmel teljes – tulajdonképpen Máriát örvendezésre szólítja fel. Szűz Mária, amikor meglá-togatja Erzsébetet, érkezésekor a magzat Keresztelő János

megremeg az örömtől anyja méhében. Ettől az érzéstől visszhangzik Mária hálaéneke, a Magnificat: „Magasztalja lel-kem az Urat, és szívem ujjong az én üdvözítő Istenemben”. Jézus születését is így hirdetik az angyalok a betlehemi pász-toroknak: „Ne féljetek, nagy örömet hirdetünk nektek, és az egész népnek.” Már Keresztelő János azt tanítja, hogy igenis örülhetünk, mert a megváltó Jézusban elérkezett hozzánk az Isten országa, különleges módon megvalósul közöttünk az Isten uralma, ennek a jele, hogy a vakok látnak, a sánták

járnak, és mindenkinek hirde-tik az örömhirt.

A felnőtteknek is tanulságos meséskönyvében Saint-Exupéry részletesen leírja, hogy a főhős, a kis herceg összebarátkozik egy rókával, és mindketten örülnek ennek a kapcsolanak. Elég gyakran találkoznak. Egy alkalommal azt mondja a róka a kis hercegnek: „Ha délután négy órakor érkezel majd, én már három órakor elkezdek örülni; minél előbbre halad az idő, annál boldogabb leszek”.

Valahogyan így kellene nekünk is gondolkodni és érezni a Karácsony közel-

ségében. Jön az Úr, közeledik fe-lénk, még akkor is, ha mi nem igyekszünk hozzá, még akkor is, ha keveset teszünk azért, hogy befogadhassunk lelkünk-be a karácsonyi kegyelmeket. A keresztény embernek is lehet ezer oka a szomorúságra, de mint mindig, legalább egy oka az örömre: Jézus Krisztusban velünk az Isten. Dolhai Lajos

Adventi öröm

Advent üzenete:„Téged vár a népek lelki sötétsége, Isten: Nincs, ki nékünk harcainkban segítene itt lenn. Ha szentséges arcod ragyog vándorutunk végén: Megnyugosznak egymás mellett a nemzetek békén…”

(Hozsanna – népénekeskönyv: Adventi ének)

A KAritász az egyik legnagyobb segélyszervezet a világon. Hazánk 800 településén tevékenykedik plébániai csoport, közel 10.000 ön-kéntessel. Egyházmegyénkben jelenleg 62 működik. Az egyes nem-zeteknél országos központ fogja össze az egyházmegyei és plébáni-ai munkát. Magyarországon Budapesten van a Katolikus Karitász országos központja, míg a Caritas Internationalis Rómában 162 ország tevékenységét koordinálja. December 15-én JónAK lenni Jó! címmel az MTVA egész napos tematikus adománygyűjtő műsorral mutatja be a Katolikus Karitászt.

A Hit Évének lezárása

Hatvan éves Ternyák Csaba egri érsek

Hatvanadik születésnapja al-kalmából, december 4-én kö-szöntötték Ternyák Csaba egri érseket, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia alelnökét Egerben. Az eseményen jelen voltak az egyházmegye papsága valamint az egyház és a közélet jeles képviselői. Palánki Ferenc segédpüspök köszöntötte és méltatta az ünnepeltet.

Az Egri Főegyházmegye 81. főpásztora 1953. december 4-én született Fertőszentmiklóson. Teológiai tanulmányait a győri Egyházmegyei Szeminárium-ban, majd Budapesten, a Köz-ponti Szemináriumban végezte, ahol a Hittudományi Akadémia hallgatójaként teológiai dokto-rátust (PhD) szerzett. Győrben szentelték pappá 1979. június 21-én. 1986-tól 1988-ig Rómában végzett dogmatikai tanulmá-nyokat. A római Pápai Magyar Intézet rektoraként működött

1988-tól 1992-ig. A Magyar Ka-tolikus Püspöki Konferencia titkára 1992-től 1997-ig. Eszter-gomi segédpüspöki kinevezést kapott 1992. december 24-én. II. János Pál pápa 1993. január 6-án szentelte püspökké Rómában. Címzetes eminentianai érsekké és a Papi Kongregáció titkárává nevezték ki 1997. december 11-én. Ettől kezdve Rómában élt és dolgozott.

XVI. Benedek pápa 2007. március 15-én nevezte ki egri ér-sekké. Beiktatása az Egri Bazili-kában 2007. június 9-én volt. Jel-mondata: „Ipsi gloria in saecula!” (Dicsőség Neki mindörökké!) 2010-től a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia alelnöke.

Ternyák Csaba számos könyvet és cikket írt. Érseki tevékenységének egyik fontos eredménye, hogy az Egri Főegy-házmegyében negyven egyházi iskola működik.

Az egész világot átfogja a Karitász

Krisztusi lelkületű segítség a bajban

CMYK CMYK

CMYK CMYK

Az Isteni Ige Társasága, azaz a verbita misszioná-rius rend – a katolikus világ hetedik legnagyobb férfi szerzetesrendje, – het-ven országban van jelen. Magyarországra, a magyar tartományba Ghánából, Indonéziából, Kongóból, Indiából, a Fülöp-szigetekről, Erdélyből, Szlovákiából és Lengyelországból érkeztek szerzetesek.

Az Egri Egyházmegyében is többen tevékenykednek: Lando Modestus 2011 óta körömi plé-bános, akinek munkáját 2013 óta az indiai Chavvakula Lourdu Raju segíti káplánként. A di-ósgyőri plébániára pedig ez év őszén került káplánnak a ghánai Tengan Sebastian.

A jelenleg is felújítás alatt álló körömi plébánián beszélgettünk velük, s a munkájukat segítő András Zoltán verbita testvérrel, aki Gyergyóalfaluból települt át, s 2008-ban tette le első fogadalmát.

Lando Modestus 1974-ben Flores szigeten – Indonéziában – született, 2002-ben szentelték pappá, 2003 nyarán érkezett Ma-gyarországra. Csehimindszentre került, egy apró, Vas megyei fa-luba, szenteste mutatták be a hí-veknek. Később Letenyére, majd Hajósra helyezték.

– Kuklay Antal atya hívott bennünket Körömbe, és Ternyák Csaba érsek úr támogatását élvezve átvettük a plébániát. Körömben a lakosság körülbe-lül nyolcvan százaléka cigány származású. Beköltöztünk a plébániára – amely egy régi pá-los vendégház –, és elkezdtünk közösségben élni a helyiekkel. Egyrészt szociális téren segítjük az embereket, másrészt nagy célunk, hogy tanoda típusú rendszerben felkészítsük a gye-rekeket a továbbtanulásra, támo-gassuk beilleszkedésüket. Plébá-niánkhoz tartozik még további négy település: Kesznyéten, Kis-csécs, Girincs és Sajóhidvég is.

Modestus atya segítője Chavvakula Lourdu Raju.

– Rayavaram nevű kis falu-ból származom, Dél-Indiából – mondta. – A falum katolikus templomát a lourdes-i Szűzanya tiszteletére szentelték. Engem ott kereszteltek, onnan kaptam a ne-vem is. 2005-ben érkeztem Buda-pestre a verbita missziósházba. 2012-ben Indiában a szülőfalum-ban szenteltek pappá. Én vagyok a falum első katolikus papja. Egy évnyi káplánság után a verbita tartományfőnök atya kinevezett a társadalom peremén élő szegé-nyekkel, a cigánypasztorációval, valamint a karitatív feladatokkal foglalkozó iroda koordinátorává. Hamarosan Körömbe kerültem.

– Nagyon fontos, hogy az első lépést én tegyem meg - mond-ta Chavvakula Lourdu Raju -, hogy szerethessem azokat, aki-ket rám bíztak a pasztorációban. Amikor egy családnál vagyunk, a házszentelést, a papi áldást kérik. A cigány testvéreket lá-togatva, velük beszélgetve, úgy érzem, lehet a hitre nevelni őket. Az első családi evangeli-zációban még csak tizenhatan voltunk, a másodikba már hat-vanan jártak.

Igaz, ekkor már gitárosokat, szintetizátorosokat is vittünk ma-gunkkal, mert a zenét nagyon sze-retik, ezen keresztül pedig a kö-zös imádságot. Meggyőződésem:

az a család, amelyik imádkozik, együtt is marad.

– Adventben, szombatonként külön szentmiséket tartunk a cigány családoknak – tette hozzá Modestus. - Szeretnénk cigány ifjúsági közösséget is létrehoz-ni, hogy ők később a sajátjaik körében karitatív feladatokat is végezhessenek.

András Zoltán arról is beszélt, hogy 18 cigány családnak bizto-sítottak vetőmagot, igyekeztek segítséget nyújtani, hogy önma-guknak termesszék meg a zöld-ségféléket. A próbálkozást csak részben kísérte siker. Voltak, akik nem végezték el megfelelő-en a munkákat, de úgy gondol-ják, folytatni kell.

A beszélgetésbe bekapcsoló-dott Tengan Sebastian atya is, aki 1975-ben született a Wa Egy-házmegye területén található Sabuliban. 2002-ben lépett be az Isteni Ige Társaságába, Gháná-ban. 2006. november 29-én érke-zett Magyarországra, mint verbita kispap. Teológiai tanulmányait a Sapientia Szerzetesi Hittudomá-nyi Főiskolán végezte. Áldozó-pappá Erdő Péter bíboros, prímás szentelte az idén Budapesten.

– Szeptemberben kerültem a diósgyőri plébániára - mondta. – Naponta szentmisét mutatok be. Időm egy jelentős részét az teszi ki, hogy négy iskolában is hittant tanítok. Sok közösség hív

missziós előadásokra. Természe-tesen – ha időm engedi – ezeken is részt veszek. Nagyon örülök, hogy az Egri Érsekségtől kaptam egy szolgálati autót, megkönnyíti a munkámat.

A beszélgetés végén szóba ke-rült az is, hogyan ünneplik szü-lőföldjükön a Karácsonyt.

– Indonéziában is a szeretet ünnepe – mondta Modestus atya. – Ott is szoktak betlehemi barlangot készíteni, ott is össze-jön a család.

– Indiában hasonlóan ünne-pelnek, ott is tartanak éjféli mi-sét – tudtuk meg Lourdu atyától. – Szülőhelyemen a plébános az ifjúsági csoporttal végiglátogatja a családokat. Karitatív munká-jukhoz tartozik, hogy ételt és ru-hát adnak a rászorulóknak.

– Erdélyben hasonlóan ünne-pelnek, mint Magyarországon – mondta András Zoltán. – Talán csak annyi változás történt az utóbbi években, hogy megszűnt a kántálás.

– Mi hasonlóan ünneplünk Ghánában, mint az európaiak – tette hozzá Sebastian atya. – Mi is állítunk zöld fát, de nem dí-szítjük. A Karácsony ugyanúgy zajlik, mint itt. A gazdagok élel-miszert adnak a szegényeknek. Disznót vágnak és szétosztják. Annyi a különbség, hogy nálunk nincs személyre szóló ajándék.

Homa János

II. e g y h á z m e g y e i h í r e k 2013. december

CMYK CMYK

120 év ÓzdonKrisztus KirálY ünnepén, november 24-én emlékeztek meg az ózdi szent Kereszt plébániatemplom építésé-nek 120. évfordulójáról. A jeles alkalommal Ternyák Csaba egri érsek mutatott be szentmisét, amelynek kere-tében hét templomi lobogót is megáldott. A főpásztor szentbeszédében kiemelte, hogy a Hit Évének akkor lesz hozadéka, ha megújítjuk életünket Krisztushoz való tartozásunkban.

Gyöngyösi győzelem GYönGYösi siKer született Dunaújvárosi Főiskola által november 12-én első ízben megrendezett országos Info-Sec versenyen. A Vak Bottyán János Katolikus Műszaki és Közgazdasági Középiskola All Stars csapata győzött a vetélkedésen, ahol az informatikai tudás mellett a részvevők logikai készsége-iket is próbára tehették.

Bogácsi zarándokokzarándoKoKat köszöntöttek november 10-én Bogács mű-emlék templomában. Szent Mártont, a község védőszent-jét ünnepelték a helybeliek mellett a Szomolyáról, Cserépváraljáról és Egerből érkező hívek. A szentmise főcelebránsa Ternyák Csaba egri érsek volt, aki szentbe-szédében Szent Márton pél-dáját idézve, az evangélium alapján megélt hitre bíztatta a híveket.

Hittanverseny noveMber 11-én rendez-te meg az egri Andrássy György Katolikus Közgaz-dasági Középiskola a főegy-házmegye fenntartásában működő katolikus általános iskolák hittanversenyét. Előtte Ternyák Csaba egri érsek megáldotta az iskola védőszentjének, Szent Máté evangélistának a szobrát, majd az iskola új imatermét. A versenyen nyolc intézmény csapata vett részt, a győztes az egri Szent Imre Katolikus Általános Iskola és Jó Pásztor Óvoda csapata lett.

Megújult hagyománya lillafüredi Palotaszál-lótól nem messze áll a limpiászi kereszt. Hű máso-lata a spanyolországi kegy-helyen, Limpiás faluban találhatónak. Az 1930-as években minden vasárnap mutattak be itt szentmisé-ket. A hagyományt április-ban Kalna Zsolt minorita tartományfőnök elevenítette fel, november 9-én pedig Galambos Rudolf, kassai börtönlelkész mutatott be ott szentmisét.

h í r e k a hóna p v erse

Babits Mihály

Csillag utánÜlök életunt szobámban, hideg teát kavarok… Körülöttem fájás-félés ködhálója kavarog. Kikelek tikkadt helyemből, kinyitom az ablakot s megpillantok odakint egy ígéretes csillagot. Ó ha most mindent itthagynék, mennék a csillag után, mint rég a három királyok betlehemi éjszakán! Gépkocsin, vagy teveháton – olyan mindegy, hogy hogyan! Aranyat, tömjént és mirrhát vinnék, vinnék boldogan. Mennék száz országon át, míg utamat szelné a vám. „Aranyad tilos kivinni!” szólna ott a vámos rám. „Tömjéned meg, ami csak van, az mind kell, az itteni hazai hatalmak fényét méltón dicsőíteni.” Százszor megállítanának, – örülnék, ha átcsúszom: arany nélkül, tömjén nélkül érnék hozzád, Jézusom! Jaj és mire odaérnék, hova a csillag vezet, te már függnél a kereszten és a lábad csupa seb, s ahelyett hogy bölcsőd köré szórjak tömjént, aranyat, megmaradt szegény mirrhámmal, keserűszagú mirrhámmal, kenném véres lábadat.

babits MihálY (1883- 1941) költő, műfordító, elbeszélő, esszéíró. A két világháború közötti magyar polgári iroda-lom egyik szellemi irányítója, a Nyugat első nemzedékének kiemelkedő képviselője.

Misszionáriusok egyházmegyénkben

egyházmegyei hírekKiadja az egri Főegyházmegye

3300 eger, Széchenyi u. 1.Szerkeszti a szerkesztőbizottságFelelős szerkesztő: Homa János

Honlap: www.eger.egyhazmegye.hu

e-mail: info@eger.egyhazmegye.hu

Aközreműködésével.

Kedvezményes előfizetés:06-40/510-510

Ghánából, Indiából, Indonéziából és Erdélyből érkeztek a verbita misszionáriusok az Egri Egyházmegyébe

Karácsonykor Jézus Krisztus születésére emlékezünk, melyet Assi-si Szent Ferenc az ünnepek ünnepének tartott. Az ünneppel együtt jár az ajándékozás, az üdvözlőlapok küldése, a karácsonyfa állítás. Magyarországon a katolikusok számára e nap fénypontja az éjféli mise. Szerkesztőségünk arra kérte az egri Érseki Szent József Kol-légium diákjait, írják le, mit jelent számukra ez az ünnep.

n „A Karácsonyra hangolódást az Adventtel szoktuk kezdeni. Édesanyám minden évben saját maga készíti el családunknak a koszorút. Ilyenkor elkezdjük dí-szíteni a házat, az én feladatom mindig, hogy a fényfüzéreket felhelyezzem. Karácsony előtti vasárnap közösen díszítjük a fát. Ezt megelőző hetekben azon gondolkodom, hogy kinek mi-lyen hasznos meglepetést adhat-nék. Karácsony napján az egész család összegyűlik nálunk, és együtt töltjük ezt a szép estét. A közös ünnepi vacsora után átad-juk egymásnak az ajándékokat. Ezután beszélgetünk, társasjá-tékokat játszunk, majd közösen indulunk az éjféli szentmisére.”

(KoCzKa dávid 11. osztálY)

n „Szenteste délután közösen díszítjük fel a karácsonyfát a testvéreimmel. Ezután elme-gyünk a nagyszüleinkhez, ahol

megvacsorázunk, beszélgetünk és játszunk az unokatestvére-inkkel is. Számunkra így ér-kezik meg a Kisjézus. Az egri Érseki Fiúkórus tagja vagyok, örömmel tölt el, amikor fölléphe-tek decemberben a karácsonyi koncerteken. Templomokban, kápolnákban tartják ezeket. ”(lupKoviCs Kristóf 6. osztálY)

n „Szenteste elmegyünk az éj-féli misére és együtt köszönjük meg azt a sok jót, amit kaptunk az évben. Megnézzük a temp-lomban a betlehemes műsort. Ez emlékeztet minket arra, hogy milyen egyszerű körülmé-nyek között született meg a mi Megváltónk, és nem panaszko-dott, hogy szúr a szalma, vagy túl hideg van. Már akkor, ott a jászolban fogadja a hálával köze-ledő pásztorokat, és az őt meglá-togató királyokat. Nekem a Ka-rácsony ezt jelenti. Együtt lenni

a családommal, játszani egy jót a karácsonyfa alatt és hálát adni Istennek a csodás ajándékokért, amiket kapok.”(töröK benCe lászló 8. osztálY)

n „Az ünnepre úgy készülünk, hogy a ház körül szép rendet teszünk. Karácsony napján fel-állítjuk és feldíszítjük a fenyőfát. Este együtt vacsorázik a család. Közben karácsonyi zenéket hall-gatunk és énekelünk. Van egy kandallónk, amit apukám ké-szített. Szeretem ezt begyújtani, különösen Szenteste, mert akkor úgy érzem, hogy én táplálom a ,,családi tüzet”. Azért is szeretem a Karácsonyt, mert hosszú szünet van, ekkor több időt tölthetek szü-leimmel, testvéremmel, nagyszü-leimmel, barátaimmal és főleg unokatestvéreimmel. Ha sok hó esik, nagyon szeretek velük kint szánkózni, hócsatázni, hóvárat építeni, még 16 évesen is. Jó, hogy ajándékot adhatok szeretteimnek. És ezen a napon még jobban meg-emlékezhetek Isten egyszülött fi-áról, az értünk tett csodáiról.”

(bátori GerGelY 10. osztálY)

Összeállította: Homa János

Keresztállítás MarkazonMarkazon, a falu egyik magas-latán szép fakeresztet állítottak a Hit Évének végén, amely bár-melyik útról is közelítjük meg a falut - szembe tűnik. A keresz-ten felirat áll: „Szeretet az Isten” (1Jn 4,17). A megmunkálás és az anyag a faluban lakó aszta-los adománya, a tereprendezést és a talapzatot pedig egy helyi

vállalkozó készítette többek se-gítségével. Krisztus Király va-sárnap reggelén Csizmadia Ist-ván, az Egri Bazilika plébánosa áldotta meg a keresztet. A falu plébánosa, Csőke György pedig szabadtéri szentmisét mutatott be, melyen hangsúlyozta, él a remény, hogy a lelkekben sem múlt el nyomtalanul a Hit Éve.

Diákok a Karácsonyról

Bíznak abban, hogy a lelkekben sem múlt el nyomtalanul a Hit Éve