II

EGYUTT ¢ \\\4.ol\es

A "SZULOK A HALLAsSERUL T GYERMEKEKERT" ALAPiTV ANY idiiszakos kiadvanya

VII. evfolyam 2 . • zam 1996. november

A "SzU16k a hall assertilt gyemlekekert" AJapitvliny es a szerkeszt6seg cime:

122 1 Budapest, XXII ., Gerinc u. 11 6. Tel.: 226-23-52

Kedves Sziil6k!

E z a lapszamunk bovelkedik a hirekben, infonmici6kban . Mint lathatjuk sok, es egyre tobb a teendo. 10 volna, ba hal6zatunk tovabbra is erosodne, hiszen

a sziilo szervezeteket vilagszerte - igy Magyarorszagon is - mind jobban elismerik . Kerjak, ajarujuk, hogy fogjanak ossze korzetenkent a videki sza-10k is. Szervezzek meg helyi, megyei szintii egyesilleteiket - abol erre lehetoseg van - , melyek laza kapcsolatban allbatnak orszagos egyesilletlink elnoksegevel. Ez azert volna font os, mert sok kis egyesalet kevesbe tudja kepviseini hivatalosan celjainkat, melyek kozal kiemelkedik a hallasserult gyerrnekek korai es integral! fej lesztesenek tamogatasa. 1elentkezzenek, hogy mi is atadhassuk budapesti es videki tapasztalatainkat, s megismerhess(ik a helyi lehetosegeket, eredmenyeket, problemakat. Szeretnenk kapcsolatot teremteni egyreszt szemelyes megkere­sessel, masreszt alkalmankent a helyi szervezetek kepviseloinek osszejovetelen keresztill. Szivesen megbeszelnenk a munkarnegosztas kordeseit, egyiltt goodol­kodhaolimk a kozponti anyagi forrasok megpaJyazasarol, elosztasar61. TlIda~uk mindenkivel azt is, hogy iIj rovatol szeretnenk inditani iIjsagunkban

annak remenyeben, hogy az meg olvasottabb lesz, ill. hogy maguk az erintet1 szalok, b'Yerekek is reszl vesznek majd a szerkeszlesben. A mai napig meg van mindenkinek a lehetosege arra, hogy gyerrneke fejlMesevel, hallasaval sib. kapcsolalban leirja lapasztalatait , hogy azokb61 masok is tanulhassanak. Nekilnk is nagy segilseg lenne, ha jobban megismemenk pI. a videki orvosi-audioI6giai­b'Yogypedagogiai lehetosegekel, a sponlim inlegracio helyzelel a szalo szemszogebol, valaminl a csaladokal erinlo egyeb kerdeseket. Ezert most arra kerjak Cookel, hogy iIj rovatunkba - a "szOL6 KERDEZ"-be - iJjanak aktoalis problemaikrol, kerdeseikrol , s uti megkerdezzuk a legilietekesebb szakembereket. A vruaszokat az iIjsag oldalain lathatjak azert, hogy masok is tanuljanak belole. Kerdeseiket a szerkeszlobiwttsag cilnere juttassak el.

E helyen szeretnenk azl is mindenkivel tudatni, hogy az egyesillelek lagdijfize­lesre kOlelezettek orszagosan, s ez ezentiIl rank is vonatkozik. Elkeszal! az egye­salel csekkje. Kerjuk, bogy az evi 200 Ft-os lagdijat a mellokelt csekken befizetni sziveskedjenek. Aki tebeli , aMI kOslonettel veszUnk magasabb bozz<ijarulast is.

Az egyesiilel vezelosege

§ EziIton sleretnenk felhivni minden erdeklodo os iIjsagunkat kelbe vevo olvasonk figyelmet arra, hogy az 1996. "vi ad6jogszabalyok lehetovo teszik , hogy minden ad6tizeto magimszemoly reodelkezhet a jovedelme alapjim

megaliapitott adoja egy szazalekimak kozceliI felhasznai<lsar61 (a szemelyi jovedelemadorol szolo 1995. evi CXVll tv. 45§-a ertelmeben). Errol az ad6z6 elso izben az 1996. evi ad6bevallasban donthet, azaz I 997-ben. E.mek reszleleil ka lon jogszabaly targyalja, az azonban mar biztos, hogy az ad6tOrveny e passzusa alapjim az ad6zo magimszemelynek lebetosege van ezt a pe.lZt alapitvimyunk szamara is atutalni . A nyilatkozat megadasimal tObblet rnunkat nem

2

jelent az, ha el ezzel a lehetoseggel, es rendelkezile az osszeg a1apitvanyunk reszere tOrteno atadasAr61, mi viszont olyan tobbletforrashoz jutunk. mellyel lehetoseg nyilile a1apitvanyi celjaink szelesebb korii megval6sitasa.

Szamlaszamunk: "Szul6k a hallasserillt gyennekekert" Alapitvany

Takarek Bank, MNB 11500102- I0014365-0s szamla

Beszamolo rendezvenyekrol

Az utols6 ujsagunk megjelenese - ez ev aprilis - 6ta tObb rendezvenyen vet­tOnk reszt . Ebbol harmat szeretnek erinteni :

Ez ev majusaban Fischer Zoltannal ismet reszt vettiillk a losonei Europa Forumon, a1101 tobbek kOzOtt dr. Peter Mittler, a Manchester Egyetem professzo­ranak "A sziilok is szakemberek kozoU; parlnerkapcsolal" c. eloadasat halI­gattnk meg. Ebb61 nehany gondolat: - Mi a sziilokkel kialakitott partnerkapcsolat kialakitasanak realitasa manapsag?

Mennyire elegedettek a sziilok az iskolillal, tanarokkal kialakitott kapcso­lataile minosegevel? Mennyire elegedettek a tanarok?

- Es mit tudunk mindennek a kozepen alI6 tanul6k velemenyerol? Az eload6 az Egyesiilt KiraIysag peld~iat ismertette, rniszerint az 1993. evi oktatasi torveny a sziilok bevonasanak sokkal nyilvanval6bb eljaras.inak a1apjait fektette Ie minden szinten, mint korabban. Az uj tOrvenykezes szeriot a sZiiloknek tobb jOb'llk van alUlOZ, hogy megnevezzek a gyerrnekiik szamara megfelelo isko­lat, azonban enoek meg mindig harom hagyomanyos minositesnek kell megfe­lelnie, melyek: "az eroforrasokat hatekonyan kell felhaszoalni , a tobbi gyereknek ez nem v3111at karara es a gyennek speciaIis olctatasi sziiksegleteit ki kell elegiteni". Ezek figyelembevetelevel milyen is egy ideaIis iskola-sziilo kapcsolat? - Kolcsonos tisztelet, valamint a sziilok Os a szakemberek kOzOtti alapveto

egyenloseg fe lismen!se. - Az infonmici6 es a szakismeretek megosztasa. - A donteshozatal folyamatanak megosztasa. - A csaladok egyenisegenek es a gyerrnek egyedisegenek elismerese. Emlitest tett a professzor a csahidok kozotti segites kerdeserol:

A nagyobb fogyatekossaggal fogialkozO intezmenyek eredetet szerinte majdnem mindig 3rTa lehet visszavezetni , hogy nehany csalad idorol-idore osszejon, bogy megosszak egymassal elkepzeleseiket es tapasztalataikat, diadala­ileat es kndarcaileat. Ezek a talaIkoz6k fokozatosan nyomast gyakorl6 erdekcso­portok kialakulasaboz, az iskolakkal vagy a szakmai kepzest biztosit6 feltetelekkel szemben taroasztott igonyekbez, os helyi , teriileti vegiil orszagos es nernzetkozi szervezetek megalakulasaboz vezetnek . A csaladoknak megvan az az

3

egyedGla1l6 kepessege, hogy hasonl6 helyzetben leven tfunogassak egymast. Ez a segitsegforras kiegeszitlleli a "hivatalos" scgitsegnyi.jt6 szolgallatasokal .

Kitert az eload6 a kOzvelemeny hozzilaliasanak megvaltoztatasa kerdesere is, amely hangsulyozott prioritast kap a fogyalekos emberek szamara fe laliitott szer­vezeteken belol minden orszagban. A kozvelemeny lrunogatasa nelklil nem val6-szini. , hogy a kormanyzatok motivaltak lesznek abban, hogy a fogyalekos embe­rek es esalildjaik szamara biztositott szolgallatasok mennyiseget vagy minoseget javitsak, vagy, hogy annal tCibbet legyenek, mint hogy egyOtterzoen meghaligaljak az onkontes vagy professzionalis szervezetekel, akik a fejlesztest sGrgclik .

Dr. Peler Mittler kulalasai es megaliapitasai elsosorban ertelmi fogyale­kosokra vonalkoztak, de erdekes m6don az eloadast koveto clore fe lkert svajei, szlovak, eseh, es a mi hozzilsz6lasunk is fO leg a halhisseriiltekre vonatkozott.

Felsz6lalasomban. miutan roviden ismertettem egyes(iletiink celkitflzeseit es eddigi munkankat, gondjainkr61 is beszeltem. Magam reszerol az idei losonci Eur6pa F6nlln mott6janak dr. lIIyes Sandor professzor kovetkezo megaliapitasat tekintem: "A gyogypedag6giai szakerfe/em ne szegregdllon, hanem a normal iskoldkban nu7k6dj6n. "

Felsz61alasomban ezt a megaiiapitasl ideztem, hozzilteve, hogy a gy6gypeda­g6gusi szakertelemnek jelenleg mar a normal iskolakball is mfikodnie keliene, mert e luSlktil sem a sz1il6k, scm pedig a nonncH iskolakban hallasseriilt gyenne­keket vallal6 tanarok nem tudnak eredmenyes munkat vegezni .

Emlltettem meg, hogy j6 megoldas lenne, ha a tObbsegi iskolak pedag6b'" sai posztgradualis kepzessel gy6gypedag6giai alapismeretekre is szert tehetnenek, mert ezl nem potolhatjak a - sajnos rna meg amugy is kis szamll - utaz6-tamtrok.

A Losoneon kapott tajekoztat6ban olvastam dr. Seamus Hegarty 1995. evi egyik tanulmanyanak osszefoglal6jaban a kovelkezo elgondolkoztat6 megaliapi­last: "A specialis iskolOkol elsosorban a IIJbbsegi iskolak lokelellensege lIIiall

hoztak llitre, os a legjohbak olyan szakerte/lllel hallllozlok /el, alllellyel ezek oz Iskolak lIe lll ludnak /eli!rni. " - tovabba: - "Milll!i /okozOllahhall helyeZZlJk a specialis oklalasi ellalaSI a lohhsegi iskolak kereleill be"'lre, anllal hOlekonyahban kepviseljiik ilg)l1Jllkel lis allnal jobb eredlllellyekel eriillk el gyermekeink es fiataljaink esefehen. "

••• Ez ev jimiusaban megfigyel6kent reszt vehettunk az integnici6s munkaban reszt vevo es az llll . befogad6 iskola iranl erdekJodo tanarok szamara a Barezi Gusztav Gy6gypedag6giai Foiskola es szakmai pannerei altai vezelett Tempus "rnjckt zaro reod ezvcnycn a Budapesti TanH6kepzo Foiskolan. ahol tCibb nemel, angol es holland professzor lanott osszegzo eloadasokal , majd utana esoportos megbeszelesek zaj lottak .

Tobbek kozott ordekes volt szrunOlnra a holland intezet igazgat6janak beszrunol6ja arr61, hogy naluk a pedag6b'l.sok szamara rendszeresitett l.jsagb61 a

4

sziilok is kapnak egy kivonatolt peldanyt. Keresemre nektink is adott az eload6 egy pedag6gusnak sz616 es az ebbol keszitett szilloi i1jsagpeldanyt .

••• A FEPEDA - a HailasserWt Gyennekek Sziileinek Nemzetkbzi Szbvetsege -iden Bees mellett, Strebersdorfban tartotta nyari csalados iisszejiivetelt\t, melynek kbzponti temaja az integraei6 volt.

Elozetes, hosszas pr6baucozasok utan sikeriilt esak velill< kapesolatot tereID­teni. Megszereztiik az bsszejbvetel idopontjat, helyet, s kilatasba helyeztek a program meglriildeset is. Ez ut6bbit rossz eimre \ctildtek. Ennek ellenere elhata­roztuk, hogy megkeressill< az bsszejbvetelt Strebersdorfban . A soproni taborb61 negyen - Peli Lajosne az egyestilet, Fischer Zoltan az alapitvany neveben, Molname Sardi Emoke tolmaeskent es Tokes Sandome integraci6s tanit6 segi­tonk - menrunk el a szinbelyre. A programok akkorra mar befejezOdtek, de igy a1kalmunk volt tbbb6ras beszelgetest folytatni a vezetokkel Emoke perfelet angol tudasanak kbszbnhetoen. Megtudtuk, hogy 2 1 orszagb61 vettek reszt esaladok a talalkoz6n. Meglepo volt sz3munkra, hogy bolgar, lengyel, le tt, titvan, eszt, sot orosz esaladok is jelen voltak.

Nagy brbmmel fogadtak bennunket, mert sajnrutak, hogy magyar esalad (anya­gi okok miatt) nem lehetett jelen. Elmondtak, hogy van kapesolatuk a hallasseriil­tek soproni es kaposvan intezeteinek igazgat6ival, de magyar szulokkel eddig meg nem volt. MeglepOdtek azon, hogy velunk jOtt a gy6gypedag6gus vegzettse­gii, norrnru iskolaban tanit6, hallasseriilt gyerrnekekkel is foglalkoz6, velunk egyuttrnill<bdo pedag6gusunk is. Pozitivan ertekeltek kerdeseit, mert igy nemesak sziiliii , hanem iskolai oldalr61 is megkbzelitettill< az integraei6 aktuatis kerdeseit. Tobb6ras beszelgetesunk soran sok kbzbs tema, problema, tapasztalat sz6ba kerWt.

Veglil megbeszeltilk esatlakozasunk reszleteit. igeretet kaptunk, hogy az bsszejbvetel anyagat kbnyv alakban elklildik, s a tovabbiakban minden rendez­venyrol eliire kUldenek programot es hivatalos besz3mol6t is.

A kbvetkezo ilyen nagyobb szabasil bsszejbvetel ket ev mtilva lesz, elorelatha­t61ag Olaszorszagban, melyen mar mi is feikeszUlten, eload6kent szeretnenk reszt vennl.

MegIepii volt sz3munkra az orszagokon bellili es a nemzetkbzi eros sziiloi bsszefogas, mely nem sziinik meg a hailasseIjilt gyerrnek felnotte vruasakor sem. Mindeofele korosztruy, beleertve a kozepisko\;is es a felsofo\cti intezmenyekbe jar6 hailasseriiIt fiatalok is jelen voItak.

Abboz, hogy mi is eljuthassunk erre a szintre, aktivabbnak kell lennunk mindnyajunknak. Biiviteni kell az erdekeIt szliloi kbrt, erositeni a kapesolatokat, tapasztalatesereket.

n/i Lajosne

5

Kiiziis tanulas a tiibbsegi iskolakban: az Eur6pai Kiiziisseg lepesei a fogyatekosok integralt

oktatasa erdekeben Az Eur6pai KOzosseg 1990. majus 31-i tilesen hatarozott a fogyatekosok oktatasaral a tobbsegi iskolakban. A eel az Eur6pai Kozossegbe (a tovabbiakban EK) tartoz6 orszagok lakossaganak mintegy 10%-at kitevo fogyatekosok margi­nalis helyzetenek megvaltoztatasa. Eur6paban 30 milli6 fogyatekos el , s e letszam kozel fele gyermek es fiatalkoni . Az EK M(jvelodesi Minisztertanacsanak hata­rozata a tizenkettek kompromisszurn;it tukrozi acelb61, hogy a tobbsegi iskolakba val6 integraciara vonatkoz6 tOreheseket fokozza . A cel erdekeben a tagorszagok egyik f1i erOfeszitese iranYlil erre, rumal is inkabb, mivel a jovoben sor keml az eredmenyek ellenorzesere. A special is iskohikban vegzett tevekenyseget a jovoben a tobbsegi iskolakban foly6 munka tamogatasanak , s nem aJtemati­vajanak kivanjak tekinteni . Egyidej(jleg be kell vinni a specialis iskolak meto­dikait a tObbsegi iskolakba.

Az integraci6 uj strategiajanak kiserletei mar megkezdOdtek. Evvel parhuza­mosan dolgozott ki az EK egy tanuiJnanyt, anlelybol kideml, az integralt oktat:is mely utjait tettek meg eddig az egyes orszagok . Ezen lUI lenyegesen nagyobb hangsuly helyezendo az integrrut oktatas szempontjab61 a pedag6guskepzesre es tovabbkepzesre. a szii16k tevekenysegere es a szocialis munkara. Kiemelt szere­pet biztositanak a projektben az uj tecbnol6giak felhasznalasa, a kooperaci6 a szocialis es az egeszsegtigyi szolgaltatasokkal.

Az EK ugynevezett HELlOS prograrnja az integraci6s politika eb'Yik f1i eszko­ze. A progrrun sok milli6 markas, es evente az Eur6pa Parlarnent altai j6v;iha­gyott mcgemelt koltsegvetessel rendelkezik. (Megjelent a HELlOS c. szaklapban)

(Ford[toua: Cstillyi Yvo II"e)

D Palyazatot lehet benyi,jtani a Rotaract Alapitv:lny tll lajdonabrul marad6 IIC~ ad6-vevo kesztilekek hasznalatara, illetve ktilon6rak, oktatasi koltsegek

AJapitvany altai tMeno finanszirozasara . Az AJapitvany a palyazati leheto-seggel segiteni kivanja a haJlassemlt gyermekek eszkOzzel val6 ellatasat, a

L tovabbtanliini vagy6 tehetseges hallassemlt gyennekeket es fiatalokat , valrunint konnyiteni kivan a sztilok anyagi terhein. Y A palyazatok elbir;iJasa az AJapitvany Kurat6riuma valarnint szakertok

, kOzremUkOdese mellett tMenik. A palyazatok beadasi hatarideje 1996. november 30. A palyazat tartalmazza a palyazo szemelyi adatait, rOvid on-

9 eletrajzat, audiograrnjat, vaJarnint azt, hogy milyen eelb61, milyen osszeg(i ~ t:irnogatast igenyelne az AJapitvanyt61. A palyazatokat ket peldanyban kell

~ eljuttatni az Alapitvany cimere: Bp., .1122 Csaba u. 9. IV . em. I. A pruya­z6kat a palyazat eredmenyer61 1evelben ertesitjtik 1997 . janu ... 15-ig.

Esetleges kerdeseikre szivesen vruaszolnak az AJapitvany kepvisel6i: Perlusz Andrea es Nemeth Tiinde (te l. : 342-\379 vagy 160-8503).

6

Hirek -Informaci6k

• A Rotaraet A1apitvany a Fogyatekos Gyer­mekekert es Fiatalokert - mely 1995. tava­szan alakult - iden masodik alkalommal rendez jotekonysagi galaestet a hallasserult gyennekek es fiatalok tamogalasara a

Semmelweis Orvostudomanyi Egyetem Klubjaban, 1996. november 9-en, 22 6ratol. A koneerten olyan neves hazai egyuttesek lepnek fel , mint az EM BEREK, TATRA I BAND, valamint KARACSONY JANOS. A koneertrol a Magyar Televizio is felvetelt keszi!. A koneertbol, valamint az alapi tvallY tiunogatoitol befolyt osszeget a kovetkezo eel okra kivanjuk forditani:

"" ado-vevii kesziilekek beszerzese a hallo gyennekekkel egyutt tallulo halhisserult gyenllekek szamara

"" a hallasseriilt gyennekek szuleinek segitese a gyennekek kii liin.ra kiiltsegeinek alvallalas.val

"" a hallasseru lt fia ta lok tovabbtanulasanak t<imogatasa (kulonorak, tankonyvek, tandij , tanfolyarni dijak stb.)

• (den is szeretnenk Mikulas iinncl1seget szervezni , december 14-en szomb.ton. A helyszin fugg • jelenlkez6k lelszamat61 is, ezert kerem, hogy a 246-6768-as telefonon, vagy az 11 18 Budapest, Fraokhegy u. 8. (Fischer ZOltiul) levelcimen november IS-ig az erdekl6d6k visszajelezni sziveskedjenek. A pon­tos kezdosi id6pontot os a helyszint level ben kozoljuk a jelentkezokkel.

• Okt6beri programunk: hasonl6 sorsu, mas sZiil6szervezetek meghivasa, bemutatkozasa.

• November 28-an 17 orakor - a szokasos Szuloklub osszejovetelen - a G EERS cog mutatkozik be, akik fuggetlen ha1l6keszulek-forgalmaz6k, sajM vizsgal6-laboratorituTIuk van Budapesten es Gyorben, valamint szimo~ hasznos kiegeszito temloket forgalmaznak. Sokak erdekl6desere sz:i.mitunk .

• Janua rtol sorra kerul6 programjaink : "" dr. Csanyi Yvonne beszamoloja klil fOldi szakmai tapasztalalair61 "" sz:i.mitogopes oktatoprograrnok bemutatasa "" lovabbtanulasi lehetosegek hal lasserult gyennekek szamara ~ egy cochlea- implantacior61 5z616 vide6·bemutatasa

• A Kiizoktatasi Tiirveoy 119 § (2)-b61: A testi , orzekszervi, beszed os mas fogyatekos gyerrnekek nevelesevel es oktatasaval, a pedag6giai szakszolgalatok biztositasaval, a korai fej lesztessel es gondozassal, illelve a fej leszt6 felke­szitessel kapesolatos kozoktalasi feladatok segitese, a feladatellMasban kozre­miik6d6 intezmenyrendszer miikodtetese es fej lesztese az erintett gyerrnekek, tanul6k reszere a kiilonleges gondozas igenykeretehez szlikseges eszkozok beszerzesenek tarnogatasa a sztil6i. gondoz6i tanfolyam megszervezesenek segitese celjabol a kormany kiizalapilvanyt hoz letre.

7

Rakd sor a. b 'Meseld el!

~ ~

HUzd at, amelyik oem val6 a sorba!

,

~ ,....... G~"

,

,l-l

/1 ~. ~_ .. y-.~ /i-

~~\ " . • • • ', J

, ..... ,..-:

'"" -• .. • -• -.. • -t&

Morag Clark:

A jatekrol* (I. resz)

Minden ki sgyemlekllek sZiiksege van a jatekra, es fontos, hogy a haJlassertilt kisgyennekek szUleiben ez tudatosuljon. s biztositsanak idot a napi jaH~kra . SzomorU. ha olyan halhisscruh gyennekkel tal:ilkozwlk, akinek szUlei olyannyir3 akartik a beszedre tanitani gyermekUket, hogy csak keyes idot bizlOsitottak a jatekra. Az iJycn gyennek eleteb51 olyan lehet5segek esnck ki - amelyeket soha sem !ehet mar p6tolni - a gyenneknek olyan szUksegletei vannak, amit eppen a jalek e legit ki . Ezert a sZii l5knek is, a tanacsad6 szakembereknek is ugy kell megtervezniiik a gyennek napjat, hogy b5seges ida jusson a jatekra.

Mindjal1 elcjclol fogva tudniuk kell a szUl6knek. hogy a jatekot nem felu::t1enUi jelentik a kereskedelemben beszerezheto jatekszerek. Az olthonok tele vannak tenneszetes jatektargyakkal. mint peldfwt egy szines gombokkal teli zsak vah'Y tires kartondobozok, 5 a kisgyennekeknek meg kell adni a teheloscget arra, hogy fclfedezzck cs kiscrletezzenek az ilyen tarh'YakkaL Az otthon a zajl kelto targyak gazdag forrasa . On vannak az edenyek fedoi, melyek osszetitogethel6k, a nagy babszemek, melyeket at lehet enleni ehtyik femedenybol a nuisikba, siugabors6, melyet lezart femdobozba helyeztiink es igy rrusra cserge hangszerkent szolgalhat stb .

A szti l6knek tudniuk kell, hogy van olyan ida, amikor hagynj kell a gyenneket, hogy magaban fedezze fel a targyak tulajdonsagait, 5 mas alkalmak. amikor maguk is bekapcsol6dhatnak a jatekba. Crowe irja a !''Yennekek jal'ekar61 altalaban a kovetkezoket: "Ha "irtelen tOn/nk be a jOlekba, hogy azi "neve/esi celokra" haszlUiljuk Jel, meghillsitjuk a termeszet celjol, es a sajollinkat is. "

Nagy a ki sertes, hogy pontosan ugy jarjanak el, ami to I Crowe iul. Miutan tudataban vannak annak, hogy a gyenneknek val6ban sztiksege van arra, hogy meglanulja a nye lvet, hajlanak arra, hogy minden percet beszeddeJ toltsenek ki . Ennek eredmcnye­kent a gyennekek onal1 6 vizsgal6dasat h'Yakran sztiksegtelentilmegszakitiak. Bizonyos tigyesscgrc van sztikseg ahhoz, hogy fenntartsuk az egyensulyt a helyes, nem eraszakos inlcrakci6 cs a tul kicsi interakci6 koron. Talfm azt Ichetne tanacsolni, hogy a gyenneket egyedtil kell hagyni, ha egy adon tevekenysegbe teljesen belemertil. de hOh'Y keszen aUjon a sztila a bekapcsol6dasra, ha a gyemlek felpillant, mintha erre invitalna a szotat. Az ilyen tanacs altahiban segiti a szotat a megfigyeh:sben, es hogy fele lesseget erezzen a gyennekert, 5 ugyanakkor a sztiJ6k megtanuljak, hogy sajat otleteiket ne ervenyesitsek titlsagosan amikor a gyennek szabadon jatszik.

A kisgyemlekek jalekaban jaralos szakemberek letrehozhatnak olyan helyzeteket, amelyek modellkent szolgalhatnak a gyennekiik beszedfejl6desehez megfelelo nyelvi komyezetet biztositani kivlin6 sztiJ ak szAmilra. A szOloknek meg kell ertcruUk, hogy a teglenyegesebb a kozOs levekenyscg, a jelentes k6vetkezeles megosztasa egymas kown, nero pedig a tevekenyseghez kapcsol6d6. meghatarozott sz6kincs megtanitasa. Egyidejiileg arra is iigyelniiik kell a szakembereknek, hogy ne essenek abba a kiser­lesbe. hogy minden munkat maguk vegezzenek el a gyennekkel. A kisgyennekekkel elvezeles a munka, s a gyennekkel val6 interakci6 egy-egy foglalkozason gyakran

• A szerzo majusban, Budapesten tartatt tobb eloadast (Iasd kOvetkezo szamunkban). A tanulmany reszlet egyik konyvebol.

10

nagyobb elegedettseget vlilt ki a szakemberbol, mini amikor arra rorditja az idot, hogy megfigyelje a sztilo es a b'Yermek interakci6jat, ktilonosen ha ez vahoztatasra szorul. Nem tudjuk elegge hangsulyozni, mennyire rontos, hogy a sz0l6knek szel6 tanacsok az o interakci6juk megfigyeleseire tAmaszkodjanak.

A szakember sokat tehet abban a vonatkozasban, hogy novelje a sztilak megfigyelo­keszseget. A szillok bizonyos elegedenseget es sikert ereznek, arnikor relh ivjak a figyelmilket valarnely uj szintre, ami re a gyennek elj utott, vagy val ami erdekesre, amit a gyennek ten, s ez rolyamatosan motivalja is oket a tovabbi interakci6ra es tudatossagra.

Me .. erdekes megfigyelesrol sz3mol be a fe lfedezo j atekkal kapcsolatban. Azt allitia, hogy a kisgyennekek azoknak a t3r!:.'Yaknak a neveit tanuljak meg, amelyekkel tevekenykednek vagy amelyek mozognak. pI. ha kock:ikkal epitenek, a labdak, aUlok. Avval folytatja, hogy a gyennekeket nem erdeklik azok a dolgok, melyek egyszeruen "ott varulak", pI. az asztalok, szekek stb. Val6ban igaz, hogy mikozben a gyennekek vizsgiLijak a k6rill6ttiik leva tarb'Yakat, gyakran jobban erdekli oket, hogy ezek a dolgok mit cSinalnok, mint az. hogy mi a l1C!viik. A szerza egy husz honapos hall6 kics it fi gye lt meg, akinek jateka alatamasztja ezt az elgondolast. Eldobta a mack6j at, fe lvette, es egy teheraut6ba tette. Kozben igy kommentalta tevekenyseget:

Jaj, leesell! - VeddJel l - Tedd bele l - HlizdJel! - Elmegy. Ez az egesz sorozat a tevekenysegre koncentTtlit . Ha a sztilok vagy gondozok ill tudjak venni a jatek szellemet, olyan megjegyzesekkel rogjak kisern i, melyekben nagy szaza­lekban szerepelnek igek.

A hallasserult gyennekek eseteben t6bb beszedet kell biztosi tani. mivel az akusztikus tampontok nem elegsegesek. Nem ketseges, hogy a tanulast eJosegiti a kello id6ben megnyi lvanul6 okos beavatkozas, amikor a gyemlek erdeklodest mutal egy targy vagy tevekenyseg irant. A kovetkeza pelda ezt szemlelteti . Janosnak IOOdB feletti hallasvesztesege van az osszes beszedfrekvenciall . Edesanyjaval a f61don tilt, mikozben egy jatekkalapaccsal j atszott . A kozlesek, megnyilvanulasok jelenteseben mindkenen osztoztak, es a tevekenyseggeJ osszefuggesben szamtaJan alkalom kinalkozott a beszed tenneszetes megismetlesere.

Janos: (az anyara pill ant) Da-da. Anya: ) 61 van. Oss ra mi"degyikre! Janos: (railt egy szines szogre a kalapaccsaJ) Do-do. Anya: (ramutat egy masik szogre) MOSI erre ass! Janos: Do-do. do. Anya: (nimutat egy ujabb szogre) Most ide is lithetsz. Janos: (Megpr6bal alTa a szogre utni , anlelyikre az anya ramutatott, de elhibaz.z.a) Oil-do. Anya: (nevet) ) aj . nem sikenilt. Nem baj. probald meg lijra! Janos: (nevet, ujra melle tit) Da-dd. Anya: Te j6 eg! Mar megint nem siken llt. Megprobaljam en? (kinyujtja a kezet a kalapacsert) (Janos b6lint es odaadja a kalapacsot) Anya: fdel/ezz. beleWollem ezl. Mar csak egy moradt. Befe tudod iilni? fdenezz! Ez az. Janos: Au-au (bcJetiti az utolso sZ6get).

II

Anya: Ha, deja! Igen, most mar mind e/fogyolt. Janos: Au-ou (nevet, es a jatekra mutal kiforditott tenyerekkel). Anya: Gyere, tegyiik el most. BeJejeztuk 0 kalaptiltist (odaadja ajatekot Janosnak es a szekn:ny fele pillant, Janos bOlint, es a szekrenyhez viszi a jatekot).

Az ilyen jeUegii interakci6k a jatekhelyzetben a sziil6ben is, a gyermekben is felepiti azt az elvarast, hogy mindegyik meg fogia erteni a masikal, s igy a komrnunikaci6 a1apjait is lerakjak. Olyan sok minden tortent ebben a rOvid jelenetben. A legelejen Janos pillantasa felszOlitona az anyat, hogy csatlakozzon. s 0 eleg gyors volt a hivas .elfogadasaban. Bar Janosnak meg nem voltak ertheto szavai, mms kialakult a szerepcsere, s az interakci6 eppen tigy zajUk, mint egy tarsal gas. Az anya tampontokat adon Janosnak a javaslataihoz, mikezben tenneszetes taglej teseket hasznall, mint pI. a ramutatas, es a h'Yerek reak:ci6i azt jeleztek, hogy megertene ezek jelenteset. Arnikor az anya neveten. a gyerek is ezt tette, mintegy sajat szerepeben. Megfigyelhetjiik, milyen j6 haltgat6 volt az anya. Amikor a gyermek atvaltott a da-da-r61 az au-au-ra, az anya azonnal megragadta ezt, es jelentest adott neki, amikor azl mondta, "Igen. m OSl mar mind e/fogyo fl ". Az ilyen interakci6 vegere az anya is, a gyennek is elegedettnek erzi magat, s az ilyen tapasztalat erositi a lovabbi tarsalgasok iranti vagyat.

Az apcik gyakran egy ettol teljesen ehero tevekenysegfonna kereteben kapcsol6dnak be, jatekaik a gyennekkel tebb testi mozgast, elenkseget tartalmaznak. Egy apa a munkab61 hazaterve a kovetkez6keppen tidvozalte negy es fel eves kisfiat, Pal it (Palj hallasa II OdB valamennyi beszedfrekvencian):

Apa: (szettarja a karjait) Gyere ide! Gyere opal/oz.1 Mil CS;nallal egesz /lap? Pali: (odafut apjilioz) Fel. Apa: A, akarod, hogy l elvegyelek? Fel, lei a maga,ba? Pali: (b6lint es oromeben felvisit) Apa: (fel emeli a feje fcile, as fehekint raj Pali: Le. Apa: Nem leszel lovabb /enn, ha mar nem akarsz. Gyere. m OSI felfordillak (feijel lefele tartja Palit, miktizben leereszti). Pali: (elragadtatasaban visong)Megl

Es igy folytat6d ott a jAtek egy j6 darabig. A mulatsag es nevetes mindkettejiik reszer61 azl mutatja. hogy az apa is, Pali is elvezi a masik tarsasagat. ami mindjan a kommunikaci6 egy masik j6 kiindu16pontjat is adja.

(Forditotta: Cstinyi Yvonne)

Sopronban voltunk Oremrnel jelenthetjiik, hogy ezen a oyaron sem maradt el a mar hagyomanyosnak tekintheta nyari taborunk. EziIttaI a festai leisvarosban, Sopronban, a T6th Antal 6voda, Altalanos Iskola es Diakotthon kollegiwnaban kaptunk eikezest es csal:idonkenti elhelyezest augusztus 5-II-ig.

Az elozetes jelentkezesekt61 nemileg eheraen vegiil is 13 csalad elvezte egy hetig Sopron es kOmyeke nyugalmat, a pompas ktimyezet hangulatat, gyennekeink j6kedvii vihancolasat, egymas barati tarsasagat. Mar a masodik napon egy nagyot kirandultunk a kOzeli Brennbergbanya es ktimyeken. A gyerekek mindenhol ' rdekes felfedezeseket

12

tettek a temH~szetben . Itt eb'Y erdekes naveny, ott egy furesa bogar, megint mashol paninyi bekik kata ttek Ie a figye lmuket. Estere - bar elf<iradt a kis esapat - a diikotthoo kertjebeo meg sotetedesig jatszottak ianyaink, fiaink.

Az estek szime mindig nab')', kazas beszelgetesekbe torkolltak. Egyeni es esahidi problemak, modszerek es tanaesok szines palettaja "kertilt teritekre" egy- egy alkalommal.

A szerdai reggeli - es nehany lelkes szlilotars uzsonnakeszitese - utan, elso "tieelunk Fenonikos volt. A kofejlo alapos attanulnui.nyozasat k6vetoen M3utoztunk a kazeli Fenodre, majd a fe llabon elfogyasztott szendviesebedtink utan megesodaltuk az Esterh tizy kastely latogathato temlcit, parkjat es eptilet egyiitteset. A napnak ezzel meg nelll volt vege, men hazafele meg megalltunk hazimk masodik legnagyobb tavimal, a Feno-tonal, es a gyerekek legllagyobb oromere setahaj6kaztunk egy kies it. A sok jo program utan - ro leg mi felnottek - faradtan erkeztunk "haza", j61 esett este esak (jlni es beszelgetni . Gyennekeink a nap satetedesig hci. tralevo reszet meg boldog futkarezeissal toltottek.

A masnapi borUs, esos ida sokunkat tetovazasra kenyszeritett. Tobben Sopron nevezetessegeivel ismerkedtek, masok Ausztriaba mentek at a sogorekhoz szetnezni egy kics it, de vo lt aki esak a hazat ori zte. Este Illi fillk foci-csapatol alakitottunk es megpr6balt'llk utanozni gyemlekeink fiu adhatatl an futkosasat, de mi hamarabb abbahagytuk. Pentek delelott a kazeli - Bolond vamak litulah - Tarody varat tekintettiik meg. Megtudtuk, hogy az egesz vaTeplilet-egytittesl szinte teljesen egyedlil maga a vartulajdonos, Tar6dy Istvan epitette. Az 195 1-es kezdetkor egy favarat, lllajd ennek nyornim, es a helyen a 60-a5 evek elejetol a mai kovar alapjait es falai( kezdte epiteni . Ma mar sok szeimya all a vamak, es huvos, szuk folyosoin jarva va loban a regi korok hangulatat idezi. Belso tenneiben regi butorok, vasraesok, regi vasszersziullok es fegyverek idezik fel a kazepkor hangulatat. A varkertben - Soproll eghaj latAhoz igazodva - sokfele fen yo, borostyan es egyeb arakz61d es evel6 neveny t'alalhato. De a viIT meg ma sines kesz. Lilttuk, hogy a 70-es eves mester egy ki s torteneri elbeszeles utim - esoportunkat sajat felfedezoittjara engedve - mikent lat neki a betonkeveresnek es a ka vek tali cskci.zilsanak. Sokat b6klasztunk a varban, sok erdekes es regi targyat lattun.k, megkap6 volt a vastag falakban rej lo Tllul tidezo tOl1enelem.

Elbucsuzva a vart61 llj programkent bombas ikemek bizonyult a soproni nyari bob­paJya meglategatasa es kipr6balasa. A f,,),e rekek visongtak az orol11tol, kel1 kar kavetetl, es mi felnouek szimen jol sz6rakoztunk. Az ifjitsagot szinle nem leheten -az egyebkent nem 0les6 - nyaTi szimk6zasi lehetoseglol elhitzni sem. Val6ban igen erdekes e lmeny egy ki srneretu fekezheto, gumikerekes teknoben illni , es a kesz badogosvenyen kul6nb6z6 sebesseggel szaguldozni .

A delutani programban a csaladok egyik fel e a nevezetes Karoly kihi t6t, mig masok Sopron rnitzeumait liltogattak.

Sajnos a nem igazan nyarias ida volt jelleTll z6 aITa a hetre is, amikor Sopronban volt'llnk. Mindig halasztani kellett, de a gyerekek nagy aro l1l ere szombaton eljott a nagy nap, amikor regge li utan slrando lni indllltlink. Az eso szerenesere nem esett, de a nap oem iga.ziln sillott fo lyarnatosan, az eg is e lbomlt neha. A kellemes - fenyofakkal es bokrokkal tarldtott - k6myezetet es a tiszt'avizu medeneekben val6 ftirdozest mindenki elvezte.

Hamar eltelt a het. Bar mi felnottek meg a gyennekeinknei is jobban huztuk az esti lefekves idopontjilt, az orat, a pereeket mi sem tudtuk megallitan i. A gyerekek nagyon

13

Osszemelegedtek es igen j6kat jatszottak egymassal, mi felnottek pedig szamos lapasztalattal es ollettel lettUnk gazdagabbak.

Ewton is szeretnek kOszOnetet mondani Nagyne Gyory Mana gy6gypedagogusnak, aki vegig velUnk volt, es tanacsaival, javaslataival probAlta a sZOlok munkajat segiteni .

Majd eljOtt a vasarnap - az utazilshoz es az addigiakhoz kepest bosszantoan jo idovel - , mikor is faj6 szivvel mondtunk bucsut egymasnak, Sopronnak es az egy helre otrhonunkka lett koJlegiumnak.

KoszOnetet mondunk az iskola vezetosegenek es minden dolgoz6janak, akik azon a helen azel1 dolgoztak, hogy mi ott j61 erezzOk magullkat.

Remelem, hogy jOvore hasonl6 tabort sikerill osszehozni .

Fischer Zoltan

PostankbOl l8l Postankb61 181 PostankbOl

Cochlea implantacion estiink at 1.

A baleset, mely megvaitoztatta az eletemet alig 15 eves koromban tortent. Szab3lyos korillmenyek kozott haladtam at a zebran az Orszaghilz elott, amikor elOt6tt egy auto. Az Otkozesro! sellunilyen emlekem nincs, a korhazban eltoltott elso ket betrol is 'csak mbok elbeszeleseibOl tudok. Sulyos koponyaserilleseimnek koszonhetOen komaba estern, nehany nappal kesobb pedig elvesztettem a haUasom.

Ket honapos korhazi apohis uW! tertem vissza ujra a mindenoapi eletbe. A mindvegig mellettem alJ6 barataimnak es a csahidom segitsegenek koszonhetoen a lelki setiiles nem volt komoly, igy szinte z6kkenomentesen iUeszkedtem vissza korabbi komyezelembe. Tovabb folytattam tanulmanyaimal a bekescsabai Szechenyi Istvan Kozgazdasagi Szakkozepiskola kiilkereskedelmi szakan, nappali tagozaton es tulajdon­keppen ugyanugy eltem, mint bannely mas tizeneves. Eljilrtam moziba, bulikba es soha, senki oem ereztette ve lem, hogy en mas vagyok.

A balesel ulan egy evvel Magyarorszagon elsokent nekem epitettek be cochleoiri s implantatumot, amelyet nem volt konoyii megszoknom. Itt szeretnek koszonetel mondani prof. dr. Ribari Otlon~ a Senunelweis Orvostudomanyi Egyetem Fi.i1-0rr­Gegeklinika igazgat6janak, Dr. Speer J6zsefne, Kati neninek es Korpassy Peter lanszeki fizikusnak azert a sok-sok segitsegert es tfuelelllert, am.ivel mindmaig egyengetik utamat.

A keszOlek elektromos jeleitol kezdetben idegenkedtem, nehez volt elfogadni oket a tenlleSzetes hangok ulan, amelyeket a balesetem elotl hallottam. Kesobb azonban szep fokozatosan Illegtanultam ertekelni, mara pedig mindennapi eletem nelki.i10zhetetlen segitotirsava vall Reogeleget segit a rajekozooasban, a ktiJonbozQ zaj fornisok feli smereseben es a szajrol olvasasban is. Segitsegevel sokkal konnyebb az osszpontositas, az utcai kozlekedes es a tarsasagi erintkezes is.

Ha valamilyen okb61 kifoly61ag nehilny napig nem tudom hasznalni, leljesen elveszettnek erzem magarn. Utana azonban nagyon boldogga tud tennj a mara mAr rutinszeriien feli smert telefoncsorges vagy eppen kutyaugatas hangja is.

14

Tenneszetesen soha nem fogok vele ugy hall ani, mint regen, de gyakorlas utjan nagyon sok korabban j61 ismert bang felismerheto. S6t, egyre tobb sz6t is megertek, meg akkor is, ha azok a hatam mogott hangzanak el. Most, nyole evvel id6sebben a leheto legoszintebben tudok orillni ilyen apr6sagoknak is.

Id6kozben leerettsegiztem, es mivel a nye lveket mar altalanos iskoJas koromban nagyon szerettem, felveteLiztem a szegedi J6zsef Attil a Tudoman yegyetem angol szakara. Kes6bb felvettem az amerikanisztika szakot is es elkezdtem spanyolul tanulni. Az angol szakon iden diplornaztarn, jovore befejezem az amerikanisztikat es osztondi­jaskent az EgyesUIt Allamokban szeremek tovabbi ket evig nemzetkozi diplomaciat tanuLni. A kesobbiekben pedig tOken! a hOzz3rn hasonl6 sorsuak jogainak es lehet6segeinek mind szelesebb korn tarsadalmi elismen eteseben szeretnek segedkemi .

Ma mar vall om. hogy sok egyeb mellett a cochlearis implantatuInnak is 6riasi szerepe van abban. hogy megtalaitam a helyem, kUlonosebb kornplikaci6k nelkU I be tudtam illeszkedni a titrsadalambs. Tudaro, hogy meg hosszu az ut. hiszen tobbek kozoH roeg a munkavallalas is elottem all , de hiszek benne, hogy tovabbra is kepes leszek megva16sitani ee ljaimat. Koszonet erte mindazoknak. akik mindig segitettek, biztak bennem, es mellettem allt'ak .

Sdlldor Edilla 2.

1995 . februarjaban tortenl az implantaci6s mut'et. Fe ItUnk is. de nagyon vanuk a ,.nagy napot". Az operaei6val jar6 kellemetlensegek - szedUles. fajdalom - hamar elmul­tak. Ezut'an ujabb varakozas kovetkezett, a mutet utani egy h6nap, amikor fe lhelyeztek az uj , magneses hall6keszUIcket. izgultunk, hogy vajon milyen lesz a "hallas". Szami­t6geppel bemen ek nekUnk, hogy milyen hangerosseg a legmegfelelobb szilmunkra .

Eloszor nagyon furesa volt a hallas. Megijedtem, fajt a fejem a szokatlan hangt61. Fokozatosan, el6sz6r esak nehany pereet, majd kesobb hosszabb ideig hasznaltuk a keszUleket. Kb. egy h6napig esak z3rt belysegben, kes6bb az utean is vise lruk.

Mikor mar megszoktuk, akkor mar nagyon erdekes volt hallani a kUl onbozo hangokat. Nagyon szokatlan vo lt eloszor a telefon esorgese, az apukam vi llany­borotvajanak a berregese, a porsziv6 zugasa, az olaj sistergcse az olajsiitoben. az ajt6 nyikorgasa, az aut6riaszt6 hangja. Az utean mutet elott esak erezruk az 3utok rezgeset. most haUjuk a zugasat. Ez nah'Y kUl onbseg, mert lila mar nem fehink az autoktol, a koz)ekedestol. Az iskolaball esak az 6nikon kapesolj uk be a kcszUi eket, men a szUnetben nagy a zaj . A tallulasban sokat segil a keszUU:k. Jobban megenjUk a beszedet. sokkal szebben, e rthetobben beszeliink !11i is. Az osztalyunkball azt mondt3k a ffi iskolai hallgat6k, hogy esak a mi beszedUnket lehet en·eni . Csodalkoztunk. hogy mas a hangja a ferfiaknak. mas a naknek es mas a gyerekeknek.

Ma mar minden beszedhangot haJlw:tk. de a hangok megkUlonboztetese meg nagyon nehez. Meg nagyon sokal kell tanulnunk. men a beszedertes meg nehezen meb'Y. J6 len vo lna, ha nemcsak Kali nenivel, de minden tanarunkkal napnnta gyakorolhattunk volna. r ersze, ez mar nehezen megy a 8. osztalyban. Mi mar szinte egesz nap viselj Uk a kesztileket, de ez keyes. Hozzaert6 es lelkes pedag6gusok rendszeres segitsege is kell hozza. A hallas mindenkeppen nagyon nagy vaitozas az eletiinkben.

Tisza Viktoria es Tisza Lucia

15

Felad6: "Szul6k a ha llasserult gyerm ekekert" Alapitvany 1221 Budapest XXII ., Gerinc u. 116.

, NYOMTATVANY!