egzotikus halfajok és decapodák a barát és dera patakban...

PiscesHungarici12(2018)47–51

47

EgzotikushalfajokésdecapodákaBarát‐ésDera‐patakban,valamintatorkolatukdunaiélőhelyein

OccurrenceofexoticfishandcrayfishspeciesinBarátandDeracreeksandtheiradjacentsectionoftheRiverDanube

SzendőfiB.1,BércesS.2,CsányiB.3,GábrisV.4,GálB.5,6,7,GönyeZs.8,RépásE.4,SeprősR.8,TóthB.2,A. Kouba9, J. Patoka10, WeiperthA.61MagyarHaltaniTársaság,Tiszafüred2Duna‐IpolyNemzetiParkIgazgatósága,Budapest3Függetlenkutató,Göd4ELTETTKKörnyezettudományiKar,Budapest5ELTETTKKörnyezettudományiDoktoriIskola,Budapest6MTAÖkológiaiKutatóközpont,Duna‐kutatóIntézet,Budapest7MTAÖkológiaiKutatóközpont,BalatoniLimnológiaiIntézet,Tihany8SzentIstvánEgyetem,Mezőgazdaság‐ésKörnyezettudományiKar,Gödöllő9UniversityofSouthBohemiainČeskéBudějovice10CzechUniversityofLifeSciencesPrague

Kulcsszavak:biológiaiinvázió,termálvíz,befolyó,DunaKeywords:biologicalinvasion,thermalwater,tributary,Danube

AbstractThermal and urban waters are frequently subjected to the releases of aquatic pets, which often occur inunexpectedassemblagesofnativeandnon‐nativespecies.Todocumentthis,weconductedahalf‐year‐long(January – July 2018) field survey the crayfish and fish species present in Barát and Dera creeks (twosampling sites per each) and sections adjacent to their mouth in the River Danube. Sampling sites wereinspectedmonthlyusinga combinationof catchingmethods.Altogether, fournon‐nativecrayfish, tennon‐native and twelvenative fishwere recoded. Several individuals of spiny‐cheek crayfish (Faxonius limosus),marbledcrayfish(Procambarusvirginalis),redswampcrayfish(Procambarusclarkii)andAustralianredclaw(Cheraxquadricarinatus)weresampledinthethermalwatertributaryofBarátcreek.TheDeracreekwasnotinfluencedwith the thermal or industrial warmwater, but the urbanised area affected the water quality,whichwasstillacceptableforoccurrenceofspiny‐cheekcrayfish,marbledcrayfishandredswampcrayfish.Besides alreadywell established population of spiny‐cheek crayfish, alsomarbled crayfish and red swampcrayfishinhabitedtheRiverDanubeitself.Sevennon‐nativedecapodshavebeenreportedintheHungarianwild so far.However, this is to ourknowledge the first published report on co‐occurrence of threeNorth‐AmericancrayfishaswellasacombinationofNorth‐AmericanandAustralasiancrayfishspeciesinEurope.The new faunistic records of exotic live‐bearing fish species from the family Poeciliidae and their hybridsfromBarátcreekwerealsoobtained.Thesefindingshighlightthesignificanceofpettradeasanintroductionpathwayandthermalaswellasurbanwatersastargetsitesfornewintroductions.Rolesofestablishednon‐nativespeciesandtheirpossiblespreadareissuesrequiringfurthertargetedresearch.

BevezetésAz idegenhonos halfajok és decapodák kutatása napjainkra kiemelt jelentőséggel bír

világszerte, mert megtelepedésükkel súlyosan megzavarhatják az őshonos közösségeket.Predációésegyébkompetitívmechanizmusoksoránképesekkiszorítaniazőshonosfajokat,ezáltal természetvédelmiszempontból iskárosak lehetnek (Takácsetal.2017,Coppetal.2017),valamintegyretöbbvizsgálatigazoljatöbbinvázióshalfajésdecapodafajközvetlengazdaságikártételétis(Veer&Nentwing2015,Danaetal.2011).

Szendőfietal./PiscesHungarici12(2018)47–51

48

Azutóbbiévekbenvégzett,országos léptékűhidrobiológiai felméréseinksoránszámosegzotikushalfajmelletthétidegenhonosnagyméretűtízlábúrákfaj(Decapoda)állományátsikerült felmérni és egyes esetekben a terjedésük ütemét, fajegyüttesekre gyakorolthatásaikat nyomon követni (Gál et al. 2018). Vizsgálatainkat a termál‐ és iparimelegvíz‐kibocsátásokáltalterheltélőhelyekenkezdtük(Weiperthetal.2015),majdkiterjesztettükavárosi környezetben található mesterséges és természetközeli élőhelyre, ahonnannapjainkra számos új idegenhonos állatfajt sikerült leírnunk (Takács et al. 2017). Afővárosban és agglomerációjában található dunai élőhelyek, befolyók, mellékágakrendszeresvizsgálatakezdetektőlfogvakiemeltjelentőséggelbírnakkutatásainkban,mivelszámos állatfaj hazai előfordulását e vizekből sikerül először igazolnunk, esetenkéntterjedésüketdokumentálnunk(Weiperthetal.2015,2018).

Anyagésmódszer

Kutatásunk során 2018 januárja és júliusa között a NBmR protokollnak megfelelőenelektromos kutató halászgép (DEKA 3000 Lord) segítségével halfaunisztikai, valamintnyeles kézi hálókkal és különböző rákvarsákkal makroszkopikus vízi gerinctelenmintavételt végeztünk a Barát‐ és a Dera‐patakban a 11. számú főútmenti és a torkolatiszakaszain,valamintatorkolatoknáltalálhatódunaiélőhelyeken(1.ábra).

Ahidrobiológiai vizsgálatokkalpárhuzamosanmindenmintavétel soránHannaCombopH‐,EC‐ésTDS‐tesztereszközzelahelyszínenmértükavízhőmérsékletet(0C),apH‐t,ésafajlagos vezetőképességet (µS/cm), valamintMilwaukeeMW600‐as általános hordozhatóoldottoxigén‐mérőműszerrelazoldottO2koncentrációt(mg/l).

1.ábra.MintavételiszakaszokaBarát‐(B1,B2)ésaDera‐patakon(D1,D2),valamintadunaitorkolatiélőhelyeken(B3,D3)

Fig.1.SamplingsitesintheBarátandDeracreeksandadjacentsectionsoftheRiverDanube

EredményekVizsgálatainksoránakétpatakbanésadunaiélőhelyekenösszesennégy idegenhonos

tízlábúrákfaj mellett 12 őshonos és 10 idegenhonos halfaj több korosztályából sikerültegyedeketgyűjtenünk(1.táblázat).

AmintavételeksoránaBarát‐patakbanésazabbatorkollómelegvízcsatornábanelőszörészleltük cifrarákkal (Faxonius limosus) közösen a márványrák (Procambarus virginalis)tömeges jelenlétét, továbbá a vörös mocsárrák (Procambarus clarkii) és az ausztrálvörösollósrák(Cheraxquadricarinatus)szórványoselőfordulását(1.táblázat,2.ábra).

AmintavételiprogramsoránaBarát‐patakbatorkolló‐a11.számúfőúttalpárhuzamos‐mellékágának kijelölt szakaszáról először sikerült a szúnyogirtó fogasponty (Gambusiaaffinis), a mexikói karfarkúhal (Xiphophorus helleri) és különböző platty‐hibridek(Xiphophorus sp.) előfordulását kimutatni. A B1 mintavételi szakaszon legnagyobbegyedszámban a tüskés pikó (Gasterosteus aculeatus) egyedeit gyűjtöttük. E szakaszrajellemző, hogy a csapadékvíz mellett egész évben termálvíz is folyik a kibetonozottpatakmederben(1.táblázat).


49

1.táblázat.AmintavételihelyszínekengyűjtötthalfajokésdecapodafajokegyedszámaTable1.Numberofindividualsoffishandcrayfishspeciesatthesamplinglocations

Mintavételiszakaszok

Barát‐patak/Duna Dera‐patak/DunaFaj

SpeciesB1 B2 B3 DI D2 D3

Bodorka(Rutilusrutilus) ‐ ‐ 1 ‐ 2 ‐

Domolykó(Squaliuscephalus) ‐ ‐ 2 9 4 1

Jász(Leuciscusidus) ‐ ‐ ‐ 1 6 3

Balin(Leuciscusaspius) ‐ ‐ 3 ‐ 2 4

Küsz(Alburnusalburnus) ‐ ‐ 16 8 1 22

Szilvaorrúkeszeg(Vimbavimba) ‐ ‐ ‐ ‐ 1 4

Márna(Barbusbarbus) ‐ ‐ ‐ 1 3 4

Fenékjáróküllő(Gobiogobiosp.) ‐ ‐ ‐ 19 8 1

Razbóra(Pseudorasboraparva) ‐ 3 1 5 6 16

Ezüstkárász(Carassiusgibelio) ‐ 1 ‐ 1 4 1

Vágócsík(Cobitiselongatoides) ‐ 1 3 1 9 2

Kövicsík(Barbatulabarbatula) ‐ ‐ ‐ 9 4 ‐

Szúnyogírtófogasponty(Gambusiaaffinis) 28 ‐ ‐ ‐ ‐ ‐

PlattyhybridXiphophorussp 3 ‐ ‐ ‐ ‐ ‐

Mexikóikardfarkúhal(Xiphophorushelleri) 11 ‐ ‐ ‐ ‐ ‐

Tüskéspikó(Gasterosteusaculeatus) 147 28 ‐ ‐ ‐ ‐

Selymesdurbincs(Gymnocephalusschraetser) ‐ ‐ ‐ ‐ 1 1

Süllő(Sanderlucioperca) ‐ ‐ 1 ‐ 1 3

Folyamigéb(Neogobiusfluviatilis) ‐ ‐ 6 ‐ 7 4

Kessler‐géb(Ponticolakessleri) ‐ ‐ 4 ‐ 1 1

Feketeszájúgéb(Neogobiusmelanostomus) ‐ ‐ 18 ‐ 1 4

Takragéb(Protetrorhinussemilunaris) ‐ ‐ ‐ 4 8 6

Ausztrálvörösollósrák(Cheraxquadricarinatus) 3 ‐ ‐ ‐ ‐ ‐

Cifrarák(Faxoniuslimosus) 72 47 14 6 5 8

Márványrák(Procambarusvirginalis) 96 58 9 7 3 1

Vörösmocsárrák(Procambarusclarkii) 5 1 ‐ 1 1 2

HalfajokszámaNumberoffishspecies 4 4 10 10 18 16

TízlábúrákfajokszámaNumberofcrayfishspecies

4 3 2 3 3 3

HalakegyedszámaNumberofindividualsoffishes

189 33 55 61 70 77

TízlábúrákokegyedszámaNumberofindividualsofcrayfishes 176 106 23 14 9 10

Avízezenaszakaszonatermálvíz‐bevezetéshatásáraaleghidegebbtéliidőszakbansem

fagybe, és télen11,2±3,2 0Chőmérséklettel éri el aBarát‐patakot. Itt abefolyó termálvízméréseink alapján a felszínen körülbelül 700m után teljes mértékben visszahűl a patakhígítóvizénekhatására.

A Dera‐patakban a mintavételek során ‐ egészen február közepéig ‐ szintén sikerültkimutatni a cifrarákmellett a márványrák és a vörösmocsárrák jelenlétét. Ezt követőencsak amájus végimintavételek során sikerült újabbadult egyedeket gyűjtenünk a három


50

idegenhonos rákfajból. A halfaunisztikai vizsgálatok során a Dera‐patakból nem kerültleírása melegkedvelő idegenhonos halfaj, ellenben számos védett fajból több korosztályelőfordulását igazoltuk (1. táblázat). A Dera‐patakba sem felhasznált termálvíz, sem iparimelegvíznemkerülkibocsátásra,ugyanakkoratelepülésekrőlbevezetettvizekhatásáratéliidőszakbanaD1mintavételiszakaszonsemhűltleavíz4,20Calá.

2.ábra.VizsgálatainksoránkimutatottidegenhonosrákfajokA:ausztrálvörösollósrák(fotó:WeiperthAndrás),B:cifrarák(fotó:GábrisVeronika),C:márványrák(fotó:

SzendőfiBalázs),D:vörösmocsárrák(fotó:WeiperthAndrás)Fig2.Sampledindividualsofnon‐nativecaryfishspecies

A:redclawcrayfish(Photo:AndrásWeiperth),B:spiny‐cheekcrayfish(Photo:VeronikaGábris),C:marbledcrayfish(Photo:BalázsSzendőfi),D:redswampcrayfish(Photo:AndrásWeiperth)

Mindkét vízfolyás dunai torkolata körül regisztráltuk a cifrarák és a márványrák

előfordulását. A Barát‐patak torkolatának környezetében mindkét fajból adult és fiatalpéldányok,mígaszentendreimellékágban(aDera‐patakkörnyezetében)amárványráknakcsakadultegyedeitsikerültbegyűjtenünk.

Értékelés

Eredményeinkigazolják,hogya jelentősmértékbenátalakított,valamintatermálvízzelés ipari melegvízzel terhelt vízfolyásokban megjelenő egzotikus fajok sikeresmegtelepedésükeseténakörnyezőtermészetesélőhelyeketiskolonizálhatják.

Vizsgálatainksoránsikerültdetektálnunkamárványrákésavörösmocsárrákterjedésétkét újabb dunai befolyóban, valamint a torkolatuknál lévő dunai élőhelyeken. A Barát‐patakban leírt négy idegenhonos tízlábúrákfaj együttes jelenlétére eddig nem volt adatEurópavizeiből.Akétpatakhalfaunájátösszehasonlítvakitűnik,hogyajelentőspredációsnyomástkifejtő tízlábúrákfajok teljesmértékbenképesekátalakítani ahalfaunát.ABarát‐patak mellékágából a patak felső szakaszáról korábban jelzett halfajok (pl: razbóra,ezüstkárász,szivárványosökle,vágócsík)márateljeseneltűntekésakorábbikutatásokban


51

iskimutatotttüskéspikóváltdominánssá(HarkaésSzepesi2010),valamintmegjelentekafeltételezhetőenakvaristákáltaltelepítettelevenszülőfogaspontyfélék.

AhazaiDuna‐szakaszonamárványráknakésavörösmocsárráknakazelmúltévekbentapasztalt gyors terjedése, továbbá az ausztrál vörösollós rák egy‐egy újabb példányánakelőkerülése felhívja a figyelmet a befolyópatakok, valamint azok torkolatainak közelébentalálhatódunaiélőhelyekvizsgálatánakfontosságára.

Köszönetnyilvánítás

AkutatásokbanGálBlankarészvételétazEmberiErőforrásMinisztériumaÚjNemzetiKiválóságProgram(UNKP‐17‐3) támogatta. Antonín Kouba acknowledges theMinistry of Education, Youth and Sports of theCzechRepublic−projects “CENAKVA”(No.CZ.1.05/2.1.00/01.0024)and“CENAKVAII”(No.LO1205undertheNPUIprogram).

Irodalom

CoppG.H.,GodardM.J.,VilizziL.,EllisA.,RileyW.D.(2017):PredationbyinvasivesignalcrayfishonearlylifestagesofEuropeanbarbelmaybelimited.AquaticConservationMarineandFreshwaterEcosystems27/5:1056‐1060.

DanaE.D.,Garca‐deLomasJ.,GonzálezR.,OrtegaF.(2011):Effectivenessofdamconstructiontocontaintheinvasive crayfish Procambarus clarkii in a Mediterranean mountain stream. Ecological Engineering37/11:1607‐1613.

GálB.,KuříkováP.,BláhaM.,KoubaA.,JiříP.,DanyikT.,FarkasA.,FarkasJ.,WeiperthA.(2018):DistributionofDecapodainHungaryandtheimpactsoftheinvasiveredswampcrayfish(Procambarusclarkii,Girard1852)tothenativeecosystem.5thEuropeanCongressofConservationBiology‐ECCB2018,12‐15.06.2018.,UniversityofJyväskylä,Finnland.https://peerageofscience.org/conference/eccb2018/107373/

HarkaÁ.,SzepesiZs.(2010):Hánypikófaj(Gasterosteussp.)élmagyarországon?PiscesHungarici4:101‐103.Takács P., Czeglédi I., Ferincz Á., Sály P., Specziár A., Vitál Z.,Weiperth A., Erős T. (2017):Non‐native fish

species in Hungarian waters: historical overview, potential sources and recent trends in theirdistribution.Hydrobiologia795:1‐22.

VanderVeerG.,NentwigW.(2015):Environmentalandeconomic impactassessmentofalienandinvasivefishspeciesinEuropeusingthegenericimpactscoringsystem.EcologyofFreshwaterfish24/4:646‐656.

WeiperthA.,CsányiB.,GálB.,GyörgyÁ.I.,SzalókyZ.,SzekeresJ.,TóthB.,PukyM:(2015).Egzotikusrák‐,hal‐éskétéltűfajokaBudapestkörnyékivíztestekben.PiscesHungarici9:65‐70.

WeiperthA., Gál B.,Kuříková, P., Langorova, I., Kouba, A., Patoka, J. (2018):Risk assessment of pet‐tradeddecapod crustaceans in Hungary with evidence of Cherax quadricarinatus (vonMartens, 1868) in thewild.North‐WesternJournalofZoology,e171303

Authors:Balázs SZENDŐFI, SándorBÉRCES,Béla CSÁNYI,VeronikaGÁBRIS,BlankaGÁL, ZsuzsannaGÖNYE,EditRÉPÁS,Richárd

SEPRŐS,BalázsTÓTH,AntoninKOUBA,JiřiPATOKA, AndrásWEIPERTH([email protected])

egzotikus halfajok és decapodák a barát és dera patakban...

Documents