elektrotechnika -...

11
73. ÉVF OL Y AM 1980. l. SZÁM ELEKTROTECHNIKA A MAGYAR ELEK:TROTECHNIK:AI EGYESÜLET (A ÉS TERMÉSZETTUDOMÁNYI EGYESÜLETEK: TAGJA) HIVATALOS l(ÖZLÖNYE OcliHJ.UianbilbiA opraH BeHrepeKoro 3neKTpOTexHH'IeCKoro Ooru.eCTBa-Official Organ of the Hungarian Electrotechnical Associa tion- Organe officiel de l' Association Électrotechnique Hongroise- Organo ufficiale dell'Associazione Elettrotecnica Ungherese- Offizielles Organ des Ungarischen Elektrotechnischen Vereines Az egyesOlet elme: Buda pest V., Kossuth tér 6-8. Telefon: 120-662. A 100 éves Ganz Villamossági Müvek a gyártmányok fejlodésének tükrében* I. rész DR. ASZT ALOS P ÉT E R, Budapest• Névadónk, a svájci GAN Z ÁBRA HÁM 1 844-b en alapított a meg a budai vízi- rosban az on a helyen, ah ol ma az zeum áll. A "Ganz és Társa és Gépgyár Rt." ún. törz sgyára a mai Bem j ózsef ut ca (r ége n Királyhegy ut ca) és Ganz ut ca (r égen Kórh áz ut ca) közö tt terült el. az eleinte ki s egy alatt gépipari vá ll alat ki. Ganz 1867- ben bevetke ze tt halála után néhány év vel MECHWART ANDRÁS lett a "Ganz és Társa Vas- és Gép gyár" vezérigazgatója, a ki 1878 augu sz tusában v ill a mos osztályt alapított. Ennek veze tését egy 25 éves fi atal gép és zmérn ökre, ZIPE RNOWSKY KÁROLY-r a bízta, a ki V ill a mo ssági l. ábra. Zipernowsky Károly (1853 - 1942) • A Ganz Villamossági 100 éves jub ileuma alkal- mából rendezet t tu dományos konferencián elhangzo tt szövege. ** D R. AszTALOS PÉTER okl. gépészmérnök, közg. mérnök, a tudományok kandidá tusa, a Ganz Villamossági tanácsadója (Budapest II., Lövllház u. 39.) 1 Elektrotechnika DK 334.744.2 GANZ ,.1 879/1979":621.3.002.64.00 1.71 rgyú felolvasás ai val terelte magára a figyelmet ( 1. ábra). Az új osztályt a vízivá rosi Kacsa ut ca 18. sz. alatti házban rendezték be, egy és 6 munkásból álló létszámmal. valósi- tották meg Mechwart és Zip ernowsky mer és z ter- veit. Bár nevüket nem ismerjük, ho gy deink zött is megeml ékezzünk. a kis ki az Osztrák- M agyar Monarchi a és az európai kontinens egyik leg- régebbi villamossági gyára. Néhány hónap alatt elkés zítették az villamos világít ás a céljára az egyen- áramú dinamót (56 V, 12 A teljesítményre) és a hozzátartozó ívlámpákat, mindö ss ze két évvel Edison ívlámpáinak philadelphiai sikere után. Az ipa ril ag akkor rohamos induló Magyar- országon ez az esem ény korszakalkotó mondható. Zipernowskynak jutott tehát az a feladat, ho gy - szinte a - villamosipart hozzo n létre Magyarországon. Bár eleinte egyenáramú világítási berendezése- ket gyártottak, Zipernowsky figyelme - sok világ- szakemberrel ellentétben - a váltakozóáram alkalmazása felé fordult, és a Ganz gyár hamarosan a váltakozóáramú elektrotechnika is vált, anélkül azonban, hogy az egyenáramú ter- mékek gyártását és fejlesztését elhanyagolta volna. Ez ért a továbbiakban ltakozóáramú gyártmányaink ismertetjük. Száz minden alkotá- sáról megemlékeznünk lehetetlen volna. Csak a szorítkozhatunk, azokra, ame- lyek legjellegzetesebben bizonyítják tevékenysé- günk sokszor jellegét, és leghívebben tükrö- zik a gyár és gyártmányaink legfonto- sabb szakaszait és

Upload: tranliem

Post on 01-Mar-2019

221 views

Category:

Documents


0 download

TRANSCRIPT

Page 1: ELEKTROTECHNIKA - elektro.tudomanytortenet.huelektro.tudomanytortenet.hu/pdf/ET/1946-tol/ET_1980_01t.pdf · Elektrotechnika 73. évf. 1980. l. sz. l) kétfázisú gépek villamosan

73. ÉVF OL Y AM 1980. l. SZÁM

ELEKTROTECHNIKA A MAGYAR ELEK:TROTECHNIK:AI EGYESÜLET

(A MŰSZAl(I ÉS TERMÉSZETTUDOMÁNYI EGYESÜLETEK: TAGJA) HIVATALOS l(ÖZLÖNYE

OcliHJ.UianbilbiA opraH BeHrepeKoro 3neKTpOTexHH'IeCKoro Ooru.eCTBa- Official Organ of the Hungarian Electrotechnical Association- Organe offici el de l' Association Électrotechnique Hongroise- Organo ufficiale dell' Associazione

Elettrotecnica Ungherese- Offizielles Organ des Ungarischen Elektrotechnischen Vereines

Az egyesOlet elme: Budapest V., Kossuth tér 6-8. Telefon: 120-662.

A 100 éves Ganz Villamossági Müvek a gyártmányok fejlodésének tükrében*

I. rész

DR. ASZTALOS PÉT ER, Budapest••

Névadónk, a svájci vasöntőmunkás , GANZ ÁBRAHÁM 1844-ben alapította meg a budai vízi­városban vasön tődéj ét azon a helyen, ahol ma az Öntődei Múzeum áll. A későbbi "Ganz és Társa Vasöntő és Gépgyár Rt." ún. törzsgyára a mai Bem j ózsef utca (régen Királyhegy utca) és Ganz utca (régen Kórház utca) között terült el. Ebből az eleinte kis üzemből egy emberöltő alatt j e l entős gépipari vállalat fejlődött ki. Ganz 1867-ben bekövetkezett halála után néhány évvel MECHWART ANDRÁS lett a "Ganz és Társa Vas­öntő és Gépgyár" vezérigazgatója, aki 1878 augusztusában villamos osztályt alapított. Ennek vezetését egy 25 éves fi atal gépészmérnökre, ZIPERNOWSKY KÁROLY-ra bízta, aki Villamossági

l. á bra. Zipernowsky Károly (1853 - 1942)

• A Ganz Villamossági Művek 100 éves jubileuma alkal­mából rendezet t tudományos konferencián elhangzott előadás bővitett szövege.

** DR. AszTALOS PÉTER okl. gépészmérnök, közg. mérnök, a műszaki t udományok kandidátusa, a Ganz Villamossági Művek műszaki t anácsadója (Budapest II., Lövllház u. 39.)

1 Elektrotechnika

DK 334.744.2 GANZ ,.1 879/1979":621.3.002.64.001.71

tárgyú felolvasásaival terelte magára a figyelmet ( 1. ábra). Az új osztályt a vízivárosi Kacsa utca 18. sz. alatti házban rendezték be, egy művezető­ből és 6 munkásból álló létszámmal. Ők valósi­tották meg Mechwart és Zipernowsky merész ter­veit. Bár nevüket nem ismerjük, illő, hogy elő­deink között őróluk is megemlékezzünk. Ebből a kis műhelyböl fejlődött ki az Osztrák- Magyar Monarchia első és az európai kontinens egyik leg­régebbi villamossági gyára.

Néhány hónap alatt elkészítették az öntő­műhely villamos világítása céljára az első egyen­áramú dinamót (56 V, 12 A teljesítményre) és a hozzátartozó ívlámpákat, mindössze két évvel Edison ívlámpáinak philadelphiai sikere után. Az iparilag akkor rohamos fejlődésnek induló Magyar­országon ez az esemény korszakalkotó jelentősé­gűnek mondható.

Zipernowskynak jutott tehát az a feladat, hogy - szinte a semmiből - erősáramú villamosipart hozzon létre Magyarországon.

Bár eleinte egyenáramú világítási berendezése­ket gyártottak, Zipernowsky figyelme - sok világ­hírű szakemberrel ellentétben - a váltakozóáram alkalmazása felé fordult, és a Ganz gyár hamarosan a váltakozóáramú elektrotechnika úttörőjévé is vált, anélkül azonban, hogy az egyenáramú ter­mékek gyártását és fejlesztését elhanyagolta volna. Ezért a továbbiakban először váltakozóáramú gyártmányaink fejlődését ismertetjük.

Száz esztendő minden jelentős műszaki alkotá­sáról megemlékeznünk lehetetlen volna. Csak a legjelentősebbekre szorítkozhatunk, azokra, ame­lyek legjellegzetesebben bizonyítják tevékenysé­günk sokszor úttörő jellegét, és leghívebben tükrö­zik a gyár és gyártmányaink fejlődésének legfonto­sabb szakaszait és lépcsőfokait

Page 2: ELEKTROTECHNIKA - elektro.tudomanytortenet.huelektro.tudomanytortenet.hu/pdf/ET/1946-tol/ET_1980_01t.pdf · Elektrotechnika 73. évf. 1980. l. sz. l) kétfázisú gépek villamosan

l. Váltakozóáramú generátorok

Azok a szempontok, amelyek figyelembevétele Zipernowskyt a váltakozóáram hívévé tette, az alábbiak voltak:

Az egyenáramot a dinamók forgórészéből kell kivezetni; az erre a célra szolgáló kommutátor nagyon kényes szerkezet, és az akkori gyártás­technológia mellett nehéz volt azt üzembiztosan elkészíteni. Ezzel szemben a váltakozóáramot lehet olyan generátorral előállítani, amelynek állórészéből kell az áramot elvezetni és az álló tekercseket nagyobb feszül tségre lehet készíteni , sőt az egyes tekercsekre lehet a több itő l. függetl~­nül is fogyasztókat (lámpákat) kapcsolm. Az Edi­son által 1879-ben feltalált izzólámpák élettartama ugyanakkor váltakozóáram esetén lényegesen hosz­szabbnak bizo nyul t.

Zipernowsky váltakozóárammal folytatott kí­sérleteihez val ószínűleg azt az 1880-ban szabadal­maztatott többpólusú áramfej lesztőgépet hasz­nálta fel , amely csúszógy(írűkkel és kommutátor­ral is el volt látva. A gép alkalmas volt mind egyenáram, mind váltakozóáram fej lesztésére, sőt a későbbi egyarmatúrás átalakító elvét is meg­valósította. (A konverterek évtizedeken keresztül fontos gyártmányaink voltak.)

A gyár első egyfázisú váltakozóáramú generátor sorozata ("W" típus jel) már belső, forgó mágnes­kerékkel és álló arrnatúrával készült. A gerjesztő áramot általában egy, a generátorral közvetlenül kapcsolt kisebb egyenáramú dinamó szolgáltatta. A gépek szerkezete állandóan fejlődött, egysége­sebb típussorozat csak néhány év múlva alakult ki (2. ábra).

A gépeket vagy szíjj al hajtották, vagy a. gőz­géppel közvetlenül voltak kapcsolva oly modon, hogy annak lendkerekét egyes ítették a generátor mágneskoszorújával. Ez utóbbi elren.dezé~t, vala­mint azt a megoldást, amelynél a geq esztogépet a generátorral közös tengelyre szerelték, a Ganz gyár alkalmazta először.

~

2. ábra. Gőzgéppel hajtott egyfázisú "W" generátor álló pólusú gerjesztőgéppel kapcsolva (1 882)

Elektrotechnika 73. évf. 1980. l. sz.

Az első Ganz-féle váltakozóáramú generátorak közül elsősorban azt az "óriási", 150 LE-s gőz­géppel hajtott és egyenáramú gerjesztőgéppel kapcsolt 36 pólusú, egyfázisú, 180/min fordulat­számú generátort kell megemlíteni , amely az 1883. évi bécsi villamossági kiállítás kapcsán az Asphalea színházban 1200- 1600 izzólámpát táp­lált. A berendezés később a budapesti Keleti pályaudvart 30 éven át világította. 1 885-i~ össze: sen 4 ilyen gép készült a gyárban. A római Cercht erőmű 600 LE-s híres generátorai közül is az első kettő W8 típusjelű volt. Az ilyen gépeket abban az időben "Dampflichtmaschine" (gőzvilágítógép) néven reklámozták.

1882-ben lépett a gyár szolgálatába DÉRI MtKSA. Még ebben az évben kidolgoztak Ziper­nowskyval együtt egy öngerjesztésű, egyfázis(I, váltakozóáramú gépet. Ennek szerkezete hasonlí­tott a W típuséhoz, de csúszógyűrűk helyett különleges kommutátora volt, amely a főáram egy részéből a gerjesztéshez szükséges egyenáramot állítot ta elő, és így külön gerjesztődinamóra nem volt szükség. Ezeket a gépeket SW típusjellel gyártották 150 LE teljes ítményig, és ~1ind. a~ 1883. évi bécsi, mind pedig az 1884. évt tonnőt kiállításon nagy feltűnést keltettek. Ennek az utóbbi kiállításnak második díját egy ilyen gépért kapta a Ganz-gyár. Hátrányuk volt, hogy pár­huzamos járásra al kal matlanoknak bizonyultak. Ennek az SW típusnak volt egy, a terhelő áram­mal kompaundált változata is.

A W és az SW típusokat 1890-ig gyártottuk: néhány száz gép készült belőlük, összesen. h_ét típusnagyságban. A legnagyobb W gép teljeslt­ménye 600 LE volt. Az áll órész-tekercsek egymás­tól független csévékből állottak és számuk meg­egyezett a rotaron levő gerj esztőpólusok számávaL

A következő, szintén Zipernowsky szabadalma szerint készült generátor-sorozat a "A" jelű volt. 1 889-től kezdve a gyár által a századfordutóig berendezett számtalan egyfázisú erőműben ilyen gépek szolgáltatták a villamos energiát,. A ~erchi erő mlí második két nagy generátora IS mar ~8 típusú volt. A sorozat 14 típusból állott, a telje­sítmények 10 kW-tól 500 kW-ig terjedtek.

A gyár első , háromfázisú generátorai egyenáramú gépbő l átalakított, három csúszógyűrűs, forgó armatúrás gépek voltak, 1894-95-ben.

1896-ban kezdtük meg az AF típusjelű, két- és háromfázisú generátorak gyártását, KANDÓ KÁL­MÁN elképzelései szerint. Ezeket lényegében két "A" típusjelű állórészből építették fel: a gépek homopoláris induktor generátorak vol tak, a két állórészben forgó fogazott rotorraL A század­fordutóig mindössze 100-nál valamivel több AF generátor készült, közülük is azo~b an kb. 25 a~ időközben megvett, Bécs melletti Leobersdorf-t gyárban.

Ezeknek a gyártmánytörténeti szempontból átmeneti típusoknak tekinthető gépeknek több alfaja fordult elő:

Page 3: ELEKTROTECHNIKA - elektro.tudomanytortenet.huelektro.tudomanytortenet.hu/pdf/ET/1946-tol/ET_1980_01t.pdf · Elektrotechnika 73. évf. 1980. l. sz. l) kétfázisú gépek villamosan

Elektrotechnika 73. évf. 1980. l. sz.

l) kétfázisú gépek villamosan 90°-kal eltolt póluskoszorúval;

2) háromfázisú gépek a két állórész "T" kap­csolásával;

3) egyfázisú gépek el nem tolt pólusokkal (volt közöttük függöleges tengelyű is);

4) háromfázisú gépek "Y" kapcsolás ú állóré­szekkel és 180°-kal eltolt pólusokkal;

5) a két armatúra (és póluskerék) egymástól eltérő pólusszáma esetén kétféle periódusszám is előállí th ató volt. Ilyen volt az 1897-ben épült Lövőház utcai gyártelep két 42/ 15 Hz-es, három­fázisú, 400 LE-s, 150/min fordulatszámú generá­tora.

Az első AF gépek az 1896-i millenáris kiállításra készültek. A legnagyobbak voltak közülük a meranói Etschwerke 1200 kW-os és az angli ai Leicester-i erőm(i 500 kW-os, több méter át­mérőjű generátorai, 1898-ban (3. ábra).

3. ábra. "AF" tfpusú háromfázisú induktorgenerátor (Leices­ter, 1898)

1898-ban kezdtlik meg ismét kiálló, váltakozó­pólusú generátorok gyártását, a gyárba 1883-ban belépett BLÁTHY O. TITusz tervei szerint. A forgó­részen körkeresztmetszetű pó lustörzzsel és élére hajlított, laposréz gerjesztő tekerecsel bíró, álló­részükön háromfázisú (ritkán kétfázisú) generá­torok alapvető szerkezeti elemei a második világ­háborúig jellemezték ezeket a gyártmányainkaL Többek között ma is üzemben van még az 1911-ben épült Schnalstalwerke vízerőmű két 8000 kVA-es, 18 kV-os generátora és a dalmáciai Kraljevac-i erőmű négy gépcsoportja. Itt 1912 óta két 16 MVA, 1926 óta pedig két 26 MVA teljesítményű GANZ gépcsoport van üzemben. 1904 és 1914 között pl. tíz generátort is gyártot­tunk 30 OOO voltos állórész tekercseléssel. Ez a szigetelési szint abban az időben példa nélkül állt a generátor építésben. Az a tény, hogy ezeknek a gépeknek a többsége évtizedek óta zavartalanul üzemben van, a Ganz-gyár szigeteléstechnikájá­nak és üzembiztos konstrukciójának fényes bizo­nyítéka. Hidrogcnerátorok állórészén gyárunk al­kalmazott e l őször törthoronyszámú tekercselést.

1*

3

A századforduló utáni években indult meg gyárunkban a turbógenerdtorok gyártása. Ezek tervezését és gyártását haláláig szintén Bláthy irányította.

A négypólusú forgórészek körkeresztmetszetű pólustörzsekkel és ún. " hüvelyes" pólussarukkal készültek. A nagyo bb gépeknél tengelyirányban két sor pólus volt egymás mögött. A legnagyobb ilyen generátor teljesítménye 44 MVA volt. A XX. század első három évtizedében 50-nél több négy­pólusú turbógenerátort gyártottunk, összesen 300 M VA teljesítménnyel. Bláthy szabadalmait a svájci BBC és a berlini SSW is megvásárolta.

A kétpólusú gépeknél Bláthy választása a pár­huzamos hornyú forgórészre esett. Olyan konstruk­ciós újításokat dolgozott ki, amelyek 40 évre meg­szabták turbógenerátor gyártásunk irányát, sőt 10 MW teljesí tményig ma is ilyen forgórészeket gyártunk. Az ezzel a forgórészrendszerrel készült cellinai 43,2 MVA-es gép, gyártása idején, 1929-ben a legnagyobb kétpolusú gép volt a világon. 1905 óta kb. 500 párhuzamos hornyú forgórészt szállí­tottunk, közel 3300 MVA összteljesítménnyel.

1\. második világháború alatt fölmerült az az igény, hogy a generAtorok forgórészeit hazai Siemens - Martin acélból Ichessen készíteni. Ekkor fej lesztettük ki a kereszttekercses (MÁNDJ-féle) forgórész rendszert. Ez a szerkezet megtartotta a párhuzamos hornyú rendszer összes előnyét, de több réz elhelyezését és a gép jobb kihasználását tette lehetövé (4. ábra). A mai napig majdnem 150 ilyen rotort gyártottunk, 4500 MVA össz­teljesítménnyel. A legnagyobb ilyen turbógenerá­tortípus teljesítménye 50 MW.

4. ábra. Kereszttekercses turbógenerátor-forgórész (1949)

Gyárunk és a leningrádi Elektroszila gyár közti együttműködés révén 1960- 62-ben bevezettük a hidrogé nhűtésű, majd az állórészen vízhűtésű turbógencrátorok gyártását is, valamint a kom­paundált állórész-szigetelési eljárást. A leningrádi 50 MW-os típusból összesen 7 generátor készült gyárunkban. A gép forgórésztekcrcselését a növelt nyomású gáz közvetlenül h(íti a Punga-féle "gap­pick-up" elv felhasználásával. Az állórész felületi hütésü. Azonos forgórész konstrukcióval készült

Page 4: ELEKTROTECHNIKA - elektro.tudomanytortenet.huelektro.tudomanytortenet.hu/pdf/ET/1946-tol/ET_1980_01t.pdf · Elektrotechnika 73. évf. 1980. l. sz. l) kétfázisú gépek villamosan

4

két 150 MW-os generátorunk is, ezek állórésze azonban már vízhűtésű.

Turbógenerátorainkhoz a hatvanas és hetvenes években új forgórészhűtési megoldásokat dolgoz­tunk ki , amelyeknek közös ismérve a keresztcsator­nás (W ALLENSTEIN-féle) hű tési rendszer, amely az összes eddig ismert ilyen megoldásoknál hatá­sosabbnak bizonyult. Az elrendezés licenciáját megvásároita a francia ALSTHOM és a svéd ASEA gyár és azt átadtuk az Elektroszila gyárnak is. Ilyen forgórészhűtéssei ell átott eddigi legna­gyobb (220 MW-os) típusunk (5. ábra) jelenleg a magyar villamos-energiarendszer alapgépe. Egy kísérteti turbógenerátoron kívül eddig 18 d b 100-220 MW közötti teljesítményű forgórész készült l égrésből vett gázzal táp lált keresztcsator­nás hűtéssel, míg négy 75 - 100 M V A között i teljesítményű hidrogén-, ill. l evegőhűtésű forgó­részt segédhoronyból táplált keresztcsatornás hű­téssel láttunk el.

5. ábra. 220MW-os turbógenerátor (1970)

Az első világháború idején kezdtük gyártani GB j elű kis generátor sorozatunkat, kiálló forgó­rész pólusokkal, ezeknek t örzse négyszögkereszt­metszetű volt, a gerjesztőtekercselés pedig kör­keresztmetszetű rézből készült. Ezek a generá­torok külső alakjukat tekintve az azokban az években gyártott EB jelű egyenáramú és FB jelű aszinkron gépeink testvérei voltak, számos közös alkatrésszel.

1930 és 1960 között kis és közepes nagyságú szinkron gépeink céljára lemezelt, hornyolt, hen­geres forgórészű generátorokat gyártottunk. Mivel a negyvenes években az acélöntvények beszerzése nehéz volt, még nagyobb, vízturbinás generátoro­kat is gyártottunk ilyen forgórésszel; a legnagyobb ezek közül 6200 kVA teljesítmény(í vo lt.

.~ XX. század ötvenes évei óta gyártunk négy­szogkeresztmetszetű pólustörzzsel bíró, kiálló pó­lusú nagy szinkron gépeket: vízturbinás generáto­rokat (6. ábra), Diesel-generátorokat, szinkron motorokat és szinkron kompenzátorokat. Mére­teiknél fogva kiemelkednek közUiük a lengyel­országi Dembe részére készült 7 méter állórész-

Elektrotechnika 73. évf. 1980. l. sz.

furatü, 130 tonnás, 72 pólusú forgórészű és egy indiai rendelésre száll ított 16 pólusü, 180 tonnás forgórészű generátorok.

..."~~-J.. .-. 6. ábra. Tiszalöki generátor rorgórészc (1955)

Az utolsó évek említésre méltó, új gyártmányai a francia ALSTHOM céggel közösen gyártott cső­turbinás generátorak a kiskörei erőmű részére.

A kisebb generátorak gyártása profilváltozás következtében a hatvanas évek közepén gyárunk­ban megszűnt. A közepes teljesítményű, kiálló pólusú szinkron gépek OD, OH jelű so rozatát 1961-ben dolgoztuk ki és gyártásuk azóta folyik .

Az 1940-es évek vége óta gyártunk középfrek­venciás, egyfázisú generátorokat indukciós ke­mencék táplálására.

Több áll andó mágneses generátort ípust dol­goztunk ki ingagenerátorok és feszültségszabályo­zók számára.

2. Transzformátorok

A Ganz gyárnak és három mérnökének: Ziper­nowskynak, Dérinek és Bláthynak érdeme, hogy az elektrotechnika rohamos fejlödését a transzfor­mátorrendszer kidolgozásával lehetövé tette. Ez a gyár világhírét is megalapozó tlj rendszer zárt vasmagú, mindkét oldalán párhuzamosan kap­csolt, tetszőleges áttételű, "transzformátornak" elnevezett indukciós készülékek alkalmazásán ala­pult. 1884 őszén keltek azok a feljegyzések, ame­lyek az első, 1400 wattos transzformátorokra vonatkoznak. A vasmag ezeknél még nyitott volt.

Déri Miksa 1885 márciusában mutatta be a rendszert a bécsi "Technologisches Gewerbe­museum"-ban. A bemutatőn szerepelt indukciós készülékek vasmagja már mindkét végükön széjjel (egymás felé) hajlított vas huzalokból állt, hogy a kör mágneses ellenáll ása kisebb legyen ("sün­disznó" transzformátorok).

Az első szabadalmi bejelen téseket 1885 január­március folyamán nyújtották be. Ezek már a zárt vasmagos transzformátor mindkét alap­formáját tartalmazzák (magtípus és köpenytípus) (7. dúra) .

Page 5: ELEKTROTECHNIKA - elektro.tudomanytortenet.huelektro.tudomanytortenet.hu/pdf/ET/1946-tol/ET_1980_01t.pdf · Elektrotechnika 73. évf. 1980. l. sz. l) kétfázisú gépek villamosan

Elektrotechnika 73. évf. 1980. l. sz. 6

7. ábra. Bláthy (1860 - 1939) első találmányai között (magtranszformátor, fogyasztásmérő és köpeny-transzformátor)

Az 1885 májusában megnyílt Magyar Országos Kiállításon mutatta be a gyár a transzformátor rendszert a nagy nyilvánosság előtt: a kiállítás világítását ellátó, ezernél több szénszálas izzó­lámpát Ganz generátorak táplálták számos transz­formátor segitségével. Egyidejűleg bemutatták a rendszert Antwerpenben és Londonban is.

A 16. transzformátort a gyár 1937-ben a Detroit melletti dearborni Edison Institute-nak (jelenleg Henry Ford Muzeum) adományozta. Ezenkívül még két őstranszformátorról van tudo­másunk, mindkettő a Budapesti Történeti Múze­umban található.)

Ezeknek a kiállításoknak a sikere után a gyár egyre-másra kapta a megrendeléseket, és 1886 tavaszán elkészült már a 100. transzformátor is. Egy 1886-ból származó adat szerint a magtransz­formátorokat négy típusnagyságban és négyféle primer feszüliségre gyártottuk (max. 7500 watt és max. 1800 volt). A szekunder feszültség 2 x 50 V volt. A vasmag csupasz vashuzalokból készült, de a rétegek szigetelve voltak.

A transzformátoros világítási berendezések fon­tos tartozéka volt a "Compensator" - egy kisebb áramtranszformátor, amelynek primer tekercsét a terhelőáram táplálta, szekunder tekercse pedig az öngerjesztésű generátor (még nem egyenirá­nyított) gerjesztő áramát kompaundálta és így a feszültségszabályozást segítette elő.

2 Elektrotechnika

Az ezt követő típusok vasmagja már 0,5 mm vastag vasszalagokból készült. 1889-ben született az 5 tagból álló "E" típusú köpenytranszformátor sorozat, max. 30 kW teljesítményre és max. 3600 volt primer feszültségre. A vasmag egymással szembefordított E alakú vaslemezekből állt, a tekercselés tárcsás elrendezéső volt: a primer tekercs volt középen és ez alatt, illetőleg felett helyezkedett el a szekunder tekercs két fele.

Az ezredik transzformátor 1889-ben készült el gyárunkban, amely két évtizeden keresztül a világ legjelentősebb transzformátor-gyártója volt. Az egységteljesítmény is rohamosan növekedett: 1899-ben, amikor a 10 OOO. transzformátor készült, már többszáz kVA-es transzformátorokat is gyár­tottunk A növekvő teljesítmények miatt kifej­lesztettük a ventillátorral szellőztetett léghűtéses száraz transzformátorokat (8. dbra).

A XI X. század utolsó évtizedében fejlesztettük ki az oszlo pos transzformátortípus t is, amely különösen három fázis esetén mutatkozott cél­szerűnek. Az első háromfázisú transzformátorok ennek az évtizednek a közepén készültek gyárunk­ban, Kand6 tervei szerint. Ekkor kezdtük hasz­nálni a 2% alumíniummal, majd a századforduló idején szilíciummal ötvözött lemezeket is, és az olajhűtést. Az olajat 1911 óta tisztítjuk centri­fugálássaL

Page 6: ELEKTROTECHNIKA - elektro.tudomanytortenet.huelektro.tudomanytortenet.hu/pdf/ET/1946-tol/ET_1980_01t.pdf · Elektrotechnika 73. évf. 1980. l. sz. l) kétfázisú gépek villamosan

6

8. ábra. A 10 OOO-ik (szellőzött) transzformátor (1899)

1905-ben olyan vízhűtésű transzformátorokat (9. ábra) kezdtünk gyártani, amelyeknél az olaj­edényben a fedél és a felső járom között hűtő­vízzel táplált csőkígyót helyeztek el. A legnagyobb ezek közül 21 MVA-es volt, 1911-ben. Hasonló módon csúcsteljesítményt jelentettek az 1911-ben gyártott és a dalmáciai Kraljevac- Dugirat kö­zötti távvezetékhez készült 16f21 MVA-es, belső vizhűtésű transzformátorok is.

Ezekből az évekből meg kell említenünk a dal­máciai Sibenik és Dugirat városokban épült kar­bidgyárak 1500, ill. 2500 kVA teljesítményű , egyfá­zisú, szintén belső vízhűtésű, köpenytranszformáto­rait is, amelyeknek 50 V-os kisfeszültségű oldalán az áramerősség 30, ill. 50 kA volt. A nagyáramú tekercselést egyetlen "menet" alkotta, amely 6, egymással párhuzamosan kapcsolt vörösréz lemez­ből állt.

A húszas években mesterséges olajáramlású nagy transzformátorokat gyártottunk, amelyek­nél az olaj at az edényen kívül elhelyezett olaj- víz hűtőkben hűtötték le. A legnagyobbak 1928-ban készültek a Kelenföldi Hőerőmű részére és abban az időben Európa legnagyobb transzformátorai voltak: teljesítményük 45 MVA, feszültségáttéte­Jük 10f30 kV, szállítási súlyuk 80 tonna volt. Ezek voltak az első átlapolt, összelemezelt vasmagú transz­formátorok a világon. Ez a megoldás gyárunk út­törő munkája nyomán hamarosan általánossá vált. A következő feszültségszintet a Bánhidai Erőmű liOflO kV-os, 26MVA-es transzformátorai képviselték 1929-ben. A 110 kV-os kivezetések itt már ún. kondenzátor-típusúak voltak.

l dőközben a gazdaságosság szempontjai a transz­formátorok veszteségeinek olyan mért~kű csök­kentését követelték meg, hogy ismét előtérbe

Elektrotechnika 73. évf. 1980. l. sz.

9. ábra. Vfzh{ltéses olajtranszformátor (1912)

került még az egész nagy transzformátoroknál is az olajedény természetes léghűtése, esetleg nagy terheléseknél működésbe lépő szellőztetéssel.

1942-ben mesterséges Iéghűtésű, 40 MVA-es liOflO kV-os transzformátorokat szállítottunk a Mátrai Erőműbe; rászerelt radiátorok növelték meg az edény hőátadó felületét.

A második világháború alatt fejlődött ki alu­míniumtekercselésü transzformátoraink gyártási technológiája. A terhelés alatti szabályozási prob­lémákat évtizedeken keresztül GANZ- Ratkov­szky rendszerű feszültségszabályozókkal oldottuk meg. A kétmagos közvetett feszültségszabályozó­kat pl. a fix áttételü fötranszformátor és az ettől független szabályozó-transzformátor jellemezte; az átkapcsolások a fő áramkörrel csak induktív kapcsolatban álló segéd áramkörben történtek. A legnagyobb ilyen feszültségszabályozó átmenő teljesítménye 60 MVA volt. A közvetlen rendszerű, takarék-kapcsolás ú feszültségszabályozóknál a sze­kunder tekercsek megcsapolásait használták fel a szabályozáshoz. Készültek egészen kis teljesít­ményű (néhány kVA-es), automatikus feszültség­szabályozók is gyárunkban.

A második világháború után teljesen új 120 kV-os sorozatot dolgoztunk ki 10 és 60 MVA kö­zötti teljesítményekre: 1950 óta ötszáznál több ilyen transzformátort és szabályozót gyártottunk.

Századunk hatvanas éveinek elején ugrásszerű fejlődés indult meg transzformátorgyártásunk te­rületén. Megnöveltük transzformátoraink zárlat-

Page 7: ELEKTROTECHNIKA - elektro.tudomanytortenet.huelektro.tudomanytortenet.hu/pdf/ET/1946-tol/ET_1980_01t.pdf · Elektrotechnika 73. évf. 1980. l. sz. l) kétfázisú gépek villamosan

Elektrotechnika 73. évf. 1980. l. sz.

bíztosságát és lökőfeszültség szilárdságát. Be­vezettük a hidegen hengerelt lemezek felhasználá­sát. Korszer(í vákuum-technika segítségével nö­veltük aszigetelő anyagok kihasználását. Szabályo­zós transzformátor típusokat dolgoztunk ki, j an­sen rendszerű, terhelés alatti át kapcsolókkal fel­szerelve. jó hatásfokú hűtökkel felszereJt nagy transzformátoraink mérete és súlya jelentőse n csökkent, és szállító kocsinkkal óriás transzformá­toraink is összeszereJt állapotban szállíthatók.

Ezeknek az erőfeszítéseknek az eredményekép­pen 25 - 250 MVA teljesítményhatárok között és 220 kV feszültségszintig korszerű, összefüggő soro­zatok születtek. E határokon túl egyedi típusok készültek. Az 1965-ben gyártott transzformátorok zöme már ilyen új konstrukció volt, és ezek minő­ség tekintetében ma is a legnagyobb v ilágcégek gyártmányaival vannak egyvonalban.

A kis transzformátor-sorozat változatban alu­mínium vagy vörösréz t ekercseléssei készült, 25 -1600 kVA közötti teljesítményekre, 35 kV-os feszültségszintig. Ezeknek a típusoknak a gyártását azonban a Csepeli Transzform átorgyár a 60-as évek elején fokozatosan átvette. Azóta csak ennél nagyobb teljesítményű t ranszformátoro kat gyár­tunk.

Első 220 kV-os transzformátoraink még 1959-ben elkészültek. Ezen a feszültségszinten azonban az a 160 MVA átmenő teljesítményű 220/120 kV-os takarékkapcsolású transzformátor érdemel meg­különböztetett figyelmet, amelyből 1965 és 1975 között 25 egységet gyártottunk. Ez az önhordó tartályszerkezetlí típus egyik legsikerültebb új konstrukciónk.

1970-ben szállítottuk első 270 MVA-es, 242/ 15,75 kV-os blokktranszformátorunkat és 1967-ben készültek el első 420 kV-os egyfázisú, 120MVA-es takaréktranszformátoraink (10. ábra), de ma már ezen a feszültségszinten háromfázisú típusokat is gyárt unk.

Transzformátorgyártásunk fejlődésére jellemző, hogy 1966 és 1975 között az évenként gyártott transzformátorok összteljesítménye 1000 M VA-ről 3500 MVA-re n őtt. Első 750 kV-os transzformáto-

10. ábra. 420 kV-os, egyfázisú, 120MVA-es booster (1967)

2*

1

runk 1978-ban készült el az albertirsai aláilomás számára. Erőművi és aláilomási transzformátoraink mel­

lett vasúti j ármű transzformátoraink, kemence transzformátoraink, egyenirányító transzformá­toraink, áram- és feszülts égváltóink és esetenként gyártott negyfeszültségű próba-transzformátora­ink nem kevésbé fontos gyártmányaink. Korszerű mérőváltóink 1964 óta a Sprecher und Schuh cég Jicenciája a lapján készülnek.

3. Er{)míívek, berendezések és alállomások

Az első, nyilvánosan is lát ható egyenáramú ív­lámpás világítási berendezéseket 1879-ben szerel­tük fel a pesti Kálvin-téren, majd a szegedi árvíz alkalmával. Néhány mezőgazdaságí üzemben több évre bevezették az éjszakai cséplést, szintén Ganz­gyártmányú világító berendezésekkel.

Budapest en az első, kifejezetten közvilágítási berendezést 1881 májusában szereJte fel a GANZ­gyár a Rudolf trónörökös és felesége tiszteletére megrendelt díszkivilágítás céljára. A város külön­böző pontj ain 36 kiváló minőségű, önműködően szabályozott ívlámpa világított. Az első (12 LE teljesítményű) magán világítási berendezést ugyan­ebben az évben egy pesti kávéház kapta.

A transzformátorrendszer kidolgozása előtt is már több mint 150 váltakozóáramú villanytelepet, illetve világító berendezést helyezett üzembe a gyár. Az első volt ezek közül a budapesti Nemzeti Szlnház világítása 1882 - 83-ban. Ez volt a har­madik szlnház a világon, amelynek villamos világitása volt. Az akkori Osztrák-Magyar Monarchia terü­letén kívül Olaszországba, Oroszországba és Ro­mániába szállítottunk világító berendezéseket ele­inte még ívlámpákkal is, majd egyre nagyobb számban izzólámpákkaL

1885-ben a transzformátor-rendszer kidolgozása inditotta meg a mai értelemben vett erőmű­építési munkát a Ganz-gyárban.

Az első, transzformátoros világító berendezésre vonatkozó megrendelést 1885 szeptemberében kap­tuk Svájcból: egy Littau melletti (Luzerntő l néhány km-re fekvő) vízesés energiáját hasznosító kis vizerUműbe első lépésben két 250 percenkénti fordulatú , egyfázisú, húszpólusú, 42 Hz-es önger­jesztésű (SW) generátort szállítottunk. Az áramot távvezetéken vezették a fogyasztókhoz (malmok, falvak, luzerni szállodák stb.). A több ezer izzó­lámpát 30 V feszültségen látták el energiával meg­felelő számú transzformátor segítségéve!. A feszült­ségszabályozást a már említett, " Compensator"­nak nevezett kis áram-transzformátorok önmű­ködően végezték.

A 42 Hz periódusszámot azért választották (és hosszú ideig azért használták a Ganz gyárban, mint szokványos fre kvenciát), mert ebben az esetben a használatos pólusszámokhoz egész számú percenkénti szinkron fordulatszámok tartoznak*;

• 42.120 = 1.2.3.4.5.6.7 = 5040 = (71)

Page 8: ELEKTROTECHNIKA - elektro.tudomanytortenet.huelektro.tudomanytortenet.hu/pdf/ET/1946-tol/ET_1980_01t.pdf · Elektrotechnika 73. évf. 1980. l. sz. l) kétfázisú gépek villamosan

8

ugyanakkor kísérletileg azt is megállapít ották, hogy az ívlámpák fénye ilyen frekvencia mellett még kielégítőcn egyenletes.

Az új energiaelosztási rendszer a gyárnak ko­moly helyzeti el őnyt biztosított. Egymás után kaptuk a megrendeléseket városi központi villa­mos telepek létesítésére. Az áramfejlesztő gépeken és transzformátorokon kívül fellendült a mellék­gépek, segédeszközök, szabályozó és ellenőrző berendezések, kapcsolók stb. gyártása is. Ezeknek a szintén saját terveink alapján készült készülé­keknek is döntő szerepük volt az erőművek üzem­biztos működésében. Az első Ganz szállítású gőzerőmű a milanói Verme Színház részére készült, míg az első világvárosi méretű gőzerőmű a római telep volt (11. ábra), amelyet a Ganz gyár helye­zett üzembe 1886-ban. Teljesítménye 2700 LE volt. Ez volt az első erőmíi a világon, ahol szinkron generdtorok egymással párhuzamosan jártak. A fe­szültségszabályozást Bláthy higanyos szabályo­zója végezte; a szabályozó ellenállások be- és ki­kapcsolását áramreduktor közbeiktatásával a háló­zati terhelőáram működtette. Az előzetes szinkro­nozási kísérleteket Bláthy a trevisoi erőműben hajtotta végre, és a sikerhez a megfelel ő gőzgép­szabályozó is nagymértékben hozzájárult

ll. ábra. A római erőma gépháza (1886)

Az erőmű (Bláthy-féle) ún. "kapcsológépe" egyetlen fogással lehetövé tette a generátorak és kábelek tetszőleges csoportosításban való be- és kikapcsolását. Ez után az ún. Cerchi erőmű után még évtizedekig Róma minden villamos berende­zését a Ganz gyár szállította.

Szintén a Ganz gyár építette a Róma melletti Tivoliban, 1892-ben Európa akkori legnagyobb, 2100 LE teljesltményű vlzerőmlívét egyfázisú gene­rátorokkaL Az egymástól 30 km-re fekvő Cerchi és Tivoli erőmlívek voltak az elsők az elektrotechnika tö'rténetében, amelyekben vízturbinákkal és gőz­gépekkel kapcsolt generdtorok párhuzamosan jdrtak. Ezt - többek között - Bláthy szervomotoros turbina-szabályozójának megbízható működése tette lehetövé. A Tivoli- Róma távvezeték városi végpontján, a Porta Pia aláliomáson harminckét - akkoriban még jelentősnek tűnt - 30 kVA

Elektrotechnika 73. évf. 1980. l. sz.

teljesítményű transzformátort szereltek fel. A távvezeték feszültségét négy booster segítségével 1898-ban a kétszeresére emelték.

Tivoliban utcai világítás is volt; ennek a beren­dezésnek az volt az érdekessége, hogy ott Gaulard­Gibbs-féle soros rendszerű szekunder generátorak voltak a Ganz-rendszer bevezetése előtt üzemben.

Az új rendszerrel elért sikerek következménye volt, hogy több külföldi gyár megszerezte az esze­rint l étesítendő berendezések kivitelezési jogát. 1gy többek között Németországban a kölni Helios­cég, a berlini Schwarzkopf-cég, Franciaországban a Le Creusot-i Schneider et Co., Spanyolországban a Gerona-i Planas Flaquer*, Ausztriában pedig a jelenlegi ELIN-cég elődje, a Weizer Elektrizitats­werke (Franz Pichler & Co).

A gyár 1885 és 1890 között közel 60, a század­fordulóig pedig összesen közel 300 komplett erő­művet épített a világ minden táján, eleinte egy-, később két- és háromfázisú áramrendszerreL Első háromfázisú berendezéseink az óbudai hajógyár­ban, a millenniumi kiállításon, valamint új Lövő­ház utcai gyártelepünkön 1895 és 1897 között kerültek üzembe. 1896 elején alakult meg erő­átviteli irodánk is, amely eleinte elsősorban gyá­rak, ipari üzemek, bányák, malmok stb. villamos hajtásainak tervezésével, a megfelelő motorok stb. kiválasztásával foglalkozott. Az iroda szervezete olyan volt, hogy ugyanaz a mérnök foglalkozott egy-egy berendezéssel kapcsolatos összes felada­tokkal (ajánlat, tervezés, tárgyalások, anyagbe­szerzés, szerelésvezetés, üzembehelyezés, üzemi és átadási próbák, elszámolás stb.).

A háromfázisú rendszer bevezetése idején meg kel lett oldani a háromfázisú indukciós motorok alkalmazásának kérdését is olyan helyeken, ahol még csak egyfázisú hálózat (vagy erőmű) állt ren­delkezésre. Ilyen helyeken egy-egy nagyobb Ferra­ris- Arn o anyamotort szereltek fel, és a többi kis­teljesítményű, forgóáramú motort ezeken keresztül látták cl háromfázisú energiával. A háromfázisú rendszer és az indukciós motorok gyors elterje­désére jellemző, hogy az első F motorok 1895 elején történt Jegyártása után alig másfél év alatt, 1896 végéig háromszáznál is több F és Fe motor, Cd, CM és AF generátor készült el, e gépek össz­teljesítménye meghaladta a 10 OOO LE-t.

Az első nagyobb háromfázisú gőzerőműveket Mahrisch Ostrau és Triest városokban helyeztük üzembe 1897-98 folyamán 1200, ill. 1050 LE összteljesítménnyeL Az első nagy lzáromfázisú vizerőmű az Etsch folyón épült hat 1200 LE-s egységgel az 1898-99 években. 1898- 1902 között új erőművet építettünk Tivoliban, de már három­fázisú generátorokkaL Ezek a 3600 kV A-es, kerek­pólusú generdtorok akkoriban Európa Legnagyobb ilyen gépei voltak: súlyuk 86 ton ná t tett ki.

Erőműépítési tevékenységünknek újabb lendü­letet adott a turbógenerátorok megjelenése. Míg

• Planas Flaquer pl. az ibériai félszigeten 1900-ig kb. 120 Ganz-rendszera villanytelepet Jétesltett.

Page 9: ELEKTROTECHNIKA - elektro.tudomanytortenet.huelektro.tudomanytortenet.hu/pdf/ET/1946-tol/ET_1980_01t.pdf · Elektrotechnika 73. évf. 1980. l. sz. l) kétfázisú gépek villamosan

Elektrotechnika 73. évf. 1980. l. sz.

a generátorokat hajtó vízturbinákat általában a Ganz Vagon és Gépgyár kőbányai telepe gyártotta, addig a gőzturbinákat vagy valamelyik Magyar­országon kívüli turbinagyár, vagy a Láng Gép­gyár készítette. Külön érdemes megjegyezni, hogy pl. a Bánhidai Hőerőmű annak idején (1928- 30-ban) rekordnak mondott rövid idő - 27 hónap -alatt épült fel.

A legutóbbi évtizedekben számos transzformá­torállomást létesítettünk Magyarországon és kül­földön egyaránt. Ezek közül is kiemelkedik az 1969-ben üzembe helyezett gödi 400 kV-os al­á llomás, amely egy 640 MW-os erőművet pótol. Az állomás összes fő elemeit a Ganz Villamossági Művek gyártotta: hét óriás transzformátort, száz­tíz mérőváltót, kilencvenegy megszakitót és sza­kaszolót.

4. Váltakozóáramú motorok

A transzformátor-telepek terjedését 1889-ig sok­szor a megfelelő váltakozóáramú motorok hiánya gátolta. A gyár ebben az évben hozta piacra "M" és "B" jelű egyfázisú szinkron motorjait, amelye­ket az "SW" és "A" típusú generátorokból fejlesz­tettek ki. I ndításuk terheletlen állapotban történt, soros motorként, előtételellenállássaL A szinkron fordulatszám elérése után a motort öngerjeszt ésre kapcsolták át. Bár a katalógusokban hatféle pólus­számban, összesen 10 típusnagyság szerepelt, gyakorlatilag csak a B jelű négypólusú négyféle típust gyártották (0,5 és 5 LE közötti teljesít­ményekre). Ezekből a motorokból 1~89 és 1896 között több, mint 150 készült el. A nagyobb moto­rokon (vagy a transzmissziókon) két szíjtárcsát a lkalmaztak a terhelésfelvétel megkönnyítése cél­j ából: egy szabadon futó és egy felékelt tárcsá t, vagy pedig oldható tengelykapcsolóra volt szük­ség. A motorok kis- és nagyfeszüHségre egyaránt készültek, és hatásfokuk meglepően jó volt az egyenáramú motorokhoz képest.

A kilencvenes években már terhelés alatti indí­tásra is alkalmas, egyfázisú, soros gerjesztésű, kompenzált kommutátoros motorokat is forgalomba hozott a gyár. A" V" jelű sorozatot 10 nagyságban, 1/8 és 10 LE közötti t eljesítményekre tervezték {12. ábra). Sorozatgyártásuk 1893-ban kezdődött és az első világháború előtti évekig sok százat gyár­tottunk belőlük. Csak az indukciós motorok tér­hódításával vesztettek jelentőségükbőL Alkalmaz­ták ezeket a kedvelt motorokat egyenáramú táplá­tásra is, és gyártottak belőlük söntgerjesztésű mo­torokat is. A kommutáció javítása céljából a kommutátor szeletei és az armatúratekercselés közé ellenállás huzalok voltak beépítve.

Az első, egyfázisú (főleg szinkron-) motorokat nagyobb számban alkalmazó berendezés Észak­olaszországban, l n tra városában került üzembe a kilencvenes évek elején. Az addig létesített erő­átviteli berendezésekben általában egyenáramú motorokat használtak, és azokat motordinamók, vagy konverterek segítségével táplálták Az intrai

9

12. ábra. "V3" tfpusú egyfázisú kommutátoros motor (1890)

berendezéssel kapcsolatban szerezte a váltakozó­áramot addig csak világítási célra alkalmazó Ganz gyár az első (kellemetlen) tapasztalatokat a cos rp jelentőségéről.

A váltakozóáramú villamos hajtások fejlődésé­nek nagy lökést adott a háromfázisú rendszer és az indukciós motorok elterjedése. A Ganz gyárban ezek gyártását Kan dó Kálmán vezette be 1894-95-ben. Az első motorsorozat az "F" típusjelzést kapta, és tagjai hihetetlenül rövid idő alatt -mindössze egy évvel Westinghouse sorozata után - megjelentek a piacon és az 1896-i millenniumi kiállításon már nagyobb számban voltak láthatók: 15 típusnagyságban, négy- és hatpólusú kivitel­ben készültek (13. ábra). Használták ezeket a típusokat FE jelzéssel egyfázisú motorként is, a segédfázist fojtótekercsen, vagy indító ellenálláson keresztül táplálva.

Egyfázisú, rövidrezárt forgórészű motorokhoz használták az ún. "hasított fázisú" kapcsolást is, amelynél induláskor az állórésztekercselés egyik fe­lét ellenállással, másik felét fojtótekerecset kötötték sorba és fél feszültségről táplálták. Üzemben az ellenállás, ill. fojtótekercs kiiktatása után a két t ekercsfél sorba volt kötve.

A XX. század elején három indukciós motor­sorozat gépeit is gyártottuk, évente kb. 1000 db-ot: az 1899-ben kidolgozott FF sorozat, az 1907 és 1911 között készült átmeneti jellegű "l" sorozat és az 1909-ben piacra hozott FB sorozat tagjait. A motorok fajlagos súlya meglepően kicsi volt. Az FB motorok 35 típusnagyságban, 2-12 pólusú tekercseléssei 0,5 és 600 LE közötti teljesítmények­re készültek.

A XX. század elején egyfázisú repulziós motorok és különleges kompenzált repulziós motorok is készültek sorozatban a Ganz gyárban, ez utóbbiak KB jelzéssel. A KB j elű repulziós motorsorozat a tipizálás és sorozatszer(íség jellegzetes példáj a volt. Egy adott típusnagyságú repulziós motor állórészöntvénye megegyezett az azonos nagyságú FB indukciós motor öntvényével, a pajzsok azo­nosak voltak az azonos nagyságú EB jelű egyen­áramú gép pajzsaival, sőt sokszor még a kommu-

Page 10: ELEKTROTECHNIKA - elektro.tudomanytortenet.huelektro.tudomanytortenet.hu/pdf/ET/1946-tol/ET_1980_01t.pdf · Elektrotechnika 73. évf. 1980. l. sz. l) kétfázisú gépek villamosan

10 Elektrotechnika 73. évf. 1980. l. sz.

13. ábra. "F" motorok a millenniumi kiállltáson (1896)

tátorok is azonosak voltak. A négy "B" jelű gép­sorozat (EB, FB, GB, KB) tagjai külső megjele­nésükben sok hasonlóságot mutattak, és évtize­deken át jellemezték forgógép gyártásunkat.

Különleges nyitott és zárt motortípusokat dol­gozott ki a gyár daruk, felvonók, hengersorok, kompresszorok, szövőszékek, bánya- és búvár­szivattyúk, centrifugák, golyósmalmok stb. haj­tására is. Jóformán nem volt olyan alkalmazási terület, ahol az egymást követő Ganz motorsoro­zatok és egyedi nagygépek ne jelentek volna meg a piacon. A gyár tervező gárdája nemcsak a moto­rok egyre nagyobb anyagkihasználása révén csök­kentette évtizedről évtizedre azok súlyát, hanem említésre méltó elméleti és alkotó tevékenységgel járult hozzá azok műszaki színvonalának emelésé­hez. (Egzakt elj árások kétkalickás forgórészek tervezésére, pólusátkapcsolásos tekercselések stb.)

1929- 30 óta gyártunk kétkalickás forgórészű motorokat, és főleg az FL jeta új kismotorsoroza­funk tünt ki a harmincas években ismét rekordnak szá­mltó kis fajlagos súlyával. Sok Ferraris-Amo anya­motor is készült a gyárban egyfázisú hálózattal bíró fogyasztök és mozdonyok számára. A forgórészek alumíniummal való kiöntését 1933-ban vezettük be, először PMR jelű kismotorsorozatunknál.

Különleges jelentőségük volt azoknak a von­tatási célra gyártott aszinkron motoroknak is, amelyek a gyár 15 Hz-es és 50 Hz-es nagyvasúti villamos mozdonyaiban, motorkocsijaiban, bánya­mozdonyaiban stb. voltak üzemben.

14. ábra. Csöves hűtésíl, kétfordulatszámú motor (1961)

1929 és 1954 között nagy darabszámban gyár­tottunk porszívók és szivattyúk hajtására uni­verzális motorokat is.

A második világháború alatt született meg tel­jesen zárt, bordás köpenyhűtésű FO sorozatunk, majd a teljesítmények növekedése szükségessé tet­te a csöves hűtésű zárt motorok kifejlesztését is az 1950-es évek végén (14. ábra).

A második világháború után az államosítások, ipari átszervezésekés ujabb magyar motorgyárak alapítása miatt gyárunk - már évtizedek óta -

Page 11: ELEKTROTECHNIKA - elektro.tudomanytortenet.huelektro.tudomanytortenet.hu/pdf/ET/1946-tol/ET_1980_01t.pdf · Elektrotechnika 73. évf. 1980. l. sz. l) kétfázisú gépek villamosan

Elektrotechnika 73. évf. 1980. l. sz.

erőmfivi és ipari nagymotorok gyártására szako­sodott.

Századunk hetedik évtizedének elején jelentek meg nagy kétpólusú, kétkalickás forgórész(í szi­vattyúhajtó motoraink az építőkocka elv fel­használásával. Ez a sorozat azonos alaptípusból, a szerkezeti elemek módosításával leképzett, cse-

11

pegő víz ellen védett, szellőzve zárt és teljesen zárt, beépített vízhfitős változatokból állt.

Gyártmányaink között évtizedeken keresztül szerepeitek szinkronozott aszinkron motorok, va­lamint indukciós szabályozók és periódusátalakí­tók is.

(A cikk J J. részét következó számunkban közö/jük)