ElektrotechnikaA mAgyAr elektrotechnikAi egyesület hivAtAlos lApjA AlApítvA: 1908

101. évfolyAm

2 0 0 8 / 1 2

www.mee.hu

szélerőműparkok hatásos teljesítményének

szabályozása

színhőmérséklet tartomány kiterjesztése villamos

teljesítmény mérésével

smArt metering-ről közérthetően

fAm Bizottság pályázati felhívása

miniszteri rendelet a gépek biztonsági követelményeiről

A szélerőművek villámvédelme

A mee 55. vándorgyűlés, konferencia és kiállítás

margójára

Az AREVA T&D szakértői..........A megbízható, nemzetközileg ismert és elismert gyártmányainak, rendszereinek és szolgáltatásai-nak köszönhetően az AREVA T&D támogatja Önt energetikai projektjeinek megvalósításában.

A villamos energia átvitel és elosztás területén szerzett több mint 100 év tapasztalata és szak-tudása nagyban hozzájárul az ipar folyamatos fejlődéséhez és a világ minden táján milliók számára garantálja a biztonságos és megbízható energiaellátást.

AREVA Hungaria Kft. – Értékesítési Iroda – Nagyszőlős u. 11-15. H-1113 BudapestTel.: (1)-487-7220 – Fax: (1)-487-7224

www.areva.com

A jövő kulcskérdése

Kik segítik Önt az energiaellátásFolyamatosságának fenntartásában?

ElektrotechnikaFelelős kiadó: Kovács AndrásFőszerkesztő: Tóth Péterné

Szerkesztőbizottság elnöke: Dr. Szentirmai László

Tagok:Dr. Benkó Balázs, Dr. Berta István, Byff Miklós, Gyurkó István, Hatvani Görgy, Dr. Horváth Tibor, Dr. Jeszenszky Sándor, Kovács Ferenc, Dr. Krómer István, Dr. Madarász György, Id. Nagy Géza, Orlay Imre, Schachinger Tamás, Dr.Tersztyánszky Tibor, Tringer ÁgostonDr. Vajk István (MATE képviselő)

Hirdetésszervezés: Dr. Friedrich MártaSzerkesztőségi titkár: Szilágyi Zsuzsa

Rovatfelelősök:Technikatörténet: Dr. Antal IldikóHírek, Lapszemle: Dr. Bencze JánosVillamos fogyasztóberendezések: Dési AlbertAutomatizálás és számítástechnika: Farkas AndrásVillamos energia: Horváth Zoltán Villamos gépek: Jakabfalvy GyulaVilágítástechnika: Némethné Dr. Vidovszky ÁgnesSzabványosítás: Somorjai LajosOktatás: Dr. Szandtner KárolyLapszemle: Szepessy SándorSzakmai jog: Arató CsabaIfjúsági Bizottság: Turi Gábor

Tudósítók: Arany László, Horváth Zoltán, Kovács Gábor, Köles Zoltán, Lieli György, Tringer Ágoston, Úr Zsolt

Korrektor: Tóth-Berta AnikóGrafika: Kőszegi ZsoltNyomda: Innovariant Nyomdaipari Kft. Szeged

Szerkesztőség és kiadó: 1055 Budapest, Kossuth Lajos tér 6-8.Telefon: 353-0117 és 353-1108Telefax: 353-4069E-mail: elektrotechnika@mee.huHonlap: www.mee.huKiadja és terjeszti: Magyar Elektrotechnikai EgyesületAdóigazgatási szám: 19815754-2-41

Előfizethető: A Magyar Elektrotechnikai Egyesületnél Előfizetési díj egész évre: 6 000 Ft + ÁFA

Kéziratokat nem őrzünk meg, és nem küldünk vissza.A szerkesztőség a hirdetések, és a PR-cikkek tartalmáért felelősséget nem vállal.

Index: 25 205HUISSN: 0367-0708

TaRTalomjEGyzéK

Dervarics Attila: Elnöki beköszöntő ....................... 4

ENERGIA

Dr. Hunyár Mátyás – Dr. Veszprémi Károly Szélerőműparkok hatásos teljesítményének szabályozása ....................................................................... 5

VILÁGÍTÁSTECHNIKA

Szőnyi László: Színhőmérséklet tartomány kiterjesztése villamos teljesítmény mérésével ....... 9

AKTUÁLIS

Haddad RichárdSmart meteringről közérthetően ............................... 12

Tóth Éva: 120 év az energiaipar szolgálatában ..... 13

Fehér György: FAM Bizottság Állásfoglalása a szigetelő karú, kosaras gépkocsi vizsgálatairól ..... 14

FAM Bizottság pályázati felhívása ............................... 14

SZAKMAI ELŐÍRÁSOK

Arató Csaba: Miniszteri rendelet a gépek biztonsági követelményeiről ........................................ 15

Dr. Bencze János: Kamarai konferencia a vállalati energia hatékonyságáról ........................... 17

HÍREK

Dr.Bencze János: Energetikai hírek a világból ...... 18

Dr. Benkó Balázs A szélerőművek villámvédelme .................................. 21

Dr. Krómer István: 125 éves a S.E.E. .......................... 21

EGYESÜLETI ÉLET

Arany László Modern díszvilágítás Szegeden ...... 22

Arany László: „Szeged Fő utcája – a Tisza” .............. 23

Ujfalusi László: A MEE 55. Vándorgyűlés, Konferencia és Kiállítás margójára ............................. 24

Molnár Károly Zsolt Beszámoló a LUMEN V4 2008 Konferenciáról ........ 25

Beszámoló a 7.Lux et Color Veszpremiensis Szimpóziumról .................................................................. 26

Gerse Pál: Látogatás a Cierny Vah-i szivattyús tározós vízerőműbe ......................................................... 27

TECHNIKATÖRTÉNET

Sitkei Gyula – Dr. Jeszenszky Sándor Nagyszeben jártunk ........................................................ 28

Tóth Éva: Auer emlékülés az Elektrotechnikai- és a Gázmúzeumban ....................................................... 29

Tóth Éva: MEE-VDE kapcsolat ..................................... 29

Jakabfalvy Gyula: A villamos törpemotor gyártás története Magyarországon ........................... 30

LAPSZEMLE ......................................................................... 32

NEKROLÓG

Kovács Máté ....................................................................... 34

Baumann Pál ..................................................................... 34

Hirdetőink / Advertisers

· aREva Hungária Kft.· EnerSys Hungária Kft.· Distrelec GmbH· C+D automatika Kft.· Rapas Kft.· oBo Bettermann Kft.

CoNTENTS

Attila Dervarics: Welcome from the President

ENERGY

Dr. Mátyás Hunyár – Dr. Károly Veszprémi Effctieve power control of wind-parks

LIGHTINGTECHNICS

László Szőnyi: Expanding the region of colour temperature based on electric power measurement

TIMELESS

Richard HaddadSmart Metering – easy to understand

Éva Tóth: Serve the energy industry - during the last 120 years

György Fehér: FAM (Working Under High Voltage) Committee statement about the test of the isolated arm basket car

FAM Committee asking for application

PROFESSIONAL RULES

Csaba Arató: Ministerial rules about the safety requirements of the machines

Dr. János Bencze: Energy efficiency in the companies activity – Conference in a Chamber of Commerce

NEWS

Dr. János Bencze News from the world of Energetics

Dr. Balázs Benkó Lightning protection of wind power stations

Dr. István Krómer: 125 years old the French Electrotechnical Association (S.E.E.)

FROM OUR CORRESPONDENTS

László Arany: Modern floodlight in Szeged

László Arany „The main street of Szeged – the river Tisza”

László Ujfalusi: Some words about the 55th Annual Conference and Exhibition of MEE (Hungarian Electrotechnical Association)

Károly Zsolt Molnár: Some words about the „LUMEN V4 2008” Conference

Report from the „7. Lux et Colour Veszpremiensis” Symposion

Pál Gerse: Visit in the „Pump Storage Powerplant” in Cierny Vah

HISTORY OF TECHNICS

Gyula Sitkei – Dr. Sándor Jeszenszky Visit in Nagyszeben

Éva Tóth: Auer Memorial Conference in the Electrotechnical- and Gas Museum

Éva Tóth: Connection between MEE and VDE

Gyula Jakabfalvy: The history of the production of extra small electrical machines in Hungary

REWIEV

OBITUARI

Máté Kovács 3

Pál Baumann

Elektrotechnika 2 0 0 8 / 0 9 �

Még néhány hét és a 2008-as esztendőt is magunk mögött hagyjuk. Így az év végéhez közeledve fokozatosan magával ragad bennünk az ünnepi készülődés, de működésbe lépnek más régi beidegződéseink is. Akarva-akaratlanul egyre többet foglalkoztat bennünket az éves számvetés, és fokozott erőfe-szítéssel próbáljuk teljesíteni még az év hátralévő feladatait. Hozzá tartozik az ünnepi készülődéshez a visszatekintés is, hiszen nem mindegy mit hagyunk magunk mögött, a jól el-végzett munka feletti elégedettség nagyban meghatározza az ünnepi hangulatot.Én sem vagyok ezzel másként - bár a hivatalos éves beszámoló készítésének majd csak február-márciusban lesz itt az ideje -, engem is egyre többet foglalkoztat, hogy a Magyar Elektro-technikai Egyesület milyen évet fog zárni, jó érzéssel állhat-e majd a küldöttgyűlésen az elnökség a tagság elé. A feladatok áttekintését megkönnyíti a november 28-29-én tartott Országos Elnök Titkári Értekezlet, ahol a társaságok, szakosztályok elnökei és a megújulási program munkabi-zottságainak vezetői számoltak be a 2008. év eseményeiről, munkatervük teljesítéséről. E helyen egy részletes beszámo-lóra nincs lehetőség, csak a benyomásaimat oszthatom meg Önökkel.Jó volt hallani a Világítástechnika Társaság sokszínű tevékeny-ségéről szóló tájékoztatást, amelyben a színvonalas szakmai programok mellett helyet kaptak a világítástechnikát és az elektrotechnikát népszerűsítő események is.A Villamos Energia Társaság ebben az évben elsősorban a vil-lanyszerelőknek nyújtandó szolgáltatásaik, továbbképző tan-folyamaik fejlesztésére és bővítésére összpontosított.A szakosztályok többsége tevékeny volt az év során, érdekes rendezvényeikkel hozzájárultak a megújulási programban

Kedves Olvasó, Kedves MEE Tagok!

A Magyar Elektrotechnikai Egyesület kiemelt támogatói:

megfogalmazott törekvésekhez. Ők a szakmai munka leté-teményesei, a szakosztályokban folyó munka kell, hogy adja az Egyesület szakmai tevékenységének gerincét. Úgy gon-dolom, vannak még lehetőségeink ezen a téren. A tanács-kozáson az is szóba került, hogy a szakosztályok működés-szabályozásával kapcsolatban is van még feladatunk, de az is nyilvánvalóvá vált, hogy a jelenlévők a megoldást hasonló módon képzelik.A megújulási program túllépett a félidején, a munkabizott-ságok vezetői beszámoltak a faladatok állásáról. Összegzés képen elmondható, az akciók többsége sikeresen befejező-dött, vagy időarányosan halad és eredményeik egyértelműen megmutatkoznak:Az új tagnyilvántartó rendszer működik, a tagok regisztrálá-sa előrehaladott állapotban van. Partnerhálózatunk bővül, jogi tagjaink száma és támogatásuk mértéke is növekszik. Megőriztük, sőt javítottuk az egyesület pénzügyi stabilitását. Aktívak voltunk a magyar energetika alakításában, az ener-giapolitikával és a Villamos Energia Törvénnyel kapcsolatos állásfoglalásainkat eljutattuk a kormánynak, minden frakci-ónak, TV, rádió és különböző média kiadóknak. Az elektro-technika népszerűsítésének szándékával több rendezvényt szerveztünk pályaválasztó fiataloknak. Sikeresek voltak köz-ponti szakmai rendezvényeink, az ElektroSalon Nemzetközi Szakkiállításon és az EdF-el közösen rendezett MEE Szakmai Napon és különösen igaz volt ez az egri vándorgyűlésre.Elkészült és működik az új honlapunk, folyamatosan emelke-dik a látogatottsága, ma már az érdeklődök száma napi 600-1300 között mozog. Lapunk, az Elektrotechnikai formájában és tartalmában egyaránt megújult azzal a céllal, hogy még hitelesebben közvetítse a tagok és partnerek felé a szakmai és a szervezeti eseményeket, újdonságokat.Természetesen véletlenül sem szeretném azt sugallni, min-dent elvégeztünk, nyugodtan hátradőlhetünk. Erről nincs szó, még sok kihívást jelentő és szép feladat van előttünk. Folyamatos munkát igényelnek az egyesület küldetésében megfogalmazott törekvéseink, így minden nap tennünk kell szakmánk magasabb társadalmi presztízséért, pályaválasztók érdeklődésének felkeltéséért.Azt viszont megállapíthatjuk, hogy az egyesületi élet mozgal-masabbá vált, eredményeink egyértelműen mutatkoznak, és ennek fenntartás nélkül örülhetünk!Köszönetet mondok mindazoknak, akik a fenti eredménye-ket létrehozták, akik időt és fáradságot áldoztak az egyesü-leti munkára. Munkájuknak köszönhetően elindult valami, és őszintén reménykedem, hogy ez egyre több tagtársunkat magával ragad, és egyre többen kapcsolódnak be, vállalnak részt a közös feladatokból!

Áldott és békés karácsonyi ünnepeket, eredményekben gaz-dag boldog újesztendőt kívánok minden kedves tagunknak és partnerünknek!

Tisztelettel és barátsággal,

Dervarics Attilaelnök

EnErgiaEnergiaEnErgiaEnErgia

1. BevezetésA korábbi években az elosztó hálózatra csatlakozó szélerőmű-vektől általában nem várták el, hogy részt vegyenek a rend-szer szabályozási feladataiban. A szélerőművek többsége ma is autonóm szabályozási rendszerrel rendelkezik.

Sok országban azonban rohamosan nő a szélenergia részaránya a teljes villamos energiában. Ezzel és a technikai fejlődéssel összhangban növekszik a szélerőművek egység-teljesítménye és a szélerőműparkok összteljesítménye. Ez utóbbiak egyre gyakrabban közvetlenül az átviteli hálózatra csatlakoznak. A kölcsönhatás révén a szélerőművek fokozott hatással bírnak az energiarendszer minőségére, stabilitására és megbízhatóságára. Nagy parkok esetén ezen erőművek lekapcsolódása a rendszerről – hálózati hibák bekövetkez-tekor – a többi üzemben maradó erőmű és egyes hálózati részek túlterheléséhez és lekapcsolásához vezethet. A szél-erőművek hatása különösen erős lehet kis fogyasztás és nagy szélsebességek idején.

Amint említettük a hagyományos szabályozással rendel-kező szélerőművek nem vesznek részt a villamos rendszer szabályozási feladataiban, ami adott teljesítmény részarány felett nem engedhető meg. Rossz összetételű erőműrend-szer üzeme már kis szélerőmű részarány esetén is kritikus le-het. Magyarországon – a szélerőművek maximális együttes teljesítményére vonatkozó és 2010-ig érvényes – 330MW-os felső határt a hatóságok a felsorolt okokkal indokolták.

2. Egyedi szélerőművek szabályozási lehetőségeiJó szabályozási lehetőségeket csak változtatható fordulat-számú, azaz frekvenciaváltón keresztül hálózatra csatlakozó szélerőművek képesek biztosítani. Mára ennek két változata alakult ki:– a kétoldalról táplált frekvenciaváltós aszinkron generátoros

(1.a.ábra) és a– frekvenciaváltón keresztül hálózatra csatlakozó állandó-

mágneses vagy gerjesztett forgórészű szinkron generáto-ros megoldás (1.b. ábra)A frekvenciaváltó mindkét esetben feszültséggenerátoros

közbenső egyenáramú körrel és IGBT-s félvezetőkből épül fel, és mindkét áramirányítója impulzusszélesség modulációs (ISZM) vezérléssel készül.

2.1. a turbina teljesítmény szabályozásaEnnek szokásos megoldását legkönnyebb a szélsebesség--turbina teljesítmény síkon szemléltetni (2.a. ábra). Az I-es szélsebesség tartományban (vi≤v≤vnévl) optimális (maximá-lis) energiakinyerésre törekednek (1) alapján:

Ezt optimális turbina szögsebességgel (ωTopt), ϑ≈ϑopt≈0 lapátszöggel és optimális λ gyorsjárási tényezővel lehet megvalósítani (Ib tartomány), mert ekkor az energiakinye-résre jellemző Cp viszonyszám az elérhető maximális. Sajnos a MW-os teljesítménytartományban az igénybevételek és az aerodinamikai eredetű zaj szempontjából megengedhető ωTnévl szögsebesség (2.b.ábra) már a névleges szélsebesség (vnévl) elérése előtt jelentkezik, ezért a teljesítmény növelé-se csak a nyomaték növelésével lehetséges az Ic tartomány-ban (C-D pontok között), a szabályozás ωTnévl=állandóra és ϑ=ϑopt-ra történik. Kétoldalról táplált aszinkron generátor esetén – a korlátozott szögsebesség tartomány miatt (±30% a szinkron fordulatszám körül) – szükség van még egy ωT=ωTmin tartományra is, ahol az optimális energiakinyerés ϑ=ϑopt szabályozással érhető el (Ia tartomány).

Szélerőműparkok hatásos teljesítményének

szabályozása

Elektrotechnika 2 0 0 8 / 1 2 �

Az utóbbi időben a szélerőműparkok szabályozási képességei, és így azok villamosenergia-rendszerbe integrálásának lehetőségei az elsődleges kutatási cé-lok a szélenergia területén. Jelen cikk témája csupán a változtatható szögsebességű szélerőmű hatásos teljesítményének szabályozása, amely tehát a kétol-dalról táplált aszinkron generátoros és a sokpólusú állandómágneses szinkron generátoros megoldások-ra terjed ki. A cikk tárgyalja a szélparkok részvételi lehetőségeit az energiarendszer primer, szekunder és tercier szabályozásában, amelyek részét képezik az új csatlakozási feltételeknek.

Recently the control ability of wind-parks is a prime rese-arch concern for their integration into the energy system. The scope of this paper is only the active power control of both types of variable speed wind power plants, namely with doubly fed induction generator and with multipole permanent magnet synchronous generator.The paper discusses the possibilities of participation of the wind parks in primary, secondary and tertially system control to fulfill the new grid codes.The detailed explanation of wind-park control system presented here is based on the control strategy of Danish offshore wind-farm, Horns Rev.

(1)

1a. ábra Szélerőművek főáramkörei : kétoldalról táplált

1b. ábra Szélerőművek főáramkörei : szinkron generátoros

A II-es szélsebesség tartományban (vnévl≤v≤vmax≈25m/s) gazdaságossági megfontolások miatt PT=PTnévl teljesít-ményt kell tartani, de a szögsebesség sem növelhető to-vább (ωT=ωTnévl). Ez növekvő szélsebesség esetén a Cp tel-jesítménytényező elrontásával lehetséges, ami elsősorban a ϑ lapátszög növelésével érhető el. Cp csökkentésében azon-ban fontos szerephez jut a λ gyorsjárási tényező optimális értékhez képesti növekvő eltérése. Gyors változásokra az ωTnévl érték általában 10%-kal túlléphető (ωTmax-ig).

2.2. a frekvenciaváltó hatásos teljesítmény szabályozásaMezőorientált (ill. hálózatorientált) szabályozás segítségével mindkét kapcsolás (1.a.ábra, 1.b.ábra) mindkét áramirányí-tója (GÁ,HÁ) váltakozóáramú oldalán levő áram vektorosan szabályozható, ami a síkvektor két derékszögű összetevő-jének (id, iq) egymástól független változtatását jelenti. Ez a szabályozás a gépoldali áramirányító (GÁ) esetén az id kom-ponenst, a pólus fluxushoz (1.b. ábra), illetve az állórész flu-xushoz (1.a. ábra) rögzíti. A hálózatoldali áramirányító (HÁ) esetén az id összetevőt a hálózati feszültség integráljához, azaz egy fiktív fluxushoz csatolja. Az id összetevő a meddő teljesítmény (Q), az iq összetevő a hatásos teljesítmény (P) szabályozására használható.A gépoldali áramirányító hatásos teljesítmény szabályozását a generátor nyomatékának és ezen keresztül a szélturbina ωT szögsebességének szabályozására használjuk fel az Ib tarto-mányban (ωGopt, ill. λopt beállításán keresztül). A generátor ezen szabályozása önvezérlés az fG frekvenciára vonatkozó-an, így pl. a szinkron generátoros megoldás nem eshet ki a „szinkronizmusból”.A hálózatoldali áramirányító iq összetevőjét (hatásos teljesítmény szabályozását) a közbenső egyenáramú kör Ue feszültségének szabályozására használjuk fel. Ez két ok miatt is szükséges.–Az Ue feszültségnek minden pillanatban biztonsággal na-

gyobbnak kell lennie, mint a hálózat vonali feszültségé-nek csúcsértéke. Ez az áramirányító vezérelhetőségéhez szükséges.

–Az Ue feszültség állandósága a generátor és a hálózatoldali hatásos teljesítmények egyenlőségének érzékeny mutató-ja. Ha a két teljesítmény nem egyenlő, akkor a C kapacitás töltése és feszültsége növekedni vagy csökkenni kezd. Te-

Elektrotechnika 2 0 0 8 / 1 2 �

hát az Ue-re épített fölérendelt szabályozó kör megfelelő irányban módosítja az alárendelt PH hatásos teljesítmény szabályozás alapjeleit. Belátható, hogy a teljes szélerőmű hatásos teljesítményé-

nek szabályozása komplex együttműködést igényel a lapát-szög szabályozás és az áramirányítók hatásos teljesítményé-nek szabályozása között. Ennek az együttműködésnek egy lehetséges megvalósítását ábrázoltuk a 3. ábrán, amely mind

a két szélerőmű típusra egyaránt vonatkozhat.A szélerőmű hatásos teljesítményének alapjelét a szögse-

besség függvényében a 2.b. ábra alapján írjuk elő, úgy hogy

azt módosítjuk a veszteségi teljesítményekkel.Amíg a szögsebesség kisebb a névleges értékénél

(ωmért<ωTnévl) addig a ∆ω hibajel (ill. integrálja) negatív és a lapátszöget a szabályozás a minimális értéken (ϑ≈0) tartja.

A teljesítményszabályozás alapelve az, hogy pl. növekvő szélsebesség esetén növekszik a mért szögsebesség, amely új teljesítmény alapjelet ír elő, a nagyobb generátor nyomaték ellene hat a gyorsulásnak és így egy új egyensúlyi pont ala-kul ki a 2.b. jelleggörbén. Amikor a szögsebesség a névleges értéke fölé növekszik, a teljesítményszabályozás nem tudja tovább növelni a generátor fékező nyomatékát. Így a szög-

(2)

3. ábra A szélerőmű hatásos teljesítményének autonom szabályozása

2. ábra A szélerőművek szabályozási tartományai a./ v-Pτ síkon, b./ ωτ-Pτ síkon

Elektrotechnika 2 0 0 8 / 1 2 �

sebesség kicsivel a névleges érték fölé növekszik (ωmért>ωTn) és a ∆ω hibajel (ill. integrálja) pozitívvá válik, ami a ϑ>0 lapát-szög segítségével csökkenti a szélből kinyert teljesítményt és a turbina nyomatékát. Végül a PI kompenzálású szabályozók a szögsebességet ωTn értéken, a hálózati teljesítményt pedig PHn értéken tartják (D-E szakasz a 2.b. ábrán).

3. Szélerőműparkok részvételének módjai a hatásos teljesítmény szabályozásbanFrekvenciaszabályozásra csak korlátozott mértékben használ-ható egy szélerőmű a szélsebesség (és teljesítmény) sztochasz-tikus változása miatt. Jelen-tős előnyt jelenthet viszont a hagyományos erőművekkel szemben a rendkívül gyors szabályozhatóság (a frek-venciaváltó néhány tized s, míg a lapátszög szabályozás néhány s-os időállandóval jellemezhető).

Kétféle megvalósítás lehetséges

– A hőerőművekhez hason-ló P-f jelleggörbe kialakí-tása (lásd 4. ábrát), amely automatikus (tehát pri-mer) szabályozást biztosít,

– Ún. „delta” szabályozással, amely a rendszeroperátor igénye szerint aktuálisan előírt tartalékot biztosít a

felszabályozás érdekében. Ennek a szekunder szabályozás-nak az elvét az 5. ábrán láthatjuk.A teljesítmény változási sebességének korlátozása azért

szükséges, mert mint már említettük, a konvencionális erő-művek teljesítményváltoztatási gradiense általában lénye-gesen kisebb a szélerőművekénél, tehát a pillanatnyi teljesít-mény-egyensúly csak így tartható. Az előírt korlátot mindkét változtatási irány esetén szokás betartani – amint az az 5. ábrán is látható. A szélsebesség növekedésekor ennek nincs akadá-lya (lásd 6.a. ábrát), gyors szélsebesség-csökkenés azonban problémát jelenthet még akkor is, ha a teljes forgórész név-leges indítási idejét is figyelembe vesszük.– A teljesítmény abszolút értékének korlátozása (6.b. ábra)– Menetrendtartás és teljesítményegyensúly-biztosítás

(6.c. ábra)

4. Szélpark szintű hatásos teljesítmény szabályozásA farmon belüli egyedi szélerőművek hatásos teljesítmé-nyének szabályozását a továbbiakban is a 3. ábrán vázolt elv szerint valósítjuk meg. Annak érdekében azonban, hogy köz-ponti (park szintű) szabályozás lehetséges legyen, a szabályo-zó hurkot felvágjuk és a PHa alapjelet a központi szabályozás írja elő minden szélerőmű részére.

A park szintű szabályozásnak lehetővé kell tennie a rendel-kezésre álló szélteljesítmény korlátozás nélküli kinyerését is, valamint a stratégiától függően az előző 3. pontban felsorolt korlátozást biztosító szabályozási módok megvalósítását is.

A szélfarm jelentős kiterjedése miatt a szélsebesség külön-böző lehet az egyes szélerőműveknél, így azok forgórészének szögsebessége és rendelkezésre álló teljesítménye is általá-ban eltérő. Ezért ezt a teljesítményt minden egyes szélerőmű-nél meg kell állapítani, és a szélpark eredő rendelkezésre álló teljesítménye ezek összege lesz (Σ blokk a 7. ábrán).

4. ábra A szélerőművek automatikus frekvenciaszabályozása

5. ábra A szélerőművek delta szabályozása

6. ábra Néhány teljesítményszabályozási stratégia

7. ábra Szélpark szintű hatásos teljesítmény szabályozás

Amit a Distrelec Önnek kínál:Kiszállítás 48 óra alatt Magyarország egész területénMindössze 5,- EUR kiszállítási költségRendelés akár 1db-tólIngyenes cserelehet ségTanácsadás magyar nyelven, ingyenesen hívható telefonon: 06 80 015 847Technikusok és felhasználók ezrei fordulnak már a gyors direktszállításhoz a Distrelec-nél!

Terjedelmes min ségi termék programunkbólpillanatok alatt rendelhet elektronikai, adattechnikai, számítástechnikai és háztartástechnikai alkatrészeket az interneten keresztül. Katalógusunk elérhet honlapunkon: www.distrelec.com

Magyarország a Distrelec-min ségetválasztja:Tel.: 06 80 015 847

Terjedelmes min ségi termékprogramunkból

Európa legjelent sebb min ségi elektronikai és számítástechnikai alkatrész disztribútora

Korlátozás nélküli esetben a névleges szélsebesség felett (v≥vn: ωmért≈ωτn) elvileg maradhatna a szögsebesség alap-jel ωTn. Ezzel az alapjellel azonban a névleges szögsebesség alatt nem tudnánk korlátozni a szélerőmű (és a szélpark) ki-menő teljesítményét. Ugyanis az ω≈ωTn szögsebesség miatt a teljesítményszabályozó a rendelkezésre álló teljesítményre szabályozna (lásd ωmért-P jelleggörbét). Ezért a szögsebesség alapjelet adaptív módon illeszteni kell az aktuális szélsebes-séghez a v<vn tartományban (ωopt blokk a 7. ábrán).

Ha nem kell a teljesítményt korlátozni, akkor a szélerőmű-park teljesítmény alapjele megegyezik a szélpark eredő rendel-kezésre álló teljesítményével (PHaΣ=ΣPrend). Bármilyen korláto-zás esetén: PHaΣ<ΣPrend., a teljesítmény alapjel csökkentését a „Teljesítmény alapjel” blokk hajtja végre. Az egyes szélerőmű-vek teljesítmény alapjeleit a „Szétosztás” jelű blokk mindenkor a rendelkezésre álló teljesítmények arányában osztja szét. A szélerőműpark szabályozójának részletesebb elvi kapcsolása a 8. ábrán látható, amely ezúttal egy frekvenciaszabályozáshoz használható ∆P-fmért jelleggörbével is ki lett egészítve.

5. ÖsszefoglalásAz elmondottak alapján belátható, hogy a szélerőműparkok – a szélsebességtől függő megszorításokkal – képesek ugyan-olyan szabályozási feladatok ellátására, mint a hagyományos erőművek. A jövőben várható versenytárgyalások és enge-délyezések során előnyben kell részesíteni azokat a parkokat, amelyek rendelkeznek a rendszerirányítást elősegítő szabályo-zásokkal és vállalják is azok megfelelő működtetését.

irodalomjegyzék[1] P.Sorensen, J.R.Kristoffersen: Wind farm control-Experience from a 160 MW wind farm. ECPE seminar, Kassel, 9-10. February. 2006.[2] Dr. Csürök Tibor: Szélerőművek beillesztése a villamosenergia-rendszerbe. Magyar Energetika XVI. évf. 3. szám 2008. június 12-16 oldal.

Elektrotechnika 2 0 0 8 / 1 2 8

8. ábra Szélerőműpark szabályozó részletesebb blokkvázlata.

Dr. Hunyár MátyásBME, Villamos Energetika Tanszék, Villamos Gépek és Hajtások Csoport, egyetemi docensa MEE tagja hunyar@eik.bme.hu

Dr. Veszprémi Károly BME, Villamos Energetika Tanszék, Villamos Gépek és Hajtások Csoport, egyetemi docensa MEE tagjaveszpremi@vet.bme.hu

Lektor: Dr. Schmidt István professzor

világítástechnikavilágítástechnikaVilágítástechnika

Elektrotechnika 2 0 0 8 / 1 2 �

Színhőmérséklet-tartomány kiterjesztése villamos

teljesítmény mérésével

Ez a cikk a korábbi színhőmérséklet-mérési módsze-rek ismertetése után az izzólámpák színhőmérséklet-mérésének, tartománya kiterjesztésének új lehetősé-gével foglalkozik. Egy vagy több színhőmérséklet-érték ismeretében a villamos teljesítmény mérésével és a Ste-fan-Boltzmann törvény alkalmazásával a színhőmérsék-let-mérés tartománya kibővíthető. Az ajánlott módszer a fotometriai laboratóriumokban egyszerűbbé teheti a további színhőmérséklet-értékek meghatározását.

This article deals with a new possibility of the mea-surement and the expansion of colour temperature-ran-ge of the incandescent lamps after description of the former measuring methods of the colour temperature. The colour temperature-range can be expanded when we know one or more values of colour temperature by means of the measurement of electric power and Ste-fan-Boltzmann law. The suggested method could make more simple the determination of the further colour temperature-values in the photometric laboratories.

világítástechnikaVilágítástechnikavilágítástechnika

világítástechnika

A természettudományok története számtalan olyan felfe-dezést ismer, ahol az új eljárások megszületését pénzszű-ke, eszközhiány, vagy egy korábbi eljárás nem szokványos alkalmazása segítette elő. Mint az OMH optikai osztályának tudományos munkatársa, 1976-tól 2004-ig foglalkoztam többek között színhőmérséklet-méréssel. Ebben a minő-ségemben 1981-ben az ottani módszerek tanulmányozá-sára Braunschweigben, a Német Mérésügy Hivatalban (a PTB=Physikalisch-Technische Bundesanstalt-ban) jártam. Ma nyugdíjasként a Szőnyi Fényerő Bt. alapítójaként magán-laboratóriumomban megvilágítás- és fénysűrűség-méréssel foglalkozom. A szűkösebb eszközállomány rákényszerített arra, hogy egyes eszközök hiányát több ismert eljárás, fizi-kai törvény számításba vételének a kombinációjával mégis kiváltsam. s ily módon a kalibrálásnál szükséges mérési ada-tokat korrekt új mérési módszerekkel helyettesítsem. Egy ilyen új eljárás bemutatása – azt gondolom – számot tarthat a tudományos közvélemény érdeklődésére is.

Fotometriai laboratóriumunk egyelőre nem rendelkezik tristimulusos színmérővel, ezért fontos volt, hogy a színhő-mérséklet-mérést egyszerűbbé tegyük. Kalibráló laboratóriu-munk egy új mérési eljárást dolgozott ki a színhőmérséklet-tartomány kiterjesztésére.

A cikk a korábbi színhőmérséklet-mérési módszerek is-mertetése után az izzólámpák színhőmérséklet-mérésének, tartománya kiterjesztésének erről az új lehetőségéről szól, annak ellenére, hogy az eljárás egyes elemei kb. 25 éves múltra tekintenek vissza.

eljárás lényegeEgy izzólámpa egy vagy több színhőmérséklet-értékének ismeretében a villamos teljesítmény mérésével és a Stefan-

Boltzmann törvény alkalmazásával a lámpa színhőmérséklet-tartománya kiterjeszthető. Ez a gondolat és annak gyakorlati megvalósítása fotometriai laboratóriumunkban egyszerűbbé tette a további színhőmérséklet meghatározását.

Izzólámpák kisugárzott fénye, élettartama, fényhasznosí-tása nagy mértékben függ az izzószál hőmérsékletétől. Az izzólámpa hőmérsékleti sugárzó és relatív spektrális telje-sítményeloszlása megközelíti a Planck-sugárzóét. Ennek alapján az izzólámpa kisugárzott teljesítménye, - a Stefan-Boltzmann törvény szerint – jó közelítéssel a hőmérséklet negyedik hatványával arányos. A Wien-féle eltolódási tör-vény értelmében a fényhasznosítás nagymértékben hőmér-séklet-függő, hiszen a sugárzási teljesítmény maximuma egyre közelebb kerül az emberi szem láthatósági függ-vényének [V(λ)] maximumához. Ezért volt érdemes minél magasabb hőmérsékleten működő izzólámpákat gyártani. A hőmérséklet növekedése azonban az izzószál gyorsabb párolgásához vezetett, ami exponenciálisan csökkentette az izzólámpa élettartamát. Így az izzólámpák gyártásánál a hőmérsékletet az élettartam és a fényhasznosítás közötti kompromisszum alapján állították be.

A Wien-féle eltolódási törvény miatt a hőmérséklettel jelen-tős mértékben változik a lámpa színe. Így optikai úton lehe-tőség nyílt az ún. színhőmérséklet meghatározására, mely az izzószál valódi hőmérsékletével arányos. A Tc színhőmérsék-let „a Planck-sugárzó azon hőmérséklete, melynél a fényforrás színe a Planck-sugárzóéhoz legközelebb áll” [1].

A színhőmérséklet mérése sokáig a jól ismert két (λ1és λ2) interferenciaszűrős módszerrel történt. A módszernek komoly korlátai voltak. Két különböző színhőmérsékletű etalonlámpá-ra volt szükség, s csak ebben a tartományban lehetett a Wien-féle sugárzási törvény segítségével egy izzólámpa ismeretlen színhőmérsékletét meghatározni.

A PTB-ben „interferenciaszűrős monokromátor”-ral mér-ték a színhőmérsékletet (ún. eloszlási hőmérsékletet) [2]. Két, a 686 nm-es (λ1) és a 463 nm-es (λ2) szűrőnél az is-mert színhőmérsékletre beállítandó lámpa áramerősségét úgy változtatták meg, hogy ugyanazt a vörös-kék arányt érjék el, mint az etalonlámpáé. Ha viszont adott villamos paraméterekkel (áram, kapocsfeszültség) rendelkező lám-pa színhőmérsékletének meghatározására volt szükség, az etalonlámpa áramát változtatták az azonos vörös-kék arány eléréséig és az etalonlámpa ismert áramerősség-színhőmérséklet függvényéből tudták a mérendő lámpa színhőmérsékletét meghatározni. A vörös-kék arány azo-nosra történt beállítása után a többi interferenciaszűrő-pár került a fényútba. Itt az arányok már nem egyeztek a vizs-gálandó és az etalon fényforrás esetén, mert spektrális tel-jesítményeloszlásuk egymástól többé-kevésbé eltért. Mivel számítógépük tartalmazta az etalonlámpa és a Planck-gör-be sugárzásfüggvénye arányának adatait, a mérendő lámpa és a Planck-görbe sugárzásfüggvényének arányát (azaz az eloszlásfüggvényt), a 7 db mérési pontra illesztett spline görbével rajzolták meg [3, 4, 5]. Megjegyezzük, hogy az Or-szágos Mérésügyi Hivatal színhőmérséklet etalonlámpáit a PTB 1981-ben ezzel a módszerrel határozta meg.

Gázkisülő lámpák színhőmérsékletét, mivel ezek nem hő-mérsékleti sugárzók, másképp kell értelmezni. Ennek már semmiféle kapcsolata sincs a valódi hőmérséklettel, csak a szín jellemzésére szolgál. Ezért volt szükség a korrelált szín-hőmérséklet fogalmának bevezetésére, amit tristimulusos színmérővel mértek [6, 7, 8, 9]. A CIE szótár szerint [10] a korrelált színhőmérséklet: „a Planck görbén (x, y koordiná-ta-rendszerben) azon pont színhőmérséklete, amelynek színezete legkevésbé tér el a vizsgált fényforrás színezeté-

től egy megegyezéses egyen-letes közű színdiagramon (u, v, vagy u’, v’)”. Méréskor elegendő volt egyetlen ismert színhő-mérsékletű lámpát használni, amellyel elvileg bármilyen fény-forrás színhőmérséklete meg-határozható, amennyiben az etalon fényforrás x és y színkoor-dinátája pontosan ismert [11]. Itt mind az etalon, mind pedig az ismeretlen színhőmérsékletű fényforrásnál megmértük a 3 (X, Y, Z) színösszetevőt. Az etalon színkoordinátákból és a mért 6 adatból a korrelált színhőmér-séklet már kiszámítható.Izzólámpák esetén még az OMH-ban dolgoztam ki azt a mérési eljárást, melynek során a háromcsatornás érzékelővel tör-ténő módszert és a korábbi két-szűrős mérési eljárást kombinál-tam és a vörös/kék arányokat a kiszámított korrelált színhőmér-séklet-értékekkel párosítva egy 5., vagy 6. fokú polinomot hatá-roztam meg. A polinóm (2100 ÷ 2980) K színhőmérséklet-tarto-

Elektrotechnika 2 0 0 8 / 1 2 1 0

mányban a mért vörös/kék arányokból nagy pontossággal kiszámolta a hozzájuk tartozó színhőmérséklet értékeket. A módszernek az a hátránya, hogy a polinóm extrapolálásra nem alkalmas, tehát 2100 K alatt és 2980 K fölött nem lehet használni.

Ezen a ponton azonban tovább lehet lépni, ha alkalmazzuk a Stefan-Boltzmann törvényt. Az izzólámpa áramának (I) és kapocsfeszültségének (U) mérésével kapott villamos teljesít-ménynek meg kell egyeznie a sugárzási teljesítménnyel, fel-tételezve, hogy az abszolút fekete sugárzó. Ebből következik, hogy az izzószál hőmérséklete (T) és az U•I szorzat 4. gyöke há-nyadosának minden esetben azonosnak kellene lenni, azaz T/ (U•I)1/4 = állandó

Mivel a lámpaszál (v. spirál) hőmérséklete a színhőmérséklet-tel igen szoros kapcsolatban van, várható, hogy a Tc/ (U•I)1/4 arány is közel állandó lesz [12].

Nagyon sok típusú lámpát vizsgáltunk meg, többek között még korábban egy 24 V 70 W-os 50320-es típusú autólámpát is. A különböző színhőmérséklet-értékeket az OMH etalonok-ból tristimulusos módszerrel mértük meg, ill. számoltuk ki. Ezt illusztrálja az 1. táblázat.

Mivel az izzólámpa nem tökéletesen Planck-sugárzó és a színhőmérsékleti skála sem azonos a valódi hőmérsékleti ská-lával, érthető, hogy a hányados - a színhőmérséklet 400 K-es növekedésekor - elhanyagolható módon kicsit változik, és megállapítható, hogy többé-kevésbé monoton csökken. Ha a negyedik hatvány értékén kis módosítást hajtunk végre és ha a hányadosátlagot beszorozzuk az (U•I)0,245 hatványér-tékekkel, akkor kis eltéréssel visszakapjuk a korábbi színhő-mérséklet-adatokat, amit a 2. táblázatban mutatunk be. A táblázatban feltüntettük a Tc/(U•I)0,245 átlagából számolt „módosított” színhőmérsékleteket (Tc mód) és a Tc - Tc mód különbségeket. Látható, hogy az eltérések minimálisak. A 25,00 V kapocsfeszültségnél nem mértük meg a színhőmér-sékletet. Az említett eljárással az elektromos paraméterekből 0,245 kitevő mellett ezt ki tudtuk számolni.

Mivel laboratóriumunk nem rendelkezik tristimulusos szín-mérőfejjel, hátrányunkat előnnyé változtatva a további kísér-leteinket azzal az 1000 W-os halogénizzóval végeztük, amit fotometriai mérésekhez használunk. Ezt az alábbi 3. sz. táb-lázat szemlélteti:

Látható, hogy a hányados a színhőmérséklet 900 K-os nö-vekedésekor itt is változik. Ebben az esetben az előbbi példá-tól eltérő kitevővel: 0,241-vel kellett számolni. A hányadosát-lagot az (U•I)0,241 hatványértékekkel szoroztuk be. Ezt a 4. sz. táblázatban mutatjuk be:

Ebben a tartományban a mérési bizonytalanság a labora-tórium etalonjainak ± 10 K és az itt tapasztalt ± 7 K maximális eltéréseiből számolható, azaz ± 12 K.

Ez a módszer izzólámpák esetén tehát meggyőző módon szélesebb színhőmérséklet-tartományban alkalmazható.

Az áram és kapocsfeszültség mérésével - mint láttuk- , már elegendő adat áll rendelkezésünkre a színhőmérséklet kiszá-mításához. Ezt illusztrálja az 5. sz. táblázat. Látható, hogy a tartományt lefelé 1908 K-ig, fölfelé 3068 K-ig ki tudtuk terjesz-teni. A mérési bizonytalanság további növekedése az áram- és feszültségmérés bizonytalanságából adódik.

Más izzólámpa esetén azonban nem teljesen azonos kitevővel kell számolni. Minden esetben egy vagy több is-mert lámpa-színhőmérséklethez tartozó áram és kapocsfe-szültség adatából az ettől eltérő áram- ill. kapocsfeszültség méréséből a fent leírt módon jó közelítéssel kiszámolható az ezekhez tartozó színhőmérséklet-érték.

Mivel az izzólámpák fényhasznosítása a korszerű, energia-takarékos fényforrásokénál lényegesen kisebb, így használa-

A V (U•I)1/4 Tc(K) Tc/(U•I)1/4

2,251 18,00 2,523 2688 1065,4

2,319 19,00 2,576 2744 1065,0

2,386 20,00 2,628 2798 1064,7

2,449 21,00 2,678 2849 1063,9

2,520 22,00 2,729 2905 1064,4

2,582 23,00 2,776 2954 1064,1

2,642 24,00 2,822 3000 1063,2

2,761 26,00 2,911 3092 1062,2

1. táblázat

I U (U•I)0,245 Tc Tc/(U•I)0,245 Tc mód Tc - Tc mód

A V K K K

2,251 18,00 2,477 2688 1085,3 2688 0

2,319 19,00 2,528 2744 1085,3 2744 0

2,386 20,00 2,578 2798 1085,5 2798 0

2,449 21,00 2,626 2849 1085,0 2850 - 1

2,520 22,00 2,674 2905 1086,0 2903 + 2

2,582 23,00 2,720 2954 1086,0 2952 + 2

2,642 24,00 2,764 3000 1085,5 3000 0

2,761 26,00 2,849 3092 1085,1 3093 - 1

Átlag: 1085,5

2,702 25,00 2,807 3047

2. táblázat

I U Tc Tc/(U•I)1/4

A V K

2,529 73,6 2098 568,1

2,834 90,5 2269 566,9

2,859 92,0 2286 567,7

2,905 94,6 2307 566,6

2,951 97,3 2331 566,4

3,100 106,5 2404 564,0

3,117 107,5 2410 563,4

3,343 122,1 2530 563,0

3,284 118,1 2500 563,4

3,596 139,3 2662 562,8

3,609 140,2 2669 562,8

3,676 144,9 2698 561,7

3,849 157,4 2786 561,5

4,000 168,8 2859 560,9

4,124 178,3 2919 560,6

4,149 180,2 2933 560,8

4,234 186,8 2976 561,2

3. táblázat

Elektrotechnika 2 0 0 8 / 1 2 1 1

tuk visszaszorulóban van. Ennek ellenére, mivel az izzólámpa jelenleg is a legstabilabb fényforrás, a méréstechnikában szin-te csak izzólámpát érdemes használni. Ezért megállapításaink elsősorban a laboratóriumi körülményeknél alkalmazott sta-bil etalon vagy tára jellegű izzólámpák színhőmérséklet-tar-tományának kiterjesztéséhez nyújthatnak fontos gyakorlati segítséget.

irodalomjegyzék1. Fénytechnikai terminológia. – In: Magyar Szabvány, MSZ 9620-5:1989Radiometria, fotometria, kolorimetria és fizikai érzékelők2. Förste, D. – Krieger, C.: Eine Anordnung zur Bestimmung der Verteilungstem-peratur, der Strahlungsfunktion und der Lichtstärke von Glühlampen. - In: PTB Jahresbericht, 1975, Abteilung 4., 203 p.3. Fillinger, L.: Beszámoló az 1979. május 3. és július 2. között az NSZK-ban tett tanulmányútról. – Kézirat az OMH-ban.4. Szőnyi, L.: Országos fényáram és színhőmérséklet etalonok összehasonlítása a Physikalisch-Technische Bundesanstalt-ban. - In: Mérésügyi Közlemények, 24./1., 1983, 9-15 p.5. Szőnyi, L.-Fillinger, L.: Harmadfokú interpolációs spline függvények alkalmazá-sa a spektrofotometriában. – In: Mérésügyi Közlemények, 26./1., 1985, 13-21 p.6. Andor, Gy.- Fillinger, L.-Dézsi Gy.-Szőnyi, L.: Parciál szűrőkkel illesztett ter-mosztatizált Si – fényelemes tristimulusos színmérőfej alkalmazási lehetőségei az OMH-ban. Előadás:XVI. Kolorisztikai Szimpózium, Siófok, 1979. szeptember 17-20.7. Schanda, J.-Dányi, M.: Correlated Color Temperature Calculations in the CIE 1976 UCS Diagram.- In: COLOR research and application, 2/4, Winter 1977, 161-163 p.8. Schanda, J.-Mészáros, M.-Czibula, Gy.: Calculating Correlated Color Tempera-ture with a Desktop Programmable Calculator.- In: COLOR research and appli-cation, 3/2, Summer 1978, 65-69 p.9. Szőnyi, L.: Korrelált színhőmérséklet meghatározása tristimulusos színmérővel. – In: Mérés és Automatika, 29./10., 1981, 396-400 p.10. International Electrotechnical Vocabulary - In: Bureau Central de la CIE, Genève, 1970.

11. Szőnyi, L.: Színhőmérséklet etalonok új alapokon történő megvalósítása az OMH-ban. - In:Kolorisztikai Értesítő, 1986/5-6., 203-213 p.12. Szőnyi, L.: Fényáram és színhőmérséklet mérés továbbfejlesz-tése az OMH-ban. Pályázat az 1983. évi OMH nívódíjra (I. fokozat). Kézirat az OMH-ban.

I U (U•I)0,241 Tc Tc/(U•I)0,241 Tc módTc - Tc

mód

A V K K K

2,529 73,6 2,818 2098 595,5 2097 + 1

2,834 90,5 2,961 2269 596,0 2266 + 3

2,859 92,0 2,973 2286 596,9 2279 + 7

2,905 94,6 2,994 2307 595,9 2304 + 3

2,951 97,3 3,014 2331 596,0 2328 + 3

3,100 106,5 3,080 2404 594,3 2408 - 4

3,117 107,5 3,087 2410 593,6 2417 - 7

3,343 122,1 3,183 2530 594,3 2534 - 4

3,284 118,1 3,158 2500 594,4 2503 - 3

3,596 139,3 3,286 2662 595,2 2662 0

3,609 140,2 3,291 2669 595,2 2669 0

3,676 144,9 3,318 2698 594,3 2702 - 4

3,849 157,4 3,385 2786 594,8 2788 - 2

4,000 168,8 3,442 2859 594,8 2861 - 2

4,124 178,3 3,488 2919 594,9 2921 - 2

4,149 180,2 3,497 2933 595,2 2932 + 1

4,234 186,8 3,527 2976 596,0 2972 + 4

Átlag: 595,2

4. táblázat

Szőnyi LászlóOMH nyugdíjas főtanácsos, Szőnyi Fényerő Bt. cégvezetője szonyi.fenyero@chello.hu

I U (U•I)0,241 Tc/(U•I)0,241 Tc mód

A V K

2,201 57,1 3,205 1908

2,349 64,3 3,351 1994

2,402 66,9 3,401 2024

4,289 191,1 5,037 2998

4,338 195,0 5,076 3021

4,444 203 5,155 3068

Átlag: 595,2

5. táblázat

Lektor: Andor György, OMH

FEJLÉCAktuálisAktuálisAKTUÁLISAKTUÁLIS

Elektrotechnika 2 0 0 8 / 1 2 1 2

SMART METERING-ről közérthetően

Haddad Richárd – IPSOL Rendszerház Kft.

Az elmúlt évtizedre visszagondolva mindig volt olyan aktu-ális témakör, amelyről az energiaiparban sokan sokfélekép-pen beszéltek. A kilencvenes évek közepén a privatizáció, majd az unbuilding, később a liberalizáció, aztán a tevékeny-ségkiszervezés az outsourcing következett, most pedig a SmArT meTerIng.

A mee 55. – egerben megrendezett - Vándorgyűlésének szüneteiben Haddad richárddal, az ifjúsági bizottság egy-kori elnökével - aki jelenleg az IPSOL rendszerház Kft. ügy-vezetője - arról beszéltünk, hogy talán hasznos lenne egy olyan sorozat elindítása, amelyben e közérdeklődésre szá-mottartó irányzatokról kicsit közérthetőbben, nyitottabban beszélgetnénk.

reméljük, hogy a sokakat érdeklő és érintő Smart mete-ring, vagyis az elektronikus energiakereskedelem olyan te-rület, amely aktualitásánál fogva fenntartja az érdeklődést.

A vándorgyűlés egyik legnagyobb „vihart kavaró” témája éppen a Smart metering volt. A számos színvonalas előadás mellett a kerekasztal beszélgetésben elhangzottak is nyil-vánvalóvá tették azt, hogy ez a téma fontos és foglalkozni kell vele. A következőkben olvasható összefoglalás úgy hi-szem, mindenki számára világossá teszi, hogy mit is takar a SmArT meTerIng kifejezés. Tóth Éva

The SMART METERING ‘fever’ has not skirted Hungary either. Therefore when we are discussing energy in the Central-Eastern European block, we must think about electric power and natural gas, as well as heat energy, at the same time. This is also true for SMART METERING, where as a matter of necessity a multi-utility solution must be de-veloped. If we review the techno-logical, economic and political as-pects, we can safely say that Hun-gary can educate its consumers with a SMART METERING system, transforming them into conscious energy users, if it thinks in terms of a multi-utility system and tries to make use of the tools and me-dia (Internet, WAP, text messages, DigitalTV) within such system to the extent possible, supporting the transparency of domestic en-ergy consumption.

SmArT meTerIng

Gondolkozott már azon, hogy mennyiért tud Ön kimosni egy adag ruhát? Az emberek erre a kérdésre jórészt nem tudják a választ. Ha viszont ugyanezen személyektől megkérdezzük, hogy a mobilján mennyibe kerül, ha a barátjával 10 percet beszél, azt pontosan megmondják. A SMART METERING célja

nem más, mint az, hogy ez emberekkel megtanítsa, az ener-gia szűkös “jószág” és takarékoskodjanak vele.

A SMART METERING „láz” Magyarországot sem kerüli el. Számos nemzeti konferencia témája, és magyarországi szak-emberek egyre nagyobb számban csatlakoznak a rangos külföldi konferenciához is. Magyarország az Európai Unió tagállamaként hajtja végre a 2006/32/EC direktívát, amely rendelkezik az egyedi mérésről, illetve a fogyasztók energia-fogyasztásának transzparens visszacsatolásáról.

Mégis a közép-európai blokkot, mint hasonló technikai múlttal rendelkező régiót másként kell tekintenünk, mint esetleg a páneurópai országokat.

Az ezredfordulóval a számlázási és mérési veszteségek csökkentése miatt a régióban nagyméretű mérőhely-re-konstrukció indult meg a háztartásoktól a legnagyobb ipari fogyasztókig.

Háztartási fogyasztóknál a méréskorszerűsítés másik ered-ménye (ami kihatással van a SMART METERING-re), hogy a mérési hely nagy részét áthelyezték a lakóingatlanon kívülre (telekhatár, közös folyosó, stb.), ezzel is csökkentve a mérés-befolyásolások számát.

Az erős gazdasági motivációk ráhatása következtében a 3x50A feletti fogyasztókat felszerelték nagytudású mérőkkel. A mérők távleolvasó (Automatic Meter Reading - AMR) rendszereken ke-resztül GSM és PSTN kommunikációs vonalakon olvassák. Mára minden energiaszolgáltató rendelkezik saját mérési központtal, és a leolvasott mérők száma több tízezres nagyságrendű.

A háztartási fogyasztók esetében döntően mechanikus mérők felszerelését, és éves leolvasást alakították ki a szol-gáltatók. A felszerelt néhány éves mérők tervezett élettarta-ma minimum 15 év, de újrahitelesítéssel akár 25 év is lehet. Ezek idő előtti lecserélése komoly anyagi hátrányt jelent az el-osztó cégeknek, vagy komoly költségtöbbletet a fogyasztók-nak. Máris szembe találjuk magunkat egy ellentmondással, miszerint a direktíva úgy irányozza elő a transzparens mérés kialakítását, hogy az költséghatékony legyen.

Természetesen a politikai nyomás megvan, és Magyarország nem maradhat le a többi tagállamhoz képest. A hazai regulá-tor célja a magyarországi SMART METERING kialakítás lehető-

ségeinek felmérése, egy koncepció ki-alakítása valamint bevezetési módjának felmérése és annak szabályozása. Erről nyilatkozni még korai, de látva más eu-rópai példákat, a koncepcióalkotás és a bevezetés kezdete között minimum 2,5-3 év telik el.

Hazai energiafogyasztás összetétele

A magyarországi Smart Metering kapcsán fontos látni, hogy a Kárpát-medence klímája szélsőséges. Nyáron nem ritka a 37-40°C meleg, míg télen a -20-25°C is előfordul. Télen a hazai fűtés alapja a gáz, amely a ’80-as évek-ben ugrásszerűen megnőtt. Mára már szinte 90%-nál magasabb a gázhálóza-ti lefedettség. A nagy nyári forróságban egyre nagyobb számban használnak a háztartások légkondicionáló berende-

zéseket, ami hozzájárul a folyamatos villamosenergiaigény-növekedéshez. Mind a téli, mind a nyári energiaigény

Egy átlagos magyar háztartás éves energiamegoszlása a következő nagyságrendű: családi házas körzetben 40% a vil-

Elektrotechnika 2 0 0 8 / 1 2 1 3

lamos energia és 60% gázenergia a költségarány, lakótelepi környezetben ez az arány 30% villamos és 70% hőenergia (a gáz egy százalék alatti, jórészt csak főzésre átalánydíjban kerül kiszámlázásra). A közép-kelet európai blokkban tehát ha energiáról beszélünk, akkor egyszerre kell gondolnunk villamos energiára és gázra, valamint hőenergiára. Igaz ez a SMART METERING-re is ahol mindenképpen több-szolgálta-tós modellben (Multi-utility) helyes gondolkodni.

A SMART METERING Multi-utility elterjedésnek egyik ko-moly fékhatása, hogy gyakran más szolgáltatói tulajdonosi körhöz tartozik ugyanazon ingatlan gáz- és villamos mérési csatlakozási pontja. Ezzel ellentétesen mutat az a szakmai érv, hogy a mérési pont piac liberalizálása gyengébb műszaki szolgáltatást ad és magasabb szervezési képességet vár el, ami nem feltétlenül van jelen.

Információs utak

Fontosnak tarjuk, hogy nem lehet egyszerűen Smart Mete-ring-et megvalósítani tömeges kommunikációval rendelkező elektronikus mérők cseréjével, hiszen a SMART METERING egyik alap koncepciója a tudatos fogyasztó információval tör-ténő ellátása. A fogyasztók nagy része nem is tudja, vagy éve-kig nem néz a villamos és gázmérőjére, maximum, amikor az éves leolvasás után megjön a korrekciós számla, amely több-szöröse a megszokott havi számlának. Ilyenkor a fogyasztó

nem értve a magas számlát, a mérő hibájára panaszkodik. Ez a “sokkoló” visszacsatolás csak a korrekciós számla utáni rövid időszakban okoz némi energiafelhasználási visszafogottsá-got, amely hónapró hónapra lassan eltűnik.

Ezzel szemben az emberek információs éhsége egyre na-gyobb. Egyre gyakrabban használjuk információk megszer-zésére elektronikus eszközeinket (mobiltelfon-SMS, Internet-e-mail, stb.) Ezek olyan médiumok, amely lehetőséget adnak tömegek közvetlen adatelérésére.

Összefoglalás

Ha végig megyünk a műszaki, gazdasági és politikai szempon-ton, akkor azt mondhatjuk, hogy Magyarország olyan SMART METERING rendszerrel tudja tudatos energiafelhasználóvá nevelni fogyasztóit, ha multi utility rendszerben gondolkodik, és megpróbálja minél jobban felhasználni azon meglévő esz-közöket, médiumokat (Internet, WAP, SMS, DigitalTV) amely támogatja az energiafogyasztás transzparenciáját.www.ipsol.hu

Haddad Richárd ügyvezető

IPSOL Rendszerház Kft.richard.haddad@ipsol.hu

2008. november 12-én bensőséges keretek között rendezték meg az OMM Elektrotechnikai Múzeumá-ban az EKA alapításának 120 éves évfordulóját. Keresve sem lehetett volna méltóbb helyet találni egy ilyen megemléke-zésnek.A MEE nevében Kovács András főtitkár köszöntötte a megje-lenteket. Megnyitójában méltatta a jogelőd EKA széleskörű és úttörő szakmai tevékenységét, találmányait, mint pl. a ma is használt lakatfogó elődjét a Reich féle fogót. A HOFEKA munkáját mi sem reprezentálja jobban, mint az ősszel át-adott északi Duna híd világítástechnikai megoldása.Dr. Bencze János – az Elektrotechnika volt főszerkesztője –

120 éve az energiaipar szolgáltában

egy nagyon érdekes és színes összeállí-tással mutatta be a cég történetét. Szűcs György pe-

dig az tulajdono-sokhoz kötődő családi

szálakkal ismertette meg a hallgatóságot. Végezetül pedig a jelenlegi tulajdonos Hofmann Iván a hagyomá-nyok tiszteletére alapozott elkötelezettségét hangsúlyozta, mint egy olyan családi vál-lalkozásét amely biztosítja az ilyen nagy hagyományú cég további működését, megőrizve hírnevét.Az ünnepség családias hangulatú vendéglátással zárult.

T.É

FEJLÉCAktuálisAktuálisAKTUÁLISAKTUÁLIS

Elektrotechnika 2 0 0 8 / 1 2 1 4

A balatonkenesei FAm konferencián az e.On egyik részt-vevője kérte a Bizottság állásfoglalását a szigetelő gémű kosaras FAm gépkocsi váltakozó áramú vizsgálatával kapcsolatban. A kérdés úgy fogalmazódott meg, hogy szükséges-e egy 24 kV-os névleges feszültségű hálózaton használt szigetelt gémű kosarat 138 kV próbafeszültség-gel vizsgálni? Az alapprobléma az, hogy a szigetelő gém Un = 46 kV-ra méretezett. Az erre előírt 3×Un = 138 kV-os próba túlzottnak tűnhet.

ÁLLÁSFOgLALÁS

A FAM Bizottság – kikérve a BME, a VEIKI és a VERSALIFT véle-ményét is – a következő állásfoglalást alakította ki:

Ha a kosaras gépkocsi szigetelő karja/gémje hibátlan szi-getelési állapotú, akkor a 0-Unévl tartományban a szigetelő kar/gém szivárgási áramának az érintett feszültségtől (poten-ciáltól) lineárisan kell függnie úgy, hogy a fajlagos szivárgási áram a névleges feszültségtől, illetve az érintett feszültségtől függetlenül és tartósan nem lehet nagyobb, mint 1 μA/kV. Azaz pl. 24 kV-on a szivárgási áramnak tartósan nem szabad nagyobbnak lennie, mint 24 μA.

A 2×Un feszültségű 1 perces ipari frekvenciás szigetelési próba során a fajlagos szivárgási áramnak ugyancsak nem szabad felülmúlnia az 1 μA/kV értéket, tehát pl. egy 46 kV név-leges feszültségű kosaras gépkocsi szigetelő karján/gémjén mért szivárgási áramnak a 2×Un = 92 kV-os ipari frekvenciás próba során nem szabad nagyobbnak lennie, mint 92 μA.

A 3xUn=138 kV feszültségű ipari frekvenciás átütési próbát ki kell állnia.

Az 1×, 2×, 3×Un feszültségű ipari frekvenciás szigetelési pró-ba alkalmával a fajlagos szivárgási áram mérésén kívül azt is vizsgálni kell, hogy a szigetelő karnál/gémnél nem fordul-e elő átütés, átívelés, szikrázás, kézzel érezhető melegedés. Az ipari frekvenciás próbák mellett a szigetelő karnak/gémnek a 3×√2Un csúcsértékű, 250/2500 μs hullámalakú kapcsolási túlfeszültséggel végzett 10 db pozitív és 10 db negatív polari-tású próbát is a fenti jelenségek nélkül kell kiállnia.

Ha a gyártó a szigetelő karos/gémes kosaras kocsit egy adott névleges feszültségre méretezte, akkor az 1 μA/kV fajlagos szi-várgási áram nem teljesülése esetén – függetlenül attól, hogy ez az átvételi, illetve a periódikus vizsgálat szigetelési próbája során lép-e fel, vagy üzemeltetés közben észlelik – a hiba okát kell megkeresni és elhárítani, nem pedig a kocsi névleges fe-szültségét leminősíteni, és ezáltal a biztonsági szempontok alapján meghatározott próbafeszültségeket csökkenteni.

NFGM FAM BizottságFehér György elnök

feher.gyorgy83@gmail.com

A FAM Bizottság ÁLLÁSFOGLALÁSA

a szigetelő karú, kosaras gépkocsi vizsgálatairól

Az nFgm FAm Bizottsá-ga 2009. évre pályázatot hirdet a közép- és kisfe-szültségű FAm szerszámok átvételi és periodikus fe-lülvizsgálatát végző FAm Laboratórium minősítés megszerzésére.

A 60/2005. (VII. 18.) GKM rendelettel módosított

72/2003. (X. 29.) GKM rendelet a Feszültség Alatti Munka-végzés Biztonsági Szabályzatának kiadásáról 2.§ (2) b) pont-ja a FAM Bizottság feladatává teszi a FAM tevékenységhez használt eszközök vizsgálatát végző vizsgálólaboratórium minősítését.

A Bizottságnak a minősítést a Szabályzat 4. pontja szerint a FAM eszközök átvételi és periodikus felülvizsgálatát végző laboratóriumokra kell elvégeznie.

A Bizottság a feladatának ellátásához elkészítette a kö-zép- és kisfeszültségű FAM eszközök átvételi és periodi-kus felülvizsgálatát végezni kívánó laboratóriumok fel-szereltségére és tevékenységére vonatkozó Ajánlásokat,

amelye(ke)t a www.fambizottsag.hu honlapon történő regisztrálás után megküld a FAM Bizottság.

Kérünk minden olyan gazdálkodó szervezetet, aki 2009. január 1-jétől FAM eszközök átvételi és/vagy periodikus felülvizsgálatát végző FAM Laboratóriumot kívánnak mű-ködtetni, úgy az említett rendelet 4. pontjának megfele-lően nyújtsák be pályázatukat a vizsgálni kívánt szerszám és/vagy eszközcsoport feltüntetésével és a minősítendő vizsgáló laboratórium rövid bemutatásával 2009. 01. 19-ig a FAM Bizottsághoz (MEE-FAM Bizottság 1055, Bp. Kossuth L. tér 6-8. vagy mee@mee.hu). Ügyintéző: Helter Ferencné. A minősítést a FAM Bizottság 1 évre adhatja, ezért azt évente meg kell ismételni.

A pályázat beérkezése után a minősítés elnyerését a FAM Bizottság az Elektrotechnika című folyóiratban és a GKM Közlönyben közzéteszi és erről közvetlenül írás-ban is tájékoztatja a minősítést elnyert laboratóriumo(ka)t.

Fehér Györgyelnök

FAM Bizottság

A FAM Bizottság pályázati felhívása

PÁLYÁZAT PÁLYÁZAT PÁLYÁZAT PÁLYÁZAT PÁLYÁZAT PÁLYÁZAT PÁLYÁZAT

szakmai előírásokSzakmai elôírásokszakmai elÔírások

Szakmai előíráSok

Elektrotechnika 2 0 0 8 / 1 2 1 5

A Magyar Közlöny 2008. évi 127. számában tették közzé a nemzeti fejlesztési és gazdasági miniszter 16/2008. (VIII. 30.) NFGM számú rendeletét A gépek biztonsági követelménye-iről és megfelelőségének tanúsításáról. A rendelet 2009. december 29-én lép hatályba, egyidejűleg hatálytalanítja a 21/1998. (IV. 17.) IKIM rendeletet, amely e témakört korábban szabályozta. A rendelet a gépekről szóló, 2006. május 17-i 2006/42/EK európai parla-menti és tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálja. Köznyelven fogalmazva: a ren-delet tulajdonképpen egy eu-rópai uniós (EU) irányelv „átül-tetése” a magyar jogrendszer-be, az uniós irányelv magyar kiadása. Mielőtt ismertetnénk a rendeletet, célszerűnek lát-szik, hogy bemutassuk az EU jogrendszerét és kapcsolatát a magyar jogrendszerrel.

* * *

A második világháború utáni években alakult meg Nyugat-Eu-rópában az európai államok gazdasági célú közössége, amelyből az elmúlt évtizedekben kialakult a már politikai célokat is szolgá-ló mai Európai Unió (EU). Az 1990-es évek elején lezajlott politikai változások után a közép- és kelet-európai államok, így 2004-ben hazánk is tagja lett az EU-nak. A teljes jogú tagság elnyerését sok előkészítő munka előzte meg, az angolszász gondolkodásmód átvételén kívül („elvben semmi sem kötelező, de a társadalmilag kialakult szokásoktól való bármilyen eltérésért egyénileg kell a teljes felelősséget vállalni”), pl. jogharmonizáció, szervezeti és rendszerátalakítások, egyebek közt az európai szabványszerve-zetekbe való felvétel és az európai szabványok átvétele. Az EU a műszaki elvárásait elsősorban az Európán belüli nemzetközi kereskedelem szabadsága – „a termékek szabad áramlása” – ér-dekében fogalmazza meg, így elsősorban a termékekre vonat-kozó határozatokat hoz – és nem létesítményekkel vagy maga-tartási szabályokkal kapcsolatosakat.

Az EU irányító szervei az Európai Parlament, az Európai Unió Tanácsa és az Európai Bizottság. Az irányítás eszközei az EU kiadványai: a direktívák, a rendeletek és a határozatok.

A direktíva (/irányelv/, directive): az elérendő eredményt tekintve minden tagállamra érvényes, de az illető ország ha-tóságára bízzák a forma és módszerek megválasztását. Azaz közvetlenül nem érvényes az egyénekre és a gazdasági szer-vezetekre, de minden tagállamnak a saját jogrendjébe kell foglalni és ki kell adni törvényben, rendeletben vagy más módon kötelezővé tenni.

A rendelet (regulation): alkalmazása általános, egészében kötelező és közvetlenül alkalmazható minden tagállamban. Ez lényegében nemzetközi egyezménynek tekintendő, amely minden tagállamban annak minden szervezetére és állam-polgárára is érvényes.

Miniszteri rendelet a gépek biztonsági követelményeiről

A határozat (decision): egészében kötelező mindazokra, akiknek szól. A határozat szövegében adják meg, kikre (pl. melyik tagállamra vagy szervezetre) érvényes, és ezekre néz-ve közvetlenül kötelező.

A műszaki szakemberek legtöbbször a direktívákkal ta-lálkoznak, ugyanis az EU a műszaki követelményeket ál-talában direktívákban adja meg. Néhány direktíva és a di-rektívát elrendelő hazai jogszabálya látható a következő táblázatban.

Ezeken kívül adtak ki direktívát vízmelegítő kazánokra, nyo-mástartó edényekre, személyi védőeszközökre, gázkészülé-kekre, felvonókra, játékokra, de postai szolgáltatásokra stb. is.

A direktívák az alapvető követelményeket és az eljárási szabályokat határozzák meg, nem terjednek ki a részletes követelmények előírására. Elsősorban a biztonsági követel-ményeket szabályozzák, a szabványok pedig a műszaki rész-leteket, ezen belül számos egységesítési, minőségi, jelölési, vizsgálati és további részletes műszaki-biztonsági követel-

ményt tartalmaznak. A direktívákhoz a „harmonizált” szab-ványok tartoznak. Ha egy termék teljesíti az adott termékre vonatkozó direktívához tartozó harmonizált szabványok biztonsági követelményeit (egyéb követelményeit nem feltétlenül!), akkor ezt a terméket a rá vonatkozó direktívá-kat teljesítőnek kell tekinteni. A direktívák követelményeit teljesíteni lehet a szabványtól eltérő (de azzal a gyártó nyi-latkozata szerint legalább azonos biztonságú) megoldások-kal is! Az MSZT közzéteszi az egyes direktívákhoz tartozó harmonizált szabványok listáját, valamint a Szabványügyi Közlönyben időnként tájékoztat az egyes direktívákhoz tar-tozó szabványok magyar szabványként való bevezetésének állapotáról. (Például a kisfeszültségű direktívához 982, az EMC-direktívához 186, a gépek direktívához 738 harmoni-zált szabvány tartozik.)

Az EU-val való jogharmonizáció során került a magyar jogrendszerbe az 1993. évi X. törvény a termékfelelősségről, amely kimondja, hogy a termék hibája által okozott 10 ezer forintnál nagyobb összegű kárért a termék gyártója, illetve az importálója és a forgalmazója felel. A termék akkor hibás, ha nem nyújtja az elvárható biztonságot és ha nem alkalmas a rendeltetésszerű használatra, figyelemmel a tudomány és technika állására (leegyszerűsítve: ez utóbbit a direktívák és a szabványok jelenítik meg). A termék pedig minden ingó dolog – akkor is, ha utóbb más ingó vagy ingatlan alkotóré-szévé vált –, valamint a villamos energia. A létesítmény nem dolog, nem termék, ezért sem a termékfelelősségi törvény, sem a direktívák nem vonatkoznak rá.

Ha egy termék kielégíti a rá vonatkozó direktívák (és a di-rektívához kapcsolódó termékre vonatkozó szabványok) biz-tonsági követelményeit, ezt a gyártó (forgalmazó) a terméken alkalmazott CE-jelöléssel hozza a vevő, felhasználó és a ható-ság tudomására. (A CE betűszó jelentése: a francia Conformi-té Européenne – azaz az Európai Megfelelőség – rövidítése.)

A direktíva jelzete A direktíva címe Elrendelő hazai jogszabálya

73/23/EGK Kisfeszültségű berendezések (LVD) Hatálytalan! 79/1997. (XII.31.) IKIM r.

2006/95/EK Kisfeszültségű berendezések (LVD) Érvényes vált. -

89/336/EGK Elektromágneses összeférhetőség (EMC) Hatálytalan! 31/1999. (VI.11.) GM-KHVM r.

2004/108/EK Elektromágneses összeférhetőség (EMC) Érvényes változat -

89/106/EGK Építési termékek (CPD) 3/2003. (I.25.)BM-GKM-KvVM r.

98/37/EK Gépek (MD), (módosítva: 2006/42/EK) 16/2008. (VIII. 30.)NFGM r.

94/9/EK Robbanásbiztos készülékek (ATEX) 8/ 2002. (II.16.) GM r.

93/42/EGK Orvosi készülékek (MDD) 47/1999. (X.8.) EüM r.

2004/22/EK Mérőműszerek (MID) 8/2006. (II. 27.) GKM r.

* * *

A 16/2008. (VIII. 30.) NFGM rendelet bevezető részében a hatályát határozza meg. A rendelet hatálya elsősorban mechanikai jellegű gépek: cserélhető berendezések, bizton-sági berendezések, teherfelvevő eszközök, láncok, kötelek, hevederek, leszerelhető mechanikus erőátviteli szerkezetek, valamint a részben kész gépek alapvető egészségvédelmi, és biztonsági követelményeire terjed ki. A rendelet nem vo-natkozik – többek közt – mutatványos berendezésekre, gép-járművekre, traktorokra, motorkerékpárokra, versenyre szánt járművekre, légi, vízi és vasúti járműre (kivéve e járművekre szerelt gépek), tengerjáró hajóra, kifejezetten katonai, illetve kutatási célú gépekre, továbbá egyes villamos termékekre: pl. kapcsoló berendezésekre, villamos motorokra, transzformá-torra stb. Az értelmező rendelkezésekben a témakörhöz kap-csolódó 16 fogalmat határoz meg részletesen.

A rendelet legfontosabb előírásait a Biztonsági követelmé-nyek cím alatt találjuk meg: „Gép vagy részben kész gép csak akkor hozható forgalomba vagy helyezhető üzembe, ha meg-felel az e rendelet szerinti biztonsági és egészségvédelmi elő-írásoknak, és rendeltetésszerű összeszerelés, karbantartás és használat vagy az ésszerűen előre látható rendellenes használat mellett nem veszélyezteti személyek, állatok életét, testi épségét, egészségét és a vagyonbiztonságot.” /3. § (1) bek./

Ezért a gépeket úgy kell tervezni, gyártani, kialakítani és ak-kor lehet forgalomba hozni, ha azok megfelelnek az alapvető biztonsági és egészségvédelmi követelményeknek, amelye-ket a rendelet 1. melléklete határoz meg.

A rendelet a továbbiakban ismerteti a gépekre vonatkozó megfelelőségértékelési eljárásokat (ezeket a mellékletekben részletezi), a részben kész gépekre vonatkozó eljárásokat, a CE megfelelőségi jelölést és alkalmazását, a piacfelügyele-ti hatóságok e rendelettel kapcsolatos jogosultságait és a megfelelőségértékelés lefolytatására jogosult ún. bejelentett szervezetekkel kapcsolatos előírásokat.

A rendelet 1. melléklete részletezi az alapvető biztonsági és egészségvédelmi követelményeket, amelyeket a gépek tervezésénél és gyártásánál kell alkalmazni. Meghatározza az általános alapelveket, így: az alapvető biztonsági szempon-tokat a tervezés során, a felhasznált anyagok és termékek te-kintetében, a világítás kialakításával, a kezeléssel, a gépszál-lítással és az ergonómiai kialakítással kapcsolatban. Előírja a vezérlőrendszer biztonsági követelményeit, a mechanikai veszélyek elleni védelmet, a védőburkolatok és védőberen-dezések jellemzőit, figyelmeztet az egyéb veszélyekre (pl. sztatikus elektromosság, tűz, robbanás zaj, rezgések, sugár-zás stb.). Előírja, a karbantartás biztonsági szempontjait és a gépről adandó információkat. Ezután egyes gépfajtákra: élelmiszer-ipari, kozmetikai, gyógyszeripari és hordozható gépekre külön is meghatároz biztonsági követelményeket. További kiegészítő biztonsági követelményeket határoz meg a gép helyváltoztatásából eredő és az emelési műveletekkel kapcsolatos veszélyek elhárítására, a föld alatti munkára szánt gépekre, valamint a személyek emelését végző gépekre.

A 2. melléklet a biztonsági berendezéseket sorolja fel. Biztonsági berendezés pl. védőburkolat, vészleállító beren-dezés, zaj- és rezgéscsökkentő rendszer, felborulást gátló szerkezet stb.

A 3. melléklet a gép EK-megfelelőségi nyilatkozatának és a részben kész gép beépítésre vonatkozó nyilatkozatának tar-talmát határozza meg.

A 4. melléklet azokat a gépkategóriákat sorolja fel, amelyek-re a következő megfelelőségértékelési eljárások egyikét kell alkalmazni:

– a gépgyártás belső ellenőrzése mint megfelelőségértéke-lési eljárás, vagy

– EK-típusvizsgálati eljárás és belső ellenőrzés a gép gyártási fázisában, vagy

– teljes minőségbiztosítási eljárás.Ilyen gépek pl. a különböző faipari gépek (fűrész-, gyalu-

és marógépek), fröccsöntőgépek, járműemelők, felborulást gátló szerkezet stb.

Az 5. melléklet a gép gyártása során végzett belső ellen-őrzéseken alapuló megfelelőségértékelést ismerteti. El kell készíteni a gyártott gép műszaki dokumentációját, és intéz-kedni kell arról, hogy a gyártási folyamat biztosítsa azt, hogy a gép megfeleljen a műszaki dokumentációnak és e rendelet követelményeinek.

A 6. melléklet az EK-típusvizsgálat eljárását ismerteti. Ennek keretében egy bejelentett szervezet megállapítja és tanúsít-ja, hogy a gépnek a 4. mellékletben hivatkozott egy jellemző példánya, azaz a „típus” eleget tesz az e rendeletben foglalt követelményeknek.

A típusvizsgálathoz a gyártónak el kell készítenie a gép részletes dokumentációját (a 8. melléklet „A” részében fog-laltak szerint), majd kérelmeznie kell a vizsgálatot egy beje-lentett szervezetnél, egyidejűleg átadja a dokumentációt és a vizsgálathoz szükséges mintá(ka)t is. A bejelentett szerve-zet ellenőrzi a dokumentációt (megegyezik-e a mintával), és elvégzi a szükséges ellenőrzéseket, méréseket és vizsgálato-kat annak megállapítására, hogy az alkalmazott megoldások eleget tesznek-e e rendelet alapvető egészségvédelmi és biztonsági követelményeinek. A vizsgálathoz helyszíni gyár-tásellenőrzés is tartozik. Megfelelő eredmény esetén a beje-lentett szervezet kiállítja az EK-típusvizsgálati tanúsítványt. A vizsgálattal kapcsolatos összes dokumentációt a gyártónak és a vizsgáló szervezetnek 15 évig kell megőriznie. Nem meg-felelő eredmény esetén nem adható ki az EK-tanúsítvány és indokolni kell az elutasítást.

A későbbiek során a kérelmezőnek értesítenie kell a beje-lentett szervezetet az elfogadott típuson végrehajtott vala-mennyi módosításról, ezeket a bejelentett szervezet meg-vizsgálja és megerősíti a tanúsítvány érvényességét vagy újat ad ki. A bejelentett szervezet folyamatosan felel a tanúsítvány érvényességéért: értesíti a gyártót minden olyan nagyobb változásról, amely a tanúsítvány érvényességére hatással le-het és az érvénytelen tanúsítványokat visszavonja. A gyártó folyamatosan felel azért, hogy a gép megfeleljen a műszaki ismeretek adott fejlettségi fokának. A gyártónak ötévente kell kérnie a tanúsítvány felülvizsgálatát, megfelelő eredmény esetén a tanúsítvány érvényességét további öt évre megújítja a bejelentett szervezet.

A 7. melléklet előírásait a 4. mellékletben felsorolt gépek megfelelőségértékelési eljárására kell alkalmazni az olyan gép esetében, amelyet teljes minőségbiztosítási rendszer alkalmazásával gyártottak. A gyártónak jóváhagyott minő-ségbiztosítási rendszert kell működtetnie a tervezésre, gyár-tásra, végső ellenőrzésre és vizsgálatra vonatkozóan. A mi-nőségbiztosítási rendszernek szavatolnia kell az e rendelet rendelkezéseinek való megfelelőséget. Minden, a gyártó ál-tal jóváhagyott elemet, követelményt és rendelkezést szisz-tematikusan és rendszerezve kell dokumentálni, mérések, eljárások és írásos utasítások formájában. A típusvizsgálati eljárás során a bejelentett szervezet értékeli a minőségbizto-sítási rendszert is. Az értékelési eljárás a gyártó telephelyén történő ellenőrzést is tartalmaz. A vizsgálat eredményéről a bejelentett szervezet határozatban értesíti (indoklással és fellebbezési lehetőséggel) a gyártót. A továbbiakban a gyártónak fenn kell tartania a jóváhagyott minőségbiztosí-

Elektrotechnika 2 0 0 8 / 1 2 1 6

tási rendszer megfelelő és eredményes működését, erről a bejelentett szervezetnek időszakos ellenőrzések végzésével (előre be nem jelentett formában is!) kell meggyőződnie. A gyártónak az utolsó gyártástól számított 10 évig kell meg-őrizni a dokumentációkat.

A 8. melléklet „A” része a gép műszaki dokumentációjáról rendelkezik. A dokumentációnak az értékeléshez szükséges mértékben le kell fednie a gép tervezését, gyártását és mű-ködését – ennek megfelelően határozza meg a tartalmát. A dokumentációt az illetékes nemzeti hatóságok megindokolt kérésére be kell mutatni. A melléklet „B” része a részben kész gép műszaki dokumentációjának tartalmát határozza meg.

A 9. melléklet a részben kész gépek összeszerelési utasítá-sainak tartalmi és nyelvi előírásit tartalmazza. A 10. melléklet a már közismert CE megfelelőségi jelölést és alkalmazását mutatja be.

A rendelet 11. melléklete a tagállamok által a bejelentett szervezetek kijelölése során figyelembe veendő minimumkö-vetelményeket határozza meg: biztosítani kell a vizsgáló és ellenőrző személyzet pártatlanságát és befolyásolhatatlansá-gát; alapos műszaki és szakmai képzettséggel és gyakorlattal kell rendelkezniük, a szakmai integritás és a műszaki ismere-tek legmagasabb szintjén kell végezniük a munkájukat, emel-lett be kell tartaniuk a szakmai titoktartás követelményeit is.

Végül még egy szempontra hívjuk fel a tisztelt olvasók fi-gyelmét: a típusvizsgálatra kerülő gép (berendezés, készülék vagy szerkezet) bonyolultságától, összetett kialakításától, funkcióitól függően előfordulhat, hogy nem csak egy, hanem több direktíva is vonatkoztatható rá. Ilyen esetben figyelem-be kell venni a további direktívákat is, illetve az ezeknek meg-felelő magyar jogszabályokat és a hozzájuk kapcsolódó szab-

Elektrotechnika 2 0 0 8 / 1 2 1 7

ványok biztonsági előírásait, követelményeit is! Erre példa le-het egy bonyolult vezérléssel felszerelt villamos hajtású gép, amelynek érintett részeinek ki kell elégítenie a kisfeszültségű berendezésekre vonatkozó direktíva (LVD) [79/1997. (XII.31.) IKIM rendelet] és az elektromágneses összeférhetőségre vonatkozó direktíva (EMC) [31/1999. (VI.11.) GM-KHVM rendelet] és az ezekhez tartozó szabványok követelménye-it is. Ilyen esetben a bejelentett szervezetnek mind a három követelményrendszer figyelembevételével kell a vizsgálatot lefolytatnia, és csak akkor adhatja ki a megfelelő minősítésű tanúsítványt, ha a vizsgált gép minden szempontból kifogás-talanul kielégíti a megkövetelt biztonsági, egészségvédelmi és műszaki követelményeket.

* * *

Írásunk a figyelemfelkeltést szolgálja, részletesebb érdek-lődés esetén a rendelet teljes szövegét kell tanulmányozni! A rendelet hozzáférhető a Magyar Közlöny 2008/127. számában vagy az Interneten, ahol a többi jogszabály is megtalálható.

Lektorálta: Somorjai Lajos

Arató Csabaokl. villamos üzemmérnök, a MEE tagjalabor@traconelectric.hu

Az ELMŰ támogatásával „Vállalati Energiahatékonyság” té-makörben rendezvényt szervezett a Német-Magyar Ipari- és Kereskedelmi Kamara.

Nagyon érdekes és elgondolkodtató témakörben hangzot-tak el igen színvonalas előadások a „Vállalati energiahaté-konyság – Hogyan tarthatja kordában energiaköltségeit?” tárgykörben, 2008. október 29-én a Kamara székházában. A résztvevők meghallgathatták– Dr. Kövesdi Zoltán ELMŰ-ÉMÁSZ-MÁSZ IG tag előadásá-

ban az „Energiahatékonysági tanácsadás, energia audit, a vállalati energiafelhasználás racionalizálása”

– Balázs Péter, az ABB Kft. key account managere előadá-sában a „Lehetőségek az ipari energiahatékonyság növelése terén – megoldások az ABB vállalatcsoporttól”

– Gérnyi András, a meTro Group régió vezetője előadá-sában az „Energetikai audit a METRO Cash & Carry áruhá-zaknál” és végül

– Dr. zsebik albin, a FőTáV zrt. műszaki vezérigazga-tóhelyettese előadásában „A FŐTÁV energiahatékonysági törekvései” című előadásokat.

Tudva tudom, és mindenki tudja, hogy a „legzöldebb ener-gia az, amit el sem fogyasztunk”. Mégis, amikor hallja az em-ber, hogy energetikai cégek – akik abból élnek, hogy ener-giát értékesítenek – arra buzdítanak, hogy takarékoskodj,

„Kamarai konferencia a vállalati energia

hatékonyságáról”

sőt tanácsokat adnak klienseinek az energiahatékonyság „hogyanjára”, kicsit elcsodálkozik az ember, és mit ne mond-jak, örül is, hitet kap arra, hogy valóban még menthető, amit néha menthetetlennek vélünk.

Az előadás sorozat nem csak elvi lehetőségeket mutatott be, hanem konkrét példákat, eredményeket is ismertetett, pl. a hatékonyságra fordított összegekről és annak kapcsán fo-rintban keletkezett megtakarításokról.

A másik dolog, amire ráébresztett ez az előadás sorozat, hogy egy új „iparág” vagy talán helyesebb így mondani „üz-letág” van kialakulóban, nevezetesen az energia audit.

Az energia audit - a maga technikai eszközeivel és tudás bá-zisával – áttekinti az adott környezet energetikai helyzetét, ki-mutatja a veszteségek forrását, és javaslatot tesz a lehetséges optimális megoldásokra úgy, hogy felelősséggel megbecsüli a ráfordításokat, és pontos képet mutat a megtérülésekről.

Meggyőződésem, érdemes volt elmenni.A rendezvény előadásai a Német-Magyar Kereskedelmi és

Ipar Kamara honlapján (www.duihk.hu) megtalálhatók.Dr. Bencze János

HírekHírekhírek

A szlovák kormány új atomerőmű építését terveziA szlovák kormány új atomreaktor építését tervezi a Jaslovské Bohunice-i atomerőműben. A kivitelezéssel a francia AREVA vállalatot bíznák meg, jelentette be Robert Fico miniszterelnök. Az idei év végén az uniós csatlakozási szerződés értelmében leállítják a Jaslovské Bohunice-i erőmű egyik, elavultnak tartott reaktorát, ennek következtében Szlovákia áramimportra kény-szerül. Az új beruházás a leállítással kieső kapacitást pótolná.

Olaszország növeli naperőműveinek számátVárhatóan – Spanyolországot követően - Olaszország lesz Eu-rópa legnagyobb napelempanel (fotovillamos) felhasználója az elkövetkezendő években. 2009-ben 1 200 MW teljesítmé-nyű napelemet építenek be, melyet zömmel Olaszországban fognak gyártani. Szakértők szerint jelentős előnye a helyi ki-alakítandó hálózatoknak, hogy azok nem igénylik az átviteli hálózatok megépítésével járó költséges beruházásokat és az ugyancsak költséges átviteli hálózati karbantartásokat. To-vábbá nem kell számolni az átviteli hálózatok energiaveszte-ségeivel sem.

Újabb naperőmű épül JapánbanKyusu Electric japán áramszolgáltató vállalat, bejelentette, hogy a CO2-kibocsátás csökkentése érdekében 3 MW teljesítményű fotovillamos erőművet épít. A naperőművet Japán nyugati ré-szén építik fel, egy korábban bezárt hőerőmű helyén. A beruhá-zás 2009 áprilisában indul, tervezett befejezése 2011-ben lesz. A beruházás költsége 27 millió $, évi 1 300 tonna CO2 kibocsá-tás csökkenését fogja eredményezni. Tekintettel az energiahor-dozók árának hihetetlenül gyors emelkedésére, ezek a beruhá-zások rövid időn belül gazdaságossá válnak/válhatnak.

A lengyel Gazdasági Minisztérium közzétette 2030-ig szóló energiapolitika tervezetétA legnagyobb gond – hasonlóan más európai országhoz – hogy Lengyelországnak rövid időn belül a villamos energia hiányával kell szembenéznie. Oka ennek a lengyel gazdaság viszonylag gyors fejlődése, és a lakosság életszínvonalának emelkedése, amely a háztartásokban egyre több háztartási kis-gép megjelenésében érzékelhető. A lengyel erőművek 40%-a 30 évesnél idősebb, és 70%-uk 20 évnél öregebb. Figyelembe kell vegyék az EU ajánlásait, amely szerint 2020-ra a CO2-kibo-csátást 20%-kal kell csökkenteniük. A fentiek megvalósítása miatt legalább 50%-kal kell a villamos energia árát növelni. Arra az egyenes következtetésre jutottak az energiapolitika ké-szítői, hogy az adott feltételrendszerben nincs más megoldás, mint atomerőmű építése, ehhez pedig a társadalom egyetérté-se is szükséges. (A mai ismeretek szerint 42%-a a lakosságnak támogatja az atomerőmű-létesítést, 47% pedig elutasítja.) Az energiamixben 15%-os nukleáris energiával számoltak.Tekintettel a jelentős barnaszén készletekre, széntüzelésű erőművek építésével is számol az energiapolitika.

Elektrotechnika 2 0 0 8 / 1 2 1 8

Gazprom együttműködés a Nigériai Nemzeti OlajtársasággalEz év szeptember elején az orosz energetikai óriás a Gaz-prom szándéknyilatkozatot írt alá Nigériai Nemzeti Olajtársa-sággal közös vállalkozások lét-rehozására. A dokumentumot a Gazprom elnök-vezérigazgató-ja és a nigériai társaság vezér-igazgatója látta el kézjegyével. A Moszkvában aláírt együttmű-

ködés kiterjed szénhidrogének termelésére, közös finomító kapacitások építésére, szállításra, és egy Nigériában felépí-tendő villamos erőmű építésére.

Hollandiában a politika támogatja az atomerőművek építésétA parlamenti többségben lévő holland szocialista párt nyilat-kozatban jelezte, hogy többé nem tabu téma a szocialista pár-ton belül az atomerőmű-építés Hollandiában. Felszólították a villamos energetikai cégeket, hogy készítsék elő nukleáris erő-művek tervezését. (Bár a cikk szerzője megjegyzi, hogy a poli-tikai akarat, még nem biztos, hogy elegendő lesz.) Az ország egyetlen – Zeelandon lévő – működő atomerőművének tulaj-donosai jelezték, hogy korábban már tervezték a meglévő erő-mű bővítését, és remélik, hogy az, 2016-ra meg is valósulhat. (Zeeland – az igen csak furcsa alakú - Hollandia délnyugati csücs-kében fekvő tartomány/megye. Middelburg a fővárosa, lakóinak száma 380 ezer fő. Belgiummal határos, tengerparti tartomány)

Magas rangú kanadai energetikai vezetők látogatása Dél-AfrikábanA látogatás célja az energetikai kapcsolatok tovább építése. A kanadai energetikai ipar a világon a legfejlettebbek között van, nem csak a villamos energetikában, hanem a megújuló energiák hasznosítása terén is. Kanada jelenleg 107 209 MW erőmű kapacitással rendelkezik, ennek 60%-a vízenergia, 20%-a fosszilis tüzelőanyag alapú, és 15%-a nukleáris. Kb. 3%-ot képviselnek a megújuló energiák. A látogatás alapvető célja a nem hagyományos (megújuló) energiatermelési kapacitások bővítése kanadai segítséggel a Dél-Afrikai Köztársaságban.

Késik a kínai energiatörvény a kormány átszervezése miattA már régen várt energiatörvény jelentős késésben van, a kínai kormány átszervezése miatt. A törvénytervezet társa-dalmi vitája már ez év elején befejeződött, de még ma sincs részletes „menetrend” a továbblépést illetően. A törvény ha-tálybalépése legkorábban 2009. évben várható. A mindent átfogó törvénytervezet foglalkozik a szénnel, az olajjal, a földgázzal, a megújuló energiákkal és a nukleáris energiákkal egyaránt. Az átfogó törvényt kiegészítik majd külön a meg-újuló energiákra, az energiahatékonyságra és a villamos ener-giára vonatkozó törvények. A tervezet szerint a törvény nem kíván beavatkozni az árakba, viszont olyan adópolitikát kíván megvalósítani, amely ösztönöz az energiahatékonyságra, a megújuló energiák használatára és a korszerű energetikai technológiák importjára, fejlesztésére.

Kína 3 600 MW teljesítményű erőművet épít Belső-MongóliábanBelső-Mongólia jó minőségű szénben rendkívül gazdag vidé-kén 3 600 MW teljesítményű hőerőművet épít Kína. A 6 db

Energetikai hírek

a világból

HíREK

Elektrotechnika 2 0 0 8 / 1 2 1 9

egyenként 600 MW-os blokkokból épülő erőmű első három blokkja 2009-re, míg a második három blokk 2010-re készül el. A beruházás teljes költsége 2,4 milliárd $. Ez az összeg ma-gába foglal bizonyos szénbányászati támogatást is.

A Nemzetközi Energia Ügynökség (IEA) kedvezően értékeli az EU energiapolitikájátAz európai energiapolitika első átfogó elemzését követően az IEA helyeslően nyilatkozott annak szelleméről, monda-nivalójáról. Egyúttal néhány kritikai megjegyzést is tett az energiapolitikai EU bizottság, az EU parlament és a tagálla-mok közötti vitáját illetően. A hírt mind Barroso az EU elnöke, mind Piebalgs az energetikáért felelős biztos megnyugvással fogadták. Az IEA bátorította az EU-t, hogy további lépésekkel segítsék elő a fenntartható fejlődést.

A Greenpeace javasolja, hogy a különböző országok által az Északi-tengerre telepített szélfarmok hálózatait (mint egy határkeresztező kapacitás) kapcsolják egybe A Greenpeace egy környezeti tanulmányában javasolja, hogy a különböző országok által az Északi-tengerre telepített szél-farmok hálózatait kapcsolják egybe. Az előrejelzések szerint 2030-ra ezen a területen 68 GW kapacitás lesz kiépítve.A tanulmány bíztatja az északi-tengeri országokat – Belgi-umot, Dániát, Franciaországot, Németországot, Egyesült Királyságot, Hollandiát és Norvégiát – hogy működjenek együtt, építsenek ki közös hálózatot, ezzel nagyon jól lehet-ne kompenzálni az egyes területek közötti eltérő szélviszo-nyokat. Járulékos előnyt jelentene, ha mindehhez csatla-koztatnák Norvégia vízerőműrendszerét is, akkor a rendszer minden időben a csúcsigényeket is ki tudná elégíteni. Az így kiépített rendszer 40 db széntüzelésű erőmű építését helyettesíthetné. A tanulmány végezetül megállapítja, hogy a vázolt rendszer kiépítése kb. 15-20 milliárd €-ba kerülne, amely relatíve olcsó.

Oroszország teljesíti Európával szembeni szerződéses kötelezettségeitMedvegyev orosz elnök kijelentette, hogy függetlenül a Grú-ziával kapcsolatosan kialakult konfliktushelyzettől, Oroszor-szág teljesíteni fogja a szerződésekben vállalt gáz- és olaj-szállításokat. A politikai nézeteltérésekre vonatkozóan meg fogják találni a megfelelő fórumokat.

Jelentős költséget jelent az Egyesült Királyságban (UK) a szélerőművek miatti erőmű tartalékolásAz EU megújuló energiákra vonatkozó követelményeit ki-elégítendő 13 000 szélerőművet kell telepíteni az Egyesült Királyságban. Ez a szélerőműpark Nagy-Britanniában a teljes energiaigény 7%-át fedezné. Szakértők szerint a leghidegebb téli napok alatt – ilyenkor anticiklon uralkodik a térségben - szinte nincs szél, így a beépített kapacitás 92%-át kitevő tar-talék erőmű üzemeltetésére, illetve beépítésére lenne szük-ség. A feltett (költői) kérdés, ki finanszírozza és miből ezt a kb. 100 milliárd Ł-os beruházást?

A villamos rendszerek fizikai védelmeAz Egyesült Államok villamos hálózata 320 000 km átviteli hálózatból áll, 800 000 MW beépített erőmű-teljesítménnyel rendelkezik, ezzel szolgálja ki több, mint 300 milliót kitevő la-kosságát és ipari, valamint kommunális létesítményeit.Már régóta és sokszor hallottunk – elsősorban nemzetbizton-sági okokból - az atomerőművek fizikai védelmének problé-máiról. A későbbiekben több szó esett az átviteli hálózatok védelméről, ellátás biztonsági okok miatt.

A legutóbbi időben nyilvánvalóvá vált, hogy az informatika legalább olyan fontos, és legalább olyan sérülékeny része a villamos energetikai rendszernek, mint a hálózat egyéb ré-szei. Ez az informatika irányítja az erőműveket, az átviteli- és elosztó hálózatokat, szolgáltat adatokat a fogyasztásról, az el-számolásról, stb. Az informatika védelme számos problémát vet fel, melyek megoldása jelentős szellemi erőket és hihe-tetlen mértékű anyagi ráfordítást igényel. A jelenlegi szabvá-nyok sem biztosítanak megfelelő védelmet.

2030-ra megduplázódhat a nukleáris erőművekben elő-állított villamos energiaA Nemzetközi Atomenergia Ügynökség (IAEA) becslése sze-rint – tekintettel az energiahordozók árának rohamos növe-kedésére, valamint a globális felmelegedés okozta veszélyek-re – 2030-ra megduplázódhat a nukleáris energia termelése.Jelenleg a világon a beépített nukleáris erőmű teljesítményt 372 GW-ra becsülik, de az ismeretek szerint ezt a teljesítményt mindenütt növelni kívánják. Az IAEA becslése szerint ez a tel-jesítmény 2030-ra 473 GW és 748 GW közé fog növekedni. A becslés alsó értéke a már tervezés, illetve építés stádiumában lévő berendezésekre alapul, feltéve, hogy továbbra is meg-marad egyes országokban az elutasítás. A felső érték pedig akkor érhető el, ha a ma még elutasítók rájönnek arra, hogy a klímaváltozás megakadályozásának hatékony eszköze a CO2-kibocsátás-mentes atomerőművek üzembe állítása.

A németországi nukleáris erőművek üzemidejének meg-hosszabbításával felszabaduló pénzeszközöket megúju-ló energiák hasznosítására fordítják a szolgáltatókAz RWE, az E.ON, az Energy Baden-Würtenberg és a Vatten-fall energetikai vállalatok németországi atomerőműveinek működési engedélyei 2020-as években lejárnak. Az erőmű-vek üzemidejének 25 éves meghosszabbításával 250 milliárd € extra jövedelem keletkezik. A cégek a német kormányhoz fordultak működési engedélyeik meghosszabbításáért. Ha megkapják a szükséges engedélyeket, akkor az így felsza-baduló összeget, a német kormány által meghatározott pri-oritásoknak megfelelően megújuló energiák hasznosítására fogják használni, jelentette ki az RWE képviselője.

Megújuló energiák tárolásaGyakran hangoztatjuk, hogy a megújuló energiák bizonyos fajtái – szélenergia, napenergia, stb. – intermittens jellegű-ek, ezért hasznosításuk nehezen kiszámítható/tervezhető. Erre a gondra kínál megoldást az ún. sűrített levegős táro-lási technológia, melynek az a lényege, hogy energiafeles-leg esetén a földalatti tározóba kompresszor segítségével sűrített levegőt nyomnak be, majd szükség esetén a sűrített

levegővel hajtott motor–generátor egység áramot termel. Néhány évvel ezelőtt lapunkban már beszámoltunk erről a technológiáról., „Megawattok sűrített levegővel” címmel. Akkor elmondtuk, hogy Németországban 1971-ben egy 290 MW-os „egységet”, Alabamában (USA) 1991-ben egy 110MW-os „egységet” helyeztek üzembe. Ezeken az egysé-geken szerzett tapasztalatok alapján kifejlesztett techno-lógia hatásfoka már meghaladja a 80%-ot. Amennyiben e technológia költséghatékonnyá tehető - erre ma minden esély meg van, ismerve az energiahordozók szinte expo-nenciálisan növekvő árait –, széles körben elterjedhet ez a megoldás.

Felavatták a világ első hullámerőművét PortugáliábanPortugália gazdasági minisztere jelenlétében ez év szept-emberében felavatták a világ első üzemszerűen működő, hálózatra termelő hullámerőművét Agucadoura kis város mellett.

A projekt nemzetközi konzorcium vállalkozásában készült. Teljes kiépítésben 25 áramtermelő egység fog működni, és teljesítménye 21 MW lesz. A „hullám generátorokat” kb. 5 km távolságra helyezték el a parttól. 15 000 család villamosener-gia-szükségletét tudja majd biztosítani, miközben a hagyo-mányos erőművekhez viszonyítva évi 60 000 tonna CO2-ki-bocsátás takarítható meg.

Elektrotechnika 2 0 0 8 / 1 2 2 0

Spanyol energetikai vállalkozás kombinált ciklusú erőművet épít NémetországbanIberdola – spanyol energetikai vállalkozás megkapta az enge-délyt arra, hogy megépítse első kombinált ciklusú erőművét a németországi Hessen tartomány Ludwigsau városa közelé-ben. Az erőmű teljesítménye 1100 MW körül lesz. Ez lesz az Iberdola első németországi erőműve. Terveik szerint további részesedést kívánnak az európai energetikai piacon. Hasonló erőművet kívánnak építeni Portugáliában is.

Kenya a megújuló energiák felé fordulKenya egy második állami tulajdonú áramszolgáltató céget kíván létrehozni, hogy megoldja egymillió új fogyasztó csat-lakozási lehetőségét az országos hálózatra, 2012-re. Ennek érdekében 2300 km távvezetéket kell építeniük. Jelenleg 1215 MW erőmű kapacitás van Kenyában, ami alig fedezi a jelenlegi igényeket is.A szükséges energianövekmény biztosítására egy újabb tár-saságot hívtak életre, melynek feladata geotermikus energiá-val villamos áram előállítása.

Görögországot a szomszédai segítik ki villamos energiávalEzen a nyáron Görögország sokat szenvedett a nagy hőségek miatt, folyamatos villamosenergia-ellátása is veszélyeztetve volt. A helyzet annál is inkább kritikus volt, mert a környe-ző országok is mind villamosenergia-hiánnyal küszködtek. Ennek ellenére – időnként - Bulgária 650, Olaszország 200, Macedónia és Albánia 100-100 MW-tal segítette ki Görögor-szágot a kritikus időszakokban.

A CEZ tendert nyert AlbániábanA CEZ , a Cseh Köztársaság energetikai óriáscége nyerte el egy korábbi tenderkiírás alapján az albán áramszolgáltató 76%-os többségi tulajdonát. Az áramszolgáltató közel egy millió fogyasztót lát el. Ez volt eddig Albániában a legjelen-tősebb privatizáció. A várható éves fogyasztási növekedést 5%-ra becsülik.

Karbon kereskedelmi tárgyalások Japán és a Cseh Köztársaság közöttEz év szeptember második felében, Prágában a cseh környe-zetvédelmi miniszter és a Prágába akkreditált japán nagy-követ tárgyalásokat kezdett a Cseh Köztársaság szabad CO2 kvótájának Japán számára történő értékesítésére. Az 1990 óta, a Kyotoi Jegyzőkönyv aláírását követő megtakarítás ér-tékesítéséről van szó. A CO2 kereskedelem hasonló minden más árú kereskedelméhez. Japánnak az előírások teljesítésé-hez több mint egy milliárd „egységnyi” kibocsátás többlete van, ennek kompenzálására a Cseh Köztársaság jelenleg 150 millió „egységet” tud felajánlani. Megjegyzendő, hogy Japán 2050-re 60-80% kibocsátáscsökkentést vállalt.

Forrás: Internet

Dr. Bencze Jánosszakmai tanácsadóMAVIR Zrt. vezérigazgatóság bencze@mavir.hu

hírek

Elektrotechnika 2 0 0 8 / 1 2 2 1

A szélerőművek telepítésének kör-nyezeti, hálózati csatlakozási, szabá-lyozási és engedélyezési kérdései a lapban is többször megjelentek. Az üzemi tapasztalatok alapján a CIGRE szükségesnek tartja egy új szempont, a szélerőművek turbinalapátjainak vil-lámvédelmét munkacsoport szinten tanulmányozni. Ezért a C4 Tanulmányi Bizottság keretében erre a célra egy új

munkabizottságot hoznak létre, japán vezetéssel.Az elmúlt években egyre több szélerőmű, egyre nagyobb

szélturbinákkal valósult meg, ezzel együtt a villámcsapás okozta károk száma is növekedett. Különösen a szélturbina-lapátokat ért károsodás jelent gondot, mivel a csere költségei meglehetősen nagyok és a javítási idő is hosszú. A világon több helyen is vizsgálják a szélerőművek kieséseit és sta-tisztikai adatok is rendelkezésre állnak (Dánia, Németország, Spanyolország, Japán és más országok). Nagyfeszültségű generátorokkal több helyen is folytatnak kísérleti kutatást a szélturbinalapátokat érő villámcsapások vizsgálatára. A va-lóságos villámok hatásait, összefüggésben a villámáramok nagyságával eddig leginkább Japánban tanulmányozták.

Az IEC TC88 PT 24 jelentette meg a szélturbina-generátor rendszerek villámvédelmére vonatkozó TR 610400-24-et (http://isotc.iso.org/livelink/livelink/fetch/2000), melyet IEC szabvánnyá kívánnak fejleszteni. A dokumentumban használt villámpara-méterek nyári villámokra vonatkoznak, de japán szakértők úgy

ítélik meg, hogy a Japán-tenger partjának téli villámai további vizsgálatokat tesznek szükségessé. Ebben a térségben a téli idő-szakban gyakori szélturbinalapátok károsodása kapcsolatban van a hosszú ideig tartó villámáramok energiájával. Ha egy szi-getelt turbinalapátot villámcsapás ér és a villamos töltés behatol annak belsejébe, a hosszan tartó villamos ív okozta kiöblösödés hatására a lapát anyagában olyan nagy igénybevétel jöhet létre, hogy a turbinalapát eltörhet. Egyelőre még nem készült statisz-tika a téli villámok energiatartalmáról és polaritásáról.

A jelenleg folyó kutatások eredményeinek ellenére még nincs teljesen kialakult módszer a szélturbinalapátok villám-védelmére, mivel még nincs elegendő megfigyelési adat és nem alakult ki elfogadott kísérleti vizsgálati eljárás a külön-böző típusú turbinalapátokra.

A szélturbinalapátok hatásosabb villámvédelmének kiala-kításához szükséges a rendelkezésre álló villámmegfigyelő rendszerek és azok eddig összegyűjtött adatainak kiértékelé-se, hogy dönteni lehessen a lapátok villámvédelmét vizsgáló megfelelő eljárásról. Az új munkabizottság ezekkel a kérdé-sekkel kíván részletesen foglalkozni.

Magyarországon is sok új szélerőmű telepítését tervezik. Szemléző ezért is kérdezi, hogy ilyen jelenségek a mi éghajlati viszonyaink között is előfordulnak-e, illetve mennyire szüksé-ges ezekkel foglalkozni?

(Forrás: www.cigre.org)

A szélerőművek villámvédelme

Dr. Benkó BalázsFőmunkatársMAVIR Zrt. benko@mavir.hu

A francia S. E. E.-t, teljes mai nevén az Elektrotechnika, Elektro-nika, és az Információs és Kommunikációs Technológiák Tár-saságát 1883-ban alapították az Elektromosság Nemzetközi Társasága néven. A jubileumot közel féléves rendezvénysoro-zattal ünneplik, amelynek nyitó eseményére 2008. november 17-én Nicolas Sárközy Köztársasági elnök védnökségével a párizsi Léna Palotában, a Gazdasági, Szociális és Környezet-védelmi Tanács székhelyén került sor. Az üdvözlő beszéde-ket követően két nagy ívű kerekasztal beszélgetés tanúja lehetett a több mint 400 fős meghívott közönség. Az egyik az energiaellátás jövőjével foglalkozott az AREVA és a TOTAL kiemelkedő személyiségei és a Nemzetgyűlés néhány képvi-selője részvételével. A másik kerekasztal témája az innovációs társadalom jövője volt, amelyen a THALES, SIEMENS FRANCE, CAPGEMINI jeles képviselői mellett résztvett a Nemzetgyűlés szakmai bizottságának elnöke is. A rendezvénysorozat a köz-ponti rendezvények mellett 8 vidéki rendezvénnyel folytató-dik. Néhány ígéretes címszó a vidéki rendezvények sorából: Montpellier (december 10-11.): „Megújuló energiaforrások, ökokoncepció a villamos energetikában”, Toulouse (január 28-29.): „A repülőgépek villamosításának továbbfejlesztése”, Lille (március 19): „A pályához kötött közlekedés jövője”, Sophia

- Antipolis (március 26.): „A jövő antennái és mikroelektroniká-ja”. A záróeseményre 2009. április 22-én Brüsszelben nemzet-közi keretek között kerül sor a szervező bizottság elnökének Andrén Merlinnek, és Alain Bravonak, az S. E. E. elnökének a meghívása alapján. Az ülés témái között a védelem és bizton-ság, az energiaigények és klímaváltozás, a tudásalapú gazda-ság és az egészségügy új problémái szerepelnek.

Érdekes kísérője a jubileumnak, hogy az S. E. E. vezetői új-ból be kívánják vezetni a francia tudományos egyesületet a nemzetközi közéletbe, ezért keresik a kapcsolatokat azokkal a külföldi egyesületekkel, akik speciális figyelmet tanúsíta-nak a francia fejlődés legújabb eredményei iránt.

Ezen törekvésük keretében számítanak arra, hogy a MEE-vel ápolt hagyományos együttműködés is új lendületet fog kapni.

125 éves az S. E. E.

Prof. Dr. Krómer Istvánokl. villamosmérnök,a VEIKI Zrt. vezérigazgatója, a BMF egyetemi tanára,az MTA Elektrotechnikai Bizottságának és az IEEE HS elnöke i.kromer@veiki.hu

hírekHírekhírekHírEK

Elektrotechnika 2 0 0 8 / 1 2 2 2

EgyEsülEti élEtEgyesületi életEgyEsülEti élEtEgyEsülEti élEt

Modern díszvilágítás Szegeden

Az előadó bevezetőjében tá-jékoztatást adott a díszvilá-gítások fejlődési szakaszairól, ezen szakaszok legszembe-tűnőbb jellemzőiről. Ismert szegedi épületek megvilágí-tásának sokaságán keresztül – menet közben színes, látvá-nyos álló képekkel alátámaszt-va – mutatta be a mindenkori koncepciók változását, a szin-te folyamatos módosulását. A szegedi példákon túl a re-pertoárjuk szerves részét ké-pező környékbeli - közeli és távolabbi – ugyancsak látvá-nyos és érdekes felvételeket

is bemutatva, egyenkénti magyarázatokkal támasztotta alá a díszvilágítások változatosságát. Szegeden a Mátyás téri templom volt az első igazi díszvilágítás, ezt követte a Dóm „totális” kivilágítása. Kiemelt jelentőségűként említette még a szegedi Móra Múzeum, az Anna Fürdő, „Kakasos” templom, Jogi Egyetem épülete, Ítélő Tábla, Zsinagóga, valamint a je-

lentős számú köztéri szobor megvilágí-tását, de szóba került a környék váro-sainak, kisebb – nagyobb helységeinek szépen kialakított díszvilágításai is. Így: a gyulai vár, a templom, a köztéri szob-rok megvilágítása, továbbá a kalocsai templom, a szőregi Ortodox templom, a tápéi templom és még nagyon sok egyéb szemet – lelket gyönyörködtető látványosság is.

Érdekességként esett szó a szegedi díszvilágítást vizsgálva annak finan-szírozási hátteréről is. Bármennyire is meglepő, de a DÉMÁSZ elévülhetetlen szerepet vállalt a díszvilágítási beru-házási költségek megelőlegezésében,

mellyel nagymértékben hozzájárult a területén lévő ki-emelkedően szép épületek, köztéri szobrok és egyéb léte-sítmények ilyen módon történő látványos megjelenítésében.

Az előadás további részében gyönyörködhetett a hallgató-ság Szeged és Gyula kiemelt díszvilágításáról készült lenyű-gözően látványos referenciafilmjeiben.

A hallgatóság téma iránti érdeklődését jól mutatta a sok-sok felvetett kérdés és hozzászólás. Kérdés hangzott el, töb-bek között:– a díszvilágítások fejlesztési irányairól, a berendezések, lám-

patestek fejlesztéséről,– a legközelebbi megrendelt feladatokról, a folyamatban

lévő tanulmányokról és természetesen a díszvilágítások jövőjéről,

– a finanszírozás további várható alakulásáról stb.

Az előadó a felvetett kérdésekre átfogóan, minden rész-letre kiterjedően válaszolt, egyben ígéretet tett arra, hogy a nagy érdeklődésre való tekintettel egy későbbi időpontban újra szívesen ad tájékoztatást a legújabb feladatokról, techni-kákról és tervekről.

A hallgatóság elismerő – hosszan tartó – tapsa már ezt az újabb, várhatóan a maihoz hasonlóan érdekes előadás lehe-tőségét is köszöntötte.

Arany LászlóSzeged

2008. október 31-én került sor a „Modern díszvilágítás Szegeden” című szakmai előadásra és bemutatóra. Az előadás különlegességét növelte, hogy az előadó régi kedves munkatársunk dr. Gyenes Jó-zsef volt, aki világítástechnikai szakértőként a műszaki tudományok doktora. Nagyra becsült volt kollégánk a DÉMÁSZ-tól való távozása után kitartásával és szorgalmával az egyetem elvégzését követően kiválóan felkészült, nagy tapasztalatú szakértővé vált. Jelenleg az Axiál – 2000 Világítástechnikai Vállalkozási Kft. ügyveze-tő igazgatója, a bécsi egyetem docense, ahol káprázástant tanít.Természetesen ennek megfelelően a bemutatkozási rész és a hall-gatósággal való kontaktus kiépítése igen gyorsan és rövid idő alatt megtörtént.

A Dóm teljes megvilágításban

Előadónk, dr. Gyenes József

Egyik hozzászóló, Czapáry Miklós

„Szeged Fő utcája – a Tisza”a leggyengébb láncszem…

A „napfény” városának, Szegednek kapcsolata a szőke Tiszával

A Móra Ferenc Múzeum látványos díszvilágítása

Elektrotechnika 2 0 0 8 / 1 2 2 3

KIMARADT ÁLLÁSHIRDETES

„Szeged Fő utcája – a Tisza” címmel dr. Kozák Péter az Alsó–Tisza vidéki Igazgató-ság osztályvezetője, egyben Szeged árvízvédelmi veze-tője, valamint Schilsong Já-nos a Hullámtér Egyesület elnöke tartott tájékoztatót Szeged árvízvédelmi hely-zetéről, illetve az azonos című projekt tanulmányá-ról, annak megvalósítható-ságáról a szegedi MEE szer-vezet szervezésében.

Dr. Kozák Péter bevezető-jében ismertette Szeged város és környékének – mintegy 32

km szakasz – jelenlegi árvízvédelmi helyzetét. Külön bemutat-ta az elmúlt évek „nagy” árvizeinek, az 1879-es, az 1970-es és a 2006-os áradások kapcsán tapasztaltakat. Míg 1879-ben 806 cm-es vízmagasságot ért el a folyó, 1970-ben 960 cm-ig emelkedett, 2006-ban pedig elérte az 1009 cm-t. Mivel a 2006-ot megelőző időszakban a partszakaszok csak az előző szinteknek megfelelő-en lettek feltöltve, így többek között a szegedi belvárosi szakasz védettsége már nem felel meg a mai viszonyoknak. Úgy is le-hetne fogalmazni, hogy ami 2006-ig a legmegbízhatóbb eleme volt Szeged árvízvédelmének az ma a leggyengébb láncszeme a mai és a jövőbeni árvízvédelmi védekezésének. Az 1970-es ár-víz után az említett védelmi fal felújításra került. Az iparosított vasbeton fal azonban ma már nem véd meg a tudományosan kimutatott várható magasabb vízállásoktól. Ez a vízszint bizo-nyos körülmények között - Tisza – Maros együttállása, a Duna visszaduzzasztó hatása miatt- már lehetetlenné teszi a város biztonságos védelmét az áradt folyóval szemben. Az előadó a 2006-os árvízvédelmi emlékeket felvillantva bizony nem éppen szívmelengető perceket, órákat, napokat idézett fel. A belváros védelmében a kb. 2 km-es szakaszon elhelyezett 300 000 darab homokzsák, vagy éppen a város és a 32 km-es partszakasz vé-delmét ellátó közel 1500 fő - vízügyesek, önkéntes civilek, tűzol-tók, katonák, diákok és bizony még megemlíthetők a mentésbe aktívan bekapcsolódó hajléktalanok is - ijesztő nagyságrendet mutatnak. A néhány nap alatt a belvárosi partszakaszon meg-épített, a betörő víz elleni lokalizálást jelentő ellennyomó me-dencék, a jelentős számú töltés alatti szivárgások - Korányi fasor, Klinikák és még nagyon sok helyen - megállítása, kivédése szinte lehetetlennek látszott azokban a felejthetetlen napokban.

A tét nagy volt és a jövőben is az lesz, hiszen egy kevéssel magasabb vízállás, kicsit szerencsétlenebb körülmény együttes kialakulása esetén a belvárost 2,0–2,5 méter víz borítaná. Még rágondolni is félelmetes, annál is inkább, mivel „munkaidőben” 180–200 ezer ember tartózkodik gyönyörű városunkban. Ezt a tarthatatlan helyzetet kívánják megszüntetni a „Szeged Fő ut-cája – a Tisza” projekt életre hívásával. Erről adott tájékoztatást másik előadónk schilsong János – innovációs vezető, Oskolás Intézet Kft. – a Hullámtér Egyesület elnöke. Személyében egy

„Szeged Fő utcája – a Tisza”a leggyengébb láncszem…

A „napfény” városának, Szegednek kapcsolata a szőke Tiszával

A belváros védelmét szolgáló partfal egy része, háttérben a Dóm és az Árvízvédelmi emlékmű

Előadóink dr. Kozák Péter - bal oldalt - és Schilsong János

volt kedves munkatársat is köszönthettünk, hiszen néhány évig a DÉMÁSZ munkatársa volt. Elmondta, hogy tanulmányukban éppen ezt a jelenleg kialakult, kritikus helyzetet kívánják felol-dani. Meghatározták azokat az elkerülhetetlen lépéseket – fej-lesztéseket, beruházásokat, a jelenlegi védelmi rendszer átala-kítását, fejlesztését stb.–, melyek a város és környékének hosszú távú árvízi védelmét megnyugtatóan biztosíthatnák. Termé-szetesen valamennyi részletnek tűnő kérdést is megvalósítha-tósági szintig kidolgozták. A tanulmányuk magas színvonalát, minőségét, végrehajthatóságát és alkalmasságát ismerték el a 2006. évi közép-kelet-európai projektvásáron a fődíj odaítélésé-vel, mint a finanszírozásra leginkább alkalmas projektet.

Sajnálatos tény, hogy mind a mai napig mindezek ellenére az arra illetékesek még nem látják szükségesnek a tanulmány-ban rögzítettek sürgős megvalósítását. Ezzel veszélyeztetve mind a városunkat, mind az érintett körzetben lévő terüle-teket, vagyontárgyakat, eszközöket, berendezé-seket és nem utolsósor-ban az ott élő nagyszámú lakos létbiztonságát is.

Az előadó végezetül nemzetközi példák soka-ságán keresztül is bemu-tatta, milyen kiemelten foglalkoznak London-ban, Rómában, Párizs-ban, Drezdában, Mari-borban, Wroclawban és Zaragózában is a területükön a vízügyi, a természetvédelmi, turisztikai, vállalkozói, közlekedési és a partnerségi szempon-tokkal.

Ezt követően tagtársaink kérdéseket tettek fel a témához kapcsolódóan, többek között:– az újszegedi védelmi berendezésekkel kapcsolatosan– az esetleges kotrásszabályozással kapcsolatosan– a szegedi tározó esetleges megépítéséről, annak jelentősé-

géről és a– Vásárhelyi tervhez kapcsolódó egyéb felmerülő kérdésekről.

A feltett kérdéseken túlmenően a hozzászólásokban ki-egészítésképpen valamennyi tagtársunk a téma fontosságát hangsúlyozta és állást foglalt a mielőbbi szükséges lépések megtétele mellett.

Az előadás után még jó ideig tagtársaink egymás közötti be-szélgetés formájában is tovább foglalkoztak a témával. Érthető is, hiszen valamennyien szeretik és becsülik városunk csodaszép Fő utcáját – a Tiszát, ugyanakkor az elmúlt időszak nagy árvizeit sem felejtették el. Mindannyiunknak nagyon fontos, hogy meg legyen mindkét fél maradéktalan biztonsága.

Arany László Szeged

A hallgatóság egy csoportja

Elektrotechnika 2 0 0 8 / 1 2 2 4

EgyEsülEti élEtEgyesületi életEgyEsülEti élEtEgyEsülEti élEt

A MEE 55. Vándorgyűlésén Egerben sikerrel valósult meg az ÉMÁSZ kezdeményezésére két súlyponti tématerület kiválasztása, azokhoz előadások szervezése, majd az elhangzottak megvitatása. Kiemelt témaként, külön szekció foglalkozott a hálózati költségcsökkentés témakörrel, ahol a felkért előadók nemcsak a téma különböző as-pektusait világították meg színvonalas előadásaikban, hanem a pre-zentációkat követően, majd a szekcióblokk végén lehetőség nyílt az előadók jelenlétében kérdések megválaszolására, hozzászólásokra, vitára is. E rövid összefoglalóban nincs mód a teljes körű ismertetésre, de az előadók lényeges megállapításait igyekeztem tömören össze-foglalni a következők szerint:Hans-günter Hogg úr „Az Asset program hatása a költségekre és a költséghatékonyságra” című előadásában bemutatta, hogy az ELMŰ-ÉMÁSZ területén 2006 óta új módszert vezettek be a rá-fordítások tervezésénél. Ennek lényege, hogy a beruházásokat és a karbantartásokat a hálózatra és a szolgáltatási minőségre

jellemző paraméterek értékelése alapján rangsorolják és létesítik úgy, hogy az adott pénzügyi keretből a lehető legnagyobb minőségjavulás valósuljon meg. A bemutatott új ráfordítástervezési logika lehetővé teszi a műszaki paraméterek mellett az ügyféligények, a jogi környezet és az újabb szabályozások figyelem-bevételét is. Az új Asset manage-ment működéséhez nélkülözhetet-len az üzleti folyamatokhoz illesz-tett informatikai háttér és a hálózati adatbázisok fejlesztése. A módszer alkalmazása az ELMŰ-ÉMÁSZ terü-

letén megindult, de a széles körű alkalmazás és a megbízható adatállomány kiépítése még több éves fejlesztést igényel.Dr. Vizi lászló úr „Elosztóhálózatok stratégiai tervezése a há-lózatfejlesztések költséghatékonyságának javítására” címmel tartott előadásában a hálózattervezési módszertan fejlesz-tésére mutatott be igen szemléletes példákat. A kifejlesztett módszertannal hatékonyan lehet optimalizálni a hálózatképet, kimutatni a hálózati kapacitások kihasználását és kidolgozni a lehetséges beavatkozási alternatívákat. Lényeges felismerés az új módszer alkalmazásánál, hogy az optimalizálás néha egysze-rű hálózati átkötésekkel is megoldható, nem mindig a költsé-ges, új hálózatlétesítések a célravezetők. Megállapította, hogy csak a hosszabb távú komplex hálózatvizsgálat eredményezi a tényleges hatékonyságot, a rövid távú elemzések gyakran drá-ga, nem optimális megoldásokat eredményeznek.Álmos Attila és Kaleha Zsolt urak „Költséghatékonyság és az automatikus erőforrás-gazdálkodás összefüggései” című előadá-sukban bemutatták a Geometria által kifejlesztett rendszert és annak gyakorlati alkalmazási előnyeit. Az elvégzendő feladat és a rendelkezésre álló erőforrások alapján a módszer alkalmazásával

kinyerhető a különböző programfeltételek mellett optimalizált munkaprogram. Az adott helyzettől függő kritikus paraméterek beállításával a munkairányító mindig a helyzetnek megfelelő optimális munkaprogram-javaslatot kapja. A munkairányítás to-vábbra is a felelős diszpécser kompetenciája marad, de az új esz-köz hasznos támogatást tud nyújtani a munkairányító számára.Babud Zoltán és Benke gábor urak „MIRTUSZ Műszaki Mun-kairányító Rendszer bevezetése a DÉMÁSZ Zrt.-nél” címmel adtak tájékoztatást egyrészt a DÉMÁSZ Partner Hálózatüzemeltető Kft. szervezetkorszerűsítési lépéseiről, másrészt bemutatták az ÁRTE-MISZ projekt céljait, kidolgozásának és bevezetésének lépéseit. Az új struktúra lényege, hogy a DÉMÁSZ, mint megrendelő által előírt tervek, feladatok, igények megvalósítását a D-Partner a megrendelések és a megvalósításhoz szükséges erőforrások op-timális összerendelésével tudja elvégezni. Az áramszolgáltatói tervező, elosztó, műszaki irányító szisztéma, azaz ÁRTEMISZ egy olyan átgondolt, szisztematikusan felépített rendszer, amely le-fedi a teljes hálózati tevékenységet. Ennek egyik lényeges eleme az új MIRTUSZ munkairányító rendszer, amely meglévő és még fejlesztendő hálózati adatbázisok és információk alapján opti-malizálja a feladatok előkészítését, ütemezését és végrehajtását. A létrejövő információk nélkülözhetetlenek az Asset manamge-ment feladatok ellátásához is.Molnár József úr „A hálózati költségek csökkentésének lehetőségei” címmel mutatta be azt a kihívást, hogy a szolgáltatási minőség folyamatos javítását állandó és egyre erősödő költségcsökkenté-si követelmények között kell megvalósítani. Elemezte a hálózati szolgáltatások költségeinek főbb összetevőit és azt, hogy azokat hogyan lehet optimalizálni. Érdekes példán mutatta be, hogy a tevékenységek részletes elemzésével megtalálhatóak a veszteség-források, a nem hatékony tevékenységek. Ha a területi szervezetek a benchmark alapján megismerik és átveszik az ún. legjobb gya-korlatot, azzal számottevő hatékonyságjavulást lehet elérni. Eh-hez nélkülözhetetlen a megfelelő IT-rendszerek fejlesztése, amely lehetővé teszi az adatok rögzítését és elemzését. A tevékenység szervezésének és végrehajtásának alapelve: jót és jól csinálni.Bakonyi Péter úr „Hálózati üzleti folyamatok IT támogatása” című előadásában rámutatott, hogy az informatikai rendszerek fejlesz-tése nem öncél, annak minden esetben a hálózati folyamatok kiszolgálására kell irányulnia. Az ELMŰ-ÉMÁSZ-nál ezen alapelv szerint meghatározták az alapvető üzleti célokat és hálózati folya-matokat, majd feltérképezték az ezekhez tartozó adatforrásokat és adatáramlásokat. Végül az előzőek eredményeként, az ELMŰ-ÉMÁSZ informatikai stratégiájához illeszkedve meghatározták a műszaki IT integrációs koncepciót, amelynek megvalósulása már megindult. A gyorsan változó üzleti környezet miatt ez a koncep-ció rendszeresen frissítésre kerül.Korponai istván úr a feszültség alatti munkavégzés DÉMÁSZ-nál bevezetett működéséről tartott előadást „KÖF FAM tevékenység a hálózatszerelési gyakorlatban” címmel. A hálózati minőségi muta-tók jelentőségének felértékelődése miatt keresni kell az ügyfelek zavarásának csökkentési lehetőségeit. Ennek egyik lehetősége a FAM technológia alkalmazásának kiterjesztése, amelynek alkal-mazásával a tervszerű lekapcsolások egyre nagyobb hányadát el lehet kerülni. Egy megfelelő szigetelt kosaras gépjárművel felsze-relt csoport létrehozása igen jelentős beruházásokat igényel. Ennél lényegesen egyszerűbben kiállíthatóak korlátozott feljogosítással és felszereléssel rendelkező munkacsoportok, amelyek pl.: a hibás középfeszültségű hálózatrészt a teljes vonal kikapcsolása nélkül, a hibás rész előtti áramkötést feszültség alatt bontva tudják manipu-látoros technológiával leválasztani, majd a javítás után visszakötni. Az eddigi tapasztalatok igen kedvezőek, jelentősen csökkent a ter-vezett munkák SAIDI mutatója.Az előadásokat követően lehetőség nyílt kérdések megválaszo-lására és hozzászólásra. A legfontosabb érintett témakörök a kö-vetkezők voltak:A hosszú távú szemlélet szükségességeIgen fontos, hogy az elemzésekhez megfelelően pontos visszate-

kintő adatállomány álljon rendelkezésre és azok alapján a vizs-gálatokat a teljes élettartam költségeinek figyelembevételé-vel, hosszabb távra kitekintve végezzük el. El kell kerülni, hogy

A MEE 55. Vándorgyűlés, Konferencia és Kiállítás

margójára

Összefoglaló a „Hálózati költségek csökkentése” c. kiemelt szekció

előadásairól és az előadásokat követő vita legfontosabb megállapításairól

Elektrotechnika 2 0 0 8 / 1 2 2 5

KIMARADT ÁLLÁSHIRDETES

a beavatkozások rangsorolása miatt a szükséges, de drágább rekonstrukciók kezelhetetlen tömegűvé torlódjanak fel.

Az új munkairányítási rendszer lehetőségei Az új módszer előnye, hogy a munkairányítás során lehetővé

teszi a vállalati optimum elérésére irányuló döntést. Ugyanak-kor ez a munkairányító számára esetenként ellentmondásos javaslatot jelent. Az automatikus erőforrás-gazdálkodás nem veszi át a munkairányítók szerepkörét, de igen hatékonyan tudja támogatni azok tevékenységét.

A FAM technológia fontossága A technológia alkalmazása egyúttal a típustervváltást is szüksé-

gessé tette. Jó példa erre a FAM-mal bontható áramkötések elter-jesztése, vagy a távműködtetett oszlopkapcsolók alkalmazása.

A Vándorgyűlés záró plenáris ülésén került sor a hálózati költsé-gek csökkentése szekció előadásainak és a vitában elhangzottak összefoglalására:A hálózati költségek csökkentése olyan állandó követelmény, amely valamennyi szereplő számára (az ügyfelek, a regulátor, a befektetők és a munkavállalók) fontos, és a versenyképes gaz-daság megteremtéséhez nélkülözhetetlen. A cél nem a költsé-gek csökkentése, hanem a költséghatékonyság növelése. Ehhez szükséges az új eszközgazdálkodási módszertan fejlesztése a teljes hálózati területen (tervezés, hálózatfejlesztés, létesítés, üzemeltetés) és az ezeket támogató informatikai rendszerekben. Fejleszteni kell a hálózati adatállományokat a hálózati kockáza-tértékelést és a ráfordítástervezést.Nem hanyagolhatók el a következő hatékonyságnövelő lehető-ségek sem, mint pl. a tipizálás, a hálózati veszteségcsökkentés, a kihasználatlan hálózati kapacitások értékesítése, vagy felszámo-

lása, a hálózati üzleti folyamatok optimalizálása, a technológiák fejlesztése, stb.A műszaki – szervezési – informatikai fejlesztések mellett ha-tékonyabbá kell tenni a hálózati társaságok kommunikációját az ügyfelekkel, a médiával, a gazdaság és közélet szereplőivel. Hasonlóan fontos feladat a nyílt, korrekt együttműködés és pár-beszéd fejlesztése a jogalkotókkal, a gazdaságirányítással és a regulátorral.Végül egy személyes vélemény: A Vándorgyűlésen a kiemelt szekciók megvalósítása egyértelműen sikeresnek minősíthető. Szokatlanul magas részvétel és érdeklődés jellemezte ez előadásokat és az azokat követő vitákat. Biztos va-gyok abban, hogy a szekcióülés résztvevői átfogó és mindennapi tevékenységükben jól hasznosítható képet kaptak a hálózati költ-ségcsökkentés kihívásairól, lehetőségeiről.

Beszámoló a LUMEN V4 2008 Konferenciáról

Az idén 2. alkalommal került megrendezésre a visegrádi orszá-gok (Csehország, Lengyelország, Magyarország és Szlovákia) világítástechnikai társaságainak közös szimpóziuma a LU-MEN V4 2008 Konferencia. A 2008. szeptember 17-19. közötti találkozónak idén Lengyelország adott otthont. A rendezvény helyszíneként a Beszkidek fenséges látványával ölelt Szczyrk városát, a síelők által közkedvelt üdülőtelepülést választották. A vendégeket a Górkan a Mária kegy-hely szomszédságában lévő Orle Gniazdo (Sasfé-szek) nevű kongresszusi és rekreációs központban szállásolták el. A monumentális méretű szálloda szolgált az előadások helyszínéül is.

Bár a legtávolabbról mi magyarok érkeztünk, lét-számát tekintve a magyar delegáció derekasan kitett magáért, mert a házigazda lengyelek után a legtöbb résztvevővel – több mint 30 fővel – a Világítástech-nikai Társaság képviseltette magát. A magyar szakemberek ilyen arányú részvételét az is elősegítette, hogy a VTT saját költségén gondoskodott a delegáció szállításáról.

Sokan hónapok óta most találkoztunk először, és ilyenkor, fe-hér abrosz mellett alkalom nyílik a személyes élmények és szak-mai kérdések megbeszélésére.

A vendéglátók tapintatosan gondoltak a későn érkezőkre is, ezért a konferencia hivatalos programja szerdán reggel nem az elő-adásokkal, hanem a Bielsko-Biała-ban megrendezett ENERGETAB vásár megtekintésével kezdődött. Ez a villamos energetikával és vi-lágítástechnikával kapcsolatos szakvásár viszonylag újnak mond-ható, ennek ellenére máris meglepően nagy a látogatottsága. Szűk két óra állt rendelkezésünkre, hogy ki-ki felkeresse a számára érde-kes kiállító cégek standjait. A rendezők dicséretére legyen mondva, hogy olyan kiváló eligazítást kaptunk, ami megkönnyítette a tájé-kozódást az igazán bőséges kínálatban. Valószínűleg a vásár inf-

rastrukturális hátterén a jövőben még tudnak javítani a rendezők, de a szakmai színvonalat tekintve már most sem érheti őket vád.

A vásárt követő ebéd után elkezdődtek a konferencia előadások, amelyeket témakörönként összefogva négy szekcióra osztottak. A szerda délutáni szekcióban kaptak helyet a külső téri világítással foglalkozó előadások. Ennek keretében először megtekinthettük a krakkói Wawel díszvilágításának számítógépes szimulációját, ami a későbbi kiviteli tervek alapjául szolgál majd. Ezt követően a közvilágításban rejlő energiamegtakarítási lehetőségekről hal-lottunk összefoglalót, és büszkén konstatáltuk, hogy hazánk a közvilágítási energiaracionalizálás területén élen jár a Lumen V4

tagállamai között. A külső téri világítással foglalkozó szekcióban helyet kapott két magyar előadó is. A Déri Tamás – Hermesz Zsolt -Némethné dr. Vidovszky Ág-nes trió a hatékony és környezetbarát vasútvilágítási megoldásokról vetített le ritkán látott fényképekkel illusztrált bemutatót, majd Schwarcz Péter tette fel a kérdést mindannyiunk felé: „Quo Vadis?” Válaszában – részben teoretikus alapokra támaszkodva – muta-tott rá a LED-ek közvilágítási célú alkalmazásának várható rohamos előretörésére, amelyet néhány gya-

korlati példával is alátámasztott. Az első nap délutánján összefog-lalót hallhattunk még a zavaró és rontó káprázás csehországi ku-tatásának aktuális helyzetéről, majd a nap szakmai programjának záró akkordjaként felvezetett, látványos képekkel tarkított előadás során újfent szembesülhettünk azzal a ténnyel, hogy a világítás irányával hogyan csapható be az ember, azaz hogyan ronthatjuk el, vagy segíthetjük elő egy objektum megfelelő láttatását.

A csütörtök délelőtti szekció a belsőtéri világítással foglalkozott. Mindjárt a nap elején a világítás minőségi jellemzésének újszerű megközelítésével ismerkedhettünk meg, majd Dr. Majoros András hívta fel a figyelmünket a látáskorlátozottak vizuális környeze-tének kialakítási sajátosságaira. A délelőtti ülésszakon összefog-lalót hallhattunk a mesterséges világítás tervezését befolyásoló követelményekről, valamint a világításnak a cirkadiális ritmust befolyásoló elméleti és gyakorlati oldaláról is. Ebéd előtt, mintegy zárszóként Kiss Zsuzsa előadásában arra hívta fel a figyelmet,

Újfalusi Lászlóigazgató, ELMŰ NYrt. Műszaki Támogatás Terület laszlo.ujfalusi@elmu.hu

Elektrotechnika 2 0 0 8 / 1 2 2 6

berger, a CIE elnöke tartotta, aki jelenlétével és szavaival is elismer-te a rendezvény szükségességét, értékeit és szakmai színvonalát.

A négy, előadásokból álló szekción túl nem szabad megfeled-keznünk a poszterekről sem. Nehéz lenne felsorolni, hogy kik és milyen témában állították ki szakterületükön elért eredményei-ket, de azt túlzás nélkül állíthatjuk, hogy minden munka alapos és gondos szakmai tevékenységről tett tanúbizonyságot, függet-lenül attól, hogy kivitelét milyen esztétikusan sikerült megalkot-ni. Hazánk a poszter-szekcióban is négy munkával képviseltette magát, amelyek közül dr. Kolláth Zoltánnak a „fényszennyezés” mérésével foglalkozó, ötletes látványelemekkel tarkított munká-ja különösképpen is felkeltette a nézők érdeklődését.

Míg a poszterek – a nemzetközi konferenciák hagyományai-nak megfelelően – angol nyelven készültek, addig az előadások tekintetében a szervezők ragaszkodtak a LUMEN V4 alapításakor megfogalmazott irányelvekhez, és az előadók saját anyanyel-vükön szólaltak fel. A fordításról szinkrontolmácsok gondos-kodtak, akiknek köszönhetően lehetőség nyílt az előadásokat követő rövid eszmecserére is. Korábban már tapasztalhattuk, hogy a világítástechnikai szaknyelv nagy kihívást jelent a szink-rontolmácsoknak, ezért külön is köszönet illeti a vendéglátókat azért, hogy olyan fordításról gondoskodtak, ami megfelelt az előadások szakmai színvonalának.

És ha már a köszönetnél tartunk, ne feledkezzünk meg a vendéglátás szívélyességéről sem! A lengyel szervező kollégák ügyeltek arra, hogy ne csak szellemileg töltekezve, hanem gaszt-ronómiai és folklór élményekkel is gazdagodva térhessünk haza. Bármelyik napot és bármelyik programot nézzem, csak derűsen és köszönettel tudok visszagondolni a Szczyrkben eltöltött közel 68 órára, és várom a következő találkozást Brnoban, ahol két év múlva cseh kollégáink fognak vendégül látni mindenkit. Ők ígéretet tettek arra is, hogy az időjárás is kegyes lesz hozzánk, ezért a III. LUMEN V4 konferencia időpontját nem őszre, hanem a kellemes nyári napokra tűzték ki. Most már csak azt kell kiesde-kelnünk, hogy Medárd se szóljon bele a terveinkbe.

Molnár Károly ZsoltBudapesti Műszaki Főiskolamolnar.karoly@kvk.bme.hu

hogy a világítástechnikusoknak és épí-tészeknek milyen szorosan együtt kell működniük a belső terek vizuális kom-fortjának megteremtése érdekében.

A csütörtök délutáni szekció ve-zérfonala az energiahatékonyság és a természetes világítás volt. Ennek keretében hallhattunk az épületek vi-lágítási rendszerének energetikai érté-keléséről, a világítás szabályozásának kérdéseiről, a természetes világításnak a napszakokat követő modellezési eljá-rásáról, a légkör aeroszol tartalmának az égbolt fénysűrűségére gyakorolt ha-tásáról, valamint a természetes világí-tás belsőtéri alkalmazásának jövőbeli építészeti kilátásairól.

A péntek délelőtti záró ülésszak elő-adásai a fénytechnikai eszközök és a méréstechnika területét célozták meg. A magyar előadók által keretezett elő-adások során először Dr. Schanda János Csuti Péter és Némethné dr. Vidovszky Ágnes ismertette a fényforrások – elsőd-legesen a kompakt fénycsövek – színta-

ni tulajdonságainak a felhasználók szemszögéből megközelített értékelését. Ezt követte egy manapság állandóan felszínen lévő témához csatlakozó bemutató a LED-ek gyakorlati alkalmazá-sairól, majd egy elméleti áttekintés a lámpatestek fotometriai jel-lemzéséről és annak gyakorlatáról. A szekcióban elhangzott még egy elméleti okfejtés a külső téri világításból eredő visszavert fény hatásának értékeléséről, majd két előadás is foglalkozott a zavaró fények – csúnya szóval a fényszennyezés – kérdésével. Ezek közül is nagy érdeklődést váltott ki Dr. Kránicz Balázs előadása, aki a „fényszennyezés” mérésének a Pannon Egyetemen kifejlesztett új módszerét mutatta be. Az ülésszak utolsó szakmai előadása ismét a LED-ekkel ill. azok elektromos és fotometriai paramétereinek hő-mérsékletfüggésével foglalkozott. A II. LUMEN V4 konferencia záró beszédét – a hallgatóság kellemes meglepetésére – Franz Hengst-

Gálavacsora

A lengyel népi táncosok minket is megtáncoltattak

Beszámoló a 7. Lux et Color Veszpremiensis Szimpóziumról

2008. november 6-án immár 7. alkalommal került megrende-zésre az MTA Veszprémi terü-leti Bizottsága Műszaki Szak-bizottsága Alkalmazott Fény és Színtani Munkabizottsága rendezésében, a Pannon Egye-

tem MIK Virtuális Környezetek és Fénytani Laboratóriumának közreműködésével a Veszprémi Fény és Színtani konferencia. A konferencián 15 szóbeli előadás hangzott el és 3 poszter került bemutatásra a fénytan és világítástechnika területéről.

A nemzetközi konferencián a pozsonyi egyetem, az Osram de-legációja és nem utolsósorban MacGowan professzor képviselte a nemzetköziséget. A konferencia magyar és angol nyelvű volt.

A főbb témakörök a LED fotometriája, a természetes világítás és a színmérés volt. Előadás és egy poszter bemutató foglalkozott a káprázáskorlátozás témakörével, hallottunk előadást a mezo-pos látás vizsgálati eredményeiről és a színtévesztők színgyakor-latairól is. Érdekes volt az Osram cég előadása és a mélysugárzó

lámpatest bemutatása, amelyet LED-hez terveztek. A világítótest 37 db egyenként 63,5 lm-s LED-t tartalmaz, a fényáram-kibocsá-tás tehát nagyjából egy 28 W-s T5-ös fénycsőnek felel meg. A lám-patest hosszmérete azonban lényegesen kisebbnek tűnt az 1,0 m-nél, míg szélessége valamivel nagyobbnak, mint a megszokott fénycsöves lámpatestméret.

Több előadás foglakozott a LED-ek színminőségével, azaz azzal a kérdéskörrel, hogy ha sikerül egy izzólámpának megfe-lelő színhőmérsékletű LED világítótestet összeállítani, akkor az színérzet szempontjából eltérő lesz. Möck úr előadásában azt fejtegette, hogy a 3000 K-s izzó fényhatását kb. 3700 K-s LED összeállítással lehet elérni. Amint azt az előadó is jelezte, a mé-rés nem tekinthető reprezentatívnak, mert csak 4 hölgy és egy úr vett benne részt, s a mérés másik hibája, hogy a vizsgált festett falfelület sem volt teljesen fehérnek tekinthető.

A férfiak ilyen arányú részvétele egy színmegfeleltetési kísérlet-ben jogos is lehet, mivel ahogy azt egy másik előadásban hallottuk, a férfiaknak mintegy 8 %-a színtévesztő. Erről is szólt egy előadás, hogyan lehet, ill. kell a színtévesztőket a korrekciós szemüveg hasz-nálatára tanítani, ill. milyen eredmény várható színtanításukban.

A konferencia érdekes volt gyakorlati világítástechnikusok-nak is, mivel olyan részterületekkel foglalkozott, amelyek isme-rete talán nem kötelező, de ugyancsak hasznos. Köszönet érte a szervezőknek.

nvá

Elektrotechnika 2 0 0 8 / 1 2 2 7

KIMARADT ÁLLÁSHIRDETES

Látogatás a Cierny Vah-i szivattyús tározós

vízerőműben

Az Energetikai Szakkollégium elő-ször szervezett üzemlátogatást a Szlovákiában található Cierny Vah-i szivattyús tározós erőműbe, amely a Fekete Vág folyó völgyében, Király-lehota (Kráľova Lehota) község köze-lében, a Turková természetvédelmi területen található. Az erőmű a be-épített teljesítőképességek alapján Szlovákia legnagyobb vízerőműve.

A tározó és környékeA közel 3 órás látogatást az erőmű vezetője Pavol Mojzis úr vezette. A látogatók először egy rövid történeti ismertetőt követően maketten, metszeteken és térképeken tanulmá-nyozhatták az erőmű felépítését, paramétereit, amelyet Mojzis úr számos adattal és információval kiegészített. Ezt követően a létesítmény vezetője a magyar nyelvű tolmáccsal együtt körbevezette a csoportot az alsó tározó gátjának tö-vében lévő gépházban is. A vezetés során megtekin-tettük az elzáró szelepeket, a szivattyúk tengelyét, és az átfolyó víz mennyiség hasznosítására szolgáló 768kW-os beépített telje-sítményű Kaplan típusú turbina egységet.

Az erőmű rövid bemutatása

Az erőmű megépítésére az ellátásbiztonság és a villamos energia minőségi követelményeinek biztosí-tása miatt volt szükség, hogy könnyen követhetőek legyenek a fogyasztói igények. Ez az egyetlen olyan erőműtípus, amely hatásosan képes követni a rendszerben bekövetkező hirtelen terhelésváltozásokat, akár terheléscsökkenés esetén is.

A beruházásról szóló döntés még 1968-ban született meg, az első munkák pedig 1974-ben indultak meg a folyó forrá-sától körülbelül 8 km-re. Az erőmű volt hivatott a csehszlo-vák atomerőművek (Bohunice és Mochovce) szabályozását ellátni a rendelkezésre álló 660MW beépített teljesítőképes-ségével. A fő objektumok 1976-ra készültek el, ezt követően kezdődött el az alsó tározó felduzzasztása. A felső tározóba 1980 novemberében kezdték el a szivattyúzást, és december végén került sor az első próba „kisütésre”. Az építkezés és a próbaüzemek 1983-ra fejeződtek be, az erőmű pedig 1984-ben kapcsolódott be a rendszerbe.

légifelvétel a tározórólA két tározó közötti 445 méteres szintkülönbséget 3 db 3,8 méteres átmérőjű cső köti össze, amelyek összesen 6 turbi-nát (illetve szivattyút) látnak el. A felső tározó 1160 méterrel helyezkedik el a tengerszint felett. Egy hármas hegycsúcs között alakították ki, így nem volt szükség jelentős föld-

A tározó és környéke

és kőtömeg odaszállítására. A tározó kapacitása 3,7 millió köbméter, amelyet a szivattyúk 8 óra alatt tudnak feltölteni, míg a kisütés 5,5 óra alatt lehetséges. Ezalatt a szintváltozás a felső tározóban 25 méter. A turbinák így 3800 MWh óra energiát termelnek meg, míg a rendszer hatásfoka 84%-os.

Az alsó tározót a folyóvölgyben helyezték el. Hossza közel 2 km, és 5,1 millió köbméter víz tárolását biztosítja. A gát hossza 375 méter, amelynek az oldalában került sor a turbi-nák és szivattyúk elhelyezésére. Az erőműhöz 7 turbina tar-tozik. Ezek közül 1db 768 kW-os Kaplan típusú turbina a fo-lyó átfolyását biztosítja, folyamatos üzemben, annak érdekében, hogy a tározóba beérkező vízzel megegyező mennyiségű víz tovább is folyhasson. A kisütés során 6 db Francis típusú

turbinát alkalmaznak, amelyek beépített teljesítőképes-sége összesen 735 MW (egyenként 122,4 MW). Maximális terhelésüket alig 80 másodperc alatt képesek elérni, ezzel igen komoly segítséget nyújtanak a hirtelen bekövetkező teljesítménynövekedés során. A szivattyúk közös tengelyen vannak a turbinával és a generátorral. A szivattyúk beépített teljesítménye 600 MW.

Mivel az erőmű az Alacsony Tátra Nemzeti Park területén épült, ezért az építkezés során számos környezetvédelmi kö-vetelménynek is eleget kellett tenni. Emiatt gondosan ügyel-tek a tározó halállományának védelmére, úgynevezett hal-lépcsők kialakításával. A csővezetékek megépítésre is a hegy oldalában került sor, hogy a felszíni élővilágot ne rombolják.

Az erőmű használata igen rugalmas, a szivattyúk beindítá-sa akár 5 percre is gazdaságos és lehetséges, ellentétben a hagyományos erőművekkel, amelyeknek elindítása akár na-pokat is igénybe vehet. Az erőmű beépített teljesítőképessé-gének kihasználása éves szinten körülbelül 1200-1600 óra.

Gerse PálEnergetikai Szakkolégium tagja

gerse.pal@eszk.org

Légifelvétel a tározóról

Nagyszebenben jártunk

A Cód I. (Sadu I.) erőmű épülete

Elektrotechnika 2 0 0 8 / 1 2 2 8

fenn, azonban ma is megvan és működik egy 1902-ből és egy 1905-ből származó vízszintes tengelyű Ganz vízturbina-generátor egység, ezekkel az eredeti, függőleges tengelyű gépeket váltották fel.

1907-ben néhány kilométerrel távolabb Közép-Cód elne-vezéssel ( Sadu II.) további vízerőmű épült. Valamennyi áram-fejlesztő gépe eredeti, amelyeket az üzembehelyezés évében, majd 1916-ban és 1923-ban szállított a Ganz cég. Az egyfázi-sú gépeket mindkét erőműben ugyancsak a Ganz alakította át háromfázisúra 1926-ban.

Román kollégáink gondosan őrzik a technikatörténe-ti emlékeket. Az erőművi berendezések tanulmányozása mellett megtekinthettük a Sadu I. erőműben berende-zett elektrotechnikai kiállítást, amely a két erőmű emlékei mellett tájékoztatást ad Nagyszeben és környéke villamo-sításáról is. A szép gyűjtemény túlnő a helyi ipartörténet keretein és joggal számítható az európai elektrotechnikai múzeumok közé. Megtekintését ajánljuk a hazai és külföldi szakembereknek egyaránt. A vendéglátók előzékenységé-ből a fontosabb dokumentumok, fényképek másolataihoz is hozzájuthattunk. Ez első lépése annak a tudományos együttműködésnek, amelyben ismereteinket egymás do-kumentumaival és a müncheni Deutsches Museum Oscar von Miller archívumának anyagaival kiegészítve kívánjuk az erőművek történetét összeállítani. Munkánkról a további-akban részletes tájékoztatást fogunk adni.

Sitkei Gyula Dr. Jeszenszky Sándor

Technikatörténeti Bizottságunk legutóbbi ülésén Reichardt Sándor, az észak-magyarországi vízerőművek történeté-nek ismert kutatója hívta fel figyelmünket arra, hogy a ro-mániai Nagyszeben (román nevén Sibiu, régi szász nevén Hermannstadt) mellett a 19. század végén illetve a 20. század elején épített vízerőművek üzemelnek. A megkez-dett kutatás több mint száz éves Ganz gépekkel működő erőműveket valószínűsített. Teljes biztonságot azonban csak a helyszín megtekintése jelenthetett. Egyesületünk támogatásával októberben kerülhetett sor a látogatásra, amelyet bizottságunk nagyváradi tagja, Makai Zoltán és a Hidroelectrica Rt. Szebeni kirendeltségének vezérigazga-tója, Dordea Mircea úr szervezett meg.

A két erőmű berendezéseit valóban a Ganz gyártotta 1902 és 1923 között és azok a mai napig kifogástalanul működ-nek. Az egyik – a Sadu I - eredetileg 1896-ban kezdte meg üzemét. Építését Karl Wolf szász pénzember szorgalmazta,

korán felismerve a villamosítás jelentő-ségét. A Cód (románul Sadu) folyó energiáját hasznosító erőműnek kezdetben gőzgéppel hajtott generátorai is voltak. Az erőmű há-rom egyfázisú víztur-bina-generátor és két dugattyús gőzgépes áramfejlesztő foga-dására épült, az üzem két vízturbinával és egy gőzgéppel indult. A generátorokat Kan-dó Kálmán tervezte, a gőzgépeket az Első Brünni Gépgyár szállí-

totta. Az erőmű tervezője a kor egyik leghíresebb mérnöke, Oscar von Miller, a müncheni Deutsches Museum alapítója volt. Miller később a szász régió további erőműveinek terve-zésében is közreműködött. A legelső gépek nem maradtak

A Cód I. erőmű gépterme

Delegációnk két román elektrikus társaságában a Cód I. géptermében (Kovács András, Sitkei Gyula, Makai Zoltán, Dr. Jeszenszky Sándor)

Múzeum a Cód I. erőműben

TechnikaTörTéneTTechnikatörténetTechnikaTörTéneT

TechnikaTörTéneT

Elektrotechnika 2 0 0 8 / 1 2 2 9

„Plus Lucis – több fényt” címmel októberi számunkban már előzetesen hírt adtunk arról, hogy a Gázmúzeum és az Elektrotechnikai Múzeum közös előadás-sorozattal emléke-zik meg a gázizzófény és az első fémszálas izzólámpa feltalá-lójáról, Carl Auer von Welsbachról, születésésnek 150. évfor-dulója alkalmából. Az egynapos rendezvényt a Tudomány Napján, november 3-án tartották.

Délelőtt a Gázmúzeumban rusvai László a „Fáklyától a gázvilágításig” című előadásában nem csak beszélt az olaj, petróleum és gázlámpák fejlődéstörténetéről, hanem mű-ködő muzeális darabokkal illusztrálta az elmondottakat. chappon Miklós Auer élettörténetéről, Balogh andrás a

Auer emlékülés az Elektrotechnikai és

a Gázmúzeumban

gázfelhasználás lehetőségeiről, Próder istván a kor fontos felfedezéseiről, Gulyásné Gömöri anikó Bécs és Budapest gázgyárairól tartott előadást.

Délután az Elektrotechnikai Múzeumban a villanyvilágítás jegyében folytatódott a program. Az előadások „fénypontját” itt is a működő lámpák képezték. Dr. Jeszenszky Sándor a fémszálas izzók fejlődését mutatta be az „Auer és a fémszá-las izzólámpa” című előadásában, utána dr. Borsányi János vette át a stafétabotot „Fényforrások az izzólámpa évszázada után” és „A világítástechnika új útjai” című előadásával, eljutva a jelen kori gázkisülő- és LED fényforrásokig.

T.É.

Muzeális lámpák bemutatása az olajmécsestől az Auer-izzós gázlámpáig a Gázmúzeumban

Borsányi János bemu-tatta, hogy az alacsony nyomású nátrium lámpa monokromatikus sárga fényében nem lehet a szí-neket megkülönböztetni, csupán árnyalatokat ér-zékelünk

MEE-VDE kapcsolatOktóber 30-án tartotta a VDE Elektrotechnika Történeti Bizottsá-ga éves tudományos konferenciáját Braunschweigben. A MEE Technika Történeti Bizottsága 1991 óta állandó szakmai együtt-működést tart fenn a testvérszervezettel. Idén magyar részről

Dr. Jeszenszky Sándor mint az Euler-érem előző kitüntetettje köszönti a most kitüntetett Wessel professzort

Egy meglepő kísérlettel egészíti ki Jeszenszky úr az előadását

Jeszenszky Sándor a sugárzásmérés történetével foglalkozó előadással kapcsolódott be a közös munkába és tolmácsolta a MEE jókívánságait H. A. Wessel professzornak a bizottság Karl Joachim Euler- éremmel történt kitüntetése alkalmából.”

T.É.

A sárgás fényű, rossz hatásfokú szén-szálas izzók után Auer ozmium lám-pája új utat nyitott az egyre gazdasá-gosabb és fehérebb fényű izzólámpák fejlesztése felé.(Jobbról balra: három szénszálas izzó, tantál-, hosszúszálas volfrám, nitro-gén-argon és kripton töltésű lámpák, halogén izzó.)

krpan János A Szikra Elektronikai vállalkozást 1938-ban Szikra Pál alapította, és kisipari üzemként működtette. Első telephelye Budapesten, a IX. kerület Mes-ter u. 29-ben létesült. Mivel a környéken laktam, gyerekként sokszor belestem a pinceműhely ablakain, mert egyre jobban érdekelt, amit ott dolgoztak. Ez egy életre eldöntötte a sorsomat, mert amikor eljött az ideje, ide szegődtem ta-nulónak és tanultam ki a szakma alapjait. A cég 1940-ben alakult Kft.-vé, lényegében a további-

akban is családi vállalakozásként működött. 1941. január 17-én a cég jogot kapott védjegy használatára, melyet ettől kezdve folyamatosan feltüntetett a termékein. A vállalkozás rövidesen a XI. kerület Sopron u. 58. sz. új telephelyre költözött, ahol az 1949-es év végi államosításáig önálló jogi személyként folytat-ta tevékenységét. A profiljába tartoztak:– Hajó-jelző és szellőző berendezések.– Kis teljesítményű villamos motorok.– Transzformátorok.– Különféle ventillátorok.– Gramofonmotorok.– Hajószirénák.– Ipari és háztartási varrógépmotorok.– Egyéb elektromos berendezések.

A céget az 1945-től kezdődő, szovjet érdekeltségű hajó-gyári szállítások biztosítása miatt állami ellenőrzés alá vonták, majd 1950-ben, az NT/16-1949. sz. határozattal, beolvasztot-ták a TONALIT Nemzeti Vállalatba.

Szikra Pál az államosítás után még rövid ideig a vállalatnál maradt¸ majd a Nehézipari Minisztérium áthelyezte az Óbu-

dai Hajógyárba, ahol 1955-ig gyártmányfejlesztő és érintés-védelmi csoportvezető beosztásban dolgozott. 1955-től a Finommechanikai és Elektronikus Műszergyártó Szövetkezet-nél, majd 1960-tól ismét a Hajógyárban dolgozott, különböző beosztásokban. Szikra Pált minden munkahelyén nagyon ki-váló szakembernek és segítőkész kollégának ismerték.

A TONALIT- ról leválasztott VKM egy ideig a XIII. Váci út 48-ban, majd később a VII. Dohány u 78-ban, és végül Budán a II. kerületi Ganz u.16-ban levő telephelyeken működött. 196l-ben véglegesen beolvasztották az ikladi Ipari Műszer-gyárba. Az áttelepítés 2 évig tartó bonyolult folyamat volt, ugyanis eközben kellett az IMI-ben, a villamosmotor-gyár-tást kialakítani és begyakorolni, valamint a még meglévő rendeléseket Budapesten befejezni.

id. Gemeter Jenő1946-ban kerültem a Szikra Kft-hez, ahol 1962-ig dolgoztam, majd a Bláthy Ottó Titusz Felsőfokú Tech-nikum műhelyvezetője lettem.

Az Ő visszaemlékezéseit idéz-zük: ”azzal kezdeném, hogy a Szik-ra Elektromos Gyár eleinte csak egészen apró motorokat gyártott, továbbá jelfogókat és jeladókat, va-lamint kb. 40 W-os, kommutátoros motorokat, melyeket különböző

műszerekbe építettek más felhasználók. Ilyen volt az Óbudai Hajógyár, a Gamma Művek a Standard (később: BHG), a Telefon-gyár, stb. Ez még az 1945. évi változások előtti állapot volt. A há-ború elvonulása után a budapesti gyárak többségében nagyon sok volt a háborús sérülés, többek között sok volt a tönkrement villamos motor, melyeket meg kellett javítani. Ezekből nagyon sokat hoztak javításra a Szikra Kft. Sopron u-i telepére. A cég a korábbi kismotor és más készülékek gyártását 8-10 szakmun-kással és 3 „inassal” végezte. Én ekkor kerültem oda és elsőnek egy kétpólusú 3 fázisú ipari varrógépmotort javítottam meg, ekkor lett segítőm az akkor még „kis tanonc” Krpan János, aki nagy szorgalommal és hozzáértéssel dolgozott, nagyon tanulé-kony gyerek volt. Egy hónap után már önállóan, a felügyeletem mellett javította a motorokat. A háború miatti alapanyaghiány következtében, gyakran a leégett motorok huzalait bontottuk le, majd újraszigeteltük és visszaépítettük a motorba. Az iga-zi, nagyobb mennyiségű motorgyártás már a VKM-ben indult meg, majd onnan Ikladra telepítve indult be a nagyszériás mo-torgyártás. Nagyon jelentősnek tartom, hogy a VKM 10 éven át, nagyon nagy gyártmányfejlesztésekkel, nagyon jó hírű, elismert motorgyárrá vált. A nehéz körülmények között összekovácso-lódott szakembergárda képes volt a legspeciálisabb villamos gépek egyedi megtervezésére és legyártására, de szükség sze-rint nagyobb széria gyártása is történt, ilyenek voltak pl. a nagy mennyiségű ipari varrógépmotor, vagy a háztartási varrógép-motor és a különféle villamos kézifúrógépek, SZK 40-es asztali szellőzők és más ventillátorok, stb.”

hortobágyi GézaAz összevont vállalat (már, mint TONALIT Gyár) profilját lemezját-szómotor, egyenirányítók, szirénák ventillátorok, és jelzőberende-zés-motorok gyártása képezte. A profiltisztítás befejezése 1951-ben olyan időszakot zárt le, amely a gyártmányok bizonyos mértékű szakosodásával megteremtette a

Elektrotechnika 2 0 0 8 / 1 2 3 0

A villamos törpemotor gyártás története Magyarországon

TechnikaTörTéneTTechnikatörténetTechnikaTörTéneT

TechnikaTörTéneT

A villamos kismotor gyártás hazai felfutása igen tehetséges és lelkes, fáradságot nem kímélő szakembereknek köszönhető, akik mindent megtettek azért, hogy Jedlik Ányos, Déri Miksa, Bláthy Ottó, Zipernovszky Károly, Kandó Kálmán nyomán a magyar villa-mos ipart világ - de legalább Európa hírűvé tegyék.

a ViLLaMOS kiSMOTOrGYÁr (VkM) története az egykori munkatársak visszaemlékezései alapjánA gyár történetének megismeréséhez vissza kell nyúlnunk a koráb-bi jogelődök ismeretéhez 1932-ig. Ebben az évben kapott ipariga-zolványt D.280/1932 iparlajstrom számon az a Rádió és Elektronikai Kft, mely Budapesten a IV. kerület Egyetem u. 3.sz. alatti (1945 után V. kerület) telephelyen működött.

1936-ban névváltoztatással, mint TONALIT Rádió Elektroakusztikai és Vegyipari Kft, átköltözött a Budapest VII. Rottenbiler u. 32. sz. alatt található telephelyre. E helyen működött tovább 1949. december 31-ig, de közben 1946-ban államosították, majd 1950. január 5-én kelt 6933/1949/ elnöki alapító határozattal a Nehézipari Minisztérium „Nemzeti Vállalattá” szervezte. Ezt követően 1950. július 4-én kelt 54/eln. 1955.sz Nehézipari Miniszter által aláírt alapítólevél függelékben elrendeli: Serényi Jánosné, Gábor és Társa, Kábel és Autófelszerelési Üzem, valamint a Szikra Kft. budapesti cégek beolvasztását a TONALIT Nemzeti Vállalatba.

továbbfejlődési lehetőséget. Szerkesztési tevékenység eddig az időpontig gyakorlatilag nem folyt. Jellemző, hogy tervezés-sel csak két, a Szikra céggel átkerült, fiatal mérnök foglalkozott. Döntő változást jelentett ezen a területen az akkori villamos for-gógép tervező intézet (VIFOTI) indukciós és univerzális motor tervezésére adott megbízása. A motorsorok megtervezése és a gyártásuk bevezetése teremtette meg azt a konstrukciós bázist, mely a következő időszakokban a különböző igények kielégí-tését lehetővé tette. Jellemző példák erre a sorokból leképzett, 1953-54-ben kifejlesztett első mosógépmotor (VOX ¾), porszí-vómotor (UX 2) és padlókefélő-motor (UX 3). A bevezetésük, különösen a szerszámozás tekintetében, újszerű megoldásokat jelentett. Az eleinte bérmunkában készített szerszámokat foko-zottan kiszorították az akkor még szerény 10-15 fővel dolgozó szerszámműhely termékei.

1953-ban az addig három telephelyen folyó gyártás (Rotten-biller u, Dohány u, Üteg u.) központosítása érdekében, a válla-lat a Budapest. XIII. Váci út. 48/a-b.) telephelyre költözött (ma ebben az épületben dolgozik a MEEI), azonban az öntöde el-helyezését itt sem lehetett megoldani. Ebben az időben kezdő-dött meg a háztartási gépekhez szükséges törpemotorok gyár-tása. Tapasztalatok hiánya miatt a szükséges, tervező, fejlesztő, üzemirányító, szerszámkészítő és szakmunkás kollektíva kiala-kítása igen nehezen volt megvalósítható. Ütőképes szervezet csak 1955-re alakult ki, amikorra már a Váci úti üzemépület is kicsinek bizonyult, és a vállalat a Ganz utcai telepre (Budapest. II. Ganz u. 16.) költözött. Ekkor vált lehetővé az Üteg utcai öntö-de felszámolása is. Az ötvenes évek közepére a vállalati létszám 300 főre nőtt, a termelés 70-80 M Ft-ra emelkedett. Az átköltö-zés módot adott a gyártás bizonyos mértékű szakosítására és ezzel megkezdődött a gyártásfejlesztés időszaka.

Az 1955-58 közötti időszakban a törpemotorgyártás spe-ciális igényeit kielégítő, viszonylag nagy termelékenységű gépek és berendezések beszerzésére került sor, melyek nagy-mértékben növelték a termelékenységet és a gyártási kultú-rát. Néhánynak a felsorolása képet ad a rendkívüli fejlődésről. Ekkor került sor: automata gyorsprések, másoló esztergák, nagypontosságú tengelyköszörűk, 6 orsós esztergák, fogas-kerékmarók, nyomásos öntőgépek, vákumimpregnáló be-rendezés, stb. beállítására.

A VKM közel 10-éves működése során az első évek 2 M Ft-os termelési értékét 120 M Ft-ra emelte. Legnagyobb érdeme, hogy a magyar törpemotorgyártás „hősi”, alapító időszakában áldozatos, kemény munkával, a gyártmányválasztékát folya-matosan növelve, megteremtette a további fejlődés lehetősé-gét. Csak elismeréssel lehet szólni a VKM kollektívájának azon tevékenységéről, melynek eredményeképpen a volt kapitalista környezetben kialakult kisvállalatoknak a második világhábo-rú következtében szétzilált káoszából, az új iparosítás céljának megfelelő törpemotorgyártó, gyárszerűen előállító vállalatot teremtett. Nagyra kell értékelni a vállalatnak azt a tulajdonságát,

Elektrotechnika 2 0 0 8 / 1 2 3 1

Szikra Pál (1941)

a Szikra Gyár (1941)

Jakabfalvy Gyula A VILLGÉP Szövetség, és a Szövetségi MEE csoport elnöke

gyulaj5@enternet.hu

a Szikra Gyár dolgozói (1941)

Lektor: Varasdy Endre okl. villamosmérnök

hogy 1-2 hónap alatt, képes volt az alapsorok valamilyen változatának, illetve leképzésének kissorozatokban való gyártására felkészülni. En-nek különösen nagy jelentősége volt a magyar iparfejlesztés egésze szempontjából, amikor kis darabszámban igen sokféle igényt kellett kielé-gíteni. Ebben alapvető érdeme volt a vállalat igen jól képzett és nagytudású szakembergár-dájának, amely vázlatok és szóbeli utasítások alapján is képes volt a feladatokat megoldani. Az így kialakított munkamódszer, amely a maga idejében eredményes volt – az egyéb behatá-roló körülmények (kapacitás, termelő terület, stb.) mellett – a későbbiekben a fejlődés korlát-jává vált. Ez különösen kiéleződött a háztartási készülékgyártás rohamosan megnövekvő igénye miatt, amikor a kis soroztok gyártása már nem volt elegendő. A politikai vezetés által meghirdetett életszínvonal-politika, a háztartási programjából következő törpemotor igények kielé-gítésére a VKM Ganz utcai telephely lehetőségei sem voltak ele-gendőek. Ezért már 1957-ben két motortípust (lemezjátszó- és mosógépmotor) gyártásának átadására került sor az ikladi Ipari Műszergyár felé, ez egyébként egy-beesett a vidéki ipartelepítési célkitű-zésekkel. 1961-ben a GB határozata alapján véglegesen eldöntötték a VKM és IMI összevonását és a Budapesten működő gyár megszüntetését. A Ganz utcai gyárépületben létrehozták a VBKM (Villamos Berendezés és Készü-lék Művek) központját, ezzel a VKM végleg megszűnt létezni. A történet az IMI-ben folytatódik, de ez már egy másik gyár története!

* * *Arra vonatkozóan, hogy a vállalat mikor került át a NIM- től a KGM- Híradástechnikai Főosztályá-nak alárendeltségébe, nem találtunk adatokat. Viszont az 1952. május 2-án kelt 137769. sz. KGM Erősáramú Főosztály levele és mellékelt jegyző-könyve, már lényeges intézkedéseket hoz, nevezetesen a rádiótechnikai gyárt-mányok profilját áthelyezi az ORION Rádiótechnikai Gyárhoz. Egyben elrendeli a TONALIT Nemzeti Vállalat átadását, ill. átvételét a KGM Erősáramú Főosztály alá-rendeltségébe. Lényegében ezzel a folyamattal egyidőben 1952. április 24-én kelt jegyzőkönyv szerint megkezdődött a Szikra Kft. által behozott termékek profiljá-nak kiegészítése. A kialakult új profil alapját a villamosmotor-gyártás képezi.

1953. január 1-jén kelt 856090/52/JE KGM levél alapján a minisztérium a vál-lalat nevét megváltoztatva, létrehozta a VILLAMOS KISMOTOR GYÁRAT (VKM). A gyárat 1953. január 1-jei hatállyal jegyezték be. A TONALIT Kft és a hozzájuk csatolt kisebb cégek termékeit, melyek alapvetően rádiótechnikai termékek voltak, végül 1952-ben átadta az ORION Gyárnak, ettől kezdve már az TONALIT további sorsa nem kapcsolódik a VKM –hez. Így az előzmények alapján, a villamos motorok gyártását tekintve, a Szikra Kft, majd VKM, egyenes jogelődje lett a későbbi Ipari Műszergyár Ikladnak (IMI). Ezt bizonyítja a Népgazdasági Tanács 1949. november 3-án kelt 322/16-1949.sz. határozata alapján alapított, TONALIT Rádiótechnikai és Lemezjátszó NV- be. a Szikra Kft. beolvasztását határozta el, majd, ebből 1953. ja-nuár 1-jei hatállyal létrehozta a VILLAMOS KISMOTOR GYÁR-at. Ezt később a Gaz-dasági Bizottság 10.126/62/III.1./SZ. határozata, helyezi át az IMI kötelékébe, úgy, hogy a VKM-et teljesen beolvasztással, Budapestről letelepíti Ikladra.

Új atomerőmű kell Magyarországnak

Az utóbbi időben az érdeklődés középpontjába került a vi-lág energiaellátása, amelyet főleg kőolaj és a földgáz révén biztosítanak. A fosszilis energiahordozók azonban évmilliók alatt képződtek, így a jövő kilátásait nem lehet a geológiai adottságok figyelembevétele nélkül megítélni. A szénhid-rogén-tartalékok igazi nagyságát nehéz felbecsülni, ahogy azt is, hogy mennyi időre lesznek elegendőek – hangoztatta Bárdossy György geológus, akadémikus, a Magyar Tudomány Ünnepének „Tűz napja” nevű rendezvényén. A műszaki fejlődés jelenlegi szintjén a tényleges kőolajkészlet 30-40 százaléka, a földgáz 75-90 százaléka termelhető ki. Sok ország manipulálja a kőolajkészletekre vonatkozó ada-tokat, és megtiltotta, hogy külföldi szakértők felbecsüljék a tartalékok valódi nagyságát, ezért a készletek 90 százaléka gyakorlatilag nem ellenőrizhető, mert az adatok bemondásos alapon születnek. Mennyi időre elegendőek a fosszilis energiahordozók kész-lete? A British Petroleum becslése szerint 133 évre, míg az amerikai kormány energiaügyi tájékoztató hivatala (EIA) szerint 164 évre. A lehetséges új szénhidrogén-lelőhelyek között Bárdossy György a szubpoláris és a sarkvidéki térségeket (Alaszkát, Szibériát), valamint a sekély tengereket nevezte, ám ezek ki-termelése és elszállítása az eddigieknél jóval költségesebb lesz. A tengeri szénhidrogén-kutatást a viharok súlyosan ve-szélyeztetik. Jó példa erre a 2005-ös Katrina hurrikán, amely a Mexikói-öbölben több kutatófúró szigetet elpusztított, több milliárd dolláros kárt okozva. Bárdossy György szerint a megújuló energiaforrásokat kell felfejleszteni. Menekülési útvonalnak nevezte Oláh György Nobel-díjas kémikus felvetését, aki szerint egyre inkább a tiszta atomenergia-forrásra kell támaszkodni. A világon jelen-leg 439 reaktor üzemel, 35 épül, s további 40-50 megépítését fontolgatják. Ami Magyarországot illeti, meg kell hosszabbí-tani a Paksi Atomerőmű üzemidejét, amely jelenleg a hazai villamosenergia-termelés 40 százalékát adja, és egy új atom-erőmű megépítése is szükséges - vélte az akadémikus.

Forrás: MTI – Index 2008. november 7.

Dr. Bencze János

Hálózati villamos járművek akkumulátor kiegészítésselA villamos hajtású közlekedési eszközök reneszánszát éljük. A levegőtisztaság megőrzése egyre fontosabb szempont, külö-nösen a városi, elővárosi és regionális közlekedési eszközöknél. Ez kétségtelenül nagy előnye a villamos hajtásnak. Hátrányt jelent azonban, hogy ha a villamosenergia-ellátás átmenetileg kimarad, a villamos hajtású járművek állva maradnak, és adott esetben jelentősen akadályozhatják a forgalmat, mert nem

mozdíthatók el. Ilyen esetben nagyon hasznos lehet egy be-épített akkumulátor. A háló-zattól függetlenítésre szükség lehet a remízben való mozga-tás, karbantartási munkálatok és kocsimosás esetében is. Egy svájci találmány lehetővé tette, hogy az akkumulátoros üzem kis költséggel megoldható legyen. A korszerű akkumulá-

Elektrotechnika 2 0 0 8 / 1 2 3 2

torok kis súlya és terjedelme folytán minden villamos hajtású közforgalmú közlekedési eszközre felszerelhetők. A remízeken belüli mozgatáshoz a normális húzóerő 30%-a elegendő. A rendezéshez szükséges kis sebességek sem igényelnek nagy akkumulátor teljesítményeket. A „rossz” helyen, pl. keresztező-désben állva maradt villamost is tovább lehet mozgatni ilyen tempóval. A manapság szinte kizárólag használt aszinkronmo-torok a megfelelő paraméterekkel és egy jól átgondolt szoft-verrel minden további nélkül alkalmasak az akkumulátoros üzemre. Ha tehát a hálózat helyett az akkumulátor adja a villa-mos energiát az ellátó feszültség a 600 V-os nagyságrendről 24 V-ra csökken. Ennek megfelelően kell megváltoztatni a teljesít-ményoldal félvezetőinek feszültségesését, hogy a meghajtás-hoz szükséges mágneses fluxus elérhető legyen. Ugyanakkor azt is biztosítani kell, hogy a megengedett akkumulátor ára-mot ne lehessen túllépni, illetve az akkumulátort ne lehessen lemeríteni. Ábránkon a Cityrunner Linz villamos látható, amely-nek teljes szériáját már akkumulátorral látták el.

e&i heft 7-8. 2008

Szepessy Sándor

Szuperkönnyű villamos jármű

A svájci Anyagtechnológiai és Műanyagfeldolgozási Intézet (IWK) koncepciót dolgozott ki egy szuperkönnyű villamos járműre. A cél egy kis jármű két felnőtt és két gyerek részé-re. A maximális sebességet 80 km/h a hatótávolság jelenleg 50 km, de több akkumulátorral 100 km is elérhető lesz. Az új gépkocsinál a főcél a kis tömeg elérése. A prototípus töme-

ge 350 kg, tehát törtrésze egy konvencionális jár-műének. Ezt különleges technológiai eljárásokkal, különleges szilárdságú acél, és alumínium anya-gokkal, valamint rostok-kal megerősített mű-anyagokkal érték el. Az alapstruktúrát 1. ábrán mutatjuk be. Jól felismer-hető egy könnyűépítési tevékenységi spirál. Ezen a következő értendő: Egy könnyű járműhöz kisebb motor kell, a pro-totípusba két mindössze 7 kW-os szinkronmotort építettek be. Ezek nem-

csak önmagukban könnyűek, hanem egy kevésbé masszív tartószerkezetet igényelnek, ez tovább csökkenti a tömeget és kisebb hajtómű is megfelel. A könnyű szerkezet a villamos járműveknél azért lényeges, mert ezáltal csökkenthető a szük-séges akkumulátorok száma, ami továbbra is a villamos hajtá-sú járművek gyenge pontja. Az IWK prototípusához megfelel egy 100 Ah (48 V) lítium-ion akkumulátor. Egy ilyen könnyű járműnél, amelynek hossza mindössze 2,4 m, felvetődik a kérdés, vajon ütközésbiztos-e. A konstrukció kifejlesztésekor a fejlesztő intézet nagy súlyt helyezett a passzív biztonságos konstrukcióra. A jármű elülső részénél olyan anyagokat hasz-náltak, amelyek az ütközési energiát abszorbeálják. Az IWK be akarja bizonyítani, hogy a közlekedésben egy 350 kg-os jár-művel számos esetben ki lehet váltani a szokásos 1500 kg-os járműveket. 2. ábránkon a prototípus látható.

BULLETIN 1/2008

Szepessy Sándor

lapszemleLapszemlelapszemlelapSzeMle

3 2

Tájékoztató a MeH 2007. évi tevékenységéről

A Magyar Energia Hivatal (MEH) kiemelt sze-repet tölt be az energetikai szektorban. Fel-adata a vezetékes energiaellátás (villamos energia, gáz, hőenergia) szabályozása, a fo-gyasztók védelme, az energiaszektor műkö-dési környezetének törvényi és jogszabályi kialakításában való részvétel.Szoros együttműködésben dolgozik az EU vonatkozó szerveivel, nevezetesen az Eu-rópai Szabályozó Hatóságok Tanácsával (CEER), valamint az Energia Szabályozó Hatóságok Európai Csoportjával (ERGEG), továbbá együttműködik az Európai Szabályozók Regionális Szövetségével (ERRA). A tájékoztató szöveges részében részletes ismertetést közöl a villamosenergia-piac szabályozásáról és működéséről (e te-kintetben a liberalizáció miatt nehéz időket élünk!), részlete-sen említve az engedélyezés és felügyelet vonatkozásait, kitér a versenykérdésekre, az ellátás biztonságra, az árelőkészítés és árszabályozás bonyolult, és felelősségteljes rendszerére, a köz-szolgáltatási kötelezettségre és a fogyasztóvédelemre. Külön fejezetek foglalkoznak a földgázpiaci szabályozás kérdéseivel, a távhőtermelés szabályozása és működésével, és végül de nem utolsósorban az energiahatékonysággal és környezetvédelem-mel. Bemutatja a tendenciákat, a villamosenergia-ipar részle-tes adatait, felépítését, tulajdonosi szerkezetét. Mellékletében a hatályos törvények és jogszabályok felsorolása található.Csak ajánlani tudom mindenkinek!

Dr. Bencze János

Biztosíték űrutazási berendezésekhez

A luzerni Schurter AG elnyerte a hivatalos ESA (European Space Agency) minősítést SMD-sorozat MGA 5 típusú külön-leges biztosítékaihoz. Ez a biztosíték megfelel az űrutazás-ban előírt rendkívül szigorú feltételnek: abszolút hermetikus szigetelés és rendkívül robusztus konstrukció. Alapját egy speciális vékonyfilm konstrukció képezi. Névleges áramtar-tománya 140 mA-től 3,5 A-ig terjed. Fontos tulajdonsága, hogy konzisztens minimális, illetve maximális kiolvadási időket biztosít túláramok esetén függetlenül az üzemi kö-

rülményektől pl. vákuum-ban is. A rendkívül kis méretek (3,2 mm x 1,55 mm) ebben az űrkategó-riában nagyon fontosak. Különösen a műholdak egyenáramú áramellátá-sára rákapcsolt hasznos terheléseinek gyors és biztos leválasztása döntő jelentőségű akkor, ha egy ilyen hasznos terhelés meghibásodik. Ha a biz-tosíték ilyen esetben nem

működik gyorsan és biztosan ez a műhold rendszeréhez kap-csolt más fontos elemeinek tönkremenéséhez vezethet, ami a műhold működésének teljes lebénulását jelentheti. Ábrán-kon egy, az űrben tartózkodó MGA-S típusú biztosítékokkal felszerelt műholdrendszer látható.

BULLETIN 13/2008

Szepessy Sándor

MagyarElektrotechnikaiEgyesület

akciós könyvajánlat a Mee-ben

További információk: Helter Ferencné oktatásszervező Tel.:353-0117, Fax.:353-4069, e-mail:helter@mee.hu

ERŐSÁRAMÚ

BERENDEZÉSE

K

SZABVÁNYOSS

ÁGI

FELÜLVIZSGÁL

óINAK

KÉZIKöNYVE

Magyar

Elektrotechnikai

Egyesület

ww

w.m

ee

.hu

Budapest

2008

Megjelent a 2008. évi – új kiadású – „Erősáramú berendezések szabványossági felülvizsgálóinak kézikönyve”.

A jegyzet a szabványsorozat teljes anyagát feldol-gozva, és magyarázatokkal ellátva került kiadásra a 9/2008. (II. 22.) ÖTM rendelet, az MSZ EN 60079 és az MSZ 2364/MSZ HD 60364 szabványok alapján.

A könyv bruttó ára 5.200.-Ft, amely 4700.-Ft ked-vezményes áron megvásárolható és átvehető a MEE titkárságán 2009. március 31-ig.

Elektrotechnika 2 0 0 8 / 1 2 3 4

Nagy veszteség érte a miskolci szakmai köz-életet. 2008. október 26-án, életének 83. évében elhunyt Kovács Máté aranydiplomás villamosmérnök, közéletünk aktív résztve-vője, a Magyar Elektrotechnikai Egyesület tagja, a MEE Diósgyőri Szervezetének alapító tagja, a Diósgyőri Szervezet örökös tiszte-letbeli elnöke, a diósgyőri kohászati gyárak (volt LKM) energia-gyáregységének vezetője. 1926. március 3-án, egy szorgalmas munkás család gyermekeként született. A rendkívül szorgalmas és tehetséges fiatalember, iskolai tanulmányait az egri gimnáziumban kezdte meg, majd sikeres érettségi után a Budapesti

Műszaki Egyetemen szerzett villamosmérnöki oklevelet.A diploma megszerzése után 1953-ban a diósgyőri kohásza-ti üzemekben kezdte el mérnöki praxisát és ekkor lépett be a MEE tagjainak táborába is, az egyesület miskolci szerveze-tébe, ahol 1967-1976 között a vezetőség tagjaként végzett értékes munkát.

1976-ban, amikor a villamos energiát felhasználó üzemek MEE tagjai az LKM kezdeményezésére önálló területi szerve-zetet alapítottak, Kovács Mátét választották titkári tisztség-be, melyet 1986-ig töltött be. Ezt követően egészen halálá-ig a Diósgyőri Területi Szervezet vezetőségének tagja volt. 2006-ban, érdemeinek elismeréseként a Diósgyőri Területi Szervezet örökös tiszteletbeli elnökének választotta és Bar-kai-díjjal tüntette ki.Tehetségének és határtalan szorgalmának, kiváló szakmai felkészültségének köszönhetően gyorsan emelkedett a munkahelyi ranglétrán, hamarosan magas beosztású mű-szaki vezető lett. Számos nagy jelentőségű újítás és szaba-dalom tulajdonosa. Folyamatosan tanult és tanított. Képez-te önmagát és számos szaktanfolyamon tartott előadásokat. Igazi közszereplő volt. Nem volt szakmai közéletünknek olyan megnyilvánulása, amelyről ne fejtette volna ki alapos-ságra utaló, hozzáértő, jobbító szándékú véleményét. A ki-tűnő, mindig rendkívül eredményes munkát végző, közéleti szakembert számos magas kitüntetés, elismerés is fémjelzi. 11 alkalommal részesült a vállalat Kiváló Dolgozó kitüntetés-ében, 1976-ban KGM Miniszteri Kiváló Munkáért kitüntetést kapta, 1978-ban megkapta a KGM „Kiváló Újító” arany foko-zatát. A MEE tagjainak nevében szomorúan búcsúzunk, emlé-kedet örökre megőrizzük

Dr. Szarka Tivadaregyetemi tanár, a MEE tagja

Takács JánosMEE Diósgyőri Szervezet Elnöke

nekrológNekrológnekrológnEkrológ

Búcsú KOVÁcs MÁTÉTól(1926-2008)

Elhunyt Baumann Pál okleveles gépészmér-nök, a Villanyszerelőipari Rt. egykori nagyra becsült műszaki igazgatója.1950-ben került az ÉM Elektromos Szerelőipari Vállalathoz, amely a VIV elődje volt. Kezdetben a szabadvezeték-hálózatok tervezésével fog-lalkozott, de feladata volt a hálózat kivitelezé-sének irányítása is. Már ezekben a munkákban is megmutatkozott kiváló szakmai tudása, ala-possága, igényessége és integráló szemlélete.Az egyre növekvő feladatok egyre nagyobb szakembergárda irányítását követelték meg. Ezzel a feladattal az Építésügyi Minisztérium 1959-ben a vállalat főmérnökének, majd

1963-ban műszaki igazgatónak nevezte ki. Baumann Pál nagyformátumú mérnök volt. Megalkuvás nél-küli egyenessége és puritán szerénysége, megbízhatósága, szerteágazó szakmai tudása alapozta meg döntéseinek, ja-vaslatainak elfogadását.Baumann Pál fontosnak ítélte a „naprakész” szaktudást és a hiteles műszaki tájékoztatást. Ehhez igyekezett a feltételeket

kollégáinak megteremteni. Támogatta a vállalat műszaki szak-embereinek továbbképzését, elősegítette az Elektrotechnikai Egyesületben való részvételt és közreműködést. Már 1970-ben megszervezte a MEE üzemi szervezetét. Vállalati szakmai folyóirat (VIV Közlemények) kiadását valósította meg, vala-mint szakkönyv készítésével és kiadásával (VIV – Szerelőipari Kézikönyv, 1983) is támogatta a széleskörű műszaki tájékoz-tatást.Munkásságát rangos kitüntetésekkel ismerték el. Eredményes szakmai és tudományos közéleti tevékenységéért többek kö-zött Elektrotechnika Nagydíjjal (1983), Bláthy-díjjal (1980), MTESZ-díjjal (1989) jutalmazták. Kiegyensúlyozott, sokoldalú ember volt. Érdekelte a képző-művészet, a zene, több nyelven beszélt. Igazi természetbarát volt, szerette a hegyeket és a vizeket, rendszeresen vitorlázott és síelt.Volt kollégái, szaktársai életútját példának tekintik, em-lékét tisztelettel megőrzik.

Sipos Miklós

BAUMANN PÁl (1927 – 2008)

HElYrEIgAZÍTÁS

Elektrotechnika 2008/10.szám 3. oldalon, a TArTAloMJEgYZÉk ENERGETIKA rovatában a szerzők „Kovács Gábor – Kiss Ilona – Császár György – Kőszegi Tamás” helyesen Kovács Gábor – Tóth Ilona – Császár György – Kőszegi Tamás”

MagyarElektrotechnikaiEgyesület

A Magyar Elektrotechnikai Egyesület Elnöksége, a Titkárság munkatársai és az ELEKTROTECHNIKA szakfolyóiratbékés, boldog meghitt Karácsonyi Ünnepeket és eredményekben gazdag Új Esztendőt kívánnak minden kedves Olvasónak, MEE tagnak és családjuknak!

Boldog karácsonyt!

Köszönjük az ez évi együttmuködéstés reméljük, hogy eddig kialakult

a kapcsolataink a jövoben is tovább erosödnek.˝

˝

˝

Köszönjük az ez évi együttmuködéstés reméljük, hogy eddig kialakult

a kapcsolataink a jövoben is tovább erosödnek.˝

˝

˝

Kellemes Karácsonyi Ünnepeketés sikerekben gazdag Új Esztendôt kívánunk!

Köszönjük az ez évi együttmuködéstés reméljük, hogy eddig kialakult

a kapcsolataink a jövoben is tovább erosödnek.˝

˝

˝

Kisfeszültségû áramváltók� Kompakt, biztonságos, hiteles, jutányos

és még könnyen is szerelhetõ� On-line raktárkészlet

regisztrált felhasználóknak

Multifunkciós hálózatmérõk kis- és középfeszültségre helyi kijelzéssel� Beépíthetõ, vagy sínre szerelhetõ változatokban

N-R-Gia hálózatfelügyelõ szoftver virtuális mûszerkezeléssel� Látványos áttekinthetõ grafikai felületek� Két kommunikációs hálózat mûszereinek

egyidejû kezelése� Adatok tárolása, további

feldolgozási lehetõségek

Labor rendszerek

Infrahõmérõk, infrakamerák� Felharmonikusok, vagy túlterhelés,

vagy átmeneti ellenállással rendelkezõ kötések által okozottmelegedés felderítése

� transzformátorok melegedésének vizsgálata

� Feszültség és áramjelalakokmegfigyelése, rögzítése és dokumentálása, akár 4 db független, leválasztott100 MHz-es bemenettel

� Regisztráló és felharmonikusanalízis opció

� Beépített 2 vagy 4 csatornásTRMS multiméter

� Akkumulátoros táplálás

� Kiegészítõ funkciókkal: kábelkeresés, fogyasztásmérés,felharmonikusok vizsgálata

� az oktatás, ipar és szolgáltatók részére � költséghatékony, több célú

Szkópméterek

Érintésvédelmi mûszerek

2008-14.qxp:2007-12uj.qxd 12/1/08 9:18 AM Page 1