Elektrotechnika

Ü d vözö l j ü k a D i s t re l e c - n é l !E u r ó p a l e g j e l e n t ő s e b b m i n ő s é g i e l e k t r o n i k a i é s s z á m í t á s t e c h n i k a i a l k a t r é s z d i s z t r i b ú t o r a

Terjedelmes minőségi termék programunkból pillanatok alatt rendelhet elektronikai, adattechnikai, számítástechnikai és háztartástechnikai alkatrészeket az interneten keresztül.

Katalógusunk elérhető: Tel.: 06 80 015 847e-mail: info-hu@distrelec.comwww.distrelec.com

w w w. d i s t r e l e c . c o m

Kovács L., Karbantartó/ Gimnázium/Pécs: "A tanításhoz az osztályokban sok elektronikus termékre van szükségün, 550 tanulónál elképzelheti milyen mennyiségben kell rendelnünk ... és ezt mindig a Distrelec-nél

szerezzük be. Nemcsak azért mert magyar nyelvű, ingyen katalógussal és a CD-rommal ellátják osztályainkat hanem azért is mert professzionális, márkás termékekkel szolgálnak ki. Olcsó, távolkeleti, rossz minősségű termékekkel sokra nem megyünk ..."

A mAgyAr elektrotechnikAi egyesület hivAtAlos lApjA AlApítvA: 1908

102. évfolyAm

2 0 0 9 / 1 1

www.mee.hu

családi ház villamosenergia-ellátása

háztartási méretű kiserőművel

Állandó mágneses szinkron csőmotor/generátor fejlesztése gépjármű lengéscsillapítókba

európa nyugati csücskében városkép védelem, avagy

minél kevesebb oszlopot az utakra

nem lehet lemondani az atomenergiáról

A 56. mee vándorgyűlés, konferenciáról

ünnepelt a gA magyarország kft.

125 évvel ezelőtttörtént…

ElektrotechnikaFelelős kiadó: Kovács AndrásFőszerkesztő: Tóth Péterné

Szerkesztőbizottság elnöke: Dr. Szentirmai László

Tagok:Dr. Benkó Balázs, Dr. Berta István, Byff Miklós, Dr. Gyurkó István, Hatvani Görgy, Dr. Horváth Tibor, Dr. Jeszenszky Sándor, Kovács Ferenc, Dr. Krómer István, Dr. Madarász György, Id. Nagy Géza, Orlay Imre, Schachinger Tamás, Dr.Tersztyánszky Tibor, Tringer ÁgostonDr. Vajk István (MATE képviselő)

Szerkesztőségi titkár: Szilágyi Zsuzsa

Témafelelősök:Technikatörténet: Dr. Antal IldikóHírek, Lapszemle: Dr. Bencze JánosVillamos fogyasztóberendezések: Dési AlbertAutomatizálás és számítástechnika: Farkas AndrásVillamos energia: Horváth Zoltán Villamos gépek: Jakabfalvy GyulaVilágítástechnika: Némethné Dr. Vidovszky ÁgnesSzabványosítás: Somorjai LajosOktatás: Dr. Szandtner KárolyLapszemle: Szepessy SándorSzakmai jog: Arató CsabaIfjúsági Bizottság: Turi Gábor

Tudósítók: Arany László, Horváth Zoltán, Kovács Gábor, Köles Zoltán, Lieli György, Tringer Ágoston, Úr Zsolt

Korrektor: Tóth-Berta AnikóGrafika: Kőszegi ZsoltNyomda: Innovariant Nyomdaipari Kft. Szeged

Szerkesztőség és kiadó: 1075 Budapest, Madách Imre u. 5. III. em.Telefon: 353-0117 és 353-1108Telefax: 353-4069E-mail: elektrotechnika@mee.huHonlap: www.mee.huKiadja és terjeszti: Magyar Elektrotechnikai EgyesületAdóigazgatási szám: 19815754-2-41

Előfizethető: A Magyar Elektrotechnikai Egyesületnél Előfizetési díj egész évre: 6 000 Ft + ÁFA

Kéziratokat nem őrzünk meg, és nem küldünk vissza.A szerkesztőség a hirdetések, és a PR-cikkek tartalmáért felelősséget nem vállal.

Index: 25 205HUISSN: 0367-0708

TarTalomjEGyzéK

Güntner Attila: Beköszöntő ......................................... 4

ENERGETIKA

Horváth Dániel: Családi ház villamosenergia-ellátása háztartási méretű kiserőművel ................... 5

Tatai Zoltán: Megújuló energiaforrások statikus energiaátalakítóinak modellezése MATLAB felhasználásával ................................................................ 7

VILLAMOS BERENDEZÉSEK ÉS VÉDELMEK

Zádor István – Dr. Vajda István: Állandó mágneses szinkron csőmotor/generátor fejlesztése gépjármű lengéscsillapítókba ............... 10

BIZTONSÁGTECHNIKA

Arató Csaba – Kádár Aba – Dr. Novothny Ferenc: Érintésvédelmi Munkabizottság ülése ..................... 14

Fehér György: FAM Bizottság pályázati felhívása ............................... 15

VILÁGÍTÁSTECHNIKA

Dr. Takács György: Európa nyugati csücskében városkép védelem, avagy minél kevesebb oszlopot az utakra ............................................................ 16

Szilas Péter: Képregény ................................................. 19

EGYESÜLETI ÉLET

Tari Gábor: A 56. MEE Vándorgyűlés, Konferenciáról ................. 21

Kovács György: Schiller János az MVM első vezérigazgatója ................................................................. 22

Tóth Éva: Nyílt Napok a Siel Inczédy és Társa Kft. telephelyén ......................................................................... 23

Papp László:Ünnepelt a GA Magyarország Kft. .............................. 23

Kerényi A. Ödön 90 éves ................................................ 23

HÍREK

Dr. Bencze János: Energetikai hírek a világból .......................................... 24

Mayer György: Nem lehet lemondani az atomenergiáról ................................................................. 26

Mayer György: Megállapodott a Mavir és a Transelectrica ............................................................ 27

Mayer György: Mozgó látogató központ segíti az atomerőművet ................................................. 27

Mayer György: Újabb MVM villamos energia árverés volt ............... 27

Dr. Sibalszky Zoltán: Néhány szóban egy nemzetközi szimpóziumáról ........................................ 27

Jakabfalvy Gyula: Az értelmetlen halál .................. 28

Lindenberger Tamás: Eredményes jelenben emlékezés az elődök munkájára ................................. 29

Tóth Éva: 20 éves a NOVOFER Alapítvány ................................... 29

Kiss Árpád: Ugrásra készen magyarország első környezettudatos klímagyára ............................. 30

Jáni Józsefné: Világítástechnika, egészségügy, életstílus .............. 30

Jáni Józsefné: Tények és tévhitek a kompakt fénycsövekről ..................................................................... 31

TECHNIKATÖRTÉNET

Sitkei Gyula: 125 évvel ezelőtt történt… ................ 32

SZEMLE ................................................................................. 34

Hirdetőink / Advertisers

· CG ElECTrIC SySTEmS HUNGary zrT.· DISTrElEC GmBH · KoraX KFT.· mITSUBISHI ElECTrIC· mVm ParTNEr

CoNTENTS

Attila Güntner: Greetings

ENERGETICS

Dániel Horváth: Family home electricity supply by mini size power station

Zoltán Tatai: MATLAB Modeling of Static Power Converters in Renewable Energy Sources

ELECTRICAL EQUIPMENTS AND PROTECTIONS

István Zádor – Dr. István Vajda: Development of a permanent magnetic synchronous tubemachine for vehicle shock-absorbers

ELECTRICAL SAFETY TECHNICS

Csaba Arató – Aba Kádár – Dr. Ferenc Novothny: Meeting of the electric shock protection

György Fehér: FAM Committee asking for application

LIGHTING TECHNICS

Dr. György Takács: Protect the panoramic view of the towns from the different poles

Péter Szilas: Cartoon

FROM OUR CORRESPONDENT

Gábor Tari: Report from the 56. Annual Conference of MEE (Hungarian Electrotechnical Association)

György Kovács: The first CEO of MVM (Hungarian Power Companies Ltd.) was János Schiller

Éva Tóth: Open days on the site of the Siel & Inczédy Ltd.

László Papp:The GA Hungary Ltd. Celebrated its birthday

90 years old Ödön A. Kerényi, the more times awarded ex vice general director of MVM

NEWS

Dr. János Bencze: News from the world of Energetics

György Mayer: No alternatives of the atomic energy

György Mayer: Agreement between MAVIR and Transelectrica

György Mayer: Mobile visitor center help to the atomic power plant

György Mayer: The latest electric energy auction

Dr. Zoltán Sibalszky: Some words about an international symposion

Gyula Jakabfalvy: Death without sense

Tamás Lindenberger: Remember for the job of the ancestors in a successful present

Éva Tóth: Twenty years old the NOVOFER Foundation

Árpád Kiss: Ready to start the first Hungarian environment friend climate factory

Valéria Jáni: Lighting-technics, healthcare, lifestile

Valéria Jáni: Facts and delusions about the compact fluorescents lights

HISTORY of TECHNICS

Gyula Sitkei: 125 years ago

REWIEV

Elköltöztünk!Az elmúlt hónapban az előzetes tájékoztatóknak meg-felelően a MEE központi irodája elköltözött - közel 40 év után - a Kossuth térről a MEE új, saját tulajdonú ingatlaná-ba, a Madách Imre út 5. III. emeletére. Öt hónap alatt a köz-gyűlési meghatalmazásnak megfelelően felmértük a le-hetőségeket, az elnökség kiválasztotta az ideálisnak tűnő ingatlant, megkötöttük az adásvételi szerződést, birtokba vettük, átalakítottuk, és be is költöztünk az új irodába. A következő sorokban az ez idő alatt szerzett élményei-met szeretném megosztani Önökkel. Amióta a MEE fő-

állású munkavállalója vagyok, mindig vegyes érzések töltöttek el a MTESZ Kossuth téri székhá-zába lépve. A kissé szeszélyesen működő liftek minden reggel tartogattak valami meglepetést, így már nem indult monoton módon a nap. A liftből kilépve a faliújságon már-már a parafa-táblába impregnálódott állandó jellegű „aktuális” hirdetések fo-gadtak. Az irodák felé fordulva a harmadik emeleti büfében már feltűntek a cigarettafüst homá-lyában a székház hangulatának meghatározó alakjai, akik napi

Tisztelt Olvasó, Kedves Tagtársunk!

A Magyar Elektrotechnikai Egyesület kiemelt támogatói:

teendőiket egyeztették. A MEE irodába lépve a csodálatos budai panoráma, mint egy megszokott tájkép a falon diszharmóniában volt a kissé megkopott bútorok-kal és megsárgult falakkal, de ezek a falak mégis valami erőt sugároztak magukból. Talán azt a 37 évnyi MEE-s történelmet hordozták magukban, amely va-lamiféle biztonságérzetet adott mindnyájunknak. A költözés során kiderült, hogy nem csak a falak sugároztak ilyen emlékeket, hanem a szekrények mélyén is lapultak felbecsülhetetlen érté-kek. 70-80 éves jegyzőkönyvek, belépési nyilatkozatok kerültek a kezembe, melyeket lapozgatva büszkeség töltött el, hogy egy ilyen nagy múltú egyesületnek lehetek az irodavezetője. A meg-sárgult fényképeken izgalmas volt keresni a még ma is aktív MEE tagokat. Gondosan figyeltünk arra, hogy ne vesszen kárba semmilyen érték. Minden a helyére került. A történelem az Elektrotechnikai Múzeumba, a működéshez szükséges papírok az új irodá-ba, a rengeteg értéktelen lom és a veszélyes hulladékok pedig az előírtaknak megfelelően kerültek megsemmi-sítésre. Ahogy közeledett a költözés napja, azt egyre job-ban vártam, de ugyanakkor erősödött bennem egyfajta bizonytalanság, amelyet az a kérdés okozott, hogy mi lesz, ha megszűnik ez a meghatározó történelmi burok, amely körbevett bennünket. Ez a kérdés gondolom nem csak engem foglalkoztatott.Amikor ezeket a sorokat írom, az iroda minden dolgo-zója már a Madách Imre úton, az új helyén végzi a napi munkáját. Felavattuk a kis és nagy tárgyalónkat, több jól ismert, megszokott kedves ismerős is felbukkant, csörög-nek a telefonok, jönnek a faxok és az e-mailek a megszo-kott mennyiségben, valamint egy jó hangulatú elnökségi ülésen is túl vagyunk már, tehát kimondható, hogy bein-dult az egyesületi élet a Madách Imre úton. Egyelőre az új falak még csupaszok és némák, de hamarosan elkezdik sugározni mindazt, amit a MEE-ből magukba szívnak.

Sok szeretettel várjuk minden kedves régi és új tagunkat a közös irodánkban!

Güntner Attilairodavezető

Elektrotechnika 2 0 0 9 / 1 1 5

1. BEVEZETÉSAz új Villamos Energia Törvény hatályba lépésével már a kisfo-gyasztókat is elérte a villamosenergia-piac liberalizációja. A tör-vény létrehozta a háztartási méretű kiserőmű fogalmát, (olyan, a kisfeszültségű hálózatra csatlakozó erőmű, melynek csatlako-zási teljesítménye nem haladja meg az 50 kVA-t) valamint meg-teremti egy ilyen erőmű hálózatra csatlakozásának és a termelt energia kötelező átvételének a jogi szabályozását [1].

Ezen új fogalom bevezetésének célja az volt, hogy lehetővé tegye kisfogyasztók által épített és üzemeltetett kiserőművek hálózatra csatlakozását, akik így elosztottan termelt energi-ával csökkenthetik a közcélú hálózatból vételezett villamos energia mennyiségét.

Háztartási méretű kiserőmű létesítése hazánkban igencsak új és aktuális téma, azonban van néhány probléma, ami ko-molyabb vizsgálatot igényel. Ilyen lehet egy háztartás ener-giaigényének a felmérése, megújuló energiák alkalmazása esetén az energiatárolás megoldása vagy éppen a gazdasá-gi megtérülés kérdése. Szakdolgozatomban egy családi ház napelemes rendszerrel történő villamosenergia-ellátásának kérdését vizsgáltam meg, munkám során dr. Dán András egyetemi tanár volt a konzulensem.

2. CSALÁDI HÁZ FOGYASZTÁSFELMÉRÉSECsaládi ház villamosenergia-szükségletének modellezéséhez a VQREG-7 nevű műszerrel végeztem méréseket. Ezen mű-szer képes egy fogyasztói berendezés villamos paramétere-inek mérésére, majd a mért adatok rögzítésére. Megmértem egy háztartás alapvető villamos készülékeinek (mosógép, villamos főzőlap, hajszárító, mikrohullámú sütő, porszívó, szendvicssütő, számítógép, televízió, hűtőgép) a hatásos tel-jesítmény-időfüggvényét. A mérés során 1 perces mintavétel-lel dolgoztam, a műszer percenként tárolt el egy-egy adatot.

A kapott időfüggvényekből készítettem el egy sztochasz-tikus terhelési modellt, melynek alapja a következő: a nap 24 óráját felosztottam percekre, majd minden egyes perchez hozzárendeltem az abban a percben éppen üzemelő készülé-kek pillanatnyi teljesítményértékét.

A percekhez való adat-hozzárendelést egy program végzi egyenletes eloszlású véletlen szám generálása alapján. Vélet-

Családi ház villamosenergia-ellátása háztartási méretű

kiserőművel

lenszerűen helyezi el egy időtartamon belül az egyes eszkö-zök időfüggvényeit, képes arra, hogy ezen időtartamon belül az adott időfüggvényt többször, de ne mindig ugyanannyi-szor (véletlen szám) illessze be, valamint lehetőség van arra is, hogy egyszerre több ugyanolyan készülék (pl.: tv, számító-gép) működését modellezze, vagyis egy adott perchez egy-szer vagy akár többször rendeli hozzá ugyanazon készülék pillanatnyi teljesítményértékét. Ily módon lefuttatva a prog-ramot a teljes háztartásra kapunk egy perces felbontású tel-jesítmény-időfüggvényt, melyből már számítható az igényelt energia mennyisége is. A programot sokszor lefuttatva, a ka-pott értékeket pedig átlagolva képet kaphatunk egy háztar-tás átlagos energiaszükségletéről.

A fent említett, mért eszközökön kívül beépítettem még a modellbe egy klímaberendezés, egy hőtárolós vízmelegítő, va-lamint a világítás energiaigényét is. A klímaberendezés modellje nagyon egyszerű; névleges és mindig azonos adatok szerepel-nek benne, a vízmelegítő esetében azonban már véletlenszám-generálás alapján történt a modellezés. Itt a működési idő hosz-szának a meghatározása randomizált azzal a megkötéssel, hogy az eszköz bekapcsolhat egy hosszabb ideig az éjszakai, majd egy rövidebb ideig a délutáni völgyidőszak idején, konstans, névle-ges teljesítménnyel. Végül a világítás szimulációjához 20 per-ces blokkokat definiáltam, majd az adott blokkon belül mind a 20 perchez ugyanazon véletlen szám alapján rendeltem hozzá a világításhoz szükséges teljesítményt. Ily módon a modellben 20 percenként változik a világításra fordított teljesítmény.

Attól függően, hogy a mért eszközök teljesítményértékei a nap mely szakaszában kerülhetnek beillesztésre, megkülön-böztettem hétköznapi, ill. hétvégi modellt, valamint készítet-tem téli, ill. nyári változatot is.

Végeredményként a modell alapján kapott perces bontás-ban lévő pillanatnyi teljesítményértékeket 1 órára átlagol-tam, ily módon megkaptam a háztartás óránkénti energia-igényét kWh-ban.

3. HÁZTARTÁSI MÉRETŰ KISERŐMŰ NAPELEMMEL3.1.Szükséges teljesítmény becsléseEgy napelem modul által leadott teljesítmény két paramétertől függ: a napsugárzás intenzitásától és a hőmérséklettől. Előb-bivel közelítőleg egyenes arányban, utóbbival pedig fordított arányban változik a teljesítmény. A gyártók a napelem névle-ges teljesítményét 1000 W/m2 fényintenzitásra és 25 ̊ C cellahő-mérsékletre adják meg. A kialakuló cellahőmérséklet azonban nem azonos a külső hőmérséklettel, ezért a gyártók megadják az ún. NOCT (Nominal Operating Cell Temperature, névleges cellahőmérséklet) mutatót is, mely megmutatja, hány ˚C fok lesz a cella hőmérséklete annak üresjárási állapotában 800 W/m2 besugárzás, 20 ̊ C külső hőmérséklet és 1 m/s szél mellett olyan felszerelés esetén, hogy a levegő a napelem minden oldalát át tudja járni. A NOCT és a külső hőmérséklet ismeretében a cella-hőmérséklet a következő képlettel számítható:

(1).

ahol Tcella a cellahőmérséklet [˚C], Tlevegő a környezet hőmér-séklete [˚C], S pedig a fényintenzitás [W/m2] [2]. Ha ismerjük a napelem teljesítményének hőmérsékletfüggését (mely lineá-ris), a leadott teljesítmény számítható:

, (2).

ahol Pnévl a napelem névleges teljesítménye [W], dP a hőmérsékletfüggése [%/˚C] (negatív érték), S pedig a fény-intenzitás [W/m2].

EnErgEtikaenergetikaEnergetikaENERGETIKA

A 2007. évi Villamos Energia Törvény bevezetésével megszületett a háztartási méretű kiserőmű fogalma. Meglehetősen új és aktuális téma tehát egy ilyen kiserő-mű létesítésének, üzemeltetésének és gazdasági megté-rülésének a kérdését körüljárni, komolyabban megvizs-gálni a lehetőségeket, az egyes jövőbeli előnyöket ill. hátrányokat.

In 2007 a new legal concept was introduced by the elec-tricity supply law – the household power unit. It is actual to analyse the prospects of producing, operating and the rate of this kind of power stations and examine its oppor-tunities, advantages and disadvantages for the future.

Tcella=Tlevegő+ S ,NOCT-20[˚C ]800[W/m2]

P= Pnévl (1+( Tcella -25 [˚C ]dP) ) S1000[W/m2]

Elektrotechnika 2 0 0 9 / 1 1 6

Egy napelemes rendszer energiahozama a telepítés he-lyének környezeti adottságaitól rendkívül nagymértékben függ. A mai technológia mellett hazánkban a reális cél az lehet, hogy a háztartás a nyári időszakban legyen ellátva a napelemek által termelt energiával. A 2. fejezetben felállított modell alapján a háztartás energiaigénye egy átlagos nyári napon kb. 18 kWh-ra adódott, tervezési szempontként ekko-ra mennyiségű energiát kellene előállítani. A hazánkban mért fényintenzitás- és hőmérsékletadatok átlagai, valamint egy valóságos napelem modul paraméterei alapján a (2). képlet felhasználásával számítottam a szükséges teljesítményt, ahol figyelembe vettem a beépítendő DC/AC átalakító hatásfokát is, mely 95% körül mozog. Ennek alapján a rendszer névleges teljesítménye 4 kW-ra adódott.

3.2. Termelt és igényelt energia összehasonlításaAz erőmű által leadott teljesítményt szintén a (2). képlettel számoltam, amihez a bemenő fényintenzitás- és hőmérséklet-adatok óránkénti bontásban voltak megadva. Ebben a formá-ban összehasonlítható a termelés a 2. fejezetben bemutatott modell alapján kapott igényekkel. Átlagos júniusi termelés és a modell alapján számolt hétköznapi energiaigény alakulása látható az 1. ábrán.

Az ábra elég sokat elárul arról, mennyire nem esik egybe a termelés az igénnyel. Az ábrán látható átlagos júniusi napon a teljes energiaigény 17,61 kWh, a termelés 19,35 kWh, de ebből 15,05 kWh átlagosan többletként jelentkezik, mivel olyan idő-szakban van termelés, amikor nincs rá igény. Ily módon csak 4,3 kWh elégíthető ki közvetlenül a napelemek segítségével, ép-pen ezért rendkívül fontos feladat az energiatárolás megoldása.

3.3. EnergiatárolásEnergiatárolásra az első gondolat az akkumulátor lehet, azon-ban ez viszonylag drága technológia, sok karbantartást igé-nyel, élettartama jóval rövidebb, mint bármelyik erőműé és környezetszennyező is.

Kézenfekvőbb dolog rákapcsolódni a kisfeszültségű háló-zatra, és — a kötelező átvétel miatt — betáplálni a felesle-ges energiát, majd onnan vételezni, ha arra szükség van. A kiserőmű üzemeltetője ebben az esetben ingyen használja a hálózatot, nem fizet érte rendszerhasználati díjat, így az ott keletkező hálózati veszteség is a szolgáltatót terheli. Erre vo-natkozóan végeztem számításokat egy fiktív hálózaton, hogy mekkora wattos veszteség keletkezik egyfázisú betáplálás es-tén egy 500 m-re lévő transzformátorállomásig a fázis-földve-zető hurokban, ha a háztartás a számára felesleges energiát a hálózatba táplálja. A legkisebb érték decemberre adódott, ekkor egy átlagos napon 27 Wh, míg egy júniusi napon 346 Wh

a hálózati veszteség. Ez utóbbi a teljes napi betáplálásnak (15,05 kWh) ugyan csak nagyon kis része (2,3%), azonban a kisfeszültségű hálózaton keletkező veszteség mégis egy léte-ző jelenség, melynek mértéke sok hálózatra kapcsolt kiserő-mű esetén akár számottevő is lehet.

Kisfogyasztói szinten adódik egy másik, rendkívül egysze-rű és komolyabb beruházást nem igénylő energiatároló is, ez pedig a hőtárolós vízmelegítő. Érdemes megvizsgálni elméleti lehetőségként, hogy mi történik, ha a felhasználó a villanyboj-lerét saját maga vezéreli, nem pedig a körvezérlés indítja azt. Amikor a felhasználónak a saját otthoni „hálózatában” energia-többlete van, a hőtárolós vízmelegítő alkalmas lehet arra, hogy a felesleges villamosenergia-kapacitást lekösse, hő formájában tárolja azt. Az 1. ábrán látható, hogy a délelőtti és a kora dél-utáni órákban mennyire nincs kihasználva az erőmű, ellenben éjszaka a bojler teljesítményének megfelelő mértékű energia-igény van. Hogy csökkentsem a többlet energia mennyiségét, a fogyasztói modellben a bojler min. 5, max. 8 órás, nagyrészt éjszakai működési idejét a 8-16 óráig terjedő időszakra tettem, ennek köszönhetően jelentősen csökkent a fel nem használt energia mennyisége és így a hálózaton keletkező veszteség is.

3.4. Gazdaságossági számításokSzámításaim alapján a rendszer felépítéséhez szükséges be-ruházási költség kb. 6 200 000 Ft, az általa évente átlagosan megtermelt energia pedig 4584 kWh. A termelt energia árá-nak becsléséhez azt tételeztem fel, hogy 20-25 év múlva (kb. 25 év a napelemek élettartama) a villamos energia ára a mai kétszerese lesz, így (a munkám készítésekor aktuális) 42 Ft és a várható 84 Ft átlagos árával, 63 Ft-tal számoltam. Így is több mint 21 év kell ahhoz, hogy a rendszer visszahoz-za az árát, tehát egy ilyen beruházás nem igazán mondható megtérülő befektetésnek.

4. ÖSSZEFOGLALÁSSzakdolgozatom célja volt egy háztartási méretű kiserőmű létesítésének és üzemeltetésének a kérdését komolyabban megvizsgálni. A felállított fogyasztói modell híven tükrözi egy háztartás villamosenergia-igényét. A napelemes rendszer vizs-gálata során rámutattam arra, hogy a megújuló energiaforrások szabályozhatatlansága miatt mennyire fontos az energiatárolás megoldása. Megvizsgáltam a hálózatba táplálás lehetőségét, mikor is a hálózaton veszteség lép fel, melynek mértéke nem teljesen elhanyagolható. Ezenkívül egy mindenki számára el-érhető energiatárolót, a hőtárolós vízmelegítőt is bevontam az energiatárolás vizsgálatába. Végül rövid gazdasági számítások alapján kiderült, hogy egy ilyen rendszernek rendkívül hosszú a megtérülési ideje, léteznek azonban állami támogatások is az ilyen típusú erőművek építésére, melyek segíthetnek közelebb hozni az esetleges gazdasági megtérülést.

Irodalom:[1] Dr. Dán András, Háztartási kiserőművek hálózati csatlakozásának műsza-

ki és gazdasági feltételei, Villanyász, Energetikai Kiadó Kht., VII. Évfolyam 2.szám (12-17)

[2] Photovoltaics CDROM Christiana Honsberg and Stuart Bowden http://pvcdrom.pveducation.org/

1. ábra Átlagosan igényelt és termelt energia egy júniusi hétköznapon

Horváth DánielVillamosmérnök hallgató, MSc képzésBME, Villamos Energetika Tanszékhorvath.daniel87@gmail.com

Megújuló energiaforrások statikus energiaátalakítóinak

modellezése MATLAB felhasználásával

EnErgEtika

Lektor: Orlay Imre, műszaki szaklértő, ÉMÁSZ Hálózat Optimalizálási Osztály

Elektrotechnika 2 0 0 9 / 1 1 7

Nekrológ

Megújuló energiaforrások statikus energiaátalakítóinak

modellezése MATLAB felhasználásával

EnErgEtikaenergetikaEnergetikaENERGETIKA

Napjainkban a növekvő villamosenergia-szükséglet és a gaz-daságot serkentő ipari beruházások növekvő igényt jelentenek megújuló energiaforrásokat hasznosító erőművek létesítésére. Egy korszerű, minden igényt kielégítő szélerőmű statikus energiaátalakítóinak kifejlesztéséhez elengedhetetlenül szükséges annak számítógépes szimulációja, amely egyrészt segítséget nyújt a főáramköri alkatrészek méretezéséhez, másrészt megvizsgálható a szabályozási stratégia és számos tranziens üzemállapot is.

Today the growing electric power consumption and the economy stimulant investments mean increasing demand for alternative electric power generation solutions. The development of static power converters for a modern wind power plant that meets all the criteria, calls for a computer-based model for powerful simulations to examine the control strategies under numerous operating conditions and to assist the develop-ment of the power system.

Elektrotechnika 2 0 0 9 / 1 1 7

1. BevezetésA nagyteljesítményű szélerőművekben a kétoldalról táplált aszinkrongépes konstrukciók a legelterjedtebbek, legna-gyobb előnyük, hogy a generátor teljesítményénél kisebb teljesítményű teljesítményelektronika beépítésére van szük-ség. Napjainkban azonban egyre nagyobb teret kapnak az áttétel nélküli állandómágneses szinkrongépű szélerőművek számos kedvező tulajdonságuk miatt. Legnagyobb előnyük az állandómágneses szinkrongépek-nek, hogy a közvetlen hajtás miatt javul az eredő hatásfok, csökken a karbantartásigény és a zajszennyezés. Egysze-rűbb a mechanikai felépítésük kihasználva azt, hogy a szél-turbina és a generátor közös tengelyen helyezkedik el. Az állandómágneses szinuszmezős szinkrongenerátort egy közbenső egyenáramú körös feszültséginverter illeszti a hálózathoz. Az 1. ábrán látható az állandómágneses generá-torral felszerelt szélerőmű blokkvázlata. Megfigyelhető, hogy a generátor oldali és a hálózat oldali feszültséginverterek

megegyező felépítésűek, ebből következik, hogy a legbelső szabályozási hurokban lévő áramszabályozások is hasonlóak. A generátor oldali inverterben az állandómágnes fluxusá-hoz rögzített koordináta-rendszerű áramvektor szabályozást alkalmazunk, míg a hálózat oldali inverterben a hálózati fe-szültséghez orientált szabályozást használunk. Így az áram-vektorok d és q irányú komponenseinek szabályozásával két különböző feladat szabályozása végezhető el (generátor oldalon a nyomaték és a fluxus szabályozása, hálózat oldalon a hatásos és a meddőteljesítmény) [1], [2], [3], [4], [5].

2. A generátor oldali inverterA generátor oldali inverter feladata a generátor változó amplitúdójú és frekvenciájú állórész feszültsége mellett a generátor energiáját (teljesítményét) szabályozottan a köz-bensőköri kondenzátor telepbe juttatni. Innen a betáplált energiát a hálózat oldali inverter juttatja a villamos hálózat-ba. A generátor oldali modell tartalmazza a háromfázisú hídkapcso-lás mellett a szinkron-generátor modelljét is.

A szabályozás a gene-rátor forgórészén lévő állandómágnes által létrehozott pólusfluxus vektorhoz orientált ko-ordináta-rendszerben történik. A generátor hengeres felépítésű, az Ld és Lq szinkron induk-tivitások megegyeznek. A 2. ábrán látható a for-górészről szinkronozott mezőorientált szabá-lyozás vektorábrája generátoros üzemben, id<0 esetére (mező-gyengítéses üzem).

Ebben a koordináta-rendszerben az áramvektor a következő alakban írható fel:

i=id+jiq=iejΘp (1)

Az iq a nyomatékképző, míg az id a mezőgyengítő áram-komponens. A generátor villamos nyomatéka az alábbi módon számítható:

m= p ΨPM i sinΘp= p ΨPM iq (2)

A mezőgyengítő áram a következő összefüg-gésből határozható meg:

Ψ= √ (ΨPM+ Ld id)2 + (Ld iq )2 (3)

Ahol Ψ az állórész fluxusvektorának és ΨPM az állandómágnes fluxusvektorának az amplitúdója.

A modellben a központi szabályozó és vezérlő egység nem került modellezésre, aminek a fel-adata lenne a pillanatnyi szélsebesség alapján az elérhető legjobb aerodinamikai hatásfokot biztosító fordulatszám és lapátszög szabályo-zása. Így a szimuláció során a generátor oldali áramszabályozó nyomaték alapjelet kap.

1. ábra Állandómágneses szélerőmű blokkvázlata

2. ábra Állandómágneses szinkrongép forgórész fluxushoz szinkronozott vektorábrája

32

32

3. A hálózat oldali inverterA hálózat oldali inverter feladata a közbenső kör feszültsé-gének állandó értékre szabályozása a generátor által termelt villamos energia hálózatba juttatásával, és ehhez kapcsoló-dóan a szükséges teljesítménytényező és a szinuszos áram

biztosítása. A hálózat oldali modell tartalmazza a háromfázi-sú hídkapcsolás mellett a közbensőköri túlfeszültségvédel-met és a kimeneti LCL szűrőt, továbbá a hálózat modelljét. A hálózatot egy ideális belső feszültségforrással és a hálózati soros impedanciával modellezzük.

A szabályozás a hálózati feszültséghez orientált koordináta-rendszerben történik.

ih=ihd+jihq=iejΘh (4)

A közbensőkör egyenfeszültség értéke a hatásos teljesít-ménnyel, azaz az ihd hatásos árammal, míg a teljesítményté-nyező és az inverter leadott meddőteljesítménye az ihq med-dőárammal szabályozható.

4. A fejlesztőkörnyezetA szimuláció MATLAB Simulink felületen készült, Simulink alap-könyvtári elemek és SimPowerSystems teljesítményelektroni-kai blokkok felhasználásával. A szabályozóköröket Simulink hatásvázlatként, míg a főáramköri elemeket SimPowerSystems kapcsolási rajzként modelleztük. Ez a felépítés ötvözi a SPICE alapú kapcsolási rajz szimuláció és a Simulink alapú szabályzó tervezés előnyeit. A főáramköri elemeket és a generátor mo-dellt folytonos idejű rendszerként, míg a szabályozóköröket mintavételes rendszerként modelleztük.

5. Szimulációs eredményekA továbbiakban a hálózati feszültségbetörés hatásait vizs-gáljuk. A vizsgálat fontosságát az adja, hogy rövid idejű be-törés esetén a rendszerünknek még adott ideig üzemben kell maradnia, és csak akkor szabad lekapcsolni, ha a feszült-

3. ábra Üzembemaradási idő feszültségbetörés esetén

4. ábra A hálózati fázisfeszültség és fázisáram

5. ábra A hálózat oldali inverter áramai dq koordinátákban

6. ábra A közbensőköri feszültség változása

7. ábra Teljesítmények: a védelmi elenállás disszipációja, a hálózatba leadott hatásos és meddőteljesítmény és a generátor hatásos teljesítménye

Elektrotechnika 2 0 0 9 / 1 1 8

8. ábra A hálózat oldali inverter áramának Park vektora a tranziens alatt

ségbetörés időtartama átlépett egy adott értéket. Ellenkező esetben lekapcsolás nélkül kell üzemelnie. A 3. ábrán lát-ható egy tipikus diagram a kötelező üzemben maradásra feszültségbetörés esetén.

A 4-8 ábrákon bemutatott szimuláció egy tranziens üzem-állapot vizsgálata. A generátor névleges fordulatszámon üzemelve a hálózatba a névleges teljesítményt juttatja, eközben a hálózati feszültség pillanatszerűen a névleges értékéről annak 40%-ára törik be. Ilyen mértékű feszültség-betörés esetén a generátor teljesítményét nem lehet teljes mértékben a hálózat felé továbbítani, mert a hálózat olda-li áramszabályozó áramkorlátba kerül. A hálózatba le nem adott teljesítmény a közbenső köri kondenzátortelepbe áramlik, és növeli annak feszültségét. A közbensőköri túl-feszültségvédő áramkör feladata ilyen esetekben az egyen-feszültség korlátozása egy nagyteljesítményű ellenállás beiktatásával a közbenső körbe. A szimuláció természetes egységekben készült, az ábrázolás relatív értékekkel tör-tént, a hálózat oldali mennyiségek alapul választásával. A hálózati feszültség a t=1 sec időpontban a névleges értéké-ről 0,4 Un-re csökkent. Az ábrákon látható, hogy a feszült-ségbetörés hatására a hálózat oldali inverter árama jelentő-sen megugrik, majd az áramkorlátnak megfelelő értékre áll be. A tranziens folyamat során az áram nem haladja meg a túláramvédelem szintjét, és a közbenső egyenfeszültséget a védelem az előírt értékre korlátozza.

A szimuláció alapján látható, hogy az elkészített modell megfelelően működik durva hálózati tranziens esetén is. A közbenső egyenfeszültség értéke nem lépte át a tran-ziens folyamatra megengedett tartományt, és a hálózat ol-dali inverter árama is a túláramvédelmi érték alatt maradt. A vizsgálat során a generátor oldalt a hálózati tranziens nem befolyásolta észrevehetően. Így elérhető, hogy a hálózati fe-szültség rövid idejű, de jelentős betörése esetén is üzemben tudjon maradni a rendszer, és a tranziens elmúltával a háló-zatba táplált hatásos teljesítményt visszaállítsa a hiba bekö-vetkezése előtti állapotra.

6. Irodalomjegyzék[1] Hunyár - Schmidt – Veszprémi – Vinczéné: A megújuló és környezetbarát

energetika villamos gépei és szabályozásuk, Műegyetemi Kiadó, Budapest, 2002[2] Schmidt – Vinczéné – Veszprémi: Villamos szervo- és robothajtások,

Műegyetemi Kiadó, Budapest, 2000[3] Dr. Varjasi István: Irányítástechnika című tantárgy jegyzete, 2007[4] Modeling a 2.5MW direct driven wind turbine with permanent magnet

generator - Thomas P. Fuglseth, Report for the final examination project of the Nordic PhD course on Wind Power

[5] Yongbin Li, Chris Mi, IEEE Senior Member: Analysis, Design and Simulation of Direct-drive PM Wind Power Generators with PWM Rectifiers, The 33rd Annual Conference of the IEEE Industrial Electronics Society (IECON), 2007

Tatai ZoltánOkleveles villamosmérnökFejlesztőmérnökHyundai Technologies Center Hungary Kft.ztatai@h-tec.hu

Lektor: Dr. Varjasi István, egyetemi docens, (Phd), BME Automatizálási és Alkalmazott Informatikai Tanszék

Elektrotechnika 2 0 0 9 / 1 1 9

Ü d vözö l j ü k a D i s t re l e c - n é l !E u r ó p a l e g j e l e n t ő s e b b m i n ő s é g i e l e k t r o n i k a i é s s z á m í t á s t e c h n i k a i a l k a t r é s z d i s z t r i b ú t o r a

Terjedelmes minőségi termék programunkból pillanatok alatt rendelhet elektronikai, adattechnikai, számítástechnikai és háztartástechnikai alkatrészeket az interneten keresztül.

Katalógusunk elérhető honlapunkon: Tel.: 06 80 015 847e-mail: info-hu@distrelec.comwww.distrelec.com

Amit a Distrelec Önnek kínál:• Kiszállítás 48 óra alatt Magyarország egész területén• Mindössze 5,- EUR szállítási költség• Rendelés akár 1db-tól• Ingyenes cserelehetőség

w w w. d i s t r e l e c . c o m

Korunk járművein a lengési energia nagy része hővé alakul a hid-raulikus lengéscsillapítókon, melyekkel nem vezérelhető a csillapító erő (passzív elemek). A vezérelhető jármű lengéscsillapítóknak két fajtája van, az aktív (aktuátor) és a fél-aktív. A cikk egy állandó mág-neses (PM) és szupravezető mágneses (HTS) cső motor/generátor tervezésére alkalmas szoftvert mutat be, mellyel lengéscsillapító spe-cifikus optimalizálások segítségével tetszőleges járművekre (méret-korlát, teljesítmény) tervezhető a megfelelő geometriai kialakítás. Ilyen eszközzel megvalósítható a jármű lengéscsillapítójának vezér-lése, párhuzamosan a lengési energia visszatáplálásával.

In today’s vehicles shock-energy is converted into heat by a hydraulic shock absorber having a reacting force that is not controllable (passive suspension). Controllable suspension systems of a personal vehicle are semi-active and active suspensions (actuator). A permanent magnet (PM) and a high temperature superconductor (HTS) magnet synchronous tubular machine were simulated and optimized for shock absorber use (maximal reacting force), to control the damping force continuously, and to recuperate the oscillation energy.

Állandó mágneses szinkron csőmotor/generátor fejlesztése

gépjármű lengéscsillapítókba

Elektrotechnika 2 0 0 9 / 1 1 1 0

2.2 Lineáris szinkron csőmotor, mint lengéscsillapítóA legkeményebb hagyományos lengéscsillapítók 2000 (0,2 m/sec) és 5000 N (1 m/sec) közötti reakcióerő előállítására képesek (Mercedes E-Klasse), amely érték a dugattyú (kerék-elmozdulás) sebességétől függ. A kutatatás kezdetekor tehát ezen értékek elérése, illetve a hagyományos lengéscsillapítók térfogatával megegyező méretű lineáris motorral megvaló-sítható legnagyobb csillapítóerő elérése volt a cél. A lineáris szinkron motor (a továbbiakban LSM) működési elve analóg a forgó motorokéval. A különbség abban áll, hogy LSM-ben a mozgórész forgás helyett egyenes vonalú mozgást végez, azaz forgó mágneses mező helyett ennél a rendszernél lineá-risan haladó mágneses mezőről beszélhetünk. Mint a legtöbb elektromechanikus átalakítóban, az LSM-ben is reverzibilisek a folyamatok, ez a rendszer is képes motoros és generátoros üzemben működni. [2] Ebben a cikkben a generátoros üzem kerül bemutatásra.

Egy tekercs belsejében mozgó állandó mágnes feszültsé-get indukál abban. A rövidre zárt tekercsben így áram indul meg, mely Lenz törvénye szerint az állandó mágnes mozgá-sát igyekszik fékezni. Az állórész többfázisú tekercselése lágy-vas gyűrűk között helyezkedik el, mely gyűrűk és a koszorú (ferromágneses cső) teszik lehetővé a mágneskör záródását. A lineáris mozgást végző dugattyún helyezkednek el az állan-dó mágnesek. A pólusok és így a légrés nagy indukció érté-két (anyagfüggően, akár 1,6 - 2 T) ezek az egymással szembe fordított (kontrapolár elrendezés) és összeszorított mágnesek hozzák létre (1. ábra). [3]

2.3 Szimulációk, modellekElkészítettem egy analitikus modellt Maple szoftverrel, amelyben mágneskör segítségével számítottam ki a lineáris gép geometriáját az anyagjellemzők figyelembevételével. [4] Az általam használt állandó mágnesek (neodímium) karakte-risztikája 20-30 C°-on lineáris. Remanens indukciója 1,2 T, míg a koercitív ereje 840000 A/m. A modellben használt lágyvas anyagokat telítés közeli állapotig mágneseztem fel az ana-litikus modellben, tehát alkalmazható az ezen a szakaszon (lineáris) értelmezhető permeabilitás érték. A használt fém-anyag egy úgy nevezett Armco vas volt. Ennek az alacsony széntartalmú anyagnak a telítési indukciója 2T, melynek B-H görbéjét a BME Anyagtudomány és Technológia Tanszéken kimértük, és így a mért B-H görbét illesztettem a modellbe. [5]

Az eredményeket a QuickField nevű végeselemes (FEM) szoftverrel ellenőriztem.

A meglévő geometriából MatLab szoftverrel FE módszer segítségével számoltam tovább. A modell bemeneti para-méterei tehát a geometriai adatok és a dugattyú sebessége volt, melyből kimenetként megkaptam mekkora feszültséget, áramot, és a Maxwell Stress Tensor segítségével, mekkora re-akcióerőt fog létrehozni az adott geometriájú csőmotor, ge-nerátoros (rövidre zárt) üzemben. [6], [7]

1. BevezetésA gépjárművek fejlesztésénél egyre fontosabb szerepet játszik az elektronika, amellyel a gyártók bővíteni kívánják a gépjár-művek kényelmi, biztonsági funkcióit. Ennek okán napjaink-ban a járműfelfüggesztések, lengéscsillapítók is vezérelhetőek, melynek köszönhetően kiegészítői a fedélzeti biztonsági és kényelmi rendszereknek. Elsődleges szerepük a járműstabili-tás és az utaskényelem fokozása. A kihívást az jelenti, hogy e két követelmény egymásnak ellentmondó feltételek kielégíté-sét igényli. Jelenleg a passzív, félaktív és az aktív felfüggesztési rendszerek léteznek. [1] Ezek közül a cikk egy állandó mág-neses csőmotor tervezését, fejlesztését tárgyalja, melyhez megfelelő elektronikát illesztve, a rendszer alkalmassá válik generátoros üzemben a félaktív, motoros üzemben az aktív felfüggesztés megvalósítására. A rendszer további előnye, hogy a jármű lengési energiáját villamos energiává alakítja, és lehetőség nyílik ennek megfelelően az energia visszatáplálá-sára, a fedélzeti akkumulátorok töltésére is.

2. Az állandó mágneses csőmotor kutatási lépései2.1 Hagyományos lengéscsillapítókA hagyományos (passzív) lengéscsillapítók csupán egyetlen, meghatározott karakterisztikát képesek megvalósítani, azaz egy bizonyos kerékelmozdulási sebességre egy bizonyos reak-cióerővel tudnak reagálni. Ezekkel az eszközökkel tehát, vagy a biztonság vagy az utaskényelem szempontjai elégíthetőek ki. A félaktív felfüggesztési típusok vezérelhetők ugyan, de csu-pán az eszközzel elérhető karakterisztika határáig. A legjobb megoldást azonban az aktív felfüggesztés biztosítja, ahol az eszköz a jármű rugója ellen hatva is képes a stabilitási vagy utaskényelmi szempontokat fokozni. [1] A cikk egy olyan line-áris szinkron csőmotort mutat be, mellyel energiabetáplálás nélkül (generátoros üzemben) félaktív, motoros üzemben pedig az aktív felfüggesztésszabályozás valósítható meg.

1. ábra Állandó mágneses szinkron csőmotor rajza

VillamosBerendezések és védelmekVillAmos Berendezések

és Védelmek

Elektrotechnika 2 0 0 9 / 1 1 1 1

[1]

Ahol F a fékezőerő, µ0 a levegő permeabilitása, Br a sugár-irányú indukció, Bz a tengelyirányú indukció, míg A légrés fe-lében értelmezett palástfelület.

A géptervező program hitelesítése végett elkészült az első prototípus, melyet a BME Gépjárművek Tanszékének pulzáto-rán mértem ki. A mérési eredmények validálták a modell szá-mításait, azaz alkalmasnak bizonyult az optimalizálások elvég-zésére. Elkészült tehát egy olyan szimulációs modell, amellyel számítani lehet a rendelkezésre álló lengéscsillapító térfogatból megvalósítható generátoros üzemben működő csőmotor fékezőerejét.

2.4 OptimalizálásokA meglévő modellekkel optimalizálást végeztem, hogy a rendelkezésre álló térfogat és a lengés-csillapító specifikus felhasználás kritériumainak megfelelően a géppel elérhető legnagyobb csilla-pító erőt elérjem. Munkám során optimalizáltam az állórész tekercselés fázisszámát, az alkalmazott anyagok B-H görbéjének hatását, a fognyomaték csökkentési metódusokat, a fogakban kialakuló örvényáramok csökkentését, a hornyok rézkitöl-tésének hatását és az alábbiakban részletezett paramétereket:

· Az álltalam használt neodímium állandó mág-nesnek szobahőmérsékleten lineáris a karakte-

risztikája, mely karakterisztikán a munkapontot a körülötte elhelyezkedő mágneskör eredő mágneses ellenállása ha-tározza meg. Optimalizálásomban vizsgáltam, hogy adott geometriájú állandó mágneses (kontrapolár elrendezésű) csőmotorral elérhető legnagyobb reakcióerőt akkor kap-juk, ha a mágnesünk a maximális energiasűrűségű ponton üzemel, azaz felületi indukció értéke 0.6 T.

· Az optimalizálások elvégzése után elkészítettem egy második prototípust, mely az optimalizált paraméterek alapján készült. A mérést követő kiértékelések alátámasz-tották a változtatások hatékonyságát. A prototípusba beépítésre került az egyik állórész tekercsbe egy platina hőmérő, melynek segítségével mérhettem a melegedést is. A mért értékek megegyeztek a korábbi szimulációkkal (QuickField - hőtranziens) és a vas illetve rézveszteség analitikus módon számolt értékeivel is.

Ennek megfelelően különböző dugattyúsebességeken szá-molhatóak voltak az adott szigetelési osztályt figyelembe vevő üzemidők, illetve lehetőség nyílt a gép hőmérsékleti szempontok szerinti optimalizálására is.

· Mérésekkel validált szimulációk eredménye szerint geo-metriai optimum a fékezőerő szempontjából, ha a mozgó és állórészek sugárirányú arányát 50%-ra választjuk, azaz a mozgórész átmérője pontosan fele az állórész (teljes gép) átmérőjének.

· A személygépjármű lengéscsillapítóként alkalmazott csőgenerátor geometriai és elmozdulási paraméterei rögzítet-tek, mivel maximális megengedhető hossza 300 mm átmérője 80 mm, míg amplitudója +/- 60 mm. Ilyen geometri-át feltételezve a megvalósítható fékező-erő akkor a legnagyobb, ha állórészének hossza megegyezik a mozgórész hosz-szával. Ekkor ugyanis az aktív tekercsek, melyekben feszültség indukálódik és a fázisban szereplő, csupán ellenállásként viselkedő tekercsek, dugattyúpozíciótól függően ebben az esetben eredményezik a legnagyobb rövidzárási áramot, mely így a kapcsolódó pólusok függvényében a legnagyobb erőt eredményezi. Ez az erő különböző állórészhosszra más és más.Ez a befolyás csupán több fázisú álló-

rész-tekercselésnél áll fenn. Ha külön vezé-relt tekercseket alkalmazunk, a fékezőerő

2. ábra Az állandó mágneses csőgenerátor körszimmetrikus keresztmetszeti képe FE modellben

3. ábra A második prototípus egyik tekercsének mért és szimulált melegedési értékei

4. ábra A csőmotor állórészhosszának befolyása a fékezőerőre (Zstat: Állórész hossza [mm])

F= ∫ Br . Bz . dA1μ0

Elektrotechnika 2 0 0 9 / 1 1 1 2

alkalmazásakor figyelembe kellett venni a mérésekből megismert relaxációt és a szembefordított MHS mágne-sek átmágneseződésének mértékét is. [8, 9] A konstruk-ció is átalakult, mivel az MHS gyűrűket itt ferromágneses rúdra helyeztem fel (állandó mágneseknél paramágneses rúd), hiszen elektromágnesekkel analóg módon model-leztem őket. Ebből következik, hogy az MHS anyagok nagy energiasűrűségét nem tudtam kihasználni, hiszen a lágy-vasak telítődésére kellett méreteznem a rendszert. [10] A lemágneseződés miatt nem érhető el evvel a konstruk-cióval nagyobb csillapító erő, mint az állandó mágneses géppel azonos hőmérsékleten (-196 C). A légréstekercselt kivitelnél csupán a koszorú méretezésénél kell figyelembe venni a lágyvas telítődését, a szupravezető mágnesek át-mágneseződése azonban a kontrapolár elrendezés miatt lényegesen nagyobb szerepet játszik. Ennél a kivitelnél az elérhető maximális fékezőerő a szobahőmérsékleten mű-ködő állandómágneses géppel összemérhető.

· Felhasználási optimalizálásokat követően, melyek főleg a gyártási és a 0.5 mm légrés melletti megvezetés techno-lógiáját célozták, megvalósult az egység gyártható kiviteli terve. Az optimalizáláskor egy McPherson típusú felfüg-gesztésbe illeszthető lengéscsillapító geometriát vettem alapul. Az alapszerkezet három fázisú tekercselt állórészű szobahőmérsékleten működő kivitel, melynek a tervek sze-rinti képe a 6. ábrán látható.

A gép teljes átmérője 80 mm, állórészének hossza 400 mm, légrése 0,5 mm, míg dugattyújának lökethossza +/- 90 mm. Egy ilyen geometriájú, méretű eszközzel a következő ábrán látható karakterisztikák érhetőek el. A fekete görbe jelöli a jelenleg működő legkeményebb lengéscsillapító karakte-risztikáját, amelynek elérése volt munkám célja.

megsokszorozható, hiszen minden tekercsben a maximális áram fog folyni.

· Tovább növelhető a fékezőerő 40%-kal amenyiben az álló-részen elhelyezkedő fogak profilját úgy alakítjuk ki, hogy a bennük kialakuló indukció sugárirányban kifelé mindenhol azonos értékű legyen. Ez úgy lehetséges, ha a fogak ten-gelyirányú méretét kifelé folyamatosan csökkentjük, hogy a keresztmetszeti felület ne változzon.

· Lehetőség van rézgyűrűk alkalmazására az egyik fázisban. Ebben az esetben ez a nem vezérelhető fázis, kis (gyűrűn-ként külön rövidrezárt) ellenállása miatt megnöveli a féke-zőerőt. Alkalmazásakor azonban méreteit úgy kell megha-tározni, hogy maximális dugattyúsebességen (maximális indukált feszültség) a másik két fázis szakadása esetén se mágneseződjenek le a mágnesek.

· Leginkább hatékony erőnövelési technika, ha a szerkezetet jelentősen lehűtjük, ekkor ugyanis a fémek és a mágnesek tulajdonságai mágne-ses és villamos szem-pontból javulnak, tehát az állórészen elhelyezett tekercsek ellenállása is igen nagy mértékben csökken. Ennek köszönhető a fékezőerő növekedése, mely 77 K-on akár ki-lencszeresére is nőhet. Adott dugattyúsebes-ség fölött azonban a mágnesek lemágnese-ződése megtörténhet, ezért az állórészen folyó áramot vezérlés-sel korlátozni kell.

· A magas hőmérsék-letű szupravezető (MHS) mágnesek

5. ábra A szűkülő fogprofil lehetővé teszi a hornyokban elhelyezett rézhuzal meny-nyiségének növelését

6. ábra Az eszköz gépészeti tervezésének eredménye

7. ábra Különböző elrendezésekkel megvalósítható fékezőerő karakterisztikák

Elektrotechnika 2 0 0 9 / 1 1 1 3

Az ábrán látható módon az általam alkalmazott geomet-riával és optimalizálásokkal a jelenleg alkalmazott legkemé-nyebb lengéscsillapító karakterisztikája is megvalósítható, azonban esetemben, vezérelhető formában (generátoros vagy motoros üzem). A klasszikus karakterisztika vízszintes szakaszának menetdinamikai okai vannak, míg a csőmoto-roknál a lemágneseződés veszélye miatt az állórész zárlati áramának szabályozása következtében kapjuk a görbe line-áris szakaszát. Az egyik fázisban rézgyűrűk alkalmazásakor látható, hogy ez a fázis nem vezérelhető (alsó piros görbe), csupán a másik két fázis szabályozásával valósítható meg a lengéscsillapító keménységének változtatása (piros görbék közti sraffozás). A vezérelhető tartomány nem olyan nagy, mint a hagyományos három fázisú gépnél (kék görbe és sraffozás), a fékezőerő azonban lényegesen nagyobb. Lát-ható továbbá, hogy a folyékony nitrogénbe helyezett, 77 K-ra hűtött gépben (magenta szín) az állórész áramok nem mehetnek egy bizonyos érték fölé (lemágneseződés miatt), ezért a csillapítóerő is konstans értéken marad adott dugattyúsebesség felett.

1.5 A csillapító erő folyamatos vezérelhetőségeEbben a fejezetben elsőként a generátoros üzemben mű-ködő eszköz csillapítóerő változtatását mutatom be. Mivel egy adott dugattyú sebességen az indukált feszültség amp-litúdója állandó, így az erő beavatkozás nélkül az elmozdu-lás sebességével lenne arányos. A vezérléssel lehetőség nyílik a félaktív felfüggesztés megvalósítására a következő módon: Az állórészen a tekercselés állhat külön tekercsek-ből és fázisba kötött tekercsrendszerekből is. A szabályozás minden esetben az indukált feszültség hatására a teker-csekben meginduló és a kialakuló reakcióerővel arányos áram szabályozására irányul. Ez a szabályozás megvalósít-ható az áramkörbe beiktatott változtatható ellenállással vagy akár impulzusszélesség modulációval (ISzM) is. Egy még kézenfekvőbb megoldás, ha a lengési energiát nem ellenállásokon disszipáljuk el, hanem a jármű fedélzetén az akkumulátort töltjük vele. Ebben az esetben az állandó mágneses lengéscsillapító és a fedélzeti akkumulátor közé illesztett elektronikával egyidejűleg tudjuk vezérelni a csil-lapító erőn keresztül a jármű stabilitását, menetdinamikai paramétereit, és a fennmaradó energia visszatáplálását az akkumulátorba. Amennyiben a vezérlésnél nem elegen-dő a félaktív szabályozás (generátoros üzem) amihez nem szükséges külső energia befektetése, abban az esetben a rendszer alkalmas külső energiaforrás csatlakoztatására is. Ekkor a betáplált energia (motoros üzem) egy speciális ve-zérlő egységen keresztül képes a csőmotor csillapító erejét megsokszorozni, de akár a rugó ellen dolgozva a jármű aktív elemeként is tud funkcionálni.

1.6 Biztonsági szempontokAz elektromágneses lengéscsillapítónál mechanikai tulaj-donságát tekintve a hagyományoséval azonos megbízható-sági szint elérése szükséges. Az elektronika hibáit azonnal detektálni kell és egy előre definiált biztonsági üzemre kap-csolás szükséges. A rendszer, amint bármiféle zavart, hibát észlel elektronikusan, a teljes teljesítményt rákapcsolja egy előre biztonsági okokból elhelyezett ellenállásra. Így egy előre definiált dugattyúsebességtől függő fázisáramot fo-gunk kapni, mellyel egy meghatározott karakterisztika fog megvalósulni. Ebben az esetben a lengéscsillapító passzív elemként működik tovább, mint egy hagyományos lengés-csillapító, és a lengési energiát a rákapcsolt ellenálláson fogja elfűteni. Pozitívum, hogy a villamos gép nem tartalmaz nagy

nyomású gázt, vagy olajat, amely az ilyen rendszereknél bo-nyolult felépítést tesz szükségessé. Ebből következően a ha-gyományos lengéscsillapítók leggyakoribb meghibásodása, gázszivárgás, olajelfolyás, sem jelentkezik. A mágnesek nem tudnak meghibásodni, a neodímium mágneseknél azonban 10 év alatt a körülbelüli 10%-os gyengüléssel számolni kell.

3. ÖsszegzésAz optimalizálások azt az eredményt hozták, hogy a jelen-legi legkeményebb lengéscsillapítók karakterisztikája, spe-ciális megoldások alkalmazásával és megfelelő anyagokkal egy McPherson rugóstagba szerelhetőséget feltételezve (80 mm átmérő 590 mm hossz, 0,5 mm légrés) csőmotorral elérhető. A befoglaló méretek tovább csökkenthetők meg-felelő hűtési eljárásokkal (pl.: folyékony nitrogén). Egy ilyen állandó- vagy (perspektivikusan) szupravezető mágneses rendszer járműveken alkalmazva képes egyidejűleg a len-gési energiát visszatáplálni a jármű villamos hálózatába, és a folyamatos vezérelhetőségnek köszönhetően, gondoskodni az utasok komfortérzetéről, illetve a menetstabilitás növe-léséről. Ezzel a rendszerrel felszerelt jármű sokkal kevésbé terheli az utakat, a szállított személyeket, árut és a jármű futóművét is.

4. irodalomjegyzék[1] Dr. Lévai Zoltán, Gépjárművek szerkezettana, Tankönyvkiadó Budapest

1978, (50-52)[2] K. Pawluk – W. Szepanski, Lineáris villamos motorok, Műszaki Könyvkiadó,

1977.[3] Simonyi Károly, Elméleti Villamosságtan, Műszaki Könyvkiadó, 2000. [4] Lattanzi Mario, Progettazione e realizzazione di una macchina a campo

assiale a cave frazionarie con materiali innovativi universitá degli studi di cassino facoltá di ingegneria corso di laurea in ingegneria elettrica, Corso di Macchine Elettriche II , 2004.

[5] I. Mészáros, Development of a novel vibrating sample magnetometer, Materials Science Forum Vols. 537-538 (2007) 413-417. old.

[6] Yoshihiro Suda, Taichi Shida, Study on Electromagnetic Damper for Au-tomobiles with nonlinear Damping Force Characteristics, Vehicle System Dynamics Supplement, vol. 41, 2004, 637-646. old.

[7] Nicola Amatio, Aldo Canova, Fabio Cavalli, Electromagnetic shock absor-ber for automotive suspension: electromechanical design, ESDA2006, 8th Biennial ASME Conference on Engineering Systems Design and Analysis, 2006, Torino, Italy

[8] T. Benkő, Relakszáció a szupravezetőknél, Kutatási jelentés (Sydkraft), 2000[9] Vajda István, Közvetlen energia átalakítók, Műegyetemi Kiadó, Budapest,

1993.[10] Hiroyuki Ohsaki, Yuichi Tsuboi, Study on electric motors with bulk super-

conductors in the rotor, Journal of Materials Processing Technology 108 (2001) 148-151

Dr. Vajda Istvántanszékvezető, egyetemi tanár BME VIK Villamos Energetika Tanszék vajda.istvan@vet.bme.hu

Zádor István okleveles közlekedésmérnökkutató mérnök, Kogát Nonprofit Közhasznú Kft. istvan.zador@kogat.hu

Lektor: Dr. Semperger Sándor (PhD), főiskolai docens

Először Sax Dezső és tervező kollégái szabványértelmezési felvetéseit tárgyalta meg, majd Morvai László néhány kér-désére fogalmazott meg válaszokat, amelyek a kivitelezés-sel és a felülvizsgálati munkával voltak kapcsolatosak. Végül Túróczy Ferencnek az egyesületünkhöz intézett leveléről volt szó, amelyben a szabványossági felülvizsgálók képesítő-vizsgáin szereplő vizsgatételek korszerűsítését kérte.

1. A munkabizottság először tervezői szempontokból elemezte a következő kérdéseket:

1a. Az MSZ HD 60364-4-41:2007 szabványnak a kiegészítő védelemre vonatkozó 411.3.3 pontja három kifejezést is hasz-nál: „képzetlen személyek”, „általános használat”, „különleges fogyasztókészülék”. Próbáljuk meg definiálni a fogalmakat! A képzetlen személy meghatározását az MSZ 1585 szab-

vány 3.2.5. szakasza tartalmazza:Képzetlen személy (ordinary person): az a személy, aki nem tartozik sem a szakképzett, sem a kioktatott személyek cso-portjába (IEV 826-09-03, módosítva). Egy másik gyakran használt kifejezés a „laikus személy”: nem hozzáértő, nem szakmabeli személy. Egyértelműen le kell szögeznünk: a különféle gyengeáramú képzettségű személyek, mint pl. műszerészek, informatikusok és ehhez hasonlók – bár van bizonyos villamos képzettségük – erősáramú szempontból nem tekinthetők szakképzett személynek!

A „különleges fogyasztókészülék” az adott helyen csupán azt jelenti, hogy egy bizonyos meghatározott fogyasztókészülék, amely „különleges táplálású” (pl. 3 m magasan levő dugaszoló aljzatból táplált szellőző ventilátor), de ilyen egy munkahely meghatározott célgépei (pl. számítógép) számára szolgáló aljzat is. Az „általános használat” pedig ennek az ellenkezője, tehát olyan dugaszolóaljzat, amely nincs meghatározott célra kijelölve, tehát amelybe bármilyen fogyasztókészüléket bárki csatlakoztathat.

1b. A különböző védelmi készülékek alkalmazása általában költséges. Hogyan célszerű kialakítani a csoportos védelme-ket, hogy azok a műszaki és gazdaságossági szempontok figyelembe vételével is a megfelelő biztonságot nyújtsák? Hány áramkör kiépítése javasolt egy védelmi egységről, és áramkörönként hány dugaszoló aljzat felfűzése javasolt?

Elektrotechnika 2 0 0 9 / 1 1 1 4

Az általános célú felhasználás esetén alapesetben a mai ter-vezőmérnöki gyakorlat szerint általában a következő módon alakítják ki az áram-védőkapcsolóval védett áramköröket:- egyfázisú áramkörök esetén: 1 db (2 pólusú) áram-védő-

kapcsoló legfeljebb 9,- háromfázisú áramkörök esetén 1 db (4 pólusú) áram-vé-

dőkapcsoló legfeljebb 6 végáramkört véd.(Természetesen ezek csak irányszámok, a fogyasztókészülékek üzembiz-tonsága nagymértékben befolyásolhatja a darabszámot.)

1c. A szabvány értelmezése szerint áram-védőkapcsolóval ellá-tandó csatlakozási hely-e a számítógépes munkahelyek duga-szoló aljzata, mosógépek, mosogatógépek, szárítógépek, hűtő-szekrények, mikrohullámú sütők dugaszoló aljzatai, hiszen ezek-be többnyire csak a telepítéskor csatlakoztatnak készüléket. Igen. Egy nem kifejezetten meghatározott célra kijelölt, és

ennek megfelelően elhelyezett csatlakozó aljzat teljesen szabad felhasználást tesz lehetővé, abba bárki, bármikor, bármilyen villamos szerkezetet csatlakoztathat, akár ideig-lenes jelleggel, akár véglegesen. Gondoljunk pl. egy funk-cióváltásra vagy egy tulajdonoscserére.

1d. A szünetmentes áramforrásokat (UPS) telepítő cégek szakembereinek véleménye alapján az áram-védőkapcsolók alkalmazása a berendezések előtt, illetve a szünetmentessé tett leágaztatott körökben bizonytalan működést eredmé-nyez. Mi ennek az oka és hogyan lehet ez ellen védekezni?A mai számítógépek tápegységei a betápláló hálózatra féme-

sen (szigetelő transzformátor nélkül) csatlakozó kapcsolóüze-mű félvezetőkkel vannak megoldva. Ennek következtében az áram-védőkapcsolón egyrészt az egyenáramú oldal szivárgó áramai tartós, másrészt a tápegységek bekapcsolásakor a nagykapacitású szűrőkondenzátorok bekapcsolási töltőára-mai lökésszerű hibaáramként jelentkeznek. A tartós egyen-áramú szivárgó áram az áram-védőkapcsoló vasmagjának gerjesztésével csökkentheti annak érzékenységét („vakságát okozhatja”), a bekapcsolási lökés pedig nem kívánt kioldást eredményezhet. (Az elektronikus gyújtású, s főként elektro-nikus fényszabályozású kisülőcsöves világításnál hasonló jelenség várható – bár eddig nincs tudomásunk a gyakorlat-ban előfordult ilyen zavarokról.) A „vakság” fellépése ellen az a megoldás, hogy nem a csak tiszta váltakozó áramra minősí-tett „AC”, hanem a lüktető egyenáramra is minősített „A” típu-sú áram-védőkapcsolót kell alkalmazni. A bekapcsolási lökés nem kívánt kikapcsolása ellen néha elegendő 30 mA érzé-kenységű helyett 100 mA érzékenységű áram-védőkapcsoló alkalmazása, de ez műszakilag nem korrekt és sok esetben nem is megfelelő megoldás. (Az MSZ HD 60364-4-41:2007 szabvány 411.3.3. szakasza csupán az általános használatra szánt dugaszolóaljzatok áramkörében követeli meg a 415.1. szakasz szerinti 30 mA érzékenységet, tehát kifejezetten számí-tógép csatlakoztatására szolgáló dugaszolóaljzatoknál nem!) Megjegyezzük, hogy az UPS tápegység testzárlatkor leszabá-lyoz, de ez persze csak a nagy áramerősségű (fémes) testzár-latokra vonatkozik, a szivárgó áramúkra nem.

Vannak – és hazánkban is kaphatók – kifejezetten ilyen célra kifejlesztett áram-védőkapcsolók is. Ezek közül talán a leg-részletesebb tájékoztatás a Schneider cég Merlin-Gerin gyárt-mányú „si” jelű („super-immunised”) áram-védőkapcsolókról áll rendelkezésünkre. E tájékoztatás szerint egy „si” típusú áram-védőkapcsolóról a következő táblázat szerinti számban lehet számítógépes egységeket ellátni úgy, hogy a táplálás a bekapcsolási lökés elviselésére alkalmas legyen. (1.táblázat)

A hazánkban forgalmazó három osztrák gyár (Schrack, Möller és Hager) a bekapcsolási lökés elviselésére a régebbi

Érintésvédelmi Munkabizottság ülése

I.rész2009. október 7.

biztonságtechnikaBiztonságtechnikabiztonságtechnika

bIZTonSágTECHnIKA

Az októberi ülésnek igen gazdag program-ja volt. Sok olyan információ hangzott el, amely a gyakorlatban segítséget nyújt a szakembereknek. Ezért úgy gondoltuk, hogy a nagy terjedelem miatt két részletben adjuk közre. Az Elektrotechnika decemberi számá-ban olvasható a folytatás.

Elektrotechnika 2 0 0 9 / 1 1 1 5

év vagy 3 év). Tehát az érintésvédel-mi vizsgálatokat napra pontosan az előírt határidőn (pl. 3 év) belül el kell végezni!

4. A munkabizottság végül megtár-gyalta Turóczi Ferenc kollégánk leve-lét, amelyet a Magyar Elektrotechni-

kai Egyesületnek küldött. Nevezett kollégánk érintésvédelmi szabványossági felülvizsgálók képzésében vesz részt, ennek során azt tapasztalta, hogy a „képesítés szóbeli tételsora olyan hibákat tartalmaz, amelynek alapján nem lehet szakmaiságot megkövetelni a vizsgázótól.” A hibákat már korábban többen is tapasztalták, és a vizsgaelnökök is jelezték, de „a tartalmi hibákat nem javították ki.”

Látva, hogy nem történt változás ez ügyben, az egyesüle-tünk segítségét kéri: „Önöknek van egy érintésvédelmi mun-kabizottságuk, gondolom képesek hatni az NSZFI-re, hogy vizsgáltassák felül ezeket a tételeket arra alkalmas személlyel, aki ismeri a vonatkozó szabványokat, és tisztában van a jelen-legi, gyakorlatilag folyamatos változásokkal is.”

Az Érintésvédelmi Munkabizottság egyetért a tételsorok korsze-rűsítésének szükségességével, de nincs érdemi ráhatása az NSZFI-re. Amennyiben erre felkérés kapunk az NSZFI-től készen állunk a szakmai konzultációra, továbbá a munkabizottságunk vezetője dr. Novothny Ferenc vállalta az elkészült tételsor lektorálását.

ÖVE E 0861 osztrák szabvány szerinti 10 ms-os (fél periódus) késleltetésű „g” típusú „feltétlen lökőáramálló” áram-védő-kapcsolók alkalmazását javasolja. (Az áram-védőkapcsoló-ra vonatkozó IEC, illetve EN szabvány megengedi ennek a jelölésnek használatát, ha az adattáblán az ennek követel-ményeit tartalmazó szabvány számát is megadják.) Ezek kaphatók 30 mA érzékenységgel is. Az olasz „Gewiss” cég „impulzus-ellenálló” „immunized” elnevezéssel, „IR” jellel gyárt e célra alkalmas áram-védőkapcsolót. Az árak tekin-tetében az „A” típusú kapcsolók általában 15-20%-kal drá-gábbak az „AC” típusúnál, a „g” típusú, illetve „SI” „IR” jelűek ennél is drágábbak.(Az áram-védőkapcsolókra vonatkozó termékszabványok: az MSZ En 61008 és MSZ En 61009 szabványsorozatok.)

1e. Csoportvédő áram-védőkapcsolók esetén az elmenő áramkörök védelmi egységei egy/három pólusú vagy kettő/négy pólusú lekapcsolásúak legyenek-e, azaz a nullavezetéket is meg kell-e szakítani?

Több kolléga korábbi tapasztalat alapján állítja, hogy a nulla kör lekapcsolása is indokolt, máskülönben a hibás áramkör nulla vezetője és a PE szál között felléphet olyan szivárgó áram, amely megakadályozza az áram-védőkapcsoló visszakapcsolását még a hibás áramkör fázisvezetőjének lekapcsolása esetén is. Tény, hogy dán, angol, német tenderkiírásokban a csoportvédelem után több esetben kétpólusú lekapcsolást írnak elő. Vajon van okozati összefüggés az áram-védőkapcsolók működésével? A nullavezetőnek az áram-védőkapcsolóval való megszakítása

valóban megfontolás tárgya lehet. Ha a nullavezető egyálta-lán nincs kiépítve (kizárólag háromfázisú készülékek számára kiépített áramkör), csupán a nullavezetővel összekötött PE védővezető van, akkor ez nyilván nem jöhet szóba. Ha azon-ban egyfázisú fogyasztót is táplál (vagy táplálhat), így külön N és külön PE vezető van, akkor az N-vezető megszakítása fel-tétlenül kívánatos. (Korábban ezt az MSZ 172-1 a 3.2.1.5. sza-kaszában elő is írta, most nincs ilyen előírás.) Megfontolandó azonban ennek betartása továbbra is, mert ha az áram-védő-kapcsoló a kiépített N nullavezetőt nem szakítja meg, akkor akár a nullavezetőnek, akár az ehhez csatlakoztatott egyfá-zisú készüléknek a testzárlata a szándékosan kiépített vagy természetes úton kialakult EPH hálózaton keresztül néhány milliamperes hibaáramot fog kelteni. Ez viszont nem csupán az adott áram-védőkapcsoló visszakapcsolását akadályozza (ez még nem lenne baj), de az esetleg ez elé kapcsolt másik, szelektív áram-védőkapcsoló visszakapcsolását is!

2. A munkabizottság ezt követően tűzvédelmi célú követelmé-nyek kérdéseit tárgyalta. Az ezekről tett megállapításokat nem ebben az emlékeztetőben, hanem külön cikkben ismertetjük.

3. Az érintésvédelmi felülvizsgálatok gyakoriságára vo-natkozóan az Országos Munkavédelmi és Munkaügyi Fő-felügyelőség Munkavédelmi Főosztályának 2009. febru-ári állásfoglalása a mérvadó, amely a 14/2004.(IV.19) FMM rendelet előírásain alapul. E szerint két ellenőrző vizsgálat között nem telhet el több idő, mint a rendeletben megsza-bott időköz (a vizsgálat fajtájától függően 1 hónap, 1 év, 6

Arató CsabaAz emlékeztetőt összeállította

1. táblázat Merlin-Gerin gyártmányú „si” jelű ÁVK-k alkalmazása

Az alkalmazott hálózati rendszer: TT-rendszer Tn-S-rendszer IT-rendszer

Védendő villamos szerkezetek Egy áram-védőkapcsolóra kapcsolható egységek száma

Számítógép, nyomtató stb. 10 … 14 8 … 12 3 … 5

Irodai számítógépes munkahely 4 … 6 3 … 4 1 … 2

Munkaállomás 2 …3 1 … 2 1

FAM BIZOTTSÁG PÁLYÁZATI FELHÍVÁSA

A közép- és kisfeszültségű FAM szerszámok átvételi és periodikus felülvizsgálatát végző FAM Laboratórium minősítés megszerzésére 2010 évre

A 60/2005. (VII. 18.) GKM rendelettel módosított 72/2003. (X. 29.) GKM rendelet a Feszültség Alatti Munkavégzés Biztonsági Szabály-zatának kiadásáról 2.§ (2) b) pontja a FAM Bizottság feladatává teszi a FAM tevékenységhez használt eszközök vizsgálatát végző vizsgá-lólaboratórium minősítését.

A Bizottságnak a minősítést a Szabályzat 4. pontja szerint a FAM eszközök átvételi és periodikus felülvizsgálatát végző laboratóriu-mokra kell elvégeznie.

A Bizottság a feladatának ellátásához elkészítette a közép- és kisfe-szültségű FAM eszközök átvételi és periodikus felülvizsgálatát végezni kívánó laboratóriumok felszereltségére és tevékenységére vonatkozó Ajánlásokat, amelye(ke)t a www.fambizottsag.hu honlapon történő regisztrálás után megküld a FAM Bizottság a pályázónak.

Kérünk minden olyan gazdálkodó szervezetet, aki 2010. január 1-től FAM eszközök átvételi és/vagy periodikus felülvizsgálatát végző FAM Laboratóriumot kívánnak működtetni, úgy az említett rendelet 4. pontjának megfelelően nyújtsák be pályázatukat (írásban és elektro-nikusan) a vizsgálni kívánt szerszám és/vagy eszköz csoport feltünte-tésével és a minősítendő vizsgáló laboratórium rövid bemutatásával 2009. 12. 20-ig a FAM Bizottsághoz (MEE-FAM Bizottság 1055 Bp. Kossuth L. tér 6-8. vagy mee@mee.hu). A minősítést a FAM Bizottság egy évre adhatja, ezért azt évente meg kell ismételni.

A pályázat beérkezése után a minősítés elnyerését a FAM Bizott-ság az Elektrotechnika című folyóiratban és a GKM Közlönyben közzéteszi és erről közvetlenül írásban is tájékoztatja a minősítést elnyert laboratóriumo(ka)t. Budapest, 2009. november 10. Fehér György elnök

FAM Bizottság

Kádár Aba,lektor

Dr. Novotny FerencÉVÉ Mubi vezető

világítástechnikaVilágítástechnikavilágítástechnikavilágítástechnika

Közel 20 év elteltével újra kirándulást tet-tem Belgiumban és Németország Eifel tartományában. Közben 2001-ben is jár-tam erre, akkor a Schreder cég mutatta be az új alagút és autópálya világításokat. Utóbbiak nagy részénél kevés oszlopot építettek, két oszlop közötti átfeszítésen 5 lámpatestet helyeztek el. Az autópá-lyák és a főútvonalak közvilágítása ma is üzemel. Komoly erőfeszítést igényelhet a nagy mennyiségű kisnyomású nátrium-lámpa karbantartása, tekintettel a kis-nyomású nátriumlámpáknak a nagynyo-mású lámpákhoz képest nagyobb árára és rövidebb élettartamára, ezért elég nagyarányú a sötét lámpahelyek száma. Rövid szakaszokat már át is építettek nagynyomású nátriumlámpásra. Ezeken a szakaszokon nincsenek is sötét lámpák. Nyilvánvaló, ha marad az országutak vilá-gítása, rekonstruálják az összes világítást.

Az autópályák és országutak világításá-val kapcsolatban két gondolata támad a szemlélőnek. Az egyik az, milyen jó, hogy a

kisnyomású nátriumlámpás időszakban nálunk nem terjedt el az ilyen világítás, mert a jobb színvisszaadású hazai világításokhoz képest nagyon rossz a kisnyomású nátriumlámpával világított országutak látképe. A másik gondolat viszont az, hogy éjszaka vezettem Belgiumban, így meggyőződhettem róla, mennyivel jobb egy megvilágított belga útszakaszon vezetni még akkor is, ha a világítás nem szép, mint egy kiváló minőségű, de sötét autóúton Németországban. Persze ez elsősorban gazdasági kér-dés, de a jövő e téren is bármit hozhat. Nemrég lehetett olvasni kísérleti útszakaszról, ahol az autópályák felső rétege alatt olyan réteget helyeztek el, amely az úton haladó gépkocsik elektro-mágneses tere villamos energiát termel. Rohamosan fejlődik a napelemes rendszerek teljesítménye, robbanásszerűen fejlődik a LED világítás. Hasonló a fejlődés az akkumulátorok területén is, már sebességi rekordot felállító elektromos autókról volt műsor valamelyik tv-csatornán, az autók japán, az akkumulátorok kínai fejlesztésűek voltak. Mindezek kombinációja pedig egy olyan újrendszerű pl. LED világítást eredményezhet a nagy forgalmú autópálya- és főútvonalszakaszokon, ahol a napenergiával és au-tókkal termelt energia az új akkumulátorok tároló kapacitásának segítségével szolgálhat energiaforrásul.

Visszakanyarodva a belgiumi autópálya-világításra, a rend-szer lényeges eleme a hosszanti irányú átfeszítés volt, ami a szokásos megoldáshoz képest lényegesen kevesebb oszlop beépítését tette lehetővé.

Belgiumban és a német Eifel tartományban a két évtized alatt jelentősen csökkent az oszlopok száma.Oestendében például igen átgondolt városszépítés folyik. A belváros útjairól eltűntek az oszlopok, szép fényvetős vilá-gítások vannak, a világítási berendezések ezért szinte észre-vehetetlenek (1-2. képek).

Elektrotechnika 2 0 0 9 / 1 1 1 6

Egész más egy tér látképe is oszlopok nélkül. (3. kép)Az 1-3. képpel szemléltetett megoldások azért is érdeke-

sek, mert nem műemlék jellegű városrészben készültek.Műemlék városokban természetesen régóta oszlop nélküli

megoldások vannak, oszlopokat elsősorban fényvetők elhe-lyezésére alkalmaznak, általánosak viszont a megfelelő stílusú falikarok (4-5. kép).A történelmi városmagok világításának kedvelt tartószerkezete az átfeszítés. Egészen más egy tér vagy utca képe a hagyomá-nyos közvilágítási oszlopok nélkül (6. kép). Ilyen helyeken díszes oszlopokat csak épületek, létesítmények kiemelésére építenek,

Városképvédelem Európa nyugati csücskében,

avagy minél kevesebb oszlopot az utakra

1. kép Fényvetős közvilágítás

2. kép A fényvetős főútvonal-világítás a téren 1-1 segédoszlopot ka-pott, kis fénypontmagasságú oszlopai csak a parkvilágításnak vannak

3. kép Tér világítási oszlopok nélkül

4. kép Brugge, falikarok és fényvetők

Elektrotechnika 2 0 0 9 / 1 1

de az összképet vélemé-nyem szerint ezek is za-varhatják, például a trieri városképet ugyancsak rontják a pénzintézet elé telepített lámpák. (7. kép).

Az átfeszítéses meg-oldás nagyon kellemes, gyakorlatilag észrevehe-tetlen, nem befolyásolja a városképet. Éppen ezért rendkívül kedvelt. Csak ott, ahol egy nagy tér, vagy park teszi szükségessé, oda építenek oszlopot (8. kép). A családi házak tetőszer-kezeteinek vagy a kémé-nyeknek a felhasználása is kedvelt megoldás. Meg-felelő szerelvényekkel jól foghatók az átfeszítések, ugyanakkor szinte észreve-hetetlenek, nem rontják a házak látképét (9-10. kép).

Úgy tűnik, irányelv a világítási berendezések látványának harmonizá-lása. Egyre kisebb és kör-nyezetbe simulóbb meg-oldásokat alkalmaznak. A fényvetőket is lehetőleg úgy helyezik el, hogy a né-zelődők észre se vegyék őket (11. kép). A bemu-tatott képen keresni kell a térvilágítási berendezést, beleolvad a látképbe, a fényvetők és karcsú oszlo-puk csak ebből a nézetből látható, a főtemplomból kilépve szinte észrevehe-tetlen.

Az útátfeszítések és falikaros megoldások rendkívül elter-jedtek Belgiumban és Németország nyugati részén. Brüsz-szelben számtalan stílfalikaros, stíllámpás berendezés van, a mi Andrássy úti lámpáinkhoz hasonló lámpatestekkel. Igen elterjedt a nagyon régi lámpatestek korszerű fényforrásos

1 7

5. kép Brugge, falikarok

6. kép Trier, Főtér

7. kép Trier, sétálóutca

9. kép Mosel-völgy, átfeszítés családi házon

10. kép Mosel-völgy, átfeszítés családi házon

8. kép Átfeszítés összesen két segéd oszloppal, (Mosel-völgy). (nálunk ezen a szakaszon legalább 8 oszlop lenne.)

11. kép Trier, Alig észrevehető térvilágítási berendezés és fényvetők az épületen

Elektrotechnika 2 0 0 9 / 1 1 1 8

újbóli felhasználása (12-13. kép). Milyen zavaró lenne még egy drága, stíloszlopos megoldás is a 12. képen lát-ható utcában.

Annak szemléltetésére, hogy - az eddigieket a minél szebb látvány óhajától vezér-elve fejtettem ki - természe-tesen nem vagyok oszlop el-lenes, bemutatok két példát a környezetbe simuló, senki szemét nem zavaró meg-oldásokra. A 14. képen egy útvilágító berendezés látha-tó Bonnból. A 15. kép pedig egy elegáns megoldást mu-tat a Mosel-völgyből. A 15. képen is ugyancsak keresni kell az oszlopot, pedig elég magas.

Ha kell, használnak oszlo-pokat is, de az oszlopok nem drágák, hanem szépek és a városképhez illő kialakítású-ak. A lámpatestek a tájegy-ség jellegzetes megoldásai, egyszerű szórtfényű lámpa-testektől a legkorszerűbb optikákkal is elláthatók lehet-nek. Két példa az egyszerű, de mégis stíl jellegű beren-dezésekről látható a 16-17. képeken.

A 16. és 17. képek olyan területeket mutatnak, ahol már függesztett rendszer nem lenne gazdaságosan megoldható.

Végezetül néhány szót arról az esetről, ami Európa szerte rendkívül gyakori a kisebb településeken és a nagyvárosok külső részein is. Ez a középfeszültségű háló-zati végpont és a közép/kis-feszültségű transzformátor-

állomás esete. Hogy ezeket a középfeszültségű csatlakozási pontokat és fogyasztói transzformátorállomásokat milyen szépen ki lehet alakítani, példázza egy Mosel-völgyi kisváros egyik oszlop állomása.

Cikkemben próbál-tam képet adni Európa egyik leggazdagabb területén érzékelhető tendenciákról a közvilá-gítás és környezet viszo-nyáról. Megállapítható az, hogy igyekeznek a közvilágítási berende-zéseket a környezetbe úgy beilleszteni, hogy a világításin kívüli nap-szakban csak az „lássa” azokat, aki direkt figye-li. Igen kedveltek az át-feszítéses megoldások, rendkívül kedvezőek a városrészek látványa és

a létesítési költségek szempontjából is. Nem akartam ellen-példákat bemutatni az itthoni oszloperdőkről, sok van belő-lük, ráadásul olyan területeken, ahol remekül lehetett volna

17. kép Szőlőkhőz vezető út, ide kell oszlop

15. kép Mosel-völgy, elegáns megoldás12. kép Mosel-völgy, hosszú utca egyetlen oszlop nélkül

13. kép Mosel-völgy, borozó

14. kép Bonn, szép útvilágítási berendezés

16. kép Egyszerű oszlop egy és két karral

KÉPREGÉNYKét kép, és ami közte történt

Elektrotechnika 2 0 0 9 / 1 1 1 9

átfeszítéses vagy falikaros megoldásokat alkalmaz-ni. Ugyancsak nem akar-tam a belga nagyváros-okból főútvonali falikaros világításokat bemutatni, a képeken az látszana, hogy nagyteljesítményű, kiváló hatásfokú lámpa-testek (akár stíl külsővel is) világítják a legexpo-náltabb városrészek nagy forgalmú útjait. Igen jó-nak találtam a fényvetős közvilágítást is, nappal észrevehetetlenek a fény-vetők, ráadásul lámpakar sem kell hozzájuk. Igen jó lenne, ha nálunk is eltűn-nének a felesleges köz-

Gyermekkorom egyik kedvenc szórakozása volt a varázsképek megfejtése: két látszólag azonos képen kellett az elrejtett különbségeket felfedezni. Most kissé hasonló a helyzet, a közvilágítás iránt érdeklődők számára szeretnék egy érdekes, egyedi, de emellett a főváros korszerű közvilágításának fejlő-désére jellemző képpárt bemutatni.

Mindkét kép a József körút - Kölcsey u. sarkát ábrázolja, azonos nézőpontból. A régebbi az ELMŰ gyűjteményéből Sitkei Gyula úr jóvoltából került hozzám, a másik ez évi (2009) saját készítés, a kettő közti időkülönbség majdnem pontosan egy fél évszázad!

Az első kép időpontjára a körülményekből lehet következ-tetni. Az 1956-os forradalmat követően a nagykörút – mint az egész város – siralmas állapotban volt, a katonai beavatkozásra romos épületek, felbontott utak és tönkrement lámpák emlé-keztettek. A kormányzat minden erejével a mielőbbi konszoli-dáció látszatát igyekezett megteremteni, és ebbe az épületek rohammunkaszerű tatarozásán kívül a városképet meghatá-rozó közvilágítás helyreállításának is bele kellett tartozni. A nagykörútra szánt, az ELMŰ által kialakított új lámpaegység az ak-kori európai csúcsszínvonalat vette mintának. Az úttest fölé mélyen benyúló, „ostornyél” formájú lámpaoszlop, a járdákat külön megvilágító oldalkarok valamint a zárt burájú, hosszúkás lámpatestekben alkalmazott fénycsövek egyaránt a legkorsze-rűbb technikát és a legmodernebb látványt képviselték.

Az új oszlopok telepítése 1957-58-ban kezdődött, először a Rákóczi úttól indulva a Nyugati pályaudvar felé. Ezt követő-en került sor a főútvonal „póriasabb” szakaszát jelentő József és Ferenc körutakra, így lehet biztonsággal következtetni a bemutatott lámpaegység 1959 körüli születési idejére. A kan-delábert ábrázoló kép pedig az ELMŰ akkori gyakorlata szerint nem sokkal a berendezés megvalósulása után készülhetett.

Magát az oszlopot 2,0 m-es acéllemezekből gyártották, amelyeket kúposra meghajlítottak, és az alkotó mentén össze-hegesztettek. Ezeket a csőszerű oszlopdarabokat betétgyűrűk segítségével szintén hegesztéssel erősítették egymáshoz. A 3,3 m-re benyúló kart eltérő sugarú íveken hajlították meg, ez

világítási oszlopok, amúgy sem győzik rendben tartani őket, nem csak rontják a terület látképét, még rozsdásak, piszko-sak is. És nem lehet indok az, hogy nincs pénz, a bemutatott példákkal érzékeltetett közvilágítások még olcsóbbak is létesítés és karbantartás szempontjából egyaránt.

adta meg a különleges formáját. A körút széles járdáira és a lom-bos fákra való tekintettel az útvilágítási funkciót elválasztották a járdavilágítástól, ez utóbbi célra az oszlop oldalára hegesztett két ívelt csőkar, illetve az azokra függesztett lámpatestek szol-gáltak. Az úttestet 9,0 m magasról megvilágító karos lámpatest-ben 3x80 W fénycső működött, a 4,5 m magasságú két oldal-lámpában egyenként 8 db 20 W-os fénycső. Az úttestet világító lámpában elhelyezett F33 színjelű fénycsövek mintegy 15 klm fényáramot biztosítottak, a felvett villamos teljesítmény nem érte el a 0,3 kW-ot. A korabeli visszaemlékezésekben az addigi-nál jóval sűrűbb kiosztású lámpák látványos fénypontsora és a keltett fényhatás egyaránt általános tetszést aratott, noha mai

18. kép Mosel-völgy, 20kV-os kul-túrált kivitelű oszlopállomás

Dr. Takács Györgyokl. villamosmérnök szakértő, minőségügyi vezetőgyorgy.takacs@t-online.hu

KÉPREGÉNYKét kép, és ami közte történt

Lektor: Némethné dr. Vidovszky Ágnes, NKH

Elektrotechnika 2 0 0 9 / 1 1 2 0

mércével az akkori 14 lx körüli átlagos vízszintes horizontális megvilágítás egy kiemelt főút esetében elég szerénynek minő-síthető. A körülmények árnyalásához még azt is hozzá kell tenni, hogy a nagyméretű lámpaház tömítése az akkori technikával nem volt tökéletesen megoldható, ezért a lámpatest erősen szennyeződött. Így a példa nélkül álló, évi háromszori (!) tisztítás ellenére is számottevően lecsökkent a kezdeti megvilágítása.

A most vázolt jellemzők szerinti világítóegység látszik az első képen, és ezt tekinthetjük az alapállapotnak.

első változás. A 60-as években a forgalom sűrűsödésével párhuzamosan a világítási igények is növekedtek. A világítási szint megemelésére jó alkalmat kínáltak az akkor kifejlesztett, kékesfehér színű higanylámpák, ilyen fényforrásokra cserél-ték ki mintegy 10 évi üzem után a korábbi fénycsöveket. Az úttestet világító nagy karra 2x400 W-os (EKA 21-24-102) hi-ganylámpával ellátott, szögletes alakú lámpatestek kerültek, az oldalkarok lámpáiban 3 db 80 W-os fényforrás működött. Ezzel az új, higanylámpás megoldással az úttestre egy lámpa-helyről már közel háromszoros (42 klm) fényáram jutott, igaz, 0,84 kW-ra növekedett villamos teljesítmény árán. A nagyobb fényáram és a jobb hatásfokú, immár tükörrel is ellátott lám-patestek következtében számottevően megnőtt (kb. 25 lx) az úttest megvilágítása.

Második változás. A higanylámpás világítás sem élte túl sokkal az újabb évtizedet, elsők közt a nagykörút lett az egyik terepe egy új fejlesztésű fényforrásnak, a fémhalogén lámpának. A cserét követően a korábbihoz hasonló, doboz-formájú lámpatestben (EKA 21-27-701) szintén két fényforrás működött: egy 250 W-os higanylámpa és egy 400 W-os, bal-lonburás fémhalogén lámpa. Ezzel a korszerűsítésnek szánt megoldással a villamos teljesítmény kissé csökkent (0,68 kW), a fényteljesítmény egy keveset nőtt (45 klm), de az eredmény elmaradt a várakozástól. Ennek oka a még gyerekcipőben járó új fényforrás technikai kiforratlanságában, változó instabil színében és megbízhatatlanságában kereshető.

harmadik változás. Az eddigiek tükrében nem csodálhat-

juk, hogy a 90-es évek elején újabb lámpaváltásra került sor az egyedi formájával addigra már a körút látványához szervesült kandelábereken. Erre az is lehetőséget biztosított, hogy egy 1988-ban elvégzett statikai felülvizsgálat az immár „veterán” minősítésű lámpaoszlopok állagát kielégítőnek minősítette. Az új útvilágító lámpatestek továbbra is a dobozformát követték (EKA 21-23-442A), de bennük már az addigra elfogadottá vált, sárgaszínű nátriumlámpák működtek. A 2x250 W teljesítményű világítótest kisebb energiafelhasználással (0,54 kW) a korábbi-nál több fényáramot (50 klm) juttatott az úttestre. Emellett az oldalkarok is megújultak, rajtuk gömbformájú, osztott plexibu-rákban 1x70 W-os nátriumlámpák világították meg a járdákat.

negyedik változás. Ez már annak az új korszaknak az ered-ménye, amelynek jellemzője, hogy a főváros közvilágítása az ELMŰ Rt.-től a BDK (Budapesti Dísz- és Közvilágítási) Kft. kezelé-sébe került. Az új szervezet vállalkozásában az egész fővárosra kiterjedő energiatakarékos korszerűsítés nem kerülte el a körutat sem. A dobozalakú lámpatesteket modernebb forma, de főleg modernebb technika váltotta fel. A kiemelkedő forgalmú (és szennyezettségű) főútvonalon igen nagy szerepe van a lámpák hatásfokát befolyásoló avulásnak, ez pedig szorosan kapcso-lódik a lámpatest IP védettségéhez. Ennek mutatója a korábbi IP 44 értékről a jóval kedvezőbb IP 65-re változott, amihez a fejlettebb lámpaoptika is hozzátette a maga javító hatását. A fényforrások technikai fejlődéséről sem szabad megfeledkezni, s mindezek együttes hatására a most működő ONYX lámpates-tek 1x400 W-os nátriumlámpával ellátva minden korábbinál ta-karékosabban (0,42 kW), a szolgáltatott 48 klm fényáramot ha-tékonyabban hasznosítva az eddig volt legjobb megvilágítást biztosítják az úthasználók számára. Ennek a negyedik fejlődési lépcsőnek megfelelő állapotot mutatja be a 2. képünk.

A világítás változásai mellett talán érdemes említést tenni a környezetről is. Szembe ötlik, hogy az úttest kockaköveit aszfaltburkolat váltotta fel, és modernebbek a gépkocsik is. A háttérépület jó állapota valószínűsíti, hogy az elmúlt 50 évben legalább egyszer azt is tatarozták.

A fák csak egy kissé lombosabbak, de az is csoda a körút kedvezőtlen mikroklímája mellett. A hirdetőoszlop eltűnt, a cukorkaüzletből kiülős eszpresszó lett, de az ablakredőnyök ma is épp úgy kitámasztva segítik a hűsölést, mint egy félszá-zaddal ezelőtt. És ha most találkoznék az akkori ringó csípőjű fiatal lánnyal, bizton segítenék cipelni a cekkert a néninek.

Visszatérve a világításhoz, sajnos, van egy rossz hírem is. Egy, a közelmúltban ismét elvégzett állapotfelmérő statikai vizs-gálat szerint az utóbbi két évtizedben az oszlopok állapota a természetes belső korrózió következtében tovább romlott, és egyre több kandelábernél mutatkozna igény állagjavító be-avatkozásra, esetleg cserére. A régi vasak szeretetével elkötele-zett cikkíró véleménye szerint a hazai és fővárosi közvilágítás-ban kiemelkedő jelentőségű, városképi és technikatörténeti szempontból egyaránt páratlanul értékes berendezést a lehető-ségek szerint meg kellene menteni! Az eljárás módja még nem kristályosodott ki, de a feladat megoldása minden bizonnyal jelentős szakmai kihívást és anyagi ráfordítást igényel. Az elfá-radt öreg lámpakarok megterhelése egy újabb, nehéz és masz-szív lámpával már nem illő, nem is megengedhető. De talán adódhat egy „ledke-könnyű” megoldás?

Szilas Péterokl. villamosmérnök

MEE-VTT tagszip@freemail.hu

Lektor: Némethné dr. Vidovszky Ágnes, NKH

Elektrotechnika 2 0 0 9 / 1 1 2 1

Az A1. Szekció a címnek megfele-lően elsősorban a rendszerirányí-tás előtt álló ki-hívások kapcsán megfogalmazódó feladok felvázolá-sával, a feladatok megoldására szol-gáló tevékenysé-gek ismertetésé-vel foglalkozott.

Az előadások témáját tekintve két fő blokkra volt bontható az ülés:- a villamosenergia-rendszer informatikai, irányítástechnikai

fejlesztései,- a villamosenergia-rendszer tervezési, dokumentációs fel-

adatai.

Az első blokkban jól felépített, érdekes előadás hangzott el a SOA Szolgáltatás Orientált Architektúra alkalmazásá-nak kezdő lépéséről a MAVIR-nál (Sztráda Gyula). Az építő-elemekből összeállítható, szervezett alkalmazás szükséges és hasznos eszköz a rendszerirányító számára mind a más TSO-kal való kapcsolat, mind a belső szakterületek együtt-működése vonatkozásában, mely egyúttal tiszta felelősségi rendszer kialakulását jelenti.

Ugyancsak meghatározó fontosságú a MAVIR életében a megfelelő portál kialakítása. Az erről szóló előadás (Bakos Béla) jól mutatta be azt a tevékenységet, melyet a fejlesztés során szisztematikusan kell alkalmazni a vegyes tartalmat jelképező, de egységes kezelői felületet, rugalmasságot, könnyű azono-síthatóságot igénylő portál kialakításánál. A régi felületeket kiváltó új alkalmazásoknak korszerűeknek, praktikusaknak kell lenniük, kielégítve mind a kötelező publikálási igényeket és a kommunikációs, ismeretterjesztő feladatokat is.

Jól kapcsolódott ehhez a következő előadás is, mely kife-jezetten a MAVIR publikációs kötelezettségeit (VER adatok elszámolási mérés, piaci adatok stb.) foglalta össze.

Ehhez a kérdéskörhöz kapcsolható az ezt követő előadás is (Ezer Tamás), mely a kötelező átviteli körben (KÁT) részt vevő szereplők kezelésének kérdéseiről szólt. Új kihívást jelentett a MAVIR számára ez a feladat, mely nagy számú partneri kapcsolat nagy számú adatkezelését képviselte és képviseli. A folyamatosan bővülő, auditált rendszer jól követi az egyre bővülő igényeknek való megfelelést.

A MAVIR számára a legnagyobb informatikai kihívást a rendszerirányítást végző SPECTRUM rendszer upgrade-je jelenti. Az ezt ismertető igen érdekes előadás (Sztráda Gyu-la) szemléletesen mutatta be a bővítésre vonatkozó döntés dilemmáit, a verzióváltás szükségességét. A fejlesztésnek olyannak kell lennie, amely több évre biztosíthatja a növek-vő igények kielégítését, a diszpécseri felhasználás növekvő komfortját, ahol meg kell találni a már kidolgozott, máshol már alkalmazott módszerek és a speciális igényekből adódó fejlesztési szükségletek összhangját.

A szekcióülés második blokkja a tervezés, dokumentálás témakörét elemezte. Ennek első előadása a magyar villa-mosenergia-rendszer közép- és hosszú távú forrásoldali ka-pacitástervét ismertette (Kovács Péter). A kétévente kötele-zően elkészítendő terv 2025-ig adja meg ötéves bontásban a becsült felhasználási igénynövekedésnek (becsült 1,5%) megfelelő erőmű-építési prognózist, a várható tüzelőanyag-összetételt, az atomerőmű-bővítés igényének megjelené-sét, a tározó kapacitás (SZET) szükségességét. Az előadás adatai jól rámutattak arra, hogy a ma ismert, valószínűnek tekinthető erőműbővítések az adott időtávig lefedhetik a szükséges igényeket, pótolhatják a korszerűtlenné váló erő-művek kieséséből adódó hiányokat is. Megfelelően követi ezen várható erőműbővítéseket az átviteli hálózat jövőbeli fejlesztése, korszerűsödése is, melyet a következő előadás ismertetett (Kovács Gábor). Az elmúlt 15 évben elvégzett, gyakorlatilag teljes körű felújítás, valamint a nagy arányú új hálózati fejlesztés eredményeként korszerű, európai szín-vonalú átviteli hálózattal rendelkezünk már ma is, mely az igényeknek megfelelő folyamatos bővítés eredményeként az elkövetkező időszakban is biztosítja az ellátásbiztonság magas színvonalát.

Az ezt követő előadás (Gabrovszky Gábor) azt elemezte, hogyan kezelhető a nagy erőművek hálózati csatlakozásánál jelentkező tervezési munkáknál a szükséges nemzetközi ada-tok hiánya, a lehetséges hálózati redukciók kérdése, az egysé-gesítés lehetősége és szükségszerűsége.

A blokk záró előadása egy korszerű, napjainkban teret nye-rő új, lézerszkenneléses technológia alkalmazását mutatta be a szabadvezetékek állapotfelméréséhez és dokumentálásá-hoz (Volf István). A módszer óriási előnye a szemléletes doku-mentáció, az adatok egyszerű felhasználhatósága különböző állapotok elemzéséhez, diagnosztikai felméréshez az üzem zavarása nélkül. Elterjedésének jelenlegi egyedüli akadálya annak viszonylag magas fajlagos ára, a külföldi felhasználá-si tapasztalatok azonban azt mutatják, hogy a közeljövőben szélesebb körű magyar alkalmazása várható. (Sajnálatos, hogy előadói betegség miatt elmaradt egy másik, ezen mód-szer konkrét bemutatását tervező és ismertető előadás).

A két blokkban ismertetett előadások tehát átfogó képet mutattak a rendszerirányítói tevékenység számára kihí-vást jelentő feladatok végrehajtásáról, az azzal kapcsola-tos elképzelésekről. Gondolatébresztőek, érdekesek, vitára ösztönzőek voltak. Mind az előadókra, mind a kérdezőkre, hozzászólókra az volt jellemző, hogy információkat akartak

A MEE 56.Vándorgyűlés, Konferenciáról

A villamosenergia-rendszerirányítás korszerűsítése

A nagy sikerrel zárult éves rendezvényünkről lapunk októberi számában már beszámoltunk - ezúttal azon kedves Olvasóink-nak is akiknek nem volt módjuk részt venni a Vándorgyűlés Konferenciáján - szeretnénk rövid tájékoztatást adni a nagy érdeklődést kiváltó szekció üléseken elhangzott előadásokról. A következő összeállítást decemberi számunkban olvashatják.

Szerkesztőség

EgyEsülEti élEtEgyesületi életEgyEsülEti élEtEgyESülEti élEt

Schiller János nyugdíjba vonulásakor 100 éves hazai közcé-lú villamosenergia-szolgáltatás történetébe.

Irányítása alatt, rendszerszemléletének köszönhetően, év-tizedek munkájával olyan villamosenergia-rendszer épült fel, amely a különösen kritikus 1970-es és 80-as években is bizonyította az egész világnak, hogy a hozzáértés és elkö-telezettség egy kicsiny országban is tud csodákat művelni, a folyamatos, biztonságos villamosenergia-ellátás csodáját, amikor annak szünetei nemcsak a körülöttünk lévő KGST-or-szágokat, de a fejlett nyugati világ nagyhatalmait is több-ször sújtották.

Kiváló szakembereket, vezetőket nyert meg munkatársai-ként a grandiózus tervek számára.

Tekintélye nemcsak hazánkban, de Európa keleti és nyuga-ti országaiban egyaránt s a nemzetközi szakmai szervezetek-ben is töretlen volt. Külföldi partnerei is osztatlan elismerés-sel adóztak felkészültségének, szakmai elkötelezettségének, erélyes, de értelmes kompromisszumokat befogadni kész tárgyalási stílusának.

Fontosnak tartotta a kutató- és tervezőintézetek, a közép- és felsőfokú oktatási intézmények támogatását. Nagyra ér-tékelte a szakmai tradíciókat, támogatta az Elektrotechnikai Múzeum létrehozását, tevékeny szerepet vállalt a MEE és ETE szakmai egyesületi munkájában, 1984-ben, majd 1988-ban nagy lelkesedéssel készítette elő a magyar villamosenergia-szolgáltatás 100. évfordulójának megünneplését.

A Vasas Szakszervezet alelnökeként is sokat tett az iparág több tízezres seregéért.

Szigorú, igényes ember volt, önmagához és másokhoz egyaránt.

Szerette és ismerte munkatársait. Számon tartotta öröme-iket, segített megoldani problémáikat. Bízott a fiatalokban, de dinamizmusukat ötvözte az idősebbek bölcsességével, az előrelépést nála alapos bizonyítási időszak kellett, hogy megelőzze. Élete főleg a munkájáról szólt, kevés ideje jutott a családra, barátai is inkább kollégái közül kerültek ki.

Két évtizede ment el, de munkatársaira hagyta szellemét és művét, amit ők gondoznak tovább a haza fényre derüléséért.

Kovács György

EMLÉKEZÉS

SCHILLER JÁNOS az MVM első vezérigazgatója

1923-1989

Két évtizede halt meg a Magyar Villamos Művek Tröszt első vezér-igazgatója, aki negyed évszázadon keresztül irányította az akkoriban Magyarországon második legna-gyobbként számon tartott céget, mely 22 vállalaton keresztül magá-ba foglalta a magyar villamosener-gia-termelés, -átvitel és -elosztás teljes vertikumát a hozzátartozó beruházási-létesítési és karbantar-tási tevékenységekkel együtt.

E két és fél évtized: • a Duna menti, a Mátrai (Gagarin), a Tiszai Erőmű, a Paksi

Atomerőmű, az inotai és a kelenföldi gázturbinás erőmű-vek, valamint a Kiskörei Vízerőmű létesítésével,

• a nagymértékű villamosenergia-import átvételének felté-teleként a 220, 400 és 750 kV-os átviteli hálózat jelentős alállomási és távvezetéki fejlesztéseivel,

• a rendszerirányítás világszínvonalú folyamatirányító szá-mítógépes és telemechanikai rendszerével,

• a védelem- és automatika rendszerek, a távközlés, az el-számolási mérések modernizálásával,

• a nemzetközi két- és sokoldalú együttműködés kiterjesz-tésével,

• az áramszolgáltatók fogyasztóközeli szervezeti struktúrá-jának kialakításával és üzemirányítási rendszerük korsze-rűsítésével,

• a környezetvédelem és az energiagazdálkodást szolgáló fogyasztóvezérlés programmá emelésével írta be magát a

Elektrotechnika 2 0 0 9 / 1 1 2 2

Kerényi A. Ödön 90 éves

Ennek kapcsán az alábbiak emelhetők ki:- nehéz lesz teljesíteni a 2020-ra vonatkozó 13%-os megúju-

ló részarányt,- a megújuló részarány teljesítéshez szükséges lenne a víz-

erőmű kapacitásnövelése,- szükség van atomerőművi bővítésre,- szükség van nagy kapacitású tárolásra (SZET),- a kapacitástervben nagyobb teret kell szentelni a kockázat-

elemzésnek, gazdasági elemzésnek, több változatát kellene vizsgálni (fogyasztói igény, importhányad, energiatakaré-kosság, stb.),

- az állami szerepvállalásnak erősebbnek kell lennie legalább iránymutatás szintjén, melyhez a szakmai szervezetek (MEE is) nyújtsanak segítséget.

Összességében megállapítható, hogy a szekcióülés előadá-sai, hozzászólásai jól szolgálták a kitűzött szakmai célt, azaz az ismertetett témakörök komplex megvilágítását, a felada-tok megoldásának segítését. Tari Gábor

vezérigazgató, MAVIR ZRT.

adni, kapni. A kérdések arra mutattak, hogy az adott témák felkeltették az érdeklődést, az előadók legjobb tudásuk sze-rint adták meg válaszaikat.

A hozzászólásokból, vitákból az tűnt ki, hogy talán a legna-gyobb aktivitást az erőművi kapacitásterv témája váltotta ki.

Elektrotechnika 2 0 0 9 / 1 1 2 3

Nagy érdeklődés mellett, 2009. október 7. október 9. között került megrendezésre a Nyílt Napok eseménysorozat a Siel inczédy és társa Kft. telephelyén.

Az iroda és műhely áramszámlájának csökkentése, illetve a környezetbarát „zöld” energia felhasználásának népszerű-sítése céljából üzembe helyeztek egy napelemes áramellátó rendszert. Ezt az energiatermelő rendszert mutatták be mű-ködés közben az ügyfeleknek és az érdeklődőknek.

A három nap alatt közel 150 személy vett részt a prezentá-ciókon. Az előadást Glauco Pensini a Siel S.p.A. elnökhelyet-tese és kollégája, Alessandro Pagliai nyitották meg, akik az érdeklődök szakmai kérdéseire is készséggel válaszoltak.

Kollégák, barátok, tisztelők körében ünnepelte Kerényi A. Ödön, Dönci bácsi, a 90. születésnapját. Dönci bácsi az iparág nagy öregje jó egészségben és még mindig alkotó munkát végezve jutott el ehhez a jeles dátumhoz. Az MVM nyugalmazott vezér-igazgató-helyettesét a jelenlegi vezetés nevében Dr. Gerse Károly az MVM Zrt. vezérigazgató-helyettese, a MAVIR Zrt. nevében Tari Gábor vezérigazgató köszöntötte.A jó hangulatú délutánról minden szónál többet mondanak az ünnepségen készült képek.

Az épület tetején elhelyezett napelemeket közelről is szem-ügyre vehették azok, akik vállalkoztak arra, hogy felmásznak egy létrán a tetőre.

Az iroda épületében lévő invertert is közelről, működés közben lehetett megvizsgálni, és a pontos adatokat leolvas-hatták a pillanatnyi energiatermelésről.

Az eseményen résztvevő, kamarai tagsággal is rendelkező mérnök vendégek ezen a Magyar Mérnök Kamara által akkre-ditált szakmai napon 1-1 kreditpontot kaptak.

Forrás: SajtóközleményTóth Éva

Nyílt Napok a Siel Inczédy és Társa Kft. telephelyén

Kerényi A. Ödön 90 éves

2009. október 2-án este a narancssárga díszítésbe öltözött Rá-kóczi hajó fogadta a Vigadó téri hajóállomáson vendégeit. Na-rancssárga lufik a hajóhídon, logók a hajókorláton, szalagok a székek fehér háttámláján, de még a rózsák is narancssárgák voltak. A MEE 56. Vándorgyűlésén és Kiállításán megismert új arculati elemekkel várták a

15 éves GA Magyarország Kft.tulajdonosának vezetői, valamint a cég vezetősége és munkatár-sai vendégeiket a Kft. alapításának évfordulója alkalmából rende-zett ünnepi fogadásra.

A cég története még ennél is régebbre nyúlik vissza, ugyanis ahogy dr. Steffen Otto, a GAH Anlagentechnik Heidelberg GmbH ügyvezetője köszöntőjében kiemelte, a Stuttgart melletti Fellbach (a GA Magyarország Kft. anyavállalatának székhelye) és Pécs test-vérvárosi kapcsolatából kialakult szakmai, emberi kötelékek ve-zettek az akkori GA Leitungsbau Süd GmbH. és a DÉDÁSZ Rt. első közös magyarországi vállalkozásához. 1994. szeptember 30-án megalapított GA Magyarország Kft. 15 év alatt a hazai villamos energetikai és távközlési létesítménytervező, szerelő és fővállalko-zói piac elismert szereplőjévé vált. Legnagyobb megbízói a három áramszolgáltatói cégcsoport, az ELMŰ-ÉMÁSZ Társaságcsoport, az E.ON Hungária Társaságcsoport és a DÉMÁSZ ZRt. vállalatai mellett a MÁV ZRt., a BKV ZRt., energetikai beruházók, építőipari fővállalkozók, önkormányzatok stb.

Az ünnepi fogadáson a GA Magyarország Kft. megbízóinak, együttműködő partnereinek és beszállítóinak vezető munkatársai

mellett a németországi valamint a szomszédos országokbeli GA társaságok munkatársai, a cég vezetői vettek részt partnereikkel. Az egész estét betöltő programból nem hiányoztak a születésnap formai kellékei sem, az ünnepi beszédet követően hangulatos hát-térzene kísérte végig a menüsort, volt ünnepi zenés program, születésnapi torta, és természetesen a tűzijáték sem maradhatott el.

A késő estébe nyúlt rendezvény végén nagy keletje volt a na-rancssárga relikviáknak, a hölgyvendégek egy-egy szál rózsával, gyertyákkal, lufikkal köszöntek el az őket a hajóhídon búcsúztató cégvezetéstől.

Papp LászlóGA Magyarország Kft.

ÜNNEPELT A GA MAGYARORSZÁG Kft.

Kósné, Lévai Ildikó (MVM)

HírekHírekhírek

Elektrotechnika 2 0 0 9 / 1 1 2 4

Energetikai hírek

a világból

Hírek

kanada jelentős támogatást nyújt a globális CCS Intézet számáraA Carbon Capture and Storage (CCS) (CO2-kiszűrés és -tárolás) technológiai megoldására korábban nemzetközi intézményt hoztak létre, a globális felmelegedés megakadályozása céljából. A kanadai kormányzat átérezvén a klímaváltozással kapcsolatos jelenlegi helyzetet, és a CO2 hatását a klímaváltozásra, jelentős támogatást nyújtott az intézménynek, jelentette be a kanadai miniszterelnök a közelmúltban zárult G8-ak találkozóján. Ezzel Kanada is csatlakozott az intézményt jelentősen támogatók sorába, melyek között találjuk Ausztráliát, az USA-t, az Egyesült Királyságot, Japánt, Norvégiát, Kínát és még másik 13 országot.

A CeZ kisebbségi tulajdonrészt kíván venni román áramszolgáltatóbanA CEZ a Cseh Köztársaság állami tulajdonú energetikai vál-lalkozása tárgyalásokat kezdett romániai áramszolgáltatókba történő befektetésekkel kapcsolatban. 2005-ben már egy ro-mániai áramszolgáltató részvényinek 51%-át megszerezték, jelenleg egy másik szolgáltató 30%-os részvénycsomagjára tettek ajánlatot.

Az NeÜ szerint a recesszió nem volt hatással a megújuló energiák támogatásáraA Nemzetközi energia Ügynökség (NEÜ) jelentése szerint a globális gazdasági válság nem volt/nincs jelentős hatással a megújuló energiák támogatottságára. Ez év második negye-dében érződött növekedés a megújuló energia projektekbe való beruházásban.A globális felmelegedés hatással van az új energetikai beru-házásokra, de nagyon oda kell figyelni Kínára és Indiára, ahol a következő két évtizedben az energiafogyasztás a jelenlegi háromszorosára fog növekedni. Kína hatalmas energiaterme-lésének 80%-át széntüzelésű erőművek segítségével állítja elő. Bár megjegyzendő, hogy a kínai kormány ambiciózus célokat tűzött ki nap- és szélerőművek fejlesztése terén.

Az Egyesült Nemzetek Szövetségének szakértői szerint, ha 2015-ig nem érjük el az üvegházhatású gázok kibocsátásának csúcsértékét, akkor a föld átlaghőmérsékletének növekedése meg fogja haladni a már úgyis veszélyt jelentő 2 oC értéket.A NEÜ javaslata szerint a kormányoknak a jelenlegi erőfeszí-téseinek hatszorosát kell elérniük ahhoz, hogy a globális fel-melegedést meg lehessen állítani.

Mitsubishi szélerőmű összeszerelő üzem építését tervezi az USA-banBarack Obama amerikai elnök már kampánybeszédeiben hangsúlyozta, hogy az amerikai gazdaságot a válságból ki-vezető úton a „zöld energia irányába tereli”. Felismerve az amerikai gazdaságpolitika üzenetét, a Mitsubishi nehézgép üzletága azt tervezi, hogy szélerőmű összeszerelő üzemet építenek az USA-ban.A 105 millió dolláros bekerülési költségű üzem évente 600 MW összteljesítményű szélerőmű előállítására lesz képes. A végső döntés őszre várható, addigra várhatóan tisztázódik a verseny az amerikai General Electric és a Mitsubishi között.

Jordánia atomerőművet szeretne építeni, függősége csökkentéséreJordánia – az energiaszegény királyság – békés célú atom-energia-programot indított, energiafüggősége megszünte-tése céljából. „A célunk, hogy import energiára szoruló or-szágunkat 2030-ra energia exportőr országgá változtassuk” mondta egy magas rangú jordániai kormánytisztviselő. Jordánia 2007. évi energiaszámlája 3,2 milliárd USA dollár volt, amely az ország teljes importjának 24%-át tette ki, illetve a GDP 20%-a volt. Jordánia jelenleg hat villamos hőerőművel rendel-kezik, 2 400 MW összteljesítménnyel, és ezen felül minimum 5% villamos energiát importál szomszédos arab országokból.A hat millió lakost számláló ország energiafogyasztását 2030-ra a jelenlegi érték kétszeresére becsülik. Ezen igény kielégítésére a legreálisabb megoldásnak az atomerőmű látszik. A szükséges urániumot hazai bázisból meg tudják oldani. A francia, kínai, dél-koreai, kanadai, orosz és angol kapcsolataik segítségével terveik megvalósíthatóak. Jelenleg négy vállalat, a francia Are-va, a dél-koreai Kepco, az Atomic energy of Canada és az orosz Atomstroyexport versenyeznek az atomerőmű tenderen, me-lyek üzembe helyezése 2018. és 2020. közötti időre várhatók.

e.ON Franciaországban fotovillamos telepet építE.ON folytatja, sőt felgyorsítja aktivitását - Európa egyik legígéretesebb piacán - a fotovillamos áramtermelés terüle-tén. A közelmúltban nyitotta meg első 1 MW-os fotovillamos telepét Dél-Franciaországban egy 20 hektáros területen. A telepet rövidesen 5 MW kapacitásúra növelik.A fotovillamos piac hihetetlen sebességgel bővül. 2003. és 2008. évek között évente átlagban 55%-kal növekedett. Így az adott időszakban 600 MW-ról 5600 MW-ra nőtt a beépített kapacitás. Tudni kell, hogy a fotovillamos technológiával elő-állított energia ma még mindig a legdrágább. De látva a tech-nológiai fejlődést, várható, hogy 2015 és 2020 között ez az ár már megközelíti a hagyományosan előállított energia árát.

korea a „smart grid” megoldást támogatjaA közelmúltban az olaszországi Aquileiában lezajlott G-8 gazdasági fórumon Korea azon országok között volt, akik kiálltak az ún. Smart Grid technológia alkalmazása mellett. Hangsúlyozták, hogy ez az energetikai technológia leg-újabb irányát jelenti, miután összekapcsolja az információs technológiát az energetikával.

Elektrotechnika 2 0 0 9 / 1 1 2 5

A gazdasági csúcs résztvevői a globális felmelegedést meg-állítandó, hét különböző technológiát neveztek meg, az energiahatékonyságot, a szolár technológiákat, az ún. CCS technológiát (CO2-kiszűrés és -tárolás), a bioenergiát, az ún. „high-tech gépjármű technológiát”, a kimagaslóan jó hatásfo-kú szén alapú technológiákat, és végül, de nem utolsósorban a Smart Grid technológiát.A koreaiak által hangsúlyozott előnyei a Smart Grid tech-nológiának, hogy a meglévő átviteli hálózatok nem csak atomerőművi, vízerőművi energiát képesek befogadni, hanem kisebb helyi energiaforrások energiáit is kétirányú energiaáramlással, sőt a Smart Grid megléte nagyobb terü-letre kiterjedő rendszerhibák esetén, jelentősen leegyszerű-síti a rendszer újraindítását is.Ez a technológia szélesebb körben teszi lehetővé a különböző „zöld energiák” alkalmazhatóságát.

Barroso az eU Bizottság elnöke radikális lépéseket tervez a CO2-kibocsátás csökkentéséreEurópának jelentős lépéseket kell terveznie a szállítás és a villamosenergia-termelés során keletkező szén-dioxid-kibo-csátás csökkentése terén, mondta Manuel Barroso az Európai Bizottság elnöke. Azonnal munkához kell látnunk, ha 2020-ra valóban fenntartható Európát szeretnénk. A következő választási ciklus alatt meg kell teremtsük az alacsony kibo-csátási szintű gazdaságot, az áramtermelés és a közlekedés minden ágazatában, legyen az tengeri szállítás, repülés és közúti közlekedés. Ez utóbbi esetben tiszta villamos hajtású járművekről van szó. Ezzel a fenntarthatóság mellett, az ellá-tásbiztonságot is jelentősen javítani tudjuk.Ugyancsak Barroso szándékai között szerepel – mint hatalmas európai projekt – egy európai villamos és gázvezetéki szuper-hálózat létrehozása, abból a célból, hogy az egyes országok „havária” esetén könnyebben ki tudják egymást segíteni.

Japán az űrbe telepítendő naperőmű gondolatával foglalkozikA Mitsubishi Electric Co. az űrbe telepítendő óriás naperőmű gondolatával foglalkozik, melyet harminc éven belül meg fognak valósítani. Egy 16 cégből álló kutató konzorcium - Mitsubishi Co.-val az élen – az elkövetkezendő négy esztendő alatt olyan technológiát fejleszt ki, amellyel kábel-összeköte-tés nélkül, mikrohullámok segítségével tudnak villamos ener-giát közvetíteni a földi fogadó állomásra. A projekt részletei a japán Kereskedelmi Minisztérium honlapján megtalálható.Bár sokak számára ez egy sci-fi regénybe illő állítás, azonban a napenergia űrbeli hasznosítása jelentős alternatív energiafor-rást jelent száz év múlva, amikorra a fosszilis tüzelőanyagok szinte eltűnnek.A japán kutatók egy 1 GW-os naperőmű megvalósításá-ban gondolkodnak, amely négy négyzetkilométer felületű fotovillamos elemet tartalmaz. A z előzetes számítások sze-rint ez az objektum három évtizeden keresztül tartózkodhat az űrben, és a földön elhelyezett fotovillamos elemekkel szemben az időjárástól függetlenül teljes kapacitással ké-pes termelni.

A pénzügyi válság zavarólag hat közép- és Délkelet-európa nukleáris terveirePénzügyi szakértők szerint a válság nehezen kezelhetővé teszi a bankok számára azoknak a kölcsönöknek a folyósítását, amelyek az atomerőművek építését célozzák. Egy 1000 MW-os reaktor bekerülési költsége 3 milliárd €, és a megtérülési idő csak évtizedekben mérhető. Tovább nehezíti a helyzetet, hogy a nem stabil gazdasági környezet miatt a gyártók nem szívesen

adnak fix bekerülési költséget, ez úgyszintén nehezíti a pénz-ügyi háttér biztosítását. Ezen nehézségek ellenére vonzó és szükséges hosszú távú be-fektetés az atomerőmű építése, mert ennek segítségével tel-jesíthetők a kibocsátási vállalások és jelentősen csökkenthető az energiafüggőség. A válság ellenére is növekszik a globális energiafogyasztás és tudvalevő, hogy a CO2-kibocsátási prob-léma lényegesen tovább fog tartani, mint maga a válság.

Balkán fő energiaprojektjeiÉvtizedek teltek el anélkül, hogy a balkáni országokban energetikai beruházások valósultak volna meg. Napjainkban azonban a balkáni országok beruházókat keresnek, akik bő-víthetnék villamosenergia-termelő kapacitásaikat. Erre nagy szükségük van a növekvő igények miatt. Az alábbiakban né-hány balkáni projekt olvasható országonkénti bontásban.

Albánia Az ausztriai EVN és a norvégiai Statkraft energetikai cégek kormányzati garanciával építenek három vízerőművet a De-voll folyón, 950 millió € bekerülési költséggel. A csúcserőmű-veket az elkövetkezendő nyolc év alatt építik meg, azok teljes kapacitása 340 MW lesz. Az osztrák és norvég cégek 50%-os tulajdoni hányaddal fognak rendelkezni.

BoszniaBosznia legnagyobb energetikai cége (EPBiH) 1,1 milliárd $-os beruházást tervez. Ebből vízerőművet, hőerőművet és megújuló energiaforrásra alapozott erőműveket épít az elkö-vetkezendő három esztendőben. A projektekben részt vesz a CEZ cseh energetikai vállalkozás és egy angliai bank, akik speciálisan energetikai beruházásokat finanszíroznak.

HorvátországHorvátország 2020-ig 10 milliárd €-t fektet be energetikai ipa-rába, a megnövekedett fogyasztási igények jelenleginél jobb minőségű és biztonságosabb kielégítése céljából. A jelenlegi 4 000 MW villamosáram-termelő kapacitásukat meg kívánják duplázni, és egy időben korszerűsíteni fogják a villamos hálózatot.

KoszovóKoszovó 2 000 MW széntüzelésű erőmű építésére írt ki pályá-zatot, 3,5 milliárd € értékben. A kiírásra jelentkező négy cég közül mind ez ideig kettő már kiesett a versenyből. A verseny-ben maradt társaságok: az Enel (olasz) és egy görög cég kon-zorciuma, illetve a CEZ és az AES (cseh-amerikai) konzorcium. Megjegyzendő, hogy Koszovó rendelkezik Európa második legnagyobb szénkészletével.

MontenegróOlaszország energiaügyi minisztere bejelentette, hogy 5 mil-liárd € értékben olasz energetikai vállalkozások készen állnak arra, hogy Montenegróban beruházzanak az energetikai szek-torban. Ennek keretében 100 km hosszúságú tengeralatti ener-getikai kábelt építenek ki, amelynek segítségével a két ország között, amely 1 000 MW teljesítmény átvitelére lesz alkalmas.

Szerbia Ez év januárjában Szerbia 1 400 MW teljesítményű hőerőmű építésére írt ki pályázatot. A pályázatra az olasz Edison Spa, a cseh CEZ, az amerikai AES és a német RWE és EnBW cégek jelentkeztek. Ez év végére várható végleges döntés az ajánla-tott tett cégek kiválasztására. A szerb kormány 2015-ig 9 milliárd €-t költ energetikai fejlesztésekre.

A Cseh köztársaság energetikai nagyhatalom státuszára törekszikAz a Csehország, amely 1918-38 időszakban cipő- és gépgyártó volt, ma energetikai nagyhatalmi törekvésekkel rendelkezik. A CEZ, állami energetikai óriás vállalkozás, öt nukleáris reaktor te-lepítésére keres gyártót, amelyből két reaktort Temelinbe kíván-nak telepíteni, és másik hármat külföldön kívánják felépíteni.Bár a CEZ részvénytársasági formában működik, de az állam tulajdona abban 70%. Szilárd meggyőződésük, hogy jelen-tősen megnövekedtek az igények a nukleáris fűtőanyaggal üzemelő erőművek iránt, többek között Kínában, Indiában, Oroszországban, az Amerikai Egyesült Államokban és az Egyesült Királyságban is. Amíg Ausztriában, Németországban és Olaszországban csak hezitálnak az atomerőmű gondolatával, a CEZ óriási lehetősé-get lát magas profit mellett a villamos energia exportjában.

Forrás: Internet

Elektrotechnika 2 0 0 9 / 1 1 2 6

Dr. Bencze JánostitkárságvezetőKHEM miniszteri titkárság bencze.janos@khem.gov.hu

Nem lehet lemondani az atomenergiáról és az erőmű majdani leszerelési költségeit fedezi. A paksi erőmű teljesítménynövelését, üzemidő-hosszabbítását és az új blokk vagy blokkok építésének fontosságát támasztja alá, hogy a ha-zai erőműpark elöregedett és a hatékonysága sem felel meg az elvárásoknak, ezért 2020-25 körülig mintegy 5-6 ezer megawatt új erőművi kapacitás építése szükséges. Az atomerőmű a hazai áramfogyasztás mintegy 33 százalékát, a termelésnek pedig 37,2 százalékát fedezi. Csökken az energiafogyasztásTari Gábor, a Mavir vezérigazgatója a villamosenergia-piac hely-zetéről szólva kiemelte, hogy a gazdasági válság hatására az idei év első 9 hónapjában 6 százalékkal csökkent a fogyasztás, ez a környező országokban is hasonló, ezért a régióban kialakult egy kínálati piac, ami azt eredményezte, hogy olcsóbb lett az import. A Mavir egyébként a jövőre nézve azzal számol, hogy 2010 után évi mintegy 1,5 százalékos fogyasztásnövekedés lesz. A Mavir hosszú távú prognózisában ugyancsak a nukleáris energiater-meléssel számol, mégpedig azzal, hogy 2020 körül legalább egy ezer megawattos új blokk fog termelésbe állni, melyet néhány éven belül egy újabb, hasonló nagyságú blokk fog követni. A fórum kerekasztal-beszélgetésén elhangzott, hogy a fogyasztás csökkenése mellett a fogyasztók fizetőképességét érintette leginkább a gazdasági válság, jelentősen megnőtt az energiaszolgáltatók kintlévősége. A fogyasztás csökke-nése elsősorban az ipari szektorban jelentkezett és kevésbé a lakosságnál. Ennek oka, hogy nincs pénze az embereknek szórakozásra, utazásra, ezért inkább otthon maradnak.

***Megállapodott a MAVIR és a TranselectricaAláírta a magyar rendszerirányító Mavir és a román rendszer-irányító, a Transelectrica azt a régóta tervezett megállapo-dást, amely a napi és havi határkeresztező kapacitásaukciók-ra vonatkozik. A november elsejétől rotációs alapon működő

Mind a villamos energiai, mind a gázpiaci nyitással a verseny-feltételeket igyekeztek javítani, miközben természetesen elsőd-leges az ellátás biztonsága. A villamos energia terén a jövőben is meghatározó marad a nukleáris áramtermelés. A paksi atom-erőmű – amely tavaly is a legtöbb, közel 15 ezer gigawattóra vil-lamos energiát termelt a legolcsóbban, 10,16 forint/kilowattóra áron – üzemidő-hosszabbítása és az esetleges új blokkok felépí-tésével hosszú távon is meghatározó szereplője marad a hazai árampiacnak – mondta többek között Hónig Péter szakminiszter nyitó előadásában. A paksi atomerőmű 4 blokkjából hármon már végrehajtották a teljesítménynövelést, az utolsó blokk az év végére éri el az 500 megawattos teljesítményt – jelezte elő-adásában Süli János vezérigazgató. Ezzel együtt dolgoznak az üzemidő 20 éves meghosszabbításán és a Lévai Projekt kereté-ben az új blokk/blokkok előkészítésén is. Terveik szerint 2014-re fejeződhetnek be az első új blokk tervezési munkái, amely 2020-21 körül léphet be a rendszerbe. Az előkészítő munkák szerint nyomottvizes 1000-1600 megawattos blokk jöhet szó-ba, de a teljesítményről még nincs döntés és arról sem, hogy a négy szóba jöhető típus közül melyikre esik majd a választás. A projekt - amely blokkonként mintegy ezer milliárd forintos beru-házást jelent - az MVM beruházásában megvalósítható, de meg-fontolandó szakmai partnerek bevonása is. A vezérigazgató azt is hangsúlyozta, hogy a paksi atomerőmű termeli jelenleg is a leg-olcsóbban a villamos energiát, amellett is, hogy a termelői árban mintegy 2 forintot jelent kilowattóránként a Központi Nukleáris Pénzügyi alapba történő befizetésük, amely a hulladékelhelyezés

Továbbra is meghatározó marad a magyarországi áramtermelésben az atomenergia szerepe, az energiapiaci szereplők 2020 körül legalább egy 1000-1600 megawatt teljesítményű új blokkal számolnak, melyet né-hány éven belül követhet egy hasonló nagyságú további blokk – össze-gezhetőek az Energy Summit Hungary 2009 konferencián elhangzottak.

Megújult termékválasztékkal állunk az Önök rendelkezésére

Villamosipari és elektronikai epoxi és PUR öntő-, tokozó-lamináló-és, impregnáló

gyanták, ragasztók, impregnáló- és bevonólakkok.

Alakos szigetelő formatestekkészítése.

Budapest VI., Eötvös u. 34. II/13.Tel/fax: (1)311-5613,(1) 311-5623

mail@koraxbp.hu www.koraxbp.hu

Elektrotechnika 2 0 0 9 / 1 1 2 72 7

domány fejlődése már lehetővé teszi azt is, hogy rövidebb fele-zési időben is gondolkodhassanak. A Bodára tervezett nagyak-tivitású hulladéktároló megépítésének korábbi határideje 2047 volt, ez most változhat a program keretein belül, mert a Pakson található átmeneti tároló a közelmúltban ismét új egységgel bővült és az üzemi ideje is hozzávetőlegesen ekkor jár le.

Újabb MVM villamos energia árverés voltAz MVM Trade Zrt., a Magyar Energia Hivatal (MEH) vonatko-zó határozatának függvényében villamos energia árverése-ken értékesítette a jövő évre vonatkozó szabad kapacitásait. Ennek kapcsán június elején tette közzé, hogy a 2010. évre vonatkozó aukcióját három részletben tartja meg. A július 8-án tartott 2010. évi első és a szeptember 23-án megtartott második árverésen összesen mintegy 5 terawatóra villamos energia (nagyobb részben zsinór-, kisebb hányadban éjsza-kai, csúcsidőszaki és egyéb termékek) értékesítése történt meg. A szeptemberi aukción mintegy 3 terawattóra áramot értékesítettek, a meghatározó zsinór terméknél 13,82 forint/kilowattóra áron, ami olcsóbb volt, mint a júliusi áramárverés 15,20 forint/kilowattóra áránál. Akkor valamivel több, mint 2 terawattóra villamos energia talált gazdára. Az MVM Trade a korábbi bejelentésének megfelelően a jövő évre vonatkozó harmadik villamos energia árverését november 4-én tartotta meg. Az árverés lebonyolítása a MEH határozatával jóváha-gyott Árverési Szabályzat alapján a korábban alkalmazott gyakorlat szerint a POWERFORUM árverési felületén keresz-tül történt. Tringer Ágoston kommunikációs igazgató tájé-koztatása szerint ezúttal 2,4 terawattóra villamos energiát értékesítettek, a meghatározó zsinór terméknél 13,56 forint/kilowattóra áron, ami mindkét korábbi, a jövő évre vonatkozó aukciós árnál olcsóbb volt.

beli alelnöke volt, és a MEE „Villamosság és Energia” Mun-kabizottságának több tagja vett részt a szervezésben.

A konferencia 165 résztve-vője 33 országból érkezett.

A konferencián 76 előadás hangzott el, és 81 posztert küldtek be.

A konferenciát egynapos ta-nulmányút egészítette ki, szak-mai és kulturális programokkal, utána pedig kétnapos post-congress tourt szerveztek.

Dr. Sibalszky ZoltánA CIGR tiszteletbeli alelnöke

megállapodás 200 megawatt határkeresztező kapacitásról szól, de a szerződés lehetővé teszi plusz 100 megawatt pótló-lagos kapacitás felosztását is – mondta a Napinak Tari Gábor, a MAVIR vezérigazgatója. A két rendszerirányító együttműkö-désének továbbfejlesztéseként az év végére várható, hogy az éves megállapodásokra is kiterjesszék a szerződést.

Mozgó látogató központ segíti az atomerőművet A paksi atomerőmű bővítésének előkészítésén dolgozó Lévai Projekt részeként október elején útjára indult egy tájékoztató kamion, amely a korszerű bemutatás-technika szinte minden vívmányával rendelkezik. A mozgó „látogató központ” – mely-nek kiállítási anyaga a paksi atomerőmű helyzetéről, célkitű-zéseiről és az új blokkok építésének tervéről tájékoztatja az érdeklődőket - feladata a személyes találkozás lehetőségét kihasználva a lakosság tájékoztatása, valamint lehetősé-get teremteni az érdeklődőkben felmerült kérdések megvála-szolására, az interaktív párbeszéd megvalósítására. A kamiont Bodán Süli János, az atomerőmű vezérigazgatója avatta fel, jelezve, hogy a kamion a nukleáris létesítmények körüli, illetve a hulladéktároló-helyek kutatásában érintett települési társu-lásokat járja sorra, így közel száz településre fog ellátogatni.Boda környékén már a kilencvenes években is folytak kutatá-sok egy nagyaktivitású hulladéktároló létesítésének lehetősé-géről. A szakemberek az itt található kőzetet találták a legal-kalmasabbnak a további vizsgálatokra, és ezek a munkálatok teremtették meg a lakossági tájékoztatás igényét is – mondta a rendezvényen Hegyháti József, a Radioaktív Hulladékokat Kezelő Közhasznú Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság (RHK Kft.) ügyvezető igazgatója, majd hozzátette, hogy Bodán mintegy nyolcvanmilliós költséggel két, úgynevezett sekélyfú-rást végeztek, elősegítendő a helyi kutatási programot. A paksi atomerőmű üzemidő-hosszabbítása, és az új blokkok építé-se új feladatok elé állítja a hulladék-elhelyezéssel foglalkozó szakembereket is, több műszaki elképzelés közül szeretnék kiválasztani a legjobbat, ezért hívták életre az „Új, hulladék el-helyezési programot”, amely magában foglalja egyebek között az erőmű majdani leszerelési, illetve az ebből származó hulla-dék-elhelyezési feladatait, és további tudományos vizsgálato-kat, amelyek segítenek az elhelyezésben, és figyelembe veszik a legújabb eredményeket. Ezek közé tartozik például, hogy a kiégett fűtőelemeket sem tekintik kiégett terméknek, hanem annak többoldalú feldolgozását tűzik ki elérhető célként. A tu-

Néhány szóban egy nemzetközi szimpóziumról A CIGR IV. Villamos és Energia Szekció 31. szimpóziumát a 33. Mezőgazdasági Gépesítési Konferenciával együtt rendezték meg a Synergia és Technikai Fejlődés Nemzetközi Konferencia keretében Gödöllőn, a Szent István Egyetemen 2009. au-gusztus 30. és szeptember 3. között. Az esemény szervezői a CIGR IV. Nemzetközi Szekciója, a CIGR Magyar Bizottsága, a Szent István Egyetem Gépészmérnöki Kara és a Magyar Elektrotechnikai Egyesület voltak, az MTA és az EurAgEng támogatásával.

A CIGR Szimpózium témája a megújuló energiaforrások gazdaságos mezőgazdasági alkalmazása volt (napenergia, szélenergia, geotermikus energia, biomassza, hőszivattyúk, hibrid erőművek). A Szimpózium Tudományos és Program-bizottságának elnöke dr. Sibalszky Zoltán, a CIGR tisztelet-

Mayer Györgyenergetikai szakújságíró, kommunikációs szakértő

Napi Gazdaság, Atomerőmű újság, MVM kiadványok gymayer@t-online.hu

Elektrotechnika 2 0 0 9 / 1 1 2 8

szempontjából egyre jobb vezetővé vált. A készülék testzárla-ta nem befolyásolta annak folyamatos üzemszerű működését. A zárlatot a vörösréz vízcső átvitte a fürdőszobába, részben a bojlerhez, részben a hideg-melegvizes csaptelephez, amelyre a tusoló is csatlakozott, ezáltal a zárlat visszakerült a konyhai mo-sogató csaptelepre is. Tekintettel arra, hogy a hűtőkészülék csak abban az esetben volt zárlatos, (de akkor sem minden esetben), ha a kompresszor bekapcsolt, ezért teljesen véletlen szerű volt a megérinthető fémrészek feszültség alá kerülése. Köztudott, hogy a mélyhűtő ládák kompresszorainak ki-be kapcsolása viszony-lag ritkán és teljesen kiszámíthatatlan időben történik, ezért az ismeretlen időben keletkezett készülék zárlat mind addig nem okozott bajt, amíg a vízhasználat és a készülék bekapcsolódása nem esett egybe (ez akár több évig is így lehetett). A baleset ve-szélyt fokozta az is, hogy a kerámia padlóburkolatú konyha is un. „időszakosan nedves” helységnek nevezhető, ezért a mosogatás is állandó életveszélyben történ anélkül, hogy erről az érintettek tudhattak volna.

A tragédia akkor következett be, amikor a tizenöt éves fiú a fürdőkádban elkezdett zuhanyozni, illetve a kádban tartóz-kodva megfogta a zuhanyozós csaptelepet. Ugyanabban az időben beindult a hűtőkészülék kompresszora, ettől kezdve a fiúnak és a segítségére siető édesanyjának semmi esélye sem volt a baleset elkerülésére. A további baleset már azért nem történt, mert a két áldozat akkor már nem volt feszültség alat-ti helyzetben, közben a hűtőkompresszor is kikapcsolt.

A szakértő által feltárt egyéb biztonságtechnikai hibákkal azért nem foglalkozom, mert azok nem hozhatók közvetlen összefüggésbe a megtörtént balesettel, bár további balese-tek, illetve anyagi káresetek forrásai lehetnek! Inkább kitérek néhány érdekességre.

A balesetet okozó készülék, (a gyártási sorszáma alapján) 1984-ben készült. A bolti eladás a jótállási jegy alapján: 2001.január.12-én történt, egy vidéki ÁFÉSZ üzletben. A kérdés hol és milyen körülmények között volt tárolva a készülék az eladás előtti 17 évig? A vásárláskor kapott-e a vásárló a gyártótól az üzembe helyezéssel kapcsolatos írásos tájékoztatót? Ki he-lyezte a készüléket üzembe? Hosszú szervizes tapasztalatom alapján mondhatom, hogy a hazai gyártók felhívják a fogyasz-tó figyelmét az üzembe helyezéssel kapcsolatos teendőkre, kiemelten kitérve az adott készülék szigetelési osztályának megfelelő villamos védelem fontosságára, de ezt a laikusok általában nem értik és nem is tartják nagyon fontosnak. Az új készüléküket hazaszállítás után a kiszemelt helyre elhelyezik, majd minden további ellenőrzés nélkül a készülék villásdugó-ját, az éppen elérhető „konnektorba” bedugják, ha a készülék beindul, akkor a reményeik szerint minden rendbe van. (ma is, ez a gyakorlat a készülékek házhoz szállító emberei részéről is). Tekintettel arra, hogy a kereskedelmi raktárakban elfekvő ter-mékek repasszálási kötelezettségére vonatkozó törvény, már régen megszűnt, esetünkben még az sem zárható ki, hogy a készülék testzárlata már a vásárlás pillanatában is fennállt.

Tekintettel a jelenleg oly sokat hangoztatott „Személyiségi Jogokra”, a nyilvánosság felé nem közölhető néhány adat ilyenek, pl. a következők: a kérdéses háztulajdonosnak nincs neve és címe. A megtörtént esetnek nem deríthető ki a fele-lőse. Nincs hatósági kényszer a balesetet okozó hűtőkészülék, garantált megjavíttatására és a ház villamos rendszerhibáinak teljes megszűntetésére, esetleg annak megtörténtéig a bejövő villamos energia vételezés lekapcsolására. Az elfekvő készülé-ket eladó bolt felelőségének vizsgálatára (hiszen az már régen megszűnhetett). A készülék gyártásától eltelt hosszú idő miatt, valamint az adattáblán található típus adatok hiányosságai miatt, a gyártó hazai jogutódja a terméket azonosítani sem tudja. Az esemény körzetében működő szervizek (állításuk

HírekHírekhírek

Az éRTElMETlEN hAlál

Hírek

Minden ilyen tragikus hír alkalmával érdemes elgondolkodni arról, hogy a mi okozta a szerencsétlenséget, történt-e emberi mulasztás, vagy esetleg elemi kár okozta a balesetet, a szörnyű kettős halált? Az ügy hivatalos szakértői vizsgálata nagy ala-possággal feltárta az okokat, amelyeket okulásként szeretnék itt ismertetni. A továbbiakban az is kiderül, hogy ez esetben nem egy már-már szokásos, közszájon forgó banális baleset (pl. fürdőkádba ejtett hajszárító, stb.), továbbá azt is, hogy csak a véletlenek sorozatának köszönhető, hogy az esetet megelő-zően ugyanit nem történt több súlyos illetve halálos baleset!

A ház és melléképületei, a második világháború előtt épült nagy porta, amely 1945 után a helyi Mgtsz kezébe került, majd annak megszűnése után több tulajdonosa is volt. A jelenlegi tulajdonos kb. tíz éve lakik benne. Mind ez magában hordozza annak lehetőségét, hogy az elmúlt időkben, természetes el-használódások és különféle okok miatt, ismeretlen személyek, a villamoshálózatot is „alakítgatták”. A teljes villamoshálózat minden részére kiterjedő, részletes vizsgálat, nagyon sok hiá-nyosságot tárt fel, amelyek egy része közvetlenül össze- fügés-be hozható a balesettel. Végül is az ok és okozat ennél sokkal bonyolultabb éppen ezért kell beszélni róla. A tragédiát egy a fürdőszoba melletti konyha helységben elhelyezett, testzárla-tossá vált háztartási fagyasztóláda és az érintésvédelmi láncolat, részben hiányzó, részben nem megfelelő kiépítettsége okozta. Na de kövessük a feltárt problémákat. Több évvel ezelőtt a ház, elavult és gyakran meghibásodó vízvezeték rendszerét, falon kívül szerelt rézcsövekre cserélték, amely a konyhából kiindulva látja el a fürdőszobát is hideg vízzel. Ezt a fémcsőrendszert egy egyébként „hozzáértő” szerelte fekete munkában, aki azonban a csőrendszernek a villamos védővezetőhöz való csatlakoztatását nem végezte el. így az „földfüggetlen” maradt. Mindkét helység meleg víz szolgáltatását egy a fürdőszobában a fürdőkád felett elhelyezett kb. 20 éves, villanybojler szolgáltatja, amelyhez nem volt védő vezeték kiépítve. A vizsgálat szerint a bojler hibátlanul működött, és nem volt testzárlatos. A fürdőszobai beépített zománcos fém kád szintén nem volt „szándékosan” védőve-zetőhöz csatlakoztatva, vagy akár földelve, de a falazattal való nagy felületű érintkezése és a szennyvízlefolyó csőrendszer lerakódása miatti vezetőképessége mégis viszonylag jelentős spontán földelést jelentettek. A fagyasztóláda úgy volt a kony-hában elhelyezve, hogy a fém burkolat hátsó oldala szorosan hozzáért a hidegvíz vezeték csövéhez, illetve annak egyik tartó karmantyújához. A készülék villamos csatlakozása, a falon el-helyezett, az 1940-50-es években használatos, papíralátétes, kétsarkú, nem védőérintkezős, falonkívűli dugaszolóaljzatba tör-tént, amelyhez a falban nem volt védővezeték kiépítve! Sajnos a készülék, eddig ismeretlen okból „testzárlatos” lett, (a zárlati hely feltárása nem része a baleseti vizsgálatnak). A testzárlat bekövetkeztekor a védelmi rendszer az előbb említett okok miatt nem tudott működésbe jönni. A vizsgálat megállapította, hogy a készülék, festett fém burkolata, szorosan hozzáérve a vízcső, sorjás bilincséhez, a kompresszor minden be és kikapcsolásakor keletkező rezgése miatt ez a fémes kapcsolat, villamos vezetés

„Fürdés közben rázott meg az áram egy tizenöt éves fiút. Az anyja hi-ába próbált segíteni, őt is megrázta az áram, mindketten meghaltak.

(hvg. 2009.07.01.)

Eredményes jelenben, emlékezés az elődök munkájára

20 éVES A NOVOFER AlAPÍTVáNY és a GáBOR DéNES-DÍJ

szerint) a dologról csak pletykaszintű híreket tudnak, egyben állítják, hogy eddig őket senki sem kérte fel a készülék hibá-jának vizsgálatára, illetve elhárítására. Tehát egy újabb baleset bekövetkeztéig „nincs ügy”. Természetesen a hatósági szakértő a vizsgálati jegyzőkönyvben minden hibát ill. veszélyt ismer-tetett a ház tulajdonosa felé, egyben nyomatékosan felhívta a figyelmét arra, hogy vegye komolyan a feltárt problémákat, a hibás készülékét még átmenetileg se használja. A továbbiak-ban már további ráhatása az említettekre nem lehet.

Ez az írás azért készült, mert úgy gondolom, hogy egyetlen ember értelmetlen elvesztése is nagy veszteség, de hason-ló esetek évente többször is elő fordulnak, ezért amit lehet, el kell követni annak megelőzésére! Az Egyesületünk kiváló villamos szakemberek okos gyülekezete a szó legnemesebb értelmezésében, ezért, elképzelhetőnek és fontosnak tartom, hogy közös erővel keressük a megoldást e bajok csökkentésére. Találhatnánk és kidolgozhatnánk ajánlásokat a fogyasztóvé-

delmi jogalkotók, a készülékgyártók, importőrök a fogyasz-tók, a kiskereskedelem és a szervizek felé, melyek a jelenlegi veszélyhelyzetet csökkenthetné, netán megszüntetné. Nem hiszem, hogy javaslatom EU előírásokat sértene.

Önre is számítunk. Az Elektrotechnika Szerkesztőségében, várjuk a Tagtársaink írásos véleményeit, javaslatait, amelyek a dolgot előbbre viszik!

Elektrotechnika 2 0 0 9 / 1 1 2 9

Jakabfalvy Gyula A VILLGÉP Szövetség, és a Szövetségi MEE csoport elnöke gyulaj5@enternet.hu

Eredményes jelenben, emlékezés az elődök munkájára

20 éVES A NOVOFER AlAPÍTVáNY és a GáBOR DéNES-DÍJ

A TÜV Rheinland Csoport az oktatás, a létesítmények, a készülékek felülvizsgá-lata terén a cégek biztonságos és sikeres

működését támogatja Magyarországon, immár húsz éve. Ismert a gazdaság helyzete, de ennek ellenére 2009-ben tevékenységük bő-vítését tervezik az elektrotechnikai üzletágban is. A kölni konszern magyarhoni szervezetének stratégiája: jól kvalifikált mérnökökkel bővítik a létszámot és ázsiai, amerikai cégek megrendeléseit hoz-zák Magyarországra. A nyereséget fejlesztésre fordítják, így mun-kahelyet teremtenek. Ebben jelentős tényező, hogy 2009-ben 700 ezer euró beruházási lehetőség szolgál a közép- és kelet-európai piac fejlesztésére, melyet a német anyacég bocsát rendelkezésre a magyarországi csoportnak. Az elmúlt két évtized fejlődésének jelentős állomása, hogy nem állami cégként sikerült hatósági fel-

Az alapítvány kuratóriuma október 20-án a Magyar Tudomá-nyos Akadémia Tudós Klub Koncerttermében a szervezet 20. évfordulójával kapcsolatosan sajtótájékoztatóra hívta a médiu-mok képviselőit. A NOVOFER Innovációs Közös Vállalat – Jamrik Péter javaslatára – 1989 tavaszán megalapította a NOVOFER Alapítvány a Műszaki-Szellemi Alkotásért elnevezésű civil szer-vezetet. Az alapítvány célja a kutatásban és az innovációs folya-matban kiemelkedő teljesítményt nyújtó, alkotó szakemberek fokozott erkölcsi elismerése a Gábor Dénes-díjjal, a fiatalok műszaki tanulmányainak támogatása, valamint Gábor Dénes - a Nobel-díjas magyar tudós - emlékének ápolása. Garay Tóth János kuratóriumi elnök beszámolt az alapítástól eltelt időszakban elért eredményekről, programokról, kiadvány-okról, a szervezet tevékenységéről. Bevezetőjében elmondta, hogy 1989-ben az alapítvány létrehozásához Gábor Dénes hoz-zátartozói és az OMFB személyes és szakmai támogatása is hoz-zájárult. A kezdeményezés nemcsak a szakma, de a társadalom körében is kedvező fogadtatásra talált. A hazai és nemzetközi Gábor Dénes-díj pályázat kapcsán elmondta, kezdetben a mű-szaki-szellemi alkotások elismerésével indult, majd később egyre

adatok ellátását jelentő terméktanúsítási feladatokat megszerez-niük. Magyarország EU-csatlakozása után a magyar kormány a TÜV Rheinlandot jelölte ki Magyarország részéről hét területen az uniós direktívák vizsgálatára, tanúsítására.

A TÜV munkakultúrájának része a sok munkával járó, de ered-ményes jelenben emlékezés az elődök munkájára. A sikeresen prosperáló nemzetközi műszaki ellenőrző, vizsgáló és tanúsító cég közép- és kelet-európai csoportjának vezérigazgatója, Czitán Gábor, aki a kölni székhelyű konszern vezetőségi tagja is, arról tájékoztatta folyóiratunkat, hogy a fővárosi, Lehel téren működő központjuk ügyfélkapcsolati terében elhelyezett, zömmel elektro-technikai „mini” múzeum értékes és szinte az eltelt egy évszázadot bemutató gyűjteménye ismét gyarapodott.

Mint elmondta: a gyűjteményt sokan megnézik, az utcai járó-kelők is betérnek, így különösen érdekes lehet, hogy egy aukción sikerült beszerezni a Budapesti Áramdíjszabást rögzítő, 1939-es is-mertetőt és egy hivatalos értesítést a XX. század első harmadából, melyen a gyógyászati célú elektrotechnikai mérőműszerek bevizs-gálásáról leveleznek a mai szakemberek elődei.

Lindenberger Tamásszakmai tanácdsadó, vezető főtanácsos, GKM

bővült ez a kör. Az alapítvány eddi-gi történetében 130 hazai és 10 tíz nemzetközi díjat adott át. A kura-tórium elnöke hangsúlyozta, hogy a díj igazi értékét a díjazottak ad-ják, akik közül az idei év jutalma-zottjai december 17-én vehetik át elismerésüket.

kroó Norbert akadémikus, az MTA alelnöke, a nemzetközi Gá-bor Dénes-díj Bíráló Bizottság el-nöke is értékelte az eltelt időszak eredményeit. Véleménye szerint sokat kell még tenni azért, hogy az értékteremtésnek értéke legyen. Beszédében idézte Gábor Dénest is, akit elsősorban a jövő izgatta, és úgy véleke-dett, a jövőt nem megjósolni, hanem megcsinálni kell.A XXI. század elején nyilvánvalóvá vált, hogy a kutatás-fejlesz-tés, az innováció és az oktatás integrált fejlesztése biztosíthatja a globalizáció okozta új kihívások kezelését és a fenntartható fejlődést. A NOVOFER Alapítvány nemcsak a műszaki-szellemi al-kotók kiváló teljesítményeinek elismerését és megbecsülését fejezi ki e díjjal, hanem a kitüntetettek eredményeinek széleskörű ismer-tetésével a társadalmi elismertségét is növelik.

Kép és szöveg: Tóth Éva

Lektor: Iharosy Kálmán Igazságügyi mérnök szakértő

Elektrotechnika 2 0 0 9 / 1 1 3 0

HírekHírekhírekHírek

Tények és tévhitek a kompakt fénycsövekről

Fenti címmel tartott sajtótájékoztatót 2009. szeptember 29-én az OSrAM kft. ügyvezető igazgatója, Bittera Miklós, valamint a MEE Világítástechnikai Társaság elnöke, Nagy János.

A kissé rendhagyónak tekinthető rendezvény nemcsak a cég új fényforrásainak ismertetését tűzte célul, hanem az EU hagyományos izzók kivonását előíró rendelkezésének érdemi

ismertetését is. A rendelet ugyanis felborzolta a kedélyeket. Számos tévhit, valótlan információ, ellenérzés látott napvilá-got, amelyek tisztázása közös érdek.

Az EU Bizottság a közvéleményben aggodalmakat keltő intéz-kedésének teljes végrehajtása a közösség országaiban a számí-tások szerint összességében évi 40 TWh energia megtakarítást eredményez, 15 millió tonnával csökkenti a CO2 kibocsátást és tíz, egyenként 500 MW teljesítményű erőmű építését teszi feles-legessé. Az izzók kivonásából fakadó megtakarítás egy átlagos uniós háztartás esetében az éves villamosenergia-fogyasztás 15 százalékát teszi ki, egy kompakt fénycső teljes élettartamára

a legszigorúbb EU-s szabványok-nak megfelelő, energiatakarékos és kiemelten környezetbarát klí-matechnikai berendezéseket, fo-lyadékhűtőket, saját fejlesztésű, az IT, szerver és telekommunikációs központokban használt ún. close controll klímagépeket, valamint al-ternatív energiafelhasználási meg-oldást biztosító – a gázfűtés kiváltá-sára is alkalmas – (háztartási és ipari célú) geotermikus hőszivattyúkat gyártanak – emelte ki Bántó Károly a GenexAir vezérigazgatója.

Az új gyárban helyet kap egy európai mércével is egyedülálló tesztlabor, amellyel újra fellendül a hazai klímatechnikai iparágban a kutatás-fejlesztési tevékenység, melynek alapkövét a Genex szá-

mos, saját fejlesztésen alapuló szabadalma jelenti.„Nemcsak a színünk zöld! Elkötelezettek vagyunk a fenntart-

ható környezet és az alternatív energiatermelés gondolatának népszerűsítésében.”– hangsúlyozta Bántó Károly.

Ennek érdekében az üzemben a villamos energia előállí-tására négy szélgenerátort és napelemeket, a melegvíz elő-állítására pedig napkollektorokat telepítettek. A gyárépület minimális környezetterheléséhez a padló és a falfűtést lehe-tővé tevő hőszivattyús fűtés-hűtés alkalmazása is hozzájárul, amely hatásfokában kedvezően hasznosítja a bevitt energiát.

A gyártást az év vége előtt tervezik beindítani.Kiss Árpád

ny. főtanácsos(A képek a szerző felvételei)

Ugrásra készen Magyarország első környezettudatos klímagyára Perkupán

2009. október 29-én felavatott - 3 milliárd forintos beruházás-ból létesült - világszínvonalú üzemből olyan geotermikus hő-szivattyúk és speciális klímaberendezések kerülnek ki, amelyek a környezetvédelem korában, a fenntartható környezetre és a megújuló hőenergia termelésre adnak alternatívát – mondta az üzemavatást megelőző beszédében Szabó Imre környezet-védelmi és vízügyi miniszter. A magyar tulajdonú Genex Zrt. Perkupán építette fel Közép-Európa egyetlen olyan klímagyá-rát, amelynek létrejöttével, közel 20 év után újra beindul a klí-matechnikai ipar Magyarországon. Ezzel a térségben új mun-kahelyeket teremtő, környezettudatos gyárkomplexum jött létre. Az egykor a térség számos országát ellátó, jó hírű magyar klímagyártás és -fejlesztés közel húsz éve – a rendszerváltás idején – megszűnt. A magyar tulajdonú, több országban is je-lenlévő Genex cégcsoport Magyarországon hozta létre gyártó-bázisát, hogy függetlenné válhasson az ázsiai és nyugat-euró-pai piacoktól. A Genex hosszú távon itthonról tervezi ellátni a nyugat-európai piacot is..

A borsodi Perkupán, a 3.300 m2-es épületcsarno-kú GenexAir lett Magyaror-szág első környezettudatos klímagyára, amely Közép-Európában is az egyetlen, hiszen legközelebb Olasz-országban és Németor-szágban van hasonló üzem. A Genex 2006-ban indított beruházása 30 százalék-ban saját tőkéből, valamint MFB hitelből és állami tá-mogatással valósult meg. A GenexAir klímagyárban saját fejlesztésű vezérléssel,

A magyar tulajdonú Genex Zrt. Perkupán építette fel Közép-Európa egyetlen klímagyárát, amelynek létrejöttével, közel 20 év után újra beindul a klímatechnikai ipar Magyarországon.

A tetőn a vízmelegítők

Négy szélkerék

Szabó Imre miniszter

Bántó Károly vezérigazgató

Elektrotechnika 2 0 0 9 / 1 1 3 1

vetítve azonban a világítás költsége az izzólámpával előállított fénynek mindössze 25%-ba kerül – mondta Nagy János.

Bittera Miklós bejelentette, hogy az OSrAM fejlesztőinek si-került elérniük az optimálisnak tekintett, 2500 K-s színhőmér-sékletet a kompakt fénycsőgyártásban. A fényforrás fénye már gyakorlatilag eléri az izzók által kibocsátott fény „meleg-ségét”. A kompakt fénycsövek élettartama az izzókénak akár 15-szöröse (15 ezer óra), energiafelhasználásuk pedig 80 szá-zalékkal kisebb azokénál.

A kompakt fénycsövektől idegenkedők gyakran arra pa-naszkodnak, hogy bekapcsolásuk után még eltelik egy kis idő, amíg a fényforrás teljes intenzitással világít. Napjainkban azonban sikerült elérniük, hogy a DULUX Superstar kompakt fénycsövek szinte azonnal leadják teljes fényüket.

Az izzók kivonásával kapcsolatban leggyakrabban emlege-tett aggodalom az alternatív fényforrások magas beszerzési ára. A minőségi kompakt fénycső valóban akár 25-ször annyi-ba kerülhet, mint egy normál izzó, ám ebből legalább tizenöt-öt kell vásárolni, míg kompakt fénycsőből – hosszabb élettar-tama miatt – csak egyet. A kompakt fénycső 80%-kal kevesebb energiát használ fel, mint a hagyományos izzó, így a vételár és az üzemelés költségeit egybevetve az árelőny a kompakt

fénycső javára négyszeres. A kompakt fénycső beszerzési ára pedig már egy évnél rövidebb idő alatt megtérül.

A cég fejlesztéseinek eredményeként a kompakt fénycsö-vek méretükben és megjelenésükben is egyre jobban közelí-tenek a hagyományos izzókhoz, miközben esztétikai sokféle-ségük illeszkedik az alkalmazás funkcionalitásához.

Az izzólámpák további alternatíváiról szólva Bittera Miklós felhívta a figyelmet az eco-halogénlámpákra és a LED- fény-forrásokra. Formájuk és méreteik megegyeznek a hagyomá-nyos izzókkal, miközben a tökéletes színvisszaadást a bekap-csolás után azonnal 100 százalékban teljesítik.

A LED fényforrások minden bizonnyal a jövő ígéretes lám-pái: élettartamuk legalább 25-szörösen haladja meg az izzó-ékét, és energiafelhasználásuk 90%-kal is kisebb lehet. Ez a gyorsan fejlődő technológia azonban egyelőre inkább a jövő világítástechnikáját ígéri..

Bittera Miklós és Nagy János egyaránt óva intett az olcsó „no name” lámpák, elsősorban kompakt fénycsövek vásárlásától. A közvéleményben elterjedt negatív előítéletek főleg az ilyen, silány minőségű fényforrásokkal kapcsolatban szerzett rossz tapasztalatoknak köszönhetők. - ja -

VIláGÍTáSTEchNIkA, EGéSzSéGüGY, élETSTÍlUS

E három kiemelt célterülettel foglalkozott a Philips cég magyarországi képviselete 2009. szeptember 30-án megren-dezett sajtótájékoztatóján.

A meghívott szakemberek a témaköröknek megfelelően három szekcióban, külön-külön vettek részt a tájékoztatókon.

Világítástechnika

A hagyományos izzók kivonásával az energiafelhasználás és a szén-dioxid-kibocsátás jelentős csökkenését várják. A Philips számítása szerint pl. a lakásvilágítás energiahaté-konyabb megoldásával Európában évente 10 milliárd euró energiaköltség takarítható meg, ill. 25 millió tonnával keve-sebb CO2-kibocsátás érhető el.

Az új LED-es fény-forrású lakásvilágítási egységek a stílus és az energiahatékonyság kedvező kombináci-óját alkotják. A csere-szabatos termékcsalád elegáns megjelenésé-vel számos lehetőséget nyújt a világításban, akár 90%-os megtaka-rítás mellett. A kiváló minőségű, lakásvilá-gítási LED-alapú fény-források nemcsak kel-lemes hangulatot te-remtenek, de jelentős energiamegtakarítást is eredményeznek. A LED „körték” és

spotlámpák egyszerűen becsavarhatók bármely hagyomá-nyos lámpafoglalatba, és míg a korábbi fényforrásokhoz vi-szonyítva csak elenyésző energiát fogyasztanak, különleges hangulatot kölcsönöznek az otthonnak.

Az új Philips csereszabatos LED lámpák éppoly stílusosak, mint amennyire energiatakarékosak, különleges hangulatot teremtenek, és bármely lámpatestben használhatók az író-asztali lámpától a csillárig.

A Philips eddig is a korszerű LED-alapú fényforrások és lámpatestek legszélesebb választékát kínálta bel- és kültéri alkalmazásokra egyaránt, de az Econic-, az Accent-, illetve a Novallure-családok bevezetésével hatalmas lépést tettek a lakásvilágítás alkalmazások elterjedése felé.

Egészségügy

A Philips orvosi műszereit és berendezéseit a legfejlettebb technológia, az emberközpontú design és a lehető legegysze-rűbb használat jellemzi, amely tulajdonságok előnyeit orvos és páciens egyaránt tapasztalhatja. Mindezeknek köszönhe-tően a diagnosztikai folyamatok pontosabbá, az egészség-ügyi dolgozók számára kényelmesebbé, gyorsabbá és költ-séghatékonyabbá válnak, míg a beteg számára ez kevésbé kellemetlen vizsgálatokat, kisebb sugárterhelést, esetleges betegségének korai felismerését, s így kezelésének mielőbbi megkezdését, minél hatékonyabb lefolytatását jelenti.

Az ismertetés kiterjedt a közelmúltban a magyarországi kórházakban felszerelt speciális készülékekre, pl. MR, CT, digitális, ill. hordozható röntgenberendezések.

A cég piacvezető pozíciót tölt be a szív- és az akut-betegel-látás, ill. egészségügyi készülékek gyártása területén.

életstílus

A személyes jó közérzethez, az emberek életminőségének ja-vítását célzó, energiatakarékos berendezésekhez kapcsolódó életstílus-termékek területén ugyancsak kiemelkedő, vezető pozícióval rendelkezik a cég. Ezek lehetnek pl. a kiváló minősé-gű, síkképcsöves televíziók vagy háztartási készülékek, pl. por-szívók, gőzölős vasalók, vízforralók és különleges kávéfőzők.

A Philips „sense and simplicity” márkaígérete alatt ezek a környezetbarát termékek ténylegesen is segítséget nyújta-nak a fogyasztóknak az energiatakarékosságban.

- ja -

TechnikaTörTéneTTechnikatörténetTechnikaTörTéneT

TechnikaTörTéneT

Az izzólámpa 1881. évi óriási sikerű párizsi bemutatkozása ellenére nehezen terjedt el a közcélú világításban. Ennek egyszerű oka volt: ezt a szolgáltatást a legtöbb helyen a gáz-szolgáltató társaságok hosszú távú szerződéssel biztosították maguknak. Az első áramfejlesztő berendezések ezért álta-lában egy-egy intézmény vagy ipari üzem számára épültek. A feladat az erőgépek, valamint a belső világítás táplálása volt, ezenkívül legfeljebb az épület közvetlen környezetének megvilágítására került sor. Ilyen módon készült 1881 és 1883 között a régi budapesti Nemzeti Színház világítása és ezt a megoldást követték a Keleti pályaudvar esetében is.

A Magyar Királyi Államvasutak Központi pályaháza (1892 óta nevezik Keleti pályaudvarnak) elektromos világításának kiépí-tésére a Ganz és Társa cég kapott megbízást. A Rochlitz Gyula építész és a vasszerkezetet tervező Feketeházy János mérnök által megálmodott létesítmény eleve villamos világítással ké-szült. Minden bizonnyal az első nagyvárosi pályaudvar volt, amelynek világítási rendszerét váltakozóáram táplálta.

A Központi pályaházat 1884. augusztus 16-án adták át a for-galomnak, és akkor került üzembe a 891 db izzólámpából és 70 db ívlámpából álló világítás is. A Zipernowsky-féle ívlám-pákat 7 soros áramkörbe kapcsolták, amelyekben váltakoztak a 8, illetve 16 óra égésidejűek. 40 V feszültségről üzemeltek,

fényerősségüket 600 szabványgyertyával jellemezték. (Ez körülbelül az 500 W-os halogén izzólámpának felel meg.) Elsősorban a vonatfogadó csarnok, a nagyobb helyiségek, peronok stb. világítására szolgáltak.

Néhány ívlámpát elhelyeztek a bejáratoknál is, amelyek az odavezető útszakaszt is megvilágították. Erről tanúsko-dik Csontváry Kosztka Tivadar 1902-ben készült festménye, amely nagyszerűen érzékelteti az érkezési oldal egy szárny-épületének külső világítását.

A Swan rendszerű izzólámpákat a várótermek, vendéglők, irodák esetében alkalmazták, közülük 461 db 12 szabvány-gyertya, 430 db pedig 20 gyertyafényű volt. (A 15, illetve 25 W-os izzólámpák fényáramához hasonlíthatók.) „Az izzó-lámpáknak a főbb helyiségekben való elhelyezésénél az az elv követtetett, hogy minden 25 m3 térre 15 szabványgyer-tyafény essék. E lámpák nagyrészt csillárokon és falikarokon vannak elhelyezve olyképpen, hogy a lámpák nagyobbrészt lefelé függnek.”: olvashatjuk Kovács Pál államvasúti mérnök 1887-ben megjelent, minden részletre kiterjedő írásában.A lámpákat tápláló vörösréz anyagú vezetékhálózat rendkí-vül gondos és biztonságos szereléssel készült. A fa vályúban elhelyezett és porcelán csigákra erősített befalazott megol-dás néhány megmaradt részét a 20. század végi rekonstruk-ciót megelőző kutatás tárta fel. Egy megőrzött darab ma a Magyar Elektrotechnikai Múzeumban látható.

A villamosenergia-termelés két részre – kazán és gépház – osztott üzemi épületben történt. A kazánházban három, egyenként 90 m2 fűtőfelületű kazánban fejlesztették a du-gattyús gépek működéséhez szükséges gőzt. A három Zipernowsky-Déri rendszerű öngerjesztésű váltakozóáramú generátor Mechwart szabadalma szerint össze volt kap-csolva gőzgépével. Két áramfejlesztő egyenként 70, a harmadik 140 LE tel-jesítményre készült. Utób-bi volt az 1883. évi Bécsi Elektrotechnikai Kiállítá-son óriási feltűnést keltő „nagy gőzvilágítógép”. A generátorok teljesítmé-nyét úgy választották meg, hogy a nagy gép egyedül is el tudja látni az üzemet, de a megszokott üzemállapot kétgépes volt. A 140 LE-s mellett az egyik kisebb is működött, a másik bármi-kor üzembe vehető meleg tartalékul szolgált.

Elektrotechnika 2 0 0 9 / 1 1 3 2

125 évvel ezelőtt történt…Villanyfény a temesvári utcákon és a

Budapesti Keleti pályaudvaron

TechnikaTörTéneTTechnikatörténetTechnikaTörTéneT

TechnikaTörTéneT

1. kép A Keleti pályaudvar az 1900-as évek elején, Baross Gábor „vasminiszter” szobrával

3. kép Csontváry: A Keleti pályaudvar éjjel

4. kép A Pályaház áramfejlesz-tő üzemének részlete, az egyik 70 lóerős generátorral

2. kép A „Központi Pályaház” pénztárcsarnokának világítása

A maga nemében, nyugodtan állíthatjuk, szenzációs vilá-gítási megoldás előnyeit a gázszolgáltatók persze megkérdő-jelezték. Egyik fő érvükkel, a villamos rendszer kiépítésének drága voltával kívánták a közvéleményt befolyásolni. Ne fe-ledjük, súlyos érv volt, hiszen közpénzről volt szó! Kovács mér-nök ezért idézett tanulmányában gazdaságossági számítást is közreadott, összehasonlítva a megvalósított berendezések jellemzőit, az ugyanolyan fényerő előállításához szükséges gáz árával. Végkövetkeztetése szerint ugyanazt a megvilágítást 160%-os gázráfordítással lehetett volna elérni, így az üzemel-tetésből származó megtakarításból az elektromos berendezé-sek drágább létesítése mintegy hat év alatt megtérül!

A gázvilágítás hangzatos ellenvéleménye miatt nem is meglepő, hogy a villamosított létesítmények látványos sikere ellenére az elektromosság nehezen jutott ki az utcára. Szeren-csés körülmény kellett, hogy Magyarországon már ugyancsak 1884-ben felcsillant egy ilyen lehetőség. Említettük, hogy a gáztársaságok ellenállása jelentette a legfőbb akadályt, így érthető, hogy az első közcélokat szolgáló villamos rendszer létesítésének hátterében éppen a helyi gázszolgáltató és a városvezetés nézeteltérése állt.

Következményként a történelmi Magyarországon, a vilá-gon elsőként Temesvárott, Dél-Magyarország gazdasági és szellemi súlypontjában határozták el az utcák és terek világí-tását kizárólag elektromos energiával.

A temesváriak tudatában voltak az újdonságban rejlő kockázatnak, ezért igyekeztek az összes várható veszélyt fi-gyelembe venni. Alapos mérlegelés után az egyenáramot részesítették előnyben, mert lényegesen több tapasztalat állt mögötte. A döntést követően pedig, átgondolva az üze-meltetés során várható hibaforrásokat is, szigorú feltételeket szabtak a vállalkozó társaságoknak: az Edison érdekeltségű International Electric Company illetve a kivitelező Anglo – American Brusch & Co. cégeknek.

A szerződés csak az utcai közvilágítás létesítésére szorítko-zott, mert a magán jellegű igények jelentkezését legkoráb-bam csak egy évtized múlva várták. Az alkalmazott műszaki megoldás erre nem is lett volna alkalmas.

Az első temesvári villanytelepen egy 300 lóerős dugattyús gőzgép, transzmissziós tengelyen keresztül szíjhajtással mű-ködtette az 1400 V kapocsfeszültségű, 14 kW teljesítményű Brusch gyártmányú egyenáramú dinamókat. Az öt áramfej-lesztő közül egy mindig tartalék volt, az üzemelő gépek négy független áramkörben táplálták a közvilágítást. A lámpates-tekben Lane-Fox gyártmányú, 55 V-os szénszálas izzólámpákat használtak. A lámpafeszültséget 23 db izzólámpa csoport soros kapcsolásával állították elő. Minden csoport 8 db párhuzamo-san kapcsolt lámpából állt. Erre a megoldásra azért kénysze-rültek, mert egy dinamó terhelhetősége nem haladhatta meg a 10 A-t. A lámpák ellenállása ugyanis 44 ohm, áramfelvételük így 1,25 A értékű volt. Végeredményben tehát egy dinamó egy áramkörben összesen 184 db lámpát táplált.

A nagyon egyszerű villamos kialakítás, az elkerülhetetlen lámpa meghibásodások hatásának elhárítása érdekében azon-ban mégis bonyolulttá vált. A párhuzamos lámpacsoport bár-mely tagjának hibája esetén ugyanis a megnövekedett áram a többit is tönkre teszi, a soros körrel szemben viszont alapve-tő igény az, hogy folytonos maradjon, ellenkező esetben az üzem megszűnik. Ezt Temesváron sem lehetett megengedni, ezért minden lámpatestbe két izzót szereltek, de mindig csak az egyik világított. Az üzemelő lámpa esetleges tönkremene-telét a lámpatest felső részében lévő relé érzékelte és azonnal bekapcsolta a tartalékot. Természetesen a kettős hibát sem lehetett kizárni, ezért valamennyi lámpacsoport mellé egy, a megnövekedett feszültség hatására működő relét is beiktattak,

Elektrotechnika 2 0 0 9 / 1 1 3 3

amely a megfogyatkozó lámpák pótlására, azokkal párhuzamosan kapcsolt egy ellenállást, biztosítva az áramkör zártságát.

Temesvár elektromos utcai vi-lágítását 1884. november 12-én kapcsolták be, de mint utaltunk rá, csak közvilágításra volt alkal-mas. Megjelenése azonban elin-dította a lakossági igényeket. Az üzemeltető Brusch cég a Ganz Elektrotechnikai Osztályával ezért már 1886-ban megrendelt egy váltakozóáramú kiegészí-tést, amely Zipernowsky-Déri rendszerű öngerjesztésű gene-rátorokkal működött. Újabb két év múlva 2000/105 V-os transz-formátoros táplálású, kétfázi-sú rendszer létesült és a város kiemelt jelentőségű helyein az ívlámpák is megjelentek a közvi-lágításban.

Temesvár városa azzal az út-törő elhatározással, hogy már 1884-ban a villamos közvilágítás mellett döntött, nagyon fontos, talán nem is eléggé hangsúlyozott helyet biztosított magá-nak a magyarországi elektrotechnika fejlődéstörténetében.

irodalomjegyzékKovács Pál: A magy. Kir. Államvasutak Központi pályaházának elektromos

világító telepe. Magyar Mérnök és Építész Egylet Közlönye, Budapest, 1887Déri T. – dr. Lantos T. – Nagy J. – Némethné Vidovszky Á. dr.: Budapest Keleti

pályaudvar vonatfogadó csarnok rekonstrukciója, Elektrotechnika 1999/11Sztoczek J.- Kareis J.: Die Elektrische Stadtbeleuchtung in Temesvár, Centralblatt

für Elektrotechnik. München 1885Dr. Asztalos Péter: 100 évvel ezelőtt helyezték üzembe Magyarországon az első

közvilágítási berendezést, Elektrotechnika 1984/7Dr. Horváth Tibor: Villamos utcai világítás Temesváron – először a világon.

Elektrotechnika 2000/3Sitkei Gyula: A villanyvilágítás kezdetei Magyarországon. Világítástechnikai

Évkönyv 2008-2009

7. kép A századfordulón már Ganz ívlámpák is világítottak Temesváron

6. kép Temesvár, a két izzós közvilágítási lámpa rajza korabeli szakfolyóiratból

5. kép Temesvári városrészlet, előtérben eredeti közvilágítási lámpával

Sitkei Gyulaokl. villamosmérnök, technikatörténészELMŰ Nyrt. Ny. főosztályvezetője,MEE Technikatörténeti Bizottság tagjagyula.sitkei@gmail.com info@emuzeum.hu

Lektor: dr. Antal Ildikó múzeum igazgató

Már csak EP-igenre vár a támogatott CCS-projektek listája

Hat erőmű válna szén-dioxid-mentessé az Európai Bizott-ság pénteki javaslata alapján, amely összesen 1 milliárd euróval támogatná a kiválasztott erőművek felszerelését szénmegkötésre és -tárolásra alkalmas technológiával (CCS Carbon Capture and Storage). Az Európai Parlamentnek négy hete van arra, hogy a döntést véleményezze, és esetle-gesen óvást nyújtson be.(Figyelemre méltó információ!! A CCS technológiáról már több esetbe írtunk lapjaink hasábjain.)

Forrás: BruxInfo; 2009. október 19. Dr. Bencze János

Elkészült a világ legnagyobb napelemes gyalogoshídja

Az ausztráliai Brisbane városában vasárnap megnyitották a nagyközönség előtt a Cox Architects tervezte Kurilpa gyalo-goshidat, amely a város üzleti negyedét köti össze a Brisbane folyó déli partján fekvő kulturális negyeddel. A 470 m hosszú, 6,5 m széles, betonból és acélkábelekből épült hidat a gya-

logosok és kerékpá-rosok használhatják, a számítások szerint hetente 36 500-an.Azonkívül, hogy a világ egyik leghosz-szabb gyalogoshíd-ja, a szerkezet más különlegességekkel is dicsekedhet: leg-inkább szerteszét álló kötőtűkre em-lékeztető LED fény-forrásait, amelyek-kel különféle eltérő fényeffekteket lehet létrehozni, a nap energiája működte-ti. A hídra szerelt 84 napelem napi 100 kWh, évi 38 MWh energiát képes elő-állítani.

Ez az energia alapesetben ele-gendő ahhoz, hogy fedezze a híd ener-giaszükségletét.

Teljes kivilágítás-nál viszont csak az energiaszükséglet 75%-át jelenti, így a ma-radék áramot a hálózatból kell vételezni. A technológiának köszönhetően a becslések szerint évi 37,8 tonna szén-dioxid kibocsátását lehet elkerülni.

Forrás: Origo (2009.10.08) Dr. Bencze János

Elektrotechnika 2 0 0 9 / 1 1 3 4

szemleSzemleszemleSzEMlE

Meddig érvényes még a Moore-törvény?

Mint ismeretes, a Moore-törvény szerint jelenleg 18 hónapon-ként duplázódnak a tranzisztorok a processzorokban. Ezt eddig a mikrocsipek előállításának fejlődése tette lehetővé, vagyis az, hogy folyamatosan sikerült a csipekre kerülő tranzisztorokat mi-niatürizálni. Minél kisebb egy tranzisztor annál több fér el egy adott csipfelületen. Időközben a mikrocsipen a struktúrák egy ezred milliméternél kisebbek lettek. Ezt az tette lehetővé, hogy a fénysugarakkal litografikus úton előállított csipstruktúrákat egyre rövidebb hullámhosszúságú fénysugarakkal állították elő.

De meddig érvényes még a Moore-törvény? Ugyanis 35 na-nométer alatt a csipgyártás optikai litográfiai módszerekkel már nem lehetséges. A Kaliforniai Egyetemen Berkeleyben megta-lálták a Moore-törvény továbbélésének technológiai módsze-rét. Fémlencsékkel olyan struktúrák állíthatók elő, amelyek 10 nanométernél kisebbek. Ezt az effektust az teszi lehetővé, hogy a fémek felületén lévő szabad elektronok a fény hatására lengeni kezdenek. Ezek az úgynevezett plazmonok rövidebb hullámhosszúságot generálnak, mint a beeső fénysugár.

A kutatók kifejlesztettek egy plazmolencsét a csipgyártáshoz: koncentrikus gyűrűk egy fémlemezen nyalábba kötik a fényt, parányi lukakba fókuszálják a centrumba. Egy kísérleti be-

rendezésben ezen nyílások átmérője kisebb volt, mint 10 nm. Elméletileg csökkent-hető a méretük, 5 nm-ig. A plazmolencsét a kutatók egy karra szerelik fel, amely ha-sonlít egy lemezjátszóhoz, amely a mellékelt ábrán jól látható.

A fej a forgó lemez fölött lebeg, amelyet meg kell világíta-ni. Így lehetségessé válik 10 nm-nél kisebb struktúrák előál-lítása nagy sebességgel. Ezzel lehetségessé válik a jelenlegi-nél tízszer kisebb mikrocsipek előállítása is. Ezt a technoló-giát nem csak a csipépítéshez, hanem az adatraktározáshoz is fel lehet használni. Ez egy optikai adatraktár lesz, amely 10-szer, 20-szor több adatot tud raktározni, mint single layer blu-ray. Ez lehetővé fogja tenni, hogy a Moore-törvény még egy ideig érvényben maradjon.

BULLETIN 21, 2008 Szepessy Sándor

Folyamatos telítettségszint-mérő

A Sensortechnics GmbH mi-niatűr szenzorait egy edény vagy tartály külső falára erő-sítik fel (lásd. ábrát).

A műszer lehetővé teszi, hogy a benne lévő folyadék szintjét kapacitív úton, tehát anélkül, hogy a médiummal közvetlen kapcsolatba kerül-

ne, folyamatosan mérni lehessen. Egy szenzorral 10 cm folya-dékmagasságot lehet mérni, ha ennél többre van szükség, azt több szenzor egymás fölé helyezésével lehet elérni. Egy két pontos kalibrációval lehetségessé válik, hogy a folyadék mennyisége a felhasználáshoz mindenkor szükséges határok között maradjon. Egy külön referencia elektróda gondosko-dik arról, hogy figyelembe véve a hőmérséklet-változásokat és a levegő nedvességtartalmát a folyadékszint pontosan a megkívánt értéken maradjon.

etz 7/2009 Szepessy Sándor

CG Electric Systems Hungary Zrt.Registered Office:1095 Budapest, Máriássy utca 7.T: +36 1 483 6600 W:www.cgglobal.com

Tisztelt Partnerünk!

Vállalatunk, a Ganz Transelektro Villamossági Zrt. neve 2009. október 15-től hivatalosan:

CG Electric Systems Hungary Zrt.-re változott.

A cég székhelye és adószáma változatlan marad.

A több mint 130 évvel ezelőtt, 1878-ban alapított Ganz Villamossági Gyár példátlan szakmai múltra tekint visz-sza. Megbízható, nagyteljesítményű erősáramú termékei évtizedeken át folyamatosan biztosították a Ganz márkanév elismertségét.

A Ganz Transelektro Villamossági Zrt. 2006-ban csatlako-zott a Crompton Greaves (CG) csoporthoz, aminek köszön-hetően Vállalatunk megerősödött és jelentős szerepet ka-pott a CG globális előretörésében és versenyképességének javulásában.

Az elmúlt néhány év során az indiai anyavállalatunk a Crompton Greaves (CG) globális piaci fellépése egyre nagyobb hang-súlyt kapott, és olyan társaságokat vont a csoportba, mint a Pauwels, a Microsol, a Ganz Transelektro Villamossági Zrt., a Sonomatra és az MSE.

A csoport fent említett új vállalatai stabil helyet biztosítanak a CG számára a globális energetikai piacon az erősáramú és elosztó transzformátorok, a tokozott nagyfeszültségű készü-lékek, az alállomási automatizálás, a helyszíni karbantartá-si/javítási szolgáltatások, a forgógépek, illetve a megújuló (szél)energia nemzetközi EPC integráció területén.

A CG jelenleg a világ 10 legnagyobb transzformátor-gyár-tóinak egyike. Vállalatainak éves forgalma meghaladja az évi 2 milliárd dollárt, és 9 országban működtet gyártó és szolgáltató vállalatokat: Magyarországon, Indiában, Belgi-umban, az Egyesült Államokban, Kanadában, Írországban, Nagy-Britanniában, Indonéziában és Franciaországban. A változatos nemzetiségű, és kultúrával rendelkező vállalat csoportnak világszerte összesen több mint 8000 alkalma-zottja van.

A CG-nek három fő tevékenységi köre van:

• Erősáramúrendszerek–transzformátorok,nagyfeszült-ségű tokozott készülékek, fővállalkozási megoldások, mérnöki projektek, illetve a kapcsolódó szervizháttér;

• Iparirendszerek–nagy-ésalacsonyfeszültségűforgó-gépek széles spektruma (motorok és generátorok), és az ehhez kapcsolódó szolgáltatások;

• Fogyasztói termékek – számtalan ipari és fogyasztóitermék a világítás, ventillátorok, szivattyúk és a háztar-tási gépek területén.

A CG büszke arra, hogy a 3 milliárd dollár forgalmú AVANTHA vállalatcsoport tagja, és meghatározónak érzi, hogy egy olyan közösség része, amelynek a világ tíz országában több, mint 20.000 munkavállalója tevékenykedik műszaki, energetikai, papíripari, élelmiszeripari, vegyipari, informatikai, technológiai és üzletviteli tanácsadási érdekeltségeiben.

A CG társvállalatokban megtaláltuk közös jellemzőinket: elhivatottság, fogékonyság, gyakorlatias gondolkodás és megbízhatóság. Ezt követően felismertük és megfogalmaz-tuk csoportunk közös filozófiáját:

„Smart Solutions. Strong Relationships.”„Ötletes megoldások. Erős kapcsolatok.”

A magyarországi vállalat három telephelyén (Budapesten, Szolnokon és Tápiószelén) több mint 750 főt foglalkoztat, és a legutóbbi üzleti évben 18Mrd Ft árbevételt ért el, 90% feletti export tevékenységből. A CG Electric Systems Hungary Zrt. jelenleg négy gyártó és két szolgáltató üzletággal rendel-kezik, melyek:

• Transzformátorgyártás• Nagyfeszültségűtokozottkészülékgyártás• Villamosforgógépgyártás• Acélszerkezetgyártás• Fővállalkozásésalállomástervezés• Szervizszolgáltatások

A magyarországi leányvállalat legutóbbi üzleti sikerét a 14 db 765 kV-os auto-transzformátorról szóló, indiai állami áramszol-gáltató vállalattal megkötött szerződés jelentette. E kiemelt jelentőségű termék fejlesztéseket és infrastrukturális beruhá-zásokat igényel több üzletágnál is, 4 Mio EUR értékben.

„Filozófiánknak megfelelően szeretnénk eredményesebben használni a CG csoport vállalatainak közös technológiai, pénzügyi és marketing lehetőségeit, annak érdekében, hogy versenyképes megoldásokat kínálhassunk, ezáltal tovább erősíthessük üzleti kapcsolatainkat”, - nyilatkozta lapunknak Luspay Zoltán vezérigazgató.

(X)

Tervezd meg szül városod keresztez dését …

… és nyerj értékes díjakat!Egy veszélyes keresztez dés az a hely, ahol számtalan bal-eset és karambol történik és az emberek megsérülhetnek.Egy város forgalmas keresztez dése a forgalmat akadályoz-za és a forgalmi dugók egyik okozója.Ha meg szeretnéd oldani ezt a problémát, vegyél részt egy versenyen – tervezz meg egy innovatív, automatizált keresz-tez dést szül városodban, amely megkönnyíti a közleked autósok és gyalogosok életét!

Azoknak, akik többet szeretnének tudni:

www.automation-scholarship.comKüldd be pályázatodat 2009. december 31-ig!

Megnyerhet díjak:

3 x 2000 Euro 2 x InterRail vonatjegy 3 x Mitsubishi projektor

Automation-Scholarship Automation-Scholarship/// /// ///Automation-Scholarship Automation-Scholarship/// /// ///

Reklama_ME_Scholar_HU.indd 2 20-09-09 14:17:09

Tervezd meg szül városod keresztez dését …

… és nyerj értékes díjakat!Egy veszélyes keresztez dés az a hely, ahol számtalan bal-eset és karambol történik és az emberek megsérülhetnek.Egy város forgalmas keresztez dése a forgalmat akadályoz-za és a forgalmi dugók egyik okozója.Ha meg szeretnéd oldani ezt a problémát, vegyél részt egy versenyen – tervezz meg egy innovatív, automatizált keresz-tez dést szül városodban, amely megkönnyíti a közleked autósok és gyalogosok életét!

Azoknak, akik többet szeretnének tudni:

www.automation-scholarship.comKüldd be pályázatodat 2009. december 31-ig!

Megnyerhet díjak:

3 x 2000 Euro 2 x InterRail vonatjegy 3 x Mitsubishi projektor

Automation-Scholarship Automation-Scholarship/// /// ///Automation-Scholarship Automation-Scholarship/// /// ///

Reklama_ME_Scholar_HU.indd 2 20-09-09 14:17:09

Tervezd meg szül városod keresztez dését …

… és nyerj értékes díjakat!Egy veszélyes keresztez dés az a hely, ahol számtalan bal-eset és karambol történik és az emberek megsérülhetnek.Egy város forgalmas keresztez dése a forgalmat akadályoz-za és a forgalmi dugók egyik okozója.Ha meg szeretnéd oldani ezt a problémát, vegyél részt egy versenyen – tervezz meg egy innovatív, automatizált keresz-tez dést szül városodban, amely megkönnyíti a közleked autósok és gyalogosok életét!

Azoknak, akik többet szeretnének tudni:

www.automation-scholarship.comKüldd be pályázatodat 2009. december 31-ig!

Megnyerhet díjak:

3 x 2000 Euro 2 x InterRail vonatjegy 3 x Mitsubishi projektor

Automation-Scholarship Automation-Scholarship/// /// ///Automation-Scholarship Automation-Scholarship/// /// ///

Reklama_ME_Scholar_HU.indd 2 20-09-09 14:17:09

Tervezd meg szül városod keresztez dését …

… és nyerj értékes díjakat!Egy veszélyes keresztez dés az a hely, ahol számtalan bal-eset és karambol történik és az emberek megsérülhetnek.Egy város forgalmas keresztez dése a forgalmat akadályoz-za és a forgalmi dugók egyik okozója.Ha meg szeretnéd oldani ezt a problémát, vegyél részt egy versenyen – tervezz meg egy innovatív, automatizált keresz-tez dést szül városodban, amely megkönnyíti a közleked autósok és gyalogosok életét!

Azoknak, akik többet szeretnének tudni:

www.automation-scholarship.comKüldd be pályázatodat 2009. december 31-ig!

Megnyerhet díjak:

3 x 2000 Euro 2 x InterRail vonatjegy 3 x Mitsubishi projektor

Automation-Scholarship Automation-Scholarship/// /// ///Automation-Scholarship Automation-Scholarship/// /// ///

Reklama_ME_Scholar_HU.indd 2 20-09-09 14:17:09