Élet a tengerben

59
Élet a tengerben A szervesanyag termelő a tengerben is a növényzet. Planktonok száma 1 l. vízben a mélység függvényében Mélység (m) Egyedszám (db) 0 10 147 50 9 443 100 2 749 200 726 400 216 1000 87 2000 57 3000 18 4000 17 5000 15

Upload: cheryl

Post on 11-Feb-2016

53 views

Category:

Documents


0 download

DESCRIPTION

Élet a tengerben. A szervesanyag termelő a tengerben is a növényzet. Planktonok száma 1 l. vízben a mélység függvényében Mélység (m)Egyedszám (db) 010 147 50 9 443 100 2 749 200 726 400 216 1000 87 2000 57 3000 18 - PowerPoint PPT Presentation

TRANSCRIPT

Page 1: Élet a tengerben

Élet a tengerbenA szervesanyag termelő a tengerben is a növényzet.Planktonok száma 1 l. vízben a mélység függvényében

Mélység (m) Egyedszám (db) 0 10 147 50 9 443 100 2 749 200 726 400 2161000 872000 573000 184000 175000 15

Page 2: Élet a tengerben

Sarkvidéki tengerek• A Föld egyik leggazdagabb életközössége.• A levegő alacsony hőmérsékletét a vízben nem érzik

közvetlenül. A felszín alatt soha sem csökken fagypont alá a hőmérséklet, s nyáron sem emelkedik + 6 fölé.

• Különösen a kovamoszatoknak kedvez ez a kiegyenlített hideg környezet. A kovamoszatok százezrei barnára festik a vizet.

• Télen a napfényhiány okoz vegetációs szünetet.• A planktonokból apró rákok, evezőlábú rákok tömegei élnek.

Ezek vöröses színt kölcsönöznek a víznek.• A puhatestűek közül két pillangócsiga faj tömeges a héjas- és a

csupasz bálnaabrak. Belőlük élnek a bálnák.• A halak közül két faj érdemel említést, a déli féltekén a Lycodes

az északin a kapelán.

Page 3: Élet a tengerben

Kovamoszatok

Page 4: Élet a tengerben

EVEZŐLÁBÚRÁKOK

Page 5: Élet a tengerben

BÁLNAABRAK

Page 6: Élet a tengerben

LYCODES

Page 7: Élet a tengerben

Kapellán lazac v. csukjáshal

Page 8: Élet a tengerben

•A madarak mindkét féltekén dús életközösséget alkotnak. A sötét sarki télen a madarak többsége elvándorol. Sirályok, viharmada-rak, récék, alkák, kárókatonák, pingvinek. Egyes fajok nagy távol-ságokra eltávoznak a partoktól pl. sirályok, viharmadarak, pingvinek. (A partoktól 400 km távolságra is láttak már halászó pingvineket).

Page 9: Élet a tengerben

Antarktikus tengerek:É-i határa az 50-60. fok jelöli ki. Itt találkozik a sarki szelek és a nyugati szelek által hajtott áramlások hideg és meleg vize. Ez az úszó jéghegyek É-i határa. A tenger-fenéken a diatóma iszap is idáig terjed el.Idáig hatolnak a viharmadarak a császár-pingvinek és a fokák. Jellemző halfaja a már említett Lycodes.Bálnáinak 75 %-a a finnbálna, 15 %-a a kékbálna. (1938-ban 46 ezer példányt ejtettek el az Antarktisz vizein.) A medvefóka 200 évvel ezelőtt nagy tömegben élt az Antarktisz környékén, de a múltszázadban csaknem teljesen kiirtották. Itt él a téli álmot alvó weddelfóka és ragadozó tengeri leopárd is. A pingvinek közül a legnagyobb a császárpingvin, 110 cm/40 kg.

Page 10: Élet a tengerben
Page 11: Élet a tengerben
Page 12: Élet a tengerben
Page 13: Élet a tengerben
Page 14: Élet a tengerben
Page 15: Élet a tengerben
Page 16: Élet a tengerben
Page 17: Élet a tengerben

• Arktikus tengerek:• D-i határa az Atlanti-óceánban Újfunland –Izland – Barents-

tenger vonalon a Golf-áramlással párhuzamosan fut. • A Csendes-óceánon része a telente befagyó Bering- és

Ohotszki-tenger, valamint a nyílt óceán a Kurili-áramlás és a Kuro-Shio-áramlás találkozásáig.

• Jellemző halai a Kapelán és az ehető cápa.• Madarak közül csak itt fordul elő az elefántcsont sirály. Jellem-

ző madarai még a lumma, a lunda, az alka, és a dunnaréce.• Az emlősök közül legismertebbek a rozmár és a grönlandi fóka.

Ezen a vidéken is él az értékes prémje miatt vadászott medvefóka. A bering szigeteken élt a tengeri vidra és a XVIII. sz. -ban kiirtott tengeri tehén. Legnagyobb ragadozója a jegesmedve.

Page 18: Élet a tengerben

LUNDA

Page 19: Élet a tengerben

ALKA

LUMMA

Page 20: Élet a tengerben
Page 21: Élet a tengerben

Rozmár

Page 22: Élet a tengerben

Mérsékelt égövi tengerek• Az áramlások a partokról származó tápanyaggal biztosítják a

tengerek plankton gazdagságát. Itt a kovamoszatok mellett egyre elterjedtebbek a Peridinák és a Coccollithophoriidák.

• A mikropanktonok mellett tekintélye sűrűséget ér el a külön-bőző puhatestűekből felépülő makroplankton.

• Az életritmusnak jelentős évszakos ritmusa van.• Télen a mérsékelt tengereken találjuk a sarki tengerek emlő-

seinek és madarainak jelentős részét. Nyáron viszont a trópusi fajok egy része húzódik fel ide.

• Jellemző a sekély parti vizekben az úszóhínár. Pl. a Macro-ecystis nevű óriás barnamoszat.

• Az Atlanti vizekben:• A sekély jól átvilágított vizekben a puhatestűek, tüskésbőrűek,

férgek, rákok, szivacsok, polipok, tengeri füvek, hínárok tömege biztosít táplálékot a halak számára.

Page 23: Élet a tengerben

• A Golf-áramlás és a nagy kiterjedésű selfek következtében rendkívüli a halpadokon a halgazdagság.

• Halak közül a legjellemzőbb a hering, a hidegebb tengerekben a spratt. A Portugál és földközi-tengeri vizekben a szardínia és a tonhal, az Újfunlandi vizekben pedig a makréla. A tonhalat és a szardíniát ívás idején óriási csapatokban kísérik a tőkehalak.

• A madarak közül a sirályfélék és a récék a legjellemzőbbek. Egy részük a sarki tájakról jár ide telelni más részük viszont itt is költ, mint az ezüstsirály, a lumma, szula, dunnaréce és a kárókatona.

• A mérsékelt tengerek trópusi vizekkel határos területein a viharmadarak a legjellemzőbbek mint az albatrosz és a galambhojsza.

• Az emlősök közül elterjedtek a bálnák (kékbálna, púpos bálna, finnbálna, illetve az egykor gyakori de napjainkra mára gyakorlatilag kipusztult vizcayai bálna), és a delfinek, viszont ritkák a fókafélék. A fogas ceteket néhány faj képviseli.

Page 24: Élet a tengerben

szardinia

Page 25: Élet a tengerben

tonhal

Page 26: Élet a tengerben

tőkehal

Page 27: Élet a tengerben

ALBATROSZ

Page 28: Élet a tengerben

• Csendes-óceán:• Hasonlóak az atlanti vizekhez, de itt halpadok csak Japán

környékén vannak.• A bálnák és a delfinek mellett itt fülesfókák is vannak. • Több faj képviseli a lummákat, gyakoribbak az alkák. • Jellemző a sirályhojsza és a viharfecske.

fülesfóka

lumma

alkák

Page 29: Élet a tengerben

sirályhojsza

Page 30: Élet a tengerben

Szubtrópusi és trópusi tengerek• Legjellemzőbb sajátosságuk a korallok és a repülőhalak. Ezek

sekély jól átvilágított, tiszta 20 C-nál melegebb vizet igényelnek.• A plankton állomány nem egyenletes: gazdag plankton állo-

mány csak a beltengerekben, a parti vizekben és az innen ér-kező áramlatok közelében alakul ki. Teljesen hiányzik a kova-moszat, őket a Peredineák és a Coccolithophoridák helyette-sítik, az állati szervezetek közül a Radioláriák jellemzik.

• Jellemző a felszínen illetve a felszín közelében úszó, sodródó állatok nagy tömege (medúzák, zsákállatok, csigák, rákok, halak).

• A barnamoszatok hiányoznak, ezeket aranysárga tengeri hínár a sargassum helyettesíti.

• Ritkák a madarak mindössze két jellegzetes trópusi tengeri madárfajt a trópusi madarat és a fregatt madarat említhetjük.

• Hiányoznak a fókák, őket helyenként a tengeri tehén helyettesíti. A cetek közül a delfinek és az ámbrás cet honos.

Page 31: Élet a tengerben
Page 32: Élet a tengerben

Radioláriák

Page 33: Élet a tengerben
Page 34: Élet a tengerben
Page 35: Élet a tengerben

zsákállatok

Page 36: Élet a tengerben

Fregattmadár

Page 37: Élet a tengerben

Fregattmadár

Page 38: Élet a tengerben
Page 39: Élet a tengerben
Page 40: Élet a tengerben

Ámbráscet

Page 41: Élet a tengerben

• Atlanti-óceán:• A korall képződés itt gyenge. Leginkább a

Nyugat-indiai szigetvilágban, a Bermuda-szigetek térségében és D-Amerika partjainál az Amazonas torkolattól a Baktérítőig.

• A szubtrópusi vizek legismertebb életközössége a Sargasso-tengeren fordul elő. A lebegő Sargassum-hínár és az ezen megtapadó., közötte megbújó halak és egyéb állatok. Pl. az angolna.

Page 42: Élet a tengerben
Page 43: Élet a tengerben
Page 44: Élet a tengerben
Page 45: Élet a tengerben

Indiai-óceán: A világ egyik életben leggazdagabb tengere. Az óceánba ömlő óriási folyamok bőséges tápanyagot biztosítanak, az évszakon-ként váltakozó irányú tengeráramlások jócskán fel is kavarják. Ezért planktonokban gazdag, szembetűnő egy a kékmoszatok-hoz tartozó faj tömeges megjelenése ami vörösre festi a tenger vizét (Vörös-tenger, Arab-öböl). Vizeiben a korallok a meghatá-rozóak. A szirtek építésében más mészvázas élőlé-nyek is részt vesznek (hydrokorallok, bryozoák, csigák, mészalgák). A halak faj és egyedszáma egyaránt nagy. A parti vizek egyik sajátos növényevő, emlős állata a szirénekhez tartozó dugong.

Page 46: Élet a tengerben

• Bryozoa

Page 47: Élet a tengerben

Dugong

Page 48: Élet a tengerben

Dugong

Page 49: Élet a tengerben

Dugong

Page 50: Élet a tengerben

• Óceánia szigetvilága:• Legjelemzőbb a Korall-tenger (Ausztrália partjai előtt 1800 km

hosszúságban húzódik a világ legnagyobb korallzátonya. A partok és a zátony között egy 50-100 km széles sekély brakkvizű csatorna húzódik. Vizét a beömlő folyók édesítik ki, egyben megakadályozva a további korall képződést).

• Jellegzetes felszínformák az atolok. Kerekded, gyűrű alakú keskeny gátszerű korall építmények. Egy-egy vulkáni kúpon épűlnek.

Page 51: Élet a tengerben
Page 52: Élet a tengerben
Page 53: Élet a tengerben
Page 54: Élet a tengerben
Page 55: Élet a tengerben
Page 56: Élet a tengerben
Page 57: Élet a tengerben
Page 58: Élet a tengerben
Page 59: Élet a tengerben