eliade

5/10/2018 Eliade - slidepdf.com

http://slidepdf.com/reader/full/eliade-55a0c4faa3910 1/34

I. fejezet

KEZDETBEN ... AZ OSEMBER

MAGlKUS-VALLASOS VISELKEDESE

1. Iranyultsag (orientacio). Szerszamkeszfto szerszamok.

A tfiz "megszeliditese"

Az "emberre vilas" problernajat, annak ellenere, hogy a vallas jelensegenek rneger-

teseben nagyon fontos, nem vitatjuk meg itt. Eleg arra hivatkoznunk, hogy a fug-

goleges testhelyzet mar jelzi a foemlOsok korulmenyeinek tullepeset. Ket labon

allni csak eber allapotban lehet. A fiiggoleges helyzetnek koszonheto, hogy a ter

imrnar az el6ember szarnara meg elerhetetlen strukturaba szervez6dik: egy koz-ponti font-lent tengelyhez kepest negy vizszintes irinyba. Mis sz6val a ter engedi

az emberi test kore szervezni magat, mintegy elol, hatul.jobbra, balra, font es lent

teriilve el. Ebbol az osi tapasztalatb61 kiindulva - az ember ugy erzi, "oda van dob-

va" egy szernlatomast hatartalan, ismeretlen, fenyegeto terbe - alakultak ki az ira-

nyultsig kulonfele m6djai; hiszen nem lehet sokiig a dezorientacio keltette szedu-

letben elni, A "kozpont" korul orientilt ter elrnenye magyarazza a teruletek, agglo-

meraciok es lakhelyek felosztasat, tagolisit es kozmologikus szimbolizrnusat'.

(Lasd 12. §.)

A f6emlosok Ietmodjihoz kepest ugyancsak meghatarozo kiilonbsegre derit

fenyt az eszkozhasznalat, Az osember nemcsak hasznil eszkozoket, hanem kesziteniis kepes. Igaz, hogy bizonyos majmok hasznilnak ugy tirgyakat, mintha "szerszi-

mok" lennenek, s6t ismeriink eseteket, amikor alakitjak is ezeket. A m az osemberek

egyre tobb "szerszamkeszfto szerszamot" csinalnak, Eszkozhasznalatuk egyebkent is

sokkal osszetettebb; az eszkozt kezuk ugyeben tartjik, hogy majd kesobb haszniljik.

Roviden, az eszkozhasznalat nem korlatozodik egy-egy kulonleges helyzetre vagy

adott, sajatos pillanatra, mint ahogyan ez a majmoknil megesik. Fontos azt is leszo-

geznunk, hogy a szerszimok nem pusztan meghosszabbitjak a testreszeket, A legre-

gebbi ismert megmunkilt koveket olyan funkci6kra keszftettek, amelyek az emberi

test felepiteseben nem adottak, nevezetesen vigisra (ez a foggal torteno szettepestcl

vagy a korornmel kapargatastol eltero cselekves).? A nagyon lassu techno16giai hala-dis nem jelenti az intelligencia ugyanilyen lassu fejlodeset. Tudjuk, hogy az elrnult

ket evszazadban a technol6gia rendkivuli fejlodese nem jelenik meg a nyugati ember

intelligenciijinak hasonl6 fejlodesekent. Egyebkent, mint megjegyeztek, "minden

ujftis a kollektiv pusztulas veszelyet hozza magival" (Andre Varagnac). A technolo-

giai mozdulatlansig az osember fennmaradasat biztositotta.

Azt mondhatjuk, a tfiz "megszelidftese", vagyis e16illitisinak, megorzesenek es

szillftisinak lehetosege jelzi az osember vegleges elvilisit zoologiai elodeitol, A tfiz

hasznalatat bizonyft6 legregebbi "dokumentum" Csou-kou-tienbol szirmazik (ko-

Kezdetben ... az osember magikus-vallasos viselkedese 27



rulbelul 600 000 eves), de Iehetseges, hogy a tfiz "megszelfdftese" j6val korabban es

tobb helyen is megtortent,

Nyomatekkal kellett hangsulyoznunk ezt a nehany kozisrnert tenyt, hogy a ko-

vetkez6 elernzesek saran szem el61 ne tevesszuk: az 6stortenet embere mar intelli-

genciaval es kepzeloerovel rendelkez6 lenykent viselkedett. Ami a tudattalan teve-kenyseget illeti - almok, fantaziak, Iatomasok, koltott tortenetek stb. -, azt gyanft-

hatjuk, hogy ez sem intenzitasaban, sem melysegeben nem kulonbozott att61, amir a

rna e16 ernbereknel lathatunk. A m az inteneitds es melyseg sz6t leger6sebb es legdra-

maibb ertelrneben gondoljuk. Mert az ember "az Id6k kezdeten" meghozott dontes

- olni az eletert - vegterrneke, A horninidaknak valojaban azzal sikeriilt ,,6seiket"

meghaladniuk, hogy husevokke lettek. Az osemberek ketmillio evig vadaszatbol el-

tek; a n6k es gyerekek altal gyujtatt gyumolcsok, gyokerek, puhatesttiek nem voltak

elegendoek a faj fennmaradasahoz. A vadaszat hatarozta meg a nemek szerinti mun-

kamegosztist, erosftve ezaltal az "emberre valast"; mivel a ragadoz6knil, s6t az egesz

allatvilagban sehol nem letezik ilyen kulonbseg,A m a vad szuntelen uldozese es megolese vegul sui gener is kapcsolatrendszert te-

remtett a vadasz es a legyilkolt allatok kozott. Erre a kerdesre hamarosan visszate-

runk. Most csak arra hfvjuk fel a figyelmet, hogy avadasz es aldozata kozotti "miszti-

kus kozosseg" eppen az ales aktusaban jelenik meg; a kiontott ver minden szem-

pontb61 ugyanolyan, mint az ernbere. Vegso fokon a vaddal va16 "misztikus kozos-

seg" folfedi a rokonsagot az emberi tarsadalmak es az allatvilag kozott. A vadaszaton

elejtett vad, vagy kesobb a haziallat megolese "ildozattal" egyenertekCi, ahol az aldo-

zatok egymis kozt folcserelhetok''. Szogezzuk le, hogy ezek a felfogisok az "emberre

valas" vegso fizisaiban alakultak ki. Es - m6dosulva, atertekelodve, rejtozve - evez-

redekkel az 6skokari civilizici6k eltfinese utan is, maig hatnak.

2. Az ostbrteneti bizonyitekok "homalyossaga"

Ha az osembert "teljes embernek" tekintjiik, mar ebbol kovetkezik, hogy rendelke-

zett bizonyos szarmi hiedelemmel es gyakorolt bizonyos ritusokat. Mert, mint utal-

tunk ra, a szent elmenye a tudat struknirajanak eleme. Mis sz6val, ha foltessztik az

ostarteneti ember "vallisossiginak" vagy "nem vallisossiginak" kerdeset, a "nem

vallasossag" timogat6inak kellene bizonyitekokat hozni, feltetelezesuke; alatarnasz-

tand6. Lehetseges, hogy az osember "nem vallasossaganak" elmelete az evolucioniz-

mus idejen utotte fol a fejet, amikor a fOemlosakkel val6 hasonl6sigokat folfedeztek.

A m itt felreertesrol van sz6, mert ebben az esetben nem az osember anat6miai,

csonttani felepitese szimit (ami ketsegkrvul hasonlft a foem16sokehez), hanem alko-

tdsai; ezek pedig olyan intelligencia mfikodeset mutatjak, amelyet csak "embe-

ri"-kent hatarozhatunk meg.

Meg ha rna egyet is ertunk abban a tenyben, hogy az 6sembernek volt "vallisa",

nehez, ha gyakorlatilag nem lehetetlen megallapitani, mi volt ennek a tartalma.

A kutat6k rnegsem teljesen fegyvertelenek, mivel az 6semberek eleterol maradt bi-

zonyos szarmi "tanubizonysig", es rerneljuk, egy napon majd sikerul megfejteni

ezek vallasijelenteset. Maskent szolva, rerneljuk, hogy ezek a "bizonyitekok" alkal-

28 1 . A kokorszakt61 az eleuszis zi miszteriumokig



:s

)-

1-

't-

tai-

:t"

~l-

ak

n-

~sz

te-

te-~ti-

m-

os-

ton

do-

:rre

'ez-

lke-

Ital-

.kaz

nem

iasz-

tnlZ-

ztek,

.ruai,

alko-

nbe-

lisa",

ilma.

:i t bi-

:jteni

alkal-

masak egy "nyelv" megalkotasara eppugy, mint ahogyan Freud langelmeje jovolta-

b6l a tudattalan mindaddig abszurdnak vagy jelentes nelkiilinek tekintett alkotisai-

alrn ok, eber alrnodozasok, fantazrnak stb. - az ember megismeresehez rendkiviil er-

tekes "nyelv" felfedezeset tettek lehetove.

Valojaban eleg szepszarrui "bizonyitek" van, csakhogy ezek "homilyosak" es nem

tul valtozatosak: emberi csontok, f6kent koponyak, koeszkozok, festekanyagok (el-

sosorban voros okker, hematit), meg a sfrokban talalt kulonfele tirgyak. Csak az os-

k6kor legkesobbi id6szakib61 rendelkezimk sziklafestrnenyekkel es -vesetekkel, fes-

tett kavicsokkal, valamint csont- es koszobrocskakkal. Bizonyos esetekben - sfrok,

miiveszi alkotasok -, es a megvizsgiland6 korlatok kozott, legalabbis a "vallasos"

szandekban biztosak lehetunk, A m az Aurignac-i ember elotti (kb. 30 000 eves) "bi-

zonyitekok" tobbsege, tehat a szerszamok, hasznalati ertekiikon nil sernmirol sem

arulkodnak.

Megis elkepzelhetetlen lenne, hogy a szerszarnok ne hardoztak volna bizonyos

szentseget, es ne ihlettek volna egesz sor mito16giai epizodot. Az els6 technol6giai

felfedezesek - a kovek tamado- es vedofegyverre valo alakitasa, a tfiz megszelfditese -

nem csupan az emberi faj fennrnaradasat es fej16deset biztositottak; mitikus-vallasi er-tekek egesz vilagat is letrehoztak, serkentettek es taplaltak a teremt6 kepzeletet. Eleg

megvizsgalnunk a szerszamok szerepet a mindrnaig a vadaszat es halaszat fejlodesi fo-

kin maradt emberekvallasi eleteben es mitologiajaban, Egy-egy fegyver -legyen az fi-

b61, kobol vagy femb61 - magikus-vallasi erteke meg az eur6pai falusi nepessegnel is

megvan, es nem is csupan folkl6rjukban. Nem szamftjuk ide a kovek, sziklak, kavi-

csok kratophaniait es hierophaniait (er6- es szentseg-megnyilvanulasait): az olvas6

ezekre T iaiu: d 'h i stoi re des rel ig ions cimf munkank egyik fejezeteben talal peldakat,

Fokent a "tavolsag uralasa", a hajft6fegyvereknek koszonheto gy6zelem keltett

eletre megszamlalhatatlan hiedelmet, mitoszt es mondat. Emlekezziink csak az eg-

boltba furodo, s az egbe jutast fgy lehetove tevo landzsak korul kialakult mitologiak-ra, vagy a nyilakra, melyek felhokon at repiilnek, dernonokat dofnek at, vagy egig ero

lineot alkotnak stb. Oda kellene figyelniink legalibb nehany szerszamhiedelernre es

-rnitologiara, els6sorban a fegyverekere, hogy jobban megitelhessuk mindazt, amit

az osemberek megmunkalt kovei mar n em tud na k kd zo ln i veliink. Az ostorteneti doku-

mentumok .jelentesbeli homilyossiga" nem ill egyediil. Minden, akar kortars do-

kumentum is "szellemileg homilyos" mindaddig, amfg egy jelentesi rendszerbe il-

lesztve nem sikerul kibettiznunk. Egy oskori vagy mai szerszam csak teehnol6giai

szandekoltsagat tudja felmutatni: mindaz, amit keszftoje vagy tulajdonosai gondol-

tak, ereztek, almodtak, kepzeltek, remeltek vele kapcsolatban, alcazva marad elot-

tiink. Megis meg kell probalnunk legalibbis "elkepzelni" a tortenelern el6tti szersza-mok nem anyagi erteket. Ha ezt nem tesszuk, ez ajelentesbeli homily a kultura tor-

tenetenek teljesen teves ertelmezesere vezethet. Azt kockiztatjuk peldaul, hogy

osszetevesztjuk egy hiedelem felbukkanisinak idopontjat azzal, amikor eloszor van

ra vilagos tanubizonysagunk". Amikor a fernkorokban egyes hagyominyok a banya-

munkaval, fernmegmunkalassal es fegyverkeszftessel kapcsolatos "mestersegbeli tit-

kokra" utalnak, 6vatlan doIog lenne azt hinni, hogy elozmenyek nelkuli talalmany-

r6l van sz6, hisz ezek a hagyominyok, legalibbis reszben, k6korszaki orokseget el-

tetnek tovabb,

K e zd etb en ... a z (fs em be r n v!g ik us-v alld so s viseikedese 29

\



Az 6semberek mintegy ketrnillio evig fOkent vadaszatbol, halaszatbol es gyujto-

getesbol eltek. Am az osk6kori vadasz vallasi univerzurnara vonatkoz6 els6 rege-

szeti utalasok a francia-spanyol foldon rink maradt sziklafestmeny-rntiveszetig (kb.

30 000 evre) nyulnak vissza. S6t mi tobb, ha a rnai vadasznepek hiedelmeit es vallasi

szokasait megvizsgaljuk, be kell latnunk, hogy majdnem teljesen lehetetlen hasonl6

hiedelmek meg lh it v ag y h ia ny d t k imu ta tn i az 6skokorb61. A primitiv vadaszok'' az alla-

tokat az emberhez hasonl6nak, am terrneszetfolotti tulajdonsagokkal rendelkez6k-

nek tekintik; azt hiszik, hogy az ember allatta valtozhat es fordftva; hogy a halottak

lelke allatokba koltozhet; vegul pedig hogy leteznek titokzatos kapcsolatok egy-egy

szernely es allat kozott (ezt neveztek korabban nagualizmusnak). Ami a vadaszok

vallasaiban megjelen6 terrneszetfolotti Lenyeket illeti, megkulonboztetunk allat ala-

ku kiseroket vagy "ved6szellemeket", az AIlatok U ra tipusu, a vadat es a vadaszt egy-

arant 6v6 istensegeket, boz6tszellemeket es a kulonfele allatfajtak szellemeit.

Egyebkent bizonyos vallasi viselkedesek sajatosan jellemz6ek a vadasztarsadal-

makra: az allat rnegolese szertartasszerfi, es rnagaban foglalja azt a hitet, hogy az AIla-

tok Ura feliigyel arra: a vadasz csak akkor olhet, ha taplalekra van szuksege, a taplale-

kot pedig nem szabad pocsekolni; a csontoknak, f6kent a koponyanak hatarozott ri-

tualis erteke van (talan mert azt hiszik, hogy az allat "lelket" vagy "eletet" ezek zarjak

magukba, es az Allatok Ura a csontvazbol kiindulva noveszt majd uj hust); ezert he-

lyezik a koponyat es a csoves csontokat agakra vagy magaslatokra; bizonyos nepeknel

a rnegolt allat lelket "szellemi hazajaba" kiildik (lasd az ainuk es a giljakok "medve-

iinnepeit"); ugyancsak letezik annak a szokasa, hogy minden allatbol felajanlanak a

Legfels6bb Lenyeknek egy-egy darabkat (a pigmeusok, a Fulop-szigetek negrit6i

stb. koreben) vagy a koponyat es a csoves csontokat (szamojedok stb.); Szudan bizo-

nyos nepeinel a fiatal ferfi, miutan megolte else vadjat, a verrel bernazolja egy iireg

szajat.

Mennyi hiedelmet vagy szertartast tudunk ezek kozul azonositani a rendelkeze-

siinkre allo regeszeti leletekben? A koponyak es csoves csontok aldozasat biztosan.

Megsern id6zhetiink e1eg sokaig a vadasznepek vallasi ideologiainak gazdagsaganal

es osszetettsegenel - avagy ezek 6sk6kori megletenek bizonyitasanal vagy tagadasa-

nal, Mint mar tobbszor megismeteltuk: a hiedelmek es eszrnek nem kovesednek

meg. Egyes tud6sok ezertjobbnak lattak, ha inkibb nem szolnak semmit az 6sk6kori

ember eszrneirol es hiedelmeir61, mintsem hogy a vadasztarsadalrnakkal val6 ossze-

hasonlttas segitsegevel rekonstrualjak 6ket. Ez a szelsoseges m6dszertani allaspont

nem veszelytelen. Az emberi szellem tortenetenek hatalmas reszet feher foltkent

hagyni azt az elkepzelest sugallja, hogy a szellem tevekenysege mindezen id6 alatt

csupan a technol6gia megorzesere es atadasara korlatozodott, Egy ilyen velerneny

viszont az ember megismeresere nezve nemcsak teves, hanem artalmas is. A homo

Jaber egyszersmind h omo lu dens , s ap ie ns es religiosus is volt. Miutan vallasi hiedelmeit

es gyakorlatat nem tudjuk rekonstrualni, legalibb a kozvetett megvilagitasukat Iehe-

tove tevd rnegfeleleseket jeleznunk kell.

/

30 1 . A k5korszakt6{ az eleuseisxi miseteriumokig



~j

I-

~-b.

.5 1

16a-

t > . -

lk

S Y

)k

a-

y -

tl-

a-e-

:1-

ik

e-

Lei

'e-

~a

:6i

0-

eg

:e-

lll.

lil

l a -ek

JrI

se-

mt

~ntatt

ny

rna

.eit

ie-

3. A temetkezesi helyek szimbolikus jelentesei

A legregebbi es legnagyobb szamu "bizonyftekok" termeszetesen a csontok. Temet-

kezesrol a moustier-i kulturatol kezd6d6en (kb. 70-50 000 ev) beszelhetunk teljes

bizonyossiggal.A m

koponyakat es fels6 allkapcsokat sokkal regebbi helyeken is ta-

laltak, peldaul Csou-kou-tienben (egy 400-300000 eyre datilhat6 szinten), esjelen-

letuk szarnos problernat vetett [01. Miutin nem sirokrol van sz6, e koponyik meg6r-

zeset vallisi okok magyarazhatjak, Breuil es Wilhelm Schmidt ernlekeztettek az

ausztral bennszulotteknek es mas primitiv nepeknek'' arra a szokasara, hogy a meg-

halt szulok koponyajat meg6rzik, es lakohely-valtoztataskor magukkal viszik. E fel-

tetelezest, bar valoszinfinek tfinik, a tudosok tobbsege nem fogadta el, es ezeket a le-

leteket ritualis vagy profin kannibalizmus bizorryitekakent isertelmeztek, Ezzel ma-

gyarazta A . C. Blanc egy,a Monte Circeo barlangjaban talalt neandervolgyi koponya

seruleset: szerinte a ferfit leteritettek egy utessel, amely bezuzta ajobb szemureget,

majd kitagitottak volna az oreglyukat, hogy az agyvelot kiszedjek es rituilisan mege-

gyek, A m ezt a magyarizatot sem fogadtik el egyhangulag",

A halil utani eletben val6 hit a legregebbi idoktol kezdcdoen kimutathat6nak tfi-

nik a voros okker, aver ritualis helyettesftoje, tehat az elet "szimb6luma" hasznalata

reven, A holttestek okkerporral torteno behintese idoben es terben Csou-kou-tien-

tol Eur6pa nyugati parrvidekeig, Mrikiban egeszeri ajoremenyseg-fokig, Ausztra-

liiig, Tasmaniiig, Amerikiban pedig a Ttizfoldig altalanosan elterjedt. A sirhelyek

vallisi jelentese er6sen vitatott. Nem ketseges, hogy a holtak eltemetesenek kellett

hogy legyen valamifele igazolasa, de vajon milyen volt? Eloszor is, ne feledjuk, "ha a

testet egyszertien otthagytik az erdo sfirfijeben, akar feldarabolva, a madarak etkeiil,

akar a lakohelyrol va16 gyors rnenekules soran ternetetlenul, ez meg nernjelenti azt,

hogy nem hittek a tu~vilagi tovabbelesben'", Epp ellenkez6Ieg, a tovabbelesbe vetett

hitet a ternetkezesi helyek bizonyitjak; maskent nem volna ertheto a testek elternete-

sere forditott faradsig. Ez a tovabbeles lehetett tisztan "szellemi", vagyis felfoghartak

a lelek utoeletekent, amelynek hiedelrnehez hozzijirulhatott a holtak alombeli

megjelenese is. A m bizonyos sirokat a halott esetleges visszaterese elleni vedekezes-

kent is ertelrnezhetiink; ezekben az esetekben a tetemeket osszegongyoltek, esetleg

ossze is kotoztek. Misfelol, semmi nem zirja ki, hogy a tetem osszehajtogatott test-

helyzete tavolrol sem az "eI6 halott" -t61valo (nernely nepeknel bizonyitott) felelmet

jelenti, ellenkezdleg, az "ujjisziiletes" remenyet tiikrozi; mivel szarnos olyan esetet

ismeriink, ahol szantszandekkal magzati testtartasban temettek.

A migikus-vallisi jelentesfi ternetkezesek legjobb peldai koziil idezzuk csak Tesik

Tast Uzbegisztanban (egy gyermek, vadkecskeszarv diszekkel korberakva); Cha-

pelle-aux-Saints-t, Correze-ben (a godorben, ahol a test nyugodott, tobb kovak6

szerszimot es vorosokker-darabokat talaltak)"; Ferrassie-t, Dordogne-ban (tobb ha-

lornsir, kovako szerszamok lerakatival). Meg kell ernlitenunk a Karmel-hegy egyik

barlangjinak ternetojet, tiz sfrhellyel. A sfrokba helyezftt eteladomanyok es ide he-

lyezett eszkozok hitelesseget esjelenteset rneg vitatjakt' a legismertebb pelda egy p6t-

szemekkel ellitott noi koponya Mas-d'Azil-b61, me1yet renszarvasagancsra es -illka-

pocsra helyeztek'",

Ugy tfinik, a felsa paleolithikumban a ternetes gyakorlata altalanossa vilik. A vo-

Kezdetben .. , as: osember mdgikus-valldsos viselkedese 31



rosokker-porral behintett testeket godrokben temetik el, amelyekben a regeszek bi-

zonyos mennyisegfi ekszert (kagylokat, fUggoket, nyaklancokat) talaltak, Lehetse-

ges, hogy a sirok mellett talalt allati koponyak es csontok ritualis etkezesek vagy il-

dozatok maradvanyai. Leroi-Gourhan ugy iteli, hogy a "halotti berendezesi tar-

gyak", vagyis az elhunyt szernelyes targyai "igen vitathat6ak" (i . m. 61. p.). Ez fontos

kerdes; ilyesfele targyak jelenlete nerncsak a szernelyes tovabbelesben val6 hitet je-

lenti, hanem annak bizonyossagat is, hogy az elhunyt a rnasvilagon folytatni fogja sa-

jatos tevekenyseget, Hasonl6 elgondolisokat a kulonfele szintfi kulturakban nagy

szamban ismeriink. U gyanez a szerzo mindenesetre elismeri egy Aurignac-i kori sir

hitelesseget Ligiiriaban, ahol a .vezeri palcanak" elnevezett titokzatos targyakbol

negy is akadt a csontviz mellett (i . m. 61. p.). Tehat legalibbis bizonyos sirok ketseg-

telen modon jelzik az egyeni tevekenyseg halal utani folytatasaba vetett hitet!'.

bsszefoglalva elmondhatjuk, hogy a ternetkezesi helyek igazoljak a tovabbeles-

nek (a voros okker hasznalataval mar jelzett) hitet, es nehany kiegeszito adalekkal is

szolgilnak: a kelet fele iranyulo ternetes jelzi azt a szandekot, hogy a lelek sorsat a

nap jarasaval egyeztessek; az "ujjaszUletes" vagy egy masik vilagban valo tovabbeles

remenyet; hittek az egyedi tevekenyseg folytatasaban; bizonyos halotti rftusok rneg-

letere pedig az ekszeradomanyok es az etkezesek maradvanyai utalnak.

A m elegendo megvizsgilnunk a ternetest napjaink egy archaikus nepenel, hogy

eszrevegyuk a latszatra oly egyszeriinek tuna szertartas vallasi szimbolikajanak gaz-

dagsagat es melyseget, Reichel- Dolmatoff eleg reszletes lefrast adott egy fiatal lany

temeteserol 1966-ban a csibcsa nyelvet beszeld kogi indian torzsnel, a columbiai

Sierra Nevada de Santa Marta lakoinal+'. A saman (mama), miutin kivalasztotta a sir-

godor helyet, egy sor ritualis rnozdulatot tesz, es kijelenti: "Ez itt a Halal faluja; ez itt

a Ha!;H szertartashaza; ez itt az anyameh. Kinyitom a hazat, Zarva van a haz, en pedig

kinyitom." Ezutan bejelenti: "a ha z nyitva ill",jelzi a ferfiaknak, hol kell megisniuk

a sirt, es visszavonul. A halott leiny feher vaszonba van burkolva, apja bevarrja a

szemfedot. Anyja es nagyanyja ekozben lassu, majdnem szavak nelkiili dalt enekel.

A sfrgodor aljara apro zold koveket helyeznek, kagylokat es egy haslabu illat pancel-

jat. Ezutan a sarnan emelgetni probalja a testet, azt a benyomist keltve, hogy nil ne-

hez; csak kilencedszerre sikerul felemelnie. A testet fejjel kelet fele a sirba fektetik, es

"bezarjik a hizat". Tovabbi ritualis mozdulatokat tesznek a sir korul, vegul mind-

annyian tivoznak. A szertartas ket orin it tartott.

Amint Reichel-Dolmatoff megjegyzi, a jova regesze a sir feltarasakor csak egy

csontvazat talil majd, fejjel kelet fele, meg nehany kovet e s k agyl ot , A ritusok, fOkent

pedig a benniik Jelen leva vallasi ideol6gia e maradvanyok alapjan mar "nem erheto

tetten"!'. Egyebkent a szertartas szimbolikaja a kogik vallasat nern ismero kivulallo

szimira rna is hozzaferhetetlen marad. Mivel, mint Reichel-Dolmatofffrja, a terne-

to .verbalizalasarol" van szo, amikor a "HaW falujir61" es"a Halal.szertartashazarol"

beszelnek, a sfrgodor verbalizalasarol, amikor "hiznak" es "anyamehnek" nevezik

(ez magyarazza ajobb oldalara fektetett halott magzati tcsttartasat), ezt pedig az ado-

manyok verbalizalasa koveti: "taplilek a HaW szamara", majd az "anyameh-hiz"

"kinyitisinak" es "bezirisanak" ritualeja, A szertartast a ritual is felhantolissal torte-

no vegso rnegtisztftas zarja ,

Masfelol a kogik aV iligot - a Mindenseg-Anya mehet - minden faluval, minden

32 LA kokorszakt6l az eleusziszi miszteriumokig



e -L l-

f-

os

e-

;a-

gy

sir

)61

:g-

es-

1is

it a

.les

eg-

;az-

any

biai

sir-

z itt

::-dig

iiuk

1a a

.kel.

reel-

, ne-

k, es

ind-

: egy

.kent

'heto

ilallo

::me-

ar61"

vezik

ado-

-haz"

.orte-

inden

szertartashazzal, minden lakohazzal es minden sirral azonositjak, Amikor a sarnan

kilencszer emeli meg a holttestet, ez a magzatallapotba val6 visszaterest jelzi, forditott

iranyban jarva be a magzati let kilenc honapjat, Es mivel a sfrt a vilaggal azonositjak, a

halotti adomanyok kozmikus jelentest kapnak. Az adomanyoknak, a "taplileknak a Ha-

IiI szamara" egyebkent szexualis jelentese is van (a kogik mitoszaiban, almaiban es ha-

zassagi szabilyaiban az "eves" aktusa a nemi aktustjelkepezi), kovetkezeskepp "mag-

r61" van sz6, ame1y megterrnekenyfti az Anyat. A kagyl6k szimbolizmusa meglehe-

t6sen osszetett, es nem pusztan szexualis jellegfi: a csalad el6 tagjait jelentik, mig a

haslabu allat pancelja a halott leiny ,jegyeset", mivel ha ez a targy nem volna a sir-

ban, a leiny a misviligra erkezve tustent "ferjet kovetelne maganak", ami az egyik fia-

tal, torzsbeli ferfi halalat valtana ki...14

Itt abbahagyjuk a kogi ternetesben foglalt vallasi szimbolika elemzeset. A m fontos

alahuznunk, hogy ez a szimbolika, pu sz tdn reges ze ti s zi nte n v iz sgalv a, eppoly hozzafer-

hetetlen szarnunkra, mint egy 6sk6kori sir. A regeszeti dokumentumok sajatos mi-

volta korlatozza es elszegenyfti az itadott "uzeneteket". Soha nem szabad szem el61

teveszteni ezt a tenyt, amikor forrisaink szegenyessegevel es homdlvossagaval szem-

besulunk,

4. A csontmaradvanyok koruli vita

Az utols6 interglaciilis (jegkorok kozti) korszak vallasos eszrneinek legnagyobb sza-

rmi, am egyben a legvitatottabb "bizonyftekit" a barlangi medvek csontjainak az Al-

pokban es a kornyezo videkeken folfedezett raktarai jelentik. A Drachenloch-

barlangban (Svajc) Emil Bachler csontgytijtemenyeket talalt, f6kepp koponyakat es

csoves csontokat; ezeket a falak rnenten, a szikla termeszetes melyedeseiben, illetve

egyfajta koladaban csoportosftva helyeztek el. 1923 es 1925 kozott Bachler foltart

egy masik barlangot, a Wildenmannlislochot is. Itt tobb, illkapcsukt61 megfosztott

medvekoponyat talalt, kozejuk helyezett csoves csontokkal, Mis 6storteneszek ha-

sonl6 leletekre bukkantak az Alpok kulonbozo barlangjaiban. A legfontosabbak a

Drachenhotli Stlijerorszigban, a Petershohle Prank-foldon, ahol K. Hormann a fal

1,20 meter magassagban leva uregeiben talalt medvekoponyakat, 1950-ben K . Eh-

renberg szinten talalt harem medvekoponyat a Salzoffenhohleben (Osztrak Alpok),

melyek az oldalfal terrneszetes uregeiben fekudtek kelet-nyugati iranyban elhelye-

zett csoves csontok tarsasagaban.

Mivel ezek a raktarak szandekoltnak tfintek, a tud6sok nekifogtak megfejteni je-

lentesuket, Al. Gahs azokhoz a zsenge-ildozatokhoz (Primitialopfer) hasonlftotta

Oket, amelyeket bizonyos sarkvideki nepek mutatnak be egy LegfObb Lenynek. Azildozat eppen a leolt allat koponyajanak es csoves csontjainak f6ltalala&W61 allt; az is-

tensegnek ajanlottak az allat agyit es csontvelejet, vagyis a vadasz altal legtobbre be-

csiilt reszeket, Ezt az ertelmezest elfogadta tobbek kozott Wilhelm Schmidt es

W. Koppers. Az ethno16gusok szerint ez azt bizonyitotta, hogy a legutobbi jegkor-

szakok kozti id6ben a barlangimedve-vadaszok hittek egy Legf6bb Lenyben vagy az

Nlatok U raban. Mas szerz6k a koponyalerakatokat az eszaki felteken meglevo, es a

19. szazadig gyakorolt medvekultuszhoz kapcsoltak; a kultusz a megolt medve ko-

K ezd etb en ... a z S se mb er m dg ik us-va lld so s viselkedese 33



ponyajanak es csoves csontjainak megorzesebol all, hogy azAIlatok U ra a kovetkezo

esztendoben fel tudja tamasztani, Karl Meuli viszont ezt csak az "allattemetes" saja-

tos forrnajinak latta, es a legosibb vadaszritusnak tekintette. A svajci tud6s szerint a

ritus kozvetlen kapcsolatot tett nyilvanvalova a vadasz es a zsakrnanya kozott; a va-

dasz azert temette el az allat maradvanyait, hogy reinkarnaciojat lehetdve tegye.

Sernmifele isteni lerry nem volt a dologban.

Mindezen ertelmezeseket kerdesesse tette egy bazeli kutat6, F. Ed. Koby, aki sze-

rint sok koponya-"lerakat" a veletlen mfive, meg maguke a medveke, akik a csontok

kozott maszkaltak es matattak. Leroi-Gourhan ugy nyilatkozott, mint aki teljesen

egyetert ezzel a vegletes kritikaval: a ko-"ladakba" zart, a falak menten csoportositott

vagy tiregekben l6g6, csoves csontokkal koritett koponyagyfijtemenyeket geo16giai

tenyek es maguk a medvek hoztak letre (i. m. 31-36. pp.). A "raktarak" szandekos

voltanak ez a biralata meggyozonek tfinik, annal is inkabb, mivel az else barlangfel-

tarasok egyaltalan nem voltak pontosak. Mindazonaltal meglepo, hogy ugyanaz a

"raktar" -tipus szarnos barlangban kerult elo, raadasul tobb mint egymeteres magas-sagban elhelyezkedo uregekben. Leroi-Gourhan egyebkent elisrneri, "bizonyos ese-

tekben valoszimi, hogy emberi kez is kozremtikodott" (32. p.).

Mindenesetre a raktiraknak a Legfdbb Lerry szamara keszitett aldozatkent val6

ertelmezeset meg W. Schmidt es W. Koppers nezeteinek timogat6i is elvetettek,

Johannes Maringer az osemberek aldozatairol sz616tanulrnanyaban a kozelmultban

az alabbi kovetkeztetesekre jutott: 1. az oskokor kezdetenek idejebol (Torralba,

Csou-kou-tien, Lehringen) cildozatok nem ismertek; 2. az oskokor kozepso szakasza-

nak emlekei (Drachenloch, Petershohle stb.) kulonfele ertelmezeseket tesznek lehe-

tove,am vallcisi jellegtik (ti. hogy Termeszetfolotti Lenyeknek sz616ildozatok lenne-

nek) nem egyertelmfi; 3. aldozatokrcl csak a keso oskokorban (Willendorf, Meierdorf,Stellmoore, Montespan stb.) beszelhetunk "tobb-kevesebb bizonyossaggal?".

Amint ez virhat6 is volt, a kutat6 vagy a ketsegbevonhatatlan bizonyftekok hid-

nycival, vagy a bizonyosan hitelesnek latszo emlekekj elente sbeli homc ily os sc ig cival talalja

szembe magat. Az osemberek "szellemi tevekenysege" - egyebkent eppugy; mint

napjaink "primitivjeie" - konnyen elpusztulo nyomokat hagy maga utan, Hogy csak

egyetlen peldat ernlitsunk: Koby es Leroi-Gourhan erveit epp sajit vegkovetkezte-

tesukkel szemben is felhozhatjuk: a geologiaijelensegek es a barlangi medvek visel-

kedese elegend6 magyarazatot ad a ritualis raktarak hicinycira. Ami azoknak a csont-

raktaraknak j el en tesbel i homci lyoss c igc it illeti, melyek ritualis szandekoltsaga minden

ketsegen felul ill, parhuzamaikat megtaliljuk napjaink sarkvideki vadasznepeinel.A raktar onmagaban csak egy mcigikus-vallc isos szcindek kifejez5dese; ennek a tevekeny-

~segnek sajatos jelenteseit az illet6 tarsadalmak tagjait61 kapott ertesulesek segitsege-

vel kozelithetjuk meg. Megtudhatjuk peldaul, hogy a koponyak es csoves csontok

aldozatot jelentenek a Legfobb Lenynek vagy az Allatok Urinak, vagy epp ellenke-

zoleg, annak rernenyeben oriztek meg oket, hogy ezeket majd ismet hus boritsa be.

Meg ez ut6bbi hiedelem is tobbfele ertelrnezest tesz lehetove: a vad az AIlatok Ura

vagy a csontokban lakoz6 "Ielek" jovoltabol "sztiletik u l j a " , vagy pedig annak a terry-

nek koszonhetoen, hogy a vadasz gondoskodott szarnara "nyugv6helyrol" (elkeru-

lendo, hogy a csontokat felfaljik a kutyik).

Ha egy lelet magikus-valltisos szandekoltsaga nyilvanvalo, mindig szamitani kell

34 I.A kokorszakt6l az eleusziszi misztiriumokig



:z6

j i -

It a

l a -

y e o

~e-

:ok

.en

ott

el-

z a

as-

se-

al6

ek.

ian

ba,

z i -

'le-

:ia-

ilja

jnt

sak

te-

d-

nt-

len

l e l .

l y -

ge-

tok

ke-

be.

Jra

l y -

rii-

cell

a lehetseges ertelmezesek sokfelesegere. Masfelol azonban nem szabad elfelejteni,

bogy birmilyen kulonbsegek legyenek is a sarkvideki es az 6sk6kori vadiszok ko-

zOtt, mindannyian a vadiszcivilizici6k azonos gazdasigi berendezkedeset, es - na-

~'On valoszfrni, hogy - azonos vallasi ideo16giijit tanusitjak. Kovetkezeskeppen az

OstOneneti leleteket es az ethnologiai tenyeket indokoltan hasonlfthatjuk ossze.

Ilyen tavlatbol kisereltek meg egy fiatal barnamedve Szileziaban talalt, a Fels6-

Aurignac-i korbel szarrnazo fosszilis koponyijinak ertelmezeset. Az illat rnetszofo-

~ es szemfogait lefiireszeltek vagy lereszeltek, a ragofogak viszont erintetlen alla-

potban voltak. W. Koppers a Szahalin szigeti giljikok es a Yeso-szigeti ajnuk "medve-

iinnepere" utalt: itt, mielott megolnek a fiatal medvet, metsz6- es szemfogait egy

fiireszfelevel kitorik, hogy ne sebesfthesse meg a szertartas resztvevoit'". Es miutan

ogyanezen szertartas soran a gyerekek nyilakat lodoznek a kikotozott medvere,

ugyanilyen osszefuggesben ertelrneztek a Trois-Freres-barlang bizonyos veseteit is,

abo l nyilak es kovek zaporaban i116 rnedvek lathatok, melyek mintha versugarat

bmyninakI7. A m az effele szokasok sok masfele ertelmezesre is lehetoseget adnak.

Egy-egy vallasi eszme fontossagat az is bizonyitja, ha a kesobbi korokban is kepes

..rov;ibbelni". fgy azt a hiedelmet, hogy az allat a csontjaibol uiji tud szuletni, sok

knlniraban megtalaljuk". Ezert volt tilos osszetorni annak az allatnak a csontjait,

melynek husat epp elozoleg ettek meg. A vadasz- es pasztorkulttirakra jellemz6 gon-

dolarr61 van itt sz6, amely azonban osszetettebb vallasokban es mitologiakban is

fennrnaradt. Elegge ismert pelda Thor kecskebakjaie, amelyeket este levagnak es el-

fogyasztanak, am az isten mas nap csontjaikbol feltamasztja oket'", Szinten hires

Ezekiel egyik latomasa (37:1-8): a profeta "egy csontokkal teli volgybe" vitetett, es az

U r parancsinak engedelmeskedven igy szolt ezekhez: "Ti megsziradt tetemek, hall-

jitok megaz u- beszedetl fgy sz61 az Ur Isten ezekneka tetemeknek: Ime, en bocsa-

10k ti beletek lelket, hogy rnegeledjetek, [ ... ] Ion zugas es ime zorges, es egybe-

menenek a tetemek. [ ... ] Es latom, es Ime inak valanak rajtok es hus nevekedett, es

felul bor boritotta be oket."

5. A sziklafestmenyek: kepek vagy jelkepek?

A legfontosabb es legtobb kepszerfi leletet diszftett barlangok feltarasakor talaltak,

Az osk6kori mfiveszet e kincsei viszonylag szfik teruleten, az Ural es az Atlanti-6ce-

:in kozott oszlanak el. Kisebb mfitargyakat talaltak Nyugat- es Kozep-Europa nagy

reszen, valamint Oroszorszagban, a Don vonalaig, A m a sziklakepek mfiveszete

Spanyolorszigra, Pranciaorszagra es Del-Olaszorszagra korlatozodik (egy 1961-

ben, az Uralban folfedezett festett barlang kiveteleyel). Legeldszor "a mfiveszi tarta-

lorn rendkivuli egysege" dobbenti meg az embert: "a kepek nyilvanvalo ertelme mint-

ha mit sem valtozott volna i. e. 30 000 es 9000 kozott, s ugyanaz Aszniriaban, mint a

Donnal"?", Leroi-Gourhan szerint egyazon, nevezetesen a "barlangvallast" jellemzo

ideol6giai rendszer kapcsolatok reven torrent elterjedeserol van szo (uo. 81. p.)21.

Minthogy a festmenyek a bejirattol meglehet6sen tavol talalhatok, a kutat6k

egyetertenek abban, hogy a barlangokat egyfajta szentelynek lehet tekinteni. Sok

barlang egyebkent lakhatatlan volt, es megkozelitesuk nehezsege csak er6sftette ti-

Kezdetben ... az osember magikus-vallasos viselkedese 35



tokzatossagukat. Szaz metereket kell megtenni, hogy a dfszitett falakhoz erjunk,

mint a niaux-i vagy a 'Irois-Freres-barlangban. A Cabrerets-barlang valosagos labi-

rintus, bejarasa tobb orat vesz igenybe, Laseaux-ban az also folyosot - ahol az osko-

kori mtiveszet egyik remeke talalhato - kotelletran lernaszva, egy 6,30 meter mely

aknan keresztiillehet megkozeliteni. E festett vagy vesett miialkotasok szandekolt-

saga minden ketsegen felul all. Ertelmezesiikhoz a kutat6k tobbsege ethnologiai

parhuzamok fele fordul. Bizonyos osszehasonlitasok nem voltak meggyozdek, fo-

kent ha az oskokori lelet "kiegeszitesere" torekedtek, hogy jobban hasonlitson vala-

milyen neprajzi megfelelohoz, A m az effele hebehurgya magyarazatok csak kiotloi-

ket jaratjak le, nem pedig azt a modszert, melyet hasznalni ohajtottak,

A nyilakkal adott rnedveket, oroszlanokat es mas vadallatokat, vagy a Montes-

pan-barlangban talalt, oroszlanokat es egy rnedvet abrazolo, mely, kerek lyukaktol

itfurt agyagszobrokat a "vadaszmagia" bizonyftekakent ertelmeztek=, Ez lehetseges

feltetelezes, am a mfivek nemelyiket egy osvadiszat ujboli felidezesekent is lehetne

ertelmezni, U gyanesak lehetseges, hogy a ritusokat a "szentelyek" legmelyebb re-

szein hajtottik vegre, talan egy-egy vadaszat elott, vagy abbol az alkalombol, am it az

ifjak "avatasanak" nevezhetnenk'". A 'Irois-Preres-barlang egyik jelenetet ugy rna-

gyaraztak, hogy bolenynek alcazott tancost abrazol, aki hangszeren, talan fuvolin

jitszik. Az ertelmezes meggyozonek tfinik, mivel az askokori mtiveszetben mintegy

55 allatborbe oltozott ember megjelenfteset ismerjuk, nemegyszer tancolo test-

tartasbarr". Egyebkent is a mai vadasznepek koreben jellegzetes ritualis viselkedes-

ral van szo,

Breuil abbe tette hiresse a 'Irois-Preres-barlang "Nagy Varazslojit", ezt a falba ve-

sett, 75 em magasalakot. Breuil rajzin nagy aganesot visel, szarvasfejjel, de bagoly-

arecal, farkasfiilekkel es zergeszakallal, Karjai mintha medvemanesban vegzodne-

nek, es hosszu lofarka van. Csak felso vegtagjai, ferfi nemi szerve, es tancolo test-helyzete jelzik, hogy emberi alakrol v~n szo, Viszont a Iegujabb fenykepek nem

mutatjak a Breuil iltal gondosan leirt valamennyi elemer", Lehetseges, hogy a veset

felfedezese ota bizonyos reszletek kirosodast szenvedtek (peldaul a masodik agancs),

am az sines kizarva, hogy Breuil atya vizlata nem a legpontosabbra sikeredett.

A "NagyVarazslo", ahogyan az ujabb fenykepeken latjuk, kevesbe lenytigozo. Ettol

meg ertelrnezhetjuk az "Nlatok Urakent", vagy egy 6t megszemelyesfto varazslo-

kent. Egy lourdes-i vesett palalemezen egyebkent kiveheto egy szarvas borebe bujt

ferfi, lofarokkal es szarvasagancs fejekkel.

Szinten kozisrnert es nem kevesbe vitatott a Lascaux-ban nernregiben folfedezett

hires rajzsorozat, a barlang egyik, rendkfviil bajosan megkozelirheto als6 folyosoji-ban. Sebzett bolenyt lathatunk, amint szarvat egy foldon fekv&, szemlatornast halott

ferfira iranyitja; a ferfi gerelyszerfi, karnpoval ellatott fegyvere az illat hasanak szege-

zodik; az ember mellett (akinek a feje es6rben vegzodik) madar ul egy rudon. Ajele-

netet iltalanosan egy "vadiszbaleset" abrazolasakent ertelmeztek. 1950-ben Horst

Kirchner azt fejtette ki, hogy itt egy samanszertartast lathatunk: a ferfi nem hal ott,

hanem transzban lenne a felaldozott boleny elott, mikozben lelke a tulvilagon jar.

A rudon iila madar, a sziberiai samanizmus jellegzetes motivurna, a saman vedoszel-

Ierne lenne. Kirchner szerint a "szeinszot" azert hajtottik vegre, hogy a saman az ex-

tazisban az istenek nyomiba eredjen es aldasukat, vagyis a vadaszat sikeret kerje,

36 LA kokorszakt61 az eleusziszi m iszterium okig



'-

n

~t

),

:t.

61

s -

~tt

a -)tt

;e-

le -

rst

itt,

jar.

el-

A szerz6 ugy gondolja, hogy a titokzatos parancsnoki botok ("vezeri palcak") dobve-

rOk. Ha ezt az ertelmezest elfogadjuk, ez azt jelentene, hogy a kokori varazslok a szi-

beriai samanokehoz hasonlithato dobokat hasznaltak'".

Kirchner magyarizatit vitattak, es mi nem crezziik magunkat illetekesnek az itel-

kezesben. Mindamellett bizonyosfajta "samanizmus" oskokori meglete egyertel-

rminek latszik, EgyfelOl, a samanizmus meg ma is uralja a vadasz- es pasztomepek

vallasi ideologiajat. Masfelol, az extatikus elrneny mint olyan, osjelensegkent az em-

beri letezes alkotoeleme; elkepzelhetetlen olyan kor, amikor az embernek ne lettek

volna se ilmai, se eber almcdozasai, es ne esett volna "transzba", ontudatvesztesbe,

amit a lelek tulvilagi utazasakent €rtelmezhetett. Ami a kultura es vallas kulonfele

forrnaiban modosult €s valtozott, az az extatikus elmeny ertelrnezese es felhasznala-

sa volt. Minthogy az oskokoriak szellemi univerzumaban az illt es ember kozotti,

..,misztikus" terrneszetfi kapcsolatok uralkodtak, nem nehez megfejteni egy exta-

zis-specialista szerepeit.

Az ugynevezett "rontgenrajzokat", amelyeken az allat csontvazat es belso szerveit

mintegy itviligftisban ibrizoljik, szinten kapcsolatba hoztak a samanizmussal.

Ezek a rajzok Franciaorszigban a magdaleni korbel (i. e. kb. 13 000-6000) es N orve-

giiban i. e. kb. 6000-2000 kozottrol szarrnaznak, megtalalhatok Kelet-Sziberiaban

az eszkimoknal, Amerikiban (az odzsibveknel, pueblo indiinoknil stb.), sot India-

ban, Malajziiban, Uj-Guineaban es Eszaknyugat-Ausztraliaban iS27. A vadaszkultu-

r.ikra jellemzo sajitos mfiveszet ez, am a vallasi ideologia, mely ithatja, sarnanisz-

tikus. Valojiban csupan a sarnan kepes, terrneszetfeletti latornasa jovoltibol, "meg-

lami a sajat csontvizit,,28. Mas szoval, kepes lehatolni az allati elet forrasahoz, a

csontos elemhez. Azt, hogy itt bizonyos tipusu "misztika" alapveto tapasztalatarol

van sz6, tobbek kozott az a terry is bizonyitja, hogy a tibeti buddhizmusban ez miig

e l o gyakorlat.

6. A n o jelenlete

A legut6bbi jegkorszak idejebol szarrnazo noialak-abrazolasok felfedezese rnindma-

igvitatott kerdeseket vetett fel. Eloszlisuk meglehetosen kiterjedt, Delrryugat-Fran-

ciaorszigt61 a sziberiai Bajkal-toig es Eszak-Itiliitol a Rajniig. Az 5-25 centimeter

magas szobrocslcikat kobol, csontbol vagy eler,tcsontbol faragtik. Eleg helyteleniil

_Venuszoknak" neveztek el oketo A leghfresebbek a Lespuges-i, aWillendorfi (Auszt-

ria) es a Laussel-i (Dordogne) Venusz". Mcgis, fokent az asatasok pontossaganak

koszonhetoen, tobb adattal szolgilnak az ukrajnai Gagarinoban es Mezinben felfe-

dezett szobrocskik. Ezek a lak6helyek szintjerol szarmaznak, kovetkezeskepp ugy

tfinik, a hazi vallissal illtak kapcsolatban. Gagarin6ban a lakhely falinak toveben ta-

laltak hat mamutcsont szobrocslcit. Elnagyolva faragtik meg oket, eltulzott meretfi

hatso fertillyal es arcvonasok nelkuli fejjel. A Mezinben talilt darabok eroscn stili-

ziltak; nernelyiket geometriai elemekre egyszertisitetr noi forrnakkent ertelrnezhet-

nenk (ez a tipus Kozep-Europabol is elokerult); rnasok valoszfmileg madarakat ab-

razolnak. A szobrocskakat kulonfele geometrikus rajzok diszitik, tobbek kozott a

szvasztika, Esetleges vallisi funkci6jukat magyarazando, Hancar ernlekeztet arra,

Kczdetben : az Ssember m d gikus-vallasos viselkedese 37



hogy Eszak-Azsia bizonyos vadasztorzsei apr6, ember alaku faszobrocskikat csinal-

nak, amiket dzulinak hivnak, Azoknal a torzseknel, ahol a dzulik n6nemiiek, e "baI-

vanyok'' a mitikus Osanyat abrazoljak, akit61 szerintuk a torzs minden tagja szarma-

zik: 6k vedik a csaladot es a Iakhelyet, es a nagy vadaszatokrol visszaterve kasa- es zsi-

radekaldozatot mutatnak be nekik.

Megjelentosegteljesebb a Geraszimov altal Sziberiaban, Maltaban tett felfedezes.

Itt egy .falurol" van sz6, amelynek hazait ket felre osztottak, a ferfiaknak fenntartott,

jobb oidali reszre (itt csak ferfi hasznalati targyakat talaltak), es az asszonyok bal 01-

dali reszere; a noi szobrocskak kizarolag errol az oldalrol szirmaznak. Perfi-oldali

megfelel6ik madarakat abrazolnak, am egyik-rnasikat phalloszkent ertelmeztek ".

E szobrocskak vallasi szerepet lehetetlen pontosan megallapitani. Poltetelezheto,

hogy valamikeppen a ndi szakralitast, kovetkezeskepp az istenn6k magikus-vallasi

hatalrnat jelkepezik. A sajatos asszonyi Ietezesmod .miszteriuma" szamos vallasban

fontos szerepet jatszott, a primitfvekben eppiigy, mint a tortenetiekben, Leroi-

Gourhan erdeme, hogy fenyt derftett a ferfi-noi polaritas kozponti szerepere az 6s-

kokori mfiveszetben, vagyis falfestrnenyeken es -domborrnfiveken, koszobrocska-

kon vagy -lapocskakon, Egyebek kozt ki tudta mutatni e szimbolikus nyelv egyseges

voltat a francia-spanyol tertilett61 egeszen Sziberiaig, Topografiai es statisztikai

elernzes felhasznalasaval Leroi-Gourhan arra a kovetkeztetesre jutott, hogy az a l a k o k

(forrnak, arcok stb.) es a J e Z e k egyrnas kozt folcserelhetok; peldaul a boleny kepe

ugyanazzal a - "nonemu" - ertekkel rendelkezik, mint a "sebek" vagy mas geomet-

riai forrnak. Ezutan megfigyelte, hogy letezik a ferfi-noi ertekek parositasa, peldaul

boleny (nonernfi) es 16 (himnernfi). E szimbolizrnus fenyeben "megfejtve" a bar-

lang szervezett es jelentesekben gazdag vilagnak mutatkozik.

Leroi-Gourhan szamdra nem ketseges, hogy a barlang szentely; es hogy a kola-

pocskak vagy -szobrocskak "hordozhat6 szentelyek", leven ugyanaz a szimbolikajuk,

mint a diszitett barlangoknak. Mindazonaltal a szerz6 elismeri, hogy a szintezis, me-

lyet rekonstrualni velt, nem kozli velunk az oskokori vallas nyeivet. M6dszere nem

teszi lehetove a tud6s szarnara a nernely falfestrnenyeken felidezett "esemenyek"

felisrnereset. Abban a hires Lascaux-i "jelenetben", amelyet mas kutat6k vadasz-

balesetnek vagy sarnanszertartasnak ertelrneztek, Leroi-Gourhan nem lat egyebet,

mint egy bizonyos "topografiai csoportba" tartoz6 madaratramely .falszomszedai-

val, a ferfival vagy az orrszarvuval szimbolikusan egyenertekti" (i .m.

148. p.). Az el-

tero nemi ertekkel rendelkezo jelkepek parositasan tul (mely talan kifejezi az egy-

mist kiegeszito voltukuak tulajdonitott vallasi fontossagot) Leroi-Gourhan csu-

pan annyit allft, hogy "ezek az abrazolasok rendkivul osszetett es gazdag rendszert

takarnak, sokkal gazdagabbat es osszetettebbet, mint mostanaig gondoltuk volna"

(151. p.).

Leroi-Gourhan elmeletet kulonfele szempontokb61 biraltak, Fokent azt vetettek

a szernere, hogy a figurak es jelek "olvasasiban" nem kovetkezetes, valamint hogy

nem kapcsolja a barlangokban vegrehajtott ritusokat az altala felallftott jelkep-

rendszerhez ". Akirhogy is, Leroi-Gourhan felismeresei fontosak: kimutatta az os-

kokori mfiveszet stilisztikai es ideol6giai egyseget, es napviligra hozta a "ferfi" es"noi" jegyekkellefedett vallasi ertekek egymast kiegeszito rnivoltat, Ennek megfele-

10 szimbolizmus jellemezte a maltai "falut", a tarsadalom ket fele szarnara rendelt,

38 1 . A kokorszakt61 az eleusziszi miseteriumoleiy



. 1

",:-

n

.t,

.1-

:1 -

y -

u-~rt

.ek

Ig y

:p-

5s-

es

:le-

elt,

jO i elhatarolt, ket nem szerinti terfellel, A primitiv tarsadalmakban mind a mai napig

rendkiviil gyakoriak a ket nemi es kozmol6giai 6selv kiegeszito voltat magukba fog-

bl6 rendszerek, es az archaikus vallisokban is megtaliljuk ezeket. Lehet, azert idez-

tik fol a komplementaritisnak ezt az elvet, hogy elrendezzek a viligot, egyben pedig

magyarazatot adjanak keletkezesenek es periodikus megujulasanak titkara,

7. Ritusok, gondolkodas es kepzelet az 6sk6kor vadaszainal

A paleontologia legujabb felfedezeseinek kozos vonasa, hogy az ember es a kultura

Jrezdeteinek" mind regebbi idejere mutatnak vissza. A2 ember 6sibbnek, lelki-szel-

1emi tevekenysege pedig osszetettebbnek mutatkozik, mint akir nehany evtizede hi-

hettiik volna. A kozelmultban Alexander Marshak ki tudta mutatni egy, a holdfazi-

so k megfigyelesen alapul6, az id6 jelolesere szolgi16 szimbolikus rendszer rnegletet

UoskOkor elejen. Ezek a jelolesek, amelyeket a szerzo "time-factored" -nek, vagyis:

cgy hosszu id6szakr61 megszakftis nelkul gyujtott megfigyeleseknek nevez, leheto-

,"f teszik annak a feltetelezeset, hogy bizonyos, evszakhoz kot6do vagy periodikus

szertartasok idejetjo elore rogzitettek, amint ez manapsig is e16fordul a sziberiaiak-

nilvag)' az eszak-amerikai indianoknal. Ez a jeloles-j.rendszer" tobb mint 25 000

even at letezett, a korai Aurignac-i kortol a keso Magdaleni korig. Marshak szerint az

elsO civilizaciokban felbukkan6 fras, aritmetika es a szo szoros ertelrneben vett nap-

tir ulan ahhoz a szimbolizmushoz kapcsolodhat, amely az 6sk6korszak idejen hasz-

mit jeloles- "rendszert" athatotta ".

Barmit is gondoljunk Marshak iltalinos elmeleterol a civilizacio fejl6deset illet6-

en. ketsegtelen, homra lunaris ciklust mar korulbeliil lS 000 evvel a foldrmiveles fel-fedezese elott elerneztek, emlekezetukbe vestek es gyakorlati celokra hasznaltak, lgy

jobban rnegerthetjuk a Hold nagy szerepet aZarchaikus mitologiakban, valamint azt

a tenyt, hogy a Hold-szirnbolika oly eltero valosagokat illesztett egyugyanazon

..rendszerbe", mint a nO', a vizek, a novenyzet, a kfgy6, a termekenyseg, a halal, az

.ujja-sziiletes" stb.".

A cirgyakra vesett vagy barlangfalakra festett meander-vonalakat elemezve Mar-

shak arra a kovetkeztetesre jut, hogy ezek a rajzok "rendszert" alkotnak, mivel egy-

masrakovetkezest mutatnak es szandekossagot fejeznek ki. Ez a struktura mar egy

Pech de l'Azeban (Dordogne) talalt, Acheul-kori (kb. i. e. 135000) csont vesett raj-

zain is bizonyitottan megje1enik, vagyis 100 000 evvel a fels6 6sk6kor meanderei

don. Raadasul a meandereket allatabrazolasokra es ezek kore vestek, bizonyos ritust

("a reszvetel egyeni aktusa", mint Marshak nevezi) jelezve. J elentesuket nehez meg-

hatirozni, de egy adott idcponttol kezd6d6en (peldaul a petersfeldi rajz, Baden) a

rneandereket "fut6 horgok'i-kent ibrizoljik, halak kisereteben, Ebben az esetben

nyilvanvalo a viz szimbolikija. A m a szerz6 szerint itt nem egyszertien a viz "kepe-

r61" van szo; ujjak es kulonfele szerszimok szarntalan nyomajelzi ,« reszvetel egyeni

aktusat", melyben a viz szimbolikija vagy mito16giija szerepet jatszotr'".

Ilyen elemzesek igazoljak az 6sk6kori jelek es szobrocskik ritudlisfunkci6jdt. Im-

mar nyilvanvalonak tiinik, hogy ezek a kepek es jelkepek bizonyos "tortenetekre"

utalnak, vagyis az evszakokkal, a vadallatok szokasaival, a nerniseggel, a halallal, bizo-

Kezdetben ... az Ssember magikus-valldsos viselkedese 39



nyos terrneszetfeletti Ienyeknek es szemelyeknek ("a szent specialistainak") titokza-

tos hatalmival illnak kapcsolatban. Az 6sk6kori ibrazolisokat olyan k6dnak tekint-

hetjuk, am ely egyszerre jelenti a kepekszimbolikus (tehat "migikus-vallisos") erteket,

es, kulonfele "tortenetekre" utalva, a szertartisok soran betoltottfunkci£ijdt. Igaz, sohanem fogjuk megtudni e "tortenetek" pontos tartalmit. Am azok a "rendszerek", me-

lyek a kulonfele jelkepeket magukban foglaljak, lehetove teszik szimunkra legalibb

azt, hogy ertelmezzuk fontossigukat az 6sk6kor migikus-vallisi gyakorlatiban. An-

nil is inkibb, hiszen szimos ilyen "rendszer" a vadisztirsadalmakban is megvan.

Mint fontebb megjegyeztuk (4. §), a prirnitiv vadiszok sajitos ritusainak es hie-

delmeinek megfigyelesevel az 6stortenet vallasainak bizonyos vonatkozisait "re-

konstruilni" lehet. Nem csupin az "ethnogrifiai pirhuzamokr61" van sz6, arr6l a

modszerrol, amit Leroi-Gourhan es Laming-Emperair kivetelevel minden kutat6

tobb-kevesebb sikerrel alkalmazotr", A m ha szamolunk is mindazon kulonbsegek-

kel, amelyek egy ostorteneti es egy primitfv kulturat elvalasztanak egymist61, ne-

hiny alapveto osszefuggest megis korulirhatunk. Hiszen szimos archaikus, a vadi-

szaton, haliszaton es gyujtogetesen alapu16 kultura miig tovibb tit az egyetemes

ernberiseg perernvidekein (a Tuzfoldon, Afrikaban a hottentottiknil es busmanok-

nil, a sarkvideken, Ausztriliiban stb.) vagy a hatalmas tr6pusi oserdQkben (a bam-

buti pigmeusoknil stb.). A szornszedos foldmfives civilizici6k befolyisa dacira (leg-

alibbis nehany esetben), a 19. szizad vegen ezek az eredeti szerkezetek meg nem

voltak szettoredezve, Ezek a kora-oskokorihoz hason16 illapotban "megrekedt" ci-

vilizaciok valamilyen m6don "eleven koviileteket" alkotnak".

Sz6 sines arr6l, hogy a korai k6kor embereire vigyuk it a "primitfvek" vallasi gya-

korlatit es mitol6giiit. De, mint mir megfigyeltiik, a sarnan tipusu extizis az 6sk6-

korbel ismert tcnynek ttinik, Ez egyfe16lmagiba foglalja a testet elhagyni es a vilig-ban szabadon utazgatni kepes "lelekbe" vetett hitet, misfe161 pedig azt a meggy6z6-

dest, hogy egy-egy ilyen utazsssoran a lelek talilkozhat Emberfolotti Lenyekkel, es

segitseguket vagy ildisukat kerheti, A samanisztikus extizis ezenkfviil magiban fog-

lalja a "megsziIlis" lehetoseget, tehit a misik ember testebe hatolist, es a "megszil-

lottsigot" egy halott vagy egy allat lelketol, egy szellemtol vagy istent61.

Hogy egy masik peldara hivatkozzunk: a nemek szetvalasztasa (lisd 6. §) feltete-

lezhetove teszi, hogy leteztek a ferfiak szimira fenntartott titkos rftusok, amelyeket

a vadiszatok el6tt hajtottak vegre. Hason16 rftusok vannak a "ferfitirsigoknak"

(Mannerbiinde) megfele16 feln6ttcsoportok birtokaban; a "titkokat" az avatasi szertar-

tisok kozvetitesevel fedik fel a serdulo fiuk el6tt. Egyes szerz6k ugy gondoltak, ilyenavatis bizonyitekara bukkantak aMontespan-barlangban, am ez vitatott ertelrnezes.

Mindamellett az avatisi ritusok arehaikus volta ketsegen felul ill. A z emberiseg pe-

remvideken (Ausztrilia, Eszak- es Del-Amerikar'" megfigyelt szimos szertartis ana-

logiai kOZQSoroksegro] tanuskodnak, mely mir az 6sk6korban kifej Iodotr.

Ami a montespani "kortincot" illeti (birmi legyen is a barlang agyagos foldjen

hagyott fiatal emberi libnyomok ertelmezese), Curt Sachs nem ketli, hogy ezt a ri-

tuilis koreografiat az osk6kori ember j61 ismerte". A kortanc rendkfvul szeles kor-

ben elterjedt (egesz Eurizsiiban, Kelet-Eur6piban, Melaneziaban, a kaliforniai in-

diinoknil stb.). Mindenuttjarjak a vadiszok, vagy azert, hogy kiengeszteljek a halott

ill at lelket, vagy azert, hogy biztositsak a vad sokasodasar". Mindket esetben nyil-

40 LA k5 korszakt61 az eleus zis zi m iszteriumokig



okza-

-kint-

rteket,

,soha

',me-

;alabb

1.An-

ran.

s hie-

t "re-

.rrol a

mtat6

.egek-

II, ne-

vada-

temes

anok-

bam-

a (leg-

~ nem

dt" ci-

Sl gya-

6sk6-

vilag-

;),6z6-

kel, es

mfog-

egszal-

eltete-

~lyeket

oknak"

zertar-

c , ilyen

mezes.

se g pe-

as ana-

foldjen

.zt a ri-

es kor-

mal In-

1halott

n nyil-

vanvalo az 6sk6kori vadaszok vallasos ideologiajanak tovabbelese, Ezenkivul a va-

dasz es a vad kozti .rnisztikus kozosseg" bizonyos szamu "mestersegbeli titok'' folte-

telezeset teszi Iehetove, melyek kizarolag a ferfiak birtokaban voltak; az effele "titko-

kat" azutan az avatasi szertartasok kozvetitesevel kozoltek a serdtilo fiiikkal.

A kortanc csodalatos medon illusztralja az 6storteneti ritusok es hiedelmek meg-

rnaradasat a mai archaikus kulturakban, Mas peldakkal is talalkozunk. Most figyel-

junk fol arra, hogy a Hoggar es a Tassili bizonyos sziklafestrnenyeit "meg lehetett fej-

teni" a fulbe pasztorok egy beavatasi rnitosza segftsegevel, amit egy Irni-olvasni tudo

mali ferfi mondott el az Mrika-kutat6 Germaine Dieterleinnek, aki kozzetette";

H_ von Sicard a Luwenak es e nev megfelel6inek szentelt monografiajiban arra a ko-

vetkeztetesre jutott, hogy ez az afrikai istenseg az euro-afrikai vadaszok leg6sibb hie-

delmer kepviseli, olyan korb61, melyet a sved tud6s korulbelul i. e. 8000 el6ttre datal".

Osszefoglalva mindezt: elkepzelhetonek tfinik az az allftas, amely szerint bizo-

nyos szamu mitosz, els6sorban a kozrnogoniai es az eredetmitoszok (az ember, a

vad, a halal eredete stb.), kozisrnertek voltak az 6sk6kori emberek el6tt. Hogy csak

egyetlen peldat idezzunk, egy kozrnogoniai mitosz bemutatja az Osvizeket es az em-

ber alaku, vagy viziallat kepeben megjelen6 Teremt6t, amint leszall az ocean rnelye-

re, hogy felhozza a vilag tererntesehez szukseges anyagot. E kozmegonia hatalmas

teriileten valo elterjedtsege es archaikus strukturaja a legregebbi 6stortenet legko-

rabbi szakaszabol orokolt hagyornanyra va1l42• U gyanigy, az egbe ernelkedessel es

,•rnagikus ropulessel" (szirnyakkal, ragadozo madarak - sas, solyorn - tollaival) kap-

csolatos mitoszok, mondak es ritusok minden foldreszen, Ausztraliatol es Del-

Amerikatol a sarkvidekig, altalano~an ismertek=, Ezek a mftoszok viszont egyezest

mutatnak a samanizmusrajellemz6 alomszerfi es extatikus elrnenyekkel, es 6si mi-

volruk ketsegbevonhatatlan.

Epp ennyire elterjedtek a szivarvany, es foldi megfelel6je, a hid, a tulvilaggal vaI6,

szoros ertelernben vett kapcsolat mitoszai es szimbolumai. U gyancsak foltetelezhe-

to. hogy letezett egy tagolt kozmoI6giai "rendszer", amely a ,Yilag Kozepenek" alap-

elmenyeb61 indult ki, ami kore a ter szervez6dik. W. Gaerte mar 1914-ben nagysza-

mu oskorijelet es kepet gyujtott ossze, melyeket kozmikus Hegykerit, a Fold Koldo-

kekent es a "vilagot" negy iranyban megoszto mintafolyokent lehet ertelmezni".

Ami az allatok eredcterol, es a vadasz, a vad meg az AIlatok Ura kozotti vallasi

kapcsolatokrol sz616 mftoszokat illeti, valoszinfi, hogy rejtjelesen k6dolva nagy b6-

seggel szerepelnek az 6sk6kori ember ikonogrifiai megnyilvanulasaiban. Ugyan-

csak nehez voina elkepzelnunk egy vadasztarsadalmat a tfiz eredeterol sz616 mito-

szok nelkul, annal is inkabb, mert e mftoszok tobbsege a nemi tevekenyseget allitja a

kozeppontba. Vegiil, mindig szamolni kell az Eg, valamint az egi es legkori jelense-

gek szakralitasanak alapelrnenyevel, Ez azon ritka elrnenyek egyike, melyek spontan

modon tirjak fel a "transzcendenciat" es a fenseget, Ezenkivul, a sarnanok extatikus

C g b e ernelkedesei, a reptiles szimbolizmusa, a magassag kepzeletbeli elmenye, mint

a nehezkedestol val6 szabadulas, hozzijarulnak ahhoz, hogy a leveg6eget az ember-

feletti lenyek sajatos szarrnazasi es lakhelyenek tekintsek: ezek a lenyek istenek, szel-

lernek, kulturheroszok. Epp ennyire fontos esjelentosegteljes az cjszaka es a sotetseg

..felfedezese", a vad es egy-egy csaladtag halala, a kozmikus katasztrofak, a torzs tag-

jainak esetleges orornkitoresi, 6rjong6 vagy embergyilkos kegyetlensegi rohamai.

Kezdetben ... az osember mdgikus-IJalldsos viselkedese 41



Meghatarozo szerepet jatszik a magikus-vallasi erteket ado nyelv. Egy szakralis

hatalom vagy kozmikus "titok" rnegjeleneset mar bizonyos gesztusok is jelezhetik.

Lehetseges, hogy a tortenelem elotti mfiveszet alkotasainak anthropomorf alakjai

nerncsakjelentessel, hanem hatalommal is rendelkeztek. A "gesztus-epiphania" val-

lasijelenteset bizonyos primitiv tirsadalmakban a 19. szazad vege fele meg ismertek".

A fonetikai alkotokeszseg eleve kimerithetetlen forris lehetett a magikus-vallasi hatal-

mak szamara, Az ernberi hang mar a tagolt beszed el6tt kepes volt informici6k, pa-

rancsokvagy kivansagok kozvetitesere, am hangkitoreseivel, fonetikai ujftisaival egy

egesz elkepzelt vilig eloidezesere is. Eleg, ha a samanok extatikus utazasat e16keszft6

gyakorlatok soran felidezett meses, para-mitologikus es para-poetikus, am egyben

ikonografikus alkotasokra, vagy a bizonyos joga-meditaciok soran isrnetelgetett

mantrdkra gondolunk, melyek egyszerre szolgiljik a legzes ritmusat (prdndjdma] es a

"misztikus sz6tagok" megjelenfteset.

A nyelv tokeletesedesenek rnertekeben szaporodtak magikus-vallasi eszkozei is.

A kimondott sz6 olyan er6t szabaditott fel, amelyet nehez, ha nem egyenest lehetet-

len volt megsemmisiteni, Szarnos primitives nepi kulturaban ma is elnek ha~onlo

hiedelmek. A dicsoftes, a giiny, a meg- es kiatkozas rnagikus formulainak ritualis

funkci6ja az osszetettebb tarsadalmaknal is megtalilhat6. A szo mint magikus-vallasi

er6 felkavar6 elmenye olykor annak bizonyossagahoz vezetett, hogy a beszed a ritua-

lis cselekedette1 elert eredmenyeket is kepes biztosftani.

Vegezetul, a kulonfele szernelyisegtipusok kozotti kirlonbsegekkel is szarnot kell

vetnunk. N emelyik vadasz h6stetteivel vagy agyafurtsagav'al tfint ki, mig a masik ex-

tatikus transzainak erejevel, Ezek a jellembeli kulonbsegek a vallasi elmenyek erte-

kelese es ertelmezese szempontjib61 bizonyos valtozatossagot jelentenek, Mindentosszevetve, az osk5kor vall asi hagyateka, nehany kozos alapgondolat ellenere, mar

elegge osszetett kepet mutat.

JEGYZETEK

1.Az orientalt ter elmenye, j611chct "exisztcncialis" crtckcnck a modern tarsadalrnak cmbcrc mar

nines tudataban, ma is ismerds szarnunkra.

2. Lasd Karl Narr: Ap proa ch es to th e Soc ial Life of E arliest M an. 605. skk.

3. Ez a rcndklvul osi gondolat meg a foldkozi-tcngeri kulnirakban is elt: ncmcsak ernbcrt lehetctt

allataldozattal hclyettesitcni (cz a szokas altalanosan elterjedt), hancm ernbcrckct is aldoztak al-

latok helyett. Lasd Walter Burkert: H omo nc cans 29. p., 34. jcgyzet.

4. E m6dszcr mercy alkalmazasa oda vezetne, hogy a ncrnct mcsckct 1812-1822 kozottrc datal-

nank, amikor a Grimm tcstvcrek kozzctettek 6Ket.

5.Az egyszcrfiseg kedvccrt J. Haeckcl osszefoglalo tanulrnanyat hasznaljuk, "Jager und Jagdriten",

R elig io n in G esc llic ltte u nd G eg cn wa rt (3. kiadas), III . kotet (1959), 511-513. hasab.

6. J. Maringer: The G od s o fP reh i5 to ric M an , 18. skk.

7. Lcroi-Gourhan nines mcggy6z6dvc arrol, hogy a ferfit megoltck cs fclfaltak (Az 5stor tene t kultu-

szai, 44. p.). Maringcr, aki elutasftja a csou-kou-ticni embcrcvest (i . m. 20. p.), szintcn clvcti

Blanc magyarazatat (i. m. 31. skk.). Lasd viszont Mullcr-Karpe, Altstcinzeit, 230. skk.; M. K.

Roper: "A Survey of Evidence for Intrahuman Killing in the Pleistocene".

8. Lcroi-Gourhan 53. p.

9. A kozelmult regeszeti lelcteibcl kidcrult, hogy hcmatitot 29000 evvcl eze16tt mar banyasztak cgy

szvazifoldi banyaban, cs 43 000 evvel ezcl6tt Rhodesiaban. A hcmatitkitermclcs czckbcn az afri-

42 l.A k5 korszakt61 az eleus ziszi m iszterium okig



.ralis

etik.

akjai

,val-

te k45.

iatal-

~,pa-

IIegy

:szito

~ b e n

getett

z ) es a

z er IS.

hetet-

isonloitualis

vallasi

ritua-

ot kell

s i k e x -

k erte-

i n d e n t

'e, mar

ocre mar

t lchetett

loztak al-

tre datal-

Igdriten",

enet ku ltu-

itcn clveti

:k.;M.K.

'asztakegy

'en az afri-

kai banyakban cvezredcken at tartott. Egy hasonl6 lcl6hely a Balaton rncllctt, Magyarorszigon

(kb. 24000 cv) illusztralja a k6korszak tcchnologiai lchctoscgcit cs ezek kapesolatainak cltcrjcdt-

scget. Lasd R.A. Dart: "The antiquity of mining in South-Africa"; es "The Birth of Symbology ",

21. skk.

10. Leroi-Gourhan szerint "val6jaban egy konyhai hulladekhalomrol van sz6, mclynek tetcjcn az

emberi maradvany valoszfrnilcg ncm crcdeti funkciojiban cs scmmikcppcn ncm crcdeti hclycn

nyugodott". (56. p.).11. jcgyczzuk meg, hogy a sfrokban talalt hitcles "bizonyftekok" szamat mas tud6sok sokkal na-

gyobbra becsulik,

12. C. Reichel-Dolmatoff "Notas sobrc cl sirnbolismo religioso de los Indios de la Sierra Nevada

de Santa Marta", Razon y F ab ula , R eu ista de fa U nioe rsid ad de lo s A nd es, no. I.(1967),55-72. pp.

13. Reichel-Dolmatoff rncgfigyelesei cldtt mindez lerrycgeben ismcretlen volt.

14. Ez a szokas rcndkfvul eltcrjedt, es Kclet-Europaban meg rna iscl.Itt a fiatal halottakat fenyofaval

"hazasftjak osszc".

15.]. Maringer: "Die Opfer dcr palaolithischen Menschen", 271. p.

16. Rcndkiviil fontos ez a szertartas: a medve lclket az emberek himokckent kiildik a vcdclmezo is-

tenseghcz, hogy biztositsa szamukra az clkovetkczendo vadaszatok sikeret,

17. Lasd]. Maringer: TIle Gods o JP re histo ric M an , 103. skk. cs 14. abra,

18. Lisd Eliade, L e c ham an ism e e t le s t ec hniq ues a rc ha iq ues d e l'ex tase (2. kiadas) 139. skk. ajcgyzetekbenidczctt bibJiogrifiival cgyutt, es f6kcntJoscph Henninger: "Neuere Porschungcn zum Verbot

des Knochcnzcrbrechens" passim.

19. Lisd Gylfaginning, 26. fej.

20. Leroi-Gourhan: Az ost5rtenct kultuszai, 81. p.

21. A szerz6 fclillitotta az 6sk6korszaki mfialkotasok kronologiajat cs morfol6giijit, amclybcn 5t

korszakot kulonboztet mcg, kezdvc a prefiguratfv korral (i. e. 50000); majd a primitfv korral

(i. e. 30 0(0), aho! erdscn stilizalt alakokjclennek meg; ezutin kovctkczik az archaikus kor (kb.

i. e. 20000-15000), melyet magas szintf tcehriikai tudas jcllcmez; a klasszikus kor (rnagdaleni,

kb. i. e. 15000-11 000), a formak igen fejlctt realizrnusaval; majd vcgiil a kesei pcriodusban (kb.

i.e. 10000) bekovetkczik a hanyatlis es a vcg,

22. Bcgouen cs Caste ret cgcsz szertartast rckonstrualt a montespani agyagmedve alapjin: lasd P .

Graziosi kritikajat: Paleo li th i c Art 152. p.; lasd meg Peter]. Ucko cs Andre Rosenfeld: Paleolithic

Cave An 188-189. pp.

23. Charet a Tuc d'Aubert-barlangban talilt emberi libnyomokat a fiuk avatasanak bizonyitckakcnt

ertclmezte; a fcltetelezcst egyes kutat6k elfogadtak, viszont Ucko es Rosenfeld elvetcttck. I. m.

177-178. pp.

24. Lasd Maringer i. m. 145. p.

25. Lasd Ucko cs Rosenfeld 89. abra es 204.,206. pp.

26. H. Kirchner "Ein archaologischer Beitrag zur Urgeschichte des Schamanismus" 244. skk., 279.

skk. Hadd cmlekeztcsstmk arra, hogy csont dobvcrok kcrultek elo a Barents-tcngcrbcn talilhat6

Szarvas-szigetcn, cgy i. e. 500 korulire datalt leletbcn; lasd Eliade: Le cha rnan isme, 391. p.

27. Andreas Lommel: Sh am anism : T he b egin nin gs ifArt, 129. skk.28. Eliade: L e C h aman ism e, 65. skk.

29. Franz Hancar: "Zum Problem der Vcnusstatucttcn im curasiatischcn jungpalaolithikum" 90.

skk, cs 150. skk.

30. M. M. Geraszimov, "PaleoJitieseszkaja sztojanka Malta", 40. p., ismcrtcti Karl Jettmar in Les

ReligiollS arctiques etjinnoises, 292. p.

31. Lasd Ucko et Rosenfeld 220. p.; 195. skk. Hasonlo biralattal elt Henri Lhotc,

32. Lisd Alexander Marshak: The Roots oJCivil ization 81. skk. U gyancsak jelentoscgtcljes az 6sk6ko-

riaknak az a kepcsscge, hogy pontosan meg tudtak figyclni cs lc tudtik Irni a novenyi clct sza-

kaszait; lisd Marshak, i. m. 172. skk.; u 5: "L e baton de commendement de Montgaudier (Charente]"

329. skk.

33. Lisd Eliade: Traiu:d'Histoire de s Religions, lV fejezet.

3-t A. Marshak: "The Meander as a System". A szcrzo ugy veli, hogy a meanderek hagyominya ncm

Kezdetben ... a.z osember mdgikus-vallasos viselkedese 43



magyarazhato a vadaszmagiaval vagy a nemi szimbolikival. A Kfgy6-Viz-Eso-Vihar-Felleg

cgyuttcse mcgtaIalhat6 az ujkokori Eurazsiaban, Ausztraliaban, Afrikaban cs az cgcsz amcrikai

kontinensen.

35. E ket kutato magara isvonta Ucko kritikajat, i. m. 140. skk, A szerzo, rniutan hoz nchany pcldat

arra, hogy az cthnografiai osszehasonlftas hogyan vilagttotta meg az oskori tarsadalmak bizonyos

vonatkozasait (151. skk.), clcmzest ad az osk6kori sziklafcstmeny-rrniveszetrdl ausztraliai es af-

rikai tenyck tukreben (191. skk.).

36. Emlitsuk meg, hogy az ,,1510kovuletek" fogalmat a biologia tobb tcruleten, nevezetcsen a

spelcologiaban, sikerrcl alkalmaztak. A barlangokat ma bcncpcsfto troglobiak egy rcg lctiint fall-

nahcz tartoznak. ,;Val6sagoseleven koviilctek ezek, cs gyakran az clct tortenctcnck roppant regi

aIloOlasaitjc1enftik meg: a harrnad-, sot a masodkort" (dr. Racovitza). A barlangok egy 6si allatvi-

lagot is 6riznek, amely nagyon fontos szamunkra, ha meg akarjuk crtcni azokat az 6si zoornor-

fikus csoportokat, mclyek n em ko viilh ettek m eg .

37. Lasd M. Eliade: Na is sanc es my sti qu es 69. skk.

38. Curt Sachs: World H is to ry ifth e Da nc e (1937) 124,208. pp.

39. Lasd a gazdag bizonyitckanvagot: Evel Gasparini, 11Matti ar ca to S la vo , 667. skk.

40. C. Dieterlein Kournen: lasd Henri Lhotc .Lcs gravures et pcinturcs rupestrcs de Sahara" 282. skk.

41. H. von Sicard: .Luwe und verwandte mystischc Gestalten", 720. skk.

42. Valtozatainak osszchasonlito clcrnzcset lasd De Zaimoxis a Gengis-Khan c. konyvunkbcn, 81-

130. pp.

43. Lasd Eliade: My th es, re ve s e t m ys ter es, 163-164. pp.; Le Chamanisme , 319. skk., 372. skk; Religions

australiennes 139. skk.

44. W. Gaerte: "Kosmische Vorstcllungcn im Bildc prahistorischcr Zeit: Erdbcrg, Himmclsbcrg,

Erdnabel und Weltstromc". Tcgyiik hozza, hogy a Gaerte altal idczctt peldak tobbsegc a fiatalabb

ostOrteneti kulnirakhoz tartozik, \

45. Eszak-Ausztralia bizonyos torzseinel a fiatal1:iny avatasi rftusa abbol all, hogy unncpclycscn be-

mutatjik a kozosscg eldtt, Megmutaijdk, hogy felnott, maskcnt sz61va, kcszcn all arra, hogy

asszony modjara viselkedjek. Viszont valaminck a ritualis fclmutatasa, legyen szo akar egyjelrol,

targyrol vagy allatrol, a szakralis jelenlet kinyilvanitasa, egy hierophania csodajanak dicsoftcsc;

lasd Eliadc: Religions australiennes , 120. p.; mas pcldakat lasd Nais sance s my s ti ques 96. skk.

44 1 . A kokorszakt61 az eleuszisei ntiszteriumokig



leg

ka i

dat

yos

af-

n a

lau-

regi

itvi-

lor-

skk.

, 81~

igions

.bcrg,

alabb

:nbe-

hogy

jclrdl,

5itese;

II. fejezet

A LEGHOSSZABB FORRADALOM:

A FOLDMOvELES FELFEDEZESE -

KOZEPSO ES UJKOKOR

8. Elveszett Paradicsom

Ajegkorszakvegen, i. e. 8000 korul az eghajlat es a taj, kovetkezeskepp pedig Europa

noveny- es allatvilaga azAlpoktol eszakra teljesen megvaltozott, A gleccserek vissza-

huzodasa kovetkezteben az allatvilag az eszaki teruletek fele vandorolt, A sarkvideki

sztyeppet fokozatosan felvaltottak az erdok, A vadaszok kovettek a vadakat, fOkent a

renszarvascsordakat, am ajoszagok megritkulasa miatt kenytelenek voltak megtele-

pedni a tavak es folyok partjain, es haliszatbol elni, A koverkezo evezredek soran ki-

fejlodott uj kulnirakat a mezolithikus (kozepso kfikorszaki) nevvel szokas illetni.

E kulturak Nyugat-Europaban joval szegenyesebbek, mint az askokor kezdetenek

nagyszabasu alkotasai. Delnyug/t-Azsiiban, fokent pedig Palesztinaban viszont a

mezolithikum fordulopontot jelent: ez az illatok elsa haziasitasanak es a foldrnfive-

Its kezdeteinek kora.

Meglehetosen hianyosan ismerjuk azoknak a vadaszoknak vallasi gyakorlatat,

akik a renszarvascsordakat kovettek Eszak-Europaba, A stellmoori lap iszapuledeke-

ben, Hamburg mellett, A Rust tizenket vizbe fulladt renszarvas maradvinyaira buk-

kant, mellkasukban vagy gyomrukban kovekkel, Rust es masok egy istensegnek, ta-

lin az Nlatok Uranak bemutatott zsengealdozatkent ertelmeztek a leletet. H. Pohl-

hausen viszont arra figyelmeztetett, hogy az eszkimok tavak es folyokjeges vizeben

szoktak tartositasra elraktarozni huskeszleteiket'. Mindamellett, mint Pohlhausen

elismeri, ez a gyakorlatra utalo rnagyarazat sem zarja kibizonyos leletek vallasi indit-

tatasat, A vizbe vetessel torteno felaldozas valoban sok helyen es kiilonbozd korok-

ban fordul elo Eszak-Europatol Indiaig/.

A mezolithikum vadaszai valoszfnfileg "szent helynek" tekintettek a stellmoori

tavat. Rust az uledekbol szarnos targyat gyujtott ossze: fanyilakat, csontszerszarno-

kat, renszarvasagancsbol faragott baltakat. Szemlatornast aldozati adomanyokrol van

5z6, csakugy, mint a Nyugat-Europa egyes tavaiban es mocsaraiban talalt bronzkori

es vaskori targyak eseteben. Igaz, hogy a ket tirgycsoportot tobb mint otezer eszten-

do vilasztja el egymastol, am az ilyen tipusu vallasi gyakorlat folytonossaga vitatha-

tatlan. Az ugynevezett "Saint-Sauveur-forrasban" (Compiegne-i erda) ex-vot6kent

szandekosan osszetort ujk6'kori kovakoveket, a gallok es a gallo-rornaiak idejebol

szirmaz6, valamint a kozepkortol napjainkig odakeriilt tirgyakat talaltak'. Arra a

tenyre ugyancsak fel kell figyelniink, hogy az utobbi esetben a szokas a csaszarkori

Roma kulturalis befolyasa, foleg pedig az egyhaz szuntelenul hajtogatott tilalmai el-

lenere fennmaradt. Lenyegi erdekessegen tul ez a pelda paradigrnatikus ertekkel is

A leghosszabb [orradalom: afoldmuvelesfelfedezese - kozepso is ujkOkor 45



rendelkezik: kivaloan mutatja a "szent helyek" es bizonyos vallasi gyakorlat folyama-

tossagat.

Ugyancsak Stellmoor mezolithikus retegeben, Rust felfedezett egy fenyofab61

keszult poznat, csucsan egy renszarvasfejjel. Maringer szerint ez a kultikus p6zna

valoszinfileg ritualis etkezesekre utal: a renszarvas husat megettek, fejet pedig fel-ajanlottak egy isteni lenynek, Ahrensburg-Hopfenbacht61 nem messze, egy i. e.

10 OOO-redatalt mezolithikus lelohelyen Rust a rnocsar melyerol kiszabaditott egy

3,50 meter magas, durvan megmunkalt nyirfatorzset: j6l kiveheto volt a feje, hosszu

nyaka, es nagy, bevesett vonalak, amelyek a szerzo szerint a karokat abrazoltak, Ez a

"bilvany" a mocsarba volt agyazva, de nem talaltak korulotte se csontokat, se sem-

rnifele tirgyat. Szernlatomast egy terrneszetfeletti Leny kepmasarol van te1tat sz6,

j6Ilehet pontos strukturajat lehetetlen lenne meghatarozni".

A renszarvasvadaszok e nehany leletenek szegenyessegevel szemben figyelemre

melto anyagot kfnilnak a vallastortenesz szarnara a kelet-spanyolorszagi sziklafest-

rnenyek. A felso oskokorszak naturalista sziklafesteszete a "spanyol Keleten" szigo-ruan geometrikus es formalista mfiveszette alakult. A Sierra Morena sziklafalait ne-

harry vonalra es kulonfele jelekre (hullamzo szalagokra, korokre, pontokra, koron-

gokra) redukalt ember es allat (fokent szarvas es zerge) alaku figurik boritjak, Hugo

Obermaier kimutatta, hogy ezek az anthropomorf alakok kozel allnak aZazili'' festett

kavicsokat jellemzo rajzokhoz. Mivel ez a kultura Spanyolorszagb61 ered, a sziklafa-

lakra es a kavicsokra r6tt ernberabrazolasoknak hasonl6 jelentestieknek kellett len-

nick. Phallikus szimbolumkent egy magikus iris vagy jelek reszeikent rnagyaraztak

oketo Meggyozobbnek tfinik az ausztraliai csurungakkaI val6 osszehasonlitasuk, Tud-

juk, hogy ott a rendszerint kobol keszftett es kulonfele geometrikus rajzokkal ekesi-

tett ritualis targyak az osok misztikus testet jelenitik meg. A csurungakat barlangok-

ban rejtegetik vagy bizonyos szent helyeken temetik el, es a fiatal ferfiakkal csak ava-

tasuk legvegen ismertetik meg oketo Az arandaknal az apa ezekkel a szavakkaI fordul

fiihoz: "Itt a te sajat tested, ahonnet uj szuletessel kijottel", vagy: "Ez a te sajit tested.

Ez az az os, aki te voltal, mikor elozo eletedben vandoroltal. Azutan leszalltal a szent

barlangba, hogy megpihenj'".

Ha a Mas d'Azil-barlang festett kavicsainak, amint ez valoszinfi, a csurunganak

megfelelo funkei6ja volt is, azt lehetetlen kiderfteni, hogy alkot6iknak az ausztraliai

oslakosokehoz hasonl6 gondolatai voltak-e. Mindamellett nem ketelkedhetunk az

azili kaviesok vallasi jelenteseben. A birseki barlangban, Svajcban, 133 festett kavi-

esot talaltak, majdnem mindet osszetorve. Valoszfnti, hogy az ellenseg, vagy a bar-

lang kesobbi elfoglal6i zuztak szet oketo Mindket esetben a targyakban rejtozo magi-

kus-vallasi ero megsernmisitesere torekedtek. A kelet-spanyolorszagi barlangok es

sziklafestmenyek diszitett helyei nyilvanvaloan szent helyek voltak. Ami az ember-

abrazolasokat kfsero napokat es mas geometrikus jeleket illeti, ezek ertelrne homily-

ban maradt/.

Az osokben val6 hit eredetet es ostOrteneti fejlodeset semmilyen m6don sem

tudjuk pontosan meghatirozni. Neprajzi pirhuzamok alapjin Itelve ez a vallasi

komplexum egyutt elhetett a Termeszetfolotti Lenyekbe vagy az AIlatok Uraiba ve-

tett hittel. Nem litjuk be, miert ne lehetett volna resze a mftikus osok eszrneje az os-

kokor vallasi rendszerenek: j61 beleillik az eredeteknek - a vilag, a vad, az ember, a

46 1 . A k5korszakt61 az eleuseiszi misrteriumokig

Ij

~

I

~

••Ii

. .a

II I

Ij. .•••.



halal eredetenek- a vadaszkulturakrajellernzd mitologiajaba, Egyebkent altalanosan

e1terjedt es mitol6giai szempontb61 terrnekenyfto hatasu vallasi eszmerol van sz6,

amely (a hinajana buddhizmus kivetelevel) minden vallasban, meg a legosszetetteb-

bekben is fennmaradt. El6fordul, hogy egy-egy archaikus vallasi eszme bizonyos ko-

rokban es sajitos korulmenyek kovetkezteben varatlan m6don kibontakozik, Ha

igaz az, hogy a mitikus os eszmeje es az 6sok kultusza uralja az eur6pai mezolithi-

kumot, valoszinfi, amint Maringer gondolja (i . m. 183. p.), hogy e vallasi komple-

xum fontossigit a jegkorszak ernleke magyarazza, amikor a tivoli osok valamifele

.vadaszparadicsomban" eltek, Az ausztraliai bennszulottek csakugyan ugy velik,

hogy mitikus 6seik az aranykorban eltek, egy foldi Paradicsomban, ahol csak ugy

hemzsegett a vad, es ahol aj6 es a rossz fogalma gyakorlatilag ismeretlen volts. Ezt a

"paradicsomi" vilagot iparkodnak ujjavarizsolni az ausztraliaiak bizonyos unnepekalkalmaval, arnikor a torvenyek es tilalmak fel vannak ftiggesztve.

/9. Munka, techno16gia es kepzeletbeli vilagok

Amint megillapftottuk, a mezolithikum a Kozel-Keleten, f6kent Palesztinaban al-

kot6 korszakotjelentett, meg6rizve az atmenetijelleget avadasz- es gyujtoget6, meg

a gabonatermesztesen alapul6 kultiirak kozott. Ugy tfinik, Palesztinaban az 6sk6kor

kezdetenek vadaszai hosszu id6szakokon keresztiil barlangokban laktak. A m f6kent

a nanifi kultura" hordoz6i mar egyertelmfien letelepedett eletmodra valtottak. Bar-langokban is, es a szabad eg alatt is laktak (mint Einanban, ahol kor alaku, tfizhellyel

rendelkez6 kunyhokbol a116tanya keriilt napvilagra). A natufiak raj ottek a vad gabo-

nafelek fogyasztasanak fontossagara, a novenyeket kosarloval arattak le, a magvakat

pedig bunk6vaI, mozsarban tortek meg'", Ez nagy lepes volt a foldmfiveles fele.

A k6kor kozepsd szakaszaban az illatok haziasitasa is elkezdodott (jollehet ez csak az

ujk6kor elejen valt altalanossa): a juh Zavi-Csemi-Sanidarban i. e. 8000 koritl, a

kecske J erik6ban es J ordaniaban i.e. 7000 korul, diszn6 pedig 6500 korul; kutya Stan

Carrban, Angliiban i. e. 7500 korul!'. A kalaszosok haziasftasanak kozvetlen ered-

menyei a nepesseg megnovekedeseben es a kereskedelem fejlodeseben mutatkoz-

nak meg. Ezek a jelensegek mar a natufiakat isjellemzik.Az eur6pai mezolithikum rajzainak es fesrmenyeinek sajitos geometrikus sema-

tizrnusaval szemben, a natiifiak mfiveszete naturalista: apr6 allatszobrok es ember-

alakok keriiltek eI6, oIykor erotikus testtartasban 12. A phallosz alakiira faragott mo-

zsartorok szexualis szimboIizmusa oly "kezenfekv6", hogy magikus-vallasos jelen-

tesukben sem ketelkedhetunk,

A ketfele nanifi temetkezes - a) az egesz test eltemetese, zsugorftott testtartasban,

b) a koponyik elternetese - az 6sk6korban is ismert volt es majd az ujk6korban is to-

vabb el, Az Einanban 1 3 feltart csontvazak kapcsan felteteleztek, hogy a ternetes alkal-

mabel embert aldoztak, am a ritus jelenteset nem tudni. Ami a koponyalerakatokat

illeti, a natuf adatokat osszehasonlitottak a bajororszagi Offnetben es a wiirttern-burgi Hohienstern-bariangban talalt Ierakatokkal: az osszes koponya lerneszirolt

egyeneke volt, talan fejvadaszok vagy emberev6k vegeztek veliik'".

Az egyik esetben eppugy, mint a masikban, magikus-vallasi aktust tetelezhetunk

A leg ho ssza bb [o rra da lo m: a Jo ld muvelesJ elJ edezese - kozep so is ujkokor 47



fel, miutan a fejet (vagyis az agyat) a "lelek" szekhelyenek tartottak, A:z almok es az

extatikus vagy extazisszerfi elrnenyek jovoltabol mar regota felismertek egy testtol

fuggetlen renyezo letezeset, amit a modern nyelvek a "lelek", "szellem", "lelegzet","det", "alakmis" stb. fogalmakkal Irnak le, Ez a "szellemi" elem (nem nevezhetjuk

mishogyan, his zen kepkent, litomaskent, ,Jeleneskent" fogtik fel) az egesz testben

jelen volt; valamifelekeppen annak "alakmisit" jelentette. A m ~ , hogy a "lelek"

vagy a "szellem" helyet az agyban jeloltek meg, jelentos kovetkezmenyekkel jirt15:

egyfelo! ugy gondoltak, hogy az agy elfogyasztisival az ildozat "szellemi" elernet is

bekebelezhetik; misfel61 a koponya, az ero forrasakent, kultikus tirggyi lett.

A foldmfivelesen kivul mas talalrnanyok is megjelentek a mezolithikum idejen.

A legfontosabbak az ij,meg a kotelek, halok, horgok, valamint a mar hosszu utakra is

alkalmas vizi jarrntivek keszftese. Mind a megelozo talalmanyok (koeszkozok, ku-

lonfele, csontbol es szarvasagancsbol megmunkilt targyak, borruhak es -satrak stb.),

mind pedig azok, amelyek majd az ujkokor soranjonnek letre (els6sorban a cserep-

edenyek) - mindezen felfedezesek mitologiakra es paramitologikus tortenetekre

osztonoztek, olykor pedig a ritualis viselkedes alapjit kepeztek, E talalrnanyok ta-

pasztalati erteke nyilvanvalo. Mar kevesbe koztudott a k ii lOnJel e anyagformakra vonat -

k oz 6 kozv etle n v is zo ny b 6lJ akad 6 k ep ze le ti te ve keny se gfo nto ss dg a. Kovak6vel vagy kezdet-

leges ttivel dolgozva, az allatbdroket vagy fadarabokat egymashoz illesztve, horgot

vagy nyflhegyet fabrikilva, agyagszobrocskit gyurkilva a kepzelet addig nem gyanf-

tott megfeleleseket tar fel a valosag kulonbozc szintjei kozott; a szerszamok es tar-

gyak sokszoros szimbolizmussal telnek meg, a munka vilaga - az a csoppnyi vilag-

egyetem, mely hosszu orakra Iekoti a kezrnfives figyelmet - titokzatos es szent, je-

lentesekben gazdag kozeppontta valik,

A kepzelet viliga, amelyet az anyaggal valo baratkozas teremt meg es gazdagft, a

kulonbozo 6storteneti kulturak alakibrizol6 vagy geometrikus alkotisaiban nem

elegge megfoghato. A m a magunk kepzeletenek elrnenyei soran meg tetten erhet-

juk. F6kent ez, a kepzeleti tevekenyseg szintjen meglevd folyamatossig teszi sza-

munkra "erthet6ve" e tivoli korokban elt emberek letet. Viszont a modern tarsadal-

mak ernberetol elteroen, az 6storteneti kor ernberenek kepzeleti tevekenysegeben

volt egy mitologikus dimenzi6. Termeszetfolotti alakok es mitologiai epizodok so-

kasiga, melyekkel a kesobbi vallasi hagyominyokban talalkozunk majd, nagyon va-

loszfnfien a k6korszakok "felfedezeseit" jeleniti meg.

10.Az 6sk6kori vadaszok oroksege

A mezolithikum idejen elert haladas veget vetett az 6sk6kori nepek kulturalis egyse-

genek, ahhoz a sokfeleseghez es azokhoz az elteresekhez vezetett, ami ettol fogva a

kulturak legf6bb jellegzetessegeve valik. A:z 6skokori vadisztirsadalmak maradva-

nyai a peremvidekekre vagy nehezen megkozelftheto helyekre szorulnak vissza: a si-

vatagba, nagy erdosegekbe, hegyek koze. A m az 6sk6kori tirsadalmak eltavolodasanak

es elszigetelcdesenek ez a folyamata nem jelenti a vadaszok jellegzetes szokasainak es

szellernisegenek eltfineset. A vadaszat mint a letfenntartas eszkoze a foldmfives-tar-

sadalmakban is tovabb el. Valoszinfi, hogy nehany vadaszt, akik nem voltak hajlan-

48 1 . A kokorszakt61 az eleusziszi miszteriu mokig



~saz

stt61

let",

:~iik

tben

:lek"

irt15:

let is

~jen.

er a IS

, kii-

stb.),

.rep-

:ekre

k ta-

onat-

zdet-

rrgot

yanf-

) tar-

rilag-

t.je-

git, a

nem

rhet-

, sza-

adal-

;eben

k50-

n va-

gyse-

)gva a

adva-

L:a Sl-

sinak

rak es

s-tar-

ajlan-

doak tevekenyen reszt venni a foldmuve16k gazdalkodasaban, a falu vedelrnezriikent

alkalmaztak; eleinte a vadallatok ellen, amelyek abajgattak a megtelepedett embere-

ket es tonkretettek rnegmfivelt fOldjeiket, kesobb pedig a fosztogat6k bandai ellen.

Ugyancsak valoszfnfi, hogy az els6 katonai szervezodesek a falvak e vadasz-oreinek

csoportjaibol alakultak ki.Mint a kovetkezrikben latni fogjuk, a harcosok, a hodi-

t6k es a katonai arisztokraciak a tipikus vadasz szirnbolikajat es ideologiajat viszikrovabb,

',--_

Masreszrol, a foldmfiveldk es a pasztornepek altal egyaranr gyakorolt veres aldo-

zatok vegul is csak azt isrnetlik, amit a vadasz tesz: a vad megoleset. Ez olyan maga-

tartas, amely egy-ket millie even at egyet jelentett az ernberi (vagy legalabbis) ferfi

letezesmoddal, es nern egykonnyen hagyja magit eltorolni,

A primitiv vadasz Weltanschauungja a mezogazdasagi forradalom utan tobb ezer

evvel ujb61 hallat magarol a tortenelernben. Az indoeur6paiak es a mongol-torokok

hodito hadjaratai esakugyan a sz6 szoros ertelmeben vett vadasz, a ragadoz6 jegye-

ben szervez6dnek. Az indoeuropai katonaszovetsegek (Mannetbiinde) tagjai es Ko-

zep-Azsia lovas nomadjai ugy viselkedtek a megtimadott letelepiilt nepesseggel,mint azok a ragadoz6 allatok, amelyek fizobe ~zik, megolik es felfaljik a sztyepp

ruevoit vagy a foldmtivesek marhait, Szamos indoeuropai es mongol-torok torzs

nevadoja ragadozo allat (els6sorban a farkas volt), es a rnitikus allatalaku 6s leszarma-

zortainak tartottak magukat. Az indoeur6paiak katonai avatasai ritualis farkassa val-

tozast tartalmaztak: a tokeletes hare os egy ragadoz6 viselkedeset tette rnagaeva.

Masfelol, a vadallat kovetese es rnegolese egy terulet meghodftasanak (Landnama

= honfoglalis) es allam alapitasanak mftikus model lj ev e v a l ik '" , Az assziroknal, ira-

niaknal es mongol-torokoknel a vadasz- es a haditechnikak az osszetevesztesig egy-

formak, Eurazsiaban, az asszirok felbukkanasatol a modern kor kezdeteig, minde-

niitt a vadaszat jelenti az uralkod6k es a katonai arisztokracia szorosan vett neveleset

es kedvenc sportjit. Egyebkent a vadaszlet rneses tekintelye a megtelepedett fold-

mfivessel szemben szamos prirnitiv nepnel a mai napig megrnaradr'". Az a tobbszaz-

ezer ev, amit egyfajta misztikus szimbiozisban toltottimk az illatviliggal, kitorolhe-

retlen nyomokat hagyott. Mi tobb, az orgiasztikus extazis kepes ujra felidezni az elsd

6semberek vallasi szokasait, amikor avadat meg nyersen faltik fol; ez elofordult Go-

rogorszagban, a Dionuszosz-kultuszban (124. §), de meg a 20. sz azad elejen is, a ma-

rokkoi aissaouaknal.

11.A taplaleknovenyek haziasitasa: eredetmitoszok

1960 ota tudjuk, hogy a falu megel6zte a foldrnfiveles folfedezeset. Az, am it Gordon

Childe "neolithikus forradalomnak" nevezett el, fokozatosan ment vegbe, i. e. 9000

e s 7000 kozott. Tudjuk azt is, hogy elteroen attol, ahogy meg nernregiben is gondol-

tuk, a kalaszosok terrnesztese es az allatok haziasitasa megelozte a fazekassagot. A sz6

szoros ertelmeben vett mezogazdasag, vagyis a gabonatermesztes Delnyugat-Azsia-

ban es Kozep-Arnerikaban fejlodott ki.A "gumotermesztes", ami gumok, gyokerek,

rizornak vegetativ szaporftasa, ugy tfinik, Amerika es Delkelet-Azsia nedves tr6pusi

siksigain szuletett,

A leghosszabb jorradalom: ajoldm{iveles [e lfed ezese - kozeps6 is ujk6kor 49



A gumoterrnesztes regmultjat es kapcsolatait a gabonakulniraval egyelore nem is-

merjuk jol. Egyes ethnol6gusok hajlanak arra, hogy a gumoterrnesztest regebbinek

tekintsek, mint a szemes terrnenyek kulturait; masok ~ ellenkezoleg ~ ugy velik,

hogy itt a gabonaterrnesztes szegenyesebb utanzararol van sz6. A roppant keyes pon-

tos ad at egyiket del-arnerikai asatasok szolgaltattak, A venezuelai Rancho Peludo es a

columbiai Mornil sfksagain a kukoricakultura elctti idcbol val6 maniokarnfiveles

maradvanyaira bukkantak, ami a gumotermesztes id6beli elsobbsegetjelenti'". Nem-

regiben a gumotermesztes 6sisegenek ujabb bizonyiteka keriilt napvilagra Thaifol-

don: egy uregben (a "Kisertetbarlangban") termesztett bors6t, babot es tr6pusi no-

venyek gyokereit tartak fel; a radiokarbon-vizsgalat i. e. 9000 koruli kort jelez'",

Felesleges reszleteznimk, mekkora fontossaga volt a mezogazdasag folfedezese-

nek a civilizacio torteneteben, Taplaleka termesztf i jekent az embernek meg kellett val-

toztatnia osi viselkedeset. Mindenekel6tt tokeletesftenie kellett az idoszamitasnak az

6sk6korban mar felfedezett technikajat. Nem volt mar elege~d6 szamara, hogy egy

kezdetleges holdnaptar segitsegevel hatarozza meg egyes jov6~ni datumok pontos-

sagat. A foldmfives kenytelen volt terveit megvalositasuk elott tobb h6nappal kidol-

gozni, kenytelen volt pontos rendben elvegezni egy sor osszetett tevekenyseget, egy

tavoli, es f6kent kezdetben sosem biztos eredmeny: az aratas erdekeben. Ezenkiviil a

novenyterrnesztes masfajta munkarnegosztast is kovetelt, mint aze16tt, mert az ele-

lem biztositasanak legf6bb felelossege ettol fogva az asszonyokra harult,

N em kevesbe jelent6sek a mezogazdasag felfedezesenek kovetkezrnenyei az em-

beriseg vallastortenetere nezve sem. A novenyek haziasitasa korabban elerhetetleri

eletmodot teremtett; kovetkezeskeppen ertekek megterernteset es atalakulasat idez-

te e16, ez pedig gyokeresen megviltoztatta a praeneolithikum ernberenek szellemi

vilagat. Elemezni fogjuk ezt a gabonatermesztes gy6zelmevel bekovetkezett "vallasi

forradalmat". Most azokr61 a mftoszokr61 szoljunk, amelyek e ketfajta mez6gazda-

sagi tevekenyseg eredetet magyarazzak, Ha megismerjiik, hogyan magyaraztak a

foldmuvesek a taplaleknoverryek megjeleneset, ezzel egyiitt megismerjiik szokasaik

vallasi igazolasat is.

Az eredetmftoszok tobbseget a gum6termeszt6 vagy gabonatermeszt6 primitfv

nepek kozott gyujtottek. (Az ilyen mitoszok a fejlett kulturakban ritkabbak es olykor

gyokeresen atertelmeztek 6ket.) Egy meglehet6sen elterjedt feltetelezes szerint a

gum6sok es a gyumolcsfak (kokuszpalrna, bananfa stb.) egy felaldozott istensegbol

sziilettek. A leghfresebb pelda Cerarnbol, egy uj-guineai szigetr6l va16: egy felisteni

le:iny, Hainuwele feldarabolt es eltemetett testebol eladdig ismeretlen novenyek, el-

s6sorban gum6sok n6nek. Ez az 6seredeti gyilkossag gyokeresen rnegvaltoztatta a

emberi letet, mert bevezette a szexualitast es a halalt, es felallitotta azokat a vallasi es

tarsadalmi intezrnenyeket, melyek rna is virulnak. Hainuwele er6szakos halala nem

csupan "teremt6" halal, hanem azt is lehetove teszi az istenno szamara, hogy folya-

matosan jelen legyen az emberek eleteben, s6t halalaban is. A testebol sarjadt nove-

nyekkel taplalkozva az ember val6jiban maganak az istensegnek a lenyegevel taplal-

kozik.

Nem reszletezzuk ennek az eredetrnftosznak a fontossagat, az 6sfoldmuvesek

vallasi eletere es kulturajira vonatkoz6an. Eleg, ha kimondjuk, minden felelosseggel

jaro cselekves (a serdulokor szertartasai, allat- vagy ernberaldozatok, kannibalizmus,

50 ~ 1 . A kok or sz ak t6 1 az eleus ziszi m iszte rium okig



;-

k

~,

l-

a

: sl-

1 -

i-

1 -

lZ

;-

1 -

1-

n

'1 1

51

1-

a

ik

L V

)r

a

5 1

'1 1

1 -

a

~s

.n

1-

1 -

~k

el

s,

ternetesi szertartasok) valojiban az 6seredeti gyilkossagra valo visszaemlekezesbol

allnak_2°.Sokatmond6, hogy a foldmtives gyilkossighoz koti a megelheteset biztosi-

to, kivaltkeppen bekes munkajat; mig a vadasztarsadalrnakban az a l e s felelossege

mindig a mdsihra, egy "idegenre" harul. A vadaszt rnegertjiik: fel a megolt iIlat (pon-

tosabban a "lelke") bosszujitol, vagy az Allatok Ura e16tt igazolja magit. Ami az 6s-

foldmfiveseket illeti, az eredend6 gyilkossig mitosza voltakeppen igazolja az olyan

veres ritusokat, mint az ernberaldozat vagy a kannibalizmus, am az eredeti vallasi

osszefiiggeseket nehez pontosftani.

Az el6z6nek megfelel6 mitikus terna ugy magyarizza a taplaleknovenyek - a gu-

mosok eppugy, mint a kaliszosok - eredetet, hogy azok egy istenseg vagy mftikus 6s

valadekaibol vagy tirulekebol keletkeztek. Amikor a bel61e reszesulok folfedezik a

taplalek undorito forrasat, agyonverik, am az a tanacsait kovetve feldaraboljak a tes-

tet es reszeit e1temetik. A taplaleknovenyek es egyeb kulturalis elemek (foldrnfivelo

eszkozok, selyemherny6k) az 0 holttestebol keletkeznek".

E mitoszokjelentese nyilvanvalo: a taplaleknovenyek szentek, mivel egy istenseg

restebol erednek (hiszen a valadekok es az urulek ugyancsak az isteni Ienyeg reszet

kepezik). Taplalkozaskor az ember vegso soron egy isteni lenyt fogyaszt el. A taplalek-

noveny nem "ado tt" a v ild gban , mint az allat, Drimai 6s-esemeny, ebben az esetben: gyil-

kossJg eredmenye. Kesobb latni fogjuk e taplalkozasi theol6giik kovetkezmenyeit,

A nernet ethnol6gus, Ad. E. Jensen iigy velte, hogy Hainuwele mftosza a gumo-

rermeszto 6s-fdldmuvesekre jellemz6. Ami a gabonatermesztes eredetere vonatko-

z6 mitoszokat illeti, ezek egy 6s-tolvajlast allitanak szinre: a gabonafelek leteznek, de

az egben, es az istenek feltekeny orizete alatt; egy kulturherosz foljut az egbe, szerez

p a r magot es megajmdekozza veluk az embereket. Jensen ezt a ketfele mito16giit

..Hainuwele" - es "Prometheusz" -tipusunak nevezte, es kolcsonosen megfeleltette

az 6s-fdldmuvesek (gum6termeszt6k) es a sz6 szoros ertelmeben vett mez6gazdik

(gabonatermeszt6k) mtiveltsegenek'", Ez a kulonbseg val6ban letezik. A ketfele ere-

detmitoszt illetoen azonban kevesbe merev, mint Jensen gondolta, mivel szarnos

mitosz magyarazza kaldszosok megjeleneset egy felildozott 6si Ienybol. Tegyiik hoz-

z . a . hogy a foldmtivelok vallisaiban a gabonafelek eredete szinten isteni; a gabonafaj-

cik embereknek ajandekozasa gyakran kapesolatban ill az Eg (vagy a leveg6) istene

e s a Foldanya szent naszaval, vagy egy, a nemi egyesulest, halalt es feltamadast rnaga-

ba foglalo mftikus drarnaval.

12.A n o es a vegetici6. Szent ter, es aViligperiodikus megujulasa

A mezogazdasag felfedezesenek els6, es talan legfontosabb kovetkezrnenye valsagot

eredrnenyez az 6sk6kori vadaszok ertekrendj eben: az allatvilaggal val6 vallasi terrne-

szerfi kapcsolatokat felvaltja az, am it az em ber e s a vegetd c i6 m is ztihu s kozos segenek ne-

vezhetiink. Ha eddig a esont es aver kepviselte az elet Ienyeget es szakralitasat, mos-

tant6l fogva a sperma es aver testesiti meg. Ezenkivul a n6 es a noi szakralitis lep el6

az elsa helyre. Mivel a nok meghatarozo szerepet jitszottak a novenyek haziasitasa-

A legh ossza bb forradalom : a[oldmtiueles [eljedezese - kozepso es u jkokor 5 1



ban, ok lesznek a megmfivelt foldek tulajdonosai, ez tarsadalmi felemelkedesukhoz

vezet, es jellegzetes intezrnenyeket teremt, mint peldaul a rnatrilokalis telepules.rva-\

gyis amikor a ferjnek felesege hazaban kelliaknia. .

A fold terrnekenysege kapcsolatban all az asszonyi terrnekenyseggel; kovetkezes-

kepp az asszonyok lesznek a felel6sek a terrnes bosegeert, hiszen ok ismerik a terern-

tes "titkat". Vallasi miszteriurnrol van szo, mivel ez korrnanyozza az elet eredetet, a

taplalekot es a halalt. A termotalajt az asszonnyal azonosftjak, Kesobb, az eke felfede-

zese utan a mezogazdasagi munka a nemi aktussal azonosul+'. Am a Poldanya evez-

redeken keresztul szfiznernzessel, rnagatol hozta vilagra gyermekeit. E "miszteri-

urn" ernleke meg az oltirnposzi mitologiaban is tovibb elt (Hera magiban terrne-

kenyul meg es hozza viligra Hephaisztoszt es Areszt), es felismerheto szamos

mitoszban es nepi hiedelemben is, peldaul amikor az emberek a F61db61 szuletnek,

vagy a foldon szules, az iijszulott foldre helyezesenek szokasaban stb." A Poldbol

szuletett ember halilakor anyjihoz ter vissza. "Terj bekesseggelrnar az anyafoldbe, a

szeles, rnely olfi, kedves szulobe!" szolit fel a vedikus kolto (Rig-veda X 18, 10,

Weores Sandor forditasa),

Igaz, a n6i es anyai szakralitast az 6sk6korban is fontosnak tartottak (lasd 6. §), am

a mez6gazdasig felfedezese erezhetoen megnoveli erejet, A nemi elet, elsosorban a

no nemisegenek szakralitasa osszekeveredik a tererntes csodalatos rejtelyevel, A ne-

rniseg vallasi jelleget a szfiznernzes, a szent nasz ( h ierosz gamosz) es a ritualis orgiik

mas-mas szinten fejezik ki. Egy anthropo-kozrnikus szerkezetfi, osszetett szimboli-

ka kapcsolja az asszonyt es a nerniseget a Hold-fazisokhoz, az (anyamehvel azonosi-

tott) Poldhoz, valamint ahhoz, amit a vegetacio "miszteriuminak" kell nevezniink.

Miszterium, ami a vet6mag "halilat" koveteli, hogy tijjasziileteset biztositsa, am ely

pedig annal csodilatosabb, minthogy megdobbento szaporodist eredrnenyez. Az

emberi let es a novenyi elet azonositasa a novenyi dramabol kolcsonzott kepekben es

metaforikban fejezodik-ki (az elet olyan, mint a mez6k vi raga stb.). Ez a keprendszer

evezredeken at eltette a kolteszetet es a filoz6fiai gondolkodast, es meg a mai ember

szarnara is "igaz" maradt.

Mindezek a mezogazdasag feltalalasanak koszonheto vallasi ertekek folyamato-

san bontakoztak kiaz idok soran. Azert ernlitjuk 6ket eppen itt, hogy kidomborftsuk

az atmeneti es tijk6kori alkotasok sajatos jelleget. A novenyi elet "miszteriumaval"

azonossagot mutat6 vallasi eszrnek, mitologiak, ritualis cselekmenysorok folyama-

tosan megtalalhatok, A vallasi alkotokeszseget nem a mezogazdasag tapasz ta la ti j e lmse-

ge , hanem a s zu le te s, h a ld ! e s uJias zu le te s m is zt enuma osztonozte, amit a vegetacio rit-

musaval azonositottak. A terrnest veszellyel fenyeget6 valsagokat (aradas, aszaly stb.)

mitologiai drarnak nyelvere forditjik, hogy erthetove, elfogadhat6vi, iranyithatova

tegyek ezeket. Az innen eredo mitol6giik es ritualis cselekmenysorok evezredeken

it uralkodnak a Kozel-Kelet kulturaiban. A meghal6 es feltimad6 istenek mitikus

ternaja ezek kozott az egyik legfontosabb. Bizonyos esetekben az archaikus cselek-

menysorok tij vallasijelensegeknek adnak eletet (peldaul Eleuszisz, a gbrbg es keIeti

miszteriumok; lasd 96. §).

A mezogazdasagi kulnirak fejlesztettek ki azt, amit "kozmikus vallisnak" nevez-

hetiink, miutan a vallasi tevekenyseg a kozponti rniszterium: a V ila g p er io dik us m eguj -

hoddsa kore osszpontosult. Eppugy; mint az emberi let, a kozmikus ritmusok is a no-

52 LA kokorszakt61 aZ e le us zis zi m is ete riu rn ok ig



.iikhoz

les, va-

.kezes-

terem-

Ietet, a

elfede-Ievez-

szteri-

terrne-

.zamos

letnek,

'oldbol

. ld be, a

18, 10,

§),amirban a

. Ane-

orgiak

mboli-

.onosf-

znunk,

, amely

rez, Az

eben es

.ndszerember

amato-

oritsuk

maval"

lyama-

jelense-

ci6 rit-

ily stb.)

that6viedeken

riitikus

cselek-

s keleti

nevez-

:meguj-

is a no-

'\'t!nyi eletbol kolcsonzott fogalmakkal fejez6dnek ki,A kozmikus szakralitis miszte-

riurnat a Viligfa jelkepezi. A Vilagegyetemet elo szervezetkent fogjak fol, amelynek

idoral iddre - mas sz6val evente - meg kell tijulnia. Az "abszolut valosag", a megifju-

lis, a halhatatlansig bizonyos kivaltsagosok szamara egy gyumolcs vagy fa toven fa-

kado forris a l ak j aban elerhet625. A kozmikus Fit ugy gondoljik el, mint ami a Vilag

Kozepen ill, es harem kozmikus regiot egyesit, mert gyokereit az Alviligba melyesz-

0, csucsa pedig erinti az Ege~6.Miutin a vilignak periodikusan meg kell ujulnia, a kozmog6niit minden Ujev

alkalmaval ritualisan megismetlik, Ez a mitikus-ritualis cselekmenysor a Kozel-Ke-

leten es az indo-iraniaknal j61 ismert. Sot a primitiv foldmflves-tarsadalmakban is

megtalaljuk, amelyek valamikeppen tovabb eltetik az ujk6kor vallasi elkepzeleseit.

Az alapeszme - a Vilig megujitasa a kozmog6nia megismetlesevel=- biztosan regeb-

bi, es megelozi a foldmfivelest. Nyilvanvalo modosulasokkal, de megtaliljuk az

ausztraloknal es szamos eszak-amerikai torzsnel ". Az os-gazdalkod6knil es a fold-

mfiveldknel az Ujev mitikus-ritualis cselekmenysora magaba fogiaija a holtak visz-

szatertet, s hasonl6 szertartasok tovabb eltek a klasszikus Gorogorszagban, a korai

germinokniI, J apanban stb. .~A kozmikus ida elrnenye, fokent a rnezogazdasagi munkak keretei kozott, vegiil

lerrehozta a korkoro s id a es a k ozm ik us c ik lu s eszmejet. Miutan a vilagot es az emberi

letet a novenyi elet fogalmaival ertekeltek, a kozmikus ciklust egyazon ritmus: a szu-

letts, halal, ujjisziiletes vegtelen ismetlodesekent fogjik fel. A vedikus kor utani In-

diaban ezt a felfogast ket osszefuggo tanitasban dolgozzak ki: a ciklusok taniban

(juga) es a lelekvandorlasban. A Keletet es a Foldkozi-tenger vilagat kesobb ketezer

even at ural6 kozmo16giik, eszkhatologiak es messianizmusok az ujk6kori ember

eszmeiben gyokereznek.

Ugyancsak fontos volt a le r (vagyis elsosorban a hajlek es a falu) vallasosfelertekelo-

o o e . A megtelepult elet mar rnaskeppen szervezi a "viligot", mint a nomadoke,A foldrmives szarnara az "igazi vilag" az a ter, amelyben el: a haz, a falu, a termofoldek.

A ,.,ViligKozepe" a ritusokkal es imakkal folszentelt hely, mert ott valosul meg a kap-

csolat az emberfolotti Unyekkel. Nem tudjuk, milyen vallasi jelentoseget tulajdoni-

tottak hizaiknak es falvaiknak a Kozel-Kelet ujk6kori emberei. Csupan azt tudjuk,

hogy egy idoponttol kezdodden oltarokat es szentelyeket epitettek. Kfnaban viszont

rekonstrualni lehet az ujkokori haz szirnbolikajat, mert Eszak.-Azsia es Tibet bizonyos

hajlekai kozott folyamatossig vagy megfeleles van. J ang-csao neolithikus kulniraj iban

apro, kor alaku (kb. 5 meteres atmer6ju) epftmenyek voltak, a tetot tarto oszlopokkal,

melyek egy tfizhelykent szolgalo kozepponti melyedes korul sorakoztak. Lehet, hogy

a teton is volt egy fiistlyuk a tfizhely folott. fgy ennek a haznak ugyanolyan a szerkeze-te, noha szilard epitoanyagokbol keszult, mint napjaink mongol jurtajanaJc28. Azt a

kozmologiat pedig, ami ajurtit es az eszak-azsiai nepek satrait jellernzi.jol ismerjiik:

az Eget ugy kepzelik el, mint egy oriasi satrat, melyet egy kozepponti oszlop tart: a sa-

torrudat vagy a fels6 fiistlyukat a Vilag Oszlopaval vagy az "Eglyukkal", a Sarkcsillaggal

azonosftjik'". Ezt a nyilast az "Eg Ablakanak" is nevezik, A tibetiek hazaik tetdnyila-

sait az "Eg Szerencsejenek" vagy az "Eg Kapujanak" hfvjik.

A hajlck kozmologikus szimbolikaja szamos primitfv tarsadalombol ismert. A haj-

lekot tobbe-kevesbe nyilvinva16 m6don imago mund inak tekintik. Miutan erre a kul-

A leghosseabb jorradalom: aJoldm uvelesJelJedezese - kozepsif es ujkifkor 53



nira minden szintjen akadnak peldak, nem la~uk be, miert lennenek kivetelek epp a

Kozel-Kelet tijkokori emberei, annal is inkabb, hiszen az epfteszet kozmol6giaiszimbolizmusa eppen ezen a videken fej16dik majd a leggazdagabban. A hajleknak a

ket nem kozotti megosztasa (mar az 6sk6korban megtalalhato szokas, lasd 6. §) valo-

szfnfileg kozmol6giai jelentesfi volt. Azok a felosztasok, amelyekr61 a foldrnuvesek

falvai tanuskodnak, altalaban megfeleInek egy osztilyoz6 es egyben ritualis ketteva-

lasztasnak: Bg es Fold, ferfi es asszony stb., am ket, ritualisan ellentetes, esoportnak

is. Egyebkent, mint tobbszor latni fogjuk, a ket csoport kozotti ritualis kuzdelmek

fontos szerepetjitszanak, f6kent az ujevi cselekmenysorokban, Legyen sz6 akar egy

mitikus hare megismetleserdl, mint Mezopotamiaban (22. §), akar egyszerfien ket

kozmog6niai alapelv osszeutkozeserol (Tel-Nyar; N~ppal-Bjszaka; Blet-Halil) -

alapvet6 jelentesuk ugyanaz: az iitkozes, a paros kiizdelmek, a harcok folebresztik,

serkentik vagy novelik az elet teremt6 eroir". Ez a bio-kozrnologikus felfogis, arne-

lyet szernlatomast az ujk6kor foldmtiveloi dolgoztak ki, az idok soran szamos ujraer-

telmezest, sot torzulast mutat. Peldaul a vallasi dualizmusok bizonyos tipusaiban

nehezen is ismerheto feI.

Nem gondoljuk, hogy minden olyan vallasi alkotast felsoroltunk, melyeket a me-

zogazdasig felfedezese keltett eletre. Elegendo volt kimutatnunk az ujkokorban ne-

harry eszme kozos forrasat, amelyek olykor evezredekkel kesobb bontakoznak majd

ki. Tegyiik hozza, hogy a foldrmiveles rendszeret kovetd vallisossig elterjedese, a

szamos valtozat es ujitis ellenere is, egyfajta egyseg Ietrejottet eredmenyezte, ami

meg napjainkban is kozel hoz egymashoz egyebkent oly tavol es6 paraszti tarsadal-

makat, mint a foldkozi-tengeriek, az indiaiak es a kinaiak.

13. A Kozel-Kelet ujkokori vallasai

Azt mondhatnink, a vallisi eszrnek es hiedelmek tortenete az ujkokort61 a vasko rig

egybeesik a civilizacio tortenetevel, Minden technoI6giai felfedezesnek, minden

gazdasigi es tarsadalrni ujftasnak vallasijelentessel es ertekkel rendelkezo "masa" is

megjelenik. Amikor a kovetkezokben az ujkokor nehariy ujitisir61 sz6lunk, szamol-

nunk kell ezek vallasi "visszhangjivaI" is. Mindemellett, hogy ertekezesunk egyse-

get ne torjuk meg nilsagosan, nem mindig fogjuk ezeket reszletezve kidomborftani.f g y peldaul J erik6 kulnirajanak minden vonatkozasa megerdernelne egy-egy val-

lasi kornmentart. Ez talan a vilag legregebbi varosa (kb. i. e. 6850, 6770)31,j6Ilehet az

agyag egeteser nem ismertek. Mindazoniltal az erodftmenyek, a vaskos torony, a ta-

gas kozepuietek - amelyek kozul legalabbis az egyik, ugy tfinik, ritualis szertartasok

celjira keszult - olyan tarsadalmi integrici6r61 es gazdasigi szervezetrol tanuskod-

nak, ami Mezopotimia kesobbi varosallamainak elokepe lehet. Garstang es Kathleen

Kenyon tobb sajatsagos epftrnenyt tart f61, amelyeket "templomnak" es "csaladi ka -

polnanak" neveztek el. A nyilvinval6an vallasi termeszetfi leletek kozul ket n6i es

nehany tovabbi, illatokat abrazolo szobrocska a terrnekenysegkultuszra utal. Tobb

szerz6 sajatos jelentest tulajdonitott harem gipsz kepmas maradvanyainak, melyeketGarstang fedezett f61a 30-as evekben: ezek egy szakallas ferfit, egy asszonyt es egy

gyereket abrazolnak, A szemeket kagylohej jelzi. Garstang ugy gondolta, e leletet a

54 1. A kffkorszakt61 az eleusziszi miseteriu mokio



epp a

logiai

naka

valo-

vesek

tteva-

.rtnak

-Imek

iregy

.n ket

lla l) ~

.sztik,

ame-

jraer-

saiban

ame-

m ne-

. majd

lese, a

e, arm

'sadal-

.skorig

linden

. a s a" is

:amol-

egyse-

irftani,

gyval-

ehet az

l Y , a ti-

irtasok

uskod-

rthleen

adi ka-

noi es

. Tobb

elyeket

:es egy

eletet a

legosibb istenharornsag ibrizolasanak tekinthetjuk, es valoszinfileg olyasfele mito-

logiat tartalmazott, mint amilyenek kesobb uralkodova valnak a Kozel-Keleten. A m

ez az ertelrnezes meg vitatotr'".

A holtakat a hazak padloja ala ternettek, Nehany, Kathleen Kenyon altai feltart

koporrya+' egyediilallo technikat mutat: a koponya felso reszet kiontottek gipsszel es

a szemeket kagylokkal abrazoltak ugy, hogy valodi arcmashoz hasonlitsanak. Ez nyil-

vanvaloan egyfajta koponyakultusz'", De azt is mondhatjuk, hogy az elo egyen ernle-

kenek megorzesere torekedtek.

A koponyakultuszt megtalaljuk Tell Ramadban (Sziriaban, Damaszkusz kozele-

ben) is, ahol az asatasok koponyatetoket hoztak napvilagra, vorosre festett hom lok-

kal es ut6lag megformazott arccal+'. Ugyancsak Szfriaban (Tell Ramad es Biiblosz),

pontosabban az otodik evezredre datalt szinten, nehany ember alaku agyagszobrocs-

ka keriilt elo. A Biibloszban talalt figura ketn6mu36. Mas, Palesztinaban elokerult es

korulbelul i. e. 4500-ra datilt ndi szobrocskak az Anyaistennct abrazoljak, remiszto

es dernonikus megfogalmazasbarr".

A termekenyseg es a halottak kultusza tehat kozosnek latszik, Csakugyan, a ha-

cilari es Catal Hiiyiik-i kulnirak (i . e. 7000) Anatoliaban, amelyek megeloztek - es

valoszfmileg befolyasoltak - a keramia elotti jerikoi kulturat, hasonl6 hiedelmek

megletet jelzik. A koponyakultusz Hacilarban szeles korben ismert. Catal Hii-

yukbena csontvizakat a hazak pad16ja ali ternettek, halotti ajandekok: ekszerek, fel-

dragakovek, fegyverek, textiliak, faedenyek stb. kisereteberr". Az 1965-ig feltart

negyven szentelyben szimos ko- es agyagszobrocskit talaltak, A legfobb istenseg az

istenno, akit hirom alakban ibrizolnak: fiatal no, gyermeknek (vagy bikinak) eletet

ad6 anya es oregasszony (olykor egy ragadoz6 rnadar kisereteben). A ferfi istenseg

kisfiu vagy kamasz - az istenno gyermeke vagy szeretoje - es egy szakillas felnott ke-

peben jelenik meg, aki olykor szent allata, a bika hatan ul. A falfestrnenyek valtoza-

tossaga megdobbentc; nines ket egyforma szentely A falakra az istenno olykor ket

meter magas, gipszbol, fibol vagy agyagb61 mintazott domborrnfiveit, es bikafejeket

- az isten megtestesuleseit - erositettek. A nerniseg kepanyaga hianyzik, im a noi

mellet es a bikaszarvat - az eletjelkepeit - olykor osszekapcsoljik. Az egyik szentely-

ben (i. e. 6200 korul) negy ferfikoponyar talaltak a falra erositett bikafejek ala helyez-

ve. Az oldalfalak egyiket lefejezett emberekre timad6, ernberlabu keselyfiket ibri-

zolo festrnenyek diszitik. Biztos, hogy fontos mitikus-ritualis osszefiiggesrol van itt

sz6, im ennek ertelme rejtve marad elottunk.

Hacilarban az i. e. 5700-ra datilt retegben az istennot leopardon ulve abrazoljak,

vagy allva, kezeben egy leopardkolyokkel, de magaban is, ulve, allva, terdelve, pihen-

ve vagy egy gyermek kfsereteben, Olykor meztelen, vagy piei agyekkotot vise!. Itt is

abrazoljak fiatalnak is, oregebbnek is. Egy kesobbi retegben (i. e. 5435-5200), az is-

termo gyerekkel vagy allattal val6 abrazolasai eltfinnek esak6gy, mint a ferfiszobrocs-

kak, Ezzel szemben a hacilari kultura legkesobbi retegeit bimulatos, geometrikus

ibrikkal gazdagon diszitett keramia-rnfiveszet jellemzi".

Az 6gynevezett Halaf-kultura'" az anat6liai kulturak eltfinesevel jelenik meg. Is-

merte a rezet, es egy eszakrol levandorolt nepesseg, talan Hacilar es Catal Hiiyuk

menekirltjei mfiveltsegenek tfinik. A Halaf-kulnira vallasi rendszere nem sokban ter

el azokt61 a kulniraktol, amelyekrol eddig beszeltunk, A halottakat adominyok, koz-

A legh osszabb Jo rradalom : a Jiildm u veles [elfedex ise - kiizepso es uJkokor 5 5



tuk agyagszobrocslcik kfsereteben ternettek el. A vad bilcit a ferfite~ekenyseg meg-

testesulesekent tiszteltek, A bikakepmasoknak es koponyaknak, a kosfejeknek es a

kett6s birdnak bizonyara kultikus, az 6kori Kozel-Keleten mindenutt olyan fontos

viharistenseghez kapcsolhat6 szerepe volt. Viszont nem taliltak ferfiszobrocskakat,

hoI ott az istenn6 kepmasai rendkivul gyakoriak: galambok kfsereteben, tulrnerete-zett keblekkel, gyakran kuporgo testtartasban latjuk, es nem nehez folismernunk

benne az Anyaistenn6 rnintakepet'",

A Halaf-kulturat i. e. 4400-4300 korul elpusztftottak vagy eltfint, mikozben a

del-iraki eredetfi Ubaid-kulnira egesz Mezopotamiaban elterjedt. Ez megje1enik

mar Varkaban (sumer neven Uruk, bibliai neven Ereh), i. e. 4325 korul, Egyetlen

mas tortenelern el6tti kulttiranak sem volt ehhez hasonlo hatisa. Jelent6s a fernek

rnegrnunkalasaban torrent elorehaladas (lisd a rezbaltakat, kulonfele aranytargya-

kat). A gazdagsag a mezogazdasag fejlcdese es a kereskedelem jofultib61 felhalmo-

z6dik. Egy majdnern eletnagysagu marvany ferfifejnek es rnarvany allatfejeknek bi-

zonnyal vallasos jelentesuk volt. Bizonyos Gaura-tipusu pecsetek kulonfele kultikus

jeleneteket abrazolnak (egy bikakoponyival dfszftett oltart koriilvevo szemelyek, ri-

tuilis tancok, emblematikus kepzeletbeli illatok stb.). A z emberalakok er6sen serna-

tikusak. A nonfigurativ hajlam egyebkent az egesz Ubaid-kulturat jellemzi. Az amu-

letteken abrazolt szentelyek nem egyes epitmenyek masai, hanem a temp lorn egyfaj-

ta mintakepet jelenitik meg.

A meszko ernberszobrocskak vaioszfmileg papokat abrazolnak. A z Ubaid-kor

legjelentosebb tijdonsaga va16jiban a monumentalis templomok megjelenese='. Koz-

tuk az egyik legfigyelernremeltobb a 22,3-szer 17,5 meter alapteruletfi Feher Temp-

lorn (i. e. 3100), amely egy 70 meter hosszu, 66 meter szeles es 13 meter magas alap-

zaton allt. Ez az alapzat koribbi szentelyek maradvinyait foglalja magiba, es ziqqu-

ratot, szent "hegyet" kepez, _melyneJ.sszimbolikajarol kesobb sz6lunk (54. §).

14. Az ujkokor szellemi cpftmenye

Tirgyunk szernpontjabol szuksegtelen kovetnunk a foldrrniveles, majd kesobb a

femrruivesseg elterjedeset az Egei-tengeren es a Foldkozi-tenger keleti reszen it Go-

rogorszagba, a Balkinra, a Duna menti teruletekre es Europa tobbi reszere; ugyan-

csak folosleges kovetniink ezt az elterjedest India, Kina es Del- Kelet Azsia fele. Csu-

pin arra kell felfigyelniink, hogy a mezogazdasag eleinte eleg lassan hatolt be Europa

bizonyos teriileteire. Egyfe161 Kozep- es Nyugat-Eur6pa mezolithikus tirsadalmaiszamara ajegkorszak utani eghajlat lehetove tette, hogyvadiszatb61 es halaszatbol e1-

jenek. Misfel6l a kalaszosok rmiveleset a mersekelt egovhoz es az erd6kkel boritott

terulethez kellett igazftani. Az els6 foldmtivelc kozossegek a foly6vizek menten es a

nagy erdosegek peremen alakultak ki. Egyszersmind a Kozel- Keleten i. e. 8000 korul

elkezdodott ujkokori mez6gazdasig elterjedese elkerulhetetlen folyamatnak bizo-

nyul. N emely nepek - fokent a pasztorkodas megszilardulasabol eredo - ellenallasa

dacira az elelmiszernovenyek terrnesztese vegul Ausztraliat es Patag6niit is eleri,

miutan az eur6pai gyarrnatosftas es az ipari forradalom itt is erezteti hatasat.

A gabonatermesztes terjedese szertartisokat, mftoszokat es sajatos vallisi eszme-

56 LA k(fkorszakt61 az eieusziszi miszteriumokig



g -

; a

os

at,

:e-

nk

1 a

iik

en

ek

ra-

lO-

bi-

.us

fl-

la-

lU-

cor

5 z -

1 p -

ap-

qu-

b a

an-

.su-

6pa

malleI-

tott

es a

)rul

LZO-

lisa

leri,

m e -

Izt hordoz. A m itt megsem gepies folyamatr61 van sz6. Meg ha kenytelenek va-

§UIlk is a regeszeti leletekre szoritkozni - aza~nem ismerjuk a vallasijelenteseket,

dsOsorban a mftoszokat es ritusokat -, olykor eleg szamottevo kulonbsegeker tu-

dunk megillapitani az eur6pai neolithikus kultura es keleti forrisai kozott, Biztos

padaul, hogy a Duna menti regiobol szimos abrazolassal tarnisftott bikakultusz a

ltiizel-Keletrol szirmazik. Nines viszont bizonyitekunk bikaildozatra, ahogyan az

KKtin vagy az Indus volgyenek ujkokori kulturaiban szokisban volt. Ugyanigy az

_n-idolok, vagy azAnyaistenno Gyermekkel ikonogrifiai egyuttese, melyek Kele-

~ oiy elterjedtek voltak, a dunai regioban meglehetosen ritkik. Az ilyen szobrocs-

kibt itt r a adasu l sohasem a sirokban talaltak,

Nehany Ielet a kozelmultban kivaltkeppen igazolta az archaikus delkelet-europai

bdt:Ur.ik vagyis azon Ieletegyuues eredetis_Sget, amelyet Marija Gimbutas "Old

European Civilization" -nek nevezett. Val6ban, a buza es az arpa terrneszteset, vala-

mint ajuh, a szarvasmarha es a sertes hiziasftisit ismero kultura i. e. 7000 korul vagy

Illig azeldrt egyszerre bukkan fel Gorogorszag es Itilia partvideken, Kretan, Del-

AmtOliiban, Sziriaban, Palesztiniban es a Termekeny Felholdon. A radiokarbon-Yiz:sgilatokalapjin nem allfthato, hogy ez a kulturalis komplexum Gorogorszagban

Itisiibb bukkant volna f61, mint a Termekeny Felholdon, Sziriaban, Kilikiiban vagy

P.alesztinaban. Meg nem tudjuk, mi adta ennek a kulniranak a "kezdolokest"43. Am

Kis-Azsiab61 erkezo, termesztett novenyekkel es hiziillatokkal rendelkezo bevan-

cIorl6kra utalo regeszeti bizonyitekunk nines".

Barmi legyen is az eredete, az "oeur6pai kultura" olyan sajit irinyba fejlodott,

ami a Kozel-Kelet kulturaitol eppiigy rnegkulonbozteti, mint a kozep- es eszak-

.mr6paiakto1. i. e. 6500 es 5300 kozott a Balkan-felsziget es Kozep-Anatolia hatalmas

knltur.ilis lenduletet kapott. Szimos tirgy (ideogrammikkal ellatott pecsetek, em-

ber- es illatalakok, ilIat alakii edenyek, istenilareok kepei) utal a ritualis tevekenyse-gdm-. AVI. evezred kozepen megsokasodnak az irkokkal vagy falakkal vedett, mint-

cgy W O O lakos befogadisira alkalmas falvak45. Oltirok es szentelyek sokasiga es

bil6nfele kultikus tirgyak jol szervezett vallasrol tanuskodnak. Cascioarele neoli-

thikus leldhelyen, Bukaresttol ou km-re delre napviligra keriilt egy templom, mely-

nek falait sargasfeher alapon gyonyorfi voros es zold csigavonalakkal festettek ki.

Szobrocskikat itt nem taliltak, de egy ketmeteres oszlop, es egy kisebb misik, a szent

piller, az a xis m un di jelkepenek kultuszara utal". A templom folott volt egy misik,

mObbi, amelyben megtalaltak egy szentely egetett agyagmodelljet, Ez a makett

meglehetosen nagyszabasu epiteszeti egyuttest mutat: negy templom nyugszik egy

uugas alapzaton'".A Balkan-felszigeten szimos templommodellt taliltak. Megszimlalhatatlan egyeb

bizonyftek mellett (kis figurik, maszkok, kulonfele nem-alakos szimbolumok) egy

olyan vallis gazdagsigit es osszetettseget jelzik, melynek tartalma szimunkra egy-

dore hozzaferhetetlen maradt'".

Szuksegtelen lenne felsorolni mindazokat az ujkokori dokumentumokat, ame-

lyek vallasi ertelmezest tesznek lehetove. Olykor utalunk majd rajuk bizonyos koz-

ponti teruletek (a Poldkozi-tenger melleke, India, Kina, Del-Kelet Azsia, Kozep-

Amerika) vallasainak ostortenete tirgyalisakor. Mir most kimondhatjuk, hogy egye-

dul a regeszeti adatokra korlatozodva, es a szovegeknek, vagy foldmfives-tarsadal-

A legh ossza bb jorra da lorn: ajoi d m u v el« : [ elj ed eze se - kozepso e s ujkoko r 57



mak szizadunk elejen meg eleven hagyominyainak megviligft6 segitsege nelkiil az

ujkakori vallas ok bizony egyugyfinek es egyhangunak ttinhetnek. A m a regeszeti

dokumentumok csak toredekes es vegeredrnenyben csonka kepet adnak a vallasi

eletrdl es gondolkodisr61. Mir lattuk, minek az alapjan tarul fol elottunk az elsa

neolithikus kulturak vallisi dokumentuma: a halottkultusz es a termekenysegkul-

tusz, melyet az istenno- vagy viharisten-szobrocskik jeleznek (az utobbi epipha-

niiival: a bikival es az okorfejjel); a vegetici6 "miszteriumival" kapcsolatos hiedel-

mek es szertartasok; az asszony-termofold-noveny osszekapcsolasa, arnelybol a

szuletes-ujjaszuletes (beavatas) azonossiga kovetkezik; nagyon valoszfruien a tulvi-

lagi let remenye; a ,:'Iilig Kozepet" es a hajlekot mint imago muud it magaba foglal6

kozmog6nia. Elegendo megfigyelni egy mai primitiv foldmfives-tarsadalmat, hogy

szimot vessunk a khthonikus termekenyseg es az elct-halal-tulvilag ciklus eszrnei

kore szervezodott vallas osszetettsegevel es gazdagsagaval".Ezenkiviil, mihelyt a legelso szovegek hozzaadodnak a Kozel-Kelet regeszeti do-

kumentumaihoz, rogton latjuk, milyen nagy mertekben tarjak fel a nem csupan

osszetett es rnely, am sokszor atgondolt, ujraertelmezett, olykor a homalyossag,

majdnem a felfoghatatlansag fele tart6 jelentesek rendszeret, Bizonyos esetekben a

szamunkra hozzaferheto legelso szovegek osregi, elavult vagy felig feledesbe merult

vallasi kepzodmenyekhez vezeto ernlekeket tartalmaznak. Fontes, hogy ne tevesz-

sziik szem elal: a nagyszabasu ujkdkori szellerniseg a rank maradt adatok segftsege-

vel nem "lathat6 at". A regeszeti adatok szemantikai rnagyarazatok lehetosegei korla-

tozottak, az else szovegek pedig a femrruivesseghez, a varosi elethez, a kiralysaghoz

es egy megszervezett papi testiilethez kapcsol6d6 vallasi eszrnektol erosen befolyi-

solt vilagkepet mutatnak. .

A m ha az ujk6kor szellemi epftmenye50 egeszeben mar nem is hozzaferheto szi-

munkra, szorvanyos toredekei megmaradtak a paraszti tirsadalmak hagyornanyai-

ban. A "szent helyek" (lasd 8. §) es bizonyos agrar- es halotti ritusok folytonossagat

mar nem kell bizonygatnunk. A 20. szazadi Egyiptomban a ritualis kevet pontosan

ugyanugy kotik meg, mint ahogy ezt az 6kori ernlekeken latjuk, amelyek egyebkent

az ostortenetbo! orokolt szokast abrazolnak, Sziklis Aribiiban az utols6 kevet az

"Greg" neven temetik el, ugyanazon a neven tehit, amelyet a fira6kori Egyiptom-

ban viselt. A magvakb61 keszult pepet, amit Rornaniaban es a Balkanon a ternetesek

es a halottak unnepei alkalmival ildoznak, colivdnak hfvjak, A nev (kolliiba) ~s a szo-

kas tanusitott az osi Gorogorszagban, sot a szokis biztosan sokkal regebbi (a dipu-

loni sirokban velik felfedezni). Leopold Schmidt kimutatta, hogy bizonyos mftikus-

ritualis cselekmenysorok, amelyek Kozep- es Delkelet-Europa parasztjainal rna is

elevenek, eltfint mitol6giai toredekeket, es szertartasok ernleket arzik a Homerosz

elotti osi Gorogorszigb61. Felesleges is folytatnunk. Csupin azt hangsulyozzuk,

hogy az effele rftusok 4000-5000 even at fennmaradtak, es ebbol az ut6bbi 1000-

1500 esztend6 ket, kozismerten erelyes egyistenhit, a keresztenyseg es az iszlarn eber

feliigyelete alatt telt el.

58 1 . A k5 korszakt61 az eleusziszi m is zterium oleig



y

:1

1-

n

g,

a

ilt

z-

e -a -oz

r a -

'ai-

git

san

ent

; az

.m-

.sek

;zo-

pil-

cus-ia IS

rosz

zuk,

000-

eber

15. A femmfivesseg vallasi kontextusa: a vaskori mito16gia

A "csiszolt k6" mitologiajat a "femek mito16giija" kovette, Ezek kozul a leggazda-

gabb es legjellegzetesebb a vas korul alakult ki. Tudjuk, hogy a "primitlv" nepek

csak.Ugy, mint az 6stortenet nepei, a meteoritvasat mar j6val azelott megmunkiltik,

miel6tt megtanultik volna hasznalni a vastartalrmi felszini isvinyokat. Bizonyos

tentisvinyokat ugy kezeltek, mintha k6 lett volna, vagyis koeszkozok keszitesere

valo nyersanyagnak tekintettek". Amikor Cortez megkerdezte az aztek fOnokokt61,

honnan szedtek a keseiket - az egre mutattak. Poldi eredetti vasnak az Ujvilag 6stor-

reneti Iel6helyein az asatasok val6ban semmilyen nyomit nem mutattik ki52. Az 6si

keleti nepek szernlatornast ugyanezt a velernenyt kepviseltek. A sumer AN.BAR

szot, a legregebbi kifejezest a vas megnevezesere; az "eg" es "tuz" jelekkel irtak Ie .

Rendszerint "egi fernnek" vagy "fem-csillagnak" forditjak, Az egyiptomiak eleg

bosszu ideig csak a meteoritvasat ismertek. Ugyanez a helyzet a hettitaknal: egy i. e.

14. szazadi szoveg kimondja, hogy ahettita kirilyok "az eg fekete vasat" hasznaltik53.

A m e fern ritka volt (es ugyanolyan ertekes, mint az arany), hasznilata pedig in-

kabb csak ritualis. Az asvanyok megolvasztisinak felfedezesere volt szukseg ahhoz,

bogy az ernberiseg tortenetenek uj fejezete megkezdodjek, A reztcl es a bronzt61 el-

ter6en, a vasmfivesseg nagyon gyorsan yilt iparszerfive. Amikor mir folfedeztek a

magnetit vagy hematit megolvasztisinak titkat, nem okozott tobbe gondot nagy

mennyisegu fernhez jutni, mert a le16helyek nagyon gazdagok voltak, es eleg kony-

nyU volt kitermelni 6ket. A m a foldi vaserc megmun1cilisa nem azonos a meteorit-

vaseval, es a rez es bronz otvozesetol is eltert. A vas csupan a koh6k felfedezesevel, de

Iokent a feherizzasig hevftett fern "edzesenek" techni1cijival j utott uralkod6 szerepe-

bez. A foldi vas megmunkalasa tette ezt a femet hetkoznapi hasznilatra alkalmassi.E terry jelent6s vallasi kovetkezrnenyekkeljart. A z egi, a meteoritokbanjelen leva

szentseg mellett immar itt van a tellurikus szentseg is, melyben a binyik es asvanyok

is reszesulnek, A femek a fold keblen "n6nek"S4. Az iiregeket es binyikat a Poldanya

mehevel azonositjak. A banyabol kitermelt asvanyok valamikeppen "magzatok".

lassan novekednek, mintha mas ritmusnak engcdelmeskednenek, mint a novenyi

e s .illati szervezetek - nem kevesbe novekednek, hanem "erlel6dnek" a fold sotetje-

ben. A Foldanya keblerol elszakftani 6ket tehit nem mas, mint ida elott vegrehaj tott

mfitet. Ha meghagynink nekik az idot a kifejlodesre (vagyis az i d6geol6gia i r itmusat) ,

az isvinyok erett, "tokeletes" femekke valnanak,

A banyaszok aviligon mindenutt megtisztult illapotot, bojtot, elrnelkedest, ima-ka t es kultikus cselekedeteket magukba foglal6 ritusokat gyakorolnak. A ritusokat a

tervezett mfitet termeszete koveteli meg, hiszen szent, serthetetlennek tisztelt ove-

zetbe hatol az ember; olyan szentseggel kerul kapcsolatba, amely nem tartozik a koz-

vetlen vallasi kornyezethez, hanem melyebb, es veszedelmesebb is annal. Az az er-

zesunk, hogy olyan teriileten kalandozunk, ami igazsag szerint nem az ernbere: a

Poldanya belsejeben zaj16 lassu asvinyi erlelodes titkaival teli foldalatti vilagban.

A banyak es hegyek valamennyi rnitologiaja, a szarntalan tiinder, szellem, man6, ki-

sertet es lelek a szentsegjelenletenek sokszoros testet oltese, amellyel az Elet geol6giai

szintjebe val6 behatoliskor szernbesul az ember.

E sotet szentseggel atitatva, az isvinyok az olvasztokernencekbe keriilnek. Ekkor

A legh osszabb forrada lorn: a foldm uveIes [elfedezese - kiizeps5 e s ujkokor 59



kezd6dik a legnehezebb es legkalandosabb mfivelet. A mesterember a Foldanya he-

ly eb e le p, hogy meggyorsftsa es beteljesitse a "novekedest". A koh6k valamikeppen

uj, rnesterseges anyamehek, ahol az asvany fej16dese befejez6dik. Ebb61 szarrnazik

az olvasztast kiserd szarntalan elovigyazatossag, tabu es szertartas?'.A vasonto, csakiigy, mint a kovacs es mint korabban a fazekas, "a tfiz ura". A tfiz

segftsegevel eri el, hogy az anyag az egyik allapotbol a rnasikba keruljon. A vasonto

meggyorsitja az asvanyok "novekedeset", csodalatosan rovid id6 alatt "erett€" teszi

6ket. A vas a kozvetfto eszkoz arra, hogy "gyorsabban csiniljuk", am arm-is, hogy

mdsvalami: csinaljunk, mint ami a Terrneszetben mar megvan. Ez az oka annak, hogy

az osi tarsadalrnakban a femontoket es kovacsokat a "tuz uraikent" tisztelik, a s ama -

nok, javasok es varazslok mellett. A m a fern ellentmondasos jellege - egyszerre hor-

doz szent es "demoni" hatalmat - attev6dik az ontokre es kovicsokra: nagyra becsu-

lik oket, am egyszersmind felnek toluk, tavol tartjik, sot meg is vetik" oket.

Sok-sok rnitologiaban az isteni koviesok kovacsol jak az istenek fegyvereit, fgy

biztositva gyozelrnuker a Sarkanyok vagy Szornyek fd10tt. A kanaanita mitoszban

Kaszir va Khaszisz (szo szerint ,,0-gyes es agyafurt") kovacsolja Baal szarnara azt a ket

furk6sbotot, amellyel az majd legyozi Jammot, a Tengerek es fold alatti Vizek Urat

(49. § ). A mitosz egyiptomi valtozataban Ptah (a Fazekasisten) kovacsolja azokat a

fegyvereket, melyek lehetove teszik H6rusznak, hogy Jegy6zze Szethet, Ugyanigy, az

isteni kovacs, Tvastar kesziti el Indra fegyvereit, amikor az Vritraval hareol; Hephaisz-

tosz kovacsolja a villamot, melynek segftsegevel Zeusz legy6zi Tuphont (vo. 84. § ).

A m az isteni Kovacs es az Istenek kozti egyuttmfikodes nem korlatozodik a vilagura-

lornert folytatott donto ktizdelemben val6 kozremfikodesre. A kovacs az istenek epf-

tesze es kezmfivese is, iranyi~a Baal palotijinak epiteset, es folszereli mas istensegek

szentelyeit. Ezenkfvul, a Kovacsistennek koze van a zenehez es az enekhez eppugy,

mint szamos olyan tarsadalomban, ahol a kovacsok egyben zeneszek, koltok, gy6gyi-

t6k es varazslok". A kulonbozo kulturalis szinteken (egy nagyon regi hagyominy jele-

kent) bensoseges kapcsolat mutatkozik tehat a kovacsolas, az okkult technikak (sama-

nizmus, migia, gyogyftis stb.) meg a dal, a tine es a kolteszet mfiveszete kozott,

A binyiszok, vasontok es kovicsok rnestersege korul kialakult mindezen eszrnek

es hiedelmekjelentosen gazdagftottik a homo Jaber kokorszakbol orokolt mitologia-

jato A m az Anyag tokeletesfteseben val6 kozremfikodes vigya fontos kovetkezme-

nyekkel jart, Villalva a Terrncszet rnegvaltoztatasanak felelosseget, az ember az Ida

helyebe lepett: azt, aminek aionokra lett volna szuksege az "erleI6deshez" a fold alat-

ti melysegekben, a kezmfives nehany her alatt elerhetonek Iteli; mert a koh6 helyet-

tesiti a fold mehet,

Evezredekkel kesobb az alkimista sem gondolkodik maskent. Ben Johnson da-

rabjanak, Jlz A lkim istd na k (T h e A lc h em ist) egyik szerep16je kije1enti: "az 6lom es mas

fernek arannya lennenek, h a v olna ide ju k azza vdlni". Ehhez egy masik alkimista hoz-

zateszi: "Es ezt valositjuk meg mi"S8. Az "Id6 feletti uralomert" folytatott kuzdelern

- ami a szerves kernia segftsegevel kapott "szintetikus anyagokkal", es "az Elet szin-

tetikus el6alHtasa" (a homunculus, az alkimistak regi alma) fele tett donto lepessel

erte el legnagyobb sikeret -, az a hare, hogy az Ida helyebe lepjunk, ami a modern

ipari tarsadalrnak ernberetjellernzi, mar a vaskorban megkezdodott. Vallasos jelente-

seit kesobb fogjuk majd megvizsgilni.

60 LA k5 korszakt61 az eleus z is z i m is zt er iumok ig

eliade

Documents