Eltájolt tájékoztatás

és az iránytű egyre drágább

Tájékoztatás és felelősség

• A kártérítés iránt indított eljárásban az a vélelem, hogy nem, illetve rosszul történt a tájékoztatás• Betegnek ebben a kérdésben nincs bizonyítási feladata csak annyit

mond, hogy nem volt egyáltalán, vagy az adott következményre nem volt tájékoztatás• Szolgáltató ha nem tudja igazolni a tájékoztatás tényét és tartalmát, a

vélelem miatt akkor is marasztalható, ha egyébként tájékoztatott

Tájékoztatás és támadás

• Három lehetőség:• Orvos-szakma hiányosság miatt indul az eljárás és amikor igazolást nyer, hogy csak

szövődményről lehet szó, akkor kerül elő a nem megfelelő tájékoztatás, hogy ha ismertették volna vele ezt a lehetőséget nem kérte volna a beavatkozást

• Együtt szerepel az orvos-szakmai és a tájékoztatási hiányosság ( valamelyik bejöhet)• Csak tájékoztatási hiányosság miatt indul az eljárás, ez az LGF 200 számú EBH alapján

lehetséges

• Utóbbi időben az utolsó kettő erősödik, illetve egyre több a csak tájékoztatási hiányosságra alapított eljárás• Tájékoztatási hiányosság kb. az ügyek 70%-ban felmerül és a vesztett perek kb.

40%-a szól tájékoztatási hibáról

Tájékoztatás tartalma I

• Jogszabály: teljes körű, egyéniesített, a beteg állapota által indokolt részletességű, az orvostól elvárható ismereteknek megfelelő és legjobb tudása szerinti• Bírói gyakorlat (428 EBH): akkor a jogszabály szerint, ha• Döntési helyzetbe hozza a beteget,• Részletes, tárgyilagos valóságnak megfelelő• Tartalmaz minden ismert, lehetséges és súlyos hatással járó következményt• Százalékos előfordulási arány nem lényeges

• Egészségügyi szolgáltató előkészít és végrehajt?

Tájékoztatás tartalma II.

• Beavatkozás oka – miért?• Beavatkozás ténye-mit?• Beavatkozás tartalma-hogyan?• Beavatkozás következményei• Beavatkozás elhagyásának következményei• Alternatív lehetőségek-más beavatkozás, konzervatív kezelés, semmit

se teszünk• Utókezelés• Más követelmények ( pl ki végzi a beavatkozást stb) felelősség

szempontjából irreleváns

Tájékoztatás formája

• Nincs írásbeli tájékoztatási kötelezettség, csak invazívnál írásbeli hozzájárulás• Jogszabály csak a betegnek adott tájékoztatás tartalmának rögzítését írja elő –ez

nem azonos az írásbeli tájékoztatással• Írásbeli tájékoztatás lehetséges, de nem helyettesíti teljes körűen a szóbelit• Ha nincs írásbeli tájékoztatás attól még szóbeli lehet az írásbeliség hiánya nem

eredményez önmagában felelősséget• Invazívnál írásbeli hozzájárulás hiánya-érvénytelen szerződés vagy formai

hiányosság• Járó-beteg ellátóknál domináns a szóbeli tájékoztatás

Tájékoztatás bizonyítása

• Mindig a szolgáltató feladata• Írásbeli tájékoztató nyomtatvány tartalma• Szóbeli tájékoztatás-a tájékoztatást adó illetve a tájékoztatásnál jelen lévők

tanúvallomásával • Hozzájáruló nyilatkozat tanúja csak a hozzájárulás tényét igazolja a tájékoztatás

tartalmát nem• Tájékoztatási tanú, aki kifejezetten úgy szerepel az iraton, hogy a tájékoztatásnál

jelen volt vagy ha nem szerepel dokumentáción, de elfogadják, hogy ott volt• Nem emlékszem, általános tartalmú tájékoztatás nem menti a szolgáltatót• Több tanú meghallgatása esetén, ha a tanú többet mond, mint a tájékoztatást

végző az sem fogadják el

Szomorú, de igaz

• Bőbeszédű• Műtétre jön• Egészséges nő akarok lenni• Iskola• Kromoszóma vizsgálat• Siketnéma• Buta nyilatkozat súlyos tízmilliókba kerülhet

Felelősség tájékoztatás tényéért

• Közvetlen veszélynél van tájékoztatási kötelezettség, hozzájárulási kötelezettség nincs• Abszolút indikációnál hiba ha nincs tájékoztatás, de ha nem választható a

beavatkozás elhagyása csak a tájékoztatás tényével kapcsolatos személyiségi jogsértés áll fenn aminek egészség- károsodással összefüggő következménye nincs• Relatív indikációnál mindig van tájékoztatási kötelezettség• Egynapos beavatkozásnál, esztétikai műtéteknél mindig alternatíva a nem

egynapos formában végzett beavatkozás, illetve a nem műtét-lebeszélési kötlezettség

Ki tájékoztat?

• Szakterületenkénti tájékoztatás-átfedések nem lehetnek- anaesthesiológus nem tájékoztathat a műtéti következményekről és fordítva se történhet• Nem kell, hogy a műtétet végző orvos tájékoztasson bármelyik

szakorvos teheti azt• Nem szakorvosi kérdésekben pl. egynapos beavatkozásnál az

egynapos ellátás feltételeiről, speciális jellemzőiről még az sem kell, hogy orvos végezze a tájékoztatást ( Koordinátor)

Tájékoztatás speciális feltételei

• Tájékoztató nyomtatvány általános szerződési feltétel: szokásostól eltérő adatok figyelemfelhívó környezetben• Értelmezés mindig a beteg oldaláról• Nem kell érteni mit jelent a vérzés, fertőzés kifejezés, ha nincs

megmagyarázva. Lehet, hogy írásban ez szerepelt és szóban történt a magyarázat• Panasz esetén kontroll a bírói gyakorlatban nem elég, fontos a milyen

panasz.

Tájékoztatás ideje

• Nem jó, ha a tájékoztató nyomtatvány a felvételkor, vagy akár korábban kerül aláírásra, főleg ha a beavatkozásra még napok múlva kerül sor-ki tudja mi történik a fennmaradó időben• Védekezés lehet, hogy a beavatkozás előtt még történt szóbeli tájékoztatás így

vegyes volt a tájékoztatás.• Nem jó ha közvetlenül a beavatkozás előtti órában, percekben történik a

tájékoztatás nem hozható így döntési helyzetbe a beteg, nem érti meg• Tartalmában jó, de időpontjában rossz tájékoztatás is eredményezheti a

kártérítési felelősséget

Tolmács

• Határon átnyúló egészségügyi szolgáltatások, Magyarországon lakó külföldiek, siketnémák.• Szükség esetén és lehetőség szerint kell tolmács a jogszabály alapján ez az

elvárható gondosság értelmezésében mindig• Tolmács írásban és szóban is• Jogszabály nem minősíti a tolmácsot, így az bárki lehet, akit a beteg elfogad jó ha

arról írásban nyilatkozik• Nem kötelező az anyanyelv használata elég ha a beteg érti azt a nyelvet, de

írásban nyilatkozik arról, hogy az adott nyelvet érti, elfogadja az abban nyújtott tájékoztatást• Nyelvi értelmezési hátrány mindig a szolgáltató terhe

Kit tájékoztassunk?

• Tájékoztatás cselekvőképtelennek vagy korlátozottan cselekvőképtelennek is, de mindegyik esetben a törvényes képviselőnek is. Döntést csak a törvényes képviselő hozhat. • Ha van a cselekvőképes által kijelölt személy, akit tájékoztatni kell,

akkor ezt a személyt kell tájékoztatni. Ilyen személyre rákérdezés, a betegnek magától nem kell mondania• Nem megfelelő személy tájékoztatás miatt a hozzájárulás érvénytelen

lesz és ez kártérítési felelősséget eredményez

Tájékoztatás és közreműködés

• Közreműködés tényéről és közreműködő személyéről tájékoztatni kell, mert a beteg hozzájárulása nélkül minden kárért felel a szolgáltató, amit közreműködő hiányában nem jött volna létre-tájékoztatás történhet szóban is• Közreműködő vét tájékoztatási hibát, ha ez szóbeli hiányosság

szolgáltató átháríthatja az által fizetett kártérítést, de ha szolgáltató rossz tájékoztatási nyomtatványából fakad a gond, akkor nem• Közreműködői szabályok szabadfoglalkozású dolgozóra és önkéntes

jogviszonyra is

Tájékoztatás és más felelősségi formák

• Etika speciális tájékoztatási követelmények• Fegyelmi felelősség alapja lehet tájékoztatási hiányosság• Munkajogi áthárítás tájékoztatási hiányosság esetén eshetőleges

szándék, teljes körű áthárítás?• Közigazgatási felelősségnek alapja a tájékoztatás tényének hiánya is,

ha az nem jár károsodással akkor is-egészségügyi bírság a következmény• Büntetőjogi felelősségnek nem alapja tájékoztatási hiány csak

személyiségi jogsértés

Tájékoztatási hiány-etikai felelősség

• 30/2007 EüM rendelet Orvosi rendtartás III. fejezete a tájékoztatáson alapuló beleegyezés• Speciális szabályok:

• Elfogulatlan információk alapján történő döntési helyzetbe hozás• Kellő képzettség és tapasztalat a tájékoztatást adó részéről• Kezelés előtt , alatt és után tájékoztatás a következményekről, mellékhatásokról,

bekövetkezett tévedésekről és elkövetett hibákról-”önfeljelentési kötelezettség”• Gyanú merül fel, hogy a beteg nem értette meg a tájékoztatást kérni kell engedélyét, hogy

mást is tájékoztassanak• Intim testtájak vizsgálatához külön magyarázat

• Az elvárható gondosság alapja az etikai szabályok megsértése is az Eütv. alapján, így az etikai hiányosságok kártérítési felelősséghez is vezethetnek

Tájékoztatás és biztosítás

• Biztosítók kizárásként kezelik a tájékoztatási hiányosságot-így ha csak ezért van marasztalás nem fizetnek a szolgáltató helyett• Perben legyen végig ott a biztosító beavatkozóként, hiszen ki tudja, hogy csak

tájékoztatási hiányosság lesz-e?• Ha tájékoztatási és orvos-szakmai hiányosság van együtt nem különíthető el a

károkozás, ekkor fizetniük kell a biztosítóknak• Kizárást megszüntetése: visszakövetelési esetté alakítás, többletdíjért bevállalás,

jogszabály meghatározza mi lehet kizárás és ezek között a tájékoztatás nem szerepel

Iránytű• A kártérítések nem ahhoz igazodnak, hogy milyen

magatartásért fizetik, hanem a károsodás arányához kapcsolódnak• Ügyvéd• Szakmai testületek, egyesületek, kollégiumok, érdekvédelmi

testületek ajánlásai, területre szakosodott szakértőkkel, jogászokkal történő szerződéseken keresztül tanácsadás• Visszacsatolás-tájékoztatási ítéletek feldolgozása ajánlások

készítése• Tájékoztatási nyomtatványok készítése: Szakmai testületek,

felelősségbiztosító, finanszírozó, fenntartó, gondoskodó Állam

Az eltájolt tájékoztatási tájékozatlanság egyre drágább iránytűt igényelNem kéne tönkretenni az iránytű üzletet?