EMBERI KÉRDÉSEK, TECHNOLÓGIAIVÁLASZOK

LIM

ITÁ

LT P

ÉL

DÁ

NY

SZ

ÁM

2014/3

A T-SYSTEMS MAGYARORSZÁG ÜGYFÉLMAGAZINJA

W W W . T - S Y S T E M S . H U

Úton a Digitális Magyarország felé 10Ember, gép és szoftver – a jövő a diszruptív technológiák fényében 13

Komplex IT-üzemeltetés egy kézből az ELMŰ-ÉMÁSZ-nál 28Védelem a zombigépek támadása ellen – menedzselt anti-DDoS 36

Meggyűrűzve a neten 38

3

B E K Ö S Z Ö N T Ő

Mit gondol, mi lesz a HR szerepe a jövőben? Talán nem véletlen, hogy egyre többen, egyre gyakrabban beszélünk erről a témáról, és van olyan konferencia, ahol külön szekciót is szentelnek a humán erőforrás és az online világ egymásra gyakorolt hatásának tárgyalására. Különösen aktuális ez a felvetés az infokommu-nikációs szektoron belül, így a T-Systems Magyarországnál is, ahol a digitális világ nyújtotta lehetőségeket elsőként áll módunkban kipróbálni.

Ma Magyarországon közel 10 ezerre tehető a betöltetlen informatikus állások száma. Ez globális probléma, de megoldása révén, egyes becslések szerint évente 150-250 milliárd forinttal lenne növelhető a magyar nemzetgazdaság teljesítmé-nye. Mivel az informatikának köszönhetően a gazdaság digitális transzformációja elkerülhetetlen, ezért várhatóan digitális munkahelyek további tízezrei jönnek majd létre a következő évtizedben. A kérdés csak az, hogy érdemes-e az üres állás-helyeket feltölteni, vagy idővel az újabb technológiák ezt a problémát is megold-ják, például úgy, hogy a jövőben a cégek nem tartanak külön IT csapatot, hanem régiónként csupán egyet? Talán még a HR is a felhőbe kerül végül?

A következő tíz év legkeresettebb munkáinak 60 százalékát még ki sem találták, legalábbis Thomas Frey jövőkutató szerint. Ki gondolta volna például 15 éve, hogy közösségimédia-menedzserek lesznek? Vagy 25 évvel ezelőtt, hogy a webdesignerek ilyen keresettek lesznek? A Future Fast brit kutatócég szerint várhatóan 5 éven belül a mostani munkakörök fele megszűnik, és az újabb funk-ciók mentén, az újabb igények kielégítésére a mostaniak helyén újak keletkeznek majd. Lesznek avatar relationship menedzserek vagy digitális elvonókúrát végző terapeuták is, akik a kütyüfüggő, stresszes embereknek segítenek megtalálni az egyensúlyt. És ez még csak a közeljövő. Jogos kérdés ezért, hogy vajon fel lehet-e készülni ma olyan igényekre, amelyeket még nem is ismerhetünk? Vajon az oktatási rendszer tud-e lépést tartani az ilyen mértékű változásokkal?

A különféle generációk kezelése egyetlen munkahelyen belül hasonlóan meghatá-rozó kihívást jelent a HR-nek. A most munkaerőpiacra lépő fiatalok, akik beleszület-tek a digitális világba, és annak eszközeit már készségszinten használják, már nem munkahelyet, hanem életteret keresnek. Számukra már nem létezik a munkaidő, vagy éppen a munkahely fizikai értelemben vett, kötött fogalma. Idővel valódi kérdéssé válik majd, hogy szüksége van-e egyáltalán irodaépületekre, ha úgyis otthon, kávézókban ülve dolgozunk a jövőben. Ahány generáció, annyiféle HR-stratégia. Nem lehet ugyanaz a toborzási, a képzési, vagy a kompenzációs stratégia minden korosztály számára. Nem véletlenül kerül egyre jobban előtérbe a karriermenedzsment, illetve a még csak elméleti szinten létező generációme-nedzsment, különösen olyan cégeknél, ahol jelentős életkori eltérések mutatkoz-nak a munkavállalók között.

Mi lesz a HR szerepe tehát a jövőben? Amellett, hogy az adminisztrációt, a mene-dzselést IT rendszerek veszik át, a munkatársak és vezetők online felületen saját maguk kezelik a munkahelyi kérdéseket, véleményem szerint fontos, hogy a HR újraértékelje szerepét és ismerve a trendeket, előremutató és innovatív gondolatokkal, mély üzletismerettel, egyfajta tanácsadóként legyen jelen a cég életében, így figyelve arra, hogy a technológiai változások mögött az emberi szempontok is megmaradhassanak.

Üdvözlettel,

SÁFRÁNY LILLAHR igazgató

T-Systems Magyarország

KEDVES OLVASÓNK!

www.cloud.t-systems.hu

instantICTINFOKOMMUNIKÁCIÓS MEGOLDÁSOK A FELHŐBŐL

www.cloud.t-systems.hu

A különböző vállalati szegmensek speciális igényeit szem előtt tartva alakítottuk ki instantICT kommunikációs és informatikai szolgáltatásainkat, amelyek privát és publikus felhőszolgáltatásként is igénybe vehetők. Egyszerűen igényelhető, gyorsan telepíthető, rugalmasan skálázható megoldásokat kínálunk a vállalati igényekhez alkalmazkodva,tervezhető költségekkel, eszköz beruházás nélkül, megalapozva a sikeres és biztonságos működést.

Igény szerint, azonnal. A jó megoldás instant.

5

14 „A világot azok alakítják át a legjobban, akik a kereteken tudnak változtatni. Nem egyszerűen új mintákat találnak ki a meglévő keretek között, hanem új keretet alkotnak. Ilyen ember volt Mahatma Gandhi vagy Martin Luther King – ők másképp gondolkodtak a világról, és elérték, hogy mindenki más is másképp kezdjen gondolkodni.”

David Roberts, Ember, gép és szoftver

9 „A legtöbb emberi kérdésünkre ma még nem igazán létezik kielégítő technológiai válasz. A technológia fejlődésének sosem látott üteme azonban garancia arra, hogy a legtöbb problémára, amit emberi korlátaink miatt képtelenek vagyunk megválaszolni, előbb-utóbb megszületik a technológia válasza.”

Rékasi Tibor, Emberi kérdések, technológiai válaszok

27 „Lehet az az érzésünk, hogy amit ma olvastunk a hírekben, csak egy apró változás, de nem szabad elfelejteni, közelről nehéz a teljes képet összerakni. Ha egy lépéssel hátrébb lépünk, akkor észre fogjuk venni, hogy az apró változásokból kirajzolódik egy nagy kép, amely egyértelműen azt mutatja, hogy a világ, amiben élünk és dolgozunk, jelentős átalakulás alatt van..”

Endersz Frigyes, Korszakváltás: digitális forradalom

T A R T A L O MT A R T A L O M I M P R E S S Z U M

4

FELELŐS KIADÓ Bánhegyi ZsófiaFŐSZERKESZTŐ Zsolnai GyörgyFŐMUNKATÁRS Schopp Attila

FOTÓK Szvacsek AttilaLAYOUT Mátai és Végh Kreatív Műhely Kft. NYOMDAI MUNKA KMH Group Kft.

Kiadványunk elérhető digitális formátumban is a jovokep.t-systems.hu címen keresztül.

A JövőKép bármely részének másolásával és a lap terjesztésével kapcsolatos minden jog fenntartva. A JövőKép tartalmai (fotók, írott anyagok vagy azok részletei) kizárólag a T-Systems Magyarország Zrt. írásbeli vagy elektronikus dokumentumba foglalt engedélyével többszörözhetők vagy közvetíthetők. Tilos a lap elektronikus tárolása, feldolgozása, többszörözése és értékesítése a T-Systems Magyarország Zrt. írásbeli vagy elektronikus dokumentumba foglalt engedélye nélkül.

I M P R E S S Z U M

A T-SYSTEMS MAGYARORSZÁG ZRT. ÜGYFÉLMAGAZINJAKIADJA A T-SYSTEMS MAGYARORSZÁG ZRT.POSTACÍM: 1117 BUDAPEST, BUDAFOKI ÚT 56.ELÉRHETŐSÉG: JOVOKEP@T-SYSTEMS.HU

6

HÍREINK

16

8FÓKUSZBAN

ALAPHANG

33

KÖZELI TÁVOLSÁG

40

A NAGYVÁLLALAT

38

FELSZÍNRE HOZVA

42

EGYÜTT LEHETSÉGES

40TÚL A RUTINON

44ÉLETEKET MENTENEK

45ORVOSI RENDSZEREK ÉS MŰSZEREK EGY KÉZBŐL

24EGY RENDEZVÉNY EREJE

12DIGITALIZÁLÓDÓ NYÍREGYHÁZA

13EMBER, GÉP ÉS SZOFTVER

46SEGÍTSÉG AZ ÖNELLÁTÁSHOZ

16KORSZAKVÁLTÓ KÉRDÉSEK

32MINDEN ÉS MINDENKIKOMMUNIKÁL

8EMBERI KÉRDÉSEK, TECHNOLÓGIAI VÁLASZOK– Rékasi Tibor előadása a Symposium 2014-en

19MINDENRE VAN MEGOLDÁS

10ÚTON A DIGITÁLIS MAGYARORSZÁG FELÉ– interjú Christopher Mattheisennel

38MEGGYŰRŰZVE A NETEN

42ÖSSZEFOGÁS MINDEN SZINTEN

33Felügyelt és biztonságosMARADJON A KEZÜNKBEN AZ IRÁNYÍTÁS!

34Menedzselt anti-DDoSVÉDELEM A ZOMBIGÉPEK TÁMADÁSA ELLEN

36CASTOR ÉS POLLUXÜgyfél és szolgáltató közös hálózatmenedzsmentje

26KORSZAKVÁLTÁS:DIGITÁLIS FORRADALOM

30SOCIAL MININGBIG DATA ALAPOKON

28KOMPLEX IT-ÜZEMELTETÉS EGY KÉZBŐL – interjú dr. Marie-Theres Thiellel

6

H Í R E I N KH Í R E I N K

MERT A JÓ MEGOLDÁS INSTANT – felhőszolgáltatásainkat bemutató portál indult

Az Év Projektje: A MÁV-START INGYENES WIFIJE

ZÖLDRE VÁLTVA – karbonsemlegesítés a T-Systems Magyarországnál

November 12-én megrendezett éves konferenciáján, a Symposiumon jelentette be a T-Systems Magyarország, hogy éves kibocsátását nemzetközileg is elfogadott módszertan alapján, kiotói egységek vásárlásával és törlésével semlegesítette.

A T-Systems Magyarország egy éves szén-dioxid kibocsátása összesen 14285 tonna, amelybe beletartozik a vállalat és a cég által kezelt adatköz-pontok teljes energiafelhasználásából származó kibocsátás is. Ez a mennyiség megegyezik közel hétezer autó, vagy 1000 háztartás éves kibocsátásával. A kiotói egységek (CER) vásárlásával a cég olyan klíma-védelmi projektet támogatott, ami aktívan hozzájárul azokhoz a globális célok eléréséhez, amelyek fenntarthatóbb és zöldebb jövőt biztosítanak mindannyiunk számára.

A MÁV-START Zrt. ingyenes wifi-projektje nyert a T-Systems Magyarország idén először átadott Év Projektje szavazásán. A díjat a cég Symposiumán a Budapesti Kongresszusi Központban, 2014. november 12-én Zaránd György, a MÁV-START Zrt. vezérigazgatója vette át.

Az Év Projektje-díjjal minden évben azt a projektet ismeri el a cég, amely nem csupán értéke vagy volumene tekintetében számít az átlagosnál

nagyobbnak, hanem szakmailag is valódi kihívást jelentett a vállalat számára.

Németh Zoltán, a T-Systems Magyarország vezérigazgató-helyettese a Symposium délelőttjén a MÁV-START ingyenes wifi-projektje mellett az Allianz regionális adatmigrációs projektjét, valamint a Magyar Telekom Bukarestben megvalósított HR Shared Service Centerének projektjét mutatta be a jelenlévőknek a projektek ügyfél-oldali vezetőivel beszél-getve. Ezek közül a rendezvény vendégei választhatták ki a Symposium mobilalkalmazásán keresztül, hogy melyiket tartják a leginkább érdemes-nek az Év Projektje díjra.

A 2014-ben győztes MÁV-START wifiszolgáltatása, amelyhez a Magyar Telekom biztosítja a mobilhálózatot, 2013-ban indult, népszerűségének folyamatos növekedése mellett az eddigi legtöbb havi kapcsolódást idén októberben regisztrálta a vasúttársaság, mintegy 745 ezret.

Az összes csatlakozások száma már a kilencmilliót is meghaladta, eddig 770 vasúti kocsit szerelt fel a szolgáltatáshoz szükséges műszaki berende-zéssel a MÁV-START. A vonatok speciális helyszínt jelentenek a wifi- antennák telepítéséhez, ráadásul több típusú járműbe kellett az eszközö-ket beépíteni, eltérő műszaki megoldásokkal. Alapvetően az InterCity és az elővárosi közlekedés vonatait „okosította fel” a vasúttársaság, a szolgáltatás népszerűsége miatt mind több járművön téve elérhetővé az ingyenes netezést.

A T-Systems Magyarország Symposiumán debütált a cég új, felhő alapú és menedzselt szolgáltatásait bemutató portálja, a cloud.t-systems.hu.

A különböző vállalati szegmensek speciális igényeit szem előtt tartva került kialakításra instantICT elnevezéssel a jelenleg 10 szolgáltatást kínáló, felhő- illetve menedzselt szolgáltatásokat bemutató oldal. A weboldal struktúrája könnyen áttekinthető, számos megoldáshoz bemutató animáció is készült, így az érdeklődők igényeinek megfelelő ICT-szolgáltatásokról egyszerűen kaphatnak tájékoztatást. A nemzetközi fókuszt szem előtt tartva az oldal angol nyelven is elérhető.

A portálon az alkalmazás-, infrastruktúra- és kommunikáció témakö-rökre osztott megoldások mellett, az egyes szolgáltatások mellett legör-dülő ablakban a látogatók a T-Systems Magyarország szakértő kollégái-val is kapcsolatba léphetnek.

InstantServer szolgáltatásra a T-Systems Magyarországnál először kerül bevezetésre az a jövőbe mutató megoldás, amely segítségével egye-dileg konfigurálható platformon maguk az ügyfelek online állíthatják össze az igényeiknek megfelelő szervert vagy szervereket. Az alapbeál-lítást követően 30 napos ingyenes próbaidőszakot indíthatnak és hasz-nálhatják a szolgáltatást instant módon.

7

Országosan elérhetővé teszi a Telekom a 4G mobilinternetet2015 végére 93 százalékos lakossági lefedettséget biztosít a piacvezető Telekom 4G mobilhálózata.

A Telekom a használatba vételt követően már október 18-ától 450 további 4G bázisállomás bekapcsolásával bővíti mobilhálózatát. Ezáltal a szolgáltató lakosságra vetített országos 4G kültéri lefedettsége gyakorlatilag egycsapásra 73 százalékosra emelkedik az eddigi 54-ről. Ezzel egyidejűleg az elérhető maximumra növeli a 4G mobilnet névleges – azaz díjcsomagtól és készüléktől függő – letöltési sebességét a Telekom, így akár 150 Mbit/s sebességű mobilnetet kínál az ország első 4G hálózatán. Az új frekvenciáknak köszönhetően nemcsak az újonnan lefedett településeken élő ügyfelek, hanem az összes 4G felhasználó jól jár, hiszen mindenkinél még tovább javul a szolgáltatásminőség.

A további hálózatfejlesztéseket hasonlóan dinamikus ütemben folytatja a Telekom. A piacvezető szolgáltató a tervezettnél hamarabb, már a jövő év első hónapjaiban 80 százalékosra, 2015 végére pedig 93 százalékosra növeli országos 4G lakossági kültéri lefedettségét, amivel szinte a teljes magyar lakosságnak elérhetővé teszi a mobilinter-netezés új korszakát jelentő szolgáltatásokat.

A Telekom 4G hálózatát ma már több mint 250 ezer ügyfél használja. A közelmúltban lezárult frekvenciatenderen a szolgáltató elnyerte azokat a frekvenciablokkokat, amelyeket a ma átvett használatbavé-teli engedélyeknek köszönhetően ügyfelei számára a legelőnyösebben hasznosíthat. Az új frekvenciák alkalmasak a ma elérhető legjobb szélessávú technológiák, különösen a 4G/LTE fejlesztésére, de alkal-masak a mobiltechnológia következő fejlesztési lépcsőfokára is (LTE Advanced), amelyet a Telekom már sikeresen tesztelt az Ericssonnal, szintén elsőként Magyarországon. A Telekom által forgalmazott készülé-kek döntő többsége (10-ből 7) 4G képes, az októbertől kínált új, korlát-lan tematikus mobiladat opciók pedig ajánlati oldalról adhatnak újabb lökést a 4G mobilinternetezés további térnyerésének.

A L A P H A N GA L A P H A N G

8 9

Milyen technológiákra alapozzuk működésünket?Mely technológiai alapokra építhetjük egyáltalán a jövőnket? Melyek azok a technológiák és trendek, amelyek már most alkalmazha-tók és melyek azok, amelyek csak évek múlva jelenthetnek valódi segítséget? A legtöbb technológiai megoldás, akárcsak a gyümölcs, egy érési folyamaton esik át: túl korán, vagy túl későn bevezetni egy megoldást, egyaránt magas kockázatot jelenthet működésünkre nézve.Jó példa erre a felhő alapú technológia. A felhő a Gartner úgyneve-zett hype-görbéjén (amely bemutatja egy-egy technológia érettségét) most jár „a kiábrándultság völgyében” (trough of disillusionment). Nem véletlenül, hiszen már a csapból is a felhő folyik, és az üzleti meg-térülését eddig sem a felhasználók, sem a szolgáltatók nem kezelték a maga helyi értékén. A Gartner jóslata szerint nagyjából 2-5 évbe telik, amíg a felhő eléri „a megtérülés fennsíkját”, vagyis valóban érdemes lesz rá mind szolgáltatói, mind felhasználói oldalról alapozni.Mindeközben magánemberként, nap mint nap használjuk a felhőt. Igénybe vesszük az ingyenes levelezőprogramok tárhelyeit sőt, okoste-lefonunk révén már felhőből szinkronizáljuk le nem csak a saját, hanem gyakran a céges adatainkat, alkalmazásainkat is. Ugyanakkor szinte a teljes céges működéshez igénybe vehetünk ma már infokommuni-kációs megoldásokat a felhőből. Ma már a felhő az, amelyen keresztül a leginkább rugalmasan biztosíthatók vállalati IT-nk igényei. A felhőről vallott filozófiánk szerint a jó felhőmegoldás egyszerű, gyors, aktuális igényeinkhez alakítható és pont azt tudja, amire szükségünk van. A T-Systems Magyarország a felhőből ma már nemcsak infrastrukturális szolgáltatást, hanem többek között vállalatirányítási rendszert, vagy éppen telefon alközpontot is tud kínálni.

Biztonságban lehet-e cégünk egyáltalán?A felhő kapcsán gyakran szoktunk a biztonságról beszélni, és talán nem véletlenül. A publikus felhő valóban nem egy életbiztosítás az érzékeny adatoknak, de ma már a többség különbséget tud tenni publikus, privát és hibrid felhő között. Mégis felmerül bennünk a kérdés: bizton-ságban lehet-e cégünk egyáltalán?Az infokommunikáció területén számtalan olyan változás ment vagy megy éppen végbe, amely alapjaiban határozza meg védekezési képességeinket. A konnektivitás mértéke rohamosan növekszik, az adatok mennyisége mellett pedig az eszközök és a szoftverek komp-lexitása is folyamatosan nő. Közben elmosódnak a magán- és a vállalati, illetve intézményi felhasználású eszközök közötti határok is. Ráadásul egyre nehezebb azonosítani rosszakaróinkat: ma már a hackerek netes önképzőkörökben tanulják a károkozás legújabb fogásait. Ebben a környezetben, ilyen körülmények között a lehetséges károk csak minimalizálhatóak, de teljességgel nem kerülhetőek el. Vagyis nincsen bombabiztos módszer a lehetséges támadások megakadályozására, nincsen teljes körű védelem, csak olyan, amely egy korábbinál hatéko-nyabb védelmet képes nyújtani. A külső körülmények nem, de egy szervezet belső hozzáállása alakít-ható. A támadások, a fenyegetések evolúciója gyorsabb, mint valaha, ezért a szükséges szaktudás nélkül védtelenek vagyunk. A támadá-sok kiszűrésére felkészült IT-biztonsági szakemberek bevonása elen-gedhetetlen. Vagy az adott szervezeten belül, vagy az IT-biztonságot mint szolgáltatást igénybe véve (Security as a Service). A T-Systems Magyarország a szükséges biztonsági szolgáltatásokat mind nyújtani tudja saját biztonsági központján keresztül.

Milyen környezetben élünk majd? Ha már túl vagyunk a létszükségletet jelentő alapok kialakításán, és megteremtettük a szükséges biztonságot is, áttérhetünk képzeletbeli piramisunk következő fokára. Sokan úgy gondolják, hogy a digitális közösség valódi jelképe ma már a facebook. Én nem így gondolom: a közösségi oldalak csak egy virtuális valóságot teremtenek. De a „valódi” valósággal mi a helyzet? Hogyan digitalizálható valóban egy közösség?A közösségek otthonát jelentő városok ma a közösségnek nyújtható szolgáltatások és funkciók mentén transzformálódnak. E változás nyomán a városlakók magasabb színvonalú, valódi élményt nyújtó szolgáltatásokat vehetnek igénybe például a helyi közlekedés, vagy az ingyenes köztéri wifi használatakor. De az élményszerűségből nem-csak a digitális város polgárai profitálnak, hanem maga a város is, hiszen a legújabb okos megoldások révén a városüzemeltetés optimalizálhatja energiafogyasztását, az önkormányzat pedig például ügyviteli rendsze-rét korszerűsítheti.

A Frost & Sullivan nemzetközi kutatócég szerint 2020-ra az innovációk irányát a városokon belül is a zéró érték elérése fogja jellemezni: zéró bűnözés, zéró károsanyag-kibocsátás, zéró adósság, zéró közúti balese-tek. Ezt az egyre inkább gépek és robotok által vezérelt rendszerek teszik majd lehetővé. Az élet apróbb döntései kikerülnek az embe-rek keze közül. Az intelligens térfigyelő kamerarendszerek minimálisra csökkentik a bűnözést, a robotok által irányított autók pedig maguk korrigálják a sofőr hibás döntéseit.A legtöbb emberi kérdésünkre ma még nem igazán létezik kielégítő technológiai válasz. A technológia fejlődésének sosem látott üteme azonban garancia arra, hogy a legtöbb problémára, amit emberi korlá-taink miatt képtelenek vagyunk megválaszolni, előbb-utóbb megszüle-tik a technológia válasza. Cégvezetőként, döntéshozóként feladatunk, hogy elkerüljük a „Dave Carroll-effektust”, és versenyelőnnyé formáljuk az emberi kérdéseinkre adott technológiai válaszokat.

A legtöbb emberi kérdésünkre, üzleti problémánkra a technológia tudja ma megadni az érvényes válaszo-kat. Ha már megtanultuk feltenni a megfelelő kérdése-ket, nem árt, ha tudjuk, melyek azok a lehetséges válaszok, amelyekkel szembe kell néznünk a következő évek során.

Dave Carroll 2009-ig egy viszonylag ismeretlen kanadai folkzenész volt. Aztán egy repülőútja során a United Airlines csomagrakodói alaposan összetörték kedvenc 3500 dolláros gitárját. Hiába tett panaszt az illetékeseknél, kártérítési igényét arra hivatkozva utasították el, hogy a bejelentést nem a szabályzatban foglalt 24 órás határidőn belül tette meg. Más se kellett a zenésznek: írt egy remek zeneszámot az esetről United Breaks Guitars címmel, amelynek a klipje a mai napig megte-kinthető a Youtube-on. A videó már 2009-ben is vírusként terjedt az interneten, és a United Airlines reputációját alaposan megtépázta: a videó a publikálást követő napokban 10%-ot estek a légitársaság részvényei a tőzsdén, összesen mintegy 180 millió dolláros kárt okozva

a részvényeseknek. A mai napig egyébként több mint 14 millióan tekintették meg Dave Carroll vicces klipjét, amely továbbra is hirdeti a United Airlines hibáját.A technológiai problémára adott emberi válasz jó példája ez, de mégis, ez a történet szolgál tanulságokkal a jelen és a jövő cégvezetőinek is. Az első az, hogy az ügyfelek hangja erősebb, mint valaha. Ha egy vezető érzi az idők szavát, akkor tudja, hogy ma már a social media-n keresztül eddig sosem látott hatások érhetik vállalatát. A második, ta-lán fontosabb tanulság, hogy minden cégnek tudnia kell saját sike-ressége érdekében, hogy pontosan merre megy a világ, merre tart a technológia.Az egyik legjelentősebb nemzetközi kutatóvállalat, az IDC előrejelzése szerint 2018-ra a legtöbb szektorban a korszakváltó ICT-technológiák révén megdöntik a ma vezető vállalatainak hegemóniáját, új üzleti modelleket és merőben újfajta szolgáltatásokat kreálva. A legtöbb cég ma és a közeljövőben egy digitális transzformáción kell, hogy átessen. Ennek során nemcsak saját üzleti szempontjait kell újraértékelnie, hanem az ügyfelekkel való kapcsolatát és a belső működését is újra kell gondolnia.

EMBERI KÉRDÉSEK, TECHNOLÓGIAIVÁLASZOK

RÉKASI TIBOR ELŐADÁSA A SYMPOSIUM 2014-EN

Rékasi Tiborvezérigazgató

T-Systems Magyarország

„A külső körülmények nem,

de egy szervezet belső

hozzáállása alakítható.”

11

A L A P H A N G

INTERJÚ CHRISTOPHER MATTHEISENNEL

A L A P H A N G

ÚTON A DIGITÁLIS MAGYARORSZÁG FELÉ

Nyíregyháza lesz a Digitális Magyarország első mintavárosa. A nyírségi megyeszékhelyen egy éven belül befejeződik a szélessávú, vezetékes internetes infrastruktúra kiépítése és ezzel párhuzamosan a szükséges okta-tások is lezajlanak. Az itteni tanul-ságok alapján lehet majd országos méretekben folytatni a fejleszté-seket – fogalmazott Christopher Mattheisen, a Magyar Telekom vezérigazgatója a JövőKépnek adott interjújában.

A kormány és a Magyar Telekom között megkötött partnerségi meg-állapodásnak az egyik legfontosabb célkitűzése a 2018-ra megvalósítan-dó, országos lefedettségű, szélessávú hálózat megteremtése. Milyen szere-pet vállal a Magyar Telekom ebben?Első pillanatra valószínűleg mindenkinek az jut az eszébe, hogy a Magyar Telekom majd hálózatot épít. Erre valóban készülünk, de a feladat ennél jóval összetettebb.

A Digitális Magyarország három alappillére az infrastruktúra, a kompetenciák és a szolgáltatások fejlesztése, és mi mind a háromban szerepet kívánunk vállalni.Mindezt viszont egyszerre, az egész országra kiterjedően elsőre túl nagy falat lenne meg-valósítani. Ezért született az a döntés, hogy első lépésként egyetlen város, Nyíregyháza lakóinak életét szeretnénk digitális megoldá-sainkkal segíteni, de akkor azt minél teljesebb mértékben, a program mind a három pillérére összpontosítva. Vagyis kiépítjük a nagysebes-ségű hálózatot, de egyúttal részt veszünk az oktatásban és a szolgáltatások fejleszté-sében is. Ez sem kis falat, de könnyebben megbirkózunk vele, mintha egyből városok tucatjaival kezdenénk a Digitális Magyarország megvalósítását. Hosszabb távon ugyanazt szeretnénk nagyban is megvalósítani, mint amit Nyíregyházán elkezdünk.Ha először csak egy városban kezdjük a prog-ramot, akkor egyrészt könnyebben és gyor-sabban érhetünk el kézzel fogható eredmé-nyeket, ráadásul gyorsan megmutatkozhatnak az előnyök. Másrészt azt is látni fogjuk, mennyi erőfeszítést, pénzügyi erőforrást igényel

a fejlesztés. Az itteni programból levont tanul-ságok alapján lehet majd továbblépni.

A digitalizáció egyik fontos eleme korcsoporttól függetlenül a digitális készségek és kompetenciák elmélyí-tése. Milyen célzott programokkal lehet ezeket fejleszteni?Az elmúlt időszakban komoly mértékben javult a magyarországi internet penetrációja, de még mindig nem áll azon a szinten, ahol lennie kellene, még mindig elmarad az európai, de a régiós átlagtól is. Ezzel együtt a tudatos felhasználás sincs a kívánatos szin-ten. Amíg mind a két területen el nem érjük a megfelelő szintet, az ország sem tudja teljes mértékben kihasználni a digitális társadalom-ban rejlő lehetőségeket. És bármennyire is úgy tűnik, hogy a fiatalok készségszerűen hasz-nálják az internetet, az ő esetükben is szükség van további oktatásokra, ahogy az idősebbek-nek is szeretnénk megmutatni, hogyan segít-heti az ő életüket is a világháló. De van egy másik réteg, amiről sokszor megfeledkezünk: a vállalkozások. Elképesztő, hogy még ma is hány üzletnek, mikro- és kisvállalkozásnak

nincs weboldala, ugyanakkor más módon sincs jelen a digitális térben. Pedig már ma is ott zajlik az üzleti élet jelentős része, és ez a jövőben még inkább így lesz. Éppen ezért a nyíregyházi program első látványos elemei is az oktatáshoz kapcsolód-nak majd. Létezik egy programunk Okosdigitális (korábbi nevén Mobilsuli) néven, amelynek keretében már vagy 35 ezer diákot oktattunk országszerte a biztonságos mobil- és internethasználatra. Nyíregyházán az első körben négyezer fiatal digitális oktatásában vállalunk részt, és ennek jóformán azonnal neki is tudunk állni, de mellettük odafigyelünk a szülők és a tanárok kompetenciáinak fejlesz-tésére is, valamint együttműködünk a helyi vállalatokkal is az oktatás területén.

Milyen fejlesztések várhatóak Nyíregyházán, hogyan változtatja meg a városban lakók életét a program?Óriási lehetőség, hogy egyszerre egy egész város életét tudjuk megváltoztatni. Egy komoly ugrással a jövőbe röpítjük a várost,

az ott lakókat és az ottani vállalkozásokat azzal, hogy mindenki számára lehetővé tesz-szük az eddiginél jóval magasabb szintű és gazdagabb online ügyintézést, vásárlást, és összességében az életet. Az alapot az adja, hogy 2015 végéig minden nyíregyházi háztartásba eljuttatjuk a legalább 30 megabit/másodperc sávszélességű internetkapcsolatot, ami már önmagában komoly változást jelent. Biztos vagyok benne, hogy a város minden lakója és vállalata számára hozadéka lesz a programnak. Számítunk is a helyiek aktív érdeklődésére, részvételére, ezért a program-hoz erős kampány is társulni fog.

Ha már a helyi vállalkozások szóba kerültek: számukra milyen előnyö-ket tartogat a Digitális Nyíregyháza program?Két részre lehet bontani az előnyöket. Egyrészt a helyi vállalkozások részt vehetnek az infra-struktúra kiépítésében, az oktatások lebonyolí-tásában és esetleg a szolgáltatások fejlesztésé-ben – vagyis új megrendelésekhez juthatnak, és ezáltal növelhetik bevételeiket. Másrészt, ha már működik a digitális város, az nem csak a magánszemélyeknek, a lakosoknak jó, hanem új üzleti lehetőségeket is tartogat a vállalkozásoknak is. Ezeket kihasználva fellen-díthetik forgalmukat, új területekre léphetnek be, új szegmenseket hódíthatnak meg, vagyis versenyképesebbek lehetnek.

Milyen várható hatásai lesznek helyi szinten, majd országos szinten is a digitalizációnak?Két, egymással összefüggő lehetőségünk, illetve abból adódó feladatunk van. Az egyik az, hogy utolérjük a nálunk fejlettebb országokat. Magyarország több szempontból

is lemaradt, így a vezetékes távközlési infra-struktúrában, az internet penetrációjában vagy akár a lakossági és a vállalati internet-használatban. Hozzáteszem: mindeközben például a mobil hálózatokban egyáltalán nem állunk rosszul, sőt. De ha gyorsan és határozot-tan cselekszünk, akkor nem csak kis lépésekkel haladhatunk előre, hanem el is tudunk rugasz-kodni a mostani pozícióból, és nagy ugrást tehetünk, akár az élmezőnybe is kerülhetünk.A másik feladat, hogy az infrastruktúra- és szolgáltatásfejlesztésre alapozva innovációs klasztereket hozzunk létre Magyarországon. Miért tud egy régió, mondjuk San Francisco

környéke versenyképes lenni? Remek a digitá-lis infrastruktúra, remek a szolgáltatási környezet, fejlett az oktatás, ez pedig egysze-rűen vonzza a képzett embereket és ezzel az innovációs képességet is. Az innovációk pedig egymásra épülnek, egymás hatását erősítik.Számos olyan infokommunikációs terület van, ahol még komoly esélye van az országnak, hogy beelőzzön másokat: Big Data, felhő-szolgáltatások, ipari internet, 3D nyomtatás, gép-gép közötti (M2M) kommunikáció. Csak időben kell felismerni a lehetőségeket.

Említette, hogy az innovációk erő-sítik egymást. Mit érzékelnek majd mindebből például a nyíregyházi emberek?A városban megvalósítandó infrastrukturális és kompetencia jellegű fejlesztésekre további, a város működését, az állampolgárok életét megkönnyítő digitális fejlesztéseket lehet alapozni. Egy-egy város működése, a közösség élete is valóban digitálissá tehető, például magasabb minőségű városi szolgáltatások

bevezetésével, a városon belüli, ICT-re alapo-zott biztonsági megoldásokkal. Ilyen megol-dásokkal, a szükséges kompetenciákkal a Magyar Telekom leányvállalata, a T-Systems Magyarország is rendelkezik.

„Biztos vagyok benne,

hogy Nyíregyháza

minden lakója és vállalata

számára hozadéka lesz

a programnak.”

10

1312

A L A P H A N GA L A P H A N G

Hisz a technológia exponenciális fejlődésében és véleménye szerint az eddig tapasztalt számítógépes forradalom semmi lesz ahhoz képest, amit a biotechnológiában fogunk hamarosan tapasztalni. David Robertsszel, a Singularity University munkatársával a Symposiumon beszélgettünk.

A T-Systems Magyarország novem-beri Symposiumán jelentette be Christopher Mattheisen, a Magyar Telekom vezérigazgatója, hogy a kormánnyal megkötött partner-ségi együttműködési megállapodás jegyében Nyíregyházán kezdi el a Magyar Telekom Csoport a Digitális Magyarország meg-valósítását. Dr. Kovács Ferencet, Nyíregyháza polgármesterét kérdez-tük a digitalizációs program városra gyakorolt hatásáról.

Polgármester úr meglátása szerint mit ad hozzá a nyíregyháziak életéhez a most bejelentett program? Hogyan látja Polgármester úr, a térség illetve Szabolcs-Szatmár- Bereg megye miként profitálhat a Digitális Nyíregyháza megvalósítá-sából?Az, hogy hazánkban Nyíregyházán indul a Digitális Magyarország, olyan lépéselőnyt jelent városunknak, amelynek köszönhetően még tovább erősödik tőkevonzó képessé-günk. Ezért elsősorban ebben látom a jelen-tőségét a programnak. Nyíregyháza az elmúlt években jól teljesített a gazdaságfejlesztés te-rületén, ehhez azonban elengedhetetlen volt

az üzleti környezet átalakítása, az új iparfejlesz-tési terület kialakítása, ehhez kapcsolódóan pedig az infrastruktúra megteremtése, fejlesz-tése. Ebben a folyamatban mi mindvégig úgy tekintettünk a szélessávú internetre, mint egy nélkülözhetetlen közműre. Most egy újabb szintre lépünk a digitális város megteremté-sével, amely mind a versenyképességünket, mind az itt élők életminőségét emelni fogja. Izgalmas és egyben nagyon kreatív időszak vár ránk.

A Digitális Nyíregyháza megvalósítá-sa három pillérre, a digitális infra-struktúrára, a digitális kompetenciák fejlesztésére és a digitális városra épül. Az Önkormányzat hogyan tud hozzájárulni a Digitális Nyíregyháza megvalósításának sikeréhez az egyes pillérek vonatkozásában?Létrehoztunk egy szakemberekből álló mun-kacsoportot, amelynek a feladata meghatá-rozni a legfontosabb lépéseket. Az infrastruk-túra-fejlesztés kapcsán például sorra kell venni a városfejlesztési elképzeléseinket és beépíteni a digitális város koncepcióját. Az oktatás területén is kiemelt jelentősége van a digitális kompetenciák megszerzésének és kiemelten fontosnak tartom, hogy a felnőttképzésben is előrébb lépjünk ezen a területen.

A közigazgatásban, a város működésében és működtetésében is óriási lehetőségeket látok arra, hogy közelebb hozzuk az itt élőkhöz a döntési szinteket és a városlakók valódi igényei visszaköszönjenek a közszolgáltatásokban.

A helyi vállalkozásokat miben segíthetik a mostani fejlesztések, és hogyan támogathatják újabb vállalkozások megjelenését, a városba települését?Nagyon remélem, hogy ez a komplex prog-ram rövid időn belül új munkahelyeket hoz létre és nem csak arra gondolok, hogy a fejlesztések közvetlenül az IT-szektor erősö-dését jelentik majd Nyíregyházán. A hatékonyság, a versenyképesség, a jól képzett munkaerő és a fejlett infrastruk-túra jelenti ma egy város gazdasági vonzerejét. Nyíregyháza ebben egy nagyot fog lépni a programnak köszönhetően, ebből profitál-hatnak majd a helyi vállalkozások és az itt élők egyaránt. Azt gondolom azzal, hogy a Digitális Magyarország Nyíregyházán indul, új utak és új lehetőségek nyílnak meg előttünk a gazda-ságfejlesztés területén, a városlakóknak pedig a mindennapi életben válnak rugalmasabbá, könnyen elérhetőbbé a szolgáltatások.

DIGITALIZÁLÓDÓ NYÍREGYHÁZA

1514

A L A P H A N GA L A P H A N G

2009-ben azzal a céllal alapították meg a Singularity University-t, hogy tíz éven belül pozitív hatást gyakorol-janak egymilliárd ember életére. Már eltelt az évtized fele – hol tartanak a célkitűzés megvalósításában?Igazából a segítségünkkel létrehozott vállalatokon keresztül akarjuk pozitívan befolyásolni egymilliárd ember életét. 2009-ben talán csak egyetlen komolyabb vállalat született, de azóta minden évben újabbak születnek. Reményeink szerint ezek közül néhány szintén képes lesz az exponenciális fejlődésre, és így, ha most még nem is nagyon érződik a hatásuk, a tizedik év felé járva már jó eséllyel tudják pozitív irányba fordítani akár egymilliárd ember életét is. De biztosak majd csak pár év múlva lehetünk ebben.

Az ön elképzelése szerint milyen lesz a számítógép 10 vagy 20 év múlva?Az biztos, hogy nem olyan lesz, mint amilyen manapság egy laptop. A mából visszanézve jól látszik a számítógépek fejlődésének íve. Az 1940-es években még emberek voltak a számítógépek, akik íróaszta-lok mellett végezték a számításokat. Aztán jöttek a mainframe-ek, amelyek először egyszerű, de nagytömegű számításokat végeztek, majd a mini számítógépek, amelyeket már a vállalatok vettek haszná-latba bérszámfejtésre, könyvelésre. A PC-t aztán másra és másképp kezdték használni, és bevonult az emberek mindennapi életébe. A PC-ből aztán laptop lett, abból tablet és okostelefon. Az is jól látszik, hogy minden ilyen átalakulás során a korábbi időszak meghatározó sze-replői nehezen értették meg az új világot.Most két irányba fejlődik a technológia. Egyrészt megjelennek a visel-hető eszközök: karperecek, órák, szemüvegek. Másrészt az okostelefon a környezetünk vezérlőközpontja lesz: onnan irányíthatjuk a világítást, a termosztátot, az okos otthonok különböző rendszereit, a biztonsági kamerákat, akár egyszerűbb robotokat is.

Nem fogja az ember lényegét elnyomni az általa terem-tett technológia?Nem szeretem, amikor szembeállítják az embert és a technológiát, és azt mondják, hogy az ember mesterséges tárgyakkal veszi körül magát. A madár is épít fészket, és arra mégsem mondjuk, hogy mester-séges tárgy lenne – akkor az ember alkotta környezet miért az? A fészek a madár technológiája. A hód gátjai kimondottan átalakítják a környezetet, mégis természetesnek tartjuk őket. Nekünk is fontos lenne, hogy az emberi technológiára ne mesterséges környezetként tekintsünk, hanem biológiai létünk kiterjesztéseként.

No de a biológiai és a műszaki világ mégsem ugyanaz.Ezt sem jelenteném ki ilyen határozottan. Az emberi – de igazából bármilyen – test sokkal inkább gép, mint ahogy valaha is gondoltuk volna. Nagyon szofisztikált, nagyon bonyolult gép, amit egy szoftver irányít. Ez a szoftver a DNS, aminek a működését már kezdjük megér-teni. Már tudjuk olvasni a DNS-ben kódolt információt, és ennek a kiolvasásnak az ára meredeken zuhan; tíz éven belül gyakorlatilag költség nélkül tudunk DNS-elemzést készíteni. Most már próbálkozunk a DNS nyomtatásával is, és annak a költsége is drámaian csökken.Ha pedig olvasni és nyomtatni is tudjuk a DNS-t, akkor kezelni fogjuk tudni a biológiai világunkat irányító szoftvert. Már most is van olyan technológia, a géncompiler, amivel gyakorlatilag úgy szerkeszthet-jük a DNS-t, mint egy szöveges dokumentumot. Veszünk egy sötétben

világító algát, kimásoljuk belőle a DNS-nek azt a szakaszát, amely a világításért felelős gént szabályozza, és beépítjük egy macskába. És ezt már meg is csinálták, az eredmény pedig a világító macska lett. Ez pedig még csak a kezdete, egy töredéke annak, mit tesz lehetővé a géntechnológia. A biotechnológiai forradalom elhomályosítja majd a számítógépes forradalmat.

Nem vet fel ez nagyon súlyos etikai kérdéseket?De, biztosan lesznek rendkívül komoly etikai kérdések is. De szerintem többet számítanak a pozitív orvosi eredmények. Egészen biztos vagyok abban, hogy ha a nem is olyan távoli jövőben visszanézünk a mostani orvostudományra, borzasztó sarlatánságnak fog tűnni. Felvágni a testet, hogy kivegyünk vagy kicseréljünk egy szervet? Ehelyett olyan vírusokat fogunk készíteni, amelyek a szervezetbe juttatva képesek lesznek meg-gyógyítani vagy akár újranöveszteni, megfiatalítani egyes szerveket. A legtöbb orvos persze nem értene ezzel egyet, mert még mindig lineárisan gondolkodnak, csak a saját szakterületüket nézik, és nem látják, milyen fejlődés zajlik a többi területen, ami az ő munkájukra is hatni fog.

Dolgozott már katonai hírszerzőként, befektetési bankár-ként, vállalatvezetőként és vállalkozóként is, most pedig a Singularity University oktatója. Hogyan definiálná magát?Olyan valaki vagyok, aki változást akar hozni a világba. Bill Drayton, az Ashoka alapítója és vezetője szerint háromféle ember változtatja meg a világot. Azok, akik közvetlenül segítenek az embereken, például egy jó termékkel vagy szolgáltatással. Aztán vannak, akik átalakítják a meglévő mintázatokat. Ők leginkább azok a vállalkozók, akik meglát-ják a lehetőségeket és előállnak egy új ötlettel. A FedEx alapítója megnézte az állami posta működését, és azt mondta, hogy ennél ő jobb szolgáltatást tud adni. A cégével és annak szolgáltatásával meg-változtatta egy üzleti szektor mintázatát. Ám a világot azok alakítják át a legjobban, akik a kereteken tudnak változtatni. Nem egyszerűen új mintákat találnak ki a meglévő keretek között, hanem új keretet alkotnak. Ilyen ember volt Mahatma Gandhi vagy Martin Luther King – ők másképp gondolkodtak a világról, és elérték, hogy mindenki más is másképp kezdjen gondolkodni. Én vállalkozóként alapvetően új mintázatok létrehozásával foglalkoztam, de társaimmal szeretnék eljutni erre a szintre, vagy annak közelébe.

A Singularity Universityn ön és kollégái sokat beszélnek a diszrup-tív technológiákról. Mi a különbség a diszruptív és a pusztán forradalmi technológiák között?Egy forradalmi technológia az valami új. Amikor az első autók megjelentek a piacon, mai áron legalább félmillió dollárba kerültek. Csak a leggazdagabbak engedhették meg maguknak. Az autó forradalmi találmány volt, mert helyettesítette a lovat – de akkor még nem tette feleslegessé a gazdaságban. Még több mint húsz évnek kellett eltelnie, amíg Henry Ford elkészítette az első igazán olcsó, a tömegek számára is elérhető autót. Az autó ekkor lett diszruptív technológia, mert akkor forgatta fel végleg és gyökeresen az állati erőre alapozott személy- és áruszállítási piacot. De ilyen lesz előbb-utóbb az elektromos autó is. Ha a sebessége, hatótávja és ára eléri a mostani, hagyományos üzemű járművekét, fel fogja váltani azokat, és uralni fogja a piacot, mert szám-talan más előnyt kínál: nagyobb a csomagtere, könnyebb szervizelni, csendesebb és nem szennyezi a környezetet.

Hogyan lehet a technológiai fejlesztésekkel mélyreható, pozitív változásokat hozni a társadalomban, az emberek mindennapi életében?Az innovációk hozzájárulhatnak ahhoz, hogy megváltozzon az emberek gondolkodásmódja, ami a legbiztosabb útja a társadalom átalakításá-nak. Valaki egyszer azt mondta, és én egyetértek vele, hogy Edison a villanykörtével több ember életét változtatta meg, mint a történelem bármely politikusa. Ahogy az innovációk demokratizálódnak, a szélesebb rétegek számára is megfizethetőek és hozzáférhetőek lesznek, már maguktól terjednek el és egyre szélesebb körben éreztetik hatásukat.

Ha a megjósolt technológiai fejlődés valóra válik, és mindenki számára elérhető lesz a hosszú, egészséges élet, a szinte korlátlan energia, a megfelelő élelem, akkor mi motiválja majd az embereket a további fejlesztésekre, egyáltalán, a munkára?Száz évvel ezelőtt, amikor az emberiség nagy része a földet művelte, szintén feltettek hasonló kérdéseket. Mit tennél, ha nem kellene egész nap a földet túrnod? De szerintem az ember nem arra született, hogy minden nap kemény fizikai munkát végezzen, hanem inkább arra, hogy kreatív legyen, kommunikáljon, társadalmi életét éljen. A robotok valóban elveszik a munkahelyeket, de nem úgy, ahogy általában gondoljuk. A robotok azokat a munkákat veszik át, amit az embereknek amúgy sem kellene csinálniuk. Az emberi elme csodálatos, miért kellene arra kárhoztatni, hogy manuális munkát irányítson? Ezeket a munkákat tényleg gépekre kell bízni, hogy mi több időt tölthessünk tanulással, élmények gyűjtésével, új ötletek kidolgozásával és megva-lósításával. Nem félek attól, hogy a könnyebb élet lustábbá teszi az em-bereket, inkább még hasznosabb irányokba szabadítja fel a kreativitá-sukat. Mindig lesznek olyan kihívások, amelyekkel az emberi elmének meg kell birkóznia.

„A robotok azokat a

munkákat veszik át, amit

az embereknek amúgy

sem kellene csinálniuk.”

„Nekünk is fontos

lenne, hogy az

emberi technológiára

ne mesterséges

környezetként tekintsünk,

hanem biológiai létünk

kiterjesztéseként.”

1716

F Ó K U S Z B A NF Ó K U S Z B A N

KorszaKváltó

kérdések

Csak jó kérdésekre lehet jó válaszokat adni – ez a gondolat hatotta át a 2014. november 12-én, a Budapesti Kongresszusi Központban immár harmadszor megrendezett T-Systems Symposium délelőtti, plenáris előadásait. A megszólalók mindegyike azt járta körül, hogy melyek azok a legfontosabb kérdések, amelyeket a technológia fejlődése felvet a lakosság, a vállalkozások, a kormányzat és nem utolsósorban az infokommunikációs szektor szereplői számára.

A jó kérdések a vállalkozások számára azok, amelyek az üzleti alapmotivációikhoz kapcsolódnak – emelte ki az egész napos konferenciát megnyitó bevezetőjében Rékasi Tibor, a T-Systems Magyarország vezérigazgatója. Ilyen kér-dések lehetnek például, hogy miként tudunk hatékonyab-ban kapcsolatba lépni az ügyfelekkel és a partnerekkel; hogyan tudunk nagyobb értéket kihozni az adatainkból; hogyan tudunk versenyelőnyre szert tenni a piacon?Hasonló kérdések társadalmi szinten is megfogalmazód-nak. Erre a Digitális Magyarország program lehet a válasz, amelynek végrehajtására a Magyar Telekom 2014 februárjá-ban partneri együttműködési megállapodást kötött a kormánnyal. A vállalat részt vesz a program három fő pillérének, így az infrastruktúra, a digitális kompetenciák és a digitális szolgáltatások fejlesztésében. A munka hama-rosan meg is kezdődik, egyelőre egy városra, Nyíregyházára kiterjedően – jelentette be Christopher Mattheisen, a Magyar Telekom vezérigazgatója előadásában (vele készült interjúnkat a 8. oldalon olvashatják).

Nyomás két oldalrólSok mindenhez hasonlították már az európai távközlési szektort, de szendvicshez még aligha. Ám aki végighallgatta Kerstin Günther előadását, egyet kellett, hogy értsen a Magyar Telekom igazgatóságának

elnökével (egyben a Deutsche Telekom európai technológiáért felelős vezető alelnö-kével) abban, hogy olyan, mint az egészsé-ges saláta, ami két szelet szénhidrátban dús kenyérszelet közé szorult. A távközlési ipart is két oldalról szorongatják: egyrészt a piaci nyomás és a fragmentáció, másik oldalról pedig a nagy, internetes vállalkozások gyakorolnak rá hatást.Kerstin Günther számokkal is alátámasztotta ezt a külső nyomást. A világ mindhárom nagy gazdasági régiójában őrületes tempó-ban nő az IP alapú forgalom – 2008 és 2016 közötti időszakra vetítve nagyjából 8-10- szeres lesz a bővülés. Ugyanezen idő alatt az Egyesült Államokban és Ázsiában 35-40 százalékkal nő a távközlési szektor bevétele – Európában viszont várhatóan 10 százalékkal csökken! Ennek több oka is van. Amerikában 300 millió, Kínában 1,5 mil-liárd előfizetőt négy-öt nagy nemzeti táv-közlési társaság szolgál ki. Ezzel szemben Európában az 500 milliós lakosságra mintegy 200 szolgáltató jut. Nekik is meg kell küzdeniük az európai hatóságok szabályo-zási rendszerével, az egyes országok adózási törekvéseivel, és az egyre alacsonyabb árakat követelő fogyasztókkal. Hosszabb távon ez a helyzet nem lesz fenntartható – figyelmeztetett Kerstin Günther.

Élen a technológiábanIlyen körülmények között hogyan védhetik meg magukat a kettős nyomás alatt vergődő távközlési cégek, köztük például a Deutsche

Telekom és leányvállalatai? Kerstin Günther négy tényezőt emelt ki.Az első a technológiai vezető szerep: minde-nütt élen kell járni az innovációban és a fejlesztésekben. Magyarországon például elsőként a Magyar Telekom vezette be a 4G technológiát és a legmagasabb arányú lefedettséget érte le. Macedóniában, a világon elsőként már le is kapcsolták a régi PSTN-hálózatot, és már gőzerővel dolgoznak az 5G megoldásokon. Részben kapcsolódik ehhez a második tényező: az IP-hálózatok integrálása. Jelenleg 12 európai országban 12 hálózatot működtet a DT. Ezt fogja felváltani egy integrált, teljes Európát átfogó, egységes IP-hálózat. „Ez lesz Európa legmo-dernebb hálózata, amelyen a legjobb szolgáltatásokat tudjuk a lehető leggyorsab-ban bevezetni”, mondta Kerstin Günther. De nincs is mindig szükség új technológi-ákra. Számos esetben a meglévő megoldá-sok innovatív ötvözésével lehet növelni a szolgáltatások értékét. Ilyen lehet, ha az előfizető a mobiljáról is programozni tudja a tévé set-top boxát, vagy ha tabletén elkez-dett filmjét a tévén tudja tovább nézni. Azt is látja azonban a Deutsche Telekom, hogy nem lehet mindig mindent egyedül megvalósítani, ezért a stratégia negyedik lábát a szoros partnerkapcsolatok alkotják az iparág legjobb vállalataival.

Magyarország digitalizálásaSonkodi Balázs, a Miniszterelnökség stratégiai ügyekért felelős államtitkára előadásában a Magyarország digitalizálásához kapcso-lódó kormányzati elképzelésekről beszélt. Ennek egyik legfontosabb eleme a kormány által márciusban elfogadott Digitális Nemzet Fejlesztési Program (DNFP), amelynek rész-letes akciótervéről november elején döntött a kormány. A program alapvető célja, hogy

Magyarországon emelkedjen az internet-használók száma, a lehető legszélesebb kör számára legyen elérhető a szélessávú inter-net és minőségi szolgáltatásokat vehes-senek igénybe a friss tudással felvértezett felhasználók.A program négy fő pillérre támaszkodik. Az első éppen az infrastruktúra fejlesztése, úgy a lakossági, mint a közintézményi kör-ben. Nem csak az a cél, hogy Európában az elsők között 2018-ra minden háztartásban lehessen 30 megabites, szélessávú internet-kapcsolat, hanem az is, hogy az oktatásban, az egészségügyben és a közigazgatásban növeljék a lefedettséget.A második pillér az e-gazdaság fejlesztése, amely számos részterületet ölel fel. Egyrészt támogatni kívánják a vállalkozások informati-kai eszközökhöz való hozzáférését, másrészt a kis- és középvállalkozások körében külö-nös hangsúlyt fektetnek a kompetenciafej-lesztésre, hogy a vállalkozók jobban értsék a technológia kínálta lehetőségeket, és így hatékonyabban tudják kihasználni a rendel-kezésükre álló eszközöket. Mindez szorosan összefügg az intelligens települési megoldá-sok elterjesztésével is, amelyek már nem csak egy-egy vállalkozásnak, hanem nagyobb közösségeknek, térségeknek tudnak versenyelőnyt biztosítani. De nem lehet a fejlesztést kizárólag a ver-senyszférára szűkíteni. Meg kell újítani és új szintre kell emelni az elektronikus közigazgatási szolgáltatásokat – folytatta előadását az államtitkár. A konkrét tervek közül Sonkodi Balázs kiemelte, hogy 2020-ig a vállalkozások által igénybe vett összes köz-igazgatási szolgáltatást szeretnék elérhetővé tenni az interneten is, és ezzel párhuzamo-san az állampolgároknak kínált e-ügyintézési szolgáltatásokat is bővítenék. Szintén lénye-gesnek nevezte, hogy a jövőbeni fejleszté-sek mind illeszkedni fognak egymáshoz egy átfogó e-közigazgatási keretrendszerben, elkerülve a párhuzamos fejlesztéseket és funkciókat.A negyedik láb az átfogó kompetenciafej-lesztés. Az autópálya sem ér semmit, ha senki nem tud autót vezetni – a modern infrastruktúra és szolgáltatások is parlagon hevernek, ha nincs, aki használni tudja őket. Így a DNFP-ben külön hangsúly kerül arra, hogy minden célcsoport (lakosság, vállalko-zások, közigazgatási szereplők) olyan tudást sajátíthasson el, amely segítségével kiaknáz-hatja a Digitális Magyarország előnyeit.

1918

F Ó K U S Z B A NF Ó K U S Z B A N

Gyorsuló technológiai innováció

Márpedig a digitális világ itt van a küszöbön – fűzte tovább a szót Elias Drakopoulos, a Deutsche Telekom üzleti kiválóságért fele-lős alelnöke. A technológiai innováció egyre gyorsabb: az új eszközök, megoldások már kétszer-háromszor gyorsabban találnak utat a szélesebb fogyasztói rétegekhez, mint az évtizedekkel ezelőtti találmányok. Egyúttal megváltozott az innováció jellege is: ma már nem egy-egy vállalat visz sikerre valamilyen

technológiát. A sikeres vállalkozások nyílt rendszerekben, kiterjedt ökoszisztémákban gondolkodnak.Néhány éven belül a jelenleginek sokszoro-sára emelkedik az okostelefonok és tabletek száma, de még ezt a fejlődési ütemet is túlszárnyalja az egyéb, hálózatba kötött intelligens eszközök számának gyarapodása. Több tízmilliárdra lesz tehető az állandó kapcsolattal rendelkező háztartási gépek, autók, intelligens otthonok, vagy akár ipari berendezések száma, és kiala-kul a digitális társadalom és gazdaság. Ez pedig az üzletmenetre is alapvető hatás-sal van – fogalmazott Elias Drakopoulos, kihívásokat és lehetőségeket teremtve.Az internetnek és a mobilitásnak köszönhe-tően a cégek elérték, hogy határaik ne csak az iroda vagy a gyárépület faláig terjedjenek, hanem azokon túl is kiterjeszthetők legye-nek, mivel elektronikusan tudnak kommuni-kálni ügyféllel és partnerrel egyaránt. A következő fázis csak most következik: ebben, a mindig és mindenütt rendelkezésre

álló hálózati kapcsolatoknak köszönhetően az üzletet már magán a hálózaton lehet bo-nyolítani. Ennek során új üzleti kapcsolatok alakulnak ki, a vállalat saját értéklánca össze-kapcsolódik az ügyfelek, a beszállítók, a part-nerek értékláncaival, ami viszont új bevételi forrásokat és új piacokat nyithat meg a lele-ményes vállalkozások előtt.A következő fázist pedig már a diszruptív technológiák (például a felhőszolgáltatások vagy az M2M-kommunikáció) igénybe vétele jelenti majd. Már most is jól látszik, hogy előbb-utóbb gyakorlatilag bármilyen szolgáltatást igénybe lehet venni a felhőből is. Ez egyik oldalról megváltoztatja a válla-latok költségszerkezetét (hiszen ami eddig Capex volt, most átalakulhat Opexszé), és így működését is; másrészt pedig új alapokra helyezheti az ügyfelek kiszolgálását, akik minden eddiginél rugalmasabb, „test-hezállóbb” termékeket és szolgáltatásokat kaphatnak.

Ami a technológián túl van Fantasztikus új technológiák bontakoznak ki a szemünk előtt, de ezek igazi jelentősége nem is feltétlenül a forradalmi műszaki megoldásokban rejtőzik – mutatott rá Mark Yates, az IDC elemzője. Mark Yates példaként hozta előadásában a vezető nélküli autót, amely az érzékelők, számítógépek és kommunikációs berendezé-sek lenyűgöző egyvelege. De gondoljuk végig: milyen hatásai lehetnek az önműködő autóknak, ha egyszer nagyobb számban elterjednek? Egyrészt az autóban töltött időt nem vezetésre fordítjuk, hanem arra, amire csak akarjuk: tanulásra, olvasásra, szórakozásra, a többiekkel való kapcsolattartásra. Másrészt megváltozhat az autókhoz való viszonyunk is. Nem a vezetési élmény a fontos, hanem a célba jutás, így viszont kisebb szükségét érezzük annak, hogy saját autót vásároljunk. Megoszthatunk egy közös autót másokkal, vagy csak akkor vesszük igénybe, ha éppen szükségünk van rá.De más iparágak is megérzik az önműködő autók elterjedését. Az egymást figyelő autók miatt kevesebb közlekedési lámpára lesz szükség; ha kevesebb a baleset (és azokat nem a sofőrök okozzák), át kell gondolni a biztosítási piacot is; a gazdaságosabban működő járművek pedig kevesebb üzemanyagot is fogyasztanak.A vezető nélküli autó pedig csak egy példa azokra az iparágakra, ahol a közeljövőben exponenciális növeke-dést várhatunk – tette még hozzá Mark Yates.

Számítási felhő, digitális város, gamification– csak néhány példa azon témák hosszú sorá-ból, amelyek szóba kerültek az idei Symposium délutáni szekcióeladá-sain. Ezekből válogattunk a követ-kező összeállításunkban.

A megszokott színvonalonManapság mindenki a felhőkről beszél, de a felhőről való beszéd nem jelent egyet a felhőhöz szükséges szakértelem meglété-vel. A T-Systems Magyarország azon kevés cég közé tartozik, amely ma már többféle módon biztosítani tudja, hogy ügyfelei csak az előnyeit élvezzék a felhőszolgáltatások-nak, a szolgáltatás akadálymentes nyújtása

teljes egészében a T-Systems Magyarország vállalja – mondta Gupta Sanjay, a cég üzleti intelligencia és információmenedzsment megoldások ágazatigazgatója a Symposium felhő-szekciójában. Ehhez persze számos tényezőt kell figye-lembe venni és számos elvárásnak meg-felelni. Az első és legfontosabb az ügyfelek egyik legnagyobb félelmének, a biztonsági aggályoknak az eloszlatása és a megfelelő szolgáltatási szint biztosítása. Ezt egyetlen

módon lehet megtenni: legalább olyan – de inkább magasabb – szintű biztonságot és szolgáltatási folytonosságot kell garan-tálni, amit egy nagyvállalat a saját informati-kai részlegétől elvárt és megszokott. Nem könnyű ilyen infrastruktúrát kiépíteni egy szolgáltatónak, de ha ez megvan, abból a kisebb és nagyobb vállalatok egyaránt profitálhatnak. A kisebbek azért, mert olyan infrastruktúrához férhetnek hozzá szolgálta-tás formájában, amelyeket egyébként maguk nem tudnának bevezetni. A nagyvál-lalatok pedig azért, mert a szolgáltató által biztosított méretgazdaságosságot kihasz-nálva ugyanazt a szolgáltatási és biztonsági szintet olcsóbban is el tudják érni.Mindez persze mit sem ér, ha az ügyfél nem találja meg a kínálatban a számára szükséges szolgáltatásokat. Éppen ezért a T-Systems Magyarország széles portfóliót alakított ki szolgáltatói és szállítói ökoszisztémájára támaszkodva. Ennek központi elemét képe-zik a nagy nemzetközi vállalatokkal (mint a Microsoft, a Cisco vagy az SAP) kötött meg-állapodások, amelyek nyomán azok szolgál-tatásait integrálni tudják saját kínálatukba.További lehetőségeket is jelent a széles portfólió és az átfogó infokommunikációs háttér. A T-Systems Magyarország – hazánk-ban egyedülálló módon – egy kézből tudja kínálni a kommunikációs, a platform- és alkalmazásszolgáltatásokat. Ennek jelentősége nem csak abban nyilvánul meg, hogy az ügyfélnek nem kell több céggel egyezkednie; az igazi előny akkor jelentkezik, ha véletlenül valahol valamilyen probléma adódik. Ilyenkor nincs egymásra mutogatás – bármi gond van, az a T-Systems Magyarország gondja, ő vállalja a teljes felelősséget.Ugyancsak az átfogó háttér ad módot a T-Systemsnek arra, hogy a kkv-től a nagyvállalatig minden üzleti szegmensnek a

saját igényeire szabott felhőt tudjon biztosítani. A kis- és középvállalkozások számára nem az egyéni igények kielégítése, hanem a költséghatékonyság és az egyszerű használatba vétel a legfontosabb. Nekik olyan megoldás kell, amivel könnyen és kicsiben is el tudnak indulni, de velük együtt tud nőni, ha felfut az üzletük. Ezt a szemlélet-módot fogja át a cég instant márkája, amelyben számos különféle célalkalmazás érhető el különféle vállalati feladatokra (pl. instantSales, instantDoc, instantPhone), és amelyekről bővebb információk is elérhetők a cég nemrégiben elindult, tematikus portálján, a cloud.t-systems.hu oldalon.A nagyvállalatoknak inkább a privát és hibrid felhőmegoldásait ajánlja a vállalat. Ezek köny-nyebben illeszthetők a vállalatok meglévő infrastruktúrájába, és anélkül használhatják ki a felhő jelentette előnyöket, hogy fel kel-lene adniuk a kritikus fontosságú rendsze-reik feletti kontrollt. „Biztosak vagyunk abban, hogy a jövő egyik fontos iránya a hibrid felhő lesz, erre komoly erőforrásokat összpontosí-tunk”, tette még hozzá Gupta Sanjay.

Okosan, városi szinten isIntelligens a telefon, az óra, a szemüveg, intelligenssé válnak az autók is – miért

Mindenre van

megoldás

2120

F Ó K U S Z B A NF Ó K U S Z B A N

éppen a városok maradnának ki a sorból? A digitális város koncepciója a T-Systems Magyarország (és a Magyar Telekom) tevékenységének is fontos elemét képezi, és nem véletlenül.Nagyon sok múlik azon egy város jövője szempontjából, hogy mennyire él azokkal az intelligens lehetőségekkel, amelyek már most (vagy a közeljövőben) rendelkezésre fognak állni. A kihívások a világon szinte mindenütt ugyanazok: a lakosság a nagyvárosokban koncentrálódik, vagyis nő a népsűrűség, egyre nagyobb a zajterhelés,

a légszennyeződés, növekszik a bűnözés – vagyis egyre élhetetlenebbek lesznek a városok. Mindezekre a problémákra, választ adhatnak a digitális városok – jelentette ki Gombos Szilárd, a T-Systems Magyarország stratégiai pre-sales igazgatója.Hogyan tud egy digitális város a kihívásokkal sikeresen megküzdeni? Például úgy, hogy az IKT megoldásokkal egyszerűsíti a városüzemeltetést, a városi élet szervezé-sét. Ezáltal a városban működő vállalkozások

versenyképesebbek lesznek, a város fejlesztésére, a városlakók edukálására több időt és erőforrást fordíthatnak a vállalkozások és maga a város is. Az elektronikus ügyinté-zés bevezetése nagymértékben csökkent-heti a városlakók sorban állással töltött idejét, nem beszélve az önkormányzati munka hatékonyságának javításáról. Ha a lakók hatékonyabbak, az egész város működése is hatékonyabb lesz, ami több tőkét vonz a városba, új munkahelyeket teremtve.Az új – és vonzó – munkahelyek egy másik gondra, a jövő nemzedékek számos helyen tapasztalható elvándorlására is megoldást kínálhatnak. Ha ehhez olyan élhető környezet társul, amelyben a fiatalok otthon érzik magukat – például a városi ügyinté-zési, közlekedési, kulturális, turisztikai szolgáltatások mobilon is elérhetővé válnak – a jövő nemzedéke nem csak dolgozni, hanem élni is szívesen fog az adott településen.A települések intelligens fejlesztése számos szereplő kölcsönösen, hosszútávon előnyös együttműködése mellett valósulhat csak meg. A T-Systems Magyarország nyitott az intelligens város fejlesztésben releváns piaci szereplőkkel, különösen a helyi vállalkozásokkal partnerség kialakítására – tette hozzá Gombos Szilárd –, hiszen ők ismerik a helyi problémákat, ők tudják, milyen kérdésekre kell elsőként választ adni, és természetesen a válaszok megfogalmazá-sából is ki tudják venni a részüket. Az így megszülető jó megoldások pedig a T-Systems Magyarország révén külföldre is eljuthatnak, így az együttműködő helyi vállalkozások további piacokhoz is juthatnak.

Gamification - Üzlet játékosan„Játszani mindenki szeret, de a játék szórako-zás, ami nem a munkahelyre való!” – kezdte bevezetőjében Zsoldos Tamás, a T-Systems Magyarország szenior üzleti tanácsadója. A gamification egy olyan új megoldás, ami a játékból adódó „szórakozás-faktort” transzformálja át az üzleti területre úgy, hogy

egy egyénre szabott rendszert hoz létre annak érdekében, hogy a dolgozók saját-juknak érezzék a vállalati célkitűzéseket. Jelentése a mögötte álló filozófia megteste-sülése: „játékosítás”.A gamification-trend felfutóban van, a piaci szegmens forgalma 2018-ra az előrejelzések szerint meghaladja majd az évi 5 milliárd dollárt – idézte a piackutató-kat Zsoldos Tamás. A módszert rendkívül széles skálán alkalmazzák, kezdve a sport

applikációktól (Nike Running), a banki (Raiffeisen – Zuno, BBVA, SCB) és call center (Playvox, Liveops) megoldásokon át, egé-szen az orvosi alkalmazásokig (Foldit). Nem véletlenül ilyen széles a skála: a gamification bizonyítottan tudja növelni a munka haté-konyságát, képes a munkaerő vagy a válla-lat fogyasztóinak aktivizálására, az egyének belső motivációin keresztül. A T-Systems Magyarország is előállt saját megoldásával, az Adventures-szel. A szoftver már készen van, először február-ban vezetik be a cég egyik speciális belső rendszeréhez, a PMTool-hoz. A PMTool-ban folyik a T-Systems komplett projekt

költségtervezése és kontrollingja – ebből két fontos funkció lett kiválasztva, amely meglehetősen repetitív és unalmas: a projektre történő időjelentés és annak jóváhagyása. Az éppen futó projektekkel eltöltött időt elméletileg mindenkinek a lehető leghamarabb fel kellene vennie, de a gyakorlat azt mutatja, hogy ezt rendsze-rint a hónap végére hagyják a dolgozók. Ez nem T-Systems-es sajátosság, minden nagyobb cégnél problémát jelent az időjelentés pontossága és megfelelő időben történő rögzítése. Ezen kíván változtatni az Adventures – folytatta a rendszer bemutatásával Zsoldos Tamás.

A kalandjátékokat idéző képernyőn mindenki látja, hol áll a havi teljesítésben, mennyire van elmaradva a vele szemben támasztott időarányos elvárásoktól, illetve a többiektől. Nem játék a játék versengés és jutalmak nélkül: a dolgozók azt is látják, hogyan teljesítenek a többiekhez képest, és a legjobbak trófeákat is begyűjthetnek. Az Adventures első alkalmazása ugyan belső T-Systems-es próba lesz, de maga a rendszer úgy készült, hogy minimális informatikai támogatással könnyen elhelyezhető legyen bármilyen üzleti környezetben. Így más cégeknél is hatékonyság növelést eredmé-nyezhet és ami a legfontosabb: mérhetően.

Elismerjük partnereinketMegszokott hírnek számít már, ha egy rendszerintegrátor valamilyen elismerést kap egy gyártótól. Persze azért erre mindenki odafigyel. A Cisco-nak most melyik a leginnovatívabb partnere? Ki lett idén az IBM-nél vagy a Microsoftnál az év partnere? Nem árt tudni. Az is meg-szokott, hogy a rendszerintegrátorok díjazzák az ügyfelei-ket. Melyik legyen az Év Projektje?

Egyáltalán nem megszokott viszont, hogy az elismerés fordított irányba történik, vagyis az, hogy a gyártókat díjazzák. Miért jutalmaz valaki olyan céget, akitől jórészt vásárol? Egy autó márkakereskedője nem díjazza a gyár-tót, a sarki közért sem díjazza a nagykereskedést, és egy franchise étterem vagy benzinkút sem díjazza a brand-et, amit képvisel. Az ICT és rendszerintegrációs piacon sem volt eddig szokásos ez. Mi viszont azt gondoljuk, hogy iparágunk máshogyan működik, ezért van helye ennek a megközelítésnek.

A gyártókkal való együttműködés és partnerség szerepe az utóbbi időben felértékelődött. Ma már messze nem egyszerű kereskedelmi, viszonteladási kapcsolatról van szó. Közös megoldásokat fejlesztünk ki, közös labort üzemeltetünk, a partnerrel együtt ott vagyunk ugyan-azon ügyfeleinknél, egymást építő üzenetekkel, közben tanulunk egymástól, vízióink és stratégiáink alapján közös marketingakciókat tudunk végrehajtani. Röviden: szüksé-günk van egymásra.Ezek miatt nem csak hasznos, de jó érzés is a gyár-tókkal szorosabban együttműködni, és a T-Systems Magyarország mérete révén lehetőségünk van arra, hogy az ICT piac valamennyi jelentős gyártójával legyen szignifikáns együttműködésünk. Több mint 80 gyártóval, több mint 150 főbb technológiai területen.Ez a helyzet szülte azt az ötletet, hogy jutalmazzuk a kiemelkedő partnereink közül is a legkiemelkedőbbe-ket, köztük a klasszikus gyártói partnerek mellett azokat az – általában kisebb méretű – alvállalkozó vagy konzorci-ális együttműködő partnereket is, akik mindig valamilyen hozzáadott értéket tudnak szállítani a projektekhez.Szívből gratulálunk az idei Symposiumon átadott, első partneri díjasainknak! A Transzformációs-díj kategóriában a Cisco-nak, a Legnagyobb növekedés kategóriában a Microsoftnak és az Ökoszisztéma-díj kategóriájában a Medexpert Kft.-nek!

REJTŐ BARNABÁSPartnermenedzsment

T-Systems Magyarország

Beszédes szövegekKönnyebb elemezni az adatokat, amíg azok strukturált formában állnak rendelkezésre. Az új ügyfélcsatornák megnyílásával azonban egyre több lesz a szöveges adat is: a hagyo-mányos telefonhívásokon, levelezésen túl a vállalatok ma már jóval több csatornán keresztül érintkeznek az ügyfeleikkel, például contact centereiken keresztül e-mail-en, a közösségi médiában, sőt fórumokon, blogok kommentjeiben is.Ezeknek az elemzése számos előnyt kínálhat a vállalatok számára – mondta előadásában Tóth Rózsa, a T-Systems Magyarország szenior adatbányász szakmai irányítója. A szöveges adat-vagyon az adatbányászati, szöveganalitikai módszertannal elemezhető, így például minta- és incidenskeresési, kategorizációs és érzelemelemzési feladatok végezhetők el és különböző fontos mutatók (pl. véleményindexek) képezhetők.Ezen elemzések eredményei mentén támogathatók az ügyfélélmény növelését célzó tervek, hiszen jobb lehet az ügyfelekkel folytatott kommunikáció és mód nyílik a krízishelyzetek azon-nali kezelésére. Másrészt a call centerekben lehetővé teszi az erőforrás-optimalizációt például a hívásidők csökkentése, az indokolatlan átkapcsolások megszüntetése és a supervisori tevé-kenység optimalizálása révén.

A SIÓ-ECKES Kft.-nél végzett integrációnak köszönhetően a vállalat egyszerűbben, gyorsabban és hatékonyabban képes menedzselni a folyamatait. A vállalatirányítási rendszerrel integrált, operatív munkavégzést támogató alkalmazás garantálja a minőségbiztosítási előírásoknak való megfelelést és az elektronikus adatgyűjtéssel biztosítja a nyomkövetéssel szemben támasztott igényeket, illetve a felhasznált alapanyagok ellenőrzésével a termékek magas minőségét is.

t-systems.hu/egyuttlehetseges

„ Évente mintegy 13 ezer tonna hazai termelésű, friss gyümölcsöt dolgozunk fel és juttatunk el vásárlóink asztalára. A tökéletes minőség a gyártástól is függ, amit új folyamat-támogató rendszerünk garantál.”– APEL MARGIT, SUPPLY CHAIN DIRECTOR, SIÓ-ECKES KFT.

A JÖVŐ INSPIRÁL MINKET.

EGYÜTT LEHETSÉGES.

Tsystems_Sio_Jovokep.indd 1 21/11/14 11:33 Tsystems_Sio_Jovokep.indd 2 21/11/14 11:33

2524

F Ó K U S Z B A NF Ó K U S Z B A N

2014-ben minden eddiginél több vendég, közel 2000 meghívott lépett be a Symposium helyszínéül szolgáló Budapesti Kongresszusi Központba. Az egyre nagyobb méretű rendezvény koncepciója az elmúlt két év során nem változott, inkább csak színesedett.

Célok és minták2012-ben, az egységes T-Systems Magyarország létrejöttével új távlatok nyíltak az az értékesítés-támogatás, azon belül is az ügyfél-rendezvények tekintetében. Korábban elődvállalataink is megren-dezték a saját, szűkebb értelemben vett szakmai berkeikben elismert rendezvényüket, amelyen az adott cégek szakértői strukturált formában beszámolhattak a piacukat jellemző trendekről, a legújabb technológiai fejleményekről. De az egységesítést követően, vezető szolgáltatóvá válva más hangsúlyok, más fókuszok mentén, egy új ügyfélrendezvény-koncepciót kellett kialakítanunk. Magasabb sebességbe kellett kapcsolnunk, és már 2012 novemberére egy olyan rendezvény megvalósítását tűztük ki célul, amelyen keresztül nemcsak az egységesített cég ereje és kompetenciái válnak kézzel foghatóvá, hanem az iparágat érintő legfontosabb kérdésekről is képet kaphatnak vendégeink.Az új Symposium kereteinek kialakítása során jó példával szolgál-tak nemcsak saját, cégcsoporton belüli tapasztalataink, hanem azok a nemzetközi rendezvények is, amelyek nagyban meghatározzák Európa, sőt a világ véleményét az ICT-iparágról. Többek között a hannoveri CeBIT is jó példa volt, hiszen a technológiai trendekre sokszínűen rezonáló expo minden évben tájékozódási pontként szolgál nem csupán az iparág bennfenteseinek, hanem más szek-torok döntéshozói sőt, gyakran a politika számára is. Persze méretét tekintve a Symposium nem versenyezhet a CeBIT-tel, de az ott felvo-nultatott jó gyakorlatokból tudtunk meríteni.

Eszközök és eredményekA business-to-business szegmensben az ügyféllel való közvetlen kapcsolatteremtés egyik leghálásabb eszköze és az értékesítés- támogatás mai napig legjobban működő eleme a rendezvénymar-keting. Ennek elsődleges oka az, hogy közvetlen élményben lehet része annak, aki ellátogat például a Symposiumra. Itt koncentráltan lehet megismerni magán a T-Systems Magyarországon túl azt is, hogy merre tart az ICT-világ, hogy milyen elvárásokat támaszt-hat a közeljövő technológiai szempontból a cégekkel és így az üzleti vezetőkkel szemben.Az egyik legnehezebb kihívás egy szakmai rendezvény keretein belül bemutatni azt a sokrétű kompetencia-hálót, amellyel cégünk rendel-kezik. Megoldásokat, projekteket viszonylag könnyű ismertetni – mi is alapozunk erre, és idén már a délelőtti plenáris programban is, az Év Projektje-díj keretében bemutattunk három nagyprojek-tet a közönségnek. De hogyan lehet átadni azokat a képességeket, amelyekkel mondjuk egy tanácsadónk rendelkezik, vagy amivel egy egyedi igénynek tudunk megfelelni? Már a 2013-as Symposiumra kidolgoztunk a saját válaszunkat erre a kérdésre: innovatív kiállítóte-rünkben, a JövőTérben kialakítottuk Szakértői Arénánkat, ahol cégünk egy-egy területének szakértőjével konzultálhattak vendé-geink akár az eseményre fejlesztett mobilalkalmazásunkon keresztül foglalt időpontban is.A rendezvényeknek van egy másik fontos eleme is a közvetlen-ségen túl: a rendezvényhez kapcsolódó eszközök révén, mint amilyen a személyre szabott beléptetés, az utólagos elégedett-ség-mérés, könnyen felmérhető az adott rendezvény sikeressége is. Mobilalkalmazásunkkal pedig a helyszínen is biztosítani tudjuk a közvetlen elérését, interaktív szavazó-funkció beépítésével (mint amilyen idén az Év Projektje-díjhoz kapcsolódó szavazás is volt), a jelenlévő közönség aktívan bevonható a rendezvény alakításába.

Tartalom és lendületA 2014-es, novemberi Symposium tervezésekor nagy hangsúlyt fek-tettünk arra, hogy tartalmi szempontból is merjünk újítani: a korábbi, jellemzően 20-25 perces előadások irányából elmozdul-tunk a rövidebb, lendületesebb, mindössze 15 perces előadások felé mind a plenáris délelőttön, mind a szekció délutánján. A „kevesebb: több” elvét alkalmazva arra jutottunk, hogy sokkal fontosabb az, hogy a Symposiumon átsugárzó komplexitás legyen megragad-ható, mint az, hogy egy-egy részproblémában elmerüljön a hallgató-ság. A folyamatos változás világában egyre nagyobb igény mutat-kozik a big picture átlátására, ezért minden évben külön hangsúlyt helyezünk arra, hogy valódi vizionárius, a megszokott kereteken túllépő előadókat hívjunk meg. Ennek jegyében idén már második alkalommal láthattuk vendégül a korszakváltó technológiák hatásait kutató Singularity University egy szakértőjét.Egy akkora cég esetében, mint az 1800 főt foglalkoztató T-Systems Magyarország, nem kizárólag az ügyfelek, az iparág lehet a célkö-zönség, hanem gyakran a munkatársak is. Nagy szervezetben dol-gozunk, ezért nagyok a távolságok egyik-másik szervezeti egység között. Arról, hogy melyik terület pontosan mivel foglalkozik, milyen kompetenciákkal bír, gyakran többet tud mondani egy egész napos rendezvény, mint bármilyen belső kommunikációs megoldás. Mivel a helyszín befogadóképessége miatt kollégáink csak rendkívül korlátozott számban vehetnek részt a Symposiumon, ezért arra törekedtünk, hogy alternatív eszközökkel őket is bevonjuk. Idén már a teljes délelőtti programot streameltük a T-Systems-es kollégák számára, a gyakornokoknak pedig egy tudósítói pályázatot hirdettünk.

Évről-évre2012 óta nagy utat tett meg a T-Systems Magyarország Symposium. Mára már hazánk egyik legnagyobb, egész napos ICT-rendezvényévé vált úgy, hogy évről-évre folyamatosan növelni tudta a belépő vendégek számát. Ehhez minden ősszel megmozdul a T-Systems Magyarország teljes szervezete a menedzsmenttől a gyakornokokig a rendezvény sikere érdekében. És ez a legfontosabb.

BÁNHEGYI ZSÓFIAigazgató

Marketing és Kommunikáció ÁgazatT-Systems Magyarország

egy rendezvény

ereje

F Ó K U S Z B A NF Ó K U S Z B A N

korszakváltás:

digitális

forradaloM

A világ jelenleg korszakváltáson megy keresztül: az élet minden területén, legyen szó a privát szféráról vagy a munkahelyről, a digitalizáció alapvető változá-sokat hoz. Az infokommunikációs (ICT) iparág érde-kes kettős szerepben vesz részt mindebben: egyrészt a technológiai oldalról az egyik fő mozgatórugója ezen változásoknak, másrészről önmaga is folyamato-san átalakul ezek eredményeként. Mint minden változás esetében, úgy most is lesznek nyertesek és vesztesek. Ahhoz, hogy magánemberként, vállalati szakemberként a nyertesek között legyünk, érdemes megérteni a változásokat, felismerni az abban rejlő lehetőségeket.

Az első lépés a felismerésA kisfiam idén szeptemberben kezdte az iskolát. Amikor első nap ment a család az évnyitóra, gondolkodtam magamban: nem emlék-szem, mikor lett a csupán néhány szót tudó kisgyerekből egy olvasni és már kicsit számolni is képes nagyfiú. Amint ezen gondolkoztam, rájöttem, hogy a nagy változásoknak, a korszakváltásoknak van három közös jellemzőjük: Ha közel vagyunk hozzá, együtt élünk vele, akkor folyamatában

nem érzékeljük magát a változást. A változás nem egy pillanathoz köthető, nem ugrásszerűen

történik meg, általában egy hosszabb folyamat. Bár maga a változás nem egy pillanathoz köthető, mégis van

egy inflexiós pont, amikortól kezdve már mindenki számára egyértelmű, hogy valami teljesen más lett.

Ahhoz, hogy valaki a változás nyertese lehessen, a legfontosabb szempont, hogy tudatosan kezelje: időben ismerje fel, értse meg a lényegét, alakítsa ki a stratégiáját és megfelelően hajtsa azt végre. A buzzword-ök és a hype-ok áradatában nem is olyan egyszerű megragadni, hogy mik azok a valós változások, amelyek átalakítják az ICT iparágat.

Hálózatba kötött eszközök, szenzorok – és minden….?Napjainkban elképesztő sebességgel nő a hálózatba kötött eszközök száma. A korábban is triviálisan hálózatba kötött eszközökön (pl. mobiltelefon) túl ma már szinte minden bekapcsolódik a hálózatba. Elég, ha arra gondolunk, hogy 2015-től az EU-ban már

minden új autónak rendelkeznie kell automatikus segélyhívásra al-kalmas (eCall) funkcióval, és olyan hagyományos ágazatokban, mint a mezőgazdaság is, kezd elterjedni, hogy a traktort egy hálózatba kötött, GPS-szel rendelkező egység irányítja a pontosabb sorkövetés érdekében. És ez nem Amerikában vagy egy sci-fi-ben történik, hanem ma, 2014-ben Magyarországon.Ennek a változásnak a hatásai ma még meg sem becsülhetők, mert nem maga a hálózatba kötés lesz az izgalmas, hanem az ennek kapcsán előálló adatok, információk nyújtotta lehetőség.

Tudás - új formábanTudásalapú társadalomról régóta beszélünk, mostanra azonban egészen új szempontok merülnek fel. Neves egyetemek állítják, hogy már egyre nehezebb egy ötéves oktatási programot összeállí-tani, mert a változás egyszerűen túl gyors ahhoz, hogy nyomonkö-vessék. Mire végeznek a diákok, már elavul a tudások. Ezzel párhuza-mosan az elérhetőség (access) drámaian javul. Színvonalas képzési anyagokhoz lehet jutni az interneten keresztül, sok esetben gyakor-latilag ingyen. Ez akkora kihívás a hagyományos oktatási rendszer számára, amelynek jelenleg nehéz megjósolni a hatását. A vezető ICT cégek egyre kevésbé kérnek papírokat a jelentkezéskor: amire szükségük van, az kreatív, jó gondolkodású és az adott témában tapasztalattal rendelkező munkatárs.Ez együtt jár egy generációváltással, és az X generáció tagjai (az 1965 és 1980 között születettek) egyre inkább megjelennek a vezetői posztokon, az Y generáció tagjai (vagyis az 1980 és 1995 között születettek) pedig kopogtatnak a cégeknél – vagy éppen fordítva, az értékes Y generációs tagokért harcolnak az ICT vállalatok.És ez az a pont, ahol az ICT cégek hatalmas kihívással néznek szembe: a hagyományos HR-rendszerek egyre inkább képtelenek ke-zelni az Y generáció elvárásait – ahol a munkabér messze nem a leg-fontosabb döntési szempont a munkahely kiválasztásában, helyére belép a rugalmas munkaidő, a távmunka, a kreatív feladatok sora. Mindeközben a technológiának és az Y generáció mobilitásának kö-szönhetően ez a verseny is globálissá vált: a hazai cégeknek külföldi cégekkel kell versenyeznie a legjobb „koponyákért”.

IT konzumerizáció - Privát életből a munkahelyreVolt idő, amikor a vállalati oldali trendek, fejlesztések határozták meg a lakossági (consumer) piacot, mára azonban ez megfordult. A technológiai fejlesztés, illetve a technológia terjedése a lakossági körben rendkívüli módon felgyorsult, és egyre inkább iránymuta-tónak számít a vállalati környezetben is. Az X generációból kikerülő, fiatal vezetőknek természetes elvárása, hogy az otthonról hozott eszközeit a vállalaton belül is használhassa. Ez a trend, a Bring Your Own Device (BYOD), komoly kihívás elé állítja a vállalati informatikát. Az ICT cégek számára pedig egyrészt egy belső megoldandó feladat, másrészt komoly üzleti lehetőség. Szintén a „lakossági logika” átszivárgását mutatja, hogy egyre több a közösségi alapú (social) vállalaton belüli IT megoldás.

Olvadó határvonalak - új szereplők és régi szereplők új szerepbenSzintén a technológiának köszönhetően a szolgáltatási értékláncban átrendeződés tapasztalható és további mozgás várható. Egyrészt a felhő alapú megoldásokkal az ICT iparág nagy szállítói bizonyos területeken egy lépéssel közelebb kerülnek az ügyfelekhez, csökkentve a helyi cégek mozgásterét. Hozzá kell tenni persze, hogy a személyre szabott rendszerintegráció felett messze nem kell vészharangot kongatni, mert erre továbbra is jelentős ügyféligény lesz. Hasonló, az üzleti értékláncon való elmozdulást mutató trend, ahogy a hardware gyártók belépnek az alkalmazások területére (pl. Apple) vagy épp fordítva, az alkalmazás oldalon aktív szereplők mozdulnak el a hardware-ek felé (pl. Amazon).És ez a trend nem is csak iparágon belül érvényes: Kínában a pénz-ügyi szolgáltatások piacának az egyik legnagyobb kihívója nem egy hagyományos pénzintézet, hanem az egyik legnagyobb internetes kereskedőcég elszámolásokat bonyolító egysége.

A nagy képLehet az az érzésünk, hogy amit ma olvastunk a hírekben, csak egy apró változás, de nem szabad elfelejteni, közelről nehéz a teljes képet összerakni. Ha egy lépéssel hátrébb lépünk, akkor észre fogjuk venni, hogy az apró változásokból kirajzolódik egy nagy kép, amely egyértelműen azt mutatja, hogy a világ, amiben élünk és dolgozunk, jelentős átalakulás alatt van. A digitalizáció és az abból következő trendek már ma, és a jövőben is még inkább megváltoztatják min-dennapjainkat. Az pedig alapvetően rajtunk múlik, hogy a változás nyújtotta lehetőséggel milyen módon élünk.

ENDERSZ FRIGYESigazgató

Versenyképesség-fejlesztésT-Systems Magyarország

Az X generáció főbb jellemzői:találékonyak és önellátóak; kamaszként találkoztak a számítógépekkel, megtanulták használni azokat;jellemzően jó fizetésért multinacionális cégekhez mentek el dolgozni,

ami sokszor egyet jelentett a korlátlan munkaidővel, illetve a folyamatos stresszel.

Az Y generáció főbb jellemzői:nyitottak az újdonságokra, gyorsan sajátítják el az új technológiákat,

netes személyiséggel és új kommunikációs stílussal rendelkeznek;öntudatosak, magabiztosan kezelik mind a fizikai, mind a virtuális világot;ők tanítják az előző generációkat a digitális világ eszközeinek használatára;új elvárásokat fogalmaznak meg a munkahellyel szemben;kiemelten fontos számukra a munka és a magánélet egyensúlya.

2726

forrás: www.ohe.hu

2928

F Ó K U S Z B A NF Ó K U S Z B A N

A T-Systems Magyarország végzi idén október elsejétől az RWE IT Magyarországgal megkötött szerződés alapján, az ELMŰ-ÉMÁSZ Társaságcsoport teljes körű IT-infrastruktúra üzemeltetését. A négy évre megkötött szer-ződés keretében a T-Systems Magyarország szerver-, hálózat- és desktop-üzemeltetést végez, valamint ellátja az ezekhez szoro-san kapcsolódó, támogató felada-tokat is. Az együttműködés részle-teiről és az eddigi tapasztalatokról az ELMŰ-ÉMÁSZ Társaságcsoport elnökét, dr. Marie-Theres Thiellt kérdeztük.

Mely okok vezérelték Önt a T-Systems Magyarország mint új IT üzemeltető kiválasztásakor?A T-Systems Magyarország nemcsak azért szerepelt jól a tenderen, mert integrált szol-gáltatóként egy személyben meg tud felelni valamennyi követelménynek a megfelelő szolgáltatások révén, hanem azért is, mert megfelelt a magas elvárásainknak a bizton-ságos üzemeltetés és az egyéb szolgáltatá-sok vonatkozásában. A pályáztatás során a T-Systems Magyarország meggyőzött min-ket arról, hogy pontosan azt a szolgáltatási színvonalat nyújtja, amely a leginkább meg-felel az üzleti elvárásainknak. Ráadásul a T-Systems adta a legelőnyösebb ajánlatot a pénzügyi, szolgáltatási és innovációs kérdésekben. Azt gondolom, hogy a T-Systems Magyarországban megtaláltuk azt a tökéletes partnert, aki javítani fogja a szolgáltatási minőséget, és akivel optimali-zálni tudjuk az állandó költségeket.

Milyen elvárásokat fogalmaztak meg a T-Systems Magyarországgal szemben?A több mint két millió ügyfél lehető legmagasabb színvonalú kiszolgálása

és a napi működéshez szükséges optimá-lis és biztonságos infrastruktúra megterem-tése érdekében tökéletesen és hatékonyan működő IT infrastruktúrára van szükségünk. Egyértelmű elvárásokat fogalmaztunk meg a T-Systems Magyarország felé, úgymint az október 1-jével történő szolgáltató-váltás, az üzleti tevékenység folyamatosságának biztosítása, az állandó költségek optima-lizálása és a szolgáltatások és a minőség fejlesztése. Olyan IT szolgáltatóra volt szük-ségünk, amely megfelel ezeknek a szempon-toknak. Meggyőződésem, hogy a T-Systems Magyarország egy ilyen vállalat.

Milyen tapasztalatai vannak a szolgáltató-váltással kapcsolat-ban? Tapasztaltak-e problémát az ELMŰ és ÉMÁSZ szolgáltatásai-nak igénybevevői?Bár a fizikai értelemben vett váltás október 1-jével történt meg – tehát most már a T-Systems Magyarország üzemelteti a teljes infrastruktúrát –, van egy féléves átmeneti időszak, egyfajta műszaki teszt, amelynek során a korábbi és az új szolgáltató együtt-működik valamennyi kisebb működési hiba elhárításában. Kiváló és bizalmas együtt-működés van a felek között. Zavartalanul lezajlott a tevékenységátadás, az átmenettel kapcsolatban nem merültek fel gondok, az üzleti oldal a visszajelzés alapján egyértel-műen érzi a szolgáltatási színvonal javulását. Ezt mutatják a havi mutatószámok is.

A megállapodás értelmében az ELMŰ-ÉMÁSZ privát felhő segítsé-gével használja a szervert. Miért döntöttek a felhő mellett?Fontos kijelenteni, hogy mi szolgáltatásokat kértünk, nem pedig technikai megoldáso-kat – vagyis a „hogyan” kevésbé foglalkozta-tott minket. Ugyanakkor boldogok vagyunk, hogy a T-Systems Magyarország innovatív technológiákat alkalmaz a szolgáltatások folyamatos fejlesztésével összefüggésben,

amelynek során további pozitív költségha-tást várunk. A privát felhőben üzemelő szervernek köszönhetően az ELMŰ-ÉMÁSZ várhatóan egy rugalmas és biztonságos IT rendszerrel rendelkezik, amely igazodik a napi munkánkkal kapcsolatos célok érde-kében megfogalmazott speciális követelmé-nyekhez. A T-Systems Magyarország a privát felhőre alapuló infrastruktúrát a magas biz-tonsági szintű budapesti Adatközpontjából biztosítja a végfelhasználó áramszolgáltató részére, amely a folyamatos működés garan-ciáját jelenti mind pénzügyi, mind pedig környezeti szempontból.

A Csoport által elindított Sokszínű-ség-program jól ismert a sajtón keresztül. Véleménye szerint hogyan növeli az ELMŰ-ÉMÁSZ szolgáltatói sikerét a kollégák jó közérzete és fejlesztése?Az ELMŰ-ÉMÁSZ mindig figyelembe vette a sokszínűséget, mint szolgáltatásunk egyik legfőbb hozzáadott értékét. A sokszínűség – nem, kor, nemzetiség és vallás tekinteté-ben – garancia arra, hogy jobban és sokkal rugalmasabban tudjuk kielégíteni ügyfeleink igényeit, és vonzó, versenyképes munkahe-lyet biztosítsunk munkavállalóinknak. Ennek eredményeként tudjuk idecsalogatni a tehetséges új kollégákat és megőrizni a kiegyensúlyozottságukat, motivációjukat, ami egyebek között gyors és jó minőségű szolgáltatást és proaktív és versenyképes vállalatot eredményez.

Mennyi ideje él Magyarországon és vezeti az ELMŰ-ÉMÁSZ Csoportot?2005 óta élek Magyarországon, 2010 óta vagyok az ELMŰ-ÉMÁSZ Csoport Igazgatóságának elnöke. Ez az időszak életem egyik legtöbb szakmai kihívását tartalmazó időszaka, és személy szerint én is sokat tanultam magyar kollégáimtól és partnereimtől a mindennapi munka során.

INTERJÚ DR. MARIE-THERES THIELLEL, AZ RWE MAGYARORSZÁG ELNÖKÉVEL ÉS AZ ELMŰ-ÉMÁSZ TÁRSASÁGCSOPORT ELNÖKÉVEL.

KoMplex

it-üzeMeltetés

egy kézből

30

3130

F Ó K U S Z B A NF Ó K U S Z B A N

A social mining, vagy ahogy mostanában emlegetik, Social Media Command Centre, a Big Data világában gyakran emlegetett fogalom. De mit is jelent ponto-san a social mining, hogyan kapcsolódik a Big Data témaköréhez? Mire jó, ha a social media csatornáin keletkező adatokat elemezzük, és milyen üzleti elő-nyökre tehetünk ezáltal szert?

Ahogy arról a JövőKép egy korábbi cikkében is írtunk már (Big Data unplugged, 2013/2), a Big Data esetében már magával az elneve-zéssel is több probléma van. Félrevezető, mivel nem csak az adatok mennyisége miatt megjelenő kihívások kezelésére született meg. A Big Data nem egyszerűen nagyobb adatvolument jelent, és nem jobb, hanem más, mint a relációs adatmenedzsment. Képes kezelni a relációs értelemben strukturálatlan adatokat (szöveg, kép, videó), és meghaladja az adatkezelés olyan aspektusait, amelyek a relációs adatbázis-kezelés számára fontos megszorításokat jelentenek.

Ebből következően nem szükséges előre meghatározni, hogy ponto-san mire fogjuk használni az adatokat, és azt sem, hogy ehhez milyen struktúra felépítése szükséges, hiszen az adatok gyűjtése ezek nélkül is megtörténhet. Az adatstruktúrák kialakításával pedig az elemzések idejében kell csak foglalkoznunk. Vagyis a Big Data strukturálatlan, legfőképpen szöveges adatok gyűjtését, tárolását, elemzését célozza meg. Ezzel megalapozza a lehetőségét a social media adatokon végzett adatbányászati, szöveganalitikai elemzéseknek, azaz a social miningnak.

A social mining lehetséges felhasználási területei: kampánytámoga-tás, termékfejlesztés, social medián belüli közösségépítés támoga-tása. Nézzünk néhány példát, és ismerjük fel a social mining eleme-ket ezekben!

Egy híres farmernadrágot gyártó cég social kampányokat indított. A helyesen kiválasztott célcsoportnak köszönhetően négyszer annyi vásárló jelent meg a kampány hírével a boltokban, mint ahány felhasználó számára magát a kampányüzenetet a cég eljuttatta. Egy ismert autógyártó cég is újszerűen állt egy Európában már jól ismert típus USA-beli bevezetéséhez. A social media csatornák-ról kiválasztott száz aktív felhasználót, majd biztosított nekik egy-egy tesztautót, amellyel különböző feladatokat kellett elvégezniük. A feladatokról kisfilmeket kellett készíteniük a kiválasztottaknak, amelyeket szintén a social media csatornákon tettek közzé – ezek a kisfilmek lettek maguk a promóciós videók. Az első napokban több tízezer autóra adtak le foglalást a kampánynak köszönhetően. E példákban a kampányok célcsoportjának meghatározása egy

social mining által támogatott momentum. A social media-adatok segítségével a felhasználók szegmentációjára, az általuk mutatott aktivitásokra építve olyan dimenziók mentén nyílik lehetőség, amelyek a legtöbb esetben a belső, vállalati adatvagyon alapján nem állnak rendelkezésre. Például az, hogy a potenciális vevők hajlandósá-got mutatnak-e arra, hogy egy több napos missziót hajtsanak végre egy tesztautóval, vagy, hogy az adott farmernadrággal kapcsolatos kampányüzenetet nagy eséllyel továbbadják-e a megcélzott social media felhasználók az ismerőseiknek is.

Nézzünk egy másik példát, ezúttal az adatvezérelt termékfejlesztésre vonatkozóan! Egy izotóniás sportitalt gyártó cég folyamatosan moni-torozza a social media csatornákat annak érdekében, hogy minden, a sporttal, vagy a sportoláshoz kapcsolódó táplálkozási szokásokról szóló beszélgetést, témát azonosítson. Mindezt azért, hogy minél inkább a vásárlók igényeihez illeszkedő termékeket hozzon létre. Ez a szöveganalitika eszközkészlete nélkül nem jöhetett volna létre. A social media-beli beszélgetések összességét elemezve olyan ún. „forró témákat” azonosítottak ugyanis, amelyek felhasználhatók az adott termék továbbfejlesztése érdekében.

A példákat látva mondhatnánk, hogy mindez csak akkor ér valamit, ha van aktív social media közösségünk, ennek hiányában nem is érdemes foglakoznunk a dologgal. Azonban erre a problémára is van gyógyír: az aktív közösségépítés. Egy reggeli gabonapelyheket gyártó cég például arra kérte a fogyasztóit, hogy amikor a terméküket fogyasztják, a Twitteren tegyenek közzé egy bejegyzést. Ez a kampány olyannyira jól sikerült, hogy igen nagyszámú social media követőre tett szert a márka, sőt, a közösség tagjainak több mint 90%-a pozitív irányultságot mutatott az adott termék iránt. Ez a felhasználói tömeg egy komoly bázisa lehet már jövőbeli kampányoknak. Az érzelmi irányultság meghatározása, azaz a szentiment-analízis a klasszikus social mining elemezési szcenáriók közé tartozik.

A bemutatott esettanulmányok mindegyike tartalmaz tehát social mining elemeket, ezek nélkül ilyen sikerre egyik sem juthatott volna. A social mininggal foglalkozni tehát megtérülő befektetés. Egy dologra azonban még érdemes felhívni a figyelmet: a jogi szabályozásokon túl érdemes minden egyes social mining-ötlet megfontolásakor szem előtt tartani, hogy az adott ötlet növelje, támogassa a felhasználói bizalom kiépítését, és az ún. „aha-érzést” erősítse, és még véletlenül se keltse azt az érzetet az ügyfélben, hogy a Nagy Testvér figyeli őt.

PONORI-THEWREWK AJTONYPartner

Üzleti intelligencia és információmenedzsment megoldások ágazat

T-Systems Magyarország

social MiningBig data alapokon

32

K Ö Z E L I T Á V O L S Á GF Ó K U S Z B A N

Telefon, mobiltelefon és e-mail – a vállalatok zöme ezeken a csatornákon bonyolítja kommunikációjának túlnyomó részét. Pedig ma már ezeknél jóval hatékonyabb megoldások is léteznek – mondta a Symposiumon tartott szekcióelőadásában Mohácsi László, a T-Systems Magyarország kommunikációs megoldásokért felelős ágazatigazgatója. Ide sorolhatók az integ-rált vállalati telekommunikációs rendszerek, az okostelefonos alkalmazások, a kollaborá-ciós rendszerek vagy éppen a digital signage megoldások, amelyek lehetővé teszik, hogy helytől és időtől függetlenül minél több információhoz jussanak hozzá a dolgozók.Természetesen az ilyen megoldások bevezetése kihívásokkal és változásokkal is jár, ezeket pedig már nem kedvelik annyira a dolgozók. De hát autóban is inkább modernet választunk, és nem azt, amelyik a 30 évvel ezelőtti technológiát képviseli – hozott egy párhuzamot Mohácsi László. Arról nem is beszélve, hogy a fiatalabb mun-kavállalók is szívesebben mennek olyan céghez dolgozni, amely a magánéletben már megszokott modern technológiákat kínálja nekik. A kihívások leküzdésében pedig nagy segítséget nyújthat egy szakértő partner, különösen, ha annyiféle területen (távközlés, felhő, rendszerintegráció) jártas, mint a T-Systems Magyarország.

Gépek egymás közöttSzóba került a szekcióban két olyan techno-lógia is, amely még csak most kezdi meghó-dítani a vállalati környezetet. Az egyik ilyen

a gép-gép közötti (M2M) kommunikáció, amely előbb-utóbb radikálisan átalakítja az üzleti modelleket. (2020-ra 40-50 milliárd hálózatba kötött eszközt jósolnak a szakértők.) Ezért ha valaki nem akar lemaradni, most érdemes beszállnia a versenybe –hívta fel a figyelmet Kovács Dániel, a T-Systems Magyarország kommu-nikációs termék és megoldás kompetencia-központjának vezetője. Fontos látni, hogy melyek az M2M-megoldások igazi előnyei, hangsúlyozta a szakértő. Nem maga a hozzáférés jelenti az értéket, hanem a kommunikáció során létrejövő adatok elemzéséből származó optimalizációs lehetőségek: a költségcsök-kentés, a szolgáltatás minőségének vagy az ügyfélélménynek a növelése, vagyis összességében a hatékonyság növelése. Az előnyök kihasználásához persze szükség van számos alkotóelemre: stabil távközlési hálózatra, alapalkalmazásokra és az azokon túlmutató, az adott iparág igényeire felké-szült rendszerintegrációs képességekre.

Csak változatosan!A digital signage is olyan technológia, amelyet még csak néhány nagyvállalat (többek között a Magyar Telekom) használ, többnyire az ügyfelek tájékoztatására. Pedig a megoldás számos lehetőséget tartogat a belső vállalati kommunikáció-ban is, mondta Csorba Endre, a konvergens kommunikációért felelős kompetenciaköz-pont vezetője. A digital signage megoldások alapvetően az ügyfélkiszolgálási pontokról

lehetnek ismerősek: egy vagy több kijelzőn központilag menedzselt tartalmak (például reklámok, tájékoztatók) jelennek meg. De hol van ennek a helye a belső vállalati kommunikációban, amelynek amúgy is számos csatorna áll rendelkezésére?Számtalan felhasználási módja képzelhető el, attól függően, hogy kiknek, mit, miért és hol akarnak közölni. A T-Systems Budafoki úti székházának recepcióján például egy hat monitorból álló videófalon arculati videók futnak. A dolgozói térben elhelye-zett egyszerűbb kijelzőkön a vállalat belső életéhez kapcsolódó, rövid híreket, aktuális eseményeket, felhívásokat jelenítenek meg, hetente többször frissítve. Jó tartalommal megtöltve, a képernyő nem színes játékszer, hanem hasznos eszköz lehet, vonta le a tanulságot Csorba Endre.

Csorba Endre, kompetenciaközpont vezető – Konvergens kommunikációT-Systems Magyarország

minden és mindenki

KoMMuniKál

MARADJON A KEZÜNKBEN AZ IRÁNYÍTÁS!

Sokszor szembesülünk azzal, hogy csak akkor fordulnak hozzánk vállalatok egy-egy üzemeltetési vagy bizton-sági problémájuk orvosolásakor, amikor már megtör-tént a baj. Pedig az eső után köpönyeg-szituációk elke-rülhetők lennének, ha a fejlesztési projekteknek már az előkészítési szakaszában jelen lennének mind a megrendelő, mind a megvalósító oldalán a felügyeleti és biztonsági szempontok is.

Nem véletlenül hiányzik a legtöbb IT-rendszer megtervezésekor a felügyelet és a biztonság szempontja: más nézőpontból tekint a szoftverfejlesztő, vagy egy hálózatos mérnök munkája tárgyára, mint a biztonsági szakember. Valahol félúton van az igazság. Minden rendszer rejt magában kockázatokat, minden rendszernek megvannak a gyenge pontjai, ezért a felmérés és a kockázatokkal arányos óvintéz-kedések megtételére már a rendszer kialakításakor sort kell keríteni.De ne legyünk naivak: gyakran azért hiányoznak a kockázatokat mér-séklő elemek egy projektből, mert a megrendelő úgy gondolja, hogy arra nem kell áldoznia, valós veszély úgysem érheti az ő rendszerét. A vállalati rendszerek komplexitásával, a rendszerek internethez való kapcsolódásával sőt, az egyre inkább automatizált ipari folyamatokkal azonban egyenes arányban növekednek az üzemeltetési feladatok és a biztonsági kitettség is.Ma már sokan tudják, akár a saját bőrükön megtapasztalva, hogy a nem várt incidensek, kiesések sokszor nem maradnak büntetlenül: egy ipari cég esetében a termelés leállása közvetlen bevételkiesést okoz, egy szolgáltató vállalat contact centerének elérhetetlensége közvetettet. A legtöbb fennakadás nemcsak időben elhárítható, hanem megelőz-hető is lenne megfelelő, üzleti szempontokat is érvényesíteni képes monitoring-rendszer integrálásával, vagy védelmi rendszer kialakításá-val. Egy-egy nagyvállalat esetében még az is problémát jelenthet, hogy szigetszerű fejlesztések révén a vállalati IT-felügyelete nem átlátható, vagyis alapfeladatát nem tudja ellátni. Ma már a különböző monitor-ing-rendszerek egyetlen felületen, egyetlen ernyőrendszerben is össze-kapcsolhatók, így ismét visszaszerezhetjük az uralmat céges rendsze-reink felett.Felügyeleti oldalon a hálózat-, infrastruktúra-, alkalmazás- és szolgálta-tásmenedzsmenten túl megjelent egy új elem: az üzleti szolgáltatás-menedzsment. Egyre több tanácsadói projektet látunk, amelyek során az IT és az üzleti terület eltérő szempontjait sikerült összehozni, és a két terület közötti kommunikációt új alapokra helyezni mindkét fél által értelmezhető és mérhető teljesítménymutatók meghatározásával (válaszidő, rendelkezésre állás, üzleti volumen). Ha már a belső uralom megvan, akkor a külső védelemről is érdemes pár szót ejtenünk. Új típusú fenyegetések ütik fel nap mint nap a fejü-ket, amelyek evolúcióját egyre nehezebb lekövetni. A céges hálózaton, alkalmazásokon átfutó adatok mennyisége napról-napra növekszik, a rést a pajzson pedig gyakran a saját, szervezetbe behozott készülé-keink jelentik. A hálózatokon keresztüli adatszivárgások, vagy az inter-netelérésünket eldugító leterheléses támadások (lásd cikkünket a 34-35. oldalon) pedig nagyobb veszélyt jelentenek, mint valaha.Mikor maradhat tehát a kezünkben az irányítás? Ha a rendszereinket és a belőle következő kockázatokat egyaránt kezelni tudjuk. A JövőKép hasábjain a jövőben több olyan cikket is közlünk, amelyek segítik ügyfeleinket abban, hogy a legfrissebb, a felügyelethez és biztonsághoz kapcsolódó megoldásokról, trendekről értesüljenek. Ezeket a cikkeket a „Felügyelt és biztonságos” logó jelzi majd olvasóinknak.

FELÜGYELT ÉS BIZTONSÁGOS

33

SIPOS TAMÁSágazatigazgató

IT infrastruktúra megoldásokT-Systems Magyarország

VÉDELEM A ZOMBIGÉPEK TÁMADÁSA ELLEN

MENEDZSELT ANTI-DDOS

Ma már egyre több vállalat használ valamilyen online szolgáltatást min-dennapos céges működése során, ám azok a cégek, amelyek alaptevé-kenységük egyre nagyobb hánya-dát alapozzák az internetre, mint bizonyos bankok, webáruházak, vagy utazásszervezők, számolhat-nak azzal, hogy előbb-utóbb tuda-tosan szervezett DDoS-támadások célpontjai lesznek.

Az egyszerű, közbeiktatott gépek nélküli DoS-támadások korát ma már az elosztott, vagyis a DDoS-támadások (Distributed Denial of Service) kezdik átvenni. A DDoS nagyszámú, akár több százezer kliensről összehangoltan indított támadás, amelynek elsődleges célja, hogy a támadott erőforrás, legyen szó szer-verről, hálózati eszközről, vagy éppen kom-munikációs kapcsolatról, a támadás okozta túlterhelés következtében ne tudja ellátni alapfeladatát. Ráadásul a DDoS-támadások az internet sötét oldalán ma már előfizethető szolgáltatások keretében is megrendelhetők, vagyis rosszakaróink számára minden lehető-ség adott ahhoz, hogy kárt okozzanak nekünk.A megfelelő védelem nélkül egyik-másik cég egy DDoS-támadás hatására szinte szó szerint lebénulhat: elérhetetlenné válnak a vállalati hálózatok, az internetkapcsolat használhatat-lan lesz, és így az online biztosított, ügyfe-leknek kínált szolgáltatások is elérhetetlenné

válnak. Egy ilyen kiesés forintosítható kárt okozhat a cégnek, hiszen a támadás elhárí-tásáig (praktikusan: a rendszer újraindításáig) kieső bevételeket nehezen lehet visszapótolni. A kiesések másodlagos hatása sem elhanya-golható: az adott cég elérhetetlenné válása presztízsveszteséget is okozhat sőt, az ügyfe-lek káros lemorzsolódását is elősegítheti.Ha a megtámadott cégek megelégelik a DDoS-okat, gyakran a sávszélesség növelé-sétől, vagy nagyobb kapacitású eszközökbe való beruházásától várják a megoldást. Egyik út sem jelenthet hatékony megoldást a DDoS ellen, hiszen az elosztott támadásba szinte korlátok nélkül vonhat be a támadó zombigépeket, és csak idő kérdése, hogy mikor találja meg az új kapacitásokat bedöntő intenzitást. A T-Systems Magyarország védelmi központja csak szeptemberben összesen 106 DDoS-jellegű támadást védett ki – és mindegyik támadás valamely vállalati ügyfe-lünk ellen irányult. Ezek közül 16 támadás által lefoglalt sávszélesség meghaladta a 10 gbps-t.A DDoS-típusú támadások evolúciójával a versenyt csak egy felkészült biztonsági csapat és az általuk üzemeltetett, redundáns infrastruktúra tud lépést tartani. A T-Systems Magyarország havidíjas, menedzselt szolgál-tatásként kínálja „InstantSecurity” elnevezésű szolgáltatáscsomagjában a DDoS-támadások elleni védelmet vállalati ügyfelei számára. A megoldás alapjául egy központi, nagy tel-jesítményű védelmi rendszer szolgál, amely

képes egyidejűleg több ügyfél védelmét biztosítani. A központi védelmi eszközpark a Magyar Telekom gerinchálózatán helyezke-dik el, ahol a rendelkezésre álló sávszélesség nagyságrendekkel több, mint az egyes nagy-vállalati felhasználók internetes kapcsolatának sávszélessége. A védelmi szolgáltatást igénybe vevő ügyfelek internetes forgalma időszako-san (pl. támadás esetén) vagy állandó jelleg-gel áthalad a központi védelmi eszközparkon, amely a forgalom állandó monitorozása mel-lett képes érzékelni és manuális vagy automa-tikus módon kiszűrni a támadóforgalmat oly módon, hogy a legitim forgalom a támadások ideje alatt továbbra is zavartalanul haladhat. Ez az ún. DDoS-mosodában valósul meg, ahol még azelőtt „mosódik tisztára” az adatforga-lom, hogy a káros forgalom a felhasználóhoz egyáltalán eljutna (lásd ábránkat).A menedzselt anti-DDoS-szolgáltatásunk kiemelt csomagjai mindemellett a rendszeres konzultációra is lehetőséget adnak. A konzul-tációk alapján az adott cég sajátosságaihoz, aktuális igényeihez alakítható a T-Systems Magyarország által nyújtott védelem. Ez annál is inkább indokolt lehet, mivel minden cég forgalmi struktúrája változik az év különböző időszakaiban. Ezt a periodikusságot be lehet építeni a DDoS elleni védelmi csomagba, amely így költséghatékonyan és koncentráltan képes megóvni cégünket.

TÓTH TIBORértékesítési konzultáns

T-Systems Magyarország

A DDoS-támadások fő típusai:Sávszélességet felemésztő (volumetrikus) támadások:

az a céljuk, hogy telítsék a szerver hálózati kapcsolatát, vagy túlterheljék az azt kiszolgáló hálózati eszközöket (jellemző egysége a bit/s).

Kapcsolatalapú támadások: a csak kezdeményezett vagy ténylegesen megnyitott, de nem használt kapcsolatok nyilvántartása foglalja le az erőforrásokat. Szerveren kívül célpontja lehet tűzfal vagy terheléselosztást végző eszköz is (jellemző egysége a csomag/s).

Alkalmazásszintű támadások: nagyszámú lekéréssel kötik le a szerver erőforrásait (processzor, memória), speciális változata lehet a DNS vagy egyéb kiszolgáló szolgáltatást megbénító támadás (jellemző egysége a lekérés/s).

K Ö Z E L I T Á V O L S Á G

34 35

K Ö Z E L I T Á V O L S Á G

Castor és Pollux a görög és a római mitológia sok művé-szi alkotásban megörökített ikertestvérei, és egyben az Ikrek csillagkép névadó alakjai – elválaszthatatlan barátok, az Olümpiai Játékok győztesei, s minden bajban egymás segítői voltak. Talán nem túlzás az IP Complex Plusz virtuális magánhálózati szolgáltatás (IP VPN) esetében Castor és Pollux kettősének metaforá-ján keresztül megragadni az ügyfél és szolgáltatója közötti, szoros együttműködésen alapuló kapcsolatot.

Az IP Complex Plusz integrált hang-adat szolgáltatás jelenleg a Magyar Telekom legfejlettebb és legsikeresebb professzionális adathálózati megoldása. A szolgáltatás indulása óta eltelt közel tíz év eredménye-ként mintegy tízezer nagy kiterjedésű hálózati végpontot biztosítunk partnereink helyi hálózatainak (LAN-jainak) összekötésére.

A Business Monitor International (BMI) idei, öt évre szóló előrejelzése szerint a válságot követő fejlődés kedvező tendenciái mutatkoznak hazánkban. Szélesedik az ún. kereszttechnológiák (xDSL, az FTTx és a DOCSIS3.0) választéka és országos lefedettsége, amelyek ügyfeleink számára nagyobb sebességű és egyben olcsóbb IP alapú hang-adat-internet ügyféleléréseket eredményeznek. Régiónkban meglepő módon 2013-ban az IP alapú hangátvitel (VoIP) még növeke-dett is, és az erre a technológiára alapozók köre a jövőben stabil ügyfél-tábort fog jelenteni, és kimagasló részét képezi majd vállalati ügyfeleink magánhálózati (IP VPN) hangforgalmának.A BMI számításai szerint a vállalati-intézményi IT termékek és szolgálta-tások éves átlagos növekedése a gazdaság középtávú fejlődését feltételezve 2018-ig 6,6%-os lesz. Feltételezhető, hogy ez a növekedés közvetve az IP VPN ügyfélhálózatokra, azok menedzselt végpontjainak számára, valamint a hálózatelérések sebességnövekedésére is ösztönző erővel hatnak majd.

Az IP Complex PluszA helyi LAN IP/Ethernet technológia könnyedén teljesítette a vállalatok és intézmények lokális irodáinak, telephelyeinek és üzemeinek igényét ezek összekötésére, nagy távolságok áthidalására, a helyi hálózatok összeolvasztására és egységes kezelésére.Az IP Complex Plusz az ismertetett célok megvalósítására optimalizált szolgáltatás. Képes a több telephellyel rendelkező intézmények és vállalatok hang- és adatátviteli célú igényeit egy magánhálózatba foglalni, minimális költségszinten, a nagy távolságú hálózatok esetén kivételesen magas, akár 1Gbit/s sebességen is a legkülönfélébb átviteli technológiákon (üvegszálon, réz érpáron, mobilon, földfelszíni mikro-hullámú összeköttetésen, PSTN/ISDN és SAT eléréseken) keresztül. A Magyar Telekom Nyrt. rendkívül kiterjedt, nagysebességű, többszörö-sen redundáns országos gerinchálózata lehetővé teszi, hogy ügyfelein-ket csupán rövid, ennél fogva rendkívül olcsó összeköttetéssel csatla-koztassuk a rendkívül nagy átviteli kapacitású IP gyűjtő- (felhordó) és gerinchálózathoz. Az egymástól elkülönített IP VPN hálózatok biztonságát és zártságát a Magyar Telekom IP központi üzemeltetése garantálja. Újabb telephelyek a már meglévő ügyfél-hálózathoz szintén alacsony költség mellett csatlakoztathatóak. Ügyfeleink IP VPN hálóza-tainak középpontjai a legtöbb esetben egyben ügyfeleink informatikai központjai is, ahonnan magánhálózatukat felügyelik és menedzselik.

A jól bevált hálózatmenedzsment eszköz: az SNMPAz SNMP (Simple Network Management Protocol) a hálózatfelügyelet és menedzsment alkalmazások szabványos és elterjedt eljárása, ame-lyet a hálózat feltérképezésére használnak. Több mint húsz éve alakult ki, és ebben az időszakban rendkívül népszerű protokollá vált. A TCP/IP hálózati elemek gyártói azonosulnak vele és az eljárást beépít hálózati termékeikbe. Ezzel alkalmassá válnak arra, hogy hardver- és szoftver-adatai a vállalat központjából leltározhatók, változó paramétereik pedig monitorozhatók legyenek.

A határfelületek nehézségeiElső látásra a szolgáltató és az ügyfél hálózatmenedzsment-igényei közösek: legyen minden hálózati elem elérhető, állapota lekérdezhető és folyamatosan felügyelhető. Biztonsági okokból azonban nehézséget okoz a szolgáltató és az ügyfél hálózatmenedzsmentjének kiterjesztése a határfelületet biztosító szolgáltatói útválasztó elemére. A szolgáltató magától érthetően felügyeli és menedzseli saját IP hálózatát, amelyből egy szeletet az ügyfél a szolgáltatótól bérel IP VPN hálózatának kialakí-tásához. A szolgáltatói- és az ügyfélhálózat közös pontjai a szolgáltató saját CE (Customer Edge) routerei, amelyek egyben az ügyfél virtuális magánhálózatának kiszolgáló útválasztói is. Az ezt a határt alkotó útválasztók azonban az ügyfél hálózatának is lényeges alkotóelemei. Az ügyfél pedig ugyancsak azt kívánja, hogy központjából a szolgáltatói útválasztók is leltározhatóak és monitorozhatók legyenek. E célra a leginkább használatos SNMP-alapú hálózatmenedzselő alkalmazáso-kat használják. Az ügyfél kívánsága különösen érthető például egy nemzetközi nagyvállalati hálózat esetén, ahol a központi menedzs-ment a szolgáltatói IP VPN útválasztók állapotát is felügyeli, távol a hazai szolgáltatótól, s nem érti, miért nem látható térképén a szolgál-tató útválasztója.A közös cél megvalósítása azonban a szolgáltató számára jelentős kihívás. Szem előtt kell tartania ügyfelei közös hálózati erőforrásainak biztonságát, az egyedi ügyfélhálózatok sérthetetlenségét, harmadik

fél általi átjárhatatlanságát és nem utolsó sorban saját szolgáltatásbiz-tonságát is. Ez idáig a legbiztonságosabb módszer sajnos az volt, ha a szolgáltató az ügyfélcélú SNMP-parancsok végrehajtását tiltotta, megakadályozva az ügyfél és a szolgáltató közös hálózatának és háló-zati forgalmának bárminemű sérelmét.Az ellentmondó szempontok arra sarkallták a Magyar Telekomot, hogy saját szolgáltatói útválasztóit, IP VPN hálózatait és hálózatmenedzs-mentjét alkalmassá tegye e dilemma (vagyis a kiemelt biztonság és a transzparencia egymással viaskodó szempontjainak) maradéktalan feloldására.

Castor és Pollux – az eggyé vált IP VPN szolgáltatói- és ügyfélhálózatAz SNMP új, v3-as verziója szerencsére lehetővé teszi a szolgáltatói CE-útválasztók forgalmi és működési statisztikáinak a lekérdezését, követését. Teszi ezt úgy, hogy az ügyfél és a szolgáltató hálózatbizton-sága is sértetlen marad és a vállalati-intézményi hálózatok saját menedzsmentje is teljes képet kap minden határvonalat képező eleme működéséről.Az SNMPv3 lehetőségeit kihasználva az ügyfél információt nyerhet ki a szolgáltatói útválasztó többféle állapotáról. Alapesetben háromféle állapot-betekintést érhet el a szolgáltatói útválasztó alapvető jellemzői-ről, mint például az útválasztó nevét és belső menedzselő rendszerének legutóbbi indulásától eltelt idejét (system view). Számos tény nyerhető ki a küldött és kapott csomagok számáról, minőségéről és hibáiról (interfaces view), valamint átfogó képet lehet kapni a szolgáltatói útválasztó szívének, a CPU-nak és memóriájának állapotáról (tcpmCPUTotalEntry view) is.Az SNMPv3 megerősítette Castor és Pollux szövetségét: a szolgáltatói- és az ügyfélhálózat immár biztonságosan, minden elemére kiterjeszthe-tően felügyelhető, teljes térképet biztosítva mindkét szövetségesnek.

Mostantól lehetőség nyílik az IP Complex Plusz IP VPN egyedi ügyfélhálózatait biztosító szolgál-tatói routerek ügyféloldali hálózatfelügyeletére és ezen elemek nyilvántartására. Az ügyfél immáron saját hálózatfelügyeleti elemeit és annak változásait együtt, egységes informatikai keretek között képes felügyelni és nyilvántartani.

– ÜGYFÉL ÉS SZOLGÁLTATÓ KÖZÖS HÁLÓZATMENEDZSMENTJE

CASTOR POLLUX

ÉS

VEREBÉLYI ATTILAtelekommunikációs szakértő

T-Systems Magyarország

K Ö Z E L I T Á V O L S Á G

3736

K Ö Z E L I T Á V O L S Á G

Az eddiginél sokrétűbb és könnyebben elvégezhető tudományos munkára lesz lehetőségük a madárgyű-rűzéssel foglalkozó hazai szakembereknek, köszönhe-tően annak a webes rendszernek, amelyet a T-Systems Magyarország fejlesztett ki a Magyar Madártani Egyesület számára.

Az informatikai megoldások általában műszaki-tudományos vagy üzleti problémák kiküszöbölésére születnek. Ezért aztán különösen örömteli olyan fejlesztésekről hallani, amelyek kilógnak ebből a körből, és hasznukat, megtérülésüket nem lehet forintban vagy euróban mérni. Pontosan ilyen a Tringa (T-ring application) szoftver is, amelyet a Magyar Madártani Egyesület (MME) Madárgyűrűzési Központja számára fejlesztett a T-Systems Magyarország.A madárgyűrűzés a vadon élő madarak egyedi jelölésének egyik legrégebben és leggyakrabban alkalmazott módszere. A sorszámozott gyűrűkkel megjelölt madarak minden egyes megfigyelése, visszafogása és megkerülése sokat elárul életükről: megismerhetők az egyes fajok vonulási útvonalai, pihenő- és táplálkozóhelyei, telelőterületei. A begyűjtött információk idősoros elemzése révén a populációváltozá-sok hátterében húzódó okok felderítése is lehetővé válik.

Nyílt alapokonMagyarországon több mint száz éve folyik a madárgyűrűzés (történeté-ről lásd keretes írásunkat). Az adatok feldolgozása már közel két évtizede számítógépeken zajlik, 2005-től pedig már a kezdetektől fennmaradt összes információt digitálisan tárolják. A Windowsos Ringing Office másfél évtizeden keresztül hűen szolgálta a madárgyű-rűzők igényeit, de mostanra végképp elavult. A legnagyobb nehézsé-get az okozta, hogy csak az egyesület munkatársai fértek hozzá a rendszerhez, akik így kézzel voltak kénytelenek feldolgozni és az adatbázisba bevinni a postán és e-mailekben érkező óriási (éves szinten több mint százezres) adatmennyiséget.Az MME a T-Systems Magyarország segítségét kérte egy, a mai igényeknek és rendszerkörnyezetnek megfelelő, online is elérhető madárgyűrűzési szoftver kidolgozására. Mivel ezen a téren a fejlesztők-nek semmilyen tapasztalatuk nem volt, a munkát a gyűrűzés módszeré-nek és a Madárgyűrűzési Központ működésének megismerésével kezd-ték, majd utána választották ki a felhasználni kívánt eszközöket. A bekerülési és működési költségek alacsonyan tartása érdekében már bizonyított minőségű, nyílt forráskódú komponenseket használtak fel. A Tringa-szoftver a spring keretrendszeren alapul, Java nyelven íródott,

PostgreSQL adatbázis és Apache Tomcat webszerver áll a hátterében. A térképes megjelenítéshez a Google Maps, a jelentések generálásához a Jasper Reports technológiáját alkalmazták.Az implementálás során az egyik legnagyobb feladatot a meglévő, Borland Paradox alapú adatbázis tisztítása és migrálása jelentette. Az 5,3 millió rekordot 2014 februárjában vitték át a T-Systems munka-társai az új adatbázisba. Ebben a szakmai etalonnak számító EURING protokoll alapján kódolják az egyedeket. Az adatbázisba felkerülnek az azonosítási információk (gyűrűszám, egyéb jelölések), a legfonto-sabb alapadatok (madárfaj, kor, ivar, helyszín koordinátákkal, dátum, megkerülés körülményei), valamint a madár legfontosabb biometriai adatai (például szárnyhossz, testtömeg).

Bárki, bárhol, bármikorA Tringa legnagyobb előnyei webes jellegéből származnak. A rendszert elérheti a több mint 300 hazai regisztrált gyűrűző, és lehetőségük nyílik rögzíteni új gyűrűzési és megkerülési adataikat vagy visszanézni és módosítani a korábbi rögzítési adataikat is. A hivatalos gyűrűzőkön kívül bárki regisztrálhat adatközlőként is. Ilyen esetben a saját madármegfigyeléseit rögzítheti a felhasználó, és jóváhagyás után hozzáférhet az adott madár életútjához is – így például a balatoni nyaralás után az interneten megkereshető a tóparton látott, jelölt hattyú pontos adatai, a gyűrűzési és a korábbi megfigyelés helyei, időpontjai.Ugyancsak a webes infrastruktúrának köszönhető, hogy az adatok bárhol és bármilyen eszközről rögzíthetők. A felhasználónak csak egy webböngészőt futtató okostelefonra vagy tabletre van szüksége, hogy hozzáférjen a rendszerhez. Vizuális szempontból nagy segítség, hogy az adatokhoz tartozó helyszíneket térképen is lehet keresni, illetve térképes riport is készíthető egy madár ismert életútjáról.Azáltal, hogy az adatrögzítés terhe lekerül a vállukról, a Központ munka-társai sokkal hasznosabban tudják tölteni idejüket. Egyszerűbb lesz az adminisztrációs munka: egyetlen helyről kezelhetik a felhasználók ada-tait és a gyűrűleltárt, szükség esetén módosíthatják a gyűrűzési és megkerülési adatokat, illetve könnyedén generálhatják az EURING jelentéseket. Ennek köszönhetően sokkal több idejük marad az adatok (például vándorlási adatok) elemzésére, jelentések készítésére, és általá-ban, a magyar madárvilág jobb megismerésére, az elmélyültebb tudo-mányos munkára.A Központ szakembereinek reményei szerint a Tringának köszönhetően a jelenlegi adatbázis évente 200 ezer gyűrűzési, 30 ezer visszafogási, valamint több ezer megfigyelési és kézrekerülési adattal gyarapszik majd.

MEGGYŰRŰZVE A NETEN

Az elsők közöttMagyarországon a világon harmadikként, 1908-ban kezdődött a madarak tudományos igényű gyűrűzése. Az első évben 27 madárfaj több mint ezer példányát jelölték meg a Hermann Ottó vezette Királyi Magyar Ornithológiai Központ munkatársai. 1909 márciusában már Dél-Afrikában, 8600 kilométer távolságban bukkant fel egy Erdélyben előző évben meggyűrűzött fehér gólya.1986-ig papíron vezették az adatokat (a kezdeti évtizedek dokumentumai jórészt megsemmisültek), majd 1987-ben dolgozták ki az első számítógépes programot, amely egy IBM XT-re írt dbase szoftver volt. 1997-ben tértek át a Windows alapú, Paradox adatbázist használó Ringing Office szoftverre, amelybe már minden adatot rögzítettek, visszamenőlegesen is. Ezt a rendszert váltotta fel idén a Tringa.

Fotó

: Mol

nár G

ábor

A Tringa alkalmazás névadója a fokozottan védett piroslábú cankó (Tringa totanus), amely sekély vizű szikes tavak, mocsarak partjain költ, majd ezután a Földközi-tenger partvidé-kére vonul telelni. A képünkön látható madarat 2011-ben jelölték meg, távcsővel is leolvasható színes gyűrűvel Olaszországban a Pó-folyó deltájának közelében, és idén nyáron fényképezték le Csongrád megyében. A gyűrűzési és a megfigyelési adatok már a Tringa segítségével kerültek feldolgozásra.

3938

F E L S Z Í N R E H O Z V AF E L S Z Í N R E H O Z V A

A N A G Y V Á L L A L A T

4140

Albert Einstein mondta egyszer: „Napjaink problémái nem oldhatóak meg azzal a gondolkodással, amely-lyel létrehoztuk őket.” Ahhoz, hogy továbblépjünk a megszokott sémá-kon és új sikereket érjünk el, változ-tatnunk kell a bevált rutinokon, és néha olyan utakat kell járnunk, amelyekre véletlenül nem, csakis tudatosan lehet rátévedni.

Élvezni a munkátElső hallásra talán idealistának tűnhet a gondolat, de bizony nem kell feltétlenül irreálisnak gondolnunk azt az elvárást, hogy az emberek a munkahelyen is jól akarják érezni magukat. Az ébren töltött időnk jelentős részét a munkahelyünkön töltjük és nem mindegy, hogyan telnek el ezek az órák. Egyáltalán nem mindegy, hogy monoton üzemmódban végezzük a feladatokat egymás után, szenve-désként, csupán kötelezettségként éljük meg azt, hogy dolgozni kell, vagy vidáman, lelkesen kezdünk hozzá minden új feladathoz, megélve a minket érő sikereket is. A pozitív pszichológia a boldogság fontosságát hangsúlyozza, amely-nek megteremtése korántsem kézenfekvő egy munkahelyi környezetben – pláne, ha az a bi-zonyos munkahely egy ügyfélszolgálat.

Az ügyféltámogatási munka nem tartozik a leghálásabb tevékenységek közé. Ritkán kíséri zajos siker és elismerés, ritkán teremt különös izgalmat jelentő napi feladatot. Ugyanakkor alaposan és körültekin-tően kell végezni, mert cégünk megítélésének egyik alapját jelenti és a jövőbeli üzleti sikerek nagy mértékben múlnak rajta. A T-Systems Magyarország Vállalati Ügyféltámogatási ágazatánál egyik kiemelt feladatunknak tekin-tettük 2014-ben azt is, hogy az ügyféltámoga-tással foglalkozó kollégáinkat napról-napra úgy energizáljuk – mind testileg, mind lelkileg –, hogy munkájukat élvezettel végezzék és a lehető legtöbb örömet találják benne. Ehhez szokatlan intézkedésekre is szükség volt.

Inspirációs előadásokIdén meghívtuk Varga Hajnalkát, egyik volt kolléganőnket, aki másfél év távlatából mesélt arról, hogy az a munkahely és munkakörnye-zet, amit az évek során mi hajlamosak vagyunk egyre szürkébbnek látni, az reális nézőpont-ból – a munkaerőpiacról – nézve valójában milyen. Sokan feleszméltünk az előadását hallgatva. Az idei évben vendégünk volt Katus Attila, többszörös világ- és Európa bajnok élet- mód szakértő is, aki rendkívül vidáman,

humoros stílusban hívta fel a figyelmünket az egészséges életmód fontosságára, a sportra – legyen az akár csak a mindennapos séta vagy lépcsőzés a liftezés helyett. Az inspirációs előadások célja egyértelműen az volt, hogy kimozdítson minket a hétköznapok mono-tonitásából, visszahozzon minket a való-ságos világba és új energiákat kapjunk a mindennapokhoz.

Formabontó képzés A KPMG Akadémiával együttműködve (2015-től új neve: QMA Menedzsment Akadémia) sikerült megszerveznünk egy újszerű tréningsorozatot a Szépművészeti Múzeumban, Kreativitás és innováció címmel. Már a helyszín is szokatlan volt: mégis mit keres egy ügyféltámogatási munkát végző kolléga egy múzeumban és vajon mit fog ott tanulni, amitől jobban és hatékonyabban tudja vé-gezni a munkáját? Első hallásra abszurd, forma-bontó gondolat, az biztos. Hát még, ha tovább fokozzuk a dolgot, és a nem mindennapi helyszín mellett a trénerek sem egyszerű trénerek, hanem a saját szakmájuk-ban elismert szakemberek, oktatók – mint ami-lyen Deme Edina múzeumpedagógus és Bőgel György, a Central European University Business School professzora.

TÚL A RUTINON

„Az üzleti világ és a kultúra nem egymást kioltó fogalmak, hanem nagyon is összefüggnek egymással. A sokoldalúságnak gyakorlati haszna van. A Szépművészeti Múzeumban tartott foglalkozások legfontosabb célja, hogy életre hívják a kreativitás alapfeltételét, a képzelőerőt. Képzelőerő nélkül ugyanis nincs művészet, de nincs sikeres üzleti vállalkozás sem. A művészeket ugyanaz a leleményesség és ötletesség hajtja előre, mint a matematikusokat vagy a vállalkozókat. Tanuljunk egymástól!”Deme Edina, múzeumpedagógus, Szépművészeti Múzeum

A képzés során párhuzamot kívántunk vonni az üzleti élet és a művészet között, megpró-báltuk a kollégákat kiszakítani a megszokott napi keretek közül, a berögzült gondolkodási sémákból, és arra törekedtünk, hogy az eddigi tréningekhez képest valami újat, elgondolkod-tatót nyújtsunk nekik. Interaktív tárlatvezetés, előadások és önálló művészeti munka adta a nap gerincét. Az inspiratív közeg számos, a mindennapokba továbbvihető gondolatot szült. Nem véletlenül, hiszen a legérdekesebb innovációk mindig az egymástól különböző világok összetalálkozásából születnek meg.

Irodai flashmobÉp testben ép lélek – tartja a már unalomig ismételt, régi mondás, amelyet szem előtt tartva és tartalommal megtöltve került bevezetésre 2014-ben a rendszeres közös torna az Vállalati Ügyféltámogatási Ágazatnál. E szokatlan lépés nem közvetlenül a szellemet, hanem a testet mozgatja meg, amely révén a szellemi munka is kiegyensúlyozottabban, eredményesebben végezhető. Hetente egyszer képzett testnevelő látogat el a T-Systems Magyarország Haladás utcai telep-helyére, ahol csoportos, rövid tornát tart a kollégáknak az egyik munkaközi szünetben. Megnyújtjuk, megmozgatjuk, majd ellazítjuk

a fáradt izmainkat, ütemes zenére táncolunk, nevetünk egy kicsit, szívunk egy kis friss leve-gőt – mivel a torna a szabad levegőn, a parko-lóban kerül megrendezésre.

Pozitív eredményekFolyamatosan törekszünk kollégáink szem-léletmódjának pozitív irányú elmozdítására. Próbáljuk mindenben meglátni a lehetőséget, megtalálni az örömöt, megélni a sikereket.Szükség van ezekre a szokatlannak tűnő lépésekre, hiszen az ügyfélszolgálati munkakör-ben különösen fenyegető a stressz és a gyors

kiégés veszélye. Azt, hogy jó úton haladunk, mi sem bizonyítja jobban, hogy nálunk nagyon alacsony az önkéntes fluktuáció, valamint az együttműködő területektől, ügyfelektől is egyre több elismerést kapunk. 2015-ben is azon leszünk, hogy ezt a trendet továbbvigyük és ezen keresztül még inkább alapjai lehessünk a T-Systems Magyarország üzleti sikereinek!

TAKÁCS ILONAÁgazatigazgató

Vállalati ÜgyféltámogatásT-Systems Magyarország

A N A G Y V Á L L A L A T

„Az én dolgom az volt, hogy a művészetből vett példákat interaktív foglalkozások kereté-ben a vállalati gyakorlat nyelvére fordítsam le. Elemeztük az innováció folyamatát, az innovációs tölcsért, modern ügyfélszolgá-

lati példákat hoztunk fel, átgondoltuk a kreativitás feltételeit, leírtuk, hogy milyen egy kreatív munkahely, technológiai tren-deket vizsgáltunk, értelmeztük az ügyfélszolgálat vezetőitől kapott kiscsoportos házi feladatot, sőt, egy feladat kapcsán próbára tettük saját kreativitásunkat is. Tartottuk a ritmust: a művészet és a technológia modern világa, felváltva, össze-fűzve, gyakorlattal fűszerezve, szabad asszociációkkal.” Bőgel György, a CEU Business School professzora

E G Y Ü T T L E H E T S É G E SE G Y Ü T T L E H E T S É G E S

42

A Cisco magyar irodáját nemrégiben sorolták át a Cisco-n belül a közép-kelet-európai (CEE) régióból a délkelet- európai (SEE) régióba. Mi ennek a döntésnek az oka, hogyan alakult át a Cisco magyarországi stratégiája?Ennek a változásnak elsősorban személyi okai voltak: a korábbi regio-nális vezető új feladatkört kapott, így Magyarországra már nem jutott volna elegendő figyelem. A délkelet-európai régió – egyébként nagyon sikeres - vezetője egy magyar kollégánk, Hajdu Péter. Logikus lépés volt, hogy Magyarországgal – és egyébként Szlovákiával is – ő foglalkozzon a továbbiakban.

A Cisco az utóbbi időszakban elmozdult a felhő irányába. Ennek egyik zászlóshajója az Intercloud-stratégia, amely-nek keretében a Deutsche Telekommal is szoros partner-ségre törekszik a cég. Hogyan tud ehhez a stratégiához a T-Systems Magyarország csatlakozni? Nem alakul-e ki szükségképpen versenyhelyzet, hiszen a T-Systems Magyarország is rendelkezik felhőszolgáltatással?Szeptember 29-én jelentettük be, hogy harminc vállalat, köztük a Deutsche Telekom (DT) is csatlakozott a Cisco Intercloud felhőhálóza-tához. A Cisco így 50 különböző országból további 250 adatközponttal bővíti globális felhőplatformját. Ugyancsak bejelentettük, hogy a Cisco a következő időszakban több mint egymilliárd dollár értékű beruházás-sal támogatja a felhőalapú technológiákat és szolgáltatásokat.Az Intercloud voltaképpen a különböző felhők összekapcsolását jelenti, így ezek között biztosítható az átjárhatóság, hasonlóan ahhoz, ahogy az internet felváltotta a különböző szeparált hálózatokat. Az Intercloud tehát nem feltétlenül a meglévő felhőszolgáltatások helyébe lép, hanem ezek is bekapcsolódhatnak ebbe az átfogó felhőhálózatba.Ami a DT-vel való együttműködést illeti, ennek lényege a közös piaci stratégia fejlesztése a cloud területen. Mindkét cég jelentős invesztíci-ókat tervez, és közösen kívánja értékesíteni ezeket a szolgáltatásokat. Technológiai szempontból az együttműködés azt jelenti, hogy a DT németországi adatközpontjaiba Intercloud csomópontokat telepíte-nek. Ezáltal a DT a szigorú német adatvédelmi előírásoknak is megfelelő felhőalapú szolgáltatásokat nyújthat üzleti partnereinek az európai régi-óban. Ennek a pontos menetrendjén, illetve a magyarországi bevezeté-sen azonban még dolgozunk.

Az Internet of Things mint hype keretében egyre több vertikális fókuszú, iparági termékkel jelentkezik a Cisco (például ipari hálózati kapcsolók, egyebek). A T-Systems-nél is nagy hangsúly helyeződik az iparági szempontokra – hogyan tudnak ebben együttműködni?Ahogy említettem, ezen a területen valóban nagyon jó lehetősége-ket látunk az együttműködésre. Az IoE illetve az IoT jól illik a T-Systems Magyarország ágazati fókuszához, például olyan kiemelt területeken, mint az egészségügy vagy a közösségi közlekedés. Gondoljunk csak arra, hogy a mobil helymeghatározás vagy a Big Data itt milyen jelen-tős szerepet játszhat. Ahhoz azonban, hogy mindez megvalósuljon, rengeteg innovációra és sok szereplő együttműködésére van szükség. Szeretnénk ebbe az innovációs ökoszisztémába a partnereinket, így a T-Systems-et is bekapcsolni. Azzal egyébként vitatkoznék, hogy hype-ról van-e szó: azt tapasztaljuk, hogy az IoE és az IoT egyre konkrétabban megjelenik az üzleti stratégiákban. Nevezzük bár ipari internetnek, dolgok internetének, vagy éppen Industrie 4.0-nak, ahogy a német kormány teszi, erre a trendre itthon is fontos odafigyelni.

Idén tavasszal nevezték ki Önt a Cisco magyarországi vezetőjévé. Ön eddig nem fordult meg az infokommu-nikációs iparágban, a Ciscohoz is a pénzügyi szektorból érkezett. Mit tapasztalt, miben más egy merőben techno-lógiai fókuszú céget vezetni? Hogyan lehet ebben az alapvetően férfias közegben jól érvényesülni?Az infokommunikáció az egyik – ha nem a – leginnovatívabb iparág manapság, és mint ilyen, szívesen választ és próbál ki újszerű megoldá-sokat. Én ide sorolom azt is, hogy a Cisco élére nem a szektorból válasz-tottak vezetőt. Különben ez Magyarországon kívül kevésbé szokatlan, és magában rejti azt a lehetőséget, hogy más ágazatokban alkalmazott bevált gyakorlatokat meghonosítsunk az ICT-ben is. Ez egyrészt sokszí-nűséget biztosít a cég számára, ugyanakkor számomra is nagy kihívás és jó alkalom a tanulásra: mert magától értetődő, hogy a technológiáin-kat tanulom, hiszen egy bizonyos mélységig értenem kell ezeket. Mindazonáltal nagyon remélem, hogy a példám ragadós lesz, és az infokommunikációban is egyre több női és eltérő területről jövő vezetőt alkalmaznak.

Az Ön otthoni hűtőgépének van IP-címe?Még nincs, de remélem ez néhány éven belül már magától értetődő lesz. És nem feltétlenül azért, mert arra számítok, hogy majd a hűtőm fogja eldönteni, hogy mit vacsorázzunk. Abban viszont segíteni fog, hogy otthon is okosabban használjuk fel az energiát, illetve előre jelezze az esetleges meghibásodást. Így a szerelőnek elég egyszer kijönnie, és már nála lesz az az alkatrész, ami cserére szorul.

A technológiák, így a cloud vagy az Internet of Everything fejlődésével egyre több tere nyílik a Cisco és a T-Systems Magyarország eddig is szoros együttműködésének – fogalmaz Horváth Krisztina, aki a bankszektorból átigazolva lett 2014 tavaszán a Cisco Magyarország vezetője.

Hogyan alakul a T-Systems Magyarország és a Cisco közötti partnerség és miként fejleszthető tovább?A T-Systems Magyarország a legnagyobb hazai partnerünk. Számos „leget” tudhat magáénak: a legtöbb technológiai specializációval rendelkezik, és itt dolgozik a legtöbb Cisco-képzettséggel rendelkező mérnök is. Gyakorlatilag minden technológiai területet képesek lefedni. A T-Systems egyben az első olyan partnerünk Magyarországon, amely Cisco alapú felhőmegoldásokat kínál.

A vállalat szakmai felkészültsége abban is megmutatkozik, hogy idén októberben két kategóriában is megkapták a Legjobb hazai partner- díjat. Az együttműködéses technológiákban elért eredményekért a Collaboration Partner of the Year-díjat, míg a felhőalapú szolgáltatá-sok terén végzett együttműködésért a Cloud Partner of the Year elisme-rést nyerték el. A hazai díjak mellett a T-Systems Magyarország a délke-let-európai régióban is a legjobb Cisco cloud partner lett.A jövőben az együttműködést mindenekelőtt a szerver és adatközponti területre kívánjuk kiterjeszteni. Nagy lehetőségeket látunk továbbá az Internet of Everything (IoE), illetve a dolgok internete (IoT) terüle-tein is, kapcsolódva a T-Systems vertikális fókuszához, valamint a közös FutureZone fejlesztőközpontunk tevékenységéhez.

ÖSSZEFOGÁS MINDEN SZINTEN

Transzformációs partneri díjat kapott a Cisco

A T-Systems Magyarország idén először ismerte el díjakkal az év során legjobban teljesítő partnereit, összesen három kategóriában.2014-ben a Transzformációs partneri díjat a Cisco Systems Magyarország kapta meg, amelyet Horváth Krisztina a cég szakmai konferenciáján, a Symposiumon vehetett át. A Cisco egy konkrét projekt, a MOL közel 200 kútján már kiépített, ingyenes wifi- szolgáltatás kapcsán nyerte el a Transzformációs partneri díjat. A wifi-megoldást Cisco-eszközökkel építették ki. A megoldás révén a MOL saját ügyfeleinek tud minőségi többletszolgáltatást nyújtani, ami nagyban növeli kútjainak vonzerejét.

43

44 45

E G Y Ü T T L E H E T S É G E SE G Y Ü T T L E H E T S É G E S

A Medexpert és a T-Systems Magyarország együttmű-ködése jó példáját adja annak a régi igazságnak, hogy egy meg egy néha több mint kettő.

Közel 25 éve meghatározó szállítója a hazai egészségügyi piacnak a Medexpert Kft. – azóta látja el korszerű műszerekkel, diagnosztikai és klinikai berendezésekkel a kórházakat. Ezen időszak alatt első kézből tapasztalhatta meg, hogyan hódítja meg egyre mélyebben a számítás-technika a hagyományos orvosi rendszereket.„Régebben az orvosok megelégedtek két-három vitális jel, mint a pulzus, az EKG vagy a vérnyomás figyelésével, és azokat is csak monitoron jelenítették meg. Ha az orvos éppen nem figyelt, az informá-ció elveszett. Most már egyre több és egyre komplexebb életjelet monitoroznak az intenzív osztályokon. Ezeket egy ideig a készülékek-ben tárolták, órákig, legfeljebb napokig. Később megjelent a központi monitorozás, illetve az adatok külön tárolása, az elektronikus lázlap”, vázolja az elmúlt évtizedek fejlődését Varró Tibor, a Medexpert health-care üzletágigazgatója. Innen pedig egyenes út vezet ahhoz az igény-hez, hogy összekapcsolják egymással a beteget elsősorban az orvos szemszögéből kezelő betegadat-kezelő rendszert (PDMS) és az első-sorban társadalombiztosítási-igazgatási szempontokat szem előtt tartó kórházi rendszereket.Pontosan ilyen igény alapozta meg a Medexpert és a T-Systems Magyarország partneri viszonyát is. Egy európai uniós fejlesztési prog-ram keretében lehetőség nyílt lecserélni a hazai kórházak koraszülött osztályainak elavult műszereit és berendezéseit. A pályázatnak kötelező eleme volt egy infokommunikációs fejlesztés is, amelynek célja, hogy a diagnosztikai és klinikai eszközökből származó adatokat egy helyen

gyűjtsék, illetve tegyék elérhetővé későbbi elemzés céljaira is.A két vállalat a pécsi és a debreceni egyetemi klinikák Perinatális Intenzív Centrumjainak kialakításában vett részt közösen. A Medexpert szállította az orvosi eszközöket; az ezekből kinyert adatokat inter-fészeken adják át a T-Systems Magyarország MedSolution kórházi rendszerébe.A kórházaknak és rajtuk keresztül a betegeknek is komoly előnyökkel szolgál, hogy egyetlen csapat, közös vállalkozásban tud orvostechnikai és informatikai megoldásokat kínálni. A T-Systems Magyarország és a Medexpert két szakterület határmezsgyéjén találkozott, mindkettő komoly szaktudást hozott magával, így együttes hozzáadott értékük sokkal nagyobb, mint a részek összege, fogalmazott Varró Tibor. „Az is megnyugtató lehetett az ügyfeleknek, hogy konzorciumi partner-ként léptünk fel. Nem egymás mellett, hanem egymással dolgoztunk. Közösen vállaltuk a projektet, és nem volt egymásra mutogatás, ami pedig könnyen előfordulhat, amikor két rendszert kell egymáshoz illeszteni”, értékelte az együttműködést a Medexpert üzletágigazgatója.Két másik előnyét is kiemelte a partnerségnek Varró Tibor: egyrészt, az ekkora volumenű, gyakran több százmillió forintos projekteknél megnyugtatja a megrendelőt, ha a munka mögött akkora cég áll, mint a T-Systems Magyarország, másrészt, a Medexpert számára hasznos volt, hogy építhettek partnerük projektvezetési tapasztalataira és módszertanára. Számukra nagy könnyebbséget jelentett, hogy ezek-kel nem kellett foglalkozniuk, saját szakmai feladataikra tudtak koncent-rálni. Varró Tibor olyannyira elégedett az eddig tapasztalatokkal és közös munkával, hogy reméli: a Medexpert és a T-Systems Magyarország közös megoldásait a koraszülött centrumokon túl más kórházi osztályokon (intenzív, műtő) is hasznosítani tudják majd a jövőben.

A T-Systems Magyarország széles körű egészségügyi infokommunikációs szolgáltatási palettáját nemrégiben új szolgáltatási területtel bővítette: a klasszikus rend-szerintegrátori feladatok mellett immáron orvosi műszerek és eszközök szállításával is foglalkozik.

A 2012-ben létrejött, egységesített T-Systems Magyarország egészség-ügyi informatikai kompetenciáit elsősorban a piacon addig meghatá-rozó elődcégétől, az ISH Informatika Kft.-től örökölte meg. A speciális e-egészségügyi képességek az új szervezeten belül meg-többszöröződtek, hiszen integrálódni tudtak a T-Systems Magyarország több infokommunikációs részterületet átfogni képes struktúrájába. A megsokszorozódó képességek új lehetőségeket és új látásmódot is megnyitottak az e-egészségügyi területen belül: az addigi, jellem-zően rendszerintegrátori szerepkörön túllépve, a transzformációs part-neri szerep vált elsődlegessé az egészségügyi szektorban is. Ebben a szerepben a megrendelő igényeit teljes körűen kielégítve, komplex projektek megvalósítására is vállalkozni tud a T-Systems Magyarország, amely megközelítésnek egy újabb fontos eleme az e-egészségügyi fejlesztésekhez kapcsolódó műszerek forgalmazása is. A cég az orvosi műszerek forgalmazása terén olyan partnerekkel dolgozik együtt, akik a piacon már sok éve jelen vannak, és sikeresen tevékenykednek (ilyen például az idén díjazott Medexpert Kft. is), ami garanciát jelent arra, hogy a T-Systems Magyarország az új üzleti területen már a kezdetektől megfelelő szolgáltatási színvonalat nyújtsa ügyfeleinek.A T-Systems Magyarország műtőben, intenzív osztályokon, kardiológiai, diagnosztikai, és egyéb orvosi területeken használható orvosi műszere-ket egyaránt forgalmaz. Az orvosi műszereken túl meglévő kompeten-ciáira alapozva komplex informatikai rendszerek szállítására, azok meg-lévő intézményi rendszerekbe való integrálására is vállalkozik a cég. Sőt, erős projekttapasztalata révén olyan e-egészségügyi fejlesztések-ben, beruházásokban is szerepet tud vállalni, amelyek uniós forrásból kerülnek megvalósításra.

A cég kiterjedt tapasztalatait mi sem mutatja jobban, mint az, hogy 2013-ban két orvostudományi egyetemen, és három kórház koraszülött osztályán - közel másfél milliárd forint értékű - orvostech-nikai-, és informatikai fejlesztésre került sor a T-Systems Magyarország által vezetett konzorcium szakmai közreműködésével. A projektek kere-tében a T-Systems Magyarország több száz modern orvostechnikai, és IT berendezést szállított, továbbá speciális orvos-informatikai megol-dást épített ki, amely integrálásra került a kórházakban működő, ugyan-csak a T-Systems Magyarország által fejlesztett MedSolution kórházi rendszerrel.2014-ben a sikersorozat tovább folytatódott: a T-Systems Magyarország által vezetett konzorcium nyerte a Semmelweis Egyetem által indított több százmillió forintos orvosi eszköz, és informatikai megoldás szállítá-sáról szóló projektet, amely jelenleg megvalósítás szakaszban van.

ÉLETEKETMENTENEK

ORVOSI RENDSZEREK ÉS MŰSZEREK EGY KÉZBŐL

2014 Ökoszisztéma-díjasa a MedexpertA T-Systems Magyarország idén először ismerte el díjakkal Symposiumán az év során legjobban teljesítő partnereit, összesen három kategóriában. Az Ökoszisztéma-díjat minden évben a T-Systems Magyarország azon kkv-s vállalkozó partnerei kaphatják meg, akik az adott évben a céggel példaértékűen együttműködtek, mindkét fél megelégedett-ségét szolgálva, valós értékteremtő munkát folytatva.

CZIPRI ERNŐügyfélkapcsolati tanácsadó

Egészségügyi értékesítési szektorT-Systems Magyarország

VAN JOBB ÖTLETÜNK A REKLÁMRA!

ÉRJE EL VÁSÁRLÓIT WIFIN KERESZTÜL

SZEMÉLYRE SZABOTTAN.

instantNetwork

Menedzselt, biztonságos, helymeghatározáson alapuló

mobilmarketing szolgáltatással is bővíthető hálózati infrastruktúra.t-systems.hu/ciscopowered

E G Y Ü T T L E H E T S É G E S

46

SEGÍTSÉG AZÖNELLÁTÁSHOZ A T-Systems Magyarország idén 5 millió forintos adománnyal támogatja az Ökumenikus Segélyszervezet Kastélyos-dombón kialakított tangazdaságának további fejlesztését és bővítését. Az adomány révén bővülhet az a rehabilitá-ciós program, amely nehéz sorsú családok újrakezdését célozza.

2013 tavaszán indította el a lakhatásukat vesztett családok újrakezdését segítő programját az Ökumenikus Segélyszervezet a Somogy megyei Kastélyosdombón, hogy valódi esélyt nyújtson azoknak az átmeneti otthonról átmeneti otthonra vándorló családok számára, akik maguk is készek megdolgozni azért, hogy ismét önálló életet tudjanak élni, külső segítség nélkül. A többlépcsős rehabilitációs program eredményeként a családok véglegesen elhagyhatják a szociális ellátó-rendszert. A programban résztvevők az intézményben töltött, mintegy másfél év alatt alapos elméleti és gyakorlati képzés során sajátíthatják el a programban a növénytermesztéshez és az állattenyésztéshez szükséges ismereteket, valamint életvezetési taná-csokat, jogi- és szociális segítséget és munkaerő-piaci képzést is kapnak, hogy reintegrációjuk valóban sikeres lehessen. Azok, akik teljesítik a program elején rögzített kötelezettségeiket, következő lépésként az Ökumenikus Segélyszervezet által kialakított, önálló otthonba költöz-hetnek, ahol a háztáji gazdaság beindításához szükséges állat- és növényállománnyal kezdhetik meg önállóéletüket.

Míg a felnőttek képzéseken vesznek részt, a gyermekek-kel fejlesztő pedagógusok foglalkoznak, hogy le tudják dolgozni azt a hátrányt, ami nehéz életkörülményeikből fakad. A tanulás segítése mellett a segélyszervezet nagy hangsúlyt helyez a szabadidő tartalmas és hasznos eltöl-tésére, illetve a közösségi élmények biztosítására. Ezért is bír komoly jelentőséggel, hogy 2013 decem-berében a T-Systems Magyarország adományából egy játszótér épülhetett az intézmény udvarán.

A kastélyosdombói tangazdaság nagyban támogatja az átmeneti lakhatásból önálló otthonba készülő csalá-dokat, mivel saját háztáji gazdaságuk beindításához szükséges magok és eszközök mellett kisállatokat is kapnak az önálló élet újrakezdéséhez, saját háztáji gazdaságuk beindításához.

A vállalat idén újra az Ökumenikus Segélyszervezet kastélyosdombói átmeneti otthonának a munkáját támogatja ügyfeleinek karácsonyi ajándékára szánt összegből, összesen 5 millió forintos adományával. A segélyszervezet az idei támogatást az intézmény területén működő háztáji mintagazdaság fejlesztésére fordítja. Az állattartás eszközeinek és ingatlanjainak mostani támogatásból megvalósuló fejlesztése lehetővé teszi az állatállomány növelését, a gépesítés pedig segíti az otthon lakóinak munkájával készülő termékek előállítását – és így a családok újabb bevételi forráshoz juthatnak.

Az adománynak köszönhetően a saját otthonba költöző családok is támogatáshoz juthatnak. A háztáji növény-termesztés magokkal, növényekkel és földművelő eszkö-zökkel való támogatása mellett a mintagazdaság fejlesztésének köszönhetően a kiköltözők meghatáro-zott számú kecskét, nyulat és csirkét kapnak saját gaz-daságukhoz, ami fontos lökést adhat a munka alapú önellátás megteremtéséhez. A példaértékű program sikerességét jól mutatja, hogy 2014 őszén egy öt és egy nyolc gyermekes család is önálló ingatlanba költözött Kastélyosdombón, és helyüket átadhatják más, hason-lóan nehéz sorsú családoknak.

Ön is csatlakozhat Magyarország legnagyobb ünnepi összefogásához, a „szeretet.éhség.” Országos Adventi Pénzadománygyűjtéshez. Az 1353-as adományvonalat tárcsázva hívásonként 250 forinttal gyarapodik a rászorulók megsegítésére fordítható forrás, de nagyobb összeggel is támogathatja az akciót, amelyet az 11705008-20464565-ös számlaszámra postai vagy banki befizetéssel, illetve internetes átutalással juttathat el. Bővebb információ: www.segelyszervezet.hu

t-systems_karacsony_jovokep_210x297-02.indd 2 11/27/2014 4:41:28 PM