Az energetikai fűz fajták felhasználhatósága és a termelt

faapríték értékesítési lehetőségei.

Készítették: Babicz Szabolcs, Gáspár Anita - Holland Alma Kft File Sándor – „Tisza” Faaprítékot Termelők Szövetkezete Készült a Holland Alma Kft és a „Tisza” Szövetkezet partnerei, tagjai és integrátorai számára. Az útmutatóban található adatok, információk és fényképfelvételek átvétele, helyi vagy országos médiumokban történő megjelentetése, azok reklámként történő felhasználása csak a szerzők hozzájárulásával lehetséges.

2

Tartalom: 1. Az energetikai faültetvényekről általában 2. A faapríték piaci lehetőségei 3. Az energiafüzek nemesítése és a fajták 4. A „Tisza Szövetkezet integrátorai 5. A füzek környezetvédelmi jelentősége 1. Az energetikai faültetvényekről általában A köznyelvben „energiaerdő”-ként ismert új ültetvényforma hivatalosan a „rövid vágásfordulójú energetikai faültetvény” – eket jelenti.

Energiaültetvény létesítésére alkalmas minden olyan fás szárú növény, amelynek kezdeti (első két-három éves) növekedése gyors, nagy biomassza tömeget nevel, vágás után sarjakról gyorsan megújul, regenerálódik, valamint technológiatűrése megfelelő. Erre a célra már több fajt és fajtát megvizsgáltak az elmúlt években. A fajok közül leginkább a fűz, akác és nyár felelt meg, ezért ezek a fajok kerültek aztán a támogatható fajták körébe.

Az energiaültetvényeket –

növekedésüktől függően – két-három évente járvaszecskázó gépekkel takarítják be. A megtermelt faaprítékot (csipszet) néhány hetes száradás után erő, vagy fűtőművekben égetik el. A svéd fűzek energiatartalma magas, az égéshőjük 18-19 GJ/tonna. Ez az akácéval és más kemény fák energiatartalmával vetekszik. Az ültetvénytelepítés engedélyköteles és támogatott

tevékenység. A telepítési engedélyeket a területileg illetékes erdészeti hatóságokhoz kell benyújtani. Hektáronként 200.000 Ft támogatás vehető igénybe maximálisan. A támogatható fajok és fajták köre az MGSZH folyamatosan frissített honlapján tekinthető meg. Mivel az energetikai faültetvények szántó művelési ágúak, ezért a területalapú támogatás ugyanúgy igénybe vehető, mint bármilyen más szántóföldi kultúra esetében. Az energetikai célból telepített növények termesztéséhez a 33/2007-es FVM rendelet alapján a területalapú támogatás mellett kegészítő támogatás is igényelhető, melynek mértéke 45 Euro/ha lehet. Az engedélyeztetésről és támogatás igénybevételéről jelen kiadványunkban egy külön címszó alatt részletesen foglalkozunk.

3

Elsősorban azok a gazdák telepítenek fűz ültetvényeket, akik magas talajvizű, víznyomásos, vagy időszakos vízborított területekkel rendelkeznek. Ezeken az alacsony aranykorona értékű talajokon a fűz a gabonafélékkel szemben biztonságos és magas jövedelmezőségi szintet, valamint gyors megtérülést biztosít.

Sokan, saját földterület hiányában bérelt területeken befektetési célzattal létesítettek ültetvényeket. Az önkormányzatok számára, mind a foglalkoztatási, mind pedig az intézményi fűtés oldaláról is ésszerű beruházás néhány hektár önkormányzati tulajdonú terület fűzzel történő beültetése. A telepítők egyre népesebb táborába tartoznak azok is akik fűtő, vagy erőművel, esetleg pellet, vagy brikett üzemmel rendelkeznek, hiszen ők is

felismerték, hogy a legolcsóbb alapanyag mindig a saját előállításból származik. Az energiafüzek magas össz. só tartalom – azon belül magas nitrogéntartalom – tolerálására és hasznosítására képesek. Ezen tulajdonságuknál fogva használhatók szennyvíziszap, tisztított szennyvíz és technológiai szennyvíz ártalmatlanítására is. Az országosan képződő szennyvíziszap, kommunális szennyvíz és technológiai szennyvíz megsemmisítése és ártalmatlanítása jelentős költségekkel bír. Gyökérszűrős szennyvíztisztításra létesített fűz ültetvényekkel ezek a költségek megtakaríthatók lenének, valamint a biomassza hozamra gyakorolt pozitív hatás miatt a szennyvíztelepeknek, önkormányzatoknak bevételt is jelenthetnének. A különböző fás szárú energianövények (akác, nyár, fűz) nem konkurenciái egymásnak, mivel mindegyik faj más ökológiai – elsősorban talaj – adottságokat igényel. Az akác a száraz, a nyár az üde, a fűz a kifejezetten vizes élőhelyek növénye. Elsősorban talajadottságaink döntik el, melyiket termeszthetjük eredményesen. 2. A faapríték piaci lehetőségei A fűz ültetvények után érdeklődők első kérdése: hová és mennyiért lehet eladni a megtermelt faaprítékot. A következő néhány gondolat ezzel a kérdéssel és a faapríték piaci helyzetével foglalkozik. Jelenleg Magyarországon valamivel több, mint egymillió tonna faapríték cserél gazdát éves szinten. E hatalmas mennyiség majd 100%-a felaprított erdészeti vágástéri hulladékból és fűrészüzemi hulladékból áll. Telepített célültetvényból származó biomassza még csak néhány kamionos tételben gurult be az erőművek kapuján. A legnagyobb felhasználó a gyöngyösvisontai Mátra Erőmű, a pécsi Pannon Power és a szakolyi Biomassza Erőmű (DBM). A jelenlegi erőművek mellett több, tisztán biomassza tüzelésű erőmű is engedélyeztetési szakaszban van már. Az erőművek mellett városi

4

fűtőművek (Szolnok, Dunaújváros, Szekszárd …) is gerjesztik az apríték iránti keresletet. A hazai erőművel mellett a külföldi – elsősorban osztrák – erőművek is versenyben vannak a magyar aprítékért. A széntüzelésű erőműveket a Kyotói Egyezményben rögzítettek széndioxid kvóták kötelezik, hogy az általuk előállított áram bizonyos hányadát (jelenleg 5%) megújuló energiaforrások elégetésével termeljék meg. Ez csak a Mátra Erőmű esetében évi 400.000 tonna biomasszát jelent. Az Egyezmény 2013-ban beinduló újabb lépcsője a kötelezettésget már duplájára emeli. Az erőművek mellett a pellet és brikett üzemek is folyamatos alapanyag ellátást igényelnek. Jelenleg tehát a faaprítéknak szinte korlátlan és folyamatosan bővülő piaca van. A Tisza Szövetkezet, melyet már ültetvénnyel rendelkező faapríték termelők alapítottak, jelenleg évi 140.000 tonna faapríték felett diszponál. Ami valamivel több, mint a hazai aprítékpiac 10%-a. A Szövetkezet jelenleg azért nem vállal az erőművek felé magasabb beszállítási szintet, mert a vágástéri és fűrészüzemi hulladék ellátás időszakosan már akadozik, ültetvényből származó biomassza pedig még nem áll rendelkezésre elegendő mennyiségben. A kialakult helyzetet tovább súlyosbítja, hogy a válság miatt minimálisra csökkent az épület és bútorfa felhasználás. Ebből fakadóan 2009/2010-ben az előző évhez képest 80%-al esik vissza az erdőkitermelés mértéke. Ez egyben azt is jelenti, hogy vágástéri hulladék, valamint fűrészüzemi hulladék sem lesz. Ezt az is alátámasztja, hogy korábban az erdészetek ingyen adták a vágástéri hulladékot a terület „kipucolásáért” cserébe, most viszont már 60-130.000 Ft-ot kérnek hektáronként azért az anyagért, ami korábban értéktelen volt. A határ melletti román fűrészüzemek hulladékát magyar vállalkozások vásárolják fel. Egészen Háromszék határáig kell elmennünk jelenleg, ha fűrészüzemi hulladékra van szükségünk, mert már csak ebben a távolságban van szabad faanyag. Ezek a tények mind-mind azt támasztják alá, hogy az ültetvényen termelt faaprítékra égetően nagy szükség van. Az alapanyag hiányt az erőművek korábban csak 2013-ra prognosztizálták, de a problémával már 2010-ben szembe kell nézni. A következő visszatérő problémákkal álunk szemben:

1. A termelőknek nincs elegendő piaci információjuk. Nem tudják, hogy az erőműveknek a tüzelőanyag beszerzés sokszor már égető problémát jelent. A tisztán biomassza tüzelésre épült első magyar biomassza erőmű már 2009 júliusa óta folyamatosan üzemel és teljesítménye elkérte a 20 megawattot. Ennek ellenére még az erőmű közvetlen közelében gazdálkodók is bizalmatlanok az új technológiával szemben és nem telepítenek.

2. Annak ellenére, hogy a szántóföldi növénytermesztés néhány kiugró évtől eltekintve már több, mint egy évtizede nem képes megfelelő rentábilitást biztosítani. Hektikusan ingadoznak a gabonaárak. A termelők többsége – sokszor megszokásból – a hagyományos szántóföldi gabonatermesztést választja.

3. A termelők többsége nincs tisztában azzal, hogy az Unió élelmiszer túltermeléssel küzd és ezért támogatja a szántóterületek más irányú hasznosítását, így az

5

energiaültetvényeket is. Ezek a támogatások várhatóan középtávon fennmaradnak. A gabona árak pedig a túltermelés miatt csak negatív irányban fognak változni.

4. Az ültetvénytelepítés támogatott tevékenység, de sajnos utófinanszírozott. A hektároinkénti 4-500.000 Ft-os telepítési bekerülési és ápolási költséget a termelőnek előre meg kell teremtenie. A támogatás kifizetésére az eddigi gyakorlat szerint csak a telepítést követő évben kerül sor.

5. A gazdák forráshiánnyal küzdenek. A szándék mellett nincs egyéb a telepítéshez. Megkerestük az erőműveket, hogy finanszírozási oldalról szálljanak be az ültetvénytelepítésbe, hiszen az érdekük is az, hogy az apríték rendelkezésre álljon. Az erőművek viszont nem látják biztos partnernek a termelői oldalt, mondván, hogy még csak 2000 hektár energiaültetvény települt el országosan és nekik egyenként több tízezer hetárra lenne szükségük.

Évente hozzávetőlegesen 6000

hektár ültetvénytelepítés támogatására van költségvetési és uniós forrás. Ennek ellenére a fentiek miatt alig több mint 2000 hektár ültetvény települt el az elmúlt két évben. Holott a fenti potnokban részletezett kérdések mindegyikére megnyugtató választ lehet adni. Az apríték átvételére jelenleg 15 éves időtartamú szerződést köt a Tisza Szövetkezet. A tagfelvételi kérelem és a szerződés a www.tiszaszov.hu oldalról tölthető le, sok más hasznos információ mellett.

Kérem, jelen információs kiadvány mellett látogasson el a Tisza Szövetkezet honlapjára

is. 3. Az energiafüzek nemesítése és a fajták A füzek nemesítői munkája Japánban, Svédországban, Angliában és Lengyelországban kezdődött el. A legnagyobb nemesítői központban, Svédország déli részén a Lanmannen Agroenergie-nél, Stig Larsson vezetésével több mint húsz éve végeznek nemesítői munkát. A svéd nemesítés kezdetben az őshonos fajták kiválasztó szelekciójára alapozott, már azonban a keresztezéses nemesítésre helyezték át a hangsúlyt. Évente több száz új fajtajelölt közül két-három fajta éri el a fajtaminősítést. Alapanyagként kosárfüzeket, fehér füzet, kígyófüzet és szibériai füzeket használnak fel. A svéd tájképnek már megszokott elemét képezik a települések határaiban lévő fűz ültetvények és a hozzájuk kapcsolódó kisebb teljesítményű (1-3 megawattos) fűtő és erőművek. A nemesítői munka a kedvező növekedési, jó sarjadzó képességi, fagyállósági, ellenállósági és beltartalmi értékekre koncentrált. Ennek megfelelően a kizárólag szelekcióra alapozott nemesítői tevékenységekkel szemben a svéd nemesítésű füzek jelentősen magasabb biomassza produkcióra képesek, mint más európai fajták.

6

A hazánkban honosított fajták kiválasztását a svéd fajták tanulmányozása előzte meg. Célunk az volt, hogy az Európa több pontján jól szereplő fajták közül a három legjobbnak tartott fajta licencjogát vásároljuk meg. A három fajtából végül kilenc lett, ami utólag jó döntésnek bizonyult. A Magyarországon hozzáférhető fajták név szerint a következők: Inger, Tordis, Tora, Torhild, Sven, Jorr, Gudrun, Olof és Doris. Ezeket a fajtákat honosítottuk és alávetettük az MGSZH DUS vizsgálatának. A vizsgálatok lezárultával bebizonyosodott, hogy a svéd fajták a hazai ökológiai környezetben is felülmúlják más európai társaikat. A kilenc megvásárolt fajtából törzsültetvényeket létesítettünk és megkezdtük azok szaporítását, valamint technológiai kísérleteinket. Fajtáink közül a Jorr és a Gudrun szaporítását már felfüggesztettük, mert ezek biomassza hozamait alacsonynak találtuk. Ebből a két fajtából felszámoltuk törzsültetvényeinket, csak génmegőrzés céljából tartunk fenn minimális területet. A Doris és az Olof fajták környezetvédelmi okok miatt kikerültek a támogatható fajták köréből. Ezek a fajták szibériai fűz vérvonalat tartalmaznak, mely hazánkban nem őshonos. A hazai állományok védelmének érdekében ezen fajták telepítését engedélyezik ugyan, de telepítési támogatásban nem részesíthetők. Magas talajvizű területeken pedig nagyon magas (akár 75t/ha/év) szárazanyag hozamra is képesek, valamint jól bírják az időszakos vízborítást is. A fennmaradó öt fajta közül a Tora, a Tordis, a Torhild, valamint a Sven nedvesebb, de nem extrém vizes (pangóvizes, gyakorta vízborított) körülmények közé javasolható fajta. Ilyen körülmények között magas hozamokra képesek. E mellett a Sven sótűrő képességének köszönhetően szerepet kaphat a gyökérzónás szennyvíztisztításban is. A honosított fajták közül, számos előnyös tulajdonsága miatt az „Inger” fajta érdemel külön kiemelést. Az Inger magas hozamú, szárazságtűrő fajta. Vegetációját nagyon korán

kezdi, ezért gyomelnyomó képessége kiemelkedő. Fagytűrő képessége nagyon jó. A korai fakadás utáni enyhe fagyokat jól tolerálja, mínusz három celsius fokig nem károsodik. A 2008 tavaszán jelentkező kemény (mínusz 6-7 fokos) májusi fagyok után is rendkívül gyorsan regenerálódott. A vegetációt nem csak korán kezdi, de hamar is fejezi be. A levél már október elején hullik, ezért a vesszőnek van ideje a megfelelő beérésre. Ennek következtében a téli fagyok sem tesznek kárt a szövetekben. Az Inger hamar hormonális

mélynyugalomba kerül, ezért betakarítása már novemberben megkezdhető. A betakarításkori nedvességtartalom 49-50% körül alakul. (A szállítás 35%-tól már gazdaságos. Ezt 4-6 hét alatt éri el) Az Inger legkiválóbb tulajdonsága a szárazságtűrés. Telephelyünkön 2008-ban a friss Inger telepítések 4-5 méteres első évi magassági növekedést produkáltak. (2008-ban 300 mm-nél több vegetációs csapadékot mértünk) 2009-es Inger telepítéseink 150 mm-nél kevesebb vegetációban hulló csapadék ellenére is elérték a 3-3,5 méteres magassági növekedést. Ez egyetlen hazai, vagy más svéd fajtáról sem mondható el.

Az Inger fajta hat hetes ….

… és hat hónapos korában

7

Az Inger technológiatűrése rendkívül jó. Minden talajtípuson megfelelően szerepelt és magas hozamokat biztosított. A jelenlegi fajták közül egyértelműen a legperspektivikusabbnak tartjuk, ezért 2008 óta törzsültetvény bővítéseinket már kizárólag ezzel a fajtával folytattuk. Jelenlegi szaporításunk 90%-át az Inger teszi ki. 4. A „Tisza” Szövetkezet integrátorai

A „Tisza” Szövetkezet integrátorainak listája alföldi divízió

Név Integrációs körzet: Mobil: Babicz Szabolcs Piricse 06-30-278-15-98 Kremniczki Károly Nyírmihálydi 06-70-372-48-65 File Sándor Piricse 06-20-962-95-19 Börcsök Lajos Debrecen 06-30-371-75-19 Kunkli Péter Balmazújváros 06-70-429-59-60 Dr Tóth László Csépa 06-20-397-66-67 Ábrányi Ferenc Báránd 06-70-375-92-66 Barnácz György Nyíradony 06-30-655-01-76 Kupecz József Nyírábrány 06-30-377-49-07

A „Tisza” Szövetkezet integrátorainak listája dunántúli divízió

Név Integrációs körzet: Mobil: Csige István divízióvezető 06-70-370-50-89 Molnár Ferenc Szekszárd 06-30-694-25-35 Rochi László Szekszárd 06-20-421-84-52 Salján Krisztián Zala 06-30-268-77-32 Szecsei László Kapuvár 06-70-316-45-94 Szecsei Tímea Mosonmagyaróvár 06-70-316-44-71 Támis István Csörötnek 06-20-915-69-62 Kustánczi Gézáné Szigliget 06-20-431-05-87 Dénes Ferenc Fertőd 06-30-311-65-83 5. A füzek környezetvédelmi jelentősége, technológiai kutatásaink

A Holland Alma technológiai kutatásai kezdetben a gyomirtásra, később pedig az ültetvények szennyvíziszap trágyázására irányultak. A vegyszeres gyomirtás megnyugtató megoldása után figyelmünk a tápanyag gazdálkodás által felvetett problémák felé fordult, melynek jelentős környezetvédelmi kérdéssekkel is bírnak. Az alábbiakban erről szolgálunk néhány érdekes infromációval. A gyomirtási kutatásaink eredményeit a technológiai fejezetbe illesztettük bele.

8

Jelenleg Magyarországon éves szinten több százezer tonna kommunális szennyvízből képződő, veszélyes hulladéknak minősülő kezeletlen és hasznosítatlan szennyvíziszap képződik . A szennyvíziszap elhelyezése a szennyvíztisztító telepeken költségnövelő tényező. A keletkező kommunális szennyvíz és szennyvíziszap egy része illegális úton kerül kijuttatásra, megsemmisítésre, ezzel terhelve a környezetet. A mezőgazdaság - ezen belül a rövid vágásfordulójú energetikai ültetvénytelepítések – számára azonban a szennyvíziszap olcsó és jól hasznosítható tápanyagforrást jelent. Az élelmiszer és takarmánytermesztésben használt szántó területeken a szennyvíz iszap felhasználásának lehetősége korlátozott. A rövid vágásfordulójú fűz ültetvényekben - a magas össz.só, ezen belül magas nitrogén tolerancia miatt és a nem élelmiszer célú termelés miatt – nagyobb arányban biztosított e veszélyes hulladék ártalmatlanítása. Az idősebb fűz ültetvények a 2-3 évente elvégzett szennyvíziszap trágyázásra kedvezően reagálhatnak megfelelő dozírozás és kijuttatási technológia mellett. Kutatásaink során több esetben a nagy dózisú (40 t/ha feletti) felhasználás miatt termésdepresszió jelentkezett, míg alacsonyabb (20-25t/ha) trágya adagoknál nagy mértékű biomassza hozam növekedés volt tapasztalható. A helyes trágyázási technológia kidolgozása és annak gyakorlatba való átültetése megszüntethetné az illegális szennyvíz iszap megsemmisítést, valamint hozamnövelő hatása lévén jelentős társadalmi hasznot hozhatna. Az energetikai ültetvénytelepítésekre használt szántóterületeken nem maradna vissza a szennyvíziszapból származó maradaványszennyezés. A szennyvíziszapban sok szerves gyógyszer hatóanyag maradék (gyulladáscsökkentők, fogamzásgátlók, aintibiotikumok) található. Ennek ártalmatlanítására kutatóhelyi partnereinkkel olyan bakteriális oltóanyag kifejlesztésébe kezdtünk, melyek ezen káros anyagok bontására, mineralizálására képesek. Azaz a szennyvíziszap alkotóit a füzek számára felvehető tápanyagokká alakítják át. A faapríték piacon jelentkező igények és az erőművek hosszú távú, kedvező feltételeket biztosító szerződései, valamint az energetikai ültetvények támogatási rendszere miatt az ültetvényfelületek exponenciális – de a piaci volumen igényeit figyelembe vevő kvótákkal szabályzott – növekedése várható. A fűz ültetvények művelői legkésőbb a második betakarítás után mind szembesülnek a szerves trágyázás szükségszerűségével. A legolcsóbb, szóba jöhető szerves anyag az ültetvények trágyázására a szennyvíziszap. Más elérhető tápanyagforrások ár-hatóanyag tartalom szempontjából nem versenyképesek vele. Az iszap „versenyképessége” mineralizálódást gyorsító mikroba keverékekkel fokozható. A jelenlegi helyzet: Magyarországon a mezőgazdasági növénytermesztés mennyiségi és minőségi fejlődése oda vezetett, hogy a korábbi évek, évtizedek termésmennyiségeit, a keresletet, a piaclehetőségeket figyelembe véve sokkal kisebb termőterületen képesek vagyunk eredményesen megtermelni a szükséges mezőgazdasági termékeket, mint korábban. Az eredmény az, hogy a gyenge termőkapacitású, alacsony aranykorona értékű, korábban mezőgazdaságilag hasznosított területek feleslegessé váltak, melyeket a mezőgazdasági művelésből ki kell vonni. A jelenlegi helyzet következménye: A művelés alól kivont területek vagy parlaggá váltak, vagy állami támogatással erdőtelepítések történtek. A gazdasági helyzet változásainak következményei, hogy további műveletlen területek jönnek létre (pl. gyümölcsültetvények megszüntetése), melyeket valamilyen formában hasznosítani kell. Ráadásul ezen földterületek kis termőértékűek, mikrobiológiai aktivitásuk alapján más mezőgazdasági növénytermesztésre alkalmatlanok. A felszabaduló területeken az egyik legjobb lehetőségnek iparszerű energianövény termesztése kínálkozik, különösen a piaci lehetőségeket és a hosszú távú

9

kiszámíthatóságot illetően. Az ültetvényről származó faaprítékra jelenleg 15 éves időtartamú sződéseket kötnek. Ezekeben a szerződésekben a faaprítéék mindenkori erőművi átvételi ára a bérek és bérjárulékok, valamint a fosszilis energiahordozók árának változásához van kötve. Probléma: Az említett talajok fűz telepítésére, illetve ezen növények hosszabb távú megfelelő hozammal rendelkező termesztésére alkalmasak ugyan, de a tápanyaggazdálkodási tulajdonságaik az ültetvénytelepítés utáni 3-5 évben javításra szorulnak. Ehhez olcsó és a technológiába könnyen beilleszthető új elemekre van szükség. Megoldáskeresés: A leromlott, rossz termőképességű talajokat megfelelő mennyiségű ásványi és szerves anyaggal kell ellátni. Erre a célra a szennyvíziszap olcsó és hatékony megoldást kínál. A talajok jobb termőképessége, a rajtuk termesztett növények jobb tápanyag-hasznosítása, növekedési erélyének fokozása, a kiültetett csemeték eredésének elősegítése, a további növekedés és fejlődés biztosítása miatt szükség van olyan mikrobiális oltóanyag kifejlesztésére, vizsgálatára, hatékonyságának ellenőrzésére, amellyel az energianövények termesztése gazdaságosabbá tehető, valamint a kijuttatott szennyvíz iszapban lévő káros ásványi és szerves anyagok közömbösítése megoldható.