engame-a német oktatási rendszer (1)

www.engame.hu

1067 Budapest, Szobi utca 5. [email protected]

A német oktatási rendszer

Németországban főként a tartományok sajátja, hogy milyen oktatási rendet követnek. Az általános iskola például Berlin és Brandenburg kivételével 4 éves, ezekben pedig 6 éves oktatást takar. A középiskolák palettája is egészen sokszínű: földrajzi és szakosodási területenként is eltérnek. Négy fő típusuk azonban a következő: Haupschule, Realschule, Gymnasium és Gesamtschule. Az ezt követő egyetemi szisztéma az 1990-es és 1998-as reformok után az EU-s normáknak megfelelően működik.

Az oktatás szervezeti felépítése

A német oktatási rendszer felépítését a (tanulók számára) közös elemi oktatás jellemzi, amit a különböző típusú, általános képzést nyújtó iskolákban megvalósuló alsó középfokú oktatás követ, mely különféle bizonyítványok és különböző oktatási irányok felé vezet. A felső középfokú szinten a tanulók választanak az általános képzést nyújtó kurzusok valamint a szakmai képesítéshez vezető egyéb tanulási irányok között.

Iskola előtti oktatás

A 3-6 éves kor közötti gyerekek iskola előtti ellátásának hagyományos formája a Kindergarten . Azonban, e szolgáltatás nem az oktatás, hanem a gyermekekért és fiatalokért felelős szociális szolgálatok hatáskörébe tartozik. A játékon és más, az életkoruknak megfelelő tevékenységeken keresztül a gyerekek fejlesztik fizikai és mentális képességeiket, megtanulnak csoportban illetve társadalomban élni, és hozzászoknak a rendszeres napi elfoglaltságokhoz. Általában véve, a Kindergarten -be vagy más, iskoláskor előtti hasonló intézménybe járó gyerekektől nem várják, hogy meghatározott szintű intellektuális vagy más jellegű teljesítményt érjenek el.

I. Kötelező oktatás

Az iskolalátogatás kötelező minden gyermek számára, aki betöltötte hatodik életévét. A kötelező iskoláztatás rendszerint 12 évig tart, melyből 9 év a nappali, általános irányú oktatás (négy tartományban ez az időszak 10 évig terjed), és 3 év a részidős oktatás egy szakképzést nyújtó iskolában. A részidős szakmai irányú képzés azon tanulók számára kötelező, akik nem kívánnak tovább nappali általános vagy szakmai jellegű tanulmányokat folytatni a kötelező, általános irányú oktatás befejezése után.

Elemi oktatás

Az elemi oktatás jelenti a kötelező oktatás első szakaszát, s az valamennyi gyerek számára közös az első 4 évben (két tartományban az első 6 évben). A gyerekeknek általában egy tanáruk van az első két évben, de a harmadik évtől az olvasást és az írást kivéve valamennyi tantárgyat - így a társadalom- és természettudományos tárgyakat, az idegen nyelveket és a testnevelést - különböző pedagógusok tanítanak, annak érdekében, hogy felkészítsék a tanulókat a középiskolára, ahol

www.engame.hu



szaktanárok tanítják az egyes tantárgyakat.

Értékelés

Az elemi iskola első két évében a tanulók értékelése általános értesítő formájában valósul meg, melyben feljegyzésre kerül a tanuló előmenetele és képessége(i) valamennyi tantárgy vonatkozásában. Legkorábban a harmadik év végétől kapnak a tanulók iskolai bizonyítványt, melyben teljesítményük már inkább az osztály többi tagjának (tudás)szintjéhez képest kerül értékelésre.

Valamennyi tanuló automatikus módon lép tovább az elemi iskola első évfolyamából a másodikba. A második évtől kezdve azonban az, hogy továbbléphetnek-e a felsőbb évfolyamba (vagy évet kell ismételniük), teljesítményük szintjétől függ.

Nincs hivatalos bizonyítvány, ami az elemi iskola befejezését jelezné. A tanulóknak folytatniuk kell tanulmányaikat, amíg a kötelező oktatás időszakának végére nem érnek.

Orientáció

A különböző tartományokban eltérő rendelkezések élnek az elemi iskolából a középiskolába való átmenet kezelése, irányítása tekintetében. Az alsó középiskolában követendő oktatás jellegére vonatkozó döntés részben már a tanulmányok negyedik és ötödik évében megszületik, vagy a hatodik év végén. Az elemi iskola utolsó éve folyamán (ami rendes körülmények között a tanuló negyedik éve) az iskolában érintettek - a gyermek szüleivel való konzultációt követően - szavazással döntik el, hogy a tanuló milyen típusú középiskolába fog járni. A tartománytól függően, a végső döntést vagy a szülők, vagy az iskola, vagy pedig az iskola felügyeleti szervei hozzák meg, az említett szavazás alapján. Az utóbbi években jelentőségét tekintve növekedett a szülők az iránti joga, hogy ők döntsék el gyermekeik oktatásának jövőbeli irányát.

Alsó középfokú iskolák

Az alsó középfokú oktatás szerkezetét (mely az iskolázás 5. vagy 7. évétől a 9. vagy 10. évig tart), az elemi oktatást követő differenciált tanulmányi kurzusok alkotják, melyek azon bizonyítványoknak illetve képesítéseknek megfelelően szerveződnek, melyek irányába vezetnek. A tartományok többségében ezek a különböző típusú iskolák az alábbiak:

a Hauptschule (általános alsó középfokú iskola), mely általános irányú középfokú alapoktatást nyújt tanulóinak; az iskolai végbizonyítvány megszerzését követően a tanulók szakmai tanulmányokat folytathatnak vagy akár az általános irányban is tovább tanulhatnak.

a Realschule (a felső középfokú oktatás felé vezető általános alsó középfokú iskola), mely általános irányú, kibővített oktatást nyújt tanulóinak; iskolai végbizonyítványuk megszerzését követően a tanulók szakmai vagy általános irányú tanulmányokat folytathatnak.

www.engame.hu



a Gymnasium (az Abitur -hoz vezető általános alsó és felső középiskola), mely (még) alaposabb általános irányú képzést nyújt tanulóinak; iskolai végbizonyítványuk megszerzését követően a tanulók tovább tanulhatnak a felsőoktatásban, vagy szakképzésben is részt vehetnek.

a Gesamtschule (komprehenzív típusú iskola, mely egyesíti vagy integrálja az alsó középfokú oktatás különböző, hagyományos formáit); bizonyos tartományokban az egységes Gesamtschulebiztosítja a Gymnasium 11-13. évfolyamait is, az alsó középfokú oktatáson túlmenően.

Bizonyos tartományokban az alsó középfokú iskolák (a tanulmányok 5-6. évében) magukban foglalnak egy orientációs vagy előkészítő szakaszt, az iskola típusától független módon, és vannak iskolák, melyek olyan tanulási irányokat is kínálnak, amiket általában a Hauptschule és a Realschuleintézményeiben találunk - a Mittelschule (középiskola), a Regelschule(normál iskola), a Sekundarschule (középiskola), az Integrierte Haupt- und Realschule (a Hauptschule- t és a Realschule -t integráló iskola), aVerbundene Haupt- und Realschule (a Hauptschule -t és a Realschule -t egyesítő iskola) és a Regionale Schule (regionális iskola).

Az alsó középfokú oktatás különböző formái és különféle tanulási irányai mögött az az alapelv illetve szándék húzódik meg, hogy a tanulók egyéni szükségleteiknek és adottságaiknak megfelelő általános alapoktatást kapjanak. Az oktatás e szintje arra irányul, hogy fejlessze a tanulók szellemi, fizikai és személyiségbeli adottságait, képességeit. A rendszer elegendő mértékben rugalmas a tekintetben, hogy lehetővé tegye a tanulók számára az egyik tanulási irányból a másikba történő átmenetet az előkészítő szakasz végén.

Az általános irányú alapoktatás (minden tanuló számára) közös, kötelező alaptantárgyakat foglal magában. A tanulóktól e tárgyakban megkövetelt tudásszint az iskola típusától és/vagy a tantárgytól függően eltér. E mindenki számára közös, kötelező alapkurzusokon kívül vannak fakultatív kurzusok is, melyek keretében a tanulók emelt szintű tantárgyi foglalkozásokat vagy további tantárgyakat felölelő kurzusokat választhatnak (illetve kell választaniuk), egyéni érdeklődésüknek, adottságaiknak és preferenciáiknak megfelelően. Ezenfelül vannak nem kötelező jelleggel választható tantárgyi kurzusok is.

Tekintet nélkül arra, hogy miképpen szerveződik, az oktatás 5. és 6. éve a fejlesztés, megfigyelés és orientáció különleges szakaszát alkotja, melynek során a tanulóknak a lehető legnagyobb mértékű tanácsadást és segítséget kell kapniuk az általuk szakirányként választandó tantárgyak területén, amikor el kell dönteniük, hogy milyen tanulási irányt kívánnak követni, s meg kell tudniuk, hogy milyen bizonyítványokra és képesítésekre lesznek jogosultak tanulmányaik végén.

A hetedik évtől kezdve a különböző iskolák és tanulási irányok egyre inkább eltérnek egymástól a tantárgyi kínálat, a szükséges adottságok s a tanulók által megszerezni kívánt iskolai végbizonyítványok tekintetében.

www.engame.hu



A hetedik évtől a kilencedik illetve tizedik évig terjedő időszakban az egyes oktatási irányok felépítése és a végbizonyítványokra gyakorolt hatása egyre nagyobb jelentőséggel bír, mind a tanulók felső középfokú oktatást illető választási lehetőségei, mind pedig későbbi pályaválasztási lehetőségei tekintetében. Mindamellett, ekkor még mindig van lehetőség a választott tantárgyi vagy oktatási irány módosítására.

Az alsó középfokú szinten az iskolák többsége egy vagy számos tanulási irányt kínál. Az egyetlen oktatási irányt kínáló iskolatípusok - általában véve a Hauptschule , a Realschule és a Gymnasium - tananyagának egésze egy bizonyosfajta bizonyítvány megszerzésére irányul.

A számos oktatási típust kínáló iskolák vagy külön osztályokba szervezik a tanulókat - a megszerezni kívánt bizonyítvány fajtájától függően, vagy pedig - néhány tantárgy esetében - kevert képességű csoportokat hoznak létre. Ezen iskolák közé tartozik a Gesamtschule , Mittelschule, Regelschule, Sekundarschule, Verbundene Haupt- und Realschule, Integrierte Haupt- und Realschule valamint a Regionale Schule .

Azokban az iskolákban, melyek számos típusú oktatási irányt kínálnak, az osztályokat (az imént említettekkel összefüggésben) a tanulók képességeinek megfelelően szintezik. Ilyen szintezett osztályokat szerveznek matematikából és az első idegen nyelvből a hetedik évfolyamtól, német nyelvből a hetedik vagy, legkésőbb, a nyolcadik évben, valamint a természettudományi tantárgyakból (legalábbis fizikából és kémiából) legkésőbb a kilencedik évfolyamtól kezdve.

A tanulók valamennyi típusú iskolában a tanári kar folyamatos értékelésének vannak alávetve. A tanulókat kötelezhetik az iskolaév (akár) évenkénti megismétlésére, s az egyik évfolyamból a másikba való továbblépés a tanulók éves eredményeitől és egyéni fejlődésétől függ.

A kilencedik év végén a tanulók valamennyi tartományban megszerezhetik első (záró)bizonyítványukat - melynek elnevezése a tartományok többségében Hauptschulabschluß -, ami tanúsítja, hogy befejezték általános jellegű képzésüket. A bizonyítványt csak azok a tanulók kaphatják meg, akik legalább elégséges osztályzatot értek el valamennyi tantárgyból. A Hauptschulabschluß sok esetben a szakképzés "kettős rendszerébe" való bejutás eszközéül szolgál. Bizonyos feltételek mellett a bizonyítvány arra is minősítést nyújthat a tanulónak, hogy fölvételt nyerjen a Berufsfachschule -ba (nappali képzést nyújtó szakmai iskola), és egyéves szakmai alapképzésben részesüljön ( Berufsgrundbildungsjahr ). A bizonyítvány megszerzése szintén előfeltétele a felsőbb szintű szakmai iskolába ( Fachschule ) való ezutáni bekerülésnek, illetve azon felnőttek továbbképzésével foglalkozó intézményekbe való bejutásnak, akik iskolai záróbizonyítványt kívánnak szerezni életük későbbi folyamán.

A tizedik évfolyam végén a tanulók valamennyi tartományban középszintű bizonyítványt szerezhetnek, melynek neve Realschulabschluß vagyMittlerer Schulabschluß . A Realschule -ban ezt a bizonyítványt csak azok a tanulók kaphatják meg, akik valamennyi tantárgyból "átmennek" a tizedik év végén. A különböző típusú tananyagokat kínáló iskolákban a Mittlerer Schulabschluß -t a tizedik év végén kapják meg azok a tanulók, akik e bizonyítvány megszerzésére irányuló tanulmányokat végeztek, s akik legalább elégséges osztályzatot értek el valamennyi tantárgyból.

www.engame.hu



Az alsó középiskolák többi típusában a tanulók speciális követelményeknek kell, hogy eleget tegyenek a bizonyítvány megszerzése érdekében. A bizonyítvány felvételt nyújt más tanulmányi kurzusokra, így aBerufsfachschule vagy a Fachoberschule (kétéves műszaki középiskola, mely bejutást biztosít a Fachhochschule -ba) által kínált képzési útvonalakra. Ezenkívül, a szakmai oktatás kettős rendszerébe történő belépés eszközeként illetve feltételeként is használják.

A Gymnasium felsőbb évfolyamaira való bejutás csak azon tanulók számára adott, akik valamennyi tantárgyból átmentek a Gymnasium vagy a Gesamtschule Gymnasium ágának tizedik éve végén. Bizonyos körülmények között más tanulási irányokról is be lehet kerülni. Ilyenformán, a Realschulabschluß , a Mittlerer Schulabschluß , vagy egy szakképzést nyújtó iskolában szerzett bizonyítvány - mint például a Berufsaufbauschule(szakmai továbbképző iskola), a Berufsfachschule vagy a Fachschule - szintén belépést biztosíthat a Gymnasium felsőbb osztályaira.

II. Felső középfokú iskolák

1. Általános irányú oktatás a Gymnasium felsőbb osztályaiban

A Gymnasium felsőbb évfolyamai általában az oktatás 11., 12. és 13. éveit jelentik (vagy, bizonyos új tartományokban, a 11. és 12. évet). A tantárgyak három tanulási terület szerint vannak besorolva:

nyelvek, irodalom és művészetek; társadalomtudományok; matematika, műszaki és természettudományok.

E területek mindegyikének szerepelnie kell a tanulók órarendjébenGymnasiumi-béli oktatásuk végéig, s meg kell jelenniük az iskolai záróvizsgán is, az Abituron . A vallás és a sport rendszerint még hozzáadódnak a kötelező tantárgyak sorához. E határok között a tanulók választhatják ki, hogy mely tantárgyakra kívánnak szakosodni.

Az Abituron való sikeres szereplés a tanulót középiskolai végbizonyítványhoz ( Abiturzeugnis ) juttatja. Ez a vizsga négy tantárgyat ölel fel; két felsőbb szinten tanult és egy melléktantárgyból kell írásbeli és - néhány esetben - szóbeli vizsgát tenni, míg egy negyedik tantárgyból csak szóbeli vizsgát kell teljesíteni. Mindhárom tantárgyi területnek képviseltetve kell lennie. Kísérletet téve arra, hogy egységesítse a vizsgakövetelményeket, a Tartományi Oktatásügyi és Kulturális Miniszterek Állandó Konferenciája egyöntetű kritériumrendszert állított föl 33 különböző tantárgy vonatkozásában. Az Abitur-on sikeresen szereplő tanulók olyan bizonyítványt szereznek, mely lehetőséget nyújt számukra a felsőoktatás bármely ágára történő belépésre ( Allgemeine Hochschulreife ). Minthogy az új tartományok közül négy az iskolázás 12. évét követően szervezi ezt a vizsgát, az e tartományokban kapott bizonyítványok Németország egész területén érvényesek, legalábbis egy 1996-ig terjedő, átmeneti időszakban.

www.engame.hu



2. Szakmai alapképzés nappali szakiskolákban

A Berufsfachschule olyan, nappali képzést nyújtó iskola, mely felkészíti a tanulókat a foglalkoztatásra, vagy szakmai alapképzést biztosít számukra, s ugyanakkor általános irányú oktatásukat is tovább folytatja. Ez az iskola nem ad szakmai képesítést. Bizonyos feltételek teljesítése esetén azonban, az ilyen iskola elvégzése beszámítható a "kettős rendszerű" szakképzés első éveként.

Az ebbe az iskolába való bekerüléshez a tanulóknak - az általuk folytatni kívánt tanulmányok jellegétől függően - vagy a Hauptschule illetve aRealschule által adott iskolai végbizonyítvánnyal vagy pedig a Mittlerer Schulabschluß -szal egyenértékű végzettséggel kell rendelkezniük. ABerufsfachschule által nyújtott képzés időtartama főként a megvalósítani kívánt szakmai specializáció jellegétől és a tanuló céljaitól függ, de az legalább egy évig tart, és általában záróvizsgával végződik.

Azok a Berufsfachschule -k, melyek kétéves képzést nyújtanak, és a jelentkezőktől megkövetelik legalább a Hauptschule végbizonyítványának meglétét, a Realschule által adott bizonyítvánnyal ( Mittlerer Schulabschluß ) egyenértékű diplomát adhatnak diákjaiknak. Azok a tanulók, akik Realschule végzettséggel rendelkeznek, és (itt) további tanulmányokat folytatnak, egyéb bizonyítványokat is szerezhetnek ezekben az iskolákban (legfőképpen olyat, mellyel minősítést nyernek aFachhochschule -ba való fölvételre).

A Fachobershule -ba való bejutáshoz a tanulónak rendelkeznie kell aRealschule végbizonyítványával vagy azzal egyenértékűnek tekintett végzettséggel ( Mittlerer Schulabschluß ). A kétéves képzés ideje során aFachoberschule általános és szakirányú műszaki tananyaga biztosítja az elméleti ismeretek és gyakorlati készségek elsajátítását a választott szakirány területén. Ez a képzési forma képesíti a tanulókat aFachhochschule -ba való fölvételre.

A Gymnasiummal ellentétben, a szakmai vagy műszaki irányú Gymnasium ( Berufliches Gymnasium/Fachgymnasium ) nem nyújt képzést az alsóbb évfolyamokon, az alsó középfokú szinten. Egyes tartományokban ez a képzési forma a Gymnasium felsőbb évfolyamaihoz hasonlóan szerveződik - a műszaki tantárgyakra helyezett nagyobb hangsúllyal -, és három évig tart. A bekerüléshez a tanulónak rendelkeznie kell a Realschulevégbizonyítványával vagy azzal egyenértékűnek tekintett más bizonyítvánnyal - ugyanolyan szintű okmányokkal, melyek bejutást biztosítanak a (normál) Gymnasium felsőbb évfolyamaira. A szakmai vagy műszaki Gymnasium valamennyi tantárgy terén fölkészíti a tanulókat a felsőoktatásba való bekerülésre.

Egyes tartományokban lehetőség van arra, hogy a tanulók több képesítést is szerezzenek a szakmai vagy műszaki Gymnasiumban (a kettős képesítésre irányuló tantárgyi kurzusok által). Általában ez azt jelenti, hogy lehetséges mind a bármely felsőoktatási intézménybe vagyFachhochschule -ba való bekerülésre minősítést nyújtó végbizonyítvány, mind pedig egy szakmai képesítés egy időben történő megszerzése. A kettős képesítéshez vezető kurzusok általában négy évig tartó felső középiskolai tanulmányokból állnak, és két, egymástól elkülönülő vizsgát tartalmaznak (egy záróvizsga a szakmai képesítés megszerzéséért valamint az Abitur).

www.engame.hu


A német oktatási rendszerA Fachschule felső középfokú iskola, mely a tanulók szakmai alapképesítésére építve biztosít számukra felsőbb szintű szakképzést és további általános irányú oktatást. Ezek az iskolák középszintű, szakirányú munkaerőt képeznek, akik majdan vállalkozásokat irányítanak önállóan a magukválasztotta területeken (például a mezőgazdaság vagy a háztartástan terén), vagy kezdő alkalmazottakat képeznek saját (munka)területükön, vagy viszonylag jelentős feladatokat vállalnak világosan meghatározott kereteken belül.

A Fachschule -ba való bekerüléshez a tanulóknak rendes körülmények között megfelelő szakmai végzettséggel kell rendelkezniük, vagy számottevő (gyakorlati) munka-tapasztalatról kell tanúsítványot adniuk szakterületükön. Ezen túlmenően, a Fachschule -ba bekerülni kívánó tanulóktól általában elvárják, hogy további szakmai tapasztalatokkal is rendelkezzenek. A választott tanulmányi kurzusok jellegétől függően aFachschule képzési ideje egy, két vagy három évig tart. A kétéves tantervű Fachschule mintegy 90 különböző szakirányt kínál a műszaki tudományok, a közgazdaságtan illetve az (üzleti) vezetés területein. Az iskola az állam által elismert záróvizsgával végződik, s az ott sikeres jelöltek jogosultakká válnak az olyan címek használatára, mint például az "állami okleveles mérnök".

A tanulói tudás, alkalmasság értékelése ugyanannyira az oktatáshoz tartozó, mint adminisztratív tevékenység. A tanár szakmai felelősségi körében valósul meg, összhangban az alapvető jogi irányelvekre épülő törvényi szabályokkal és előírásokkal. Az értékelés elsősorban a tanuló órai teljesítményén alapul - írásbeli munka, szóbeli közreműködés és gyakorlati feladatok. A tanév során a tanulónak írásbeli feladatokat kell beadnia. A tanárok e téren való elvárásai összhangban vannak a tantervi követelményekkel. A tanulók szóbeli részvételét a tanár az órai válaszadásokon keresztül méri, s azt értékeli is. Végül vannak gyakorlati jellegű (órai) feladatok is, elsősorban az olyan tantárgyak terén, mint a sport, a zene, művészet(ek), stb.

A tanulók eredményeinek értékelése az Oktatásügyi és Kulturális Miniszterek Állandó Konferenciája által elfogadott osztályzati rendszer szerint történik.

Ez hatfokozatú skálát foglal magában, s a "nagyon jó" valamint az "elégtelen" végletek között mozog.

A Gymnasium felső szintjén a tanulói teljesítményt egy részletesebb osztályzati rendszer alapján értékelik. A tanulók eredményei évi két alkalommal kerülnek rögzítésre bizonyítványban, az első illetve a második szemeszter végén. Az, hogy a diákok továbbléphetnek-e a felsőbb évfolyamba, év végi osztályzataiktól függ; a tanulóknak legalább "kielégítő" (3-as osztályzatnak megfelelő) átlagot kell elérniük valamennyi lényeges tantárgy viszonylatában. Általában véve, a "nem kielégítő" illetve "elégtelen" osztályzatokat kiegyenlíthetik a más tantárgyakból kapott "jeles" és "jó" osztályzatok.

III. Részidős oktatás

Kötelező oktatásuk befejezése után a 15-20 éves fiatalok döntő többsége az elméleti és gyakorlati képzést összekapcsoló oktatási formát követi (sandwich courses). Ezt németül "kettős rendszer"-nek nevezik, mert a képzés két különböző helyszínen valósul meg - aBerufsschule -ban és a munkahelyen. E képzés időtartama 2-től 3,5 évig terjedhet, de általában 3 évig tart. 1991-ben a "kettős rendszer" keretében 374 (államilag) elismert foglalkozásban szerveztek szakképzést nyújtó kurzusokat.

www.engame.hu


A német oktatási rendszer1. Szakmai alapképzés a Berufsschule-ban

A Berufsschule (részidős képzést nyújtó szakiskola) önálló képzési központ a szakképzés kettős rendszerében. Egyenlő félként működik együtt a szakmai alapképzés többi érintett részvevőjével. A Berufsschuleszerepe az, hogy a tanulók számára általános és szakmai irányú oktatást nyújtson, különös figyelmet szentelve a szakképzés követelményei teljesítésének. Ilyenformán az iskola alap- és szakirányú képzést biztosít a fiataloknak, ugyanakkor lehetővé téve számukra általános tanulmányaik folytatását is.

A Berufsschule -ba szakmai alapképzésüket folytató tanulók járnak, valamint olyan fiatalok, akik befejezték aHauptschule -t vagy más, általános oktatást nyújtó iskolát, és dolgozni kezdtek, de még nem érték el az iskolavégzős kort.

A szakképzés a "kettős rendszerben" záróvizsgával végződik, melynek célja a tanulók alkalmasságának értékelése az általuk tanult szakma gyakorlásának megkezdése tekintetében, valamint az arról való megbizonyosodás, hogy a tanulónak nincs szüksége a tanoncidő illetve a szakmába való bevezetés időszakának meghosszabbítására. Az e vizsgán sikeresen szereplő tanulók záróbizonyítványt kapnak, mely - tudásszintjüktől illetve szakértelmüktől függően - magában foglalja aHauptschule vagy a Realschule végbizonyítványát. A szakmai alkalmassági bizonyítványon vagy szakmunkás-bizonyítványon felül - mely igazolja, hogy a tanuló eredményesen befejezte szakmai és foglalkoztatás közbeni képzését ( Facharbeiterbrief vagy Gesellenbrief ) - a Berufsschule végbizonyítványa feljogosítja tulajdonosát a felsőbb szintű szakképzésbe (például egyFachschule -ba) való bekerülésre is.

A tanulók választhatnak, hogy szakmai alapképzésük első évét nappali (egész napos képzést nyújtó) szakiskolában, vagy a részidős iskolázás és foglalkoztatás-közbeni képzés kombinációjában (a "kettős rendszer" keretében) kívánják letenni. Ezt az időszakot nevezik "szakképzési alapév"-nek ( Berufsgrundbildungsjahr ).

2. Szakmai alapképzés egy vállalatnál, az iskolarendszeren kívül

Az állami és a magánszektor, a független foglalkozások munkaadói és magánszemélyek is biztosítanak (gyakorlati) képzési helyeket az iskolarendszeren kívüli szakmai alapképzésben részt vevők számára. A képzés a gyakornok és a képzést végző cég, vállalat közötti szakmai alapképzési megállapodáson alapul.

A vállalatoknál megvalósuló szakmai alapképzés felépítését a szakképzésről szóló törvényi rendelkezések és szakképzési előírások szabályozzák. A képzés tartalmi elemei és időtartama valamint a vizsgakövetelmények a Szövetségi Kormány rendelkezéseiben kerülnek megállapításra.

A vállalatoknál folyó szakmai alapképzést záróvizsga követi. Az e vizsgák lebonyolításáért felelős hatóságok az alábbiak: A kézműves-mesterségek és iparok esetében a Kézműves és Iparkamarák; a kereskedelmi és ipari jellegű foglalkozások esetében a Kereskedelmi és Iparkamarák; a mezőgazdasági tevékenységek esetében pedig néhány tartományban az Élelmezésügyi, Földművelési és Erdőgazdálkodási Minisztériumok, míg máshol a Mezőgazdasági Kamarák. A gyakornoknak teljesítenie kell ezt a vizsgát annak érdekében, hogy iparossegédként (Geselle ), alkalmazottként

www.engame.hu



( Gehilfe ) vagy szakmunkásként ( Facharbeiter ) foglalkoztassák, és hogy jogosult legyen az ennek megfelelő illetményi szintre. A vizsga eredményes letétele arra is feljogosítja a tanulót, hogy sokéves szakmai tapasztalat megszerzése után kézművesmesterré váljon, és mestervizsgát tegyen. Végül pedig, a vizsgán való sikeres szereplés által lehetővé válik a tanulók számára bizonyos Fachschule -k látogatása felsőbb szintű szakképzés megszerzése céljából, vagy olyan iskolákba - (esti) Gymnasien és Kollegs - való bejutás, melyek felső középfokú felnőttoktatást biztosítanak valamint az Abiturmegszerzésének lehetőségét, mely utóbbi a felsőoktatásba való belépésre jogosít.

IV. Belépés a felsőoktatásba

A felsőoktatásba való bekerüléshez a végső iskolai záróbizonyítvány szükséges. Különbséget kell tenni azonban a felvételre jogosító minősítések alábbi fajtái közöt:

Az általános jellegű iskolai végbizonyítvány (allgemeine Hochschulreife ) jogosulttá teszi a tanulót bármely felsőoktatási intézménybe való felvételre, bármiféle tantárgyi vagy tanulási irányt illető korlátozások nélkül.

A tantárgyi szempontból korlátozott iskolai végbizonyítvány ( fachgebundene Hochschulreife) jogosultságot ad az egyetemekre vagy azokkal egyenrangú felsőoktatási intézményekbe meghatározott tanulmányi területeken történő fölvételre, valamint a Fachhochschule -ba való bekerülésre.

A műszaki középiskolai végbizonyítvány (Fachhochschulreife ) felvételi jogot biztosít aFachhochschule -ba és az azzal egyenértékű tanulmányi kurzusokra a "komprehenzív egyetemeken" ( Universitäten-Gesamthochschulen ).

Az első két bizonyítványt rendszerint 13 éves oktatást követően lehet megszerezni, azaz a Gymnasium felső középfokú szakaszának végén, vagy felső középfokú szinten folyó szakképzési kurzusok bizonyos fajtáit követően, melyek szintén általános egyetemi felvételt biztosító minősítéshez vezetnek. Bár e bizonyítványt 12 éves (és nem 13 éves) oktatás után ítélik oda Mecklenburg-Nyugat-Pomerániában, Szászországban, Alsó-Szászországban és Türingiában, a bizonyítvány tulajdonosai fölvételt nyernek a felsőoktatási intézményekbe egy 1996-ig tartó átmeneti időszak folyamán.

A már dolgozó felnőttek számára oktatást nyújtó estiGymnasiumok és a Kolleg - mely szakmai alapképzést végzett felnőttek számára biztosít általános oktatást - szintén végső iskolai záróbizonyítványhoz vezetnek. Ez a bizonyítvány ezenkívül megszerezhető egy speciálisAbitur letételével is - mely iskolai felkészítésben nem részesült egyének számára biztosít lehetőséget ( Nicht-Schülerprüfung ) -, vagy a különösen tehetséges dolgozó felnőttek részére szervezett felvételi vizsgán való sikeres szerepléssel ( Begabtenprüfung ).

A műszaki középiskolai végbizonyítványt (Fachhochschulreife ) a tanulmányok 12. évének végén lehet megszerezni a Fachoberschule -ban (kétéves műszaki középiskola, mely a Fachhochschule -ba való fölvételre készít elő). Ugyanez a bizonyítvány megszerezhető a Berufsfachschule vagy a Fachschuleintézményeiben is - melyek elsődleges célja a szakmai képesítések megadása -, feltéve, hogy a tanulók kiegészítő oktatási programban vesznek részt.

www.engame.hu



Egyes tartományokban azok a tanulók, akiknek van szakmai képesítésük, de nem rendelkeznek végső iskolai záró-bizonyítvánnyal - mely jogosultságot adna számukra a felsőoktatásba való bekerülésre -, számos egyéb lehetőség közül választhatnak, ha mégis folytatni kívánják tanulmányaikat. A (választott) felsőoktatási tanulmányokhoz szükséges ismeretek és képességek bizonyságát kell adniuk, akár egy hosszabb jelentkezési eljárás keretében (például az órákra való ideiglenes, kísérleti alapon történő beiratkozás útján), akár egy felsőoktatási intézmény felvételi vizsgáján való eredményes szerepléssel (minősítővizsga, alkalmassági teszt és felvételi beszélgetés). Azonban, a felsőoktatásba kizárólag a szakmai képesítés alapján történő felvétel általában a szakmai képesítés szűkebb területén végezhető tanulmányokra korlátozódik.

A zenei és (képző)művészeti akadémiákra való bekerüléshez szükséges egy végső iskolai záró-bizonyítvány megléte valamint a tárgyra vonatkozó képességek bemutatása, demonstrálása. A tartományok többségében a tisztán művészeti kurzusok (azaz, nem a művészeti illetve művésztanárok képzésére irányuló tanulmányok) elfogadnak, fölvesznek e bizonyítvánnyal nem rendelkező tanulókat is, amennyiben azok kivételes művészi tehetséget mutatnak. A szabály alól való eme kivétel azokra is vonatkozik, akik felsőbb szintű sporttanulmányokat kívánnak folytatni. Nekik szintén alkalmassági vizsgát kell tenniük. E vizsgákat azonban nem mindegyik - felsőbb szintű sporttanulmányokat nyújtó - intézmény követeli meg.

A Szövetségi Alkotmány ( Grundgesetz ) alapján valamennyi német állampolgárnak jogában áll megválasztani foglalkozását, munkahelyét, és azt, hogy hol kapja meg képzését. Éppen ezért, a felsőoktatási tanulmányok döntő többsége esetében nincs korlátozás a felvehető diákok számát illetőleg.

Abban az esetben azonban, ha a jelentkezők száma meghaladja a rendelkezésre álló tanulói helyek számát, a felvétel jelenleg korlátozott mértékű bizonyos területeken (például az orvostudomány, építészet és közgazdaságtan terén) a Szövetségi Köztársaság egészében. A rendelkezésre álló helyek egy központi hivatal által kerülnek szétosztásra, kettős szelekciós eljárást követően. Ezen túlmenően, van néhány helyi - felvételt érintő - korlátozás is bizonyos egyéb tanulmányi területeken, egyes felsőoktatási intézményekben.

engame-a német oktatási rendszer (1)

Documents