8 3. évfolyam 2013/5.

Kicsit eltávolodva a megyeszékhelytől, néhány kilométer után már a várost ke-letről félkörívben ölelő Debreceni Erdőspusztákon járunk. Oda akár gya-log vagy kerékpárral is el lehet jutni, de megközelíthető az ország legidősebb kisvasútján, a Zsuzsi Erdei Vasútt al is. A település határában helyezkedik el az Ördögárok, amely a körülbelül 1260 kilométer hosszú ókori védműrend-szer maradványa Magyarországon. A szarmata törzsek által kialakított védő-sánc egy részét helyreállított ák: két sor-

Erdei túrák, kirándulások Északkelet-Magyarországon

Ha Debrecen, akkor Református Nagy-templom. De ha Debrecen, akkor a Nagyerdő is! A megyeszékhely tüdeje-ként is számon tartott erdő valószínűleg nem a területe, hanem az ott növő fák nagysága után kapta a nevét. Nemcsak a város, hanem a magyar természetvé-

delem számára is kiemelt fontosságú. 1939. október 10-én nyilvánított ák vé-dett é a két erdőtömb északkeleti szegle-tének egy harminchektáros tölgyesét. Ezt a területet a magyar Természetvé-delmi Törzskönyv első tételeként je-gyezték be. Erre az eseményre kopjafák emlékeztetnek a NYÍRERDŐ Zrt. Deb-receni Erdészete Kartács utcai központ-jának udvarán.

Régmúlt idők emlékeiAki alaposabban meg akarja ismerni a Nagyerdőt, érdemes bejárni az erdő-gazdaság által működtetett Nagyerdei Erdei Iskola környezetében kialakított tanösvényeket. Borostyán, Gyöngyvi-rág, Odvas Keltike – ezeken kalandozva kicsik és nagyok egyaránt sok érdekes-séget tudhatnak meg a helyi természeti értékekről. Olyan tölgyesek alatt sétál-hat az erdőjáró, amelyek árnyékában ta-lán Kossuth Lajos is megpihent egykor, hiszen egyes erdőállományok közel 200 évesek.

Nyíregyháza, Nyírbátor, Debrecen, Hajdúszoboszló, jó esetben né-hány kisebb település. A legtöbb embernek ez jut eszébe, ha Szabolcs-Szatmár-Bereg és Hajdú-Bihar megyéről hall. Pedig szám-talan célpont van az ország keleti végében, ahol egyedülálló élmé-nyekhez juthat a turista. Ráadásul ezek jó része a természetben, er-dei környezetben található. Járjuk be együtt ezeket a tájakat! Nézzük meg, milyen értékek megóvásáért dolgoznak a térség állami tulajdo-nú erdeit kezelő NYÍRERDŐ Nyírségi Erdészeti Zrt. munkatársai.

Neves elődök is sétáltak a Nagyerdő fái alatt

Az Ördögárok a szarmata törzsek hagyatéka

aMiErdonk Tajolo 20130930.indd 8 2013.10.10. 20:33

Erdőspusztai Bemutatóház

3. évfolyam 2013/5. 9

TÁJOLÓÁJOLÓ

ban hegyezett faoszlopok sora és fonott sövény emlékeztet a régmúlt időkre. Érdemes felke-resni a közeli, 12. században épült Fancsikai templom maradványait is, aminek a feltárása mindössze néhány évtizede fejeződött be.

Füvészkert, pihenőközpontTovább haladva elérjük az Erdőspusz-tai Bemutatóházat, amely minden kor-osztálynak lehetőséget kínál a kikap-csolódásra és a szabadidő hasznos el-töltésére. Egy nagyszabású beruházás eredményeként ősztől már megújultan várja a turistákat az Erdős puszták ter-mészeti arculatához jól illeszkedő Táj-ház. Az ott élők életmódjával, gazdál-kodási emlékeivel, botanikai, rovarta-ni, és madártani ritkaságaival is meg-

ismer kedhet a látogató. A környező, 15 hektáros területen kialakított fü-vészkert elsősorban fa-gyűjteményből, lombos, fenyő- és cserjefélékből áll. Az erdészeti társaság ott hozta létre idén az Év fái nevet viselő tanös-vényt, ahol az összes ed-digi év fájának megvá-lasztott fafaj-példányai sorakoznak. Az Erdős-pusztát bebarangolók

olyan termé-szeti ritkasá-

gokkal is talál-kozhatnak, mint

az egyhajú virág, ma-gyar nőszirom, tarka sáfrány stb.A közelben számos pihenőközpont vár-ja még a turistákat: ezek közül is ki-emelkedik a Vekeri-tó és Hármas-hegyalja. Mindkett ő alkalmas akár egész napos kirándulásokra, akár rövi-debb kikapcsolódásra. Hármashegy-alján van a Zsuzsi Vasút végállomása, ahol erdei körszínt, játszóteret, kilátót és tanösvényt is kialakított ak az erdészek. A Vekeri-tavon horgászni és csónakázni is lehet. Az év végével az Alföldi Kéktú-ra útvonala több ponton megújul, új lé-tesítményekkel gazdagodik, illetve – a kerékpározás szerelmeseinek kedvezve – több kilométeres kerékpárút létesül az erdőben, a Mézeshegyi tó érintésével.

Különös növény- és állatvilágA 48-as út északi oldalán fekszik a „Nagycserei Kőrises” arborétum. Az er-dő lelkét egy idős tölgy-kőris-szil állo-mány alkotja, amely a Nyírség legszebb ligeterdei közé tartozik. A több mint fél-száz fafajt őrző ligeterdő, az ott találha-tó számtalan cserje és lágy szárú nö-vény a természet szinte érintetlen reme-ke. Az arborétumot ma az erdészek lét-

rehozója nyomán „Szabó Pál emléker-dő” néven ismerik, az alapító előtt egy fából készült emlékművel tiszletegnek. A terület madárvilága rendkívül gaz-dag, a ritkábban előforduló fajok közül élnek ott héják, fekete gólyák és fekete harkályok is.

Dámviadal

Magyar nőszirmot is rejt a Sóstói-erdő

aMiErdonk Tajolo 20130930.indd 9 2013.10.10. 20:33

10 3. évfolyam 2013/5.

A megye peremén terül el a világhírű Gúthi erdő, ami főként a világrekord dámbikákról nevezetes, de a vadászo-kon kívül a természetjáróknak is tarto-gat érdekességeket. Nyíradonytól mindössze néhány kilométerre fekszik a Gutkeled nemzetség 13. században épült, román stílusú monostorának ma-radványa. Érdemes felkeresni a Gúthi

Erdészet központját is: az igazgatóság egy gyönyörűen felújított 19. századi épületben működik. Egy több száz éves, védett kocsányos tölgy, a Hubertus tölgyfa szintén megcsodálható. A gaz-dag erdészeti és vadászati kultúrával rendelkező Gúthi erdőben erdészeti-va-dászati kiállítóhely létrehozását tervezi az erdőgazdaság.

A Sóstói és Baktai-erdő Ezzel elhagyjuk Hajdú-Bihart, és folytas-suk túránkat Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében. Javaslom, először nézzünk szét a megyeszékhelyen. Nyíregyháza – erdő – Sóstó. Fogalmak, melyek mára összekapcsolódtak. Az erdő szerves ré-sze a városnak, kedvelt kirándulóhellyé vált az idők során. A Sóstó felé vezető út mentén kialakult parkerdő a sétáló-utakkal, az erdei tornapályával, a ját-szótérrel, az esőbeállókkal, a szalonna-sütőhelyekkel, a padokkal és asztalok-kal ezreket vonz az év minden szaká-ban. Ott fut a Nyíregyházi Erdészet által kialakított tanösvény is, ami – stíluso-san – az „Erdész-szemmel” nevet viseli. Gyakran ott tartják a Pál Miklós Erdé-szeti Erdei Iskola foglalkozásait is. Az intézmény szinte valamennyi korosz-tály számára nagyon sok programot, is-meretanyagot, érdekességet kínál.

Egykor a Sóstói-erdő zömét gyöngy-virágos tölgyesek és kisebb tisztásokkal tarkított homoki tölgyesek népesített ék be. Ma már azonban találunk erdei- és feketefenyőt, juharlevelű platánt, ma-dárcseresznyét, zselnicemeggyet, kana-dai vasfát, fehér akácot, juhart, hársat, kőrist, szilt, mézgás égert, gyertyánt, csertölgyet, fekete diót, szomorú füzet, bibircses nyírt, ostorfát.

A megyeszékhelyről kelet felé ha-ladva a 41-es főút már útközben is pa-zar látványt kínál, hiszen az aszfaltcsík alagútként fúrja át a Baktai erdőtöm-böt. Az út két oldalán helyezkednek el

Gúthi Monostor

Pál Miklós Erdei iskola Nyíregyházán

A Nyírség aranya az akác

aMiErdonk Tajolo 20130930.indd 10 2013.10.10. 20:33

3. évfolyam 2013/5. 11

TÁJOLÓ

Irány a Bereg!Ne sajnáljuk az időt, és ne riasszon el bennünket a távolság, tegyünk egy tú-rát a Beregben is, ahol kultúrtörténeti-leg is sok látnivaló van! Régi magyar templomok, bemutatóházak, vízima-lom és még sok egyéb érdekesség lel-hető fel a vidéken. Ne kerüljük el Ma-gyarország egyik „ékszerdobozát”!

Gazdag és változatos élővilággal büszkélkedhet a Beregi-síkság legna-gyobb összefüggő erdősége, a Vámos-atyától délre fekvő Bockerek-erdő. Az erdő közepén, kocsányos tölgyek lombja alatt rendhagyó emlékműként sírokat láthat az utazó. Azok az erdé-szek nyugszanak ott , akik hajdan az erdőben teljesített ek szolgálatot, és sokat tett ek azért, hogy ma ilyen legyen a Bockerek-erdő. Nem véletlen, hogy új nyitott foglalkoztató ház is létesült Gelénesen a helyi természet szépségeinek megismerésére.

a pihenést szolgáló parkerdők, ame-lyek hangulata az alföldi fekvés elle-nére kifejezett en hegyvidéki. A látoga-tók kikapcsolódását az erdő mélyén lévő séta- és tanösvény, torna-, röplab-da- és futballpálya, télen pedig a szán-kópálya szolgálja.

Baktalórántháza határában találha-tó a 310 hektár nagyságú Bakta-lórántházi-erdő Természetvédelmi Te-rület. A védett erdő aljnövényzetére jellemzőek a hegyvidéki elemek, egye-bek mellett a szagos müge, az árnyék-virág, vagy a hagymás fogasír. Az er-dőállományok a gazdag növényvilág mellett igen sok különleges állatnak is ott hont nyújtanak. Él ott vaddisznó és őz, a kisragadozók közül nyest,

nyuszt, borz, valamint a rejtett életet élő aprócska mogyorós pele is.

A Baktalórántháza mel lett i erdőben két em-lékmű is található. „E táj erdeiért akik sokat tet-tek, régieket óvtak, úja-kat ültett ek s ápoltak, neveltek híven a jövő-nek, életük múltján is be-csüljük meg őket” – ol-vashatók Varga Domo-

kos szavai az emlékművön, amit er-dészelődök tiszteletére emeltek. A tér-ségben a 18. századtól kezdve megha-tározó jelentőségűnek számított a Dégenfeld-család: az erdőben 1894 óta kőből készült oszlop hirdeti erdőszere-tetüket.

Jöjjön el erre a tájra is, nem fog csalódni!

Vereb Istvánwww.nyirerdo.hu

Fekete gólyák a Debreceni Erdőspusztákon

Bockerek-erdő

A kicsiket korszerű játszóterek várják

aMiErdonk Tajolo 20130930.indd 11 2013.10.10. 20:33