KÖNYVAJÁNLÓ

Az erdészeti genetikai erõforrások állapota ésszerepe a XXI. század elején MagyarországonBordács Sándor, Nagy László, Pintér Beáta, Bach István,

Borovics Attila, Kottek Péter, Szepesi András, Fekete Zoltán,Wisnovszky Károly és Mátyás Csaba

A közlemény röviden áttekinti a FAO Agrárgenetikai Erõ-források Bizottsága által 2013 õszére tervezett „A világ er-dészeti genetikai erõforrásainak állapota” (State of World’sForest Genetic Resources) címû jelentés hazai vonatkozá-sú fejezetét. A 2010-2011. évi statisztikai adatokra és álla-potra támaszkodva tömören bemutatja az erdészeti gén-megõrzés helyét és helyzetét az ágazati stratégiában, is-merteti ennek hatályos jogszabályi hátterét. A hazai gén-megõrzési stratégia alapvetéseinek összefoglalása mellettaktuálisnak tekinthetõ állapotjelentést ad az in situ és exsitu megõrzés helyzetérõl és problémáiról, valamint be-mutatja az erdészeti genetikai kutatások, a nemesítés ésszaporítóanyag-gazdálkodás helyzetét. Végül a génmegõr-zés finanszírozási hátterének, társadalmi kapcsolatainakbemutatása és elemzése után kitér a nemzetközi együttmû-ködésbõl fakadó igények, kötelezettségek és prioritásokösszefoglalására.

A bükk és a kocsánytalan tölgy elterjedésének

szárazsági határaCzúcz Bálint, Gálhidy László és Mátyás Csaba

A klímaváltozás feltételezett hatásának elõrevetítése céljábólfinom léptékû elemzésnek vetették alá a bükk és a kocsány-talan tölgy jelenlegi zonális elterjedését, illetve alsó/szárazsá-gi elterjedési határát. Az elõfordulások modellezésénél mind-

két fafaj esetében a késõ tavaszi és a nyári hõmérséklet-, illet-ve csapadékadatok bizonyultak a legfontosabb magyarázóváltozónak. A bükk érzékenységét a szárazságra jól mutatjaaz Ellenberg-index kiemelt jelentõsége a vizsgált változókközött. Más modellezések eredményével összhangban a kü-lönbözõ klímaszcenáriókra számított elterjedésbeli változá-sok igen drasztikusak. Mivel már viszonylag csekély klimati-kus változás is drámai mértékben csökkentheti mindkét fajelterjedését, a felkészülés és a megfelelõ erdõgazdálkodásimódszerek alkalmazása sürgetõ feladat, különösen a szárazhatártermõhelyeken.

Az örökerdõ elvek szerinti és a hagyományos

bükkgazdálkodás ökonómiai elemzése és összehasonlítása

Csépányi Péter

A tanulmány az örökerdõ elvek szerint (folyamatos erdõborí-tást biztosító erdõgazdálkodás) szálaló üzemmódban kezeltbükkösökben folytatott gazdálkodás kezdeti átvezetési idõ-szakának adataiból és a hagyományos vágásos üzemmódúerdõgazdálkodás adataiból felállított komplex ökonómiaimodellek elemzését végzi el. Az elemzés erdõrészlet és erdõ-tömb (üzemi) szintjén készült, és összehasonlítja a gazdaságiteljesítményeket. A kapott eredményekbõl megállapítható,hogy a bükkösökben a szálaló üzemmód mindkét szinten leg-alább olyan ökonómiai teljesítményre képes, mint a hagyo-mányos vágásos üzemmód.

Fakitermelés lombos állományokban

többmûveletes fakitermelõ gépek alkalmazásávalHorváth Attila László, Szakálosné Mátyás Katalin és

Horváth Béla

A gépfejlesztéseknek köszönhetõen a harveszterek ma márnem kizárólag a fenyvesekben alkalmazhatóak hatékonyan.Számos terepi méréssel sikerült Magyarországon (akác, cser,bükk állományokban) is igazolni a „gépcsodák” létjogosult-ságát. Az idõ- és költségelemzések során kapott eredményektudatában biztonsággal megállapítható, hogy a lombos állo-mányokban is alkalmazhatók harveszterek, sok esetben haté-konyabb munkavégzés valósítható meg velük, mint a hagyo-mányos motorfûrészes fakitermelés során.

Üzemi léptékben alkalmazott átalakító üzemmód

lékes felújításának tapasztalatai a Királyréti Erdészet területén

Kovács Bence, Kelemen Kristóf, Ruff János ésStandovár Tibor

A Királyréti Erdészet 2007-tõl alkalmazza üzemtervszerûenaz átalakító üzemmódot, melynek folyamatai, például a lé-kek újulati viszonyai, az eltelt idõ rövidsége miatt pontosannem ismertek. Az erdészet által kialakított mintegy 6000 lékközül rétegzett mintavétellel 52 erdõrészletben 124 mester-séges léket vizsgáltak az anyaállomány korát, domináns fa-faját és a léknyitás idejét figyelembe véve. Felmérték a lé-kek méretét, rögzítették pontos földrajzi elhelyezkedésü-ket, a beavatkozás kíméletességére utaló jeleket, valamintaz újulat borítását és rágottságát fafajonként három méret-kategóriában.

Nyomdában az Erdészettudományi Közlemények 3. kötete!

Várhatóan az Erdészeti Lapok novemberi számával együtt

kerül kézbesítésre az Erdészettudományi Közlemények 3.

kötete, ami az elõzõ kettõt jóval meghaladó terjedelmû,

több mint 300 oldalon 22 közleményt tartalmaz. Az eddi-

giekhez hasonlóan az erdészettudomány meglehetõsen

széles spektrumát ölelik fel a benne megjelenõ tanulmá-

nyok. Olvasói egyebek között ornitológiai, mikológiai, en-

tomológiai, ökológiai, botanikai, vadgazdálkodási, erdõ-

mûvelési, ökonómiai, fahasználati, génmegõrzési témák-

kal is fognak találkozni. Reméljük, hogy a színes kínálat

minél többek érdeklõdését felkelti. A következõkben –

mintegy ízelítõül – adjuk közre a kötetben megjelenõ cik-

kekbõl néhánynak a címét, illetve rövid kivonatát. Aki

mindezek alapján kedvet kap egy-egy téma mélyrehatóbb

tanulmányozására, annak már csak egy hónapot kell vár-

nia, hogy kezébe vehesse a kötetet, benne az itt „beha-

rangozott” írásokkal, teljes terjedelmükben.

Dr. Csóka György és Dr. Lakatos Ferenc

Tartalom

Nagy Imre:Akácosaink és vágáskoruk. Áldás és átok?....................318

Prof. Dr. Horváth Béla,Keresztes György, Horváth Attila László:Erdészeti elektromosközelítõgép fejlesztése ..........321

Nagy László:A nemzeti parki területek övezeti besorolása ..............324

Nagy László:Vivat Academia! I. ..........................................................326

Dr. Somogyi Norbert: GM nyárfa-kísérletek fölszá-molása Franciaországban ......328

Gerely Ferenc:A tartamos erdõgazdálkodás történelmi archívuma......331

Prof. Dr. Molnár Sándor, Dr. Bak Miklós, Dr. Börcsök Zoltán: A házi berkenye faanyaga..............................................332

Dr. Czupy Imre:Az erdészet és a technológia mércéje............................334

Nagy László:„Fedezd fel az erdõt azerdészekkel!” ........................336

Detrich Miklós: A negyvenéves lapról ..........................338

Filó Bernát:A XX. Európai Erdészeti Tájfutó Bajnokság ..................339

Som László: Ahova mindig örömmel megyünk ............340

Solti Imre, Mészáros-Komáromy Márk:Tanulmányút Vas megyében ........................................341

Orbók Ilona: Székelyföldierdészverseny és találkozó Hargitafürdõn ..343

Andrési Pál: Ásotthalmi tanárok Görgényszentimrén........................344

Inokai Balázs: 140 éve született Roth Gyula ................345

Nagy László: Isten itt felejtett kalapja ............................352

ERDÉSZETI LAPOK • Az Országos Erdészeti Egyesület folyóirata CXLVIII. évfolyam 10. szám (október)FÔSZERKESZTÔ: NAGY LÁSZLÓ • A SZERKESZTÔBIZOTTSÁG ELNÖKE: HARASZTI GYULA

A SZERKESZTÔBIZOTTSÁG: Bartha Dénes, Detrich Miklós, Lengyel László, Lomniczi Gergely, Oroszi Sándor, Puskás Lajos, Sárvári JánosSZERKESZTÔSÉG: 1021 Budapest, Budakeszi út 91. Telefon: 06 (1) 201-6293 • Mobil: 06 (20) 330-3462 • e-mail: erdlap@oee.hu • www.erdeszetilapok.huKIADÓ: Országos Erdészeti Egyesület, 1021 Budapest, Budakeszi út 91. • Levélcím: 1021 Budapest, Budakeszi út 91. • FELELÔS KIADÓ: ZAMBÓ PÉTER elnök

Tördelõszerkesztõ: Balog Zoltán • Olvasószerkesztõ: Rimóczi Irén • Nyomdai munkák: F & F Print Line Kft., Budapest • Felelôs vezetô: ifj. Komornik Ferenc

A kézirat lezárva: 2013. október 2.ISSN 1215-0398Terjeszti a Magyar Posta Zrt. Felvilágosítást a lappal lapcsolatban az Egyesület ad. Megjelenik havonta.A beküldött kéziratokat, fényképeket nyilvántartásba vesszük. A cikkek, írások nem feltétlenül azonosok a szerkesztô véleményével, azok tartalmáért min-denkor a szerzô felel. Honoráriumot megegyezéssel csak felkért írásokért, illetve grafikai munkákért fizetünk.

A címlapon: Tekintettel az õszre – Fotó: Lampert Bálint (Köszönjük a fénykép felajánlását!)

A harmadik oldal

Erkezhetett volna-e jobbkor a hír, mint a XVII. Er-dõk Hete rendezvénysorozat kellõs közepén: a ma-gyar csapat nyert az „YPEF – Fiatalok Európai Er-

deiben” nemzetközi tanulmányi verseny 2013. évi euró-pai döntõjében! Jó érzés ma is rápillantani az egyesületihonlapunk legolvasottabb híreinek listájára, ahol a na-ponta pörgõ kavalkádban megingathatatlanul áll a hó-nap legtöbbet olvasott híreként, az elsõ helyen! Hányszortapasztaltuk, hogy hazai vonatkozású, hasonlóan jelentõsnemzetközi sikerek idõnként egészen egyszerûen elvesz-nek a honi „hírdzsungelekben”. Legalább mi erdészekemeljük méltó helyére a számunkra fontosakat! Mert büsz-kék lehetünk a Baár-Madas Gimnázium – Kozma Katica,Csobaji Lehel és Újvári Gergely alkotta – csapatának remekeredményére! És arra, hogy az YPEF hazai felkarolása, tá-mogatása mögött az Egyesületünk áll!

És vajon mit gondol mindennek a fontosságáról a ver-senyzõ diák, az immár kétszeres gyõztes Újvári Gergely?

„Bõségesen tudnék írni arról, hogy nekem személyesenmit is jelent az erdõ: pihenõhely, élelemforrás, faanyagfor-rás, kimeríthetetlen tudás. A lista tulajdonképp végtelen.Ezt a legtömörebben talán úgy lehetne megfogalmazni,hogy az erdõ a gondolkodásom része. A YPEF verseny pe-dig, lehetõséget is jelentett. Szám szerint háromszori lehe-tõséget arra, hogy csapatként megismerkedjünk más or-szágok erdeinek jellemzõivel, problémáival. Erdészetükszervezetével, szemléletével, erdészeti kultúrájukkal. Ésarra, hogy a magyar erdõket és erdõgazdálkodást mindenévben más-más elgondolás szerint bemutassuk. Kiválószervezésû döntõkön vehettünk részt és személyes kap-csolatokat építhettünk a versenytársakkal. Így talán nemmeglepõ, ha úgy vélem, hogy ezek mellett magának a gyõ-zelmeknek a jelentõsége számomra eltörpül.”

Tanulságos olvasni a csapatot harmadik alkalommalfelkészítõ biológia tanár, Vetlényi Dávid gondolatait is.

„Tanárként kiváló lehetõséget láttam ebben a verseny-ben, amikor három éve megkérdezte Hoczek László, azNYME Roth Gyula Gyakorló Szakközépiskola igazgatóhe-lyettes, hogy volna-e kedvünk indulni az YPEF-en. A ver-seny biológia szakosként is izgalmasnak tûnt számomra. Na-gyon hasznosnak találtam, hogy csapatban kell dolgozni! Ezjó volt arra, hogy diákjaink együttmûködve oldjanak megnagy tudást és kreativitást igénylõ feladatokat. A nemzetkö-zi döntõkön való részvétel lehetõsége diákjaim számáraannyira motiváló hatású volt, hogy tanári feladataim gyakor-latilag csak a koordinálásra kellett, hogy korlátozódjanak.”

Úgy vélem, a fenti sorok kapcsán mindannyian levon-hatjuk azt az egyszerû megállapítást, hogy szakmánknakilyen lehetõségekre, ilyen eredményekre és ilyen gondolko-dású, hozzáállású diákokra és tanárokra van szüksége. Aszakmán belül és kívül egyaránt.

Nagy László

´

Erdészeti Lapok CXLVIII. évf. 10. szám (2013. október)318

A fafaj-állományainkból a legnagyobb elegyaránnyal bír, jel-lemzõ gazdálkodási formája a tarvágást követõ gyökérsarj-fel-újítás. Az erdõtelepítések legkedveltebb fafaja (erre utal aszámottevõ mageredet). A tuskósarj-eredet aránya nem meg-határozó, részben a rendezetlen gazdálkodású területeken,részben pedig a nagyon gyenge termõhelyeken fordul elõ.Az utóbbi esetben a zárt állomány fenntartása akár indokol-hatja is a tuskósarjak megtartását (1. táblázat).

Áldás vagy átok?Állandó vita tárgya, hogy az említett térfoglalásból mennyi, aholátok és mennyi, ahol áldás az akác jelenlé-te? A természetességi mutatókat is figye-lembe véve becslésem szerint – kellõ álla-mi szerepvállalással és támogatással –mintegy 100–150 000 ha-on kellene vissza-szorítani az akácot az ökológiai szint meg-tartása, avagy az állapot javítása érdeké-ben. Elsõsorban a domb- és hegyvidékein-ken, bükkös és gyertyános-tölgyes klímá-ban, mégpedig az állami tulajdonú és ke-zelésû erdõkben. Túl kell végre lépni az erdõrészlet szintjén, ki-terjedt erdõtömböket kellene „mentesíteni”!

Ugyanakkor – a késõbbiekben részletes számításokkal in-dokolva – meglátásom szerint elemi nemzetgazdasági érde-künk igen rövid idõtávon belül kb. 300 000 ha akác telepíté-se a gyenge minõségû szántóterületeken. Ne felejtsük el,hogy az akácgazdálkodás vegyszermentes és ugyan az aká-cos az õshonos erdõkhöz képest fajban szegény, a monokul-túrás kukoricához és napraforgóhoz képest mégiscsak gaz-dag társulás. Mellékhozamairól nem is beszélve. Valaholéletszemléletben és gazdaságilag is torz megközelítés az,hogy az európai adófizetõk – beleértve magunkat is – pénzéta kaszált gyomosnak tekinthetõ szántó „pihentetésére”, vagy

a gazdasági küszöb alatti szántóföldi növénytermesztésreszórjuk el (szakmai, pénzügyi korlátok nélküli területalapútámogatás). Ez a támogatási gyakorlat ösztönöz oly módon,hogy az erdõtelepítés – nem csak hazánkban – minimálisrazsugorodott. Miként lesz így 25-27%-os, egészséges szintû-nek tekintett erdõsültségünk?

Mennyiségi és minõségi paraméterekA mérésen alapuló adatbázis kialakításához az Országos Erdõ-állomány Adattár szûrésével jutottam el. A területbõl kiejtettema 0,5 ha-nál kisebb egybefüggõ kiterjedéseket, az 50% alattielegyarányokat és záródásokat, a 15 évnél fiatalabb és 50 év-nél idõsebb állományokat. Azokat is, ahol a tervezett vágáskor20 év alatti, vagy 90 év feletti (mindkettõ arra utal, hogy a gaz-dálkodás nem az akác érdekében történik). A mintából (61 667erdõrészlet, 193 534 ha) elõször vizsgáltam a termõhelyi meg-oszlást (I-II. FTO - jó, III-IV. FTO - közepes, V-VI. FTO - gyen-ge), annak átlagát és a tervezett vágáskorokat. A kapott ered-ményeket visszaszámítottam a teljes borításra (2. táblázat).

Az átlag akácosunk meglehetõsen gyenge termõhelyû,ami az erdõtelepítésre egykoron szánt egyéb mezõgazdaságiterületek nagyon gyenge minõségére, illetve az akác jó ter-mõhely-tûrõképességére utal. Mindkét ténnyel a szakma élt,vagy visszaélt? Jó minõségû és méretes fûrészrönköt akácbólis csak jó termõhelyen várhatunk! Érdekes tény, hogy a ter-vezett vágáskor a termõhely minõségétõl független. Úgy tû-nik, hogy a 35 év ökölszabályként rögzült. A tény vágáskorpersze még ennél is magasabb.

A további elemzéshez fatermési osztályonként a valóságotleíró állományokat alakítottam ki regresszióanalízissel. Vizs-gáltam az adattári adatok alapján a kor–átlagmagasság, akor–átlagátmérõ és a kor–vágáslap feletti fakészlet összefüg-

géseit. Mindezt I-VI. FTO megbontásban.A mintát a fakészlet vonatkozásában akorábbiakhoz képest is tovább szûkítet-tem, csak azokat az erdõrészleteket vet-tem figyelembe, ahol szögszámlálós fa-készlet-megállapítás történt (az akácnálabszolút döntõ tételû a fatermési táblásfakészlet-meghatározás). Mindösszesen6 475 erdõrészlet, 29 250 ha került a min-tába. Adott idõintervallumon belül a má-sodfokú polinómok a magasságnál és át-mérõnél erõs, míg a fakészletnél gyen-gébb összefüggéseket mutattak. Vizsgál-tam adott termõhelyi fokokban a kor észáródás, valamint a kor és csúcsszáradásösszefüggését is, de e tekintetben nem

SZAKMAI FÓKUSZ – ÖKONÓMIA

Akácosaink és vágáskoruk. Áldás és átok?Nagy Imre – tudományos munkatárs, ERTI, Ökonómiai Osztály

1. táblázat

2. táblázat

Nincs még egy ennyire vitatott és ekkora gazdasági jelen-

tõségû fafajunk, mint az akác, amely jogilag az idegenho-

nos és intenzíven terjedõ fafaj-csoportba sorolódott. Léte

és helye a magyar erdõgazdálkodás egyik kulcskérdése,

hiszen még nemzetközi kitekintésben is igen számottevõ

állományokkal rendelkezünk.

´

Erdészeti Lapok CXLVIII. évf. 10. szám (2013. október) 319

jutottam egyértelmû és igazolható eredményre. Fõleg azegészségi állapotot befolyásolják más tényezõk is (1. ábra).

Figyelemre méltó tény, hogy a túlkorosítás következtébena gyenge termõhelyeken a fajlagos fakészlet csökken (csúcs-száradás, lábon száradás), amit a korszaki folyónövedékek isjól tükröznek. Minél gyengébb a termõhely, a jelenség annálmarkánsabban nyomon követhetõ (3. táblázat).

Ráadásul vizsgálataim szerint a gyenge termõhelyen a mell-magassági átmérõ növekedése is lelassul, az V-VI. FTO-ban avéghasználati kor emelésével sem képzõdik méretes fûrész-rönk, nem javul a VH választék összetétele. Ez tehát nem indo-kolja a megemelt vágáskort.

Gazdasági elemzésAz elemzéshez összeállítottam termõhelyi fokonként a nevelé-si sorokat. A sarj-felújítás mûveletei között a gépi gyökérszag-gatást, a tuskósarjak leverését, a befejezés elõtti tõszám-beállí-tást és egy befejezett ápolást vettem figyelembe. Az összes be-avatkozással csak az I-II. FTO esetében éltem, a III-IV. FTO-nálelhagytam a befejezett ápolást, az V. FTO-nál a tõszámbeállí-tást, míg a VI. FTO-nál a tuskósarjak leverését is. Ennek rész-ben pénzügyi, részben fatermesztési okai vannak. Minden kol-léga figyelmébe ajánlom, hogy 45 000 Ft/ha vállalkozói díj 4%kamatláb mellett 35 éves vágáskorban a kamatos kamatszámí-tás szabályai szerint 178 000 Ft/ha költséggel terheli a TRV ho-

zamát. Ugyanakkor a kétszeri sarjleverésnek, vagy a befejezettápolásnak a nagyon fényigényes és öngyérülõ akácnál túlzottszakmai jelentõsége sincs. A VI. (V.) FTO termõhelyen az akácgyakran még a tuskósarjakkal együtt sem ad teljes borítást,ezért a tuskósarjak kitermelésére ráérünk a TI mûvelet során!A tisztítás - a gyûjtött fa miatt – jellemzõen már gazdaságos be-avatkozás, de legalábbis nulla értékûre kihozható. Természe-tesen mindig közbe kell avatkozni, amikor a fiatalos veszély-ben van (iszalag és komló felfutás, bálványfa, vagy késeimeggy becsapzás).

A fakitermeléseknél a használati módtól függetlenül anagy tûzifaigény és lakossági gyûjtés, valamint a terjedõ aprí-tékos technológiák miatt mindösszesen 10% apadékot vettemfigyelembe. A számítások során a tisztítást kiejtettem mind aköltség, mind az árbevétel oldaláról (általában a gyûjthetõ fá-ért elvégzik). A termõhelyhez és aktuális korhoz köthetõ vas-tagsági, magassági és fakészlet paraméterek, valamint a vár-ható vágáskor függvényében terveztem egy alkalommal tör-zskiválasztó és növedékfokozó, a túlkoros állományoknálesetleg többszöri egészségügyi gyérítést. A véghasználatokeredményét pedig 20-50 év között, ötéves ugrásokkal számí-tottam ki. Ezzel a pénzügyileg optimális vágáskort kerestem.

Valamennyi költség és árbevételi érték széles körû, a 2012.I. negyedévi adatgyûjtés átlagának eredménye. A praktizálókollégák adatai szerint országosan is közel azonosak az erdõ-mûvelés, a fakitermelés és szállítás költségei, valamint a vá-lasztékokhoz köthetõ árbevételi számok. A választékok:gyûjtött lakossági fa, a gyérítéseknél vékony tûzifa (nincsbent hasítható átmérõ tartomány), fajazonos vastag tûzifa,oszlopféleségek és két átmérõ tartományú fûrészrönk (22+ és30+ cm).

A számokból egyértelmû, hogy az akácnál a tûzifa és azesetenként hiánycikknek tekinthetõ, egyedileg, db tételbenértékesített oszlopféleségek ára nagyon közelít a II. o. fûrész-rönk árához (felsõ felkészítõ helyi paritáson 14–18–22 000

Ft/m3). Fûrészrönk, különösen a 30+ mé-rettartományban pedig nem, vagy aligképzõdik a gyenge termõhelyi átlagmiatt, hiába növeljük a vágáskort.

Ugyanakkor az elvárható 4% kamatlábmellett a vágáskor emelése igen kedve-zõtlenül hat a pénzügyi mutatókra, fõlegaz éves járadékra. A számítások fontoseleme az általános, üzemirányítási költ-ség is, amit egységesen 10 000 Ft/ha/évtételben helyettesítettem be. (Tapasztala-ti szám, 5 – 15 000 Ft/ha/év). A vadásza-ti jogot is értékeltem, 250 Ft/ha/év

összeggel kalkulálva. A hozamszámításokhoz a klasszikus értékelõ eljárást, a mó-

dosított Kõnig-Faustmann képletet használtam. Elõször számí-tottam az akácosok talajértékét, mint korszaki járadékot, amelyegyenlõ a szabályos korosztály-eloszlású egységnyi erdõtestévi járadékával, majd az éves járadékot. Mindezt 20-25-30-35-40-45-50 éves vágáskornál és I-VI. FTO elkülönítéssel. A ka-pott értékeket regresszióanalízissel kisimítottam. A 2. fokú po-linóm adott tartományokban nagyon szoros összefüggést mu-tatott, valamennyi R2>= 0,99 (2. ábra, 4. táblázat).

SZAKMAI FÓKUSZ – ÖKONÓMIA

3. táblázat

1. ábra 2. ábra

Erdészeti Lapok CXLVIII. évf. 10. szám (2013. október)320

Érdemleges tény, hogy amennyiben nem túlozzuk el aráfordításokat és nem emeljük a vágáskort 50 év fölé, akkorminden vágásos (tarvágásos) üzemmódban kezelt és gyö-kérsarj-felújítású állományunkban van eredménye a gaz-dálkodásnak, azaz nincs gazdasági küszöb alatti akáco-sunk!

Valamennyi termõhelyen a 20. év tûnik az optimális vá-gáskornak. Az alatt nem kaptam értékelhetõ számokat. Avéghasználati állománynak legalább a tûzifa és oszlop mé-rettartományt el kell érnie, a 20 év alatti vágásfordulónálmár az aprítéktermelés gazdasági mutatói érvényesülnek,a 15 éves vágásforduló pedig jogi értelemben is határhely-zet (erdõ-fásítás).

KövetkeztetésekA leírt okfejtésbõl következõen valamennyi akácosunkatle kellene vágni 20 éves korban. Mindez országosan igennagy eredménytöbblettel járna (5. táblázat).

Bármilyen megdöbbentõ, de az akác vágáskorának közelfelezésével ~ mintegy 6,5 milliárd Ft éves többletjövedelem-hez jutna az ágazat.

Emellett az akác fiatalkori gyors növekedését kihasználvaszámottevõ és évente hasznosítható folyónövedék-többletképzõdne. Ezáltal csökkenteni lehetne az õshonos keménylombos erdeinkre nehezedõ nyomást, fakitermelési és árbe-vételi elvárást.

Persze minden kép árnyalt, hiszen a primér fafeldolgozásigényli a fûrészrönköt, ahhoz pedig a jó termõhelyen korosítanikell. Ez a fafeldolgozás összefonódott az erdõgazdálkodással, aténylegesen optimális véghasználati kort csak maga az erdõgaz-dálkodó ismerheti (egyszeri extra bevétel, célválaszték stb.).

Az idegenhonos, ültetvényszerûen kezelt ésvegetatív felújítású akácosaink vágáskora nemigazgatási kérdés. A körzeti erdõtervezés sorána természetvédelmi és erdészeti hatóság nehozzon gazdasági döntéseket, különösen azökológiai célok hiánya, vagy bizonyítatlanságaesetén.

A jó megoldás az, ha az akác vágáskorát 20évben rögzítjük, a végrehajtás tényleges idejétpedig az erdõgazdálkodóra bízzuk! A beterve-zett tarvágásos véghasználat elmaradásának jo-gi, szakmai következménye nincs.

Végül érdemes szót ejteni még egy mellék-szálról is. Azt a kérdést tettem fel, hogy pénzügyi

befektetésként, az elvárt 4% kamatláb mellett és különbözõvágáskoroknál mennyiért vehetünk meg 1 ha letakarított ésgyökérsarjaztatásra elõírt üres vágásterületet, az „akáctuskó-

kat”. A talajértékek kezdõértékét, azaz a befektetett tõke elõ-értékét számítottam ki (6. táblázat).

Mindenkit biztatok, jó befektetés az üres akác vágásterületvásárlása. Pénzünk jó helyre kerül, a 4% kamat realizálódik(ez ma már magasnak számít).

Hasonlóképpen a fafaj telepítését iselõtérbe kell helyezni. Az elmúlt évek-ben a szántóföldi aszálykárok enyhítésé-re fordított adóforintok töredékébõl igennagyot lendíthettünk volna az akácosoktelepítésének ügyén az erdõs-sztyeppklímában.

Köszönetnyilvánítás:NÉBIH Erdészeti Igazgatóságának a so-ron kívüli és térítésmentes adatszolgálta-tásért!

Luzsi József (Szolnok); Kiss János(Debrecen); Szabó Vendel (Mórichida);Limp Tibor (Gyõr); Dénes Károly(Hosszúpereszteg); Zsuppán Ernõ (Sár-vár); Kreiner Roland (Zalaegerszeg);Vízvári Ottó (Nagykanizsa); Vargovics

József (Nagykanizsa) és Mocz András (Somogyszob) kollé-gáknak a közremûködésért!

Felhasznált irodalom:Márkus L.; Mészáros K. 2000: Erdõérték-számítás. Mezõgazdasági

Szaktudás Kiadó, Budapest.MgSZH, Erdészeti Igazgatóság 2010, 2012.: Erdõvagyon, Erdõ- és

Fagazdálkodás Magyarországon, Bp.Rédei K.; 1985: Akác országos fatermési tábla

SZAKMAI FÓKUSZ – ÖKONÓMIA

4. táblázat

5. táblázat

6. táblázat