erdészeti lapok 144. évf. (2009.) 3. sz....

ERDÉSZETI LAPOKA Z O R S Z Á G O S E R D É S Z E T I E G Y E S Ü L E T F O L Y Ó I R A T A

CXLIV. évfolyam • 2009. március

ALAPÍTVA 1862-BEN

Pro Urbe Díj erdésznek

Sok mindent lehet mondani a Salgótarjánra. Azt viszont sen-ki sem állíthatja, hogy a város természeti környezete nem alegszebbek közül való Magyarországon! A Karancs és a Med-ves hegyei, völgyei, erdei persze nemcsak a szemet-lelketgyönyörködtetik, hanem a jelentõs gazdasági tényezõk köré-be is tartoznak. A vidék erdeit, két vadászterületét, tisztásait,egyes turisztikai létesítményeit az Ipoly Erdõ Zrt. SalgótarjániErdészete kezeli, Lévárdi György (a képen jobbról) irányítá-sával. Az erdészetvezetõ nemrég Salgótarján Pro Urbe Díjátkapta a közjóléti munka elismeréséül.

Munkáját elõdei nyomán folytatta, hiszen a Salgótarjánhoztartozó eresztvényi tanösvény a Pilisi Parkerdõ után a máso-dik hazai közjóléti nagy beruházás volt.

Ami az utóbbi éveket illeti, a Karancs-kilátó felújítása 2002-ben történt meg, 2005-ben készült el az eresztvényi játszótér,amivel együtt adták át a szilváskõi tanösvényt is. A salgóbányaiErdészházat 2006 szeptemberében nyitották meg. 2007-ben aKarancson, a Kápolna-hegyen szentelt fel dr. Beer Miklós vácimegyéspüspök egy, az erdészet által adományozott haranglá-bat. Ugyanekkor felújították a régi esõbeállót és információs táb-lák is kerültek a kápolnához vezetõ út mellé. 2008-ban a somos-kõi vadaspark átadása jelentette a legfontosabb közjóléti célúberuházást, illetve az elmúlt év szeptemberére tisztíttatták ki asalgótarjáni Kálvária stációit is a bozótból. Az erdészet munkájá-nak egyfajta elismerése az is, hogy a Képzõmûvészeti Lektorátusaz Erdészház kertjét találta a legméltóbbnak Zenthe Ferenc szín-mûvész legelsõ szobrának elhelyezésére.

Faragó Zoltán

Könyhónapi zárás

Példamutatóan puritán körülmények között zárta a Mezõgaz-dasági Könyvhónapot az agrárkiadók szervezõ bizottsága azFVM Kabinet és Sajtóiroda közremûködésével.

Sirman Ferenc FVM szakállamtitkár adta át a minisztériumelismerõ okleveleit. Többek között az Év Szakújságírója címet aDuna Televízió Gazdakör címû mûsor kollektívája kapta. Ésahogy számomra lelkesítõen hatott az ünnepséget követõ ha-gyományos vendéglátás egyszerûsége a néhány pogácsával ésásványvízzel, oly értetlenül vették tudomásul a jelenlévõk, hogya kitüntetett Gazdakör címû mûsor pénzhiány (szó szerint úgyhangzott el, hogy gépkocsi-kilométer- és kamerahiány) miattezentúl heti egyszer kerül képernyõre. Ha valóban ott áll ez azország, hogy egy ilyen fontos mûsorra nincs pénz, akkor bizonykedves kollégák, valóban minden rosszra felkészülhetünk. Kü-lönösebb demagógia nélkül ki kell jelenteni, hogy szégyen mind-ez egy magát agrárországnak aposztrofáló költségvetésétõl.

Pápai Gábor

Szobrot Moór ArthurnakDr. Oroszi Sándor kezdeményezésével, az OEE közremû-ködésével támogató közösséget szervezünk és javasoljuk:készíttessük el Dr. Moór Arthur professzor mellszobrát ésállítsuk fel a soproni Botanikus Kertben! Az erre vonatkozóengedélyt – külsõ elõterjesztésre – a Kari Tanács egyetérté-sével az Egyetemi Szenátus adhatja meg. Az elõterjesztéshezegyetértõ, támogató nyilatkozatokat gyûjtünk.

A nyilatkozatot egyszerû e-mailben, „Csatlakozom a MoórArthur botanikus kerti szobrának felállítását kezdeményezõjavaslathoz.” szöveggel, a feladó nevének feltüntetésével, [email protected] címre kérjük elküldeni, 2009. május 30-ig.

A szobrot 2010-ben, Professzorunk halálának 25. évfor-dulóján tervezzük felavatni.

Haraszti Gyula

Tartalom

A „Zöld könyvek” megújítása ..........................................66

Urbán Pál: „Az erdõmûvelés irányai, problémái a XXI. sz. elején” ..............................................................67

Vándorgyûlésre hangolva ................................................69

Királylátogatás az OEE székházában ..............................72

Krajcsák Zoltán:Dunántúli tölgyek gesztesedési folyamatai ....................73

Hirka Anikó–Csóka György:Hazai erdõkárok – 2008 ....................76

Dr. Bartha Dénes:A mézgás éger ..........................79

Keresztelõ a Szalajka-völgyben........................................82

Keresztes György:Budapesti HM-csoport Lovasberényben..........................83

Németh János:Lendületben az „Õrállók az Alpokalján”..........................84

Levél a földmûvelésügyi miniszterhez ..........85

Veszélybe kerülnek Magyarország erdõi?........................88

Grátzer Miklós: Elõdeink nyomában ..............................89

Egyesületi hírek ................................................................91

Évnyitó HCs-gyûlés Szombathelyen ................................96

Szakosztályülések Esztergombanés Pusztavámon ......................97

ERDÉSZETI LAPOK • Az Országos Erdészeti Egyesület folyóirata CXLIV. évfolyam 3. szám (március)FÔSZERKESZTÔ: PÁPAI GÁBOR • A SZERKESZTÔBIZOTTSÁG ELNÖKE: HARASZTI GYULA

A SZERKESZTÔBIZOTTSÁG: Bartha Dénes, Detrich Miklós, Lengyel László, Puskás Lajos, Sárvári János.SZERKESZTÔSÉG: 1027 Budapest, Fô u. 68. Telefon: 201 62 93, fax: 201 77 37 • Mobil: 06 30 97 15 255 • e-mail: [email protected] • www.erdeszetila-pok.huKIADÓ: Országos Erdészeti Egyesület, 1027 Budapest, Fô u. 68. • FELELÔS KIADÓ: DR. PETHÕ JÓZSEF elnök

Nyomdai munkák: INNOVA-PRINT, Budapest • Felelôs vezetô: ifj. Komornik FerencA kézirat lezárva: 2009. március 10.ISSN 1215-0398Terjeszti az Országos Erdészeti Egyesület. Felvilágosítást a lappal lapcsolatban az Egyesület ad. Megjelenik havonta.A beküldött kéziratokat, fényképeket nyilvántartásba vesszük. A cikkek, írások nem feltétlenül azonosok a szerkesztô véleményével, azok tartalmáért min-denkor a szerzô felel. Honoráriumot megegyezéssel csak felkért írásokért, illetve grafikai munkákért fizetünk.A címlapon: „Olvad a hó, tavasz akar lenni”. Fotó: Lengyel László Zoltán

A harmadik oldal

K itekintek az ablakon, a márciusi reggelbe, és bi-zony maradék jókedvem is odalesz. Kint szél fúj,esik amolyan se hó, se esõ formájában, mintha a

közelgõ tavasz sem tudná, hogy mit akar. A régi márciu-sokra gondolok, amikor rövidnadrágban rohangáltunkvagy kerestük az erdõszélen az avar alól elõbújó hóvirágotédesanyánk legnagyobb örömére – no meg a magunkérais, hiszen ilyenkor duplán jutott az ebéd utáni nyalánk-ságból. Örültünk a tavasznak, örültünk – tudat alatt – amegújulásnak, pedig hát gyerekfejjel magunk voltunk amegújulás. Most meg kint ez a meghatározhatatlan év-szak, se tél, se tavasz és a velejáró rosszkedv. Pedig írni ké-ne valami megnyugtatót, bíztatót, muníciót adni a csüg-gedõknek, mert hiszen egyre gyakrabban szól a panaszostelefon, olykor csak kérdezve, máskor meg ingerült ver-dikttel minõsítve a kialakult, és a szakmánkra is kihatógazdasági és belpolitikai állapotot. Nyugtatnám, csitíta-nám a morgolódókat, aztán azon veszem észre magam,hogy ott állok a kórus hátsó sorában, és magam is velükdörmögök. Pedig – helyzetemnél fogva – nem láthatok be-le a valóságos mozgatórugókba, nem ismerem a rugókatmozgatók szándékát, mert többnyire a jó hírek jutnak el aszerkesztõségbe, mint a tanösvény-, erdeiiskola-, kopjafa-,emlékfaavatások, közmunkaprogram.

Nem is olyan régen azt álmodtam, hogy a sikárosi er-dészházban Erzsi néni kelteget az elõzõ nap fáradtságátólkissé mélyebbre zuhanó álmomból. Az erdészház udva-rán már gyülekezett Csuport Sándor, Csada Ferenc és atöbbi „kertfaros” kerületvezetõ, mert annak idején – mun-kájuk okán – valóban kerületvezetõ erdészek voltak. Rövideligazítást kapott a kompánia az aznapi teendõkrõl, melya kopanyicai terület alapos bejárásán kívül a tavaszi isko-lai ünnepség vadhúsigényét kielégítendõ vadászat is volt,„ha akad valami”, mosolygott a bajsza alatt Sándor bácsi.Álmomban jött elõ, pedig nem álom volt, hanem valóságaz az ötven évvel ezelõtti nyugodt szakmai élet, amikormég nem borzolta az idegeket feszített tervteljesítés, az er-dõben garázdálkodó fatolvajok hada, a társadalom olykorizgága bírálata, az örökös védekezés kényszere, az ökoló-gia és az ökonómia.

Felébredve aztán rám zuhant a valóság: a mai helyzet.Sokszor elgondolkozom, hogy miért kell ezt a több százéves szakmát örökösen megújítani, átszervezni, s mindeztaz igazi kapitalizmus csapdái között mûködtetni. Úgy tû-nik, reményeink, hogy mihamarabb erdõtörvény lesz, aborongós tavasz ködébe vesznek. Ám, ha belegondolunk,hogy olyan karakteres tömböket kell összegyúrni, vagy el-fogadható kohéziót adni számukra, mint az állami erdõ,a magánerdõ, a természetvédelem és a vadászat, bizony„ez a mi munkánk, és nem is kevés”.

Pápai Gábor

66 Erdészeti Lapok CXLIV. évf. 3. szám (2009. március)

Halász Gábor történeti áttekintést adotta „Zöldkönyvek” és az „Erdõmûvelés”c. könyvek évtizede megfogalmazódottmegújítási igényrõl, az eddig elvégzettmunkáról.

Az FVM Erdészeti Hivatala 2000 jú-liusában feladatul adta az Állami Erdé-szeti Szolgálatnak a „Zöld könyvek”megújítását.

2004. évre elkészült az új erdészeti tájbeosztás, s 2006. év decemberében azÁESZ kiadásában megjelent a „Magyar-ország erdészeti tájai” c. könyv is.

2008. év végén az FVM TermészetiErõforrások Fõosztálya jelentõs pályáza-ti pénzt biztosított a további munkákra.

Ehhez az egész szakmát átfogó ésmozgósító munkához elõször szüksé-ges meghatározni a feladatokat, újra át-gondolni a szempontokat.

Figyelembe kell venni az idõközbenfelmerült szakmai prioritásokat, végle-gesíteni kell a szerkesztési szemponto-kat. Meg kell szervezni a feladatban va-

ló közvetlen vagy közvetett részvétel le-hetõségét, biztosítani a lehetõ legna-gyobb nyilvánosságot és a szakterüle-tek minél nagyobb bekapcsolódási le-hetõségét. E célt szolgálja e közös ren-dezvény is.

Dr. Danszky István (lent balra) akönyvek szerkesztõje méltatta azt a félévszázaddal ezelõtti szoros, termékenyés kollegiális együttmûködést, melynekeredményei a „Magyarország erdõgazda-sági tájainak erdõfelújítási, erdõtelepítésiirányelvei és eljárásai” c. kötetek lettek.

Akkor volt egy kiváló erdõmûvelõgárda – egy „Aranycsapat” –, akik min-den ismert nehézség mellett nem a po-litikának, hanem a magyar erdõnek vol-tak tántoríthatatlan elkötelezettjei. Éle-tük, munkájuk, erkölcsi tartásuk példalehet az újabb erdészgenerációknak.

Az erdészet már az 1950-es évek kö-zepétõl a természeti tényezõk, az erdõ-társulások alapján kialakított erdõgaz-dasági tájakon tevékenykedett. Az er-

dõmûvelés további fejlesztésének ered-ménye, hogy 1960-tól termõhely–erdõ-társulás–erdõtípus összefüggésben ki-dolgozott irányelvek és technológiáklettek az erdõfelújítási és telepítésimunkák alapjai. Az ökoszisztéma szem-lélet megjelenésével ez érvényesült azerdõfelújítások, erdõtelepítések, fásítá-sok fafaj-megválasztásában, az erdõsí-tési technológiákban, erdõnevelésbenés az erdõfelügyeletben is.

Az új kutatási eredmények ismereté-ben, hazánk átalakuló társadalmi, gaz-dasági viszonyai tükrében fogalmazhat-juk meg az erdõmûvelés célkitûzéseit.Tudatosítanunk kell az egész társada-lomban, hogy az ökológiai ismeretekennyugvó erdõgazdálkodás alapja az er-dõmûvelés. Vissza kell állítanunk az er-dõmûvelési munkák helyét és rangját,az erdõmûvelésben dolgozók megbe-csülését.

Erdõmûvelési elképzeléseinket a tár-sadalom igényeit figyelembe véve kellmegvalósítanunk. A köz számára érthe-tõ érvekkel és szóhasználattal kell meg-gyõznünk a lakosságot, hogy az erdõ-ben folyó munkák az erdõ érdekébentörténnek. Munkánkat össze kell han-golni a környezetvédelem és természet-védelem idõszerû és jogos követelmé-nyeivel, beilleszteni a nemzetközi rend-szerbe.

Tudatosítanunk kell, hogy a kor-szerû, egyeztetett erdõmûvelési elvekszerint kezelt erdõ döntõen kielégíti akörnyezetvédelmi, természetvédelmi ésüdülési funkciókat.

Az elõadó örült a nagyszámú érdek-lõdõnek, ugyanakkor sajnálattal fogad-ta, hogy a gyakorlatból kevés a résztve-võ és akadémikusaink sem szakítottakidõt rendezvényünkre.

A „Zöld könyvek” megújításaAz Országos Erdészet Egyesület Szeniorok Tanácsa és Erdõmûvelési Szakosztálya közös rendezvénye

Erdészeti Lapok CXLIV. évf. 3. szám (2009. március) 67

Szakmai javaslatok vagy elõírások legyenek?

Jogszabályok részben foglalkoznak azelõírt szakmai megfelelõség kérdésével.Pl.: Erdõnevelési mûszaki irányelvek ésaz erdõtelepítési rendeletek tõszámelvárásai. Nélkülözhetetlenül fontos,hogy az új erdõtörvényben szereplõnem megfelelõségek megállapításáhozegy végrehajtási rendelet szintû sza-bályzat szülessen. Tehát a sorozat in-kább tájékoztató jellegû legyen.

Leegyszerûsödött technológiákA változó technikai színvonaltól függõ-en viszonylag sematikus technológiákjöttek létre. Alapvetõen mesterséges éstermészetes felújítás, valamint a gépivagy kézi technológiák szerint lehetcsoportosítani.

Elsõsorban a változó technikai háttérmiatt nem érdemes kötelezõ érvényûjavaslatokba bocsátkozni.

Az alkalmazott fõbb technológiákmellett érdemes megemlíteni az egyedimódszereket is.

Megjelent a folyamatos erdõborí-táshoz kötött új üzemmód

Az átvezetõ és a szálaló üzemmód csaka most elfogadásra váró új erdõtörvény-ben lesz meghatározva, de az erdõren-dezés már évek óta lehetõvé teszi ezeküzemtervezését.

A nyilvántartás szerint az ilyen üzem-módokban kezelni szándékozott erdõ-terület meghaladja a húszezer hektárt.Várható a további jelentõs növekedése.

Ez az erdõkezelési szemlélet vi-szonylag idegen az erdészszakmától.Hiszen e szakmát az ipari forradalom-mal összefüggésben megnövekedettfaigény hozta létre. A szakma kiindulá-si pontja a nagy területû pusztavágá-sokhoz kötõdött.

Jelenleg, a természetes felújulás felté-teleinek hiányában, sok területen kérdé-ses e módszer tartós és gazdaságos alkal-mazhatósága. Márpedig – elsõsorban avadkár miatt – ez országos probléma.

Régi igények mellé újak is jöttekFaanyag: Magyarország faanyag és fa-anyagszármazék tekintetében nem ön-ellátó. A faanyag iránti igény növekszik.Bár fontos az erdészeti ágazat munka-helymegtartó és államkasszába befizetõ

képessége is, de sokkal fontosabb a la-kosság faanyag-igényének kielégítése.

Természetesen a globalizálódó ke-reskedelem lehetõvé teszi a hiányzó fa-anyagszükséglet beszerzését, de az ál-ságos fejlett államok mintájára, nálunkis számolni kell azzal, hogy az importfaanyag egy része környezetkárosítás(gyakran trópusi õserdõ irtása) révénkerül hozzánk.

Természetvédelem: Jelenleg az er-deink 21%-a elsõdlegesen természetvé-delmi rendeltetésû. Ezen felül az eddignem védett NATURA 2000 területekre isszándékozzák kiterjeszteni a természet-védelem hatósági jogkörét.

Az elmúlt harminc évben az államitermészetvédelem nagyobbat markolt,mint amivel elbír. A „lehetõleg mindenvédelemre szoruló faj vagy élõhely le-gyen levédve” szemlélet eredménye ez.Pedig csak arról van szó, hogy a termé-szetvédelmet hamarabb feltaláló, ná-lunk „fejlettebb” nyugati államoknál ke-vésbé tettük tönkre a környezetünket.

A Yellowstone Nemzeti Park – mintérintetlen vadon – víziója leng sok ter-mészetvédõ szem elõtt a hazai termé-szetvédelmi területek kapcsán. Holott eleghíresebb nemzeti parkban is sikerültaz embernek a természetes egyensúlytmegbontania, amit csak a farkas újbólivisszatelepítésével tudtak korrigálni.Hol van nálunk akár egy négyzetméter-nyi erdõ, amit már évszázadok óta neérintett volna emberi beavatkozás? Mi-lyen esély van bárhol is a – farkast ismagába foglaló – természetes egyen-súly visszaállítására?

Úgy tûnik, a természetvédelem nemkívánja egyetlen hektár terület védelmétsem feloldani, viszont a társadalom nemtud lemondani a védett erdeinkbõl kike-rülõ faanyagról és az ehhez kötõdõ mun-kahelymegtartásról, állami befizetések-rõl stb. Az idõrõl idõre fellángoló – „hová

tartozzanak a védett állami erdõk?” – vitais e patthelyzet következménye.

Erdõt féltõ lakossági igények: Társa-dalmunk sajátos tünete hogy a kisebb-ségben lévõ cselekvõk (anyagi értéketelõállítók) munkáját mindenféle áldo-zatvállalás nélkül divat kritizálni, tiltáso-kat megfogalmazni. Mindezt az a lakos-ság teszi, akinek több mint kilencvenszázaléka úgy tudja, hogy a magyar er-dõk területe is fogy. – Ez az erdészetiszakma PR tevékenységének a lehan-goló minõsítése is. Elkerülhetetlenhogy, a gazdasági racionalitások figye-lembevételével, ne próbáljunk alkal-mazkodni a társadalom közérdekû igé-nyéhez. Ugyanilyen fontos, hogy mi kí-náljunk közérdekû alternatívákat az er-dõkezelésre. Ne a pályán kívülrõl be-kiabálók vádjai ellen próbáljunk – után-követésként – védekezni.

Klímaváltozás: Még nem aktuális amediterrán fajok mesterséges betelepí-tése, de számolnunk kell a bükkös klí-mától erdõssztyepp klíma felé eltoló-dással. Legfontosabb az õshonos állo-mányaink alkalmazkodó képességénekfokozása. Ez pedig a faállományok ésaz egyedek természetközelibb nevelé-sével érhetõ el. Az elegyetlen, három-negyed részben ágtiszta állományok –bár gazdaságilag kívánatosak – sokkalsérülékenyebbek, mint az elegyes, vál-tozatos szerkezetû erdõk. A korábbi se-matikus erdõnevelési módszereket nemcélszerû a termõhelyüknek megfelelõhelyen álló õshonos állományoknálerõltetni.

Szükséges a hatósági rugalmasság isa fafaj-megválasztásnál.

Erdészet, vadászat, természetvéde-lem érdekérvényesítõ képessége

Napjainkban az erdõ képét és lehetsé-ges kezelését alapvetõen meghatároz-za, hogy e három érdekérvényesítõ erõ-csoportosulásból melyik az erõsebb. Azegyik elõtérbe kerülése a másik kettõháttérbe szorulása árán lehetséges.

Vadászat: Európa nagy részén és ha-zánkban hagyományosan az uralkodóosztály „sportja” volt és maradt. E tekin-tetben csak az az eltérés, hogy a II. világ-háború elõtt a nagybirtokosok vadásza-tot elõtérbe helyezõ része a saját birtokánkorlátozta a természeti környezet ember-eltartó képességét, míg a szociálfeudalis-

Urbán Pál: „Az erdõmûvelés irányai,problémái a XXI. sz. elején”


ta rendszer és annak utóda idején nincsjelentõsége a föld tulajdonosi viszonya-inak. Ma sem valósul meg a földtulajdon-hoz kötött vadászati jog, az erdõ sokakszemében csak vadtakarmány és élõ-hely, a vadászati kapcsolati tõke „überel”minden gazdasági racionalitást.

A politikai és gazdasági „elittel” olymértékben összefonódott ez a torzszemlélet, hogy évtizedek kellenek atermészeti környezet és az össztársada-lom érdekét elõtérbe helyezõ vadászatelterjedéséhez.

Természetvédelem: Az állami tulajdo-nú természetvédelmi erdõk esetében azállami természetvédelemnek – pozíció-ja növelése érdekében – elemi érdeke avédett erdõkben végzett fakitermeléseklassú, de szisztematikus visszaszorításaarra a szintre, amikor a fakitermelésbõlszármazó gazdasági elõnyök már nemelég meggyõzõek a gazdálkodás kitiltá-sának megakadályozásához.

Erdõgazdálkodás: Az erdésztársada-lom megosztott. Egymásnak sokszor el-lentétes érdekek sodrásában vergõdik.

Állami szemléletváltás az erdõte-lepítés támogatásában

Míg negyven évvel ezelõtt istenkárom-lás és hazaárulás lett volna a jó minõsé-gû mezõgazdasági területekre erdõt te-lepíteni, az utóbbi évtizedben megvál-tozott a normatív támogatáson át hatóállami szemlélet. Míg korábban a véder-dõk és a mezõvédõ erdõsávok telepíté-se volt a preferált, ma a géppel nem jár-ható területek erdõtelepítésére adottnormatív támogatás ráfizetéssel fenye-get. (Ezek között lenne a véderdõk zö-me.) – Az utóbbi évek 4-18 ezer hektá-ros éves telepítéseinek 80-90 százalékagéppel járható területre esett.

A pillanatnyi helyzet az, hogy a ma-gyar mezõgazdaságot olyan versenybekényszerítette a rendszerváltás és azuniós csatlakozás, ahol nem sok esélyevan a sikerre. Ez nem kell, hogy tartóslegyen. Kitörés lehetne pl. a biogazdál-kodás, vagy akár a mostanában felvetõ-dött „energiahordozóért élelmiszer bér-termelést” program.

További kérdés, hogy ilyen tempó-ban mikorra lesz meg a 25-30 százalé-kos megcélzott erdõsültségünk.

Új (és régi) kártípusokA korábbi évszázadokban is ismert, denapjainkra meghatározó erdei kártípu-sok jelentõsen meghatározzák az erdõ-felújítást.

Lopás: A haszonvételtõl megfosztottgazdálkodó igyekszik a legkisebb be-

fektetéssel megfelelni a törvény általelõírt felújítási kötelezettségének. Azévi 200-300 ezer m3 lopás megállításáranem elégséges az erdészeti ágazat szak-személyzetének a megerõsítése. Politi-kai akarattal lehetne a BTK-t oly mér-tékben szigorítani, hogy a kockázat-elemzés elvén mûködõ lopások jelen-tõsen visszaszoruljanak. (Tulajdonhozés önvédelemhez való jog, arányosságés személyes szabadság korlátozásánakkérdései stb.)

Vadkár: Az utóbbi negyven évbensikerült egy olyan zsákutcába vinni azerdõfelújítást, ami sem az erdõgazdál-kodásnak, sem a vadgazdálkodásnaknem jó. A nyilvántartott vadkárelhárítókerítések hossza meghaladja a hétezerkilométert. Ezzel több, mint háromszorkörül lehetne keríteni az országot. A ke-rítési kényszer alapvetõ gátja a sikerestermészetes erdõfelújításnak.

Sajnálatos, hogy vadkár miatt vész-harangot kongató tíz, húsz, harminc,vagy negyven évvel ezelõtt született er-dészeti írások még mindig aktuálisak.

Állami elvárásrendszer, törvénykövetés

Új törvények alkotása elõtt célszerû len-ne megpróbálni a régieket betartani. –Mindezt lehetõleg országosan egységeshatósági törvényalkalmazással.

Jól példázza a különbözõ érdekek

törvényt mellõzõ hatását a hatályos er-dõtörvény 41.§. (3) bekezdése, ami elõ-írná az õshonos állományok természe-tes felújítását. A törvény hatálybalépéseután tíz évvel a helyzet: bükkösöket 90százalék felett, csereseket 50 százalékkörül, tölgyeseket 30 százalék alattiarányban újítunk fel természetes úton.

Állami szektor jövõje?Húsz évvel a rendszerváltás után mégmindig van bizonytalanság az utolsónagy állami vagyon – az állami erdõk – jö-võjével kapcsolatban. A tartós vagyonke-zelõi szerzõdések elõrelépést jelenthet-nének, de persze az állami erdõk tulaj-donlása, vagy kezelési jogának megszer-zése iránti igény továbbra is megmarad.

A „közérdek”A jellemzõen kötelezettség vállalása nél-kül megfogalmazott igényeket gyakran aközérdekre való hivatkozással fogalmaz-nak meg. Az állami tulajdon esetében aközérdek tízmillió lakos többségének ér-dekét kell, hogy jelentse. Csoportérdek-re való hivatkozást ritkán hallunk. Pediglegtöbbször errõl van szó.

Mindezen régi-új kérdések tükrébenkockázatos a szakma jövõjét érintõenjóslásokba bocsátkozni.

A beszámolót összeállította: Rostáné Reményfy Rita, Urbán Pál

Fotó: Pápai G.

Felhívás a szervezett természetbarátokhozEgyesületünk a szegedi székhelyû GeoEnviron KE. Egy évtizede munkálkodik és ismerke-dik a Felsõ-Tisza forrásvidékével. Így 1999-ben feltártuk az addig ismeretlen Fehér-Tisza for-rását, útjelzést festettünk, és ukrán–magyar nyelvû táblával láttuk el.

A Keleti-Kárpátok évszázados fenyõrengetegének egy rejtett zugában ered a másik ág, aFekete-Tisza forrása. Elõdeink több mint 100 éve ízléses terméskõ fallal látták el a forrást. Aforrásfal megöregedett, napjai megszámláltattak, megroggyant, kidõléssel fenyeget.

Az ukrán helyi szervek engedélyével, a Magyar Természetbarát Szövetség, az OrszágosErdészeti Egyesület, a Kárpátok-Tisza Nemzetközi Fejlesztési Egyesület támogatásával 2009nyarán lebontjuk és újjáépítjük a Fekete-Tisza forrásának falát.

A Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium által kiírt „Zöld-forrás” pályázaton elnyertösszegbõl kiindulva óhajtjuk ezt a nagyléptékû feladatot végrehajtani.

Kérjük a Magyar Természetbarát Szövetség szervezeteit, tagjait, hogy járuljanak hozzá fo-rintjaikkal a sikeres megoldáshoz!

Az Erste Bank szegedi fiókjánál létesített számla adatai:Erste Bank

11600006-00000000-25939051(Geo-Environ KE.)

Valamennyi megyei szövetséghez eljuttattuk – kizárólag ezt a célt szolgáló csekkszelvé-nyünket, ezen is várjuk a befizetéseket, de kérésre szakosztályoknak, egyéneknek is postáz-zuk a befizetési csekket.

Meggyõzõdésünk, hogy 2009 õszétõl egy új túracélpontot nyújthatunk át a hazai termé-szetbarátoknak is. Szíves adományukat ezúton is megköszöni a szervezõ egyesület nevében:

Dr. Tóth ImreAz egyesület honlapja:

www.geo-environ.hu, e-mail: [email protected]


Selmecbánya mint egyleti vándorgyûlésszínhelye elõször 1861-ben merült fel. Ezösszefüggésben volt az uralkodó 1860-ban kiadott „Októberi diplomá”-jával, akortársak által a „magyar világ” visszatér-tének eredményeivel. A következõ év-ben, 1861-ben ugyanis Divald Adolf ésWagner Károly Selmecen megkapta amagyar nyelvû „Erdészeti Lapok” kiadá-sára az engedélyt, miközben az Ungaris-cher Forstverein berkeiben szintén erõsö-dött a „magyar párt”. Az egylet vezetõsé-ge ekkor, az 1861. évi XI. közgyûlés alkal-mával úgy látta, hogy célszerû mind a Di-vald–Wagner által képviselt, csak magyarnyelvû szaklap felé, mind az elsõsorbanSelmecre összpontosuló „magyar párt” fe-lé nyitni. Ennek jele volt Wagner Károly-nak (távollétében!) választmányi taggáválasztása, s egy esetleges selmeci köz-gyûlés felvetése. (A közgyûlések elõké-szítéséért általában egy-egy választmányitag volt a felelõs.) Wagner mindenesetreaz 1861. októberi levelében leszögezte:egy selmeci közgyûlést nagyon jól elõkell készíteni. Ráadásul azt ne a szokásosidõben, azaz augusztusban vagy szep-temberben, tehát az Akadémia oktatásiszünetében, „hanem akkor tartassék, mi-kor az erdõszeti tanuló ifjúság is itt van,hogy érdeket költsön az ember az egyletimûködés iránt a fiatalságban is, s azonkí-vül a város sem lenne oly élénktelen,mint a szünidõk alatt lenni szokott.”

Az Erdészeti Lapok 1862. évi megindu-lása azonban – elsõsorban Divald és azegyleti vezetõség közötti levélváltások-nak, sajtó útjáni „üzengetéseknek” kö-szönhetõen – a selmeci „magyar párt” ésaz egyleti vezetõség között csaknem sza-kításhoz vezetett. Így az 1862. évi vándor-

gyûlés színhelyéül nem Selmecet, hanemGödöllõt nevezték meg. 1861. december27-én azonban a „magyar párt” hívei Sel-mecen megfogalmaztak egy memorandu-mot, amelynek legfontosabb követelései:1. válasszanak új elnököt; 2. az egyletszékhelyét tegyék át Pestre; 3. az egyletiközleményeket német mellett magyarul isjelentessék meg; 4. alakítsanak egy bizott-ságot, amely eljár a magyar erdészeti iro-dalom ügyében; 5. az egyleti jegyzõköny-veket mind német, mind magyar nyelventegyék közzé. Erre a késõbbiekben „sel-meci jegyzõkönyv”-nek nevezett követe-lésekre alapozódott az egylet magyarosí-tási törekvése, s amely törekvés elõl a grófKönigsegg-Aulendorf Gusztáv által veze-tett elnökség egyáltalán nem zárkózott el.

Sõt, mivel a „selmeci jegyzõkönyv”2. és 4. pontja az alapszabály megvál-toztatását igényelte, rendkívüli közgyû-lés kitûzését határozták el. Ennek meg-felelõen 1862. július 4-5-én (tehát figye-lembe vették Wagner kívánságát is a ta-nulóifjúságot illetõen) kértek engedélyta rendezvény megtartására. A Helytar-tótanács azonban az 1862. június 17-énkelt levelében a közgyûlés összehívásátmegtiltotta, mondván, ott lesz az októ-beri gödöllõi vándorgyûlés, a kérdése-ket akkor tárgyalják meg. Az elnök, abirodalmi gróf, nem hagyta annyiban;ismételt levélben fejtette ki: a közgyûlé-seken eddig semmilyen atrocitás nemvolt. Az igaz, hogy Selmecen nincsenekbiztosítva arról, hogy valamelyik „fel-bujtogatott ifjú” rendzavarást kövessenel (mert bár a helytartótanácsi levél errenem utalt, de az adott politikai helyzet-ben nem volt nehéz kitalálni a tiltás mö-götti valódi okot), de mégis Selmec az

alkalmas hely az egyesület új alapsza-bálya, illetve a „selmeci követelések”nyugodt megbeszélésére. Ugyanakkoraz Ungarischer Forstverein párt- ésnemzetiségi szempontból semlegesszervezet, tehát az Októberi diplomaszerint a nyelvi kérdésnek (ez mintegyválasz volt a „magyar pártnak” is), anyelvhasználatnak nem lehet akadálya.

A Helytartótanács által javasolt gödöl-lõi vándorgyûlés napirendjébe nem fértbele, így fel sem vették a „selmeci követe-lések” általános megtárgyalását. Annál isinkább nem, mert Divald és az egyleti ve-zetõség – ismét – polémiát folytatott; újraa szervezeti és nyelvi kérdések kerülteknapirendre. Mai szemmel nézve sajnál-hatjuk, hogy 1862-ben Selmecen nemtarthatták meg a rendkívüli közgyûlést,mivel az erdészegylet magyarosítása akárakkor is végbemehetett volna. Látjuk, azegyleti vezetõség nem zárkózott el elõle.

Sõt, a „selmeci párt” 1862. október 2-án kelt levele alapján gróf Königsegg-Aulendorf Gusztáv lemondott, s helyet-te elnöknek – ismét csak a selmeciekajánlásával – ifjú herceg Eszterházy Páltválasztották meg, míg az egyik alelnöka szentantali Helm Ervin lett. (Helyettekerült aztán a következõ évben PálffyIstván gróf az egyik alelnöki székbe.)

Az 1863. évi veszprémi közgyûlésen akövetkezõ évi helyszínérõl nem döntöttek,azt rábízták a választmányra. Az 1863. no-vember 5-ei választmányi ülésen aztánjegyzõkönyvben rögzítették: „a követke-zõ, XIV. közgyûlés helyszínéül a már régó-ta javasolt szabad királyi bányaváros, Sel-mec választatott, és a titkárság felkérendõ,hogy a város tekintetes magisztrátusávalebben a kérdésben lépjen érintkezésbe.”

Így került sor 1864-ben az elsõ sel-meci közgyûlésre.

Dr. Oroszi Sándor* * *

Vándorgyûlésre hangolva

Kerületvezetõ erdészek figyelem!

Az Erdészeti Lapok szerkesztõsége kéri akerületvezetõ kollégákat, hogy aki meg-õrizte szolgálati naplóját, juttassa el aszerkesztõségbe. Szeretnénk ezekbõl afeljegyzésekbõl kivonatolni, és a tanulsá-gos, érdekesebb eseményeket, megfigye-léseket közreadni. A naplókat természete-sen visszajuttatjuk a feladónak. Ha fény-másolatot kapunk az is alkalmas a szer-kesztésre. Megkülönböztetett figyelem-mel várjuk idõs erdészek feljegyzéseit.

A szerkesztõség

A hazai erdészeti felsõoktatás története kétszáz éves múltra tekint vissza.1809. február 12-én kezdte meg elõadásait Selmecen, az általa vezetett Erdé-szeti Tanintézetben Prof. Dr. Heinrich D. Wilckens akadémiai tanár, császá-ri és királyi bányatanácsos a fõkamaragrófi hivatal tagjainak jelenlétében.Az évfordulóhoz kapcsolódva, a 2007-ben elkezdõdött jubileumi esemé-nyek részeként, az Országos Erdészeti Egyesület 2009. évi Vándorgyûlésé-nek fõ helyszíne – a történelemben immár harmadszor – Selmecbánya lesz.Az ünnepi alkalom témájának felvezetését most kezdjük el az ErdészetiLapok hasábjain. A fellelhetõ dokumentumok alapján megidézzük a kétegykori közgyûlés körülményeit, hangulatát, a téma kutatóinak (dr.Bartha Dénes, és dr. Oroszi Sándor) segítségével. A szervezõk célja, hogy a felidézett események, Selmec üzenete megra-gadja a Tisztelt Olvasót.

Az Ungarischer Forstverein (Magyar Erdészegylet)selmeci közgyûlése(i)


A bejelentési hely, hol a szállások kijelölésevégett minden t. egyleti tag és vendég szemé-lyesen megjelenni kéretik, a Fritz-féle ház I-sõemeletében az academiai rajzteremben van, ésSeptember 4-én 8 órakor reggel nyittatik meg.

V a s á r n a p September 4-én délután 5 óra-kor üdvözlõ összejövetel a „zöld fához”czimzett kert helyiségeiben.

H é t f õ n September 5-én reggel 8 órától 11-ig gyülés; 11-tõl 1 óráig az erdészeti füvészker-tek, valamint az erdészeti tanintézet helyiségei-nek és gyüjteményeinek megtekintése. Délután1 órakor kirándulás a Szklenói fürdõbe és út-közben az úthoz közel esõ állabok megszemlé-lése. 3 órától 5-ig közös ebéd. 5 órától 8-ig ki-rándulás a Geletneki kõbányáig és vissza Szkle-nóra. Estve visszamenés Selmeczre.

K e d d e n September 6-án reggel 6 órakorösszejövetel a fölsõ piaczon a hajdani bányabí-róság épülete elõtt. Az Academiai könyvtármegtekintése után kirándulás a jegenyefenyve-sei végett érdekes Hodrusbányai völgybe, ésmegszemlélése a Bostrichus curvidens által ottmegrongált állaboknak; ezután a garam völ-gyön át a Vichnyei fürdõbe ebédre; végrevisszautazás Selmeczre s egyszersmind megte-kintése az útbaesõ állaboknak.

S z e r d á n September 7én reggel 7 órakorösszejövetel a Kamaraházban, kirándulás Steful-tón Ilián és a herczeg Kóburgi erdõségeken átSzt. Antalba; ott 3–4 óra hosszan tartó ülés. Aközös ebéd után kirándulás az erdész-academiapagonyába, és búcsúösszejövetel Kíszhüblén.

A tanácskozás alá jövõ tárgyak következõk:1. T é t e m é n y. Közlések és tapasztalatok

az erdõmívelés és erdõgazdasági üzem terérõl,nevezetesen értekezés a kopár erdei tisztások ésmás sovány földek ertése körül tett kísérletekés nyert eredmények fölött; az erdei magvakgyüjtése épelése és csirképességének tartósságafölött; az erdõk bánlása termése és jövedelme fölött, különös tekintettel a cserkéregre suskáramakkolás és lombtakarmányra; idõjárási viszo-nyok és erdõrongálások fölött általában.

3. T é t e m é n y. Miként rendeltessék el aközségi erdõgazdászat feletti szükséges állam-felügyelet, és meddig terjedjen az illetõ államiközegek befolyása.

4. T é t e m é n y. A szúrombolás leirása kü-lönös tekintettel a Selmeczi vidékre, és annakellenszerei.

5. T é t e m é n y. A jegenyefenyõ mívelé-sének legczélszerûbb módja különös tekintet-tel Selmecz vidékére.

6. T é t e m é n y. A különféle szenitési mó-dok összehasonlitása, eljárásra költségre és kiho-

zott szénmennyiségre nézve, különös figyelem-mel a Selmecz vidékén dívó szenítési módokra.

7. T é t e m é n y. A különféle faeladási mó-dok körül tett tapasztalatok elõadása.

8. T é t e m é n y. Tapasztalatok a különfé-le fanemek tartósságáról a bányamívelésnél.

MMEEGGHHÍÍVVÁÁSSAA MMaaggyyaarr EErrddéésszzeeggyylleett ff.. éé.. SSeepptteemmbbeerr 55..,, 66..

ééss 77-éénn SSeellmmeecczzbbáánnyyáánn ttaarrttaannddóóXXIIVV.. kköözzggyyüülléésséérree..

A Magyar Erdészegylet igazg. választmánya 1863-ik év November 5-kén tartott ülésében, a XIII.közgyüléstõl nyert meghatalmazás folytán, a X I V –i k k ö z g y ü l é s h e l y é ü l S e l m e c z cs.k.fõ b á n y a v á r o s t v á l a s z t á, s ezen gyülésügy vezetésével alolírottat bízta meg.

Ennek következtében bátorkodik az, az Egy-let igen tisztelt tagjait valamint az erdészet és va-dászat minden barátait e közgyülésre meghívni.

Kétséget sem szenved, hogy a bányászati éserdészeti academia nagyszámú, az ország külön-féle részeiben szétszort növendékeinek nagyré-sze felhasználandja ezen alkalmat, hogy rövidebbvagy hosszabb idõ után kortársaival összejöhes-sen, s az erdészeti oktatás terén azóta történt elõ-haladásról személyesen meggyõzödhessék

Minthogy elõreláthatólag e közgyülés szá-mos látogatásának fog örvendeni: felkéretnekmind azon tisztelt vendégek kik e közgyüléstbecses megjelenésökkel megtisztelni szándé-koznak, hogy magukat ez iránt alulirottnál l e k é-s õ b b f. é. A u g u s t u s 20-ig jelentsék, hogyelszállásolásukról illõleg intézkedni lehessen.

Az ország déli részeibõl jövõ látogatók kikEsztergomig vagy Esztergom-Nánáig a gõzha-jón vagy gõzkocsin utaznak jól fogják tenni hamagukat az Esztergom-Nánai indóház vendég-lõjében jelenteni fogják minthogy intézkedésfog történni, hogy az ottani vendéglõs által aszükséges alkalmatosságok Selmeczig jutá-nyos árak mellett kiállitassanak.

Minthogy az Egylet központi igazgatóságaaz illetõ vasutak igazgatóságait a személyszállitá-sibér mérséklése végett megkereste; ne terheltes-senek azon urak kik a vasuton akarnának utazni, aszükséges igazolási jegy végett idejekorán az Er-dészegylet titkárságához Pozsonyba fordulni.

Azon bíztos reményben, hogy e közgyülésa leglátogatottabbak közé fog tartozni, szivé-lyesen üdvözlöm az erdõ minden pártfogóit ésbarátait, – szerencse föl !

S e l m e c z , Julius 10-én 1864.A XIV. közgyülés ûgyvezetõje

SScchhwwaarrzz FFrriiggyyeess,,cs. k. bányatanácsos és az erdészeti-tan tanára.

AA mmaaggyyaarr EErrddéésszz EEggyylleett SSeellmmeecczzeenn..E lapok t. olvasói rég tudják, hogy a ma-

gyar erdészegylet folyó évi nagy gyülését Sel-meczen tartá, így tehát semmi újat nem mon-dunk midõn tudatjuk, hogy e gyülés maga iskitûzve volt napokon már lefolyt; nó de mint-hogy közönségünk jó nagy része nem volt je-len, idõszerinti közleménynek véltük ama há-rom, vagy ha úgy tetszik négy nap lefolyásátpár sorba ide írni, természetesen mellõzve ittmind azt minek közleménye az egyleti jegyzõ-könyv kõrébe tartozik.

Vasárnap vagy is Sept. 4 ének délutánjánvolt a programm szerénti elsõ és ismerkedésiösszejövetel; a zöldfához” czimzett és a váro-son kívül levõ kerti mulató helyiségben, hol aházra, fák és fõbejáratra kitûzött háromszinûlobogok már távolról tudaták a jövõmenõk-kel, hogy itt ma nem valami közönséges vasár-nap van, ezt bizonyitá a Selmeczi közönség jónagy része is mely már ebéd után kigyült hogylássa azon férfiakat kiket az akademikusi életnapjaiból már elõbb is ismerhetett.

A fõbejárathoz kitûzött zászlók között csi-nos díszités állott az erdõszök ismeretes üdvöz-letével; benn a kertben sétáló csoportozatokvártak a vendégek érkeztére; a látás és láttatáskedveért kijötteknek egy részét a helybeli bá-nyászati zenekar mulattatá míg másoknál közbeközbe egy régi ismerõs fejezte ki udvariás örö-mét a felett, hogy ismét találkozhatott.

Este 6 óra tájban több urak kiséretében meg-jelent az egylet 1-sõ Alelnöke Wessely úr is, sszokott nyájás és megnyerõ modórá val üdözlérégibb és újabb ismerõseit, mire aztán a külön-ben is kissé borus idõ miatt besötétedvén a máreljött tagokkal és résztvevõkkel együtt az ezenestére berendezett s a körülményekhez képestelég izléssel is diszitett terembe ment, hol aztánkezdetét vette a tulajdonképeni ismerkedésiösszejövetel s a kölcsönös barátságos üdvözle-tek sora, késõbb csaknem mindnyájan az aszta-lok körül foglaltunk helyet Ceres és Bachus ál-dásait a viszontlátás némi hivatalos örömei utántársaságosan élvezendõk. Vacsora alatt és után ahelybeli jó Czigány zene õszhangzó játéka nemkevéssé emelte a jó kedvet.

Alelnõk úr s véle még nehányan korán tá-voztak, jó nagy rész egész 10 óráig mulatott,míg a bór és zenétõl leginkább felvillanyozot-tak késõ éjfél utánig maradtak vissza, szóvalúgy látszott hogy egy jó kedvvel párosult idõ-töltés volt s a helyi akadémia egykori növen-dékei még ez alkalommal se mulaszták el,amaz elõbbi tetszetes idõkhez hiven, egymástmegénekelni, mint tevék egykor a feledhetet-len Neuschachton.

Másnap az az Hetfön délelõtt a városi ta-nácsház termében körülbelõl 100 tag és vendégrészvéte mellett ülés tartatott, hol a kitûzöttthemák felett szokás szerint többnyire németnyelven nem annyira értekezletek mint sokkalinkább rövid beszélgetések folytak. Az erdõ-

AAzz 11886644.. éévvii kköözzggyyûûllééssAA MMaaggyyaarr EErrddéésszzeeggyylleett ff.. éé.. 55..,, 66.. ééss 77-éénn

SSeellmmeecczzeenn ttaarrttaannddóó XXIIVV.. kköözzggyyüülléésséénneekkEELLÕÕRRAAJJZZAA..


mivelés körül tett kisérletek közlésekor, az is-meretes Byrmánféle eljárás felett e mûveléslényegének helytelen felfogásából eredt hevesszóvita keletkezett mely a Mack tanár általadott rövid de alapos megfejtésen végzõdött.

A második tétemény felett „Miként ren-deltessék el a községi erdõgazdászat felettiszükséges állam felügyelet s meddig terjedjenaz illetõ állami közegek befolyása” Pozsonyijogtudor és tanár Barta Béla úr szólott m a g y a rnyelven s rövid de szabatosan elõadott vélemé-nyét csengõ éljen kisérte.

E vélemény röviden a következõkbenment ki: állittassanak a kerületi kereskedelmiés iparkamarák mintájára erdõszeti törvény-székek melyek tagjai az erdõ birtokos közsé-gek hivatalos képviselõibõl, nagyobb erdõ-birtokosokból és szakértõ egyénekbõl állaná-nak, kik aztán a kerületükben lévõ erdõségek-nek úgy szaktani mint administrationális fe-lügyeletét vinnék. E véleményt miként fen-nebb is irók éljen kisérte, s nagy fontosságameg sem is tagadható, de mindnyájan elkelleismernünk, hogy hazánk mostani viszonyailyes ujabb intézvények átvitelére kevésbé al-kalmasok. Ezután Wessely úr szólott nagyszakavatottsággal e tárgyban, s e lapok VIII-ik fûzetében is közölt s a nagyméltóságúHelytartótanácstól a magyar Erdészegylettett hivatalos kibocsátvány nyomán tudatá,azon pontokat melyeket a választmány az em-litett hivatalos helyre feltejesztendõknek vél,s kiemeli, hogy ha a választmány e javaslata azegylet közgyülése által elfogadtatnék akkoraz mint annak véleménye külön emlékiratbanlenne felterjesztendõ.

A közgyülés a választmány nézetét osztja srövidre vonva a következõ felterjesztésre sza-vaz: A községi erdõk fentartása és kezelése fö-lötti felügyelet a megyéket illeti, melyek eztszakértõ kerületi vagy megyei erdõmesterekáltal eszközlik. Az erdõbirtokos községek kö-teleztessenek erdeik tovább kezelésérõl egy le-hetõ egyszerû s a falu minden értelmes lakos-sától könnyen megérthetõ üzemtervet készíte-ni, mely a megyék által megvizsgáltatván erdõ-gazdaságuk alapjául szolgáljon. Az üzemterv-tõl eltérõ kezelésre a kívánt engedély megadá-sa, a kerületi erdõmesterek véleménye nyomána megyei hatóságok körébe tartozik.

Déltájban az ülésnek vége volt, s ezután azerdész akademia helyiségeiben annak tangyûj-teményeit tekintõk meg, s megvaljuk, hogyazon alkalommal több oly tárgyat látánk, me-lyek látása kivánatos lett volna elõttünk akkoris, midõn nem rég az elõadási orákat hallgatók.

Nehányan, kik régen nem látták, megtekin-ték a fûvészkertet; ez alatt a Szklenói fürdõbeteendõ kiránduláshoz a szükséges kocsik elõál-lottak melyeken mindnyájan helyet foglalvaazok robogó hosszú sorával utnak indultunk;közben esõ erdõ egyrészét megtekintés végettgyalog mentünk át s így fájdalom személyesen

gyõzõdhetének meg szaktársaink az átkozottgörbefogu szú (bostrichus curvidens) dulásai-ról. Itt azon hiszemben, hogy netaláni mûked-velõ olvasóink elõtt nem éppen érdektelen dol-got teszek, nem tartom feleslegesnek ide írni,hogy e másfél vonalnál alig nagyobb rovar ve-szélyessége miben áll: õ ugyanis a kéreg (cor-tex) és kem (lignum, tulajdonképeni-fa) köztlévõ hántsot és szijácsot (liber et alburnum)megrongálva, a tápnedv keringését akadályozzameg, mi által aztán elébb vagy utóbb a geszt ki-pusztulását okozza. Tetemes elszaporodása amult évi száraz

nyár és meleg õsz kedvezõ befolyással vol-tak. Útközben még megtekintõk a Selmeczierdõsz–akademia elsõ tanárának Wilkensnekegy egyszerû kõbõl álló emlékét, melyet tanit-ványai a véle azon helyen tett fa ültetés emlé-kére állitottak. E kõ alig olvasható irásával, azazon ültetésbõl felnõtt fák kis ligetében aSzklenói erdõõr lakának közelében áll és e napünnepélyéhez méltóan koszorúkkal volt dí-szítve. Sokan valánk kik elõször látók a kegye-let ez egyszerû emlékét s midõn megtekintõkWessely urral föveget emeltünk ki rövid de ér-zelemtelyes szavakban mondott áldást az egy-kor szeretett tanár emlékére.

Erdékes látványt nyujtottak még az út mel-lett lévõ s akkor tûzben volt mészégetõ ke-menczék; szánalomra inditott azomban az azokkörül forgolódó népség, mely a tûz nagy mele-gétõl gyuladásban lévõ szemekkel bámulva né-zett ránk, hogy mint tekintjük meg csakamúgy futólag az õ verejtékes és csekély juta-lommal járó foglalkozását.

Délután négy óra felé Szklenóra érkeztünkhol aztán a szó teljes értelmében diszes ebédvárt ránk, melyet a fürdõi vendéglõ kissé nemeléggé tágas termében közel százan költöttünkel. Úgy a mái mint a következõ két nap ebédjeialatt Balog Berta jó Czigány zenéje játszott.

Az elsõ toastot Wessely alelnõk úr mond-ta Császár õ felségére, a másodikat Mack po-zsonyi tanár a Pénzügy minister õ exclja. egés-ségére, ki elég kegyes volt a mostani financ-ziális visonyok közt, a Selmeczi Bánya erdõés jószág-Igazgatóságnak Császár õ felségétõl800 frtnyi összeget a végre ki eszközölni,hogy ez az egyletet vendég szeretõleg fogad-hassa. Curter selmeczi akad. tanár szintén ér-dekes köszöntésben emelte ki a magyarokazon érdemét, hogy õk voltak a német tudo-mányosság védpaizsai kelet felõl s ez csak is eharczias nemzet vitézségének köszönheti fel-virágzását, arra utalván, hogy így az erdõszeti– mint német eredetû tudomány létele és ki-fejlõdése is közvetve a magyar nemzet érde-me. Érdekes köszöntéseket mondottak mégBarta és Pettkó tanár urak; többeket köszön-töttek fel a jelenlevök közül köztük Wesselyurat, Schwarcz tanár urat ki e diszebéd tulaj-donképeni rendezõje volt és e lapok megalapi-tóit; voltak olyanok is

kik kissé az illõnél többször vették igény-be a türelmes közönség figyelmét. Ebéd alattáltalános jó kedv volt mit nem kevéssé emelt apezsgõs poharak többször ismételt habzó tar-talma; este felé végét érvén az ebéd a tudomá-nyos vizsgálódók vissza tértek Selmeczre.

Másnap, az az kedden reggel az akad.könyvtár megszemlélése után szintén kirándu-lásra indultunk, s midõn a Hodricsi szép feny-ves közelébe értünk a kocsikat elhagyva gya-log folytattuk utunkat az erdõn keresztül, ittazonban mielõtt az erdõbe léptünk volna sel-meczi erdõmester Szajbély úr szivélyesen üd-vözlé az egylet Alelnõkét Wessely urat, s azegybegyült tagokat.

Az erdõben bellebb haladva az ott lévõ ve-tényágyakhoz jöttünk, hol szünetet tartva egyerdei rövid reggelizést is tartottunk, honnankedélyesen folytatók utunkat Hodrics felé,élvezve a természet szépségét melyet a derültég, magas fenyvesek s azok aljában nyugvó ta-vak nyujtottak. Ezután ismét szekérre ültünk sa helységbe behajtatva kevés idõ mulva kiszál-lánk, hogy megnézzük a sok közül még egyoly erdõ részt mely a bostrichus curvidens el-szaporodott árja által ezerekre menõ kárig vansujtva, ez alkalommal e rovar életérõl még ed-dig meg nem állapitott nevezetes adathoz ju-tottunk, melyet alább fogunk megemliteni. In-nen a Garam kies fekvésû völgyén fel a Vich-nyei fürdõbe érkeztünk délután 3 órára, hólszintén jó ebéd várt, melyet a fürdõi tánczte-remben költénk el; természetes, hogy a jó fel-köszöntések ma se maradtak el melyek zajos„éljen”ét úgy itt, mint szintén a Sz.-Antaliebéd alatt is mozsarak dörgõ lövései viszhan-gozták. Szürkületkor vissza tértünk Sel-meczre, s miután kiálottunk volna a Vichnye ésSelmecz közötti különben is rosz, s most méghozzá vastagon megkavicsolt út okozta rázko-dásokat, teljes épségben haza jutottunk.

Szerdán reggel a kamarai épület elõttgyültünk össze honnan kocsikra ûlve Steful-ton és Ilián át a Herczeg Coburg-féle erdõkmegnézésére mentünk, herczegi erdõmesterHelm úr vezetése alatt, itt az erdõszélenlombból készitett diadalkapu állott melyalatt át menve az erdõbe tovább haladtunk,azonban a mai nap kedvezõtlen esõs ideje akörülményesebb vizsgálodást nem engedémeg, s így miután a bostrichusoktól itt ismeg rontott pár gesztet szemügyre vettünkvolna ismét a kocsikhoz tértünk, utunkat An-talba folytatandók hova aztán elég jokor ismegérkeztünk. A kastély kapujánál két oldal-ról disz Pyramisok állottak, nem különbe azegész zöldszinû egyenruhát viselõ erdõõrökkétfelõl fegyveresen állva diszsort képeztek,a mi közöttük a tisztelet jelét viszonozva ju-tottunk fel a kastélyba. Vizes köpenyeinketcsakhammar letéve a tanácskozási terembementünk, hol miután az egylet ujabban meg-erõsitett alapszabályai kiosztattak volna kez-


detét vette a tárgyalások sora. Különösen ki-emeljük ez alkalommal a bostrichus curvi-dens életmódjáról azon constatirozott álli-tást, melyet többször tett s a hodricsi erdõ-ségben tegnap is bebizonyitott vizsgálodásaiután Vágner úr közöl, hogy t.i. e rovar nem-csak a gesztek kérgében fejlõdik bogárrá mi-ként eddig állitva volt, hanem szintén a tulaj-donképeni fában is. Azon eszmébõl kifolyó-lag, hogy miként lehetne e kártékony rovarokelszaporodását minél inkább meggátolni, szin-tén elhatároztatott, hogy kéressék meg, a m.Helytartótanács a végre, hogy az illetõ tiszt-ségek utján kegyesen intézkednék miszerint amár meg lévõ régebbi rendeletek értelmébentiltassék meg, a nép közt nagy gyakorlatbanlévõ éneklõ erdei madarak összefogdosása,hogy így részben ez uton is akadályozva le-gyen a káros rovarok nagyobb terjedése. Érde-kes szováltások folytak még a fák tartosságá-nak impregnálás által való emelésérõl.

Késõbb kebli ügyek tárgyaltattak s nehányúj részvényes jelentetetett bé. Végre Császár õfelségére háromszoros éljent kiáltván a gyülés,bézáratott.

A tanácsterembõl az ebédlõ terembe men-tünk hol a vendég szeretõ herczegi házi gazdaszívességébõl szintén izletes ebéd várt; fénnyelés disszel teritett asztalok, jó borok s mégjobb pezsgõk kedveskedtek. Az ily alkalmak-kor szokásos pohár köszöntések itt se hiányoz-tak, éltették a házigazdát Herczeg Coburgot; amái gyülésen és ebéden is résztvevõ udvari ta-nácsos Burg úrat s még másokat is, de nem fe-ledték ám e lapok fõmunkatársát Divald uratsem kinek egésségére bár ha jelen nem volt isszintén pohár emeltetett.

Ebéd után a kastély melletti szép park meg-tekintésére mentünk, melynek nem kevés érde-ket kölcsönöz egy csaknem közepén levõ elégmagas vízesés; a boros poharak és kancsok akerti asztalokra is kivándoroltak s a köszönté-sek sora itt is folyt; míg végre az idõ szo kottmodja szerint itt is határt szabva, többektõlszíves búcsut kelle vennünk s ki haza ki pedigSelmeczre tért kocsiján.

Az erdészakademia pagonyának e napra ki-tûzött megtekintése elmaradt, melyet azonbanCsütörtökön pótolánk ki; a diszítések és zász-lok itt se hiányzottak; az idõ kedvezett, czéllõ-vés tartatott s hozzá még hogy a véglegesösszejövetel annál változatosb legyen atánczkedvelõ fiatalság és a Selmeczrõl kike-rült Szépek részérõl víg czigány zene mellettegy pár táncz is megjárta.

Végül elismeréssel kell kiemelnünk,hogy Selmecz városa miveltebb közönsége agyülésen résztvevõ idegenek számára vendég-szeretõ elõzékeny készséggel ajánla szálláso-kat s hogy maga a város is a kirándulásokhozszükséges számos kocsit mindig dijtalanul ál-litá ki.

KK.. BBeeddõõ AAllbbeerrtt..

120 éve, az Erdészeti Lapok 1888. évi II. fü-zete a címoldalon számolt be két kiemelke-dõ személy Alkotmány utcai látogatásáról.

„A folyó év február hava örökké em-lékezetes marad egyesületünk történeté-ben, mert egymásután két napja hozottszámára olyan elismerést, melynek nagyerkölcsi értékét bármely kitüntetésnélmagasabbra kell becsülnie. Elõbb Rudolftrónörökös Õ Fensége tüntette ki egye-sületünket, február hó 14-én, megtiszte-lõ magas látogatásával, egy héttel ké-sõbb pedig, február 21-én, Õ Felségét,Magyarország koronás királyát lehettünkszerencsések alattvalói hódolattal ésõszinte hálás érzelemmel fogadni Alkot-mány-utczai székházunkban.

E legmagasabb látogatásoknak, meg-vagyunk gyõzõdve, egyszerü hire is abelsõ megelégedés örömérzetével töltiel egyesületünk tagjait, mert hisz e leg-magasabb helyrõl, maga a figyelem s azegyszerü érdeklõdés is az elismerés éskitüntetés jelentõségével bir, különösenegy olyan egyesületre nézve, mely –mint a miénk – 21 évi fennállása alatt in-kább a jövõ mint a jelen érdekében fára-dozott, s kitartó tevékenysége közbensoha sem kereste a feltünést, hanem in-kább zajtalanul, néha – elmondhatjuk –egészen észrevétlenül igyekezett hivatá-sát betölteni.” – írja a korabeli szerzõ.

Az Alkotmány utcai székházat alig né-hány hónappal korábban, 1886. augusz-tus 1-én vette használatba az egyesület.1888. február 14-én Rudolf trónörököst azegyesületi székház bejáratánál gróf TiszaLajos elnök köszöntötte. Fogadásánál azalábbi személyek voltak még jelen: BedõAlbert elsõ alelnök, Luczenbacher Pál épí-tési bizottsági tag, Czigler Gyõzõ építész, aszékház tervezõje és Horváth Sándoregyesületi titkár. A trónörökös és kíséreteaz elnöki kalauzolás mellett megtekintetteaz új székházat, és annak gyûjteményeit.Elõször a folyosókon elhelyezetterdészeti szerszám- és esz-közgyûjtemények ke-rültek sorra, majd a köz-gyûlési teremben kiállítottfa-, mag-, rügy-, rovar- és széngyûj-teményeket, illetve a gróf Forgách-féleagancsgyûjteményt szemlélték meg. Ezutóbbi teremben tekintették meg a Fe-renc Józsefet vadászöltözetben bemutató,életnagyságú képet, amely királyi enge-déllyel készülhetett az egyesület számára.

Egy hét múlva, február 21-én délután 1órakor érkezett kíséretével a székházhozFerenc József, akit az egyesület vezetõségemellett az igazgató választmány budapestitagjai is vártak. A beszámolóból kiderül,hogy a király már az építkezés során meg-ígérte az elnöknek, hogy megtekinti az újszékházat, ha az teljesen be lesz rendezve.Az épülõ székházról már korábban elisme-rõen szólt a király. „befejezetlen állapotá-ban is tetszését nyervén meg Õ felségénekszép arányaival s eredeti conceptiójával,melyek elõnyösen különböztetik meg a fõ-városi bérházak legtöbbjétõl” – írja a szer-zõ. A fogadó bizottság nevében gróf TiszaLajos elnök a következõ szavakkal köszön-tötte a királyt: „Van szerencsém Felségedetaz Országos Erdészeti Egyesület nevébenhódolatteljesen üdvözölni és legmélyebbhálánkat kifejezni azért a kitüntetõ kegyért,hogy egyesületünket legmagasabb látoga-tásával szerencséltetni méltóztatott. Istenhozta Felséges urunkat!” A jelen lévõk lel-kes éljenzését követõen a királyt és kísére-tét az elnöki fogadó terembe kísérték fel. Itta vendég elõbb a magyar erdészeti iroda-lom gyûjteményét tekintette meg, miköz-ben elismerõen nyilatkozott az egyesületszakirodalmat fejlesztõ tevékenységérõl.Majd Bedõ Albert a Magyarország erdészetitérképének keletkezésérõl és céljáról szá-molt be. A közgyûlési terembe lépve a ki-rálynak saját, vadászruhás képe tûnt elõ-ször a szemébe, amirõl megállapította: „Ezjól sikerült kép”. Majd megcsodálta a te-remben elhelyezett különbözõ gyûjtemé-nyeket, amelyeket az egyesületi titkár mu-tatott be. Különösen a rovargyûjteménynyerte el tetszését, amelyben az egyes fane-mek károsítóit és az elõidézett kárt együttmutatták be. A vendég megjegyzéseibõl,kérdéseibõl kitûnt, hogy „mennyire ismeriés szereti koronás királyunk az erdõt” – írjaa szerzõ. Végül a gróf Forgách-féle agancs-gyûjteményt szemlélte meg, melyek közül

az õzbakgyûjteményt di-csérte meg. A látogatásvégén a trónörökös-

höz hasonlóan szinténbeírt a „látogató könyvbe”.

Ezt követõen az elnök engedélyt kért aközgyûlési teremben található festményegyesületi tagok számára történõ sokszoro-sítására, amelyhez a magas rangú vendéghozzájárult. A program végén a királyt a je-len lévõk lelkes éljenzése búcsúztatta.

Andrési Pál

Királylátogatás az OEEszékházában


BevezetésMind az erdészeti, mind a faipari szak-ma számára fontos, hogy egy adott te-rületen az arra a helyre jellemzõ ökoló-giai tulajdonságokkal rendelkezõ erdõ-ket neveljünk. Ugyanilyen fontos az is,hogy az egyes fafajok vágási életkorát ahelyi adottságoknak megfelelõen ala-kítsuk ki. Ezáltal változhat az erdészetiszemlélet, mely a hazai fafeldolgozóipar számára még jobb minõségû alap-anyagot állíthat elõ, javítva ezzel a fater-mékek minõségét.

A jellemzõen állományalkotó, fényi-gényes tölgy az egyik legértékesebblombos fafajunk, feldolgozása rendkí-vül széles körû területeket érint. Hazaierdeink fatömegének több mint harma-dát a tölgy alfajok teszik ki. Ezek közüljelentõsebb mennyiségben fordul elõ akocsányos, a kocsánytalan, a cser, amagyar, a molyhos, és a vörös tölgy.

Új megközelítést adhat a tölgyállomá-nyok minõségi javítása szempontjából akitermelt faanyag geszt – szíjács arányá-nak vizsgálata. Az elhalt, de fafeldolgozásszempontjából az értékesebb farész ageszt. A geszt jobb mechanikai tulajdonsá-gokkal, kisebb nedvességtartalommalrendelkezik, mint a szíjács (Molnár, 2004).Ennek a bütüfelülethez viszonyított ará-nya, a bütün és a paláston feltárt fahibákmeghatározása, valamint ezen jellemzõkegymással, és az állományok ökológiai tu-lajdonságaival kapcsolatos párhuzamokfeltárása segítheti a kitûzött célt.

A tanulmány a dunántúli régió erdõ-állományaiból kitermelt tölgyegyedekgesztesedési folyamatait kutatja. Ezenbelül négy megyében (Vas, Zala, So-mogy, Baranya), összesen öt különbö-zõ helyszínen vizsgáltuk a tölgyek geszt– szíjács arányait, a gesztesedés mérté-kének és az elõforduló fahibáknak, va-lamint az adott állomány üzemtervi ki-vonatában szereplõ ökológiai tényezõkközötti összefüggéseket.

Vizsgálati módszerekA kutatás célja az volt, hogy 2006 elsõfelében öt dunántúli helyszínen végzetterdõkitermelésbõl kikerülõ tölgyrön-kök esetében vizsgálja az egyedek bü-tümetszeti elemzése során feltárt fahi-bákat, valamint ezek és a geszt–szíjácsarány változásainak összefüggéseit azállományok életkorával, záródásával,

talajtípusával, hidrológiájával, termõré-tegével, és fakészlet-hozamával kap-csolatban. A helyszíneket az 1. ábránpontok jelzik (1. Hegyháthodász, 2.Sormás, 3. Miklósfa, 4. Szenta, 5. Csá-nyoszró), míg ezek földrajzi koordiná-táit az 1. táblázat tartalmazza.

A kutatás során a kivágott tölgyegye-dek bütüfelületei digitális fényképezõ-géppel rögzítésre kerültek. A fahibák leí-rása ezekre alapoz. A geszt és szíjácsarány meghatározása egyedenként – azazfényképenként – történt, az ImageProPlus 4.0-s számítógépes grafikai programsegítségével. Ezzel meghatározhatóvá vál-tak minden esetben a geszt – bütü, szíjács– bütü, valamint szíjács – geszt arányok.

Tekintettel arra, hogy területnagysá-gok egymáshoz viszonyított arányárólvan szó, a kutatás szempontjából lé-nyegtelen, hogy az adott rönk metszetea fában eredetileg hol helyezkedett el,valamint az is mellékes, hogy a felvételtkészítõ objektív és az adott metszet kö-zött mekkora, és egyáltalán állandó-e atávolság. Magyarázza ezeket az a tény

is, hogy a tölgyek szabályos geszttelrendelkezõ fajok, vagyis a geszt határ-vonala minden esetben évgyûrûvonalatkövet (Taskovics, 2005), és a fa teljeshosszában azt nem hatolja át.

Megjegyzendõ, hogy hasonló kuta-tás történt néhány nyárfajta esetében is,de ott nem geszt- és bütüterületek, ha-nem geszt- és bütüátmérõ adatokonalapultak a gesztesedési arányok (Ba-bos-Zsombori, 2003).

Vizsgálati eredményekAz 5 területen összesen 217 db rönk ke-rült elemzésre. Az ezekbõl kapottösszesített adatok szerint az összes terü-letre vonatkozóan az:

– átlagos geszt – bütü arány 77,83%;– átlagos szíjács – bütü arány 22,17%;– átlagos szíjács – geszt arány 28,9%.A geszt arányok eredményeit érté-

kelve egyértelmûen megállapítható,hogy bizonyos tendencia figyelhetõmeg a vizsgálati helyszínek szerint. Dél-keleti irányban növekedik a geszt arány(2. ábra).

KRAJCSÁK ZOLTÁN

Dunántúli tölgyek gesztesedésifolyamatai

1. ábra: Vizsgálati helyek

1. táblázat: A kutatás helyszíneinek koordinátái az 1. ábrán jelöltek szerint délkeleti irányban sorban


Az egyes helyszínek eredményeitvizsgálva jól látható a 3. ábra alapján,hogy a délebben fekvõ területek adataiszorosabb tartományon belül helyez-kednek el (Szenta, Csányoszró).Ugyan ez igaz az adatok 50%-os tarto-mányára is. Mindezek arra utalnak,hogy ezek a területek megbízhatóbb

eredményt produkálnak a geszt aránytekintetében.

Annak megállapítására, hogy azegyes területek közötti különbségekszignifikánsak-e, azaz valódi különbsé-get takarnak-e, varianciaanalízis vizsgá-latot végeztünk (ANOVA). A 2. táblázatadatai mutatják, hogy mely területek

között van tényleges eltérés a geszt ará-nyok között.

A statisztikai vizsgálat kimutatta,hogy a Hegyháthodász és Sormás terü-letek között nincs lényeges különbség,valamint a Szenta és a Csányoszró terü-letek között sem. Hogy mely területekadnak közel azonos (homogén) ered-ményt a Duncan-teszt alkalmazásávalmutattuk ki (3. táblázat).

A teszt alapján megállapítható, hogyhárom csoportra oszthatók a vizsgálatihelyszínek. Elsõ csoportba tartoznak alegkisebb geszt arányt adó területek,Hegyháthodász és Sormás. Másodikcsoportba tartozik Miklósfa, kb. 74-75%-os értékkel, míg a Szenta és Csá-nyoszró adta a legnagyobb értékeket(77-80%).

A vizsgálati eredményekbõl jól látszik,hogy a három csoport kialakulásában amikroökológiai adottságokon túl azegyes területek földrajzi elhelyezkedéseiis szerepet játszanak. Annak megállapítá-sára, hogy az egyes tényezõk milyen fon-tossági sorrendet alkotnak, további vizs-gálatok, értékelések szükségesek.

ÖsszefoglalásÉrdekes összefüggések mutatkoztak afahibák és a gesztesedési arányok kö-zött (pl. benõtt göcsöknél vagy ikerbél-nél). Azonban a geszt bütü területénekarányában mért mértéke elsõsorban azerdõ ökonómiai viszonyaitól függ: köz-rejátszik az egyed erdõben elfoglalt he-lye, a záródás mértéke, a klíma, a gene-tikai és fizikai talajtípus, a fafajösszeté-tel, az életkor stb.

A vizsgálati eredményeket rövidenösszefoglalva a következõ fontosabbmegállapítások tehetõk:

Megállapítható, hogy a 4 dunántúlimegyébõl származó tölgyrönkök gesz-tesedési aránya a Vas megye déli részé-tõl Baranya megye délnyugati részéig

2. ábra: Gesztesedési arányok változása Vas – Zala – Somogy – Ba-ranya vonalban, DK irányú haladással 3. ábra: Gesztarányok változásai délkeleti irányban

2. táblázat: A geszt arányok 95%-os konfidencia intervallumai, és szignifikancia értékei

3. táblázat: A különbözô területek homogenitásának vizsgálata


tartó zónában, délkeleti irányban folya-matosan nõ (2. ábra).

A Baranya megyei Csányoszróban ki-termelt tölgyrönköknél feltûnõen nagyarányban jelentkezett a szíjács sötétültszíne. Az erdõrész ökológiai viszonyailényegében megegyeznek a másik 4 te-rületen jellemzõvel, az egyetlen komolykülönbség a vágáséletkorban mutatko-zik: ezek a fák a szokásos 100 – 120 évesátlagkor helyett (Schopp, 1974) 80 éve-sen kivágásra kerültek.

A késõ tavaszi, meleg idõjárásnak isköszönhetõen igen jelentõs mértékûbélrepedés volt tapasztalható minde-gyik helyszínen. Itt jegyeznénk meg,hogy ennek további terjedését megállí-tandó „I” alakú kapcsok nem felelnekmeg maradéktalanul az elvárásoknak.Ezek az „S” kapoccsal szemben 90°-oséles hajlatokkal kerülnek kialakításra,mely a rönk intenzív vízvesztése sorántovábbi belsõ feszültségeket generál, ésa hajlatok környékén új repedések ke-letkeznek.

Ahol a fizikai talajrétegként homokvolt feltüntetve (pl. Somogy megyeiSzenta), ott igen nagymértékû volt agyûrûs elválás elõfordulási aránya.

Mindegyik helyszínre igaz, hogy agesztesedési arány mértéke alacso-nyabb volt azoknál a rönköknél, aholvízhajtások és benõtt göcsök, tûgöcsökjelen voltak.

A legsûrûbb szövetekkel rendelkezõfaanyag Zala és Baranya megyében for-dult elõ. Ahol az üzemtervi kivonat 0-tól eltérõ tereplejtést jelzett, ott ug-rásszerûen megnõtt a külpontos egye-dek száma.

Általános problémaként jelen volt anem megfelelõ erdõnevelés, valamintaz állományok túltartottsága. A fafaj-összetételek azonban a Borhidi klíma-térképnek a legtöbb esetben megfelel-

tek. Minõségi bükk-faanyag termelésétazonban 5–600 méternél alacsonyab-ban fekvõ dél-dunántúli területekennem lehet javasolni.

A délebben fekvõ területek által pro-dukált geszt arányok szorosabb tarto-mányon belül helyezkednek el, ami ar-ra utal, hogy ezek a területek a geszte-sedés mértéke szempontjából megbíz-hatóbb eredményt adnak a felhasználószámára.

Az egyes területek az eltérések alap-ján három csoportba sorolhatók, amiarra utal, hogy a gesztesedés mértéké-nek kialakulásában az egyéb tényezõkmellett (állományviszonyok, kitettség,stb.) a földrajzi elhelyezkedés is (széles-ségi körök) fontos szerepet játszik.

A fakárosodások egyre nagyobb ará-nyú megjelenésével kapcsolatban fon-tos megállapítani az erdõ-túltartottságotis. Ennek oka azon túl, hogy erdészetiszempontból a vágáséletkor kitolásaelõirányzat, közrejátszik a rendszervál-tást követõ állami kárpótlások okoztatulajdonosi elaprózódás (Bács-Herczeg,2005). Ez azzal járt, hogy egyes erdõré-szek sok, kis részaránnyal rendelkezõtulajdonos kezébe kerültek, ezáltalezek végvágásának tervezése nehéz-kessé vált. Azon túl, hogy ez a jelenségaz amúgyis fahiánnyal küszködõ hazaifaiparban egyre kevésbé értékes anya-got termel (FAGOSZ, 2006), az elszá-radt egyedek vágásakor egyre gyako-ribbá válik a kitermelést végzõ szemé-lyek balesete. E folyamatok megállításaszempontjából rendkívül fontossá válika nem mindig azonos érdekekkel ren-delkezõ erdészeti és faipari szakmaiösszefogás.

KöszönetnyilvánításA tanulmány készítõi köszönetet monda-nak a Krajcsák Dezsõ magánvállalkozás-

nak, mely erdõkitermeléseinél biztosítot-ta a kutatáshoz szükséges feltételeket.

Irodalomjegyzék1. Állami Erdészeti Szolgálat (2002): Magyar-

ország erdõállományai, 2001. Budapest.2. Béky Albert (1989): A tölgy termesztése és hasz-

nosítása. Mezõgazdasági Kiadó, Budapest.3. Földmûvelésügyi és Vidékfejlesztési Miniszté-

rium (2006. március): Az erdõk egészségi álla-potáról. Webcím: http://www.fvm.hu/ma-i n . p h p ? f o l d e r I D = 1 4 2 8 & a r t i c -leID=8517&ctag=articlelist&iid=1

4. Király László dr. (1985): Erdõrendezéstan I.NYME – EMK egyetemi jegyzet, Sopron, 31 –153. o.

5. Koloszár József dr. (1990): ErdõmûveléstanI.A. NYME – EMK egyetemi jegyzet, Sopron.

6. Kovács Illés dr. (1973): Faanyagismerettan.NYME – FMK egyetemi jegyzet, Sopron, 18– 53., 97 – 109. o.

7. Molnár Sándor prof. dr. (2004): Faanyagis-meret. Mezõgazdasági Szaktudás Kiadó, Bu-dapest, 15 – 161., 341 – 347., 363 – 373. o.

8. Molnár Sándor prof. dr. (2006): Fahibák, fa-károsítások. Hillebrand Nyomda Kft., Sopron.

9. Molnár Sándor dr. (2000): Faipari Kézi-könyv I. Faipari Tudományos Alapítvány,Sopron, 29 – 49., 51 – 55., 91 – 92., 97. o.

10. Molnár Sándor dr. – Bariska Mihály dr.(2006): Magyarország ipari fái. SzaktudásKiadó Ház, Budapest, 78 – 176. o.

11. Solymos Rezsõ (2000): Erdõfelújítás és -ne-velés a természetközeli erdõgazdálkodás-ban. Mezõgazdasági Szaktudás Kiadó, Bu-dapest, 70 – 143., 181 – 203., 216 – 221. o.

12. Szélesy Miklós dr. (2002): Erdõrendezéstan.NYME – EMK egyetemi jegyzet, Sopron, 28 –40. o.

13. Taskovics Péter (2005): Faipari anyagisme-ret. Mûszaki Könyvkiadó, Budapest.

14. Babos K. – Zsombori F. (2003): Néhánynyár-fajta faanyag-tulajdonságának össze-foglaló jellegû értékelése. Faipar folyóirat,LI. évfolyam, 2003/1. Sopron.

15. Bács Zoltán – Herczeg Adrienn (2005): Me-zõgazdasági vállalkozások tõkestruktúrája.Debreceni Egyetem, Agrártudományi Cent-rum kiadványa, 2005.

16. Õszi fahiány? (2006): Fagazdasági OrszágosSzakmai Szövetség konferencia-kiadvány,2006. október. Budapest.

17. Schopp L. (1974): Fatömeg-számítási táblá-zatok. Mezõgazdasági Kiadó, Budapest.

Helyreigazító

„Az Erdészeti Lapok 2008. decemberi„Újságírók a Kiskunságban” címû cik-kével kapcsolatban sajtó-helyreigazítástkezdeményezünk az alábbiak miatt:

A Kefag Zrt. megalakulásának 15.évfordulóján szervezett sajtórendez-vény keretében igazgatóságunkat egyrövid terepi bemutatóra kérte fel a Ke-fag Zrt. Az újságírókkal közös terepi be-járás során a bugaci pásztormúzeum ésaz õsborókásban található tanösvénybemutatása történt meg. Az igazgatósá-got Kismarczi Attila osztályvezetõ ésTóth Endre szakreferens képviselték.

Az Erdészeti Lapok munkatársa inter-jút tõlük nem kért. Feltehetõen a tanös-vényen haladva másokkal folytatott kö-tetlen beszélgetés részelemeit felhasz-nálva a cikkben szerepel olyan állítás,mely szerint kollégáink szájából hang-zott el az a megállapítás, hogy az akác azerdõsítések során megkerülhetetlen (»anemzeti park képviseletében Kiss MárcziAttila és Tóth Endre kalauzolt az Õsbo-rókásba vezetõ tanösvényen. És csodatörtént, mert az újságírók autentikus száj-ból hallották, hogy a környéken az akácaz erdõsítések során megkerülhetetlen.«)Amennyire Kismarczi Attila kollégánkneve pontatlanul és hibásan, ugyanilyen

módon az általa elmondottak is pontatla-nul kerültek rögzítésre az újságíró részé-rõl. (??? A szerk.)

Az alföldfásítás következtében meg-jelenõ akác gazdasági jelentõségérõl azosztályvezetõ-erdõmérnök kollégaugyan pozitív véleményt alkotott, azon-ban a fafaj természetvédelmi szempon-tú negatív megítélését, azt hogy azakácnak semmi keresnivalója védetttermészeti területen, mert veszélyes in-vazív fafaj, ezt határozottan nyilvánva-lóvá tette. Sajnálatos módon a cikk eztmár nem tartalmazza.”

dr. Vajna Tamásné Kiskunsági Nemzeti Park igazgató


A 2008. évi erdõgazdasági károk azelõzõ évhez viszonyítva 13%-kalcsökkentek, összesen 121 337 hakártételt jelentettek a gazdálkodók,melynek 88%-a biotikus (106 388ha) és 12%-a abiotikus (14 949 ha)volt (1. ábra). Ebben az esztendõ-ben a biotikus károk kb. 1/3-dal nö-vekedtek, ezen belül a rovarkárok,a gombák okozta károk és az egyébbiotikus károk is emelkedtek. Azabiotikus károk a tavalyi kiemelke-dõ év után a 3/4-ével csökkentek.

A biotikus károsítások közül arovarok okozta kár 53 466 ha-on(50%), a gombák által okozott fertõ-zés 15 882 ha-on (15%), az egyébbiotikus kár (ide soroljuk az egyébkárosítókat, a vadkárokat, a növé-nyi károsítókat, valamint a fapusz-tulásokat) 37 040 ha-on (35%) for-dult elõ.

Erdõvédelmi Prognózist az ERTI Er-dõvédelmi Osztálya 1962 óta ad ki, akomplex Erdõvédelmi Figyelõ-Jelzõszol-gálati Rendszer adataira támaszkodva.Ebben az évben is megjelenik a kiad-vány, amely 136 oldal terjedelemben, 30színes fényképpel gazdagítva, jelen írás-nál jóval részletesebben tárgyalja a 2008-as erdõgazdasági károkat, valamint a2009-ben várható károsításokat. A kiad-ványt minden olyan erdõgazdálkodómegkapja, aki törvényi kötelezettségé-nek megfelelõen elküldi hozzánk az Er-dõvédelmi Jelzõlapokat. Lehetõség vanarra is, hogy az érdeklõdõk elektronikusformátumban hozzájuthassanak a kiad-ványhoz az Erdészeti Tudományos Inté-zet honlapján (www.erti.hu).

A 2008. évi károsítások összesítéséttúlnyomó részt idén is az erdõgazdálko-dók által küldött Erdõvédelmi Jelzõla-pok értékelése alapján állítottuk össze,melyeket évente 4 alkalommal mindenolyan erdõgazdálkodónak el kell külde-ni, aki 200 ha-nál nagyobb erdõterülettelrendelkezik. A jelzõlapon a gazdálkodómegnevezi a károsítót (kórokozót), azérintett területet, a károsítás mértékét(gyenge/közepes/erõs), valamint adatotszolgáltat az esetleges védekezés terüle-térõl és módjáról. 2006-tól már képes út-mutató és kódjegyzék is segíti a jelentéstadók munkáját. Itt csak azokat a károkat,kártevõket és kórokozókat érintjük,amelyek legalább 500 ha-on léptek fel.

Ezen túl ismertetünk néhány erdõvédel-mi érdekességet.

Biotikus károkRovarok okozta károk

A rovarok okozta károk nagysága azelmúlt években nagy ingadozást muta-tott. Ennek legfõbb oka a gyapjaslepkeminden eddigit felülmúló tömegszapo-rodása, ill. annak összeomlása volt. Azátlagoshoz (55 990 ha) viszonyítva2008-ban már átlag körüli területen je-lentkeztek rovarkárok.

A levéltetvek (Aphidoidea) kártételiterülete 2008-ban 2619 ha-ra nõtt, mely-nek csupán 8%-a volt erõs. A nyár fo-lyamán meleg, párás idõjárás a károsí-tás területét és mértékét fokozhatja2009-ben. Hûvös és esõs, vagy nagyonszáraz tavasz esetén kártételi területecsökkeni fog. A bükklevél-gyapjastetû(Phyllaphis fagi) kártétele 2008-ban1402 ha-on fordult elõ, melynek kb.20%-a volt erõs, a többi szinte teljesegészében gyenge fokozatú volt. 2009-ben meleg, párás májusi-júniusi idõjá-rás esetén kártételi területe magas, szá-raz, alacsony páratartalmú tavaszi idõjá-rás esetén alacsony lesz.

A nagy nyárfacincér (Saperda car-charias) kártételi területe az elõzõ évi-hez képest 20%-kal nõtt, kártétele 1178ha-on alakult ki. A kis nyárfacincér (Sa-perda populnea) 636 ha-on fordult elõ.A nyárlevelészek (Melasoma spp.) ká-rosítása több mint 1,5-szeresére, 654ha-ra nõtt. 2008-ban a tölgyesekben azország jelentõs részén kifejezetten jó

csermakktermés volt (bár a KST és KTTmakktermés gyenge volt). Ennek meg-felelõen a makkormányosok (Curculiospp.) és makkmolyok (Cydia spp.) általokozott károsítás 9694 ha volt, ebbõlkb. 30% erõs fokozatú volt. A cserebo-gár pajorok kárait 1204 ha-ról jelezték,a károk 42%-a erõs, 34%-a közepes és24%-a gyenge volt. A májusi cserebogár(Melolontha melolontha) VI. törzse, va-lamint az erdei cserebogár (Melolonthahippocastani) imágói 17 604 ha-on for-dultak elõ, ill. okoztak károkat. Az er-dészeti fénycsapdák közül 2008-ban amájusi cserebogarat legnagyobb pél-dányszámban az elõzõ évihez hasonló-an a gyulai csapda fogta (600 db). A ba-konybéli és a kishutai csapda fogása isjelentõsebb volt (373, ill. 203 db). 2009-ben a Melolontha melolontha VII. tör-zsének gyenge-közepes rajzása várhatóa Balatontól délre, beleértve a Mecseketis, valamint a Jászságban, Hajdúságon,Nyírségben, de kisebb területeken sok-felé az ország északi felében. A szúk(Scolytidae) kártétele az elõzõ évhezhasonló, 1212 ha-on alakultak ki káraik.A szúfertõzések 31%-a gyenge, 37%-aközepes, 32%-a erõs fertõzés volt. 2009-ben hûvös, csapadékos idõjárás eseténkártételi területe nem fog növekedni,míg meleg, száraz idõ esetén növeked-het a fertõzött területek nagysága.

Az araszoló fajok együttes kártételiterülete 2008-ban 3510 ha-ra nõtt. A ká-rok mindössze 1%-a volt közepes vagyerõs. Amennyiben 2009 tavasza megfe-lelõen enyhe és száraz lesz, kártétele

HIRKA ANIKÓ–CSÓKA GYÖRGY*

HAZAI ERDÕKÁROK – 2008

* ERTI Erdõvédelmi Osztály

1. ábra. Biotikus és abiotikus erdôkárok 1962. és 2008. között Magyarországon


növekedni fog. Az akác hólyagosmoly(Parectopa robiniella) kártételi területe2148 ha-ra nõtt. Az akáclevél aknázó-moly (Phyllonorycter robiniella) kárté-telét a tavalyinál nagyobb területrõl,3203 ha-ról jelezték. Megjelenésükre2009-ben továbbra is számítani kell azország számos akácállományában. Azelsõ nemzedék károsítása általában aligfeltûnõ, a második, ill. harmadik nem-zedéké már jelentõs. A gyûrûslepke(Malacosoma neustria) és az aranyfarúlepke (Euproctis chrysorrhoea) gyakranegyütt károsít, így kártételüket nehézkülönválasztani egymástól. A gyûrûs-szövõ által okozott kártételi terület kis-mértékben tovább csökkent, 34 ha-ra,az aranyfarú szövõ károsítási területeviszont 945 ha-ra növekedett. Mindkétfaj lepkéit a püspökladányi fénycsapdafogta kiemelkedõ példányszámban.Száraz, meleg idõjárás esetén kártételük2009-ben emelkedhet.

2003 és 2006 között a gyapjaslepke(Lymantria dispar) eddigi legnagyobbtömegszaporodása alakult ki Magyaror-szágon. A tömegszaporodás 2006-ban,ill. 2007-ben az ország teljes területénösszeomlott. 2008-ban csupán 579 ha-on fordult elõ. Az elmúlt években afénycsapdák jól elõrejelezték és mutat-ták a kialakuló, kiteljesedõ, majd össze-omló gradációt. 2008-ban a csapdákelenyészõ számban fogták példányai-kat. A petecsomóval fertõzött terület448 ha-ra csökkent, amely teljes egészé-ben gyenge fertõzöttség volt. A fény-csapda és petecsomó fertõzöttségi ada-tok is azt mutatják, hogy 2009-ben is a2008-ashoz hasonló alacsony kártételi

területre számíthatunk. Egyes területe-ken, pl. a Szatmár-Beregi-síkságon, aKörösök vidékén, a Maros és a Tiszavölgyében és egyéb kisebb területekenlehet kisebb károkra számítani. Néhányévig várhatóan nem okoz nagy gondo-kat a gyapjaslepke, de amennyibengyakoribbá válnak a meleg, aszályosévek, feltehetõen az átlagos 8-10 évhezképest hamarabb is kialakulhat orszá-gos gradációja.

A tölgy búcsújáró lepke (Thaumeto-poea processionea) kártétele 2008-banaz elõzõ évihez képest közel duplájára,1513 ha-ra nõtt. 2008-ban az erdészetifénycsapdák alacsony példányszámbanfogták. 2009-ben kártételük feltehetõenkisebb mértékû lesz. Kártételére legin-kább eddigi megjelenési helyein kellszámítani. A tölgyilonca (Tortrix virida-na) és más sodrómolyok kártételi terü-lete 1394 ha-ra nõtt. 2009-ben kártételükkedvezõ idõjárás esetén hasonló lesz.

Egyéb károsítókA mezei pocok (Microtus arvalis) és

egyéb rágcsálók kártétele megduplázó-dott, 2008-ban 1245 ha-on okoztak ká-rokat a csapadékszegény és enyhe télmiatt.

Vad okozta károkA vad okozta károk magasak, a beér-

kezett adatok szerint az elmúlt évhez vi-szonyítva nõttek, a tavalyi 22 618 ha-ról, 29 350 ha-ra. Ezen belül a nyárivadkár és a téli vadkár mértéke is nõtt.

Kórokozó gombákA gombakórokozók által okozott fer-

tõzések a tavalyi évhez képest többmint 40%-kal emelkedtek.

A fenyõ-hajtáspusztító gombák tü-neteit 1424 ha-on észlelték. 2008 tava-sza és nyara melegebb volt az átlagos-nál, valamint csapadékosabb volt a jú-nius és július, ez inkább a Dothistromaseptospora-nak kedvezett. A hajtás-pusztító gombák fertõzése 2009-ben isaz idõjárás függvényében várható. Aszáraz, meleg tavasz és nyár a Sphaero-pis sapinea fertõzések kialakulását se-gíti, míg a csapadékos tavasz és nyár aDothistroma septospora és Scleropho-ma pithyophila kórokozók részérekedvezõ. A gyökérrontó tapló (Heter-obasidion annosum) kártételi területe1280 ha volt, ami az elmúlt évihez ké-pest 30%-kal növekedett. 2009-ben kár-tételi területe valószínûleg kismérték-ben növekedni fog. Ennek egyik okalehet a kórokozó számára kedvezõidõjárás, ill. a penofilos kezelések el-maradása. 2008-ban a nyár- és fûz- rozs-dagombák (Melampsora spp.) által fer-tõzött terület a beérkezett jelzõlapokalapján 1272 ha volt a nyári bõségescsapadéknak köszönhetõen, ami az el-múlt évhez képest 30%-os emelkedéstjelent. 2009-ben csapadékos július, au-gusztus esetén a károsított területeknagysága növekedhet. A tölgy liszthar-mat (Microsphaera alphitoides) kárté-teli területe 2008-ban az elõzõ évhezképest több mint 4/5-ével nõtt a ked-vezõ idõjárási feltételek miatt, 10 680ha-ról jelezték fertõzését. Ennek 16%-agyenge, 52%-a közepes, 32%-a erõsvolt. 2009-ben, az idõjárástól függõen,

Chalara fraxinea által okozott hajtáspusztu-lás magas kôrisen (fotó: Koltay András)

Phomopsis oncostoma ivartalan alakjánakpiknídiumai fiatal akáctörzsön (fotó: KoltayAndrás)

Chilaspis nitida gubacsdarázs ôszi egyivarúnemzedékének gubacsai cserlevél fonákján(fotó: Csóka György)


hasonló vagy némileg kisebb területûkártételére számíthatunk.Növényi károsítók

2008-ban a sárga és fehér fagyöngy(Loranthus europaeus, Viscum album)összesen 3690 ha-on okozott károkat. Akét faj terjedésének fõ okai közé tarto-zik a fák szárazság miatti legyengülése.A megtámadott fák hosszú évek soránpusztulnak el, a faanyaguk mûszakilaghasználhatatlanná válik, tûzifának semalkalmasak.

FapusztulásokA fapusztulással érintett területek

nagysága az elõzõ évinek kb. 85%-a,összesen 2751 ha-t érintett a pusztulás.

Abiotikus károk2008-ban a kedvezõbb idõjárásnak kö-szönhetõen összesen 3441 ha-on ala-kultak ki aszálykárok, ami az elõzõ évi-nek kb. 1/6-a. A károk 40%-a gyenge (aterület 10%-ig), 27%-a közepes (a terü-let 11-20%-a között), 33%-a erõs ( 20%felett) volt. A kései fagy okozta károk2008-ban 2291 ha-t érintettek, ami azelõzõ évi töredéke. A károk 28%-agyenge (a törzsek 20%-ig), 32%-a köze-pes (a törzsek 21-40%-a között), 40%-aerõs ( 40% felett) volt. Nyári jégkárt2008-ban 756 ha-ról jeleztek. Nyári víz-kár 568 ha-on alakult ki. Széltörés, szél-döntés 2008-ban 5779 ha-t érintett. Zúz-marakárt 1300 ha-ról jeleztek.

Erdõvédelmi érdekességekFomopsziszos akác kéregrák

Phomopsis oncostoma (ivartalan alak)– Diaporthe oncostoma (ivaros alak)

Az utóbbi néhány évben az akáconegy új kórokozó tömeges megjelenésetapasztalható. A fomopsziszos akác ké-regrák elsõsorban a fiatal, 1-4 éves állo-mányok egyik veszélyes gyengültségi

kórokozója. Több-nyire apró kéreg-sérüléseken ke-resztül támad, kü-lönösen azokat afákat képes meg-fertõzni, amelyeka szárazság, fagyvagy más okból le-gyengültek. A kó-rokozó szíjácsel-halást okoz. A fer-tõzés kialakulásátkövetõen, hossz-abb-rövidebb idõután, a szíjács ateljes kéregpalástfelületén elhal, és

így a felette lévõ rész is elpusztul. Idõ-sebb állományokban is elõfordul, bár ittjelentõsége az eddigi tapasztalatainkszerint kisebb, mint a fiatal erdõsítések-ben. A jövõben, különösen késõi fa-gyok és jelentõsebb szárazság esetén,nagyobb gyakorisággal fordulhat elõ azakácültetvényekben. Mivel életmódjá-ról, fertõzési viszonyairól a kutatásokhiányában jelenleg keveset tudunk,megfelelõ védekezési eljárásokat semlehet egyelõre adni. Ugyanakkor java-solható, hogy a szaporítóanyag vásárlá-sakor különös gondot fordítsanak azanyag átvizsgálására, az esetleges fertõ-zött részek elkülönítésére, megsemmi-sítésére. Az ültetés utáni visszavágástvégezve figyelemmel kell lenni arra,hogy a fertõzött részeken történt met-széssel a vágóeszköz fertõzötté válhat,így egyik csemetérõl a másikra köny-nyen átvihetõ a fertõzés. A már fertõzöttfiatal csemeték tõre metszése és a levá-gott anyag megsemmisítése is csök-kentheti a további károk kialakulását.Erre vonatkozó kísérleti eredményekmég nem állnak rendelkezésre, de az ezirányú vizsgálatokat az ERTI Erdõvédel-mi Osztályának kutatói már meg-kezdték.

Cserlevél gubacsszúnyog(Dryomia circinnans)Õshonos faj, monofág, csak a cseren

fordul elõ. Idõnként és helyenként lát-ványosan elszaporodik csereseinkben.2008-ban cseresekben szinte mindenütttömegesen találkozhattunk vele. Külö-nösen erõs fertõzését a Dél-Dunántúlróltöbb erdészet is jelezte. 5-7 mm átmérõ-jû, 1-3 mm vastag, korongszerû, általá-ban csoportos, sûrû szõrrel fedett, pisz-kosfehér gubacs a levél fonákján. A le-vél felszínén 1-1,5 mm átmérõjû kör ala-kú nyílások, melyeket kiemelkedõ, krá-

terszerû perem vesz körül. A sárgás szí-nû lárva a gubacsban telel, és itt is bábo-zódik. Évente egy nemzedéke van. Erõsfertõzése az aktív asszimiláló felületetjelentõsen csökkentheti. Több éven ke-resztül tartó tömeges fellépése esetén afák éves növedéke is csökkenhet.

Chilaspis nitidaAz elõzõ fajhoz hasonlóan õshonos,

monofág, szintén csak a cseren fordulelõ. 2008-ban az ország több területén,pl. a Dunántúli-középhegységben, és aBörzsönyben is tömegszaporodása je-lentkezett. Kétnemzedékes. A tavaszi két-ivarú nemzedék vattaszerû, 10-30 mmnagyságú, többnyire gömbölyû, vörösszínû, fényes, enyves felületû gubacsbanfejlõdik. A darazsak május végén repül-nek ki, azután a gubacs megbarnul, meg-szárad és széthullik. Az egyivarú nemze-dék a levélfonákon képez csoportos, 4-6mm nagyságú, világoszöld, gömbölyû,egykamrás gubacsokat. Ezek szeptem-ber, október folyamán hullanak le.

Magas kõris hajtáspusztulás(Chalara fraxinea)2005 tavaszán az ország több pont-

ján jelentkezett egy korábban nem is-mert, magas kõris fiatal egyedein hajtás-pusztulással járó betegség. Tipikus tü-netei a fiatal hajtások hervadása, majdelszáradása. Az 1-2 éves vesszõkön bar-na színû kéregelhalások. Az elhalt részalatt a fiatal kõrisek csokrosan kihajta-nak. Tünetei hasonlóak a fagykár okoz-ta tünetekhez. Hasonló jellegû pusztu-lást az utóbbi években egyébként Euró-pa több országában (elsõsorban Észak-Európa – Svédország, Dánia, Finnor-szág) is észleltek. Érdekességként meg-jegyezhetõ, hogy magát a gombafajtcsupán két évvel ezelõtt, Lengyelor-szágban írták le tudományra új fajként.Nem sokkal ezután Németországban,Litvániában és Ausztriában is kimutat-ták. Magyarországi elsõ publikálásaSzabó Ilona (NYME) nevéhez kötõdik,de vele egyidejûleg az ERTI Erdõvédel-mi Osztály is gyûjti az adatokat a faj el-terjedésérõl. Életmódjára vonatkozóanegyelõre semmiféle érdemi ismerettelnem rendelkezünk, tekintve, hogy a faj-

Dryomia circinnans gubacsszúnyog erôs fertôzése cser levelein (fotó:Csóka György)

Német fordítás, üzleti tárgyalások tol-mácsolása, levelezések, külföldi gép-beszerzések lebonyolítása, mûszakiszövegek, honlapok, cégdokumentáci-ók fordítása nagy gyakorlattal rendel-kezõ fiatalembertõl. Állás is érdekel.

0066 3300 443300 11003333ttaammaassttoorrookk@@ffrreeeemmaaiill..hhuu


DR. BARTHA DÉNES*

A mézgás éger (Alnus glutinosa) tu-dományos nemzetségneve (<al-nus>) a régi rómaiak köznyelvébenmár ezt a fajt fedte, amely a kelta al= -nál, nél és a lan = part szóössze-tételbõl származhat. Azaz azt a fátjelölték az allan szóval, amely vizekpartjainál nõ. A latin eredetû fajnév(<glutinosa>) mézgást, enyvest je-lent. Ez utóbbi e faj fiatal hajtása-inak, rügyeinek ragadósságára utal.Innen származik a magyar mézgáséger, enyves éger megnevezés is,míg a berekfa egykori neve az élõ-helyére (berek = vizenyõs terület)vonatkozik.

Érdekesség, hogy LINNÉ még anyír nemzetségbe sorolta, s elõször,1753-ban Betula alnus var. glutino-sa névre keresztelte, késõbb, 1759-ben adta neki a Betula glutinosa ne-vet. A ma is érvényes tudományosnév GÄRTNERtõl származik 1791-bõl.

AlaktanaA fa habitusa nagyon jellemzõ, s ez alap-ján már messzirõl is felismerhetõ. Sudar-lós, egyenes törzse végigfut a koronacsúcsáig, oldalágai vékonyak, többé-ke-vésbé vízszintesen elállnak, s felfelé ha-ladva egyre rövidebbek lesznek. Emiattkoronája piramis alakú, s nagy fényigé-nye miatt állományban a törzs felsõ ré-szére tolódott. Megjelenése hasonlít alucfenyõére, emiatt a Délvidéken a „völ-gyek lucfenyõének” is nevezik, egybenutalva egyik jellemzõ élõhelyére is. Ezt ajellemzõ architekturális felépítését az or-totróp elágazási rendszerének köszön-heti (miként a lucfenyõ is). Nagyon jel-lemzõ rá az ún. szilleptikus hajtáskép-zés, azaz az éves (hosszú)hajtásokonmég ugyanabban a vegetációs idõszak-ban – szokatlan módon – kisebb oldal-hajtások képzõdnek, amelyek a fiatalegyedeknél ismételten elágazhatnak.Ezáltal a korona besûrûsödik, s a leveleka fényt jobban tudják hasznosítani.

Égeróriásokról alig van adat, Német-országban állítólag 1 m törzsátmérõtmeghaladó példányok is élnek, nálunkazonban a legnagyobbak is jóval elma-radnak tõlük.

A mézgás éger egyik jellemzõ alakisajátossága, hogy hajtásán a levélripa-csokon 3 egyforma edénynyaláb-végzõ-

dést láthatunk, míg a hazánkban is élõrokonainál (hamvas éger, havasi éger)egy középsõ nagyot és két nem feltûnõszélsõt. Kérge feketésszürke színû, a né-met nyelvben ezért fekete égernek(Schwarz-Erle) nevezik. Lombja õsszelnem színesedik be, a szikkadt levelekzölden hullanak le. E jelenségben aszimbionta nitrogéngyûjtõ baktérium-partnernek is szerepet tulajdoníthatunk.

Egylaki faj, azaz egyetlen egyeden be-lül, de elkülönült virágzatokban találhatóka hímnemû és a nõnemû virágai. A porzósvirágzatokat barkáknak nevezzük, ezek 3-5-ösével a hajtás vége felé találhatók, vi-

rágzáskor megnyúlnak, 8-10 cm hosszúak.A termõs virágok apró, fél cm hosszú füzé-rekbe tömörülnek, ezek 2-4-esével a por-zós virágzatokon túl, a hajtás végén állnak.Különlegessége e fajnak, hogy mindkétivarú virágzata már õszre kialakul, ígyazok szabadon telelnek át. A hármasávalegymás mellett álló hímvirágokat egy na-gyobb barkapikkely védi, a virágok virág-takarója 4-tagú lepel, belül 4 porzóval. Abarkapikkelyek a tél folyamán szélükkelszorosan egymáshoz simulnak, az elfa-gyástól így védve a virágokat. Virágzáskora barka jelentõsen megnyúlik, a pollen-szórás 2-4 napig tart, de a pollen mintegy

Az év fája

A mézgás éger

* NyME Növénytani és Term.véd. Intézete

1. ábra – A mézgás éger európai elterjedési területe (Forrás: Atlas Florae Europaeae, 1976)


négy héten át életképes marad. Terméseapró makkocska, amelynél kétoldali, ún.bõrszegélyt találunk, s ez levegõvel telt. Ezrepítõkészülékül szolgál, ugyanis a tél fo-lyamán termései a szél szárnyán, olykor avíz felszínén terjednek tova. Termése víz-be hullva akár egy évig is megõrzi csíraké-pességét. A termõs virágzat tengelye és avirágokat védõ murvapikkelyek az õsz vé-gére teljesen elfásodnak, így az égerekrejellemzõ terméságazat, az ún. „áltoboz”alakul ki. Ezek a zárvatermõknél szokat-lan, magas csersavtartalmú „áltobozok” ki-nyílt állapotban még hosszabb ideig fenn-maradhatnak a fán, ezzel különös külsõtkölcsönöznek e fajnak.

Az égerlápokban sajátos képzõd-mény az úgynevezett lábas éger, amelyegyben speciális mikroélõhelyet is je-lent. A lábas éger kialakulása háromúton történhet, de egy-egy területen ál-talában mindhárom módon kialakultlábas éger megtalálható. Az elsõ lehetõ-ség ennek a különleges képzõdmény-nek a kialakulására az, amikor a méz-gás éger termése a hasonló termõhelye-ken élõ zsombéksás-fajok csomóirahull, amelyeken azok kicsíráznak. A kisfácskák gyökereikkel körbefonják azsombékokat, amelyek késõbb a gyö-kerek közül kirothadnak, s így jönneklétre az idõsebb mézgás égereknél a sa-játos tartólábak. A lábas éger kialakulá-sára a második lehetõség a termõhellyelvan kapcsolatban. A tõzeges talajok le-vegõre kerülve kotusodnak, összees-nek, s a mézgás éger gyökfõje, gyökér-zete alatt megsüllyednek, így a gyökér-zet felsõ része szabadra kerül, s ismétcsak tartólábak alakulnak ki. A kialaku-lás harmadik útja az erdõhasználattalkapcsolatos. A mézgás égert általábantuskósarjakról újítják fel, többszöri kivá-

gás és sarjaztatás után a gyökfõk meg-vastagodnak, buckószerûvé válnak,„lábasodnak”. A lábas égerek lábai – avízbõl kiemelkedvén – sajátos életteretnyújtanak sok állat-, növény- és gomba-fajnak, amelyek a víz közelségét igény-lik. Érdekességképpen megemlíthetõ,hogy nemcsak a mézgás éger, hanem ahasonló termõhelyeken is élõ magyarkõris szintén képes a lábasodásra.

Gyökerén az akár alma nagyságot is elé-rõ gyökérgümõkben nitrogéngyûjtõ bakté-riummal (Frankia alni) él szimbiózisban. Ebaktériumok képesek arra, hogy a levegõmolekuláris nitrogénjét (N2) megkössék, sannak egy részét a szimbionta partner, amézgás éger számára átadják. Cserébe abaktériumok kész asszimilátákhoz jutnak.Az ily módon megkötött nitrogén mennyi-sége hektáronként a 70 kg-ot is elérheti, abiomasszában fixált nitrogénnek pedigmintegy 70 %-át ad-ja. A túlzott nitrogén-ellátásnak tudhatóbe, hogy a mézgáséger még a nyár vé-gén, õsz elején is ak-tívan fotoszintetizál,így a levelei „nemérnek rá beszíne-sedni”, azok zöldenvagy a fagyok hatá-sára megfeketedvehullanak le.

Nem hosszú éle-tû fafaj, legfeljebb100-120 évig él, sez a tulajdonsága ispionír jellegét erõ-síti. A gyakori tus-kósarjak esetébenaz életkor jóval ezalatt maradhat.

ElterjedéseEurópai elterjedésû fafaj, areájának

északi határa Skandináviában 65o 30’-igmegy fel, Oroszországban a Ladoga- ésOnyega-tavak vidékéig ér. Ezeken a te-rületeken a havi középhõmérséklet féléven át 0 oC alatt marad. Az elterjedésiterület keleti határa az Ural-hegységnélfut, délen Kis-Ázsiában és az afrikai At-lasz-hegységben is megtalálható (mintahogy a hasonlóan jó vízellátású termõ-helyeken élõ fehér fûz, fehér nyár, feke-te nyár is eljut ide) (1. ábra). A sík vidé-keken, dombvidékeken, középhegysé-gekben egyaránt megtaláljuk, a magas-hegységek patakjai mentén viszont test-vérfaja, a hamvas éger (Alnus incana)váltja fel, szép példáját szolgáltatva azún. vertikális vikarizmusnak (függõle-ges helyettesítésnek). A Pireneusokban1200 m, az Alpokban 1800 m, a Kárpá-

2. ábra – A mézgás éger magyarországi elôfordulási mintázata (Forrás: Bartha – Mátyás, 1995)

1. táblázat – Vertikális megjelenés a Kárpát-medencében


tokban 1300 m tszf. magasságra kapasz-kodik fel.

Természetes elterjedési területén kívülgyakrabban ültetik az Amerikai EgyesültÁllamokban és Dél-Afrikában is.

ElõfordulásaKárpát-medencei vertikális megjelené-se FEKETE LAJOS és BLATTNY TIBOR 1913-ban megjelent mûvébõl (Az erdészetijelentõségû fák és cserjék elterjedése aMagyar Állam területén) olvasható ki(1. táblázat).Legmagasabbra a Magas-Tátrában, Ger-lachfalvánál a Pod Limbu alatt kapasz-kodik fel (1290 m).

A mai Magyarország területén leggya-koribb elõfordulása Belsõ-Somogybanrajzolódik ki („Somogy nyárfája”), sajná-latos módon alföldjeinken, különösen aNagyalföldön erõsen megritkult. Mai elõ-fordulási mintázatát a 2. ábra mutatja.

ÉlõhelyePionír jellegû fafaj, könnyen tud meghó-dítani új, számára alkalmas területeket.Ebben segíti rendszeres, nagy mennyisé-gû éves terméshozása, apró, repítõké-szülékes, szélterjesztett termése, fiatal-kori gyors növekedése. Erõsen fényigé-nyes, alsó, saját maga által árnyalt leve-

leinek jó részét már nyáron lehullathatja,a levéltömeg akár felétõl is megszaba-dulhat ily módon. (E jelenség miatt so-kan betegséget gyanítanak, ami nemhelytálló feltételezés.) Nagy vízigény jel-lemzi, nagyon sokat párologtat, a moz-gó- és pangóvizet egyaránt elviseli. En-nek megfelelõen megtaláljuk a patakokmentén, ahol ún. patak menti ligeterdõ-ket, égerligeteket alkot, s jellemzõ a láp-területeinkre is, ahol az égerlápok meg-határozó, állományalkotó fafaja.

VáltozatosságaAz Alnus nemzetségnek mintegy 20 fa-ja ismert, amelyek java részben az észa-ki féltekén élnek, de bizonyos képvise-

lõik Dél-Amerikába is eljutottak. Euró-pa 4 égerfajjal büszkélkedhet, a mézgáségeren és a már említett hamvas égeren(A. incana), havasi vagy zöld égeren(A. viridis) túl az Appeninni-félszigetdéli felében él még a szívlevelû vagymás néven nápolyi éger (A. cordata).

A mézgás éger kisebb fokú változa-tosságot mutat fel, alfajokat csupán Kis-Ázsiában különítettek el, az elterjedésiterület többi részén fõleg a levelek alak-ja, csúcsa, a levélnyél hossza alapjánkülönböztettek meg változatokat, for-mákat. Két természetes úton keletkezetthibridje ismert, a hamvas égerrel létre-jövõ és hazánkban is ritkán fellelhetõ A.x hybrida, valamint a szívlevelû égerrelképzett A. x elliptica.

Kevés kultúrváltozata van, amelye-ket hazánkban nem nagyon ültetnek.Megemlíthetõ a jegenyetermetû cv.Pyramidalis, a szabdalt levelû cv. Incisa,ill. cv. Laciniata, a fehérfoltos levelû cv.Maculata és a tavasszal aranysárga leve-lû cv. Aurea.

A mézgás éger a pannon táj megha-tározó eleme, térfoglalása azonban a vi-zes élõhelyeink átalakításával (lecsapo-lások, vízfolyás-rendezések) lényege-sen csökkent, s ez a folyamat sajnos masem állt meg.


Szokatlan névadó ünnepség volt az Eger-erdõ Zrt. Szilvásváradi Erdészeténekszalajkavölgyi Erdészeti múzeumánál. Amúzeumnak „nevet adó” kiváló kollé-gánk „idõarányos” egészségnek örvend-ve csodálhatta meg a múzeum fõbejára-tánál elhelyezett új táblán a nevét.

A múzeum születésében, létrehozá-sában jelentõs szerepet vállaló korábbiigazgatónk, dr. Kovács Jenõ mellett agazdaság korábbi és jelenlegi vezér-igazgatója, valamint helyi vezetõk, kor-társak és a média tisztelte meg e jelesnapot. Ali bácsi teljes családi körben,valószínû a csípõs hideg miatt kicsit pá-rás szemmel meghatottan nézte a tiszte-letére megjelenteket.

Grédics Szilárd erdészetvezetõ köz-

vetlen szavakkal,saját személyes él-ményeivel is ki-egészítve méltattaa szenvedélyesgyûjtõ, muzeoló-gus mozgalmaséletútját az egye-tem befejezésétõl,1947-tõl, 2005-ösvégleges nyugdíja-zásáig. 1952-tõldolgozott az erdõ-gazdaságnál, fõ-ként erdõmûvelésvolt a szakterülete.Korán, már a het-venes évekbenfoglalkozott a kör-nyezetvédelem-mel, az idegenfor-galom szervezésé-vel. Elkészítette aS z a l a j k a - v ö l g ykörnyezetvédelmitervét, a bükki pa-norámaút melletti

esõbeállók, padok, tûzrakó helyek ter-vét, s részt vett a kivitelezés irányításá-ban. 1980-ban mûemlékké nyilvánítot-ták a Király-féle házat, a múzeum maiépületét, s feladatul kapta az erdészetimúzeum anyagának összeállítását. Kap-csolatokat épített ki levéltárakkal, társmúzeumokkal, s nagy lelkesedésselgyûjtötte kollégáktól is a még fellelhetõ,bemutatásra érdemes szakmai anyagot.Kitartó kutatómunkájának köszönhetõ-en tudunk ma az érdeklõdõk számára,több mint 800 db tárgyat, s 2300 dbszakmai könyvet bemutatni. Végezetülfelolvasott egy cikket a megyei lapból,amely megemlékezett az 1985-ös OEEVándorgyûlésrõl, s az Erdészeti múze-um átadásáról.

Pallagi László vezérigazgató ígéretettett, hogy az Egererdõ Zrt. ebben a nehézgazdasági helyzetben is biztosítja a mú-zeum mûködéséhez szükséges anyagia-kat annak ellenére, hogy a közjóléti tá-mogatások elapadtak. Családja körébeneltöltendõ boldog éveket és jó egészsé-get kívánt Aladár bácsinak, majd dr. Ko-vács Jenõvel közösen leleplezték az Eger-erdõ Zrt. zászlajával letakart táblát.

Az ünnepelt ezután megköszönte améltató szavakat, s felajánlotta a sajátszemélyes szakmai gyûjteményét a mú-zeum számára.

Jólesett a kissé szeles, hideg levegõ-rõl bemenni a múzeumba, ahol továbbfolyt az emlékek felelevenítése. Ebbenkorábbi vezérigazgatónk, s az Egyesü-let általános alelnöke Schmotzer And-rás és dr. Jung László vezérigazgató-he-lyettes jeleskedett.

A mai napon nem csak megõrzendõemlékekkel és élményekkel gyarapod-tunk. Pápai Gábor lapunk fõszerkesz-tõje egy értékes könyvvel ajándékoztameg a múzeumot, s ezzel mintegy fel-hívta a figyelmünket arra, hogy ezt amunkát folytatni kell. Az erdõvel valógazdálkodás fontosságára, benne a kör-nyezetvédelem problémáira, az erdé-szeti kultúránk bemutatására kiválóanalkalmasak az ilyen múzeumok.

Doros IstvánmúzeumvezetõFotó: Pápai G.

Keresztelõ a Szalajka-völgyben


Az ülésen a csoport tagságának több,mint a fele, valamint tíz meghívott ven-dég vett részt.

Az ülés kezdetén Keresztes György, acsoport elnöke üdvözölte a megjelente-ket, különösen az Egyesület elnökségétképviselõ Kertész József régióképvise-lõt, az elõadókat, valamint a somogyi ésvértesi kollégákat.

Elsõ napirendi pontként Palatitz Fe-renc küldött számolt be az ez évi Vándor-gyûlésen történtekrõl. A beszámoló ak-tualitását az jelentette, hogy (már nyugdí-jas) munkatársunk, Józsa László ezen aVándorgyûlésen vehette át az egyik leg-magasabb szakmai kitüntetést, a KaánKároly-díjat, amelyet eddig csak egy alka-lommal kapott csoportunk tagja. A beszá-molót Keresztes György a helyszínen ké-szített, valamint az Egyesület honlapjárólszármazó felvételekkel színesítette.

Ezt követõen Sódor Márton, a KVVMfõosztályvezetõje tartott nagyon érde-kes elõadást „Magyarország erdeinektermészetessége, a természetközeli er-dõgazdálkodás célja és lehetõségei”címmel.

A következõ napirendi pont Csépá-nyi Péter „Az ökonómiai és az ökológiaiszempontok ötvözése a Pro Silva alap-elveken nyugvó erdõgazdálkodásban”címû elõadása volt, amelyet sok kérdéskövetett a hallgatóság részérõl.

A következõ programpontként Si-mon Sándor és Báthori Péter számoltbe (sok fényképpel kísérve) a 2008 jú-niusában Bajorországban és Thüringiá-ban tartott – a szálaló erdõgazdálkodástanulmányozására szervezett – szakmaitanulmányútról, amelyen a csoport (il-letve a HM Budapesti ErdõgazdaságZrt.) nyolc szakembere vett részt.

Egy gyors ebéd után Keresztes Györgyjavaslatára a tagság (egyöntetû támoga-

tással) elfogadta, hogy – amennyibenez nem áll ellentétben az EgyesületAlapszabályával, vagy valamely másszabállyal – bevezeti a „tiszteletbeli cso-porttagság” fogalmát, amellyel a cso-port érdekében tett (nem csoporttag ál-tali) kimagasló tevékenységet ismeri el.A tiszteletbeli tag jogai abban térnek elaz OEE-tagsággal járó jogoktól, hogyszámára a csoport minden rendezvé-nyére, programjára automatikus meghí-vás jár. A csoport megszavazta (100%-os „igen”-nel) elsõ tiszteletbeli tagnakdr. Koltay Andrást.

Az ezután következõ terepi programsorán a résztvevõk a Lovasberényi Erdé-szet szálaló gazdálkodásra átállított erdõr-észleteit nézték meg, amelyekben a kivá-gandó fák kijelölését részben (még ko-rábban) Bodonczi László (Pro Silva), rész-

ben Siffer Sándor (MgSzH) segítségévelvégezték. A területen a várt vita helyettgyakorlatilag a Takács László által veze-tett gyakorlati erdõmûveléstan óra alakultki, a kérdések majdnem sötétedésig a te-rületen tartották a résztvevõket.

A beszélgetés a sötétedést követõenaz Erdészet irodájában folytatódott (né-hány pohár nyelvoldó segítségével).

Keresztes György

Budapesti HM-csoport Lovasberényben

Ismét feltöltötte dr. Hajdu Endre ny.docens tollát a Tinta Könyvkiadó. A má-sodik, javított, bõvített kiadás is desszertetjelent az irodalmi csemegére éhes olvasó-nak. „Ha egyszer megízleltük a szavakízét, elménk nem tud többé lemondaniróla. Gondolatokat szürcsölünk belõle (J.Joubert)” – idézi az erdõmérnök, szerzõ.

„A nyelv, és ezen belül a szókincs min-dig változik. A régi szavak kihalnak, ezzelpárhuzamosan új szavak keletkeznek. Azújak legtöbbje széles körben elterjed. Vanazonban a szavaknak egy izgalmas, ki-sebb csoportja, amelynek tagjai, igaz,megszülettek, de nem honosodtak megnyelvünkben. A Szómúzeum szótárszerûelrendezésben közel kettõezer ilyen rö-vid életû nyelvi elemet tartalmaz.”

Vegye hát a kiadványt mindaz, akiszereti a könyvet, és olvassa is azt, ésnéha, néha elgondolkozik versrõl, iro-dalomról.

Kapható a könyvesboltokban (990 Ft)

Honlapjaink:www.oee.hu

www.erdeszetilapok.huwww.forestpress.huwww.allamerdo.hu

www.erdo.hu


A Vas megyei Rendõr-fõkapitányság éskonzorciumi partnerei 3 millió forintpályázati pénzt nyertek az „Õrállók azAlpokalján” címû projekt lebonyolításá-ra. A projekt célja, hogy a megye termé-szeti szépségei, az Alpokalja klímája,flórája és faunája miatt kiemelt turiszti-kai célpontokon, településeken, erdeipihenõhelyeken, természetvédelmi te-rületeken a közrendet fenntartsák, azegyüttmûködõ szervezetek (a Rendõr-ség, az Õrségi Nemzeti Park, a Szom-bathelyi Erdészeti Zrt., az Írottkõ Natúr-parkért Egyesület és a Polgárõrség) te-vékenységét összehangolják. A konzor-ciumi partnerek célja, hogy a pályázatifedezet segítségével, a már eddig ismeglévõ kapcsolataikat még szoro-sabbra fûzzék, valamint szakmai ta-pasztalatcsere segítségével növeljék arésztvevõk ismereteit.

A partnerek közös ellenõrzést hajtot-tak végre mind az Õrség, mind a Kõsze-gi-hegység területén lévõ erdõkben. Aterepi bejárás során csak az egyik fõ célvolt az esetleges fatolvajok kézre keríté-se, ugyanúgy figyeltek a tiltott helyenkerékpározók és quadozók felderítésé-re, valamint a természeti értékek ésmesterséges létesítmények esetleges ká-rosítására. Az elsõ közös bejárás tapasz-talatai nagyon pozitívak, így a projektbefejezése után is remélhetõleg sikerülfenntartani ezt a kialakulóban lévõ, elsõlátásra jól mûködõ rendszert.

A programban résztvevõ szervezetektagjai a Szombathelyi Erdészeti Zrt. kon-ferenciatermében elsõ alkalommal gyûl-tek össze, hogy az egyes szakterületekjeles képviselõi a hallgatósággal meg-osszák a speciális ismereteket. E tanfo-lyam elsõ elõadásait követõen még kétalkalommal fognak összegyûlni a szak-emberek, hogy a különbözõ területekképviselõi elmélyíthessék tudásukat, és

eredményesen vehessék fel a harcot abûnözés ellen.

A több, mint 80 résztvevõt KronekkerJózsef, a házigazda Szombathelyi Erdé-szeti Zrt. vezérigazgatója köszöntötte,majd átadta a szót dr. Takács Tibor fõka-pitány-helyettesnek, aki kiemelte, hogy aprojekt számos résztvevõjével már régótajó kapcsolatot ápolnak. Márkus Ferenc,az Õrségi Nemzeti Park igazgatója örö-mét fejezte ki a projekt kapcsán kialakultegyüttmûködésnek.

A nyitóelõadást Nagy Imre, a Vasmegyei MgSzH Erdészeti Igazgatóságá-nak igazgatója tartotta, bemutatva az er-dõgazdálkodás törvényi hátterét és ahamarosan bekövetkezõ változásokat.

Õt követte Lakatos Tibor rendõr alez-redes, aki a hivatalos személyek törvény

általi lehetõségeit, jogait és jogosítvá-nyait ismertette az egybegyûltekkel, ha amindennapok során ellenõrzésre kerül-ne a sor, mindenki tisztában legyen velemire terjed ki a lehetõsége.

A következõkben dr. Garda Zsolt rend-õr õrnagy a projekt koordinátora mutattabe a Schengeni folyamat történetét és amegváltozott rendvédelmi feladatokat.

A következõ elõadásban HorváthCsaba, a Természetvédelmi Õrszolgálatvezetõje mutatta be a szolgálat munkás-ságát, majd Molnár Sándor, a Polgárõr-ség képviseletében tartott rövid elõadásta szervezet szerepérõl, és történetérõl.

A jelenlévõk sok hasznos informá-ciónak jutottak birtokába. Várjuk a foly-tatást!

Németh János

Lendületben az „Õrállók az Alpokalján”

BerekjárásÚgy gondolom, nem sokat tévedek, hafeltételezem valamennyi erdészrõl, hogy atermészetszeretet, mely esetünkbenegyenlõ az erdõszeretettel, döntõ volt pá-lyaválasztása során. Különösen azoknál akollégáknál, akik vidé-ken élték meg gyer-mekkorukat, és gyûjtö-gették hajdani erdõjárá-sukkor növényhez, bo-gárhoz, kígyóhoz ésegyéb, komolyabb ge-rinces erdõlakóhoz fû-zõdõ emlékeiket. FutóElemér a Kis-Balatonszélén található Vörsközségben élte meggyermekkorát. Így lett aberekben csatangoló-ból erdésztechnikus,majd természetvédelmi

õr. Ahogy Rakonczay Zoltán a könyv elõ-szavában írja: „Az a kor, amelyet a szerzõbemutat – részben szerencsére, bizonyosszempontból azonban sajnálatosan –örökre a múlté.” Ám ebbõl az eltûnt múlt-ból villant fel életképeket, háromtucatnyitörténetet tanulságul a ma emberének. ABalaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgató-

ság által kiadott könyvFutó Elemér életútjábólcsupán részleteket vil-lant fel, melyeket aGyökerek és lombokkészülõ hetedik köteté-ben vallomásával teszteljessé. S mint ilyenkorírni szokás, megnyugta-tó kikapcsolódáskéntajánlom mindazoknak,akiket rohanó vilá-gunkban – kényszerbõlvagy önként – a pénz-szerzés vezérel.

Pápai Gábor


A MEGOSZ a folyamatban lévõ ésmegindítani tervezett vidékfejleszté-si erdészeti jogcímekkel kapcsolat-ban az alábbi levéllel fordult GráfJózsef földmûvelésügyi és vidékfej-lesztési miniszterhez. Levelünkre,amelyben igyekeztünk összefoglal-ni a témakörben felhalmozódottproblémákat, kérve azok orvoslását,lapzártáig még nem érkezett válasz.

„Tisztelt Miniszter Úr!A magánerdõ-tulajdonosoktól és

gazdálkodóktól a tárgyhoz kapcsolódó-an beérkezõ nagyszámú bejelentésekés panaszok késztettek minket levelünkmegírására.

Egyrészt nagy gondot okoz azÚMVP új erdészeti jogcímei megnyi-tásának késlekedése. Ezért kérni sze-retnénk – a dr. Forgács Barnabás szak-államtitkár úrral tavaly júniusban meg-beszéltek szerint – az alábbi jogcímekkéslekedés nélküli megnyitását.

I. tengely (27. cikk) „Az erdõ gazda-sági értékének növelése” jogcímenbelül “Az erdõnevelési beavatkozá-sok” alcím, mivel a korábbi erdõfenn-tartási járulékrendszer megszûnésével amagánerdõk megkövetelt mûszaki álla-potát másként biztosítani nem tudjuk.

II. tengely (49. cikk) A „Nem terme-lõ beruházások” jogcímen belül minda közjóléti beruházások, mind a szerke-zet átalakító erdõfelújítások elsõ kivite-lének támogatása szintén nem tûr ha-lasztást.

A gazdasági válság és a fapiac össze-omlása egyaránt megköveteli, hogy for-ráshoz juttassuk a magánerdõ-tulajdo-nosokat, amelynek a tárca által is dekla-rált legjárhatóbb útja az uniós jogcímekmegnyitásának és a támogatások kifize-tésének a felgyorsítása.

A problémák második nagy csoport-ja a folyamatban lévõ erdészeti jog-címek adminisztrációját érinti, neve-

zetesen azt, hogy a kérelmek elbírálásaés a kifizetések is folyamatos és meg-magyarázhatatlanul nagy késésbenvannak.

Ezekbõl szeretnénk kiemelni néhá-nyat:

1. Mezõgazdasági területek elsõerdõsítése

A mai napig sem történt meg mara-déktalanul a 2007-ben vagy azt megelõ-zõen telepített területek után járó 2008.évi jövedelempótló támogatások kifize-tése, az olyan területeken sem, aholmég nem volt ellenõrzés, továbbá a2008. évi ellenõrzés alá nem került er-dõtelepítésekre vonatkozóan sem tör-tént meg maradéktalanul az elsõ kivitelés a jövedelempótló támogatások kifi-zetése. Az ellenõrzésekrõl szóló határo-zatok és jegyzõkönyvek rendkívüli ké-séssel és csak részben érkeztek meg, azezen területeken az ellenõrzések ered-ménye alapján járó támogatás kifizetésenem történt meg, a megfellebbezett ha-tározatokra éves csúszást meghaladó-an, vagy egyáltalán nem érkeznek vála-szok. Továbbá a megkapott támogatá-sokból nem derül ki egyértelmûen,hogy azok mely területekre, milyen tá-mogatásokra vonatkoznak, beazonosí-tásuk sokszor lehetetlen.

Nem véletlen, hogy a kezdeti lendü-let után (közel 20 ezer ha/év erdõtele-pítési ütem) az érdeklõdés a törtrészéreesett vissza. Az eredmény az erdõtelepí-tési kedv látványos visszaesésén kívülmunkahelyek százainak megszûnése,az erdészeti szaporítóanyag-termesztésösszeomlása, a szakma és az erdõtulaj-donosok vidékfejlesztésbe vetett bizal-mának megrendülése.

2. Erdészeti potenciál helyreállí-tása

Az elmúlt év elején pályázatot be-nyújtók egy része még a határozatotsem kapta meg, a kifizetésekkel kap-

csolatban pedig senkitõl semmilyenkonkrét idõpontot, dátumot nem sike-rült kapnunk. Fontos megemlíteni,hogy itt az erdõkben a 2007. évben be-következett abiotikus károk enyhítésérõlvan szó, miközben már 2009-et írunk!

3. Erdészeti szaktanácsadásA MEGOSZ támogatásával megala-

kult három TSZK által 2007-ben megkö-tött szaktanácsi szerzõdések támogatásikérelmeit nagy késéssel bírálták el. Emiatt jelentõs számú (mintegy 150 db)szerzõdést módosítani kellett nagy idõ-ráfordítással és költséggel (munkaidõ,üzemanyagköltség, postaköltség stb.) Akifizetési határozatokat 2008 elsõ félé-vének végén hozták meg, így a kifizeté-sekre is jelentõs késedelemmel kerültsor. A MEGOSZ Budapest TSZK-nálpéldául a 2007-ben megkötött szerzõ-dések egyharmada még a mai napigsem került kifizetésre. Ezért olyan mér-tékû a gazdálkodóknál a bizalomvesz-tés, hogy nem hajlandók új szerzõdésmegkötésére, új tagokat nem lehet be-szervezni, határozottan visszautasítják amegkeresést. A 2007. év utolsó 4 hó-napjában háromszor annyi szerzõdéstkötöttünk, mint 2008-ban egész évben!

Általánosságban elmondható, hogy akifizetõ ügynökséggel az ügyfelek aligképesek felvenni a kapcsolatot, kérdé-seikre érdemi választ nem kapnak, tel-jes a dezinformáltság és a bizonytalan-ság az ügyintézés körül.

Tisztelt Miniszter Úr!A leírtak alapján kérjük szíves intéz-

kedését annak érdekében, hogy a fentiúj jogcímek megindítására és a meglé-võk adminisztrációs hátralékának meg-oldására vonatkozóan még ebben a hó-napban konkrét határidõket állapítsa-nak meg, az azok betartásáért felelõsökmegnevezésével, hogy arról tagságun-kat tájékoztatni tudjuk és ezzel elejét

MM AA GG ÁÁ NN EE RR DD ÕÕ BB EE NN

MAGÁN ERDÔTULAJDONOSOK ÉS GAZDÁLKODÓK ORSZÁGOS SZÖVETSÉGE

FEDERATION OF PRIVATE FOREST OWNERS AND MANAGEMENTS IN HUNGARY

1021 Budapest, Budakeszi út 91. Tel.: 391-4290, fax: 391-4299

e-mail: [email protected]

Levél a földmûvelésügyi miniszterhez


vegyük annak, hogy az ügyben ellenõ-rizhetetlen folyamatok induljanak mega perközösségek alakításától és perekszázainak megindításától kezdve, egé-szen a demonstrációig.

Szeretnénk elmondani, hogy leve-lünk megírására az késztetett, hogy akialakult helyzetben nem látunk más le-hetõséget a magánerdõ-tulajdonosokés gazdálkodók érdekeinek hatékonyképviseletére, azon emberek és család-jaik képviseletére, akik a vidékfejlesztéserdészeti jogcímeiben nehéz helyzetükmegoldását látták és eddig keserûencsalódniuk kellett.

Válaszát várva, tisztelettel:Budapest, 2009. február 05.

Luzsi Józsefelnök

MEGOSZ”* * *

A MEGOSZ Katona Kálmántól, azOrszággyûlés Környezetvédelmi bi-zottságának elnökétõl felkérést ka-pott, hogy az erdõ védelmérõl és azerdõgazdálkodásról szóló, parla-menti megvitatás alatt álló T/6934.számú törvényjavaslattal kapcsolat-ban a bizottság február 24-i ülésénismertesse a magánerdõ-tulajdono-sok és gazdálkodók véleményét, ésadjon tájékoztatást a magánerdõ-gazdálkodás helyzetérõl. Az alábbi-akban Luzsi Józsefnek, a MEGOSZelnökének a bizottsági ülésen el-mondott beszédét idézzük.

„Tisztelt Elnök Úr, Tisztelt Környe-zetvédelmi Bizottság!

Az 1879. évi erdõtörvény nagyon he-lyesen külön tárgyalta az állami és ma-gánerdõkben folyó erdõgazdálkodásszabályozását. Most újra elérkezett azidõ, hogy a magyar erdõk csaknem fe-lét kitevõ magánerdõk specifikumait isfigyelembe vevõ erdõtörvény szüles-sen. A jelenleg is érvényben lévõ, 1996-os erdõtörvényben ez még csak nyo-mokban volt fellelhetõ. Az akkor méggyermekcipõben járó magánerdõ-tulaj-donosi kör a törvényalkotáskor nemtudta érdekeit érvényesíteni és kitapint-ható, sõt megérthetõ volt azon kor-mányzati szándék is, hogy az új tulajdo-nosok közé ne dobják oda a gyeplõt,hogy a privatizáció utáni idõszakbanegy nagyon keményen szabályozott ésellenõrzött körülmények között folyógazdálkodást tegyen csak lehetõvé szá-mukra a hatályos jogszabály.

Nos, a magánerdõ-tulajdonosok amagánosítás kezdete óta eltelt közelkét évtized alatt bizonyítottak. Szer-

vezettségük növekedett, képviseleti for-máik kialakultak, gazdálkodásuk színvo-nala a szakhatósági adatok szerint is ug-rásszerûen javult, környezettudatos gaz-dálkodásuk eredményei ismertek és elis-mertek, vagyis elérkezett az idõ az érett-ségire, a nagykorúsításra, aminek lehe-tõségét éppen ez a törvény teremti meg.

Hazánkban a privatizáció során azerdõk mintegy 40%-át magánosították,ami azóta a nemzeti, majd késõbb azuniós társfinanszírozott erdõtelepíté-seknek köszönhetõen közel 45%-ranõtt. Magyarország 2 millió hektár erde-jébõl mintegy 900 ezer hektár van ma-gánkézben és ezt az erdõterületet többszázezer fõ birtokolja. A kialakuló ma-gánerdõ-gazdálkodást a mai napig issok hátrány terheli. A rossz privatizáci-ós gyakorlat, az alacsony értékû állo-mányok, az elaprózottság, a tõkesze-génység, az alacsony jövedelmezõség,az osztatlan közös tulajdonból adódónehézségek, az ellentételezés nélkülitermészetvédelmi korlátozások és mégsorolhatnám. Abban a folyamatban,melynek eredményeként a magánerdõ-gazdálkodás, a leírtak ellenére, dinami-kus fejlõdésnek indult, komoly szere-pet játszott a szakmai érdekképviselet,köztük Szövetségünk megerõsödése is.Ennek is köszönhetõ, hogy a jelen er-dõtörvény-tervezet elõkészítésében ésegyeztetési folyamatában – a többi érin-tett félhez hasonlóan – a magánerdõ-tu-lajdonosok és gazdálkodók véleményétis figyelembe vették. A magánerdõ-tu-lajdonosok tehát a kezdetektõl résztvettek az erdõtörvény módosításában,az új erdõtörvény-tervezet megvitatásá-ban. Ennek fényében elõre kell bocsáta-nom, hogy az elõttünk fekvõ tervezettelegyetértünk, de azt is hangsúlyozni sze-retném, hogy részünkrõl ez súlyos komp-romisszumok eredménye. Véleményünkszerint ugyanis a tervezet még mindignem elég tulajdonos- és gazdálkodó-ba-rát, túlzottan szigorú és – ezt itt is ki kellmondanom – túlzottan zöld.

Ezt bárki megtapasztalhatja, aki veszia fáradságot és rákeres a szövegben azolyan szavakra és kifejezésekre, mint:természetes, természetszerû, õshonos,folyamatos erdõborítás, szálalás vagyéppen védett természeti terület. Kitapint-ható benne a hivatásos és civil termé-szetvédelem dominanciája, magábanhordja a túlzott mértékû korlátozások ésa gazdálkodásba történõ beavatkozásszámos lehetõségét, ugyanakkor semmi-lyen garanciát nem tartalmaz azok ellen-tételezésére, talán az üzemmód megvál-toztatásának esetét kivéve. Tehát sok, a

magyar magánerdõ-gazdálkodás szem-pontjából fontos és változtatást igénylõterületen engednünk kellett az egyezte-tések során, mert mi valóban a meg-egyezésre törekszünk, és megértettük azátmenet szükségességét.

Tiszetelt Bizottság!Az erdõtörvény tervezete Európa

egyik legszigorúbb erdõtörvényét ta-karja. Elismerjük, hogy bizonyos szo-cio-ökonómiai és termõhelyi okokbólindokolt az erdõk részletes szabályozá-sa, de további szigorítás, a gazdálkodásfeltételrendszerének ellehetetlenítése,az erdõk kárára és nem hasznára válik.Az erdõgazdálkodó az, aki napi verejté-kével óvja védi és fejleszti az erdõt.

A törvénytervezet bár kompromisz-szumok eredménye, mégis arányos. Va-lamennyi tárgyaló fél érdekeit figyelem-be veszi. Ezek között meglátásunk sze-rint - a természetvédelem érdekeit külö-nösen. Ennek bizonyítására álljon itt né-hány példa a teljesség igénye nélkül:

Védett természeti területen lévõ erdõesetén e törvény rendelkezéseit a ter-mészet védelmérõl szóló törvénybenfoglalt eltérésekkel kell alkalmazni. An-nak ellenére, hogy vélhetõen az új ter-mészetvédelmi törvény megalkotásábamegint nem fogják bevonni sem a hiva-tásos, sem a civil erdészet képviselõit /4§ (3) bekezdés/.

Az erdõgazdálkodási tevékenységetúgy kell végezni, hogy az erdõk termé-szetességi állapota ne romoljon. Rend-kívül szigorú elõírás, hatalmas terhetrak az állami és magánerdõ gazdálko-dás vállára. Ha a globális felmelegedéshatásai olyan gyorsan jelentkeznek,mint azt sok szakember vallja, akkor azelõírás teljesítése rendkívül nehéz lesz!Ezzel kapcsolatban szeretnénk jelezni,hogy a klímaváltozás következményeitvégre figyelembe kellene venni a fafaj-politika felülvizsgálatában az õshonos-ság sematikus, tudománytalan ismétel-getése helyett /7 § (3)/.

Az Országos Erdõ Tanácsban az er-dõtulajdonosok és gazdálkodók érdek-képviseleti szerveivel egyenlõ arány-ban vesznek részt a környezet- és ter-mészetvédõ civil szervezetek. Ugyan-akkor a Környezetvédelmi Tanácsbannincs egyetlen erdész képviselet sem. Aminket, erdészeket alapvetõen érintõjogszabályok, tervek egyeztetésébe so-ha nem von be, soha nem hív meg min-ket a hivatásos természetvédelem.Hangsúlyozni kívánjuk, hogy szemé-lyes egyeztetésekre, párbeszédekregondolunk itt, nem pedig egy miniszté-


riumi honlapon fel-feltûnõ tervezetek-kel kapcsolatban kialakuló eredmény-telen levelezésekre. Meg kellene azt isvizsgálni, hogy vajon mely civil szerve-zeteknek van tényleges tömegbázisa éstámogatottsága ahhoz, hogy a társadal-mi igények szószólójaként lépjen fel/19 § (5)/.

Az erdõ rendeltetései felsorolásánálbeleegyeztünk, hogy utolsó legyen agazdasági funkció, amitõl - és ezt pon-tosan tudjuk mindannyian itt a terem-ben - alapvetõen sok ember élete, meg-élhetése, túlélése múlik ebben az or-szágban /20 § (3)/.

Védett természeti területen lévõ erdõelsõdleges rendeltetése nem változtat-ható meg, további rendeletetések ittnem adhatók. Ez a létezõ legszigorúbbgarancia, ami több százezer hektár álla-mi és magánerdõt érint. Ezért is nemképzelhetõ el, hogy a természetvéde-lem szándékai szerint belemossák a Na-tura területeket a védett természeti terü-letekbe /22 § (3-4)/. Véleményünk sze-rint a Natura erdõterületek esetében azalapelvet, vagyis az állapotmegõrzéstkell szem elõtt tartani. Az efölötti, a ter-mészetességi fokozat növelését célzóintézkedések már az erdõ környezetvé-delmi intézkedések körébe tartoznak. Amindenki által jól ismert anomáliákkalkijelölt Natura 2000 hálózatba tartozótöbb, mint 200 ezer hektár magyar ma-gánerdõ esetében éppen ezért csak aminimális elvárásokért adható maximá-lis területalapú és egyszerûsített eljárás-ban kifizethetõ támogatást tartjuk elfo-gadhatónak a vidékfejlesztés kereté-ben. A jelenlegi helyzetben különösenbizonytalannak érezzük a támogatások2013 utáni meglétét, ezért az ezzel kap-csolatos jogszabály hatályosságánakalapfeltétele a támogatás megléte kell,hogy legyen. Végre Magyarországon isel kellene fogadni az „aki rendel az fi-zet” elvet, vagyis aki korlátoz, annak fe-lelõssége a megfelelõ és arányos anya-gi ellentételezés is. A természetvédelemelvárásainak érvényesítése fontos, denem írhatja felül a magántulajdonhozkapcsolódó jogokat.

Szigorú szabály az idegenhonos fafa-jokkal tervezett erdõtelepítések megtil-tásának lehetõsége a természetes és ter-mészetszerû erdõk 200 méteres körze-tében is /39 § (1)/.

Erdõszerkezet átalakítása. A törvénynemcsak szigorúan tiltja a meglévõ erdõktermészetességi szintjének romlását, deazok természetességi állapotának erdõ-gazdálkodási beavatkozással történõ javí-tásának lehetõségeit is rögzíti /49 §/.

Nagyon fontosnak tartjuk az erdõ-talaj védelmét, a szigorú, bár sok költ-séggel járó tûzvédelmi elõírásokat, vagya vízforrások, vízbázisok, a védett élõszervezetek élõhelyének, az élettelentermészeti vagy tájképi értékek környe-zetének, a közjóléti objektumok védel-me érdekében egyes fák facsoportokkitermelésének megtiltását /65 § (3)/. Ittis meg kell jegyeznünk, hogy bármiféleellentételezés nélkül. De ide sorolhatómég az újulat védelmében elrendelt fa-kitermelési korlátozás is.

A tarvágások alkalmazásának rend-kívül szigorú térbeli és idõbeli megkö-téseit szintén elfogadtuk /68 §/.

Persze a magánerdõ-gazdálkodásszempontjából komoly elõrelépések is tör-téntek a törvénytervezet kialakításakor.Például a szabad rendelkezésû erdõ kate-gória bevezetésében, az illegális fakiterme-lések ellen teendõ intézkedésekben, bele-értve az erdõõrzést, vagy a tervezési, nyil-vántartási, bejelentési rendszer egyszerû-södésében. Ezzel szemben viszont kiugró-an nõtt a bírságtételek száma és mértéke,továbbá a tulajdonosi és erdészeti szaksze-mélyzeti felelõsség. Ebbõl is látható, hogyaz új törvény továbbra is csak ott tesz en-gedményeket, ahol a felelõsségre vonásszigorúbb feltételeit is megteremti egyben.

Magyarország erdeinek területe fõ-ként a magánkézben lévõ területekenzajló erdõtelepítések eredményekéntfolyamatosan nõ. Élõfa-készletünk gya-rapodása messze felülmúlja a kiterme-lések mértékét. Erdeinkben ugrásszerû-en növekszik az alkalmazott õshonosfafajok aránya és a folyamatos erdõbo-rítást biztosító szálalás alkalmazása. Azúj erdõtörvény-tervezet éppen ezekneka folyamatoknak amegerõsítését éstovábbvitelét ga-rantálja. Ezért szá-munkra teljesenérthetetlenek a hi-vatásos és civil ter-mésze tvéde lemmost, éppen mostmegfogalmazottellenvetései annális inkább, mert análuk használatosnapi gyakorlattalszemben tanúsít-hatjuk, hogy minda szakmai, mind atársadalmi vitábanrészvételük végigbiztosított volt, azerdõtörvény-terve-zet elõkészítésé-

nek teljes folyamatában és ennek soránérvényesítették is véleményüket.

Összességében: számunkra a Parla-ment asztalán fekvõ új erdõtörvény ter-vezete elfogadható, megfelelõ biztosíté-kokat ad a természetvédelmi, valamintgazdálkodási szempontok érvényesíté-sére és kiegyensúlyozott megjelenítésé-re a XXI. század kihívásainak megfelelõ-en. Ezen véleményünket ajánljuk a bi-zottság szíves figyelmébe.

* * *Fiatal Gazda Konferencia

Az AGRYA (Fiatal Gazdák Magyarorszá-gi Szövetsége) szokásos éves rendezvé-nyén, az idén 2009. február 27-én tartottFiatal Gazda Konferencián 229 fõ vettrészt. A témák a korábbi évekhez hason-lóan az aktuális agrár- és támogatási kér-dések köré rendezõdtek. Így szó volt azagrár-környezetgazdálkodási programidén induló új támogatási ciklusáról, azUMVP I. tengelyéhez tartozó támogatá-sok meghirdetésérõl, a fiatal gazda intéz-kedés végrehajtásáról, valamint a kap-csolódó adózási, számviteli kérdésekrõl.A rendezvény elõadásai rögzítésre ke-rültek, hamarosan letölthetõk lesznek azAgria.hu Médiatárból.A magánerdõ-gazdálkodókhoz kap-csolódóan Gulyás Levente fõosz-tályvezetõ (MVH) elismerte, hogy a„Mezõgazdasági területek erdõsíté-se” jogcím támogatási kérelmeinekfeldolgozása jelentõs késésben van.Ígérete szerint márciusra sikerül le-dolgozni hátrányukat. (Megjegy-zés: Számunkra legalább ennyirefontos volna a kifizetések felgyorsí-tása és maradéktalan teljesítése is!)

Dr. Somogyvári VilmosMEGOSZ

NEMKY ERNÕ EMLÉKÜLÉS2009. március 31.

A Nyugat-magyarországi Egyetem Erdõmérnöki Kara és a karNövénytani és Természetvédelmi Intézete

tisztelettel meghívja önt

Nemky Ernõ professzor(1909–1986)

születésének 100. évfordulójánmegrendezésre kerülõ Emlékülésre,

melyet 2009. március 31-én 13.00 órakor tartunk.

Helyszín: NYME EMK Növénytani és Természetvédelmi Intézet 2. Tanterem

(Sopron, Ady Endre u. 5. „B” épület földszint)

Prof. Dr. Náhlik András prof. Dr. Bartha Dénesdékán intézetigazgató


Veszélybe kerülnek Magyarországerdõi, ha a kormány elfogadja a me-zõgazdasági tárca által kidolgozotttörvényjavaslatot. A szerdán kabi-net elé kerülõ tervezetet támadja aHeti Válasz Online-nak nyilatkozóFülöp Sándor, a jövõ nemzedékekországgyûlési biztosa.

Veszélyezteti az erdõvagyon védelmétés a természeti értékek megõrzését azerdõgazdálkodásról szóló törvényterve-zet, mert a változtatások túlzottan libe-ralizálják az erdõgazdálkodás szabályaités megfelelõ társadalmi és természetvé-delmi hatósági kontrol nélkül csökken-tik a hatósági jogköröket - állapítottameg Fülöp Sándor, a jövõ nemzedékekországgyûlési biztosa. Az ombudsmanállásfoglalását a szerdai kormányüléselõtti napra idõzítette, bízva abban,hogy a kabinet visszavonja a tervezetvitatott pontjait.

A Heti Válasz Online kérdésére Fü-löp Sándor kifejtette, komoly esélyt látarra, hogy a kormány megfontolja az ál-láspontját, mivel vita folyik a környezet-védelmi, illetõleg az agrár tárca közöttarról, hogy az új erdõtörvényben mi-lyen mértékben érvényesüljenek a gaz-dasági és a közösségi célkitûzések ésfõleg, hogy ezeknek mi legyen az eljá-rási garanciája. „Hasonlóan megosztot-tak az országgyûlési képviselõk, mindkormány, mind ellenzéki oldalon. Eb-ben a vitában mi szeretnénk a termé-szetvédelmi és egyéb közösségi érde-keket segíteni” – hangsúlyozta az or-szággyûlési biztos.

Mint ismeretes, az ombudsman hiva-talból indított vizsgálatot azt követõen,hogy a kormány benyújtotta az Ország-gyûlésnek az erdõrõl, az erdõ védelmé-rõl és az erdõgazdálkodásról szóló tör-vénytervezetet. A jelenleg hatályos tör-vény módosítását a Magyar Köztársaságcsatlakozása az Európai Unióhoz, amegnövekedett erdõgazdálkodói lét-szám és az erdészeti igazgatást is érintõközigazgatási reform tette szükségessé.

Fülöp Sándor szerint ugyanakkor atervezetnek a közigazgatási hatósági el-járás egyszerûsítését megfelelõen ellen-súlyozni kellett volna a korábbinál szi-gorúbb hatósági ellenõrzési kötelezett-ségekkel és a természet védelméért fe-lelõs hatóság, illetve az érintett közös-ségek és szervezeteik részvételi lehetõ-

ségeivel. Az erdõgazdálkodás szabá-lyait – különös tekintettel az egyes er-dõk eltérõ ökológiai értékére, védettsé-gi szintjére és funkciójára – differenciál-tan és sokkal részletesebben kellenemeghatározni, mint azt a törvényjavas-lat teszi.

Az ombudsman szerint a tervezetnem nyújt megfelelõ garanciákat a kör-nyezet magas szintû védelmére, sõt azeddigi védettség szintjét csökkenti,ezért elfogadását ebben a formábannem javasolja. A jövõ nemzedékek or-szággyûlési biztosa kiemelte, a környe-zetvédelmi törvény preambulumábólgyértelmûen kitûnik, hogy a környeze-ti, természeti értékek nemzetünk tulaj-donának tekintendõk, amellyel az ál-lam és polgárai kizárólag bizonyos ke-retek között – elsõsorban a nemzet és atársadalom javára – gazdálkodhatnak.Az erdõgazdálkodás során tehát az er-dõknek mindhárom, egymástól elvá-laszthatatlan alapfunkcióját (környeze-ti, gazdasági és társadalmi funkció) fi-gyelembe kell venni, és folyamatosanmeg kell õrizni. Ennek megfelelõen - a„nemzet tulajdona” kifejezéssel össz-hangban - az erdõmûvelés során a gaz-dasági érdek mellett éppúgy érvényesí-tendõ a környezetvédelmi és társadalmiérdek is.

A tervezet szerinti, kizárólag a tulaj-donos és a hatóság részvételével, a ter-mészetvédelmi hatóságok és az érintettközösségek és társadalmi szervek kizá-rásával lefolytatott eljárások során ho-zott döntések azonban túlzott mértékûteret engednek a gazdasági tényezõk-nek. Ellehetetlenítik az egészséges kör-

nyezethez való jog, mint alkotmányosalapjog védelme szempontjából ki-emelkedõ alapelv, a megelõzés elvénektársadalmi részvétel melletti alkalmaz-hatóságát, ezért alkotmányos visszássá-got idéznek elõ.

Az ombudsman rámutatott arra is,hogy az állami tulajdonban lévõ Natura2000 besorolású erdõk, természetes er-dõk, természetszerû erdõk, illetve szár-mazék erdõk forgalomképtelenségé-nek kimondása jelenthet megfelelõközjogi garanciát arra, hogy a jövõnemzedékek számára történõ megõrzéselsõdlegességgel bírjon a rövid távúgazdasági érdekekkel szemben. Emel-lett szükséges lenne ugyanebben a kör-ben az állami tulajdonú erdõk eladásá-nak vagy haszonbérbe adásának kate-gorikus tiltása.

Az ombudsman bírálta, hogy a tör-vénytervezet alapján nem vesz részt atermészetvédelmi hatóság sem az erdõ-gazdálkodás tervezési szakaszában,sem pedig az éves gazdálkodási tervekbejelentésében a védett természeti terü-letnek nem minõsülõ Natura 2000 terü-leten lévõ erdõk vonatkozásában. Ki-emelte továbbá, hogy a Natura 2000 er-dõk rendeltetésének és az ott megvaló-suló üzemmódnak a meghatározásakorelsõdleges szempontként a közösségijelentõségû fajok és élõhelytípusok vé-delmét kell figyelembe venni.

Fülöp Sándor felkérte a kormányt,hogy a törvénytervezetet jelenlegi for-májában ne fogadja el, csak az alkotmá-nyos visszásságok maradéktalan meg-szüntetését követõen.

(Heti Válasz Online)

Jó tudni

Veszélybe kerülnek Magyarország erdõi?

A WWF Magyarország más zöld civilszervezetekkel összefogva javaslatcso-magot állított össze a természetes állapo-tú, védelmi vagy közjóléti rendeltetésûállami erdõkben folyó gazdálkodás átala-kítására. A WWF ugyanis fontosnak tart-ja, hogy az erdõterületeket drasztikusanérintõ tarvágást a közjóléti vagy termé-szetvédelmi célból kiemelt erdõkben nelehessen a jövõben végezni. A természet-védelmi szervezet azt javasolja, hogy aszóban forgó erdõk egy részén kötelezõ-en vezessék be a folyamatos erdõborítástbiztosító módszereket, amelyeket szá-

mos állami erdõgazdaságnál sikerrel al-kalmaznak. Mindkét témában eredmé-nyes tárgyalásokat folytattunk a terveze-tet kidolgozó szaktárcával.

„Az erdõk természetvédelmi és köz-jóléti szerepe egyre fontosabb a társa-dalom számára, aminek érvényesülésétaz erdõtörvényben szükséges megala-pozni. Nem fogadható el, hogy a védettállami erdeinkben is hasonlóan gazdál-kodjunk, mint a gazdasági erdõkben.” –nyilatkozta Magyar Gábor, a WWF Ma-gyarország igazgatója.

A WWF törvénymódosító javaslatai

(folytatás a következõ oldalon)


A „Családi Értesítõ” szerény célokkal in-dult, összekötõ kapocsként a kb. két tucatAusztriában és Bajorban élõ erdõmérnökközött. Senki sem sejthette, hogy rövididõn belül egy nagy hírközpont lesz, aholegymásra talál a 45-ös emigráció, a Tria-non utáni idõkben a világon szétszóródottmagyar erdészek, és részt vesznek benneközvetlenül otthon a rendszerváltozástátélõ barátaik. A minden irányból érkezõlevelek, beszámolók feldúsították a híra-nyagot; hónapról hónapra új egyének, cí-mek, országok tûntek fel a levelekben.Ezek egészében, vagy esetenként kivona-tolva megjelentek, és utána egy ládábanelfeküdtek az utókornak. Nemcsak gene-rációk találkoztak, de sokszor barátok/ka-marások is egymásra találtak 20-30 évután. Az otthoniak is megtalálták az „ille-gális” beszámolók, levelek kiküldésénekmódját. Az év végére már 70 otthoni levéljött az erdészeti átszervezésekrõl, szemé-lyi hírekrõl, nem beszélve szakcikkek, ta-nulmányok és publikációk áradatáról.(Ezen a „kiskapu” megoldáson nem cso-dálkozom, mert 1957-ben, amikor a határés postai ellenõrzés hermetikus volt, min-den probléma nélkül jött a hír Sopronból,és a waldenom is átjött utánam Vancou-verbe. Remélem, Szent Péter tágra nyitja akaput GySEV segítõinknek, mert megér-demlik.)

Az otthoni beszámolók megérdemel-nének egy alapos, szakszerû feldolgozást,és a személyi hírek kitölthetnék ennek akornak fehér foltjait. Természetesen az ál-lamosított erdõk megszervezésének, in-tézményes felépítésének és új törvényeklétrehozásának körülményei a legfonto-sabb témák. Gondolom, ezek feldolgozá-sát otthoni kollégák már lelkesen végzik asok hivatalos forrásmunka alapján. Én

csupán egy-két „lábjegyzet” formájábanszeretném az érdeklõdést felkelteni.

Szeretném, ha jelen korunk méregzöldtermészetvédõi, akik körömmel kapasz-kodnak féligazságokba, és nem ismerik amagyar erdészet múltját, elolvasnák a hat-vanéves anyagot. A magyar erdészek már1947-ben törvényjavaslatot készítettek (dr.Csák Zoltán) a magyar nemzetipark-rend-szer felállítására, zoológiai és botanikaigénrezervátumok létesítésére és országostermészetvédelmi anyagbázis gyûjtésére.

Egyik levél az Erdészeti Lapok problé-májáról ír: „A Mallerd havonta kétszermegjelenõ (16-32 oldalon) közlönye (Tor-day-Trauer vezetésével) komoly konku-renciát jelent a kevés támogatással élõ Er-dészeti Lapoknak, talán azért is, mert azutóbbi annyira „tudományos”, hogy csakkevés kiváltságos koponya tudja meg-emészteni a közölt erdészeti kísérleteket.”

Azt meglepõnek tartom, hogy a hazá-tól már évek óta elszakadt öreg erdészekmilyen érdeklõdéssel, lelkesedéssel ésszinte késhegyig menõ vitákkal reagálnaka szakmai tanulmányokra. Szinte mindenreakció a tehetetlenségben is segítõ szán-dékú és szívbõl szurkolnak minden szak-mai eredményért.

Az otthoni levelek szinte egyöntetûek aszemélyi hírek esetében; élesen elítélik arendszer személyi politikáját, és az erdõ-mérnök-közösség pedig igen erõsen egyegymásra utalt, összetartó, baráti érdek-szövetséggé kovácsolódik. A tanulatlankáderekbõl lett igazgatók, vagy a más te-rületrõl áthozott új erdészeti vezetõk köz-utálatnak örvendenek. „A sötétbõl elõka-part lumpenproletár lesz a legcsahosabb,és az erdészet belsõ rákfenéje” vagy a „li-geti hintáslegény, aki erdõmérnökök fe-lett basáskodik, inkább a zacskóját vágat-

ja ki, és a hullákon is keresztül gázol a stal-lumért”. Nehéz sora van az erdõmérnö-köknek, de mint szakmai közösség, igenjól vizsgáznak becsületbõl és szakmasze-retetbõl. Mindenki megérti, hogy a fenn-maradás érdekében hozott apró kompro-misszumok mellett a zömük a megadotthatárokon belül jó munkát akar végezni,becsületben élni, és a selmeci hagyomá-nyok szerint valamilyen formában egy-mást támogatni. Ezt a konklúziót az tá-masztja alá, hogy a személyi hírek nagyadathalmazában csupán három személy-rõl találtam kritikus véleményt, és ez ese-tekben több levélíró tollából. Természete-sen ez a Rákosi-rendszer kezdete, és le-hetnek változások késõbb. Az elsõ egyfiatal, tehetséges erdõmérnök, de sajnospályafutása érdekében energiája zömét a„vörös csillag csiszolására fordítja.” A má-sodik, szintén fiatal „gyorsan lecseréltenemzeti szocialista zöld ingét, és átvedlettvörös nyakkendõs szocialistává”. Lehetettvalami ezekben a meglátásokban, mertmindkettõ igen magas vezetõ erdészetipozícióban volt egészen a 80-as évekig.

A harmadik idõs, még Selmecen vég-zett, nyugdíjas korú egyén. Róla úgy le-szedte a keresztvizet öt(!) különbözõ levél-író, hogy nagyon kíváncsi lettem, milyendolgokat írhatott. Egy-két vélemény:„öreg korára felfedezte az eddig sose is-mert közgazdaságtani tehetségét, és ta-pos, hogy az Erdészeti Marx Karcsija le-gyen”, és „Hegedûs pénzügyminiszterrelegymást nyalva írják az ún. Közbaszma-ságtani! tanulmányaikat”, vagy „fisztuláshangján énekli az 5 éves terv dicshimnu-szát. Veszélyes, mert buta is és aljas is”.

Az persze közismert, hogy szakmánksose hódolt be a rendszernek, tüske vol-tunk a szemükben, talán ezért is sújtottakgyakran bennünket, és egyedül nálunkvolt erõs és központilag szervezett „tiszto-gatás” 51-ben, hogy ezt a közösséget is belehessen terelni a közös akolba.

Természetesen a legfontosabb téma to-vábbra is a befogadó országok kereséseés a már külföldön élõ kollégák felkutatá-sa maradt. A bizonytalan latolgatást jel-lemzi: „Nekem is lenne kivándorlási szán-dékom, de nem gondolok fejesugrásra.Mégis itt kellene kivárni türelemmel és fõ-leg idegekkel valami változást.” Minden újlevél és hír reményt, tervezgetést és általá-ban csalódást hoz. Sokfelé próbálkoznak.„Most érdeklõdöm a genfi székhelyûUNASYLVA felõl. Az igazgató egy Sartori-us nevû erdõfelügyelõ, és képzeljétek,nem tud németül az istenadta, így angolulutasított el. Most kellene régen boldogultTozson professzorunk veje, az õ össze-köttetéseivel.” Késõbb kiderült, hogy Sar-

GRÁTZER MIKLÓS

Az erõtörvény más, vitatott pontjaiközül a WWF támogatja az állami erdõkforgalomképtelenségének biztosítását, aprivatizáció lehetõségének kizárását. Emellett a szervezet kiáll azért, hogy a le-gértékesebb, védelmi és közjóléti erdõk-ben továbbra is maradjon meg az évesengedélyeztetés rendszere, és a védett,valamint Natura 2000 erdõk körzeti er-dõtervezésekor a természetvédelmi ha-tóság bevonásra kerüljön. Lényeges elõ-relépés lenne továbbá, ha a környezet-és természetvédõ civil szervezetek ügy-féli jogot kaphatnának a védelmi és köz-jóléti erdõkben folyó gazdálkodássalkapcsolatos érdekeik érvényesítéséhez.

„Az erdõ javai megújítható jellegük-nél fogva azon kevés természeti erõ-források közé tartoznak, amelyekfenntartható módon biztosítanak alap-vetõ szükségleteket. Célunk, hogy afenntartható erdõgazdálkodás során atermészetvédelmi szempontok is érvé-nyesüljenek.” – tette hozzá MagyarGábor.

(WWF Magyarország)

Hirdessen azErdészeti Lapokban!

Elõdeink nyomában

torius magyar, Selmecen végzett, és a le-velet beosztottjai válaszolták meg.

Dél-Amerika felé voltak nyitott kapukés fokozódott az érdeklõdés. „USA utánmagam is elsõ helyre tenném Argentínát,és csak utána Kanadát. Már csak a nyelvmiatt is, mert talán spanyolul még vala-hogy, de azt a bikkfa angol nyelvet sosetudnám elsajátítani. Persze az argentin er-dõkrõl igen kevés az információm. Azt vi-szont olvastam, hogy Venezuelában 600fafaj van. Kár, hogy nincs velünk FehérDani; elõször megtanítana bennünket, az-tán elbuktatna, és beszedné a pótvizsga-díjakat.” Ez a levél azt is említi, hogy F. D.depressziós állapotban kétszer tett öngyil-kossági kísérletet. Megindult a keresés.„Mindent el kell követnünk, hogy felku-tassuk dr. Kovács Ernõ, Réz Bandi (Selme-cen professzor volt) és May Ottó címeit.Egy argentin térképen megtaláltam azt abizonyos Jujuy nevû helyet, ahol Ervin (Ij-jász) barátunk fõhadiszállása van.” A kap-csolat meg is lett, de Ijjász levele igen le-hangoló volt. Néhány kiragadott idézet.„Dél-Amerikában van erdõ, de nincs erdé-szet. Ide szakember nem kell”, vagy „akiide pénz nélkül jön, az szánja el magát párév fizikai munkára, amíg mérnök lehet,mert arra van lehetõség”, és „a bevándor-ló dolgozik, a bennszülött keres”. Szidjaaz éghajlatot és az életstílust. „Egy európaiadja fel a kultúrigényt, ha jön ide. Németújság van, de ide nem jut el az õserdõbe.”Megadja Kovács Ernõ címét, aki Sopron-ban tanársegéd volt, és segített neki a be-vándorláshoz, és Réz címét is.

Réz levele biztatóbb. Dolgozott Vene-zuelában is, ahol szeretik az európai szak-embereket, de pocsék az éghajlat. OttBrazíliában nagyon jók a lehetõségek va-súttervezésnél, és szívesen segítene né-hány kollégának. Azt is írja „itt él már 20éve Sterling barátom, akit még Selmecrõl

ismerek. Vele sokszor összedugjuk fejün-ket. Õ is tudna segíteni, és lakást is adni.Gyertek, hogy ne csak kettesben tartsuk aszakestélyeket. Ráadásul az itteni bencéspapok, akik a magyarok önzetlen támo-gatói is, segítenének. Én mint öreg luterá-nus írom ezt le, és higgyétek el, hogy min-denben szívbõl adnak.”

Persze más hangú levél is jött. „Istenóvjon benneteket attól, hogy elmenjetekKözép-Amerikába. A dzsungelben elõ-ször a klíma ölne meg benneteket, vagyúgy járnátok, mint én. Munkaszerzõdéstírtunk alá vakon két évre fakiteremlést ve-zetni Erdõssy kollegámmal Gvatemalá-ban. Kivittek bennünket a dzsungel mé-lyébe favágónak, hónapokig dolgoztunkingyen. A szökésbe majdnem belepusz-tultunk. Most 20 év múlva még mint turis-ta se mennék arra.” Ehhez hasonlóan:„Takács Csicsa, aki (fekete)vasfákat (Kru-giodendron ferreum) döntött a Brazil/Ve-nezuela határon, majdnem az életével fi-zetett a ménkû nagy mérges pókoknak.”

Mindezen figyelmeztetések ellenére,és más megoldás nem lévén, 8-10 erdõ-mérnök vágott neki egyénenként a dél-amerikai útnak. Vadon Sándor, aki 47éves volt, hosszú és érdekes levélben szá-mol be útjáról és az elsõ pár hónapról azAusztriában maradtaknak. Mikor arról ír,hogy milyen érzés volt a fedélzeten állvanézni, hogyan tûnik el Európa partja, ön-kéntelenül is a mi búcsúpillanatunk juteszembe, amikor 200 soproni erdész sírvaés énekelve nézte a sötétben eltûnõ öregEurópa utolsó csücskét. Vadont és család-ját az apácák segítették bútorral, és egy kisszobával, de rövidesen mint geodétaszakmai munkát kapott, és késõbb jó ne-vû mérnök lett.

Kanada is igen vonzó volt elõdeink-nek. „Végtelen kiterjedéssel, alig feltárt er-deivel, de sokkal zordabb klímájával in-

kább a fiataloknak való. Pedig micsoda le-hetõségek nyílnának ott egy igazi jó erdõ-mérnök elõtt.” Pár évvel késõbb nagy ke-servesen nyíltak is nekünk, de nem azért,mert a bevándorlási hivatal bürokratáinakmegváltozott a merev és negatív állás-pontja, hanem azért, mert mi – szeren-csénkre – vezetõ politikusokkal és sza-kemberekkel tárgyaltunk. Elõdeinket na-gyon lesújtotta az elsõ próbálkozásuk Ka-nada irányában. „Az IRO útján felvettükKanadával is a kapcsolatot. Keresnek ’er-dészeti alkalmazottakat’ Ontarióba, de afeltételek abszolút lehetetlenek. 40 év alattkell lenni, csak család nélkül lehet jönni.Két évet kell aláírni mint favágónak, és azutazási költséget 90 napon belül visszakell fizetni. Két év után lehet kérvényeznia feltételes letelepedési engedélyt. Utánaegy évre lehet anyagi biztosítás mellett acsaládot is kihozni.” Ezek a feltételektényleg drakonikusan kemények, de csakmagyarokra volt érvényes, mert csatlós ál-lamnak voltunk elkönyvelve.

Egy fiatalabb mégis elvállalta az uta-zást, és Quebecben lett favágó. Egy évrerá hosszú levélben beszámolt utazásának,munkájának és észrevételeinek pontos ésnagyon humoros leírásával. Riviere-du-Loup városka leírása nem valami hízelgõ.„Koravén, elnyûtt emberek” és „senki setûri az inget a nadrágba – még egy magyarkondás is elõkelõbb”, de a jó az, hogy„igen jó vadászpuskát már lehet venni 80dollárért”. Neve elmosódott, pedig igenérdekelne. Érdekes a konklúziója: „a fizi-kai munka nem bánt, a 30°-os hideget is kilehet bírni, de igazán attól félek, hogy párév múlva én is olyan leszek, mint ezek”.Kár, hogy 30 évvel késõbb, amikor több-ször átutaztam ott, nem néztem meg ala-posan a helyieket, és kerestem volna köz-tük egy deklasszált öreg soproni erdészt.

(folytatjuk)


A képen balról jobbra: Modly István, Csányi Aladár, Farkas Jenôné, Násfay Árpád, KapácsiMilkós, Jellachich László és Vitézy László

Aki a képet készítette, Koller Pál


Tárgy: Az Országos Erdészeti Egyesületelhelyezése az Információs Központba(Budapest, II., Budakeszi út 91.)

2009. február 24-én valamennyi el-nökségi tag kör-e-mailben megkaptaSchmotzer András általános alelnök ál-tal összeállított döntés-elõkészítõ anya-gát, valamint Zambó Péter úrnak, a Pili-si Parkerdõ Zrt. vezérigazgatójának kül-dendõ levéltervezetet.

E módszer alkalmazása azért váltszükségessé, mert a 2009. február 24-retervezett elnökségi ülés objektív okokmiatt (betegségek) elmaradt.

A megadott határidõre 8 elnökségitag válaszolt (nem adott véleményt Bo-dor Dezsõ Károly, Horgosi Zsolt és Má-té Zoltán). A beérkezett válaszok alap-

ján Dr. Pethõ József elnök úr pontosí-totta Zambó Péter vezérigazgató úr ré-szére küldendõ levéltervezetet, amelyérdemben az elõterjesztést nem módo-sította.

A beérkezett szavazatok alapján 7 el-nökségi tag egyetértett azzal, hogy a je-lenlegi gazdasági helyzetben az Egye-sület nem vállalhatja fel az InformációsKözpontba történõ felköltözést. Ha-raszti Gyula új eljárást javasolt, tehát eb-ben a kérdésben nemmel szavazott.

5/2009. (február 26.) sz. határozatAz elnökség 7 igen és 1 nem sza-

vazattal az alábbi határozatot hozta: – az Egyesület pénzügyi helyzete

nem teszi lehetõvé az InformációsKözpontba való felköltözést, mivel a

Fõ utcában a középtávú elhelyezke-désünk gazdaságosabban biztosított.

– Az Információs Központban ajelenleg használt helységek bérletidíjáról tárgyalni kell a Pilisi Parker-dõ Zrt.-vel.

– A MEGOSZ-szal együtt a közö-sen használt helységek arányábancélszerû a megoldást keresni annakérdekében, hogy az így felszabadu-ló irodahelységeket a Pilisi Parker-dõ Zrt. bérbe adhassa piaci áronharmadik fél részére.

– 2014. január 1-vel térjünk visszaaz Információs Központba való fel-költözésre.

A határozatról a mai nap folyamán azOEE a 27/2009. sz. levelében értesítettea Pilisi Parkerdõ Zrt. vezérigazgatóját.

Schmotzer Andrásáltalános alelnök

Egyesületi hírekROVATVEZETÔ: ORMOS BALÁZS

Emlékeztetõ

Az OEE Szeniorok Tanácsa és Erdõ-mûvelési Szakosztálya közös rendez-vényen vitatta meg „Az erdõmûvelésszakirodalmának fejlesztési lehetõsége-it, a Magyarország erdõgazdasági tá-jai” kötetek megújítását.

A nagy érdeklõdéssel kísért rendez-vényt a szeniorok részérõl dr. S NagyLászló elnök nyitotta meg és köszöntöt-te dr. Danszky Istvánt a „Zöld könyvek”szerkesztõjét, Schmotzer Andrást az OEEalelnökét, Zambó Pétert a Parkerdõ Rt.vezérigazgatóját, az elõadókat és a tagsá-got. Vázolta a közös téma idõszerûségéttekintettel az erdészeti szakma sokfélekihívásaira továbbá arra, hogy a részve-võk egy jelentõs része a „Zöld könyvek”készítése idõszakának szakmai igényeitvolt hívatott megjeleníteni, a mai gene-ráció képviselõi pedig e korszak elvárá-sai szerinti szempontokkal aktualizálhat-ja a több kötetes elismert alapmûvet.

Urbán Pál az erdõmûvelési szakosz-tály elnöke a legérintettebb mûvelési szak-

osztály nevében köszöntötte a résztvevõ-ket, kifejezve elégedettségét azért is,hogy a tanácskozáson a jelenlegi gyakor-latot, illetve a tapasztalatot közvetítõ kol-légák cserélhetik ki gondolataikat ebbenaz idõszerû témában (Lásd vezércikk).

Dr. Danszky István a „Zöld” köte-tek szerkesztõje számtalan elismerõdokumentum felmutatásával méltattaa fél évszázaddal ezelõtti termékeny éskollegiális együttmûködést, amelynekeredményeként akkor, a kimagasló tar-talmú mû „megszülethetett”.

Visszatekintésében vázolta, hogy ak-kor volt egy kiváló erdõmûvelõ gárda,„aranycsapat”, akik minden ismert ne-hézség ellenére/mellett nem a politiká-nak, hanem a magyar erdõnek voltaktántoríthatatlan elkötelezettjei. Életük,munkájuk, erkölcsi tartásuk példa lehetaz újabb erdészgenerációknak. Sajnál-kozását fejezte ki, hogy nem jöttek elkellõ arányban az újabb irányzatok tu-dományos képviselõi. Részvételükkel ta-

lán közelebb jutottunk volna az 1960-70-es idõszaktól módosuló kritikus, lénye-gesebb szakkérdések értelmezéséhez,tartalmi kritériumai tisztázásához.

Ugyanis az „alapmû” értékeit nemlenne bölcs dolog mellõzni az esetlege-sen vitatható, de alapozó részei miatt,hiszen az akkori korszak erdõmûvelõimár az 1950-es évek közepétõl a termé-szeti tényezõk, erdõtársulások szerintkialakított erdõgazdasági tájak ismérveialapján tevékenykedtek. Az erdõmûve-lés fejlõdésének további eredményevolt, hogy 1960-tól termõhely, erdõtár-sulás, erdõtípus összefüggésben kerül-tek kidolgozásra az akkori irányelvek.Vagyis a növénycönológiai, ökosziszté-ma-szemlélet érvényesült mind az erdõ-felújítások irányításában, mind az erdõ-nevelésben, az erdõsítési, erdõtelepítésiés a fásítások fafajai megválasztásában,a technológiák alkalmazásában, de azerdõfelügyeletben is, ami akkor kor-szerûnek és eredményesnek bizonyult.

Tájékoztató a Szeniorok Tanácsa ésaz Erdõmûvelési Szakosztálya közösrendezvényérõl

A ma átalakuló társadalmi, gazdaságiviszonyai is megkívánják az erdõgon-dozás korszerûsítését. A korszerû erdõ-mûvelési elveket a társadalom igényei-re és az újabb kutatások tapasztalatairafigyelemmel lehet megfogalmazni. Azökológiai ismereteken nyugvó erdõgaz-dálkodásnak és erdõmûvelésnek ki kellelégítenie a környezetvédelmi, termé-szetvédelmi elvárásokat és az üdülésifunkciókat is. Ezek jelentõs részét már aZöld könyvek is tartalmazták, fõleg táj-egységek, termõhely, erdõtársulás tekin-tetében. A könyvek megújítása célkitû-zéseiben érzékeltetni ajánlatos, hogy azerdõben folyó munkák az erdõ érdeké-ben történnek. Tartalmazzák mind aszakmai, társadalmi, mind a gazdaságiértékrend érvényesítésének az alapvetõszempontjait, irányultságának bizonyoskeretfeltételeit. Vissza kell ugyanakkorállítani az erdõmûvelési munkák helyét,rangját, és az erdõmûvelésben dolgo-zók megbecsülését.

Erdõmûvelési elképzelések együtt-mûködéssel kidolgozandó alapmûvébena gyakorlattal alátámasztott szakanyagotaz új ismérvekkel úgy célszerû összeil-leszteni, hogy a hasznosítás leírásában akellõ tagoltság és a részletezés arányosanérvényesüljön, nevezetesen pl. a tájakösszevonása vagy az esetleges mûveletiszintek meghatározása. A közönségszámára pedig érthetõ érvekkel és szó-használattal kell a lakosságot tájékoztat-ni, hogy az új „Zöld könyv” döntõen azerdõgondozás, ill. erdõmûvelés alapmû-ve. Beilleszkedik a nemzetközi rendszer-be, összhangban van természetvédelemidõszerû és jogos követelményeivel, dearányosan szolgálja a társadalom elvárá-sait és kielégíti a gazdasági célokat is.

Az elõadásokat követõen véle-ményt nyilvánítottak: Köveskuti Gy.,

Gyürki J., Holdampf Gy., dr. Erdõs L.,Schmotzer A., dr. Király P., Csépányi P.,Bényei S., dr. Varga B., amelyek alapjánüzenetértékû megállapítások a követ-kezõk:

– A Zöld könyv az egyik legnagyobberdész összefogás pozitív eredményevolt, és az abban foglaltak jelentõs ré-sze ma is helytálló, mivel az akkor kor-szerûnek minõsülõ Babos-féle táji erdõ-mûveléssel „szinkron” elveket rögzített.

– A megújítandó Zöld könyvek tar-talmi kritériumánál célszerû tisztázni,hogy mennyire legyen monográfiai, il-letve tájjellegû munka, figyelemmel ar-ra is, hogy mivel az ágazatunk társadal-mi centrikussá vált, határt kellene vonnia szakmai és a társadalmi igény szolgá-lata, aránya között.

– Az elõkészítés alatt levõ munka ér-zékeltesse az erdõ ökológiai, szociálisértékrendjével arányosan a további fon-tos értékalkotói szerepét. A fatermesz-tésen túl mind a tartamosságot, illetvefenntarthatóságot, mind a leghatéko-nyabb klimatikus befolyásoló, bioener-gia-szolgáltató jelentõségét. Vagyis azerdõvagyon valós használati értékétajánlatos valami módon jobban kifejez-ni. Határozottabban érzékeltetni a faül-tetvény és a biodiverzitásában gazda-gabb erdõ közötti értékrendet és azutóbbi elidegeníthetetlenségét.

– A könyv szerkesztésekor az irány-elvekre kellene nagy figyelmet fordíta-ni, és nem a módszerre.

– A figyelem arra is kiterjedt, hogyaz erdészeti munkák végzésében, felü-gyeletében oly nagy különbségek je-lentkeznek az országrészek között,hogy egységes szemlélet és egységescselekvés kialakításában az erdõfelü-gyeletnek kellene nagyobb szerepet be-tölteni.

– Az új Zöld könyv az erdõ korábbitermelési célú prioritását mérsékelve akomplexebb értékrendet úgy is szolgál-ja, hogy csak a természet által megter-melt produktumhoz adjon hozzáférést,– engedjen kitermelhetõséget. A társa-dalomban megjelenõ új igényekkel, an-nak mértékéig lehessen számolni.

– Sok helyen az egyedüli lehetségesmódszer lett a természetvédelmi igé-nyeknek is megfelelõ erdõkezelés, ahola folyamatos erdõborítás melletti gaz-dálkodással a természet erõit felhasz-nálva a közvélemény által jobban elfo-gadott módon gazdálkodhatunk. Téve-dés, hogy nincs jövõnk! Stílusváltásravan szükség!

Rostáné Reményfy Rita,Dr. S Nagy László és Urbán Pál


Új belépõk

Baranya megyei HCs: Szijártó Ti-bor erdõmérnök, Kubicza Tamáserdésztechnikus, Regõs György er-désztechnikus, Bp. FVM HCs: Dr.Czibulka Edit egyéb felsõfok, GyõrMagánerdõ HCs: Németh Évaegyéb felsõfok, Kaposvári HCs:Szehágel István erdésztechnikus,Németh Ádám erdésztechnikus,Karsai Anikó egyéb felsõfok, Békésmegyei HCs: Lovász Lóránt erdõ-mérnök, Kecskeméti HCs: FábiánGábor erdésztechnikus, TamásiHCs: Molnár Gábor erdésztechni-kus, Tamis László erdésztechnikus,Kovács Tamás Csaba erdõmérnök,Firbás Bálint erdõmérnök, KövecsesPéter erdésztechnikus, Egyéni tag:Gyõriványi Dániel erdõmérnök

Dr. Balogh Ferenc(1924–2008)

Újabb fájdalmas vesz-teség érte az 1943-ban iratkozott erdõ-mérnökjelöltek mégélõ csapatát. Ez azévfolyam volt a 200éves múltra visszate-kintõ erdészeti felsõ-oktatás legnépesebb(133 fõ) kezdõ évfo-

lyama. Reményekkel és lelkesedéssel ké-szültünk a Kárpát-medence, az alföldi pusz-taság és a hegyvidéki kincses erdõségeinkszakszerû kezelésére. Sajnos a II.világhábo-rú kiméletlen földrajzi, gazdasági változásaiés a körülmények átalakulása a szakmában

is új helyzetet teremtettek. Sokan kénysze-rültek más, rokon szakterületre (vasút, szál-lítás, útépítés, térképészet, földmérés, víz-ügy) többen távoztak külföldre és csak meg-fogyatkozva tudtak a hazai erdészet terüle-tén elhelyezkedni.

Dr. Balogh Ferenc, aki 2008. 12. 05-énhunyt el, a még élõ (15 fõ hazai) „öregek”közül, végig a hõn szeretett erdészet terüle-tén hasznosította tudását és tapasztalatait.Temetése 2008. 12. 16-án a Cinkotai temetõ-ben volt, ahol végsõ útjára Családja, Barátai,Erdésztársai, Tisztelõi, Ismerõsei kísérték el.

Drága pályatársunk középiskolai tanulmá-nyait a Szegedi Piarista Gimnáziumban vé-gezte, ahol hûséges tagja volt a Cserkészcsa-patuknak, az utóbbi években az öreg cserké-szeknek. Ez a körülmény is nagyban az erdõ,a természet szeretete felé irányította érdeklõ-

dését. Mûszaki és széles körû biológiai felké-szültsége a szakma különbözõ területeire irá-nyitotta életútját, az abban az idõben jellem-zõ gyakori szervezeti változtatások között.

Elsõ munkahelye a Szegedi Erdõgazdasá-gi NV, majd a Kiskunhalasi ErdõgazdaságDebeáki üzemegységvezetõje volt. Itt fela-data a sivár, futóhomokos pusztai világbanúj erdõt telepíteni, amibõl közel 300 ha meg-valósítása fûzõdik nevéhez. Újabb beosztá-sában a Kecskeméti és Szegedi területen,magasépítési elõadói feladatokat kapott.

Idõközben, 1953. május 10-én házassá-got kötött Kerkápoly Emmával, két nagy-szerû lánygyerekük aranyozta be életüket.Isten áldásával Felesége gondozta utolsó le-heletéig.

1954-ben Budapestre helyezik az orszá-gos hatáskörû Erdõgazdasági Építõ Vállalat-


hoz. Ezt követõen 1956-ban az OEF fõmérnö-ki beosztásában gépesítési feladatokkal fog-lalkozott, így munkájához kapcsolódott aSTIHL program szervezése is. A MÉM 1967évi megalakulásával áthelyezik az ERTI kuta-tói állományába, feladata az aprítéktermelésfejlesztése. Ebbõl a témakörbõl az Erdészetiés Faipari Egyetemen mûszaki Doktori címetszerez. 1969-tõl 1984-ig az AGROTRÖSZT(majd AGROTEK) munkatársa, üzletkötõje,késõbb csoportvezetõje, 1990-ig felkért szak-tanácsadója. Feladata az erdõgazdaság és el-sõdleges faipar gépellátása volt.

1969-tõl 20 éven át az Országos Erdésze-ti Egyesület Gépesítési Szakosztályának tit-kára, az utóbbi években a Szeniorok Taná-csának tagja.

Szakmai munkájának elismeréséül többkitüntetést kapott. Igy az Erdészet KiválóDolgozója, Kiváló Kutató, Vadas – 100 évesERTI emlékérem és Miniszteri Kiváló Dolgo-zó elismerésekben részesült. A gépesítés te-rületén számos külföldi tanulmányúton vettrészt, hasznosítva azok tapasztalatait.

Aktív munkaidejében több szakkönyvtársszerzõje, mintegy 15 szakcikk írója, vala-mint oktatófilmek szakértõje is volt.

Szakmánk iránti hûséged után különösenfájó szívvel búcsúzunk a mindannyiunk „Fi-rincétõl”, aki az élet minden területén tájé-kozott volt. Ígérjük, hogy kedves diákéve-ink derûs, vidám szerenádjainak „hegedû-sét” és bölcs életfelfogását emlékeink közöttigyekszünk minél tovább megõrizni és gyak-ran felidézni.

„Firinckénk” nyugodj békében, mi is Ve-led leszünk

Zágoni István és még élõ Diáktársaid

Dr. Halupa Lajos (1933–2009)

Az Erdészeti Tudomá-nyos Intézet nevébenbúcsúzom dr. HalupaLajos erdõmérnöktõl,az ERTI egykori mun-katársától, nyugalma-zott tudományos osz-tályvezetõjétõl.

Egy olyan munka-társunktól búcsúzunk,

aki mintegy fél évszázadon át az ERTI-ben dol-gozott, elsõsorban a nemes nyárakkal, a gyor-san növõ fafajokkal foglalkozott, vezette a reábízottakat. A nyugdíj nem jelentett számáravisszavonulást. A kutatáshoz és az erdõhözmég egészségi állapotának megromlása után isúgy ragaszkodott, mint a példaként említett el-sárgult nyárfalevél. Az elmúlt 76 esztendõ alattazonban a biológiai kötõerõ elfogyott és:” le-hullott a rezgõ nyárfa ezüstszínû levele”… ésmost itt állunk a hamvait tartalmazó urna elõtt,hogy a végsõ búcsú keretében emlékezzünk rá

Emlékezésünk elsõ gondolatát Pál apos-toltól vettük. Vele együtt õ is elmondhatja:„A jó harcot megharcoltam, a pályát megfu-tottam, a hitet megtartottam. Most készenvár az igaz élet koronája, amelyet azon a na-pon megad nékem az Úr, az igazságos bíró”.Errõl az útról, amelyet dr. Halupa Lajos aktíverdõmérnökként bejárt elegendõ, ha olyanszemelvényeket emelünk ki, amelyek azt bi-

zonyítják, hogy az Erdészeti TudományosIntézet, a magyar erdész szakma egyik kivá-ló tagjától búcsúzunk mi, akik a gyászolócsaláddal együtt érezve körülvesszük a ham-vait tartalmazó urnát.

1933-ban született, erdõmérnöki oklevelét1957-ben szerezte meg Sopronban. A Kiskun-sági Állami Erdõgazdaságnál kezdte mûködé-sét, ahol 1964-ig különbözõ beosztásokbandolgozott, ahol széleskörû gyakorlatot szer-zett. Ekkor került az ERTI-hez, ahol elõször fe-leségével együtt 1967-ig az ERTI Püspökladá-nyi Kísérleti Állomásán dolgozott mint tudo-mányos munkatárs. 1967–1984 között Család-jával Sárvárra került, ahol tudományos mun-katárs, majd állomásigazgató helyetteskéntfejtette ki egyre sokoldalúbbá váló tevékeny-ségét. 1984-tõl 1994-ig Budapesten, az IntézetKözpontjában mint tudományos osztályveze-tõ irányította az Erdõmûvelési és faterméstaniOsztályt. Már egyetemista korában érdeklõ-dött az erdészeti kutatás iránt. A Gondviselés-nek is köszönhetõen Sopronban olyan erdõ-mérnök feleséggel, Grósz Zsuzsannával áldot-ta meg az Ég, aki az átlagosnál szintén jobbankötõdött az erdészettudományhoz.

Kutatási témái közül a legjelentõsebb atermõhely kutatás, a gyorsan növõ fafajoknemesítése, termesztése és fatermése, a ter-mészetvédelem és a természetközeli erdõ-gazdálkodás volt. Részt vett a Bõs-Nagyma-rosi vízlépcsõ ökológiai hatásvizsgálatában,ennek 1995-ig az irányítója volt. A termé-szetvédelem területén többek között ki-emelkedõ munkát végzett a hazai erdõrezer-vátum hálózat kialakításában. Ebben a téma-körben két olyan kutatási téma vezetõjevolt, amelyhez a támogatást az Országos Tu-dományos Kutatási Alaptól pályázat útjánnyerte el. Sokoldalú, eredményes kutatóvolt. Kutatásainak eredményeit hét könyv-ben társszerzõként és 86 tudományos publi-kációban tette közzé. A kutatásban töltött félévszázad alatt megérlelõdött benne, hogykutató erdésznek lenni hivatás és elhivatott-ság, és nem foglalkozás.

Halupa Lajos szakmai életmûvébõl csakszemelvényeket emeltem ki a teljesség igé-nye nélkül. A búcsúzáshoz a végzett munkaeredményességének méltatásán túl számosegyéb, fontos dolog is tartozik. A szakmaszeretetét, a teremtett világnak, az erdõ élõ-világának a védelmét, az erdõ sokoldalúhasznosítását szolgáló aktivitását emelem kitöbbek között. Az erdõnél, a fáknál csak azembereket, elsõsorban a családját szerettejobban. Az erdõmérnök házaspár buzgalmamegsokszorozta az évtizedekig együtt töltöttkutatások hatékonyságát és megbízhatósá-gát azáltal is, hogy egymást segítõ kritikusokvoltak. Együttes tevékenységük is jó példa-ként szolgálhat.

Úgy tartom, hogy ezekkel a gondolatok-kal is vigasztalja Lajos szeretteit, barátait,munkatársait. Nehéz a meg nem változtatha-tóba belenyugodni. A búcsú könnycseppje-in át az a lelki öröm nyújt megnyugvást,amelyet a hálaadás fon össze, amikor az em-ber megköszöni az Istennek azt, aki elment,aki 76 éven át cselekedte mindazt, amirõleddig szóltunk.

Amikor utolsó istenhozzádot mondunkdr. Halupa Lajos erdõmérnöknek, az ERTI

volt tudományos osztályvezetõjének, veleegyütt az Ég felé szálló Te Deumot, hálátmondunk életéért és fohászkodunk földöntúli jutalmáért. Itt a földön szeretettel õriz-zük emlékét.

A hívõ ember a búcsú szavaihoz kötiilyenkor az Úristenhez szóló kérését : „ AdjUram örök nyugodalmat neki és az örök vi-lágosság legyen osztályrésze, nyugodjon bé-kében!

Kedves Lajos! Egykori Munkatársunk! Is-ten Veled!!

Dr. Solymos Rezsõ

Jaksa Ferenc(1943–2009)

Jaksa Ferenc nyugal-mazott erdõfelügyelõéletének 66. évébensúlyos betegségbenehunyt. Temetése2009. január 30-ántöbb száz gyászoló je-lenlétében a kiskun-halasi Katolikus Te-metõben volt.

Elbúcsúzni jöttünk Jaksa Feri barátunk-tól, kollégánktól az erdésztársadalom, a sze-gedi technikumi osztálytársak e hagyomá-nyosan zárt, szoros közösségek nevében.

Több mint fél évszázada 1958. május 27-én találkoztunk elõször a Szegedi ErdészetiTechnikumban, a felvételi vizsgán.

Feri, Te a Csongrád megyei Erdõgazda-ság baksi erdészkerületében töltötted le agyakornoki évet, közel a sövényházi (maópusztaszeri) erdõkhöz, ahol korán (1946-ban) elhunyt Édesapád szolgált, a Pallaviciniuradalom kiváló erdészeként.

A természet-, az erdõszeretet öröklõdött,hiszen testvérbátyád, István és öcséd, Jánosis erdész lett.

Nem a szomorú körülmény mondatja ve-lem, de mi, osztálytársak, korán felismertük,elismertük értékes tulajdonságaidat: szorgal-madat, szervezõ- és közösségformáló ké-pességedet, eredményes tanulmányi mun-kád. A sok-sok történet és emlék közül csakegyet emelek ki: a technikumi évek során aheti és éves nagy-gyakorlatainkon Te voltálHalász tanár úr jobbkeze, közülünk a kerü-letvezetõ erdész, csupa nagybetûvel!

Osztályunk – fél évszázad távlatából is el-mondhatjuk – erõs, összetartó közösség, hi-szen évenként az ország különbözõ pontjainmegtartott családi találkozóink, – melyeknekTe egyik szervezõje voltál – ezt bizonyítja.

Wass Albert írja a Tavak könyvében: „há-romféle ember él a világon: a rontó ember, agyûjtõ ember és a látó ember.”

Te „látó ember” voltál!Munkád során mindig az alkotás vágya, a

jó és még jobb teljesítmény elérése vezérelt.Kezdõként (1962), mint erdésztechnikus

gyakornok a Hódmezõvásárhelyi ÁllamiGazdaságnál, majd a Kiskunsági Erdõ és Fa-feldolgozó Gazdaság Bugaci és Kiskunhala-si Erdészeténél fásító kerületvezetõkéntténykedtél. Néhány öreg fasor és erdõn kí-vüli fásítás még ma is dicséri munkádat.

Szakmai életutad jelentõs állomása 1968.Az akkor újraszervezõdõ erdészeti igazgatás


dél-alföldi regionális szervezetének alapítótagja voltál. Az intézmény neve, jogi státuszatöbbször változott, de Te, mint a Kecskemé-ti Erdõfelügyelõség erdõfelügyelõje – har-mincöt éven keresztül kiskunhalasi állomás-hellyel – 2003. évi nyugdíjba vonulásodig,töretlen szorgalommal végezted munkádat.Az erdészeti ágazat területén a Duna–Tiszaközi homokhát legdinamikusabban fejlõdõtérsége volt a felügyeleti körzeted.

Életed során, közel 25 000 ha erdõ létre-hozásában vettél részt.

Kapcsolatteremtõ, szervezõkészségederedményezte Kiskunhalas neves környezet-védõ fõorvosával – Csetényi Artúrral – több év-tizedes munkakapcsolatod, melynek eredmé-nyeként több emlékliget, közpark, fásítás léte-sült a térségben. Meghatározó érdemeid van-nak a kiskunhalasi Sóstói parkerdõ létrehozá-sa, megmentése, berendezése területén is.

Munkádat számos intézményi, szakmaiés társadalmi kitüntetéssel ismerték el.

2002-ben országos viszonylatban az éverdõfelügyelõje lettél.

Klaus Hemmerle, Achen filozófus püspö-ke írja:

„Nem vagyunk képesek mindent megvaló-sítani életünkben, mégis kötelességünk viszo-nozni az ajándékot, amiben részesülünk. Ne-künk kell végigszõni a szálat, amit kaptunk, sa mi felelõsségünk, hogy továbbadjuk.”

Végigvitted életed fonalát, most már azutódokon a sor!

A találkozás reményében búcsúzunk!Nyugodjál békében!

Gõbölös Antal

Gáspár András

Sopron városa, az alma-mater, az évfolyam-társak, a barátok búcsúzunk tõled, hogymég egyszer utoljára találkozzunk. Remé-lem – az égi erdõket járva – látsz és hallaszbennünket. Mindig igaz ember voltál.

Szeretted az életet, tudtál vidám, bohémlenni, ha arról volt szó.

Anekdotázhatnék – órákig, napokig, he-tekig…, csak néhányat ezek közül:

– amikor az egyetemen az elsõ oroszóránállva fogadtuk kedves tanárnõnket, aki oro-szul köszönt nekünk, és Te huncutul súgtad,hogy … azt mondta, hogy üljetek le… és ezt mimegtettük, mert hallgattunk Rád;

– vagy amikor egy soproni szüret kap-csán Varga Miska papájának, Pali bácsinak –akit nagyon tiszteltél – elkérted a fogatát, ésvégighajtottál a Várkerületen;

– vagy egyik törzshelyünkön, a Deák Étte-remben többször megfogalmaztad abbéli vá-gyadat, hogy egy köbmétert szeretnél kirakni azáltalunk megivott sört tartalmazó üres üvegek-bõl – de ennek ötödénél mindig elfáradtunk;

– vagy amikor ötödéves korunkban Tedélelõtt megvédted a diplomádat, így mér-nök lettél (elõbbre voltál a névsorban, mintén, én csak másnap következtem) este egygasztronómiai mûintézményben sörözvénmegkérdezted: Mondd Lajos, jártok még is-kolába? Hogy vannak a hallgatók?...

Soha nem szerettél veszíteni, de – ha arrakerült a sor – emelt fõvel tudtál. Így volt ez apókerrel, a galambröptetéssel és így volt eza munkával, a céggel.

Csak ezt az utolsó nagy csatát a kórralnem tudtad, nem tudtuk megnyerni.

… fa mindenkit elkísér abölcsõtõl a koporsóig….A kecskeméti öreg templom nagyharang-

ja, a hortobágyi csikók is búcsúznak Tõled. NYUGODJ BÉKÉBEN!

Nagy Alajos

Kertész Károly (1919–2008)

Kertész Károly, a bör-zsönyi erdészek nagytanítómestere közel ki-lencven évet élt. Egy-kori munkatársai, bará-tai, tisztelõi közül alignéhányan vannak mégközöttünk. 2008. szep-tember 12-én álltunk aravatala mellett, a ke-

lenföldi temetõ római katolikus kápolnájában. 1919. április 14-én született Budapesten,

vasutas családban. A Család késõbb Nagy-börzsönybe költözött.

Erdész pályáját az Esztergomi AlerdészSzakiskola elvégzésével alapozta meg, ahol1938-ban szerzett oklevelet. Elsõ munkahe-lyét a Gerecsében, Tardosbányán, a prímásibirtokon találta meg. Innen került 1940-benKárpátaljára, a Bustyaházi Állami Erdõigaz-gatóság Ruszturai Erdõhivatalához, mint iro-dai erdész.

Pályaívét a háború törte meg: 41-ben ka-tonai szolgálatra hívták be és az orosz fron-tra vezényelték. ’42-tõl ismét Ruszturán üze-mi segédtiszt ’44 júniusáig, mikor is újrafrontszolgálatra hívták. Ez egyben az életét,szakmaiságát nagyban meghatározó kárpá-taljai évek végét is jelentette. A dunántúliharcokban megsebesült, a németországikórházból amerikai hadifogságba került,ahonnan ’46 januárjában térhetett haza.

Hazatérése után a Balassagyarmati Erdõ-igazgatóság Börzsönyirtási Gondnokságánálkezdett dolgozni, mint üzemi segédtiszt. Lel-kiismeretes, szorgalmas munkával gyorsanlépegetett elõre a ranglétrán, elõbb szakelõ-adó, majd üzemegység-vezetõ beosztásbakerült.

1953–1955 között Zagyvavölgyi Erdõgaz-daságnál fahasználati elõadó, majd – azújabb átszervezés után – a Váci Erdõgazda-ság Nagybörzsönyi Erdészeténél mûszakivezetõ lett. Ezek egyben a családalapításévei is, 1954-ben megnõsült.

Az ’56 utáni zûrzavaros idõszak Õt semnem kerülhette el: elõször 3 hónapos „fejtá-gításra” Kistarcsára vezényelték, majd amunkahelyérõl is elküldték – feleségével,Magdikával együtt.

Egy évig segédmunkából volt kénytelenfenntartani családját, majd 1958-ban vissza-vették, ekkor került a Diósjenõi Erdészet-hez. A borsosberényi erdészkerület vezette1960-ig, majd erdõmûvelési mûszaki vezetõbeosztást kapott. Ez lett az utolsó, egybenleghosszabb állomáshelye a szakmai pálya-futásának: közel két évtizeden át gondozta,ápolta a Keleti-Börzsöny erdeit.

Láthatta még a Pogány – Rózsási nagy fa-kitermeléseket, ezerhektárnyi erdõ felújítá-

sa, az egykor volt Svábné-, illetve Wenck-heim-féle erdõbirtok különleges értékû állo-mányainak példamutató színvonalú tovább-nevelése, erdészgenerációk pályájának elin-dítása fûzõdik a nevéhez. A keze nyomátõrzik az erdészet fenyvesei is.

A korabeli erdészszakma legjobb meste-reitõl tanulhatott, klasszikus elõdeineknyomdokain, azok méltó utódaként élt ésdolgozott. Egyenes derékkal, tiszta lelkiis-merettel élt. Tisztességét, emberségét, szak-mai becsületét sem háború, sem diktatúranem tudta eltorzítani. Pályája maga a törté-nelem: azt a harmincas évek uradalmi vilá-gában kezdte, végigélte és dolgozta a hábo-rút, majd a kommunizmus évtizedeit.

Értett a fiatalok nyelvén, szívesen osztot-ta meg velük páratlan tudását, tapasztalatait.

Magam is azon szerencsések közé tarto-zom, akiket – akkor már, mint nyugdíjas –kezdõként a bizalmába fogadott és tanácsai-val, példájával segített az elindulásban.

Személyiségébõl olyan tartás, erõ és me-legség sugárzott, amilyet ma már csak a szép-irodalomból ismerhetünk.

Nyugodjon békében!Haraszti Gyula

Pammer László(1925–2009)

2009. január 13-ánvettek végsõ búcsútPammer László erdõ-mérnöktõl, MÁV mér-nök fõtanácsostól arokonok, tisztelõk,volt munkatársak asoproni Szt. Mihálytemetõben.

Pammer László1925-ben Pestszenterzsébeten született,ugyanott érettségizett. Pályaválasztására fel-tehetõen hatottak a körösmezei erdõgond-nok nagybátyjánál látottak, ahol az erdei va-súttal, kötélpályákkal és egyéb erdészetiszállító eszközökkel ismerkedett meg. 1943-ban iratkozott a József Nádor Mûszaki ésGazdaságtudományi Egyetem erdõmérnökiosztályára. Oklevelét 1948-ban, az évfolya-mon az elsõk között szerezte meg. Egyetemitanulmányai a háborús, ill. az azt követõévekre estek, kényszerszünettel és háborúsnehézségekkel. Az oktatás megindulásávaljelentõs szerepet vállalt a közösségi életben.Az Ifjúsági Körben Mersich Endre és Ig-mándy Zoltán elnöksége idején a fõtitkáritisztet töltötte be, ahol az egyetemi menza ésaz Egyesület adminisztrációs ügyeiben haté-konyan tevékenykedett.

Mûködését 1949-ben a MÁV Szombathe-lyi Igazgatóság osztálymérnökségén kezdtemeg. Ezekben az években az állami erdészetaz erdõk csökkenése miatt csak igen kis lét-számban fogadott fiatal erdõmérnököt. AMÁV-nál viszont a háborús károk helyreállí-tása és a mérnökhiány miatt számos erdõ-mérnök kapott megélhetést.

1951-ben a celldömölki pályaépítõ kiren-deltségen geodéziai munkákat végez, 1955-ben az építési fõnökség fõmérnöke. Koráb-bi tapasztalatai, kiváló mûszaki és kommu-nikációs képességei segítették az 1200 km


vasúti pálya al- és felépítményi, híd-, magas-építési munkának irányításában, szervezésé-ben. 1971-ben az Igazgatóság építési és pá-lyafenntartási osztály vezetõje, ahol bekap-csolódott a modern vasúti pályaépítés nem-zetközi kutatási munkáiba.

1985-ben vonul nyugállományba.Nyugdíjas éveiben szakmatörténeti kuta-

tásokat folytatott. Feldolgozta Magyarországösszes erdei és gazdasági vasútadatait, ami aKözlekedési Tudományos Intézet kiadásá-ban jelent meg.

Szakmai cikkeit a KözlekedéstudományiSzemle és a „Sínek Világa” közölte.

Munkáját számos kitüntetéssel ismertékel: kiváló vasutas, Munkaérdemrend Ezüstfokozat, Jáky József-díj, Közlekedési Tudo-mányos Egyesület „örökös” tagja.

A temetésen nagy számban vettek részt avolt munkatársak és a tudományos intézetekképviselõi. Egykori helyettese méltatta az el-hunyt mûködését. A kisgépekkel és kézi-munkával épített pálya mûködése alatt ala-kult át portáldarukkal végzett hosszúsínes,modern vasúttá. Munkatársaival szembennyitott volt, tudását és tapasztalatait a fiata-lokkal szívesen megosztotta.

Erdõmérnök évfolyamtársaival a kapcso-latot folyamatosan tartotta. A találkozókat,nyugdíjas összejöveteleket rendszeresen lá-togatta, szervezte.

Egy mindig aktív és segítõkész baráttólbúcsúzunk.

Nyugodjék békében!Dr. Erdõs László

Ujvári Ferenc(1932–2009)

Ujvári Ferenc nem-csak tanúja, hanemtevékeny részese isvolt a magyar erdõ-gazdálkodás és ben-ne az erdészeti kuta-tás aranykorának. Er-dõmérnöki diplomá-jának 1961-es meg-szerzése után, a Bu-

dapesti Erdõrendezõségnél helyezkedett el.Az itt szerzett terepi erdõrendezõi gyakorla-ta sokat segített késõbbi kutatói munkájábanis. 1963-ban, feleségével együtt az ErdészetiTudományos Intézet nemrégiben alakultMátrafüredi Kísérleti Állomására helyeztékát. Mátrafüreden a 60-as években pezsgõszakmai élet folyt. Erdõgazdasági központ,erdészet, erdõfelügyelõség és kutató állo-más is mûködött itt. Ebbe a környezetbe, eb-be az alkotó szakmai atmoszférába kerültbele a fiatal kutató házaspár.

Tudományos munkáját dr. Szõnyi Lászlóirányításával kezdte, akivel késõbb jó bará-tokká is váltak. Kutatási témái egész pályájasorán fõként a hegyvidéki erdõgazdálkodás-hoz, illetve annak termõhelyi, vízgazdálko-dási, ökológiai és nemesítési vonatkozásai-hoz kötõdtek. Az általa mûvelt számos témá-ból, a teljesség igénye nélkül csak két ki-emelt példa:

Õ irányította és értékelte a kisnánai és aszárazkeszõi eróziómérõ állomásokkal kap-csolatos kutatásokat. Ebben a témakörben

több publikációja is megjelent. A mai kor em-bere sokszor hajlamos azt hinni, hogy amitrégen, évtizedekkel korábban hoztak létre, azszükségszerûen elavult és korszerûtlen. Akiazonban csak egy kicsit is érti az erdészeti ku-tatások lényegét, az jól tudja, hogy a jövõrevonatkozó érdemi elõrejelzésekhez és ajánlá-sokhoz nem elsõssorban fantázia, vagy üveg-gömb kell, hanem hosszú idõszakot átfogó,megbízható adatsorok. Példának okáért ép-pen olyanok, amilyeneket Ujvári Ferencmunkája teremtett meg.

1966-tól fokozatosan bekapcsolódott afenyõnemesítésbe és a fenyõszármazási kí-sérletek létesítésébe. Ennek keretében azÉszaki-Középhegységben feketefenyõ- ésduglászfenyõ-származási kísérleteket létesí-tett. Nem könnyû egy szakmai életpálya ál-lomásait, történéseit rangsorolni, de szakmaipályája talán legnagyobb volumenû munká-ja az 1100 földrajzi származást tartalmazónyírjesi IUFRO lucfenyõ-származási kísérletlétrehozása és fenntartása. A kísérleti bázisegyöntetû hazai és nemzetközi elismerést ví-vott ki, és élvez ma is. A származási kísérletvendégkönyvében a hazai bejegyzések mel-lett legalább 30 ország idelátogató kutatói-nak elismerõ szavai olvashatók. A több mint4 évtizedes adatsorokat a mai napig újabb ésújabb, nagy horderejû szakmai kérdések –pl. a klímaváltozás erdõkre gyakorolt hatásai– megválaszolására tudják használni a kuta-tók. Ezt azonban az tette lehetõvé, hogy vol-tak, akik a kísérletet bõ 4 évtizede létrehoz-ták és késõbb azt kezelték, gondozták, fenn-tartották.

1983-tól 8 éven át volt a Mátrafüredi Kí-

sérleti Állomás igazgatója. Munkatársaigondjai iránt megértõ, emberséges vezetõvolt. 1991-ben, az Állomás bezárása miattidejekorán kényszerült nyugdíjba. Feleségé-vel együtt nyugdíjas éveiben is részt vetttöbb, fenyõnemesítéssel kapcsolatos kutatá-si programban, és tanított a Vadas Jenõ Er-dészeti Szakközépiskolában.

Ujvári Ferenc nem hajszolta mohón azelismerést, nem gyûjtögette a címeket, okle-veleket, plecsniket. „Csak” tette a dolgátcsendben, tisztességgel, megbízhatóan. Ta-lán jobb volna a világ és benne országunk is,ha egyre többen tennék a dolgukat „csend-ben, tisztességgel és megbízhatóan”.

Nyújtson némi vigaszt a veszteségben aza tény, hogy életében maradandó dolgokkalfoglalkozott és maradandót alkotott. Akinekpedig ez a lehetõség életében megadatott,az halála után is, ha csak kicsiny részben is,de mindenképpen tovább él.

Feri bácsi! Végezetül engedj meg végülegy jócskán megkésett gondolatot. Jó lettvolna egy kicsit gyakrabban találkoznunk,többet beszélgetnünk. Hallani Tõled a múltemlékeit, véleményedet jelenkorról és jövõ-rõl. Utódaidnak, fiatalabb kollégáidnakhasznára válhattak volna tapasztalataid,gondolataid. Persze erre is – mint sok másfontos dologra – gyakran csak utólag, késõnébred rá az ember…

Búcsúzom Tõled az Erdészeti Tudomá-nyos Intézet vezetése, aktív és már nyugdí-jas kutatói, technikusai és minden továbbidolgozója nevében. Munkádat folytatjuk,emlékedet megõrizzük! Nyugodj békében!

Csóka György

A Bajkáltól keletre, Csita térségében amostanitól merõben eltérõ éghajlati kö-rülmények bizonyítékaira bukkantak asztyeppén. Az egykori melegebb és csa-padékosabb éghajlatról árulkodó meg-kövült fatörzseket a környéken átutazó-ban véletlenül fedezte fel egy közigaz-gatási szakember, s látta meg bennük akülönleges archeobotanikai értéket.Azóta a közeli geológiai múzeumbanvizsgálják a fák rendszertani besorolá-sát, s hogy melyik földtörténeti idõszak-ban élhettek. Életkorukat már köny-nyebb lesz megállapítani, mivel néme-lyik törzs évgyûrûi olyan jól konzervá-lódtak, hogy szinte megszámolhatók.Vastagságaikból a hajdani idõszakonbelüli éghajlatváltozásokra is lehet kö-vetkeztetni. Megõrzõdésüket annak isköszönhetik, hogy a térséget egykor –valamilyen, ma még ismeretlen termé-szeti katasztrófa következtében – víz,majd agyagos üledék árasztotta el, szin-te hermetikusan lezárta az erdõrészle-tet, s a fák szervesanyag-tartalma nemtudott elkorhadni. Némelyik fának a

kérge is jól tanulmányozható, s leveleshajtások – legalábbis lenyomatuk –ugyancsak ránk maradtak, megkönnyí-tendõ a botanikai meghatározásukat.Egyébként a jelenlegi ismereteink sze-rinti legidõsebb – mintegy 570 millióéves – megkövesedett erdõ Ukrajnábantalálható.

(Élet és Tudomány)

Trópusi erdõ Szibériában

A lapot Magyarország legnagyobbmédiafigyelôje, az

OBSERVER BUDAPESTMÉDIAFIGYELÕ KFT.

1084 Budapest, Auróra u. 11.Tel.: 303-4738

rendszeresen szemlézi

» OBSERVER «


2009. január 29-én a Szombathelyi Er-dészeti Zrt. vendégeként, az új közpon-ti épületének konferenciatermébenrendezte meg évnyitó ülését a Szombat-helyi Helyi Csoport.

A rendezvényt Bíró Ferenc gazdasá-gi vezérigazgató-helyettes köszöntõjenyitotta meg, majd pár szóban ismertet-te a megjelent tagtársakkal az új épületmegszületésének történetét.

Bíró Ferencet követõen Nagy Imre aHelyi Csoport elnöke köszöntötte azegybegyûlteket és külön gratulált Ra-uch József nyugalmazott erdészetigaz-gatónak, aki 2008-ban elnyerte azMTESZ mérnöki díját. Külön köszönetétfejezte ki mindenkinek, aki az elmúltévben támogatta a Helyi Csoport mun-káját.

Ezt követõen Zsuppán Ernõ HCS-tit-kár köszöntötte a Tagtársakat, majd jószokásához híven röviden, néhánymondatban számvetést tartott a HCS2008-as programjairól.

Zsuppán Ernõ elmúlt évi beszámoló-ja és az idei év tervezetének ismertetéseután következtek a szakmai elõadások.

Elsõként Szép Tibor, a SzombathelyiErdészeti Zrt. vezérigazgató-helyettesé-nek „A klímaváltozás hatása a Régió Er-dõgazdálkodására” címû elõadását hall-hattuk. A nagyon érdekes elõadás a ha-zai és széles körû külföldi tapasztala-tok, kutatások alapján vázolta az éghaj-latváltozás lehetséges következményeithazánkban.

A következõkben Nagy Imrét a HelyiCsoport elnökét a Vas megyei MgSzHigazgatóját hallgathattuk két elõadáserejéig.

Az elsõ elõadás „A természetvédelmikorlátozások erdõgazdálkodásra gya-korolt gazdasági, pénzügyi kihatásai”-tmutatta be nagyon figyelemfelkeltõmódon, gyakorlati példákon keresztül

vázolva, mekkora kár is érheti az erdõ-gazdálkodót egy-egy természetvédelmikorlátozás következtében, felvetve egyigen komoly kérdést, ki téríti meg agazdálkodónak a bevételkiesést?

A másodikként sorra kerülõ elõadás„Az átalakító üzemmódú és szálaló er-dõk vadgazdálkodási gyakorlata” cí-men szintén egy fajsúlyos témakörtvett górcsõ alá. Kiemelte, hogy az er-dei vadkár európai, de különösen ha-zai szinten az erdõgazdálkodás meg-határozó környezeti tényezõje. Sajná-latos tény, hogy az erdõ- és vadgazdál-kodó nagyon sok esetben nem egyezikmeg, és különbözõ érdekek vezérlikõket. Kifejtésre került az is, hogy az er-dei nagyvadjaink sok térségben túlsza-porodtak és a vadállomány csökkenté-se az új üzemmódok bevezetésnekalapfeltétele. A társadalmi igény a ha-gyományos üzemmódok csökkentéséremár megfogalmazódott, azonban az új,a társadalom számára is megfelelõ(bb)

üzemmódok sikeres alkalmazása elé amagas vadlétszám komoly akadályo-kat gördít.

Az elõadásokat követõen id. BorsosZoltán nyugalmazott erdõmérnök tag-társunk szólalt fel, aki üdvözölte a HCSaktivitását, valamint örömét fejezte ki,hogy a megye erdõgazdálkodásábanegyre inkább teret nyer az ökológiaiszeméletû erdõgazdálkodás.

Utolsó felszólalóként Fûzi Péter tag-társunk kért szót, hogy megossza ve-lünk, fiatalabbakkal az Erdészeti Zrt. ésannak jogelõdjeinek munkásságát éstörténetét.

Az elõadók magas színvonalú szak-mai tudásának hála, ismét rengeteg tu-dással gazdagabban térhetett haza az amintegy 70 egyesületi tag, aki részvéte-lével megtisztelte a rendezvényt. Re-méljük, az aktivitást a jövõben is sikerülmegõrizni, és a most és korábban be-mutatott magas színvonalú elõadásokatmég újabbak fogják követni.

Az elhangzott elõadások prezentá-ciói elérhetõek a Szombathelyi Erdésze-ti Zrt. honlapján (www.szerdeszet.hu) a„Hírek” menüpont alatt!

Németh János

Évnyitó HCs-gyûlés Szombathelyen

Fairplay díj-várományos erdõ-mérnök hallgató

Több mint 120 ezer forint lapult abbana pénztárcában, amelyet Lázár Olivéregyetemista talált futás közben asoproni erdõben a napokban. A pénzteszébe sem jutott megtartani, visszaadtaa tulajdonosának és mindössze egyköszönetet fogadott el a családtól.

(FATÁJ online)

Kihelyezett ülést tartott az ÚjságírókSzövetségének erdészeti, természetvé-delmi és vadászati szakosztálya a Du-na–Ipoly Nemzeti Park központjábanés Pusztavámon.

Esztergomban Füri András, a NPigazgatója tájékoztatta a legfontosabbadatokról a megjelenteket. A NP mûkö-dési területe 1 350 000 hektár Ebbõl 135ezer ha védett. Ezen a területen az or-szág lakosságának egyharmada él, amiterheli a védettséget.

Mûködési területükön található 13232 forrás, 1447 barlang, 161 kunhalomés 67 õsi földvár.

Megelégedéssel mondta, hogy a terü-letileg illetékes erdõgazdaságok részérõljelentõs változás állt be a Pro silva szem-léletû erdõmûvelés terén, ebbõl kifolyó-lag nagyon jó a kapcsolat. (Az egyedülál-

ló növényfaj, a pilisi len életterére fekete-fenyõ- és akácállományok kerültek.)

A park területén különféle bemutatóhe-lyek, erdei iskolák, barlangi bemutatók, tan-ösvények, látogatóközpontok és a környe-zeti nevelést szolgáló létesítmények mû-ködnek. Az ifjúság nevelése a legfonto-sabb. Távolabbi céljuk az élõhelyrekon-strukció fõleg a puha- és keményfás liget-erdõket érintõ tanösvények, ökoturisztikailétesítmények és az ezt szolgáló központlétesítése a Duna-kanyarban.

A szakosztály évi utolsó összejövete-le december elején a Vérteserdõ Zrt.pusztavámi erdészeténél volt. Dr. Szé-les Attila Zrt. vezérigazgatója ismertettea gazdaság legfõbb adatait.

Megtudtuk, hogy a 42 752 ha államierdõbõl 37 600 ha védett, amibõl 30 950ha Natúra 2000. A gazdasági erdõterület

mindössze 14 000 hektár. Az öt erdészet7,9 millió köbméter bruttó élõfakészlet-tel rendelkezik. A pusztavámi fûrészü-

zem a feldolgozó kapacitásuk. Elmond-ta, hogy egy-két kisebb faszénégetõtõleltekintve a Vértesben termelik az or-szág teljes faszénkészletét (631 tonna).

Ezzel kapcsolatban megtudtuk, hogyóriási az exportban a Dél-Amerikábólszármazó faszén konkurenciája, melyolykor 30–40 ezer tonnás tételben áraszt-ja el az európai piacot. Hogy a Zrt erdõ-állományának 39%-a cser, amibõl kiválófaszén készül, de nem mindenki szereti,mert izzítva csillagszórószerûen pattog.

Széles Attila elmondta, hogy a tér-ségben 250-300 mm-re csökkent az évicsapadék, és minden harmadik évaszályos. Makktermés híján 7 éve nemtudják letermelni a véghasználati kor-ba ért állományaikat és a felújításokata költségesebb mesterséges úton hajt-ják végre, és hogy 10-12 év kell a befe-jezéshez.

Természetesen, mint az erdõgazdasá-gok jelentõs részénél, itt is az erõmûnekszállítható tûzifa adja a biztos bevételt.

A részletes tájékoztatást követõen aszakosztály a 2009-es év munkatervéttárgyalta meg.

Kép és szöveg: Pápai Gábor

Szakosztályülések Esztergomban ésPusztavámon

hetôséghitelleh

STIHL FS 38

34.900,-

STIHL MS 180

49.900,-

Az akció a készlet erejéig érvényes.

ANDREAS STIHL KFT. 2051 Biatorbágy-Budapark, Paul Hartmann u. 4.Telefon: (06-23) 418-054 · Fax: (06-23) 418-106www.stihl.hu · E-mail: [email protected]

Tavaszi lendületKönnyed kertápolása STIHL termékeivel

Látogasson el

megújult honlapunkra!www.stihl.hu

További akciós termékeinket keresse szakkereskedéseinkben!

Stihl_sajto_erdeƬszeti_2009_03_205x295.indd 1 3/13/09 10:17:14 AM

erdészeti lapok 144. évf. (2009.) 3. sz....

Documents