V i d é k i leve lek . i.

Selmecz, 1882 . júniu s 16-án .

Tekintetes Szerkesztő Ur! „ M i g é l n i f o g M a g y a r ­o r s z á g f ö l d j é n h a z á j á t s z e r e t ő s a n n a k j a v á t s z o g á l ó e r d é s z , t i s z t e l j e a Wagner Károly n e v e t , m e r t ő v o l t k ö z ö t t ü n k a z e l s ő , k i s z a k u n k t u d o -111 a n y á n a k a t o l l ü d v ö s ú t j á t a z „ E r d é s z e t i L a -p o k " - b a n m e g n y i t o t t a ! " Ez mondatott el nevezett jele­sünkről e lapok hasábjain akkor, midőn a csapás nagysága közvetlen éreztette, hogy mit vesztettünk el benne. Az óta a nevére tet t alapítvány hirdeti az utódoknak, hogy minő jele­sünk veszett el benne. Most azon intézet, mely neki igen sokat köszönhet, a selmcczi m. kir. erdészeti akadémia adta bizonyságát annak, hogy „a h a z a f i s á g b a n e l ő l j á r ó , í t é ­l e t b e n e l f o g u l a t l a n , t a n á c s b a n b ö l c s é s t u d o ­m á n y b a n g a z d a g v e z é r " e m l é k é n e k n a g y i d ő k h o s s z á n á t é l n i é s m ű k ö d n i k e l l .

Nevezett intézet ugyanis f. évi június hó 12-én d. e. 11 órakor a felső botanikus kertben, „Wagner Ünnepélyt" rendezett és ez alkalommal az ott létesített, csinos berende­zésű füzest jelesünk nevéről megkeresztelvén, azt a közönség élvezetére megnyitotta. Az ünnepély F e k e t e Lajos erdőtaná­csos és akad. tanár kezdeményezése folytán, az akadémiai ifjú­ság általános részvétele mellett, a városi intelligentia és elöl­járóság, a bányaigazgatóság, az akadémiai tanártestület, jele­sünk özvegye és számos érdeklődők jelenlétében nagyszámú közönség előtt és kedvező időben kitűnően sikerült. Alkalmi beszédek, melyek mint tervben van, külön füzetekben lenyomva, a „ W a g n e r f ü z e s " - b e n emelendő Wagner-emlék javára árúsittatnak el, F e k e t e Lajos erdőtanácsos és akadémiai tanár és R i g n á t h Ödön Il-od éves erdőakadémiai hallgató által tartat tak. Az ünnepély végeztével S ó 11 z Gyula erdő­tanácsos és akadémiai tanár vendégszerető házánál gyűlt össze az érdeklődők meghívott része, egy magyaros zamatu ebéd

elköltésére, hol természetesen a lelkes pohárköszöntők sem hiányoztak.

Az érintett ünnepély nemes czélja és más egyéb nemes intentioi miatt az igen tisztelt erdészeti szakközönséget is érdekelvén, azt hiszem e rövid közleménynek e lapok hasáb­jain tér szorittatik. E hitem teljesülésének biztos reményében maradtam a tekintetes szerkesztő urnák igaz tisztelője.

Egy jelenvolt.

II. S z a n y , 1SS2 . máju s 18 .

Tisztelt Szerkesztő Ur! Nagyon megtisztelve érzem ma­gamat, hogy egészen érdemetlenül csekély személyiségemet az „Erdészeti Lapok" munkatársai közé fölvenni méltóztatott. Eogadja mély és hálás köszönetemet, iparkodni fogok ezen megtisztelésnek tehetségem szerint mindenkor eleget tenni és megfelelni, szüntelen arra törekedvén, hogy ebbeli feladatom­nak minél jobban megfelelhessek.

Bátor vagyok ezúttal a mi vidékünket érdeklő erdészeti eseményekről értesiteni.

1. Az 1879. évi XXXI. t.-cz. értelmében vettünk már ez évben, az erdőrend. bizottságok utján a következő minis-teri rendeleteket :

Sopronmegyéből az erdőőrök felesketése és a jelvények beszerzése végett, ugy szintén hogy a rendszeresen kezelt erdők csakis az egyenes adó fele része után rovathatnak meg községi pótadóval. Vasmegyéből vettük azon értesítést, hogy az erdőtörvény alapján készítendő rendszeres gazdasági üzem­tervekhez szükséglendő 27-féle erdőrendezési táblázat a m. kii*, erdőfclügyelőségnél kapható.

Ezenkívül vettük még Vasmegye közigazgatási bizottsá­gától, nagyságos G a r l a t h y Kálmán m. kir. erdőfelügyelő ur által kidolgozott „Az erdei rovarok elszaporodásának meg­akadályozására és a rovaroknak kiirtására vonatkozó szabály­rendeletet", ezen utasításban az erdőkáros rovarok életmódja és irtása tüzetesen le van irva. Az erdei érték és árszabályok szintén kezünkhez jutottak már.

Saját tapasztalásom folytán nagyon üdvös és szükséges volna az 1879-ik évi XXXI. t.-cz.-nek a „kivételes intéz­kedésekről" szóló 115 . §-át életbe léptetni. A gyakran elő­forduló erdei lopások meggátlására ezen intézkedéstől csak jót várok, mert most, ha valaki fát lop, azzal a városi pia-czokon bizton, bátran megjelenhetik. Volt eset, hogy a fatol-vajt feladták, házkutatás tartatott, de hasztalan volt minden fáradság, mert az illető erdőtiszt vagy erdőőr mit sem talált. Azért minden faeladónak bizonyitványnyal kellene ellátva lenni, melylyel az eladandó fának jogos szerzését igazolni tartozzék. Ezáltal nagyon sok erdei kár lenne elhárítva, mert sok faorzó az éjjel lopott fát reggel már valamely városi piaczon el is adta s a nyomozó már semmit sem talál. Ily esetet sokat tudnék felsorolni. A hol a szolgabíró erélyes és tevékeny, ott már meglátszik az erdőtörvény haszna, de a hol hanyagul vagy egyáltalán nem lesznek az erdei kártételek tárgyalva, ott azután megmarad a régi slendrián.

Sopronmegye kapuvári járásában nincsen erdei károkban restantia K o v á c s Antal szolgabíró urnái, sem pedig Vesz­prémmegye devecseri járásában N o s z l o p y Viktor szolgabíró urnái, kik a beadott erdei károkat minden hó végével letár­gyalják, és ha lehetséges, a kártérítéseket be is hajtják. Többet pedig nem kivártunk.

De a 115. §. életbeléptetése nem tartozik a szolga­bíróhoz. Pedig mint említem, a törvény által nyújtott ezen előny igen ráférne az erdőbirtokos közönségre. *)

Erdei tüzek által is sokat szenvedünk. Márczius vége felé a győri püspökség Vasmegye keszői határában fekvő Cser és Rongat nevezetű pagonyaiban ismeretlen tettesek által tűz lett gerjesztve. A cseri pagonyban, minthogy az a községtől 3 / 4 órányira fekszik, 1508 • ölen lévő tölgycsigarok egészen leégtek, csakis a csendes időnek köszönhető, hogy a két erdőőrnek sikerült a tüzet eloltani. Alig sikerült azonban itt a tűz eloltása, már a másik erdőn, a Rongaton gyuladt ki a tűz, a 6 éves ertvényben. Szerencsére ez is a helyszínére

*) A z erdőbirtokosokna k jogába n ál l eze n § . életbeléptetés e irán t folya -modni. Szerk .

idejekorán megjelent két erdőőr s az egyházos és kis-keszői lakosok segítségével csakhamar eloltatott , de mégis 5 5 1 • öl martalékul esett.

Néhány nap múlva ismét a csererdőn támadott tűz, de az is az erdőőröktől ismét hamar észrevéve, szerencsésen eloltatott . A tűz helyszínére iparkodó erdőőrök észrevették ugyan, hogy két előttök ismeretlen e m b e r , közeledésüket észrevéve, az erdőből kifelé futott, s a szomszédos magyar-gencsi ha tárnak tartott , de minthogy a tűzoltáshoz kellett fogniok, a két gyanús embert üldözőbe nem vették, és később t e t t kutatások daczára sem sikerült a te t teseket kiderí teni . Mivel az egyházos és kis-keszői lakosság, úgyszólván falustól a tűzoltáshoz kisietett, és a tüzet csakhamar el is fogták, kénytelennel? éreztem magamat uraságom nevében másnap előttök megjelenni és fáradságukat megköszönni, elmondván nekik az erdőtörvény erre vonatkozó §-ait, s mivel erről tudomásuk nem volt, felvilágosítani őket, s azonkívül az ura­dalom költségén szerzett egy-egy erdőtörvény könyvecskét adtam át nekik, mit ők nagy köszönettel fogadtak. *)

Áprilishó 15-én délben a veszprémniegyei Salamon köz­ség határában fekvő, a győri püspökség tulajdonát képező erdőt ismeretlen tettesek felgyújtották. A nagy vihar követ­keztében 2 óra alatt egy 20 éves tölgy-, cser- és nyir-sarjak-ból létrejött állab martalékul esett, és csakis a lakosság eré­lyes oltásának köszönhető, hogy a tüzet egy 4 öl széles nyiladékon elfogni lehetett . A kár bejelentése a törvényes időre, az 1876- ik évi XV. t - c z . 4 9 . §-a alapján az 1 8 7 7 . évi 2 7 . 9 4 5 . sz. utasításnak 1. §-a a) pont és 2-ik §-a ér te l ­mében a veszprémi m. kir. adófelügyelőséghez közigazgatás utján adóelengedés végett bejelentetett .

Ennek következtében a leégett és kérdésben forgó e rdő-részletnek felbecslése és megvizsgálása folyó hó 14-ére a veszprémi ni. kir . adófelügyelőség által ki tüzetet t , midőn a meghívott szakértők a következő véleményt ad ták :

*) Csa k helyeseln i tudju k eljárását , h a a z erdőtisz t ura k minde n alkalma t fe lhasználnak a né p felvi lágosítására , a z erdőtörvén y ne m mara d Írot t malaszt .

Szerk.

ERDÉSZETI LAPOK . 36

A 2 5 5 . szám alatti erdőparczellának egy harmada tűz által oly mérvben sérült meg, hogy a rajt lévő fák letáro­lása okvetlenül szükéges.

A sérült állab 20 éves tölgy-, cser- és nyir-sarjakból állott, termőhelye III. , zárata 0 .6 , fatömege 21 km., á 1 frt 50 kr értéke tehát holdanként 31 frt 50 kr, 1902-ben 4 0 éves korában szakszerüleg letarolva, a kérdéses állab 45 kmr, á 2 frt, adott volna, ekkori értéke 90 frt.

A sérült állab mostani letárolása által legfeljebb 0 .5 zár­latot érhet el, tehát 1902-ben 17 km., á 1 frt 50 kr, vagy holdanként 25 frt 50 kr.

E szerint az uradalom nyer a leégett területről : 1882-ben holdanként . . . . 31 frt 50 kr. 1902-ben „ . . . 25 „ 50 „

Összesen . 57 frt — kr . Ellenben ha az égés nem történt volna, az uradalom

1902-ben rendes vágás által holdanként bevehetett volna 90 frtot, tehát a holdankénti vesztesége 33 frt. A leégett terület évenkénti „cataster szerinti" tiszta jövedelme 1 frt. Egészen jogosan az uradalom 33 éves adóelengedést követel­het a 86 hold leégett erdőterület után.*)

Az idén a kajszisárga baraczk már márczius 18-án ki volt tökéletesen virágozva, a diófák pedig márczius végével rügyeztek. Április 9-én kertembe menve, szomorú képpel láttam, hogy gyümölcsfáimból sok meg van fagyva, a cseres-nyefákon még a gyengébb levelek is elfagytak. Már 6-án reggel 6 és 7 óra között 1 fokra szált a hévmérő fagypont alatt, 7-én éjfélkor erősebben fagyott s reggel 3 - 5 ° hideget mutatott a hévmérő Réaumur szerint, 8-án pedig éjfél után jött éjszaki szél oly erős volt, hogy a hévmérőt 3°-ra szállitá a fagypont alá.

Kimenvén az erdőre, a tölgy csalit leveleit, úgyszintén több már kifakadt lomblevelű fákat és cserjéket az árnyékos helyeken a fagy által megpörzsölve találtam.

*) N e m les z érdektelen , h a tisztel t szaktár s a z eredményt , t . i . hog y meny -nyi adóelengedé s let t megítélve , közöln i szíveskedik . Szerk .

A tavaszi ertvényezésekkel ez idén nagyon is kelletett iparkodni, mert valamennyi csemete és dugvány nagyon is korán indult fakadásnak.

Az egerek pusztítását mérgezéssel, valamint a , Sopron­megyei gazdasági egyesület" által ajánlott „Otocska"-féle egér­fogókat sikeresen folytatjuk. Ezen egérfogók nagyon czél-szeriiek és 100 drb 4 frtba kerül.

Az egerek az ertvényezéseken kivül, a sopronmegyei páli erdőben, a 4 — 5 éves, 2 — 3 centiméter vastag gyertyán sarjakról a kérget egészen 1 és I . 5 0 centiméter magasságig tökéletesen lerágták, és egész 3 holdnyi területet elpusztí­tottak, ugy hogy az előbbeni sarjak elszáradtak s ezeket levágatnom kellett. Uj sarjakra pedig kevés remény van.

Az egerek még a 4 éves gleditschia csemetéknek gyö­kereit is lerágták és ezekben, az ákáczültetvényekhez képest nagyobb kárt okoztak.

A cserebogarak oly nagy mértékben fordultak elő, hogy esténként egész felhőket képeztek. Az el nem fagyott tölgye­sekben a bimbók és már kifejlődött levelek lerágása által nagy kárt okoztak. Most pedig a hernyók, legfőkép a bucsus pohók, meg a közönséges gyaponcz okoznak a tölgyesekben nagy kárt.

A szanyi pagonyban van egy 2 hold nagyságú gyümöl­csös, mely szintén áldozatul esett a hernyók pusztításának. Megkísértettem először is, naponta néhány fáról a hernyókat lerázni, hasznát nem látván, bekötöztettem minden egyes fát vastag czukorpapirossal, mely kátránynyal lett bekenve, minek következtében a törzsre mászó hernyók oda ragadtak. Később megkísértettem egy kis kerti hydronettel, petróleum vagy közönséges carbolsavval, melyből 50 liter vizbe 200 grammot tettem, a fecskendezést. Ez még legjobb eredményt nyújtott.

Végre még felhozom, hogy a nagyméltóságú Z a l k a János győri megyéspüspök ur uradalmaihoz tartozó úgynevezett rákosi kastély kertjében létezik 2 drb jegenye nyárfa (populus pyramidalis), a mely traditio szerint 160 éves lehet. Ezeknek átmérője mellmagasságban, az egyik 210, a másiké 197 cm.,

hossza 24 méter, mindkettőnek hegye száradni kezd. Ezen­kívül vannak 100 éves vadgesztenyék két fasorban, közel a Fertő parthoz, ezek átmérője 85 , 95 , 100 és 115 centiméter között változik, magassága azonban csak 6 méter, mivel éven­ként botolva és nyesve lesznek.

Magamat további kegyébe ajánlva, teljes tisztelettel va­gyok és maradok

alázatos szolgája JReman József,

erdőmester.

III.

B e t h l e n , 1882-i k év i áprili s hóban .

Tekintetes Szerkesztő Ur! A mint az „Erdészeti Lapok" f. é\i január havi füzetének „Kinevezési rovatá"-ból kitűnik, már méltóztatott arról tudomást venni, hogy Szolnok-Doboka-megye közigazgatási erd. bizottsága az erdőtörvény 17-ik §-a értelmében az állam felügj relete alá rendelt erdőbirtokok keze­lésére az erdőtörvény 23-ik §-a értelmében kinevezte az erdő­tiszteket.

Mivel Szolnok-Dobokamegyét kivéve, eddigelé Magyar­ország egyetlenegy megyéjében sem lett (legalább tudomásom szerint nem), a községi erdőkezelés ügye megoldva : méltán uttörésnek nevezhető ezen L a i t n e r Elek kir. erdőfelügyelő ur által kezdeményezett s nagyérdemű főispánunk br. E á n f f y Dezső ur ő méltósága által végrehajtott intézkedés, melynek czélszerüségét és életrevalóságát a jövő van hivatva beigazolni.

A kinevezett S i m o n Gyula deési, S e i d e Miksa bethleni, E o t t l e r József csáki-gorbói, P o l d n e r Adolf magyar-láposi járási főerdészek még február hóban tették le a hatósági es­küt a közigazgatási erdészeti bizottság kezébe, s ugyané hónapban megkezdték tényleges működésüket is.

A kezelési költségeket az illető erdőbirtokosok akként viselik, hogy az erdőbirtokuk területegységére (kat. hold) kivetett hányadot a megyei pénztárba befizetni tartoznak, honnan ez havi részletekben szolgáltatik ki a járási főerdé-szeknek.

A közig, erdészeti bizottság ezen törvényes erővel biró intézkedésével egynéhány erkölcsi (különösen egyházi) erdő­birtok gyámja nem igen akart egyetér teni , s a bizottság azon felhívására, vájjon csatlakozik-e önként ezen intézkedés­hez, vagy pedig külön akarja-e, még pedig a törvényes minő­sítéssel biró erdőtiszt által erdőbirtokát kezeltetni, azt felelte, hogy nem, s hogy n e k i e g y á l t a l á b a n e r d ő t i s z t r e e d d i g s z ü k s é g e n e m v o l t , t e h á t e z e n t ú l s i n c s .

A közigazgatási erdészeti bizottság ezen válaszukat ko­rántsem vette egyszerűen tudomásul, hanem az erdőtörvény 2 3 . és 50 . §-a értelmében az erdőtiszt bejelentésére 3 havi határidőt tűzött k i ; mire egy része a birtokosoknak megadta magát, s csatlakozott a szövetkezethez, másik része azonban makacsul ellenszegült a törvényes rendelkezéseknek, ez utób­biakra nézve alkalmazta aztán a közigazgatási erdészeti bizottság az erdőtörvény 23-ik §-át és erdőbirtokukat a járási főerdésznek adta át kezelés végett.

Ily módon rövid idő alatt és aránylag kevés fáradsággal életbe lett léptetve a járás i erdőkezelés intézménye, melynek czélszerüségét bebizonyítani már most a mi feladatunk. E l nem fogom mulasztani ügyünk haladásáról a t. szerkesztőséget alkalmilag tudósítani. Most csak a tényállást akartam köve­tendő például bemutatni.

Egyút ta l nem mulaszthatom el annak közlését is, hogy daczára a megyénkben nagyon rendezet t rendőri viszonyoknak, márczius hóban a gyors kitavaszodás következtében igen sok erdei tűzeset fordult elő.

Ez majdnem kizárólagosan alomégésből állott és a gyor­san érkezett segély folytán rövid idő alat t eloltatott, minél­fogva sehol sem okozott nagyobbmérvü kár t .

Alázatos szolgája Seide Miksa,

járási fó'erdész .